2005. K K K K K K K K K K K K K K

VII.

HELYI TANTERV

Az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

Tanév

Évfolyam

Szakiskola

Szakközpiskola

9.

10.

2004/2005.

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

2005/2006.

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

2006/2007.

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

2007/2008.

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

K

kerettanterv

=

9.

10.

11.

12.

40

A szakiskolai évfolyamok közismereti óratervei

TANTÁRGY

9. évfolyam

Magyar

2

1,5

Magyar nyelv

1

1

Kommunikáció Történelem

1/11. évfolyam

10. évfolyam

1 2

2/12. évfolyam

1

2

Társadalomismeret/etika

1

Idegen nyelv

3

3

1

Matematika

3

3

1

1

Informatika

2

2

1

1

Természetism./egész.

4

1,5

Ének-zene

1

1

Műszaki rajz alapismeretek

1

1

Testnevelés és sport

2

2

1

1

Szakmai alapozó ismeretek

1

Szakmai gyakorlat

4,5

Szakmai alapozás Osztályfőnöki óra

Összesen:

8,5 1

1

1

1

27,5

27,5

6

6

41

ÓRATERV Szakképző évfolyamok

SZAKISKOLA Összes óra: 35 + 1,75 + 1,75 = 38

Osztály

1/11.A

Szakma

Asztalos

Kötelező

Kötel. vál.

elmélet

elmélet

2

Kőműves 1/11.B

Falusi v.

1

Lakatos 2/12.A

Asztalos

2

Kőműves 2/12.B

Falusi v. Lakatos

-

Gyakorlat

Sport

6,5

6

6

4

12,5

1

7

3

8

6,5

6

4

-

-

-

-

9,5

5

-

1

Korrep. Tehets.gond. stb.

Egyéb

Összesen

közism.

elmélet

-

1

6

6

38

18+2

1

4

6

36

1

3

6

37

6

22

42

HETI ÓRATERV Szakiskola ”A” változat 9-10. osztály Összes óra: 27,5 + 13,5 + 1,5 = 42,5

Oszt.

KÖTELEZŐ Szabadon terv.

NEM Szakkör

Sport

Fakult.

Tanulószoba

Korrep.

KÖTELEZŐ

Tehetséggond.

Csoportbontás

Egyéb

Összes

9.A

26,5

1 inf.

1

1 ma 1,5 mat

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 2

3,5

42,5

9.B

26,5

1 inf.

1

1 1,5

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 2

3,5

42,5

10.A

26,5

1 inf.

1

2

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 5

1

41,5

10.B

26,5

1 inf.

1

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 10

0

43,5

43

SZAKKÖZÉPISKOLAI HETI ÓRATERV

Tantárgy K

9. évfolyam I F

G

Magyar 3 3 3 3 Magyar nyelv Tör. és állampolg. 2 2 2 2 ismeretek Társ.ism.,etika Idegen nyelv 4 4 4 4 Matematika 3 4 3 3 Ének-zene 1 1 1 1 Raj és víz. kult. Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika 1 2 2 2 Földünk és körny. 1 1 1 1 Biológia 1 1 1 1 Kémia 1 1 1 1 Informatika 2 2 2 2 Szakmai orientáció Szakmacsop.alapozó 1,5+4 1,5+4 1,5+4 1,5+4 Választható tantárgy középszintű, emelt szintű éretts. felkészítő Összesen 27,5 27,5 27,5 27,5

K

10. évfolyam I F

G

3,5

3

3

3

2

2

2

2

4 3 0,5

4 3 0,5

4 3 0,5

4 3 0,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

K

11. évfolyam I F

G

K

12. évfolyam I F

3 1 3

3 1 3

3 1 3

3 1 3

3 1 4

3 1 4

3 1 4

1 5 4

1 5 4

1 5 4

1 5 4

5 4

5 4

5 4

5 4

1 1 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

8

8

8

30

30

2

8

27,5

27,5

27,5

31

4 4

2

8

8

8

8

1

27,5

G

30

2

30

30

30

30

44

HETI ÓRATERV Szakközépiskola 9-10. osztály Összes óra: 27,5 + 13,5 + 1,5 = 42,5 Oszt.

KÖTELEZŐ Szabadon terv.

NEM Szakkör

Sport

Fakult.

Tanulószoba

KÖTELEZŐ

Korrep Tehet. Séggond.

Csoportbontás

Inf.

Egyéb

2 Gyak. 3

Összes

9.K

25,5

Id. ny. 1 Inf. 1

1

Id.ny. II. 3

2

Id.ny. 4

9.I

25,5

Mat. 1 Id.ny. 1

1

Id.ny. II. 3

2

Id.ny. 4

Szakm. orient. 3

Inf. 1

1

42,5

9.F-G

25,5

Id.ny. 1 Inf. 1

1

2 inf.

Id.ny. 4

Szakm. orient. gyak. 3

Inf. 2

3

42,4

10.K

25,5

Id.ny. 1 Inf 1

1

Id.ny. II. 3

1,5

1

Id.ny. 4 Gyak. 3

2

0,5

42,5

10.I

25,5

Id.ny. 1 Inf. 1

1

Id.ny. II. 3

1,5

1

Id.ny. 4


Inf. 1

0,5

42,5

10.F-G

25,5

Id.ny. 1 Mat. 1

1

2 inf.

Id.ny. 4


Inf.

2

42,5

Inf.

42,5

2

45

ÓRATERV Szakközépiskola 11-12. osztály Összes óra: 30+18+1,5 = 49,5 Oszt.

KÖTELEZŐ

11.K

27

11.I

27

NEM KÖTELEZŐ

Szabadon terv. 2 id.ny. 1 mat

Egyéb

2 id.ny. 1 mat.

3,5

Szakkör

4,5

Sport 1

3

Fakult.

Tanuló- Korrep. Tehetszoba séggond. Éretts. 1 1 1 Id.ny. 5 II.id.ny.3

1

Csoportbontás

Össz.

Gyak. 2 II.id.ny.3

49,5

1

1

Id.ny. 5 Szakm.5

49,5

Éretts. 1

11.F-G

27

2 id.ny. 1 mat.

6,5

1

Éretts. 1

1

1

Id.ny. 5 Szakm.3

49,5

12.K

27

2 id.ny. 1 mat.

4,5

1

II.id.ny.3 1 éretts.

1

1

Id.ny. 5

Gyak.2

49,5

12.I

27

1 id.ny. 1 mat

3,5

1

1 éretts.

1

1

Id.ny. 5 Szakm.5

49,5

12.F-G

27

2 id.ny. 1 mat

6,5

1

1 éretts.

Id.ny.5. Szakm.3

49,5

3

46

HETI ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK Összes óra: 35 + 1,75 + 1,75 = 38

Osztály

Szakma

Elmélet

Köt.vál.elm. Gyakorlat Elméletigé-

Sport

nyes gyak.

Korrep.

Egyéb

Tehetséggond. (szakkör) stb.

Csoport-

Összesen

bontás

1/13

Inf.

21

12

1

0,5

3,5

38

2/14

Inf.

21,5

12

1

0,5

3

38

1/13

Faip.t.

20

7

-

-

1

2

4

3+1

38

2/14

Faip.t.

22

7

-

1

2

1

1

37

1/13

Marketing és reklámügyintéző

19

1

1

7,5

38

1/13

gépész

30

9,5

8

1

39

47

I. A szabadon tervezhető órák felhasználása: Szakközépiskola 9.K - 12.K osztály

informatikához idegen nyelvhez

9.I – 12.I osztály

matematikához idegen nyelvhez

9.F-G – 12.F-G oszt.

informatikához idegen nyelvhez

heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra

Szakiskola 9-10. osztály

informatikához

heti 1 óra

Ezekkel az óraszámokkal a kötelező tantárgyi tanórák számát emeltük meg azzal a céllal, hogy a gyakorlásra, a differenciált foglalkozásra több idő maradjon.

II. A választható, nem kötelező órák felhasználása: Szakközépiskola A mindennapi testnevelés biztosításához osztályonként heti 1 óra (iskolai sportkör, tömegsport) A 9-10. évfolyamon második idegen nyelv tanulására (fakultáció) heti 6 óra informatika (fakultáció) heti 2 óra A 11-12. évfolyamon második idegen nyelv tanulására heti 3 óra érettségi felkészítőre heti 3 óra A csoportbontásra: 9-10.K osztály 9-10.I osztály 9-10.F-G osztály 11-12.K osztály 11-12.I osztály 11-12.F-G osztály

heti 9 óra (informatika 2, id.nyelv 4, gyakorlat 3) heti 8 óra (informatika 1, nyelv 4, orientáció 3) heti 9 óra (informatika 2, nyelv 4, orientáció 3) heti 7 óra (nyelv 5, alapozó 2) heti 10 óra (nyelv 5, sz. alap 5) heti 8 óra (nyelv 5, sz. alap 3)

Szakiskola 9-10. évfolyamon informatikához heti 1 óra A mindennapi testnevelés biztosításához osztályonként heti 1 óra A csoportbontásra: 9. évfolyamon 11 óra (inf. 2., szakmai elők. Gyak. 2, id.nyelv 3) 10. évfolyamon 13 óra (inf. 2., szakmai elők. ép.,faip. 6, gépészet 4, elektrot. 5) A fennmaradó órákat korrepetálásra, tehetséggondozásra, szakkörök tartására fordítjuk. A szakközépiskolában az idegen nyelvet évfolyamonként kezdő-haladó csoportokban oktatjuk.

48

Felnőttoktatás

Esti tagozat és nappali rendszerű képzés heti óraterve (Kerettanterv szerint)

Évfolyam/Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Anyanyelv

1

1

1

1

Magyar irodalom

2

2

2

2

Matematika

3

3

3

3

Fizika

1

1

1

-

Kémia

1

1

1

-

Földünk és

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem

1

1

1

2

Művészeti ismeretek

1

1

1

1

Társadalomismeretek

1

1

1

-

1

1

környezetünk

Informatika Filozófia/etika

-

-

-

1

Idegen nyelv

3

3

3

3

Szabad sáv:

-

magyar

-

-

matematika

-

1

0,5

éretts. fizika

-

-

kémia

-

-

földrajz

0,5

1

biológia

0,5

1

49

SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK

ÓRATERVEI

50

RENDSZER INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS

Hálózati ismeretek Rendszeradminisztrátori ismeret

Sorszám

TANTÁRGY

13.

14.

évfolyam

évfolyam 2,5

1.

Számítástechnikai alapismeretek

3

2.

Szövegszerkesztési ismeretek

2

3.

Táblázatkezelési ismeretek

2

4.

Adatbázis-kezelő rendszerek

2

5.

Operációs rendszerek

6.

Matematika

7.

Bevezetés a magas szintű programozási nyelvbe

8.

1,5

1,5 2

2

2

Hálózati ismeretek

1,5

1,5

9.

Rendszeradminisztrátori ismeretek

18

18

10.

Szakmai angol nyelv

1,5

1,5

11.

Élet és pályatervezés

1

12.

Gyakorlati vizsgára való felkészítés és konzultáció

4

13.

Testnevelés

2

2

ÖSSZESEN

35,5

36,5

51

BÚTOR ÉS ÉPÜLETASZTALOS TECHNIKUS

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok

Sorszám

Tantárgy Megnevezés

Osztályfőnöki óra 1. 2. 3.

Társadalmi ismeretek Munka és környezetvédelem Gazdasági ismeretek

Óraszám 1./13. 37

2/14. 35

Összes 72

37 74

70 35 140

70 72 214

140 175 35 70

111 74 251 286 146 70

Szakmai ismeretek 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Műszaki rajz Gépészeti ismeretek Faipari gépek és technológiák Faipari szerkezettan-szakrajz Faipari anyag- és gyártásismeret Gyártásszervezés Kötelező elmélet összesen: 10. Szakmai gyakorlat a) Faipari szakmai gyakorlat b) Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő) Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Számítástechnika Faesztergályos szakmai- és gépismeret CNC programnyelvek, gépkezelés tantárgy Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:

111 74 111 111 111 666 456 296 160 1122 259

700 280 280 980 210

1366 736 576 160 2102 469

74 74 74 37 1381

70 35 70 35 1190

144 109 144 72 2571

52

GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok

Sorszám

Tantárgy Megnevezés Kötelező szakmai elméleti tantárgyak:

1/13.

Évfolyam 2/14.

1. Munka- és környezetvédelem 2. Munkajogi, vállalkozói és vezetési ismeretek 3. Ábrázoló geometria 4. Géprajzi alapismeretek 5. CAD alapismeretek 6. Ipari anyagok és előgyártmányok 7. Műszaki mechanika 8. Gépelemek 9. Villamos gépek 10. Irányítástechnika 11. Gyártási eljárások 12. Megmunkáló gépek 13. CNC programozás alapjai 14. Géptan 15. Emelő- és szállítógépek 16. Gépelemek tervezése Kötelező elmélet összesen: 17. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak - Térbeli ábrázolás - Mechatronika alapjai - Szerelés, kikészítés - Gázhegesztés - Kézi ívhegesztés - Vállalkozástan

37 37 37+37 18+18 37 111 112+36 112+36 37 37 575+147

140 123 17 159 51 210 700

140 123 17 159 51 210 1422

11 74 74

105 35 35 70 -

216 35 35 74 70 74

Összesen:

834+147

945

1926

Összes

37 74 37 111 148 148 37 37

53

Kereskedelmi technikus

Szakmai tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok

SorTantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

Összesen

szám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Osztályfőnöki óra Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Statisztika Marketing Külkereskedelmi ismeretek Alkalmazott számítástechnika Könyvvitel Jogi ismeretek Üzleti kommunikáció Szakmai idegen nyelv Áruismeret Kereskedelmi gyakorlat Nyári gyakorlat (bolti) A kötelező tantárgyak összesesen

Elmé- Elmélet Gyak. 1/13 Elmé- Elmélet Gyak. 1/13. let ig.gyak. össz. let ig.gyak. össz. 37 37 35 35 185 175 175 175 74

74 37 37 185 222

74

37

259 851

296

120 120

74 37 74 185 222 259 120 1267

70 70 35 70

35 35

175 175

805

105 70 70 70

245

175 175 245

315

1120

Elmé- Elmélet Gyak. let ig.gyak. 72 360 74 70 70 35 144 37 37 360 397

35 35

37

504 1656

611

120 120

1/13. össz. 72 360 74 105 70 70 144 37 74 360 397 504 120 2387

54

SorTantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

Összesen

szám

13.

Szabadon

Elmé- Elmélet Gyak. 1/13 Elmé- Elmélet Gyak. 1/13. Elmé- Elmélet Gy let ig.gyak. össz. let ig.gyak. össz. let ig.gyak. 148 148 105 105 253

választható kötelező szakmai tantárgy a) (111) Közgazdaságtan b) Vezetési ismeretek c) (37) Munkavédelmi ismeretek d) Ember és környezete Mindösszesen: 999

(35)

(70) 296

120

1415

910

315

1225 1909

55

611

12

EURÓPAI ÜZLETI ASSZISZTENS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok

Tantárgy

1/13. évfolyam SorElméletszám Megnevezés Elmélet igényes Összes gyakorlat Osztályfőnöki óra 35 35 1. Gépírás 70 70 2. Statisztika 53 53 3. Közgazdaságtan 105 105 4. Marketing 35 35 5. Gazdasági jog 53 53 6. Számvitel I. 52 18 70 7. Számvitel és költségszámítás 70 70 8. Pénzügy I. 70 18 88 9. Számítástechnikai alkalmazás 140 140 10. Kereskedelmi gazdaságtan 17 88 105 11. Munkaerő-gazdálkodás és társadalombiztosítás 70 70 12. Titkári ismeretek 121 121 Kötelező összesen: 420 595 1015 13. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Tanirodai gyakorlat 140 140 b) Pénzügy 70 70 ÖSSZESEN: 490 735 1225

56

Marketing- és reklámügyintéző


Sorszám

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Kb. óra száma

Osztályfőnöki óra

35

-

35

1.

Gazdasági és vállalkozási alapismeretek

140

-

140

2.

Statisztika

35

35

70

3.

Marketing

70

70

140

4.

Reklám

70

70

140

5.

Piackutatás

35

35

70

6.

Üzleti kommunikáció

35

35

70

7.

Jogi ismeretek

52

-

52

8.

Szakmai idegen nyelv

140

35

175

9.

Alkalmazott számítástechnika

35

53

88

Kötelező tantárgyak összesen

647

333

980

Szabadon választható kötelező

140

-

140

(140)

-

(140)

787

333

1120

10.

A tantárgy megnevezés

szakmai tantárgyak: Esztétika és művészettörténet ÖSSZESEN:

57

SZELLŐZŐ- ÉS KLÍMABERENDEZÉS SZERELŐ

A szakmai elméleti tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok

Sorszám


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

Óraszám

Osztályfőnöki óra

I./11. 37

II./12. 35

Összes 72

Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Műszaki ábrázolás Szakrajz Anyagismeret Szakmai alapismeretek Szakmai ismeret Műszaki alapismeretek Irányítástechnikai alapismeret Minőségbiztosítás Kötelező elmélet összesen: Műszaki mérések Szakmai alapgyakorlatok Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választott kötelező tárgyak Szakmai elméleti tantárgyak Alkalmazott számítástechnika Klímaberendezések szabályozása Szakmai gyakorlati tantárgyak Hegesztési gyakorlat Kötelező elméleti órák összesen: Kötelező gyakorlati órák összesen ÖSSZESEN:

74 37 37 74 74 37 37 37 444 74 518 140 732 1176 259 74 (74) 185 (185) 555 880 1435

70 70 70 140 35 420 560 560 980 245 70 (70) 175 (175) 525 700 1225

144 37 37 70 74 70 74 37 140 37 37 35 864 74 518 560 140 1292 2156 504 144 (74) (70) 360 (360) 1080 1652 2660

58

ESZTERGÁLYOS

A szakmai tantárgyak és az azok fordítható óraszámok

Sorszám


1/11. 37

2/12. 35

Összes 72

74 37 37 74 74 37 37 37 444 592 74 518 140 732 1176

70 70 140 70 35 420 560 560 56 980

144 37 37 70 74 74 37 140 37 37 70 35 864 1152 74 518 560 140 1292 2156

259

245

504

Gyakorlati órák összesen

74 (74) 185 (185) 518 917

70 (70) 175 (175) 490 735

144 (70) (74) 360 (360) 1008 1652

ÖSSZESEN:

1435

1225

2660

Osztályfőnöki 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Testnevelés Társadalmi ismeretek Munkabiztonság és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Műszaki ábrázolás Anyagismeret Szakmai alapismeretek Szakmai ismeret Műszaki alapismeretek Irányítástechnikai alapismeretek Szakrajz Minőségbiztosítás Kötelező elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak a. Műszaki mérések b. Szakmai alapgyakorlatok c. Szakmai gyakorlat d. Nyári üzemi gyakorlat Gyakorlat összesen

Kötelező tantárgyak összesen 13.

Óraszám

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak d. Speciális forgácsoló technológiák e. CAD alapismeretek Szakmai gyakorlati tantárgyak f. CNC programnyelvek, -gépkezelés Elméleti órák összesen

59

SZERKEZETLAKATOS


Sorszám


1/11. 37

2/12. 35

Összes 72

Kötelező gyakorlat összesen

74 37 37 74 74 37 37 37 444 518 74 140 732

70 70 70 140 35 420 560 -

144 37 37 70 74 70 74 37 140 37 37 35 864 518 560 74 140 1292

Kötelező tantárgyak összesen

1176

980

2156

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak: Számítástechnika Acélszerkezetek szereléstechnológiája Szakmai gyakorlati tantárgyak Hegesztési gyakorlat Fedettívű hegesztési gyakorlat Kötelező elméleti órák összesen

259

245

504

Kötelező gyakorlati órák összesen

74 (74) 185 (185) 518 917

70 (70) 175 (175) 490 735

144 (74) (70) 360 (185) (175) 1008 1652

ÖSSZESEN:

1435

1225

2660

Osztályfőnöki 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

Óraszám

Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Műszaki ábrázolás Szakrajz Anyagismeret Szakmai alapismeretek Szakmai ismeret Műszaki alapismeretek Irányítástechnikai alapismeretek Minőségbiztosítás Kötelező elmélet összesen Szakmai alapgyakorlatok Szakmai gyakorlat Műszaki mérések Nyári összefüggő gyakorlat

60

Kötöttáru-készítő


Sorszám


Osztályfőnöki Testnevelés 1.

2. 3.

Társadalmi ismeretek a) Munkajogi ismeretek b) Társadalmi kapcsolatok (kommunikáció) c) Munkahely-keresési technikák Munka- és környezetvédelem

Gazdasági alapismeretek

Óraszám 1/11. 37

1/12. 35

Összes 72

74 37

70 35

144 72

37 37

35

37 72

259 (74) (74) (111)

280 (35) (35) (105) (105)

539 (109) (109) (216) (105)

481 732 (592) (140)

455 595 (595) -

936 1327 (1187) (140)

1213 222 148 (74) -

1050 175 (70) (35) (70) -

2263 397 (70) (35) (218) (74) -

1435

1225

2660

a) Gazdasági alapismeretek b) Vállalkozási alapismeretek 4.

Szakmai ismeretek

a) Textilipari anyag- és gyártásismeret b) Kötéstan c) Technológia d) Gyártás- és gyártmánytervezés Kötelező elmélet összesen: 5. Szakmai gyakorlat a) Szakmai gyakorlatok b) Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő) Kötelező összesen: 6. Szabadon választható kötelező

tantárgyak a) Alkalmazott mintatervezés a kötőiparban b) Anyagvizsgálatok c) Modellezési gyakorlatok d) Számítástechnika e) Idegen nyelv (német, angol, francia) f) Az iskola helyi tantárgyi programja ÖSSZESEN:

61

Nőiruha-készítő


Sorszám


Osztályfőnöki 1. 2. 3.

Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek

Óraszám 1/11. 37

2/12. 35

Összes 72

74 37 37 -

70 35

144 37 37 35

37 37 74 111

70 35 105 70

107 72 179 181

444 732 592 140

420 560 560 -

864 1292 1152 140

1176 259

980 280

2156 539

(111) (148) 1435

(280) 1260

(111) (428) 2695

Szakmai ismeretek 4. 5. 6. 7.

Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari géptan Ruhaipari technológia Szabás-szakrajz Kötelező elmélet összesen: 8. Szakmai gyakorlat Ruhaipari szakmai gyakorlatok Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szabadkézi rajz-modellrajz Modellezési gyakorlat ÖSSZESEN:

62

Asztalos


Sorszám


Osztályfőnöki óra 1. 2. 3.

Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági ismeretek

Óraszám 1/11. 19

2/12. 18

Összes 37

76 38 36 -

54 36

130 38 36 36

95 95 76 -

108 108 72

95 108 95 108 76 72

437 770 630 140

396 595 595 -

833 1365 630 595 140

1207 228

991 234

2198 462

(54) (138) (36) 1435

(55) (142) (37) 1225

(109) (280) (73) 2660

Szakmai ismeretek 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Faipari szakmai és gépismeret Asztalos szakmai és gépismeret Faipari szakrajz Asztalos szerkezettan-szakrajz Faipari anyagismeret Asztalos anyagismeret Kötelező elmélet összesen:

Szakmai gyakorlat 10. 11.

Faipari szakmai alapgyakorlat Asztalos szakmai gyakorlat Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő) Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Faesztergályozás technológiája Gépi technológiák CNC szerszámgép kezelése ÖSSZESEN:

63

Kőműves


Sorszám


Osztályfőnöki óra 1. 2. 3. 4.

Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek

Óraszám 1/11. 37

2/12. 35

Összes 72

74 37 37 -

70 35 35 35

144 72 37 35 35

74 74 18 19 74 -

35 70 70 35

109 74 88 19 144 35

444 843 259 444 140

420 665 665 -

864 1508 259 1109 140

1287 148

1085 140

2372 288

(37) (37) (74) 1435

(18) (35) (35) (17) (35) 1225

(55) (35) (35) (54) (109) 2660

Szakmai elmélet 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Építőipari anyag- és gyártásismeretek Műszaki rajz Díszítő munkák szakrajza Épületszerkezetek, építési technológiák Épületszobrász szakmai ismeretek Épületszobrász munkák szakszámításai Kötelező elmélet összesen:

Szakmai gyakorlat 11. 12.

Alapgyakorlatok Épületszobrász szakmai gyakorlatok Nyári összefüggő gyakorlat Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 13. Építőipari gépek 14. Építészettörténet 15. Műemlékvédelem 16. Épületdiagnosztika 17. Fenntartásépítési és felújítási technológiák ÖSSZESEN:

64

Gyorsétkeztetési eladó


Sorszám


Osztályfőnöki óra 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Testnevelés Gazdálkodási ismeretek Ételkészítési alapismeretek Élelmiszer- és italismeret Szakmai idegen nyelv Gyorsétkeztetési eladói ismeretek

1/11. évfolyam Elmélet 11

Gyakorlat -

Összes 11

22 44 44 66 44 88

-

22 44 44 66 44 88

319 66

336 504 840 -

336 504 1159 66

(33) (33) 385

840

(33) (33) 1225

Gyorsétkeztetési eladói gyakorlatok

Összevont gyakorlat Üzleti gyakorlat Kötelező összesen 7. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Kommunikáció b) Ember és környezete ÖSSZESEN:

65

Faipari gépmunkás


Sorszám

A tantárgy megnevezés Megnevezés

Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek Szakmai ismeretek 3. Faipari szakmai alapismeretek 4. Faipari gépmunkás szakmai ismeretek 5. Faipari gépészeti alapismeretek 6. Faipari gépmunkás gépismeret 7. Faipari szakrajzi alapismeretek 8. Faipari gépmunkás szakrajz 9. Faipari anyag alapismeretek 10. Faipari gépmunkás anyagismeret Kötelező elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 11. a) Faipari szakmai alapgyakorlatok 12. b) Faipari gépmunkás szakmai gyakorlat Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Faesztergályozás technológiája b) Kommunikáció c) Gépi technológiák Összesen:

1/11 évfolyam Összesen 18 18 18 18 252 36 27 18 45 45 27 27 27 324 812 420 392 1136 89 (43) (18) (18) 1225

66

Asztalosipari szerelő


Sorszám

1. 2.

A tantárgy megnevezés Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek

Szakmai ismeretek 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Faipari szakmai alapismeretek Asztalosipari szerelő szakmai ismeretek Faipari gépészeti alapismeretek Asztalosipari szerelő gépészeti ismeretek Faipari szakrajzi alapismeretek Asztalosipari szerelő szerkezettan-szakrajz Faipari anyag alapismeretek Asztalosipari szerelő anyagismeret Kötelező elmélet összesen:0 Szakmai gyakorlat 11. a) Faipari szakmai alapgyakorlatok 12. b) Asztalosipari szerelő szakmai gyakorlat Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Gépi technológiák b) Kommunikáció Összesen:

1/11 évfolyam Összesen 18 18 18 18 252 36 36 18 18 45 45 27 27 324 812 420 392 1136 89 (71) (18) 1225

67

VIII.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐK FELVÉTELE

A tanulói jogviszony létesítése:

-

a felvétel követelményei:

a) az iskola tanulója az lehet, aki a 8. osztályt v. a 10. osztályt elvégezte, alapvizsgával v. érettségi vizsgával rendelkezik - az adott szakmának, szakmatípusnak megfelelően, és a tanév rendjében meghatározott ideig a jelentkezési lapját az iskolának elküldte; b) túljelentkezés esetén a felvétel alapja az általános iskolai tanulmányi eredmény és a felvételi eredménye; c) ha a felvehető létszámhatárt a jelentkezők száma nem éri el, az iskola igazgatója pótfelvételt rendelhet el.

Az iskolába felvehetők életkora: a KT 52. § 1. bekezdése tartalmazza. Amennyiben a tanuló a fenti feltételeknek megfelel, az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban beiratkozhat, s ettől kezdve megilletik mindazon jogok, melyekkel az iskola tanulója rendelkezhet. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat a Közoktatási törvény és a Szakképzési törvény tartalmazza.

A magasabb osztályba lépés követelményei: -

a szakiskolai évfolyamokon a tanév sikeres befejezése minden év augusztus 31-éig;

-

a 10. évfolyam után kötelező az alapvizsga azokban a szakmákban – kimeneti feltételként -, ahol ezt a OKJ előírja, a többi szakmában pedig a tanulónak joga van az alapvizsgát letenni, s ehhez a feltételeket az iskola biztosítja;

-

a szakközépiskolai évfolyamokon a tanév sikeres befejezése augusztus 31-éig a feltétel, a 10. osztály befejezése után az alapműveltségi vizsga kötelező - az átjárhatóság miatt.

-

a 13. és 14. szakképző évfolyamra az iratkozhat be, aki augusztus 31-éig sikeres érettségi vizsgát tett;

-

a tantestület ettől eltekinthet, és egyéni elbírálás alapján engedélyezheti - átmenetileg - a 13. osztály látogatását a pótló v. javító vizsga idejéig, sikertelen pótló v. javító vizsga után azonban a tanulónak tanulmányait meg kell szakítania.

64

Ha a tanuló 3 tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a tantestület – egyéni elbírálás alapján – engedélyezheti, hogy a tanuló javítóvizsgát tegyen. Háromnál több tárgyból való bukás esetén a tanuló tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja. Ha a tanuló szakmai gyakorlatból bukik, a szakoktató írásos véleménye alapján dönt arról, hogy a tanuló tehet-e javítóvizsgát vagy osztályt ismételni köteles.

A tanulók osztályba és csoportba sorolásának elvei:

9. és 10. évfolyam végén:

Szakközépiskolai irányultságnál: 2-6 tantárgyi bukás esetén évismétlésnél szakiskolai irányultság 7 és több tantárgyi bukásnál évismétlésnél szakiskolai irányultság, felzárkóztató oktatással Szakiskolai irányultságnál: 4 és több tantárgyi bukás esetén évismétlésnél szakiskolai irányultság, felzárkóztató oktatással

Átsorolás csoportok között: A 9. évfolyam kezdetén kialakított minőség szerinti csoportok összetételének módosítása a 9. év végéig lehetséges a szaktanárok javaslata alapján, a szülők hozzájárulása nélkül.

Átsorolás tanulmányok közben: Átsorolás szakiskolai irányultságból szakközépiskolai irányultságra csak a 9. évfolyam végéig lehet. A tanuló (szülő) írásbeli kérésére történhet a tanév rendjében meghatározott időpontig. Az átsorolásnál figyelembe kell venni a tanév végén írt felmérő dolgozat eredményét. A felmérő dolgozat az érettségi tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) áll. A felmérő dolgozatot legalább 50%-os eredménnyel kell megoldani.

A kétszintű érettségire való felkészítést az iskola a következő tantárgyakból biztosítja: Emelt szint:

A kötelező tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) Szakmai előkészítő (szakmacsoportos alapozó) Fizika

Középszint:

Mint az emelt szint, a földrajzzal kiegészítve.

A középszintű érettségi vizsga témakörei: Az érettségi vizsga témaköreit a szakmai munkaközösségek tantárgyanként dolgozzák ki, illetve határozzák meg. A témaköröket minden év december 1-jéig hozzák a tanulók tudomására.

65

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az iskola a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazza.

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell objektív módon mérni és értékelni.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:

-

Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

Minőségellenőrzés: az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittnes szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: -

Az egészségügy területén: Az iskolaorvos és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvosi-pedagógus együttműködés.

A Hungarofit – Mini Hungarofit módszer bemutatása: A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz. A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”.

66

A Mini Hungarofit vizsgálat elemei: 1./ Helyből távolugrás 2./ Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) 3./ Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan kifáradásig (db) 4./ Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) 5./ 2000 m futás Az egyes próbákban elért teljesítményt pontértékek alapján minősítjük. Hét minősítő kategória van: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elve: alapvető elv, hogy a házi feladatok (írásbeli, szóbeli) törzsanyagban meghatározott alapvető ismeretek elsajátítását és mélyítését szolgálják. Korlátai: -

témazáró dolgozatok száma naponta maximum 2 lehet, ezt előre a tanulók tudomására kell hozni röpdolgozatok íratása egy tanítási egység számonkérésére bármikor, az óra bármelyik részében megtörténhet hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi) a végzős osztályok kivételével házi feladatot nem adunk

A szakmai orientáció és alapozó tárgyak beszámítása a szakképző évfolyamok tanulmányi idejébe

-

A beszámítás alapján a kerettantervi rendeletben megfogalmazottak szerint szakiskolában: 9. osztályban a fenti tárgyakra fordított óraszám 50 %-a 10. osztályban 100 %-a szakközépiskolában: 9. osztályban 50 %-a 10. osztályban 50 %-a 11. osztályban 100 %-a 12. osztályban 100 %-a

-

A beszámítás a tanuló kérelmére egyénenként történik, amelynek módja lehet: a) a tanulmányi idő csökkentése b) felmentés az adott órák látogatása alól

67

A vizsgák rendje:

1. Alapvizsga

- az iskola az érvényben lévő rendelkezés szerint Alapvizsga-bizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Alapműveltségi Vizsga Vizsgabizottsága

2. Érettségi vizsga

- szintén az érvényben lévő szabályzat szerint érettségi vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottsága - Csongrád

-

a vizsgák idejét a MK-ben megjelenő, a tanév rendjét megszabó miniszteri rendelet szerint kell kijelölni;

3. Szakmai vizsgák

- a szakmai vizsgák idejét a MK-ben megjelenő rendelet szabja meg; - a szakmai vizsgák rendjét, a szakmai vizsgáztatás szabályait az 1993. évi LXXVI. törvény tartalmazza; - az iskola a fenti szabályzat értelmében szakmai vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Szakmai Vizsga Vizsgabizottsága – Csongrád

68

IX.

A TANULÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYÉNEK, SZORGALMÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés rendje

a) A tanulók munkájának értékelése, ellenőrzése folyamatosan történik – ez az oktató és a nevelő munka egyik legfontosabb feladata -

b) 



Az értékelés a Közoktatási Törvény alapján történik, a tanórai számonkérés elsősorban szóban, írásban, ill. a kötelező témazáró dolgozatok megírásával történik (a kötelező témazáró dolgozatok számát a helyi tanterv írja elő). Az értékelés módja függ az adott tantárgy jellegétől.

Fontosnak tartjuk, hogy a korunkban háttérbe szorult szóbeli ellenőrzésnek – a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése miatt – nagyobb teret adjunk az eddigieknél. A szóbeli és írásbeli alapján kapott osztályzatok aránya lehetőleg 50-50 % legyen. A megszerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül (amit 2 havonta az osztályfőnök ellenőriz) és a fogadóórákon tájékoztatjuk. Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek egységes értékelése érdekében az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következők szerint kell végezni: Teljesítmény: 0-33% 34-44% 45-70% 71-81% 82-100%

Érdemjegy: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

-

Legfőbb értékelési szempontunk: a tanuló teljesítménye hogyan tükrözi képességeit, szorgalmát, tudásának fejlődését.

-

A folyamatosan kiemelkedő v. jó teljesítményt nyújtó tanulókat szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretben részesítjük.

-

A tanulmányi, sport- és versenyeredményeket évente értékelve a legjobbaknak „Az iskola kiváló tanulója” címet adományozzuk, és fényképüket az iskola aulájában elhelyezzük. Eredményeit félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban rögzítjük.

69

A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók magatartását félév végén és a tanév végén értékeljük osztályzatokkal. Az osztályzatokat az osztályfőnök az osztályközösséggel együtt javasolja, s a tantestület dönti el. Vitás esetekben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt.

A tanulók magatartásának minősítése

példás (5): jó (4): változó (3):

rossz (2):

Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Kerüli a durva beszédet. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat, ha több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, intése van. Ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Igazgatói megrovást, vagy fegyelmi büntetést kapott.

A tanulók szorgalmának minősítése

példás (5):

jó (4): változó (3):

hanyag (2):

Ha a tanítási órákra való felkészülést képességéhez mérten teljesíti, tanórákon, gyakorlaton aktív. Felszerelése mindig rendben van. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Felszerelése mindig rendben van. Ha az iskolai és gyakorlati munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt felszólítás után teljesíti. Felszerelése gyakran hiányos. Ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan; ha két v. több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendszeresen hiányos.

Jutalmazás:

Jutalmazható: jó tanulmányi eredmény példamutató magatartás közösségi munka versenyeken, vetélkedőkön stb. való részvétel aki bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének gyarapításához

70

Év közben az alábbi jutalmak adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret

Év végén a versenyeken elért jó eredményekért, példamutató közösségi munkáért, tanulmányi eredményekért

a tanulók könyvjutalomban részesülhetnek, melyet az iskola egésze előtt vesznek át. Jutalmazhat egyén és közösség. Azok a tanulók, akik iskolai v. iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon stb. eredményesen szerepelnek, igazgatói dicséretben részesülnek.

Az iskolai büntetés lehet: -

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás tantestületi szigorú megrovás fegyelmi eljárás

A dicséreteket és büntetéseket a tanulókkal és szüleikkel írásban közöljük. A fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: megrovás szigorú megrovás juttatások, kedvezmények megvonása, csökkentése áthelyezés másik osztályba áthelyezés másik iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából 

 csak nem tanköteles tanuló esetén lehet kiszabni

71

X.

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék

Bevezető 1. Helyzetelemzés 1.1. Intézményi összetevők 1.2. Szellemi erőforrások 1.3. A kollégium működési feltételei, anyagi erőforrások 1.4. A kollégium kapcsolatrendszere 2. Célmeghatározás és alapelvek 2.1. A kollégiumunk nevelési célja 2.2. Pedagógiai alapelveink 2.3. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok, feladatok 2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok 3.

Fejlesztési tervek 3.1. A nevelői személyi feltételek fejlesztése 3.2. A tanulói személyiség-, és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 3.3. A tárgyi feltételek fejlesztése

4 4 4 5

6 6 7 9 10

11 11 13

4. Kollégiumi foglalkozások és témakörök 4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 13 4.2. A kollégiumban kötelező foglalkozások témakörei és az éves óraszámok évfolyamokra lebontva 14 4.3. A kollégiumi foglalkozások heti időkeretének felosztása 14 5. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 5.1. Ellenőrzés, mérés 5.2. A kollégisták értékelése

15 17

6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 6.1. Helységek 6.2. Helységek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 6.3. A nevelő- és oktató munkát segítő eszközök

17 19 20

72

Mottó: „ A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, függetlenül a területi és szociális helyzetüktől, és ezzel elősegíti a társadalmi mobilitást.” (Göncz Árpád)

A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE

A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, amely segíti és kiegészíti az iskolákban folyó nevelő-oktató tevékenységet. Társadalmi szerepe megteremteni a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a kisebbségi nyelven történő oktatáshoz, valamint a szociális, érzelmi és szocializációs védőhálóként működik ott, ahol a szülő nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola eredményes befejezéséhez. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro társadalomban” – társadalmi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a valós társadalmi élet elsajátításához szükséges szerepek megtanulásának (tanulói szerep, dolgozói szerep, értelmiségi szerep….) esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás elősegítésében.

1. Helyzetelemzés 1.1.

Intézményi összetevők

Kollégiumunk arculatát az a sokszínűség jellemzi, ami a többféle iskolatípusba járó diákösszetételből adódik. Koedukált kollégiumunk lakóinak többsége a saját iskolánk tanulója, de megtalálhatók közöttük a város más középiskoláinak tanulói is. Az iskolában meglévő majdnem minden szakot, szakmát képvisel valaki, de vannak gimnazisták, vadász-, és környezetvédő-diákok is. A kollégisták a 14-20 éves korosztályból tevődnek össze, de előfordul a 20 évnél idősebb tanuló is. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Emiatt sokszínűség mutatkozik a neveltségi szintben, a tanulmányi munkában megnyilvánuló motiváltságban, az érdeklődési körben egyaránt. Így a nevelőknek a különbségekből adódó összes jót és rosszat kezelni kell. Ehhez differenciáltan kell megválasztanunk a pedagógiai módszereket, a nevelőtanári munka kiemelt feladatait. A csoport, illetve egyéni foglalkozásokon és azokon kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal ideérkező tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. 6 tanuló csoport működik.

73

1.2.

Szellemi erőforrások

A nevelőtestület minden egyes tagja úgy szakképesítése, mint pedagógus személyisége alapján megfelel a kollégiumi nevelőtanár iránt támasztott követelményeknek. A kollégiumi nevelők többsége munkaidejének egy részét a kollégiumban, a másik részét az iskolában teljesíti. Ez több szempontból előny. A kollégák így jobban megismerhetik a gyerekeket, és könnyebben követhetik a velük történteket. Ezen túl sok esetben egyszerűbb megoldani a tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást. Ideális lenne, ha nevelőtanáraink között több lenne az egyetemi diplomával rendelkező, főként magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, valamint matematika szak terén.

1.3.

A kollégium működési feltételei, anyagi erőforrások.

A kollégium szakmailag független, gazdaságilag nem önálló, az iskolával közös működtetésű. Fenntartója Csongrád Megye Önkormányzata. Épületünk adottságai megfelelnek a kollégiumi élet által támasztott követelményeknek, hiszen eleve kollégiumnak építették. Az iskolával közös épületben helyezkedik el, 120 férőhelyes, ebből 40 a lány és 80 a fiú férőhelyek száma. Három emelet mindegyikén, 10 db négyágyas szoba található és külön tanulóhelyiségek vannak, ahol a szilencium idején biztosított a nevelőtanári ellenőrzés. Emeletenként egy-egy mosdóhelység, tusoló és WC található. Az épület állaga megfelelő, berendezéseinek folyamatos javítása, ill. cseréje jelenleg is napirenden van, és a jövőben is feladat lesz. Komoly változás történt a vizesblokkok cseréjével (nagy részben pályázati támogatás révén), de a berendezési tárgyak felújításában jelentős további önerő szükséges. A helyiségek festési-mázolási munkái rendszeresek, de a nyílászárók felújítása továbbra is aktuális. A földszinti társalgó alkalmas hely közösségi összejövetelek lebonyolítására, bár befogadóképessége kicsi, ezért az iskolában lévő ebédlőt használjuk komolyabb rendezvényeink alkalmából. Könyvtár, sportcsarnok, játékszoba, televízió, videó, magnók, állnak a tanulók rendelkezésére. A szabadidő kultúrált eltöltéséhez szolgáló berendezések, ill. programok anyagi fedezetének biztosításához nyújtanak segítséget a közös költségvetés forrásai, és a pályázatok. A kor követelményeit követve kollégiumunk is rendelkezik számítógépekkel (igaz már eléggé avultakkal), amelyek segítséget nyújtanak a másnapi felkészülésben, a tananyag elmélyítésben. Az iskolában lévő Internet elérhetőség szintén biztosított számunkra.

1.4.

A kollégium kapcsolatrendszere

Diákjaink fejlődésének és tanulmányi előmenetelének érdekében fontos, hogy a kollégiumi nevelők kapcsolatokat tartsanak fenn a kollégium életében rendszeresen vagy csak alkalomszerűen résztvevő személyekkel, csoportokkal vagy intézményekkel. a, Az anyaiskolákkal való közvetlen kapcsolatot a kollégium vezetője tartja. A csoportvezető nevelőtanárok konzultálnak a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival. különösen akkor, ha problémás esetekről van szó. Rendszeresen figyelemmel kísérik a tanulmányi eredményeiket, kiírják az iskolai naplókból a jegyeket. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a kétes hiányzásokról, illetve fegyelmi problémákról. Sokat segít ebben a munkában, hogy a kollégiumi nevelők tanítják is a gyerekeket. Egymás rendezvényein (ballagás, szalagavató, sportversenyek) részt veszünk. b, Minden tanévet megelőzően levélben tájékoztatjuk a szülőket a felvételről, illetve kollégiumi renddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

74

Tanév elején a kollégium elfoglalásának napján összevont értekezletet tartunk, amelyre elsősorban az új tanulók szüleit várjuk. Évközben - igazodva az iskolai szülői értekezletekhez és fogadóórákhoz - nevelőtanáraink a szülők megkeresése alapján tájékoztatják őket gyermekük kollégiumi viselkedéséről, illetve szükség esetén mi is megkeressük őket. Dicséretekről és büntetésekről írásban értesítjük a szülőket. Kollégiumi " üzenő füzet " használatával tartjuk a kapcsolatot a szülői házzal a hazautazások ellenőrzése terén. c, Évek óta van néhány nevelőotthonos tanulónk. Sajnos ők sokszor problematikusak, így elengedhetetlen a rendszeres konzultáció az intézmények, vagy a nevelő szülők között. Mind kollégiumvezetői, mind csoportvezetői, nevelőtanári szinten kezdeményezzük a rendszeres tájékoztatást, hisz ezek a tanulók nagyon sok odafigyelést igényelnek. d, Az iskolaorvossal, illetve az anyaiskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel rendszeres a kapcsolattartás, továbbá minden kollégiumi nevelő közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében, hiszen a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának ez az egyik fő célja. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok kollégiumbeli ellátásának szempontjai megegyeznek az anyaiskola hasonló feladatainak szempontjaival. e, Iskolánk és kollégiumunk a városi GAMESZ konyha intézményétől veszi igénybe az étkeztetési ellátást. Évek óta jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk velük. Elfogadják véleményünket, kéréseinket, ha az illeszkedik a szakmai előírásokhoz. Segítenek az ételallergiával küzdő gyermekek lehetőség szerinti külön étlapjának összeállításában. Ünnepi rendezvényeink menüigényét szintén minden esetben méltányolják. f, Kapcsolatot tartunk fenn több külső intézménnyel és szervezettel is: társkollégiumokkal programjaikon való részvétel és tapasztalatcsere formájában az országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel, ahonnan továbbképzési lehetőségeket, információkat, segítséget kapunk a napi munkánkhoz a helyi TIT szervezettel és a művelődési házzal, valamint más városok színházaival ismeretterjesztő és kulturális programjainkat színesítendő.

2.

Célmeghatározás és alapelvek

2.1. A kollégiumunk nevelési célja Az intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával kollégisták szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, erkölcsi értékrendjük, konstruktív életvezetésük kialakítása és megszilárdítása, ismereteik, műveltségük gyarapítása, optimális szintre emelése, önművelésre, önnevelésre, harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényük kialakítása.

75

2.2. Pedagógiai alapelveink (kollégiumunk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása) Pedagógiai hitvallásunk szerint egy olyan kollégiumot szeretnék fenntartani, amely figyelembe veszi a gyerekanyag sokszínűségét, de követelményrendszerében nem igazodik a minimumra törekvők igényéhez, hanem felismerteti, elfogadtatja és betartatja mindenkivel annak a "rendnek", azoknak az értékeknek a szükségességét, amely a személyiségfejlődésben előreviszi tanulóinkat és megteremti az alapjait a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüknek. Ennek érdekében az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Kollégiumunkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:    

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját kollégiumi életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  a kollégium életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

2.

A kollégiumban a legfontosabb pedagógiai feladat a családi otthon pótlása és a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint az iskolával összhangban a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és kollégiumi nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,

76

 művelt,  kötelességtudó.

Tudjuk, hogy e tulajdonságokat nem vagyunk képesek teljes egészében kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több olyan személyiségjeggyel, amely alkalmassá teszi őket a társadalmilag elfogadott normák szerinti viselkedésre, mind az emberi és mind a természeti környezetben.

2.3. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei A kollégiumunkban folyó nevelő-oktató munka céljai és feladatai megegyeznek az iskolai célokkal és feladatokkal, de más a súlypontozás. Itt csak a legfontosabbak kerülnek felsorolásra:

1. A tanulás és az ismeretszerzés igényének, a folyamatos önművelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben, tisztán tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. A család, a szülők, a nagyszülők tisztelete, megbecsülése. Közösségi érzés, áldozatvállalás. 4. Az önismeret, az értékelés és önértékelés, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye 5. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. A kollégiumunkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt fokozza a tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Ehhez a kollégiumban biztosítjuk a felkészítő foglalkozások esetében a tanulócsoportonkénti minimális heti 14 óra, illetve az egyéb csoportos foglalkozás esetében a tanulócsoportonkénti minimális heti 10 óra időkeretet. A tanulókkal való egyéni foglalkozásra, nevelési tevékenységre további lehetősége van nevelőknek.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik a kollégium személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

77

Kollégiumunk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Egyéni elbeszélgetés. - Tények és jelenségek bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Példaértékű műalkotások bemutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A kollégiumi csoport tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a koll-i csoport tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha kollégiumunk végzős diákjai a megfelelő záró évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelelnek az iskolánk középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen célunk az is, hogy tanulóink a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskola által megfogalmazott követelményeknek.)  rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a felsőoktatásbeli követelményeknek illetve a munkahelyeiken a későbbiekben megfeleljenek. 3. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 4. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok, feladatok Kollégiumunk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle kollégiumi tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink megegyeznek az iskolai feladatokkal, de itt is más a súlypontozás. Ebben a fejezetben is csak a legfontosabbak kerülnek felsorolásra: 1. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. 2. A tanulók erkölcsi nevelése.

78

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: A tanulók közösségére és önmagukra, illetve az élő és élettelen környezet jelenségeire, irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 6. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 7. A tanulók pályaválasztásának segítése, az önálló életkezdés támogatása. Feladat: A továbbtanulók esetében a felvételi statisztikák elemzése legyen napi feladat, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba. A nevelőtanároktól kapjanak a már szakmát választott tanulóink, a szakmájukkal kapcsolatos ráhangolódást, megerősítést. Gondoskodni kell arról, hogy a megyei munkaügyi hivatal előadóit meghívva, tájékoztatást kapjanak végzőseink a munkavállalási esélyekről, a munkába állás jogi oldaláról, az esetleges, szükségszerű át-, illetve továbbképzési lehetőségekről és azok kivitelezési módjáról. Tudatosítani a diákokban az „élethosszig” tartó tanulás gondolatát.

2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka kollégiumunkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a kollégiumi közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása kollégiumunk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle kollégiumi tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: A kollégiumi élet egyes területeihez (foglalkozásokhoz és azokon kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelő fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

79

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tizenéves gyermek - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának válásának kialakítása, ápolása.

3.

Fejlesztési tervek

Felsorolt alapelveink megvalósulása, és kitűzött céljaink elérése érdekében folyamatosan fejleszteni kell a már meglévő állapotokat, mind személyi (nevelői, ill. tanulói oldal), mind tárgyi vonatkozásban. 3.1. A nevelői személyi feltételek fejlesztése

A kollégium nevelőtanáraink rendszeres önképzéssel és szervezett továbbképzésekkel bővítik, korszerűsítik szakmai ismereteiket. Ezek lehetnek helyi, akár intézményen belüli, vagy regionális, illetve országos szervezésű programok.

3.2. A tanulói személyiség-, és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A kollégiumban a tanulói személyiség, és a közösség fejlesztését az alábbi tevékenységek segítik:

a.) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán kollégiumi ünnepséget, rendezvényt tartunk a következő alkalmakkor: a kollégiumban első évüket töltő diákok, a „gólyák” kollégistává avatásakor, a Mikulás-nap környékén (műsor, ajándékosztás)

80

a karácsony (műsor, ünnepi vacsora) a farsangi időszakban (jelmezbál) a végzősök búcsúztatásakor (búcsúzás, végzősök közös vacsorája)

b.) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a demokrácia elveinek megtanulására, gyakorlására, a tanulók foglalkozáson kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a kollégiumban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját a kollégiumi csoportokból megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A DÖK képviselői minden évben részt vesznek országos vezetőképző táborokban, illetve diáktalálkozókon. A DÖK-be minden kollégista választható és egyben választó is. A diákönkormányzat tevékenységét a kollégiumvezető által megbízott nevelő segíti. c.) Diákétkeztetés. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. Az étkezések kapcsán igyekszünk fejleszteni diákjaink ez irányú kultúráját is. d.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, amelyek diákkörök és korrepetálások keretén belül működnek.

e.) Sport. A kollégiumi sportkör az iskolai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban a helyi és a kollégiumon kívüli sportversenyekre. Ezzel próbáljuk kifejleszteni a tanulók igényét a testedzés és az egészséges (egészségesebb) életmód iránt.

f,) Diákkörök. A különféle diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, valamint a szabadidő, igényt és szükségleteket kielégítő módon való eltöltését szolgálja. A diákkörök jellegüket tekintve lehetnek: művészetiek, („Kreatív” diákkör) technikaiak, (számítógépes diákkör, barkács diákkör) szaktárgyiak, (műszaki ábrázolás diákkör) a szabadidő eltöltését segítők, (szabás-varrás-kézimunka diákkör) sporttal kapcsolatosak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. (média diákkör) A diákkörök indításáról a DÖK kezdeményezésére a felmerülő igények és a kollégium lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején a kollégiumvezető dönt a nevelőtestülettel való egyeztetés után. A diákkör vezetését kollégiumi nevelőtanár vagy iskolai nevelő esetleg olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g.) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat a kollégiumon kívüli rendezvényeken való részvételre is buzdítjuk, felkészítjük. vagy ha kell, segítséget kérünk az iskolai szaktanároktól. Ezzel fejlesztjük a tanulókban a versenyhelyzetekben való helytállás képességét.

81

h.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a diákok anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. színház-, mozi- és múzeumlátogatások, tudományos és ismeretterjesztő előadások, zenés, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket részben a diákoknak kell fedezniük. Így rávezetjük a gyerekeket a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségeire.

i.) Könyvtár. A kollégiumnak könyvtára nincs, így a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai vagy városi könyvtár segíti.

j.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy a kollégium létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép játékszoba stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

k.) Hit- és vallásoktatás. A területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek az iskolában. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a kollégista tanulók számára (is) önkéntes.

A tehetséggondozást és a felzárkóztatást elősegítő, illetve a szabadidős programok, diákkörök működési feltételeihez, a prevenciós és ismeretterjesztő előadások megszervezéséhez szükséges anyagi hátteret nagyobb részben az intézményi költségvetésből, kisebb részben (lehetőség szerinti) pályázatokon nyert összegekből szeretnénk biztosítani.

3.3. A tárgyi feltételek fejlesztése Annak érdekében, hogy diákjaink a kor színvonalának megfelelő módon tudjanak tanulni és egyéb információkat gyűjteni az őket körülvevő világról, hogy „hazajöjjenek” a kollégiumba, és ott jól érezzék magukat, elengedhetetlen feltétele a kiszolgáló eszközök rendszeres karbantartása, cseréje, pótlása illetve fejlesztése. Mint mindenütt, nálunk is igaz, hogy „A szépet óvom, a csúnyát rontom”. Éppen ezért fontos a pedagógiai programunk teljesíthetősége szempontjából, hogy a kollégium, jövőben mihamarabb hozzájusson - új korszerű számítógépekhez és saját Internet csatlakozási lehetőséghez, - új bútorzathoz (ágyak, tanulópadok, székek, polcok), - új hűtőgépekhez, élelmiszer-táróló szekrényekhez, - kondicionáló eszközökhöz, berendezésekhez, sportszerekhez, - új játékszobai eszközökhöz, televízókhoz, videómagnóhoz, filmvetítésre alkalmas minőségi projektorhoz. Ezen túl nagyon fontos feladat - az épület nyílászáróinak cseréje, felújítása, - a betegszobák, a melegítő konyha és berendezéseinek korszerűsítése, felújítása, - távlatokban az épület lapostetőjének nyeregtetővel való ellátása a hőszigetelés miatt. A tárgyi feltételek fejlesztéséhez szükséges anyagi hátteret, mint ahogy ez a korábbiakban is történt, nagyobb részben az intézményi költségvetésből, kisebb részben (lehetőség szerinti) pályázatokon nyert összegekből szeretnénk biztosítani.

82

4.

Kollégiumi foglalkozások és témakörök

A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi.

4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások  a differenciált képességfejlesztés - a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása - szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik;  az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium, különböző szakköröket, diákköröket szervez. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások  a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére;  a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. - kialakulása).

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások  a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;  a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; fogyatékos tanulók esetében az érdek-képviseleti szervezetek, a speciális művészeti és sportegyesületek megismertetése;  a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget;  a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését.

4.2. A kollégiumban kötelező foglalkozások témakörei és az éves óraszámok évfolyamokra lebontva

1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Művészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés

83

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 6. Egyén és közösség 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

TÉMAKÖR

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13-14. évf.

1. Tanulásmódszertan

4

3

3

2

-

2. Önismeret, pályaválasztás

3

3

4

3

2

3. Művészet és információs kultúra

3

3

2

4

5

4. Környezeti nevelés

2

2

2

2

3

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

4

4

4

5

5

6. Egyén és közösség

3

3

3

3

2

7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

*

* A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

4.3. A kollégiumi foglalkozások heti időkeretének felosztása

Tanulmányi foglalkozás -

kötelező tanulási idő

9 óra / hét / csoport

-

tehetséggondozás, felzárkóztatás


Csoportfoglalkozás


Egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás (nevelés)


Választható foglalkozás


-

diákkörök

-

sport

-

kulturális programok

-

szabadidős tevékenységek

84

5.

A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

A nevelő-oktató munka kollégiumunkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, és értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) kollégiumunkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

5.1 Ellenőrzés, mérés 1. A kollégiumunkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. A kollégiumi belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, és a belső ellenőrzési szabályzat határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: a kollégiumvezető, a munkaközösség-vezető, az ellenőrzésre a kollégiumvezető által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b) tanulók esetében: a kollégium pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:  A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.  A szülőkkel való kapcsolattartásra.  A nevelő és oktató munka színvonalára a foglalkozásokon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:  A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.  A csoportfoglalkozás felépítése és szervezése.  Az csoport- és egyéni foglalkozáson alkalmazott módszerek.  A tanulók ellenőrzése, értékelése.  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a csoportfoglalkozáson és azon kívül.  A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.  A kollégiumi diákönkormányzat tevékenységének segítésére.  A csoportfoglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre.  A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.  A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.  A pedagógusra bízott helységek rendezettségére.

5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a belső ellenőrzési terv alapján.

6. A tanulók kollégiumi munkájának ellenőrzése folyamatosan történik. 7. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a.) A tanulók körében

85

 A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:  Szociometriai vizsgálat a 9., a 11. és a 13. évfolyamban. (Évente.) Felelős: csoportvezetők.  Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (Évente) Felelős: csoportvezetők.  A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 9. és a 13. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: csoportvezetők.  Az olvasás követelményeinek teljesítését vizsgáló mérés:  Olvasás, szövegértés a 9. Évfolyamon (Évente) Felelős: a megbízott kolléga b.) A szülők körében  A szülői elégedettség mérése:  Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: csoportvezetők.  Kérdőíves módszerrel a 9. a 11. és a 13. évfolyamon (Kétévente). Felelős: kollégiumvezető. c.) a pedagógusok körében az idevonatkozó iskolai szabályzók az érvényesek.

5.2 A kollégisták értékelése A kollégiumi növendékek munkájának rendszeres értékelésével egészséges versenyt kívánunk kialakítani tanulóink között. Így szeretnénk biztosítani becsületes, jó szándékú, lelkiismeretes kollégistáinknak a kollégiumi férőhelyet a következő tanév(ek)re is. Ugyanakkor a követelményrendszer alapján így ki tudjuk szűrni azokat a tanulókat, akik érdemtelenné válnak a kollégiumi tagságra. 1. Értékelési rendszerünk reális követelményekre épül, amely a legnagyobb hangsúlyt a tanulmányi helyzet értékelésére fordítja. Emellett értékeljük a magatartást, a szorgalmat, a közösségi munkát, a közös tulajdon védelmét. 2. Az értékelés alapja: a.) A tanulmányi eredmény és az iskolai magatartás és szorgalomjegyek, b.) A kollégiumban töltött egész idő értékelése: - a tanuló szorgalma (a „stúdiumok” fegyelme), - a tanuló fegyelme, - a tanuló közösségi tevékenysége (aktívahálózat, alkalmi közösségi munkák), -.a Házirend és a Napirend betartása, az ebből eredő jogok és kötelességek egyensúlya (pl. az ügyelet és a szolgálat ellátása), - a közös tulajdon védelme, - a tiszta, rendes környezet fenntartása.

3. Az értékelési rendszer kialakításában részt vett: - a kollégiumi nevelőtestület, - a kollégiumi diákönkormányzat, 4. Az értékelési rendszert jóváhagyta: - az iskolavezetés és a tantestület.

86

5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke a kollégiumban 5.1. Helyiségek Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tanulószoba

összesen 3

szintenként 1

szakköri, diákköri szoba

1

számítástechnikai terem

1

testedző szoba

nincs

az iskola sportcsarnoka áll rendelkezésre

könyvtár

nincs

az iskola könyvtára áll rendelkezésre

hálószoba, hálóterem

30

stúdió

1

sportudvar

1

kollégiumvezetői iroda

1

nevelőtestületi szoba

1

az iskolával közös

rendezvényterem

1

az ebédlő

orvosi szoba

1

Kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó)

1

egyben játékszoba is

ügyeletes nevelői szoba

2

a 2. és 3. emeleten

porta

1


betegszoba (elkülönítő)

2

vendégszoba

1

az 1. emeleten

ebédlő

1


87

teakonyha

1

a földszinten

tanulói vizesblokk, fürdőszoba

4

szintenként 1-1

személyzeti WC

1

tanulói WC

4

szintenként 1-1

karbantartó műhely

1


tisztítószer, takarítóeszközök és gépek tárolója

1

ágyneműraktár

1

mosókonyha (tanulói)

3

a mosdó helységekben lehet mosni

szárítóhelyiség (tanulói)

3

szintenként 1-1

vasaló- és fehérneműjavító helyiség (tanulói)

3

szintenként 1-1

szeméttároló

nincs

A szemét kezelése az épületben nem megoldott

5.2. Helységek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai


Megjegyzés

1. Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal (emeletenként)

20

10 db a tanulóban, 10 db a szobákban

tanulói szék (emeletenként)

40

20 db a tanulóban, 20 db a szobákban

tanári asztal

1

tanári szék

1

nyitott és zárt könyvszekrény

nincs

2. Diákköri szoba (a diákköri foglalkozások a tanulókban kerülnek megrendezésre, így a helység felszerelése azonos a tanulóéval)

88

3. Számítástechnika terem számítógép

6

nyomtató

1

számítógépasztal, szék programok

húsz tanulónként 1,(elavultak)

nincs szükség szerint

zárható szekrény

nincs

tábla + flipchart

nincs

4. Testedző szoba diákok

nincs

az iskola sportcsarnokát használják a

5. Könyvtár diákok

nincs

az iskola könyvtárát használják a

6. Hálószoba ágyneműtartós ágy

4

szobánként 4 fővel számolva

szekrény

4


éjjeli szekrény

4


polc

2


tükör

nincs

cipőtároló

nincs

szék

2

A szobában a stúdium ideje alatt 2 fő tanulhat.

asztal

2

A szobában a stúdium ideje alatt 2 fő tanulhat

ágynemű-garnitúra

4


ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa

3x4

szobánként 4 fővel, a cserére is számolva

2

8. Stúdió stúdióasztal

1

szék

3

belső, kiépített hangtechnikai hálózat

1

89

hifi-torony

nincs

mikrofon

1

erősítő

1

hangszóró + fejhallgató

1

videofelvevő kamera

nincs

videofelvevő és -lejátszó

1

tárolószekrény

1

9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 11. Kollégiumvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 14. Orvosi szoba [berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint]

5.3 A nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök


Megjegyzés

televízió

tanulóban elhelyezve, ötven tanulónkén 1 db minden szobában 1 db A stúdióban a stúdióban

rádió CD-lemezjátszó magnetofon videolejátszó sport eszközök

szabadidő eltöltését szolgáló speciális eszközök

3 30 1 1 1 6 4 5 1-1 1 12

-labda -ping- pong felszerelés -tollaslabda felszerelés Biliárd-, ill. rex-asztal asztali foci különféle társasjáték

90

XI.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2007. augusztus 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2007. augusztus 1.. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 5 tanévre – azaz 2007. augusztus 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2011-2012. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a tagintézmény vezetője; a nevelők szakmai munkaközösségei; a nevelőtestület bármely tagja; az iskolaszék; az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

91

4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program megtekinthető: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; a tagintézmény vezetőjénél; a tagintézmény-vezető helyetteseknél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

C s o n g r á d , 2008. június 30.

Dr. Kőrösi Tibor igazgató

92

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1.

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.

……………………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője

2.

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………………………. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

3.

A pedagógiai programot az iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta.

…………………………………… az iskolaszék elnöke

4.

A pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadta.

……………………………………… igazgató

93

2005. K K K K K K K K K K K K K K

Recommend Documents