Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége. Éves Jelentés 2009

Befektetetési AlapkezelO˝ k és VagyonkezelO˝ k Magyarországi Szövetsége

Éves Jelentés 2009.

Tartalomjegyzék Bevezetés – elnöki előszó........................................................................................ 4 1. A BAMOSZ általános bemutatása............................................................................ 6 2. A BAMOSZ tagjai...................................................................................................... 7 3. A BAMOSZ tevékenysége 2009-ben........................................................................ 8 Szakmai érdekvédelemi tevékenység, jogszabály véleményezések........................ 8 Információszolgáltatás, ismeretterjesztés, konferenciák........................................... 9 4. A befektetési alapok piaca 2009-ben...................................................................... 10 Átfogó áttekintés..................................................................................................... 10 Pénzpiaci alapok..................................................................................................... 16 Kötvényalapok........................................................................................................ 17 Vegyes alapok......................................................................................................... 18 Részvényalapok...................................................................................................... 18 Egyéb értékpapíralapok.......................................................................................... 20 Speciális alapok...................................................................................................... 21 Ingatlanalapok......................................................................................................... 22 5. A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2009-ben...................... 28 Pénztári vagyonok.................................................................................................. 29 Biztosítói vagyonok................................................................................................. 30 Egyéb kezelt vagyonok........................................................................................... 31

2

3

4

5

Éves jelentés 2008

Bevezetés – elnöki előszó

Szalai Sándor Elnök

A pénzügyi válság nem csak nehézségekkel szembesítet te az iparágat, hanem leheto˝ ségeket is teremtet t

a

2008-ban kibontakozó globális pénz- és tőkepiaci válság jelentős változásokat eredményezett a piacok, és a bankrendszer működésében, jelentősen formálta a piaci szereplők, szabályozók, jogalkotók és megtakarítók gondolkodását, átrendezte a korábbi fontossági sorrendeket. A változások rávilágítottak arra, hogy nem csak a szabályozás és a piacfelügyelet szorul változtatásra, hanem a pénzügyi megoldásoknak is sok esetben egyszerűbbeknek, költséghatékonyabbaknak kell lenniük. Minden eddiginél komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk a pénzügyi kultúra további fejlesztéséért, és a befektetőknek is megalapozottabb döntéseket kell hozniuk.

A hazai piaci események értékeléséhez több kérdést is fel kell tennünk. Mennyire érintette súlyosan az elmúlt két év a hazai magtakarítási és vagyonkezelési piacot? Milyen szakmai és társadalmi összefogást sikerült megvalósítani? Milyen intézkedések születtek? Mennyire tudott mindezek mellett a hazai piac talpra állni és milyen hatással volt az elmúlt időszak a hazai befektetők, megtakarítók bizalmára? A számok tükrében adhatunk nagyon pozitív választ is. A teljes nyugdíjpénztári, és befektetési alapokban tartott, és kezelt vagyon tekintetében a hazai piac jól állta a sarat. Bár a pénztári megtakarítások volumene az árfolyamok csökkenésén

keresztül jelentősen visszaesett 2008-ban, 2009ben ennek a lemaradásnak a jelentős része eltűnt. Az árfolyamok jelentősen nőttek, míg az új befizetések továbbra is biztosították az emelkedést. A befektetési alapok vagyonának csökkenése európai szinten is az egyik legmérsékeltebb volt, amit nagyban magyarázhat a tagolt termékszerkezet, és a folyamatosan meglévő intézményi, nagyobb részben nyugdíjpénztári kereslet. A biztosítói unitlinked termékekben kezelt vagyon sem zuhant jelentős mértékben, ma már a válság kirobbanása előtti szinten van. A kezelt teljes vagyon ezek eredőjeként mára minden korábbi értéket meghalad, ami mögött az árfolyamok emelkedése hajtotta pozitív átértékelődésen túl az új pénzek megjelenése is megemlíthető, első sorban magánpénztári hozzájárulások és befektetési alap befektetések formájában. A részletek ugyanakkor jelzik, milyen problémákkal, nehézségekkel, szakmailag nem kellően megalapozott döntésekkel kellett mind a szakmának, mind a befektetőknek szembe nézniük. A minimálisan szükséges kommunikáció kritikus pillanatokban megmutatkozó hiánya, a jogszabályalkotás, és a meglévő szabályozás módosításának a kellőnél valószínűleg sokkal sűrűbb menetrendje inkább hátráltatták, mint előremozdították a folyamatokat. Számos kritikával illethetjük, és illettük is a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatos jogszabályok gyakori, nem egyszer átgondolatlan változtatását, így a választható nyugdíjpénztári portfoliók kötelező részvényhányadának elérését kijelölő határidő kitolását, az önkéntes pénztári befizetéseket érintő adókedvezmények megváltoztatását és a magánpénztári befektetések devizakitettségének korlátozását, vagy éppen a befektetési alapok átalakulására, beolvadására vonatkozó kamatadó-fizetési szabályok „csendes” módosítását. Mindez idő alatt nem mehetünk el természetesen az előremutató kezdeményezések megvalósulása, valamint a sikeres iparági lobbi eredményei mellett sem, így meg kell említenünk a közép-távú megtakarításokat ösztönző, Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) intézményének a bevezetését, a Nyugdíj-előtakarékossági számla egyidejű megtartását, a nyereségek-veszteségek

szembeállíthatóságának bevezetését a befektetési alapokra és tőzsdei, valamint a nem tőzsdei befektetések tőkenyereségét érintő adómértékek egységesítését. Ebben a gyorsan változó környezetben a hazai vagyonkezelési ipar és a mögötte lévő megtakarítási piac közeljövője nagyban függ majd attól, mennyire leszünk képesek szakmai-társadalmi összefogásban, a piacot szabályozó és felügyelő intézményekkel, a gazdaság-politikai döntéshozókkal, és nem utolsó sorban a megtakarítókkal együtt gondolkodni. Ennek eredményeként rövid távon ki kell alakítani egy olyan iparági stratégiát, ami a lehetőségeinket, relatív előnyeinket figyelembe véve képes egy ésszerűen elképzelhető jövőképet mutatni. A rendelkezésre álló idő ugyanakkor nagyon rövid, az európai iparági globalizáció felgyorsulva halad előre. Nem a bezárkózás a cél, hanem a hazai iparág erre érdemes részterületeinek megerősítésén keresztül egy olyan környezetet teremteni, ami a hazai magán-, és intézményi befektetők számára átlátható, az itt előállított befektetési megoldások érthetők, a költségek szempontjából az ipar hatékonyabb, és a szabályozás ezt határozottan, EU-konform módon támogatja. Ez valós esélyt kell adjon arra is, hogy a jelenlegi iparág bizonyos részterületeinek tekintetében az EU-n belül is nyertesek legyünk. Végül, de nem utolsó sorban és minden eddiginél hangsúlyosabban kell tennünk a pénzügyi kultúra fejlesztéséért, mind eladói, mind vevői oldalon. Az e téren működő Pénziránytű Alapítvány filozófiája, tevékenysége, céljai kell, hogy jelentsék az irányt. Az első konkrét eredményeket (a Nemzeti Alaptanterv részeként, választható tantárgyként felvehető pénzügyi ismeretek nevű tantárgy oktatásának megkezdése) további erőfeszítéseknek kell követni, amihez nem csak az eddigieknél sokkal szélesebb szakmai-társadalmi összefogás szükséges, hanem az erre mozgósítható anyagi források rendszerének újra gondolása is. A helyes stratégia megfelelő támogatás mellett is csak úgy valósulhat meg, ha az általános pénzügyi műveltség széles értelemben, és jelentősen javul. Budapest, 2010. május

6

7


A bamosz általános bemutatása – a bamosz tagjai

A BAMOSZ általános bemutatása Alapítás éve: 1993. Székhely: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. Tel: 374-07-56, 374-07-57 Fax: 354-17-37 E-mail: [email protected] Honlap: www.bamosz.hu

A szövetség fő feladatai az alábbiak: • Érdekegyeztetés, érdekközvetítés és érdekképviselet. • Jogszabályok véleményezése és a jogszabályalkotás folyamatában való részvétel. • A befektetési alapok megismertetése, megfelelő közönségés sajtókapcsolat (PR) kialakításán keresztül. • Információ gyűjtése a hazai piacról. • Szakoktatás támogatása. • Kapcsolatok kialakítása a hasonló külföldi szervezetekkel (szövetségekkel). • Szakmai normák, közös elvek megfogalmazása, a versenyetikai szabályok kialakítása.

A BAMOSZ tagjai: A BAMOSZ tagjai lehetnek alapkezelő társaságok, illetve egyéb kizárólag portfoliókezelési tevékenységet végző társaságok. A BAMOSZ-nak jelenleg 27 tagja van, mely felöleli az engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságok túlnyomó részét. A BAMOSZ jelentőségét, szerepét mutatja, hogy tagjai jelenleg mintegy 8,3 ezer milliárd Ft-ot kitevő vagyont kezelnek. A BAMOSZ tagok kezelik a hazai alapok hozzávetőlegesen 97%-át, részarányuk az egyéb kezelt vagyonok esetében is meghatározó, így pl. a pénztárak vagyonának több mint háromnegyede, illetve a biztosítók vagyonának két-harmada tagjaink kezelésében áll. A BAMOSZ elnöksége 2009-ben: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.) Daróczi Andor (MKB Befektetési Alapkezelő zRt.) Fatér Gyula (Budapest Alapkezelő Zrt.) Harsányi Judit (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Komm Tibor (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.) Váradi Zoltán (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.)

A titkárság: A titkárság jelenleg 3 fővel működik. Főtitkár: Temmel András

A BAMOSZ elnöksége 2010-ben: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.) Daróczi Andor (MKB Befektetési Alapkezelő zRt.) Fekete Attila (Allianz Alapkezelő Zrt.) Harsányi Judit (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Komm Tibor (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kozma Krisztina (Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Pázmándi László (Budapest Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Tóth Balázs (OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.)

2009. óta a magyar CFA egyesülettel közösen a nemzetközi GIPS szervezet hazai támogató tagja.

Nemzetközi kapcsolatok: A BAMOSZ 1996. óta tagja az egyes európai országok nemzeti szövetségeit tömörítő európai alap- és vagyonkezelők szövetségének (EFAMA).

A BAMOSZ tagjai 1. ABERDEEN Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. – 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. ügyvezető: Kozma Krisztina – Tel.: 413-2950, Fax: 413-2980 2. ACCEsS Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9. ügyvezető: Balogh Attila - Tel.: 428-3100, Fax: 428-3199 3. AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1091 Budapest, Üllői út 1. ügyvezető: Kocsis Bálint - Tel.: 476-5199 Fax: 476-2040 4. Allianz Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Bajcsy-Zs. út 52. ügyvezető: Kiss Nagy Emil - Tel.: 301-6161 Fax: 301-6384 5. AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út 135-139. ügyvezető: Harsányi Judit - Tel.: 413-5100 Fax: 413-5101 6. Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B/4. ügyvezető: Csoma András - Tel.: 225-2525 Fax: 225-2521 7. Budapest Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út. 188. ügyvezető: Fatér Gyula - Tel.: 450-7262, Fax: 450-7264 8. Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1023 Budapest, Bécsi út 25. ügyvezető: Kornis Gábor - Tel.: 346-7156, Fax: 346-7189 9. CiB Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1027 Budapest, Medve u. 4-14. ügyvezető: Komm Tibor - Tel.: 457-6881, Fax: 212-0341 10. CONCORDE Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1123 Budapest, Alkotás u. 50. ügyvezető: Bilibók Botond - Tel.: 489-2299 , Fax: 489-2290 11. DIALÓG Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1034 Budapest, Kecske u. 23. ügyvezető: Szöllősi Ferenc - Tel.: 436-9624, Fax: 436-9629 12. Erste Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. ügyvezetők: dr. Mesterházy György- Tel.: 235-5105, Fax: 235-5889 13. EURÓPA Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1011 Budapest, Fő u. 14-18. ügyvezető: dr. Kollár György - Tel.: 225-2500 Fax.: 225-2501 14. ÉVGYŰRŰK Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út 168/A. ügyvezető: Varga János - Tel.: Fax.: 15. FINEXT Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. em. ügyvezető: Tatár Tibor - Tel.: 266-2181, Fax: 266-1489 16. FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1032 Budapest, Bécsi út 165. II. em. ügyvezető: Török Mihály - Tel.: 880-1800, Fax: 880-1809 17. GENERALI Alapkezelő Zrt. – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. ügyvezető: Schuszter Péter - Tel.: 301-7209, Fax: 301-7255 18. ING Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B ügyvezető: Benczédi Balázs- Tel.: 266-0333, Fax: 266-0325 19. K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1051 Budapest, Vigadó tér 1. ügyvezető: Zobor Zsuzsa - Tel.: 483-5020, Fax: 483-5002 20. Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. – 2040 Budaörs, Neumann J. u. 1. ügyvezető: Bakati Gábor - Tel.: 06-23-802 630, Fax: 21. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1056 Budapest, Váci u. 38. ügyvezető: Daróczi Andor Pál - Tel.: 268-7081, Fax: 268-7509 22. OTP Alapkezelő Zrt. – 1134 Budapest, Váci út 33. ügyvezető: Hamecz István - Tel.: 412-8300, Fax: 412-8399 23. OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. – 1012 Budapest, Pálya u. 4-6. ügyvezető: Tóth Balázs – Tel.: 336-09-00, Fax: 201-93-22 24. PIONEER Alapkezelő Zrt. – 1011 Budapest, Fő u. 14-18. ügyvezető: Vízkeleti Sándor - Tel.: 577-4200, Fax: 577-4250 25. QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1132 Budapest, Váci út 30. ügyvezetők: Somlai László - Tel.: 299-9999, Fax: 299-9990 26. RAIFFEISEN Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Akadémia u. 6. ügyvezető: Balogh András - Tel.: 484-4695/ 484-4690, Fax: 484-4699 27. TAKARÉK Alapkezelő Zrt. – 1122 Budapest, Pethényi köz 10. ügyvezető: Dézsi Tamás - Tel.: 555-0555, Fax: 555-0550

8

9


A BAMOSZ tevékenysége 2009-ben

A BAMOSZ tevékenysége 2009-ben 2009-ben a legfőbb kihívást a BAMOSZ számára az előző évben kitört pénzügyi, gazdasági válság befektetési alap piacot érintő hatásainak kezelése jelentette. Ez alapvetően két területen nyilvánult meg: egyrészt korábban nem látott mennyiségű jogszabály előkészítési, véleményezési munka merült fel, másrészt a korábbi időszakokhoz képest sokkal intenzívebb sajtójelenlétet és ezzel összefüggő feladatokat is jelentett.

Szakmai érdekvédelemi tevékenység, jogszabály véleményezések A 2009-es évben a törvénykezési, jogszabályalkotási területen az alábbi jelentősebb feladatok jelentkeztek: Alternatív befektetési alapokról szóló EU direktíva (AIFMD): Az EU Bizottság 2009 májusában tette közzé a direktíva első tervezetét, mely az összes – nem UCITS – alapot kelező alapkezelőre egységes szabályozást tervez bevezetni. Az ezzel kapcsolatos munka jelentőségét, az érintett szervezetek számát tekintve a tavalyi év egyik legnagyobb horderejű ügye volt. Magyarország különösen érintett a kérdésben, mivel nemzeti szabályozás alá első hazai alapok döntő többsége ezen új direktíva hatálya alá kerülne. A BAMOSZ folyamatosan konzultált a Pénzügyminisztériummal a képviselendő magyar álláspontról. A befektetési alapokról szóló új törvényi szabályozás szakmai előkészítése: Bár az év során a válságkezelési intézkedések nem adtak teret és lehetőséget az átfogó törvénymódosításra, a BAMOSZ-on belül folytattuk az előkészítő munkát, amely elsődlegesen a felmerülő módosítási igények összegyűjtésére, továbbá a szabályozási koncepció kidolgozására, és a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetésére terjedt ki. Ingatlanalapokat érintő kérdések: A pénzügyi válság legérzékenyebben az ingatlanalapokat érintette, 2008 végén a nyíltvégű ingatlanalapok likviditási helyzetének romlása ráirányított a figyelmet a szabályozás hiányosságaira és mind a PM mind a Felügyelet részéről gyors szabályozási reakciókat váltott ki. A 2008. év végi tűzoltó jellegű módosítások ugyanakkor nem oldották meg hosszú távon a hasonló nagyságrendű likviditási kockázatok megnyugtató kezelési lehetőségét, illetve továbbra is szükség lenne azon egyéb mó-

dosításokra is, amelyek az alapok működésének hatékonyságát tudnák javítani. Ezekről intenzív szakmai vita folyt a BAMOSZ-on belül, a kikristályosodó javaslatokat a befektetési alapokról szóló törvény átfogó módosítása kapcsán kívánjuk benyújtani a PM felé. A 2009. évnek ugyanakkor volt egy nagyon fontos pozitív eredménye is az ingatlanalapok számára: a tavasszal felálló új kormány a közteherviselés rendszerét átalakító csomagja részeként módosította az ingatlan átruházási illetékkel kapcsolatos szabályokat, mely egyben rendezte a korábbi szabályozás ingatlanalapoknak versenyhátrányt okozó anomáliáit. Tartós befektetési számla (TBSZ) – NYESZ – kamat- és nyereségadózás változása: A kormány az adótörvények módosítása kapcsán javaslatot terjesztett elő, mely a NYESZ megszüntetése mellett tartalmazta a Tartós befektetési számla, a TBSZ bevezetését. A BAMOSZ – annak ellenére, hogy a technikai megvalósításra más megoldást javasolt – üdvözölte a TBSZ bevezetését, ugyanakkor erőteljesen fellépett a NYESZ egyidejű megtartása mellett, amit végül sikeresnek bizonyult. A TBSZ gyakorlati megvalósításával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a Bankszövetséggel közösen konzultációt szerveztünk a Pénzügyminisztériummal. A törvénymódosítás egyúttal egy régóta szorgalmazott célt is teljesített, nevezetesen lehetővé tette a befektetési jegyek adózása esetében a nyereséges és veszteséges ügyletek összevonását, ezzel versenyhátrányos helyzetet szűntetett meg. Pénztárakat érintő nagyobb horderejű PM-es módosítási javaslatok: A kormány az év során több lényeges, nyugdíjpénztárakat érintő módosításról is döntött, ezek közül a vagyonkezelési tevékenységet is közvetlenül érintő fontosabb részek az alábbiak voltak:

• a magánnyugdíjpénztárak esetében devizamegfelelési szabály bevezetése, • a hozamgarancia intézményének bevezetése, • a vagyonkezelési díj maximális mértékének csökkentése, • továbbá az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adózási szabályainak megváltoztatása. A módosítási javaslatok kapcsán a BAMOSZ szakmai álláspontjának érvényesítése eredményeként többnyire kompromisszumos verzió került elfogadásra.

• bővítettük a hagyományos havi és negyedéves adatszolgáltatás információtartalmát, kiegészítve ezeket edukációs célú sajtóanyagokkal. Befektetési alap adatbázis működtetése: A tájékoztatási tevékenység további fontos eszköze a BAMOSZ honlapja, mely jelenleg a legátfogóbb képet adja a hazai befektetési alapokról, az általunk működtetett adatbázis biztosítja az adatokat az egyéb, befektetési alapokkal foglalkozó honlapok, médiumok felé.

Konferenciák: 2009-ben két szakmai konferencia Egyéb EU-s szabályozási kezdeményezések: A megrendezésében működtünk közre: pénzügyi válság Uniós szinten is intenzív szabá- • februárban került megrendezésre egy szaklyozói reakciókat váltott ki, a már említett AIFM mai konferencia a pénzügyi szabályozás várható Direktíva mellett egy sor egyéb területen is folyt alakulásáról; jogszabály-előkészítési tevékenység: • továbbá novemberben egy nemzetközi konfer• UCITS IV. Direktívához kapcsolódó 2. szintű jog- encia kilenc közép- és kelet európai ország szakmai szövetségének és felügyeleti szerveinek részszabályok előkészítése, • EU Bizottság UCITS letétkezelőkkel kapcsolatos vételével a térség kollektív vagyonkezelési piacait érintő aktuális kérdésekről. konzultációja, A BAMOSZ jövőbeli tevékenységét illetően kül• Prospektus Direktíva felülvizsgálata, • CESR pénzpiaci alapok kategorizálására vonat- önösen ez utóbbinak volt kiemelkedő jelentősége, mivel a konferencia sikeres megrendezése egyútkozó ajánlása. Az ezekkel kapcsolatos szakmai érdekérvényesí- tal az első lépést jelentheti a célul kitűzött szorotést elsődlegesen az EFAMA (az alapkezelők euró- sabb regionális együttműködés megvalósítása pai szövetsége) látja el az egyes tagállami szövet- irányában. ségek érdekeinek, véleményeinek összefogásával, Pénziránytű Alapítvány tevékenységének támely szervezetnek a BAMOSZ is tagja. mogatása: A hazai pénzügyi kultúra fejlesztése a BAMOSZ kiemelt stratégiai célja, ennek „zászlóvivője” jelenleg az MNB kezdeményezésére létrejött Pénziránytű Alapítvány. Ennek Információszolgáltatás, ismeretterjesztés, megfelelően az alapítvány működését a BAMOSZ konferenciák Információszolgáltatás, sajtókapcsolatok: a rendelkezésre álló eszközeivel maximálisan élve A pénzügyi válság hatásainak kezelése szük- igyekszik támogatni, tevékenyen is részt véve az ségessé tette e téren a BAMOSZ intenzívebb Alapítvány működésében. megjelenését. Ennek érdekében: • negyedéves gyakorisággal sajtóbeszélgetéseket tartottunk ak- Temmel András Főtitkár tuális kérdésekről,

11

befektetési alapok piaca 2009-ben

Átfogó át tekintés 1. tábla

Az európai országok alappiacainak 2008-as, 2009-es éves, és 2008-2009-es kétéves változása (euróban)

Hollandia Szlovákia Ausztria

Finnország Nagy Britannia Portugália Románia Belgium Csehország Olaszország Spanyolország

V.

VII. 2008.

IX.

XI.

I.

III.

V.

VII. 2009.

IX.

XI.

Lengyelország Szlovénia

Görögország Ha a magyarországi befektetési alap piac számait összevetjük más európai országok adataival, azt tapasztaljuk, hogy a 2008-as visszaesés gyakorlatilag az európai alappiacon tapasztalható átlagos visszaesésnek volt megfelelő, miként a 2009-es fellendülés is az egész európai piacon tapasztalható volt. A hazai piac (euróban számolt) csökkenése 2008-2009-ben

-24,6% -26,6% -21,2% -16,7% -22,9%

18,0% 17,0% 19,7% 10,2% 4,3% 8,5%

-26,0%

12,1%

-42,5%

37,7%

-37,4% -30,8% -51,6%

31,2% 13,7% 52,0%

-18,1%

-10,7%

-30,2%

1,2%

-26,3% -27,0%

-1,5% -4,4%

-52,8%

28,1%

-54,9%

0,1%

-54,7%

Bulgária EFAMA összesen

45,9%

-22,7%

17,3% 9,4%

14,6%

95

113

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

-2,3% -5,4% -7,2% -9,3% -10,6% -11,8%

-12,1% -13,1% -13,2% -16,3% -17,1% -17,8% -20,8% -21,4% -26,5%

A BAMOSZ tagjai által kezelt alapok összvagyona 2009-ben összesen 18,7%-kal nőtt, és az év végére 2 998 milliárd forintra emelkedett. Az előző évi visszaesés után a növekedés üteme átlagosnak mondható, a 2003-as visszaesés utáni növekedéshez hasonló mértékű volt, ami az év második negyedévében meginduló tőkepiaci fellendülés, a harmadik negyedévben meginduló intézményi és a negyedik negyedévben meginduló lakossági érdeklődésnek köszönhető (3. ábra). A növekményt mintegy 70%ban a hozamok eredményezték, a 133 milliárd forintos friss tőke elmarad ugyan az előző évi visszaváltások szintjétől, de tekintetbe véve, hogy a második féléves tőkebeáramlásnak az első féléves tőkekivonásokat is ellensúlyozni kellett, nem rossz eredmény. Az alapok

3. ábra

Alapok összvagyonának növekedési üteme 120 Százalék 112

100

100

80

76

60 40 55

34

24

39

20

34 35

17

26

26

19

0 -3

-20 -40

-21

’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09

összesen 328 milliárd forint hozamot értek el 2009ben, ami jelentősen meghaladta az előző évi veszteségek mértékét.

-26,9% -27,5% -29,3% -30,2% -39,5% -46,9% -54,9% -11,4%

(forrás: EFAMA) lényegében az európai átlagnak felel meg, szép számmal vannak olyan országok, ahol a visszaesés lényegesen meghaladta a hazai értéket (1. tábla).

A befektetési alapok vagyona 2009-ben az első félév csökkenése után az év második felében hatalmas növekedésnek indult. A második negyedévben beinduló tőkepiaci gyorsulást a harmadik negyedévben követte az előbb az intézmények, majd a lakosság által generált tőkebeáramlás (4. ábra). Összességében a 2005-ben meglódult növekedés 2007-ig folytatódott, majd a 2008-as pénzügyi válság negatív hatása 2009. közepéig volt érezhető az alapok piacán.

4. ábra

Befektetési alapok vagyona 500 Milliárd forint 461

Törökország

-24,3%

15,7%

91

61

Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás

400 300 200 100 0 -100 -200

328

Magyarország

-37,9%

10,3%

0

77

170

2009. I.

2009. III.

2009. IV.

133

1. ábra

Luxemburg

-19,8%

-2,7%

50

102

92

215

Írország

67,1%

137

150 100

148

-14,3%

-41,7%

237

200

67

Franciaország

Norvégia

-1,6%

250

303

11,6%

0,1%

321

300

145 158

-12,5%

-1,8%

350

92

Németország

Svájc

9,4%

413

-26

16,0%

2008/2009

412

400

-118

-5,7%

Dánia

MAX BUX MSCIWF (HUF)

2009

Liechtenstein

Svédország

30 Százalék RMAX 20 BIX 100 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 I. III.

2008

450

2009. során 36 új alap indult és 6 alapot hoztak a BAMOSZ év közben felvett tagjai, ugyanakkor 13 nyíltvégű alap beolvadással, 10 végelszámolással, 16 zártvégű alap pedig a futamidő végével megszűnt, és 2 alap került BAMOSZ körön kívülre. Az alapok száma összesen az év eleji 412-ről az év végére 413ra nőtt (2. ábra).

11

A mögöttes piacok teljesítményét mutató számokat (1. ábra) nézve látható, hogy miközben az indexek többsége 2009-ben már jelentős pozitív hozamokat produkált, a 2008-as veszteségeket még nem minden esetben sikerült ledolgozniuk. Ezért nem is meglepő, hogy bár az alapok 2009-ben közel 19%-os vagyonbővülést mutattak, a 2008-as visszaváltások hatását még nem teljesen tudták 2009 végéig visszahozni.

Tőkepiaci indexek kumulált teljesítménye

Alapok darabszáma

-31

A pénz- és tőkepiacok 2009-ben kezdtek magukra találni a 2008-ban bekövetkezett gazdaságtörténelmi jelentőségű sokk után, és az akkori tőkepiaci visszaesést, márciustó kezdve hatalmas piaci felélénkülés követte. A hazai részvénypiacon az 50% feletti 2008-as áresést 70% feletti növekedés követte 2009-ben, de emellett a magyarországi befektetési alapokat komolyan érintette a hazai kötvénypiacon végbement fordulat is (a 2008-as év végének problémáit követően 2009-ben 14% feletti hozamot ért el a hazai állampapírindex). Ugyanakkor a két évet együtt tekintve látható, hogy még nem ért vissza a piac a válság előtti szintre, és a 2009-es évet is érintette még a nyíltvégű ingatlanalapok, illetve a garantált alapokon keresztül a válság utóhatásaként a tőkekivonás.

2. ábra

-43

10


2009. II.

2009.

13


5. ábra A BAMOSZ tagok által kezelt alapok Az alapok és a háztartások vagyonának alakulása vagyona 2007-ig tendenciaszerűen Százalék 24 3200 Milliárd forint nőtt, a GDP növekedésénél nagyobb BAMOSZ alapok (bal skála) 2800 21 Alapok vagyona a GDP százalékában (jobb skála) ütemben, így a bruttó hazai összterAlapok vagyona a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) 2400 18 mék egyre nagyobb arányát adta, 2000 15 2007 végén már több mint 12%-át. 1600 12 A 2008-as nagy visszaesés mind 1200 9 abszolút értékben, mind a GDP800 6 hez viszonyítva jelentősen, a 2006. 400 3 végi szintre vetette vissza az alapok 0 0 vagyonát, amit 2009-ben csak rész1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ben tudtak ledolgozni, még a GDP csökkenő szintje mellett is, így 2009 végére a GDP még 2009 végére is csak 17,4%-ig nőtt (2. tábla és 11,5%-át tette ki az alapok vagyona. A háztartások 5. ábra). A BAMOSZ tagok által kezelt alapok a Magösszesített nettó vagyonához viszonyítva hasonlóan yar Nemzeti Bank adatai alapján 1998. óta rendre az alakult az alapok összvagyona: 2007 végén közel összes magyarországi alap vagyonának több mint 20%-ot tett ki, és a 2008-as visszaesést követően 97%-át tették ki.

A háztartások és a bamosz alapok vagyona 2. tábla (milliárd forint)

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Háztartások nettó pénzügyi vagyona

6.198

7.377

8.566 9.710 10.519 10.847 11.841 13.385 14.998 16.255 15.177 17.217*

334

447

8. ábra Az egyes alaptípusokban az alapok Alaptípusok átlagos mérete átlagos mérete persze eltérhet: míg 30 Milliárd forint az átlagos pénzpiaci alap 2009. végi egyéb alapok ingatlan alapok 25 20, vagy ingatlanalap 15 milliárd foszármaztatott alapok garantált alapok rint körüli vagyona két-háromszoro20 részvény alapok sa az átlagos alapénak, a vegyes, vegyes alapok 15 kötvény alapok nem besorolt, garantált és szárpénzpiaci alapok 10 maztatott alapok esetében az átlaalap átlagos mérete gos alap mérete csak 2-3 milliárd 5 forint körüli. Különbözik az egyes 0 alaptípusokban az átlagos méret 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 alakulása is. Az ingatlanalapok átlagos mérete dinamikus növekedés után 2007. óta ben volt. Míg az ingatlanalapok mellett a garantált jelentősen visszaesett, és csökkent 2009-ben is, az és a nem besorolt alapok átlagos mérete is csökátlagos pénzpiaci alap 2003-óta először csak 2008- kent, a kötvényalapok mellet a részvényalapoké és ban csökkent, és 2009-ben stagnált, egy átlagos a származtatott alapoké nőtt jelentősen, a pénzpiaci kötvényalap viszont fokozatos csökkenések után alapok csekély növekedése mellett a vegyes alapok 2009-ben nőtt először, de így is kisebb, mint 1999- átlagos mérete is csak kismértékben nőtt (8. ábra).

2009

GDP (folyó áron) 10.087 11.393 13.345 15.289 17.219 18.815 20.804 21.989 23.755 25.408 26.543 26.095

A háztartások összes eszközein belül a befektetési jegyek aránya 2005ben haladta meg először a korábbi 5-6%-os arányt, 2006-ban 8%-ra, majd 2007-ben 10%-ra nőtt, 2008ban 7%-ra esett vissza, és a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a 2009-es évben némileg még tovább csökkent (6. ábra).

697

931

1.064

1.877

2.540

3.190

2.526

2.998

Láthattuk, hogy 2009-ben az alapok száma alig nőtt, a vagyonuk viszont jelentősen megugrott, ennek megfelelően az alapok átlagos mérete három év csökkenés után a 2009-es évben újra nőtt. Az átlagos méretű alap 2002-ig folyamatosan nőtt, majd a következő két évben csökkent. A 2005. évben ismét megugrott az átlagos méretű alap vagyona, majd a következő három évben megint csökkent, a 2009-es növekedés után mintegy 7 milliárd forintot tesz ki, ami a 8 évvel korábbi szintnek felel meg (7. ábra). Az átlagos méretű európai (UCITS) alap eszközértéke ugyanakkor 35-40 milliárd forint, az átlagos amerikai alapé 200-250 milliárd forint.

6. ábra

7. ábra

Befektetési jegyek a háztartások pénzügyi eszközein belül 10 Százalék 9 8 7 6 5,7 5 4 5,0 3 2 1 0 2001 2002

907

Átlagos alap mérete 12 Milliárd forint

8,4

8

7,3

4,7

6,9

6,7

4,7

7,3

6

4,9 3,9

4 2 0

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

10,7

9,2

1,6 1,6

6,1

alapok és a vegyes alapok csökkentek, a többi alaptípus vagyona nőtt. A befektetők változó preferenciáit jól mutatja, hogy a pénzpiaci alapok után már a részvényalapok jelentik a második kategóriát, az ingatlanalapokat megelőzték a garantált alapok és ismét megközelítették a kötvényalapok, és a származtatott és egyéb alapok együtt már megelőzték a vegyes alapokat. (9-16. ábra)

9. ábra

10. ábra

Befektetési alapok száma 2008. 12. 31.

Befektetési alapok száma 2009. 12. 31.

180

160 156

140

167

150

11,0

10

9,8

Az alapok forgalmát, vagyonnövekedését tekintve fontos kiemelni az egyes alapkategóriák közti különbséget. Míg 2008-ban a részvényalapok és a speciális alapok kivételével minden alapkategóriában tőkekivonás történt, 2009-ben éppen a garantált alapok szenvedték el a legnagyobb tőkekivonást, miközben a legtöbb alapkategóriába már friss tőke érkezett. Míg a garantált alapok mellett az ingatlan-

120

9,9

120 7,3

8,0 7,8 6,1

4,3

100

90

80

60 30

25 2,1

’94 ’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09

0

40

48

43

73

60

72

22

26

9

20 0

56 40 27

27

21

13

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k Eg yé ala b po k

564

Pé

* előzetes adat

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k Eg yé ala b po k

BAMOSZ alapok

Pé

12


15


17. ábra

12. ábra

Befektetési alapok vagyona 2009. 12. 31.

200 Milliárd forint 150

159

100

100

87

50

11

0 -117 -166

-200 -207

-220

Pé

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po k Eg y ala éb p Ga ok ran t Sz ala ált árm po az k t at ala ott po Ing k at ala lan po k

-250

15. ábra

40

-135

-150

96 86

82

76 61 41

Pé

269 170

atl ala an po k

Ing

rm

azt

at ala ott po k

-85

-102

-135

-89

-4

33

5 5 10

11 11 22

99

35

36

30

31

25 20 15

16

10 5

12 7

18

16 12

8

9

7

0

0

19. ábra

71

40

43

30

31

20 50

49

37

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k

0

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve g ala yes p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k

0

44

40

60

80

77

40 20

45 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék

70

59

20

Az alapok átlagos hozamai 2009-ben

50

80 60

18. ábra

80 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék

95 72

A 18-19. ábra az alapok átlagos hozamait mutatja 2009-ben: látható, hogy a pénzpiaci alapok 7-8%-os hozama mellett a garantált és az ingatlanfejlesztő alapok is hasonló hozamokat értek el, a kötvényalapok, a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok és a nem besorolt alapok 12-16%-os hozamot, míg a származtatott alapok hozama jellemzően ennél némileg magasabb volt. A kiegyensúlyozott vegyes alapok és a részvényalapok 30-50%-os hozamokat mutattak, ugyanakkor az ingatlanforgalmazó alapok átlagosan csak 0% körüli teljesítményt értek el 2009-ben.

A hazai alapok átlagos hozamai 2009-ben

100 Százalék 99

60

-100

Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 2009-ben

100 Százalék

74

-85

16. ábra

Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 2008-ban 80

-26

-50

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po k Eg y ala éb p Ga ok ran t Sz ala ált árm po az k t at ala ott po Ing k atl ala an po k

-150

11

5

0

Pé

-100

99

75

50

-14

-50

189

Szá

Pé n

Befektetési jegyek forgalma 2009-ben

200 Milliárd forint

-150

nt ala ált po k

Pé n

14. ábra

150

31

-100

Ga ra

100

0

13. ábra

Befektetési jegyek forgalma 2008-ban

75

itá si Pé alap nz pia c ala i kö Rö p tvé vi ny d ala p H k Kö ötvé ossz tvé ny ú ny ala túl p Kie vegy súlyo gy es s en ala sú p Ré veg lyoz szv ye ott én s a ytú lap lsú lyo s ala rés T p zvé isz t Eg ny al a y a é be b, p so ne rol m t Ga alap ran tál Szá t rm ala azt p Ing ato atl t an for ala t ga p lm Ing azó atl an ala fej p les ztő ala p

32

-50

294

263

vid

39

zp i ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k Eg yé ala b po k

0

200 110

18

10 0

8

9

13

12

10

0

9

vid it ala ási p Pé ok nz pia ala ci po k kö tvé Rö ny vid ala po kö H k tvé os Kö nyal szú tvé ap o n veg ytúls k yes úly o Kie gy alap s o en veg súly k o y z e Ré o szv s ala tt p én ytú ok lsú ly al os T is zta apok rés zvé Fo n rin tba alap y ga n n ok ra o Ing ntál miná t atl l an alap t o for ga k lm azó Ing a atl an lap fej les ztő ala p

161

zp i ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran t Sz ala ált árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k Eg yé ala b po k

100

0

433

Lik

300

50

Az egyes alapkategóriák esetében a különböző mértékű tőkevonzás és a különböző nagyságú hozamok más-más arányban növelték a vagyont. A 17. ábrán látszik, hogy míg a hozamok az ingatlanalapok kivételével minden alaptípusnál növelték a vagyont, az értékesítés a pénzpiaci, kötvény, részvény, a nem besorolt és a származtatott alapok esetében volt pozitív, de csak az első két kategóriában haladta meg a hozamok hatását, a vagyonváltozást a hozamok legnagyobb arányban a részvényalapok esetében okozták.

Lik

400

Eg y ala éb po k

383

655

szv é ala ny po k

384

200

600

18

400

150 100

-8

535

Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás

Ré

500

200

800

-26

600

262

700

250 189

1000

72

800


veg y ala es po k

1149

75 22 97


881

kö tvé ala ny po k


Befektetési jegyek vagyonváltozása 2009-ben

nz pi ala aci po k

Befektetési alapok vagyona 2008. 12. 31.

Pé

11. ábra

Pé

14


16

17



Pénzpiaci alapok A pénzpiaci alapok továbbra is a legnagyobb kategóriát alkotják, de az utóbbi években jól elkülönült a likviditási alapok és a klasszikus pénzpiaci alapok trendje. A 2006-os év során az előbbiek váltak a nagyobb csoporttá, bár 2009-ben az utóbbiak vagyona mutatott nagyobb növekedést.

Kötvényalapok

A hazai pénzpiaci alapok vagyonát a Magyar Nemzeti Bank irányadó alapkamatával összevető 21. ábrán látszik, hogy az elmúlt tíz éven a pénzpiaci alapok vagyonának változása szorosan követte az alapkamat változásában beálló tendenciákat – minden jelentősebb kamatemelést a pénzpiaci alapok vagyonának időleges visszaesése követett, míg a kamatcsökkentéseket jellemzően fokozatos vagyonnövekedés követte. Nem történt ez másként 2008ban, illetve 2009-ben sem.

2009-ben nem indul új pénzpiaci alap, de az év során felvett új tag egy likviditási alapot hozott. Emellett az év során 14 garantált alapot alakítottak át pénzpiacivá, ebből 5 a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű likviditási, 9 20. ábra pedig az egy év alatti hátralevő A pénzpiaci alapok számának és vagyonának alakulása futamidejű „hagyományos” pénzpiaci 1200 Milliárd forint alapok közé tartozott. Egy korábban 1100 kötvény alapot is likviditási alappá 1000 900 alakítottak, míg 5 pénzpiaci alapot 800 átsoroltak a likviditási, két likvidi700 600 tási alapot pedig a pénzpiaci alapok 500 közé. Két pénzpiaci alap beolvadás400 sal, egy likviditási pedig végelszámo300 200 lással megszűnt. Az alapok száma 100 így a 2008. végi 42-ről 55-re nőtt. A pénzpiaci alapok vagyona 2009ben 31%-kal nőtt, ezen belül a likviditási alapok vagyona 27%-kal, a klasszikus pénzpiaci alapok vagyona 42%-kal. (20. ábra) A likviditási alapok 110 milliárd forintot, míg a klasszikus pénzpiaci alapok összesen 82 milliárd forintnyi tőkét vonzottak ki 2009-ben. A likviditási alapok átlagosan 7-8% körüli, a klasszikus pénzpiaci alapok 6-10 % körüli hozamot értek el 2009ben, ami összesen 72 milliárd forintot jelentett a befektetőknek.

Darab 36 33 30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2008. 2009. Likviditási alapok (NEÉ, bal skála) Pénzpiaci alapok (NEÉ, bal skála) Likviditási alapok (darabszám) Pénzpiaci alapok (darabszám)

21. ábra

Pénzpiaci alapok és az MNB alapkamat 1200 Milliárd forint 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1998 1999

Százalék 21 hazai pénzpiaci alapok vagyona (bal skála) jegybanki alapkamat (jobb skála)

18 15 12

2000

2001

2002 2003

2004

2005

2006

2007

2008 2009

Egy új rövid kötvényalap és három új hosszú kötvényalap indult az év során, és egy új rövid kötvény alapot az év közben felvett BAMOSZ-tag is hozott, egy ingatlan alapok alapját rövid kötvény alappá alakítottak, míg egy hosszú kötvény alapot a likviditási alapok közé soroltak át, az év során pedig egy rövid kötvény alap beolvadással, egy-egy rövid és hosszú kötvényalap pedig végelszámolással megszűnt. Az év végére így az alapok száma 24-ről 26-ra nőtt. A kötvényalapok vagyona 2009 során 61 %-kal nőtt. A rövid kötvényalapok vagyona 67%-kal, míg a hosszú kötvényalapoké 56%-kal nőtt az év során. A kötvényalapok az év során 72 milliárd forint tőkét vonzottak (szinte kizárólag az év második felében).

A friss tőke több mint két-ötöde a rövid kötvényalapokba érkezett és elsősorban kisbefektetőktől, míg a hosszú kötvényalapoknál jelentkezett a nagyobb arányú új tőke, elsősorban egy intézményi átstrukturálás következtében. (22. ábra) A hazai kötvényalapok átlagosan 12-13% körüli hozamot, míg a globális kötvényalapok jellemzően alacsonyabb, 4-5% körüli hozamot értek el 2009ben. A hazai kötvényalapok forgalmát a hazai kötvények teljesítményét mutató MAX indexszel összevető 23. ábrán az látszik, hogy 2009-ben a forgalom jellemzően nem követte az index alakulását, azaz gyenge korrelációt mutatott.

22. ábra

A kötvényalapok számának és vagyonának alakulása 270 Milliárd forint

Darab 20

240

18

210

16 14

180

12

150

10

120

8

90

6

60

4

30

2

0 XII. 31. I. 31. 2008.

0 II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. Rövid kötvényalapok (NEÉ, bal skála) Hosszú kötvényalapok (NEÉ, bal skála) Rövid kötvényalapok (darabszám) Hosszú kötvényalapok (darabszám)

23. ábra

9

Kötvényalapok forgalma és teljesítménye, 2009.

6

60 Milliárd forint

3

50

10

40

8

30

6

20

4

10

2

0

Százalék 12

0

0

-10

-2

-20

Hazai kötvényalapok forgalma -4 MAX index havi változása (jobb skála) -6 VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

-30

I.

II.

III.

IV.

V.

18

19



Vegyes alapok A 2009-es év során 2 új vegyes alap indult, mind a arányban csökkentette a kötvénytúlsúlyos, illetve a kettő 30% alatti részvényarányt tartó kötvénytúlsú- kiegyensúlyozott vegyes alapokat, a 13 milliárd forint lyos vegyes alap, míg az év közben felvett új tag is körüli éves tőkekivonás az év eleji vagyon mintegy hozott egy 30 és 70% közötti részvényarányt tartó negyede. kiegyensúlyozott vegyes alapot, valamint egy korábban nem besorolt alapot kötvénytúlsúlyos vegyes A hazai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok 2009-ben alapnak soroltak be. Az év során 5 alap beolvadással, átlagosan 14% körüli, az európai és globális alapok 3 pedig végelszámolással megszűnt, egy-egy kiegy- pedig átlagosan 10-12% körüli hozamot hoztak a ensúlyozott vegyes alapot részvénytúlsúlyos, tiszta befektetőknek. A kiegyensúlyozott vegyes alapok horészvény, illetve származtatott alappá alakítottak, és zama ennél magasabb volt, a hazai és közép-kelet egy alap BAMOSZ-körön kívülre került. Emellett egy európai alapok általában 30-40%-os, az egyéb vegkötvénytúlsúlyos vegyes alapot kiegyensúlyozott vegyes alapok átlagosan 18-27% körüli hozamot értek el yes alappá soroltak át. A vegyes alapok száma az év az év során. során 48-ról 40-re csökkent. 24. ábra A vegyes alapok vagyona fokozatoA vegyes alapok számának és vagyonának alakulása san csökkent az év első felében, és Darab 28 140 Milliárd forint tendenciaszerűen nőtt a másodikban, 130 26 24 120 de vagyonuk egy év alatt összesen 110 22 így is 9%-kal csökkent. Ezen belül 100 20 90 18 a kötvénytúlsúlyos alapok valamiv80 16 el gyorsabban csökkentek, egy év 70 14 60 12 alatt 13%-kal csökkent a vagyonuk. 50 10 40 8 A kiegyensúlyozott vegyes alapok 30 6 vagyona 4%-kal csökkent 2009-ben. 20 4 10 2 (24. ábra) A vegyes alapokból összesen 26 milliárd forint tőkét vontak ki az év során. A tőkekivonás nagyjából hasonló

A részvényalapok az év során 16 milliárd forint friss tőkebeáramlás volt tapasztalható. A részvénytúlsúlyos alapokba 15 milliárd forint, míg a tiszta részvény alapokba összességében mintegy 700 millió forint friss befektetés érkezett 2009-ben. (25. ábra) A 2009-es évben a részvényalapok az előző évek veszteségei után jelentős hozamokat értek el, miután az év nagy részében már a részvénypiacok visszapattanása és szárnyalása volt tapasztalható. A hazai és közép-kelet európai részvénytúlsúlyos alapok átlagosan 30-50%-os éves hozamokat értek el, míg a tiszta részvény alapok átlagosan 50-70%-ot. Az európai, az észak-amerikai és a fejlett piaci alapok átlagosan 10-40% körüli, az ázsiai és a feltörekvő piaci részvényalapok 25-70% körüli hozamokat értek el 2009-ben. (26. ábra)

25. ábra

A részvényalapok számának és vagyonának alakulása 360 Milliárd forint

Darab 44 40 320 36 280 32 240 28 200 24 20 160 16 120 12 80 8 40 4 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2008. 2009. Részvénytúlsúlyos alapok (NEÉ, bal skála) Tiszta részvény alapok (NEÉ, bal skála) Részvénytúlsúlyos alapok (darabszám) Tiszta részvény alapok (darabszám)

26. ábra

A részvényalapok számának és vagyonának alakulása (földrajzi kitettség szerint) 360 Milliárd forint 320

21

240

18

200

15

160

12

120

9

80

6

40

3

27. ábra

A hazai részvényalapok és a BUX index változása, 2009.

Az év során nem indult új részvényalap, de az év közben felvett új tag hozott egy tiszta részvény alapot, míg egy-egy vegyes alapból részvénytúlsúlyos, illetve tiszta részvény alap lett, míg egy tiszta részvény alapot átsoroltak a részvénytúlsúlyos alapok közé. Ugyanakkor két alap beolvadással, kettő pedig

végelszámolással megszűnt. Az év során az alapok száma 59-ről 58-ra csökkent. A részvényalapok összesített nettó eszközértéke 51%kal nőtt 2009-ben. A tiszta részvény alapok vagyona 41%-kal, a részvénytúlsúlyos alapok 55%-kal nőtt.

24

280

0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2008. 2009. Egyéb nemzetközi (NEÉ, bal skála) Ázsiai (NEÉ, bal skála) Észak-Amerikai (NEÉ, bal skála) Európai (NEÉ, bal skála) Hazai (NEÉ, bal skála) Közép-kelet európai (NEÉ, bal skála) Egyéb nemzetközi (darabszám) Ázsiai (darabszám) Észak-Amerika (darabszám) Európai (darabszám) Hazai (darabszám) Közép-kelet európai (darabszám)

0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2008. 2009. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (NEÉ, bal skála) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (NEÉ, bal skála) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (darabszám) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (darabszám)

Részvényalapok

Darab 27

1800 Milliárd forint 1500 1200 900 600 300 0 -300 -600 -900 -1200 I. II. III.

IV.

V.

VI.

Százalék 18 Hazai részvényalapok forgalma 15 BUX index havi változása 12 9 6 3 0 -3 -6 -9 -12 VII. VIII. IX. X. XI. XII.

A hazai részvények teljesítményét mutató BUX index havi változását és a hazai részvényalapok havi forgalmát összevetve látható, hogy 2009-ben a forgalom jellemzően nem követte az index alakulását, azaz gyenge, de negatív korrelációt mutatott (27. ábra).

20

21



Egyéb értékpapíralapok

Speciális alapok

Azok a nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok, amelyek kezelői nem kívánják a kategorizálással megkötni magukat (például az abszolút hozamra törekvő, és ezért a különböző eszköztípusokba és országokba szabadon fektető alapok) az egyéb, nem besorolt alapokhoz tartoznak. Az év elején 8 ilyen alap működött, az év során 5 új alap indult, egy ingatlan alapok alapját ilyenné alakítottak, míg egy-egy nem besorolt alapot vegyes, illetve származtatott alappá alakítottak, így számuk az év végére 12-re nőtt.

A garantált alapok száma lendületesen nőtt 2002, az első alap indulása és 2008 vége között, 2009ben azonban több alap érte el a futamidő végét, mint ahány új alap indult. Az év elején 155 nyilvános garantált alap működött, 2009 során további 18 alap indult, miközben 15 alap elérte futamideje végét, és megszűnt, 2 alap beolvadt, 14-et pedig a futamidő végével pénzpiaci alappá alakítottak. Az év végére az alapok száma így 142-re csökkent. Az év elején 36 nyíltvégű garantált alap működött, év végére ezek száma 51-re emelkedett.

Az egyéb nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok vagyona egy év alatt 30%-kal csökkent, bár az átsorolt alapok hatását kiszűrve 6,5%-kal nőtt. A 3 milliárd forintos tőkekivonás az év eleji vagyon mintegy 9%-a. Az év egészében létező alapok teljesítményei a -8%tól a +40%-ig terjedő skálán alakultak.

2009-ben 2 új zártkörű részvényalap és 2 új zártkörű garantált alap indult, és elindult egy új származtatott alap is, így a zártkörű értékpapír- és speciális alapok száma az év során 29-ről 34-re nőtt. A zártkörű értékpapír- és speciális alapok vagyona 2009-ben ismét közel megduplázódott. Leggyorsabban a zártkörű egyéb alap vagyona nőtt, egy év alatt több mint 60-szorosára. (28. ábra) A zártkörű értékpapír- és speciális alapok összességében több mint 97 milliárd forint új tőkét vonzottak a 2009-es évben. Ennek 86%-a a zártkörű részvényalapokba érkezett, míg a zártkörű nem besorolt alap tőkevonzása 8,1 milliárd forint volt, a származtatott alapoké 4,9 milliárd, a kötvényalapé 2,7 milliárd, a garantált alapoké 400 millió forint, a pénzpiaci alapból viszont 2,2 milliárd forint tőkekivonás történt.

A garantált alapok vagyona 2009-ben 21%-kal csökkent. Miután a garantált alapok többsége még mindig zártvégű, az alapokból kivont tőke jellemzően egybeesik a lejárt és megszűnt, vagy pénzpiacivá alakított alapok vagyonával, illetve a futamidő végén nyíltvégűvé alakított alapokból kivont tőkével. Összesen 136 milliárd forintot vontak ki nyilvános garantált alapokból 2009-ben, ami a 2008-as tőkebeáramlás

. másfélszerese, de a 2006-2007-ben tapasztalt éves szintű tőkebeáramlásnál szignifikánsan kisebb. Az alapok átlagosan 7% körüli hozamot mutattak 2009ben. A speciális alapok másik csoportja a származtatott alapoké. Az év elején 21 alap tartozott e csoportba, az év során 2 új alap indult, egy alapot pedig a BAMOSZ egyik év közben felvett tagja hozott, egy-egy vegyes és nem besorolt alapot származtatott alappá alakítottak, egy alap viszont beolvadt, így az év végére 25-re nőtt az alapok száma. A nyilvános alapok közt 2009-ben a leggyorsabban ismét a származtatott alapok vagyona bővült, egy év alatt 73%-kal nőtt, és az év során 6 milliárd forint új tőke áramlott az alapokba. Az év egészében létezett alapok éves teljesítménye az 52% feletti értéktől a -6,5%-ig terjedő skálán, átlagosan 20% körül szórt 2009-ben. (29. ábra)

29. ábra

28. ábra

Az egyéb értékpapíralapok számának és vagyonának alakulása

A speciális alapok számának és vagyonának alakulása



Darab 18

320

16

280

14

240

12

200

10

160

8

120

6

80

4

40

2

0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2008. 2009. Egyéb, nem besorolt alapok (NEÉ, bal skála) Zártkörű értékpapír- és speciális alapok (NEÉ, bal skála) Egyéb, nem besorolt alapok (darabszám) Zártkörű értékpapír- és speciális alapok (darabszám)

500 400 300 200 100 0 XII. 31. I. 31. 2008.

Darab 180 160 140 120 100 80 60 40 20

0 II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. Származtatott alapok (NEÉ, bal skála) Garantált alapok (NEÉ, bal skála) Garantált alapok (darabszám) Származtatott alapok (darabszám)

22

23



Ingatlanalapok Az év során a BAMOSZ egy új ingatlanalapot kezelő taggal bővült, ez egy új zártkörű ingatlanforgalmazó alapot hozott. Az év során két ingatlanforgalmazó és egy ingatlanfejlesztő alap megszűnt, egy-egy ingatlan alapok alapjából kötvény, illetve nem besorolt alap lett, egy ingatlanforgalmazó alap pedig BAMOSZ körön kívülre került. Az év végére így az év eleji 26-ról 21-re csökkent az alapok száma. Az ingatlan alapok alapjainak száma 10-ről (ebből 8 hazai) 6-ra csökkent (ebből 4 a hazai).

30. ábra

Az ingatlanalapok számának és vagyonának alakulása 400 Milliárd forint

Darab 24 22 350 20 18 300 16 250 14 200 12 10 150 8 6 100 4 50 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2008. 2009. Ingatlanforgalmazó (NEÉ, bal skála) Ingatlanfejlesztő alapok (NEÉ, bal skála) Ingatlanforgalmazó (darabszám) Ingatlanfejlesztő (darabszám)

Az ingatlanalapok vagyona az év során 23%-kal csökkent. Az ingatlanfejlesztő alapok vagyona 6%-kal, a közvetlen ingatlanbefektetéseket megvalósító ingatlanforgalmazó alapoké 15%-kal, a hazai ingatlanalapokba fektető alapoké 56%-kal, míg a nem hazai ingatlanalapokba fektető alapok vagyona 47%-kal csökkent. Míg 2005-ben és 2006-ban a legtöbb friss tőkét az ingatlanalapok vonzották, 2007-ben és 2008-ban pedig a legnagyobb arányú tőkekivonás az ingatlanalapokat érintette, 2009-ben a garantált alapok után a második legnagyobb tőkekivonást szenvedték el: 2009. során összesen 85 milliárd forintot vontak ki az ingatlanalapokból. A tőkekivonásból 41 milliárd forint az ingatlanalapok alapjait (34 milliárd a hazai ingatlanal-

apokba fektető alapokat, 7 milliárd pedig az európai ingatlanalapokba fektető alapokat) érintette, míg 43 milliárd a hazai ingatlanalapokat, közel 1 milliárd forint pedig az ingatlanfejlesztő alapokat. (30. ábra) Az év során végig létező nyilvános ingatlanalapok 2009-ben átlagosan összesen 5,5% körüli veszteséget szenvedtek el. Az ingatlanfejlesztő alapok ugyan pozitív hozamot mutattak 2009-ben, átlagosan 8% körüli hozamot értek el, a hazai ingatlanforgalmazó alapok azonban jellemzően negatív hozamot értek el, bár az alapok egy része a pénzpiaci alapokhoz hasonló hozamot mutatott, más alapok azonban az első negyedéves ingatlanleértékelések miatt jelentős veszteségeket szenvedtek el.

Bár 2009-ben ismét nőtt az arányuk, az évek során a kötvényalapok súlya folyamatosan csökkent az összes alapok belül, 2005 végére első ízben nem a kötvényalapok alkották a legnagyobb csoportot, ma pedig a pénzpiaci alapok mellett a részvényalapok, a garantált alapok és az ingatlanalapok is megelőzik a kötvényalapokat. A legnagyobb alapkategória Magyarországon továbbra is a pénzpiaci alapoké, és ezek aránya 2009ben is tovább nőtt. Részben a részvénypiaci fellendülés, részben a zártkörű alapok miatt 2009-ben jelentősen nőtt a részvényalapok aránya is, és 22%-kal felzárkóztak az pénzpiaci alapok mellé. Míg 2008-ig hat éven át folyamatosan nőtt a garantált alapok aránya is, 2009-ben először csökkent, arányuk azonban így is meghaladja a 14%-ot, és a harmadik legnagyobb csoportot jelentik. Az ingatlanalapok aránya az ezredfordulót követően gyors növekedést mutatott, de a 2007-es jelentős tőkekivonás óta az utóbbi három évben jelentősen csökkent az arányuk, így 2009 végén az alapok vagyonának már csak 10%-a volt ingatlanalapokban, de ezzel is a negyedik legnagyobb csoportot alkotják. A 32. ábra a különböző nyilvános, nyíltvégű értékpapíralap-típusok megoszlása mutatja Magyarországon és (az EFAMA adatai alapján) Európában 2009 végén. Jól látható, hogy a hazai alapok összetétele lényegesen eltér az európai alapok összességétől. Míg nálunk az összes vagyon legnagyobb része - 61%-a - pén32. ábra

1%

100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1997 1898 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

10% 1%

ingatlan alapok származtatott alapok garantált alapok egyéb alapok részvény alapok vegyes alapok kötvény alapok pénzpiaci alapok

14%

13%

Kötvény

Részvény

Németország

1 017 356

Franciaország Írország

Nagy Britannia Olaszország

Spanyolország Svájc

Ausztria

Finnország Norvégia

Portugália

33%

1%

Pénzpiaci Egyéb

1 840 993

Hollandia 23%

Az alapok összetétele az évek végén

Luxemburg

Belgium

22%

4%

17%

31. ábra

A befektetési alapok piaca az európai országokban 2009 végén, millió euróban

Dánia

Európa

61%

Egy másik jellegzetes különbségre a következő ábra világít rá: az összes alapon belül az ingatlanalapok aránya nálunk még mindig az európai átlag közel háromszorosa, míg a garantált alapok esetében ez az arány ötszörös, miközben a zártkörű, intézményi alapoké még mindig az európai átlag alatt van. (33. ábra)

Svédország

Az értékpapír típusok megoszlása Magyarország

zpiaci alapokban, és további 14%-a kötvényalapokban volt, addig Európában ez a két alaptípus együtt az alapok vagyonának kevesebb mint felét teszi ki. A hazai részvényalapok aránya az európai átlagnak alig több mint harmada. Eközben az alapok alapjainak aránya nálunk jóval meghaladja az európai átlagot.

Vegyes

Alapok alapja

Liechtenstein

Lengyelország Törökország

33. ábra

Magyarország

Az alapok piaci részesedése Magyarország

Görögország

Európa

Csehország

72%

61%

Szlovákia 14% 2%

13% 8%

3%

Románia 6% 3%

Szlovénia

16%

2%

Nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok Zártkörű alapok Származtatott Egyéb Garantált

Ingatlan

Bulgária

1 426 395 748 629 631 000 249 952 194 520 157 247 138 603 126 402 109 608 92 523 79 000 54 251 49 403 28 477 22 375 22 349 15 912 11 088

10 338

4 426 3 418 2 586 2 195 180

(forrás: EFAMA)

24

25


befektetési alapok piaca 2009-bEn

Az alapok és a kezelt vagyon alakulása negyedévenként (millió forintban) összvagyon a negyedévek végén

Likviditási alapok

Pénzpiaci alapok

Pénzpiaci alapok

Rövid kötvényalapok

Hosszú kötvényalapok Kötvényalapok

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok

Kiegyensúlyozott vegyes alapok Vegyes alapok

Részvénytúlsúlyos alapok

Tiszta részvény alapok Részvényalapok

Egyéb, nem besorolt alapok

Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok Garantált alapok

Származtatott alapok

2008.12.31

646.591,48

231.497,66

2009.03.31

705.019,94

216.774,08

2009.06.30

720.607,36

220.374,21

A BAMOSZ tagok által kezelt alapok vagyonának alakulása 1997 – 2009 (millió forintban) 2009.09.30

2009.12.31

258.464,01

329.608,25

776.880,19

818.059,01

878.089,13

921.794,02

940.981,57

1.035.344,20

1.147.667,26

82.532,80

75.447,92

66.736,07

127.550,02

128.347,72

75.973,58

59.448,43

63.507,97

81.029,73

158.506,38

134.896,34

130.244,04

208.579,75

50.130,77

44.297,01

45.867,32

48.753,85

59.380,19

109.510,96

49.722,54

94.019,55

47.705,23

93.572,55

47.902,53

96.656,38

1.863.819,50

35.137,74

36.235,93

38.377,59

44.424,75

60.625,63

294.995,68

316.421,52

Pénzpiaci alapok

3.395,15

9.063,70

5.622,60

2.845,00

1.576,10

131,53

6.625,50

9.524,10

11.042,50

6.980,30 8.495,60

Garantált alapok

22.244,38

21.478,63

23.642,68

25.888,17

26.218,51

Zártkörű alapok

193.217,49

245.658,48

261.166,59

360.071,38

373.624,35

9.165,95

8.573,71


4.294,10

4.802,43

7.291,59

12.405,73

Ingatlanforgalmazó

374.171,99

314.238,99

260.031,66

248.967,03

Ingatlanalapok

383.286,96

323.734,79

269.031,29

258.132,97

Ingatlanfejlesztő

9.114,97

9.495,79

8.999,63

13.932,32

285.524,18 294.097,88

Egyéb alapok

1.124.199,72

1.080.378,55

1.013.428,02

1.078.486,96

1.134.656,19

Pénztárak számára kezelt vagyon

2.022.221,62

1.990.032,63

2.283.196,10

2.646.726,26

2.741.999,32

Alapok összesen

Unit-linked termékek

Egyéb biztosítói vagyon

2.526.194,53

402.385,39

745.813,62

2.491.093,87

428.204,88

890.796,84

2.465.002,38

464.119,61

1.026.833,80

293.908,92

357.442,60

363.484,13

1.319.001,71

1.417.138,37

Vagyonkezelésben lévő vagyon

3.458.199,98

3.567.865,79

3.994.243,40

Mindösszesen

5.984.394,51

258.831,44

6.058.959,66

533.340,51

1.022.620,58

1.148.199,01 287.779,35

515.801,94

2.998.475,69

953.018,76

Biztosítók számára kezelt vagyon Egyéb kezelt vagyon

2.778.752,02

6.459.245,78

1.538.422,52 4.542.591,38

7.321.343,40

0

0

0

0

0

0

0

2 096

38 013

65 069

78 612 117.494

6 980 15 043 11 020

3 927

3 495

6 654 10 837

9 541

9 521

8 705

9 972

7 541

8.023

Részvény

9 616 16 501 36 405 68 437 48 027 62 429 90 512 120 261 195 794 353 116 456 764 384 347 655.048

Hazai

8 797 13 151 24 471 29 902 19 839 31 768 45 104

38 260

49 098

Vegyes

64 247 70 087 15 796 17 923 10 907 17 472 14 127

15 535

77 957 250 296 307 128 141 833 130.488

Hazai

64 247 70 087 14 809 17 086 10 752 14 698 10 044

819 3 350 11 934 38 535 28 188 30 661 45 408

77 509

74 571

23 250

35.137

82 001 146 695 275 607 382 192 361 097 619.911

Nemzetközi

201.079,31

Egyéb alapok

0

ebből:

189.413,93

12.894,30

Nemzetközi

2 851 40 790 83 666 88 114 126 948 189 179 176 513 363 737 591 833 751 501 947 978 802 873 1.031.749

406.308,32

160.649,51

14.006,30

ebből:

Nemzetközi

1.700.265,06

14.274,30

2 851 40 790 83 666 88 114 126 948 189 179 176 513 363 737 593 929 789 514 1 013 047 881 484 1.149.243

22.479,38

1.451.574,35

2.502,82

2009. 12.31.

ebből:

Részvényalapok

Kötvényalapok

2008. 12.31

79.291,08

1.410.715,32

415.857,86

2007. 12.31

Nemzetközi

1.401.994,81

444.852,56

2006. 12.31

99.512,75

338.626,01

474.749,35

2005. 12.31

148 631 184 078 292 735 378 305 498 346 634 444 539 360 415 186 549 008 266 924 319 429 153 468 254.491

326.318,28

512.557,53

2004. 12.31

Hazai

47.932,82

255.522,24

33.366,45

2003. 12.31

ebből:

230.863,95

31.253,96

2002. 12.31

51.579,93

223.697,56

29.141,47

2001. 12.31

155 611 199 121 303 756 382 232 501 841 641 098 550 197 424 727 558 529 275 629 329 401 161 009 262.514

259.334,94

32.190,78

2000. 12.31

Kötvény

248.548,51 77.769,77

1999. 12.31

255.534,11

189.314,74 66.207,50

1998. 12.31

Hazai

172.107,81 58.756,13

Pénzpiaci

1997. 12.31

127.186,39

167.323,03 56.374,53

1.560.174,31 4.665.657,75

7.664.133,44

0

0

986

837

155

2 774

4 083

8 801

6 734

47 693 102 050 104 038

30 264 148 246 203 089

47 344

94 489

40.894

89.594

Ingatlan

8 596 7 278

7 634

7 542

9 648 20 732 64 809

99 625 361 585 577 005 578 806 383 287 294.098

Hazai

8 596 7 278

7 634

7 542

9 648 20 732 64 809

96 498 342 305 553 632 560 259 370 560 270.188

0

0

ebből: Nemzetközi Garantált

Származtatott Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 530 10 824

3 128

19 280

23 373

18 548

12 727

23.910

0

2 948

17 830

29 736

39 432

74.558

40 334

86 070 276 574 475 030 534 802 432.527

240 921 333 777 447 256 564 248 697 371 934 439 906 981 1 064 219 1 876 812 2 539 964 3 189 911 2 526 195 2.998.476

26

27



Az alapok számának negyedéves alakulása 2009-ben darabszám a negyedévek végén

2008.12.31

Likviditási alapok

2009.03.31

18

Pénzpiaci alapok

20

24

Pénzpiaci alapok

Rövid kötvényalapok

44

6

2009.09.30

24

30

22

24

42

2009.06.30

25

46

6

2009.12.31 27 28

55

8

55

9

7

Hosszú kötvényalapok

18

18

16

17

19

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok

22

21

21

21

19

Kötvényalapok

24

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

24

26

24

25

26

25

26

26

21

Vegyes alapok

48

46

46

47

40

Tiszta részvény alapok

17

17

17

18

17

8

9

9

12

12

Részvénytúlsúlyos alapok

42

Részvényalapok

41

59

Egyéb, nem besorolt alapok

Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok Garantált alapok

58

42

59

41

60

58

181

181

184

200

191

21

23

22

24

25

155


42

154

149

141

142

Részvényalapok

13

14

14

15

15

Pénzpiaci alapok

1

1

1

1

1

Vegyes alapok

1

Egyéb alapok

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Garantált alapok

12

14

14

14

14

Zártkörű alapok

29

32

32

33

34

Ingatlanfejlesztő

3

3

3

3

2


1

Ingatlanforgalmazó

1

23

Ingatlanalapok

21

26

Egyéb alapok

19

21

224

414

2

18

21

233

412

1

18

24

231

Alapok összesen

1

21

219

408

222

419

413

Az alapok számának alakulása 1997-2009 darabszám

Pénzpiaci alapok

Kötvény alapok

Vegyes alapok

Részvény alapok

1997

1998

23

26

1

24 7

5

26

16

1999 2000 2001 16

27

21

23

16

26

20

26

18

25

16

2002 2003 19

28

15

18

30

14

2004 2005 2006 2007 21

29

14

28

28

16

31

27

27

37

28

45

2008 2009 43

56

48

40

25

27

31

33

38

37

36

40

51

72

73

Garantált alapok

1

4

18

35

71

115

167

156

Ingatlanalapok

6

9

16

20

20

24

26

21

Egyéb alapok

2


Alapok összesen

6

61

4

77

4

91

4

92

5

95

102

113

137

5

2

170

10 11

237

7

14

321

9

22

412

13 27

413

Az alapok átlagos hozama 2009-ben

hazai likviditási alapok euróövezeti likviditási alapok dollárövezeti likviditási alapok likviditási alapok hazai pénzpiaci alapok euróövezeti pénzpiaci alapok dollárövezeti pénzpiaci alapok pénzpiaci alapok hazai rövid kötvény alapok rövid kötvény alapok hazai hosszú kötvény alapok egyéb hosszú kötvény alapok hosszú kötvény alapok hazai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok európai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok egyéb kötvénytúlsúlyos vegyes alapok kötvénytúlsúlyos vegyes alapok hazai kiegyensúlyozott vegyes alapok KKEu-i kiegyensúlyozott vegyes alapok egyéb kiegyensúlyozott vegyes alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hazai részvénytúlsúlyos alapok KKEu-i részvénytúlsúlyos alapok európai részvénytúlsúlyos alapok észak-amerikai részvénytúlsúlyos alapok ázsiai részvénytúlsúlyos alapok egyéb részvénytúlsúlyos alapok részvénytúlsúlyos alapok hazai tiszta részvény alapok KKEu-i tiszta részvény alapok európai tiszta részvény alapok észak-amerikai tiszta részvény alapok ázsiai tiszta részvény alapok egyéb tiszta részvény alapok tiszta részvény alapok KKEu-i egyéb, be nem sorolt alapok globális egyéb, be nem sorolt alapok egyéb, be nem sorolt alapok forintban nominált garantált alapok euróban nominált garantált alapok dollárban nominált garantált alapok garantált alapok hazai származtatott alapok KKEu-i származtatott alapok európai származtatott alapok egyéb származtatott alapok származtatott alapok hazai ingatlanforgalmazó alapok európai ingatlanforgalmazó alapok Ingatlanforgalmazó alapok hazai ingatlanfejlesztő alapok ingatlanfejlesztő alapok

súlyozatlan átlag 7,26% 0,95% 0,67% 6,38% 8,77% 4,28% 0,45% 6,82% 12,39% 7,12% 12,02% 4,64% 11,45% 14,53% 9,70% 9,28% 11,77% 29,60% 36,14% 18,08% 22,94% 40,30% 45,87% 20,07% 17,12% 28,85% 38,95% 39,63% 70,32% 49,99% 39,19% 30,75% 45,98% 34,07% 50,01% 39,82% 7,91% 12,47% 7,37% 2,13% -2,30% 6,73% 29,21% 12,73% 3,18% 24,94% 22,14% -9,22% 5,87% -6,84% 7,74% 7,74%

év eleji vagyonnal súlyozott átlag 7,86% 0,89% 0,67% 7,35% 8,70% 3,62% 1,02% 8,02% 17,65% 16,08% 12,86% 3,58% 12,39% 12,35% 9,70% 12,08% 12,22% 30,68% 40,93% 26,78% 31,22% 42,98% 42,40% 21,82% 17,12% 30,67% 51,03% 44,41% 71,37% 50,18% 39,19% 30,75% 61,63% 23,98% 35,93% 39,82% 15,17% 15,69% 7,74% 1,76% -2,63% 7,33% 24,48% -4,22% 3,18% 20,81% 18,09% 0,22% 7,85% 0,49% 8,67% 8,67%

28

29


A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2009-ben

A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2009-bEn A BAMOSZ tagjai a befektetési alapok kezelésén kívül foglalkoznak vagyon- és portfoliókezeléssel is, a 2003as alapszabály-módosítás óta pedig a BAMOSZ tagjai lehetnek tisztán vagyonkezelő (nem alapkezelő) cégek is. Az alapokon kívüli vagyonkezelt vagyon tekintetében is meghatározó szerepet játszik a hazai piacon a BAMOSZ. A BAMOSZ tagok által kezelt összes vagyon (az alapokat is beleértve) a 2003 végi 2 000 milliárd forint körüli mértékről négy éven keresztül dinamikusan nőtt, 2007 végén már meghaladta a 6 600 milliárd forintot, és bár a 2008-as visszaesést követően ismét 6 000 milliárdra csökkent, a 2009-es év végére már meghaladta a 7 600 milliárd forintot is. Ez azt jelenti, hogy 2003-2007 közt 35%-os átlagos bővülés történt, majd a 9%-os, 2008-as csökkenés után 2009-ben ismét 28%-kal nőtt a vagyon. A 2002 és 2009 közti hét évben átlagosan így 26%-os bővülés volt tapasztalható. Az alapok aránya a teljes kezelt vagyonból 2004 és 2007 között fokozatosan 48%-ra emelkedett, majd 2008 során 42%-ra, 2009-ben pedig 39%-ra csökkent.

A BAMOSZ tagjai 2009 végén az alapokon kívül további 4 666 milliárd forintot kezeltek pénztáraknak, biztosítóknak és egyéb megbízók számára. A BAMOSZ tagok kezelésében lévő vagyon 2009-ben 35%-kal bővült. A kezelt vagyonok növekedését a GDP növekedéséhez viszonyítva azt látjuk, hogy a GDP arányos kezelt vagyon 2007-ig folyamatos növekedést mutatott, és a 2002 végi 9%-ról öt év alatt 26%-ra nőtt. A 2008-as visszaesés miatt ugyan az arány 22,5%-ra csökkent, 2009 végére azonban ismét 29,4%-ra nőtt (34. ábra). Az alapok nélküli vagyon a GDP 17,9%-át teszi ki. A kezelt vagyon 2002 és 2007 között ugyancsak gyorsabban nőtt, mint a háztartások nettó vagyona. S bár 2008-ban itt is visszaesést tapasztalhattunk, 2009 végére szintén jelentős volt a növekedés: 2002 végén a BAMOSZ tagjai által kezelt vagyon mértéke a háztartások nettó vagyonának 14,6%-át, 2007 végén már 40,6%-át tette ki, 2008 végén 39,4%-át, 2009 végén pedig 44,5%-át.

Pénztári vagyonok

Az alapokon kívüli kezelt vagyon legnagyobb részét a pénztárak (magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak) számára kezelt vagyonok teszik ki. A teljes pénztári piac több mint háromnegyedét a BAMOSZ tagjai kezelik.1 35. ábra

Pénztári vagyonok 2750 Milliárd forint 2500 2250 2000 1750 1500 1250 1000 750 500 250 0 II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2009. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

36. ábra

A pénztári vagyonok eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 2008. IV.

34. ábra

A BAMOSZ tagok által kezelt vagyon 8000 Milliárd forint Kezelt vagyon (alapokkal együtt) a GDP százalékában (jobb skála) Kezelt vagyon (alapokkal együtt) a háztartási vagyon 7000 százalékában (jobb skála) 6000 BAMOSZ tagok által kezelt vagyon (bal skála) BAMOSZ alapok (bal skála) 5000

Százalék 48 42 36 30

4000

24

3000

18

2000

12

1000

6

0

2002

2003

2004

2005

A BAMOSZ tagjai által kezelt pénztári vagyon 2009ben 35,6%-kal nőtt, az év végén 2 742 milliárd forintot tett ki. Az összes kezelt vagyonon belül a pénztári vagyon 2008 végén 33,8% volt, ami egy év alatt 35,8%ra nőtt. Az alapokon kívüli kezelt vagyon esetében a pénztári vagyon aránya 58,5%-ról 58,8%-ra nőtt.

2006

2007

2008

2009

0

A pénztári vagyonok eszközösszetételében jelentős változások zajlottak le 2009-ben is. A részvényarány, és a külföldi részvények mellett a hazaiak is, gyorsan növekedtek a második félévben, bár az első félévben még csak kismértékű növekedés volt

1

2009. I.

2009. II.

2009. III.

2009. IV.

Egyéb külföldi eszközök Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú eszközök Egyéb belföldi eszközök Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla

tapasztalható az előző év utolsó negyedéves visszaesése után - a részvényarány a 2008 végi 29%-ról 36,5%-ra nőtt. Továbbra is meghatározó azonban a hazai állampapírok aránya (az összes vagyon több mint 52%-a). (36. ábra)

79,10% a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. december 31-i adatai alapján

30

31


A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2009-ben

Biztosítói vagyonok A biztosítók számára kezelt vagyon adja a második legnagyobb csoportot. Ez a vagyontömeg az év során 1148 milliárd forintról 1 560 milliárd forintra nőtt, 2009ben tehát 35,9%-kal bővült a BAMOSZ tagok kezelésében lévő biztosítói vagyon, részben a BAMOSZ tagoknak történt vagyonátadások következtében. Ez a teljes biztosítási piac több mint két-harmada.1 (37. ábra)

Egyéb kezelt vagyonok

A biztosítók vagyonán belül elkülönítettük a unit-linked termékek vagyonát, ez 2009 végén 533 milliárd forintot tett ki, ami 32,5%-kal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az egyéb biztosítói vagyonok eközben 37,7%os éves növekedés után az év végére 1 027 milliárd forintra nőttek.

37. ábra

A biztosítók számára kezelt vagyon a teljes vagyonkezelt vagyonon belül 2008 végén 19,2%-ot tett ki (ezen belül a unit-linked termékek 6,7%-ot). Ez az arány egy év alatt 20,4%-ra nőtt (ezen belül a unit-linked termékek aránya 7%-ra nőtt). Az alapokon kívül kezelt vagyonból a biztosítói vagyonok részaránya 33,2%-ról 33,4%-ra nőtt (míg ezen belül a unit-linked termékeké 11,6%ról 11,4%-ra csökkent). (38. ábra)

Biztosítói vagyonok 1100 Milliárd forint 1000 900 800 700 Biztosítók - egyéb vagyon 600 500 400 300 Unit-linked termékek 200 100 0

II. III. IV. 2004.

I.

II. III. IV. I. 2005.

II. III. IV. I. II. III. IV. 2006. 2007.

I. II. III. IV. 2008.

I.

II. III. IV. 2009.

Az egyéb kezelt portfoliók (a magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak, önkormányzatoknak, illetve befektető-védelmi, betétbiztosítási alapoknak és egyéb intézményi befektetőknek kezelt portfoliók) teszik ki a kezelt vagyon kisebb részét. (40. ábra)

A biztosítók befektetésekhez nem kapcsolódó tartalékai 80-85% körüli mértékben hazai állampapírokban és bankbetétekben vannak, és ez az arány számottevően nem módosult 2009-ben sem. Az év során 8,5-10% között változott a külföldi kötvények aránya a biztosítói portfoliókban.

167,04

Unit-linked termékek eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008. IV.

2009. I.

2009. II.

2009. III.

2009. IV.


100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008. IV.

100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008. IV.

2009. I.

2009. II.

2009. I.

2009. II.

2009. III.

% a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. szeptember 30-i adatai alapján

2009. IV.

250 200 150 100

2009. III.

2009. IV.


Az egyéb portfoliók – a biztosítók egyéb vagyonához hasonlóan – 80% feletti mértékben hazai állampapírokat és bankbetéteket tartalmaztak 2009-ben is, emellett 10-15% között mozgott az egyéb hazai kötvények aránya is, míg a részvények aránya tovább mérséklődött, így az év során jellemzően 95% körül volt a hazai kötvények és bankbetétek aránya.

Az alapokon kívül kezelt vagyon változása 2009-bEn 2008.12.31

Unit-linked termékek Egyéb külföldi eszközök Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú eszközök Egyéb belföldi eszközök Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla

300

Az egyéb kezelt portfóliók eszközösszetétele

Pénztárak

Az egyéb biztosítói vagyonok eszközösszetétele

350

41. ábra

39. ábra

Egyéb kezelt vagyonok 400 Milliárd forint

50 Ebben a csoportban a BAMOSZ 0 tagok által kezelt vagyon 288 milliII. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2009. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. árd forintról 2009 során 363 milliárd forintra nőtt – ez 26,3%-os bővülést jelentett. Az egyéb portfoliók a teljes kezelt vagyon Az alapokon kívüli kezelt vagyonon belül a részará4,8%-áról viszont 4,7%-ára csökkentek egy év alatt. nyuk 8,3%-ról 7,8%-ra csökkent. (41. ábra)

38. ábra A 2009-es évben a külföldi részvények aránya ismét egész évben fokozatosan nőtt, hasonlóképpen a 2007es évvel, bár 2008-ban ennek éppen az ellenkezője történt. Az év végére még így is kevesebb, mint a vagyon fele volt külföldi eszközökben, de már 36,7% volt külföldi részvényekben. Eközben csökkent a hazai kötvények, de nőtt bankbetétek aránya. Az év végére így is az eszközök 46%-a volt részvényekben, és 47%-a külföldi eszközökben. (39. ábra)

40. ábra

Biztosítók - egyéb vagyon Egyéb

Mindösszesen

2009.03.31

2009.06.30

2009.09.30

2009.12.31

2.022.221,6

1.990.032,6

2.283.196,1

2.646.726,3

2.741.999,3

745.813,6

890.796,8

953.018,8

1.022.620,6

1.026.833,8

3.567.865,8

3.994.243,4

4.542.591,4

4.665.657,8

402.385,4

287.779,3

3.458.200,0

428.204,9

258.831,4

464.119,6

293.908,9

515.801,9 357.442,6

533.340,5 363.484,1

A kezelt vagyon változása 2002-2009

Alapok összesen

Pénztárak összesen Egyéb portfoliók

2002.12.31 2003.12.31 2004.12.31 2005.12.31 2006.12.31 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 934 439

906 981

295 541

400 552

307 818

Összes kezelt vagyon 1 537 798

699 773

2 007 306

1 064 219 1 876 812

1 022 867 1 359 870 810 062

969 979

2 897 148 4 206 661

2 539 964

3 189 911

2 526 195

2 998 476

1 398 461

1 435 978

1 923 658

1 676 521

2 019 121

5 415 457

6 607 493

1 198 973

2 022 222 5 984 395

2 741 999 7 664 133

BAMOSZ 1055 Budapest, Honvéd tér 10. Tel: 374-07-56, 374-07-57 | Fax: 354-17-37 E-mail: [email protected] | Honlap: www.bamosz.hu

Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége. Éves Jelentés 2009

Recommend Documents