Befektetetési AlapkezelO˝ k és VagyonkezelO˝ k Magyarországi Szövetsége
Éves Jelentés 2008.
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés – elnöki előszó........................................................................................ 4 2. A BAMOSZ általános bemutatása............................................................................ 6 3. A BAMOSZ tagjai...................................................................................................... 7 4. A BAMOSZ tevékenysége 2008-ban, a 2009-es év feladatai.................................. 8 Szakmai érdekvédelemi tevékenység, törvénykezési lobbi...................................... 8 Információszolgáltatás, oktatás, ismeretterjesztés................................................... 8 Önszabályozási tevékenység................................................................................... 9 5. A befektetési alapok piaca 2008-ban...................................................................... 10 Átfogó áttekintés..................................................................................................... 10 Pénzpiaci alapok..................................................................................................... 15 Kötvényalapok........................................................................................................ 16 Vegyes alapok......................................................................................................... 16 Részvényalapok...................................................................................................... 17 Egyéb értékpapíralapok.......................................................................................... 18 Speciális alapok...................................................................................................... 19 Ingatlanalapok......................................................................................................... 19 6. A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2008-ban...................... 26 Pénztári vagyonok.................................................................................................. 26 Biztosítói vagyonok................................................................................................. 27 Egyéb kezelt vagyonok........................................................................................... 28
3
4
Éves jelentés 2008
Bevezetés – elnöki előszó
Szalai Sándor Elnök
Válság, tapasztalatok, feladatok, leheto˝ ségek {a hazai vagyonkezelési szakma jelene és közeljövo˝ je}
a
csaknem 20 éves újkori hazai pénz- és tőkepiac és a hasonló korú befektetési alap- és vagyonkezelési szakma eddigi legnehezebb évét élte meg 2008. utolsó és 2009. első negyedében. A hitelpiaci válság pénz- és tőkepiaci kihatásai gyorsan és nagymértékben növelték a befektetők kockázatkerülését. A kockázati felárak csaknem minden piacon és befektetési eszköz tekintetében, de különösen a fejlődő piacokon meredeken emelkedtek. Mindez az eszközárak drasztikus leértékelődését
váltotta ki. A kezdeti likviditási és pénzintézeti szektort jellemző szolvencia-válságot bizalmi válság követte, ami a vagyonportfoliók átrendeződéséhez vezetett, jellemzően a fix kamatozású, hozamú termékek felé terelve a megtakarításokat. Mindez nem kerülhette el a hazai befektetési alap és vagyonkezelési piacot sem, ami a teljesítmények értelemszerű romlásában és a kezelt vagyon jelentős csökkenésben jelentkezett. Kétségtelenül látni kell azonban a nehéz
5 időszak pozitív kicsengéseit is. Bár a piac mérete és a szakma egészének jövedelmezősége jelentősen mérséklődött, ami természetszerűleg vonta maga után az iparban szükséges kiigazításokat az üzleti működés, költséggazdálkodás és termékfejlesztés terén, a piacméret csökkenése szempontjából Ma-gyarország a legjobban teljesítő országok közé került. Köszönhető volt ez a jogi szabályozás elmúlt években mutatott fejlődése eredményeként létrejött, kellően diverzifikált termékszerkezetnek csakúgy, mint annak a lassú, de biztos tanulási folyamatnak, amelynek során a kínálat egyre személyre szabottabbá vált, egyidejűleg a megtakarítók korábbi megtapasztásai nyomán a korábbiaknál több pénz került az egyéni kockázatvállaláshoz és pénzügyi célokhoz jobban igazodó befektetésekbe. Ennek kedvező hatása jelentkezett abban, hogy az előző évekkel szemben a kockázatosabb befektetésekből az árfolyamok nagymértékű, hirtelen esése ellenére sem vonta ki megtakarításait a háztartási szektor, inkább a befektetések tartása mellett döntött. Az elmúlt félévben ugyanakkor gyengeségekre, hiányosságokra is fény derült, ami olyan eddig nem ismert piaci helyzetekhez vezetett, amiknek a következtetései kell, hogy jelentsék a közel jövő munkájának, feladatainak alapját. Ezek között is kiemelkedő fontossággal bír a befektetési alapokat érintő jogszabályi reform, amely több szempontból is elengedhetetlen. A szabályozás logikájának az európai UCITS direktívával való teljesebb összehangolása megkerülhetetlen kiindulópont, ami alapértelmezéssé teszi az európai alapkezelő és az európai alap fogalmát. A további jogharmonizáció szükségességén túl mindez üzleti kérdés is, ami annak a lehetőségét teremti meg, hogy a magyar szabályozás alatt indított befektetési alapok határon átnyúló, EU-n belüli forgalmazása a mai fejlett európai gyakorlathoz hasonlóan zökkenőmentes legyen. Emellett világos szakmai meggyőződés, hogy mind az iparág fejlődése, mind a megtakarítók igénye
szükségessé teszi olyan intézmények, gyakorlatok és termékek meghonosítását, piaci bevezetését, mint a kollektív befektetési társaság, az esernyő alapok, a kockázati tőke alap kezelés tevékenységének integrálása. További finomhangolásra van szükség a származtatott alapok és az alapok alapjai szabályozásában és nem mehetünk el az ingatlanalapokat érintő jogszabályi keretek újragondolása mellett sem. Mindezeknek egy magasabb rendű stratégiai cél mentén kell megvalósulniuk. Az iparágnak fel kell készülni a UCITS IV. direktíva hatályba lépése utáni, várhatóan gyorsuló európai globalizációra. A befektetések határon átnyúló kezelhetősége („management passport”) és az ezzel együtt járó globalizáció azonban a hazai szakma számára nem csak konkurenciát kell, hogy teremtsen, hanem lehetőséget is. Lehetőséget arra, hogy egy integráns, az iparágat támogató szabályozás mentén komparatív előnyöket tudjon megfogalmazni az európai versenyben, és ezekre az előnyökre alapozva tevékenységeket, kompetenciákat tudjon hosszú távon megtartani és megerősíteni. Ezek mindenekelőtt szaktudást és költséghatékonyságot kívánnak. Utóbbi minél sikeresebb elérése a stratégiai feladataink egyik legfőbb rendezőelve. Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg a pénzügyi kultúra fejlesztéséről, mint állandó küldetésről. Mind az időskori öngondoskodással, az ezzel összefüggő nyugdíjkérdésekkel, mind az általános pénzügyi ismeretek fejlesztésével kapcsolatban felvetődő kérdések számos már elkezdett vagy éppen tervbe vett munkára mutatnak rá. Mindennek alapja az oktatás ez irányú reformja. A munka elkezdődött, de további jelentős társadalmi-szakmai összefogásra van szükség, elkötelezettségre, gazdasági és politikai döntéshozói szinten is.
Budapest, 2009. május
6
Éves jelentés 2008
A bamosz általános bemutatása – a bamosz tagjai
A BAMOSZ általános bemutatása Alapítás éve: 1993. Székhely: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. Tel: 374-07-56, 374-07-57 Fax: 354-17-37 E-mail:
[email protected] Honlap: www.bamosz.hu
A szövetség fő feladatai az alábbiak: • Érdekegyeztetés, érdekközvetítés és érdekképviselet. • Jogszabályok véleményezése és a jogszabályalkotás folyamatában való részvétel. • A befektetési alapok megismertetése, megfelelő közönségés sajtókapcsolat (PR) kialakításán keresztül. • Információ gyűjtése a hazai piacról. • Szakoktatás támogatása. • Kapcsolatok kialakítása a hasonló külföldi szervezetekkel (szövetségekkel). • Szakmai normák, közös elvek megfogalmazása, a versenyetikai szabályok kialakítása.
A BAMOSZ tagjai: A BAMOSZ tagjai lehetnek alapkezelő társaságok, illetve egyéb kizárólag portfoliókezelési tevékenységet végző társaságok. A BAMOSZ-nak jelenleg 25 tagja van, mely felöleli az engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságok túlnyomó részét. A BAMOSZ jelentőségét, szerepét mutatja, hogy tagjai jelenleg mintegy 6 ezer milliárd Ft-ot kitevő vagyont kezelnek. A BAMOSZ tagok kezelik a hazai alapok hozzávetőlegesen 99%-át, részarányuk az egyéb kezelt vagyonok esetében is meghatározó, így pl. a pénztárak vagyonának több mint háromnegyede, illetve a biztosítók vagyonának fele tagjaink kezelésében áll. A BAMOSZ elnöksége 2008-ban: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Cseh György (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.) Fatér Gyula (Budapest Alapkezelő Zrt.) Fekete Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Nagy Zoltán (IE Befektetési Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Váradi Zoltán (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.) A BAMOSZ elnöksége 2009-ben: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Cseh György (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.) Daróczi Andor (MKB Befektetési Alapkezelő zRt.) Fatér Gyula (Budapest Alapkezelő Zrt.) Harsányi Judit (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.) Váradi Zoltán (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.)
A titkárság: A titkárság: A titkárság jelenleg 3 fővel működik. Főtitkár: Temmel András A BAMOSZ megbízott jogi tanácsadója a Kis-Lukács Ügyvédi Iroda. Nemzetközi kapcsolatok: A BAMOSZ 1996. óta tagja az egyes európai országok nemzeti szövetségeit tömörítő európai alap- és vagyonkezelők szövetségének (EFAMA).
7 A BAMOSZ tagjai A BAMOSZ tagjai 2009. márciusában az alábbi társaságok voltak: 1. ACCEsS Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9. vezető: Balogh Attila - Tel.: 428-3100, Fax: 428-3199 2. AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1091 Budapest, Üllői út 1. vezető: Kocsis Bálint - Tel.: 476-5199 Fax: 476-2040 3. Allianz Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Bajcsy-Zs. út 52. vezető: Kiss Nagy Emil - Tel.: 301-6161 Fax: 301-6384 4. AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út 135-139. vezető: Harsányi Judit - Tel.: 413-5100 Fax: 413-5101 5. Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B/4. vezető: Csoma András - Tel.: 225-2525 Fax: 225-2521 6. Budapest Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út. 188. vezető: Fatér Gyula - Tel.: 450-7262, Fax: 450-7264 7. Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1023 Budapest, Bécsi út 25. vezető: Kornis Gábor - Tel.: 346-7156, Fax: 346-7189 8. CiB Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1027 Budapest, Medve u. 4-14. vezető: dr. Cseh György - Tel.: 457-6881, Fax: 212-0341 9. CONCORDE Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1123 Budapest, Alkotás u. 50. vezető: Bilibók Botond - Tel.: 489-2299 , Fax: 489-2290 10. CREDIT SUISSE Asset Management Alapkezelő Zrt. – 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. vezető: Kozma Krisztina – Tel.: 413-2950, Fax: 413-2980 11. DIALÓG Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1034 Budapest, Kecske u. 23. vezető: Szöllősi Ferenc - Tel.: 436-9624, Fax: 436-9629 12. Erste Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. vezető: dr. Mesterházy György- Tel.: 235-5105, Fax: 235-5889 13. EURÓPA Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1011 Budapest, Fő u. 14-18. vezető: Buda Sándor - Tel.: 225-2500 Fax.: 225-2501 14. FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1032 Budapest, Bécsi út 165. II. em. vezető: Török Mihály - Tel.: 880-1800, Fax: 880-1809 15. FUTUREÁL Befektetési Alapkezelő Rt. – 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. em. vezető: Tatár Tibor - Tel.: 266-2181, Fax: 266-1489 16. GENERALI Alapkezelő Zrt. – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. vezető: Schuszter Péter - Tel.: 301-7209, Fax: 301-7255 17. ING Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B vezető: Benczédi Balázs- Tel.: 266-0333, Fax: 266-0325 18. K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1051 Budapest, Vigadó tér 1. vezető: Zobor Zsuzsa - Tel.: 483-5020, Fax: 483-5002 19. Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. – 2040 Budaörs, Neumann J. u. 1. vezető: Szeles Nóra - Tel.: 06-23-802 630, Fax: 20. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1056 Budapest, Váci u. 38. vezető: dr. Gagyi Pálffy Andrásné - Tel.: 268-7081, Fax: 268-7509 21. OTP Alapkezelő Zrt. – 1134 Budapest, Váci út 33. vezető: Hamecz István - Tel.: 412-8300, Fax: 412-8399 22. OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. – 1012 Budapest, Pálya u. 4-6. vezető: Tóth Balázs – Tel.: 336-09-00, Fax: 201-93-22 23. PIONEER Alapkezelő Zrt. – 1011 Budapest, Fő u. 14-18. vezető: Vízkeleti Sándor - Tel.: 577-4200, Fax: 577-4250 24. QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1132 Budapest, Váci út 30. vezetők: Somlai László/ Kárpáti Péter - Tel.: 299-9999, Fax: 299-9990 25. RAIFFEISEN Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Akadémia u. 6. vezető: Balogh András - Tel.: 484-4695/ 484-4690, Fax: 484-4699
8
Éves jelentés 2008
A BAMOSZ tevékenysége 2008-ban, a 2009-es év feladatai
A BAMOSZ tevékenysége 2008-ban, a 2009-es év feladatai A BAMOSZ tevékenysége alapvetően három fő területre terjed ki: érdekvédelem, érdekérvényesítés; információszolgáltatás; továbbá az önszabályozás fejlesztése. A következőkben röviden bemutatjuk, hogy e három területen milyen eredményeket sikerült elérni a tavalyi év során, illetve ezzel összefüggésben milyen további célok, kihívásokra kell számítani 2009-ben.
Szakmai érdekvédelemi tevékenység A BAMOSZ szakmai érdekvédelmi tevékenységét 2008ban két fő cél határozta meg: az év első felében nagyszabású belső munka indult meg a befektetési alapok törvényi szabályozásának átfogó módosítása érdekében; 2008 őszén ugyanakkor a kibontakozó pénzügyi válság, és ezen belül is annak az ingatlanalapokat érintő hatása – minden egyéb célt háttérbe szorítva – a válságkezesre irányította a figyelmet. A befektetési alapok jogszabályi hátterének átfogó módosítása A befektetési alap és vagyonkezelői piac működésének, fejlődésének törvényi hátterét a 2001-ben elfogadott Tőkepiaci törvény biztosítja. A törvény annak idején nagy előrelépést jelentett a korábbi jogszabályhoz képest, előre mutató rendszerével, szabályaival egyben nagy lökést is tudott biztosítani a befektetési alapok hazai fejlődéséhez. Természetesen egy szabályozás sem lehet örök érvényű és a napi gyakorlat folyamatosan vet fel megoldandó kérdéseket, így - bár időközben többször is történtek kisebb módosítások a törvényben - 2008-ra a szakma részéről megérett az igény egy átfogó módosítás iránt. Ennek elsődleges mozgató rugója az a felismerés volt, hogy az alapkezelési tevékenységek egyre jobban előre haladó, európai szintű globalizálódásában a hazai szakma számára az biztosíthatja a túlélést, ha jobban tud integrálódni ezekbe a folyamatokba, lehetővé téve azt, hogy adott esetben a globalizált vagyonkezeléshez kapcsolódó egyes szolgáltatások Magyarországon összpontosuljanak. Ezzel kapcsolatos előzetes tanulmányok rávilágítottak, hogy ennek egyik előfeltétele egy olyan európai szinten is versenyképes szabályozás megteremtése, amely sokkal jobban igazodik a vonatkozó európai direktívához (UCITS direktíva). Reményeink szerint ez nemcsak a hazai cégek számára nyújtana versenysemleges hátteret, hanem a költséghatékonysági okokból tevékenységeiket európai szinten átszervezni kívánó nagy külföldi vagyonkezelő cégeknek is otthonosabb terepet tudna biztosítani. Az integrálódás elősegítése mellett a törvénymódosítás további célja lenne, hogy a speciális
hazai alapok számára (származtatott alapok, ingatlanalapok) is jobb, hatékonyabb működési feltételeket tudjon biztosítani. A 2008-as év nagy reményekkel indult, nevezetesen, sikerült megállapodni a Pénzügyminisztériummal, hogy a Tőkepiaci törvény átfogó átszerkesztési folyamatának részeként 2008-ban sor kerülhet a befektetési alapok szabályozásának átalakítására is. A belső munka a terveknek megfelelően indult el, az év során a rendszeres belső egyeztetések alapján kialakult a törvény koncepciója, és emellett készültek szövegszerű javaslatok is. Sajnos azonban a külső körülmények év közben nagyon kedvezőtlenül alakultak: tavasszal a kormánykoalíció felbomlása bizonytalanította el a törvény-előkészítési folyamatot, ősszel pedig a kibontakozó pénzügyi válság vont el minden energiát mind a Pénzügyminisztérium, mind a szakma részéről. Az alapvető igények, célok ugyanakkor változatlanok, sőt – különösen az ingatlanalapok esetében – a válság felszínre hozott olyan problémákat is, amelyek megnyugtató rendezése elkerülhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon biztosítva legyen a befektetési alapok hatékony működése. A törvény átfogó módosítása tehát sürgetőbb, mint korábban, bízunk benne, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi ígéretei 2009-ben beválthatóak lesznek. Ingatlanalapokkal kapcsolatos válságkezelés Az elmúlt években az ingatlanalapok a magyarországi befektetési alap piac és így a hazai lakossági megtakarítási piac igen fontos szereplőiévé váltak, súlyukat, népszerűségüket jól jelzi, hogy részarányuk az alapokon belül megközelítette a 20%-ot, ami európai viszonylatban kiemelkedő érték. 2008. októberben a banki kamatok megugrása és a bankbetétek elszívó hatása miatt drasztikus és általános visszaváltási hullám indult el, ami gyors ütemben emésztette fel az alapok likvid eszközeit, több alapnál is kritikus szintre csökkentve ezen eszközök arányát és novemberben az alapok forgalmazásának Felügyelet általi felfüggesztéséhez vezetett. A válság egyben rávilágított a nyíltvégű ingatlanalapok szabályozásának alapvető problémáira is: a befekte-
9 tési jegyek forgalmazásának módja, a felfüggesztési szabályok nem igazodnak a befektetések jellemzőihez. További messze ható probléma, – bár közvetlenül nem a törvényi szabályozással összefüggő – hogy a likviditási kockázatokkal az alapok befektetői sem voltak tisztában, így a forgalmazás felfüggesztése, illetve a későbbiek során az ingatlanok értékének csökkenése sokkszerű hatással volt a befektetőkre. A felügyeleti felfüggesztést követően sor került a Tőkepiaci törvény sürgősségi módosítására, amelynek legfontosabb eleme az volt, hogy lehetővé tette a nyíltvégű ingatlanalapok zártvégűvé történő alakítását, ezzel az eszközzel is bővítve a válságkezelő módszerek körét. A válságos helyzet kapcsán éles szakmai viták bontakoztak ki a kezelés lehetséges módjairól. Bár az egyes alapok más-más helyzetben voltak, ezért más-más stratégiát is tudtak választani (pl. halasztott idejű forgalmazás, zárt végűvé alakulás), az nyilvánvaló volt, hogy egy-egy alap lépése, helyzete hatással volt a teljes szektorra. A BAMOSZ mint szakmai szövetség feladata ebből a szempontból az volt, hogy teret adjon e szakmai vitáknak, koordinálja azokat, és a kialakított konszenzusos álláspontot képviselje a releváns állami intézmények (PSZÁF, PM, MNB) felé. Ennek kapcsán elmondható, hogy az említett intézményekkel szoros és konstruktív együttműködést sikerült kialakítani, aminek megahatározó szerepe volt abban, hogy a válságnak a befektetési alap szektorra gyakorolt negatív hatásait tompítani lehessen. A BAMOSZ további alapvető feladata a kialakult helyzetben az volt, hogy a lehetőségekhez képest, részletes és higgadt tájékoztatást adjon a befektetőknek a válság okairól, hatásairól, lehetséges kezelési módjáról, ezzel is elősegítve a megfontolt döntéshozatalt. A válság ugyanakkor még élesebben rávilágított az ingatlanalapok egy alapvető versenyhátrányára: tekintettel arra, hogy az ingatlanalapok a törvényi szabályozásuk miatt csak közvetlen ingatlan tranzakciókat bonyolíthatnak le (azaz a többi piaci szereplőtől eltérően nem tudják projekttársaságon keresztül és ezért illetékmentesen értékesíteni az ingatlanjaikat), ezért a piaci viszonyok miatt a tranzakciót terhelő 10%-os illetékfizetési kötelezettség közvetlenül árcsökkentő tényezőként hat, ami a befektetők számára jelentős veszteségnövelő tényező. Mivel a válság a nagyarányú visszaváltások miatt ingatlan eladási kényszerrel jár, ezért e versenyhátrány és potenciális veszteségforrás kiküszöbölése akut problémává vált. A BAMOSZ részéről kezdeményeztük az illetéktörvény megfelelő módosítását, amit a Pénzügyminisztérium első körben elutasított. Ennek ellenére – mivel alapvető befektetői érdekről van szó – a BAMOSZ továbbra is elsődleges célként tekinti a probléma sürgős megoldását.
Információszolgáltatás, oktatás, ismeretterjesztés A BAMOSZ tevékenységében nagy hangsúlyt kap az információszolgáltatás. Célunk az, hogy ne csak a szakma, hanem a befektetési alapok iránt érdeklődő kisbefektetők is naprakész, átfogó képet kapjanak az alapok működéséről. Ennek legfontosabb eszköze a BAMOSZ honlapja, ami jelenleg a legátfogóbb képet adja a hazai befektetési alapokról, az általunk működtetett adatbázis biztosítja az adatokat az egyéb, befektetési alapokkal foglalkozó honlapok, médiumok számára. A korábban kialakított rend szerint zajlott a rendszeres adatgyűjtésen alapuló piaci információszolgáltatásunk (havi és negyedéves jelentések), amit széles körben eljuttatunk a szakmai partnerek és a sajtó számára. Ez alapján rendszeresen jelentek meg a piacról hírek különböző írott és elektronikus médiumokban. A hazai pénzügyi kultúra fejlesztése a BAMOSZ kiemelt stratégiai célja, ennek megfelelően nagy jelentőséget tulajdonítottunk az MNB kezdeményezésére létrejött Tudatos Pénzügyekért Alapítványnak. Ennek megfelelően az alapítvány működését a BAMOSZ a rendelkezésre álló eszközeivel élve maximálisan igyekszik támogatni, és részt vesz az Alapítvány tevékenységében is. 2008-ban is sokan vettek részt a Bankárképző és a BAMOSZ közös vagyonkezelői tanfolyamán, ami időközben a vagyonkezelési szakma, illetve a kapcsolódó tevékenységekben dolgozók alapvizsgájává nőtte ki magát. Önszabályozási tevékenység A BAMOSZ tevékenységében különleges súlyt helyezett az egységes szakmai normák kialakítására. Ezen önszabályozási tevékenység eredményeként az elmúlt időszakban kialakítottuk azokat a legfontosabb szabályokat és normákat, amik alapvetően meghatározzák a piaci verseny feltételeit. E normák és szabályok az alábbi területeket érintik: • Etikai Kódex • Egységes eszközértékelési szabályok • Teljesítménymérési szabályok • A teljesítmény bemutatására és a hirdetésekre vonatkozó normák • A befektetési alapok egységes kategorizálása Mindezek célja az, hogy a piacon a verseny szabályozott, egységes keretek között folyjon és a befektetők valós tájékoztatást, információt szerezhessenek a tagok tevékenységéről. A BAMOSZ Etikai Bizottsága e szabályzatok alapján folyamatosan nyomon kísérte a tagok tevékenységét és szükség esetén eljárásokat folytatott le a szabályzatokat megsértő cégekkel szemben.
Temmel András Főtitkár
10
Éves jelentés 2008
befektetési alapok piaca 2008-ban
Átfogó át tekintés Nem vitatható, hogy 2008. gazdaságtörténelmi jelentőségű év volt, amely olyan tőkepiaci visszaesést idézett elő, amivel eddig a hazai befektetési alapkezelő szakma sem szembesült még. Az 50% körüli részvénypiaci áresés nem igényel különösebb indoklást, de emellett a magyarországi befektetési alapokat negatívan érintették a hazai kötvénypiac áresésben, a likviditás szűkülésében megnyilvánuló problémai is. A leglátványosabb válságjeleket mindemellett a korábbi évek egyik slágertermékét jelentő nyíltvégű ingatlanalapok produkálták, az októberben megindult nagyarányú visszaváltási hullám – a mögöttes termék korlátozott likviditása miatt – ezen alapoknál kényszerített ki a forgalmazás felfüggesztésében megnyilvánuló hatósági intézkedéseket. A mögöttes piacok teljesítményét mutató számokat (1. ábra) nézve érthetővé válik, hogy miért kellett az alapoknak is 2008-ban közel 21%-os vagyoncsökkenéssel szembesülniük, ami ugyanakkor alapvetően a visszaváltások eredményeként alakult így.
lényegében az európai átlagnak felel meg, szép számmal vannak olyan országok, ahol a visszaesés lényegesen meghaladta a hazai értéket (1. tábla). 1. tábla:
Az európai országok alappiacainak 2008-as visszaesése (euróban) Svájc
-1,8%
Törökország
-26,6%
Németország
-12,5%
Olaszország
-30,2%
Szlovákia
-16,7%
Liechtenstein
-5,7%
Franciaország
-14,3%
Belgium
-18,1%
Írország
-19,8%
Hollandia
-21,2%
Ausztria
-22,9%
Luxemburg
-24,3%
Magyarország
1. ábra
-24,6%
Dánia
Piaci teljesítmények alakulása, 2008.
-26,0%
Csehország
10 Százalék
-26,3%
Spanyolország Portugália
-20 -30 -40 RMAX BIX
-50 -60
I.
II.
MAX BUX MSCIWF (HUF) III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Más nézve azonban megállapítható, hogy a Piacioldalról teljesítmények alakulása, 2008. befektetési 10 Százalék alap szektor – úgy tűnik – alapvető megrázkódtatás nélkül vészelte át a pénzügyi válságot, 0 és bár 2008 októberében voltak kritikus napok, a -10 befektetőknek a pénzügyi intézményrendszerbe vetett -20 bizalma nem ingott meg, a visszaváltások mértéke -30 összességében megmaradt a normál piaci magatartás -40 keretén belül. RMAX MAX BUX BIX Ezt támasztja aláMSCIWF az is,(HUF) ha a magyarországi befektetési -60 I. II.számait III. IV.összevetjük V. VI. VII.más VIII. európai IX. X. országok XI. XII. alap piac -50
adataival: a hazai piac (euróban számolt) csökkenése
-30,8%
Finnország
-37,4%
Svédország
-37,9%
Norvégia
Nagy Britannia Románia
Lengyelország Szlovénia
Görögország
-41,7% -42,5% -51,6% -52,8% -54,7% -54,9%
EFAMA összesen -22,7%
(forrás: EFAMA)
0 -10
-27,0%
2008. során 99 új alap indult és 6 alapot hoztak a BAMOSZ év közben felvett tagjai, ugyanakkor 5 nyíltvégű alap beolvadással, 4 végelszámolással, 4 zártvégű alap pedig a futamidő végével megszűnt, és megszűnt 1 zártkörű alap is. Összességében az alapok száma az év eleji 321-ről az év végére 412-re nőtt (2. ábra). 2. ábra
Alapok darabszáma 450
412
400 350 300
321
250
237
200 150
137
100 50 0
102
92
77 91
95
170
113
61
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
11 3. ábra
4. ábra
Befektetési alapok vagyona 100 Milliárd forint
22 -11
-115
5
2008. IV.
-197
-134
2008. III.
-300
34,0
26,2
35,3
25,6
17,3
0
-500
-2,9
-20
Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás
-400 -600
-20,8
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
-700
-664
20
23,6
2008. I.
2008. II.
5. ábra
Az alapok és a háztartások vagyonának alakulása 3500 Milliárd forint BAMOSZ alapok (bal skála) 3000 Alapok vagyona a GDP százalékában (jobb skála) Alapok vagyona a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) 2500
Százalék 21 18 15
2000
12
1500
9
1000
6
500
3
0
-506
34,0 38,5
-391
40 55,5
-467
-200
60
-40
-139
0 -100
76,4
80
30
100,2
-76 -45
111,9
100
33
Alapok összvagyonának növekedési üteme 120 Százalék
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A BAMOSZ tagjai által kezelt alapok összvagyona 2008-ban összesen 20,8 %-kal csökkent, és az év végére 2.526 milliárd forintra esett vissza. A csökkenés üteme minden korábbi évnél nagyobb volt, de ez az év tőkepiaci eseményei és a nemzetközi tapasztalatok tükrében nem meglepő (3. ábra). A visszaesést mintegy 70%-ban az alapokat sújtó tőkekivonás eredményezte, a 467 milliárd forintos tőkekivonás megközelíti az előző évi tőkebeáramlás szintjét, és minden idők legnagyobb éves tőkekiáramlását jelenti. Az alapok összesen 197 milliárd forint veszteséget szenvedtek el 2008-ban, ami némileg meghaladta az előző évi hozamok mértékét. A befektetési alapok vagyona 2008-ban az első félévi csökkenést követően egy negyedévre megállt, majd
0
2008.
az év végén, a szeptember-októberi tőkepiaci események hatására soha nem látott visszaesés következett be (4. ábra). Összességében a 2005ben meglódult növekedés 2007ig folytatódott, majd 2008-ban a pénzügyi válság más európai országokhoz hasonlóan mind az alapok teljesítményére, mind a tőkekivonásra jelentős negatív hatással volt.
Az elmúlt 10 évben a BAMOSZ tagok által kezelt alapok vagyona tendenciaszerűen nőtt, a GDP növekedésénél nagyobb ütemben, így a bruttó hazai össztermék egyre nagyobb arányát adta, 2007. végén már több mint 12 %-át. A 2008-as nagy visszaesés mind abszolút értékben, mind a GDP-hez viszonyítva jelentősen, a 2006. végi szintre vetette vissza az alapok vagyonát, így ismét a GDP 10 %-a körüli az alapok vagyona. A háztartások összesített nettó vagyonához viszonyítva hasonlóan alakult az alapok összvagyona: 2007. végén közel 20%-ot tett ki, míg 2008. végére 16%-ra esett vissza (2. tábla és 5. ábra). A BAMOSZ tagok által kezelt alapok a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 1998. óta rendre az összes magyarországi alap vagyonának több mint 98%-át tették ki.
A háztartások és a bamosz alapok vagyona 2. tábla (milliárd forint)
1995 1996 1997 1998 1999
2000
2001 2002
2003 2004
2005
2006 2007
2008
GDP (folyó áron) 5.614 6.894 8.541 10.087 11.393 13.532 15.273 17.148 18.915 20.695 21.997 23.785 25.419 26.470
Háztartások nettó 2.958 3.890 4.986 6.222 7.405 8.609 9.772 10.616 10.967 12.000 13.572 15.199 16.465 15.508* pénzügyi vagyona BAMOSZ alapok
* előzetes adat
57
120
271
334
447
564
697
931
907 1.064 1.877 2.540 3.190 2.526
12
Éves jelentés 2008
befektetési alapok piaca 2008-ban
A háztartások összes eszközein belül a befektetési jegyek aránya 2005-ben haladta meg először a korábban éveken keresztül jellemző 5-6%-os arányt, 2006ban 8%-ra, majd 2007-ben 10%-ra nőtt, míg a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a 2008-as év végére 7%-ra esett vissza (6. ábra). Láthattuk, hogy 2008-ban az alapok száma jelentősen gyarapodott, míg a vagyonuk visszaesett, ennek megfelelően a 2008-as évben az alapok átlagos mérete ismét csökkent. Az átlagos méretű alap 2002ig folyamatosan nőtt, majd a következő két évben csökkent. A 2005. évben ismét megugrott az átlagos méretű alap vagyona, majd az utolsó három évben megint csökkent, 2008-ban már jelentősen, így mintegy 6 milliárd forintot tett ki, ami a 8 évvel korábbi szintnek felel meg (7. ábra). Az átlagos méretű európai (UCITS) alap eszközértéke ugyanakkor 30-40 milliárd forint, az átlagos amerikai alapé 200-250 milliárd forint.
6. ábra
Befektetési jegyek a háztartások pénzügyi eszközein belül 10 Százalék 9 8 7 6 5,7 5 4 5,0 3 2 1 0 2001 2002
9,8 8,4 7,3
4,7
4,7
2003
2004
2005
2006
2007
2008
7. ábra
Átlagos alap mérete 12 Milliárd forint
11,04
10 8 6
10,72
9,16 7,34 4,92
8,03
6,13
3,95 Az egyes alaptípusokban az alapok átlagos mérete 4 4,34 persze eltérhet: míg az átlagos pénzpiaci vagy ingat2 1,62 2,07 lanalap 2008. végi 15-20 milliárd forint körüli vagyona 1,59 0 két-háromszorosa az átlagos alapénak, a vegyes és ’94 ’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 származtatott alapok esetében az átlagos alap mérete csak 2 milliárd forint körüli. Különbözik az egyes 8. ábra alaptípusokban az átlagos méret Alaptípusok átlagos mérete alakulása is, bár minden alaptípus 30 Százalék nagysága csökkent 2008-ban. Az ingatlanalapok átlagos mérete a 25 korábbi dinamikus növekedés után 20 2007. óta jelentősen visszaesett, 15 az átlagos pénzpiaci alap 2003-óta először csökkent, és 2008 végén is 10 meghaladta a 2004-es szintet, egy 5 átlagos kötvényalap viszont fokozatos csökkenés után ma kisebb, 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 mint 1997-ben volt (8. ábra).
Az alapok forgalmát, vagyonnövekedését tekintve fontos kiemelni az egyes alapkategóriák közti különbséget. Míg 2007-ben csak az ingatlanalapok szenvedtek el jelentős tőkekivonást, 2008-ban a részvényalapok és a speciális alapok kivételével minden alapkategóriában hasonló történt, és az alapok csökkenése is különböző mértékű volt. A befektetők változó preferenciáit az új évben jól mutatja, hogy az ingatlanalapokat már a garantált alapok mellett a részvényalapok
6,9
9,94
7,77 6,13
’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08
egyéb alapok ingatlan alapok származtatott alapok garantált alapok részvény alapok vegyes alapok kötvény alapok pénzpiaci alapok alap átlagos mérete
2007 2008
is megelőzték, míg a kötvényalapok vagyona már a részvényalapokénak alig fele, 2008-ban pedig a származtatott alapok megelőzték az egyéb alapokat. A 2002-ben elindult garantált alapok népszerűségét az mutatja legjobban, hogy még 2008-ban is nőtt mind a számuk, mind a vagyonuk, és az év során a nyilvános és zártkörű alapok együtt ismét jelentős friss tőkét vonzottak.
Pé nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k Eg yé ala b po k
40 37
20
400
60
40
75
45
329
200
0
80
75
51
28 24
0 14
1000 1013
800
600 579
457
22
86
475
253
0 30
168
45 20
83
55
13. ábra
Befektetési jegyek forgalma 2007-ben
200 Milliárd forint
169
89
50
9
-50 -43
14. ábra
85
76
64
50
nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny p Ga ok ran t Sz ala ált árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k Eg yé ala b po k
60
Pé
Pé nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k Eg yé ala b po k 80
nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok r an t Sz ala ált árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k
150 115
Pé
nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran t Sz ala ált árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k Eg yé ala b po k
Pé
100
nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k
nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok ran t Sz ala ált árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k
Pé
9. ábra
Pé
nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k
Pé
13
11. ábra
Befektetési alapok száma 2007. 12. 31. Befektetési alapok száma 2008. 12. 31.
120 180
160 140
7
100
60
40
20
20
0
0
167
100
120 80
60 72
40
20
43
800
100
-150
80
74
48
0
25
161
0
-100
22
500
300 384
110
100 150
50
0
-50
Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 2007-ban
Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 2008-ban
100 Százalék
100 Százalék
82
26 9
10. ábra 12. ábra
Befektetési alapok vagyona 2007. 12. 31. Befektetési alapok vagyona 2008. 12. 31.
1200 Milliárd forint 900 Milliárd forint
881
700
600
400 535
200 383
39 32
15. ábra
Befektetési jegyek forgalma 2008-ban
200 Milliárd forint
159 87
-14 11
-166 -117
-200 -207
-250 -220
16. ábra
99
86
96
61
76
41
befektetési alapok piaca 2008-ban
értékesítés a részvény, a garantált és a származtatott alapok esetében volt pozitív, de csak az utóbbi két kategóriában haladta meg a hozamok hatását, a vagyonváltozást a hozamok legnagyobb arányban a részvényalapok esetében okozták.
Az egyes alapkategóriák esetében a különböző mértékű tőkevonzás és a különböző nagyságú hozamok más-más arányban növelték a vagyont. A 17. ábrán látszik, hogy míg a hozamok a pénzpiaci és ingatlanalapok esetében növelték a vagyont, az 17. ábra
Befektetési jegyek vagyonváltozása 2008-ban 200 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék
10
-2
11
60
-220
-210
-27
atl ala an po k
Ing
at ala ott po k
azt
Szá
rm
Ga
ran t ala ált po k
Eg y ala éb po k
-232
szv é ala ny po k Ré
veg y ala es po k
kö tvé ala ny po k
nz pi ala aci po k
-250 Pé
-14 -9 -22
-74
-117 -26 -143
-166
-207
-150 -200
-133
-100
-168
-2
0 -50
10
87
74
50
159
Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás
150 100
18. ábra
Az alapok átlagos hozamai 2008-ban 30 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék 20
21,6
10 0 7,4
5,3
0,7
0,1 -4,0
-10
-4,6
-30 -40
-44,9
30 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék 20
21,6 7,6
5,5
0,7
0,2
2,8
-10 -20
-5,2
-0,6
-23,0
-30 -40 -40
-45,5
itá si Pé alap nz pia c ala i kö Rö p tvé vi ny d al H ap Kö kötvé ossz tvé ny ú ny ala túl p Kie vegy súlyo gy es s en ala sú p Ré veg lyoz szv ye ott én s a ytú lap lsú lyo s ala rés T p zvé isz t Eg ny al a be yéb, ap so ne rol m t Ga alap ran tál Szá t rm ala a Ing zta p atl tot an for ala t ga p lm Ing azó atl an ala fej p les ztő ala p
-50
A hazai alapok átlagos hozamai 2008-ban
0
-0,6
-25,2
19. ábra
10
-2,6
-16,3
-20
Lik vid
A 18-19. ábra az alapok átlagos hozamait mutatja 2008-ban: látható, hogy a pénzpiaci alapok 5-7%-os hozama mellett a kötvényalapok alig 0-1%-os hozamot értek le, míg a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok, a garantált, a származtatott és az ingatlanforgalmazó alapok hozama jellemzően ennél némileg alacsonyabb volt. A kiegyensúlyozott vegyes alapok, a részvényalapok és a nem besorolt alapok 20-50%-os veszteséget szenvedtek el, ugyanakkor az ingatlanfejlesztő alapok átlagosan 22% körüli teljesítményt értek el 2008-ban.
-45,0 -53,3
vid it ala ási p Pé ok nz pi ala aci po k kö tvé Rö ny vid ala po kö H k tvé os Kö nyal szú tvé ap o n veg ytúls k yes úly o Kie gy alap s o en veg súly k o y z e Ré o szv s ala tt p én ytú ok lsú ly al os T is zta apok rés zvé Fo n rin tba alap y ga n n ok ra o Ing ntál miná t atl l an alap t ok for ga lm azó Ing a atl an lap fej les ztő ala p
-50 Lik
14
Éves jelentés 2008
15 Pénzpiaci alapok A pénzpiaci alapok továbbra is a legnagyobb kategóriát alkotják, de 2008-ban – a korábbi egy-két évhez hasonlóan – jól elkülönült a likviditási alapok és a klasszikus pénzpiaci alapok trendje. A 2006-os év során az előbbiek váltak a nagyobb csoporttá, és 2008ban is növekedést mutattak, míg az utóbbiak vagyona csökkent.
A hazai pénzpiaci alapok vagyonát a Magyar Nemzeti Bank irányadó alapkamatával összevető 21. ábrán látszik, hogy az elmúlt tíz éven a pénzpiaci alapok vagyonának változása szorosan követte az alapkamat változásában beálló tendenciákat – minden jelentősebb kamatemelést a pénzpiaci alapok vagyonának időleges visszaesése követett, és nem történt ez másként 2008-ban sem. Ugyanakkor a kamatcsökkentéseket jellemzően fokozatos vagyonnövekedés követte.
2008-ban négy új pénzpiaci alap indult, ebből kettő a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű likviditási, kettő pedig az egy év alatti hátralevő futamidejű „hagyományos” pénz- 20. ábra piaci alapok közé tartozott. Egy-egy A pénzpiaci alapok számának és vagyonának alakulása alapot a BAMOSZ két, év közben 260 Milliárd forint felvett új tagja hozott, egy korábban 240 kötvény alapot és két volt garantált 220 200 alapot likviditási alappá alakítottak, 180 míg egy likviditási alapot átsoroltak a 160 140 részvényalapok közé. Két alap beol- 120 vadással, egy pedig végelszámolás- 100 80 sal megszűnt. Az alapok száma így a 60 40 2007. végi 37-ről 42-re nőtt.
Darab 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 20 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2007. 2008. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (NEÉ, jobb skála) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (NEÉ, jobb skála) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (darabszám) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (darabszám)
A pénzpiaci alapok vagyona 2008ban 13%-kal csökkent, bár a likviditási alapok 1%-kal gyarapodni tudtak, de a klasszikus pénzpiaci alapok 21. ábra vagyona 38%-kal esett. A likviditási alapokból 46 milliárd forintot, míg a klasszikus pénzpiaci alapokból összesen 165 milliárd forintnyi tőkét vontak ki 2008-ban. A likviditási alapok átlagosan 7% körüli, a klasszikus pénzpiaci alapok 5,3% körüli hozamot értek el 2008-ban, ami összesen 74 milliárd forintot jelentett a befektetőknek.
Pénzpiaci alapok és az MNB alapkamat
1200 Milliárd forint 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1998 1999
Százalék 21 hazai pénzpiaci alapok vagyona (bal skála) jegybanki alapkamat (jobb skála)
18 15 12 9 6 3
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
0
16
Éves jelentés 2008
befektetési alapok piaca 2008-ban
Kötvényalapok Egy új hosszú kötvényalap indult az év során, míg egy rövid kötvény alapot a likviditási alapok közé soroltak át, az év során pedig egy alap beolvadással, három pedig végelszámolással megszűnt. Az év végére így az alapok száma 28-ról 24-re csökkent. A kötvényalapok vagyona 2008. során kevesebb, mint felére csökkent. A rövid lejáratú kötvényalapok vagyona 58%-kal, míg a hosszú lejáratú kötvényalapoké 44%-kal csökkent az év során.
22. ábra
A kötvényalapok számának és vagyonának alakulása 350 Milliárd forint
Darab 22 20 300 18 16 250 14 200 12 10 150 8 100 6 4 50 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2007. 2008. Rövid kötvényalapok (NEÉ, jobb skála) Hosszú kötvényalapok (NEÉ, jobb skála) Rövid kötvényalapok (darabszám) Hosszú kötvényalapok (darabszám)
A kötvényalapokból 2008-ban 168 milliárd forint tőkét vontak ki (ami az év eleji vagyon több mint fele). A tőkekivonás több mint három-ötöde a rövid lejáratú kötvényalapokat sújtotta, míg a hosszú lejáratú kötvényalapoknál valamivel kisebb arányú tőkekivonás volt tapasztalható. A hazai kötvényalapok átlagosan 0-1% körüli hozamot, míg a globális kötvényalapok vagy jelentősen magasabb (7% feletti), vagy jelentősen alacsonyabb (15%-ot meghaladó veszteség) hozamot értek el 2008-ban. A hazai kötvényalapok forgalmát a hazai kötvények teljesítményét mutató MAX indexszel összevető 23. ábrán az látszik, hogy 2008-ban a forgalom változása (a tőkekivonás csökkenése vagy dinamizálódása)
23. ábra
Kötvényalapok forgalma és teljesítménye, 2008. 25 Milliárd forint 20 Hazai kötvényalapok forgalma 15 MAX index havi változása 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7
némi késéssel követte a hozamokban tapasztalható tendenciákat.
Vegyes alapok A 2008-as év során 2 új vegyes alap indult, mind a kettő 30-70% közötti részvényarányt tartó kiegyensúlyozott vegyes alap. A vegyes alapok száma az év során 46-ről 48-ra nőtt. A vegyes alapok vagyona fokozatosan csökkent az év során, vagyonuk egy év alatt összesen 57%-kal csökkent. Ezen belül a 30%-nál kevesebb részvényt tartalmazó kötvénytúlsúlyos alapok valamivel gyorsabban
lett kisebb, egy év alatt 59%-kal csökkent a vagyonuk. A kiegyensúlyozott vegyes alapok vagyona 54%-kal csökkent 2008-ban. A vegyes alapokból összesen 117 milliárd forint tőkét vontak ki az év során. A tőkekivonás nagyjából 70-30 % arányban csökkentette a kötvénytúlsúlyos, illetve a kiegyensúlyozott vegyes alapokat.
17 A hazai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok 2008-ban átlagosan 2,8% hozamot hoztak a befektetőknek, a globális alapok átlagosan 10% körüli, míg az európai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok 14% körüli veszteséget szenvedtek el. A kiegyensúlyozott vegyes alapok hozama ennél is alacsonyabb volt, a hazai és közép-kelet európai alapok általában 15 - 40% veszteséget, az európai alapok 7-25% közötti, az egyéb vegyes alapok átlagosan 25% körüli veszteséget szenvedtek el az év során.
24. ábra
A vegyes alapok számának és vagyonának alakulása Darab 26 260 Milliárd forint 240 24 220 22 200 20 180 18 160 16 140 14 120 12 100 10 80 8 60 6 40 4 20 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2007. 2008. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (NEÉ, jobb skála) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (NEÉ, jobb skála) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (darabszám) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (darabszám)
Részvényalapok Az év során 9 részvénytúlsúlyos és 3 tiszta részvény alap indult, míg egy részvénytúlsúlyos alapot átsoroltak a tiszta részvény alapok közé. Egy zárt részvénytúlsúlyos alapot nyilvánossá, egy korábban likviditási alapot részvénytúlsúlyos alappá alakítottak, két alapot pedig a BAMOSZ egyik év közben felvett új tagja hozott. Ugyanakkor két alap beolvadással megszűnt, így az év során az alapok száma 45-ről 59-re nőtt. A részvényalapok összesített nettó eszközértéke 42%-kal lett kisebb 2008-ban. A tiszta részvény alapok vagyona 24%-kal, a részvénytúlsúlyos alapoké pedig 47%-kal fogyott, bár az évközi átsorolás hatását kiszűrve a tiszta részvény alapok csökkenése lett volna gyorsabb. A részvényalapok vagyonvesztését ugyanakkor a többi alaptípustól eltérően elsősorban nem a tőkekivonás okozta, hiszen az év során mindös�sze 6 milliárd forint tőkekivonás volt tapasztalható. A részvénytúlsúlyos alapokba 23 milliárd forint friss befektetés érkezett, míg a tiszta részvény alapokból összességében 29 milliárd forintot vontak ki 2008-ban.
25. ábra
A részvényalapok számának és vagyonának alakulása 400 Milliárd forint
Darab 44 40 360 36 320 32 280 28 240 24 200 20 160 16 120 12 80 8 40 4 0 0 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2007. 2008. Részvénytúlsúlyos alapok (NEÉ, jobb skála) Tiszta részvény alapok (NEÉ, jobb skála) Részvénytúlsúlyos alapok (darabszám) Tiszta részvény alapok (darabszám)
26. ábra
A részvényalapok számának és vagyonának alakulása (földrajzi kitettség szerint) 400 Milliárd forint
Darab 26 24 350 22 20 300 18 250 16 14 200 12 10 150 8 100 6 4 50 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2007. 2008. Egyéb nemzetközi (NEÉ, jobb skála) Ázsiai (NEÉ, jobb skála) Észak-Amerikai (NEÉ, jobb skála) Európai (NEÉ, jobb skála) Hazai (NEÉ, jobb skála) Közép-kelet európai (NEÉ, jobb skála) Egyéb nemzetközi (darabszám) Ázsiai (darabszám) Észak-Amerika (darabszám) Európai (darabszám) Hazai (darabszám) Közép-kelet európai (darabszám)
18
Éves jelentés 2008
befektetési alapok piaca 2008-ban
A 2008-as évben a részvényalapok jelentős negatív hozamokat szenvedtek el, miután az év túlnyomó részében a részvénypiacok mélyrepülése volt tapasztalható. A hazai és közép-kelet európai részvénytúlsúlyos alapok átlagosan 45%-os éves veszteséget szenvedtek el, míg a tiszta részvény alapok átlagosan több mint 50%-ot. Összehasonlításul az európai és az észak-amerikai alapok átlagosan 30-40% körüli, az ázsiai és a globális részvényalapok 30-50% körüli veszteséget szenvedtek el 2008-ban. A hazai részvények teljesítményét mutató BUX index havi változását és a hazai részvényalapok havi forgalmát összevetve látható, hogy 2008-ban a forgalom jellemzően nem követte az index alakulását, azaz gyenge korrelációt mutatott (27. ábra).
27. ábra
A hazai részvényalapok BUX index változása, 2008. 10 Milliárd forint
10
5
5
0
0
-5
-5
-10
-10
-15
-15
-20
-20 Hazai részvényalapok forgalma BUX index havi változása
-25 -30
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII. VIII.
-25 IX.
X.
XI.
XII.
-30
Egyéb értékpapíralapok Azok a nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok, amelyek kezelői nem kívánják a kategorizálással megkötni magukat (például az abszolút hozamra törekvő, és ezért a különböző eszköztípusokba és országokba szabadon befektető alapok) az egyéb, nem besorolt alapokhoz tartoznak. Az év elején 7 ilyen alap működött, és az év során 1 új alap indult, így számuk az év végére 8-ra nőtt.
kétszeresére nőtt. A zártkörű részvényalapok 132%kal bővültek egy év alatt, a garantált alapok vagyona pedig 10%-kal nőtt. A zártkörű értékpapír- és speciális alapok összességében több mint 181 milliárd forint új tőkét vonzottak a 2008-as évben. Ennek több mint 90%-a a zártkörű részvényalapokba érkezett, míg a zártkörű garantált alapok tőkevonzása 6,5 milliárd forint, a származtatott alapoké 4,5 milliárd, a pénzpiaci alapoké 3,5 milliárd, a kötvényalapoké 2,5 milliárd, a nem besorolt alapoké pedig 130 millió forint volt.
Az egyéb nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok vagyona egy év alatt 41%-kal csökkent. A 14 milliárd forintos tőkekivonás az év eleji vagyon mintegy negyede. Az év egészében létező alapok vesz- 28. ábra teségei a -4%-tól a -46%-ig terjedő Az egyéb értékpapír alapok számának és vagyonának alakulása skálán alakultak. 2008-ban 8 új zártkörű részvényalap és 7 új zártkörű garantált alap indult, és elindult egy új pénzpiaci, egy kötvény, egy nem besorolt és egy származtatott alap is, de közben 1 zártkörű részvényalapot nyilvánossá alakítottak, így a zártkörű értékpapír- és speciális alapok száma az év során 11-ről 29-re nőtt. A zártkörű értékpapír- és speciális alapok vagyona 2008-ban több mint
Darab 30 240 Milliárd forint 28 220 26 200 24 180 22 160 20 18 140 16 120 14 100 12 80 10 8 60 6 40 4 20 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2007. 2008. Egyéb, nem besorolt alapok (NEÉ, jobb skála) Zártkörű értékpapír- és speciális alapok (NEÉ, jobb skála) Egyéb, nem besorolt alapok (darabszám) Zártkörű értékpapír- és speciális alapok (darabszám)
19 Speciális alapok A garantált alapok száma lendületesen nőtt az első alap 2002-es indulása óta. Az év elején 110 garantált alap működött, 2008. során további 51 alap indult, miközben 4 alap elérte futamideje végét, és megszűnt, kettőt pedig a futamidő végével likviditási alappá alakítottak. Az év végére az alapok száma így 155-re nőtt. Az év elején 21 nyíltvégű garantált alap működött, év végére ezek száma is 36-ra emelkedett.
. felvett tagja hozott, így az év végére 21-re nőtt az alapok száma. A származtatott alapok vagyona bővült a leggyorsabban 2008-ban, egy év alatt 18%-kal nőtt, és az év során 7 milliárd forint új tőke áramlott az alapokba. Az év egészében létezett alapok éves teljesítménye az egyik legmagasabb éves hozamot jelentő 19%-tól a -40%-ig terjedő skálán, átlagosan -4% körül szórt 2008-ban.
A garantált alapok vagyona 2008-ban 13%-kal nőtt. Miután a garantált alapok többsége még mindig zártvégű, az alapok tő- 29. ábra kevonzása jellemzően egybeesik az A speciális alapok számának és vagyonának alakulása új alapok indulásával. Összesen 81 Milliárd forint milliárd forintot fektettek be újonnan 600 nyilvános garantált alapokba 2008- 500 ban, ami a 2006-2007-ben tapasztalt tőkebeáramlásnak csak fele, de 400 messze meghaladja a 2005-ös szin- 300 tet. Az alapok átlagosan 4% körüli 200 veszteséget mutattak 2008-ban. A speciális alapok másik csoportja a származtatott alapoké. Az év elején 14 alap tartozott e csoportba, az év során 6 új alap indult, egy alapot pedig a BAMOSZ egyik év közben
100 0 XII. 31. I. 31. 2007.
Darab 180 160 140 120 100 80 60 40 20
0 II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2008. Származtatott alapok (NEÉ, jobb skála) Garantált alapok (NEÉ, jobb skála) Garantált alapok (darabszám) Származtatott alapok (darabszám)
Ingatlanalapok Az év során a BAMOSZ két új ingatlanalapot kezelő taggal bővült, ezek egy-egy új nyilvános, illetve zártkörű ingatlanforgalmazó alapot hoztak. Az év során egy új ingatlanfejlesztő alap indult, egy zártkörű ingatlanforgalmazó alap viszont megszűnt. Az év végére így az év eleji 24-ről 26-ra nőtt az alapok száma. Az ingatlan alapok alapjainak száma 10 (ebből 8 a hazai) maradt. Az ingatlanalapok vagyona az év során harmadával csökkent. Az ingatlanfejlesztő alapok vagyona ugyan 41%-kal nőtt, de a közvetlen ingatlanbefektetéseket megvalósító ingatlanforgalmazó alapoké 35%-kal, a hazai ingatlanalapokba fektető alapoké 34%-kal, míg
a nem hazai ingatlanalapokba fektető alapok vagyona 31%-kal csökkent. Míg 2005-ben és 2006-ban a legtöbb friss tőkét az ingatlanalapok vonzották, 2007-2008-ban a legnagyobb arányú tőkekivonás az ingatlanalapokat érintette: 2008. során összesen 220 milliárd forintot vontak ki az ingatlanalapokból. A tőkekivonásból 46 milliárd forint az ingatlanalapok alapjait (39 milliárd a hazai ingatlanalapokba fektető alapokat, 7 milliárd pedig az európai ingatlanalapokba fektető alapokat) érintette, míg 176 milliárd a hazai ingatlanalapokat, az ingatlanfejlesztő alapok viszont 1 milliárd forint befektetést vonzottak.
20
Éves jelentés 2008
befektetési alapok piaca 2008-ban
30. ábra
Az ingatlanalapok számának és vagyonának alakulása Darab 24 600 Milliárd forint 550 22 500 20 450 18 400 16 350 14 300 12 250 10 200 8 150 6 100 4 50 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2007. 2008. Ingatlanforgalmazó (NEÉ, jobb skála) Ingatlanfejlesztő alapok (NEÉ, jobb skála) Ingatlanforgalmazó (darabszám) Ingatlanfejlesztő (darabszám)
31. ábra
Az alapok összetétele az évek végén 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1997 1898 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Az év során végig létező nyilvános ingatlanalapok 2008-ban átlagosan összesen 0% körüli hozamot értek el. Az ingatlanfejlesztő alapok mutatták a legjobb hozamot 2008-ban, átlagosan 32% körüli hozamot értek el, míg a hazai ingatlanforgalmazó alapok jellemzően negatív hozammal zárták az évet. Az alapok egy része a pénzpiaci alapokhoz hasonló hozamot mutatott, míg
más alapok az ingatlanleértékelések miatt már 2008-ban is jelentős veszteségeket szenvedtek el.
Az évek során a kötvényalapok súlya folyamatosan csökkent az összes alapokon belül, 2005 végére első ízben nem a kötvényalapok alkották a legnagyobb csoportot, 2008 végén pedig a pénzpiaci alapok mellett a garantált alapok, az ingatlanalapok és a részvényalapok is megelőzték a kötvényalapokat. A legnagyobb alapkategória Magyarországon továbbra is a pénzpiaci alapoké. Folyamatosan nőtt az utóbbi hat évben a garantált alapok aránya is, 2008 végén arányuk már meghaladta a 20%-ot, és a második legnagyobb csoportot jelentik. Az ingatlanalapok ingatlan alapok aránya az ezredfordulót követően származtatott alapok garantált alapok gyors növekedést mutatott, de a egyéb alapok 2007-es intenzív tőkekivonás óta az részvény alapok utóbbi két évben jelentősen csökvegyes alapok kötvény alapok kent az arányuk, így 2008 végén az pénzpiaci alapok alapok vagyonának már csak 15%-a volt ingatlanalapokban, de ezzel is a harmadik legnagyobb csoportot alkották. A zártkörű alapok miatt nőtt 2008-ban a részvényalapok aránya is, és 15%-kal felzárkóztak az ingatlanalapok mellé. A 32. ábra a különböző nyilvános, nyíltvégű értékpapíralap-típusok megoszlása mutatja Magyarországon és (az EFAMA adatai alapján) Európában 2008. végén. Jól látható, hogy a hazai alapok összetétele lényegesen
21 32. ábra
Az értékpapír típusok megoszlása Magyarország
Európa 1%
63%
27% 4% 23%
17% 11% 2%
12%
11%
28%
1%
Pénzpiaci Egyéb
Kötvény
Részvény
Vegyes
Alapok alapja
eltér az európai alapok összességétől. Míg nálunk az összes vagyon legnagyobb része – 63%-a – pénzpiaci alapokban, és további 11%-a kötvényalapokban összpontosult, addig Európában ez a két alaptípus együtt az alapok vagyonának csak felét teszi ki (és ez jelentős átrendeződés az egy évvel korábbi értékhez képest). A hazai részvényalapok aránya az európai átlagnak alig több mint harmada. Eközben az alapok alapjainak aránya nálunk jóval meghaladja az európai átlagot. Egy másik jellegzetes különbségre a következő ábra világít rá: az összes alapon belül az ingatlanalapok aránya nálunk még mindig az európai átlag háromszorosa, míg a garantált alapok esetében ez az arány ötszörös, miközben a zártkörű, intézményi alapoké alig az európai átlag fele. 33. ábra
Az alapok piaci részesedése Magyarország
Európa
55%
69%
8%
20% 3%
12% 2%
4%
5% 4%
17%
1%
Nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok Zártkörű alapok Származtatott Egyéb Garantált
Ingatlan
A befektetési alapok piaca az európai országokban 2008. végén, millió euróban Luxemburg Franciaország Németország Írország Nagy Britannia Olaszország Spanyolország Svájc Ausztria Belgium Dánia Svédország Hollandia Finnország Norvégia Portugália Liechtenstein Lengyelország Törökország Görögország Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia Románia Bulgária
1 559 653 1 293 265 911 330 647 054 458 116 246 981 203 498 157 040 127 729 103 633 97 788 86 624 71 689 41 338 29 573 25 054 19 292 17 446 13 294 10 324 9 473 4 495 3 278 1 872 1 701 164
(forrás: EFAMA)
22
Éves jelentés 2008
befektetési alapok piaca 2008-ban
Az alapok és a kezelt vagyon alakulása negyedévenként (millió forintban) összvagyon a negyedévek végén
Likviditási alapok
Pénzpiaci alapok
Pénzpiaci alapok
Rövid kötvényalapok
Hosszú kötvényalapok Kötvényalapok
2007.12.31
637.531,09
375.515,95
726.109,41
367.539,31
2008.06.30
717.594,77
329.756,73
2008.09.30
2008.12.31
334.516,69
231.497,66
737.447,66
646.591,48
1.013.047,05
1.093.648,72
1.047.351,50
1.071.964,35
878.089,13
148.115,98
130.095,64
110.303,14
100.732,43
82.532,80
99.208,81
82.424,36
181.284,97
329.400,95
Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok
144.331,90
Vegyes alapok
252.563,83
Kiegyensúlyozott vegyes alapok
2008.03.31
108.231,93
152.099,17
131.005,65
282.194,80
241.308,79
91.574,11
81.060,07
118.820,12
210.394,23
180.268,88
113.038,53
75.973,58
213.770,96
158.506,38
68.332,60
50.130,77
150.756,97
59.380,19
109.510,96
Részvénytúlsúlyos alapok
313.589,44
285.481,04
251.320,52
214.033,48
167.323,03
Részvényalapok
387.564,76
327.347,19
288.432,87
280.247,46
223.697,56
2.037.140,48
1.967.085,83
1.810.383,05
1.761.939,00
1.401.994,81
29.735,61
32.108,52
34.019,84
37.791,92
35.137,74
Tiszta részvény alapok
Egyéb, nem besorolt alapok
Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok Garantált alapok
Származtatott alapok Részvényalapok
73.975,32 54.563,90
454.843,94 69.198,94
41.866,15 53.500,88
476.532,82 64.129,90
37.112,34
53.021,01
498.198,26 78.957,13
66.213,98 45.199,27
507.721,30
56.374,53 32.190,78
512.557,53
152.302,11
160.649,51
Pénzpiaci alapok
3.395,15
Kötvényalapok Egyéb alapok
2.502,82 131,53
Garantált alapok
20.185,94
19.168,79
19.141,73
22.187,82
22.244,38
Zártkörű alapok
89.384,87
83.298,69
98.098,86
177.364,68
193.217,49
8.202,67
9.114,97
Származtatott alapok
2.874,75
Ingatlanforgalmazó
572.329,04
579.002,51
563.081,11
539.259,22
Ingatlanalapok
578.806,41
585.798,86
569.680,67
547.461,89
Ingatlanfejlesztő
6.477,37
6.796,35
6.599,57
4.294,10
374.171,99 383.286,96
Egyéb alapok
1.152.770,83
1.177.738,90
1.199.997,64
1.270.339,78
1.124.199,72
Pénztárak számára kezelt vagyon
2.019.121,37
1.855.726,63
1.863.960,97
1.953.294,50
2.022.221,62
Alapok összesen
Unit-linked termékek
Egyéb biztosítói vagyon
3.189.911,32 464.364,41
565.037,05
299.661,77
281.314,83
1.098.798,84
Vagyonkezelésben lévő vagyon
3.417.581,97
Mindösszesen
403.765,60
634.434,43
Biztosítók számára kezelt vagyon Egyéb kezelt vagyon
3.144.824,72
6.607.493,29
3.010.380,69
372.185,61
552.386,11
3.032.278,78
394.929,36
768.074,99
2.526.194,53 402.385,39 745.813,62
968.802,66
924.571,71
1.163.004,35
1.148.199,01
3.105.844,12
3.069.610,31
3.403.495,93
3.458.199,98
6.250.668,84
281.077,63
6.079.991,00
287.197,07
6.435.774,71
287.779,35
5.984.394,51
23 A BAMOSZ tagok által kezelt alapok vagyonának alakulása 1997 – 2008 (millió forintban)
Pénzpiaci
1997. 12.31
1998. 12.31
1999. 12.31
2000. 12.31
2001. 12.31
2002. 12.31
2003. 12.31
2004. 12.31
2005. 12.31
2006. 12.31
2007. 12.31
2008. 12.31
2 851 40 790 83 666 88 114 126 948 189 179 176 513 363 737 593 929 789 514 1 013 047 881 484
ebből: Hazai
Nemzetközi
2 851 40 790 83 666 88 114 126 948 189 179 176 513 363 737 591 833 751 501 947 978 802 873 0
0
0
0
0
0
0
0
2 096
38 013
65 069
78 612
Kötvény
155 611 199 121 303 756 382 232 501 841 641 098 550 197 424 727 558 529 275 629 329 401 161 009
Hazai
148 631 184 078 292 735 378 305 498 346 634 444 539 360 415 186 549 008 266 924 319 429 153 468
ebből: Nemzetközi
6 980 15 043 11 020
3 927
3 495
6 654 10 837
9 541
9 521
8 705
9 972
7 541
Részvény
9 616 16 501 36 405 68 437 48 027 62 429 90 512 120 261 195 794 353 116 456 764 384 347
Hazai
8 797 13 151 24 471 29 902 19 839 31 768 45 104
38 260
49 098
Vegyes
64 247 70 087 15 796 17 923 10 907 17 472 14 127
15 535
77 957 250 296 307 128 141 833
Hazai
64 247 70 087 14 809 17 086 10 752 14 698 10 044
ebből: Nemzetközi
819 3 350 11 934 38 535 28 188 30 661 45 408
77 509
74 571
23 250
82 001 146 695 275 607 382 192 361 097
ebből: Nemzetközi
0
0
986
837
155
2 774
4 083
8 801
6 734
47 693 102 050 104 038
30 264 148 246 203 089
47 344
94 489
Ingatlan
8 596 7 278
7 634
7 542
9 648 20 732 64 809
99 625 361 585 577 005 578 806 383 287
Hazai
8 596 7 278
7 634
7 542
9 648 20 732 64 809
96 498 342 305 553 632 560 259 370 560
0
0
ebből: Nemzetközi Garantált
Származtatott Összesen
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3 530 10 824
3 128
19 280
23 373
18 548
12 727
0
2 948
17 830
29 736
39 432
40 334
86 070 276 574 475 030 534 802
240 921 333 777 447 256 564 248 697 371 934 439 906 981 1 064 219 1 876 812 2 539 964 3 189 911 2 526 195
24
Éves jelentés 2008
befektetési alapok piaca 2008-ban
Az alapok számának negyedéves alakulása 2008-ban darabszám a negyedévek végén
2007.12.31
Likviditási alapok
14
Pénzpiaci alapok
2008.03.31 15
23
Pénzpiaci alapok
2008.09.30
24
25
16
24
37
Rövid kötvényalapok
2008.06.30
39
8
16
40
7
2008.12.31 18 24
41
7
42
6
6
Hosszú kötvényalapok
20
21
20
19
18
Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok
22
22
22
22
22
Kötvényalapok
28
Kiegyensúlyozott vegyes alapok
28
23
27
24
25
24
24
25
26
Vegyes alapok
45
46
46
47
48
Tiszta részvény alapok
14
15
16
17
17
Részvénytúlsúlyos alapok
31
Részvényalapok
32
45
Egyéb, nem besorolt alapok
Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok Garantált alapok
Származtatott alapok
47
7
162
39
51
7
42
56
8
167
59
8
172
8
177
181
110
122
135
146
155
6
6
7
9
13
14
Részvényalapok
35
16
20
21
21
Kötvény alapok
1
Pénzpiaci alapok
1
Egyéb alapok
1
Garantált alapok
5
6
8
11
12
Zártkörű alapok
11
12
15
21
29
2
2
3
3
Származtatott alapok
Ingatlanforgalmazó
22
23
Ingatlanalapok
24
25
Ingatlanfejlesztő
2
Egyéb alapok
159
Alapok összesen
24
23
26
196
342
1
23
26
175
321
1
26
214
368
231
391
412
Az alapok számának alakulása 1997-2008 darabszám
Pénzpiaci alapok
Kötvény alapok
Vegyes alapok
Részvény alapok
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
23
26
27
26
25
28
30
29
28
27
28
25
1
24 7
5
26
16
16
21
23
16
20
26
18
16
19
15
18
14
21
14
28
16
31
27
37
45
43
48
31
33
38
37
36
40
51
72
Garantált alapok
1
4
18
35
71
115
167
Ingatlanalapok
6
9
16
20
20
24
26
Egyéb alapok
2
Származtatott alapok Alapok összesen
6
61
4
77
4
91
4
92
5
95
102
113
137
5 2
170
10 11
237
7
14
321
9
22
412
25 Az alapok átlagos hozama 2008-ban hazai likviditási alapok Euróövezeti likviditási alapok dollár likviditási alapok likviditási alapok hazai pénzpiaci alapok Euróövezeti pénzpiaci alapok dollár pénzpiaci alapok pénzpiaci alapok hazai rövid kötvény alapok rövid kötvény alapok hazai hosszú kötvény alapok egyéb hosszú kötvény alapok hosszú kötvény alapok hazai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok európai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok egyéb kötvénytúlsúlyos vegyes alapok kötvénytúlsúlyos vegyes alapok hazai kiegyensúlyozott vegyes alapok KKEu-i kiegyensúlyozott vegyes alapok európai kiegyensúlyozott vegyes alapok egyéb kiegyensúlyozott vegyes alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hazai részvénytúlsúlyos alapok KKEu-i részvénytúlsúlyos alapok európai részvénytúlsúlyos alapok észak-amerikai részvénytúlsúlyos alapok ázsiai részvénytúlsúlyos alapok egyéb részvénytúlsúlyos alapok részvénytúlsúlyos alapok hazai tiszta részvény alapok európai tiszta részvény alapok észak-amerikai tiszta részvény alapok ázsiai tiszta részvény alapok egyéb tiszta részvény alapok tiszta részvény alapok európai egyéb, be nem sorolt alapok globális egyéb, be nem sorolt alapok egyéb, be nem sorolt alapok forintban nominált garantált alapok euróban nominált garantált alapok dollárban nominált garantált alapok garantált alapok KKEu-i származtatott alapok európai származtatott alapok egyéb származtatott alapok származtatott alapok hazai ingatlanforgalmazó alapok ingatlanforgalmazó alapok hazai ingatlanfejlesztő alapok ingatlanfejlesztő alapok
súlyozatlan átlag 7,49% 4,33% 2,22% 6,71% 6,46% 2,99% 1,60% 5,22% 1,53% 1,53% 0,55% -4,43% 0,05% 0,41% -11,39% -7,53% -4,12% -21,70% -28,65% -14,00% -19,91% -20,93% -43,61% -42,58% -29,63% -29,41% -40,11% -40,24% -40,19% -53,28% -47,99% -42,52% -48,70% -38,20% -45,34% -6,29% -24,67% -20,07% -5,05% 3,53% 1,02% -3,66% -20,42% -3,80% -6,94% -9,43% -2,15% -2,15% 32,02% 32,02%
év eleji vagyonnal súlyozott átlag 7,58% 3,74% 2,22% 7,35% 5,45% 3,39% 2,00% 5,29% 0,73% 0,72% 0,15% -1,82% 0,07% 2,83% -14,22% -10,01% -4,03% -22,99% -36,98% -8,93% -24,79% -25,15% -45,01% -45,89% -33,38% -29,41% -41,69% -45,48% -44,88% -53,32% -47,99% -42,52% -48,70% -38,53% -45,48% -7,79% -16,37% -16,29% -5,24% 3,68% 0,58% -4,61% -7,14% -3,80% -2,28% -2,63% -0,58% -0,58% 21,57% 21,57%
26
Éves jelentés 2008
A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2008-ban
A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2008-ban A BAMOSZ tagjai a befektetési alapok kezelésén kívül foglalkoznak vagyon- és portfoliókezeléssel is, a 2003-as alapszabály-módosítás óta pedig a BAMOSZ tagjai lehetnek tisztán vagyonkezelő (nem alapkezelő) cégek is. Az alapokon kívüli vagyonkezelt vagyon tekintetében is meghatározó szerepet játszik a hazai piacon a BAMOSZ. A BAMOSZ tagok által kezelt összes vagyon (az alapokat is beleértve) a 2003. végi 2000 milliárd forint körüli mértékről négy éven keresztül dinamikusan nőtt, 2007. végén már meghaladta a 6600 milliárd forintot, de a 2008-as visszaesést követően az év vé34. ábra
A BAMOSZ tagok által kezelt vagyon 7000 Milliárd forint Kezelt vagyon (alapokkal együtt) a GDP százalékában (jobb skála) 6000 Kezelt vagyon (alapokkal együtt) a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) 5000 BAMOSZ tagok által kezelt vagyon (bal skála) BAMOSZ alapok (bal skála) 4000 3000 2000 1000 0
2002
2003
2004
2005
2006
gére ismét 6000 milliárdra csökkent. Ezt a 2003-2007 közti 35%-os átlagos bővülést 9%-os éves csökkenés követte. Az alapok aránya a teljes kezelt vagyonból 2004 és 2007 között fokozatosan 48 %-ra emelkedett, de 2008. során ismét 42%-ra csökkent. A BAMOSZ tagjai 2008 végén az alapokon kívül további 3458 milliárd forintot kezeltek pénztárak, biztosítók és egyéb megbízók számára. A BAMOSZ tagok kezelésében lévő vagyon 2008-ban 1%-kal bővült.
A kezelt vagyonok növekedését a GDP növekedéséhez viszonyítva azt látjuk, hogy a GDP arányos kezelt vagyon 2007-ig folyamatos növekedést mutatott, és a 2002. végi 9%-ról öt év alatt 26 %-ra nőtt, majd a 2008-as visszaesés miatt 22,6%-ra csökkent (34. ábra). Az alapok nélküli vagyon a GDP 13,1 %-át Százalék 49 teszi ki. A kezelt vagyon 2002-2007 42 között ugyancsak gyorsabban nőtt, 35 mint a háztartások nettó vagyona, ám 28 2008-ban itt is visszaesést tapasztalhattunk: míg 2002 végén a BAMOSZ 21 tagjai által kezelt vagyon mértéke 14 a háztartások nettó vagyonának 7 14,5%-át, 2007 végén már 40,1%-át, 0 2008 végén pedig már csak 38,6%-át 2007 2008 tette ki.
Pénztári vagyonok Az alapokon kívüli kezelt vagyon legnagyobb részét a pénztárak (magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak) számára kezelt vagyonok teszik ki. A teljes pénztári piac több mint háromnegyedét a BAMOSZ tagjai kezelik.1
Pénztári vagyonok 2250 Milliárd forint 2000 1750 1500 1250 1000 750 500 250 0
35. ábra 1
II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
77,24 % a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. december 31-i adatai alapján
27 A BAMOSZ tagjai által kezelt pénztári vagyon 2008-ban 0,2 %-kal nőtt, az év végén 2022 milliárd forintot tett ki. Az összes kezelt vagyonon belül a pénztári vagyon 2007 végén 30,6% volt, ami egy év alatt (az alapok visszaesésének köszönhetően) 33,8%-ra nőtt. Az alapokon kívüli kezelt vagyon esetében azonban a pénztári vagyon aránya 59,1 %-ról 58,5%-ra csökkent.
A pénztári vagyonok eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 2007. IV.
A pénztári vagyonok eszközösszetételében jelentős változások zajlottak le 2008-ban. A részvényarány, és elsősorban a külföldi részvények, gyorsan növekedtek az első kilenc hónapban, ez alatt a részvényarány 29%-ról 37%-ra nőtt, majd az év utolsó negyedében az év eleji szintre esett vissza. Így az összetételben továbbra is meghatározó a hazai állampapírok és bankbetétek aránya (az összes vagyon több mint 60%-a).
2008. I.
2008. II.
2008. III.
2008. IV.
Egyéb külföldi eszközök Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú eszközök Egyéb belföldi eszközök Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla
36. ábra
Biztosítói vagyonok A biztosítók számára kezelt vagyon adja a második legnagyobb csoportot a BAMOSZ tagjai által kezelt egyéb portfóliók között. Ez a vagyontömeg az év során 1099 milliárd forintról 1148 milliárd forintra nőtt, 2008-ban tehát 4,5%-kal bővült a BAMOSZ tagok kezelésében lévő biztosítói vagyon, elsősorban a BAMOSZ új tagjainak, illetve a tagoknak történt vagyonátadások következtében. Ez a teljes biztosítási piac több mint fele.2
A biztosítók vagyonán belül elkülönítettük a unit-linked termékek vagyonát, ez 2008 végén 402 milliárd forintot tett ki, ami 13%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Az egyéb biztosítói vagyonok ugyanakkor 18%-os éves növekedés után az év végére 746 milliárd forintra nőttek. A biztosítók számára kezelt portfóliók a teljes kezelt vagyontömegen belül 2007 végén 16,6%-ot tettek ki (ezen belül a unit-linked termékek 7%-ot). Ez az arány egy év alatt 19,2%-ra nőtt (miközben a unitlinked termékek aránya 6,7%-ra csökkent). Az alapokon kívül kezelt vagyonból a biztosítói vagyonok részaránya 32,2%-ról 33,2%-ra nőtt (míg ezen belül a unit-linked termékeké 13,6%-ról 11,6%-ra csökkent).
37. ábra
Biztosítói vagyonok 800 Milliárd forint 700 Biztosítók - egyéb vagyon
600 500 400 300
Unit-linked termékek
200 100 0
2
II.
III. IV. 2004.
I.
II. III. 2005.
IV.
I.
II. III. 2006.
IV.
I.
II. III. 2007.
IV.
I.
II. III. 2008.
53,25 % a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. szeptember 30-i adatai alapján
IV.
28
Éves jelentés 2008
A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2008-ban
Unit-linked termékek eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2007. IV.
2008. I.
2008. II.
2008. III.
2008. IV.
Az egyéb biztosítói vagyonok eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 2007. IV.
2008. I.
2008. II.
2008. III.
2008. IV.
A 2007-es évben a külföldi eszközök, elsősorban a külföldi részvények aránya egész évben fokozatosan nőtt, 2008-ban viszont ennek éppen az ellenkezője történt: év végére ismét kevesebb, mint a vagyon fele volt külföldi eszközökben, és már csak harmada külföldi részvényekben. Eközben jelentősen nőtt a hazai kötvények és bankbetétek aránya. Az év végére így is az eszközök több mint 40%-a volt részvényekben, és 47%-a külföldi eszközökben.
Egyéb külföldi eszközök Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú eszközök Egyéb belföldi eszközök Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla
Egyéb külföldi eszközök Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú eszközök Egyéb belföldi eszközök Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla
38. ábra
39. ábra
A biztosítók befektetésekhez nem kapcsolódó tartalékai 80-85 % körüli mértékben, hazai állampapírokban és bankbetétekben vannak, és ez az arány számottevően nem módosult 2008-ban sem. Az év során 10-15% között változott a külföldi kötvények aránya a biztosítói portfoliókban.
Egyéb kezelt vagyonok Az egyéb kezelt portfoliók (a magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak, önkormányzatoknak, illetve befektető-védelmi, betétbiztosítási alapoknak és egyéb intézményi befektetőknek kezelt portfoliók) teszik ki a kezelt vagyon kisebb részét. Ebben a csoportban a BAMOSZ tagok által kezelt vagyon 300 milliárd forintról 2008. során 288 milliárd forintra csökkent, ami 4%-os csökkenést jelentett. Az egyéb portfoliók a teljes kezelt vagyon 4,5%-áról viszont 4,8 %-ára nőttek egy év alatt. Az alapokon kívüli kezelt vagyonon belül a részarányuk 8,8%-ról 8,3%-ra csökkent.
Az egyéb portfoliók – a biztosítók egyéb vagyonához hasonlóan – 80% feletti mértékben hazai állampapírokat és bankbetéteket tartalmaztak 2008-ban is, de 2007. után 2008-ban is jelentősen nőtt az egyéb hazai kötvények aránya, míg a részvények és külföldi kötvények aránya jelentősen mérséklődött, így az év során jellemzően 95% volt a hazai kötvények és bankbetétek aránya.
29 40. ábra
Egyéb kezelt vagyonok 350 Milliárd forint 300 250 200 150 100 50 0
II.
III. IV. 2004.
I.
II. III. 2005.
IV.
I.
II. III. 2006.
IV.
I.
II. III. 2007.
Az egyéb kezelt portfóliók eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 2007. IV.
2008. I.
2008. II.
2008. III.
2008. IV.
IV.
I.
II. III. 2008.
IV.
Egyéb külföldi eszközök Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú eszközök Egyéb belföldi eszközök Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla
41. ábra
Az alapokon kívül kezelt vagyon változása 2008-ban
2007.12.31.
Pénztárak
Unit-linked termékek
Mindösszesen
2008.06.30
2008.09.30
2008.12.31
2 019 121,4
1 827 298,9
1.863.961,0
1.953.294,5
2.022.221,6
634 434,4
565 037,1
552.386,1
768.075,0
745.813,6
464 364,4
Biztosítók - egyéb vagyon Egyéb
2008.03.31
299 661,8
3 417 582,0
403 765,6
275 384,8
3 071 486,4
372.185,6
281.077,6
3.069.610,3
394.929,4
287.197,1
3.403.495,9
402.385,4
287.779,3
3.458.200,0
A kezelt vagyon változása 2002-2008
Alapok összesen
Pénztárak összesen Egyéb portfoliók
Összes kezelt vagyon
2002.12.31
934 439
307 818
295 541
1 537 798
2003.12.31 2004.12.31 906 981
1 064 219
400 552
810 062
699 773
2 007 306
1 022 867
2 897 148
2005.12.31
2006.12.31
2007.12.31
2008.12.31
1 359 870
1 676 521
2 019 121
2 022 222
5 415 457
6 607 493
1 876 812
969 979
4 206 661
2 539 964
1 198 973
3 189 911
1 398 461
2 526 195
1 435 978
5 984 395
BAMOSZ 1055 Budapest, Honvéd tér 10. Tel: 374-07-56, 374-07-57 | Fax: 354-17-37 E-mail:
[email protected] | Honlap: www.bamosz.hu