EURÓPAI PARLAMENT 2004
2009
Petíciós Bizottság
10.06.2008
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy:
1.
Paraskevas Louloudakis görög és olasz állampolgár által benyújtott 594/2002. számú petíció személygépjárműveinek a görög hatóságok által történt elkobzásáról
A petíció összefoglalása
A petíció benyújtója, aki családjával állandóan Olaszországban él, és ott építési vállalkozást alapított, közli, hogy 1993-ban olívabogyóval foglalkozó vállalkozást hozott létre Görögországban, melyre az első közösségi támogatási keretrendszerről szóló, 866/90/EGK rendelet rendelkezései vonatkoztak. Az olasz vállalkozásnak számos jármű volt a tulajdonában, ideértve három személygépjárművet, melyet Görögországba irányuló üzleti utak céljára használtak. 1995-ben a krétai vámhatóságok elkoboztak három személygépjárművet, és letartóztatták a petíció benyújtóját, csempészés vádjával. Ezt követően szabadságvesztéssel sújtották, mielőtt a bíróság tisztázta volna, és pénzbüntetést kapott a személygépjárművek görögországi illegális használata miatt. A petíció benyújtója közli, hogy emiatt súlyos egészségi problémái keletkeztek (szívproblémák és pszichológiai rendellenességek), illetve hogy családja pénzügyi veszteségeket szenvedett el. A személygépjárművek elkobzásának problémája még mindig nem oldódott meg, habár többször is nyilatkozatot tett különféle görögországi igazságügyi hatóságok előtt, illetve a Bizottság Európai Bíróságnak tett ajánlásai ellenére, mely utóbbihoz a görög bíróságok az ügyet utalták. A petíció benyújtója az Európai Parlament segítségét kéri az ügy megoldásában. 2.
Elfogadhatóság
Elfogadhatónak nyilvánítva: 2003. február 4. Felkérik a Bizottságot, hogy az eljárási szabályzat 192. cikkének (4) bekezdése szerint nyújtson tájékoztatást. CM\729729HU.doc
HU
PE331.887v01-00
HU
3.
A Bizottságtól 2003. május 16-án kapott válasz.
A tények A petíció benyújtója, görög és olasz állampolgár, állítása szerint Olaszországban él. Három Olaszországban regisztrált gépjárművet szállított Görögországba, és azokat ott használta, adók fizetése nélkül. Azonban a görög hatóságok véleménye szerint lakóhelye Görögországban található, és adókat (főleg regisztrációs adót) kellett volna fizetnie a járművek Görögországba való első behozatalakor. Erre való hivatkozással a görög hatóságok a petíció benyújtóját igen súlyos pénzbírsággal sújtották a görög jogszabályoknak megfelelően, melyekről azok gépjárművek illegális behozatalának esetére rendelkeznek. Emellett a járműveket elkobozták, és nem adták vissza a petíció benyújtójának. Alkalmazandó jog A petíció benyújtójának ügyében alkalmazandó jog az egyes szállítóeszközök valamely tagállamba egy másik tagállamból történő ideiglenes behozatalának Közösségen belüli adómentességéről szóló, 1983. március 28-i 83/182/EGK tanácsi irányelv1. Ez az irányelv rendelkezik a gépjárművekre kivetett regisztrációs adó és egyéb adók (főleg éves forgalmi adó) alóli mentességről, amennyiben egy járművet a regisztráció helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban használnak, különféle feltételek teljesülése esetén: – a járművet egy tagállam belső piacra vonatkozó hatályos általános adózási feltételeivel összhangban vásárolták. – a járművet „importáló”2 egyén szokásos lakóhelye az ideiglenes behozatal szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, és az egyén a járművet magánhasználatra alkalmazza. – a járművet nem idegenítik el vagy adják bérbe az ideiglenes behozatal szerinti tagállamba, illetve nem adják kölcsön az említett állam lakosának. A regisztráció helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban egy jármű ideiglenes használatával kapcsolatos adómentesség tizenkét havonta legfeljebb hat hónapos, folyamatos vagy megszakított időszakokra érvényes. Azonban az irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok liberálisabb rendelkezéseket is bevezethetnek és különösen az mportőr kérésére engedélyezhetik a jármű hat hónapnál hosszabb időre történő ideiglenes behozatalát. Felmerülő problémák Az irányelv Görögországban történő alkalmazása igen problémás. A kérdéssel a Bíróság három ítélete3 és az európai polgárok részéről az EK intézményeinek benyújtott számos panasz és petíció foglalkozott. 1
Hivatalos Lap L 105., 1983. 4. 23., 0059–0063. o. A 83/182/EGK irányelv a „behozatal” szót használja, amit mi ebben a közleményben is megtartottunk. Rá kell mutatni azonban arra, hogy jelenleg a tagállamok között az áruk tekintetében „behozatal”-ról nem lehet szó. Az egységes piaccal kapcsolatosan inkább áruknak a tagállamok közötti „szállításá”-ról lehet szó. 3 A C-9/92. sz., Bizottság kontra Görög Köztársaság ügyben 1993. augusztus 2-án hozott ítélet; a C-389/95. sz., Siegfried Klattner kontra Görög Köztársaság ügyben 1997. május 29-én hozott ítélet; a C-262/99. sz., Paraskevas Louloudakis kontra Görög Köztársaság ügyben 2001. július 12-én hozott ítélet. 2
PE331.887v01-00
HU
2/6
CM\729729HU.doc
A petíció benyújtója által felvetett kérdés is ide kapcsolódik. E tekintetben a Bizottság információi szerint a fő problémák a következők: a) A „szokásos lakóhely” meghatározása görög állampolgárok esetében: habár a görög hatóságok szerint a görög jogszabály e tekintetben formálisan helytálló (mivel szó szerint idézi a 83/182/EGK irányelv 7. cikkét, amely a „tartózkodási hely meghatározására vonatkozó általános szabályok”-ról rendelkezik), a jelek szerint e szabály gyakorlati alkalmazása Görögországban nehézségeket eredményez. E tekintetben a Bizottság olyan információkat kapott, amelyek szerint az olyan görög állampolgárok, akik tíz éve dolgoznak és élnek másik tagállamban, görögországi lakosnak tekinthetők. Emellett a jelek szerint a görög hatóságok aránytalan fontosságot tulajdonítanak a „családi kötelékeknek” a „szokásos lakóhely” meghatározásakor. Például, ha egy 26 éves személy önálló életvitelt folytat egy másik tagállamban, míg szülei továbbra is Görögországban élnek, akkor őt külföldi házasságkötéséig görögországi lakosnak tekintik. Rá kell mutatni arra, hogy a 83/182/EGK irányelv 7. cikke nem veszi figyelembe a „családi kötelékeket” a szokásos lakóhely meghatározásakor: e tekintetben csak „személyes és foglalkozási kötelékek” számítanak. A Bíróság úgy ítélkezett a „szokásos lakóhely” koncepcióját illetően, hogy: – A 83/182/EGK irányelv 7. cikkének alkalmazásában „szokásos lakóhely az érintett személy állandó érdekközpontja, amelyet az említett rendelkezésben megállapított valamennyi kritérium és minden fontos tény figyelembe vételével kell megállapítani” (a C297/89. sz. Ryborg-ügyben 1991. április 23-án hozott ítélet). – „Amennyiben egy személyt két tagállamhoz is személyes és foglalkozási kötelékek fűznek, szokásos lakóhelye minden fontos tény alapján történő általános vizsgálat szerint az a hely, ahol az említett személy állandó érdekközpontja található; amennyiben általános vizsgálattal ez nem állapítható meg, a személyes kötelékeket kell előnyben részesíteni”. Mint látható, a családi kötelékek önmagukban nem döntőek az egyén szokásos lakóhelyének meghatározását illetően. Ennek megállapítására valamennyi fontos tényezőt figyelembe kell venni, mivel a „személy állandó érdekközpontja” számít, és nem feltétlenül családjának lakóhelye. b) A 83/182/EGK irányelvben megállapított szabályok megsértése esetén alkalmazandó, különösen súlyos szankciók: e tekintetben a Bíróság 2001. július 12-i ítéletében (C-262/99. sz. Louloudakis-ügy) a következőképpen ítélkezett: – E területen a szankció „csak olyan mértékben egyeztethető össze az arányosság elvével, amennyiben azt a végrehajtás és a megelőzés kényszerítő követelménye teszi szükségessé, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát”. – Olyan esetekben, „amikor az alkalmazandó rendszer meghatározása nehézségeket eredményezett, figyelembe kell venni az elkövető jóhiszeműségét a rá ténylegesen kiszabandó szankció meghatározásakor”.
CM\729729HU.doc
3/6
PE331.887v01-00
HU
A kiszabott szankciók súlyossága különösen problémás a görög állampolgárok esetében, akik jóhiszeműen vélekednek úgy, hogy másik tagállam lakosainak tekinthetők, habár a görög hatóságok véleménye szerint ezzel szemben Görögország lakosai. Ilyen esetekben (amikor a szokásos lakóhely meghatározása gyakorta eredményez nehézségeket), az egyént olyan szigorral büntetik, ami nem indokolható és nem is arányos. A Bizottság intézkedése A Bizottság azt követően, hogy számos panaszt kapott görög állampolgároktól, jogsértési eljárást indított 1997/4258 számon. A hivatalos felszólítás és az indokolással ellátott vélemény megküldését követően, illetve miután arra az álláspontra helyezkedett, hogy a görög hatóságok válaszai nem voltak kielégítőek, a Bizottság 2002. július 17-én úgy határozott, hogy Görögországot a Bíróság elé viszi. El kell mondani, hogy a területen alkalmazandó görög jogszabályt 2002. január 1-jei hatállyal módosították. Az új jogszabályban a 83/182/EGK irányelv megsértésének esetére kiszabott szankciók súlyossága mértékének csökkentéséről rendelkeztek; azonban mivel a szankciók továbbra is aránytalanok, illetve figyelemmel arra, hogy még mindig komoly problémák maradtak megoldatlanul (többek között az a tény, hogy a görög hatóságok vélekedése szerint a 83/182/EGK irányelv nem alkalmazandó 1993. január 1-jétől), a Bizottság nem változtatott az üggyel kapcsolatos határozatán. Emellett e petíció kapcsán a Bizottság tájékoztatást kíván kérni a görög hatóságoktól arról, hogy milyen alapon „vélelmeznek görögországi lakóhelyet” olyan görög állampolgár esetében, aki másik tagállamban telepedett le jogszerűen. Amint azt a gépjármű elkobzása is mutatja, ez a vélelem egyértelmű előítéletet okoz azon jogok gyakorlása során, ideértve a tulajdonjogot is, amelyek a petíció benyújtója által jogszerűen megszerzett, németországi lakos státuszból származnak. A cél a petíció benyújtójának problémájára megoldást találni, aminek eredményeként a járművét visszaadják, figyelembe véve azt a tényt, hogy ez az eset bármelyik görög állampolgárral megtörténhet, aki szabadon döntött úgy, hogy Görögországtól eltérő tagállamban telepedik le. 4.
A Bizottságtól 2008. június 10-én kapott válasz.
A Bizottság a fenti petíciókra válaszul – amelyek mindegyike gépjárművek görögországi megadóztatásával vagy elkobzásával kapcsolatos – felhívja a Petíciós Bizottság figyelmét a 596/2006., 650/2006., 722/2006. és 521/2007. számú petíciókra vonatkozó, közös bizottsági közleményre, amelyet a Parlament számára 2008. február 12-én küldtek meg. A Bizottságtól 2008. február 12-én kapott válasz. A görög gépjármű-adóztatási kérdések tekintetében a jelenlegi helyzet a következő: -
a C-74/06. sz. ügyben 2006. szeptember 20-án született határozat. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy Görögország a használt autók regisztrációs adójának kiszámítására használt értékcsökkenési skálákat az EK 90. cikkét sértő módon alkalmazta. Emellett a Bizottság
PE331.887v01-00
HU
4/6
CM\729729HU.doc
azt állította, hogy az értékcsökkenés kiszámítása során az átláthatóság hiánya és a járművek szakértői vizsgálata tekintetében felszámított 300 EUR szintén sérti a 90. cikket; -
a Bíróság ítéletében elutasította a Bizottság két utóbbi állítását. Az értékcsökkenési skálára tekintettel azonban a Bíróság egyetértett a Bizottsággal, és azt a 90. cikkel összeegyeztethetetlennek ítélte;
-
a Bizottság 2007. október 9-én levelet küldött a görög hatóságoknak, amelyben tájékoztatást kért a görög hatóságok által a Bíróság határozatának való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről;
-
a Bizottság levelére adott válasz 2007. december 24-én érkezett be, és ennek fordítása folyamatban van;
-
a görög hatóságok a Bizottságnak a C-156/04. sz. üggyel kapcsolatos levelére adott válaszukban tájékoztatták a Bizottságot, hogy az EB által a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek talált két rendelkezés egy 2001-ben már hatályon kívül helyezett jogszabályban szerepelt, és hogy a hatályos jogszabályok megfelelnek a közösségi jognak;
-
a Bizottság 2007. október 30-án újabb levelet küldött a görög hatóságoknak, amelyben további információkat kért az EB által kritikával illetett rendelkezéseket felváltó jogszabályokról;
-
Görögország 2007. november 20-i levelében válaszolt a Bizottság további levelére;
-
ami a Bíróság első kritikáját illeti, a görög hatóságok leveleikben kifejtették, hogy a hatályos jogszabály a továbbiakban nem tekinti a Görögországban szokásos lakóhellyel rendelkező személyek által más uniós országokban regisztrált gépjárművek birtoklását vagy használatát bűncselekménynek, és hogy így nem tartalmaz olyan rendelkezést, melyre alapozva az egyének bűnössége megállapítható ilyen bűncselekmény kapcsán, a büntetőeljárás elkerülése érdekében, ha megfizetik a kivetett regisztrációs díjat, és tartózkodnak a nemzeti jogban előírt jogorvoslat igénybe vételétől;
-
a második kritikára tekintettel a görög hatóságok kifejtették, hogy bár az új jogszabály szerint továbbra is mód van a görögországi lakosok más tagállamokban regisztrált gépjárműveinek ideiglenesen a használatból való kivonására, erre csak olyan esetekben kerülhet sor, amikor az államnak járó díjak beszedésére nincs garancia, szemben a korábbi rendelkezésekkel, amikor a használatból való kivonást minden esetben kötelezővé tették; és
-
a használatból való kivonás csak a legutolsó eszköz lehet, ha az elkövető nem hajlandó megfizetni a gépjármű regisztrációs adóját a gépjármű bejelentése érdekében, illetve kivinni a gépjárművet Görögországból, amely utóbbi lehetőséget a Bíróság előnyösnek tekintette az érintett személy számára (a C-156/04. sz. ügy 84. pontja).
A Bizottság álláspontja szerint a beérkezett információk alapján a hatályos görög jogszabály megfelel a Bíróság határozatának, ezért a Szerződés 228. cikke szerinti eljárás megindítása nem indokolt. CM\729729HU.doc
5/6
PE331.887v01-00
HU
PE331.887v01-00
HU
6/6
CM\729729HU.doc
