Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

$sJ,.CompLex

W o l t e r s Ktuwer c s o p o r t

TARTALOM

Előszó

19

I. RÉSZ

A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS EREDETE, RENDSZERE ÉS ALAPELVEI

I. fejezet

Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok

1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése 2. § A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése Európa II. világháború utáni kettéosztásáig3. § A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára 4. § A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése 5. § Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére egységesítés európai szinten 6. § Munkajogi jogforrások: az európai és a magyar munkajog forrásai 1. A munkajog európai uniós forrásainak jellege 2. A munkajog hazai jogforrásainak jellege 7. § A magyar munkajogi szabályok hatálya : 8. § A munkajogi jognyilatkozatok, érvényük és hatályuk ideje 1. A munkajogi jognyilatkozatok megtéltele 2. A munkajogi jognyilatkozat és aktus érvénytelensége 3. Határidő számítás és elévülés 9. § A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása kodifikáció vagy részletszabályozás 10. § A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági „munkatörvények" egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya 1. A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvény egymáshoz való viszonya 2. A munkajogi szabályozás viszonya a Ptk.-hoz Jegyzetek II. fejezet A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek Bevezető rendelkezések - orientáló szabályok 1. § 2. § 3. § 4. §

A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése A munkajog alapelveinek strukturális áttekintése A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban 1. A negatív diszkrimináció nyugat-európai jogi szabályozása 2. A negatív diszkrimináció magyar szabályozásának koncepciója

23

25 25 ^ X 27 30 31 33 36 36 37 38 38 38 39 41 41 ..43 43 48 48

53 53 54 .56 59 59 60

3. Az esélyegyenlőség és a pozitív diszkrimináció az uniós és a magyar szabályozásban 3.1. Az esélyegyenlőség és az előnyben részesítés fogalma és viszonyuk egymáshoz 3.2. Az előnyben részesítés hagyományos értelemben 3.3. Az előnyben részesítés jogi szabályozása és rendszere az EU-irány el vekben 4. A diszkriminációs tilalom betartásának ellenőrzési lehetősége 5. § A munkaügyi viták elvi kérdései 6. § Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez Jegyzetek

61 61 62 63 64 64 65 66

II. RÉSZ

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK - KOLLEKTÍV MUNKAJOG

69

III. fejezet A kollektív munkajog rendszere és célja

71

1. § A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban 1. A kollektív munkajog és rendszerének kialakulása 2. A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban 2. § A kollektív munkajog rendszere az új magyar jogi szabályozásban 3. § A kollektív munkajog szabályozásának célja Jegyzetek

71 71 77 79 81 83

IV. fejezet. A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga

85

1. § Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben 85 1. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága 85 2. A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája, a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere 89 2. § A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása 98 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában 98 2. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei 104 2.1. Közalkalmazotti szakszervezet 104 2.2. Közszolgálati (köztiszviselői) szakszervezet 105 3. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban 106 4. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén 112 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája 112 4.2. Közszolgálati országos ágazati és területi érdekegyeztetés 113 4.2.1. Országos Közszolgálati Hivatalnoki Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ... 113 4.2.2. Ágazati közszolgálati érdekegyeztetés 115 4.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer 115 4.3.1. Közalkalmazottak Országos Érdekegyeztető Tanácsa, illetve Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (KOMT) 116

4.3.2. Közalkalmazottak országos ágazati (alágazati) érdekegyeztetési fóruma (bizottsága) 4.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) [területi, illetve helyi] Érdekegyeztetési Fórum 4.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF) 5. A közszolgálati és a munkajogi érdekegyeztetés találkozása Jegyzetek

117 118 118 119

V fejezet A kollektív szerződés

121

1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban 1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai 4. A tarifaszerződés tartalma 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban 7. A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről 9. Európai kollektív szerződés 2. § A kollektív szerződés a magyar munkajogban 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában 2. A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyv szerint 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések 2.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre v 2.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése 2.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése 2.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége 2.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma 3. A kollektív szerződés a közszolgálat területén Jegyzetek

121

133 134 134 135 139 141 142 143 145 147

VI. fejezet A kollektív munkaügyi viták rendezése

149

1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül 2. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban 1. Általános kitekintés 2. Egyeztetési és döntőbizottsági eljárás 2.1. A kevésbé kötött liberális rendszerek 2.1.1. Németország 2.1.1.1. A megegyezéses alapon történő egyeztetés 2.1.1.2. Az állami egyeztetés és arbitrálás 2.1.2. A Dán Királyság

149 150 150 151 151 151 151 152 153

116

121 122 123 124 128 130 131 132 133 133

2.1.2.1. Az egyeztetési eljárás 153 2.1.2.2. A döntőbizottsági eljárás 153 2.1.2.3. Az üzemi egyeztetőbizottság 153 2.1.3. Olaszország 153 2.1.3.1. A szakmai egyeztető eljárás 154 2.1.3.2. A döntőbizottsági eljárás 154 2.1.3.3. Közös vonások 154 2.2. A kevésbé liberális kötött rendszerek 154 2.2.1. Belgium 154 2.2.1.1. Egyeztetés és közvetítés 154 2.2.1.2. A döntőbizottsági eljárás 155 2.2.2. A francia jogi megoldás 155 2.2.2.1. Egyeztetés és közvetítés 155 2.2.2.2. A döntőbizottsági eljárás 156 2.2.3. A luxemburgi és a holland szabályozás 156 2.2.3.1. Az egyeztetőbizottsági eljárás 156 2.2.3.2. A döntőbizottsági eljárás 157 2.2.4. A görögországi szabályozás 157 2.2.5. Közös vonások 157 2.3. A „köztes" rendszerek 158 3. A bírósági eljárás 159 3.1. A jogi és érdekvita szerinti megkülönböztetést figyelembe vevő országok .... 160 3.2. A bírósági út igénybevételét alig megkötő országok 161 3.2.1. Dán Királyság 160 3.2.2. Egyesült Királyság 161 3.3. Kötelező bírósági egyeztetés 161 3. § Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére 161 4. § A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése 163 1. A gazdasági munka világában 163 2. Közszolgálati érdekvita 167 Jegyzetek 167 VII. fejezet. A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései

169

1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban 1. Fogalmak meghatározása 1.1 A sztrájk fogalma 1.2. A kizárás 1.3. A bojkott 2. A sztrájk és a kizárás formái 2.1. A sztrájk formái 2.2. Akizárás formái 3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága 4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai - a jogszerűség megítélésének kérdése 5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása 5.1. A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződésre és a munkaviszonyra 5.2. A sztrájk kihatása a társadalombiztosítási szolgáltatásokra

169 169 169 169 170 170 170 171 172 172 175 175 176

5.2.1. A betegség-és rokkantságbiztosítás 5.2.2. A nyugdíjbiztosítás 5.2.3. A munkanélküliség elleni biztosítás 5.2.4. A családi pótlék 5.2.5. A sztrájksegély 5.3. A jogellenes munkaküzdelem szankciói 6. Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára 2. § A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban 1. A sztrájkjog 2. A kizárás (lock out) Jegyzetek VIII. fejezet

Üzemi alkotmányjog: üzemi tanács - üzemi megállapodás

1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege 2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország) 2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere 2.1.1. Az üzemi tanács megalakítása 2.1.2. Az üzemi tanács szervezete 2.1.2.1. Az üzemi tanács elnöke, helyettese és titkára 2.1.2.2. Az üzemi bizottság 2.1.2.3. Az egyéb bizottságok 2.1.2.3.1. Gazdasági bizottság 2.1.2.3.2. A szociális üzemi intézményeket igazgató bizottság 2.1.2.3.3. A munkavédelmet és az egészségvédelmet irányító bizottság 2.1.2.3.4. Az akkordmértéket megállapító bizottság 2.1.2.3.5. Az egyéb bizottságok holland rendszere 2.1.2.4. Az üzemi gyűlés 2.1.2.5. Ifjúsági képviselet 2.1.2.6. Közös üzemi tanács 2.2. Az üzemi tanács működése 2.2.1. Az ügyviteli rend 2.2.2. Az üzemi tanács ülései és határozatai 2.2.2.1. A résztvevők köre és az ülések lefolyása 2.2.2.2. Határozathozatal 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői 2.4. Az üzemi tanácstagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége 2.4.1. A tanácstag jogállása és státusvédelme 2.4.2. Munkaidő-kedvezmény, munkavégzés alóli mentesítés 2.4.3. Az üzemi tanácsnak a vállalatvezetésben való részvételi jogai a német-osztrák jog szerint 2.4.4. Az üzemi tanács valódi döntési jogköre

176 176 176 176 177 177 177 178 178 182 183 185 185 185

188 188 188 190 190 190 191 191 191 191 192 192 192 192 193 193 193 193 193 194 194 194 194 195 .195 196

2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint 2.5.1. Egyetértési, együttes döntési jog 2.5.2. Az állásfoglalási jogosultságok 2.5.3. A felvilágosítás és információ iránti jog 2.5.4. Véleményezési, ajánlási, felülvizsgálati és információszerzési jog 2.5.5. Technikai és szociális kérdések 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség 2.7. Svédország 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai 3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc) 3.1. A belga üzemi tanácsi rendszer 3.1.1. Jogi szabályozottság és felépítés 3.1.2. Az üzemi tanács jogosítványai 3.1.2.1. Gazdasági kérdésekben 3.1.2.2. Munkavállaló-védelmi kérdésekben 3.2. A francia üzemi tanácsi rendszer 3.2.1. Általános jellemzés 3.2.2. A személyzeti képviselet 3.2.3. Az üzemi tanács 3.2.3.1. Az üzemi tanács létrehozása és a választási eljárás 3.2.3.2. Az üzemi tanács feladatköre és jogosultságai 3.2.4. A vállalati szakszervezeti szekció 3.3. A görög, a svájci és a finn üzemi tanácsi rendszer 3.4. E típus rendszereinek közös jellemzői 4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos kép viseletű üzemi tanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia) 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer 4.1.1. Általános jellemzés 4.1.2. A személyzeti képviseleti rendszer 4.1.3. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai 4.1.3.1. Szociális és szakmai terület 4.1.3.2. A munkavédelem és a munkakörülmények 4.1.3.3. Gazdasági ügyek 4.1.4. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai 4.1.5. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés) 4.1.6. A közös üzemi tanács 4.1.6.1. A közös üzemi tanács általános jellemzése és szervezete 4.1.6.2. A közös üzemi tanács működési mechanizmusa 4.1.6.3. A közös üzemi tanács hatásköre 4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer 4.2.1. Általános jellemzés 4.2.2. A paritásos bizottságok

10

198 198 199 199 199 199 200 200 201 201 202 202 203 203 203 204 204 204 205 205 205 205 206 206 207 207 207 207 208 208 209 209 209 209 210 210 210 211 211 211 211

4.2.2.1. A paritásos bizottságok létrehozása és szervezete 4.2.2.2. A paritásos bizottságok hatásköre 4.2.3. Az üzemi tanácsok 4.2.4. Az üzembiztonsági rendszer 4.2.5. A dán üzemi képviseleti rendszer rövid értékelése 4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer 4.3.1. Általános jellemzés 4.3.2. Az üzemi bizottság 4.3.3. Az üzemi tanács 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében 7. A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése 8. Az európai üzemi tanács 8.1. Általános jellemzés 8.2. Az EU üt. szervezete és működése 8.3. A tájékoztatás és a konzultáció más eljárásai 8.4. Az új szabályozás és gyakorlati átültetésének problémái 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása 2. § Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon 1. Az üzemi tanács hatásköre 1.1. A kodifikációs javaslatok 1.2. Az üt. hatásköre a hatályos Mt. szerint 1.3. Az üt. általunk javasolt hatáskörrendezése 2. Üzemitanács-választás 3. Az üzemi tanács szervezete 4. Az üzemi tanács és tagjának visszahívása 5. Az üzemi tanács működése 6. Az üzemi megállapodáskötés lehetséges gyakorlata 7. Az üzemi tanács szabályozásának jogforrási kérdése 8. A közalkalmazotti tanács intézménye 8.1. A közalkalmazotti tanács 8.2. Köztisztviselői intézményi tanács 8.3. Európai közszolgálati/közalkalmazotti tanács Jegyzetek

211 212 212 213 213 214 214 214 214 215 215 216 216 217 218 218 220 221 221 222 223 223 223 224 227 229 233 236 238 239 240 240 240 243 244 244

III. RÉSZ

AZ INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG

247

IX. fejezet Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények

249

1. § A gazdasági (magán-) munkajogban 2. § A közszolgálati jogban

249 251

11

1. A főbb nyugat-európai megoldások 2. A magyar közszolgálati jog jellege Jegyzetek X. fejezet Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete

251 253 254 257

1. § Az individuális munkaviszony jogi szabályozásának jogforrási szerkezete 1. A szabályozás szerkezete a nyugat-európai államokban 2. A mai magyar és közép-kelet-európai munkajog szabályozásának jogforrási szerkezete 2. § A közszolgálati jogviszony szabályozásának jogforrási szerkezete 1. A nyugat-európai megoldások 2. A magyar megoldás főbb jellemzői Jegyzetek

257 257 263 264 264 264 265

XI. fejezet A munkaviszony szereplői (jogalanyai)

267

1. § A gazdasági munkajogviszonyban 1. A munkavállaló 2. A munkáltató 2. § A közszolgálati viszony szereplői 1. A közalkalmazó 2. A közalkalmazott és a köztisztviselő 3. A köztisztviselők kategorizálása 3. § A munkáltatói oldalon bekövetkező jogutódlás Jegyzetek

267 267 271 275 275 275 277 278 281

XII. fejezet A munkaviszony létesítése - a munkaszerződés

283

1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma 2. § A munkaszerződés időtartama 1. A határozatlan és a meghatározott időre vagy munkára szóló megállapodás 2. A részmunkaidős foglalkoztatási szerződés 3. A munkaviszonyt palástoló kényszervállalkozási/megbízási szerződés 4. A próbaidő-kikötés 5. A munkaszerződés rugalmasítása 3. § A pályázat és a választás 4. § A munkaszerződés megkötésével és a további jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek 5. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai Jegyzetek

283 286 286 289 290 290 291 291

XIII. fejezet A munkaviszony szerződéses módosítása

303

293 293 300

1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában 303 2. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban .... 305 3. § A közszolgálati jogviszony módosítása 307 Jegyzetek 309

XIV fejezet. A munkavégzés szabályai - munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek

311

1. § A jogi szabályozás rendszere 2. § A jogok és a kötelezettségek viszonya 1. A munkáltató kötelezettségei a munkavállalóval szemben 2. A munkavállaló kötelezettségei a munkáltatóval szemben 3. Összegzés 3. § Jogok és kötelezettségek a közszolgálatban Jegyzetek

311 311 311 314 322 323 327

XV fejezet A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése

329

1. § A munkaidő 329 1. A munkaidő rendezése az Európai Közösség és az EFTA tagállamai körében, kitekintéssel az USA jogára 329 1.1. Alapmodell 330 1.2. A munkaidőkerettel kombinált modell 331 2. A munkaidő szabályozása az új magyar Mt.-ben 332 2.1. A munkaidő alaptípusú szabályozása 332 2.2. Munkaidőkerettel kombinált hazai modell 334 2.3. Munkaidőbeosztás közlése és változtatása általában és több műszak esetén ... 337 2.4. A munkaidő európai normáinak módosítására irányuló neoliberális elképzelések 338 2. § A pihenőidő európai uniós, tagállami és hazai rendezése 339 1. Az uniós komplex rendezés 339 2. A két munkanap közötti pihenőidő 340 3. A munkaközi szünet 341 4. A heti szabadidő és a munkaszüneti napok 342 3. § A szabadság 343 1. A szabadság mértékének és kiadásának rendezése az Európai Unió tagállamaiban 343 2. A szabadság rendezése az új magyar munkajogban 346 2.1. A rendes szabadság 346 2.2. A rendkívüli szabadság 349 3. A részmunkaidő 350 4. § A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban 350 Jegyzetek 352 XVI. fejezet A munka díjazásának rendszere - a munkabér

355

1. § A munka díjazásának rendszere az Európai Közösség tagállamai körében 2. § A munka díjazásának új magyar jogi szabályozása 3. § A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer 1. A közalkalmazott előmeneteli, besorolási és illetményrendszere 2. A köztisztviselői előmeneteli, besorolási és illetményrendszer 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői besorolás és előmenetel közös vonásai 4. A közszolgálati vezetői megbízás, vezetői pótlék és címpótlék

355 360 370 370 372 373 376

5. A közszolgálat egyéb pótlékai és kiegészítő illetményei 6. A közalkalmazotti illetményrendszer szabályozásának korábbi és részben ma is fennálló anomáliái 7. Összegzés Jegyzetek

377 378 379 380

XVII. fejezet A munkajogi felelősség rendszere és tartalma

381

1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja 2. § A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség 1. A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban 1.1. Altalános kártérítési felelősség 1.2. Hiányfelelősség 2. A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint 3. A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért 4. A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség 5. A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség itt tárgyalt formáira érvényes szabályok 3. § A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere 2. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló veszélyes üzemi jellegű felelőssége 3. A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége 4. Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra 5. A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozot károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért 4. § A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség 1. A fegyelmi felelősség 2. A közszolgáló speciális kártérítési felelőssége 3. A foglalkoztató felelőssége 4. Kitekintés a nyugat-európai közszolgálati felelősségre Jegyzetek

399 400 400 404 405 406 406

XVIII. fejezet A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése

409

1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában 2. A rendes felmondás 2.1. A rendes felmondás intézményének főbb vonásai 2.2. A munkáltató részéről történő rendes felmondás

409 409 410 410 411

14

381 383 383 383 386 390 392 392 394 395 395 396 398 399

2.2.1. A felmondásvédelmi intézmények, az indokolási kötelezettség és a felmondás korlátai 2.2.2. Felmondási idő 2.2.3. Végkielégítés 2.2.3.1. Általános áttekintés 2.2.3.2. Egyes nyugat-európai államok előírásai 3. A gazdasági okból történő csoportos létszámleépítés 3.1. Az irányelvi szabályozás 3.2. A tömeges felmondás szabályai az EU-tagállamok és más nyugati országok jogában az Irányelv átültetéseként, illetve hatásaképpen 3.2.1. A tömeges felmondás létszámkritériuma országonként 3.2.2. A munkáltatói értesítés, a konzultációba bevonandó érdekképviselet, valamint a leépítés mikéntje 3.2.3. A konzultációs tárgyalások időtartama az egyes országokban 4. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás 5. A rendkívüli felmondás 5.1. Főbb jellemzők 5.2. A rendkívüli felmondásra okot adó körülmények 6. A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása 6.1. Általános áttekintés 6.2. Az egyes tagállami szabályok 7. A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, és a munkáltató, valamint a munkavállaló halála 8. A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei 2. § A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban 1. A munkaviszony megszűnése 2. A munkaviszony megszüntetése 2.1. Az áthelyezés és a közös megegyezés kérdése 2.2. A rendes felmondás 2.2.1. Rendes felmondás a munkáltató részéről 2.2.1.1. Felmondás védelem, indokolás, korlátozás 2.2.1.2. A felmondási idő 2.2.1.3. A végkielégítés 2.2.1.4. A munkaügyi bírósági gyakorlat felmondási ügyekben 2.2.2. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás 2.3. Gazdasági okokból történő munkáltatói felmondás 2.4. A rendkívüli felmondás 3. A munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének eljárásjogi szabályai 4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és következményei 4.1. A munkáltató részéről történő jogellenes megszüntetés 4.2. A munkavállaló részéről történő jogellenes megszüntetés 3. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése 1. Elvi kérdések 2. A tételes szabályozás néhány problémája

411 411 418 418 419 420 420 422 422 423 426 428 429 429 431 433 433 433 435 436 437 437 440 440 442 442 442 447 449 451 452 453 455 456 458 458 460 461 461 464

15

3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák 4. Az áthelyezés 5. A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai 6. A köztisztviselőket érintő csoportos létszámleépítés 7. Összegző megállapítások Jegyzetek

466 468 469 470 471 474

XIX. fejezet. A munkaviszonyból eredő munkajogi viták

479

1. § A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban 1. Altalános bemutatás 2. Részletes bemutatás 3. Következtetések a magyar jogalkotás számára 2. § A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása 3. § Közszolgálati jogvita és etikai eljárás 1. Közszolgálati jogvita 2. Etikai eljárás 4. § A közszolgálattal összefüggő adatkezelés és a közszolgálati nyilvántartás 5. § Az Európai Törvényszék Jegyzetek

479 479 480 483 484 488 488 489 490 491 492

XX. fejezet. Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok

493

1. § 2. § 3. § 4. § 5. § 6. § 7. § 8. §

Altalános jellemzés A vállalatvezetői-menedzseri szerződés A tagsági alapon álló munkavégzés A részesművelés Csoportos munkavállalási formák Az átalányelszámolásos munkaviszony A házi bedolgozói munkaviszony A képernyős házi távmunka 1. A távmunka lényege és formái 2. A főbb jogi problémák a távmunkával kapcsolatban 9. § A munkaerő-kölcsönzés 10. § A közigazgatási szervnél köztisztviselői feladatokat ellátó munkavállalók 11. § Alkalmi munkavállaló Jegyzetek

493 493 500 502 503 504 505 506 506 506 509 513 514 515

XXI. fejezet. A munkavédelem és a munkaegészségügy európai és magyar szabályrendszere

517

1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai 2. § Az egyedi irányelvek és magyar jogforrási párjuk 3. § A munka- és a balesetvédelem kodifikált általános magyar szabályozásának a vezérfonala 1. Altalános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei 2. Az állam munkavédelmi feladatai

16

517 518 522 522 523

3. A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei a biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításában 4. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés 5. A munkavédelmi előírások harmonizációs célzatú 2004. évi szigorítása

524 524 525

IV. RÉSZ

A MUNKAÜGYI SZABÁLYOZÁS ÁTALAKULÁSA A SZOMSZÉDOS, VOLT REÁLSZOCIALISTA KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN

XXII. fejezet

Általános megjegyzések

527

529

Jegyzetek

532

XXIII. fejezet A munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek rendszerének és jogállásának szabályozása

533

1. § A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása 2. § Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet Jegyzetek

533 535 537

XXIV. fejezet Az érdekegyeztetés, a tarifaszerződések, az érdekviták és a munkaküzdelem megújuló szabályozása

539

1. § Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés 2. § A kollektív munkaügyi viták rendezése 3. § A munkaküzdelem joga Jegyzetek

539 542 543 544

XXV. fejezet Az individuális munkajogi szabályozás átalakulásának főbb irányvonalai

547

1. § 2. § 3. § 4. §

Általános fejlődési irányok, tendenciák A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés A munka díjazása Munkaidő, túlmunka, pihenőnapon és kiküldetés, valamint átirányítás során végzett munka 5. § A pihenőidő és a szabadság 6. § A munkaviszony tartalma, versenytilalom és felelősség 7. § Meghatározott munkavállalókat megillető különleges védelem 8. § Munkaviszony-megszűnés, üzemátvétel, gazdasági okokból történő tömeges felmondás 1. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése általában 2. Üzembirtokos-változás 3. A gazdasági okokból történő tömeges felmondás 9. § A munkaügyi jogviták Jegyzetek

547 547 549 550 550 551 552 552 552 553 553 554 555

17

V. RÉSZ

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

557

XXVI. fejezet Az Európai Közösség államai és Nyugat-Európa

559

XXVII. fejezet. Az új magyar munkajogi kodiflkációs törekvések összegező értékelése

563

XXVIII. fejezet. A munkajog világméretű átrendeződése a globalizáció hatására

565

Jegyzetek

568

Deutsche Zusammenfassung The European A n d Hungárián Comparative Labour And Civil Service Law A kötetben előforduló magyar törvények Tárgymutató Mellékletek

569 583 587 589 597

A szövegben ABGB BAG

nem jelzett leggyakoribb szervezeti és törvény rövidítések:

Allgemeine Bürgerliches Gesetzbuch Bundesarbeitsgerichtshof

EU

Európai Unió

ILO

International Labour Organisation (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - az ENSZ szakmai szerve)

BetrVG Betriebsverfassungsgesetz (Üzemi Alkotmánytörvény) BGB

Bürgerliches Gesetzbuch

Kjt.

Közalkalmazotti törvény

C.c.

Code Civil, Codice Civile

Ktv.

Köztisztviselői törvény

CEEP

European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Interest (Állami Vállalatok és Vállalatok Altalános Érdekvédelmi Európai Központja)

LB

Legfelsőbb Bíróság

MK

Munkaügyi Kollégium

Mt.

Munka Törvénykönyve

EGK

Európai Gazdasági Közösség

EK

Európai Közösség

ETUC

European Trade Union Confederation (Szakszervezetek Európai Konföderációja)

18

UNICE Union of Industrial and Employers Confederations of Europe (Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szövetsége)