Európai alapkompetenciák keretrendszere. az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára

Európai alapkompetenciák keretrendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára

A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.

1

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára 2016. május Szerzők: MSc Bea Dijkman, Hanze University of Applied Sciences, the Netherlands Dr Petrie Roodbol, Hanze University of Applied Sciences, the Netherlands Ms Sigrid Achtschin-Stieger, Carinthia University of Applied Sciences, Austria MNSc Jukka Aho, Savonia University of Applied Sciences Ltd, Kuopio, Finland Dr Anna Andruszkiewicz, Faculty of Health Sciences, Nicolaus Copernicus University, Poland Dr Alice Coffey, School of Nursing & Midwifery, University College Cork, Ireland Dr Miroslawa Felsmann, Faculty of Health Sciences, Nicolaus Copernicus University, Poland Dr Regina Klein, Carinthia University of Applied Sciences, Austria Dr Irma Mikkonen, Savonia University of Applied Sciences Ltd, Kuopio, Finland Dr Katharina Oleksiw, Carinthia University of Applied Sciences, Austria Mrs Greet Schoofs, Department of Health and Welfare, University College Leuven-Limburg, Belgium Dr Célia Soares, Department of Social Sciences and Humanities, School of Health Polytechnic Institute of Setubal, Portugal Dr Panayota Sourtzi, Department of Public Health Faculty of Nursing, University of Athens, Greece

Illusztrációk: Ms. Ilona Krohns

Közreműködők:

Sigrid Achtschin-Stieger, Carinthia University of Applied Sciences, Austria Regina Klein, Carinthia University of Applied Sciences, Austria Katharina Oleksiw, Carinthia University of Applied Sciences, Austria Iskra Mircheva , Medical University of Varna, Bulgaria Tihomir Žiljak. Public Open University Zagreb, Croatia Andrea Fegić, Public Open University Zagreb, Croatia Sonja Vrban, Public Open University Zagreb, Croatia Ekaterini Lambrinou, Cyprus University of Technology, Cyprus Panagiota Andreou, Cyprus University of Technology, Cyprus Marianne Jensen, University College of Northern Denmark, Denmark Inge Lange, University College of Northern Denmark, Denmark Erna Rosenlund Meyer, University College of Northern Denmark, Denmark Merle Varik, Tartu Health Care College, Estonia Reet Urban, Tartu Health Care College, Estonia A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.

2

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára Uta Gaidys, University of Applied Sciences Hamburg, German Corinna Petersen-Ewert, University of Applied Sciences Hamburg, German Sabrina Auer, University of Applied Sciences Hamburg, German Efstathia Sarla, University of Athens, Greece Chryssoula Lemosnidou, University of Athens, Greece Zoltán Balogh, Semmelweis University Faculty of Health Sciences, Hungary Geraldine McCarthy, University College Cork, Ireland Catherine Buckley, University College Cork, Ireland Aoife O'Mahony, University College Cork, Ireland Marja Äijö, Savonia University of Applied Sciences, Finland Marjut Arola, Karelia University of Applied Sciences, Finland Tuula Kukkonen, Karelia University of Applied Sciences, Finland Julita Sansoni, Sapienza University of Rome, Italy Anna Rita Marucci, Sapienza University of Rome, Italy Walter De Caro, Sapienza University of Rome, Italy Elisabetta Corvo, Sapienza University of Rome, Italy Dagnija Deimante, RĪGA STRADIŅŠ UNIVERSITY Liepāja branch, Latvia Dina Berloviene, RĪGA STRADIŅŠ UNIVERSITY Liepāja branch, Latvia Daina Krasuckiene, Kauno University of Applied Sciences, Lithuania Evelina Lamsodiene, Kauno University of Applied Sciences, Lithuania Viktorija Piscalkiene, Kauno University of Applied Sciences, Lithuania Anthony Scerri, Universita’ ta’ Malta, Malta Therese Bugeja, Universita’ ta’ Malta, Malta Niek Delfgou, Hanze University of Applied Sciences, the Netherlands Miroslawa Felsmann, Nicolaus Copernicus University, Poland Anna Andruszkiewicz, Nicolaus Copernicus University, Poland António Manuel Marques, Instituto Politécnico de Setúbal, Portugal Popescu Mihai, University Stefan cel Mare of Suceava, Romania Nastase Carmen Eugenia, University Stefan cel Mare of Suceava, Romania Chasovschi Carmen Emilia, University Stefan cel Mare of Suceava, Romania Helena Blažun Vošner, University of Maribor, Slovenia Peter Kokol, Savonia, University of Maribor, Slovenia Blanca Rueda-Medina, University of Granada, Spain Maria Correa-Rodríguez, University of Granada, Spain Celia Marti-Garcia, University of Granada, Spain Filippo Bignami, Scuola Universitaria Professionale della Svizzera Italiana, Switzerland Laura Canduci., Scuola Universitaria Professionale della Svizzera Italiana, Switzerland Burcu Akpinar Söylemez, Dokuz Eylul University, Turkey A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.

3

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára Özlem Küçükgüçlü, Dokuz Eylul University, Turkey Pat Clarke, Liverpool John Moores University, UK Köszönet az ELLAN projekt valamennyi résztvevőjének


4


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................................... 7 2. Kifejezések és fogalmak ............................................................................................................... 8 2.1 Időskorú személy ............................................................................................................................... 8 2.2 Egészségügyi és szociális szakemberek ............................................................................................. 8 2.3 Kulturális különbségek ...................................................................................................................... 9 2.4 A kompetenciarendszer................................................................................................................... 10 2.4.1 A kompetencia fogalma .......................................................................................................... 10 2.4.2 A kompetencia szintje .............................................................................................................. 11

3. Az egészségügyi és szociális szakemberek szerepei ....................................................... 13 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8

A szakértő ........................................................................................................................................ 15 A kommunikátor .............................................................................................................................. 17 Az együttműködő ............................................................................................................................ 18 A szervező ........................................................................................................................................ 19 Az egészség-, és jólétvédelmező ..................................................................................................... 20 A tudós............................................................................................................................................. 21 A szakember .................................................................................................................................... 22 A szerepekhez kapcsolódó kompetenciák – áttekintés................................................................... 23

4. A szakértő szerepkör kompetenciái ..................................................................................... 26 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

Helyzetfelmérés: szisztematikus információgyűjtés ....................................................................... 26 Elemzés és problémafeltárás........................................................................................................... 29 Tervezés ........................................................................................................................................... 29 Szakmai normákon alapuló intervenciók elvégzése ........................................................................ 30 Kiértékelés ....................................................................................................................................... 31

5. A kommunikátor szerepkör kompetenciái ........................................................................ 33 5.1 5.2 5.3

A kapcsolatok és a hatékony kommunikáció fenntartása ............................................................... 33 Empowerment (képessé tétel) ........................................................................................................ 34 Coaching .......................................................................................................................................... 34

6. Az együttműködő szerepkör kompetenciái ....................................................................... 36 6.1 6.2

Szoros együttműködés és integrált szolgáltatások ......................................................................... 36 Informális ellátás és támogatás ....................................................................................................... 37

7. A szervező szerepkör kompetenciái ..................................................................................... 38 7.1 7.2

Az ellátás és szolgáltatások megtervezése és összehangolása ....................................................... 38 Az ellátás és szolgáltatások programja ............................................................................................ 39

8. Az egészség-, és jólétvédelmező szerepkör kompetenciái ............................................ 40 8.1 8.2

Együttműködő megelőzés és az egészség előmozdítása ................................................................ 40 Társadalmi térkép és szociális hálózat ............................................................................................ 41


5

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára 9. A tudós szerepkör kompetenciái ........................................................................................... 42 9.1 9.2

Szakértelem ..................................................................................................................................... 42 Az ellátás és szolgáltatások innovációja .......................................................................................... 44

10. A szakember szerepkör kompetenciái................................................................................. 45 10.1 10.2

Szakmai etika ................................................................................................................................... 45 Szakmai elkötelezettség és személyes tudatosság.......................................................................... 46


6


1. Bevezetés Az idős emberek száma egyre nő Európában, az ellátásra és támogatásra való igény folyamatosan változik. Európaszerte szükséges az egészségügyi és szociális ellátás hallgatóinak és szakembereinek megtanítása a megfelelő kompetenciákra az időskorúakkal való foglalkozáshoz. Éppen ezért, a jelen „Európai alapkompetenciák keretrendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára” 26 egyetem és alkalmazott tudományokat oktató egyetem nemzetközi együttműködésében, az European Later Life Active Network (ELLAN) projekt részeként valósult meg. Az ELLAN egy „Life Long Learning Programme” (egész életen át tartó tanulás program), amit a 2013. szeptember – 2016. szeptember közötti időszakban az Európai Bizottság finanszírozott. A konzorcium 25 európai ország 26 partnerintézményéből áll. Az ELLAN projekt az idősödő népességhez kapcsolódó európai együttműködések, innovációk és helyes gyakorlatok cseréjét, illetve az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek oktatási felkészítését segíti elő. Az ELLAN projekt célja az élet későbbi szakaszában nyújtott ellátásra és szolgáltatásokra vonatkozó oktatás magasabb színvonalra való emelése. A legfőbb eredménye a jelen „Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára” c. dokumentum. A projekt közvetlenül célozza a partnerszervezetek, és más európai oktatási intézmények oktatóit és vezetőit. A közvetett célcsoportok a hallgatók, a szakmai szervezetek, illetve maguk az időskorúak. A konzorcium az időskorú emberekkel foglalkozó szakemberek szükséges kompetenciáit szakirodalmi, hat különböző országban folytatott, maguk az időskorúak között megvalósuló kvalitatív kutatási, illetve a szakemberek körében megvalósuló kvantitatív kutatatási szempontok alapján vizsgálta. Ezek a kutatási eredmények kerültek felhasználásra a jelen „Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára” c. dokumentum kidolgozásában. A kompetenciák a CanMEDS1 szerepek alapján kerültek meghatározásra. A kompetenciarendszert 21 szakemberből álló munkacsoport, illetve Európa különböző országaiból érkező 21 kutatóból álló munkacsoport kétkörös Delphi kutatásban ellenőrizte. Emellett, az ELLAN projekt keretein belül a hallgatók öregedéshez, illetve az időskorúakkal folytatott munkához fűződő szemlélete, valamint a hallgatók hozzáállását befolyásoló, a gerontológia innovatív oktatási megközelítései is felmérésre kerültek. További információ az ELLAN projektről és a különböző kutatási jelentésekről a http://ellan.savonia.fi/ weboldalon található. A jelen dokumentum először az alkalmazott kifejezéseket és fogalmakat definiálja, majd a CanMEDS által meghatározott, az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberekre vonatkozó szerepeket írja le. Valamennyi szerepkör kompetenciái meghatározásra kerülnek. A 18 kompetencia teljesítménymutatókon alapszik.

1

(http://www.royalcollege.ca/portal/page/rc/canmeds/framework) alapján (1996, frissítve 2005-ben)


7


2. Kifejezések és fogalmak 2.1

Időskorú személy

Időskorú az a személy, aki a 65. életévét betöltötte. A 65 éves kor nagyjából azonos a legtöbb fejlett ország nyugdíjkorhatárával, az időskor kezdetének tartják. Az időskorú népesség heterogenitása miatt ugyanakkor ez vitatott. Az eltérő életmód, illetve szociális és gazdasági körülmények következtében a mai 65 éves személyek másmilyenek, mint régen voltak. Az idősödés hatással van az emberek élettani állapotára és funkcionális változásokat eredményezhet. A csontok veszíthetnek sűrűségükből, így hajlamossá válhatnak a törésre. Az elesések növelhetik a mozgásproblémákat. Az (enyhébb) memóriazavarok is gyakoriak az időskorúak esetében. A demencia azoknak a betegségeknek az összefoglaló terminusa, amelyeket végeredményben az emberek napi tevékenységeit befolyásoló szellemi hanyatlás jellemez. Ennek leggyakoribb fajtája az Alzheimer kór, aminek gyakorisága a korral nő, 65-75 év között 4%-os az előfordulási aránya, míg 85 éves kor felett 38%. Az immunhiány fertőzéseket okozhat, illetve influenzára és más komplikációkra való hajlamot eredményezhet. Például a halláshoz vagy látáshoz kapcsolódó érzékszervi problémák funkcionális gyengülést okozhatnak. Bél-, és húgyhólyag működési problémák jelentkezhetnek, amelyek inkontinenciához (önkéntelen széklet vagy vizelet ürítés) vezethetnek. Időskorban 70%-os gyakorisággal fordul elő egy vagy több szomatikus, korral járó betegség, mint pl. szív-, és érrendszeri betegség, rák, COPD, cukorbetegség, magas vérnyomás, ahol 35%-os gyakorisággal több, mint egy betegség van egyszerre jelen ezen állapotok közül (WHO)2. Az idősödéshez társított pszichológiai problémák összetettek. A depresszió 15%-os gyakorisággal fordul elő, továbbá más pszichológiai és szociális probléma, mint a szorongás, félelem, magány még gyakoribb az idős embereknél. A legidősebbek között gyakran előfordul a problémák keveredése, ami meggyengült egészségügyi állapothoz vezethet. A törékeny idős emberek gyengék, gyakran jelentkeznek náluk orvosi problémák, kevésbé képesek az önálló életre, mentális képességeik gyengülhetnek, és gyakran szorulnak segítségre a mindennapos tevékenységeik elvégzése tekintetében, úm. öltözködés, étkezés, tisztálkodás és mozgás (Torpy et al., 2006).3

2.2

Egészségügyi és szociális szakemberek

Az idős emberekkel dolgozó egészségügyi és szociális szakemberek azok, akik szisztematikusan közvetett és közvetlen szakellátást és támogatást nyújtanak 65 éves korú, vagy afeletti személyeknek vagy közösségeknek, illetve azok családjainak. Az „egészségügyi és szociális ellátás” egy általános fogalom, ami az egészségügyi és szociális ellátás és szolgáltatások – infrastruktúra, köz-, és magánellátás – egészére utal. Ez ellátást és támogató szolgáltatásokat jelent különböző területeken, és magában foglalja az elősegítő, megelőző, támogató, betegségkezelő, rehabilitációs, enyhítő és terminális ellátást, valamint a rövid-, és hosszú távú ellátást. Az egészségügyi és szociális szakemberek növekvő mértékű ellátást nyújtanak, szükség esetén a különböző ellátási és szolgáltatási lehetőségek közötti átjárással. A szociális 2

http://www.who.int/topics/ageing - 2014. augusztus

3

Torpy, M.J. e.a. (2006). Frailty in older adults. The Journal of the American Medical Association. 2006. november;296 (18)


8

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára és egészségügyi területeket általában a különböző szakmák elkülönítik. A betegségek megváltozott lefolyása, illetve az idős emberek számának jelentős növekedése azt jelzi, hogy több kiszolgáltatott idős ember küzd majd többszörös megbetegedéssel. Ez egészségügyi és szociális ellátást szükségeltet, vagy mindkettőt (Barker et al., 2014)4. Az egészségügyi és szociális ellátás kedvezőbb integrációja feltételezi, hogy azok a szakdolgozók, akik időskorúakkal dolgoznak rendelkeznek olyan speciális kompetenciákkal, amelyek az idős emberek igényein alapszanak, és a szakmai határok által, melyek az egészségügyi és szociális ellátást és szolgáltatásokat szétválasztják, nem szigorúan elkülönültek. Az itt kialakított kompetenciák középpontjában az időskorúakkal, valamint a speciális szakmai területek tökéletesítésével foglalkozó egészségügyi és szociális szakemberek állnak, illetve alapvetően ezekre a szakemberekre vonatkoznak. Emellett, az egészségügyi és szociális szakemberek feladatai eltérnek az európai országokban, valamint a szakterületük gyakran különböző nemzeti történelemmel, kultúrával és gyakorlati kódexszel rendelkezik. Azonban az időskorúak egészségügyi és szociális szükségletei minden országban hasonlóak. Az időskorúaknál, de különösen a gyenge egészségi állapotú idős embereknél jelentkeznek olyan problémák, amelyek kölcsönhatással vannak egymásra, úgy mint a kognitív korlátozottság, funkcionális zavarok, pszicho-szociális zavarok, multimorbiditás, polifarmácia és társadalmi elszigeteltség. Ezek a problémák integrált megközelítést szükségeltetnek az egészségügyi és szociális ellátás felé.

2.3

Kulturális különbségek

Annak ellenére, hogy jelentős politikai előrehaladás történt Európa egység szinten történő kezelésében, még mindig fennmaradtak különbözőségek az országok között, sőt országokon belül is. Ezek a különbözőségek az egészségügyi és szociális ellátórendszerekben is megjelennek. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerek különbségei következményeket okoznak a hozzáférhetőség tekintetében. Különbözik az időskorúak által szükségeltetett ellátásra és támogatásra irányuló felelősség: eltérő, hogy az állam, a család vagy ezek együttese nyújtja a támogatást, illetve, hogy a nem hivatalos ellátás a jelentősebb, vagy, hogy az ellátás és szolgáltatások államilag támogatottak-e. Azokban az országokban, ahol az informális ellátás áll a középpontban, kevesebb az intézményesített ellátás azokhoz az országokhoz képest, ahol az ellátás állami hatáskör alá esik. Az egészségügyi és szociális ellátó szervezetek nemzeti, regionális vagy községi szinten központosíthatóak és az általuk nyújtott szolgáltatások összehasonlíthatóak vagy nem összehasonlíthatóak. Mindez befolyásolja a szükséges egészségügyi és szociális dolgozók számát és a kívánt kompetenciákat. Szintén jelentős különbség mutatkozik az európai régióban a magatartások megváltoztatása tekintetében, amelyek az egészség előmozdítására (pl.: dohányzás) vonatkoznak. Az egészségügyi jellemzők mellett olyan jellemzők, mint például a nem, kor, családi állapot, oktatási szint és jövedelem is szerepet játszanak az országok közötti különbözőségekben, illetve az időskorúak által elérhető ellátás mennyiségében. Az idősödés alapvetően orvosi problémának vagy inkább szociális problémának tekintése szintén különbségeket okoz az időskorúak részére nyújtott szolgáltatások megközelítésében. Az

4

Barker, K. e.a. (2014). A new settlement for health and social care. Interim report. Commission on the future of health and social care in England


9

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára ellátás és szolgáltatás főként az időskorúak önállóságára és támogatására helyezi a hangsúlyt, vagy pedig proaktív (védelmező) szemléletet tanúsít. Ezeknek következményei lehetnek egyes egészségügyi és szociális probléma felismerhetőségére, gyakoriságára, illetve a szükségeltetett egészségügyi és szociális dolgozók típusára és kompetenciáira. Egyéni szinten, az egészségügyi és szociális dolgozók manapság nagyobb valószínűséggel dolgoznak más kultúrából származó időskorúakkal. Ez az Európába érkező menekültek növekvő számának, illetve a szakemberek megnövekedett mobilitásának tudható be. Az egészségügyi és szociális szakemberek kompetenciáinak alkalmazkodnia kell a fokozódó multikulturális világban történő ellátás és szolgáltatások jelentette kihívásokhoz. Másrészről, megállapítást nyert, hogy az egészségügyi és szociális szakemberek törekednek az olyan képességek megismerésére, amelyek segítik a hatékony munkát az időskorúak kulturális környezetében (személyes, családi, közösségi, nemzeti)5. A jelen kompetenciarendszer oly módon került megfogalmazásra, hogy a különböző európai országokban és kultúrákban is alkalmazható legyen. Ez a kulturális kompetencia a különböző szerepekbe integrálva, valamint a szakember szerepkörében explicit módon jelenik meg.

2.4

A kompetenciarendszer

A kompetenciarendszer azokat az eredményeket ismerteti, amelyek megvalósítása az időskorúakkal foglalkozó szakemberek különböző szerepkörei révén elvártak, és amelyeket a szakemberek képesek tanúsítani. A keretrendszer ötvözi a jelenlegi helyes gyakorlat előírásait a reális jövőbeli elvárásokkal. A keretrendszer szakirodalom-feltáráson, valamint kvalitatív és kvantitatív tanulmányokon alapszik. A kompetenciarendszert 21 szakemberből álló munkacsoport, illetve Európa különböző országaiból érkező 21 kutatóból álló munkacsoport kétkörös Delphi kutatásban ellenőrizte. A keretrendszer azokat a minimum kompetenciákat írja le, amelyek közös alapot nyújtanak a különböző szerepkörben időskorúakkal foglalkozó egészségügyi és szociális szakemberek részére. A kompetenciák kitérnek az időskorúakkal és családjaikkal való, az időskorúak személyes környezetében (otthoni, közösségi) és intézményeiben történő kapcsolattartásra és munkára. A kompetenciarendszer a következőképpen épül fel: 

Szerepleírások az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakembereire vonatkozóan, a CanMEDS által megfogalmazott 7 szerep alapján6 o A szerepkörök kompetenciáinak meghatározása – összesen 18.  A kompetenciák teljesítménymutatók szerinti kidolgozása o Az egyes kompetenciák eredményeinek meghatározása.

2.4.1 A kompetencia fogalma A kompetenciának számos definíciója létezik. A jelen keretrendszerben az alábbi meghatározásokat alkalmazzuk: 5

Camphina-Bacote, J. E.a. (2002). The competence framework is worded in such a way that it is applicable in different European countries and nd sedifferent cultures. Journal of Transcultural Nursing, 2002. július. 6 (http://www.royalcollege.ca/portal/page/portal/rc/canmeds/framework) alapján (1996, frissítve 2005)

A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem10 vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára „A kompetencia annak a tevékenységnek, magatartásnak vagy eredménynek a szakmacentrikus leírása, amelyet az egyéni teljesítményben bizonyítani szükséges.” A kompetenciák személyközpontúak, utalnak az egyén mögöttes jellemzőire és szerepeire, és hatékony szakmai teljesítményhez vezetnek. (McMullan 20037 TRACE projekt). A kompetencia magában foglalja: i) a kognitív kompetenciát, mely tartalmazza az elmélet és fogalmak alkalmazását, valamint a tapasztalat útján szerzett informális tudást; ii) a funkcionális kompetenciát (képességek, szaktudás), azaz, azokat a dolgokat, amelyek elvégzésére képesnek kell lennie az embernek ahhoz, hogy az adott munka, tanulmányi vagy szociális tevékenység területén dolgozni tudjon; iii) a személyes kompetenciát, amely involválja, hogy milyen magatartás tanúsítása szükséges egy adott szituációban; és iv) az etikai kompetenciát, amely bizonyos személyes és szakmai értékeket tartalmaz.8 A kompetencia fogalma integrált módon használatos; az egyének arra vonatkozó képességének a fogalma, hogy a tudásuk és képességeik különböző elemeit – önállóan, hallgatólagosan vagy explicit módón, illetve bizonyos kontextusban – ötvözni tudják. Az önállóság ezen megközelítése kritikus fontosságú a fogalom tekintetében, hiszen ez nyújtja az alapot a kompetencia különböző szintjeinek megkülönböztetéséhez. A teljesítménymutatók a kompetenciák vonatkozásában azok a képességek, magatartások vagy gyakorlatok, amelyek a kompetenciák létezését bizonyítják. A kompetenciák teljesítménymutatói cselekvő (aktív) igékkel definiáltak. 2.4.2 A kompetencia szintje A kompetencia egy bizonyos szintjének elsajátítása az egyén arra irányuló képességének tekinthető, aminek a segítségével tudását, képességeit, és szélesebb kompetenciáit alkalmazni, illetve ötvözni képes az adott kontextus, szituáció vagy probléma által generált különböző követelményeknek megfelelően. Másként fogalmazva: az egyén képessége az összetettség és kiszámíthatatlanság kezelésére, ahol a változás meghatározza az egyén kompetenciájának szintjét. A kompetenciák keretrendszere összhangban áll az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) 6. (bachelor)9 szintjével. Az összetettség ezen szintje az önállóság szempontjából került meghatározásra10:  

Tudás: a munka- vagy tanulmányi terület haladó ismerete, elméletek és elvek kritikai megértésével Készségek: szakmai magabiztosságot és innovációt bizonyító fejlett készségek, amelyek a specializálódott munka- vagy tanulmányi területen összetett és előre nem látható problémák megoldásához szükségesek

7

McMullan, M, Endacott, R, Gray, M, Jasper, M, Miller, C, Scholes, J, et.al. (2003). Portfolios and Assessment of Competence: A Review of the Literature. Journal of Advanced Nursing, 41(3), 283-294 8 TRACE Projekt. Overview of European competences frameworks; Projektszám: 2005-2028/001 LE2-51OREF (http://www.menon.org/wp-content/uploads/2012/11/9.-TRACE-Overview-of-EU-competency-frameworks1.pdf) 9 Bologna Working Group on Qualifications Frameworks, 2005. A framework for Qualifications of the European Higher Education Area. 3.3 Descriptors of learning outcomes including competences. 63-69. Ministry of Science, Technology & Innovation, Copenhagen 10 https://ec.europa.eu/ploteus/en/content/descriptors-page


Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára 

Kompetenciák: összetett technikai vagy szakmai tevékenységek vagy projektek vezetése, a döntéshozatalért való felelősség vállalásával előre nem látható munka- vagy tanulmányi helyzetekben felelősség vállalása egyének vagy csoportok szakmai fejlődésének irányításáért. https://www.oktatas.hu/pub_bin/unios_projektek/tamop318_minosegfejl/oktatashu_ekkr_szintleiras.p df



3. Az egészségügyi és szociális szakemberek szerepei Valamennyi szakember a különböző szerepekre jellemző speciális feladatokat látja el. Ezek a szerepek mind különböző kompetenciákat követelnek. A jelen, időskorúakkal való foglalkozáshoz szükséges „Európai Alapkompetenciák keretrendszerben” a CanMEDS által meghatározott orvosi kompetenciákat használtuk fel az egészségügyi és szociális szakemberek különböző szerepének11 leírására. A CanMEDS keretrendszert a Royal College of Physicians and Surgeons of Canada dolgozta ki. A keretrendszer azt a tudást, illetve képesséket és készségeket írja le, amelyekre a szakorvosoknak szükségük van a páciensek legjobb eredményeinek eléréséhez, és hét szerepkörből áll: orvos szakértő, kommunikátor, együttműködő, menedzser, egészségvédelmező, tudós és szakember. A keretrenszerben megjelenő szerepkörök és kompetenciák empírikus kutatáson, oktatási designkutatáson és egyetemi közvéleményen alapulnak. A Royal College Governing Council 1996-ban hagyta jóvá a keretrendszert, és a College által elismert valamennyi szakterület-specifikus képzési cél alapjául szolgál. A CanMEDS rendszer módosított változatait világszerte használják más szakemberek vonatkozásában is (Scottas B, 2011)12, mint pl.: foglalkozásterapeuták, szülésznők, táplálkozástanácsadók, regisztrált ápolók, és más szakemberek. Az eredeti CanMEDS és a jelen kompetencia-keretrendszer között a legfőbb különbség a szakértő szerepének értelmezése. A CanMEDS keretrendszer a szakértő szerepét a többi szerep integrációjaként (vagy az azokból eredő teljesítményként) értelmezi. Ezzel szemben, esetünkben szakmaspecifikus kompetenciaként határozzuk meg. A diploma megszerzése után, a gyógytornász például a„gyógytornászat szakértőjévé” válik. Az „adott terület szakértője” fogalom azon a szakmai tudáson és képességeken alapul, amelyek formális oktatás során sajátíthatóak el. Ez lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy szakszerűen és önállóan járjanak el a szakmai gyakorlat során, illetve speciális helyzetekben. A szakértő szerepköre valamennyi szakma tekintetében sajátos, ami lehetővé teszi a funkció és szerepkör mérlegelését, illetve az egyes szakmák helyzetének meghatározását az adott szociális-, és egészségpolitikai kontextusban. Akkor nevezhető az egyén „az adott terület szakértőjének”, amikor a szakmai tudása lehetővé teszi, hogy az adott szakterületen belül önálló értékelést végezzen. A tudás és képességek mélysége és szélessége szakmánként eltér, ugyanakkor mindig jelen vannak és megegyeznek a szakmai képesítés követelményeivel. A jelen kompetencia-keretrendszerben ismertetett, a szakértő szerepkörére vonatkozóan meghatározott kompetenciák valamennyi, az egészségügyi és szociális ellátásban és szolgáltatásban időskorúakkal dolgozó szakember számára szükségesek. Az egészségügyi és szociális ellátásban és szolgáltatásban időskorúakkal dolgozó szakemberek hét szerepköre: szakértő, kommunikátor, együttműködő, szervező, egészség-, és jólétvédelmező, tudós, és szakember.

11

(http://www.royalcollege.ca/portal/page/portal/rc/canmeds/framework) alapján (1996, frissítve 2005)

12

Sottas, B. (2011). Learning outcomes for health professionals. GMSZ Ausbild. 2011;28(1) Doc 11.



1. ábra: CanMEDS szerepmodell az egészségügyi és szociális szakemberekhez igazítva

A szakértő központi feladata, a szaktudásra épülve más támogató szerepek és kompetenciák által erősödik, amely szerepek és kompetenciák többé-kevésbé minden egészségügyi és szociális szakembernél azonosak, ugyanakkor eltérő fókuszponttal vagy súlypontokkal. Az integrált ellátás és szolgáltatások serkentésére irányuló törekvések tekintetében, illetve az emberek azonos csoportjával (időskorúakkal) való foglalkozás vonatkozásában más támogató szerepkörök hasonlóak. A szakértő szerepkör központi jelentőséggel bír az egészségügyi és szociális szakemberek tekintetében, és a kommunikátor, együttműködő, szervező, egészség-, és jólétvédelmező, tudós, és szakember feladataiban rejlő kompetenciákon alapul. A szakértő szerepében a szakember közvetlenül az időskorú emberrel, családjával és szociális hálózatával dolgozik. Az egészségügyi és szociális ellátás legtöbb szakemberének ez a feladat válik a legfőbb szerepkörévé. Ugyanakkor, néhány szakember számára más szerepkör válhat a legfőbb szerepkörré, például az egészség-, és jólétvédelmező szerepkör a szociális munkások esetében, inkább népességalapú megközelítéssel, mint egyénre irányuló fókuszponttal. A következő bekezdések szerepkör-leírásai az időskorúakat ellátó egészségügyi és szociális szakemberekre vonatkoznak.



3.1

A szakértő

Az egészségügyi és szociális szakemberek meghatározott tudásanyaggal, fegyelmi és eljárásrendi készségekkel és hozzáállással rendelkeznek, amelyek az optimális, emberközpontú támogatást célozzák a jólét és egészség érdekében. Ezek a szakemberek rálátással bírnak az idősödés folyamatára, az idősebb népesség diverzitására, illetve egészségügyi és szociális szükségleteikre. Az időskorúak ellátását és támogatását az időskorúak fizikai és szellemi állapotának fenntartása, valamint – az idősödési folyamat ellenére – az önállóságuk, és a részvételük elősegítése jellemzi. Az idős ember a saját rendszerén (személyes helyzetén) belül egyedi és összetett személynek, valamint az egészségügyi és szociális szakember partnerének tekintendő. A szakemberek látásmódja holisztikus és emberközpontú. A szakértő együttműködő kapcsolatot alakít ki az időskorú személlyel, illetve annak családjával, a független önállóság, mint fontos érték segítségével. A családtámogatói intervenciók az időskorúak jólétét szolgálják, javítják a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és elősegítik az elégedettséget (Heller et al., 2015)13. Mindezek mellett a család támogató szerepet játszhat az időskorúak ellátásában. Továbbá, az időskorú személynek lehet időskorú társa, akinek szintén egészségügyi és szociális szükségletei lehetnek, különösen, ha a partner gyengévé válik, vagy összetett szükségletei alakulnak ki. A szakemberek kompetenciáik segítségével információkat gyűjtenek, értelmeznek és vizsgálnak; helyes döntéseket és terveket készítenek; diagnosztikai és (terápiás) intervenciókat / szupportív módszereket eszközölnek szakterületükön és értékelik az intervenciók hatékonyságát. Ez a szupportív tevékenység lehet informális, érzelmi támasznyújtás, kézzel fogható segítség vagy integráció, illetve, amennyiben az időskorúak jelzésen alapuló ellátásáról (prevenció, önellátó gondozás, betegségkezelés, magas szintű összetett ellátás) van szó, a palliatív, illetve a halál előtti ellátás is ide tartozik. A szakemberek mindezt saját tudományterületük határain belül végzik, az egészségügyi és szociális ellátás közötti kapcsolat figyelembe vételével. Tisztában vannak saját szakértelmükkel és helyzetükkel, illetve az időskorúak preferenciáival, lehetőségeivel és környezetével. A támogatás és az ellátás középpontjában az 13

Heller, T. e.a.(2015). Caregiving and family support interventions: Crossing networks of ageing and developmental disabilities. Intellectual and Developmental Disabilities. 53(5):329-45


Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára életminőség és jólét áll: a fizikai-, mentális-, érzelmi-, kapcsolati-, szociális- (részvétel és aktivitás), spirituális-, és életkörülmények. A szakértő szerepkörében az egészségügyi és szociális ellátás folyamatának elemei öt dinamikus és összefüggő komponensből állnak: 1. 2. 3. 4. 5.

Helyzetfelmérés: információgyűjtés szisztematikus módszerrel; Elemzés, problémafeltárás; Tervezés; Végrehajtás/Intervenció Kiértékelés Helyzetfelmérés

Kiértékelés

Elemzés, problémafeltárás

Végrehajtás

Tervezés

Ezek a folyamatok a szakmai szerepkör részei, és nem korlátozódnak az időskorú személyekre. Ezzel szemben, az érintett célcsoportra tekintettel a kompetenciáknak ( és a tudásanyagnak, készségeknek és szemléleteknek) a folyamat minden szakaszában specifikusnak kell lenniük. A helyzetfelmérés az ellátás és támogatás folyamatát megelőzi, majd folyamatosan végigkíséri. A folyamat további szakasza a kezdeti adatgyűjtemény érvényességének és teljességének a függvényei. Elengedhetetlen a kockázatok korai felismerése. Adott esetben, a szakembereknek standardizált felmérési és diagnosztikai eszközöket kell választaniuk az átfogó értékelés érdekében – ez valamennyi egészségügyi és szociális szakemberre érvényes. A helyzetfelmérés valamennyi időskorúak érdekében, illetve időskorúakkal végzett tevékenység szisztematikus és folyamatos részét képezi. Az eredmények vizsgálatra, a problémák jelzésre kerülnek. Az időskorú személy átfogó vizsgálatából származó problémák megismerése és megértésének mélysége alapján az egészségügyi és szociális szakember képes terveket készíteni, döntést hozni az intervenció tekintetében és tanácsot nyújtani a funkcionalitás és részvétel elősegítése érdekében. Ahol lehetséges, mindennek az időskorú személlyel, vagy annak családjával vagy gondozójával együttesen (úm. közös döntéshozás) kell történnie. Az intervenciók fókuszpontjában az önállóság, és a területek (fizikai, mentális, szociális, spirituális) funkcionalitásának optimalizálása áll a területek közötti problémák keveredésének elkerülése érdekében. Az időskorú és családja a lehető legjobb ellátást és támogatást kapja. Az ellátásra és támogatásra vonatkozó tervek rendszeresen újraértékelésre, és szükség esetén módosításra kerülnek. A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem16 vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára A szakértő szerepének részét képező kompetenciák illeszkednek az öt komponenshez, melyek mindegyikében kapcsolódnak a fizikai és mentális jóléthez, társadalomban való részvételhez és aktivitáshoz, valamint az életkörülményekhez.

3.2

A kommunikátor

Az egészségügyi és szociális szakemberek lehetőséget nyújtanak a formális és informális szituációkban az idősember-központú kommunikációra. Ez az időskorú, annak családjával és informális támogatóival közösen meghozott döntések és hatékony intervenciók révén érhető el. Az egészségügyi és szociális szakemberek az időskorú személyes helyzetének és életkörülményeinek keretein belül dolgoznak, figyelembe véve az ellátás szükséges szintjét, valamint olyan tényezőket, mint az időskorú műveltségi-, és érzékszervi szintje. A kommunikátor szerepköréhez szükséges kompetenciák nélkülözhetetlenek az összhang és a bizalom kialakításában, a diagnózisok felállításában, az intervenciók megtervezésében, az információk átadásában, a kölcsönös megértés elérésében, illetve a támogatási tervek közös felépítésében. Ezeknek a kommunikációs kompetenciáknak az alkalmazása, valamint a különböző egészségügyi és szociális ellátó szakmák jellege eltérnek a különböző foglalkozásokban és gyakorlati formákban, illetve lehetnek formálisak vagy informálisak is. A kommunikátor kompetenciái kapcsolódnak az interjús-, meghallgatásos-, interperszonális kommunikációs készségekhez, a kapcsolatok fenntartásához, az empowerment (képessé tételhez), a coachinghoz és az információk hatékony megközelítéséhez, magyarázatához és összegzéséhez.



3.3

Az együttműködő

Az egészségügyi és szociális szakemberek közösen dolgoznak az időskorúak optimális támogatása és ellátása érdekében, ahol a közös cél az egészség, a jólét és az életminőség optimalizálása. Ehhez alkalmanként több helyszínen folytatott tevékenység is szükséges. Nélkülözhetetlen a hatékony együttműködés a multidiszciplináris munkacsoporton belül, amely az ellátást és a különböző szolgáltatásokat nyújtja az idősek, és családjuk részére. Az egészségügyi és szociális szakemberek azokkal a személyekkel is együttműködve dolgoznak, akik a szervezett, fizetett professzionális munka keretein kívül állnak. Az informális ellátás és támogatás mértéke több országban megnövekedett a közösségi ellátás politikájának bevezetése, illetve a család, a rokonok és a barátok nyújtotta támogatásra való megnövekedett hagyatkozás által. Az együttműködés egy kapcsolatcentrikus folyamat, ami a bizalmon, tiszteleten és közös döntéshozatalon alapszik. Megvalósulhat informális gondviselők munkacsoportjában vagy szakemberek munkacsoportjában, vagy ezek együttműködésében a helyi és állami intézetek részvételével. Ez magában foglalja a tudás-, a perspektívák-, és a felelősség megosztását, illetve megköveteli a közös tanulásra való hajlandóságot, melyhez a többiek szerepének megértése, a közös célok követése, valamint a különbözőségek kezelése szükséges. Az együttműködő szerepének kompetenciái más szakemberekkel, illetve az informális ellátást és támogatást nyújtó gondviselőkkel való együttműködésre irányulnak.



3.4

A szervező

Az egészségügyi és szociális szakemberek megszervezik és irányítják az időskorúaknak nyújtott ellátást. Különösen az átmenet során, az időskorúak ellátásának integrációjának és folyamatosságának elősegítésére helyezik a hangsúlyt. Aktívan tervezik és koordinálják a feladatokat, valamint képesnek kell lenniük a munkacsoportban való vezetői szerepük bizonyítására. Az egészségügyi és szociális szakemberek munkacsoportokban, szervezetekben, és a teljes egészségügyi és szociális ellátó rendszerekben folytatott munkájuk révén hozzájárulnak az időskorúaknak nyújtott ellátás és szolgáltatások javításához. Következésképpen, együtt kell működniük a szociális és egészségügyi ellátórendszereikkel helyi, regionális, és nemzeti szinteken. Mindemellett, aktívan részt vesznek az időskorúaknak nyújtott ellátásra és szolgáltatásokra vonatkozó hosszú távú politikai intézkedések kialakításában, alkalmazásában és végrehajtásában nemzeti, regionális, helyi, és szervezeti szinteken. A szervező szerepének részét képező kompetenciák az időskorúaknak biztosított ellátás és szolgáltatások tervezéséhez, elvégzéséhez és koordinációjához kapcsolódnak, amely ellátást és szolgáltatásokat a formális és informális ellátó és támogató dolgozók nyújtják.



3.5

Az egészség-, és jólétvédelmező

Az egészség-, és jólét védelmezőjeként a szakemberek igyekeznek a időskorú személyek, illetve azok családjai és hálózataik egészségét és jólétét javítani. Az általuk szolgált egyéneket, csoportokat, közösségeket vagy lakosságot helyezik a középpontba a szükségletek meghatározása, és a partnerkapcsolatok kialakítása érdekében. Amikor szükséges, az idős emberek nevében szólalnak fel, és támogatják azokat a törekvéseket, amelyek a változások előidézését szolgálják. Ez magában foglalja a prevenciót, az egészség javítását célzó tevékenységeket, és az egészségvédelmet, amely segítségével az egyén és a lakosság eléri a lehető legjobb egészségi szintet anélkül, hogy faji, etnikai, vallási, vagy nemi hovatartozásuk, szexuális beállítottságuk, koruk, társadalmi osztályuk, gazdasági helyzetük vagy oktatási szintjük miatt hátrányos megkülönböztetés érné őket. Szintén involválja azokat a törekvéseket, amelyek az időskorúak érdekében bizonyos gyakorlatok megváltoztatását, politikai változásokat, illetve az idősödési folyamat negatív hatásainak csökkentését célozzák a kliensek oktatásáról való gondoskodás és az aktív öregedés elősegítése révén. Az egészség-, és jólét védelmezőjeként az egészségügyi és szociális szakemberek szakértelmük és ösztönző tevékenységük révén segítik az időskorúakat és családjaikat az egészségügyi és szociális ellátó rendszerekben való tájékozódás, és a megfelelő források időben való megtalálása tekintetében. A védelmező tevékenységhez partnerekre és hálózatokra van szükség. A szakemberek együtt dolgoznak az időskorúakkal, azok családjával, és támogatják a hálózatokat, a közösségi-, és egyéb szervezeteket az egészség és a jólét determinánsainak pozitív befolyásolása érdekében. A szakembereknek tudniuk kell, hogy hogyan érjék el a célcsoportokat és szükség esetén képesnek kell lenniük a közösségi média alkalmazására is. A védelmező tevékenység kompetenciái az egészségvédelemhez és betegségmegelőzéshez kapcsolódnak, illetve az egyén szociális térképére és hálózatára helyezik a hangsúlyt.



3.6

A tudós

Tudósként az egészségügyi és szociális szakemberek a kiválóságra törekszenek azáltal, hogy folyamatosan értékelik a napi munkájuk folyamatait és eredményeit, munkájukat összevetik mások munkájával, illetve, hogy aktívan keresik a visszajelzéseket annak érdekében, hogy az általuk, időskorúak és családjaik számára nyújtott ellátás és szolgáltatások minőségét javítsák. A munkájukról szervezeti szintű visszajelzéseket is keresniük kell. Élethosszig tartó tanulókként az egészségügyi és szociális szakembereknek a tanulás tervszerű megközelítését kell végrehajtaniuk a szerepkörök (úm. a CanMeds alapszerepek) fejlődése érdekében. Ehhez a tanulás többféle módját kell alkalmazniuk és élethosszig tartó elkötelezettséget kell tanúsítaniuk a reflektív tanulás, valamint az időskorúakkal kapcsolatos tudás létrehozása, terjesztése, alkalmazása, és értelmezése iránt a saját foglalkozásuk és tudományterületük szempontjából. A cél a támogatás és ellátás minőségének javítása a bizonyítékokon alapuló új gyakorlati formák, illetve ismeretek terjesztése révén. Az ehhez a szerephez tartozó kompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz, a szakértelem fejlesztéséhez, illetve az ellátási és szolgáltatási innovációkhoz kapcsolódnak.



3.7

A szakember

Az egészségügyi és szociális szakemberek a szakember szerepkörében etikus gyakorlaton, szakmai szabályozásokon és magas szintű magatartási normákon keresztül elkötelezettséget vállalnak az időskorúak személyes és társadalmi jóléte iránt. A szakember szerepét az etikai kódexek és a szakmai normák mellett való elhivatottság vezérli. Továbbá, a szakembereknek rendelkezniük kell a megfelelő hozzáállással és magatartással, úgy mint tisztesség, önzetlenség és személyes jólét. Ezek az elkötelezettségek az egészségügyi vagy szociális szakember és az időskorú, és annak családja között megvalósuló társadalmi szerződés alapjául szolgálnak. A szakember szerepkörének kompetenciái a szakmai etikához, a szakmai elhivatottsághoz, és a személyes tudatossághoz kapcsolódnak.



3.8

A szerepekhez kapcsolódó kompetenciák – áttekintés

A szerepkörök leírása alapján kompetenciák kerülnek meghatározásra. Ez a bekezdés / táblázat röviden áttekinti a kompetenciákat. A következő bekezdések a kompetenciákat részletezik teljesítményindikátorok és eredmények formájában. Szerep 1. Szakértő

2. Kommunikátor

3. Együttműködő

Kompetencia a) Helyzetfelmérés Megfelelő felmérést végez és szisztematikus módon adatokat gyűjt az időskorúaktól, illetve szükség eseten azok családjától vagy gondozóitól az időskorúak fizikai és mentális jóléte, lakókörülményei és szociális részvétele vonatkozásában. Felismeri az időskorúak szükségeit és kívánságait. b) Vizsgálat és problémafeltárás A helyzetfelmérés során összegyűjtött adatokat vizsgálja. Felismeri az időskorúak és azok családjának problémáit és kockázati tényezőit. Következtést, vagy szükség szerint diagnózist formál. c) Tervezés Világos, időszerű és megfelelő egyéni tervet dolgoz ki mérhető célkitűzésekkel az időskorúak és családjuk ellátása és támogatása érdekében, az optimális egészségi állapotra, jólétre és életminősére fókuszálva. Megfelelő módszereket alkalmaz a közös döntéshozatalhoz. d) Szakmai normákon alapuló intervenciókat végez Ellátást, segítséget és támogatást nyújt az időskorú személy és családja részére a mentális és fizikai jólét, a lakhatási-, és életkörülmények, illetve társadalmi részvételük további hanyatlásának elkerülése céljából. Szakmai normákon alapuló intervenciókat végez. a) Értékelés Rendszeresen újraértékeli és az időskorú személy körülményeihez igazítja a szolgáltatási és gondozási terveket azzal a céllal, hogy optimális ellátást és támogatást nyújthasson az időskorú és családja jólétének érdekében. a) Kapcsolatokat és eredményes kommunikációt tart fenn Empátián, bizalmon, tiszteleten és kölcsönösségen alapuló erős és pozitív kapcsolatokat alakít ki az időskorúakkal és családjaikkal. Érthetően és hatékonyan kommunikál, figyelembe véve az időskorú személyiségét, méltóságát, személyes és szociális hátterét, valamint szükségleteit. b) Empowerment (képessé tétel) Elősegíti az időskorúakban és családjukban rejlő képességeket és forrásokat, akik ennek segítségével irányítani tudják az életüket és képesek elérni a szükségleteik és várakozásaik szerinti céljaikat. Hozzájárul az időskorú önállóságának, függetlenségének, jólétének és életminőségének javításához. c) Coaching Ösztönzi, motiválja és felkészíti az időskorú személyt és más kapcsolódó személyeket az önmenedzselésre, önállóságra és az együttműködő önellátásra. a) Szerves együttműködés és integrált szolgáltatások Hatékonyan együttműködik más szakemberekkel az integrált ellátás és támogatás érdekében. Multi-és interprofesszionális együttműködést folytat az időskorúak



4. Szervező

5. Egészség-, és jólétvédelmező

6. Tudós

7. Szakember

optimális támogatása és ellátása érdekében, ahol a cél az egészség, a jólét és az életminőség optimalizálása a különböző területeken. b) Informális ellátás és támogatás Együttműködik az időskorúak támogató családjával, informális gondozóival és azok szociális hálózatával a megfelelő informális ellátás és támogatás ösztönzése céljából. a) Ellátás és szolgáltatások tervezése és koordinálása Megtervezi, megszervezi és koordinálja a formális és informális egészségügyi és szociális dolgozók által nyújtott ellátást és szolgáltatásokat a különböző szervezetek között annak érdekében, hogy az időskorú és családja a legjobban személyre szabott ellátásban és támogatásban részesüljön. b) A gondozás programja Hozzájárul a már létező, az időskorúak és családjaik részére nyújtott ellátások és szolgáltatások szervezéséhez a regionális területen belül. Aktívan részt vesz az időskorúaknak nyújtott ellátásra és szolgáltatásokra vonatkozó hosszú távú politikai intézkedések kialakításában, alkalmazásában és végrehajtásában nemzeti, regionális, helyi és szervezeti szinteken. a) Kollektív megelőzés és az egészség előmozdítása Az egészség és a jólét fejlesztése, illetve az egészség előmozdítására irányuló kapacitások építése céljával az időskorú személyekkel, családjaikkal, közösségeikkel és szervezeteikkel, illetve azok nevében egészségtámogató tevékenységet folytat. b) Társadalmi térkép és szociális hálózatok Hozzáfér és megosztja a társadalmi térképről, az egészségügyi juttatásokról, a szociális támogatásokról és a közösségi programokról szóló információkat és forrásokat az időskorúakkal, azok családjával és gondozóival. a) Szakértelem Saját szakmai tevékenységük érdekében bővítik a szaktudást az időskorúakkal és azok családjaival való munka tekintetében. Terjesztik az új, releváns, evidenciákon alapuló kutatásokat a szakembertársaik, illetve a más egészségügyi és szociális ellátást nyújtó szolgáltatásban dolgozó szakemberek körében. b) Az ellátás és támogatás intervenciói Értelmezi az evidenciákon alapuló kutatási eredményeket, hozzájárul a tudásanyag és gyakorlati kutatások kialakításához az időskorúak és azok családjainak nyújtott ellátás és támogatás alkalmazásában. Új perspektívákat, protokollokat, normákat, eljárásokat és technológiákat valósítanak meg és alkalmaznak az időskorúaknak és azok családjainak nyújtott ellátás és szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és eredményességének elősegítésének céljával. a) Szakmai etika Elkötelezettséget mutat az időskorúak, azok családja és a társadalom egészségére és jólétére vonatkozó legjobb gyakorlatok tekintetében az etikai normák és szakmai szabályozások követése, valamint a magas szintű személyes viselkedési normákhoz való alkalmazkodás révén. b) Szakmai elhivatottság és személyes tudatosság Mérlegeli saját tevékenységét, fejleszti és megújítja saját szakmai magatartását az időskorúak és azok családjának nyújtott ellátás és támogatás lehető legjobb minősége érdekében. Elhivatottságot mutat az időskorúak és azok családjának egészsége és jóléte iránt. A diverzitás és a kulturális különbségek tekintetében tudatosságot



demonstrál.



4. A szakértő szerepkör kompetenciái A szakértő szerepe minden szakmában speciális, a szakember funkcióját és szerepét, valamint az egyes szakmák helyzetét tükrözi az adott társadalmi és egészségpolitikai kontextusban. A tudásanyag és készségek mélysége és szélessége a szakmától függően változik, de minden esetben jelen vannak és a szakmai képesítéssel összhangban kell lenniük. A jelen kompetencia-keretrendszerben megjelenő szakértői szerepkörön belül a kompetenciák valamennyi időskorúakkal dolgozó egészségügyi és szociális szakember számára szükségesek. A szakértői szerephez tartozó kompetenciák öt komponenshez kapcsolódnak: helyzetfelmérés; elemzés és problémafeltárás; tervezés; végrehajtás/intervenció; és kiértékelés. A szakaszok mindegyikében az egészségügyi és szociális szakemberek a fizikai és mentális jólétre, a társadalmi részvételre és aktivitásra, illetve a lakhatatási és életkörülményekre fókuszálnak.

4.1

Helyzetfelmérés: szisztematikus információgyűjtés

Szerepkör: Szakértő Kompetencia Megfelelő felmérés elvégzése és szisztematikus adatgyűjtés az időskorúaktól, illetve szükség eseten azok családjától vagy gondozóitól az időskorúak fizikai és mentális jóléte, lakókörülményei, és szociális részvétele vonatkozásában. Az időskorúak szükségeinek és kívánságainak felismerése. Teljesítménymutatók  

       

A megfelelő (hiteles, személyre szabott, standardizált) vizsgálati eszközök kiválasztása. A látogatást megelőzően alapinformációk összegyűjtése. A páciensek ösztönzése arra, hogy írásos listát hozzanak aggodalmaikról, illetve orvosságaikról. Szükség esetén korábbi (orvosi) dokumentációk beszerzése más szakemberektől. A helyzetfelmérésre való időráfordítás; türelem, érdeklődés és megbízhatóság tanúsítása. Az időskorú (és szükség esetén a család/gondviselő) tájékoztatása a helyzetfelmérés céljáról és folyamatáról. Adatgyűjtés az időskorú és/vagy a családi hálózat megfigyelése és kikérdezése révén. Egyes szakemberek fizikai vizsgálat útján is gyűjtenek adatokat. Amennyiben az időskorú fizikailag nem képes a válaszadásra vagy a kommunikációra, alternatív információforrások alkalmazása. Az élettörténet számításba vétele. Mentális jóléttel kapcsolatos információk begyűjtése. A fizikai jóléttel és funkcionalitással kapcsolatos információk begyűjtése. Lakhatási-, és életkörülményekkel kapcsolatos információk begyűjtése. A fókuszpontban az életkörülmények állnak, hiszen ezek vannak összefüggésben az időskorú személy funkcionális, fizikai, kognitív, pszichológiai és szociális ellátást igénylő szükségleteivel.


Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára    

A társadalmi részvétellel és funkcionalitással kapcsolatos információk begyűjtése. A helyzetfelmérés eredményeinek, illetve az elvárások, és a további folyamatok megvitatása az időskorú személlyel. A kellően dokumentált helyzetfelmérés és javaslatok írásos és szóbeli ismertetése. A dokumentációk pontos és időben történő elkészítése.



A felmérés megfelelő elkészítése és a mentális jóléttel kapcsolatos információk összegyűjtése az alábbiakra kitérve:  Kogníció és memória  Hangulat, különös tekintettel a depresszió, a veszteség, a gyász, és a stressz tényezőire  Átmeneti tudatzavar jelei és tünetei  Demencia jelei és tünetei  Életminőség és az élettel való elégedettség  Kapcsolatok  Magányérzet  Jövővel kapcsolatos érzések (haláltól való félelem)  Megküzdési képességek  Önmenedzselés és önállóság  Személyes életben történő változások tényezői, és a szellemi jólétre hatással bíró változásokhoz való alkalmazkodás az életciklus során  Életcélok, személyes preferenciák és kívánságok  Közelmúltban jelentkező magatartásbeli változások



A felmérés megfelelő elkészítése és a fizikai jóléttel és a fizikai funkcionalitással kapcsolatos információk összegyűjtése az alábbiakra kitérve:  Mindennapos tevékenységek (ADL - Activities of Daily Living)  Mindennapos eszközhasználat (IADL - Instrumental Activities of Daily Living)  Főbb fizikai panaszok  Állóképesség és kimerültség  Fájdalom és fájdalomtűrés  Krónikus betegségek, mint például szív-, és érrendszeri betegség, rák, cukorbetegség  Légzőszervi betegségek, mint például tüdőgyulladás, influenza  Inkontinencia  Izom-, és csontrendszeri betegségek, mint például izületi gyulladás  Hallási nehézségek  Látási nehézségek  Szájhigiénia, rágás, nyelés  Alvási szokások és problémák


Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára       

Ájulás és szédülés Kiszolgáltatottság Mozgékonyság Elesések Gyógyszerhasználat, annak betartása és polifarmácia Kórtörténet Segédeszközök, felszerelések és protézisek megfelelő használata



A lakhatási-, és életkörülményekkel kapcsolatos információk összegyűjtése, lakókörnyezet fókuszpontba való helyezésével, hiszen ez kötődik az időskorúak funkcionális-, fizikai-, kognitív-, pszichológiai-, és szociális szükségleteihez és magában foglalja a következőket:  Önálló életre való képesség, a korlátozott mozgékonyság, kiszolgáltatottság és egyéb fizikai és szellemi egészségügyi problémák figyelembevételével  Étkezési szokások  Dohányzás  Alkoholfogyasztás  Toxikus anyagoknak való kitettség  Biztonság (úm. tűzveszély és balesetveszély)  Esésmegelőzés  Aktuális vagy potenciális félrekezelés (fizikai, szellemi vagy pénzügyi kizsákmányolás és/vagy önelhanyagolás)  Támogató hálózat  Informális gondozók/család ismerete az ellátáshoz és segítségnyújtáshoz szükséges képességekről  Család/gondozók szükségletei és stressz-szintje  Pénzügyi források és adminisztrációja  Közlekedési eszközök  A szomszédos források megközelíthetősége (boltok, stb.)  Segítő technológiák alkalmazása



A társadalmi részvétellel és funkcionalitással kapcsolatos információk összegyűjtése, mely magában foglalja a következőket:  Társadalmi háttér  Kapcsolattartás a családdal, barátokkal és szomszédokkal  A közösségi intézményekben és a szomszédságban végzett tevékenységek  Hobbik  Számítógép, internet, szociális média használata  Önhatékonyság  Segítő-, és szociális támogató hálózat


Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára Eredmény A felmérés teljes körű, tartalmazza a szükséges információkat az időskorú szellemi és fizikai jólétére, társadalomban való részvételére és lakhatási-, és életkörülményeire vonatkozóan. A felmérés a szervezet szabályai szerint megfelelően dokumentált. Az időskorú megfelelő tájékoztatásban részesül a következő folyamat tekintetében.

4.2

Elemzés és problémafeltárás

Szerepkör: Szakértő Kompetencia A felmérés során összegyűjtött adatokat vizsgálja. Felismeri az időskorúak, és azok családjának problémáit és kockázati tényezőit. Következtést, vagy szükség szerint diagnózist formál. Teljesítménymutatók 

     

 

Szakmai tudás alkalmazása az összegyűjtött információk elemzéséhez, megértéséhez és értelmezéséhez. Az időskorú fizikai, szellemi és szociális problémáinak felismerése és megértése az időskorú környezetében. A szellemi jólétet veszélyeztető kockázati tényezők felismerése, úm. a közelmúltban jelentkező magatartásbeli változások. Fizikai jólétben és fizikai funkcionalitásban jelentkező kockázatok felismerése, úm. tevékenységekben való korlátozottság, kiszolgáltatottság, multimorbiditás, polifarmácia. Lakhatási és életkörülményekből eredő kockázatok, illetve az önellátásra való képesség felismerése A társadalmi részvételhez köthető kockázatok felismerése. Információk felkutatása és megvitatása az időskorú és családja számára legfontosabb dolgok kidolgozása érdekében. Prioritás felállítása. A család/gondozók értesítése, ha az időskorú kockázati jeleket vagy tüneteket mutat. A fő problémák felismerése és következtetés levonása az időskorú és családja részvételével.

Eredmény A kockázati tényezők azonosítottak és világosan meghatározottak, illetve, szükség esetén a következtetés és/vagy a diagnózis kialakításra kerül. A prioritás kialakításra kerül. Szükség esetén az időskorú, annak családjának vagy gondozói tájékoztatásban részesül a kockázatok tekintetében.

4.3

Tervezés

Role: Szakértő Kompetencia


Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára Világos, időszerű és megfelelő egyéni terv kidolgozása mérhető célkitűzésekkel az időskorúak és családjuk ellátása és támogatása érdekében, az optimális egészségi állapotra, jólétre és életminőségre fókuszálva. Megfelelő módszerek alkalmazása a közös döntéshozatal eléréséhez. Teljesítménymutatók  

  





A felmérés eredményei alapján célok meghatározása a további ellátásra vonatkozóan, az időskorú preferenciáival és szükségeivel összhangban. A célok kitűzése, az eredmények meghatározása, a szükséges kezelés, intervenciók és támogatás kiválasztása érdelében konzultációs technikák alkalmazása a közös döntéshozatal, illetve az időskorúval és családjával történő közös munka céljából. Az időskorú és családja egészségi állapota, funkcionális helyzete, életcéljai, tünetkezelése, pénzügyi és szociális támogatottsága alapján tervek készítése. Tájékoztatja az időskorút és családját a források elérhetőségéről és hatékonyságáról. Az időskorú és családja számára nyújtott kezeléséhez és támogatásához világos, időszerű, megvalósítható és megfelelő személyesre szabott terv kidolgozása, mérhető célkitűzésekkel. A tervnek személyközpontúnak kell lennie és a legmegbízhatóbb bizonyítékokon kell alapulnia. A szakmai diszciplinák alapján kidolgozott intervenciókat/intézkedéseket tartalmazó tervek kidolgozása, és szükség szerint beszámolók készítése a multidiszciplináris munkacsoport vagy más szakemberek részére. A terv megszövegezése a szervezet és a szakmai szabványok és szabályzatok szerint.

Eredmény A teljes körű, világos és megvalósítható terv, ami a legjobb támogatást biztosítja az időskorú és családja részére. A terv a szervezet és a szakmai szabványok és szabályzatok szerint szövegezett és ismertetett.

4.4

Szakmai normákon alapuló intervenciók elvégzése

Szerepkör: Szakértő Kompetencia Ellátás, segítség és támogatás nyújtása az időskorú személy és családja részére a mentális és fizikai jólét, a lakhatási-, illetve életkörülmények, és a társadalmi részvétel további hanyatlásának elkerülése céljából. Szakmai normákon alapuló intervenciók végezése. Teljesítménymutatók   

Az időskorúak aktív részvételének megkönnyítése azok egészsége és jóléte valamennyi vonatkozásában. A kulturális és spirituális meggyőződés tiszteletben tartásával ellátás és támogatás nyújtása az időskorú és családja számára, az egészségügyi ellátás forrásainak elérhetővé tétele. Jóváhagyott szakmai eljárások elvégzése, a készülékek és felszerelések alkalmazásához szükséges ismeretek és készségek meglétének bizonyítása.



   

Azoknak az általános kockázati tényezőknek az elkerülése vagy csökkentése, amelyek hozzájárulnak az időskorú személy funkcionális hanyatlásához, károsodott életminőségéhez és magas fokú fogyatékosságához. A család, barátok és segítő személyek bevonása, oktatása, és szükség szerinti felügyelete az időskorú személy érdekében végzett helyes gyakorlatok végrehajtásába. Vészhelyzethez / kritikus eseményhez való hozzáférés és kezelés, azonnali és hatékony ellátás biztosításával. Szükség esetén beszámoló készítése. Az információs és kommunikációs technológiák, illetve a személyes lakókörnyezetben való életvitel segítésére szolgáló technológiák hatékony és biztonságos alkalmazása. Személyre szabott rehabilitációs program kidolgozása és végrehajtása.

Eredmény Az időskorú és támogató családja ellátásban és támogatásban részesül azokon a területeken, amelyekben megállapodtak: a szellemi és fizikai jólét, a lakhatási-, és életkörülmények, illetve a társadalmi részvétel területein a jólétük optimalizálása érdekében, illetve a további hanyatlás megelőzése érdekében. Az intervenciók és a kezelések a szakmai normák szerint történnek, és hozzájárulnak az időskorú szellemi és fizikai jólétéhez.

4.5

Kiértékelés

Szerepkör: Szakértő Kompetencia Az időskorú és családja jóléte érdekében a szolgáltatási és gondozási tervek rendszeres újraértékelése és az időskorú személy körülményeihez igazítása az optimális ellátás és támogatás biztosításának céljával. Teljesítménymutatók   



Az időskorú és családja helyzetének rendszeres ellenőrzése. A szolgáltatási és gondozási tervek rendszeres újráértékelése és az időskorú személy körülményeihez igazítása. Az időskorú és családja/gondozói korában, egészségügyi állapotában és jólétében, illetve funkciójában történt változások alapján értékeli az intervenciók, ellátási tervek és szolgáltatások további helyénvalóságát. Szükség, vagy igény esetén a tervek és intervenciók átalakítása vagy megváltoztatása.

Eredmény Az időskorú személy és támogató családja a lehető legjobb ellátásban és támogatásban részesül, aszerint, ahogy abba korábban beleegyeztek. A tervek és intervenciók rendszeresen újraértékelésre kerülnek,amelyek szükség szerint megváltoztatásra kerülnek.





5. A kommunikátor szerepkör kompetenciái 5.1

A kapcsolatok és a hatékony kommunikáció fenntartása

Szerepkör: Kommunikátor Kompetencia Empátián, bizalmon, tiszteleten és kölcsönösségen alapuló erős és pozitív kapcsolatok kialakítása az időskorúakkal és családjaikkal. Érthető és hatékony kommunikáció biztosítása, figyelembe véve az időskorú személyiségét, méltóságát, személyes és szociális hátterét, valamint szükségleteit. Teljesítménymutatók  

     

 

Az időskorú egyéniségének, identitásának, hátterének, fejlődési útjának, elvárásainak és szükségleteinek megértése. A személyes és kulturális diverzitás tiszteletben tartása az ellátás és szolgáltatások során, beleértve az idősödéshez és jóléthez kapcsolódó szemléletbeli különbözőségeket. A kulturális előítélet elkerülése az ellátás során. A pozitív, bizalomra épülő és szimmetrikus kapcsolatok promotálása. A kommunikációs formák az időskorú személyiségjegyeihez igazítása. Az időskorú személy információk fogadásában, megértésében és átadásában lehetséges akadályok értékelése. Aktív meghallgatás alkalmazása az ellátás és támogatás különböző helyzetei során. Az időskorú aggodalmainak meghallgatása és szükség esetén hosszabb idő biztosítása. Az időskorú személy családjával/gondozóival való kapcsolatának figyelemmel kísérése, illetve a kapcsolatok ellátásra és támogatásra való lehetséges hatásainak (pozitív/negatív) számításba vétele. Az időskorúval és családjával/gondozóival való kapcsolat kialakítására és kommunikációra való képesség – négyszemközt és kisebb csoportokban egyaránt. Diplomácia és tapintat alkalmazása feszült helyzetekben, illetve az ellenséges helyzetek kezelése. A konfliktusok pozitív megközelítése, tisztelet kifejezése, az érintett felek meghallgatása és közös nevező kialakítása minden alkalommal, amikor ez lehetséges.

Eredmény Egyetértés és hatékony munkakapcsolat kialakulása az időskorú személlyel és családtagjaival. Pozitív és bizalmon alapuló kapcsolat és hatékony kommunikáció a szakember(ek) és az időskorú és családtagja/gondozói között, ami pozitívan hat az egészségügyi és szociális ellátás és támogatás menetére.



5.2

Empowerment (képessé tétel)

Szerepkör: Kommunikátor Kompetencia Az időskorúakban és családjukban rejlő képességek és források elősegítése, akik ezek révén irányítani tudják az életüket és képesek elérni saját céljaikat a szükségleteik és várakozásaik szerint. Az időskorú önállóságához, függetlenségéhez, jólétéhez és életminőségéhez való hozzájárulás. Teljesítménymutatók     

Oktatási megközelítési módszerek átdolgozása az időskorú személy megküzdési képességeinek és jólétének javítása érdekében. Az időskorú személyes döntéseinek tisztelete azokban a tevékenységekben, amiket végezni kíván, az ehhez szükséges idő hosszúsága ellenére is. Az időskorú személlyel és/vagy családjával/gondozóival történő közös döntéshozatal elősegítése az önálló mindennapi élet, az egészség és a jólét érdekében. Az időskorú személy ösztönzése a kívánságai, várakozásai és aggodalmai kifejezésére. Az időskorú személy véleményének kikérése arról, hogy szeretné-e, illetve hogyan szeretné a családját bevonni az ellátásba és támogatásba.

Eredmény Az időskorú személy és családja érzi, hogy képesek, és a megfelelő mértékben erősek ahhoz, hogy a döntéshozatalban részt vegyenek, illetve, hogy életüket irányítsák.

5.3

Coaching

Szerepkör: Kommunikátor Kompetencia Az időskorú személy és más kapcsolódó személyek ösztönzése, motiválása és felkészítése az önmenedzselés, önállóság és az együttműködő önellátás vonatkozásában. Teljesítménymutatók 

Az időskorú személy és családjának tájékoztatása az időskorú adott helyzetéről és állapotáról, az intervenciók, eljárások, előnyök és/vagy kockázatok világos és részletes ismertetése.  Az időskorú személy ösztönzése a társadalmi részvételre személyiségével és szükségleteivel összhangban.  A bizonytalanságérzet felismerése és az időskorú szükség szerinti megnyugtatása.  A lehetőségek megvitatása, és ösztönzés az önmenedzselésre, önállóságra és az együttműködő önellátásra.  Csoportos intervenciók alkalmazása az időskorú személy, családja és/vagy gondozói segítségével. A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem34 vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.


Nézeteltérés vagy ellenséges helyzetek során közvetítés az időskorú és családja/gondozói között.

Eredmény Az időskorú személy és családja jól informált, ösztönzött és motivált a lehető legjobb önmenedzselés, önállóság és az együttműködő önellátás tekintetében az ellátás és szolgáltatás során.



6. Az együttműködő szerepkör kompetenciái 6.1

Szoros együttműködés és integrált szolgáltatások

Szerepkör: Együttműködő Kompetencia Hatékony együttműködés más szakemberekkel az integrált ellátás és támogatás érdekében. Multi-és interprofesszionális együttműködés folytatása az időskorúak optimális támogatása és ellátása érdekében, ahol a cél az egészség, a jólét és az életminőség optimalizálása a különböző területeken. Teljesítménymutatók  Hajlandóság és elkötelezettség tanúsítása az együttdolgozás felé. Az előnyös csapatmunka gondozása és a munkatársakban rejlő lehetőségek maximalizálása magas színvonalú ellátás és szolgáltatások biztosításában.  Az időskorú személyek számára ellátást nyújtó multidiszciplináris munkacsoport tagjainak szerepeinek és felelősségeinek, valamint a gondozó személyzet különböző típusaira vonatkozó szerepek ismeretének bizonyítása.  Más szakemberek szükségleteinek előrebocsátása; alkalmazkodás egymás tevékenységéhez, illetve a szükségeltetett lépések közös megértése.  Hatékony és tiszteleten alapuló közös döntéshozás alkalmazása az inter-, és intraprofesszionális ellátók és támogatók között, a tudás és perspektívák megosztása, valamint közös hajlandóság az együtt-tanulásra.  Az interdiszciplináris és átfogó értékelés céljának és elemeinek meghatározása, illetve az egyes diszciplinák szerepének meghatározása az átfogó értékelés elvégzése és értelmezése során.  A különböző, időskorú személyekkel dolgozó egészségügyi és szociális szakemberek felkeresése és/vagy azokkal való egyeztetés a pozitív eredmények elérése érdekében.  Az időskorú személy más környezetbe való áthelyezése során a hatékony és biztonságos szóbeli és írásos átadás biztosítása, illetve az ellátásra és támogatásra vonatkozó hatáskörök zavartalan átadásának megteremtése.  A kollegialitás és tisztelet fenntartása és elősegítése a szakmai kapcsolatokban. Eredmény Az egészségügyi és szociális szakemberek hatékony an együttműködnek más szakemberekkel az időskorú személyek és családjaik részére nyújtott előnyös integrált ellátás és támogatás érdekében. Multi-, és interprofesszionális együttműködés az időskorúak és családjaik részére nyújtott optimális ellátás és támogatás elérése érdekében az egészségük, jólétük, és életminőségük különböző területeken való optimalizálása céljával.



6.2

Informális ellátás és támogatás

Szerepkör: Együttműködés Kompetencia Együttműködés az időskorúak támogató családjával, informális gondozóival és azok szociális hálózatával a megfelelő informális ellátás és támogatás elősegítése céljából. Teljesítménymutatók  Tiszteleten és egyenlőségen alapuló hatékony közös munka a támogató családdal, és az informális gondozókkal.  Az informális gondozók felkészítése az időskorú személyek részére nyújtott műszeres és érzelmi ellátásra.  Az informális gondozók stresz-szintjének csökkentésében, illetve mentális és fizikai egészségük megőrzésében való közreműködés.  Az informális gondozók segítése a speciális termékek, szakmai szolgáltatások, és támogatócsoportok megismerésében, elérésében és segítségül hívásában, amelyek az ellátási felelősségekben való segítséghez, és a gondozó akadályainak csökkentéséhez járulnak hozzá. Eredmény A szakemberek munkája a támogató családdal és informális gondozókkal hatékony, akik ezáltal együttesen optimális gondozást és ellátást nyújtanak az időskorú személyek és családjaik részére.



7. A szervező szerepkör kompetenciái 7.1

Az ellátás és szolgáltatások megtervezése és összehangolása

Szerepkör: Szervező Kompetencia A formális és informális egészségügyi és szociális dolgozók által nyújtott ellátás és szolgáltatások megtervezése, megszervezése és összehangolása a különböző szervezetek között, annak érdekében, hogy az időskorú és családja a lehető legjobban személyre szabott ellátásban és támogatásban részesüljön. Teljesítménymutatók  Az ellátás menedzsmentjének biztosítása az időskorú személyek és támogató családjuk forrásokkal és szolgáltatásokkal való összekötése, illetve a hosszú távú tervek irányítása érdekében.

 





  



Az informális ellátás és a különböző ellátó szervezetek és szolgáltatatók által nyújtott gondozás megszervezése és összehangolása. Az ellátás és támogatás szükséges formájának, a megnövekedett komplexitás, és az időskorú személyek gondozásának szerves részét képező egészségügyi források elismerése és tiszteletben tartása. Az ellátás és támogatás szintjei között való biztonságos és hatékony átállás megkönnyítése, beleértve az akut és a közösségcentrikus támogatást és szolgáltatásokat, illetve az időskorúak hosszú távú ellátását (úm. otthoni ellátás, lakókörnyezetben való életvitel segítése, hospice, gondozóintézmény). A munkacsoporton belüli vezetőszerep bizonyítása, illetve az értekezletek vezetése. Az elérhető legjobb tudással és gyakorlattal való hozzájárulás az időskorú személyek életminőségéhez és biztonságához. Egészségügyi informatika, és egyéb adatok alkalmazása az időskorú személyek és családjaik részére nyújtott ellátás és szolgáltatások minőségének javítása érdekében. A kollégákkal együttműködve a feladatok közös priorizálása és elvégzése, valamint a szűkös egészségügyi források elosztása során szisztematikus döntéshozás. A források kiosztása az időskorúak és családjaik részére nyújtott optimális ellátás és támogatás érdekében. A kapcsolódó diszciplinák segítségül hívása a szervezési-, az irányítási-, és a szakmai gyakorlat fenntartása és/vagy fejlesztése céljából, a szakemberek és az időskorúak biztonságos környezetének biztosítása érdekében.

Eredmény Megtervezett és zökkenőmentes ellátás és szolgáltatások, az áthelyezés során is. Az időskorú személyre szabott ellátásban és támogatásban részesül, amely figyelembe veszi az időskorú egészségi állapotát és jólétét, társadalmi részvételét és lakhatási körülményeit. A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem38 vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.


Az ellátás és szolgáltatások programja

7.2

Szerepkör: Szervező Kompetencia A már létező, az időskorúak és családjaik részére nyújtott ellátások és szolgáltatások szervezéséhez való hozzájárulás a regionális területen belül. Aktív részvétel az időskorúaknak nyújtott ellátásra és szolgáltatásokra vonatkozó hosszú távú politikai intézkedések kialakításában, alkalmazásában és végrehajtásában nemzeti, regionális, helyi, és szervezeti szinteken. Teljesítménymutatók  



Az eljárások, szabályzatok, és programok időskorúakra, fokozott tekintettel a kiszolgáltatott időskorúak csoportjára, illetve családjaikra és gondozóikra való hatásának felismerése. Az időskorúak és családjaik tájékoztatására szolgáló módszererek felismerése a szolgáltatások megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében (úm., egészség javítása, hosszútávú ellátás, mentális egészség). Ez magába foglalja az időskorú személyek eltérő, a szolgáltatások elfogadásához való hozzáállásának megértését. Az időskorú személyek és családjaik új szolgáltatásokra való szükségének felismerése, ezek kidolgozásának kezdeményezése.



Aktív részvétel a hosszú távú politikai intézkedések kialakításában, alkalmazásában és végrehajtásában nemzeti, regionális, helyi és szervezeti szinteken.



A vonatkozó – lehetőség szerint evidenciákon alapuló – elméletek integrációja az időskorú személyek jólétére és életminőségére koncentrálva. A gyakorlat és programok hatékonyságának értékelése az időskorú személyekkel kapcsolatosan elvárt eredmények elérése érdekében. Az értékelésből és a kutatásból származó eredmények alkalmazása a gyakorlat és a program eredményeinek javítása érdekében. Az időskorú személyek és családjaik részére nyújtott források és forrásrendszerek elérhetőségének azonosítása. Pénzügyi források azonosítása az időskorú személyek szükségleteinek kielégítése érdekében.

   

Eredmény Az egészségre, jólétre és életminőségre összpontosítva, az egészségügyi és szociális szakemberek pozitívan befolyásolják a szakpolitikai fejlesztések folyamatát helyi, regionális, és nemzeti szinteken az időskorúak és családjaik részére nyújtott lehető legjobb ellátás és szolgáltatások érdekében.


Competence Framework for professionals in health and social care and services working with older people

8. Az egészség-, és jólétvédelmező szerepkör kompetenciái 8.1

Együttműködő megelőzés és az egészség előmozdítása

Szerepkör: Egészség-, és jólétvédelmező Kompetencia Az egészség és a jólét fejlesztése, illetve az egészség előmozdítására irányuló kapacitások építése céljával az időskorú személyekkel, családjaikkal, közösségeikkel és szervezeteikkel, illetve azok képviseletében egészségtámogató tevékenység folytatása. Teljesítménymutatók  Az egészség elősegítésének alapelveit tükröző védelmezői stratégiák és technikák alkalmazása.  A legfőbb érdekelt felekkel való együttműködés, és azok befolyásolása az egészségjavító intézkedések kialakítása és fenntartása érdekében.  A közvélemény figyelmének felhívása és befolyásolása azokra az egészséggel és jóléttel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, amelyek hatással vannak az időskorú személyekre.  Az időskorú személyek, családjaik és gondozóik pártolása az intervenciók és magatartások vonatkozásában.  A fizikai és mentális jólét, a társadalmi részvétel, a biztonságos és kényelmes lakhatási-, illetve életkörülmények elősegítése.  Oktatási stratégiák alkalmazása az időskorúak és családjaik egészségről és betegségkezelésről (úm. Alzheimer szindróma, halál előtti ellátás) való tájékoztatása során.  A közösségi média alkalmazása az időskorúak önállóságának, együttműködő önellátásának és életminőségének javítása céljával. Eredmény Az időskorúak, családjaik és gondozóik védelmezése a közösségen, illetve a különböző egészségügyi ellátórendszereken és környezeteken belül.


8.2

Társadalmi térkép és szociális hálózat

Szerepkör: Egészség-, és jólétvédelmező Kompetencia A társadalmi térképről, az egészségügyi juttatásokról, a szociális támogatásokról és a közösségi programokról szóló információk és források elérése és megosztása az időskorúakkal, illetve azok családjával és gondozóival. Teljesítménymutatók  Az átláthatóság fokozása, illetve az informális szociális hálózatok erősítése az időskorú személyek és családjuk környezetében.  Informális szociális hálózatok kialakításának kezdeményezése ott, ahol ezek hiányoznak.  Betekintés biztosítása az időskorúak önellátásának, együttműködő önállóságának és életminőségének javítását célzó ügynökségekbe, szervezetekbe és intézetekbe, illetve az ezekkel a hatóságokkal való együttműködés megteremtése.  Az időskorú személyek és családjaik/gondozóik tájékoztatása a hosszú távú ellátást biztosító szolgáltatások tartamáról.  A védelem és szervezés közös biztosítása a szolgáltatásnyújtók, a közösségi szervezetek, a politikai döntéshozók és a nyilvánosság részvételével az egyre bővülő idősödő népesség által felvetett szükségletek és kérdések megoldása érdekében. Eredmény Életminőségük javítása érdekében, az időskorúaknak tudomásuk van, illetve hozzáférnek a megfelelő, a személyes helyzetükhöz illeszkedő intézményekhez, tekintettel az egészségi állapotukra, szociális támogatottságukra, valamint családjaikra.



9. A tudós szerepkör kompetenciái 9.1

Szakértelem

Szerepkör: Tudós Kompetencia Szaktudás bővítése a saját szakmai tevékenyég érdekében az időskorúakkal, és azok családjával való munka tekintetében. Az új, releváns, evidenciákon alapuló kutatások terjesztése a szakembertársak körében, illetve más egészségügyi és szociális ellátást nyújtó szolgáltatásban dolgozó szakemberek körében. Teljesítménymutatók



  

 

 

A napi munkájuk folyamatainak és eredményeinek értékelése, munkájuk összevetése mások munkájával, illetve, a visszajelzések aktív keresése az időskorúak és családjaik számára nyújtott ellátás és szolgáltatások minősége tekintetében. Többféle tanulási módszer alkalmazása a szerepkörök (a 7 CanMEDS által meghatározott szerep) fejlődése érdekében. A folyamatos tanulás, képzés, ellenőrzés és konzultáció révén növelik az időskorúakkal való foglalkozáshoz kapcsolódó ismeretüket, megértésüket és képességeiket. A biológiai, pszichológiai és szociális idősödés elveinek összekapcsolása az egészségügyi és szociális ellátás gyakorlatával. A társadalom által elvárt, illetve a generációs tapasztalatok időskorúakra való hatásának, az idősödés természetes menetének, valamint az életszakaszfelfogás megértése. Az idősödő népesség egészségére és jólétére vonatkozó tudásanyag és gyakorlatok terjesztéséhez és/vagy kialakításához való hozzájárulás. Annak felismerése, hogy az idősödéshez, időskorúakhoz és diverzitáshoz való hozzáállásuk és szemléletük miként relevánsak az általuk végzett időskorú személyek vizsgálatában és kezelésében. Szükség szerint , ehhez kapcsolódóan konzultáció vagy továbbképzés igénybe vétele. Az információra és kezdeményezésre való szükség felismerése kutatáson alapuló evidenciák segítségével; információs szolgáltatás az időskorúak, és családjaik vagy gondozóik részére. Az egészséges idősödéssel és az idősödő társadalommal kapcsolatos tanulmányok és jelentések eredményeinek összefoglalása és eljuttatása a szakemberekhez, illetve a nem szakértő közönségekhez, beleértve az időskorúakat és családjaikat.

Eredmény Egész életen át tartó tanulókként, az egészségügyi és szociális szakemberek a szakmájuk mesterszintű elsajátításán dolgoznak, valamint megosztják tudásukat azzal a céllal, hogy az időskorú személy és támogató családja számára nyújtott ellátás és szolgáltatások minőségét javítsák. A legfrissebb helyes A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen közlemény a szerzők saját nézeteit tükrözi, a Bizottság nem42 vonható felelősségre az itt szereplő információk semminemű felhasználásáért.

Európai alapkompetenciák rendszere az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára gyakorlatok és kutatási eredmények révén képesek a helyes evidenciákon alapuló ellátás és szociális támogatás biztosítására az időskorú személyek részére.



9.2

Az ellátás és szolgáltatások innovációja

Szerepkör: Tudós Kompetencia Az evidenciákon alapuló kutatási eredmények értelmezése, a tudásanyag és a gyakorlati kutatások kialakításához való hozzájárulás az időskorúak és azok családja tekintetében. Új perspektívák, protokollok, normák, eljárások és technológiák megvalósítása és alkalmazása az időskorúaknak és azok családjainak nyújtott ellátás és szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és eredményességének elősegítésének céljával. Teljesítménymutatók  A releváns szakirodalom figyelemmel kísérése az időskorúak és családjaik számára nyújtott ellátás és szolgáltatások javítására koncentrálva.  A kutatásokról szóló cikkek vizsgálta különböző szempontokból, mint például hitelesség és megbízhatóság.  Adott esetben a kutatási eredmények saját gyakorlatba való átültetése az időskorúak és családjaik számára nyújtott ellátás és szolgáltatások javítása érdekében.  Az innovációk vizsgálata és a megfelelő intézkedések saját gyakorlatba való beépítése.  Az evidenciákon alapuló tudásanyagra építve protokollok, normák és eljárások kidolgozása az időskorú személyek részére nyújtott ellátás és támogatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának elősegítése érdekében.  Amennyiben alkalmas és elérhető, technológiai innovációk alkalmazása, illetve hozzájárulás az időskorú személyek és családjaik egészségéhez és jólétéhez.  A gyakorlati kutatások való részvétel, illetve gyakorlati kutatások folytatása. Eredmény Korszerű, megfelelő minőségű ellátás és a szolgáltatások biztosítása az időskorúak és családjaik számára. Evidenciákon alapuló innovációs gyakorlatok alkalmazása.



10. A szakember szerepkör kompetenciái 10.1 Szakmai etika Szerepkör: Szakember Kompetencia Elkötelezettség tanúsítása az időskorúak, azok családja és a társadalom egészségére és jólétére vonatkozó legjobb gyakorlatok tekintetében az etikai normák és szakmai szabályozások követése, illetve a viselkedési normák magas szintű személyes betartásán keresztül. Teljesítménymutatók  Etikai és jogi alapelvek alkalmazása az időskorúakhoz köthető ellátásból és szolgáltatásokból eredő összetett kérdésekben.  A jogszabályoknak és közpolitikának való megfelelés. A betegjogok alkalmazása a szakmai klinikai gyakorlatban.  Az etikai alapelvek érvényesítése az időskorúak képviseletében hozott döntésekben, különös a korlátozott döntési képességgel élő időskorúak esetében. Ez magában foglalja az időskorú személyek önrendelkezését, halál előtti döntéseit és családi konfliktusait.  Az időskorúak méltóságának és önrendelkezésének tisztelete és elősegítése jogszabályi és biztonsági kérdések tekintetében.  A különbözőség tisztelete az időskorúak, családok és szakemberek között (úm. társadalmi osztály, faj, etnikum, nem, szexuális orientáció), illetve annak megértése, hogy a diverzitás hogyan kapcsolódik az idősödési folyamatban való változásokhoz.  Az időskorúak és családjaik kulturális, spirituális és etnikai értékének és nézeteinek tisztelete.  Az érdekellentétek felismerése és kezelése.  Mások szakmaiatlan és etikátlan magatartásának felismerése, illetve arra való reagálás. Eredmény Megfelelő szakmai magatartás és kapcsolat az időskorúakkal és családjaikkal, a gyakorlat, a becsületesség tanúsítása, az integritás, az elkötelezettség, a megértés, a tisztelet, az önzetlenség, a diverzitás tiszteletének, illetve a megbízhatóság fenntartásának minden tekintetében.



10.2 Szakmai elkötelezettség és személyes tudatosság Szerepkör: Szakember Kompetencia Saját tevékenység mérlegelése és fejlesztése, a saját szakmai magatartás megújítása az időskorúak és azok családjának nyújtott ellátás és támogatás lehető legjobb minősége érdekében. Elhivatottság tanúsítása az időskorúak, és azok családjának egészsége és jóléte iránt. A diverzitás és a kulturális különbségek tekintetében tudatosság demonstrálása. Teljesítménymutatók  A magas színvonalú, időskorúak és családjaik részére nyújtott ellátás és támogatás iránt mutatott elkötelezettség.  Empatikus hozzáállás és érdeklődés tanúsítása az időskorú személy egyéni helyzete iránt.  Az egyén személyes, idősödéshez kapcsolódó értékeinek és előítéleteinek azonosítása, illetve szükség szerint intézkedések eszközölése az idősödéssel kapcsolatos tévhitek eloszlatása érdekében.  A diverzitás és a kulturális különbözőségek tekintetében tudatosság demonstrálása, képesség más kultúrából származó időskorúakkal való tapintatos és tiszteletteljes munkára a saját szakma határain belül.  Öntudatosság kinyilvánítása, illetve a személyes jólétet és a szakmai teljesítményt érintő hatások eredményes kezelése.  A személyes szakmai gyakorlat kritikus értékelése. A szakember nyitott a visszajelzésekre, keresi azokat, és képes magatartását a visszajelzésekre tekintettel megváltoztatni.  A páciensek, a társadalom és a szakemberek felé kötelezettség tanúsítása a szakma társadalmi elvárásainak felismerése, illetve az azokra való válaszadás révén.  A fokozottan versengő igények között a szakmai kötelezettségek teljesítése. Eredmény Elkötelezett, tudatos és tanulni akaró egészségügyi és szociális szakemberek, akik az időskorú személyek egészségének és jólétének elérésében részt kívánnak venni.


Európai alapkompetenciák keretrendszere. az időskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára

Recommend Documents