NC-30-08-498-HU-C
További információk: Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre vonatkozó további információk az EIT alábbi honlapján találhatók: http://eit.europa.eu
Hogyan lehet hozzájutni az EU kiadványaihoz? Térítés ellenében hozzáférhető kiadványok: • az EU-könyvesbolt (EU Bookshop) útján (http://bookshop.europa.eu); • könyvkereskedőjétől a könyv címe, kiadója és/vagy ISBN száma alapján; • k özvetlenül értékesítési ügynökeinktől. Elérhetőségeik megtalálhatóak a http://bookshop.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül. Hogyan juthat EU-kiadványokhoz: • az EU-könyvesbolt útján (http://bookshop.europa.eu); • az Európai Bizottság képviseleteitől és küldöttségeitől. Elérhetőségeik megtalálhatóak a http://ec.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül.
EURÓPA I INNOVÁC IÓS É S T EC HNOLÓG I A I IN T É ZE T (EI T ) Kiválóság az innovációért
Európai Innovációs és Technológiai Intézet – Kiválóság az innovációért
MEGJELENÉSI ADATOK
2
Az innováció a jövőnk
4
EIT – hajtóerő az innovációért
8
EIT – innovációs struktúrauktur
12
EIT – mindenkinek hasznos
16
Kezdés
1
Innováció a növekedés és a munka érdekében
Mi az innováció alapja
Az innováció a jövőnk szempontjából rendkívül fontos. A XXI. század globalizált gazdaságában Európa fejlődése, versenyképessége és szociális jóléte nagy mértékben innovációs teljesítőképességétől fog függni. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egy új kezdeményezés, amelynek célja, hogy a kiválóság zászlóvivője legyen, és lehetővé tegye Európa innovációs potenciáljának a felszabadítását.
Innováció nem jön csak úgy létre. A kibontakozásához termékeny talajra van szükség. Ennek a kedvező környezetnek lényeges összetevője a tudás háromszögének az integrációja: a felsőfokú oktatásé, a kutatásé és az innovációé.
Az egyre inkább a versenyen alapuló világgazdaságban a siker még inkább az üzleti vállalkozások, valamint a társadalmi közösségek innovációs képességétől függ. Európa ebben a tekintetben többre lenne képes. Az innováció tekintetében az EU a nemzetközi versenytársaihoz, az USA-hoz és Japánhoz képest háttérben marad. Az EIT-t ennek az „innovációs hézag"-nak a kitöltésére hozták létre. A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia keretén belül működő EIT ezért egy tágabb rendszer alkotóeleme, amelynek az a célja, hogy mozgásba hozza az oktatást, kutatást és az innovációt, hogy azok valamennyi európai állampolgár javát szolgálják. Ez megfelel a XXI. századi társadalmi igényeknek, valamint a tudásgazdaság szükségleteinek.
“Az EIT segítségül szolgál, hogy Európát a világban versenyképessé tegye. Fel fogja szabadítani Európa innovációs potenciálját.” José Manuel Barroso, Az Európai Bizottság elnöke
2
Az innováció nem egy lineáris folyamat, hanem a tudásháromszög három oldalának a kölcsönhatásán keresztül történik. Csak ha a felsőfokú intézmények, a kutatások és az üzleti vállalkozások a lehető legjobban működnek együtt, akkor jönnek létre új elképzelések, és csak akkor jelennek meg a piacon. Az EU-ban ez a háromszög továbbra is nagyon gyakran fel van szabdalva: Európa jó az innovációban, de a kutatási eredményeket nem a legjobban hasznosítja. Miért van ez így?
• A kritikus tömeg hiánya: az EU felsőfokú oktatása és a kutatási rendszerek túlságosan szétszabdaltak, ami az innovációs erőfeszítések szétmorzsolódásához vezet. • Kevés nívós felsőfokú intézmény: az EU-ban túl kevés nemzetközileg elismert egyetem található. • A z üzleti vállalkozások részvételének a hiánya: az üzleti tevékenységeknek az oktatásban és a kutatásokban való részvételi aránya túl alacsony. • A z oktatási és kutatási struktúrák: a hagyományos struktúrák inkább elfojtják a vállalkozási kezdeményezéseket és a társadalmi és gazdasági szükségletekre adott gyors reagálást. • Agyelszívás: a munkahelyi környezetek nem vonzzák és nem tartják Európában a legnagyobb tehetségeket. • A piaci jelzések figyelmen kívül hagyása: a még inkább felhasználó-orientált innováció és a vezető piacok előrelátó szemléletmódjának a szükségessége. • Finanszírozás hiánya: az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés (R&D) nem kielégítő magántőkés finanszírozásának a hiánya. Az EIT választ jelent e hiányosságokra, és egy olyan közeget teremt, amelyben az innováció sikeresen fejlődhet.
Az innováció a jövőnk
A tudás háromszöge
Innováció
Kutatás
Felsőoktatás
3
A tudás háromszögének az integrációja
Az oktatás az innováció szolgálatában
Az EIT az első európai kezdeményezés, amelynek célja a tudásháromszög mindhárom oldalának teljes mértékű integrálása. A felsőoktatási, kutatási és üzleti kiválóságok teljesen integrált módon történő egyesítése által alapjaiban fogja növelni az EU versenyképességét, és így innovációt fog előidézni a kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi érdekeltségű területeken.
Az új szakmai ismeretek és képességek alapvető fontosságúak az európai innovációs potenciál támogatása szempontjából. Éppen ezért az EIT az oktatást a szemléletmódjának integrális alkotóelemévé teszi, túllép a hagyományos gondolkodásmódon, és új lehetőségeket ajánl az egyetemistáknak, az egyetemeknek és üzleti vállalkozásoknak egyaránt.
Az EIT választ jelent a tudás európai térképének feldaraboltságára is, mégpedig egy új, innovatív jellegű együttműködési modell kialakítása által. Az EIT-n belüli kölcsönhatásokat a tudásháromszög mindhárom oldalának a teljes integrációja fogja jellemezni. A tudással kapcsolatos valamennyi tevékenységbe beilleszti az üzleti tevékenység dimenzióját, másfelől pedig az egyetemek tudományos és kutatási eredményeit az üzleti vállalkozások számára könnyebben hozzáférhetővé teszi. Az EIT támogatni és segíteni fogja az innovációt. Alapvető eszköze a kulcsfontosságú gazdasági vagy társadalmi fontosságú területeken megvalósuló transz- és interdiszciplináris stratégiai kutatás és oktatás, illetve a tudományos eredmények polgárok javára történő felhasználása lesz. Ez az emberi és fizikai erőforrások „kritikus tömeg"-ét fogja létrehozni, amely magához vonzza és megtartja a magánszektornak az innováció, az oktatás és a kutatás és fejlesztés (R&D) területén megvalósuló befektetéseit. Ezenkívül pályafutásuk minden egyes szakaszában kapcsolatba hozza a felsőfokú diplomát szerző hallgatókat, a doktorjelölteket, valamint kutatókat úgy a tudományos, mint az üzleti szektorban. A célkitűzés az, hogy az EIT az innováció terén olyan referenciamodellé váljon, amely támogatja a tudásháromszögben érdekelt partnerszervezetek közötti együttműködés új formáit, és hozzájárul az EU-n belüli felsőoktatási és kutatási intézmények korszerűsítéséhez.
4
Az EIT • támogatja és segíti az innovációt • az emberi és fizikai erőforrások „kritikus tömegét" hozza létre • magához vonzza és megtartja a magánszektornak az innováció területén megvalósuló befektetéseit • kapcsolatba hozza az egyetemi hallgatókat és a kutatókat • referenciamodellt kínál az innovációnak
“Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiváló lehetőséget biztosít a retorikai és a gyakorlati proaktív tevékenység összekapcsolására. Európa és a világ olyan egyre nagyobb kihívásokkal találja magát szemben, amelyeknek egyik intézmény, szervezet vagy ország sem tud egyedül megfelelni. Az EIT egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az olyan kihívásokra adandó válaszok tekintetében, mint az éghajlatváltozás vagy az energiafüggőség, egyesítse Európa legjobb elméit. … Európa innovációs potenciáljának tökéletesítése szempontjából kritikus fontosságú, hogy erősítsük az ismeretátadást és elősegítsük a felsőfokú, kutatási intézmények és az üzleti vállalkozások közötti hatékonyabb együttműködést.” Philippe de Buck, a BUSINESS EUROPE főtitkára
Napjainkig a felsőoktatás az innovációs partnerségek folytonosan hiányzó eleme volt. Ahhoz, hogy új megoldások virágoztassák fel az innovációs partnerségeket, új szakmai ismeretek és új képességek szükségesek. Az EIT eleget tesz ennek az igénynek: teljes mértékben integrálja a felsőoktatást a kezdeményezésbe, és szemléletmódjának megkülönböztető jegyévé teszi. Az EIT ösztönözni fogja a felsőoktatási intézményeken belüli változásokat, támogatva az innovatív oktatási programokat és az inter- és transzdiszciplináris szemléletet. Ez meg fogja könnyíteni az üzleti vállalkozások szoros kapcsolatát az új tantervek kidolgozásában, ily módon biztosítva, hogy a diákok vállalkozási szakismereteket, valamint a kockázatkezelés és innovációs folyamat irányítására vonatkozó megfelelő ismereteket szerezhessenek. Ezenfelül, az ebben a programban részvevő felsőoktatási intézmények „EIT-megjelölésű” mesteri és doktori okleveleket adhatnak ki. Ez a megjelölés a garantált minőségnek lesz a jele, és az EIT komponens kiváló és innovatív jellegét fogja tükrözni a felsőoktatásban.
A felsőfokú tanulmányok terén alkalmazott csúcstechnológián kívül szükségünk van a jelenlegi termelési módszerek által megkövetelt tudás és képességek népszerűsítésére is. Ez a feladat az oktatásra hárul. … Az EIT Európa legjobb újítói, vállalkozói, kutatói, posztgraduális és PhD doktorképzésben résztvevő hallgatói között egy olyan stratégiai partnerséget hoz létre, amely tagjai természetes módon értelmezik az egyetemi és vállalati környezetet, és akik hídépítő szerepet fognak betölteni.” Ján Figel’, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa
Az EIT • ösztönzi a felsőoktatási intézményeken belüli változásokat • megkönnyíti a vállalatok közötti szoros kapcsolatot az új tantervek kidolgozásában • „EIT-megjelölésű” mesteri és doktori okleveleket ad ki
EIT – hajtóerő az innovációért
5
A tudományos eredmények új üzleti lehetőségekbe történő átültetése A tudás az innováció lényege. Csak akkor jelennek meg új lehetőségek, ha a tudást azok, akik azt létrehozzák, megosztják az azt alkalmazókkal. Az EIT támogatni fogja, hogy Európa oktatási és kutatási eredményeit átültessék a társadalmi és üzleti innovációkba, és azok mindenkinek a hasznára váljanak. A tudásháromszög három oldala közötti nyílt innováció és tudásmegosztás elősegítésének a modellje lesz. Európa nagyon jó a magas szintű ismeretek megteremtésében – de kevésbé sikeres ezeknek az eredményeknek az új társadalmi-gazdasági hasznosításában. Ennek megváltoztatása érdekében a tudást azoknak kell alkalmazniuk és azok számára kell hozzáférhetővé tenni, akik ezt új üzleti és társadalmi lehetőségekben tudják kamatoztatni. Az újszerű szemléletmódon keresztül az EIT referenciamodellé válik. Ösztönözni fogja és meggyorsítja a tudásmegosztás folyamatait, és továbbítja őket a létező intézményeknek és szervezeteknek.
Az üzleti vállalkozások közreműködése minden szinten Az EIT minden szinten támogatni fogja a vállalkozások magas fokú közreműködését, beleértve a vezetési struktúrát is. A vállalkozói gondolkodásmód ösztönzésével az EIT támogatni fogja, hogy a kutatási és oktatási tevékenység a gazdaság szükségleteinek a szolgálatába álljon.
Új üzleti lehetőségek támogatása: kkv-k, induló és spin-off (hasznosító) vállalkozások Az új ötletek kézzel fogható új üzleti lehetőségekké válása az EIT sikerének egyik mércéje lesz. Az EIT olyan ösztönző forrásokat és pénzügyi tervezési eszközöket vet be, amelyek hozzájárulnak az új vállalkozások – elsősorban az induló vállalkozások, a spin-off (hasznosító) vállalkozások, valamint a kkv-k – fejlődéséhez. Az innovatív induló vállalkozások számára a magán- és kockázati tőkének, valamint a forgóalapnak kell a legfontosabb szerepet betölteni mint az innováció és munkahelyteremtés motorja.
A kutatók és diákok számára bitosított mobilitás A tudásmegosztás és -továbbítás nemcsak virtuálisan létező dolog, hanem világosan kivehető emberi dimenziójuk van. Valójában a felsőoktatásban dolgozók oktatási intézmények, kutatóintézetek és ipari létesítmények közötti mozgása az egyik leghatékonyabb tudásmegosztási módszer. Az EIT az egyik legfontosabb eszköz lesz a tudás szabad áramlásának a támogatásában, amit gyakran az „ötödik szabadságjog” megnevezéssel is illetnek, az EU belső piaca négy szabadságjogának a kiegészítéseként. Nemcsak a szektorok, hanem az egyes tagállamok közötti mobilitást támogatva, az EIT jelentős nyomást fog arra gyakorolni, hogy hatékony közös teret biztosítson a kutatóknak és a diákoknak a mesteri és doktori szinteken.
A szellemi tulajdonra vonatkozó hatékony szabályok Ugyanakkor a hatékony tudásmegosztási és-továbbítási rendszernek a működéséhez világos szabályozásra van szükség. Az EIT a szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó programot fog bevezetni, és ily módon fog hozzájárulni egy hatékonyabb és eredményesebb rendszer kidolgozásához ezen a területen. Ezen az alapon az érintett szervezetek megegyezhetnek egymással a szellemi tulajdon kezelését és felhasználását illetően, hogy az minden egyes partner számára előnyös legyen, beleértve a kis- és közepes vállalkozásokat is.
“…Az innováció hiánya Európa Achilles-sarka. Az oktatás terén nem vagyunk rosszak, de úgy tűnik, hogy gyakran problémáink adódnak, amikor az elgondolásokat kereskedelmi termékekké kell átalakítani.” Reino Paasilinna, EP-képviselő, az EIT parlamenti előadója
Az EIT • támogatja a vállalkozásoknak a különböző szinteken történő magas fokú részvételét • segít abban, hogy a kutatási és oktatási tevékenység a gazdasági szükségletekre irányuljon • segítséget nyújt ahhoz, hogy az új elképzelések kézzel fogható új üzleti lehetőségekké váljanak • ösztönző forrásokat és pénzügyi tervezési eszközöket vet be • a felsőoktatásban dolgozókat az oktatási intézmények, kutatóintézetek és ipari létesítmények közötti mozgásra bátorítja • a tudás szabad áramlását támogatja (az „ötödik szabadságjog”) • a szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó iránymutatásokat vezet be 7
Az EIT – egy innovációs struktúra
A kiválóság biztosítása – független igazgatótanács
E céljaival összhangban az EIT egy innovatív struktúrával fog rendelkezni. Egyesítve a legjobb európai erőforrásokat a kutatások, oktatás és innováció terén, az EIT stratégiai döntéseit egy széles látókörű személyekből álló, teljesen független igazgatótanács fogja meghozni. Szakmai munkája a tudományos és innovációs társulások (TIT) keretén belül fog megvalósulni. Az EIT céljainak a megvalósításához megfelelő struktúrákra van szükség. Ezért egy olyan innovatív rendszert hoztak létre, amely megfelel a kezdeményezés szükségleteinek, és elég rugalmas ahhoz, hogy az új programokat összeegyeztesse, és eleget tegyen a jövőbeni kihívásoknak. Az EIT egy alulról felfelé, valamint felülről lefelé irányuló szemléletmódot egyesít: Biztosítja a koordinálást és a központi szerkezetén (felülről lefelé) keresztül a stratégiai orientáltságot, míg a TIT-ekenkeresztül (alulról felfelé) biztosítja a maximális autonómiát. A TIT-ek és az EIT közötti kapcsolatok szervezése szerződéses történik majd, magas fokú autonómiát hagyva a TIT-eknek jogi státuszuk, belső szervezeti felépítésük és működési módszereik meghatározásában. Az EIT Igazgatótanács / Vezetési Struktúra
EIT Az ICT új generációja TIT
Megújuló energia TIT
Éghajlatváltozás TIT
Tudományos és innovációs társulások
Partnerszervezetek
8
Az európai kiválóságot innovatív és modulos módszer szerint tömörítve az EIT egy olyan potenciállal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy referenciamodellé váljon az európai restrukturalizációs és innovációs térképen, valamint a mentalitás megváltoztatása terén.
Ahhoz, hogy az EIT a jövőbeni kihívásokat a társadalom legjobb érdekei szerint oldhassa meg, szüksége van a szaktudás és éleslátás egyesítésére. Annak biztosítása céljából, hogy a kiválóság legyen egyedüli vezérelve, az EIT és annak igazgatótanácsa teljesen függetlenek lesznek. A jelölőbizottság 2008 januárjában a Bizottság egy ad-hoc jellegű „jelölőbizottságot” hozott létre, amelynek az volt a küldetése, hogy javaslatot tegyen az EIT kezdeti igazgatótanácsának lehetséges tagjaira. A kétségkívül független négy kiváló európai szaktekintélyből álló és az EU egészéből a megfelelő kiegyensúlyozott szakértelmet magáénak tudó bizottság garantálta a választási folyamat törvényességét és hitelességét. A jelölési folyamatot két szakaszra osztották, hogy az a lehető legobjektívabb legyen. Az első szakaszban a bizottság kidolgozta a lehetséges jelöltekre vonatkozó választási feltételeket, és azok alkalmasságát megtárgyalta a megfelelő európai szervezetekkel. A második szakasz csúcspontját a jelölési feltételeknek eleget tevő lehetséges jelöltek listája jelentette.
A függetlenség és az autonómia az EIT megkülönböztető jegyei. Ezek a szemléletmód szerves jellemzői, amelyek garanciát adnak arra, hogy az EIT-t kizárólag a kiválóság vezérelje küldetésének teljesítése során. Az EIT igazgatótanácsa világosan tükrözi ezeket az elveket. A testület széles látókörű szaktekintélyekből áll, akiket egy független, magas színvonalú jelölőbizottság választ. A két fokozatú konzultációs eljárásmód szerint a tagok jelölése előre meghatározott kiválasztási feltételek szerint történt. Az igazgatótanács 18 tagja egyesíti a felsőoktatási intézmények, az üzleti tevékenység és a kutatóintézetek képviselőinek a szakértelmét, és olyan bizonyított tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek az EIT célkitűzéseinek. Az összes tag saját magát képviseli, és nem mint bizonyos társadalmi csoportok, szervezetek vagy az állam képviselőjeként vesz részt a testület munkájában. Amikor a tudományos és innovációs társulások megalakulnak, az igazgatótanács további négy választott tagot vesz fel soraiba, akik a diákok és a partnerszervezetek személyzetéből kerülnek kiválasztásra.
EIT – innovációs struktúra
9
Útmutatás – tratégiai tervezés és programozás Az EIT Európa innovációs zászlóvivőjeként az igazgatótanács által kitűzött irányt fogja követni. A tanács függetlenül fog stratégiai útmutatást adni, és az EIT, valamint a TIT-ek tárgyi orientáltságát irányítani. Mivel az EIT-nek úttörő szerep jut az innováció terén, és eleget kell tennie a globalizációs kihívásoknak, hosszútávó előrelátásra és világos stratégiai orientáltságra van szüksége. Az igazgatótanácsra hárul az a szerep, hogy biztosítsa az útmutatást és védje az EIT célkitűzéseit, identitását és egységét. Tagjai egységes szaktudására támaszkodva az igazgatótanács fogja kialakítani az EIT tárgyi szemléletmódját, valamint azt a keretet, amelyen belül a TIT-ek fognak működni. Az igazgatótanács fogja kiválasztani az EIT stratégiai fontosságú tárgyköreit, amelyek azokat a területeket, amelyek az Unió legaktuálisabb vagy a jövőben várható kihívásait magukbafoglaló kérdésköreit fogják érinteni. Az első szakaszban ezek valószínűleg az éghajlatváltozást, a megújuló energiát és az információs és kommunikációs technológiák új generációjának a kérdését fogják felölelni. Ennek alapján az igazgatótanács nemcsak a TIT-ek kiválasztását, de azok tevékenységének figyelemmel kísérését és értékelését is fogja végezni. Ily módon biztosítva a legmagasabb minőségi normák érvényesítését és az EIT célkitűzései megvalósításának folyamatos ellenőrzését. Az igazgatótanács hosszútávú stratégiai elképzelését egy hét évre kidolgozott „stratégiai innovációs terv” fogja tartalmazni, amely egy hároméves gördülő munkaprogram keretében fog megvalósulni.
Az igazgatótanács • biztosítja a stratégiai célokra vonatkozó útmutatást és védi az EIT célkitűzéseit, identitását és egységét • alakítja az EIT tárgyi szemléletmódját, valamint azt a keretet, amelyen belül a TIT-ek működnek • kiválasztja a TIT stratégiai alapú témaköreit • figyelemmel kíséri és értékeli a TIT-eket és azok tevékenységét • biztosítja a legmagasabb minőségi normákat 10
Erős innovációs bázis – a TIT-ek Az EIT a tudományos és innovációs társulásokon (TIT) keresztül egy magas szintű – az egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok és más innovációs érintett felek közötti, kiválóságra orientált partnerségeken alapuló – innovációs bázissal fog rendelkezni. Ez az alulról felefelé működő komponens az egyike azoknak a jegyeknek, amelyek az EIT innovatív struktúráját meghatározzák. Az EIT Európa innovációs térképének legjavát tömörítő, erős működési bázissal fog rendelkezni. Az EIT tudományos és innovációs társulásai (TIT-ek) olyan témakörök szerint csoportosuló felsőoktatási, kutatási és üzleti szereplők közötti integrált partnerségek, amelyek vezető elve a kiválóság.
A TIT-ek – az integrált partnerségek felé
Támogatni fogják a termelést, az új ismeretanyagok és a legjobb gyakorlatok terjesztését és felhasználását az innovációs szektorban, a felsőoktatás és a kutatások eredményeinek oly módon történő átalakítását, hogy azok alkalmasak legyenek a kereskedelmi célú innovációkban való felhasználásra. Az üzleti tevékenység és a felsőoktatás dimenziójának kötelező jellegű belefoglalása biztosítani fogja a felhasználható eredmények eljuttatásának és terjesztésének folyamatos figyelemmel követését.
EIT
A TIT-eket az igazgatótanács pályázati úton fogja kiválasztani, amelynek menete nyilvános, és a kiválóságra orientált innovációs követelmények szerint fog történni. Az igazgatótanács és az egyes TITek közötti viszony szerződéses megállapodáson alapul majd, hét-tizenöt éves időszakrakiterjedően, hogy ezáltal biztosított legyen a kiválasztott partnerségek fenntarthatósága. A TIT-eknek alapvetően teljes önállóságuk lesz a belső szervezetük és összetételük, valamint pontos működésük és tevékenységi módszereik tekintetében. A TIT-ek elsősorban nyitottságra fognak törekedni az újabb európai, valamint Európán kívüli tagok iránt, abban az esetben, ha ezek a tagok értéket adnak a partnerséghez. A hosszútávú fejlesztési távlatok tekintetében az EIT a TIT-ek létrehozásában a fokozatosság szemléletét fogja képviselni. Az elején 2-3 TIT lesz kiválasztva; újabb partnerségek az első stratégiai innovációs terv elfogadása után fognak létrejönni.
A TIT-ek • magukba foglalják a felsőoktatás, a kutatások és az üzleti világ szereplőit • támogatják a termelést, az új ismeretanyagok terjesztését és felhasználását, valamint a legjobb gyakorlatokat • a felsőoktatás és a kutatások eredményeit úgy alakítják át, hogy azok alkalmasak legyenek a kereskedelmi célú innovációkban való felhasználásra • biztosítják a felhasználható eredmények eljuttatásának és terjesztésének folyamatos figyelemmel követését 11
Üzleti tevékenység
Egyetemek és kutatások
Az üzleti tevékenységek számára az EIT egy versenyhelyzeti előnyt fog jelenteni. Egy vállalkozói gondolkodásmód szerint kigondolt programmal az EIT jelentősen fogja támogatni a piacorientáltságú innovációkat, amelyek pedig segítik majd a vállalkozásokat, hogy jobb minőségű termékeket, szélesebb választékot érjenek el, és ezáltal nagyobb forgalmat bonyolítsanak le. Ugyanakkor az üzleti szektor részvétele igen lényeges lesz az EIT sikere és hitelessége szempontjából.
Az egyetemek és a kutatócsoportok számára az EIT egy olyan lehetőséget jelent, amely lehetővé teszi a vezető globális versenytársakkal való megmérettetéshez szükséges erőforrások kritikus tömegének az elérését. Ez meg fogja könnyíteni Európa legkiemelkedőbb erőforrásaihoz való hozzáférést és a velük való összekapcsolódást, ami előnyös lesz mind a felsőoktatási intézmények, mind az üzleti vállalkozások számára, tekintettel az ismeretek átvitelére és átláthatóságára – mindenki nyer.
Az EIT az üzleti ágazat hasznára fog válni, mivel az üzleti szempontok fognak a stratégiai tervezés középpontjában állni, és egyedülálló lehetőséget fog kínálni ahhoz, hogy a működésüket a most kialakuló tevékenységi területekre koncentrálják, amelyeknek növekedést és foglalkoztatást fokozó potenciáljuk van. Az EIT üzleti kultúrát és vállalkozói gondolkodásmódot kínál, amelyek a tudásgazdaság és a társadalom igényeihez megfelelően igazítva az új készségösszetételek kialakításának kulcsfontosságú szempontjai.
Az EIT támogatni fogja az európai szaktudás és ismeretanyag-bázis olyan felhasználását, amely különösen előnyös lesz az egyetemek és kutatóközpontok számára. Ez lehetővé fogja tenni azt, hogy a felsőoktatás kiváló minőségű legyen, valamint azt, hogy a kutató intézmények elérjék azt a kritikus tömeget, ami ahhoz szükséges, hogy a legmagasabb nemzetközi szinten fel tudják venni a versenyt. A TIT-eken keresztül egy olyan európai dimenziót dolgoznak ki, amely hozzáférést biztosít a kiemelkedéshez szükséges erőforrásokhoz.
Az EIT a vállalatok – ideértve a kkv-kat – számára különösen hasznos, mégpedig az alábbiakon keresztül
“Ha az EIT több új terméket és szolgáltatást tud nyújtani a piacnak, ha több megfelelően képzett dolgozót biztosít a munkaerőpiac számára, és ha több vállalkozót tud arra ösztönözni, hogy innovatív cégeket hozzanak létre és működtessenek, akkor ezt támogatni kell, és végre kell hajtani.” Arnaldo Abruzzini, az Eurochambres főtitkára
12
• hatás gyakorlása a tudományos és oktatási tevékenységekre • kiváltságos hozzáférés Európa legjobb kutató- és diákcsoportjaihoz • magasabban képzett végzős diplomások, akik jobban megfelelnek a piaci követelményeknek • az új termékek és szolgáltatások gyorsabb elérhetősége a piacokon • spin-off cégek és induló vállalkozások létrehozása • érték teremtése az EIT tevékenységéből és a szellemi tulajdonjogokból • technológia megosztása és engedélyek kiadása A törekvések és a realitás összekapcsolása céljából az EIT-modell biztosítja, hogy az üzleti szektor minden stratégiai és működési szinten képviselve legyen. Ez a magánszektor számára lehetőséget nyújt, hogy jelentős anyagi, emberi és fizikai erőforrásokkal járuljon hozá az EIT és különösen a TIT-ek tevékenységéhez – ily módon formálva az EIT sikerét és hitelességét.
EIT – mindenkinek hasznos
Az EIT a felsőoktatás és kutatások számára különösen hasznos, mégpedig az alábbiakon keresztül • jobb kilátások a kutatók számára a pályafutásuk minden egyes szakaszában • a végzős diplomások kedvezőbb és simább beilleszkedése a munkaerőpiacon • a legjobb erőforrások „kritikus tömegének” az elérése • a világ legnagyobb tehetségeinek (vissza)vonzása • presztízs és átláthatóság Az EIT keretein belül fellépő kölcsönhatás egy mindenki számára előnyös agyelszívást fog eredményezni, és Európát egy lépéssel előbbre viszi a kutatók számára egységes és vonzó munkaerőpiac létrehozása felé.
“Az EIT egy olyan kedvező lehetőség, amely új életet hozott a hálózatunkba. Az EIT elgondolása a felülről lefele történő, versenyalapú stratégiai együttműködési tárgyalásokat és szövetkezést támogatja az oktatás, a kutatások és az innováció között, és első alkalommal magába foglalja az ipari partnereket is, európai szinten.” Ramon Wyss professzor, a CLUSTER (Consortium Linking Universities of Science and Technology for Education and Reseach – A tudomány- és műszaki egyetemek oktatási és kutatási célú közvetítő konzorciuma) főtitkára
13
Globális partnerek
Előnyök mindenki számára
Az innováció nem ismer határokat, ezért az EIT egy globális vízióval jelent meg. Célja Európa nemzetközi viszonylatú versenyképességének a növelése, és nyitott az egész világ magas szintű partnerei számára.
Az EIT az innováció elősegítése által nemcsak új termékeket és elképzeléseket nyújt a társadalomnak, hanem Európa versenyképességét is fokozni fogja, ily módon hozzájárulva a tartós fejlődéshez és új munkahelyek létrehozásához.
Európai kezdeményezésként az EIT egy olyan világosan megfogalmazott vízióval jelent meg, amely nemzetközi viszonylatban fog működni. Nemcsak Európa versenyképességét fogja fokozni a világgazdaságban, de ugyanakkor egy vonzó pólussá is kell válnia a világ kutatóinak, diákjainak és üzleti vállalkozásainak. Az EU-n kívüli országok kiváló partnereinek a részvétele az EIT tevékenységében, különösen pedig a tudományos és innovációs társulásokban igen kívánatos, utalva az EIT igazgatótanácsának a megállapodására. A TIT-eket alkotó partnerszervezetek többségét az EU-tagállamokban kell megalakítani, de a TIT-eknek nyitottnak kell maradniuk a magas hozzáadott értékű EU-n kívüli partnerek felé is. Ilyen működési elvet követve az EIT megkönnyíti az EU-n kívüli erőforrások számára a hozzáférést, és lehetőséget teremt a legjobb elképzelések és ismeretek nemzetközi viszonylatú gyümölcsöző cseréjére.
Az európai állampolgárok sokféle előnyt várnak az EIT-től. Az európai gazdasági ismeretek növelése folytán az EIT hozzájárul Európa tartós felődéséhez, ily módon a fellendüléshez és mindenki társadalmi jólétének a biztosításához. • A z innovációs elképzelések piacra vitelével az európai fogyasztók szélesebb körű termékeket és szolgáltatásokat élvezhetnek majd, amelyeknek az ára kedvezőbb, a minősége pedig jobb lesz. • Ugyanakkor az EIT tevékenysége több vállalkozót arra fog ösztönözni, hogy új innovatív vállalkozásokat hozzanak létre és működtessenek, és ezáltal újabb és újabb, jövőorientált munkahelyeket hozzanak létre. • A z oktatást a szemléletmódja legfontosabb kérdésévé téve az EIT segíteni fogja az európai szaktudás és kreativitási bázis bővítését, és az embereket a tudástársadalomban szükséges szakértelemmel el fogja látni. Az EIT egy olyan lehetőségnek is a hordozója, amelynek a regionális és helyi fejlődés szempontjából van jelentősége. A spin-off cégek hatása nyomán és az új emberek és erőforrások odavonzásával a régiók és városok tiszta hasznot húzhatnak az EIT és a tudományos és innovációs társulások tevékenységéből.
Az EIT • nnovatív elképzelésekkel jelenik meg a piacon • több vállakozót is arra ösztönöz, hogy új, innovatív vállalkozásokat hozzanak létre és működtessenek • segíti az európai szaktudás és kreativitási bázis bővítését • regionális és helyi szempontból jelentős fejlődési lehetőségeket is biztosít
14
15
Hatékony finanszírozás A kezdeményezés megfelelő finanszírozásának fenntartása érdekében az EIT pénzügyi modellje a vállalkozói logikára épül. Azáltal, hogy az EU segíti és hozzájárul az EIT létrehozásához, az EIT-nek vonzó célponttá kell válnia az üzleti befektetések számára Az EU költségvetéséből várható kezdeti hozzájárulás segítségül fog szolgálni az EIT beindításához a 2008–2013-as időszakban, és olyan támogatási struktúrát és feltételeket fog biztosítani, amelyek szükségesek az integrált ismerettovábbításhoz és hálózatkiépítéshez. Az EU-nak ez a hozzájárulása emelőhatásként fog működni. Mivel a kezdeményezés várhatóan jelentős megtérülést hoz, valószínűleg sok vállalkozás kíván részesedni az EIT-ből, és készek lesznek annak elősegítésére, hogy az európai innovációs potenciál utat törjön magának. A tudományos és innovációs társulások erős üzleti komponensük miatt valószínűleg a magánszektor vonzó befektetési célpontjává válnak. Ugyanakkor egy sor olyan forrásra támaszkodhatnak, amelyek biztosíthatják a szilárd pénzügyi alapot: • az EU: az EIT költségvetési tétele (308,7 millió EUR), valamint a TIT-partnerek számára fennálló lehetőség, hogy pályázzanak a strukturális alapokra, a 7. keretprogramra, az Egész életen át tartó tanulás programjára, valamint a versenyképességi és innovációs keretprogramra. • a résztvevő országok és nemzetközi szervezetek és intézmények • kölcsönök az Európai Befektetési Banktól • jótékonysági hozzájárulások, mint pl. adományok vagy hagyatékozások • saját jövedelem létrehozása
Az EIT Alapítvány – a jövőbeni befektetések vonzó kiindulópontja Az EIT tevékenységeinek elősegítése és támogatása érdekében lehetősége van egy alapítványt létrehozni. Az alapítvány lesz az EIT legfontosabb eszköze a források összegyűjtéséhez, az erőforrások mobilizálásához és a tőkeáttételhez mind egyéni, mind társasági adományozók részéről. Az alapítvány az üzleti tevékenységet folytatók, a jótékonysági szervezetek és más érdekelt partnerek számára biztosítani fogja az EIT-be való egyszerű és hatékony belépést, miközben garantálja az EIT kiváló minőségben rejlő versenyelőnyét. Az alapítvány pénzügyi forrásai az EIT operatív működésére lesznek irányítva – egy igazi befektetés a jövőbe.
16
Kezdés
A kezdet: az EIT létrehozása felé tett fő lépések A cél az, hogy az EIT 2009 végén már működjön. A létrehozása felé tett lépések az alábbiak: • 2008. nyár: Az EIT igazgatótanácsának kinevezése
TARTALOM
A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.
• 2008. ősz: Az EIT igazgatótanácsának első ülésszaka
Ingyenes telefonszám (*) : 00 800 6 7 8 9 10 11
• 2009. nyár: Az ügyvezető igazgató kinevezése
(*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.
• 2009. vége: Az első 2-3 TIT kiválasztása
• 2009. nyár: Az első hároméves gördülő munkaprogram
További bővítés: • 2011. nyár: Az EIT első független átfogó értékelése • 2011. nyár: Az első stratégiai innovációs terv • 2011. ősz: További TIT-ek kiválasztása
Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu. Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2009
© Európai Közösségek, 2009 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium
ISBN 978-92-79-10952-2
Klórmentes fehér papírra nyomtatva Európai Bizottság
doi 10.2766/92787
2009 – 16 oldal – 25.0 x 17.6 cm
