Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete
Az Európai Unió… …mennyország
EU ismeretek
ha az angolok a rendőrök, a franciák a szakácsok, a németek a technikusok, az olaszok a szeretők és az egészet a svájciak szervezik.
2008. január 09.
Előadó: Tarsoly Péter
2008.05.15.
Az Európai Unió…
Európa nagy korszakai
…pokol
ha a németek a rendőrök, az angolok a szakácsok, a franciák a technikusok, a svájciak a szeretők és az egészet az olaszok szervezik.
2008.05.15.
2
3
Az ókori Görögország (ie. 2500-ie. 146) Az ókori Róma (ie. 753-iu. 476) Bizánc és Nyugat-Európa birodalmai (500-1000) Középkori Európa A modern Európa kialakulása Forradalmak kora (1789-1848) Nemzetállamok és birodalmak (1849-1914) Világháborúk kora A mai Európa kialakulása
2008.05.15.
4
Egységes Európa gondolata
Páneurópa
A kezdet: Rotterdami ERASMUS törökellenes összefogás sürgetése (A béke siráma… 1515) Birodalom elméletek és összefogási kísérletek 1922 - Páneruópa elmélet 1946 - Churchill zürichi beszéde (Európai Egyesült Államok az USA mintájára) 1949 - NATO (10 európai állam + USA + Kanada katonai védelem a hidegháborúban) 1949 - Európa Tanács (13 európai állam az emberi jogokért, és az európai kultúráért) 1950. május 9. – Schuman-terv 2008.05.15.
5
2008.05.15.
6
Egységes Európa gondolata
Európai Közösség
1951. április 18. – Párizsi szerződés
Résztvevő országok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Fő céljuk: Vámunió és közös piac létrehozása. Vámunió: kereskedelmi korlátozások felszámolása és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika. Közös piac: olyan terület, amelyen belül az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat. EK hatályba lépet: 1967. július 1.
Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió)
1957. március 25. – Római szerződések Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)
1965. április 8. – Brüsszeli Egyesítő szerződés Európai Közösség létrehozása (EK) 2008.05.15.
7
2008.05.15.
8
Egységes Európa gondolata
Az EU 3 pillére
1986. – Egységes Európai Okmány 1992. február 7. – Maastrichti szerződés
Az Európai Közösség A közös kül- és biztonságpolitika A bel- és igazságügyi együttműködés
Szerződés az Európai Unióról (1993. november 1.) Európai Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása (1999. január 1. / 2002. január 1.)
1997. október 2. - Amszterdami Szerződés Maastrichti szerződés felülvizsgálata (1999. május 1.) A Schengeni egyezmény beemelése az EU-ba
2001. február 26. - Nizzai szerződés intézményi reformok, melyek lehetővé tették az új tagállamok felvételét
2008.05.15.
9
2008.05.15.
10
Egységes Európa gondolata
Schengeni egyezmény
2004. május 1. - Magyarország is belép az EU-ba. 2004. október 29. – Az EU alkotmány aláírása 2007. január 1. – EU27, Bulgária és Románia is csatlakozik. Tagjelöltek:
1985 június 14. Schengen (Luxemburg) Tagjai: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK (EK Olaszország nélkül) Megállapodás a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is.
Horvátország Macedonia Törökország
2007. december 13. – Lisszaboni szerződés 2007. december 21. – Magyarország belép a Schengeni övezetbe 2008.05.15.
11
2008.05.15.
12
Tagállamok csatlakozása
A 4 szabadság elve
1973. Dánia, Egyesült Királyság és Írország 1981. Görögország 1986. Portugália és Spanyolország 1989. NDK 1995. Svédország, Ausztria és Finnország 2004. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta 2007. Románia, Bulgária
A Római szerződésben megfogalmazták az Áruk Szolgáltatások Tőke Személyek szabad mozgásának elvét.
2008.05.15.
2008.05.15.
13
Áruk szabad mozgása
Szolgáltatások szabad mozgása
Belső vámok és azzal egyenértékű díjak tilalma Megkülönböztető belföldi adózás tilalma Mennyiségi korlátozások és azzal azonos hatású intézkedések tilalma. Notifikáció CE megjelölés, összefüggés az ISO-rendszerrel Szabványrendszerek összehangolása
Helyi szolgáltatókkal megegyező bánásmód Szolgáltatásnak minősülnek: Ipari jellegű tevékenységek Kereskedelmi jellegű tevékenységek Kézműipari tevékenységek, Szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek Közszolgáltatások liberalizációja
2008.05.15.
2008.05.15.
15
14
16
Tőke szabad mozgása
Személyek szabad mozgása
Nemzeti elbánás elve Nemzeti korlátozások megalapozottsága Diszkrimináció mentesség Kényszerítő közérdek Alkalmas a cél megvalósítására Nem mehet túl a cél megvalósításán Aranyrészvény
Letelepedés szabadsága (gazdasági tevékenység tényleges gyakorlása) Munkavállalók szabad mozgása
2008.05.15.
Korlátozás lehetősége: Közszolgálat Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme Anyanyelv ismerete Diplomák, szakképesítések elismerése Szociális előny
17
A piaci integráció lépcsőfokai
18
Vámunió előnyei nagyobb piaci tér → optimális termelési méretek → méretgazdasági előnyök, intenzívebb verseny → hatékonyság növelése → termelési költségek csökkentése, munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök → specializáció és kooperáció) kiaknázása vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső versenytársakkal szemben
Preferenciális övezet Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Ö 1968.07.01. Közös piac Egységes piac Gazdasági és monetáris unió Politikai unió
2008.05.15.
2008.05.15.
19
2008.05.15.
20
Vámunió előnyei
Az egységes belső piac akadályai
a vállalati szféra transznacionalizálódása, fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék, a tagországok makrogazdasági teljesítménye javul: gyorsabb műszaki haladás és gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság
Fizikai akadályok: árumozgás határokon történő ellenőrzése személyek mozgása (Schengeni Egyezmény)
Technikai akadályok: szabványok, normák, előírások kérdése (kölcsönös elismerés elve, egységesítés területei) közbeszerzések piacának liberalizálása szolgáltatások piacának liberalizálása
Fiskális akadályok:
gazdaságpolitikai akadályok (adópolitika, állami támogatások, árfolyam-politika) adókulcsok harmonizálása (fő ÁFA-kulcs 15%) 2008.05.15.
21
2008.05.15.
22
Az egységes belső piac akadályai
Gazdasági és monetáris unió
Cél a négy szabadság elvének a megvalósítása, a még fennálló fizikai, technikai és fiskális akadályok felszámolásán keresztül 1985. június: az Európai Tanács milánói ülésén elfogadták a Bizottság által készített, 286 ajánlást tartalmazó Fehér Könyvet A szükséges intézkedések végrehajtásának határideje 1992. december 31. volt
Már a vámunió és a közös piac működéséhez is szükség volt a pénzügyi (árfolyam-politikai) együttműködésre 1969-70: ún. pénzügyi tervek (Werner-jelentés) alapján az árfolyam-mozgások egymáshoz kötése 1979. március 13.: Európai Monetáris Rendszer (EMS) életbelépése, párhuzamos valuta bevezetése (ECU)
2008.05.15.
2008.05.15.
23
24
Gazdasági és monetáris unió
Az egységes valuta előnyei
Maastrichti Szerződésben elfogadott EMU-terv, utolsó szakaszban az egységes valuta bevezetése Az euró kizárólagos fizetési eszköz az EMU-t alkotó 12 tagországban
2008.05.15.
25
Az EU jelképei
Közvetlen tranzakciós költségek csökkenése Árfolyamkockázatok kiküszöbölése Árak összehasonlíthatósága Integrált pénzpiac
2008.05.15.
26
Az európai zászló
Az európai zászló Az európai himnusz (Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda) Európa Nap – május 9. (Schuman-terv bemutatása emlékére) Európai Unió jelmondata - „Egység a sokféleségben”
2008.05.15.
27
2008.05.15.
28
Az európai zászló
Az EU intézményei
Az európai zászló nem csak az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi. A csillagok száma és a tagállamok száma között nincs összefüggés. Azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert a 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe.
2008.05.15.
2008.05.15.
29
Európai Parlament Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Közösségek Bírósága Számvevőszék Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Központi Bank Európai Befektetési Bank 30
Az Európai Parlament politikai csoportjai
Európai Parlament Az EU lakói közvetlenül választják Utolsó választás 2004-ben volt, 785 képviselő az EU27-ben Fő feladat a törvényhozás (az EU Tanácsával együtt) és ezen belül a költségvetés alkotás A szekciókat politikai nézetek szerint alkotják Plenáris ülések Strasbourgban, egyéb ülések Brüsszelben
2008.05.15.
31
2008.05.15.
32
Európai Unió Tanácsa
Európai Bizottság
Fő feladata a tagországok érdekképviselete EU-országok nemzeti kormányainak téma szerint érintett minisztereiből áll Európai Tanács – az uniós miniszterelnökök vagy kormányfők csúcstalálkozója Szavazati arány hozzávetőleg a tagország lakosainak száma alapján
Fő feladata, hogy a nemzeti kormányoktól függetlenül képviselje az európai érdekeket Jogszabálytervezeteket készít a Parlamentnek és a Tanácsnak Irányítja az EU politika végrehajtását, és az EU alapok szétosztását
2008.05.15.
33
2008.05.15.
34
Európai Közösségek Bírósága
Az EU bevételei
Fő feladata, az egységes európai jogértelmezés biztosítása A Bíróság testületébe minden tagország egy-egy bírót delegál
Tagállamok befizetése Vámok és mezőgazdasági lefölözések Tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adó (áfa) bizonyos része
2008.05.15.
2008.05.15.
35
36
Az EU kiadásai
Az EU támogatásai
2008.05.15.
37
Tematikus támogatások Strukturális alapok Pénzügyi eszközök Támogatás a KKV-k nemzetközivé tételére
2008.05.15.
38
Tematikus támogatások / Környezet, energia, közlekedés
Tematikus támogatások az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei dolgozzák ki és működtetik Konkrét célokhoz kapcsolódnak A KKV-k vagy egyéb szervezetek rendszerint közvetlenül pályázhatnak a programokra, általában azzal a feltétellel, hogy ezek fenntartható, hozzáadott értéket jelentő és több országra kiterjedő projekteket jelentenek Általános szabály a társfinanszírozás
LIFE+
2008.05.15.
2008.05.15.
39
Természet és biodiverzitás Környezetpolitika és környezetirányítás Információ és kommunikáció
Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) Marco Polo II.
40
Tematikus támogatások / Innováció és kutatás
Tematikus támogatások / Oktatás és szakképzés
7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) eContentplus EUREKA – piacorientált kutatási és fejlesztési hálózat
Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó integrált cselekvési program
2008.05.15.
41
COMEINUS ERASMUS LEONARDO DA VINCI GRUNDTVIG
2008.05.15.
42
Tematikus támogatások / Kultúra és média
Tematikus támogatások / Foglalkoztatási kérdések
KULTÚRA 2007 MÉDIA 2007
Információ, konzultáció és társadalmi párbeszéd Munkahelyi egészségügy és biztonság
2008.05.15.
43
2008.05.15.
44
NUTS rendszer
Strukturális alapok
• NUTS 1 Nagyobb régiók összefoglaló elnevezése, tartományi, kisebb országok esetében országos szint. (77 egység) • NUTS 2 Nagyobb közigazgatási egység, pl. a francia région. (206 egység) • NUTS 3 Kisebb közigazgatási egység, pl. a francia département. (1031 egység) • NUTS 4 Helyi szinten meghatározott körzetek, csak Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Nagy-Britannia esetében lettek definiálva. (1074 egység) • NUTS 5 Helyi közösségek, kistérségek (98 433 egység)
Célja a régiók fejlődésében mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésének segítése, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása az Európai Unión belül A KKV-kat támogató legnagyobb közösségi finanszírozási eszköz Különböző tematikus programok és regionális szinten megvalósított közösségi kezdeményezések révén nyújtanak támogatást A programok kezelése és a projektek kiválasztása nemzeti és regionális szinten történik
2008.05.15.
45
2008.05.15.
46
Strukturális alapok
Strukturális alapok célkitűzése
A KKV-k saját beruházásainak közvetlen támogatása csak a gazdaságilag kevésbé fejlett (úgynevezett „konvergencia”) régiókban lehetséges Más régiókban az egyes KKV-knek adott közvetlen támogatásokkal szemben a nagy horderejű akciók részesülnek előnyben (pl. vállalkozói képzés, támogató szolgáltatások, üzleti inkubátorházak, technológia-átadási mechanizmusok, hálózatépítés, stb.)
Konvergencia – a kevésbé fejlett régiók konvergenciájának fokozása (81,54%) Regionális versenyképesség és foglal. – regionális versenyképesség, és vonzerő növelés, munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodásának segítése a gazdaság változásokhoz (15,94%) Európai területi együttműködés – határon átnyúló együttműködések támogatása (2,52%)
2008.05.15.
2008.05.15.
47
48
Strukturális alapok
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Kohéziós Alap
A kkv-k vállalkozói szelleme, innovációja és versenyképessége (pl. vállalkozási mentoring, a kkv-k keretei között alkalmazott innovatív technológiák és irányítási rendszerek, ökoinnováció, az információs és kommunikációs technológiák sikeresebb felhasználása) A kkv-k interregionális és határokon átnyúló együttműködése
2007-2013 között 308 milliárd euró
2008.05.15.
49
2008.05.15.
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Szociális Alap
A kkv-k regionális és helyi környezetének fejlesztése (pl. tőke biztosítása a kkv-k számára a kezdeti és a növekedési szakaszban, üzleti infrastruktúra biztosítása és támogatási szolgáltatások a kkv-k számára, regionális és helyi kutatásés technológiafejlesztési kapacitások, üzleti együttműködés és innovációs kapacitások) Emberi erőforrásokra irányuló befektetés (az Európai Szociális Alap támogatása mellett)
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
2008.05.15.
2008.05.15.
51
50
Munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése; Foglalkoztatáshoz történő hozzáférés és a munkaerőpiacon való részvétel fokozása; Társadalmi beilleszkedés erősítése a megkülönböztetés elleni harc, valamint a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiachoz történő hozzáférésének lehetővé tétele révén; Reformot támogató partnerség elősegítése a foglalkoztatás és a beilleszkedés területén; 52
Európai Szociális Alap Konvergencia Humántőkébe történő befektetés bővítését és fejlesztését, különösen az oktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése révén; Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának növelésére irányuló cselekvéseket nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;
2008.05.15.
53
