A római művészet korszakai • Köztársaságkori művészet • Császárkori művészet • Korai kereszténység Rómában Építészet • Színházak, bazilikák, fórumok, közigazgatási és kereskedelmi épületek, templomok , paloták, bérházak, castrumok • Mérnöki építészet: utak, hidak, vízvezetékek, csatornák, városfalak, kapuk Szobrászat • Patrícius portrék, hellenisztikus szobormásolatok, császárszobrok, domborművek, hatalmi reprezentáció Festészet • Falfestészet és mozaikművészet, görög festmények másolatai
A római királyság
A római köztársaság
A római társadalom
A korai császárkor
Római falazások
Kövezetett római út
Római híd Pons Fabricius i.e. 62.
Római vízvezeték Aqua Marcia i.e. 146.
A Pont du Gard Nimes közelében i.e. I. század vége
Római átriumos lakóház
Archaikus lakóház
Római villák romjai Pompejiben
Bérházak és közös illemhely romjai Ostiában
A klasszikus oszloprendek
Toszkán oszloprend
Kompozit oszloprend
Colosseum motívum
Az egymás fölötti szintekre más-más oszloprendet helyeznek: a legalsóra erőteljes dórt vagy toszkánt, fölé a karcsúbb jónt, efölé pedig korinthoszit, az esetleges negyedik szinten korinthoszi féloszlopok, pilaszterek tagolják. Ez a rendszer a mai korig érvényben van, s a legjellegzetesebb római homlokzatalakítások egyike. Az oszloprendes árkádsort a római Colosseum homlokzatán látható, legkiforrottabb példájáról Colosseum-motívumnak is nevezik.
Fortuna Virilis-templom i.e.40.
Vesta templom
Hercules Victor temploma i.e. 146.
A tholos típusú kerek templomok formáját a rómaiak a görögöktől vették át. Több változatban is létezett attól függően, hogy valódi vagy peripteroszként az oszlopok szabadon állva futnak körbe a cella körül vagy féloszlopként a cella tömör falához simulnak. A kerek templom is pódiumon áll csakúgy, mint a négyszög alaprajzú. A rómaiak ezt a típust is frontális elrendezésűvé formálták, így lépcső gyakran csak a bejárat felöli oldalon vezetett az oszlopos csarnokba. A díszes párkányzat felett kerek nyeregtető fedte az épületet.
Marcellus színháza i.e. 13.
Pompeii amfiteátrum Az amfiteátrumokat az állatviadalok és gladiátorjátékok elterjedése hozta létre. Lényegében két lépcsőzetesen emelkedő, íves nézőtér szembefordításával keletkezett az ellipszis alaprajzú építmény. A színpad elmarad és az orchestra nagyméretű, elliptikus arénává bővült. A pompeii amfiteátrum, mintegy 20 000 nézőt fogadott be. Az elliptikus építmény 136 méter hosszú és 104 méter széles.
Forum Romanum
A görög agórákhoz hasonlóan alakult ki a római városok társadalmi, kereskedelmi és politikai életének reprezentatív központja, a főrum. A többnyire négyszög alaprajzú, hosszanti főtengely mentén szerveződő teret középületek és szentélyek sora övezte. A fórum körül helyezkedtek el a közigazgatás épületei, a tanácskozó testület gyűléstermei, a levéltár, továbbá az állami istenek temploma. A Capitolium és a Palatinus domb lábánál elterülő, hosszan elnyújtott, szabálytalan négyszög alakú területet a királyság korában kezdték vízteleníteni és beépíteni. Ettől kezdve piactereivel és a népgyűlések terével a város politikai és kereskedelmi központjává vált. A köztársaság korában tovább folyt a terület beépítése. A fórum hosszában a Via Sacra, a szent út húzódik végig. Itt áll többek között a Tabularium, Jupiter temploma, Septimus Severus diadalíve, a Veszta szüzek háza és kerek temploma és a Basilica Aemilia.
Tabularium (birodalmi levéltár) i.e. 78.
A Tabulárium közigazgatási épület volt, levéltárként funkcionált. A Forumon a Capitolium domb felől emelkedik. Homlokzata egy 15 méter magas alépítményen emelkedik. Csak az első, dór oszlopsoros árkádsor maradt fenn. A Tabularium homlokzata az oszloprendes árkádok, a Colosseum-motívum legkorábbi példája. A középkorban egy másik épület épült a tetejére.
Basilica Aemilia i.e. 179.
Caecilia Metella síremléke i.e. 20.
Ostia városának térképe
A hadiépítészet legjellegzetesebb emlékei a hadjáratok során ideiglenes, a meghódított területeken végleges jelleggel épült katonai táborok, castrumok. A téglalap alaprajzú területet fal vette körül. Az oldalak közepén nyíló kapukat összekötő két, egymásra merőleges főút a cardo és decumanus a tábort négy részre osztotta, ahol a katonák barakkjai álltak. A két út metszésénél helyezkedett el a parancsnoki épület, továbbá szentély és raktárak. Ostia városa is szabályos négyszög alakú castrum, mely Róma kikötőjeként szolgált. Később a hosszanti főút mentén színházzal, fürdővel, kereskedelmi székházakkal, bérházakkal bővült.
Római patrícius ősei mellszobrával i.e. I. sz. vége
Római portré szobrászat Idős férfi portréja i.e. I. század
A római szobrászat önálló eredményeket leginkább az arcképszobrászat területén ért el. Jellemzője az egyéniség hű, naturalisztikus ábrázolása. Az arcképszobrászat fontos szerepe a patrícius családok őskultuszából ered. Úgy képzelték, hogy az elhunyt, akit viasz halotti maszkja szimbolizált, maga is részt vett a temetésén. A maszkot egy hozzá hasonló ember fejére húzták. Ezeket a maszkokat aztán odahaza őrizték ereklyetartó ládákban. Amikor az ősök megmintázott képmását tartós anyagokba öntötték vagy faragták, akkor a hellenisztikus plasztika befolyására kialakult a római portrészobrászat. Az alkotások kerülik az idealizálást. Mindenapró ránc és előnytelen vonás megjelenik az arcokon.
Capitoliumi Brutus i.e. IV. század
Cato és Portia mellszobra i.e. I. század
Ciceró portréja i.e. I. század
Pompej romjai
Római falfestészet
1. A táblastílus egy szögletes táblákból összerakott márványfalat imitál. 2. A perspektíva eszközeivel igyekszik megnagyobbítani a teret. Álarchitektúrát hoz létre, majd rányílik egy építészeti látképre. 3. Ez a stílus az álarchitektúrát ornamentikus elemekre cseréli, megtartja viszont a szabadba nyíló ablakszerű látképet. 4. A negyedik stílusban a falak csupán semleges hátterek, a falakat növényi ornamentika és képzeletszülte lények borítják, vannak sima felületek, perspektívikus építészeti elemek, és díszítések vagy figuratív témák.
Casa dei Grifi első stílusú freskó i.e. II. század vége
Villa dei Misteri második stílusú freskója i.e. I. század
Casa della Farnesia harmadik stílusú freskó i.e. I. század
Casa dei Vettii ebédlőjének negyedik stílusú freskója freskója i.e. I. század
Casa dei Vettii (Vettiuszok háza)
Villa dei Misteri (Misztériumok villája)
