A ROMÁNIAI ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS FEJLŐDSÉNEK KORSZAKAI

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009)

A ROMÁNIAI ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS FEJLŐDSÉNEK KORSZAKAI Péter Elek Vezérigazgató helyettes Országos Ásványvíz R.T. (S.N.A.M.)Bucure$ti, str. Mendeleev 36-38 petere@snam. ro. Makfalvi Zoltán Geológus Nyugdíjas, Csíkszereda ( Miercurea Ciuc) , str. M.Eminescu nr.4/1 z. makfalvi@clicknet. ro

Kivonat Az ásványvíz fogyasztás és a palackozó ipar rohamos fejlődése Romániába az utóbbi évtizedekben, arra késztette a szerzőket, hogy felvázolják e gazdasági ágazat jellegzetességeit és alakulását az idők folyamán, figyelembe véve úgy a múltbeli hagyományokat, mint a jövőbeli kilátásokat. A renkivüli természeti adttságok, az ásványvizek kitűnő minősége, a palackozási technológia fejlesztése lehetővé teszi a romániai ásványvizek kitermelését és hasznosítását az európai uniós normák alapján.

Abstract The huge development of botteling industry and riseing of mineral water consumption in Romania, established by the autors to show this economical branch in time with his pecularitis and his evolution in attention with it,s past traditions and with the future prospects. Distinct natural resources, certified mineral waters quality, developed mineral water botteling, allow to exploit and to account mineral waters in Romania, based on U.E. standards.

Abstract Dezvoltarea vertginoasä a industriei de imbuteliere $i crejterea consumului de apä minerals in Románia au determinat autorii sä prezinte particularitäfile fi evolufia acestei ramuri economice In timp, (inänd cont atät de tradipile din trecut precum de perspectiver de viitor. Resursele naturale deosebite, calitatea ireprpjabilä a apelor minerale, dezvoltarea tehnologiei de imbuteliere, permit exploatarea §i valorificarea apelor minerale din Romania pe baya normelor Uniunii Europene.

1.

Bevezető

Világviszonylatban egyre komolyabb gondot okoz a népesség alapvető életfeltételét jelentő jó minőségű ivóvíz biztosítása. Ebben a vonatkozásban, gyógyászati jelentősége mellett egyre nő a szerepe a ma már élelmiszerként kezelt 5

Péter Elek, Maitfalvi Zoltán

palackozott ásványvizeknek. A palackozásra alkalmas természetes ásványvíz ugyanis olyan, természetes állapotában fogyasztásra szánt, elismert víz, amely természetes, vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik, eredeténél fogva tiszta, mikrobiológiai szempontból nem kifogásolható, összetétele és hőmérséklete a víznyerő helyen közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van. A gyógyvizek pedig olyan ásványvizek, amelyeknek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van és elnyerte a gyógyvízminősítést. A palackozott gyógyvizeket általában a gyógyhelyeken megkezdett ivókúrák folytatására használnak orvosi javallatra. Az ásvány és gyógyvizek hatnak az emésztő rendszerre és általában hatnak a szervezet ásványi só és ionegyensúlyára. Régóta ismert az ásványvizek méregtelenítő hatása is. Lényeges kiegészítői táplálkozásunknak az ásványvizekben jelenlevő nyomelemek is, amelyek a táplálékban, italban csak kis mennyiségben fordulnak elő ( Borszéki 1979 ). A fentieket igazolja az egy főre eső palackozott ásványvízfogyasztás évről-évre való növekedése. Az ásvány vízfogyasztás és a palackozó ipar jelentős fejlődése Romániában, arra késztette a szerzőket, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján felvázolja e gazdasági tevékenység fejlődésének rövid történetét.

2.

Anyagok és módszerek

A romániai ásványvíz palackozó ipar történetével az 1970-es évekig A.Pricäjan foglalkozott "Apele minerale §i termale din Románia" ( Románia ásvány és termálvizei ), (Pricájan-1972) könyvének egyik fejezetében. Az utóbbi időben közölt dolgozatok (Vofkori-2004), (Jánosi et al-2008), csak az ország egy vidéke ásványvizeinek ilyen irányú hasznosításával foglalkoznak. A szerzők a hozzáférhető irodalom és adatok segítségével készítették el a palackozási tevékenységre vonatkozó időrendi táblázatokat. A táblázatok elkészítésénél figyelembe vettük az ásványvizekre vonatkozó tudományos ismeretek, a palackozási technológia fejlődését, valamint az ásványvíz palackozó ipart befolyásoló gazdasági és társadalmi feltételeket. A romániai palackozott ásványvízfogyasztás, valamint a palackozott ásványvíz mennyiségének fejlődését az utóbbi évtizedekben grafikonokon mutatjuk be. A korábbi termelési adatok hiányosak, vagy nem voltak hozzáférhetők számunkra. Térképen tüntettük fel a jelenleg működő palackozók helyzetét az ország területén.

6

A romániai ásványvíz palackozás fejlődsértek korszakai

3.

Tárgyalás

A palackozás kezdetei (1900 előtt) Románia nemzetközi összehasonlításban is számottevő ásványvíz készletekkel rendelkezik. A romániai ásványvizek minőségét jelzik a nemzetközi kiállításokon elnyert díjak. A Slánic Moldova-i ásványvizek az 1877-es bécsi, az 1889-es és 1990-as párizsi világkiállításon szereztek aranyérmet Az erdélyi ásványvizek az 1873-as bécsi nemzetközi kiállításon kaptak arany dicsérő oklevelet, míg az 01áne§ti-i és Slänic-Moldova-ivizek minőségét aranyéremmel díjazták A XIX. század utolsó évtizedében a borszéki víz egymás után nyeri el kitüntetéseit a világkiállításokon. 1873-ban Bécsben Ferenc József császár a borszéki " savanyu vizet "az Ásványvizek királynője " címmel jutalmazza. (Pricájan 1972). Az első kezdeményezések az ásványvíznek palackokban történő forgalmazására a fürdőgyógyászattal kapcsolatosak és a gyógyforrásoknál történő ivókúrák kiegészítésére szolgáltak Ebben az időszakban, orvosi javallatra kis mennyiségeket palackoznak. Már 1729-ből említés történik a korondi "savanyúvíz " butellben való szállításáról. ( Jánosi et al.-2008 ). A korondi borvizet kezdetleges módon már 1792-től palackozták, de főként a forrásnál fogyasztották.( Borszéki1979 ). Mátyus István ugyan csak az 1792-es évből tesz említést a dombháti ( Radna-Dombhát) borvíz palackozásáról (Borszéki-1979 ). Kezdetben hordókban, lajtokban, cserépkorsókban szállították az ásványvizet. Nagy mennyiségben került forgalomba a borszéki savanyúvíz.( A cserépkorsókba töltött ásványvíz a Székelyföldön, -Székelyudvarhely-Szejke forrás: Csíkszereda-csíksomlyói Fő forrás- még azl970-80-as években is forgalomban volt). A palackozott ásványvizek iránti növekvő kereslet kielégítése, valamint a víz egyre nagyobb távolságokra való szállítása szükségessé tette a palackozás feltételeinek javítását, hogy a palackozott víz megtarthassa minőségét. A kezdeti fa, fém,kerámia edények már nem feleltek meg ennek a követelménynek, főként szénsavas vizek esetében, mert szállítás közben a víz részben vagy teljesen elvesztette szénsav tartalmát. A gyökeres változást az üveg palackok megjelenése jelentette a XIX század elején. Az ásványvíz palackokat előállító üveghuták elterjedése fontos tényező a palackozó ipar kialakulásában. A borszéki üveggyár és palackozó 1806-ban kezdi meg működését. 1891ben borszék már 3,5 millió üvegpalackot forgalmaz kitűnő minőségű dugókkal és ónkupakokkal ellátva. 1891-től már az akkor modern Oelhofer-Valser féle palackozó gép segítségével töltik a borszéki Fő kút vizét. A " savanyu vizek királya

7


", a borszéki víz, mint Európának legelső élvezeti vize már eljut Konstantinápolyba is. A XIX század közepétől sorra indul az ásványvíz palackozás a Székelyföldön, a Bánátban és Máramarosban ( Buziásfürdő 1840, Tusnádfürdő 1866, Bibarcfalva 1879, Szaplonca 1886 stb. A palackozók elsősorban szénsavas ásványvízforrások vizét palackozták A palackozott ásványvizek mennyiségére kevés adatot találunk az irodalomban: Buziás: 1840-50 = 2000; 1870 = 15000 palack ( Jancsó 2007 ) Bixád:, Klára forrás: 1874 = 100000 palack ( Borszéki 1979 ) Élőpatak: 1894 = 800000 palack ( Vofkori 2004 ) Kézdipolyán: 1896 = 400000 palack ( Vofkori 2004 ) Bodok:XIX.század végén 10-20000 palack ( Borszéki 1979 ) Tusnádfürdő: XlX.század végén 50000 palack ( Borszéki 1979 ) Borszék: " Eddig ( 1896 ) a borszéki Főkútból éjjel-nappali töltéssel 10000 literes palackot csurgattak, ma az Oelhofer féle gép alkalmazásával 20 ezer palackot töltenek meg. Ki Alexandriában, Konstantinápolyban, Budapesten, Párizsban, Londonban vagy New -York-ban borszéki vizet hozat a kereskedésből, az tényleg azt a kellemes, izgató, szénsavgyöngyöktől mintegy forrásban lenni látszó, buzgó, kristálytiszta vizet élvez " (Hankó 1896). Palackozás 1900-1944 között A palackozási tevékenység fokozódik az első világháborúig, új palackozók létesülnek. (lásd a táblázatban ). A XX. század elején Románia területén több mint 50 palackozó működött (Pricájan 1972 ). Az első világháború után megmaradt palackozók helyreállítási és értékesítési gondokkal küszködtek, majd a gazdasági válság negatív hatása érezhető. A gazdasági válság után, a felélénkülő kereslet az ásványvizek iránt, a meglévő palackozók mellett újak létesítéséhez is vezetett: Cáciulata, Románszentgyörgy, Homoródfürdő, Slánic Moldova, Zajzon, (lásd a táblázatban ). Palackozás 1945-1990 között A második világháborút követően, az államosítás után, 1948-1952 között az ásványvíz kitermelés és a palackozó ipar az Egészségügyi és Kereskedelmi minisztériumok hatáskörébe tartozott. A termelés fokozatosan növekedett: 1948ban 165000 liter, 1949-ben 3,144 millió liter, 1950-ben 7,620 millió liter, 1951-ben 8,859 millió liter és 1952-ben meghaladja a 10 millió litert. 1952-től a palackozók nagy része az Élelmiszeripari Minisztériumhoz kerül, de több gyár a helyiipar kezelésében marad, majd ezeket 1969-től a megyei néptanácsok adminisztrálják.

8


Az 1956-1985 között végzett hidrogeológiai kutató és kitermelő fúrások célja: •

a kitermelhető hozamok növelése Borszéken, Buziáson, Bibarcfalván, Zajzonban • újabb palackozó egységek beindítása Boholton, Csíkszentkirályon,, Vargyason, Gödemesterházán, Románszentgyörgyön, Tusnádon, Tosorogon ( Tósarok ) és a Doma-medencében: Dorna Candreni, Poiana Co§nei, Poiana Negrii, Poiana Vinului, §arul Dornei. (lásd a táblázatban ). A fent említett időszakban jelentős fejlesztés történik a palackozási technológiában is. Korszerű palackozó vonalakat szerelnek fel, újabb vastalanító berendezéseket alkalmaznak. Megtörténik a széndioxid adagolásának az automatizálása, az üvegek lezárásának a tökéletesítése. A szállítás feltételeinek javítására izoterm vagonokat és gépjárműveket alkalmaznak. A gyárak modernizálásával és az új palackozók beindításával a termelés is jelentősen növekszik, így.. 1968-ban már több mint 123 millió liter ásvány és gyógyvizet palackoznak. A gyógyvíz ebből kb. négy millió liter. Az egy főre eső évi ásványvíz fogyasztás Romániában 1969-ben 4, 1970-ben pedig 8,1 liter, míg 1969-ben a franciák 33 litert fogyasztottak ( Pricájan 1972 ). Palackozás 1990-2009 között Az 1989 utáni években a termelés visszaesik, 1993-ban nem haladja meg a 120 millió litert, de a következő években látványosan növekszik. A palackozott ásványvizek mennyisége 2001-ben eléri a 800millió litert és 2006-ban meghaladja az egy milliárd litert. Az egy főre eső évi ásványvízfogyasztás is túllépi az 50 litert. (lásd a palackozott ásványvizek termelés és fogyasztás fejlődésének grafikonjait). A fejlődés egyrészt a kitermelhető palackozásra alkalmas ásványvízkészletek növelésével, a palackozási technológia korszerűsítésével és automatizálásával, másrészt a széndioxidmentes, úgynevezett " sima vizek " és az alacsony ásványanyag tartalmú természetes ásványvizek palackozásának beindulásával magyarázható. Amíg a palackozás kezdetétől fogva 1990-ig szinte kimondottan a szénsavas közepes és magas ásványi só tartalmú vizekre összpontosult, addig jelenleg a sima vizek részaránya az össztermelésből meghaladja a 30 %-ot és növekvő tendenciát mutat. Az utóbbi időben egyre nagyobb a kereslet az alacsony ásványanyag tartalmú ásványvizek iránt, a magas ásványi só tartalmú vizek részaránya nem haladja meg a 10 %-ot az ásványvíz kereskedelemben. A termelés és az eladás ugrásszerű növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a műanyagpalackok csomagoló anyagként való felhasználása. Jelenleg

9


az ásványvíz több mint 80%-át műanyag palackban forgalmazzák, míg 1990-ben a romániai palackozók csak üvegpalackot használtak. A romániai ásványvíz palackozás egyik jellegzetessége a szezon jelleg, ugyanis a nyári hónapokban a fogyasztás szinte megduplázódik A jelenleg ismertebb palackozott szénsavas ásványvíz márkák: Borsec, Perla Harghitei ( Hargita gyöngye ), Dorna, Biborjeni, Carpatina, míg a sima vizek közül: Izvorul Minunilor, Borsec, Bucovina, Izvorul Alb (lásd a táblázatban). Az ásványvizek kutatását, feltárását a 85/2003 számú Bányatörvény szabályozza., a kitermelési és palackozási (értékesítési) feltételeket az 1020-as Kormányrendelet íija elő az európai normáknak megfelelően. Ugyancsak törvény által szabályozott a kitermelés alatt álló ásványvíz telepek védelme Hidrogeológiai és egészségügyi védő övezetek kijelölése által, amelye hivatottak az ásványvízkészletek és az ásványvíz minőség megőrzését biztosítani.

4.

Következtetések

Az ásványvíz palackozás Romániában egy jelentős múlttal rendelkező iparág. A romániai palackozott ásványvíz már a XIX században ismertté vált Európában. A palackozó ipar látványos fejlődése tapasztalható 1990, a privatizáció megjelenése után. 1990 után a palackozott ásványvizek skálája kibővüllt a szénsavmentes és az alacsony ásványanyag tartalmú vizek értékesítésével. Ebben az időben az ásványvíz palackozás koncentrálódik néhány nagyobb cég által, amelyek az országos termelés 60-70%-át biztosítják. Az ország ismert és jelenleg még fel nem tárt ásványvíz potenciálja lehetővé teszi az iparág további fejlődését, a fogyasztói igények kielégítését és az ásványvíz export fejlődését. Különösen jelentős szerepet játszhat a palackozó ipar az ásványvizekben gazdag régiók, mint például a Székelyfold gazdasági fejlődésében. Románia megteremtette az európai normáknak megfelelő törvényes feltételeket a palackozott ásványvizek kitermelésével, értékesítésével és védelmével kapcsolatosan.

10


Táblázatok, ábrák: 1. Táblázat Az ásványvízpalackozó tevékenységre vonatkozó adatok időrendi felsorolása Helység

Forrás* / Márka**

1 1900 előtt Korond Radna-Dombhát Borszék

2

Főkút* Sursa sträveche

Buziás Bodok Tusnádfürdő Bikszád Bibarcfalva Bábolna Homorodfürdő Boholt Felsőrákos Szaplonca Solymos Vi§eu Kászon-Impér Mánás fürdő Kászonjakabfalva

Kovászna

Kézdipoján

József forrás*(Fő forrás) Matild* Salvus** Matild*Mária* Főkút* Klára* Borhegy*Baross * Baróti* Régi forrás* Klotild*(Fő forrás) Régi forrás* Mária* , Udvarhelyi* Régi forrás* Régi forrás* Régi forrás* Régi foiTás*, Répát** Siculia* Salutaris* Kászongyöngye* * Borámyéki Bálás* (Veresszéki-Pán**) Vajnafalvi horgászkút* Regele Ferdinand** Mariska* Nemere** Vénusz** Régi forrás* Főkút**, Erzsébet* Régi forrás*

Palackozás dokumentált ideje 3

Megjegyzés 4

1792 1792; 1800 1805 1892 1840 1871 1848 1894 1866-1868 1874 1879-1880 1892 1880 1881-1890 1883 1886 1886 1886 1886 1888 1890 1890 1890 1894

gyógyvíz

1891

1892 11


(Kézdiszentkereszt) Élőpatak

Fehérkői*, Salvator** Erzsébet forrás* Hunnia**

Borsabánya Kászonfeltiz

Diana**

1800-as évek végén 1800-as évek végén 1800-as évek végén

Hosszúaszó Mikóújfalu Torja 1900-1944 Csíkszentmárton Buziás Gyergyóújfalu Bikszád Árkos Bárót Mikóújfalu Certeze-Oa§ Csíkrákos Vi§eu Kászonj akabfal va Málnásfürdő Borszék Chimindia Élőpatak Székely-Szeltersz Cäciulata Románszentgyörgy Slänic Moldova Tusnádfürdő Zajzon Homorodfürdő

12

1895 1892 1894 1892 1893

Anna* (Szent Anna gyógyforrás )** Phönix ásványvíz** Hajnal** Klára* Luna** Gloria* Benkő (Regina )* Baross* Hunnia** Apollo* Attila* Suligu** Perla Casinului** Mária* , Siculia* Főkút* Régi forrás* Régi forrás* Salutaris* 1 sz.forrás* Hebe** Régi forrás* Fő forrás* Ferdinánd* Klotild*Lacrima Homorod** Fehérkői*, Salvator**

1906 1907-1928 1900-as évek elején 1909 1909 1909 1909 1909 1909 1909 1909 1904; 1909 1916 1928 1932-1933 1930 1936 1936 1936 1936 1936 1936-1938 1944

gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz


Kászonfeltiz Nyáráspatak Kászon-Impér Korond 1945-1989 Borszék Buziás Kászon-lmpér Kászonjakabfalva Vargyas Bibarcfalva Csíkszentkirály Ujtusnád Bodok Kézdipoján (Kézdiszentkereszt) Málnás fürdő Boholt Gödemesterháza Románszentgyörgy Tósarok (To§orog) Doma Candreni §arul Domei Poiana Co§nei Poiana Negrii Poiana Vinului 1990-2009 Bibarcfalva

Parasztlány* Répáti* Répát** 1918-1944 1900-1944 1900-as évek elején 4-es szonda* Buziás** Répát** Kászongy öngy e * * Vereszéki-Pán* Salutaris** Värgi?**, Silvana** Borsil** Biborfeni** Hargita Gyöngye** Perla Harghitei** Tusnád** Bodoc** Nemere**

1953 1956 1956 1944-1948 1956 1978 1964-1983 1968 1970 1978 1972 1978 1978

Málnás** Stánceni** Hebe** Carpatina** §arul Domei** Poiana Negrii** Doma**

1978 1956-1985 1956-1985 1956-1985 1956-1985 1956-1985 1956-1985 1956-1985 1956-1985 1956-1985 1990

Bodok Boholt Borszék

Biborjeni**; Valea Brazilor** Bodoc** Boholt** Borsec**

Buziás

Buzia§**

1990

1990 1990 1990

gyógyvíz gyógyvíz

szénsavas, sima víz

13


Csíkszentkirály Gödemesterháza Lippa Málnás fürdő Doma Candreni Poiana Negrii Tósarok (Tojorog) Új tusnád Zajzon Borsabánya Certeze Ia§i-Copou Vatra Domei Saco§u-Mare Bäcáia Rieni Csíkszereda-Zsögödfíirdö Csíkszereda Herkulesfürdő Élőpatak Fieni Kovászna Cheia Bu§teni Bélbor

Perla Harghitei** Cristalina** Harghita (Tiva)** Stánceni** Lipova Maina?**, Maria** Perla Covasnei** Doma ** Izvorul Alb** Poiana Negrii** Carpatina** Tujnad** Zizin** Alpina Borja** Certeze** Amfiteátru** Bucovina** Aqua Vital** Cezara** Izvorul Minunilor** Anavie** Harghita Springs** Hercule ** (Carpatina**) Välcele** §apte Izvoare** Roua Mun{ilor** Keia** Aquatique**

Évszám nélküli említett ásvánwíztöltési tevékenvsée 1944 előtt: Apa Säratä Bölön Borsa Braza Breb-Sighet Csíkdánfalva 14

Régi Forrás* Zugói borvíz* Sándor forrás* Régi Forrás*

1990 1990 1990 1990 1990 2000 1990 1990 1990 1990 1992 1992 1992 1993 1995 1996 1996

gyógyvíz sima víz

sima víz szénsavas, sima víz sima víz

1998 2004 1998 1999 2000 2003 2008 2008 2009

sima víz gyógyvíz sima víz sima víz sima víz


Csíkverebes Dármoxa Lippa Lövéte Petro§i{a Ru§eni Sepsiszentgyörgy Stoiceni Slánic Moldova Tämä§eu Tinea Valea Mariéi Zalánpatak

Régi Forrás* Régi Forrás* Merkur* Smelt* Régi Forrás* Kamilla* Mihai Bravu** Venus* Régi Forrás* Régi Forrás* Régi Forrás* Állomás melletti* Régi F o n i s * Régi Forrás*

15


2. ábra Palackozott ásványvíztermelés Romániában 1992-2008 között ASYANyviZFOí"; YASZTÁS ROM VMÁBAN I »92-2008

48

3. ábra Ásványvízfogyasztás Romániban 1992-2008 között

16

5


Irodalomjegyzék

Hankó, V. 1891. Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leirása. Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár. Hankó, V. 1896. Utánnyomás 2000. Székelyföld. Az Erdélyrészi Kárpát Egyesület kiadása,. Budapest. Pricájan, A. 1972. Apele minerale termale din Románia. Editura Tehnicá, Bucure§ti. Kisgyörgy, Z., Kristó, A. 1978. Románia ásványvizei. Tudományos és Enciklopédiái Könyvkiadó, Bukarest. Borszéki B. 1979. Ásványvizek és Gyógyvizek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Vofkori, L. 2004. A székelyföldi ásványvíz gazdálkodás rövid története. A Kárpát-medence ásványvizei. Tudományos Konferencia, Csíkszereda, pp. 66-80. Nagy, I. et al. 2006. Particularitáti $i tending privind valorificarea apelor minerale naturale din Románia. A Kárpát-medence ásványvizei III. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Csíkszereda -Miercurea Ciuc. pp. 13 23. Jánosi, Cs. et al. 2008. Palackozott székelyföldi ásványvizek. X. Székelyföldi Geológus Találkozó. Csíkszereda. Pp.36-38 Zsigmond, E. et al. 2004. Székelyföld, borvizek gyógyfürdők, üdülőhelyek. Térkép 1: 250000. Dimap.Kiss. I. kiadás, Budapest/Csíkszereda.

17

A ROMÁNIAI ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS FEJLŐDSÉNEK KORSZAKAI

Recommend Documents