„ „
MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETÉNEK KORSZAKAI • A sumér városállamok kora i.e. 3100 – 2800. (Eridu, Ur, Uruk) (Zikkurat, ékírás) • Az egységes Mezopotámia létrejötte akkád uralkodók alatt i.e. 2371-1894. (Sarrukin király, Nárámszín király, Gudea papkirály) • Ó-Babilonia. Amorita uralkodók, babiloni székhellyel i.e. 1758-1595. (Hammurápi király) • Hettita királyság kora
• Asszír hódítók kora • i.e. 1200 kürül – 612. (Assur-Bán-Apli)
• Új-Babilónia • i.e. 612 – i.e. 539. (Nabu-Kudurri-Uszur) • Perzsa művészet • i.e 539 – 334. (Kürosz, Dareios, Xerszész )
Mezopotámia térképe
Meztelen alabástrom férfialak Urukból i.e. IV. évezred
Pecsételőhenger Inanna istennő szent marhacsordájával i.e. IV. évezred
GLIPTIKA
Fonott nád lakóház Irakban napjainkban
Az írás kialakulása
Számadási könyv töredéke Urukból i.e. IV. évezred
• Az írás kialakulásának prózai oka a gazdasági könyvelés kialakulása volt. Szükség volt a gabonás zsákok, nyájak, kerámiák adatainak lejegyzésére. Az írás első formája a piktogramma volt, amikor a fogalmat a leegyszerűsített képe jelölte. Ezekből a képjelekből alakult ki a jóval egyszerűbb ékírás i.e. 2900 körül.
Az ékírás
Az ékírás eszközei
• Az írnokok puha agyagtáblákat használtak eleinte, amelybe kalamussal, hegyesre vágott nádszállal rajzolták a jeleket. A sumérok szokása lett, hogy ezeket a korai írószerszámokat rézsútosan vágták le, így ék alakú jeleket hagyhattak vele. A számokat kerek végű náddal jelölték. A jelek bonyolult rendszerét katalógusokból sajátították el az írástudók.
A városállamok kialakulása • Mezopotámia déli része után megindult a városiasodás az északi területeken is, ahol az esőzések miatt nem volt szükség a Tigris és az Eufrátesz vizét felhasználó csatornarendszerek kiépítésére. Délen Ur, Lagasz, Nippur, Kis városa jelentős, északon az asszír Assur és Ninive városa fejlődik. • Az építészet alapanyaga a nyers tégla. Az épületeket teraszra építették, védve őket a talajvíztől. Ismerték a boltívet, de csak ritkán alkalmazták, s nem a monumentális építészetben, hanem a sírkamráknál. Az épületek vastag falai miatt nyílásokat nem lehetett rajtuk vágni, a fény nem itt jutott be. A szobákat a nyitott belső udvar falai mentén helyezték el. • A falak egyhangú simaságát a faépületekre jellemző tagolásokkal törték meg, ami díszítő elemként szolgált, erős fény-árnyék kontrasztot létrehozva. A tetőt pálmafa törzsekkel fedték le.
templomépítészet
A zikkurat
• A kezdetben terményraktárként is funkcionáló Mezopotámiai templom egy vagy több teraszra épül, tetején szentély található. A templomok a történelem folyamán különböző formát öltöttek (teraszos, emeletes, ovális stb.) Kezdetben számos melléképület csatlakozott hozzá, később letisztul a szent tér formája. • A többszintes torony, mint építmény már a zikkuratok előtt is létezett. Az i.e. III. évezredtől a zikkuratként emlegetett tornyok szolgáltak a templomok talapzatául. Legfelső szintjén a templom és az isten lakhelyéül szolgáló kápolna állt. Ami csillagászati obszervatóriumként is szolgált. Az emeleteket rámpák és lépcsők kötötték össze. A zikkurat építését mindegyik mezopotámiai nép átvette.
Ur-Nammu uri zikkurátja i.e. XXII. Század vége
vallás • Mint bármely, a földnek és az áldást hozó esőnek kiszolgáltatott földművelő kultúrában, Mezopotámiában is az istenek művének tekintették a természeti jelenségeket. . Így született a gondolat, hogy az istenek az égben laknak, s akkor küldik az életet adó vizet, hogyha az emberek eleget tesznek rituális kötelezettségeiknek. • A mezőgazdaság számára nagyon fontos az évszakváltás előrejelzése, az a mezopotámiaiak érdeklődését a csillagászat felé terelte. Az ég fürkészésével megszületett az asztrális kultusz, s az éjszaka köré megalkották a holdnaptárt, ami az idő mérésére szolgált. • Számos isten létezett, s minden város valamelyik oltalma alatt állt. Áldozatot mutattak be nekik a termékenység eljövetele, és a rossz szellemek elúzése érdekében. A sumérok három főistent: Anut (az eget), Enlilt (a földet) és Éát (a vizet) tisztelték.
Ur-Nanse fogadalmi táblája i.e. XXV. század
A Keselyű-sztélé i.e. XXV. század.
Ebih-il intéző fogadalmi szobra i.e. III. évezred
Ur-Nanse a nagy énekes máriból i.e. III. évezred.jpg
Imádkozó szoborpár i.e. XXVII. század
Hárfát díszítő bikafej i.e. III. évezred Meskalamdug arany sisakja az uruki sírból
Bikafejes hárfa az uri temetőből i.e. XXV. század
Ágaskodó kecske szobra i.e. XXV. század
Narámszín király sztéléje Uri standard i.e. XXV. század
Pecsételő hengerek az uri királyi temetőből i.e. III. évezred
II SarrukÍn király i.e. III. évezred
Gudea papkirály ülő szobra
Pecsétek mitológiai jelenetekkel i.e. XXIII.
Az óbabilóniai művészet • A III. uri dinasztia bukása után amorita törzsek kerültek Mezopotámia élére. Fővárosuk az Akkád területen elterülő, Eufrátesz parti Babilon volt. I.e. 1758-1595. között létezett az első babiloni királyság. A források Hammurápi (i.e. 1792-1751) alakját hagyták ránk. • Babilon mellett más városok is művészeti központokká váltak. (Mári, Szúsza, Larsza) A sumér és akkád művészet hagyományait fejleszti tovább. Fő anyaguk a kő, bronz és terrakotta. • Építészetét továbbra is a vályogból készült, habarccsal összefogott nyerstégla falazat jellemzi. Babilon volt Mezopotámia legnagyobb városa. Négyszögletes területen feküdt, kettős városfal védte.
Babilóniai fejedelem feje Szúszából i.e. XVIII. század
Kutyát ábrázoló fogadalmi szobor i.e. XIX. század
Hammurápi törvényoszlopa i.e. XVIII. század
Larszai imádkozó férfi (Hammurápi) i.e. XVIII. század
Kudurru az i.e. XIII. századból Babiloni pecsétnyomó hengerek
