Eötvös József Református Középiskola, Szakiskola és Kollégium 3360 Heves, Dobó u. 29. PEDAGÓGIAI PROGRAM

Eötvös József Református Középiskola, Szakiskola és Kollégium
3360 Heves, Dobó u. 29.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2012

1

Tartalomjegyzék BEVEZETİ ............................................................................................................................... 4 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................ 8 I. Az intézményben folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................................................................................................... 12 I.1. Pedagógiai alapelveink .................................................................................................. 12 I.2. Célok, feladatok: ............................................................................................................ 13 I.3. Az intézményben folyó nevelı-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: ................... 14 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 15 III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 17 IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei, tevékenység-formái: .............. 18 V. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek ........ 21 VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek: ......................................... 23 VII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: .................................................. 24 VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok:......................... 25 IX. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése és oktatása ................................. 26 X. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek: ..................................................... 34 A hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) .................................................................................................. 34 XI. A szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei: ............................................................................................................................... 47 XII. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program................................................................ 49 1. Alapfogalmak ................................................................................................................... 49 2. Az egészségnevelés célja: ................................................................................................ 49 3. Az egészségnevelés alapelvei: ......................................................................................... 49 4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: ............................................................................... 49 5. Az egészségnevelés színterei............................................................................................ 51 6. Mindennapos testmozgás ................................................................................................. 52 7. Segítı kapcsolatok, partnerek .......................................................................................... 54 8. Az intézmény drogstratégiája ........................................................................................... 54 XIII. Környezeti nevelési program ........................................................................................... 57 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai ..................................................... 57 2. Jövıkép, alapelvek, célok................................................................................................. 59 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .............................................................................. 61 4. Módszerek ........................................................................................................................ 65 5. Taneszközök ..................................................................................................................... 67 XIV. A fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok ................................................... 68 XV. Közlekedésre nevelés ....................................................................................................... 70 XVI. A társadalmi bőnmegelızés és áldozattá válás megelızési programja ........................... 72 XVII. Az erıszakmentes konfliktuskezelés programja ............................................................ 75 XVIII. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok ......................................... 79 XIX. A kollégium nevelési programja ..................................................................................... 88 XX. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések ....................................................................................................................... 111 HELYI TANTERV ................................................................................................................ 121 I. Általános alapelvek ............................................................................................................. 121 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................................ 121 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei....................................................... 121 2

3. Az iskolán belüli átjárhatóság .................................................................................... 122 4. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minısítés ................................................................ 123 5. Az egyes modulok értékelése és minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ................................................................................................................... 125 6. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................................... 125 7. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................... 127 8. A magatartás és a szorgalom helyi minısítési rendszere ........................................... 127 9. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése ............................................... 132 10. A középszintő érettségi vizsga témakörei .................................................................... 135 Magyar irodalom ................................................................................................................ 135 Magyar nyelv ...................................................................................................................... 136 Történelem ......................................................................................................................... 137 Földrajz............................................................................................................................... 138 Matematika ......................................................................................................................... 139 Angol és német nyelv ......................................................................................................... 140 Fizika .................................................................................................................................. 141 Kémia ................................................................................................................................. 142 Biológia .............................................................................................................................. 143 Rajz..................................................................................................................................... 144 Ének-zene ........................................................................................................................... 146 Testnevelés ......................................................................................................................... 147 Informatika ......................................................................................................................... 153 Belügyi rendészeti ismeretek ............................................................................................. 156 Hit- és erkölcstan: ............................................................................................................... 157 II. Tantervek ........................................................................................................................... 158 Szakmai program .................................................................................................................... 181 AZ ETNIKAI KISEBBSÉGGEL VALÓ FOGLALKOZÁS PROGRAMJA ....................... 192 Záró rendelkezések ................................................................................................................. 196 1. A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, ...................................... 196 nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa .......................................... 196 2. Legitimációs záradék ................................................................................................... 197 Mellékletek ............................................................................................................................. 197

3

BEVEZETİ 1. Az intézmény neve: EÖTVÖS JÓZSEF REFORMÁTUS KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2. Az intézmény OM azonosítója: 031604 3. Jelen alapító okirat száma: 623 /2012. 4. Az alapító neve: Heves Város Önkormányzat Képviselı-testülete 5. Az alapító székhelye és postai címe: 3360 Heves, Erzsébet tér 2. 6. A fenntartó neve: Tiszáninneni Református Egyházkerület (képviselik: Csomós József püspök, Ábrám Tibor fıgondnok) Az intézmény jelen alapító okiratnak megfelelıen a jogszabályi elıírások alapján irányadó idıponttól mőködik. Heves Város Önkormányzat Képviselı-testülete az általa alapított és fenntartott Eötvös József Középiskola, Szakiskola és Kollégium fenntartói jogát a 2012. évben a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek adja át. 7. A fenntartó székhelye és postai címe: 3525 Miskolc, Kossuth L. u. 17. 8. Az intézmény székhelye: 3360 Heves, Dobó u. 29. 9. Az intézmény telephelye és címe: 3360 Heves, Gyöngyösi u. 50-52. (kollégium) 10. Az intézmény típusa: Többcélú, középfokú, összetett nevelési-oktatási intézmény, melyben gimnáziumi, szakközépiskolai illetve szakiskolai elméleti és gyakorlati képzés folyik, továbbá kollégiumi ellátást biztosítanak. Intézményegységek: - összetett iskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) - kollégium 11. Az intézmény alaptevékenysége, szakágazati megnevezése, száma (TEÁOR) és szakfeladat szerinti besorolása: - A gimnáziumban általános mőveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára, felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére és a munkába állásra felkészítı nevelés és oktatás folyik 6, illetve 4 évfolyamon, nappali tagozaton; ellátja a felzárkóztatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. - A szakközépiskolában érettségi vizsgára, felsıfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzésbe történı bekapcsolódásra felkészítı, általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyik a 9-12. évfolyamon, nappali tagozaton. Ellátja a felzárkóztatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A szakképzési - 13-14.-15. évfolyamokon szakmai vizsgára történı felkészítés folyik. - A szakiskolában általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai elıkészít ismeretek oktatása és szakmai alapozó

4

oktatás folyik a 9-10. évfolyamon, nappali tagozaton, az Országos Képzési Jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, figyelembe véve térségünk nemzetgazdasági szerepét, a munkaerı-piaci igényeket, az intézmény tárgyi, személyi, pénzügyi feltételeit. Ellátja a felzárkóztatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A szakképzési - 11-13. évfolyamokon szakmai vizsgára való felkészítés folyik. - A tanmőhelyben és a tangazdaság területén a szakmai alapképzéshez szükséges körülmények között történı gyakorlati képzés folyik. - Az iskola kollégiumi ellátást, szervezett iskolai és kollégiumi étkeztetést, valamint kollégiumi szállást biztosít az arra igényt tartó, illetve rászoruló tanulók számára, a lehetıségek figyelembe vételével, elısegíti a tanulók egyéni képességének, fejlıdésének kibontakozását. - Az iskola valamennyi képzési formában esti, levelezı és tanfolyami oktatást végezhet, valamint felsıfokú akkreditált szakképzést folytathat. Az iskola valamennyi képzési formában ellátja a nemzetietnikai kisebbségek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatokat is. Integrált oktatás keretében a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók közül a megismerı funkciók súlyos, ill. tartós és súlyos rendellenességével küzdık nevelését-oktatását-fejlesztését látja el. Kijelölt intézményként integráltan, a többi gyermekkel/tanulóval együtt látja el azon testi fogyatékos gyermekek/tanulók nevelését-oktatását-fejlesztését, akik önálló helyváltoztatásra képesek, és gondozási feladatokat nem igényelnek; az érzékszervi fogyatékos gyermekek/tanulók nevelésétoktatását-fejlesztését, azon belül a hallássérülteket / siketeket, nagyothallókat / és a látássérülteket / a gyengén látókat /; valamint az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat, és a beszédfogyatékosokat. Szakágazat megnevezése: 853100 853200

általános középfokú oktatás szakmai középfokú oktatás

Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 016100 Növénytermesztési szolgáltatás 011100 Gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 494100 Közúti áruszállítás 552001 Üdülıi szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917 Munkahelyi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 811000 Építményüzemeltetés 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 841352 Mezıgazdasági támogatások 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852022 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (58. évfolyamon) 852024 Általános iskolai felnıttoktatás (5-8. évfolyam) 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853111 Nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) 853112 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (912/13. évfolyamon) 853113 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon)

5

853114 853121 853122 853123 853124 853131 853132 853133 853134 853135 853211 853212 853213 853214 853221 853222 853223 853224 853231 853232 853233 853234 854211 854213 855914 855915 855921 855922 855931 855932 855937 856091

Gimnáziumi felnıtt oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás (912/13. évfolyamon) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyamon) Szakközépiskolai felnıttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerő szakiskolai oktatás (9-10. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai oktatás (9-10. évfolyamon) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő szakiskolai oktatás (9-10. évfolyamon) Nappali rendszerő szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyamon) Szakiskolai felnıttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai elméleti felnıtt- oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai gyakorlati felnıttoktatás Emelt szintő nappali rendszerő szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényő tanulók emelt szintő nappali rendszerő szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók emelt szintő nappali rendszerő szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintő szakközépiskolai felnıtt szakképzés Felsıfokú szakképzés Felsıfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás M.n.s. egyéb felnıttoktatás Szakképzési és felnıttképzési támogatások

Az intézmény az alaptevékenységgel megegyezı, az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló kapacitásának kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból végzett tevékenységeket folytathat.

6

12. Az intézmény évfolyamai, évfolyamok száma: Gimnázium: 6 évfolyam (6 osztály) Gimnázium: 4 évfolyam (8 osztály) Szakközépiskola: 4 évfolyam (4 osztály) Szakképzés: 2+2 évfolyam (10 osztály) 13. Az intézménybe felvehetı maximális tanulólétszám: - összetett iskolába: 950 fı (székhely) - kollégium: 70 fı (telephely) 14. Egyéb létszámok állami normatív támogatás igényléséhez, jogcímenként: - Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás - Kulturális, egyéb szabadidıs, egészségfejlesztési feladatok - Diáksporttal kapcsolatos egyéb feladatok - Intézményben szervezett étkeztetés - Intézményben szervezett kedvezményes étkeztetés - Kiegészítı hozzájárulás tanulók ingyenes tankönyvellátáshoz - Pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele - Pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása - Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok - Érettségi vizsga - Bejáró tanulók támogatása

max. 90 fı max. 950 fı max. 950 fı max. 950 fı max. 950 fı max. 950 fı max. 950 fı max. 80 fı max. 950 fı max. 200 fı max. 750 fı

Egyházi kiegészítı normatív támogatás

max. 950 fı

15. Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személyiségő egyházi intézmény. Az intézmény felelıs vezetıje és képviselıje a mindenkori igazgató, aki önálló aláírási joggal képviseli az intézményt a fenntartó utasításai szerint. 16. Az intézmény szakmai jogállása: Az intézmény pedagógiai-szakmai tekintetben önálló. 17. Az intézmény gazdálkodási jogállása: Az intézmény naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört az intézmény vezetıje gyakorolja.

7

NEVELÉSI PROGRAM „Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.” (Péld 3, 13-14) A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitőzései A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Mőködésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvetı színtere a család. A kereszteléskor tett szülıi és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetıség arra, hogy segítse a szülıket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik ıt, hogy ha majd felnı, a konfirmáció alkalmával ı maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitérıl a gyülekezet elıtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetıleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentıl kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. • Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ısi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki ıket, s ha Tıle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi ıket feladataik elvégzésére.

8

• Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsısorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megırizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élık és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. • Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélıképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különbözı tudományterületeken és mővészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történı életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelıs helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetıvé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tılük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelıi által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelıs részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintő önmővelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megırzésének fontosságára; a kultúra idıtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi ıket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelıs cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsısorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintő kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelı-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelıerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsözı kapcsolatoknak a felhasználásával a lehetı legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ı maga kapott a Teremtıjétıl.

Sola scriptura Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Istent nem lehet másképp megismerni, csak a kijelentésbıl. Annyit tudunk róla, amennyit önmagáról kijelentett. Ennek a kijelentésnek írott dokumentuma a teljes Szentírás, melyben az isteni kijelentés olvasható. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy hitünk és életünk zsinórmértéke a Biblia. A református iskolát, tehát oktató tevékenységünket a Bibliához való igazodás határozza meg.

9

Nem csupán arról van szó, hogy a hittanórákon és az istentiszteleti alkalmakon beszélünk a Bibliáról, hanem mindig és mindenütt. Így elkerülhetı az a veszély, hogy elválik egymástól a hit és a tudás. Ezt a következı formában kívánjuk kivitelezni: • a tanítási hetek áhítattal kezdıdnek, • hetente két kötelezı hittan- és egyházzenei óra épül be az órarendbe, • megemlékezünk iskolai keretbe vagy gyülekezeti közösségben az egyházi ünnepekrıl, • a tanév csendesnappal kezdıdik és végzıdik, • komoly odafigyeléssel választjuk meg a tankönyveket a Református Pedagógiai Intézet ajánlásaira tekintettel, • a tantárgyak közül a magyar, a történelem, az ének tantervekben a bibliai ismeretek átadása is helyet kap, • minden oktatandó tananyagot a Biblia mérlegére állítunk. Sola gratia Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy életünk, üdvösségünk egyedül Isten Krisztusban nyújtott kegyelmének köszönhetı. A magunk erejébıl İt meg nem ismerhetjük, életünk, munkánk neki köszönhetı. Ilyen módon mindannyian kegyelemben részesülünk. Ez a tény iskolánk légkörének a meghatározója. A kegyelem azt is jelenti, hogy nem rászolgáltunk, mert akkor nem lenne kegyelem. Kegyelemre azért szorulunk, mert bőnösök vagyunk, s ebbıl az állapotból másképp nem szabadulhatunk (Róma 3,10-12). Ezért iskolánk légkörére az alábbiak lesznek jellemzıek: • szeretetteljes emberi kapcsolatok megvalósítására törekszünk tanár és diák, diák és diák, tanár és szülık, tanár és tanár tekintetében, • a fegyelmezés dolgaiban tudni kell a megbocsátással is élni, mert mindannyian bocsánatból élünk, • a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, mert ık is Isten kegyelmének részesei, • diákjaink elıre megismerik a velük szemben áhított követelményeket, • a tanulókat bevonjuk az iskolai élet szervezésébe az ıket érintı területeken, • a tanulók egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozzuk és felügyeljük az Isten elıtti egyenlıséget. Sola fide Reformátor atyáinkkal együtt valljuk, hogy Isten Krisztusban felkínált kegyelme csak hit által lehet a miénk. A keresztyén hit Isten igéjének meghallásából fakad (Róma 10,17). Tudjuk, hogy a hit nem tanítható, egyedül Isten ajándéka. Munkánkat az alábbiak szerint végezzük: • a nevelık magatartásukkal református keresztyénhez illı módon élnek és dolgoznak, • beszédünkbıl Krisztus lelkülete árad, • az istentiszteleti alkalmak látogatása a nevelık számára legyen magától értetıdı, • református tanulóink esetében arra törekszünk, hogy egyházunk hitvalló tagjaivá lehessenek, • nem református tanulóinkat saját vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett református egyházunk értékeinek megbecsülésére neveljük, • e hitbeli elkötelezettség általános érvénnyel hat az iskola életének erkölcsi tartalmára. 10

Solus Christus Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Jézus Krisztus Isten egyetlen Igéje. Róla szól a Biblia, mint írott ige, róla beszélnek a sákramentumok. İ az egyház feje és a világ Ura. Övé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18). Általa juthatunk csak el Istenhez (Jn 14,6). Iskolai tevékenységünkben a dicsıséges Úrhoz fordulhatunk. Református iskolánk feladata egyetlen mondatban összefoglalható: Krisztus követésére odaszánjuk magunkat. Soli Deo Gloria Hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amirıl eddig számot adtunk. Ezáltal iskolánkban: • magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, • mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, • munkánkat nem a „kell” kényszere, hanem a „lehet” szabadsága határozza meg, • elért eredményeinkért Istent dicsıítjük.

11

I. Az intézményben folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1. Pedagógiai alapelveink A református iskola a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. 1. A református keresztyén nevelés emberképe A történelem során a gondolkodás történetében számos emberkép jelent meg, melyeket négy csoportba oszthatunk1: a) Mechanikus emberkép (mechanikus materializmus) Az ember mechanikus lény, azaz úgy mőködik, mint egy gép (computer). Minden megnyilvánulása külsı hatásra történik, úgy mőködik, ahogy beprogramozzuk. Az embernek nem tulajdonít benne rejlı lehetıségeket, hisz szerinte minden a külsı környezetben rejlik. A pedagógus viselkedést formál, programoz. "Adjatok nekem öt egészséges csecsemıt, és kívánság szerint nevelek belılük orvost, ügyvédet, bővészt, kereskedıt, vagy akár csavargót és tolvajt" (J.B. Watson)2 . Nevelési célja - mivel különféle társadalmi elvárásokkal foglalkozik - különbözı viselkedésmintákat tartalmazó személyiség kialakítása. Ma a magas teljesítményekre képes kreatív személyiség kialakítása a célja. A viselkedésformálás egyetlen pedagógiai módszere a dresszúra, vagyis a viselkedésszelekció a jutalmazás illetve a büntetés révén. Alapvetı hiba az embert kizárólag gépnek tartani, viszont bizonyos vonatkozásokban (reflexek) az ember mechanikus alkat. A jutalmazásnak és a büntetésnek (vagyis a dresszúrának is helye van tehát nevelési módszereinkben. b) Biológiai emberkép (biológiai materializmus) Az ember biológiai lény, azaz úgy mőködik, mint egy magasan fejlett állat. A viselkedést nem csak környezeti hatások szabályozzák, hanem belsı erık, ösztönök indítják el, s genetikai programok szabályozzák. Az ösztönök kielégítése azonban társadalmi akadályokba ütközhet, s a nevelés célja, hogy a társadalmi valósághoz alkalmazkodóvá tegye az ösztönkielégítést (ösztönszabályozás). Bizonyos, hogy az embernek is vannak alapvetı ösztönszükségletei, s ezek ki nem elégítése vagy nem megfelelı kielégítése viselkedészavarokhoz vezethet (anyagyermek kapcsolat, serdülıkori identitásválság stb.). c) Humanista emberkép (humanizmus) Az ember aktív, autonóm (Istentıl független) lény. Tevékenységének és fejlıdésének minden lehetısége benne van. A benne rejlı lehetıségek maguktól kibontakoznak, ha nem állja útjukat a környezet: ingerszegénység, elhanyagoló bánásmód stb. A kibontakozás legfıbb akadálya, ha korlátozzuk a gyermeket tevékenységében. Az élet célja az önmegvalósítás, a benne rejlı lehetıségek kibontakoztatása. A nevelés célja az önmegvalósítás elısegítése, az akadályok elhárítása. Igyekszenek minden korlátozást, tiltást kiiktatni a nevelés folyamatából (Dreikurs, Gordon), a gyermek tárgyi környezetét a spontán aktivitásra serkentıleg rendezik be (Montessori), erısítik a gyermek önbizalmát, pozitív én-képét (Waldorf). A büntetésnek minden fajtáját mellızik. 1

Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola, Budapest, 1997. 9. p. 2 Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola, Budapest, 1997. 10. p.

12

d) Keresztyén emberkép Az ember "Isten képére és hasonlatosságára teremtetett". Ez azt jelenti, hogy eredeti rendeltetése Istent képviselni a világban. Hivatása uralkodni a természet felett, szaporítani az istenfélelmet a földön. Az istenképőség ad méltóságot az embernek, ezt azonban csak szabad akarattal lehet vállalni, egy mechanikus lény nem lehet Isten képe. Az ember csak akkor képes eredeti rendeltetésének megfelelni, harmóniában élni a természettel, saját magával, Teremtıjével, ha függıségben él Istennel. Ha függetleníti magát Istentıl, tehát az erkölcsi ítéletet a kezébe veszi megszőnik az lenni, akivé teremtetett. Az erkölcs tehát Isten kijelentésén alapul, ezért abszolút és örökérvényő. (Itt mutatkozik meg a legnagyobb különbség a keresztyén és a humanista pedagógia között, ugyanis a humanisták szerint az erkölcs forrása maga az ember, s nincs abszolút jó és abszolút rossz. Az, hogy mi a jó és a rossz az a szituációtól függ.) A keresztyén felfogás szerint Isten a tekintély, aki teremtette az embert, aki törvényt adott az embernek. A humanista felfogás szerint a törvényt ember alkotta, felelısséggel is csak saját magának tartozik az ember. A keresztyén nevelés célja az értékrend változásának az elısegítése. Az "új teremtés" azonban nem a nevelés eredménye, hanem Isten Igéje és a Szent Lélek által jön létre. A keresztyén pedagógia feladata, hogy kísérje figyelemmel a különféle pedagógiai gondolkodásmódokat és az azokhoz kapcsolódó módszereket, de tartsa szilárdan saját keresztyén identitását. A viselkedésformáló pedagógiáktól átveszi a következetességet, az ösztönszabályozóktól a gyermek szükségleteire való odafigyelést, a humanistáktól az értı figyelmet. A következetességet azonban kiegészíti szeretettel, a szükségletek kielégítését erkölcsi iránymutatással, az értı figyelmet pedig a követelmények és a szükséges korlátok egyértelmő felállításával. A keresztyén pedagógia nem rekeszti ki a tanulási, testi, érzékszervi, érzelmi hátrányokkal együtt élı, neveltjeit, tanítványait. A keresztyén pedagógia nyitottságában képes kezelni a sajátos nevelési igényő tanulókat a többi tanulóval együtt, azokat a tanulókat, kiknek a tanulási sajátosságai, olyan mértékben térnek el az átlagtól, hogy többlet pedagógiai ellátást igényelnek, melyet a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság határoz meg.

I.2. Célok, feladatok: 1. Korszerő, keresztyén természettudományos és társadalomtudományos mőveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különbözı cselekvés-formákban. 2. Hazáját ismerı és szeretı, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat ırzı fiatalok nevelése. 3. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történı fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlıség elve szerint saját keretein belül lehetıséget teremt a sajátos nevelési igényő tanulók számára is. 4. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetıségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. 5. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 13

6. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 7. Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/. Az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elısegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel iskolánk nevelı-oktató tevékenysége 1-12 osztályig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelı-oktató munka négy szakaszához alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását.

I.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: •

A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözıségek idejében történı felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetıségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása.

•

A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerő taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „honosítása”, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés elıtérbe helyezése.

•

IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.

•

A hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók esélyegyenlıségének javítása, a gyerekek integrálását elısegítı programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.

•

Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítı tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa.

•

Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival.

14

•

Következetes, fokozatosan nehezedı követelménytámasztás, és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szóló folyamatos ellenırzése, értékelése.

•

Szakértıi vélemény alapján, a központilag biztosított illetve a fenntartótól kapott órakeret felhasználásával fejlesztı, felzárkóztató foglalkozások szervezése különösen a részképesség zavarral rendelkezı gyermekek számára.

•

Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása és „menedzselése”, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása.

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelısséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésrıl, amíg nem biztosítjuk az alapvetı készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülıkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következı területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: -

Az értelem mővelése Segítı életmódra nevelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés

Az egyes területekhez a következı konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem mővelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejőleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív mőveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmezı tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítı életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Elıször a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvetı szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelısség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elısegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítıkészség elınyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élı és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hısök, csoportok)

15

Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitıl egyértelmően és következetesen elvártak. Fontos az élményszerő, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplık tetteinek, magatartásainak átélési lehetıségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítıképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetıségét és módját Az együttmőködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítı együttmőködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítı együttmőködés által valósul meg. c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testbıl és lélekbıl áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elısegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése: Ennek érdekében feladatunk: -,hogy minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyerekek szeretete hassa át, -,hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlı értékeket, -,hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, -,hogy tanítsuk meg ıket az egyéni és csoportos versenyzésre, -,hogy elsısorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, -,hogy lehetıségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklıdésének megfelelı változatos programokat, tevékenységi formákat, -,hogy kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, -,hogy jól együttmőködjünk a térség iskoláival, -,hogy a szülıkkel olyan szemléletben tudjunk együttmőködni, hogy az iskola és a szülı egyaránt érezze: közösek a céljaink.

16

III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénbıl és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszőkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok elıtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ı is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvetı szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnıttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szőkebb egy közösség, annál nagyobb a felelısség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv.

17

Új tanuló érkezése az osztályba Egyes iskolák tárgyi és személyi ellátottsága eltérı. Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következıkre: 1. A tanuló megfigyelése, megismerése 2. A tanuló személyiségének megismerése − Egyéni beszélgetések − A tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben 3. A tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelı fokozottabban figyeljen az új tanulóra. Az új tanuló ismereteinek felmérése egyénileg történhet szóban és írásban. − A szóbeli ellenırzés történhet kérdés- felelet, vagy összefüggı szóbeli beszámoló formájában. A beszélgetés folyamán felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat. − Írásbeli felmérés során tudásszint felmérı dolgozatokat állítunk össze, melyek igazodnak a tantervi követelményekhez. A dolgozatot nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást. − A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretérıl, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében.

IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei, tevékenység-formái: 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 18

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását, a személyiség-és közösségfejlesztést az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományırzı tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: október 6-a, október 23-a, október 31-e, február 25-e, március 15-e, április 16-a évfordulóján, Karácsonykor, a Nemzeti Összetartozás Napján (június 4-e), illetve a Ballagáskor. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat mőködik. c) Diákétkeztetés. Mindenki számára biztosított. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedık, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelıi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. A szülık által finanszírozott tanulmányi kirándulás nem kötelezı a tanulók számára. Ezeket a programokat csak akkor lehet a tanítási napok terhére megszervezni, ha részei a Pedagógiai programnak. 19

i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. j) Szabadidıs foglalkozások. A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

20

V. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Minden gyermek rendelkezik bizonyos képességekkel, az iskolának pedig az a feladata, hogy neveljen, tanítson, a hozott érzékszervi, mozgásszervi illetve érzelmi sajátosságokra építse a tudásátadás folyamatát, a meglevı képességeket és készségeket továbbfejlessze, a kapott tehetséget, kibontakoztassa. Azok, akik nem képesek megbirkózni, teljesíteni, vagy technikai és személyi segítés nélkül csak képességeik csekély hányadát képesek felmutatni a hagyományos iskolai környezetben, egyéni megsegítésben többletpedagógiai munka biztosításával kapják meg a lehetıségeik kibontakoztatásához szükséges körülményeket. A pedagógusoknak fel kell ismerniük, hogy nem a gyermek „rosszasága”, hanem a gyermek valós testi, érzékszervi nehézségei okozzák a tanulási és magatartási problémákat. A gyermekek gondjai viselkedése nem az „elhanyagolható” lelki problémák, vagy helytelen szülıi nevelés következménye. A sajátosságok lényege az agy végrehajtó funkciójának mőködési sajátosságára, „zavarára” vezethetı vissza. Ilyenkor a részképességek sajátosságai a tanulási-tanítási, értékelési folyamatban nem szokványos lehetıségeket, intézkedéseket hoznak felszínre, tesznek szükségessé. A részképességek sajátosságai között, dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás, illetve a tanulási képességek kevert zavarai találhatóak meg. Az autizmus spektrumba tartozó gyereknél a viselkedés gátlására és a reakciók irányítására való biológiai képesség hiánya az, amely szükségessé teszi, hogy a tanuló segítséggel, és toleranciát igényelve valósítsa meg önkontrollját és lehetıségeihez mérten, tegyen eleget a problémamegoldásra építı osztálytermi követelményeknek. A mozgássérült gyerekeknél a tanulási képességek leggyakrabban nem sérültek, számukra a megfelelı egyéni tárgyi, technikai megoldások és az akadálymentesített környezet teszik lehetıvé a teljes értékő részvételt az osztálytermi munkában a tanulás-tanítás és számonkérés folyamatában. A látássérültséggel érkezı gyerekek számára elsısorban a látást kiegészítı, korrigáló tanulást-tanítást biztosító eszközök használata, illetve a különbözı szögben (az egyéni szükségletektıl függıen) megvilágított munkafelületek, valamint az egyéni szükségletek szerinti betőnagysággal kialakított feladatlapok. Ilyen esetekben és a vak gyerekek esetében a halláson keresztül alkalmazott tanítási-tanulási eszköztár használata is nélkülözhetetlen a tantermi folyamatokban. Természetesen ezek a gyerekek magukkal hozhassák a saját tulajdonukban levı, de a tanulásukat segítı egyéb eszközöket is A hallássérült gyerekek integrációs folyamatában használatos technikai kiegészítı eszközök, mindenesetben a gyermek egyéni szükségleteihez és hátrányaihoz mért. Amennyiben rendelkezik saját adóvevı készülékkel, azt a pedagógusok az elıadásfolyamán használják, a gyermek számára a tantermi munkában biztosított olyan hely, ahonnan követni tudja a pedagógus gesztusrendszerét, arcmimikáját és ajak mozgását. Amennyiben teljes halláskieséssel érkezik a gyermek, és igénye van arra, hogy jelbeszéd tolmács fordítsa számára a pedagógus közléseit az iskola lehetıvé teszi számára az ilyen tanulási folyamatot. Ugyanakkor azoknak az osztálytársaknak, akik szívesen tanulnák az iskola a Református Pedagógiai Szakszolgálat segítségével megszervezi a jelnyelvtanulásának lehetıségét. Bármely tanulási nehézséggel, vagy érzékszervi, mozgásszervi hátránnyal, nehézséggel, illetve az autizmus spektrumába tartozó viselkedés szervezetséggel, érkezik egy gyermek az iskolába, az ı oktatási folyamatának megvalósulásához nélkülözhetetlen a szakértıi bizottság szakvéleménye. 21

A Református Pedagógiai Szakszolgálat, munkatársai, (konduktor, szurdopedagógus, tiflopedagógus, gyógypedagógus, pszichopedagógus, pszichológus) felmérik a gyermek egyéni szükségleteit, a számára szükséges pedagógiai sajátosságok rendszerét, az egyéni tanítási- és tanulási folyamatok lehetıségét. A rendelkezésre álló, illetve biztosítható eszközök adaptálhatóságát az adott osztályterem körülményeihez, és az osztályterem adaptálhatóságát a gyerek számára. Minden sajátos nevelési igényő gyermek egyéni eszközrendszert igényel az integrációs folyamatban így elıre tervezni teljes mértékben soha nem lehet a körülményeket. De együttmőködve a Református Pedagógiai Szakszolgálattal, a szülıkkel, a szakértıi bizottságokkal, az OEP-vel, az érdekképviseletekkel, a civil egyesületekkel, valamint az egyházunk diakóniai intézményeivel, alapítványaival minden gyermek számára megvalósítható iskolánkban az integráció. Feltétele ennek egyedül, az hogy vagy a gimnázium tananyagát, vagy a különbözı szakmákhoz szükséges tudást felnıtt életében hasznosítani tudja és az átadandó tananyag értelmezhetı, hasznosítható legyen számára. A tanítás és tanulás valamint a számonkérési folyamatok rugalmasan illeszkednek a gyermek szükségleteihez. A Református Pedagógiai Szakszolgálat az egyéni tervek kidolgozásában segíti az iskola fejlesztıpedagógusát, az osztályfınököt és az osztályban tanító pedagógusokat. Segíti felkészítésüket minden gyermek befogadásában, pedagógiai munkájuk megvalósításában. Az iskola fejlesztıpedagógusa kapcsolattartó a gyermek, az osztályfınök, a pedagógusai, a szülık és a Református Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei között. Követi az egyéni fejlesztési terv megvalósulását, és mindig, amikor szükséges, konzultál a Református Pedagógiai Szakszolgálat megfelelı szakemberével, az egyéni fejlesztési terv módosítása érdekében. Amennyiben szükséges a sajátos egyéni fejlesztést külön a rehabilitációs órakeretben egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztési órákon végzi. A fejlesztıpedagógus munkafeladata felkészíteni az osztályközösséget a sajátos nevelési igényő gyermekkel való együtttanulásra, az elfogadható viselkedés minták felmutatására. Az ı feladata felkészíteni az osztályközösséghez tarozó nem érintett szülıket is a gyermek jelenlétére az osztályban. A tevékenységeket az osztályfınökkel együtt végzi. Amennyiben a gyermek számára csak akkor valósítható meg a megfelelı szakmai képzés vagy az érettségi megszerzése, ha az intézmény mentesíti ıt egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek értékelése alól, a felmentést az igazgató adja meg a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslatára. Tanórák látogatása alól és a tanórákon való aktív részvétel alól felmentés semmilyen esetben nem adható.

22

VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek: Az iskola oktatási szerkezete alapján az oktatási csoportok mindegyike, a valamilyen irányban elkötelezett, illetve ott már eredményeket elért tanulóknak továbbtanulási lehetıséget kínál, tantárgyi és szakmai képességeik kibontására ad alkalmat. Nagyon fontos, hogy az adott területen a tehetségeket minél korábban felismerjék, a képességek kibontakozását segítsék, tapasztalatainkat felhasználva ezt a folyamatot irányítsuk, mert tanulóink munkája akkor lehet hatékonyabb, ha önmegvalósításuk sikeres. Ha az eredmények jelentkeznek, a tanulási tevékenység intenzitása is fokozható. Egy adott területen kiemelkedı eredményő tanuló érdeklıdését más területen is fel lehet kelteni, így egy-egy területen kiemelkedı munka más területen végzett jó színvonalú tevékenységet generálhat. Ezért is fontos a képességek korai felkutatása és folyamatos mőködtetése. A képességek mőködtetése szempontjából fontos, hogy a tanulók önmaguknak és környezetüknek folyamatosan bizonyíthassanak, megerısítést kapjanak abban, hogy az átlagosnál többre képesek, és ez a képességük mőködik. Látják, hogy munkájuknak van eredménye, érdemes dolgozni, így kedvvel tudják tanulási s gyakorlati tevékenységüket folytatni. Az iskola tehetséggondozó tevékenysége elkezdıdik már a beiskolázási kampányban, hisz ismerjék meg leendı tanulók és szüleik az intézmény céljait, lássák a célok eléréséhez vezetı utat, oktatásszerkezeti kereteinket, hogy a tanulók a megfelelı helyre, meghatározott érdeklıdéső társaik közé jelentkezzenek, így lehetıleg homogén csoportok alakuljanak ki. Ha ez sikerül, kevés visszahúzó tényezı hátráltatja a haladást. E tevékenység fı területe a „Nyílt napok” rendezvénye október vagy november hónapban. A tanulók egy része már megmutatta tehetségét korábbi munkájában, de a tehetség új körülmények hatására késıbb is megmutatkozhat. A képességeket, a tehetséget legkönnyebben a szaktanár ismerheti fel. Az igazgatóhelyettes felügyeletével a munkaközösség-vezetık kérjék be a szaktanároktól (az osztályfınökökkel konzultálva) a tehetségesnek ismert tanulók névsorát, akik már bizonyítottak, vagy remény van rá, hogy kibontakoznak. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység szabályozása Tevékenység, feladat Az iskola céljainak bemutatása; Nyílt napok rendezvény; Pályaválasztási szülıi értekezletek Tehetségek felismerése

Határidı október, november, december (az általános iskolák igénye szerint folyamatos

Döntés a képesség szeptember 25. kibontakoztatását segítı tevékenységi formákról, bemutatókon, versenyeken való részvételrıl

Érintettek 8. osztályos tanulók és szüleik, pályaválasztási felelıs, igazgató, igazgató helyettes munkaközösség-vezetık, szaktanárok, (tanulók) munkaközösség-vezetık, tanárok, diákok

Kommunikáció, visszajelzés A tanulók jelentkezési lapjának megérkezése

Szaktanári listákat a munkaközösség-vezetık összegyőjtik Az igazgató helyettes megkapja a foglalkozási formák és az abba bevontak jegyzékét a szakkörök és egyéb foglalkozások vezetését végzı tanárok nevével Az érintettek tájékoztatása a szaktanárok által személyesen

23

Pénzügyi tervezés

október 1.

igazgatóhelyettes, gazdaságvezetı

A kimunkált tervezetet a gazdaságvezetı átadja az igazgatónak Foglalkozási naplók, munkatervek

A tehetséggondozási tevékenység elindítása

október 1.

A képesség kibontakoztatási tevékenység ellenırzése, áttekintése, esetleges korrekciója

igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetık, foglalkozásvezetı, gazdaságvezetı

Versenyek, bemutatók

a versenyekre nevezett tanulók, a bemutatók szereplıi, kiállítók, foglalkozásvezetı tanárok

PR munka

igazgatóhelyettes, szabadidı szervezı

Értékelés Elismerések

igazgatóhelyettes igazgató, igazgatóhelyettes

tanulók, foglalkozásvezetık, igazgatóhelyettes folyamatos, félévi értekezlet a munkaközösség-vezetık véleményére is támaszkodva az igazgatóhelyettes beszámol a Nevelıtestület elıtt a félévi értekezleten versenykiírások és Tájékoztatás az iskolai munkaterv szerint hirdetéseken keresztül; az érintettekkel közvetlen személyes kapcsolat alapján eligazítás eredmények születésekor iskolarádió, iskolai hirdetıhelyek, helyi sajtó, tanévzáró értekezlet tanévzáró értekezlet értekezleten beszámoló iskolai ünnepek és ünnepi mősorok, sajtótudósítás tanévzáró értekezlet

VII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Intézményünk törekszik arra, hogy tanulóinak védelmet nyújthasson az ıket veszélyeztetı, egyre szaporodó, a nyugodt munkájukat, egészségüket, személyiségüket rontó külsı hatások ellen. Megakadályozzuk káros szenvedélyek kialakulását, védjük ıket a sorozatos kudarcoktól, megrázkódtatásoktól. Ez a tevékenység az iskola minden pedagógusának, az iskolaorvosnak és a védınınek is ad feladatot. Ezt a tevékenységet az ifjúságvédelmi felelıs és a fejlesztı pedagógus koordinálja. • A tevékenységünk a fenti hatások által veszélyeztetett, hátrányos helyzető tanulók felderítésével kezdıdik. Ebben meghatározó szerep az osztályfınöké. • A tanulókat és szüleiket a tanév elején az iskolai és az osztályokban elhelyezett hirdetıtáblák segítségével írásban, az elsı szülıi értekezleten szóban tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelıs és a fejlesztıpedagógus személyérıl, és arról, hogy milyen idıpontban, hol kereshetı fel. • A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelıs személyes kapcsolatot alakít ki. Az osztályfınökkel együtt a tanulóval folytatott beszélgetéseken, családlátogatásokon ismerjék meg a körülményeket. • Amikor a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével érkezik egy gyermek a fejlesztıpedagógus elejétıl kezdve, megteszi konkrét intézkedéseit. Gyakran fordul elı, hogy csak az iskolánkban fedezzük fel a tanulási zavarral együtt élı gyereket, aki már tele van kudarcélménnyel, mély lelki sebekkel, akinek a tanulási nehézségei már viselkedészavarba torkolódnak. Ezért az iskolánkban, amikor viselkedési problémával találkozunk, a fejlesztıpedagógus differenciál diagnosztikai elemzést folytat annak megállapítása érdekében, hogy a viselkedés-módosulást, a nehezen kezelhetıséget okozza-e esetleg valamely részképesség zavar. • Ha a veszélyeztetı körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetık meg, az ifjúságvédelmi felelıs szakember közremőködését vegye igénybe (gyermekjóléti szolgálat koordinátora, nevelési tanácsadó, családsegítı központ, pszichológus, stb.). 24

• Anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelıs rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. • A megelızés érdekében felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. A tájékoztatás minden pedagógus lehetısége és feladata a mindennapok munkájában. Ezekre, és az egészséges életvitel népszerősítésére kiváló alkalom nyílik a diáknapi rendezvényeken. Együttmőködı partnerek: iskolaorvos, védını, egészségügyi intézmények, rendırség munkatársai, önkormányzat munkatársa, jogász). Ezeket a lehetıségeket az ifjúságvédelmi felelıs bevonásával a szabadidı szervezı szervezi meg. • Az ifjúságvédelmi felelıs figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja (segíti) a pályázati tevékenységet.

VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok: Annak ellenére, hogy iskolánkba tanulóinkat felvételi elbeszélgetésen nyújtott teljesítményük alapján vesszük fel [figyelembe vesszük az általános iskolai teljesítményeiket is], nagy arányban kerülnek intézményünkhöz olyan növendékek, kik tanulási nehézségekkel küszködnek. A tanulási nehézségek okát a fejlesztı pedagógus elemzi. A szülık beleegyezésével, a diagnózis pontosítása érdekében megkeresi a Református Pedagógiai Szakszolgálat, szak-teamjét. A pontos diagnózissal megszervezi, hogy a tanuló a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatára kerüljön, ahol a diagnózis egyrészt felülvizsgálatra kerül, másrészt a meglevı szakvélemény alapján megtehetıek a tanuló számára fontos tanulási folyamatokat adaptáló lépések. A fejlesztıpedagógus tevékenységében, támaszkodhat elsısorban az osztályfınök munkájára. Amikor valamely tantárgyat érinti a gyermek részképesség zavar a szaktanárral közösen dolgozzák ki a gyermek helyzetét az osztálymunkában pl: dyscalculia esetén a matematika tanárral, dysgraphia esetén a magyartanárral. Az iskola a pedagógia rehabilitáció órakeretébıl egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket, korrekciós lehetıségeket biztosít. A tanulók korosztálya miatt a korrekciós hatások már minimálisak ezért ennek a tevékenységnek a hangsúlya a tanuláshoz illeszkedı kompenzációs utak, kidolgozása. A tanulási kompenzációs utak, megvalósítására az iskola biztosítja az egyéni foglalkozásokon kívül az osztálytermi munkához szükséges segédeszközöket. Pl: dyslexia esetén a diktafon használatát, a személyi számítógép használatát stb. A kompenzációs lehetıségek minden alkalommal a tanuló egyéni problémájához igazodnak.

25

IX. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése és oktatása A nevelı-oktató munka alapelvei, eszközei, eljárásai A keresztyén pedagógia nem rekeszti ki a tanulási, testi, érzékszervi, érzelmi hátrányokkal együtt élı, neveltjeit, tanítványait. A keresztyén pedagógia nyitottságában képes kezelni a sajátos nevelési igényő tanulókat a többi tanulóval együtt, azokat a tanulókat, kiknek a tanulási sajátosságai, olyan mértékben térnek el az átlagtól, hogy többlet pedagógiai ellátást igényelnek, melyet a szakértıi és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó határoz meg. Ennek alapfeltétele, hogy a tanterv elsajátítható legyen számukra a sajátos igényük tiszteletben tartásával. Ehhez többletet és egyénre szabott pedagógiai munkát, valamint nekik megfelelı környezetet igényelnek. Általános célok: Az integráció a sajátos nevelési igénnyel (SNI) nem érintett és érintett tanulók egy közösségben tanulásának megvalósítása. A SNI tanulók egyéni tanulási támogatásának alapja a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye a látás-, hallás-, beszéd-, enyhe fokban értelmi- fogyatékosság miatt. Az integrációhoz, a tantárgyakat tanító pedagógusok, a tanítási folyamatban olyan pedagógiai eszköztárat alkalmaznak, amellyel a tanuló hátrányai kompenzálhatóak. A tanterem tárgyi felszerelésében biztosítottak azok a környezeti, valamint tanulást segítı eszközök, amelyek igazodnak az ı fogyatékosság típusához. Speciális célok: 

A sajátos nevelési igényő tanulók képességfejlesztése a hiányosan mőködı funkciók terápiás jellegő korrekciójával,



a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal,



tantárgyi tudás átadása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembe vételével,



az eredményes társadalmi beilleszkedés, és foglakoztathatóság feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.

A nevelés-oktatás fı feladatai:  az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, 

a megismerı funkciók hiányosságainak figyelembe vétele, egyénre szabott terápiás jellegő korrekciójával,



az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelıen,



a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása,

26



a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelıen,



a fejlesztési szakaszoknak megfelelı szőrı és diagnosztikus eljárások kidolgozása.

A pedagógiai célkitőzések, eszközei és eljárásai Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat, valamint az egyéni fejlesztési és korrekciós foglalkozásokat, a közös és a részletes követelmények érvényesítésére. A SNI tanulók taneszköz kiegészítıi, a testi, és/vagy érzékszervi hátrányaikat kiegészítı eszközök alkalmazása. Ezek az eszközök egyéni igényeket követnek és illeszkednek a tanuló szükségleteihez, attól függıen, hogy mely és milyen minıségő hátrányt egészítenek ki a mozgás, a láttás, illetve a hallás területén. A szükséges kiegészítı eszköztár jegyzéke a 11/1994 MKM rendelet mellékletében az iskolákra vonatkozó IV. részben található. A személyes eszközigényre a szakértıi bizottság és az integrációt segítı intézmény véleménye, alapján a szülıkkel együttmőködve, a fejlesztı pedagógus javasolja, minden tanévvégén az iskolába érkezı tanulókra vonatkozóan. A fejlesztı pedagógus kéri ki az integrációt támogató intézmény véleményét a már integrált tanulók eszközeinek esetleges változtatásáról. A folyamatról jegyzıkönyv készül, és az igazgató koordinálja a beszerzést. A OEP által finanszírozott egyéni eszközöket a család szerzi be, amennyiben az eszköz az iskola tulajdonát képezi késıbb, és több tanuló számára is felhasználható a fenntartó engedélyével történik a beszerzés. Tanulás támogatása az integráltan tanuló diákok egyéni tanulási terveinek elkészítése és kisérése Amikor a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével érkezik egy gyermek a fejlesztıpedagógus elejétıl kezdve, megteszi konkrét intézkedéseit. Gyakran fordul elı, hogy csak az iskolánkban fedezzük fel a tanulási zavarral együtt élı gyereket, aki már tele van kudarcélménnyel, mély lelki sebekkel, akinek a tanulási nehézségei már viselkedészavarba torkolódnak. Ezért az iskolánkban, amikor viselkedési problémával találkozunk, a fejlesztıpedagógus differenciál diagnosztikai elemzést folytat annak megállapítása érdekében, hogy a viselkedés-módosulást, a nehezen kezelhetıséget okozza-e esetleg valamely részképesség zavar. Az integrált tanulók és a részképesség zavarral tanuló diákok iskolai foglalkoztatásáról, sikereikrıl, és kudarcaikról a fejlesztı pedagógus vezet számot. A fejlesztıpedagógus tevékenységében, támaszkodhat elsısorban az osztályfınök munkájára. Amikor valamely tantárgyat érint a gyermek részképesség zavar a szaktanárral közösen, dolgozzák ki a gyermek egyéni bánásmódjával kapcsolatos teendıket ( pl: dyscalculia esetén a matematika tanárral, dysgraphia esetén a magyartanárral). A fejlesztıpedagógus, a sajátos egyéni fejlesztést külön a rehabilitációs órakeretben egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztési foglalkozások keretében végzi. A fejlesztıpedagógus munkafeladata felkészíteni az osztályközösséget a sajátos nevelési igényő gyermekkel való együtt tanulásra, az elfogadható viselkedés minták felmutatására.

27

Az ı feladata felkészíteni az osztályközösséghez tarozó nem érintett szülıket is a gyermek jelenlétére az osztályban. A tevékenységeket az osztályfınökkel együtt végzi. A tanulók korosztálya miatt a korrekciós hatások már minimálisak ezért ennek a tevékenységnek a hangsúlya a tanuláshoz illeszkedı kompenzációs utak, kidolgozása. A tanulási kompenzációs utak, megvalósítására az iskola lehetıvé teszi, az egyéni foglalkozásokon kívül az osztálytermi munkához szükséges segédeszközök használatát, illetve ha szükséges biztosítja ezeket. Pl: dyslexia esetén a diktafon használatát, a személyi számítógép használatát stb. A kompenzációs lehetıségek minden alkalommal a tanuló egyéni problémájához igazodnak A nevelımunka értékelése a SNI tanulóknál: Adatgyőjtı és –továbbító: osztályfınökök Az értékelés alapja: házirend, SZMSZ, félévi, év végi statisztika ideje: eseti, ill. félév, év vége formája: egyénileg ld. házirend, iskolai szinten jegyzıkönyv felelıse: igazgató Beavatkozás: osztályfınöki óra, fejlesztıpedagógus, gyógypedagógus, szociálpedagógus, pszichológus, szülı bevonása Veszélyeztetettség, a SNI tanulóknál Adatgyőjtı és –továbbító: osztályfınök, fejlesztıpedagógus, Református Pedagógiai Szakszolgálat, önkormányzat, szakértıi és rehabilitációs bizottságok Az értékelés alapja: ifjúságvédelmi felelıs fejlesztıpedagógus, beszámolója, pedagógiai program Prevenció a SNI tanulóknál Adatgyőjtı és –továbbító: osztályfınökök, védını, ifjúságvédelmi felelıs, fejlesztı pedagógus Az értékelés alapja: osztályfınöki jelentések, ifjúságvédelmi felelıs, fejlesztı pedagógus beszámolója ideje: év eleje formája: jegyzıkönyv felelıse: ifjúságvédelmi felelıs, fejlesztı pedagógus Befogadó pedagógiai és integrációs tevékenység Adatgyőjtı és továbbító: fejlesztıpedagógus, Református Pedagógiai Szakszolgálat, szakértıi és rehabilitációs bizottságok. Az értékelés alapja: egyéni fejlesztési tervek, egyéni értékelési lapok, fejlesztı pedagógus jelentés, félévi, évi statisztika. Ideje: szeptember 15, negyedévi, félévi, évvégi. Illetve szükség esetén a Református Pedagógiai Szakszolgálat munkatársainak bevonása az esetektıl és felbukkanó nehézségektıl függıen. Formája: szóbeli, megjegyzések az egyéni fejlesztési tervekben, egyéni fejlesztési és értékelési lapok, jegyzıkönyv. Felelıse: Fejlesztıpedagógusok 28

A sajátos nevelési igény közös irányelvei: Bármely tanulási nehézséggel, vagy érzékszervi, mozgásszervi hátránnyal, nehézséggel, illetve az autizmus spektrumába tartozó viselkedés szervezetséggel, érkezik egy gyermek az iskolába, az ı oktatási folyamatának megvalósulásához nélkülözhetetlen az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. A tanulási és beilleszkedési zavar esetében a nevelési tanácsadó szakvéleménye szükséges. A Református Pedagógiai Szakszolgálat, munkatársai, (konduktor, szurdopedagógus, tiflopedagógus, gyógypedagógus, pszichopedagógus, pszichológus) felmérik a gyermek egyéni szükségleteit, a számára szükséges pedagógiai sajátosságok rendszerét, az egyéni tanítási- és tanulási folyamatok lehetıségét. A rendelkezésre álló, illetve biztosítható eszközök adaptálhatóságát az adott osztályterem körülményeihez, és az osztályterem adaptálhatóságát a gyerek számára. Minden sajátos nevelési igényő gyermek egyéni eszközrendszert igényel az integrációs folyamatban így elıre tervezni teljes mértékben, nem lehet a körülményeket. Együttmőködve a Református Pedagógiai Szakszolgálattal, a szülıkkel, a szakértıi bizottságokkal, az OEP-vel, az érdekképviseletekkel, a civil egyesületekkel, valamint az egyházunk diakóniai intézményeivel, alapítványaival minden gyermek számára, megvalósítható iskolánkban az integráció. Feltétele ennek egyedül, az hogy vagy a gimnázium tananyagát, vagy a különbözı szakmákhoz szükséges tudást felnıtt életében hasznosítani tudja és az átadandó tananyag értelmezhetı, hasznosítható legyen számára. A tanítás és tanulás valamint a számonkérési folyamatok rugalmasan illeszkednek a gyermek szükségleteihez. A Református Pedagógiai Szakszolgálat az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásában, segíti az iskola fejlesztıpedagógusát, az osztályfınököt és az osztályban tanító pedagógusokat. Az iskola fejlesztıpedagógusa a kapcsolattartó a gyermek, az osztályfınök, a pedagógusok, a szülık és a Református Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei között. Követi az egyéni fejlesztési terv megvalósulását, és mindig, amikor szükséges, konzultál a Református Pedagógiai Szakszolgálat megfelelı szakemberével, az egyéni fejlesztési terv módosítása érdekében. Amennyiben a gyermek számára csak akkor valósítható meg a megfelelı szakmai képzés vagy az érettségi megszerzése, ha az intézmény mentesíti ıt egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek értékelése alól, a felmentést az igazgató adja meg a szakértıi és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó javaslatára. Tanórák látogatása alól és a tanórákon való aktív részvétel alól felmentés semmilyen esetben nem adható. A sajátos nevelési igényő gyerekek pedagógiai ellátásának szervezésére a 2/2005. (III.1.) OM rendelet az irányadó, úgy a fejlesztıpedagógus tevékenységében, mint az osztályfınök és a szaktanárok pedagógiai tevékenységében.

29

Látássérült tanulók: Az iskola azokat a látássérült tanulókat integrálja, akik képesek a megfelelı tananyag elsajátítására. A látássérültséggel érkezı gyerekek számára biztosítani kell, elsısorban a látást kiegészítı, korrigáló eszközök használatát, illetve a különbözı szögben (az egyéni szükségletektıl függıen) megvilágított munkafelületeket, valamint az egyéni szükségletek szerinti betőnagysággal kialakított feladatlapokat. A látássérült és a vak gyerekek esetében a halláson keresztül alkalmazott tanítási-tanulási eszköztár használata is nélkülözhetetlen a tantermi folyamatokban. Természetesen ık magukkal hozhassák a saját tulajdonukban levı, de a tanulásukat segítı egyéb eszközöket is. Hallássérült tanulók: A hallássérült gyerekek integrációs folyamatában használatos technikai kiegészítı eszközök, mindenesetben a gyermek egyéni szükségleteihez és hátrányaihoz mért. Amennyiben rendelkezik saját adóvevı készülékkel, azt a pedagógusok a tanítási órán mindenkor használják. A gyermek számára a tantermi munkában biztosított olyan hely, ahonnan követni tudja a pedagógus gesztusrendszerét, arcmimikáját és ajak mozgását. Amennyiben teljes halláskieséssel érkezik a gyermek, és igénye van arra, hogy jelbeszéd tolmács fordítsa számára a pedagógus közléseit az iskola lehetıvé teszi számára az ilyen tanulási folyamatot. A jeltolmács érkezését a szülıkkel együttmőködve a fejlesztı pedagógus szervezi. Az érdeklıdı pedagógusoknak, az iskola a Református Pedagógiai Szakszolgálat segítségével megszervezi a jelnyelvtanulásának lehetıségét. A tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Annak ellenére, hogy iskolánkba tanulóinkat felvételi elbeszélgetésen nyújtott teljesítményük alapján vesszük fel [figyelembe vesszük az általános iskolai teljesítményeiket is], nagy arányban kerülnek intézményünkhöz olyan növendékek, kik tanulási nehézségekkel küszködnek. A tanulási nehézségek okát a fejlesztı pedagógus elemzi. A szülık beleegyezésével, a diagnózis pontosítása érdekében megkeresi a Református Pedagógiai Szakszolgálat utazó szolgálatát. A pontos diagnózissal megszervezi, hogy a tanuló a szakértıi és rehabilitációs bizottság vizsgálatára kerüljön, ahol a diagnózis egyrészt felülvizsgálatra kerül, másrészt a meglevı szakvélemény alapján megtehetıek a tanuló számára fontos tanulási folyamatokat adaptáló lépések. Minden gyermek rendelkezik bizonyos képességekkel, az iskolának pedig az a feladata, hogy neveljen, tanítson, a hozott érzékszervi, mozgásszervi illetve érzelmi sajátosságokra építse a tudásátadás folyamatát, a meglevı képességeket és készségeket továbbfejlessze, a kapott tehetséget, kibontakoztassa. Azok, akik nem képesek megbirkózni teljesíteni, vagy technikai és személyi segítés nélkül csak képességeik csekély hányadát képesek felmutatni a hagyományos iskolai környezetben, egyéni megsegítésben többletpedagógiai munka biztosításával kapják meg a lehetıségeik kibontakoztatásához szükséges körülményeket. A pedagógusoknak fel kell ismerniük, hogy nem a gyermek „rosszasága”, hanem a gyermek valós testi, érzékszervi nehézségei okozzák a tanulási és magatartási problémákat. A gyermekek gondjai viselkedése nem az „elhanyagolható” lelki problémák, vagy helytelen szülıi nevelés következménye.

30

A sajátosságok lényege az agy végrehajtó funkciójának mőködési sajátosságára, „zavarára” vezethetı vissza. Ilyenkor a részképességek sajátosságai a tanulási-tanítási, értékelési folyamatban nem szokványos lehetıségeket, intézkedéseket hoznak felszínre, tesznek szükségessé. A részképességek sajátosságai között, dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás, illetve a tanulási képességek kevert zavarai találhatóak meg. A sajátos nevelési igényő tanulók tehetség gondozása: A sajátos nevelési igényő tanulóknál is figyelembe vesszük, a tehetséggondozás lehetıségét, mert egyes területeken ık is képesek többlet tudás felmutatására. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak:

• nem megfelelı környezetbıl kerül az iskolába a tanuló; • anyagi hátrányok. A hátrányok orvoslására ad lehetıséget iskolánk kollégiuma, mely nemcsak a távol lakók, de nem megfelelı lakáskörülményő, nagycsaládos szülık gyermekeinek is kényelmes, nyugodt tanulási feltételeket biztosít. Az anyagi hátrányok enyhítését szolgáló lehetıségeink: • A többgyermekes családok (önkormányzatok által biztosított) étkezési hozzájárulásának közvetítése. • Közös programok költségeinek csökkentéséhez iskolánk diákjóléti alapjából részesülhetnek a rászorult tanulók. Az osztályfınök, a fejlesztı pedagógus, kérje ezt a támogatást a tanuló részére. • Hasonló támogatás kérhetı iskolai programtámogatásként iskolánk alapítványától. • Önkormányzatok polgármesteri hivatalaitól kérhetı segélyek, támogatások megszerzésében támogató együttmőködésünkkel (elsısorban az osztályfınökök, és a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs) segítjük a rászoruló tanulóinkat. • Az ifjúságvédelmi felelıs figyelemmel kíséri a diákjóléti pályázatokat, a lehetıségekre felhívjuk tanulóink figyelmét, a pályázatok elkészítésében segít az osztályfınök, illetve a fejlesztı pedagógus. • A tanulószoba használata SNI tanulók részére E pedagógiai munka során a kollégium pedagógiai programjában meghatározottak az irányadók. A kollégium lehetıséget biztosít a halásztelki és a bejáró tanulók részére, hogy az intézmény kollégiumának szolgáltatásai közül a tanulószobát és a tanulószobai felkészüléshez kapcsolódó felzárkóztató és tehetséggondozó szolgáltatásokat ingyenesen igénybe vehetik, így a SNI tanulók és a tanulási és viselkedési zavarral diagnosztizált tanulók is. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók fogyatékosságának megfelelı, legmagasabb szintő képzés mellett a sajátos nevelési igénynek megfelelı személyiségfejlesztést is meg kell valósítanunk. Ennek érdekében: • a tervszerő nevelı és oktató munka során a tanulók alapkészségeit fejleszteni és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı mőveltséget nyújtani, • az iskola olyan- az emberre, társadalomra, mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára és a szakmára, vonatkozó-ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, szakmájuk gyakorlásában. 31

• az iskola oktató és nevelı tevékenységének célja a tanuló személyiség széleskörő fejlesztése, • fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, • a tanulók között a szorgalom, a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet, • törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segíteni kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat, • törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra, a református hagyomány, és történelem fontos eseményeivel. • megismertetjük tanulóinkat református keresztény elkötelezettség értékeivel. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok • Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelı magatartási szokásokat sajátítsanak el. • Az ıket körülvevı személyek, valamint az elıdök (irodalmi, történelmi hısök) cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelıen tudnak választani. • A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. • A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. • Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erıvel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. • Kapjanak és adjanak támogatást, szeretetett. • Tudjanak azonosulni az emberszeretı, toleráns magatartással. • Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttmőködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem, az alkotásban, a sportban. • Iskolánk kapcsolatait tágabb társadalmi szférára is kiterjesztjük, a SNI tanulók esetében is, a közösségfejlesztés érdekeinek megfelelıen. A szülı, tanuló, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei. Az együttmőködés színterei: iskola, családlátogatás, szabadidıs tevékenységek. SNI tanulók szüleivel a kapcsolattartók elsısorban a fejlesztıpedagógus és az osztályfınök. İk nem csak fogadják a szülık kapcsolatteremtési szándékát, de igyekeznek kezdeményezni és segíteni a szülıket a gyermek speciális igényeinek megvalósításában, úgy az iskolában, mint a családi körülmények között. İk ismertetik az osztályközösségbe járó nem érintett tanulók szüleivel a SNI tanulókkal kapcsolatos információkat, ezzel is növelve a SNI tanulók beilleszkedését az osztályközösségbe. További fejleszthetıség az aktualitások által determinált. Az iskolai ünnepségek, osztálydélutánok, mind-mind színterei az együttmőködésnek. Néhány példa a lehetséges formákból: • szülıi értekezlet, • fogadó óra, • nyíltnap, • kirándulás, • osztályfınöki óra, 32

• iskolai ünnepségek, Az együttmőködés formáinak tervezésében a fı irányvonalakat jelöltük meg. Lehetıségként szem elıtt tartjuk a napi aktualitásokat, a mindennapok által lehetıségként felkínált vonatkozásokat.

33

X. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek: Szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak: • nem megfelelı környezetbıl kerül az iskolába a tanuló; • anyagi hátrányok. A hátrányok orvoslására ad lehetıséget iskolánk kollégiuma, mely nemcsak a távol lakók, de nem megfelelı lakáskörülményő, nagycsaládos szülık gyermekeinek is kényelmes, nyugodt tanulási feltételeket biztosít. Az anyagi hátrányok enyhítését szolgáló lehetıségeink: • A többgyermekes családok (önkormányzatok által biztosított) étkezési hozzájárulásának közvetítése. • Közös programok költségeinek csökkentéséhez iskolánk diákjóléti alapjából részesülhetnek a rászorult tanulók. Az osztályfınök kérje ezt a támogatást a tanuló részére. • Hasonló támogatás kérhetı iskolai programtámogatásként iskolánk alapítványától. • Önkormányzatok polgármesteri hivatalaitól kérhetı segélyek, támogatások megszerzésében támogató együttmőködésünkkel (elsısorban az osztályfınökök) segítjük a rászoruló tanulóinkat. • Az ifjúságvédelmi felelıs figyelemmel kíséri a diákjóléti pályázatokat, a lehetıségekre felhívjuk tanulóink figyelmét, a pályázatok elkészítésében segít az osztályfınök.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzető tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetbıl és a képességek fejlettségébıl eredı hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésénekoktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja. A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet elıírja, hogy a résztvevı tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülı tanítást-tanulást segítı és értékelı eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetıvé tevı, illetve segítı akkreditált pedagógusképzési- és továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik.

34

A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelı, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve elızetes tudását, annak gyengébb és erısebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklıdését, személyiségének rá jellemzı vonásait, speciális erısségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, mőködıképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelı tartalmakkal töltötte meg. I.

Alapelveink: • • •

II.

Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. A gyermekekkel szemben az egyéni fejlıdésnek megfelelı elvárásokat, és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. A tanulókat alapvetı, korszerő kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) tudás birtokába kell juttatni. Általános céljaink:

A kompetencia alapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációs programjának összekapcsolása (a NAT és IPR). Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztı program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetıen fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni ıt saját nevelıdési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlıdését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül az iskolába járó gyerekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: • • • • • •

Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelıdjön. Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetıséget képességei kibontakoztatásához. Az elızetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. A szülı, a család, (mint partner), résztvevıje az iskolai folyamatoknak, erıs a családiskola- gyerek közötti kommunikáció. Együttmőködı, elfogadó, elıítéletek nélküli környezetben dolgozunk. 35

• • •

Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttmőködése. Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat.

III. Konkrét céljaink: Helyi, speciális céljaink A különbözı háttérrel és a különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı tanulók fogadása, együttnevelése terén: Az osztályokban lévı hátrányos tanulók aránya továbbra is megfeleljen a jogszabályban elıírtaknak. Képességek, készségek mérése a minıségirányítási programban leírtak szerint. Az egyéni képességek fejlesztése, a részképesség hiányának feltárása, ezek módszeres kezelése (mérések, egyéni és csoportos terápia, fejlesztı órák, korrepetálások). Az egyéni különbségekre alapozott oktatás, nevelés. Az integrációt segítı módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek megteremtése: megfelelıen felszerelt terem demonstrációs taneszközök készség-és képességfejlesztı eszközök, játékok korszerő, tanítást- tanulás segítı számítógépes programok képesség-kibontakoztató könyvek A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerezése. Vonzóbbá, elmélyültebbé tenni az oktatást. A tanulók motiváltságának növelése. Tevékenységközpontú, mővészeti jellegő foglalkozások megvalósítása. Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzető tanulónak. Lehetıséget adunk az iskolai számítógépek szabad, saját célú felhasználására. A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás múzeumlátogatást szervezünk Könyvjutalmakat osztunk Kreativitást fejlesztı programokat szervezünk Könyvtárhasználati órákat tartunk Céljaink a multikulturális tartalmak területén Fı célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának erısítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák (romakultúra) irányába. Ennek érdekében osztályfınöki órák, napközis szabadidı keretében tartunk ilyen jellegő foglalkozásokat. Céljaink a szülıvel történı kapcsolattartás terén -

Erısítenünk kell a szülı-szülı közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon belüli közös (gyerek, szülı, tanár) kirándulások, sportversenyek. A szülık nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai elıadásokat szervezünk a leendı elsıs tanulók szüleinek. 36

Céljaink a tanári együttmőködésre épülı értékelési rendszer terén -

IV.

Szöveges értékelést alkalmazzuk tovább, felmenı rendszerben. A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási módszerek megismerését. Pedagógus tréningeket szervezünk (kompetencia alapú oktatás témájában)

Az iskolába való bekerülés elıkészítése

Heterogén osztályok kialakítása a jogszabálynak megfelelıen

V.

Együttmőködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

Szülıi házzal Célja: Háromoldalú megismerés, ismeretszerzés (szülı az iskoláról, iskola a családról, családok a családokról). Iskolai és szülıi levárások egységesítése. Egymásközti kommunikáció fejlesztése. Segítségnyújtás. A kapcsolat formái, gyakorisága felelıse -

Családlátogatások Szülıi értekezletek - évente négy alkalom Fogadóórák - szülıi igény alapján Szülıi munkaközösségi megbeszélések, évente kétszer az aktuális kérdésekben Közös programok a családokkal. Kirándulások, versenyek Nyílt napok - évente kétszer Problémamegoldó esetmegbeszélések

Közös fejlesztési cél -

Háromhavonta közös árnyalt értékelés a halmozottan hátrányos helyzető tanulókkal kapcsolatban. A szülık egymásközti kapcsolatának erısítése. A szülıi aktivitás növelése a közös célok érdekében.

Gyermekjóléti Szolgálattal A kapcsolattartás célja: A gyermekek védelme, jogaik biztosítása. Szociális segítségnyújtás. Ahol szükséges a családi életvitel követése. Igazolatlan hiányzások csökkentése. Kapcsolattartó személy: ifjúságvédelmi felelıs. 37

A kapcsolat formái: Nevelési értekezleten tájékoztató a tanároknak. Szülıkkel közös esetmegbeszélések (eseti jelleggel). Közös családlátogatások (eseti jelleggel). Családgondozás. Pedagógiai Szakszolgálattal Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság, Védınıi Hálózat Célja: Kapjunk segítséget, konzultációs lehetıséget a problémás gyermekek esetén. Nyújtsanak segítséget a szülık nevelési kultúrájának emeléséhez. Módszertani tanácsokkal segítsék munkánkat. A kapcsolattartás formái: Nevelési értekezlet, mőhelymunka, bejelentkezés alapján beszélgetés (eset jelleggel és szervezett keretek közt, felelıs: igazgató), éves munkaterv szerint. Fórum a leendı elsısök szüleinek (az adott év februárja) éves munkaterv szerint.

Kisebbségi önkormányzatokkal CKÖ Civil szervezetekkel

VI.

A tanítást-tanulást segítı eszközrendszer elemei

1.

Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek

1.1.

Az önálló tanulást segítı felkészítés

1.1.1. A tanulási és magatartási zavarok kialakulásának megelızésére, illetve a meglévı zavarok kezelését végezzük a szakszolgálat szakemberének bevonásával. 1.1.2. Kreatív tevékenységre épülı foglalkozások A délutáni szabadidı keretében kerül megszervezésre. Célja, hogy támogatást kapjanak a tanulók saját ötleteik, érzéseik kifejezésére, mindig új és a szituációnak megfelelı módon cselekedjenek. 1.2.

Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése

1.2.1. A tanulásban lemaradást mutató tanulóinknak a tanórai differenciáláson túl felzárkóztató egyéni foglalkozásokat szervezünk a szükséges tantárgyakból 1.2.2. Az iskolánk fı célkitőzései között szerepel a környezetvédelem és az ennek megfelelı magatartás kialakítása.

38

1.3.

Szociális kompetenciák fejlesztése

1.3.1. Közösségfejlesztı programok indítása – tanévenként – az éves munkaterv jelöli ki a konkrét programot 2.

Képesség kibontakoztatást (integrációt) segítı tanórán kívüli programok • • • • • • • • •

3.

a sportköri foglalkozások szakkörök korrepetálások: fejlesztı foglalkozások osztály- és iskolai rendezvények vetélkedık, tanulmányi, mővészeti- és sport versenyek tanulmányi kirándulások színház, könyvtár, mozi, múzeumlátogatás, rendhagyó irodalom- osztályfınöki- és könyvtári órák hittan

Képesség kibontakoztatást (integrációt) elısegítı módszertani elemek

Differenciálás, egyéni bánásmód A különbözı képességő, illetve eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztésérıl való gondoskodás, a differenciálás egyik fı feladatunk. A differenciálás jelenti: az egyéniségek kibontakoztatását, akár az úgynevezett átlagos képességő, akár tehetséges, vagy a hátrányos, szociokulturális közegben nevelkedett, hátrányokkal küzdı gyermekek csoportját tekintve. • A differenciálás iskolai alkalmazása során minden tanulónak el kell sajátítania a törzsanyagot, a továbbhaladáshoz szükséges minimumot. Ahhoz kell megtalálni a differenciálási formákat, hogy ezt a minimumszintet minden gyermek elérje. A tehetségek kibontakoztatása éppen úgy feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. A minden gyermek egyéni fejlettségének és tempójának megfelelı haladásban látszik a megoldás kulcsa. • A tanári differenciálás, a személyiségfejlesztés automatikusan felbontja a hagyományos frontális munkaszervezést, ami több csoportos-, páros- és egyéni önálló munkát igényel. A csoportmunka iskolai alkalmazása: • Akkor van jelentısége, ha a tanulók már megismert tananyaghoz hasonló anyaggal ismerkednek. A csoportok létszáma általában 3-5 fı. Kooperativitás Mindennapi munka eredményes elvégzéséhez szükséges a rend és kiszámíthatóság, ami a tevékenységben résztvevıtıl együttmőködési készséget kíván. Az együttmőködı partnerek összetett emberképet alakítanak ki maguknak, és igen erıs késztetést éreznek arra, hogy partnereikrıl információkat szerezzenek. Pedagógusoknak az együttmőködés, feladatuk ellátásához feltétlenül szükséges elvárás.

39

Milyen speciális hatásokat fejt ki az egyénre az együttmőködés: • az együttmőködı egyének pozitív kölcsönös függésbe kerülnek • nagyobb mértékben tudják helyettesíteni egymást, mint pl. a versengı felek • egymás cselekvéseit pozitívan értékelik Eredmény: • az együttmőködı csoportok kedvelik egymást • az együttmőködést elıtérbe helyezik a versengéssel szemben • hisznek egymás taníthatóságában • jobban szeretik az iskolát, mint a kooperációban részt nem vevı társaik • közöttük megszőnik a megosztó idegenkedés Következtetés: Az iskolai osztály boldog színtere is lehet a gyermekek életének. Az együttmőködés jótékony hatása a tanulási helyzet szerves részeként mintegy kiegészítheti a hagyományosan versengésre ösztönzı iskolai környezetet, megkönnyítheti a pozitív személyközi kapcsolatok és attitődök kialakulását, valamint segítheti a tanulást. A kooperatív stratégiák érvényesülésének a következı elıfeltételei vannak: • azonos helyzetmegítélés • racionális gondolkodás • jóindulat • azonos értékrendszer • az információk visszacsatolása Tanulmányi munkában az együttmőködés alapja a megismerés, elfogadás és kötıdés. • A nevelınek meg kell ismernie tanulói erényeit, gyengéit. • Úgy kell alakítani, hogy a tanulók megismerhessék egymás erısségeit, gyengéit. • A rangsorképzés sokféle legyen, sokféle szempont szerint jöjjön létre. • Segítse az önismeret, önbecsülés kialakulását, megtartását. • İrizze meg az egyén személyiségét /másságát/. • Mindenki azt a részfeladatot végezze, vállalja el, amire kompetenciái „feljogosítják”. • A közös siker egyéni kielégülést, munka és feszültség feloldás is legyen. Projekt módszer A projekt nem más, mint eredményes együtt alkotó tevékenység. A projekt módszer az általános iskolai oktatásban újszerő, modern sok felkészülést kíván, de megéri, hiszen leegyszerősödik a nevelési helyzet, sok új technikát, módszert ilyenkor próbál ki, tanul meg a tanuló és a tanár-diák viszony is elmélyülhet. A projekt módszer elsısorban az együttmőködı tanulási technikán alapul. A projekt végére a tanulócsoporttól tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, kapunk. Célja: A projekt módszer az integrációs programban a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdı tanulók aktivizálására, motiválására, kommunikációs készségük erısítésére, együttmőködési készségük fejlesztésére igen alkalmas. A sokrétő feladatok megoldása különbözı képességek alkalmazását teszik lehetıvé, tehát a különbözı szociális háttérrel, tudással rendelkezı tanulóknak alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére a csoportmunka megoldására. A projekt tanítás elısegíti a tanulási folyamatban való részvétel magasabb szintjét: • a diákoknak alkalmazniuk és rendszerezniük kell az egyéb tantárgyak tanulása során szerzett tudásukat és készségeiket

40

• •

a tanulók is új szerepet kapnak: önállóságot, magukért és másokért is felelısséget kell vállalniuk a projekt módszer arra is alkalmat ad, hogy fejlesszük a tanulók professzionális magatartását.

Tevékenységek: A tevékenységek a projekt csapat által elvégzendı feladatok. A tevékenységek általában a projekt irányításának jellegét tükrözik, azt a módot, amellyel a ráfordítások meghozzák a kívánt eredményeket. Minden egyes eredményhez általában egy vagy több tevékenység járul: • a csapat- csoport kialakítása • a projekt menetrendjének elkészítése • a projekt végrehajtása • a beszámoló készítése • az eredmények ismertetése, a munka értékelése A projekt munkaformái: (némelyikét a hagyományos oktatás keretén belül is alkalmazzuk) Csoportmunka, könyvtári kutatás, szakkönyvek megismerése, telefonálás, plakátkészítés, fényképezés, interjúkérdések összeállítása, interjúkészítés, számítógépes adatfeldolgozás, videofelvétel,- beszámoló készítés, szituációs játékok, drámapedagógia alkalmazása stb. A megvalósítás módja: A projektet a tanulóknak önállóan kell kidolgozniuk a csoportmunka keretén belül. A sok önálló munkát is igénylı feladatok innovatív problémamegoldást, leleményességet, mővészi / zene, tánc, dráma, rajz, / képességeket is igényelnek. A projekt mindenkitıl /tanártól, diáktól / a közösségi tanulás fontos elemeként csoport munkát követel meg. A csoportmunka megkívánja, hogy a csoport tagjai érdeklıdésüket összehangolják, a gondokat körülírják megoldást, találjanak rá. A projekt során a tanár nem tanít, hanem irányít, azáltal, hogy információkat ad, vagy szerepekre utal, vagy megjelöli az információ forrásait, rávezetı kérdéseket tesz fel, elmondja megjegyzéseit, megerısít. Mindezekhez szükséges egy jól megtervezett, logikusan felépített és mindenre kiterjedı projektleírás. Ennek fı fejezetei: • tervezés • információ-győjtés • elıterjesztés • végrehajtás • feldolgozás • beszámoló • projekt bemutatása • értékelés, utóélet Alkalmazása: A projekt rendszerő oktatást elkezdhetjük az általános iskola elsı osztályosaival is, hiszen az önálló munka végzéséhez már nem kicsik. Fokozatosan minden osztályban alkalmazhatjuk. Az alsó tagozaton egy osztályt tanító rendszerben könnyebb a projekttervezés. A felsı tagozaton - pl. 5. oszt. - projekt oktatása több tantárgyat is érint ezért célszerő több kollégát bevonni a munkába, de jó, ha az osztályban tanító minden kollégát tájékoztatjuk az aktuális projektrıl. 41

A projekt lebonyolítás idıtartama szerint lehet: • egy nap / témanap/ • egy hét /témahét/ • 3 hetet meghaladó projekt Várható eredmények: Az integrációs programban részt vevı, de a többi tanuló magatartásában is elérhetjük, hogy: • a leendı foglalkozásuk felé való irányultság • az együttmőködés • a kommunikáció • az önálló tanulás legyen az igényük A heterogén összetételő osztályokban a tanulók eltérı tudásszintjének kiegyenlítése, a hátrányos helyzetőek lemaradásának kompenzálása. A projekt oktatás segíti a valóságos problémák kollektív megoldásában megszerzendı jártasságot. A tanulók fokozatosan szembekerülnek döntéseik következményeivel. A közös alkotás, a közös siker, az együvé tartozás elmélyítése is a projekt eredménye.

Drámapedagógia Valójában gyermek-csoportpszichoterápiás munkának vehetı a drámapedagógia alkalmazása az integrált oktatás folyamatában. A dramatikus formák csak kisegítıi az oktatás hagyományos formáinak: - a tananyag bizonyos részei drámával - plusz tudás nyújtása dramatikus eszközökkel A cél: így a rejtett vagy elfojtott személyiségjegyek felszínre hozatala – jó, rossz egyaránt, hiszen valójában ez fogja mutatni az utat a pedagógus munkájához. Feladat: a gyermek megismerése – ez elsısorban önmegismerésen/gyermek/ alapuljon –a személyiségfejlesztı módszerek alkalmazásával. Személyiségfejlesztés és drámapedagógia: ismert kell, hogy legyen a pedagógusok számára, hogy a dramatikus tevékenységi formák csoportosítása négy szempont szerint történik: 1. Gyakorlatok 2. Dramatikus játék 3. Színház 4. Tanítási dráma Ezek közül a gyakorlatok elsısorban és a dramatikus játék, ami mindenfajta tanítási órán szabadidıs programok során alkalmazhatóak (humán-, reál tárgyak, az osztályfınöki órák) Az egész módszer a játékon alapul, ami alapeleme a gyermeki létnek. Ez történhet frontálisan, ezen belül kiscsoportos munkaformákat alkalmazva. Fontos a közösséggel együtt végzett munka, mert a közös siker – esetleg kudarcélmény is építı, és a csoport nagyon sokféleképpen viszonyul az egyénhez; motivál, visszavet, befogad, kitaszít, ugyanakkor védettséget, biztonságot nyújt. A személyes fejlıdést segítı beszélgetés/fejlesztı interjú/ Ennek célja: • önvizsgálat • önfeltárás • önirányítás-önalakítás 42

A tevékenységek alapja a pedagógus részérıl, a gyermek szempontjából: • szükségletek • érdeklıdés • erısségek • visszajelentés A tanulók szociális készségeinek fejlesztése érdekében alkalmazható gyakorlatok sokrétőek s a pedagógus az adott témához, munkaformához választhat a lehetıségek közül. A gyakorlatok lehetnek: 1. készség-, képesség- és személyiségfejlesztı gyakorlatok 2. a kreativitást fejlesztı gyakorlatok 3. a nonverbális készségek fejlesztése 4. az önkép, önismeret fejlesztését szolgáló gyakorlatok: testi önismeret önkifejezés, önjellemzés, önábrázolás, önmegfigyelés énideál, önkép, célok és értékek, tudatosság 5. társismereti is kapcsolatfejlesztı gyakorlatok: ismerkedés, megismerés, felismerés, kapcsolatfelvétel kapcsolatfejlesztés érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárás A várható eredmény hosszútávon mindenképpen a személyiség pozitív irányú változását mutatja. A gyakorlat eredményességének ellenırzése a gyakorlat végzése közben történik, mivel csak folyamatában értékelhetı – a tanár állandóan szemmel tartja a gyerekeket.

Mentálhigiénia /Lelki egészség/ A mentálhigiénia célja: Egy sajátos szempontú magatartás, amely segíti az embert biológiai és pszichológiai egyensúlyának és egészségének megırzésében a fenyegetı környezeti- elsısorban mentálisártalmak megelızésében. Az iskola sajátosságai: • Az iskola a nevelés intézményes formája. • Az iskola egyik legfontosabb funkciója az ismeretnyújtáson kívül, hogy formálja a gyermek normákhoz, elvárásokhoz és másokhoz való alkalmazkodás képességét. • A gyermek együttmőködési képességének hiányát mentálhigiéniás problémaként kell értelmeznünk, mely jelzése lehet környezetével kapcsolatos egyensúlyának felborulásának. • Az iskolai mentálhigiénés fejlesztés mentora a pedagógus. Eszköztárát egyénisége, a növendékekhez való viszonya, irányítási stílusa, nevelıi attitődje, alkalmazott stratégiái határozzák meg. • Iskolás gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, akkor válhatnak hatékony irányítóivá a tanulók személyiségfejlesztésének, ha nem húznak éles határt: Iskola - család Oktatás - személyiségformálás Játék - munka Tanóra - szünet, stb. közé Mivel ebben az életkorban a gyermek felnıtt- és tekintélytisztelı, kellı empátiával, személyes modellnyújtással, s az ezekhez társuló pszichológiai kulturáltsággal a pedagógus képes felvállalni a családi hatások erısítését vagy éppen kompenzálását. 43

Feladatok • • • • • •

A iskolai élet helyes megszervezése Kapcsolat a szülıkkel Önismeret, bizalom, biztonság érzésének mélyítése „Az egészségnevelés” Viselkedés kultúra Az ifjúkor lelki higiéniája

Hatékony tanuló megismerési technikák Tanulmányozzuk, s tantestületi képzés keretében megismerjük és beillesztjük azokat napi gyakorlatunkba

4.

Mőhelymunka – tanári együttmőködés formái

Cél: A nevelés során a gyermekek egyéni fejlıdésének megfelelı elvárásokat, és ezekkel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni. Ennek érdekében a tanulók és a nevelık minél alaposabb megismerése, az együttmőködés szellemének egységesítése szükséges. Fontos a mőhelymunka eredményességéhez: • az egyes gyermekek, gyermekcsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása • szakmai egyeztetés • az elırehaladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása • a fejlıdési irány kijelölése • az egymástól való tanulás képességének kialakítása • a pedagógiai mentálhigiéné karbantartása • a hiányok feltárása • problémakövetési technikák kidolgozása • rendszeres szakmai megújhodás Szem elıtt tartandó: • a nevelık függnek egymástól • befolyásolják egymást • közös célért kell dolgozni! A mőhelymunka formái: A, értékelı megbeszélések B, esetmegbeszélés, problémamegoldó fórum

44

Értékelı megbeszélések: a, Évi négy alkalommal –negyedév – félév – háromnegyed év –tanév vége b, A résztvevık köre – az integrációban résztvevı nevelık: • osztálytanítók • szaktanár • fejlesztı pedagógus c, Az értékelés célja: a gyermek fejlıdési és fejlettségi sajátosságainak feltárása annak érdekében, hogy a pedagógus a lehetı legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja elkészíteni. • kiterjed: a gyermek egész személyiségére • a gyermek produktumait a korábbi állapotához, teljesítményeihez viszonyítja, • az elırehaladást mindig pozitívan megerısítve • egyénre szabott: a gyerek valamennyi munkájának értékelésére sor kerül  az elismerés formája változó lehet egyénenként  a hiba és javítása a tanulási folyamat része • az értékelés kritériumait a gyerekek és a szülık pontosan ismerik d, Dokumentálása: sokoldalú információvak kell megalapozni • tervezett, tudatos megfigyelés • kérdıívek • egyéni fejlıdést regisztráló füzet e, Eredmény: Az értékelés nem elsısorban minısítés, hanem pedagógiai diagnózis, prognózis A segítségükkel kialakított vélemény ad irányt, útmutatást a további munkához. Az elérendı kitőzött célokat fel kell tüntetni. A szakaszokat lezáró összegzı vélemény, pedagógiai jellemzést megbeszélhetjük a gyerekkel, szülıvel. Esetmegbeszélés – kezdeményezheti bármely nevelı • • • •

sajátos helyzet elemzése továbbképzés jellegő mőhelymunka (ötletbörze) tréning résztvevık köre (a témától, helyzettıl függıen)  érintett szülı, gyermek  nevelık csoportja – s ezek variációi

Problémamegoldó fórum – összehívhatja az osztályfınök, igazgató, GYIF, Az értékelés és esetmegbeszélésben résztvevık köre kibıvül az SZM, DÖK, ÖK, GYIF, CKÖ, Családsegítı, képviselıivel egy-egy gond orvoslására. Fıleg a tanuló személyiségzavarainak, magatartási problémáinak, családi helyzetének megoldása érdekében Eredmény: A nevelık viselkedése erısíti bennük a helyes magatartási módok kialakulását

45

5.

Multikulturális tartalmak (csak integráció)

Ez a témakör a többségi magyar és a kisebbségi cigánykultúra együttes megismertetését jelenti. A multikulturális szemlélet szerint az oktatási rendszerben a különbözı kisebbségeket azonos tisztelet és védelem illeti meg, mind egymástól, mind a többségtıl. A kisebbség kultúrája létezı, megismerhetı és megérthetı. Az iskolai multikulturális oktatás célja: hogy cigányok és nem cigányok együtt ismerkedjenek meg a cigánykultúra mőveltségi anyagával, a hazai és Európa más országaiban élı cigánynépcsoportok kultúrájával. A cigány és nem cigány tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötıdésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék. A multikulturális oktatás segíti a cigány népi hagyományok megırzését, és az ezekre a hagyományokra épülı értékek továbbfejlesztését. Várható eredmények. Hosszú távon: A tanulók egymás kultúrájának megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a tolerancia, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére lesznek képesek. A cigánytanulók pedig hátrányaik kompenzálására, a közoktatási rendszeren belüli elırejutásra, illetve rugalmasabb társadalmi beilleszkedésre válnak alkalmassá. Rövidtávon: Az iskolai rendezvényeken a cigány tanulók elıadásában megjelenítjük a cigány kultúra különféle alkotásait, a tanulók képzımővészeti jellegő munkáit kiállítjuk, az ilyen jellegő versenyeken szerepeltetjük tanulóinkat. Értékelés: Dicsérettel, jutalmazással

46

XI. A szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei: Az eredményes nevelı-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülıi ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttmőködése. A tanuló, a szülı és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekő szereplıje. Az érdekazonosság ellenére az együttmőködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltıl. Az együttmőködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak elsı szakaszát, amely az itt folyó nevelı-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttmőködésnek. A) A szülı és az iskola együttmőködésének formái: Az együttmőködés során elıször azokat a kérdéseket kell rendezni, hogy milyen módon mőködhet közre, segítheti a szülı az iskolában folyó nevelımunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülınek gyermeke helyes neveléséhez. 1. A szülık részérıl a nevelımunka segítéséhez az alábbi közremőködési formákat várjuk el:       

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ıszinte véleménynyilvánítást, együttmőködı magatartást, nevelési problémák ıszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkezı nehézségek közös legyızését, érdeklıdı-segítı hozzáállást, szponzori segítségnyújtást.

2. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következı segítségnyújtási formákat kínálja:       

osztály szülıi értekezletek, fogadó órák, családlátogatások, rendkívüli megbeszélések, nyílt napok, nyílt órák szervezése rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló elımenetelérıl, magatartásáról, pályaválasztási tanácsadás

47

Jól segíthetik az együttmőködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is. Ezek a következık:  tanévnyitó istentisztelet  iskolai vers- és prózamondó versenyek,  karácsonyi mősor,  farsangi rendezvények,  anyák napi mősorok,  pedagógus napi mősorok,  ballagási ünnepség,  tanévzáró istentisztelet A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelıoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülık számára. A szülık közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlıdésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetıséget adnak a szülık aktív részvételére, az együttmőködésre is. B) A tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, alkalmai, lehetıségei:          

kötelezı tanítási órák, nem kötelezı iskolai órák, szakköri foglalkozások, énekkari órák, közös kirándulások, klubdélutánok, közösen végzett hasznos munkák, sportversenyek, vetélkedık, diák fórumok, személyes megbeszélések,

A szülık közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok. A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetıi képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében.

48

XII. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 1. Alapfogalmak Mi az egészség?  Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya  Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz  Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetıségek közt.  Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejőleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerő egészségnevelés, az elsıdleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

2. Az egészségnevelés célja: Az egészség mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelısségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerő igénybevételére, a szőrıvizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegırzı hatásának növelése, a sport egészségmegırzı szerepének népszerősítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.

3. Az egészségnevelés alapelvei:        

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni tervszerő, szervezett, rendszeres tevékenység kiterjed minden tanulóra résztvevıje az iskola minden dolgozója helyes cselekedésre serkentı segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását személyiség megerısítése csoportfelelısség területét szélesíti, bıvíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)

4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés:  személyi higiéne  környezethigiéne  környezetvédelem  testnevelés- és sport – több mozgás  egészséges táplálkozás 49

      

balesetek megelızése elsısegélynyújtás idıben orvoshoz fordulni – szőrıvizsgálatok megelızésre nevelés biztonság igénye szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség, ) életkorral járó biológiai sajátosságok

B./ Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés      

napi és heti életritmus alvás, tanulás, munka, játék ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak fogyasztói szokások pozitív értékrend kialakítása a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belsı harmónia

b./ Stresszelhárítás  apróbb sikertelenség elviselése  konfliktusok megoldása, problémamegoldás  önismeret, éntudat  dönteni tudás c./ Deviancia megelızése  szenvedélybetegségek megelızése  dohányzás-, alkohol-, drogtagadás  társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései d./ Érzelmi nevelés   

az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni empátia-képesség fejlesztése, segítıkészség, felelısségérzet, akaraterı fejlesztése

C./ Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvezı társas kapcsolatok építése, fenntartása       

barátságok kialakítása kommunikáció fejlesztése kreativitás, aktivitás, együttmőködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend) szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelızése társadalmi izoláció megelızése (hátrányos helyzetőek) társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, elınyei

50

5. Az egészségnevelés színterei A./ Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetıségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elı is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitőzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B./ Egészségnevelés a testnevelési órákon  Az OM kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdısportok, úszás, szabadidıs sportok  Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.  A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)  Minıség-ellenırzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minısítése  Az iskolaorvos és védını vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibıvítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. C./ Egészségnevelés az osztályfınöki órákon Az osztályfınök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”, Az osztályfınöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek megelızésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, beépítjük a DADA-programot. Ezeket az osztályfınöki órákat az iskolaorvos, illetve a védını szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADAprogramot a rendırség szakembere tartja. D./ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttmőködés Védınıi ügyelet biztosítása; Egészségügyi szőrıvizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító elıadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek: − Sport: kézilabda, labdarúgás, − Egészségvédelem: elsısegélynyújtó, drogprevenciós-nap A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetıséget. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, és szaktermeiben zajlanak délutánonként.

51

c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk. A helyi Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén részt veszünk a Véradások szervezésében, a mozgósításban. d. Helyi kezdeményezések Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklıdésüknek megfelelı szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott elıadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következık: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelızés Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára. Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten) - faliújság - vers, illetve novella pályázat - felkért elıadó - helyi vetélkedı - futóverseny stb. D./ Iskolai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetıségének biztosítása pedig nevelımunkánkat segíti.

6. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdıdı és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelızhetıek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát.

52

Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erıkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetıséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Közoktatási törvény 2003. évi módosítása elıírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását. Célok, alapelvek        

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban Testnevelés órán megfelelı terhelést kapjon Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok Gyógytorna gyakorlatok Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérı adottságú tanulóknak is. Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztı hatása Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminıség javítása érdekében (szabadidı sportok, játékok, aerobik) A tanulók testi-biológiai fejlıdése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem elıbbre, sem késıbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthetı.

A mindennapos testnevelés 2012. szeptember 1-jétıl indul a 9. osztályban felmenı rendszerben  Rendelkezünk jól felszerelt tornateremmel, futópályával, kézilabda- és teniszpályával.  Iskolánkban a tanév során biztosított a kézilabda- és futballmérkızések bonyolítása. Mind a diákok, mind a tanárok jelentıs számban vesznek részt a bajnokságon.  Intézményünkben a délutáni szabadidıs tevékenység keretében atlétika-, torna- és karate edzések folynak. Tornacsapatunk szinte minden évben jelen volt az országos bajnokságon.  A belügyi rendészeti ismeretekkel bıvített osztályban tanuló diákok heti két önvédelmi órán vesznek részt. Ezen túl lehetıség van szakköri tevékenységre is. Tanulóink szintén versenyeken vesznek részt és mi is helyt adunk néhány fontosabb eseménynek.  Kora tavasszal évente 20-25 fı vehet részt sí-táborban, ahol kezdıként és haladóként is biztosítva van az egészséges mozgásfejlıdésük.  A városi sportéletbe is bekapcsolódunk („Fut a Heves” – városi futóverseny), országos nyári tábort rendezünk, tollaslabdázóknak és a karate mővelıinek. Az iskola a tanulók mindennapi testedzésének biztosítása érdekében:  Tömegsport órákat tart (naponta 45 perc).  Iskolai diáksport egyesületet mőködtet, mely ellátja az iskolai sportkör feladatait. Erre sportáganként hetente 3 óra áll rendelkezésre.

53

7. Segítő kapcsolatok, partnerek         

ifjúságvédelmi felelısök szülık, család iskolai szülıi munkaközösség, iskolaorvos, háziorvos, védını gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítık rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai (DADA program) Magyar Vöröskereszt helyi csoportja ANTSZ Országos programok koordinátorai

Egészségnevelı, egészségfejlesztı munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerısítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében.

8. Az intézmény drogstratégiája Napjaink iskolán kívüli körülményei egyre több veszélyt rejtenek a tanulók számára, ezért egyre jobban oda kell figyelnünk a figyelmeztetı jelekre, és ezáltal a drogprevencióra. A harmonikus személyiségfejlıdés része, hogy a gyermekek fel tudják dolgozni az iskolai és a magánéletben felmerülı kudarcokat, képessé kell, hogy váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elhárítására, meg kell tanulniuk különbözı elutasítási technikákat. Iskolánk nevelési programja már korábban is tartalmazta ezeket a nevelési célokat, elsısorban osztályfınöki órák keretében foglalkoztunk a problémával. Tanórán kívül is igyekeztünk olyan rendezvényeket tartani, melyek a tanulók személyiségfejlıdését szolgálták. (Egészségnap, iskolaorvos elıadása, Eötvös-nap, szakmai tréningek.) A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egy-egy alkalomra. Célunk: Az egész iskola egészségnevelési rendszerébe beépíteni a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalást és gyakorlatot. Rövid és hosszú távú célokat kell megfogalmazni a Nemzeti Drogstratégia szellemében, ahol a cél a tudatosítás, esély az egészséges életre és közvetítés a különféle színterek között, csökkenteni kell az iskolán keresztül a pszichológiai, családi, kulturális és kortársközösségek kockázati tényezıit. A Nemzeti Drogstratégiával összhangban, a következıkben látjuk a lehetıséget a prevencióra:     

információ átadása (tanár és tanuló részére egyaránt) érzelmi felkészítés (tanár és tanuló részére egyaránt) társas hatások (kortárs segítık képzése) integrált megközelítés (korosztályok szerint is) prevenciós programok

54

Hosszú távú célok: Egy egészséges, produktív és biztonságos szféra kialakítása, ahol a fiatalok képessé válnak arra, hogy az illegális drogokat a legális élvezeti szerekkel együtt elutasítsák. Ennek megfelelıen a drogmegelızés célja, nem pusztán az illegális vagy legális drogok használatának megelızése, hanem az egészséges kiegyensúlyozott életforma megtalálása. Középtávú célok:  A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása, a kölcsönösen egymásra ható, tapasztalatokra alapozott módszerekkel (tréningek szervezése).  A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek bıvítése (drogkoordinátori tevékenység, elıadások szervezése).  A tanulók egészségmegırzı szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektıl mentes életmód megalapozása. Rövid távú célok:  A diákok folyamatos tájékoztatása (elıadások és iskolaújság).  Az iskola minden szereplıje részt vegyen a prevenció kialakításában.  Továbbra is folytatjuk a drogmentes szabadidıs tevékenységek szervezését és a felvilágosító prevenciós munkát.

Helyzetelemzés A droghasználat kipróbálásának idıszaka leggyakrabban 10 és 18 életév közé esik. Teljesen világos, hogy nem akkor indokolt az iskolai felvilágosító munka, amikor a kábítószer már iskolai körökben megjelenik. A szakmai szervezet által készített felmérés alapján érzékelhetı, hogy a tanulók érdeklıdnek a droghasználat iránt. Források: Források alatt nem csak anyagi, hanem szellemi értéket is értünk. Az elsıdleges anyagi forrásunk a Minisztérium által biztosított pénz, ami elısegítette a drogprevenciós munkát. A szellemi forrásunk az „Életvezetési ismeretek és készségek” program, ami megegyezik a tanárok képzési programjával is. Emellett rendelkezésünkre áll a tanárok szakmai tudása, az iskolaorvos és a védını tevékenysége. Segítenek bennünket a hevesi Rendırkapitányság és a megyei KEF szakemberei, a gyermek- és ifjúságvédı, valamint a szülık. Mindezek mellett számíthatunk a város, a megye és az ország különbözı intézményeire: Megyei Pedagógiai Szakmai és Közmővelıdési Szolgáltató Intézet, NECC Önismereti Kamasziroda, Vészcsengı Konferencia, Nagyító Alapítvány Szeged.

55

A drogstratégia megvalósítása A drogstratégia része iskolánk egészségnevelési programjának s az „Életvezetési és készségek” program segítségével valósítjuk meg. A drogprevenciós programot minimum 5 alkalommal tervezzük, ami természetesen bıvülhet a gyerekek igényeit figyelembe véve. Az „Életvezetési ismeretek” több mint egyszerő elıadás a drogokról, sokkal inkább készségfejlesztéssel foglalkozik összesen 14 területen, életkorokra lebontva. Megtanulják a legális és illegális szerek használatának következményeit, érzelmeiket kezelni, megtanulnak stressz-helyzeteket felismerni és megoldani. A program éppúgy hangsúlyt fektet az önismeretre, önbecsülésre, mint a nemet mondás megtanítására. Mindezek olyan technikák, amelyek elsajátítására más tanórákon kevés az idı, viszont a hétköznapi életben gyakran találkozhatnak hasonló szituációkkal. A programon keresztül a következı készségekre irányul a figyelem:          

kritikus gondolkodásmód problémamegoldás és döntéshozatal hatékony kommunikáció érzelmi feszültség kezelése konfliktuskezelés versenyszellem és együttmőködés önbizalom és magabiztos fellépés céltudatosság a negatív befolyásolás elutasítása egészséges, boldog életvitel

56

XIII. Környezeti nevelési program 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 1. 1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédı szemlélet kialakítása elsıdleges állami feladat. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elısegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelısségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvetı szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülı problémák jelentıs része vezethetı vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelı szintő a környezeti tudatosság foka." A társadalmi részvétel és tudatosság erısítésében kiemelkedı szerepe van a közoktatási, felsıoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlıdés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik.

57

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1. 2. Helyzetkép Az iskola mőködése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám környezettudatos attitüd még nem hatja át kellıen a nevelı-oktató munkát továbbá az iskolai élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása. 1. 3. Erőforrások Személyi erıforrások: Tanárok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelı környezeti attitüd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges együttmőködı készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védını és a részfoglalkozású szabadidı-szervezı. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelısségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülık: Megerısítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít. NGO-k: Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkát.

58

2. Jövőkép, alapelvek, célok 2.1. Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása A bennünket körülvevı természeti és társadalmi értékek megırzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelımunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szőkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelısséget saját testi és szellemi fejlıdésükért, egészségük megırzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elısegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnıve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megırzésére. 2.2. Hosszú távú környezeti nevelési célok: az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelızni az egészségügyi problémákat, helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése 2.3. Rövid távú célok és feladatok • A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. • Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. • Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyőjtés, energiatakarékosság, stb.) • A szülıkkel, az iskola környezetében élıkkel a kommunikáció fejlesztése. • Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. • A pedagógusok, a felnıtt dolgozók és a szülık személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi.

59

2.4. Adottságok, célok és feladatok összefüggése Tevékenység, feladat: Az iskola Célok: elhelyezkedésébıl adódó jellemzık: Közepes forgalom Közlekedési - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása biztonság növelése - kerékpárral közlekedık számára biciklitároló Zaj Légszennyezés

Csökkentés Csökkentés

- fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfő-irtás

Szemét

Tiszta, egészséges - szeméttárolók sőrítése környezet - szelektív hulladékgyőjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító elıadások az egészségkárosító anyagokról és a fertızési veszélyekrıl Az iskolabelsı Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet élısarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellıztetés (beltéri szennyezıanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlık alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos főtés - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tetı szigetelése Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszőrı víztisztítók csökkentése alkalmazása Iskolakert Tanítás, pihenés, - növények gondozása, pótlása, tanösvény felüdülés helye létrehozása, fajátékok, gyógynövények, legyen madáretetık, madárodúk kihelyezése, gondozása Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, gumiburkolatok létesítése Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítı, TV, video és eszközellátottsága élményszámítógép központúságának - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetınövelése, az anyagok esztétikai érzék - digitális fényképezıgép, gáztőzhelyek, konyhai fejlesztése – eszközök, ismeretterjesztı folyóiratok, egészséges könyvtár, médiatár személyiség

60

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek Az alábbi környezeti tartalmakat kívánjuk beépíteni helyi tantervünkbe. Magyar nyelv és irodalom:    

Az irodalmi mővekben megjelenı természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése. Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók). Törekvés a helyes és szép beszédre. Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése.

Történelem:      

Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet? A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelıs magatartás formálása. A helyi történelmi értékek megismerése, védelme. A hagyományok tiszteletének kialakítása. Az egész világot érintı globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelıssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlıdésére.

Etika:    

A „teljes élet” élése a természet károsítása nélkül (magatartási – és életviteli minták). Az egészséges és esztétikus környezetre való igény kialakítása. Annak a tudatosítása, hogy az utódoknak is megfelelı életteret kell hagynunk. Környezetünk értékeink felismerése, tisztelete, védelme.

Idegen nyelv   

A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása. Más népek környezetvédı tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése. A környezettel szembeni nemzetközi felelısség szemléletének kialakítása.

Biológia és egészségtan:      

Ökológiai életmód kialakítása. A földi élıvilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése. Az élılények alapvetı szervezeti – mőködési jellemzıi, az azok között lévı ok – okozati összefüggések. A globális környezeti problémák és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségei. A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelızésük illetve mérséklésük módjai. A testi – lelki egészséget megırzı életviteli technikák elsajátítása. 61

Kémia:    

A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentıs környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédı szerepére egyaránt. Az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása. Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság). A különbözı technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése.

Földünk és környezetünk:     

Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élı és élettelen környezetrıl. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlıdésére. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése. A regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele. A természeti és társadalmi értékek megismerése, megırzése.

Fizika:    

Az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése. A fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése. A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése.

Matematika:    

A tanulókat körülvevı konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése. A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása. Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelı képesség fejlesztése.

Technika és életvitel:    

Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. A fenntartható fejlıdés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása. A környezetgazdálkodás lényegének megismerése. A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása.

62

Ének – zene:     

A természeti és mővészeti szépség rokonságának felismerése. A természet zenei ábrázolásának módjai. A természet szépségének megjelenítése a népdalokban. A zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepének felismerése. A „zenei környezetszennyezés” felismerése.

Rajz és vizuális kultúra:        

A természeti és mővészeti szépség rokonságának felismerése. A természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségei. A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítımővészet). A természetes alapanyagok használatának ismerete. Mőalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint. A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése. A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése. Példák mutatása környezetbarát formatervezésre.

Tánc és dráma:   

Természeti jelenségek improvizálása a tánc és a dráma eszközeivel. Adott szituáció megfogalmazása mozdulatsorok segítségével. A néptánc elemeinek elsajátítása.

Mozgókép és médiaismeret:    

A média társadalmi szerepe. A média befolyásolási technikái. A média szabadságának morális határai (a személyiség védelme, az erıszak ábrázolása stb.) A valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei

Testnevelés:    

A környezeti hatások és az egészséges testi fejlıdés közötti összefüggés felismerése, megértése. A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében. A környezetszennyezés egészséget veszélyeztetı hatásai a sport szemszögébıl nézve. Lehetıség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek).

A tantárgyak lehetıségeinek kiegészítése az osztályfınöki teendıkkel A fiatalok közösségi létének keretét az osztályfınök teremti meg. İ a különbözı szintő személyes kapcsolatok segítıje, fejlesztıje is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfınöki feladatok bıvülnek, e tennivalók körül is egyre nagyobb a bizonytalanság. Az osztályfınök személyisége és elhivatottsága döntı súllyal alakítja a gyerekekben formálódó valóságképet. 63

Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövı elképzelései, a különbözı iskolai programkínálatok. A tanuló számos attitődjének alakításán túl a szülık hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfınök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerı és –feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínő témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelési problémák felismerése, életmódminták elemzése a megoldások keresése is kiváló lehetıséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfınök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelés, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedık, a különbözı akciókban való részvétel is összefőzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfınöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínő szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. Tanórán kívüli keretek Szakkörök Az érdeklıdı, kutató típusú, vizsgálódni szeretı tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei: földrajz szakkör, természetjáró szakkör, technika szakkör, biológia szakkör, „életmód” szakkör (testi – lelki egészség) Tanulóknak adott külön feladatok Az érdeklıdı diákok számára lehetıség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás stb.) Akciók, vetélkedık, tanulmányi versenyek Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. Tanulóink lehetıség szerint rendszeresen részt vesznek:   

a Teleki Pál Országos Földtan – és Földrajzversenyen, a Kaán Károly Természetismereti és Környezetismereti Országos Versenyen, a Hermann Ottó Országos Biológia Versenyen

64

Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása Környezeti nevelés szempontjából a csökkenı tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élı és élettelen értékeit, a különbözı folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínő természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetátalakító tevékenységét. Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelı óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerő megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelı pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pld. Csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek… A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes mőveltségterületek, tantárgyak népszerősítésére, valamint felkelheti a gyerekek érdeklıdését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erısíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttmőködésre, közösségfejlesztésre épülı és a késıbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit. Az erdei iskolánk oktatási célja: - A természet sokszínő megismerése - Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élıhelyek) megismerése - A társulások fajainak ökológiai szemlélető jellemzése, értékelése - Az élıvilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása Az erdei iskolánk nevelési céljai: - Helyes környezeti attitődök kialakítása - Természeti környezet állapota iránti érzékenység - Ökológiai szemlélet kialakítása - Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása - Egészséges életmódra nevelés Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Üzemlátogatások, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások

4. Módszerek Az életkornak megfelelıen más-más módszerek kerülhetnek elıtérbe. Ám a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedı jelentıségő az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítı, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.     

a tanulói aktivitást igénylı módszerek elıtérbe helyezése szenzitív pedagógia érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás önismeret fejlesztése 65

       

döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése modellezés projektmódszer az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelı alkalmazása a nevelıi tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása akciók irodalmi, képzımővészeti pályázatok, kiállítások

A módszerek alkalmazást segítő csoportosítása Játékok • szituációs • memóriafejlesztı • kombinációs • érzékelést fejlesztı • ráhangolást segítı • bizalomerısítı • kapcsolatteremtést segítı • drámapedagógia Modellezés • hatásvizsgálatok • rendszermodellezés • elırejelzı • mőködı modellek készítése, elemzése Riport módszer • kérdıíves felmérés • direkt riportok • fotóriport Projekt módszer • analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek • terepgyakorlatok • táborok • térképkészítés • egyszerő megfigyelések • célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka • természetvédelmi és fenntartási munkák • rekonstrukciós munkák • madárvédelmi feladatok • szelektív hulladékgyőjtés • rend- és tisztasági verseny 66

Közösségépítés • csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Mővészi kifejezés • vizuális mővészet a környezeti nevelésben • irodalmi alkotások • zenemővészet • fotómővészet • táncmővészet • népmővészet • esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése • a tanulók önkifejezése a mővészetek nyelvén

5. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyőjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytő, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelı eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötı stb.) Anyagok és eszközök a kézmőves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitőzéseihez (pl. megfelelı szerszámok) A környezeti nevelési programhoz a továbbiakban ki kívánjuk dolgozni a minıségbiztosítási, minıségfejlesztési rendszert.

67

XIV. A fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok 1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrend-szerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 3. Fogalmi tisztázások: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. 68

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika: – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései Matematika: – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák); Földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk Informatika: – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

•

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények)

•

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

•

Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

•

Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

5. Módszertani elemek Készségek fejlesztése: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

69

Önálló feladatok: áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

•

Riportkészítés az eladókkal

•

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Csoportmunka: •

Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Szimulációs játék, esettanulmány

•

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

•

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

XV. Közlekedésre nevelés Célja: A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek és tevékenységek körének tágításával alapozhatjuk meg. A közlekedéskultúra megalapozásával célunk az, hogy a tanulók megismerkedjenek a közlekedés rendszerével, közlekedési eszközökkel és a közlekedési szabályokkal. Tartalmi elemei: -

érdeklıdés a közvetlen, mesterséges környezet (lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt.

-

szabálykövetı magatartás a közvetlen mesterséges környezetben

-

a mesterséges környezet rendszerezése, jellemzıinek megismerése, vizsgálata, elemzése

-

technikai eszközök a közlekedésben

-

közlekedési táblák megismerése

-

alapvetı szabályok megismerése és gyakorlása

-

gyakorlati alkalmazások

Színterei: Az egyes tantárgyak óráin -

matematika: közlekedéssel kapcsolatos szöveges feladatok

-

fizika: sebességszámítások

-

földrajz: szárazföldi, vízi és légi közlekedés ismertetése, a távközlési mőholdak szerepe a közlekedésben

-

biológia: az üzemanyagok elégetése során keletkezett káros anyagok hatása a szervezetünkre 70

-

kémia: az üzemanyagok összetételének megismerése

-

informatika: helyfoglalások elektronikus úton szárazföldi, vízi és légi közlekedésben; a számítógépek szerepe a közlekedési jelzılámpák mőködtetésében, összehangolásában és irányításában

-

történelem: a közlekedési eszközök fejlıdésének lépései

-

médiaismeret: közlekedési eszközök helye a családok életében

-

idegen nyelv: közlekedés kultúra külföldön; jobb és baloldali vezetés

-

osztályfınöki: helyes magatartás a közlekedésben, közlekedéskultúra hazánkban, közlekedéskultúra külföldön; a biztonságos közlekedés feltételei

Tanórán kívül Külsı elıadók hívása (rendırség közlekedés biztonsági osztályáról). Iskolán kívüli helyszíneken közlekedési szituációk megoldása. Közremőködés oktatófilm forgatásában. Módszerei: Viták, szituációs játékok, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása, esetmegbeszélések, projektmódszer

71

XVI. A társadalmi bőnmegelızés és áldozattá válás megelızési programja Célja, hogy proaktív módon megelızze a gyermek- és fiatalkorúak bőnelkövetıvé- és bőncselekmény áldozatává válását. I. A PROBLÉMA FELVETÉSE A gyermek és fiatalkori bőnözés a tények tükrében* Magyarországon az összes ismertté vált bőnelkövetı 12 százaléka fiatalkorú. Az elmúlt évtizedben a fiatalok korosztályát érintı demográfiai változások miatt mérséklıdött az ismertté vált fiatalkorú bőnelkövetık (1995-ben 14321-rıl 2002-ben 11689-re) és a büntetıjogilag felelısségre nem vonható 14 év alatti gyermekkorú elkövetık száma (1995ben 4159-rıl 2002-ben 3959-re). A fiatal- és gyermekkorúak túlnyomó többsége vagyon elleni bőncselekményt követ el. A 14 év alatti elkövetıknél ez az arány 83-88 százalék, míg a 14-18 éveseknél 70-80 százalék. Az elmúlt tíz évben minden harmadik rablás elkövetıje fiatalkorú volt. A fiatalok növekvı részének szocializációjává vált a passzív vagy aktív kábítószertapasztalat. Egy 2002 tavaszán készített felmérés eredményei szerint a budapesti másodikos középiskolások 30 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb életkorban fordul elı a bőnelkövetı magatartás, annál nagyobb az esély a bőnismétlésre, vagy a bőnözıi életmód kialakulására. A hivatalos adatok szerint amíg 1997-ben a fiatalkorú – 14-18 éves – bőnelkövetıknek csupán 38 százaléka követte el az elsı bőncselekményét 14-15 éves korában, addig 2001-ben már 41 százalékuk. Évente átlagosan 16 ezer fiatalkorú ellen indul szabálysértési eljárás. A bőnelkövetı fiatalkorúak döntı többségénél csak a jogellenes cselekmény elkövetése jelzi a gyermekvédelmi hatóságnak, hogy valami baj van a fiatalkorúval. Az ismertté vált fiatalkorú bőnelkövetıknek mindössze 8-10 százaléka szerepel a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásában. Az ismertté vált fiatalkorú bőnelkövetık döntı többsége olyan hátrányos helyzető, marginális családi környezetbıl származik, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a napi szociális problémák meghatározó élményt jelentenek. Szüleik többsége segéd-, kisegítı vagy betanított munkás, foglalkozás-, vagy munkanélküli. Már kora gyermekkorukban szegregált és marginalizált környezetben élnek. A kedvezıtlen társadalmi-gazdasági adottságok miatt az ország keleti régiói olyan bőnkibocsátó területekké váltak, ahol az országos átlagnál magasabb a gyermek- és fiatalkorú bőnelkövetık gyakorisága. (Például Borsod-AbaújZemplén megye 740 ezer lakosából közel annyi fiatal kerül szembe a büntetıtörvénnyel, mint Budapesten az 1,8 millióból).

72

A fiatalok nemcsak elkövetıi, de áldozatként elszenvedıi is a bőnözésnek. Évente több mint tízezer kiskorú személy válik bőncselekmény áldozatává, 2002-ben a számuk 12 141 volt. A kiskorú sértetteknél az erıszakos és garázda bőncselekmények körében jelentıs az azonos korosztály elkövetıi általi fenyegetettség. A fiatalok közül a 17 éveseknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy erıszakos bőncselekmények áldozatává váljanak. Egyébként 2002-ben a 18 év alatti fiatalok tették ki az összes erıszakos bőncselekmény sértettjeinek 13,6 százalékát, a szexuális erıszakot elszenvedettek 57,7 százalékát és minden ötödik rablás áldozata fiatalkorú volt. * A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája (44-46. oldal alapján)

A gyermek- és fiatalkorúak bőnelkövetıvé és áldozattá válásának megelızésében jelentıs szerepe van a családnak, a gyermek- és ifjúságvédelemnek, az oktató- és nevelı intézményeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak, a helyi koordináció megteremtésében az önkormányzatoknak és a rendırségnek. A hazai tapasztalatok szerint nem mőködik a jelzırendszer és az érdemi együttmőködés a gyermekvédelmi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények, valamint a rendırség között. A veszélyhelyzet felismerését elısegítı, sok forrásból merítı jelzırendszer a gyermekvédelmen belül sem mőködik. A gyermekvédelem rendszere nem integrálta az iskolai gyermekvédelmi felelısök hálózatát és nem használja ki az iskolaiszabadidı-szervezésben rejlı lehetıségeket. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény ugyan elıírja az intézményközi esetmegbeszélést, a gyakorlatban azonban ez csak az együttmőködésre amúgy is „hajlandó” szervezetek közt alakult ki. A büntetı igazságszolgáltatás – miután ennek még nincsen törvényes lehetısége – nem épít a helyreállító igazságszolgáltatási eszközökben rejlı lehetıségekre, a más országokban hatékonyan mőködı jóvátétel, mediáció alkalmazására. A korai pszicho-szociális intervenció jelentıségét hangsúlyozza az Európa Tanács 20/2000. számú ajánlása. A tagállamoknak a pszichoszociális stratégiák kialakítása során a minimális intervenció és az arányosság elvét kell követniük, és az eljárásokban biztosítani kell a stigmatizáció és a diszkrimináció elkerülését. Az ajánlás a bőnözıvé válás megelızése érdekében olyan intézkedések foganatosítására ösztönöz, amelyek kifejezetten a jövıbeni, ismétlıdı bőnözıi magatartás kialakulásának valószínőségét csökkentik. Az ENSZ gyermekjogi konvenciója (1989) a gyermek mindenek felett álló érdekét, a „rijadi elvek” (1990) pedig a „gyermekközpontú megközelítés” szükségességét hangsúlyozzák. Ezek a dokumentumok a fiatalkori bőnözés megelızésében fontos szerepet szánnak a családnak, a családi felelısség erısítésének, az iskolának, a helyi közösségnek és a médiának. II. ALAPELVEINK * A bőnmegelızés valamennyiünk érdeke. * A bőnmegelızés több, mint biztonság! * A bőnmegelızés a kormányzat minden szintjének kötelessége. * A bőnmegelızés összekapcsolódik a szociális problémák megoldásával is (komplex biztonság).

73

III. SZAKMAI FILOZÓFIÁNK * Nevelés keretében szükséges kifejleszteni a személyiségben a konstruktív magatartást – és személyiségformákat stimuláló motivációs képzıdményeket. * A magatartásirányítást, humán alapbeállítódást, konstruktív magatartási szokásokat kell kialakítani azért, hogy - tudjuk elemezni a konkrét élethelyzetet; - tudjuk kiválasztani azt a típusú magatartást, amely az adott élethelyzet erkölcsös és jogkövetı megoldásához vezet; - az életünkben elıálló konfliktushelyzetekre konstruktívan, kompromisszum készen, a partneri magatartás szellemében reagálhassunk. Csak a proaktív bőnmegelızés multifaktoriális és interdiszciplináris szemlélete és gyakorlata lehet igazán eredményes. IV. GLOBÁLIS CÉLJAINK szerint törekednünk kell: * a bőnözést elısegítı okok, körülmények és feltételek megszüntetésére; * az állampolgárok komplex biztonságérzetének mennyiségi és minıségi befolyásolására; * tudatosítani, hogy a bőnözést meg lehet és meg kell elızni; * tudatosítani, hogy mindenkinek tennie kell azért , hogy csökkenjen a bőnözés; * közösségi kontroll fejlesztése; olyan programok kidolgozására és megvalósítására, amely arra ösztönzi a közösségeket, családokat, az egyéneket, hogy biztonságos környezetet teremtsenek.

V. KONKRÉT CÉLJAINK * Biztonságra nevelés. * A nevelés értékközvetítés, értékteremtés. A biztonság – érték. * Társadalmi partnerviszonyra nevelés. Jóindulatot, kompromisszumkészséget kell kialakítani. * A konstruktív életvezetés része legyen a bőnmegelızés. * Közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák stimulálása. * Az iskola biztonságos társadalmi és fizikai környezetének kialakítása. VI . A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája cselekvési programjának a gyermek- és fiatalkori bőnözés és az áldozattá válás megelızése prioritásához.

74

XVII. Az erıszakmentes konfliktuskezelés programja Cél: az iskolai erıszak okainak meghatározása, az iskolát érı és az iskolai erıszakhoz vezetı iskolán kívüli hatások kiszőrése, kezelése azonosíthatóvá tétele, a megoldási alternatívák hozzáférhetıségének biztosítása. Helyzetelemzés A társadalmi okokat és a válaszokat elemezve megállapítható, hogy az iskolán belül, illetve az iskola és környezete között megjelenı fizikai és lelki erıszak igen sokféle formát ölthet, melyek kiváltó okai is összetettek. Magyarországon az összes ismertté vált bőnelkövetık 12%-a fiatalkorú, a 14 év alattiak száma évente négyezer körül ingadozik. Az erıszak olyan jelenség, amely túlmutat az iskolán, azonban az iskolai eredető, iskolában megjelenı formái is ismertek. A teljes 14 év alatti népesség egynegyed százaléka, míg a teljes 14-17 év közötti népesség 2,25 százaléka követ el büntetendı - illetve bőncselekményeket. Az ismertté vált gyermekkorú sértettek az utóbbi években az összes ismertté vált sértett nagyjából 2,5%-át teszik ki, szemben a korábban megszokott 1,2 százalékkal. A 14 és 17 év közötti sértettek összes sértetthez viszonyított aránya az utóbbi hat évben viszonylag stabil, 3,5-4 százalék körül alakult. A gyermek- és fiatalkorú személyek a teljes hazai népesség átlagos viktimizációs trendjénél tízszer-tizenötször nagyobb eséllyel válnak súlyos, erıszakos bőncselekmény áldozatává. Magyarországon – de más fejlett országok közoktatási rendszerében is – az a tapasztalat, hogy az iskolai erıszak az iskolázás történetének folyamatos kísérıje. Az iskola tulajdonképpen kényszert gyakorol a felnövı generációk fölött, amely ellen évszázadok óta berzenkednek, lázadnak a serdülık és ifjak. Különösen erıs ez a tradíció a kontinentális Európa világában, nemkülönben ott, ahol az állam totalitárius módon próbált az állampolgárok fölébe emelkedni, s az iskolát hatalomgyakorlásra, a társadalmi struktúra megırzésére (vagy éppen felborítására) használta. A közmőveltség megteremtése – vagy ennek ideológiai érvényesítése - érdekében gyakorolt állami kényszerrel, a tankötelezettség teljesítésével szemben a tanulók bizonyos hányadának kulturális-gazdasági okokra visszavezethetı természetes ellenállására kell számítani, melynek csupán egyik formája az évismétlés, a lemorzsolódás, a tanulás elhanyagolása, de ugyanebbe a körbe tartozik az iskola szereplıi közötti agresszió is. Míg a kisiskolás korú gyermekek esetében a pedagógusok általában kezelni tudják a problémát, a felsıbb évfolyamokba járók esetében ez már egyre nehezebb. Az egészségügy fejlıdésének és az általános jólétnek az a következménye, hogy az egyének biológiai érése fiatalabb életkorra tolódott, élettani értelemben egyre fejlettebb – ám társadalmilag mégiscsak éretlen - tizenévesek járnak iskolába, miközben az iskola válasza erre többnyire változatlan marad. A nemzetközi adatok és kutatások szerint az iskolai erıszak nem érint minden iskolát egyformán és azonos módon. Azonosíthatóak azok a lakókörzetek, régiók, ahol számítani lehet az iskolai kultúrával szembeni átlagosnál nagyobb ellenállásra, és ahol a diákok az iskolai értékrend alternatívájaként szervezik meg az életüket az iskola falain belül és kívül.

75

Nem csak a tanulók részérıl a pedagógusokkal szemben valósulnak meg erıszakos cselekményben kiteljesülı magatartásformák, hiszen az elmúlt évek kutatásai igazolják, hogy gyakoriak a tanulók sérelmére a pedagógusok által elkövetett erıszakos megnyilvánulások is. Az erıszak változatos formái a diák-diák közötti kapcsolatokban is mindenkor megnyilvánultak, de a pedagógus-szülı, illetıleg a pedagógus-pedagógus közötti kapcsolatokban is állandóan megjelenik az erıszak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az erıszak minden formáját tiltja. A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza a pedagógus, a szülı, a tanuló jogait és kötelezettségeit, amelynek középpontjában az együttmőködés, egymás kölcsönös segítése áll. A közoktatásról szóló törvény többek között elıírja, hogy a pedagógusnak a tanulóval egyénileg kell foglalkoznia, amennyiben arra a tanuló érdekében szükség van. A törvény rendelkezései alapján az iskola ilyen vonatkozásban része a gyermekvédelem rendszerének és kapcsolatban kell állnia a családvédelem szerveivel is. Az egyes iskolák nevelıtestületeinek és pedagógusainak – elsısorban pedagógiai eszközökkel – mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megelızzék az erıszakhoz vezetı helyzetek kialakulását. A közoktatási törvény kihirdetése óta az iskolában diákönkormányzat, szülıi szervezet, iskolaszék alakulhat a problémák kezelésére, a célravezetı és erıszakmentes megoldások kidolgozására. E feladat megvalósításába tehát be lehet vonni az iskolában mőködı szülıi szervezet tagjait, az iskolai diákönkormányzat tagjait, valamint a családvédelemmel foglalkozó települési, területi szakmai, szakigazgatási szervet, szervezetet is. A nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai folyamatoknak kedvezı légkör csak akkor alakulhat ki, ha a nevelési-oktatási folyamat iskolai szereplıi kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait. Ha betartják kötelezettségeiket, azokat el is várják egymástól, folyamatos és élénk visszajelzéseket adnak egymásnak, segítve ezzel az eltérı vélemények mielıbbi megismerését, a közösség és az egyének számára a lehetı legkedvezıbb pedagógiai megoldásban történı gondolkodás megvalósulását, valamint az intézményi fejlesztı és biztonságos légkör kiteljesedését, amely a pedagógiai folyamatoknak, a tanuló fejlesztésének alapfeltételei. A közoktatásról szóló törvény egyik alapelve, hogy az iskolai pedagógiai folyamatok szereplıinek egymás személyiségi jogait tiszteletben kell tartaniuk akkor is, amikor valamely jogukkal élnek. Így például a véleménynyilvánítás szabadsága alapján minden tanulónak jogában áll bármilyen kérdésben nyilatkozni, azonban ez nem járhat mások érdekeinek, személyiségi jogainak megsértésével. A személyiségi jogok sérelmét jelenti az iskolai erıszak attól függetlenül, hogy azt ki, kivel szemben követte el. Az iskolában és a kollégiumban nincs helye az erıszak semmilyen formájának. Az iskolának erıszakmentes pedagógiai légkört kell biztosítani a tanuló személyiségének kibontakoztatásához. A nevelési/oktatási intézményben az alkotó, közösségi, az egyéni érdeklıdést figyelembe vevı pedagógiai tevékenység lehet a leghatékonyabb eszköz az erıszak megelızésére. A pedagógus nincs eleve kiszolgáltatott helyzetben a tanulók közösségével vagy egyes tanulókkal szemben, és alapvetıen rendelkezik – vagy kellene hogy rendelkezzen – megfelelı eszközökkel a tanulói közösség irányításához, a közösséget veszélyeztetı helyzetek kialakulásának megelızéséhez, illetve a jogsértı magatartás büntetéséhez.

76

Az intézményekben az erıszakos cselekmények, az iskolai agresszió kiváltója lehet a gyermekekkel, tanulókkal való nem megfelelı bánásmód, a nem kellıen kialakított iskolai tananyag, a nem megfelelıen választott és alkalmazott pedagógiai értékelési módszer, a probléma idıben történı felismerésének hiánya. E tényezık is azt támasztják alá, hogy egyes esetekben az intézményvezetık nem ismerik fel kellı mértékben feladataikat, nem használják ki körültekintıen a helyi mozgásterük adta tananyag-készítési, órarend-alkotási és értékelési, módszerbeli lehetıségeiket. Az erıszak megelızésének pedagógiai eszközei között meghatározó fontosságú a Nemzeti alaptanterv adta tartalmi keretek mentén az egyes iskolában tanulók kognitív és affektív tulajdonságaihoz igazodó, a családi háttérváltozókra is figyelı tananyag iskolai meghatározása, az így kialakított iskolai tananyag által kínált tartalmi és módszertani lehetıségek mentén a tanulói érdeklıdés felkeltése, megtartása. Fontos pedagógiai esély kínálkozik a tanórai foglalkozások változatos megszervezésében, a választható tanórai foglalkozások biztosításában, a nem szakrendszerő oktatás ötödik, hatodik évfolyamokra történı kiterjesztésében, a megfelelı szülı–tanuló–pedagógus légkör kialakításában, de a diákönkormányzatok és a szülıi közösségek bevonása is meghatározó fontosságú a konfliktushelyzetek megelızésében, kezelésben. Súlyosabb esetekben a jelenlegi keretek között is kérhetı segítség a pszichológustól, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberektıl, adott esetben az igazságszolgáltatás szereplıitıl. Jelentıs segítséget nyújthat a tanulóközösség saját és a tanulótársak értékelésében, a jó példák közvetítésében, az erıszakra hajlamos vagy már erıszakos cselekményt elkövetı tanuló magatartásának, kötelezettségszegésének közösségi megítélésével. A szülı és gyermeke kapcsolata napjainkban számos esetben nem harmonikus és nem, vagy csak töredékesen, súlyos deficitekkel, a társadalom egészének érdekeivel szembekerülve látja el ezirányú feladatait. Ez jelentıs mértékben erısítheti a gyermek magatartási problémáit és az iskolai erıszak számos formájának kiváltója lehet. Mivel a gyorsan változó társadalmi és gazdasági folyamatok, a munkaerıpiac által támasztott kihívások jelentıs erıfeszítéseket és új megoldási stratégiákat kívánnak meg a szülıktıl, közülük számosan kevesebb erıfeszítést tesznek saját gyermekük nevelése érdekében. A gyerekek fejlıdéséért, a szélesen értelmezett jóllétéért felelıs a szülı (család), a társadalom (szakemberek és intézmények, szolgáltatók) és maga a gyermek is, ezért minden esetben minden lehetséges közvetlen érintett szerepét, felelısségét szükséges és kell is vizsgálni azzal, hogy természetesen a szakemberek felelıssége fokozott. Az egyoldalú „bőnbakkeresés” nem lehet megoldás, ezért erısíteni kell az érintettek együttmőködését, a közös cselekvést. A közoktatás intézményeinek együtt kell mőködniük az ifjúság nevelésében közremőködı minden szervezettel, a családvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem szervezeteivel, a rendvédelmi szervekkel. Az erıszak terjedésének megakadályozásához mindenek elıtt a pedagógiai eszközök nyújthatnak segítséget. Vannak már jó gyakorlatok, bevált módszerek, felkészült pedagógusok, e területen sikeres intézmények. A jó gyakorlatokat, a bevált módszereket össze kell győjteni, hozzáférhetıvé kell tenni, meg kell ismertetni minden érintettel.

77

Feladatok Erısíteni kell a nevelési funkciót, teret kell engedni a tanulói értékelés új lehetıségeinek (fejlesztı értékelés), erısíteni kell a kooperatív oktatási módszereket, az adaptív oktatást a közösségi élethelyzetek növelése céljából, meg kell erısíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök munkáját, alkalmazásuk feltételeit, a nevelési-oktatási intézményeknek kapcsolatot kell kiépíteni, azt továbbfejleszteni a gyermekvédelem intézményrendszerével, erısíteni kell a gyermekjóléti szolgálattal való együttmőködést, rendszeressé kell tenni az iskola és a gyermekjóléti intézményekben dolgozó szakemberek találkozóit, a gyermekjóléti szolgálat által nyilvántartott szabadidıs programokról rendszeresen tájékoztatni kell a nevelési-oktatási intézmények pedagógusait. Nagyobb figyelmet kell fordítani a mővészeti és a sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére, nem számon kérhetı tananyagként, hanem önkéntes, feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközként, ezzel is lehetıséget biztosítva a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció növelésére. Nyerjenek megerısítést a szabadidıs tevékenységek, a szabadidıs sportfoglalkozások, a mindennapos testedzés és a mővészetekre épülı személyiségfejlesztı tevékenységek. Erısödjön a mővészeti és a sporttevékenység, a kreatív, manuális tevékenységet igénylı – a „kéz mőveltségét” igénylı, fejlesztı, alkotó tevékenység, de nem mint számon kérhetı tananyag-közvetítés, hanem mint feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközök és területek, amelyek a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció megszerzésének lehetséges formái lehetnek. A nem szakrendszerő oktatás ötödik, hatodik évfolyamokra történı kiterjesztése során az iskolák építsenek a mővészetek, a sport nevelési és pedagógiai funkciójára, Az iskolában meg kell ismertetni azokat az eljárásokat, amelynek keretei között a tanulóközösségek pedagógus vagy pedagógusok közremőködésével közösen feldolgozzák azokat az eseményeket, amelyek elvezethetnek a tanulói erıszak kialakulásához, illetıleg amelyek segítik az erıszakos cselekmények feldolgozását, a lehetséges megoldások megtalálását. A helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válás megelızésével az erıszakmentes konfliktus-kezelı technikákkal összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Az iskolai szülıi szervezetek kezdeményezzék az iskolák vonatkozásában a nyilvános iskolai dokumentumok szintjén a szülıi szerepekre, a családi életre nevelés megjelenítését, valamint a pedagógusok felkészítését a konfliktus-kezelési technikák alkalmazására.

78

XVIII. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben.

79

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.

80

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

81

A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítı beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott 82

társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erıszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvetı feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelı ismeretek az Ember és társadalom mőveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlıdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlı bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttmőködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelısség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntıen a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások minısége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevı világ számunkra fontos folyamatainak jelentıs hányadát; e tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentıségét, felelısségét. Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát.

83

Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú elınyök között. Elısegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrıl vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellı figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntartható fejlıdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

84

Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerő tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külsı szakértı is bevonható. A külsı szakértı kiválasztásáért a külsı szakértı által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelıs. A külsı szakértı a tanítási órán a kijelölt pedagógus közremőködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történı kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

85

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülıknek – a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában.

86

A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

87

XIX. A kollégium nevelési programja A program elkészítésének körülményei Az összeállítást egy négy részbıl álló elızetes értékelés alapján kezdtük el: kollégiumi nevelı testület értékelése, kollégisták értékelése, tantestület kollégiummal kapcsolatos véleménye, fenntartói elvárások. A dokumentum elkészítésekor fontosnak találtuk a külsı megítélések összegzését, valamint jelenlegi nevelési gyakorlatunk és a fejlesztések irányainak újragondolását, meghatározását. Ebben az elıkészületi és értékelési munkában a kollégiumi nevelıtestület vett részt. Változatlanul célunk a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlıdésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. 1. A tanulói összetétel és a tanulói jellemzık Diákjaink többsége hátrányos helyzető. Tanulásukban folyamatos motiválásra, támogatásra, segítségre szorulnak. Ezért a korrepetálási lehetıségeken túl szinte állandóan igénylik a személyes segítségadást, melynek emiatt kiemelt jelentıséget tulajdonítunk. Korrepetálást a természettudományok tantárgyaiban tudunk biztosítani számukra heti rendszerességgel. Ezen belül is a matematika, biológia, kémia, fizika tantárgyak okoznak számukra folyamatos nehézségeket. Nevelésükben fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot, törıdést, amelyben az elfogadó szeretet és kölcsönös bizalomépítés által igyekszünk pótolni családi neveltetésük mentális, érzelmi és morális hiányait. Tanulóink egy része rendszeresen sportol, vannak, akik iskolán kívüli edzésekre, sportfoglalkozásokra is járnak. Többeket azonban motiválni kell a mozgásra, sportra. Legkedveltebbek azok a szabadidıs foglalkozások, ahol csapatoknak kell versengenie, ill. a csoportos beszélgetések (pl. Bibliakör, társas játékok stb). 1.1 Oktatáspolitikai elvárások, tendenciák A szakképzéssel kapcsolatos elvárások az utóbbi idıben gyorsan változnak. Szükséges a változások felismerése, a piaci viszonyokhoz való minél gyorsabb igazodás képességének megszerzése. Ennek meg kell jelennie az oktatásban is, valamint a diákok életpályára való felkészítése során be kell mutatni a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat, el kell ültetni bennük az innováció, a folyamatos szakmai fejlıdés iránti igényt. A piaci viszonyok és elvárások figyelésére jó lehetıség a külsı szakmai gyakorlat, ahol napi információk érik a diákokat a jelen szakmai tendenciáiról. 1.2 Fenntartói környezet A fenntartó elvárása, hogy a nevelés igazodjon a rá vonatkozó jogszabályokon túl a Református Egyház oktatási törvényéhez, hagyományaihoz, értékrendjéhez. 2. Az intézmény profilja, hagyományai Az intézmény korábbi hagyományainak tiszteletben tartása mellett a mintegy öt évszázados Református keresztyén oktatás és nevelés elveit, értékeit kívánjuk meghonosítani. Ezzel a profilváltással a már meglévı hagyományok mellett új arculat és hagyomány építésébe kezdtünk. 88

Segítségünkre van a Református Kollégiumok jó hírneve, múltja, tapasztalatai, valamint mindazon irodalmak, amelyek mindezt megırizték számunkra. Kollégiumi nevelésünk alapja a keresztyén értékrenden alapuló szeretet teljes, személyre szóló nevelés. A kollégiumi szabadidıs programokban vannak olyan foglalkozások is, melyekbıl kulturális hagyományokat szeretnénk teremteni (táncház, kézmőves foglalkozások, kórus, rendszeres Színházlátogatás).

Nevelési alapelveink A diákok megismerése, az elfogadó, empatikus kölcsönös bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétıl kezdıdıen tervezetten történik, amelyben folyamatosan nagy szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni sajátosságaiknak a megismerése. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttmőködés során segítsék a tanulók személyiségfejlıdését, legyen meg a kisközösség intimitása mellett a kollégiumi nagy- és kisközösségi tevékenységek együttes élménye, a foglalkozások viszonylagos kötetlensége, az idıvel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás, az iskolai értelemben vett teljesítménykényszer hiánya. A tanulók bármikor megkereshetik nevelıtanárukat és feltárhatják problémáikat. Ezek megoldásában számíthatnak pedagógus tanácsaira, segítségére. Hetente tartunk csoportfoglalkozásokat, de külön alkalmakon is van módjuk találkozni a diákoknak csoportnevelıjükkel. Igyekszünk rugalmasan, mindenki megelégedésére nevelni, szem elıtt tartva az alapvetı emberi normákat és az egyházi erkölcsi elvárásokat. A kollégiumi nevelés különleges feladatai A kollégium különleges nevelési helyzetet teremt azáltal, hogy az itt lakó gyermekek hamarabb kiszakadnak a családból, így intenzívebben érik ıket az intézményes nevelés hatásai. Felgyorsul a pszichés leválás a családtól, ezzel növekszik a gyerek önállósága. Ugyanakkor a fiatal felnıtt támasz nélkül marad a legnehezebb életkorban. Az empatikus, egészséges világnézető, szilárd erkölcsi értékrendszerő és toleráns pedagógus azonban megtalálhatja annak módját, hogy átsegítse a gyermeket ezen az érzésen. Tudjuk, a csoportpszichológiai befolyások serdülıkorban a szokásosnál is erıteljesebbek. Számos hasznos közösségi készség csiszolódik közben: tolerancia-készség, a „pozitív gondolkodás”, a kezdeményezı képesség, értékes barátságok megszületése. A kollégiumi élet hatásainak mérlege végül aszerint billen a pozitív vagy negatív irányba, hogy a pedagógus mennyire hozzáértıen és felelısségteljesen irányítja a természetes önnevelési folyamatokat.

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történı sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni értékrend, érdekek között. Társadalmilag elfogadott közösségi szokásokat és mintákat közvetítünk.

89

Kulcsfogalmak: empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezıkészség, közösségi együttélés, szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia fejlesztése.

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégium biztosítja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, technikákat. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük a kreativitást, erısítjük a tanulási motívumokat, arra törekszünk, hogy feltárjuk az egyéni tanulási kudarcok és zavarok okait, majd személyre szabott, hatékony megoldási lehetıségeket kínálunk fel. Szaktanári segítséget adunk a napi felkészülésben. Szeretnénk, hogy az ismeretek elsajátítása ne pusztán monoton feladatteljesítés legyen, hanem egyfajta belülrıl fakadó belsıigény, vagyis a világ iránti természetes érdeklıdés mozgassa a tanulókat. Kulcsfogalmak: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia.

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció segítése Megpróbálunk nagyon változatos és hatékony szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazni, amelyek segítségével leküzdhetjük a tanulók közötti mőveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket. Feladatunk a tanulók képességeinek minél részletesebb megismerése: a tehetséges tanulókat képességeinek kibontakoztatásával párhuzamosan támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényő tanulókat. Biztosítjuk annak feltételrendszerét, hogy az iskolában mindenki eredményesen végezze tanulmányait. Lehetıvé tesszük az egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést a helyes és pozitív egyéni önértékelés kialakításával. Kulcsfogalmak: magas szintő anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikaimővészeti tudatosság, kifejezı- és fogalmazási készség fejlesztése, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

A kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Töretlenül valljuk, hogy bıvítenünk kell a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, és azok eredményeirıl. Fel kell keltenünk az érdeklıdést a kultúra, a tudományok, a mővészetek iránt, továbbá az emberiség és Földünk globális problémáival kapcsolatban. A természeti és társadalmi ismeretek átadása, a mővészeti élmények intenzív megtapasztalása. Változatos és sokrétő kulturális programokat kínálunk a magyar, az európai és az egyetemes kultúrkör megismeréséhez, az idegen nyelvek elsajátításához. A kollégiumi nevelés megalapozza a tanulókban az európai uniós polgár identitástudatát. Kulcsfogalmak: globalitás, európaiság, univerzalitás, esztétikai-mővészeti tudatosság, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.

90

Az egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi, szellemi és lelki egyensúly, a belsıharmónia megteremtésére kell törekednünk e társadalmilag szervezett közösség keretei és szabályai között. Azt szeretnénk, ha diákjaink képessé válnának önnön természetes, alkotó életritmusuk, saját szokásrendszerük kialakítására, úgymint egészséges táplálkozás, kulturált megjelenés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, igényes környezet megteremtése. Kollégiumunk a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít. Azt reméljük, hogy a tanulók itt jól érzik magukat, és ez hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti feltétlen igény kialakításához. Célunk a környezettudatos magatartásforma felmutatása. Feladatunk továbbá a családi életre, a családtagi szerepekre, szexuális nyitottságra és tájékozottságra, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerő gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. Kulcsfogalmak: fenntartható fejlıdés, tudatos környezetvédelem, társadalmi és családi szerepvállalás, szexualitás, érett személyiség.

Társadalmi gazdálkodási jártasságok fejlesztése Segítenünk kell a tanuló önálló életvitelének kialakítását, különös tekintettel a családi háztartás és gazdálkodás megtervezésére, a tudatos fogyasztóvá válás kritériumaira, illetve a gazdaság, pénz- és hitelpiaci alapismeretekre, hiszen csak egy autonóm, felelıs gondolkodású, jogait és kötelességeit jól ismerı állampolgár képes a társadalom mikroegységének és egyben a jövızálogát képviselıcsaládi létforma mőködésének biztosítására, fenntartására. Kulcsfogalmak: család, társadalom, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

Általános nevelési célok: - Biztosítjuk és tiszteletben tartjuk az Alkotmányban deklarált állampolgári, gyermeki és szabadságjogokat, személyiségjogokat. - A NAT által megfogalmazott alapelvek és fejlesztési feladatok megvalósításában a demokráciát, a humanizmust, a nemzeti és európai önazonosságra nevelést tarjuk irányadónak. - Felelısségre, bizalomra, szeretetre, segítıkészségre és emberi tapintatra neveljük tanítványainkat. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése. - Elısegítjük a tanulók aktivitását, az alkotói képességek, az öntevékenység fejlesztését, a tanulói önszervezıdést. - A szülıkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levı társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttmőködést felhasználjuk a napi feladatok megoldásaiban. Egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevı partnerek számára (szülık, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelıtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.) - A környezet esztétikus kialakításával szociális és érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk. - Változatos és tartalmas mővelıdési és szabadidıs tevékenységeket biztosítunk.

91

- Pedagógiánkat a nyugodt következetesség; az integrált nevelés megvalósítása; illetve az orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítı nevelési módszerek alkalmazása hatja át. - Valljuk, hogy az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényő tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása vezet el az eredményes munkához. - Munkánkhoz elengedhetetlen a nevelıtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése. - Meggyızıdésünk, hogy a keresztyén-nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat tiszteletben tartása és ápolása kollégiumunk példás szellemiségét erısíti.

Konkrét nevelési célok 1. A tanulmányi munka támogatása: kooperatív tanulási formák alkalmazása a tanulási teljesítmény fejlesztése érdekében, megfelelı tanulási, gondolkodási, és munkakultúra kialakítása. 2. Önismeretre nevelés. Ha a fiatal felnıtt szembesül saját személyiségével, akkor konfliktushelyzetekben megfontoltabban reagál. Az önmagát jól ismerı ember képes önállóan dönteni, képes megfelelni a társadalmi normatíváknak. 3. Akaraterı fejlesztése. „Az egyén érez, ért és akar.” – mondja Arisztotelész. A lélek tisztaságának megóvása és az érzelmi intelligencia kibontakoztatása érdekében fel kell mutatni a tanulók számára a szabad akarat fogalmának helyes értelmezési lehetıségeit, mely rendkívüli relevanciát kap a közösségi létforma gyakorlása során. 4. Pozitív individuális fejlıdés. Az önelfogadás, az önbecsülés és optimista világlátás segítségével szeretnénk elérni, hogy tanulónk higgyen önmagában és társaiban. Legyenek saját céljai, legyenek tervei és azok megvalósításához elegendı elkötelezettsége. 5. Szeretetre, boldogságra nevelés. A napi feladatok elvégzésének nélkülözhetetlen része, hogy a diákok elegendı „szeretet- és örömélményt” kapjanak, és azt ne a fogyasztói vagy információs társadalom tömegembereként, hanem tartalmas emberi kapcsolatokban, értéket adó mővészi alkotásokban, klasszikus zenemővek átélésében, illetve a természet örök értékeinek felfedezésében tapasztalja meg. 6. Konfliktuskezelés. A konfliktusok, a siker és a kudarc mindennapjaink, életünk szükségszerő elemei. Feldolgozásuk, kezelésük, elfogadásuk a személyiség fejlıdésének elengedhetetlen része. Rá kell vezetnünk tanulóinkat arra, hogy miként lehet válságszituációkból megújult erıvel, a tanulságokat megfogalmazva talpra állni, hiszen az emberi élet célja nem más, mint végigmenni saját belsı utunkon. 7. Szociális érzékenység, empátia. Az egyén a közösség része, közösen, szeretettel kell alakítanunk, formálni társas kapcsolatainkat. A másság elfogadása, az együttérzés ugyanis egy magasabb minıségő erkölcsi létformához vezet, mely a mindennapokban a családi, baráti, társadalmi és párkapcsolatok felelıs vállalásában artikulálódik.

92

A kollégium tevékenységrendszere 1. Alaptevékenység A kollégium alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelı lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendı lehetıség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A törvény egyértelmően feltételteremtı intézményként határozza meg a kollégiumot, s mint ilyen, egyfajta speciális védıhálóként definiálhatjuk intézményünket. Ebben az értelemben a következı funkciókról beszélhetünk: - Alkotmányossági védıháló - Szociális védıháló - Érzelmi védıháló - Kulturális védıháló 1.1. Oktatáspolitikai és szociálpolitikai funkció - A szabad iskolaválasztás joga. - A tankötelezettség megvalósíthatósága és teljesítése. - A továbbtanulás lehetısége. - Az esélyegyenlıség és a társadalmi mobilitás elısegítése. - A társadalmi munkamegosztásban való részvétel. 1.2. Szociális gondoskodás - Az élet szociális alapjainak megteremtése. - Szociális „védıháló” az egyén és a közösség számára. - Az otthon, a „második otthon” kialakításának lehetısége.

2. Pedagógiai tevékenység 2.1. Nevelés A kollégium élet megszervezése

93

Fogalmak Ügyelet, készenlét: Bent vagyok a „helyemen", ırzöm a rendet, a nyugalmat. Esetleg házon kívül tartózkodom, de elérhetı vagyok, bármikor mozgósíthatnak. (Nem tartozik bele a 30 óra órakeretébe!) Rendelkezésre állás. Felügyelet: Járom az épületet, a szobák rendjét ellenırzöm, figyelem a történéseket, és beavatkozom, ha szükséges. A kollégiumi élet szervezése: Járom az épületet, a szobákat, megszólítom, „mozgatom", majd értékelem a gyerekeket. Interaktív cselekvés. Foglalkozás: Elıre megtervezett módon (hely, idı', tartalom, módszer pontos megjelölésével) foglalkozom egy csoporttal, oktatási-nevelési-fejlesztési tevékenység. Egyéni törıdés: Tervezett módon foglalkozom egy-két tanulóval (kötetlen vagy irányított egyéni beszélgetések, meghallgatás). A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlıdésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása. ■ Családhelyettesítı funkció ■ Szocializációs funkció ■ Személyiségformáló funkció ■ Nevelési értékeket közvetítı (etikai, norma stb.) funkció ■ Követelményeket állító funkció ■ Ellenırzı, értékelı funkció

2.2. Tanulás, tanítás, oktatás, képzés ■ ■ ■ ■ ■ ■

az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése, felzárkóztatás, személyes konzultáció, leckekikérdezés, korrepetálás, tehetséggondozás, pályaorientáció, pályaválasztás, szabadidıs foglalkozások szervezése, élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadtatása.

2.3. A kollégiumi foglalkozások rendje A nevelıtanárok a kötelezı és szabadon választható foglalkozások formáját, rendjét és tartalmát demokratikus nevelési alapelvek mentén, irányító beavatkozással, a csoporttal közösen tervezik meg, alternatívát javasol, amelyek közül választani lehet. A csoport szabadon választ a felkínált témák közül, és meghatározzák a feladatok elosztását is. Rendkívüli jelentıséggel bír a közös munka során a tanulók erkölcsi és szellemi gyarapodása, a kompetenciák fejlesztése, a csoportdinamika, illetıleg az egyéni szükségletek és képességek. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelı éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni, mely kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelezı foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az elıre tervezhetı' szabadon választható foglalkozásokat. Minden tanév elsı' hetében fel kell mérni, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. 94

Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetıje készíti elı, és a nevelıtestület fogadja el, a kötelezı foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésıbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet - az elfogadást követı három munkanapon belül - a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtıl számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium vezetıjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. 2.3.1. Kötelezı foglalkozások Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulási motívumok - a csodálkozás, az érdeklıdés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését. A tanuló ideje védett a kötelezı szilencium idıtartama alatt, naponta 16fl2-1845-ig, ez alól felmentést a kiváló eredményt elért tanulók kaphatnak, akiknél az iskolai érdemjegyek átlaga 4,5 feletti. A kollégium biztosítja a kötelezı foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését. Összesen 14 óra/hét/kollégista. 2.3.1.1. Felkészítı, fejlesztı foglalkozások (13 óra/hét/csoport) ■

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■

Tanulást segítı foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító, tehetséggondozó, felzárkóztató, a kiemelkedı képességő tanulók gyorsabb haladását, sajátos érdeklıdéső tanulók foglalkoztatását biztosító foglalkozások, szakkörök, diákkörök. Felzárkóztató foglalkozások: elızetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztı, tehetséggondozó foglalkozások. Kiemelkedı képességő vagy a sajátos érdeklıdéső tanulók foglalkoztatásának biztosítása. Napirendbe beépített kötelezı szilencium (tanulmányi kategóriák szerinti differenciálás). Korrepetálás (éves tanulói foglalkozási terv). Tehetséggondozás. Egyéni törıdés, gondoskodás: nevelıtanári kikérdezés, ellenırzés. irányított beszélgetés. A napi felkészülés közvetlen tanári irányítással történik, tanulócsoportonként, heti 13 órában. Csoportonként 1-1 nevelıtanár látja el a tanári feladatokat. A tanulási nehézségekkel küzdı tanulók fejlesztése, felzárkóztatása szaktanári tervezéssel történik. A foglalkozások látogatása alól a csoportvezetı nevelıtanár felmentést adhat: • • •

rendszeres iskolai elfoglaltság, pl. szakköri tevékenység egyesület által igazolt sporttevékenység, szülı által igazolt magánóra okán.

95

2.3.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások (1 óra/hét - ennek 60%-a tematikus) Célunk a kollégiumi közösségek fejlesztése, megfelelı csoportdinamika kialakítása, informális és formális csatornák mőködtetése: ■ Tematikus foglalkozások: a rendeletben elıírt témakörök, idıkeretek és szervezési formák figyelembe vételével - konkrét célok, feladatok, módszerek. ■ Általános csoportfoglalkozások: 45 perc idıtartamú, a kollégiumi élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek. Célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvetı' szabályait; a konfliktuskezelı' képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás, stb. - kialakulása), valamint az az életvitel helyes tervezése és megvalósítása. 2.3.1.3. Speciális ismereteket adó foglalkozások ■ Egyéni törıdést biztosító foglalkozások: a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, tapintatára, és empátiájára. ■ A szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások: a kollégium által biztosított 1 óra/hét. A pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás, amelynek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelezı, s amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni. A lehetıségekbıl szabadon válaszható, de választani kötelezı. Ezek lehetnek: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, diáksport, a természeti környezet ápolása, vagy irodalmi, képzımővészeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése, vagy öntevékeny diákkörök mőködése. A foglalkozások során hangsúlyt kap az irodalmi, képzımővészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élı nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötıdésének erısítése. A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különbözı rendezvények erısítik a kollégiumi közösséget. 2.3.2. Szabadon választható foglalkozások, programok A foglakozásokat mindig a diákság igényeihez, érdeklıdéséhez szorosan igazodva a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban valósítjuk meg. Szabadon választható foglalkozások széles körő alkalmazása a differenciálás, a tehetségfejlesztés kiemelt lehetıségei. Szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások tematikája: A természeti környezet védelme, irodalom, képzımővészet, zene és vizuális képességfejlesztés, anyanyelvi képességfejlesztés, nemzetiségi kultúra, mőszaki, vállalkozói és gazdasági ismeretek, magyar nyelv és irodalom szaktárgyi felkészítés, matematika szaktárgyi és érettségi felkészítés, 96

német nyelv szaktárgyi felkészítés, angol nyelvi szaktárgyi felkészítés, diákkörök, tanfolyamok (nyelvi- érettségi-felvételi elıkészítı), kompenzáció (felzárkóztató) programok, rendszeres könyvtárhasználat, sportkörök, tanulásmódszertan, ■ ■ ■ ■

pályaorientáció, média- kommunikációs ismeretek, filmklub, elsısegély tanfolyam,

családi életre, párkapcsolatra, egészséges életmódra nevelés.

Alapkérdések A tanuló státusza Tevékenységrendszer Ismeretátadás Oktatásszervezési formák

Iskolai megközelítés Alkalmazkodó, végrehajtó Szők tevékenységrepertoár Tantárgyi megközelítéső Elsısorban frontális

Kompetenciából kiinduló megközelítés Öntevékeny, együttmőködı partner Széles, változatos tevékenységrepertoár Rendszerszemlélető Egyéni és csoportos

A csoportfoglalkozások megtervezése írásban: ■ ■ ■ ■ ■ ■

a témakörön belül a tartalom („tananyag") meghatározása a fejlesztési célok meghatározása a fogalmak felsorolása az eljárások, munkaformák, módszerek (tanár/diák) megtervezése az alkalmazott eszközök megnevezése az elvárt teljesítmény, végeredmény, produktum leírása

Módszerek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Tanári elıadás Kérdıívek kitöltése és feldolgozása Tanulói csoportmunka Szorongás-és stresszoldó technikák alkalmazása Tájékozódás segítése: szakirodalom (könyvek, folyóiratok), webhelyek ajánlása Személyiségállapot, személyes tulajdonságok feltárására irányuló felmérés Önismereti tréning, dramatikus játékok Önmenedzselési technikák Színház-és múzeumlátogatás

97

A csoportfoglalkozások tervezésének, ellenırzésének és értékelésének pedagógiai szempontjai 1. A foglalkozás illeszkedése a kollégium pedagógiai programjához, a csoport éves munkatervéhez 2. A foglalkozás tervezettsége 3. A cél tisztázottsága 4. A tanulók motiválása, aktiválása 5. A szervezési mód céllal való megfelelısége 6. Eszközhasználat céllal való megfelelı'sége 7. Megértés, elsajátítás ellenırzése 8. Tanulói teljesítmények mérése, értékelése 9. Tanár-diák viszony a foglalkozáson 10. Nevelıi hatások lehetıségeinek kihasználása 11. Keresztény tartalom megjelenése 12. Eredményesség

2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, korrepetálás a kollégiumban Az oktatási-tanulási folyamat segítıje és kulcsszereplıje is a pedagógus, aki formál, orientál, támogat, egyre önállóbbá teszi tanítványait, kialakítja bennük az önszabályozás készségét, az autonómiát és a szabadságot, mert tudja, hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. A tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás, a tudás felfedezése, a rácsodálkozás öröme, az ismereteknek a kötelezın túli élesítése, elmélyítése, mely fejleszti a kritikus és a kreatív gondolkodást, az intellektuális képességet. A képességek fejlesztésére tevıdött át a hangsúly, ma az alkotó gondolkodás és az együttmőködés a leghasználhatóbb tudás. Ennek okán a nevelıtanárokkal szemben a XXI. században új kompetenciaelvárások jelentek meg: ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

A tanuló empatikus elfogadásával optimális személyiségfejlıdés megvalósítása. Kongruens kommunikáció és hitelesség. Nyugalom, türelem, higgadt határozottság. Gyermekközpontú szemlélet. Szociális érzékenység, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. - A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítı tanulók együttmőködése. Heterogén csoportok mőködtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára. Hatékony tanítás, amelynek jellemzıje az igényesség, a folyamatos mérés és visszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának rendszeres nyomon követése. Együttmőködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli szakemberekkel.

Tehetséggondozás: Azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen területen kiemelkedı képességekkel rendelkeznek. Korrepetálás: Azon tanulók vesznek részt, akik ■ hiányzás miatt lemaradtak a tananyagban, ■ ismereteik hiányosak egy-egy részterületen, ■ igénylik a fokozottabb tanári segítséget, ■ az órai tananyag elmélyítésében szaktanári segítségre szorulnak. 98

Felzárkóztatás: Azon a tanulók vesznek részt, akik év közben másik iskolából csatlakoztak hozzánk és valamilyen szinten lemaradásuk van, vagy eltérı' felkészültséggel érkeztek az általános iskolából. 2.4.1. Az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése Az individualizált tanulás elınye, hogy az egyéni anyagot egyéni tempóban, önállóan dolgozza fel a tanuló. Az egyéni tanulói igények kielégítése áll a fejlesztés középpontjában. Ez a fejlesztési tevékenységrendszerek olyan kidolgozását és alkalmazását jelenti, amely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkózásra és lehetıséget biztosít a követelmények, elvárások teljesítésére. Feltételezi az egyéni tanulói igényekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást kifejezetten az egyén fejlıdési üteméhez mérten. Olyan humanizálódó kollégiumnak valljuk magunkat, amely tudomásul veszi, hogy nincs tanuló, aki mindenben egyformán kiváló. Az egyik ügyesebb, a másik gyorsabb, a harmadik kitartóbb. Mindenki hátrányos helyzető a nála bizonyos szempontból jobb adottságokkal vagy elınyösebb körülmények között lévıkkel szemben. Olyan kollégiumnak valljuk magunkat, ahol minden gyermek lehetıséget kap a fejlıdésre. Azok a képességek, amelyeket az egyén nem használ, fejletlenek maradnak, amelyeket viszont sokat foglalkoztat, mind magasabb szintre fejlıdnek. Ha egy képesség fejlıdésbeli lemaradását szeretnénk csökkenteni, olyan tevékenységet kell végeztetni a gyerekekkel, amely a célzott képességre fejlesztı hatással lehet. Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a kollégium kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekbıl fakadó problémákat. Képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítani tudja azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják, illetve kompenzálhatják az iskolai kudarcokat.

2.4.2. Kooperatív tanulás Több ember közösen végzett tevékenysége kapcsán szoros kölcsönhatás alakul ki. Nemcsak a tananyaga elsajátítása a cél, hanem a szociális folyamatok elsajátítása is. A közös munkával a gyerekek a személyiségfejlıdés területén is kibontakozhatnak, nı a tanulási motiváció, csökken a szorongás, ezáltal erısödik pozitív beállítottságuk a kollégiummal, iskolával szemben. Javul a tanulási teljesítményük, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásuk fejlıdik. Jó irányba mozdul el a diákok egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább értelmezésére. A pedagógus feladata tehát, hogy kiépítse tanulói között az együttmőködés képességét. Ez megkívánja a tanulóktól az interperszonális és kiscsoportban való munka képességét. A tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat a technikákat, melyek az együttmőködéshez szükségesek. Nem az egyéni felelısség elmosásáról van szó, sokkal inkább annak a csoport tükrében való felerısítésérıl. A kooperatív tanulás négy alapelve: 1. Az építı egymásrautaltság 2. Az egyéni felelısség 3. Az egyenlı részvétel 4. A párhuzamos interakció 99

2.5. Hagyományırzés Céljaink: A múltélmény biztosítása A csoportkohézió, csoportdinamika erısítése A folyamatosság fenntartása Hiteles értékrend - elfogadottság elısegítése Kapcsolattartás más társadalmi intézményekkel, civil szervezetekkel Közösségépítés A társas készségek fokozása Kulturális önismeretet építı csoportszellem kialakítása A bölcsészérzékenység megırzése Rokonszenven alapuló csoportformálás 2.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztése: a Diákönkormányzat A kollégiumi élet megszervezésében jelentıs szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Biztosítanunk kell, hogy a diákok választott tisztségviselıik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetıvé kell tennünk, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetıi megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelısen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A diákönkormányzat célja, hogy a mőködési szabályzattal összhangban a tanulók a diákotthoni nevelıközösség tagjaiként vegyenek részt önmaguk és társaik formálásában, életmódjuk kialakításában a pedagógusok közremőködésével szervezzék, irányítsák, ellenırizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. DÖK munkáját a diákok által felkért tanár segíti. A diákönkormányzatot választott képviselık alkotják. Maguk választják vezetıségüket, akik képviselik a kollégista diákokat: ■ az iskolai szervezetben, ■ tantestületi értekezleteken, ■ kulturális rendezvényeken. A szociális képességek fejlesztése tudatos módon történik meg a különbözı diákönkormányzati tevékenységek gyakorlása kapcsán: ■ A közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése, a munka irányítása, ellenırzése és értékelése. ■ A közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtése. ■ A tanulók sokoldalú fejlıdésének segítése, az elért eredmények értékelése. ■ A tanulmányi munka megszervezésének segítése és aktív részvétel az ellenırzésben, értékelésben. ■ A kollégium kapcsolatrendszerének kiépítése más iskolákkal, kollégiumokkal. ■ Az iskolai és a kollégiumi nevelıtestület munkájának támogatása. ■ Közgyőlések, választások, értékelések, rendezvények szervezése, diákvezetıi megbízások ellátása.

100

A Diákönkormányzat tagjaitól elvárjuk, hogy: ■ Személyes példamutatással, kiemelkedı tanulmányi eredménnyel járjanak társaik elıtt. ■ Ismerjék és gyakorolják a demokrácia alapvetı szabályait. ■ Önállóan végezzék az önkormányzó munkát. ■ Ismerjék meg jogaikat, teljesítsék kötelezettségeiket. ■ A feladatokat elıre tervezzék, a munkát osszák meg. ■ Közösségszervezı tevékenységük kapocs legyen a diákság a tantestület és az iskola háromszögében. 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka leírása „Gyermeknek lenni annyi, mint közvetlenül, segédeszközök nélkül tudni valami nagyon lényegeset és félelmeset a világról" Márai Sándor A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ekként szabályozza: 19. § (7) A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közremőködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. 41. § (6) bekezdése szerint „a nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlıdését veszélyeztetı okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelızésére, illetıleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti". Megállapíthatjuk tehát, hogy a gyermek és ifjúságvédelmi munka minden csoportvezetı nevelıtanár napi feladatai közé tartozik. A csoportvezetı már beköltözéskor összegyőjti a szükséges információkat a tanulókról, hiszen neki kell elsıként észlelni és közvetíteni a problémát a kollégium gyermekvédelmi felelısének, aki aztán részletesen feltárva az esetet megoldási tervet készít elı. Ezzel egyidejőleg tájékoztatja a tantestületet, a kollégium vezetıségét, továbbá konzultációt folytat a szülıkkel, az iskolával, az önkormányzat családsegítı szerveivel, ha szükséges felkeresi a lakóhely szerint illetékes önkormányzat szociális és gyámügyi osztályát az érintett tanuló ügyében. Rendkívüli prioritást kell kapnia a gyermek- és ifjúságvédelmi munka szervezettségének, valamint az ellátás szakszerőségének. Tekintettel az igényekre, a feladatokra, a pedagógus módszertani felkészültsége, a pedagógiai kultúra színvonala a gyermek és ifjúságvédelmi munkában központi kérdés. Szükséges az intézményen belüli rendszeres tapasztalatcsere, konzultáció, az esetmegbeszélés. 2.7.1. A gyermekvédelmi felelıs feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladata különösen: ■ A kollégiumi csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen idıpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

101

■ ■

A pedagógusok, szülık vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztetı okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı veszélyeztetı tényezı megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. ■ A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. ■ A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a kollégium igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtása érdekében. ■ A kollégiumban a tanulók és a szülık által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. ■ A kollégium nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülık és a pedagógusok részére. ■ A törvényi változások figyelemmel kísérése, folyamatos továbbképzés.

2.7.2. A segítségnyújtás általános formái az egyéni beszélgetés, egyéni törıdés, meghallgatás, életvezetési tanácsadás, a kiscsoportos, szobaközösségi beszélgetés, relaxáció, terápia, drámapedagógiai foglalkozás, mentálhigiénés szolgáltatás, jogsegély, folyamatos kapcsolattartás a kollégium pszichológusával. Fontos célkitőzésünk, hogy pedagógiánk szellemisége kizárja annak lehetıségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kollégista diákok szívesebben fordulnak úgymond „házon belül" segítségért olyan pedagógushoz, akit ismernek, és akiben megbízhatnak, hiszen ezek a serdülıkori problémák elsısorban magánéleti, személyes jellegőek, közösségi beilleszkedéssel, egészségüggyel, tanulással, családi háttérrel, pszichés vagy egzisztenciális nehézségekkel kapcsolatosak.

102

2.7.3. A veszélyeztetettség külsı megjelenési formái A kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelızésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elısegítésére. Fokozott figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. ■ a változás a családban (elsı osztályba lépı gyermek, testvér születése, válás), ■ a médiumok hatása gyermekeink fejlıdésére (pozitív-negatív), ■ az engedékenység-szigor kérdése (hol a helyes középút?), ■ szenvedélybetegségek - megelızésük, gyógyításuk, (italozás, dohányzás, drogfogyasztás), ■ tanulási nehézségek (dysgrafia, dyslexia, dyscalculia, egyéb) és tanulmányi eredmény látványos visszaesése, ■ deviáns viselkedés: szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükrözı' külsı öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, ■ szélsıséges politikai nézetek hangoztatása, ■ szektához való csapódás,

2.7.4. A gyermekvédelmi munkát meghatározó pedagógiai elveink A gyermeki jogok minél magasabb szintő megvalósulása, érvényre jutása érdekében el kell különítenünk: ■ A prevenció, a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése, a veszélyeztetı' körülmények kialakulásának széleskörő megelızése és megszüntetése. ■ A szociális segítségnyújtás, a gyermek és természetes környezetének együttmőködésére építve kísérjük figyelemmel a konkrét veszélyeztetı' hatásokat, és azok kezelésére megoldásokat keresünk. ■ A hatósági beavatkozás szintjét. A család életébe történı hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhetı meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka színvonala emeléséért az alábbiakat kívánjuk tenni: ■ pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, ■ gyermekközpontúság, bizalmi elv érvényesítése, ■ a pedagógiai munkát segítı külsı szakemberek hatékony bevonása (pszichológus), ■ továbbképzések igénybe vétele, ■ rugalmas alkalmazkodás a diákok igényeihez, problémáihoz, ■ a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmőködünk a szülıvel, ■ a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, ■ felkészítjük a tanulót a családi életre, családtervezésre, krízishelyzetekre, ■ olyan légkört teremtünk, amely eleve kizárja annak lehetıségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön, ■ törvényesség megtartása a mőködésben az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról, illetve az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérıl értelmében.

103

2.7.5. A betegségek, szenvedélybetegségek megelızése illetve kezelése ■ ■ ■

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelı'en szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. Az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk ıket a kollégiumi közösségbe. ■ Filmklub keretében lehetıséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre. ■ Prevenciós céllal elıadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintő elıadásokra, drogellenes programokat szervezünk. ■ Szükség esetén a pszichológus szakellátását kérjük. ■ Tanév elején tőz- és balesetvédelmi oktatást szervezünk. ■ Intézményi „szociális hálót" mőködtetünk. ■ Többszöri konzultáció a szülıkkel, nevelési segítség, életvezetési tanácsadás. ■ A gyermek nevelési tanácsadóhoz irányítása. ■ Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére. ■ Rendszeres gyermek- és ifjúságvédelmi támogatás, illetve természetbeni juttatás kérelmének elıterjesztése. 3. Kapcsolatrendszer A kollégium eredményes mőködéséhez szükséges belsı és külsı kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában rendkívül nyitottak és kezdeményezıek vagyunk. 3.1. Belsı kapcsolatrendszer Hatékony és közvetlen információs kapcsolatot biztosítunk a vezetés és a munkatársak között. A belsı kapcsolattartási formák, illetve fórumok biztosítják a különbözı szintek és funkciók közötti, hatékony kommunikációt és információcserét. A vezetıi, a tantestületi és az alkalmazott értekezleteket az intézményvezetı hívja össze. A teljes dolgozói körrel való egyidejő kapcsolattartás fóruma az összdolgozói értekezlet. Összehívására rendkívüli alkalmakkor kerül sor (pl. igazgatói pályázatok véleményezése, IMIP elfogadása, módosítása). A pedagógusok napi kapcsolattartásában, pedagógiai, módszertani tapasztalatok átadásában kitőnıen és hatékonyan mőködik a belsı elektronikus levelezırendszer. A tanári karral való kapcsolattartás fórumai a tantestületi értekezletek és a heti rendszerességgel tartott tanári megbeszélések. Értekezletet az igazgató, megbeszéléseket az igazgató, a helyettesei hívhatnak össze. Az értekezletek idıpontját és témáját az éves munkatervben kell rögzíteni. Együttmőködı, kölcsönös és rendszeres kapcsolatunk van a szülıkkel, illetve a tanuló törvényes képviselıjével, szülıi szervezetekkel (közösségekkel).

104

Szülıi értekezleteket és egyéni fogadó órákat tartunk, telefonon, levélben értesítjük a szülıket vagy személyesen konzultáció alkalmával találkozunk velük a gyermek érdekében. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk azonnali jelzéssel élünk a szülı felé. 3.2. Külsı kapcsolatok Iskolával egybe szervezett kollégium révén mindennapos a kapcsolat tanulóink tanáraival, kielégítı az információáramlás. Az iskola által szervezett programokon aktívan részt veszünk. Rendszeres és jó a kapcsolatunk az ifjúsági orvossal, aki segít bennünket a lányok mentálhigiénés és életmódbeli kultúrájának fejlesztésében. Az iskolai szülıi értekezletek napján a kollégiumban is tartunk szülıi értekezleteket vagy fogadó órát, de más idıpontokban is rendelkezésére állunk a szülıknek, ha erre igény van. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉNEK IDİKERETEI

4.

Kt. 43.§ (2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. Munkaidı-felhasználási táblázat ora 00:00-01:00 01:00-02:00 02:00-03:00 03:00-04:00 04:00-05:00 05:00-06:00 06:00-07:00 07:00-08:00 08:00-09:00 09:00-10:00 10:00-11:00 11:00-12:00 12:00-13:00 13:00-14:00 14:00-15:00 15:00-16.00 16:00-17:00 17:00-18.00 18.00-18.45 18:45-19:30 19:30-20:00 20:00-21:00 21.00-21.30 21:30-22:00 22:00-23:00 23:00-24:00

vasárnap

hétfı

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat —

éjszakai ügyelet

éjszakai ügyelet

éjszakai ügyelet

éjszakai ügyelet

éjszakai ügyelet — éjszakai ügyelet —

Ébresztés, reggeli ügyelet

Ébresztés, reggeli ügyelet

Ébresztés, reggeli ügyelet

Ébresztés, reggeli ügyelet

Ébresztés, reggeli Ébresztés, reggeli — ügyelet ügyelet

délelıtti ügyelet: koll.élet szerv., egyéni törıdés

délelıtti ügyelet: koll.élet szerv., egyéni törıdés

délelıtti ügyelet: koll.élet szerv., egyéni törıdés

délelıtti ügyelet: koll.élet szerv., egyéni törıdés

délelıtti ügyelet: koll.élet szerv., egyéni törıdés

étkezés ügyelet

étkezés ügyelet

étkezés ügyelet

étkezés ügyelet

étkezés ügyelet

—

hazautazás

—

szobaellenırzés, — szobaellenızés, — szobaellenırzés, — szobaellenırzés, korrepetálás egyéni törıdés korrepetálás egyéni foglalkozás

ellenırzése vasárnapi ügyelet: Tanulók fogadása

felk.a takarodóra pedagóigai tevékenység

szilencium

szilencium

szilencium

szilencium

vacsora ügyelet csoportfoglakozás korrepetálás speciális fogl. felk.a takarodóra pedagóigai tevékenység

vacsora ügyelet csoportfoglakozás korrepetálás speciális fogl. felk.a takarodóra pedagóigai tevékenység

vacsora ügyelet csoportfoglakozás korrepetálás speciális fogl. felk.a takarodóra pedagóigai tevékenység

vacsora ügyelet csoportfoglakozás korrepetálás speciális fogl. felk.a takarodóra pedagóigai tevékenység

esti ügyelet

pedagóigai tevékenység

105

A HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJÁNAK KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG- ÉS FOGLALKOZÁSRENDSZERE

AZ AJTP-BAN MEGVALÓSULÓ KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI AZ AJTP-BAN MEGVALÓSULÓ KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI ■ Minden AJTP-s tanuló kollégista. ■ Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (a 9-13. évfolyam) terjed ki. ■ A 9. elıkészítı évfolyamon a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése történik emelt óraszámban, felkészítı foglalkozások segítségével, illetve önismereti-személyiségfejlesztési, tanulás módszertani, és drámapedagógiai foglalkozásokkal. ■ A tanulók a szorgalmi idıszak minden hónapjában egy alkalommal, péntek délutántól vasárnap estig tartó kötelezı kollégiumi hétvégén, így kirándulásokon, országjáráson, sportversenyeken vesznek részt. (Évente legalább hét alkalommal.) ■ AJTP-s kollégistáink folyamatosan szerepelnek házi, regionális és országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain.

A PROGRAM CÉLKITŐZÉSEI ■

■

Kollégiumunk által alkalmazható eszközrendszer segítségével biztosítjuk, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó középiskolai osztályokban, és ennek eredményeképpen minél nagyobb arányban folytathassák iskolai pályafutásukat a felsıoktatásban azoknak a szülıkneka gyermekei, akik megfelelnek a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben rögzített feltételeknek. Mint AJTP-s intézmény fokozott erıfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú családok gyermekei elinduljanak a társadalmi felemelkedés útján.

A PROGRAM ÁLTAL MEGKÍVÁNT SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATOK Egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és mőködtetése

egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások, ■ folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól ■ az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztı programok. ■

106

Az egyéni fejlesztés eszközrendszere ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, tanulási motivációt fejlesztı tevékenységek, elıítéletek kezelése, multikulturális tartalmak közvetítése, identitás artikulálása és erısítése, kortárs-segítés, tanári mentori rendszer mőködtetése, önismeret és mentálhigiéné, a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erısítése.

A programhoz kapcsolódó pedagógiai környezet Olyan pedagógiai környezet megteremtése a cél, amelyben a tanuló fejlıdése a leghatékonyabb módon folyik. ■ - kooperatív alapelvek mentén szervezıdött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoport-foglalkozáson kívül, kooperációra épülı tanári fejlesztı mőhelyek keretében), ■ - projektmódszer alkalmazásával szervezıdı tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoport-foglalkozáson kívül), ■ - tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, ■ - drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, ■ - családlátogatás,- mentálhigiénés mőhelyek megfelelı szakemberek bevonásával. AZ AJTP FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belsı ellenırzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történı továbbfejlesztésére: ■ az AJKP és az AJKSZP fejlesztési stratégiájának figyelemmel kísérése, az ott sikerrel alkalmazott módszertani eredmények átvétele, ■ évente készítendı feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, ■ a mentori és a program elırehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében, ■ a horizontális tanulás mőködtetése a programban részt vevı intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztı csoportok mőködtetése a programban részt vevı intézményen belül és intézmények között), a programban keletkezı adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

107

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINİSÉGE ÉS EREDMÉNYESSÉGE AZ INTÉZMÉNY FEJLESZTÉSI TERVE Olyan kollégiumot szeretnénk, ahol a tárgyi és személyi feltételek, az oktatói-nevelıi tartalma és minısége biztosítja diákjaink számára a korszerő, versenyképes tudás megszerzését, a harmonikus személyiségfejlıdés lehetıségét. Azért dolgozunk, hogy intézményünk továbbra is megfeleljen az elvárásoknak, és betöltse azt a helyi és regionális társadalmi szerepet, melyet az alapítók szándéka szerint, kollégiumunk hagyományai és a tanítványok közös akarata vívott ki hosszú évtizedek alatt. A közösségi nevelés öt évfolyamos Arany János Tehetséggondozó Programja nagymértékben elısegítette szakmai fejlıdésünket, a módszertani munka minıségének javulását. Napjainkra ezen eredmények megtartása, és az újonnan felmerülı társadalmi igényekhez való igazodás, illetve a korszerősítése állítható minıségpolitikánk középpontjába. Ezen célok elérése érdekében intézményünk feltételrendszerét úgy fejlesztjük, munkáját úgy szervezzük, hogy a kollégiumi nevelési-oktatási programunk biztosítsa az eltérı képességő és irányultságú tanulók tehetségének kibontakoztatását. Tanulóinkat következetes és kiszámítható értékeléssel, a dicséretek, jutalmazások és díjak rendszerének átgondoltabb alkalmazásával kívánjuk ösztönözni. Dolgozóinknál fokozottabb belsı ellenırzéssel, a teljesítmények mérésének tudatos rendszerével, a szakmai munkaközösségek megerısítésével, értékelési, elismerési rendszerünk hatékonyabb mőködtetésével, szervezetfejlesztéssel kívánunk jobb eredményt elérni. Minıségpolitikánk által meghatározott stratégiai célok megvalósítását - konkrét minıségi célok teljesítésén keresztül -, Intézményi Minıségirányítási Programunk mőködtetésével kívánjuk elérni. Alkalmazási terület: Az intézmény egésze. AZ IMIP: MINİSÉG-ELLENİRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40.§ (10)-(11) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium közössége az általa megalkotott Intézményi Minıségirányítási Programja (a továbbiakban IMIP) szellemében végzi oktatóinevelıi feladatait. Az IMIP határozza meg a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, a vezetık teljesítményértékelését, a partneri mérések, különösen a szülık, tanulók elégedettségi méréseinek gyakoriságát, a méréseket követı intézkedések konkrétságát. Az IMIP tartalmazza: ■ ■ ■ ■ ■

az intézményi minıségpolitikát és a minıségfejlesztési rendszert, az intézmény mőködésének hosszútávra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseinket, az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

108

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS Az intézményvezetés és valamennyi dolgozó elkötelezte magát a minıségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt, így a minıségcélok, a minıségpolitika, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztését, a partneri igény és elégedettségmérés eredményei által. A vezetés folyamatosan biztosítja az intézmény mőködési rendjét és az ehhez szükséges erıforrásokat. Gondoskodik arról, hogy minıségügyi céljai megvalósuljanak, minıségirányítási rendszerét eredményesen és hatékonyan mőködtesse. Célja: Szembenézés önmagunkkal, hogy láthatóak legyenek az erısségek, a fejlesztendı területek, és az intézmény mőködésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés. Eszközök: Kérdıív, folyamatelemzés, dokumentum-elemzés, adatgyőjtés. Minıségfejlesztési programunkban alapvetı érték a partnerközpontúság, így elsı feladatunk a közvetlen és közvetett partnereink meghatározása, elégedettségi vizsgálata volt. Közvetlen partnerek: ■ A nevelési-oktatási folyamat elsıdleges szereplıi, a tanulók, a pedagógusok és a ■ pedagógiai munkát segítı munkatársak. ■ A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelıi, akik elvárásokat ■ támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára: szülık és a ■ fenntartó. ■ A tanuló életútjának illetve tanulási útjának következı állomása: továbbtanulás esetében a következı oktatási szint vagy program; munkába állás esetén a munkaerıpiac. A felméréshez a következı kérdıíveket használtuk: ■ Szülıi igény és elégedettség ■ Tanulói igény és elégedettség ■ Pedagógus igény és elégedettség Az értékelés során a legnagyobb elégedettséget a diákoknál mértük, a lányoknál (84%), a fiúknál (87%) volt. Hasonló kimagasló elégedettséget jelzett a tanulók pályaválasztásának segítése. A szülık részérıl a legnagyobb fokú elégedettséget: a magas színvonalú teljesítményt várnak el gyermekemtıl ( 81% ) és jól érzi magát gyermekem ebben a kollégiumban (83%)" állítások kapták. A szülıi elvárások közül a tanulókkal megegyezıen elsı helyre került a kényelmes lakhely és a tanulói gondozás (82%). Ugyancsak magas %-ot kapott a gyermek személyiségének formálása, a jó kapcsolattartás az iskolák, a szülık és a kollégium között (87%). A munkatársi kérdıíven a tanulói, a szülıi elvárásokhoz hasonlóan, elsı helyre került a kényelmes lakhely és a tanulók gondozása (90%). Magas, 88%-os értéket kapott a kollégium által közvetített értékek fejlesztik a diákok teljes személyiségét, és 93%-os az egészséges életmód, életvitel igényének kialakítása. A mérés jelentısége ■ Igazolja a pedagógiai szabadság értelmét, a tanítás stratégiai helyességét. ■ Felelısségvállalást követel az eredményekért. ■ Jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról a tanításban alkalmazott hangsúlybeli eltérések megtérülésérıl, a tanulás gyenge és erıs pontjairól. ■ Országos standardok ismeretében, illetve nagy populáció mérését szervezı szakmai mőhelyekhez csatlakozással összehasonlítóvá teszi tanulók, osztályok, évfolyamok tudását.

109

■ Megváltoztatja az interakciós szintet: a pedagógusok egymás közötti, pedagógusvezetık, pedagógus-fenntartók közötti párbeszéd, a közös siker érdekétıl vezettetve együttmőködıbbé válik. A MINİSÉGCÉL A tanulói eredmények javítása ■ ■

■

Diákjaink számára biztosítani kívánjuk a választásuknak megfelelı közép vagy emelt szintő - a sikeres érettségi vizsgára való felkészülés lehetıségét. Az idegen nyelvi képzés színvonalának további emelése. Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevı diákok mindegyike középfokú nyelvvizsgát tesz megközelítıleg 80%-os eredményességgel, a többi képzésben tanulók mindegyike sikeres érettségi vizsgát tesz legalább az egyik idegen nyelvbıl. Alaptörekvésünk a felsıfokú nyelvvizsga letétele. Tanulóink az AJTP keretein belül gépjármővezetıi engedélyt szereznek.

A kérdıívek összefoglaló vizsgálata alapján határoztuk meg kollégiumunk arculatát. Elsısorban „tanuló kollégium" vagyunk: a kollégium tanulmányi átlaga mindig 4,1 fölötti eredményt mutat. A félévi eredmények szerint 14 kitőnı és 41 jeles tanuló kollégistával büszkélkedhetünk. Emellett 19 tantárgyból 131 dicséretet kaptak tanulóink. Elsıdleges célunk a jó érettségi eredmény, illetve a sikeres egyetemi, fıiskolai felvétel. Az elektronikus írásbeliség megszilárdítása A „kommunikációs forradalom" és a tudás alapú társadalomba való bekapcsolódás megkívánja a digitális intelligencia fejlesztését. Célunk: ■ esélyteremtés, ■ versenyképes tudás, ■ munka világába való bekapcsolódás, ■ az elektronikus írásbeliség magas szintő elsajátítása, ■ az internet-hozzáférés minél szélesebb bıvítése mellett az internethasználat kultúrájának emelése, ■ elektronikus ügyintézés lehetıségeinek megismertetése a mindennapokban. Lehetısége van valamennyi tanulónknak a legalapvetıbb számítógépes gyakorlatot a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és Internet-alkalmazás területén megszerezni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevı tanulók az ECDL bizonyítványt szereznek. Rövid távú terveink egyike, hogy OKJ-s tanfolyam keretein belül személyi ügyintézıi, titkári képesítést szerezzenek tanulóink. Nagy érdeklıdés mutatkozik az ehhez kapcsolódó gyors- és gépírói oktatás iránt.

110

XX. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések Iskolánk rendelkezik a 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet 7. számú mellékleltében elıírt, a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeivel és felszereléseivel. Ugyanakkor az eszközfejlesztés, az elhasználódott vegyszerek, eszközök pótlása folyamatos feladatunk, melyet elsısorban a pályázati lehetıségek kihasználásával tudunk megtenni. 1. TANTERMEK Valamennyi osztály rendelkezik saját tanteremmel, melyek felszereltsége: ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

létszámnak megfelelı tanulói asztalok nevelıi asztal, szék tábla ruhatartó fogas, szekrények kézmosó fülke tükörrel

2. SZAKTANTERMEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKTANTERMEK 2.1. Fizikai elıadó:    

1 db TV készülék 1 db videomagnó 1 db írásvetítı + ernyı 1 db diavetítı

Fizikai laboratórium szertár:  1 db multimédiás számítógép  1 db videó projektor  A szertár rendelkezik a fizika tanításához szükséges alapvetı taneszközökkel: • mechanika • hıtan • optika • elektromosság • mágnesesség • hidrosztatika • atomfizika, kísérleti eszközökkel  (szerszámkészlet, tápegységek, oszcilloszkópok. Van-de Graff egység, hanggenerátor, stopper, HE-NE lézer, mérımőszerek, belsıégéső motor modellek, spektroszkóp, demonstrációs készletek, hullámgép, digitális multiméter, elektrovaria stb.)

111

Jelen fejlesztésünk a tanulói kísérletek eszközigényét kiemelten kezeli, alkalmazkodva a közoktatási igények a kétszintő érettségi követelményekhez, illetve a meglévı eszközeink fejlesztése, korszerősítése, karbantartása napirendi feladat. 2.2. Kémiai elıadó, laboratórium:           

1 db laborasztal 1 db laborfülke elszívóval 1 db írásvetítı 1 db TV 1 db DVD-lejátszó bunsen égık különféle csészék lombikok, poharak, kémcsövek pipetták, büretták táblázatok fémeszközök (fogók, állvány, vasháromláb)

Kémia szertár:  a kémia oktatásához szükséges vegyszerek  atomok modelljei  mérlegek  számítógép  ioncserélı  környezetvédelmi hordozható kislaboratórium vizsgálathoz  zárható méregszekrény

(koffer):

talaj,

víz

Kiemelten kezeljük fejlesztéseinkben a környezetvédelmi képzések feltételeit biztosító eszközök beszerzését, illetve a kétszintő érettségihez szükséges tanulói bemutató eszközöket. 2.3. Biológia elıadó:  laborasztalok  torzók  bunzen égık  mikroszkópok  metszetek  csontváz, állati csontvázak  különféle vegyszerek  virágok modelljei  szervek  sztereo mikroszkópok  bemutató táblák  boncoláshoz szükséges eszközök  beépített tároló szekrények 112

    

tablók akvárium halakkal, növényekkel TV számítógép laboratóriumi vizsgáló doboz

Fejlesztési feladat:  környezetvédelem  tanulói kísérletek  kétszintő érettségi követelményeihez szükséges kísérleti eszközök 2.4. Humán és földrajz szakszertár: A magyar, történelem, média tárgyak tanításához szükséges eszközök:         

falitérképek digitális térkép és tananyag földgömbök diák kızetgyőjtemény TV-k Írásvetítık DVD-lejátszók magnók

Földrajz és történelem szakszertár:    

térképek földgömb diák kızetgyőjtemény

Fejlesztési elképzelések: környezetvédelmi tablók, faliképek, kazetták. Valamennyi természettudományi szakteremben:     

fali mosogató poroltó mentıláda eszköz- és vegyszerszekrény eszközszállító tolókocsi

2.5. Idegen nyelvi szaktantermek:      

17 db magnó írásvetítık nyelvtani és lexikai táblázatok (angol, német) angol, német nyelvi térképek hangkazetták, CD-k videokazetták 113

    

szótárak, szakkönyvek tematikus írásvetítı fóliák számítógépes idegen nyelvi programok 1 db digitális tábla 1 db mobil nyelvi labor (15 fıre)

2.6. Számítástechnikai szaktantermek: Operátori szoba:      

1 db szerver 1 db számítógép 1 db DVD író- újraíró – olvasó 7 db laptop 1 db projektor + 2 ernyı szerszámkészletek, javító eszközök

Tanári informatikai szoba:  3 db számítógép 225. számú terem:  17 db számítógép  1 db videó projektor + ernyı  2 db lézernyomtató 226. számú terem:  19 db számítógép  1 db videó projektor + ernyı  2 db lézernyomtató 205. számú terem:  16 db számítógép  1 db videó projektor + ernyı  1 db lézernyomtató Kállai szt. terem:  13 db számítógép 2.7. Tornaterem:

648 m2

Alkalmas: tenisz, röplabda és kosárlabda pályává alakítására, általános tornaszerek fölállítására (korlát, nyújtó, felemáskorlát) Tartozékai: 2 fiú és 2 leány öltözı zuhanyzókkal, WC-vel ellátva. Testnevelıi tanári szoba:

20 m2

 mentıláda  asztal, szék, szekrény  vérnyomásmérı 114

Tornatermi szertár:

20 m2

A felszerelések (labdák, szerek, kötelek, padok, szekrények, önvédelmi szınyegek, polcok a labdák és egyéb sportszerek tárolására) alkalmasak a testnevelési feladatok ellátására, a korszerő testnevelési tanórák megtartására. Kondicionáló szoba:

50 m2

Sportfelkészítéshez szükséges erısítı berendezésekkel:  hasazópad  kondicionáló gépek  húzatógép 2.8. Stúdió: Iskolánkban igényesen felszerelt, berendezett stúdió mőködik, mely alkalmas az iskolarádió és iskolatelevízió mőködtetésére is.            

iskolarádió tévékészülékek videó lejátszók videokamerák erısítık hangfalak sztereo hangosítás az iskolai rendezvényekre írásvetítık videótár, VHS kazetták hangtár nyelvszakosoknak, hangkazetták jegyzetkötı gép mikrofonok, fejhallgatók, állványok

2.9. Könyvtár:      2.10.

kb. 16.000 kötet könyv (részben kézikönyv, részben kölcsönözhetı könyv) digitális adathordozók, CD-ROM, videokazetta tanári számítógép nyomtató tanulói számítógépek

Gyógypedagógiai foglalkoztató helyiség:  speciális tankönyvek, tanulási segédletek  tanulást, életvitelt segítı technikai eszközök

2.11.

TANMŐHELYEK: Szerkezetlakatos és hegesztı tanmőhely:  1 db laborkemence  2 db lánghegesztı és vágó ber.  1 db kombinált fúró-marógép 115

            

1 db fémszalagfőrész 1 db szalagcsiszoló 5 db mőkovácsolás célgépei 1 db élhajlító 1 db hordozható keménységmérı 1 db gyalugép 1 db esztergagép 1 db fogyóelektródás védıgázas hegesztı 1 db fogyóelektródás védıgázas hegesztı 1 db fogyóelektródás védıgázas hegesztı 1db hegesztı 1 db karos profilolló 1 db kéziszerszámok és kisgépek

Autószerelı és gépjármő diagnosztikai tanmőhely:             

1 db fékpróbapad 1 db motordiagnosztikai m. 1 db diesel adagoló próbapad 1 db füstgázelemzı 1 db porlasztóvizsgáló 1 db akkumulátort teszter 1 db akkumulátort töltı 1 db lakatfogó 1 db kinyomóprés 5 db multiméter 1 db csápos emelı 1 db krokodil emelı 1 db kéziszerszámok és kisgépek

Erıgép és munkagép tanmőhely:                  

1 db fényszóróbeállító 1 db füstölésmérı 1 db olajfeltöltı/szőrı 1 db elıbefecskedezés beállító 2 db stabil motor 1 db kéziszerszámok és kisgépek 1 db házi vízellátó 1 db háztáji fejıgép 1 db MTZ-50 1 db MTZ-80 1 db MTZ-820 1 db Zetor-5211 1 db Zetor-6011 1 db Zetor-6011 1 db Zetor-6211 1 db Zetor-5748 1 db Zetor-16.245 1 db Gutrob23500 116

 1 db nagynyomású mosó  1 db kompresszor Fémmegmunkáló tanmőhely:      

6 db 3 állásos satupad 1 db lemezolló 1 db peremezı 2 db asztali fúrúgép 1 db hengerítıgép 1 db kéziszerszámok és kisgépek

Anyagvizsgáló és méréstechnikai tanmőhely:       

1 db élköszörő 1 db pneumatikus próbapad 1 db szikra vizsgáló 1 db digitális keménységmérı 8 db digitális tolómérı 10 db mikrométer 1 db kéziszerszámok és kisgépek

Nıiruha tanmőhely:         

10 db Yaruda ipari varrógép 1 db szabászgép 1 db fedızı 1 db hímzıgép 1 db vasalóprés 1 db Yamada Interlock 1 db számítógép 1 db gızölıs vasaló 1 db varró kézieszközök

Kımőves tanmőhely:        

3 db betonkeverı 10 db talicska 5 db keverıládák 1 db digitális távolságmérı 1 db digitális szintezı 1 db LB-Ringer állvány 1 db kımőves kéziszerszámok 1 db kımőves kisgépek

117

Festı tanmőhely:       

6 db gyakorló fülke 1 db tapétázóasztal 1 db tapétázógép 1 db kompresszor 2 db festékszórópisztoly 1 db festı kéziszerszámok 1 db festı kisgépek

Kereskedı kabinet foglalkoztató:            

1 db számítg. raktárnyilv. rendszer 1 db pénztárgép 1 db vonalkód-olvasó számítógép digitális mérleg refraktométer precíziós mérleg precíziós válogató sziták digitális hımérı elektromos melegítılap 60 literes hőtıszekrény melegítı edények, stb.

Gépudvar és szín: Pótkocsik:     

1 db RM-5 1 db RM-7 1 db MBP-6,5 1 db PSZE-12,5b 1 db BBp-207

Eke:     

1 db függ.eke 2 ef. 1 db függ.eke 3 ef. 1 db függ.eke 2 ef. váltva forgató 1 db Kverneland 4 ef. váltvaforg. 1 db függ. eke 2 ef.

Tárcsa:  1 db tárcsa függ.  1 db tárcsa fél. függ.  1 db tárcsa fél. függ.

118

Kombinátor:  1 db kombinátor függ.  1 db kombinátor függ. Kultivátor:  1 db kult. függ.  1 db kult. függ.  1 db kult. függ.  1 db ásóborona  2 db győrőshenger  1 db nehéz győrőshenger Vetıgépek:  1 db gabonavet. 32 sor  1 db gabonavet. 16 sor  1 db gabonavet. 24 sor  1 db gabonavet. 48 sor Vetıgépek:  2 db szemenkénti  1 db szemenkénti Mőtrágya/ szervest. szóró:  1 db vontatott mtrgy.  1 db függesztett mtrgy.  1 db függesztett mtrgy.  1 db szervestrágyaszóró Permetezı:  1 db vontatott  1 db vontatott  1 db függesztett - favédelmi Szállastakarmány betak.:  1 db rotációs kasza  1 db rotációs kasza  1 db alternáló kasza  1 db rendsodró  1 db rendfelszedı pótk.  1 db bálázó  1 db vontatott silózó Egyéb:  1 db markoló  1 db palántázó  1 db burgonya ültetı  1 db burgonya kultivátor  1 db burgonya kiszedı 119

 1 db szárzúzó  1 db szárzúzó  1 db talajmaró  1 db lengıborona 1 db csévélıd. öntözıberendezés

120

HELYI TANTERV I. Általános alapelvek 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. C. Tanítási év közben a meglévı tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülıre fizetési kötelezettség hárul. D. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában mőködı szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) pedagógusaink a tankönyvválasztásnál elınyben részesítik az Oktatási Államtitkárság által kiadott tankönyvjegyzékben szereplı tankönyveket; b) azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, vagy az iskolai szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni; c) a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; d) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. A következı tanévben szükséges taneszközökrıl a májusi szülıi értekezleten szóban, az iskola aulájában elhelyezett listán írásban tájékoztatjuk a szülıket. Tájékoztató található a kölcsönözhetı tankönyvekrıl is illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak támogatást (ingyenes hozzájutást) a tanulók a tankönyvek megvásárlásához.

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben elıírt minimális, a továbbhaladásoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból.  A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelıtestület jogkörébe tartozik.  Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tantárgyak számától függetlenül, javítóvizsgát tehet. 121

 Magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse,



egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,



ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja – és a nevelıtestület engedélyezi – júniusban, vagy pedig augusztus hónapban osztályozó vizsgát tehet,



magántanuló volt

 A mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következık: 

7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz,



7-12. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz,

Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés elıfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év elsı félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt abból a vizsgatárgyból tehetı, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkezı teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja Ha a tanuló elırehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.

3. Az iskolán belüli átjárhatóság 1. Szabad férıhely esetén lehetıség van az iskolán belüli átjárhatóságra. Ennek feltételei a következık: • • • • •

Több jelentkezı esetén elınyben részesítjük a hasonló profilú iskolából érkezı átjelentkezıt. Elınyt jelent továbbá a jó tanulmányi eredmény is. Más iskolából évközben érkezı tanulónak az adott évfolyam hiányzó tananyag részeibıl különbözeti vizsgát kell tennie Azonos szakmacsoportú bemenet esetén további feltételt nem támasztunk. Különbözı szakmacsoport esetén különbözeti vizsgát írhatunk elı. Szakképzı évfolyamra csak az OKJ elıírásai alapján vehetı fel.

122

• •

Szakképzı évfolyamok közötti átjárás esetében is elıírhatunk különbözeti vizsgát. Ezek az elvek érvényesek a belsı átjárhatóság tekintetében is.

2. Tanköteles esetében a tanulói jogviszonyt csak a törvényi keretek biztosította feltételek szabályainak megfelelıen szüntetjük meg. 3. A különbözı képzési területek között az átjárhatóságot kizárólag az igazgató engedélyezheti. 4. 9. évfolyamokon szeptember 3. hetének végéig, valamint félév és tanévvégi zárást követıen kérheti a tanuló az áthelyezését más csoportba, osztályba vagy évfolyamba. 5. A változtatási szándékot kérvényezni kell, melyet az igazgató véleményez. 6. A határozatról értesül a tanuló gondviselıjén kívül az elbocsátó és fogadó osztályfınök, illetve a tanügyi iskolai dokumentációkat vezetı adminisztrátor. Szakmaváltás esetén a szakképzı iskolai intézményegység igazgató helyettese és a szakoktatók. 7. Készüljön a leszámoló lap mintájára belsı "átjelentkezı" lap.

4. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés I. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái A) Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.  Lehetıséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.  Az értékelés és minısítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minısítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerısítés útján történı fejlesztése az irányadó elv. B) Az értékelés formái: A tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısítjük. 123

A szaktanár a tanuló teljesítményét, elımenetelét a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettı vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettı érdemjeggyel értékeli. Az értékelés legyen folyamatos: 

visszajelzés a diáknak a zökkenımentes továbbhaladás érdekében,



jelzés a szülıknek a diák adott tantárgybeli elımenetelérıl.

A folyamatos értékelés fajtái: 

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),



szóbeli felelet értékelése,

 gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),  írásos értékelés (írásbeli munka minısítésére: osztályzat + hozzáfőzött megjegyzések, tanácsok),  szülıknek üzenı füzet vagy ellenırzı útján küldött jelzés a feltőnıen gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedıen jó teljesítményért. 

félévi és tanév végi

Az értékelés módja: A 7-12. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minısítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Kiemelkedı tantárgyi teljesítmény félév és tanév végi osztályzata: kitőnı (5). Az ellenırzés fajtái: 

szóbeli feleltetés,



házi feladat, füzetvezetés ellenırzése,



írásbeli számonkérési formák: •

írásbeli felelet (egy anyagrészbıl),

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylı házi dolgozat kitőzése,

•

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

•

dolgozat (elızı órán bejelentett, kisebb anyagrészbıl),

•

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással elıkészített, teljes témakört felölelı).

124

 a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán elıállított tárgy, testneveléssel összefüggı mozgásforma elıadása) ellenırzése.

5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A gimnáziumban az alábbi modulokat tanítjuk:  Tánc- és dráma – integrálva a magyar irodalom és nyelvtan tantárgyba.  Társadalomismeret – integrálva a történelem tantárgyba.  A tárgyak bejegyzése a bizonyítványban és az anyakönyvben: „A tánc és dráma modul integrálva a magyar nyelv és irodalom tantárgyba”.  A tárgyak bejegyzése a bizonyítványban és az anyakönyvben: „A társadalomismeret modul integrálva a történelem tantárgyba”.  Mozgókép- és médiaismeret – külön tantárgy, osztályzattal értékelt  Etika – külön tantárgy, osztályzattal értékelt  Mővészetek – külön tantárgy Értékelés: ⇒ megfelelt ⇒ nem felelt meg A megfelelt minısítés feltétele: • Évi 3 írásbeli beszámoló • Legalább 60 %-ban teljesítve, természetesen a szóbeli számonkérésre is van lehetıség. Nem felelt meg minısítés esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, a modul sikeres teljesítése feltétele a tanuló továbbhaladásának. 6. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A) A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái : a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltı, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelı írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplı feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belsı arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltı írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhetı c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetıen diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérık csak akkor osztályozhatók, ha megfelelı ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk

125

A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végezzük. Teljesítmény

Érdemjegy

0 - 33% 34 - 50% 51 - 75% 76 - 90% 91 - 100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Ha a szaktanár a meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja.

B) Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 1. Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a) A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlı arányát kívánná. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bıvülı közvetítendı ismeretanyag elsajátításának pontos ellenırzése az írásbeli számonkérést részesíti elınyben. Ugyanakkor a tanulók kifejezıkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerő – az egyedi, választékos stílust nélkülözı – beszédjük az iskola felelısségét növeli ezen a téren. b) A témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékelésérıl a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenırzıjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai : a) Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésıbb egy héttel a dolgozatírás elıtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettınél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésıbb az elızı tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja; c) A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az elızı dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. d) A félévi és tanév végi minısítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekbıl azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezıkészség fejlesztésére. e) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid idın belül értékelni, javítani kell. 126

7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai (Beleértve a projekttel és témahéttel kapcsolatos feladatokat is!) A) A házi feladatok kiadásának szempontjai : 

a tanulók napi és heti terhelése,



az egyes diákok képességeit, adottságai,



az életkori sajátosságok,



az értelmi fejlettség,



a fejlıdés üteme,



házi feladat elıkészítettsége,

B) A házi feladatok kiadásának és ellenırzésének alapelvei: 

A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenırzésre!



A házi feladatok segítsék elı a szülık tájékoztatását gyermekük! iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.



A házi feladatok mindig kerüljenek ellenırzésre!



Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint!



Az önálló kutatómunkát, a kötelezı tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.



Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelezı házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.



A nagyobb elmélyülést, több idıt igénylı feladatok kitőzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzımővészeti alkotás, technikai eszköz készítése ) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.



A tantervi anyagot meghaladó mennyiségő vagy mélységő ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezıen elıírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegő alkotómunkát önként vállalta.

8. A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere Tanulóink személyiségfejlıdésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minısítése. A minısítési rendszerrel célunk az egységes szemlélető értékelés megvalósítása. Aminısítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minısítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minısítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor a minısítés az ellenırzı könyvbe csak számmal kerül be, az év végi bizonyítványba a fenti egyszavas minısítéseket kell beírni. 127

A minısítés eljárásrendje:  A tanuló magatartását és szorgalmát tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısítjük.  Az osztályfınök az általa győjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minısítési fokozatára.  A minısítések kialakításában az osztályfınök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály-diákbizottság véleményére és a minısítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval.  Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnıttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható.  A végleges minısítés a nevelıtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévı minısítési fokozatok alapján.  Az elsı félévben az elsı idıszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük. 

A félévi és év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.



A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minısíteni.

 Az értékelés alapelveit, az egyes minısítések feltételeit az osztályfınök a tanulókkal az év elejei elsı osztályfınöki órákon, a szülıkkel a tanév elsı szülıi értekezletén ismerteti. A magatartás értékelésének és minısítésének követelményei: „Példás” az a tanuló, aki:  magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból  felelısséget vállal tetteiért  tiszteli és elismeri mások értékeit, jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza  a nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket  képes kulturáltan fellépni saját maga és szőkebb környezete érdekében  szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében  ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt  betartja az iskola házirendjét  nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása „Jó” az a tanuló, aki: 

a példás magatartás követelményeinek javarészt megfelel, de cselekedeteit, ítéleteit idınként az indulat vezérli



a házirendet betartja



tiszteli a felnıtteket, társait 128



trágár, durva kifejezéseket nem használ



feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként csak ritkán vállalkozik, a rábízottakat tıle elvárható módon teljesíti



az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt



ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt



nincs írásbeli intıje vagy megrovása

„Változó” magatartású az a tanuló, aki: 

cselekedetei következményeit nem képes felismerni, így az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be



a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik



játékban gyakran vét a szabályok ellen, közösségi munkájában sokszor udvariatlan, durva



sérelmeit idınként önbíráskodással torolja meg



az órai munka során nem kellı figyelemmel dolgozik, idınként mással foglalkozik



ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem kellı figyelemmel



környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli



a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá



igazolatlanul mulasztott



osztályfınöki intıje van

„Rossz” a magatartása annak a tanulónak, aki: 

a házirend elıírásait sorozatosan megsérti, nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen



társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza



szándékosan rongálja környezetét



több alkalommal igazolatlanul mulaszt



több szaktanári figyelmeztetést kap, illetve van osztályfınöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

129

A szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei: „Példás” szorgalmú az a diák, aki: 

képességeinek megfelelı, egyenletes teljesítményt nyújt



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is. és azokat elvégzi



munkavégzése pontos, megbízható



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

„Jó” a szorgalma annak a diáknak, aki: 

képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik



a tanórákon többnyire aktív



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegő megbízást teljesíti



taneszközei tiszták, rendezettek

„Változó” a szorgalma annak a diáknak, aki: 

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitıl



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja



önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

„Hanyag” a szorgalma annak a diáknak, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében



az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen



feladatait folyamatosan nem végzi el



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek l



a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül



félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

130

A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képességszintjét! Az iskolai jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el - az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez - iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, elıadáson, bemutatón vesz részt - vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megırzésében, annak növelésében az iskola jutalomban részesíti a, Az iskolában tanév közben a következı dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályfınöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelıtestületi dicséret b, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni. c, Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudtára kell adni! Az iskolán kívüli versenyeken, elıadásokon, bemutatókon, vetélkedıkön eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedı eredménnyel végzett közös munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és könyvjutalomban lehet részesíteni.

Az iskolai büntetés formái: Azt a tanulót, aki: - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - a házirend elıírásait megszegi - árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

131

A büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfınöki figyelmeztetés (szóban, írásban), - osztályfınöki intés, - osztályfınöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban) - igazgatói intés - igazgatói megrovás - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés - tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabását a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyosságától függıen el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudtára kell adni!

9. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „… az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ısszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának mérésérıl. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetık az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztı, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetıséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerő, kevés szerigényő és bárhol végrehajtható teszteket használunk, melyek mutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlıdésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezıként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK. Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt Az egyéni aerob teljesítıképességét, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig, - a készség szintjéig való – gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni

132

Az erı, erı – állóképesség mérése: 1. Helybıl távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) 2. Hasonfekvésbıl törzsemelés (A hátizom erı, erı – állóképesség mérésére) 3. Hanyattfekvésbıl felülés (térdérintéssel) (A csípıhajlító és a hasizmok erı, erı – állóképességének mérésére) 4. Fekvıtámaszban karhajlítás (A vállöv – és a kar erejének, erı – állóképesség mérésére) ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK 1. A mérés megkezdése elıtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendı feladatokkal. 2. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerő végezni. 3. A mérést mindig elızze meg az általános és speciális bemelegítés. 4. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerően, objektíven mérhetı, értékelhetı a tanulók fizikai állapota. 5. Az általános testi erı, erı-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetıség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelı pontértéket, (a megadott táblázat segítésével) meghatározni. 6. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvetı élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenırzéséhez. 7. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerőbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 8. A próbák mérése és értékelése a (testnevelı) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. 9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedı feladatává kell, hogy váljék. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINİSÍTÉSE 0-20.5 pont

igen gyenge

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítı szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertızések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.)

133

21-40.5 pont

gyenge

Az egésznapi tevékenységtıl gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. 41-60.5 pont

elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtıl már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erısen igénybe veszi.

61-80.5 pont

közepes Elérte azt a szintet, amely elegendı ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás idıtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megırzése érdekében a továbbiakban, (a késıbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására.

81-100.5 pont

jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban, ill. amatır szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérık, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél elıbb kezdjenek hozzá az alapvetı kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez.)

101-120.5 pont

kiváló

E szintet elérık, már fizikailag jól terhelhetık, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érnek el. Fontos, hogy a tesztek nem képezik a tanterv részét, ezért nem gyakoroltatjuk, ill. nem is osztályozzuk ezeket. A tesztekrıl való részletesebb információk az OM. „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez (OM. 2000.)” c. kiadványában találhatók.

134

10. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar irodalom ÉLETMŐVEK Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila PORTRÉK Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János LÁTÁSMÓDOK Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos Választandó legalább három szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel.) A KORTÁRS IRODALOMBÓL Legalább egy szerzı 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai mővének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idıszakból. VILÁGIRODALOM Az európai irodalom alapvetı hagyományai. SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET Színház és dráma különbözı korszakokban. Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk Bán, Madách: Az ember tragédiája AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI INTERKULTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS REGIONÁLIS KULTÚRA ÉRTELMEZÉSI SZINTEK, MEGKÖZELÍTÉSEK: TÉMÁK, MOTÍVUMOK Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. MŐFAJOK, POÉTIKA. KORSZAKOK, STÍLUSTÖRTÉNET.

135

Magyar nyelv 1. KOMMUNIKÁCIÓ 1. A jel, a jelrendszer. 2. Nyelvi és vizuális kommunikáció. 3. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. 4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. 5. Személyközi kommunikáció. 6. A tömegkommunikáció. 2. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 1. A magyar nyelv rokonsága. 2. Nyelvtörténeti korszakok. 3. Nyelvmővelés. 3. NYELV ÉS TÁRSADALOM 1. Nyelvváltozatok. 2. Kisebbségi nyelvhasználat. 3. A határon túli magyarnyelvőség. 4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. 4. A NYELVI SZINTEK 1. Hangtan. 2. Alaktan és szótan. 3. Mondattan. 4. A mondat szintagmatikus szerkezete. 5. A mondat a szövegben. 6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. 7. Szókincs és frazeológia. 5. A SZÖVEG 1. A szöveg és a kommunikáció. 2. A szöveg szerkezete és jelentése. 3. Szövegértelmezés. 4. A szöveg szóban és írásban. 5. Az intertextualitás. 6. A szövegtípusok. 7. Szöveg a médiában. 6. A RETORIKA ALAPJAI 1. A nyilvános beszéd. 2. Érvelés, megvitatás, vita. 3. A szövegszerkesztés eljárásai. 7. STÍLUS ÉS JELENTÉS 1. Szóhasználat és stílus. 2. A szójelentés. 3. Állandósult nyelvi formák. 4. Nyelvi – statisztikai változatok. 5. Stíluseszközök. 6. Stílusréteg, stílusváltozat. 136

Történelem 1) AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1. A demokrácia kialakulása Athénban. 2) A KÖZÉPKOR 1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzıi. 3) SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN 1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. 4) A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA 1. Az ipari forradalom és következményei. 5) AZ ELSİ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG 1. Az elsı világháború jellege, jellemzıi. 2. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra. 3. A második világháború elızményei, jelentıs fordulatai. 6) A JELENKOR 1. Az európai integráció története. 7) A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA 1. A honfoglalástól az államalapításig. 2. Az Árpád-kor. 3. Károly Róbert gazdasági reformjai. 3. Hunyadiak. 8) MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. 2. Magyarország a XVIII. Századi Habsburg Birodalomban. 9) A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései. 2. A kiegyezés elızményei és megszületése. 10) MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ I. VILÁGHÁBORÚTÓL A II. VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG 1. A Horthy-rendszer jellege és jellemzıi. 2. Magyarország részvétele a II. világháborúban. 11) MAGYARORSZÁG 1945-TİL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG 1. A Kádár-rendszer jellege, jellemzıi. 12) A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD 1. A parlamenti demokrácia mőködése és az önkormányzatiság Magyarországon. 13) A HELYI TANTERVBİL 1. Névadónk, Eötvös József élete és munkássága.

137

Földrajz 1. A. Mi a térkép? Ismertesse fajtáit! B. Ismertesse a településtípusokat és jellemezze ıket! 2. A. Ismertesse a Föld belsı szerkezetét, vizsgálatának lehetıségeit! B. Mutassa be a fejlıdı országok közös jellemzıit! 3. A. Mutassa be a lemez-tektonika elméletét, a lemezmozgásokat, szerepüket a vulkáni jelenségek és földrengések kialakulásában! B. Jellemezze a népesedési ciklus szakaszait, és ismertesse, mi a korfa! 4. A. Ismertesse a hegységképzıdések típusait! B. Ismertesse a népesség eloszlását a Földön! Milyen tényezık befolyásolják? 5. A. Ismertesse a Föld történetének szakaszait és legfontosabb eseményeit! B. Mutassa be a fejlett országok közös jellemzıit! 6. A. Ismertesse a különbözı folyószakasz jellegeket, a tavak keletkezését, pusztulását, gazdasági hasznát! B. Németország gazdasága. 7. A. Ismertesse a tengervíz mozgásait! B. Franciaország gazdasága. 8. A. Ismertesse a légkör szerkezetét! B. A japán gazdasági csoda okai, eredményei. 9. A. Ciklonok, anticiklonok kialakulása, fajtái. B. Észak- és Dél-Olaszország eltérı fejlıdésének okai. 10. A. A levegı felmelegedésének folyamata, az üvegházhatás jelentısége. B. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági körzeteinek jellemzése. 11. A. A szoláris éghajlati öveket kialakító és befolyásoló tényezık, éghajlat és idıjárás fogalma. B. Latin-Amerika gazdaságának jellemzése. 12. A. A trópusi övezet jellemzése. B. Magyarország energiagazdasága. 13. A. A hideg övezet jellemzése. B. Magyarország fémes és nemfémes ásványkincsei, bányászatuk. 14. A. A hideg övezet és a függıleges övezetesség jellemzése. B. A gépgyártás és a vegyipar jellemzése Magyarországon. 15. A. Észak-Amerika természetföldrajza, kialakulása, tájai, éghajlata. B. Magyarország idegenforgalma. 16. A. Afrika természetföldrajza. B. Magyarország mezıgazdasága. 17. A. A Kárpát-medence kialakulása. B. Globális világproblémák, környezeti gondok. 18. A. Hazánk éghajlata, vízrajzai, talajai, természetes növénytakarója. B. A Dél-afrikai Köztársaság gazdaságának jellemzıi. 138

19. A. Az Alföld jellemzıi, gazdasági szerepe. B. Az EU kialakulása, története. 20. A. Hegységeink kialakulása, felépítése, jellemzıi. B. Kína gazdaságának jellemzıi.

Matematika 1. Halmazok, ponthalmazok, a matematikai logika elemei. 2. Egyenesre vonatkozó tükrözés. 3. Pontra vonatkozó tükrözés. 4. Eltolás. 5. Elforgatás. 6. Vektorok összege és különbsége, skalárszorosa. 7. A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai. 8. A Pitagorasz-tétel és alkalmazásai. 9. A hasonlóság fogalma, tulajdonságai. 10. Vektorok számmal való szorzása, vektor koordináták, mőveletek vektorokkal. 11. A szögfüggvények fogalma, alapvetı összefüggések a szögfüggvények között. 12. A sinus- és cosinus-tétel és alkalmazásai. 13. Az egyenes koordináta-geometriája. 14. A kör koordináta-geometriája. 15. A parabola. 16. Terület- és felszínszámítás. 17. Térfogatszámítás. 18. A természetes számok, számelméleti alapfogalmak, a kettes és a tízes számrendszer kapcsolata. 19. A számfogalom bıvítése (egész, racionális és valós számok), a mőveletek tulajdonságai. 20. Algebrai alapazonosságok. 21. Elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek. 22. Valós változás, valós értékő függvények ábrázolása és egyszerőbb tulajdonságai. 23. Másodfokú függvény, másodfokú egyenlet. 24. A valós számok halmazán értelmezett triganametrikus függvények ábrázolása, tulajdonságai. 25. A hatványozás általánosítása, az exp. függvény és tulajdonságai. 26. A logaritmus fogalma, azonosságai, a log. függvény tulajdonságai. 27. A kombinatorikus szemléletre is támaszkodó egyszerő logikai feladatok, gráfok. 139

28. Számtani és mértani sorozat. 29. Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai. Súlyozott számtani közép, medián, módusz. 30. A valószínőség-számítás elemei. Relatív gyakoriság, valószínőség.

Angol és német nyelv 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD 1. A család bemutatása, életrajz, személyes tervek. 2. A családi élet mindennapjai, otthoni teendık. 2. EMBER ÉS TÁRSADALOM 1. A másik ember külsı és belsı jellemzése. 2. Ünnepek, családi ünnepek. 3. Öltözködés, divat. 4. Vásárlás, szolgáltatások. 3. KÖRNYEZETÜNK 1. Az otthon, a lakóhely bemutatása. 2. Környezetvédelem szőkebb környezetünkben. Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért. 3. Idıjárás – évszakok. 4. AZ ISKOLA 1. Az iskola bemutatása, órarend, tantárgyak. 2. Nyelvtanulás, iskolai hagyományok. 5. A MUNKA VILÁGA 1. Pályaválasztás – továbbtanulási lehetıség, munkalehetıség. 6. ÉLETMÓD 1. Napirend, idıbeosztás. 2. Egészséges életmód (táplálkozás, mozgás). 3. Betegségek, gyógykezelés. 7. SZABADIDİ, MŐVELİDÉS, SZÓRAKOZÁS 1. Szabadidıs elfoglaltságok, hobbi. 2. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. 8. UTAZÁS, TURIZMUS 1. Közlekedése eszközök, lehetıségek, tömegközlekedés. 2. Utazási elıkészületek, egy utazás megszervezése. 9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 1. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

140

Fizika 1. MECHANIKA 1. A dinamika törvényei. 2. Mozgások. 3. Munka és energia. 2. HİTAN 1. Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly. 2. Hı-tágulás. 3. Összefüggés a gázok állapotjelzıi között. 4. Kinetikus gázmodell. 5. Termikus és mechanikai kölcsönhatások. 6. Halmazállapot-változások. 7. Termodinamika II. fıtétele. 3. ELEKTROMÁGNESSÉG 1. Elektrosztatika. 2. Egyenáram. 3. Magnetosztatika. 4. Egyenáram mágneses mezıje 5. Elektromágneses indukció. 6. Váltakozó áram. 7. Elektromágneses hullámok. 8. A fény. 4. ATOMFIZIKA, MAGFIZIKA 1. Anyag szerkezete 2. Atom szerkezete. 3. Kvantumfizika elemei. 4. Atommagban lejátszódó jelenségek. 5. Sugárvédelem. 5. GRAVITÁCIÓ, CSILLAGÁSZAT 1. Gravitáció. 2. Csillagászat elemeibıl. 6. FIZIKA- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ISMERETEK 1. Személyiségek. 2. Elméletek, felfedezések, találmányok.

141

Kémia 1. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Atomszerkezet. 2. Kémiai kötések. 3. Molekulák, összetett ionok. 4. Anyagi halmozok. 5. Kémiai átalakulások. 2. SZERVETLEN KÉMIA 1. Hidrogén. 2. Nemesgázok. 3. Halogénelemek és vegyületeik. 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik. 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik. 6. A széncsoport elemei és vegyületeik. 7. Fémek és vegyületeik. 3. SZERVES KÉMIA 1. A szerves vegyületek általános jellemzıi. 2. Szénhidrogének. 3. Halogéntartalmú szénhidrogének. 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek. 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. Szénhidrátok. 7. Fehérjék. 8. Mőanyagok. 9. Energiagazdálkodás. 4. KÉMIAI SZÁMÍTÁSOK 1. Az anyagmennyiség. 2. Gázok. 3. Oldatok, elegyek, keverékek. 4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban. 5. Termokémia. 6. Kémiai egyensúly. 7. Kémhatás. 8. Elektrokémia.

142

Biológia 1. BIOLÓGIAI ALAPISMERETEK 1. Fizikai, kémiai alapismeretek. 2. EGYED ALATTI SZERVEZİDÉSI SZINT A. SZERVETLEN ÉS SZERVES ALKOTÓELEMEK 1. Elemek, ionok. 2. Szervetlen molekulák. 3. Lipidek. 4. Szénhidrátok. 5. Fehérjék. 6. Nukleinsavak, nukleotidok. B. ANYAGCSERE FOLYAMATAI 1. Felépítés és lebontás kapcsolata. 2. Felépítı folyamatok. 3. Lebontó folyamatok. C. SEJTALKOTÓK AZ EUKARIÓTA SEJTBEN 3. AZ EGYED SZERVEZİDÉSI SZINTJEI A. NEM SEJTES RENDSZEREK 1. Vírusok. B. ÖNÁLLÓ SEJTEK 1. Baktériumok. 2. Egysejtő eukarióták. C. TÖBBSEJTŐSÉG 1. Gombák. 2. Növények. 3. Állatok. D. SZÖVETEK, SZERVEK, SZERVRENDSZEREK, TESTTÁJAK. E. VISELKEDÉS. 4. AZ EMBERI SZERVEZET A. Homeosztázis. B. Kültakaró. C. Mozgás. D. Táplálkozás. E. Légzés. F. Anyagszállítás. G. Kiválasztás. H. Szabályozás. I. Hormonrendszer. J. Immunrendszer. K. Szaporodás és egyedfejlıdés.

143

5. EGYED FELETTI SZERVEZİDÉSI SZINTEK A. Populáció. B. Életközösségek – élıhelytípusok. C. Bioszféra, globális folyamatok. D. Ökoszisztéma. E. Környezet- és természetvédelem. 6. ÖRÖKLİDÉS, VÁLTOZÉKONYSÁG, EVOLÚCIÓ A. Molekuláris genetika. B. Mendeli genetika. C. Populációgenetika. D. Bioszféra evolúciója.

Rajz Forma Írásbeli Gyakorlati

Jelleg Mővészettörténetmőelemzı feladatsor

Idıtartam

Értékelési arány

180 perc

50 %

Portfólió bemutatása

15 perc

Gyakorlati munka: 40 % Szóbeli bemutatása: 10 %

Pont 75 60 + 15

Írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsga során a feladat, egy képekkel gazdagon illusztrált mővészettörténet, mőelemzı jellegő feladatsor megoldása. A vizsga feladatsora 10-15 összetett – több részelemet tartalmazó – feladatból áll. A középszintő feladatsor 40-50 %-a feleletalkotó típusú kérdés, amelybıl legalább 1 feladat elemzı vagy összehasonlító jellegő esszé-kérdés. Az írásbeli vizsga tartalmi szerkezete Az írásbeli feladatsor tartalmi arányainak eldöntése több szempontrendszer figyelembe vételével történik, melyek a több – tartalmat meghatározó – kategóriák szerint különkülön kerültek kijelölésre, de a konkrét vizsgafeladatokban dominánsan együtt vannak jelen.  A vizuális kultúra részterületei szerint: Képzımővészet Tárgy- és környezetkultúra Vizuális kommunikáció Összesen:

50 % 40 % 10 % 100 %

 Földrajzi régiók /kultúrák szerint: Európai kultúrák Európán kívüli (klasszikus) kultúrák Összesen:

80 % 20 % 100 %

144

 Korszakok szerint: ıskor – XVIII. század XIX – XX. század Összesen:

60 % 40 % 100 %

Gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott szempontok szerint egy portfólió összeállítása, melyet a vizsga során szóban bemutat, kommentál. A gyakorlati feladat jellemzıi: A portfólió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintő vizsgában. A portfólió jelentése: a tanuló korábban készült munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott győjtemény összeállítása és megfelelı formában történı bemutatása. A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is. A portfólió összeállításának feltételei: A portfólióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek között, a diákok által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben az iskolában készült munkák megırzésre kerüljenek. A portfólió 8 db munkát tartalmaz. A munkák mérete nem korlátozott. A portfólió összeállítása a következı szempontok szerint történik: 1. Tartalmazzon 2 db olyan munkát, amelyet a vizsgázó sikeresnek tart. 2. Tartalmazzon 1 db olyan munkát, amelyet a vizsgázó kevésbé tart sikeresnek. 3. Tartalmazzon 1 db olyan munkát, amelyet a vizsgázó a legkedveltebb technikájával készített el. 4. Tartalmazzon 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon). 5. Tartalmazzon 1 db olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika. 6. Tartalmazzon 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció. 7. Tartalmazzon 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszıleges feldolgozása.

145

Ének-zene ÍRÁSBELI: 1. 2. 3. 4. 5.

Befogadói ismeretek mérése. Zenetörténet. Zenefelismerés. Zeneelmélet. Dallamírás.

GYAKORLATI, SZÓBELI: Reprodukáló, mőelemzı képesség és a kapcsolódó zenei ismeretek mérése. Éneklés. Zenei írás. ZENETÖRTÉNETI FELADATSOR: 1. Régi és új stílusú népdalok jellemzıi. 2. Az ókor mővészete. 3. A középkor mővészete. 4. A reneszánsz-kor mővészete. 5. A barokk korszak mővészete (Vivaldi, Handel, Bach). 6. A klasszicizmus kialakulása (Haydn). 7. A klasszicizmus mőfajai (Mozart, Beethoven). 8. A romantika. 9. A XVII – XIX. századi magyar zene. 10. A nemzeti romantika irányzatai. 11. A századforduló zenéje. 12. Zenei irányzatok a XX. században. 13. Kodály és Bartók zeneszerzıi és zenepedagógiai jelentısége. 14. A XX. századi és kortárs magyar zeneszerzık. 15. A zene és a társmővészetek kapcsolata egy szabadon választott korszak vagy zeneszerzı mőveiben.

146

Testnevelés ELMÉLETI ISMERETEK: 1. A MAGYAR SPORTSIKEREK  Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt.  Egy, a választott helyi tantervben szereplı sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A HARMONIKUS TESTI FEJLİDÉS  A testi fejlıdés rövid jellemzése általános és középiskolás korban. (Magasság, testsúly, iskolaérettség, mozgásos cselekvések.) 3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD  Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvetı ismeretekben.  Az egészséges életmód összetevıinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidı hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelızésük. 4. TESTI KÉPESSÉGEK  Az erı, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése.  A pulzusszám alakulása terhelésre, az erıfejlesztés szabályai. 5. GIMNASZTIKA  A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon.  Gyakorlatok javaslata az erı, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére.  Nyújtó, lazító és erısítı hatású gyakorlatok 2-3 példa.  Légzı gyakorlatok.  A bemelegítés szerepe, és kritériumai. 6. ATLÉTIKA  A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. TORNA  A nıi és férfi tornaszerek ismertetése.  A legfontosabb balesetmegelızı eljárások.  Segítségadás gyakorlásnál. 8. RITMIKUS GIMNASZTIKA  Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában.  A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása.  Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobic sportágakban. 9. KÜZDİSPORTOK, ÖNVÉDELEM  Alsó, felsı tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdıjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. ÚSZÁS  Az úszás higiénéjének ismerete.  Az úszás az ember életében. 147

11. TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTJÁTÉKOK  Labda érintéssel, vezetéssel, átadással, célfelületre történı továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése.  Egy választott sportjáték alapvetı szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, idıszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. TERMÉSZETBEN ŐZHETİ SPORTOK  Egy választott természetben őzhetı sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.).  Alapvetı ismeretek a táborozások elınyeirıl. GYAKORLATI ISMERETEK: 1. GIMNASZTIKA:  Lányok: Kötélmászásállásból, teljes magasságig mászó-kulcsolással.  Fiúk: Függeszkedés állásból teljes magasságig.  A szabadon összeállított 48 ütemő szabadgyakorlat bemutatása. 2. ATLÉTIKA: a) FUTÁSOK: Egyik futószám választása kötelezı:  60 méteres síkfutás térdelırajttal: - Lányok: minimum idı: 9,8 sec. - Fiúk: minimum idı: 8,8 sec.  2000 m. síkfutás: - Lányok: minimum idı: 10:30 perc. - Fiúk: minimum idı: 9:00 perc. b) UGRÁSOK: A két ugrószámból egy választása kötelezı. Az ugrás technikája egyénileg választható:  Magasugrás: - Lányok: minimum magasság: 110 cm. - Fiúk: minimum magasság: 125 cm.  Távolugrás: - Lányok: minimum távolság: 330 cm. - Fiúk: minimum távolság: 410 cm. c) DOBÁSOK: Egy dobószám szabadon választott technikával történı bemutatása.  Kislabda-hajítás: (Javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata.) - Lányok: minimum távolság 20 m. - Fiúk: minimum távolság: 30 m.  Súlylökés: - Lányok: 4 kg-os súlygolyóval minimum távolság: 5,5 méter. - Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval minimum távolság: 7,5 méter.

148

3. TORNA: A talaj vagy a szekrényugrás bemutatása kötelezı, egy szer kötelezıen választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: győrő, nyújtó vagy korlát. a) TALAJTORNA: Öt különbözı gyakorlatelembıl összefüggı gyakorlat összeállítása és bemutatása  Kötelezı elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás.  Javasolt elemek: kézen-átfordulások, billenések, összekötı elemek. b) SZEKRÉNYUGRÁS: Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. c) FELEMÁSKORLÁT: Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat bemutatása.  Kötelezı elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felsı karfára, alugrás.  Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. d) GERENDA: Öt különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat bemutatása.  Kötelezı elemek: járás, felugrás, testfordulat, hason fekvés, leugrás.  Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelıtámasz, fekvıtámasz, hanyatt fekvés, gurulóátfordulás stb. e) RITMIKUS GIMNASZTIKA: Különbözı elemekbıl álló szabadgyakorlat zenére történı bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec).  Javasolt elemek: érintıjárás, hintalépés, keringılépés, fordulatok, szökkenı hármas lépés, lebegı- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb.  Egy választott kézi szerrel (labda, karika, kötél) három elem bemutatása. f) GYŐRŐ: Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat bemutatása.  Kötelezı elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás.  Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegı függés, hátsó függés, vállátfordulás elıre, leterpesztés stb. g) NYÚJTÓ: Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat bemutatása.  Kötelezı elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás.  Ajánlott elemek: malom fellendülés, nyílugrás stb.  Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak. h) KORLÁT: Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat bemutatása.  Kötelezı elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás.  Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. 149

4. KÜZDİSPORTOK, ÖNVÉDELEM:  A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egy menetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen.  Judogurulás elıre. 5. ÚSZÁS:  A három tanult úszásnembıl két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert, a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval. 6. TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTJÁTÉKOK: Egy sportjáték választása kötelezı. (a) KÉZILABDA:  Kapura lövés gyorsindítás után: saját védıvonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. Három kísérletbıl egy eredményes kapura lövést kell végrehajtani.  Távolba dobás kézilabdával, tetszıleges lendületszerzéssel (3 kísérlet): - Lányok: minimum 15 m. - Fiúk: minimum 21 m.  7 méteres büntetı dobás 5 kísérlet. b) KOSÁRLABDA:  Félpályáról indulva kétkezes mellsı átadás a büntetı vonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletbıl minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani.  Büntetı dobás egy- vagy két kézzel. 10 kísérletbıl minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. c) LABDARÚGÁS:  Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db, Fiúk: minimum 8 db 10 méter hosszú, 5 egyenlı távolságra lévı kapu között szlalom labdavezetésbıl kapura lövés 10 méterrıl, kis kapura. Három kísérletbıl egy sikeres találatot kell végrehajtani.  Összetett gyakorlat – félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrény tetıre, a visszapattanó labda kapura rúgása. Három kísérlet. d) RÖPLABDA:  Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimum követelmény: 5 érintés  Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méter sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimum követelmény: 4 érintés.  Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet. Minimum követelmény: 1 sikeres kísérlet.

150

A vizsga szerkezete Cél: A felhasználói tudás mérése.

A tanult sportágak és egyéb pszicho-motoros feladatok technikához, ill. eredményhez kötött teljesítményének, illetve cselekvésbiztonságának mérése.

Követelmény: Szóbeli vizsga: Tétel szerinti összefüggı felelet („A”), és fogalom vagy adat ismerete („B”). Gyakorlati vizsga: Sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása.

Értékelés: Idıtartam: 15 perc Pontszám: 50

Idıtartam: egy nap alatt kb. 50 perc tiszta bemutatási idı. Pontszám: 100

Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsga jellemzıi: A felhasználói tudás mérésére „A” és „B” tételsorból húznak a vizsgázók. Az „A” tételek kérdéseire, utasításaira adott esszé típusú feleletek az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását mérik. A „B” tételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. A tételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elı. Az „A” tételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek: • Önálló tervek, modellek az egészséges életmód megtervezésére. • A kerettantervben elıírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni gyakorlat megtervezéséhez. • Az ismeretek rangsorolása, a kiválasztott gyakorlat (feladat, mozgássor, sportág) speciális szempontok szerinti alkalmazására. • Saját, eredeti megoldások bemutatása, melyek egy meghatározott cél érdekében komplex módon rendszerezik a vizsgázó ismereteit. • Értékelı elemzések, amelyekben a vizsgázó a saját véleményét, tudatosan felépített gondolatait bizonyítja az egészségvédelem területén. A „B” tételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek: • Felsorolás (nevek, testnevelés elméleti fogalmak stb.). • Fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés elméleti stb.). • Adat felidézése (idıpontok, sporteredmények stb.). Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga jellemzıi: A középszintő gyakorlati vizsgán a teljesítmény mérése, és az adott pszicho-motoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemzı mozdulatsorok értékelése történik. A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerő tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat. A vizsga 5 részbıl áll, amely több különbözı sportág mozgásanyagára épül.

151

A gyakorlati vizsgázás az alábbi feltételekkel folyik: ♦ A gyakorlati vizsga kötelezı, és kötelezıen választható részbıl és elemekbıl áll. A vizsgázó elızetesen dönthet a választható testgyakorlati ágak közül, melyet az érettségi vizsgára történı jelentkezéskor kell megjelölnie. A vizsga napján sorsolás dönti el, hogy a tornaszámok közül a szekrényugrást, vagy a talajgyakorlatot kell bemutatnia a jelöltnek. ♦ A gyakorlati vizsga kötelezı részei a következık: Gimnasztika: kötélmászás, szabad gyakorlat. A gyakorlati vizsga kötelezıen választható részei és elemei a következık: Atlétika: futás (60 méter vagy 2000 méter). atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás). atlétikai dobás (kislabda hajítás vagy súlylökés) Torna: 1 választott tornaszer (lányok: felemáskorlát, vagy gerenda, vagy ritmikus gimnasztika, fiúk: győrő vagy nyújtó, vagy korlát) Testnevelési- és sportjátékok: 1 választott labdajáték (kézi- vagy kosár-, vagy röplabda, vagy labdarúgás) Úszás vagy küzdısport. A gyakorlati vizsga lebonyolítása: •

A vizsga helyszínén a szervezıknek kell biztosítani a szükséges felszereléseket, de a vizsgázók elıre bemutatott saját sportszereiket is használhatják.

•

A vizsgázók részére a gyakorlati vizsga megkezdése elıtt 30 perc általános bemelegítésre szolgáló idıt, illetve a sportág-váltásnál a speciális bemelegítésre 10-15 percet biztosítani kell.

•

A vizsgázót a vizsga során a saját testnevelı tanára segíti, biztosítja.

•

A vizsgázás javasolt sorrendje a fizikai igénybevétel és a teremigény szempontját figyelembe véve a következı:  gimnasztikai gyakorlat  mászás-függeszkedés  torna  küzdısport, önvédelem  labdajáték  atlétika  úszás (Az uszodai lehetıség függvényében az úszás elválasztható térben és idıben egyaránt.)

152

Értékelés: A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összességével kapjuk. A középszintő gyakorlati vizsgarészekben az összpontszám 66,6 %-a, tehát 100 pont szerezhetı meg. Ezen belül: Gimnasztika, mászás-függeszkedés Torna Atlétika Labdajáték Úszás vagy küzdısport

maximum 10 pont maximum 20 pont maximum 30 pont maximum 30 pont maximum 10 pont

A gyakorlati vizsga értékelését részletes központi értékelési útmutató segíti, mely rögzíti az egyes vizsgarészekben nyújtott teljesítményekért megítélhetı pontértékeket.

Informatika Elmélet 1. A kommunikáció. A kommunikáció általános modellje, számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek, közhasznú információs források. 2. Információ és társadalom. Az informatika fejlıdéstörténete. A modern információs társadalom jellemzıi. 3. Információ és társadalom. Informatika és etika. Jogi ismeretek. 4. Jelátalakítás és kódolás. Analóg és digitális jelek, az adat és az adatmennyiség, bináris kép- és színkódolás. 5. Jelátalakítás és kódolás. Bináris számábrázolás, bináris karakterábrázolás, bináris hangkódolás. 6. A számítógép felépítése. A Neumann-elvő számítógépek. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. 7. A számítógép felépítése. A (személyi) számítógép részei és jellemzıik. Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztı), ház, tápegység, alaplap. 8. A számítógép felépítése. A perifériák típusai és fıbb jellemzıik: bemeneti eszközök, háttértárak. 9. A számítógép felépítése. A perifériák típusai és fıbb jellemzıik: kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök.

153

10. A számítógép felépítése. Lokális hálózatok. 11. Az operációs rendszer és fıbb feladatai. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete. 12. Az operációs rendszer és fıbb feladatai. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése. 13. Az operációs rendszer és fıbb feladatai. Állományok típusai, keresés a háttértárakon. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás. 14. Az operációs rendszer és fıbb feladatai. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és – irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. 15. Az operációs rendszer és fıbb feladatai. A hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. 16. Kommunikáció az Interneten. Elektronikus levelezési rendszer használata, állományok átvitele. 17. Kommunikáció az Interneten. WWW, keresırendszerek, távoli adatbázisok használata. 18. Könyvtárak. A könyvtár fogalma, típusai, eligazodás a könyvtárban. A helyben felhasználható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány, könyvtári szolgáltatások. 19. Dokumentumok. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók. 20. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, adatbázisok, közhasznú információs források. Gyakorlat

SZÖVEGSZERKESZTÉS: A szövegszerkesztı használata A program indítása. A munkakörnyezet beállítása. A szövegszerkesztı menürendszere. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása. Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Felsorolás, számozás. Tabulátorok használata. Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés. Helyesírás ellenırzés, szinonima szótár, elválasztás. 154

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés. Körlevélkészítés. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk. TÁBLÁZATKEZELÉS: A táblázatkezelı használata A program indítása. A munkakörnyezet beállítása. A táblázatkezelı menürendszere. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap. Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerő táblázat készítése. Formázási lehetıségek. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése. Problémamegoldás táblázatkezelıvel Tantárgyi feladatok megoldása. A mindennapi életben elıforduló problémák. ADATBÁZISKEZELÉS: Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs. Az adatbázis-kezelı program interaktív használata Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek Lekérdezések, függvények használata. Keresés, válogatás, szőrés, rendezés. Összesítés. Képernyı és nyomtatási formátumok Őrlapok használata. Jelentések használata. INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK: Elektronikus levelezési rendszer használata. Állományok átvitele. WWW. Keresırendszerek. Távoli adatbázisok használata.

155

PREZENTÁCIÓ ÉS GRAFIKA: Prezentáció (bemutató) A program indítása. A munkakörnyezet beállítása. A program menürendszere. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta…) és formázása. Grafika A program indítása. A munkakörnyezet beállítása. A program menürendszere. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása. Képek beillesztése, formázása.

Belügyi rendészeti ismeretek A RENDÉSZET ALAPJAI 1. A rendészet alapfogalmai és szervei, a rend, a közrend, a közbiztonság, a határrend értelmezése, a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szervek mőködését meghatározó fıbb jogszabályok. 2. A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai, a rendırség, határırség, katasztrófavédelem szervezeti felépítése. A BELÜGYI RENDÉSZETI SZERVEK SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE 3. A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei. 4. A rendırség, határırség, katasztrófavédelem mőködésének általános elvei és szabályai, a rendészeti szervek irányítása és vezetése. 5. A rendıri és határıri intézkedések és alkalmazásuk alapvetı szabályai. 6. A kényszerítı eszközök és alkalmazásuk fıbb szabályai. A BELÜGYI RENDÉSZETI SZERVEK FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGE 7. Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei, szolgálattal összefüggı jogok és kötelességek. 8. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények. 9. Az elsısegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsıdleges ellátásának gyakorlati feladatai. 10.

Rendfokozatok és állománycsoportok.

11. A szolgálati érintkezés fıbb szabályai, az alaki magatartás, az alakiság jelentısége, fıbb alaki elvárások és követelmények. TEREPTAN 12. A tereptan alapjai, a terep fogalma, fajtái, jellemzıi, a világtájak meghatározása, a térképi jelek és jelzések, a térkép tájolása. 13. A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében, a közúthálózat számozása, a közúti gépjármővek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertetıjegyei. 156

A JOGELLENES CSELEKMÉNYEKKEL SZEMBENI FELLÉPÉS 14. A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok, szabálysértési alapismeretek, a szabálysértés fogalma, elkövetıi, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok. 15. Az elkövetıkkel szemben alkalmazható szankciók, a szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevı személyek. 16.

Bőncselekményi alapismeretek, a bőncselekmény fogalma, felosztása, elkövetıi.

17. A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, a büntethetıségi akadályok. 18. Az elkövetıkkel szemben alkalmazható szankciók, a rendırség és a határırség tevékenysége során elıforduló leggyakoribb bőncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzıi. 19. Nyomozási alapismeretek, a büntetıeljárás elvei, a büntetı ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevı személyek. 20. A büntetıeljárás szakaszai, a bőncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök, a büntetıeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások, módszerek.

Hit- és erkölcstan: 1. Ószövetség 2. Alapvetı ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek 3. Újszövetség 4. Alapvetı újszövetségi bevezetés-tudományi ismeretek 5. Kortörténeti ismeretek 6. Krisztus egyházának története 7. A saját felekezet története 8. Az egyház tanítása 9. Ünnepek, ünnepi idıszakok 10. A keresztyénség erkölcsi tanítása 11. A nagy világvallások alapvetı gondolatai 12. Szövegértelmezés 13. Esetelemzés 14. Mai vallási áramlatok (csak emelt szintnél) 15. A saját egyház mai élete (csak emelt szintnél) 16. Egyházzene (csak emelt szintnél) 17. A szőkebb közösség (csak emelt szintnél)

157

II. Tantervek MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYE 31. § Református közoktatási intézményben: (1) A Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló jogszabályokban megfogalmazott „hitoktatás tantárgy” a hit- és erkölcstan és az egyházi ének tantárgy keretében valósul meg. Ezen tantárgyak óraszáma nem vehetı figyelembe a tanuló kötelezı és választható óraszámának napi és heti összegzésekor. (2) Az 1–13. évfolyamon a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása tanrendbe iktatottan, legalább heti 2 órában kötelezı, azok nem pótolhatóak, illetve nem vonhatók össze áhítattal, vagy más közösségi alkalommal. (3) Az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig (négyévfolyamos középiskola esetén legalább egy évig) rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan – heti 1 órában – kötelezı, más órával nem helyettesíthetı és nem vonható össze.

TANTÁRGYI STRUKTÚRÁK ÉS ÓRAKERETEK A GIMNÁZIUMBAN 9.d évfolyam Rendvédelemmel bıvített osztály

9.b évfolyam

Tantárgy:

Kötelezı

Választható

Kötelezı

Választható

4,5

4

Történelem

2

2

1. Idegen nyelv

3

1

3

1

2. Idegen nyelv

2

1

2

1

Matematika

3

1

3

1

Informatika

1

1

1,5

0,5

Magyar nyelv és irodalom

1,5

1,5

Biológia

-

-

Kémia

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

2,5

2,5

1

1

Társadalomismeret

0,5

0,5

Tánc és dráma

0,5

0,5

Összes kötelezı óra

27,5

27,5

Fizika

Testnevelés és sport Osztályfınöki

Összes szabadon választható óra ÖSSZESEN: A Kt. törv. által biztosított össz. óraszám:

4

3,5

31,5

31

27,5 + 12,5 óra

27,5 + 12,5 óra

158

TANTÁRGYI STRUKTÚRÁK ÉS ÓRAKERETEK A GIMNÁZIUMBAN 10.b évfolyam

Tantárgy

10.d évfolyam Rendvédelmi fakultációs osztály Kötelezı Választható

Kötelezı

Választható

Magyar nyelv és irodalom

3

1,5

Történelem

2

1. Idegen nyelv

3

2. Idegen nyelv

2

Matematika

3

1

3

1

Informatika

1

1

1

1

Fizika

1,5

0,5

1,5

0,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

2,5

2,5

1

1

Társadalomismeret

0,5

0,5

Tánc és dráma

0,5

0,5

Összes kötelezı óra

27,5

27,5

Testnevelés és sport Osztályfınöki

A Kt. törv. által biztosított össz. óraszám:

1

2 1

3

1

2

Összes szabadon választható ÖSSZESEN:

3

5

4,5

32,5

32

27,5 + 12,5 óra

27,5 + 12,5 óra

A fennmaradó választható órakeret tanulói igény szerint évenkénti döntéssel, tehetséggondozással, szakkörrel, felzárkóztató és egyéni foglalkozásra használható.

159

11. b évfolyam

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Összes kötelezı óra Összes szabadon választható ÖSSZESEN:

12. d évfolyam Köt Köte Választ Köte- Választ- Köte Válasz Választ e-lezı -ható lezı ható -lezı t-ható -ható lezı 5 3 1 4 3 3 1,5 2 2 2,5 1 0,5 0,5 1 30

1

A Kt. törv. által biztosított össz. óraszám:

5 3 1 4 3 3 1,5 2 2 2,5 1 0,5 0,5 1 30

1

1 31

12. b évfolyam

5 3 4 3 4 1 2 2,5 1 0,5 0,5 1 27,5

5 3 4 3 4 1 2 2,5 1 0,5 0,5 1 27,5

1 31

Belügyi rendészeti ismeretek Közép- illetve emeltszintő érettségire való felkészülés (választás alapján)

11. d évfolyam

27,5

27,5

4

4

30 + 18 óra

4

4

30 + 18 óra

30 + 18 óra

30 + 18 óra

A fennmaradó választható órakeret tanulói igény szerint évenkénti döntéssel, tehetséggondozással, szakkörrel, felzárkóztató és egyéni foglalkozásra használható.

160

A HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM ÓRATERVI TERVEZETE Tantárgy Magyar nyelv- és irodalom Történelem Filozófia 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Testnevelés Rajz Ének-zene Számítástechnika Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc- és dráma Mozgókép és médiaismeret Emberismeret és etika Mővészetek Közép- ill. emelt szintő érettségire való felkészülés (választható) Összes kötelezı óra Összes választható ÖSSZESEN:

A Kt. törv. által biztosított össz. óraszám:

7.a évfolyam Kötelezı

Vál.

8.a évfolyam Kötelezı

Vál.

9. a évfolyam Kötelezı

Vál.

10.a évfolyam Kötelezı

Vál.

11.a évfolyam Kötelezı

Vál.

12.a évfolyam Kötelezı

4

4

4

4

4

5

2 2

2 2

2 3

2 3

3 4

3 1 4

2 4 1,5 1,5 1,5 2,5 1 1 0,5

3 4 1 1 2,5 1 1 0,5

3

3 2 2 2 2 2,5 1 1 0,5 1 -

1

1

3

3 2 2 2 2 2,5 1 1 0,5 1 -

1

1

1 1 1 0,5

2 3 1,5 2 2 2 2,5 1 1 0,5 1 -

1

1 1 1 0,5

2 3 1 2 2 2 2,5 1 1 1 1 -

0,5

-

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

1

-

-

-

-

25

25

27,5

5 30 25 + 7,5 óra

27,5

5 30

4 29

4,5 32

4 28,5

4 31,5

Vál.

4 33

27,5 + 12,5 óra

4 32,5

30 + 18 óra

Az idegen nyelveknél az elsı oszlop a haladó, a második pedig a kezdı csoportok óraszámait tartalmazza. A fennmaradó választható órakeret tanulói igény szerint évenkénti döntéssel, tehetséggondozással, szakkörrel, felzárkóztató és egyéni foglalkozásra használható.

161

ESTI KÉPZÉS - HETI 3 NAP Tantárgy

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

3,5

3

3

3

2

2,5

2,5

3

Idegen nyelv

3

2

2

3

Matematika

3

3

3

3

Fizika

1

1

1

-

Kémia

1

1

1

-

Biológia

0,5

1

1

-

Földrajz

0,5

1

-

-

Osztályfınöki

0,5

0,5

0,5

0,5

Informatika

1

1

-

-

Közép- ill. emelt szintő érettségire való felkészülés hallgatói igény alapján

-

-

2

4

ÖSSZESEN:

16

16

16

16,5

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret

162

TANTÁRGYI STRUKTÚRÁK ÉS ÓRATERVEK A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN Tantárgy Magyar nyelv- és irodalom Történelem Társ. ismeretek etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Mőszaki ábrázolás alapjai Anyagismeret Mechanika Anyag és gyárt. ismeretek Géprajz Közlekedési ismeretek Gépelemek Alkalmazott számítástechnika Gépészeti ismeretek Fémmegmunkálás gyakorlat Anyagmegmunkálás gyakorlat Mérési gyakorlat Géprajz gyakorlat Forgácsolási gyakorlat Szerelési gyakorlat Összes kötelezı óra Összes választható óra ÖSSZESEN: A Kt. törv. által biztosított össz. óraszám:

9. évfolyam Köt. Vál. 4

10. évfolyam Köt. Vál. 4

2 3 3 1

1 0,5 1

2 3 3 1

1 0,5 1

11. évfolyam Köt. Vál.

12. évfolyam Köt. Vál.

4

4

2 1 3 3 -

3 3 3 -

1 1

-

-

1

1

1 2,5 1,5 1 1 1 1

1 2,5 1,5 1 1 1 1

1 2,5 2 1,5

1 2,5 2 1,5

1

1

0,5

1

-

-

-

2 -

2 -

2

-

-

-

-

-

-

-

1 1 1

2

1

1

0,5

0,5

1,5

0,5

-

-

-

2

2

-

-

-

-

2

-

-

27,5

27,5

2 1 30

2 2 30

4 31,5

4 31,5

27,5 + 12,5 óra

1 1

0,5

2,5 32,5

2,5 32,5

30 + 18 óra

A fennmaradó választható órakeret tanulói igény szerint évenkénti döntéssel, tehetséggondozással, szakkörrel, felzárkóztató és egyéni foglalkozásra használható. 163

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A SZAKISKOLAI KÉPZÉSBEN Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia, Egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai elıkészítés/alapozás

elmélet: gyakorlat:

9. évfolyam E-gy. Köt. Vál. 3 2 3 1 3 1 2 1 1 1,5 1 0,5 2,5 4

Tanulásmódszertan Osztályfınöki Összes kötelezı óra Összes szabadon választható óra

1 1 27,5

ÖSSZESEN:

28,5 27,5 + 12,5 óra

A Kt. törv. által biztosított össz. óraszám:

10. évfolyam E-gy. Köt. Vál. 3 2 3 1 3 1 1 0,5 1 1 1 0,5 2,5 3 7 4 1 27,5

1

1

28,5 27,5 + 12,5 óra

A fennmaradó órakeretet csoportbontásokra vagy felzárkóztató foglalkozásokra használjuk.

164

TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK A SZAKMUNKÁSOK ÉRETTSÉGIRE KÉSZÍTİ OSZTÁLYÁBAN

Tantárgy

11.g osztály Köt.

Vál.

12.g osztály Köt.

Magyar nyelv- és irodalom

5

5

Történelem

3

3

Idegen nyelv (angol, német)

5,5

0,5

5,5

Matematika

5

5

Biológia

2

2

Földrajz

2

2

2,5

2,5

Számítástechnika

2

2

Osztályfınöki

1

1

Érettségire felkészítı

2

2

Összes kötelezı óraszám

30

30

Testnevelés

Összes választható óraszám ÖSSZESEN: A Kt. törv. által biztosított össz. óraszám:

Vál.

0,5

0,5

0,5

30,5

30,5

30 + 18 óra

30 + 18 óra

A fennmaradó választható órakeret tanulói igény szerint évenkénti döntéssel, tehetséggondozással, szakkörrel, felzárkóztató és egyéni foglalkozásra használható.

165

NİI SZABÓ SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA Tantárgy

ELMÉLET

GYAKORLAT

Szakmai idegen nyelv Viselettörténet Osztályfınöki Mozgáskultúra (testnevelés) Marketing és vállalkozási ismeretek Anyagismeret Textildekoráció Munka- és környezetvédelem Szerkesztés-modellezés Ruhaipari technológia Elmélet összesen: Gyártáselıkészítés Szerkesztési és modellezési gyakorlat Ruhaipari minıségbiztosítás Elméletigényes gyakorlat összesen: Tőz-és munkavédelem Áruismereti gyakorlat Marketingkommunikáció és vállalkozási gyakorlat Szabás Ruhaipari gépismeret Ruhaipari szakmai gyakorlat Gyakorlat összesen: Elméletigényes gyakorlat+gyakorlat+nyári szakmai gyakorlat összesen: ÖSSZESEN:

Nyári szakmai gyakorlat: Jelenlegi törvényi óraszám:

Évfolyamok 11. 12. 13. 36 36 64 18 0 0 18 18 16 36 36 32

Össz. óraszám 136 18 52 104

Heti óraszám 11. 12. 13. 1 1 2 0,5 0 0 0,5 0,5 0,5 1 1 1

Össz. óraszám 4 0,5 1,5 3

0

36

32

68

0

1

1

2

36 36 36 90 108 414 0

0 36 0 90 72 324 36

0 0 0 80 128 352 64

36 72 36 260 308 1090 100

1 1 1 2,5 3 11,5 0

0 1 0 2,5 2 9 1

0 0 0 2,5 4 11 2

1 2 1 7,5 9 31,5 3

108

108

64

280

3

3

2

8

18

18

16

52

0,5

0,5

0,5

1,5

126

162

144

432

3,5

4,5

4,5

12,5

0 0

0 36

32 32

32 68

0 0

0 1

1 1

1 2

0

36

32

68

0

1

1

2

36 36 558

36 0 576

32 0 496

104 36 1630

1 1 15,5

1 0 16

1 0 15,5

3 1 47

630

684

624

1938

17,5

19

19,5

56

756

846

768

2550

21

23,5

24

68,5

1170 1170 Elmélet: Gyakorlat: 90 90 1170 1170

1120

3640 29,95% 70,05% 180 3460

32,5

32,5

35

100

32,5

32,5

35

100

0 1120

166

PÉK SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA Tantárgyak

11. évfolyam

12. évfolyam

Elmélet

Elm. gyak.

Elm. gyak.

Gyakorlat

Összesen

Osztályfınöki

1

0

0

1

1

0

0

1

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

Munkav. higiéné

4

0

4

8

0

0

0

0

Mikrobiológia

0

0

0

0

4

0

0

4

Szakmai techn.

8

2

16

26

8

4

20

32

Szakszámtan

3

0

0

3

2

0

3

5

Szakmai gépek

6

1

10

17

8

1

11

20

Számítástechnika

1

0

2

3

0

0

0

0

Labor gy.

2

0

1

3

0

0

0

0

Gazdasági ism.

1

0

1

2

0

0

0

0

Vállalkozások alapítása, mők.

0

0

5

5

3

3

0

6

28

3

39

70

28

8

34

70

0

0

90

90

0

0

0

0

ÖSSZESEN: Nyári gyakorlat

Gyakorlat Összesen Elmélet

167

CUKRÁSZ SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA 11. évfolyam (36)

12. évfolyam (36)

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

Összesen

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Osztályfınöki

18

0

0

18

18

0

0

Testnevelés

36

0

0

36

36

0

Cukrászati ismeret

162

18

828

1008

54

Szakmai idegen nyelv

72

0

0

72

Élelmiszerismeretek

72

18

0

Vendéglátó, gazdálkodási és vállalkozási ismeret

36

0

ÖSSZESEN KÖTELEZİ

396

Vállalkozási ismeretek

13. évfolyam (32) Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

Összesen

18

16

0

0

16

0

36

32

0

0

32

0

342

396

64

64

480

608

72

0

0

72

64

0

0

64

90

36

18

0

54

32

16

0

48

0

36

72

0

0

72

96

0

0

96

36

828

1260

288

18

342

648

304

80

480

864

0

0

0

0

36

36

0

72

32

32

0

64

Cukrászati ismeret

0

0

0

0

36

0

504

540

32

0

160

192

Szabadsáv összesen

0

0

0

0

72

36

504

612

64

32

160

256

MINDÖSSZESEN

396

36

828

1260

360

54

846

1260

368

112

640

1120

Tantárgyak

Gyakorlat Összesen

168

ÉLELMISZER- ÉS VEGYI ÁRU-ELADÓ SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMAI Összesen: Osztályfınöki Testnevelés Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszer- és vegyi áru gyakorlat vásárláshelyi ösztönzés Élelmiszer- és vegyi áru eladási gyakorlat Élelmiszer- és vegyi áruk áruismerete Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven Összesen kötelezı: Áruforgalmi ismeretek Élelmiszer- és vegyi áru eladási gyakorlat Kabinet fogl. - IHP Vállalkozási ismeret Szabadsáv összesen:

11. évfolyam (36) Elméletigénye Elmélet Gyakorlat Összesen s gyakorlat 18 0 0 18 36 0 0 36 54 0 0 54 144 0 0 144 0 0 108 108 144 0 0 144 0 0 0 0 36 72 36 144 0 0 0 0

12. évfolyam (32) Elméletigénye Elmélet Gyakorlat Összesen s gyakorlat 16 0 0 16 32 0 0 32 0 0 0 0 80 80 0 160 0 0 64 64 0 0 0 0 0 32 0 32 0 0 96 96 0 48 16 64

0

0

72

72

0

0

64

64

0 90

0 0

144 0

144 90

0 96

0 0

96 0

96 96

0

0

0

0

64

64

0

128

522 36 0 0 36 72

72 0 0 54 36 90

360 0 144 0 0 144

288 32 0 0 32 64

224 0 0 64 32 96

336 0 112 0 0 112

Mindösszesen: 594 Nyári gyakorlat a 11. évfolyamot követıen: 90 óra

162

504

954 36 144 54 72 306 1260

352

320

448

848 32 112 64 64 272 1120

169

FESTİ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA 11. évfolyam (36 hét)

Tantárgyak

12. évfolyam (36 hét)

13. évfolyam (32 hét)

Elm.

Elm. gyak

Gyak

Össz.

Elm.

Elm. Gyak.

Gyak

Össz.

Elm.

Osztályfınöki

18

0

0

18

18

0

0

18

16

0

0

16

Testnevelés

36

0

0

36

36

0

0

36

32

0

0

32

Szakrajz

72

36

0

108

0

0

0

0

0

0

0

0

Szakmai ismeret

72

0

468

540

126

0

396

522

0

0

128

128

Anyagismeret

54

0

126

180

108

0

108

216

0

0

128

128

Munkavédelem

54

0

0

54

0

0

0

0

0

0

0

0

Építési tev. alapism.

72

0

252

324

0

0

0

0

0

0

0

Tapétázó munkák

0

0

0

0

90

0

0

90

96

0

448

544

Felújítás

0

0

0

0

90

0

252 '

342

0

0

0

0

Vállalkozástan

0

0

0

0

0

0

0

0

32

96

0

128

Plakátozás

0

0

0

0

0

0

0

0

48

0

96

144

Vállalkozási ism.

0

0

0

0

36

0

0

36

0

0

0

0

Összesen

378

36

846

1260

504

0

756

1260

22 4

96

800

1 120

Nyári gyak.

0

0

90

0

0

0

90

90

0

0

0

0

Elm. gyak. Gyak.

Össz.

170

KİMŐVES SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA 11. évfolyam (36 hét)

Tantárgy Osztályfınöki Mozgáskultúra Építıipari alapismeretek Anyagszükséglet meghatározása Építıipari segédszerkezetek Épületszigetelés

12. évfolyam (36 hét) 13. évfolyam (32 hét) ElméletElméletElméletGyakorl Összese igényes Gyakorl Összese Gyakorl Összese ÖSSZEElmélet igényes Elmélet Elmélet igényes gyakorla at n at n at n SEN: gyakorlat gyakorlat t 36 0 0 36 0 0 32 0 0 36 36 32 104 72

0

0

72

72

0

0

72

64

0

0

64

208

72

0

0

72

0

0

0

0

0

0

0

0

72

72

0

0

72

0

0

0

0

0

0

0

0

72

72

0

0

72

90

0

0

90

0

0

0

0

162

0

0

0

0

90

0

0

90

0

0 .

0

0

90

0

0

0

0

72

0

0

72

80

0

0

80

152

180

0

0

180

0

0

0

0

0

0

0

0

.180

0

0

72

72

36

0

0

36

0

0

0

0

108

Építıipari gépek Speciális kımőves munka Általános vállalkozási adatok Munkavédelem

36

0

0

36

36

0

0

36

0

0

0

0

72

0

0

0

0

0

0

0

0

112

0

0

112

112

0

0

0

0

0

0

0

0

48

48

48

144

144

0

0

54

54

0

0

0

0

0

0

0

0

54

Szakmai gyakorlat

0

0

594

594

0

0

828

828

0

0

688

688

2110

Betontechnológia Építıanyag- és technológiai ismeretek Számítástechnika

171

ÖSSZESEN: Nyári összefüggı szakmai gyakorlat

540

0

720 90

1260

432

0

828

1260

336

48

736

1120

3640

90

172

MEZİGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA

Tantárgy Anyagismeret

13. ÉVFOLYAM 14. ÉVFOLYAM 13-14. ÉVFOLYAM ÖSSZESEN ElméletElméletElméletigényes Gyakorl igényes Gyakorl igényes Gyakorl Elmélet Összesen Elmélet Összesen Elmélet Összesen gyakorla at gyakorla at gyakorla at t t t 46 14 50 110 0 64 0 64 46 78 50 174

Erıgépek

107

41

34

182

84

64

33

181

191

105

67

363

Gépelemek

203

5

78

286

64

0

0

64

267

5

78

350

Géprajz

58

12

0

70

64

0

0

64

122

12

0

134

Gépjavítás

12

5

90

107

81

0

74

155

93

5

164

262

Munkagép

64

32

8

104

247

29

116

392

311

61

124

496

Munkavédelem

35

36

0

71

0

0

0

0

35

36

0

71

Mg-i ismeretek Szakmai számítások Vállalkozási ismeretek Alk. számítástechnika Osztályfınöki

118

24

0

142

64

0

0

64

182

24

0

206

16

0

0

16

44

20

0

64

60

20

0

80

100

36

0

136

14

46

0

60

114

82

0

196

0

36

0

36

32

0

0

32

32

36

0

68

36

0

0

36

32

0

0

32

68

0

0

68

Testnevelés

72

0

0

72

64

0

0

64

136

0

0

136

ÖSSZESEN ÖSSZESEN(ofi+tesi)

867

241

260

1368

790

223

446

1459

1657

464

706

2827

501

1260

662

446

1108

1421

0

947

2368

759

173

NÖVÉNYTERMESZTÉSI GÉPÜZEMELTETİ, GÉPKARBANTARTÓ SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA Tantárgy Hetek száma Anyagismeret Gépjavítás Munka-, tőz-, környezetvédelem Vállalkozási és gazdálkodási ismeretek Mezıgazdasági erıgépek Alkalmazott számítástechnika Fémipari alapok Gépelemek Mezıgazdasági alapismeretek Közlekedési ismeretek Mezıgazdasági munkagépek Szakmai számítás Osztályfınöki Testnevelés

11. évf. elmélet 36 0 2 1 0 2 0 0 1 2 1 2 0 1 2

11. évf. gyakorlat 36 2 2 0 0 2 0 5 3 0 1 6 0 0 0

12. évf. elmélet 32 0 2 0 1 2 1 0 0 0 0 2 1 1 2

12. évf. gyakorlat 32 0 4 0 0 7 0 4 0 0 0 7 1 0 0

Összes elmélet

Összes gyakorlat

Összes óraszám

0 136 36 32 136 32 0 36 72 36 136 32 68 136

72 200 0 0 296 0 308 108 0 36 440 32 0 0

72 336 36 32 432 32 308 144 72 72 576 64 68 136

Összefüggı nyári gyakorlat ÖSSZESEN: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

90 504 14

756 21 35

384 12

736 23

888

1582 30,2%

2380

35

174

AUTÓSZERELİ SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA Tantárgy 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Osztályfınöki Jármőazonosítási ismeretek Munka, baleset, és tőzvédelmi és környezetvédelmi Mőszaki dokumentációs ismeretek Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek Karbantartási mőveletek Ellenırzési, diagnosztikai, és szervizmőveletek Javítási ismeretek Villamos és elektronikus berendezések javítási Autóápolás, karbantartás Autómosó berendezések felépítése, mőködése Gépelemek és mechanika Környezetvédelmi mérések Gépjármő-felépítmények javítási ismeretek Autóbontás Általános vállalkozási ismeret Munkafelvétel Jármőjavítás gyakorlata Jármőtisztítás Jármőjavítás elmélete Anyagismeret Alkalmazott számítástechnika Elektrotechnika Összes Üzemi gyakorlat Szakképzés összesen Képzés összesen

Elmélet 1 1 1 1 0,5 1 1 6 1,5 1,5 1 1,5

Elm.ig.gya Gyakorl

0,5 0,5 1 6 1,5 1 0,5

Elmélet Elm.ig.gya Gyakorl 1

0,5

0,5 1,5 0,5 1,5 1,5 1,5 2 1 2 2 4,5

1,5 1 1,5 2 3 1

1,5

2 2,5 1

1 1 1 20 684

Összesen 68 36 36 36 54 54 72 486 108 108 90 72 144 80 96 192 128 208 96 144 36

1 36

12 90 630 Elmélet: 1282

3

17

10

512

576 Gyakorlat: 1238

8 2402 2470 175

ÉPÜLETASZTALOS SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMA Tantárgyak

11. évfolyam (36 hét)

12. évfolyam (36 hét)

13. évfolyam (32 hét)

Mind

Elm.

Elm. gyak

Gyak

Össz.

Elm.

Elm. Gyak.

Gyak

Össz.

Elm.

Elm. gyak.

Gyak.

Össz.

Össz.

Osztályfınöki

18

0

0

18

18

0

0

18

16

0

0

16

52

Testnevelés

36

0

0

36

36

0

0

36

32

0

0

32

104

Munkavédelem

108

0

216

324

0

0

0

0

0

0

0

0

324

Gyártás elıkészítés

108

0

234

342

0

0

0

0

0

0

0

0

342

Üzleti ismeretek

54

0

0

54

0

0

0

0

0

0

0

0

54

Szakmai ismeret

0

0

432

432

144

0

126

270

96

0

400

496

1198

Munkaszervezés

0

0

0

0

90

0

180

270

0

0

0

0

270

Szerelési munkák

0

0

0

0

108

0

180

288

0

0

0

0

288

Nyílászárók készítése

0

0

0

0

108

0

270

378

0

0

0

0

378

Bútorasztalos

0

0

0

0

0

0

0

0

80

0

160

240

240

Famegmunkálás

0

0

0

0

0

0

0

0

112

0

224

336

336

54

0

0

54

0

0

0

0

0

0

0

0

54

378

0

882

1260

33,6

0

0

0

90

90

0

0

Vállalkozási ismeret Összesen Nyári gyakorlat

504 0

0

756 0

90

784 0

1120 0

3640 90

176

PÉK-CUKRÁSZ SZAKMA ÓRASZÁMELOSZTÁSA TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Óratípus

11ÉVFOLYAM (36)

12. ÉVFOLYAM (36)

13. ÉVFOLYAM (32)

Mind össz.

Elm

E-gy

Gyak

Össz

Elm.

E-gy

Gyak.

Össz..

Elm.

E-gy.

Gyak

Össz

Osztályfınöki

1

0

0

1

1

0

0

1

1

0

0

1

3

Testnevelés

2

0

2

2

0

0

2

2

0

0

2

6

Munkavédelem

4

0

5

9

0

0

0

0

0

0

0

0

9

Sütıipari technológia

5

0

9

14

6

0

11

17

7

0

15

22

53

Géptan

4

0

6

10

6

0

10

16

7

0

10

17

43

Cukrászati ismeret Gazdálkodási és ker. ismeretek Labor gyakorlat.

4

0

8

12

6

0

14

20

7

0

13

20

52

4

0

3

7

0

0

0

0

0

0

0

0

7

2

0

3

5

0

0

0

0

0

0

0

0

5

Élelmiszer ismeret

2

0

3

5

4

0

J

7

0

0

0

0

12

Szabad sáv

0

0

5

5

3

0

4

7

4

4

0

8

20

Összesen

28

0

42

70

28

0

42

70

28

4

38

70

210

90

90

90

90

Nyári gyakorlat összesen

180

177

PÉK-CUKRÁSZ SZAKMA ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMELOSZTÁSA TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Óratípus

11ÉVFOLYAM (36)

12. ÉVFOLYAM (36)

13. ÉVFOLYAM (32)

Mind össz.

Elm

E-gy

Gyak

Össz

Elm.

E-gy

Gyak.

Össz.

Elm.

E-gy.

Gyak

Össz

Osztályfınöki

18

0

0

18

18

0

0

18

16

0

0

16

52

Testnevelés

36

0

0

36

36

0

0

36

32

0

0

32

104

Munkavédelmi higiénia

72

0

180

252

0

0

0

0

0

0

0

0

252

Sütıipari technológia

90

0

162

252

108

0

198

306

112

0

240

352

910

Géptan

72

0

108

180

108

0

180

288

112

0

160

272

740

Cukrászati ismeret Gazdálkodási és ker. ismeretek Labor gyakorlat.

72

0

144

216

108

0

252

360

112

0

208

320

896

72

0

54

126

0

0

0

0

0

0

0

0

126

36

0

54

90

0

0

0

0

0

0

0

0

90

Élelmiszer ismeret

36

0

54

90

72

0

54

126

0

0

0

0

216

szabad

0

0

0

0

54

0

72

126

64

64

0

128

254

504

0

756

1260

504

0

756

1260

448

64

608

1120

3640

0

0

90

90

0

0

90

90

0

0

0

0

180

Összesen Nyári gyakorlat

178

SZERKEZETLAKATOS ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMELOSZTÁSA TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Óratípus Osztályfınöki Testnevelés Szakrajz Mérés Fémmegmunkálás Gépelemek Gépészeti kötések készítése Anyagismeret Hegesztés Munkavédelem Magasban végzett szerelés Lemezlakatos munkák Csarnokszerkezeti munkák Anyagvizsgálatok NC, CNC alapismeretek Korrózióvédelem Lemezszerkezetek szerelése Szerkezetlakatos ismeretek Tartószerkezetek Szerkezetlakatos munkák Minıségbiztosítás Munkajog Vállalkozási ismeretek ÖSSZESEN:

11. ÉVFOLYAM Elm 36 72 126 36 72 108

E-gy

Gyak

108/ 252 216

162 72

12. ÉVFOLYAM Össz 36 72 126 144 324 108 216 162 72

Elm. 36 72

36 126 36 36 36

E-gy

Gyak.

13. ÉVFOLYAM Össz.. 36 72

198

198

108 108 216

36 198 144 144 252 108 72

72

108 72

Elm. 32 64

E-gy-

64 32

64 80

80 32

684

108

468

1260

378

252

630

1260

Gyak

32 32 32 336

192 384

64

720

Össz 32 64

64 96 80 80 224 384 32 32 32 1120

Mind össz. 104 208 126 144 324 108 414 162 108 198 144 144 252 108 64 96 80 80 224 384 32 32 32 3568

179

FELSİFOKÚ WEB-PROGRAMOZÓ SZAKKÉPZÉS TANTÁRGYI HÁLÓ Tantárgy

Modulok

Bevezetés az informatikába Infotechnológia I. Cisco hálózati akadémia I. Adatbázisrendszerek Magasszintő programozási nyelvek I. HTML ismeretek Nyelv Operációs rendszerek I. Szkript nyelvek Algoritmizálási alapismeretek Magasszintő programozási nyelvek II. Form kezelés és CGI programozás Dinamikus WEB programozás Webportálok készítése CMS alapokon Multimédia forrás fileok elıállítása I. Multimédia forrás fileok elıállítása II. Munkavédelem és biztonságtechnika Hulladékkezelés I. Számítógép architektúrák Grafikus és képi információk kezelése Matematika praktikum Rendszerszervezés Webdisegn és tipográfiai ismeretek Moduláris weboldalak fejlesztése Online adatbázisok konfigurálása, menedzselése Jogi alapismeretek Közgazdasági alapismeretek Szervezési és vezetési ismeretek Projektirányítási rendszerek Munkavégzési technikák Szerver adminisztráció Web-programozás biztonsági kérdései Programozási technológiák Új generációs WEB technológiák Web-programozás .NET alapokon Web-programozás Java alapokon

2270-06 1180-06 2270-06 1188-06, 2270-06 1188-06, 2270-06 1189-06 1180-06 2270-06 2270-06 1188-06, 2270-06 1188-06, 2270-06 1189-06 1189-06 1189-06 1189-06, 1188-06 1189-06, 1188-06 1180-06 1180-06 1180-06 2270-06 2270-06 1188-06, 1181-06 1189-06 1189-06, 1188-06 1189-06, 1188-06 1180-06, 2270-06 1181-06 1181-06 1181-06 1181-06 2270-06 2270-06 1188-06 1189-06, 1188-06 1189-06, 1188-06 1189-06, 1188-06

Óraszám: ÖSSZES:

100

Félév/óraszám (elıadás + gyakorlat) I. II. III. IV. 2+2 0+2 2+2 2+2 2+2 2+2 0+2 0+2 2+2 2+0 2+2 2+2 2+2 0+2 0+2 1+1 1+1 0+2 2+0 2+0 2+2 0+2 2+0 2+0 2+2 0+2 2+0 2+0 2+0 2+0 0+2 0+2 2+0 2+2 2+0 0+2 2+2

Félév/óraszám (elıadás + gyakorlat) I. II. III. IV. 24 26 24 26

Gyakorlati és elméleti óraszámok aránya 50-50 %. Minden 4. féléves tárgy gyakornoki helyen is teljesíthetı együttmőködési megállapodás alapján.

180

Szakmai program 1. SZAKKÖZÉPISKOLA

Az iskolatípus az általános mőveltség megalapozásával, érettségire való felkészítéssel, felsıfokú tanulmányokra vagy munkába állásra való felkészítéssel foglalkozik. Általános célja a humánus értékek érvényesítése mellett az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése, valamint testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, demokratikus állampolgárok nevelése. Az általánosan mővelı tantárgyak mellett a 9-10. évfolyamon szakmai orientációs, a 11-12. évfolyamon gépészet szakmacsoportra alapozó oktatás folyik. A tanuló a 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tett, ezáltal lehetısége van felsıoktatási intézményben való továbbtanulásra, valamint az iskolán belül módja van szakmatanulásra és technikusi oklevél megszerzésére. A szakközépiskola közismereti tantervei az Oktatási Minisztérium kerettantervei alapján készültek. Érettségi vizsga után választható szakmák: ⇒ autószerelı ⇒ mezıgazdasági gépésztechnikus Természetesen arra is van lehetıség, hogy mai szakterületen vagy gimnáziumban érettségi vizsgát tett tanulók is folytathassanak szakmai tanulmányokat a fenti szakmák megszerzésére. Más iskolából történı átvétel esetén a vizsgák helyi tanterveinek egyeztetése után az iskola igazgatója határoz. A szakmai elıtanulmányok beszámíthatósága: ⇒ A második vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik elızetes tanulmányaik beszámítását. A beszámíthatóságot a szakmai programok tartalmazzák. ⇒ A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplı beszámíthatóságot figyelembe véve az iskola igazgatója dönt a kérelmekkel kapcsolatosan. 1.1.

51 525 01 1000 00 00

•

AUTÓSZERELİ

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: középiskola befejezı évfolyamának elvégzése.  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

181

1.2.

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  autóelektronikai mőszerész  motor- és kerékpárszerelı  targonca- és munkagépszerelı

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 év 50 % 50 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmacsoporthoz tartozó szakmákból szerzett szakképesítés esetén a közös tantárgyak tanulása alól a vizsga létételét követı 5 éven belül felmentés adható.

54 525 02 0010 54 02

MEZİGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  építı- és anyagmozgató gépésztechnikus  géplakatos  építı- és szállítógép-szerelı

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: 2 év Elmélet aránya: 60 % Gyakorlat aránya: 40 %

•

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele:  utolsó szakképzı évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány  mezıgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetıi engedély

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott. 182

•

1.3.

Beszámítható szakképesítések: A szakmacsoporthoz tartozó szakmákból szerzett szakképesítés esetén a közös tantárgyak tanulása alól a vizsga letételét követı 5 éven belül felmentés adható.

55 481 04 0000 00 00

WEB-PROGRAMOZÓ

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: -

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  általános rendszergazda  informatikai statisztikus és gazdasági tervezı  telekommunikációs asszisztens  mérnök asszisztens

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: 2 év Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 %

•

Elérhetı kredit mennyisége: 60 kredit (Az Eszterházy Károly Fıiskola meghatározott képzéseibe beszámítható.)

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

2. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási és az 1993. évi LXXII. szakképzési törvénynek megfelelıen a szakiskolai képzés két jól elkülönülı szakaszra bomlik.

Általánosan képzı szakasz: 9. – 10. évfolyam •

A kerettanterv által nyújtott lehetıségek közül az intézményünk a „B” változat mellett döntött.

•

9. évfolyamon pályaorientáció és szakmai gyakorlati oktatás történik gazdasági – szolgáltatási, valamint mőszaki szakterületre.

•

10. évfolyamon szakmai alapozó oktatás folyik gépészet, építészet szakmacsoportra, valamint gazdasági – szolgáltatási szakterületre.

183

Szakképzés: 11. – 12. évfolyam, illetve 11. – 13. évfolyam •

A 10. osztály eredményes befejezése után a választott szakma OKJ szerinti követelményeinek elsajátítása és szakmai vizsgára való felkészítés.

•

A szakmai órák tanterve az OKJ szakmai elıírásainak megfelelıen készült.

•

A tanulmányok zárásaként a tanulók szakmai vizsgát tesznek, és a képzés iránya szerinti szakképesítést szerzik meg.

•

A képzés elméleti és gyakorlati területen történik. A gyakorlati képzés részben iskolai tanmőhelyben, részben gazdálkodókkal kötött együttmőködési megállapodás, illetve tanulószerzıdés alapján folyik.

•

Az iskolai tanmőhelyekben maximum 12 fıs csoportokban szakoktató irányításával történik a gyakorlati oktatás.

•

A szakmai vizsga tárgyai és követelményrendszere az adott szakképesítés szakmai- és vizsgakövetelményei alapján került meghatározásra.

•

A szakmai elıtanulmányok beszámíthatósága: A második vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik elızetes tanulmányaik beszámítását. A beszámíthatóságot a szakmai programok tartalmazzák. A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplı beszámíthatóságot figyelembe véve, az iskola igazgatója dönt a kérelmekkel kapcsolatban.

3. A SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA 3.1.

31 521 24 1000 0000

SZERKEZETLAKATOS

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.  Szakmai elıképzettség:  Elıírt szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:    

•

építı- és szállítógép-szerelı építı- és anyagmozgató-gépésztechnikus épületlakatos hegesztı

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: 3 év Elmélet aránya: 30 % 184

Gyakorlat aránya: 70 %

3.2.

3.3.

•

A szakmai vizsgára vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelmények által meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelmények által meghatározott.

33 582 04 1000 0000

FESTİ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.  Szakmai elıképzettség:  Elıírt szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök: -

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: 3 év Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 %

•

A szakmai vizsgára vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelmények által meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelmények által meghatározott.

31 582 15 1000 00 00

•

KİMŐVES

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

185

3.4.

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  ács, állványozó  építményszigetelı  építményzsaluzat-szerelı

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

3 év 30 % 70 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

33 542 05 0010 33 03

NİI SZABÓ

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  kalapos, sapka- és kesztyőkészítı  szőcs, szırme- és bırkonfekcionáló

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

3 év 30 % 70 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

186

3.5.

3.6.

31 582 08 1000 00 00

ÉPÜLETASZTALOS

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  bútorasztalos  fa- és bútoripari technikus  kádár, bognár

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

3 év 30 % 70 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

31 341 01 0010 31 02

ÉLELMISZER- ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  fényképész és fotótermék kereskedı  kereskedı  kereskedı, boltvezetı  kultúrcikk kereskedı  látszerész és fotócikk kereskedı  mintabolti értékesítı, szolgáltatásértékesítı 187

 vegyesiparcikk kereskedı  virágkötı, - berendezı, virágkereskedı •

3.7.

3.8.

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 év 40 % 60 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

33 811 01 0000 00 00

CUKRÁSZ

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  pék  cukrász

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

3 év 30 % 70 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

31 521 20 0010 31 04

NÖVÉNYTERMESZTİ GÉPÜZEMELTETİ, GÉPKARBANTARTÓ

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott. 188

3.9.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  agrárgazdasági gépszerelı, gépjavító  mezıgazdasági kovács  mezıgazdasági gépkezelı

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 év 30 % 70 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

33 541 04 0000 00 00

PÉK

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  édesipari termékgyártó  élelmiszeripari technikus  molnár  pék  cukrász

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 év 40 % 60 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

189

3.10.

541 05 1000 00 00

PÉK- CUKRÁSZ

•

A tanulók felvételének feltételei:  Iskolai elıképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség  Szakmai elıképzettség:  Elızetes szakmai gyakorlat:  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

•

A képzés célja: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

A szakképesítéssel rokon munkakörök:  édesipari termékgyártó  élelmiszeripari technikus  molnár  pék  cukrász

•

A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 év 40 % 60 %

•

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírások: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

•

Beszámítható szakképesítések: A szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott.

A SZAKMAI OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES TANMŐHELYI ELLÁTOTTSÁG:              

Tanudvar – gépudvar 650 m2 Rombolóterület 2 ha Vasvázas-szín (2 db) Tanpálya 1 ha Tangazdaság 245 ha Anyagvizsgáló és méréstechnikai tanmőhely Fémmegmunkáló 50 m2 Mezıgazdasági gépész szaktanterem 40 m2 Erıgép tanmőhely 45 m2 Munkagép tanmőhely 45 m2 Autószerelı tanmőhely 45 m2 Gépjármő diagnosztikai tanmőhely 45 m2 Szerkezetlakatos tanmőhely 45 m2 Hegesztı tanmőhely 50 m2

50 m2

190

   

Kımőves tanmőhely Festı tanmőhely Nıi ruha szabó tanmőhely Bolti eladó kabinetterem

60 m2 80 m2 50-70 m2 65 m2

A tanmőhelyek biztosítják a gyakorlati oktatást.

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL LÉVİ TANMŐHELY    

FOREST-H asztalos tanmőhely 90 m2 HEVESGÉP szerkezetlakatos tanmőhely130 m2 INDIÁNER Kft. cukrász tanmőhely 42 m2 Kovács Károly egyéni vállalkozó pékség

191

AZ ETNIKAI KISEBBSÉGGEL VALÓ FOGLALKOZÁS PROGRAMJA A Magyar Köztársaság éves költségvetése kiegészítı normatív támogatás biztosít az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatásához, neveléséhez. Iskolánkban az e célra fordítandó pénzeszközt szeretnénk a cigány kisebbséghez tartozó tanulók társadalomba való beilleszkedésének elımozdítására felhasználni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a társadalmi és szociális helyzetükbıl fakadó lemaradásukat a lehetı legnagyobb mértékben csökkentsük, lehetıség szerint megszüntessük. Másik fontos feladatunk a pozitív attitődök kialakítása, a cigányság kulturális értékeinek megismertetése. Iskolánk profilja garantálja tanulóink – köztük a cigány tanulók – továbbtanulásra való felkészítését illetve szakmai képzését. Mivel a választható szakmák régiónkban igen keresettek, ezzel jó esélyt teremtünk számukra az elhelyezkedéshez. Intézetünk tárgyi és megvalósításához.

személyi feltételei

kedvezıek a program célkitőzéseinek

A korszerő tornaterem, különbözı szaktantermek, mőhelyek, számítástechnikai eszközök, melyek természetesen a cigány tanulók rendelkezésére is állnak. A cigány tanulókkal való kiemelt foglalkozást indokolja az a tény is, hogy az utóbbi években nagy mértékben emelkedett arányuk – elsısorban a szakiskolai osztályokban, de a gimnáziumi osztályokban is.

Óraterv TANTÁRGY Kötelezı óraszám Kötött óraszám Etnikum miatt 10 % Magyar nyelv és irodalom Történelem Osztályfınöki Összesen:

9. 27,5 27,5 3 1 1 1 30,5

ÉVFOLYAM 10. 11. 27,5 30 27,5 30 3 3 1 1 1 3 30,5 33

12. 30 30 3 3 33

192

A tananyag felosztása TANANYAG

Magyar nyelv és irodalom

Cigány mondák, népmesék és népdalszövegek.

9. évfolyam

A hazai cigány mőmesék.

9. évfolyam

A cigány népi bölcselet: a roma szokások, közmondások.

9. évfolyam

Szájhagyomány és írásbeliség szerepe a cigány irodalomban.

9. évfolyam

Cigányadomák, anekdoták, cigányviccek.

9. évfolyam

Történetek híres cigányemberekrıl.

9. évfolyam

Hagyományos cigány mesterségek ábrázolása a magyar-, a cigány- és a világirodalomban.

9. évfolyam

A táj cigány népmővészete, kulturális élete

9. évfolyam

A Magyarországon élı cigányok fıbb nyelvi közösségei.

9. évfolyam

Az elsı magyarországi cigányszótárak megismerése.

9. évfolyam

Értékeket képviselı jellegzetes cigánytradíciók, ünnepek.

9. évfolyam

Ragadványnevek.

9. évfolyam

A magyar irodalom kiemelkedı alkotóinak cigányábrázolásai.

10. évfolyam

Cigány gyermekalakok a magyar irodalomban.

10. évfolyam

A hazai cigány irodalom jeles alkotóinak munkássága, irodalmi törekvéseik. (Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Holdosi József, Orsós Jakab, Bari Károly, Choli Daróczi József)

10. évfolyam

A világirodalom híres cigányábrázolásai.

10. évfolyam

A cigány olvasmányok körének tágítása: Garcia Lorca mővei

10. évfolyam

Történelem

A cigányság eredetének bizonyítékai (ıshaza, cigányság fajtáinak ismerete).

9. évfolyam

A vándorló cigányság társadalmi keretei.

9. évfolyam

Osztályfınöki

193

TANANYAG

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Megjelenés a görög kultúra területén.

9. évfolyam

A török és újabb vándorlás.

9. évfolyam

Közép-Kelet Európa az átvonulási terület.

9. évfolyam

A cigányok Nyugat-Európában.

9. évfolyam

A család (népesedés, munkamegosztás).

9. évfolyam

Helyi cigánytársadalom (szervezetek, kulturális és szociális különbségek).

9. évfolyam

Állampolgári jogok (állampolgárság, identitás, haza).

9. évfolyam

A cigányság társadalomban betöltött szerepe.

10. évfolyam

A XVIII. Századi Habsburg politika hatása a cigányságra.

10. évfolyam

Mária Terézia és II. József cigány rendelkezései.

10. évfolyam

Letelepedés és újabb vándorlás.

10. évfolyam

Reformkor.

10. évfolyam

Kulturális és társadalmi önfelismerés.

10. évfolyam

Cigányok a magyarországi szabadságküzdelemben.

10. évfolyam

Osztályfınöki

A cigányság életmódváltozása a különbözı korokban és országokban.

9-10. évfolyam

A cigányság foglalkozási szokásainak változása a történelem folyamán.

9-10. évfolyam

A cigányság életmódbeli változásai az elmúlt 50 év során lakóház, házbelsı. A háztartás felszereltsége. A főtés, világítás és vízellátás változásai. A tisztálkodási lehetıségek és ennek nyomán a tisztálkodási szokások változása. A közösség hagyományos viselete és annak változása.

9-10. évfolyam

Testi-lelki egészségtan. Életmód és betegségek, lakás, öltözködés, testápolási kultúra, életmód és igények egymásra hatása.

9-10. évfolyam

A cigánykérdés a XIX. században.

11-12. évfolyam

A cigány holocaust a II. világháborúban.

11-12. évfolyam

A cigány holocaust Magyarországon.

11-12. évfolyam

194

TANANYAG

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Osztályfınöki

A cigányság vontatott életformája.

11-12. évfolyam

A cigányság lépéshátrányai.

11-12. évfolyam

A lakóhely ismerete, a lakóhely etnikai sajátosságai, a lakóhelyen élı különbözı népcsoportok, ezek etnikai elkülönültsége.

11-12. évfolyam

A helyi cigányság bekapcsolódása a település közéletébe, a lakóhely cigányközösségeinek megismerése, a lakóhely különféle intézményeinek szerepe a cigányság életében (közmővelıdési intézmények, egyházak, egészségügyi, szociális intézmények, oktatási intézmények).

11-12. évfolyam

A gyermekek helye és szerepe a családi munkamegosztásban.

11-12. évfolyam

Magyarországon belül a cigányság területi elhelyezkedése térkép alapján.

11-12. évfolyam

Cigányság nemzeti jelképei és emlékhelyei.

11-12. évfolyam

Válogatás folklóranyagból, a cigány eredetmondákból Bari Károly győjtésében.

11-12. évfolyam

Zenehallgatás formájában ismerkedjenek meg a cigányzenészek mőveivel és cigánytárgyú zenemővekkel (az utóbbiakra példa: Liszt rapszódiák, Ravel Tzigane, Verdi trubadúr).

11-12. évfolyam

Ismerjék meg a cigányzenei hagyományokat. Híres magyarországi cigányzenekarok és most azok hangszerei, hangösszeállítása („klasszikus” felállás: vonósok + cimbalom + klarinét). Híres zenészek régen és most (pl. a debreceni Boka s Magyar család, a miskolci Radics család, Berkes Béla, Kállai Kiss Ernı és Boros Lajos zenekara Budapesten). Híres énekes, táncos egyéniségek.

11-12. évfolyam

A kijelölt tananyag ráépül a tanulók történelem, magyar nyelv- és irodalom, valamint énekzene és rajz órákon szerzett ismereteire, és kapcsolódik az osztályfınöki órák témáihoz.

195

Záró rendelkezések 1.

A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének,

nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa a./

A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása elıtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidıvel.

b./

A hozzáférhetı elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az iskola igazgatói irodájában, irattárában, ill. könyvtárában kerül elhelyezésre

c./

A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az iskolahasználók az iskola igazgatójától kérhetik a pedagógiai programba történı betekintést. Az érdeklıdık az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, ill. az intézmény honlapjáról is lehetıség van azt letölteni.

d./

A pedagógiai program módosítása Az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását - indoklás mellett kezdeményezheti az igazgató, az intézmény vezetısége, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelıtestület elé terjeszteni. A nevelıtestület többségi határozattal (a jelenlévık 50%-a + 1 fı) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelıtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

196

2.

Legitimációs záradék Intézményünk helyi pedagógiai programját a nevelıtestület 2012 ………-én elfogadta. Felülvizsgálatát 2017. évben határozta meg. 2012 ………-én a Szülıi Szervezet egyhangúlag elfogadta. 2012 ………-én a Diákönkormányzat elfogadta a helyi pedagógiai programot. 2012 ………-én a fenntartónak véleményezésre átadtuk.

Heves, 2012………………

igazgató

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Közgyőlése……../2012 sz.-ú határozatával a pedagógiai programot jóváhagyta. (jegyzıkönyvi kivonat mellékelve) A nevelıtestületi véleményezést és elfogadást igazoló jegyzıkönyvi kivonat csatolva A Szülıi Szervezet és a Diákönkormányzat véleményezését és elfogadását igazoló jegyzıkönyvi kivonat csatolva

Mellékletek 1. 2.

Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak követelményei (helyi tantervek), szakmai programok. Legitimálási jegyzıkönyvek

tananyaga

197