EÖTVÖS JÓZSEF KÖZÉPISKOLA 3360 Heves, Dobó út 29

EÖTVÖS JÓZSEF KÖZÉPISKOLA 3360 Heves, Dobó út 29.

Heves, 2009. szeptember 30.

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ ......................................................................................................................3 A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA....................................5 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ..........................................5 AZ INTÉZMÉNY 2010. JANUÁR 1-TİL ÉRVÉNYES SZAKFELADATAI ÉS MUTATÓI ......................................................................................................................11 A GAZDASÁGI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA.....................................................................................................18 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ................................................................................................................34 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSİ KAPCSOLATAI ....45 AZ ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE..............................................................................48 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK...................................................................52 A PEDAGÓGIAI (NEVELİ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE..........................................................................................................................54 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSI RENDJE .....................................................57 AZ ISKOLAI SPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE ...............................59 TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA....60 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN. .....62 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDİ....................................65 A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE.............................................................................68 A FELNİTTOKTATÁS FORMÁI................................................................................70 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK .................................................................................71 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ............................................................................................73 MELLÉKLETEK............................................................................................................80

EZEN SZABÁLYZAT MELLÉKLETÉT KÉPEZIK: ⇒ 1. számú melléklet: Szabálytalanságok ⇒ 2. számú melléklet: Kollégiumi SZMSZ ⇒ 3. számú melléklet: Eötvös József Középiskola Házirendje ⇒ 4. számú melléklet: A felvételi pontok számítása

BEVEZETİ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4o. §-a2004. évi módosítása, valamint a 11/1994. MKM. rendelet módosítása alapján a közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában kell rendezni. A szervezeti és mőködési szabályzatot a közoktatási intézmény vezetıjének kell elkészítenie. Az SZMSZ alapjául szolgáló további jogszabályok különösen: A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény A Szakképzésrıl szóló törvény Törvény a szakképzési alapról és hozzájárulásról A Munka törvénykönyve A munkavédelemrıl, a tőzvédelemrıl szóló rendelet Érettségi és szakképzés vizsgaszabályzatai A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelı-oktató munka eredményes megvalósulását segítı iskolai szervezet, valamint mőködési rend kialakítását szolgálják a szervezeti és mőködési szabályzat, illetve a házirend elıírásai. Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának a magasabb szintő jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belsı szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következık: Az Iskola tartalmi munkáját és mőködését meghatározó helyi szabályok: ⇒ Alapító okirat ⇒ Éves munkaterv ⇒ Pedagógiai program (helyi tanterv) ⇒ Minıségirányítási program ⇒ Szervezeti és mőködési szabályzat ⇒ Közalkalmazotti szabályzat ⇒ Kollektív szerzıdés ⇒ Pénzgazdálkodási szabályzat

3

⇒ Vagyonnyilvántartás ⇒ Selejtezési szabályzat ⇒ Házirend ⇒ Tangazdaság mőködési rendje ⇒ Tanmőhelyek használati rendje ⇒ Munka- és Tőzvédelmi szabályzat ⇒ DÖK szervezeti szabályzat ⇒ Az iskola életében lényeges kétoldalú megállapodások.

"A szervezeti és mőködési szabályzat elıírásai a közoktatási intézménnyel kapcsolatban levık esetében ugyanolyan erıvel bírnak, mint a jogszabályok. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak megtartásáért a közoktatási intézményben dolgozók fegyelmi felelısséggel tartoznak."

4

1. A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1. Az Eötvös József Középiskola szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülıi szervezet, és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. 1.2. Jelen szervezeti és mőködési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelızı szervezeti és mőködési szabályzat érvénytelenné válik. 1.3. A szervezeti és mőködési szabályzat és az egyéb belsı szabályzatok /igazgatói utasítások/ elıírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezı. 1.4. A szabályzat érvényességi ideje: határozatlan idıre szól, visszavonásig érvényes, módosítására tanév végén van lehetıség. 2. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

2.1.

Az Iskola szervezete

2.2.

Az intézmény általános jellemzıi

Alapadatok Az Eötvös József Középiskola önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv. Alapítója Heves Város Képviselı-testülete az 1992. évi XXXVIII. Törvény 87.§ (1.) és (2) b pontja szerint, a többször módosított 57/1994 (IV.27.) Alapító Okiratban (legutoljára módosítva: 2009. IX. 09.122./2009. szám alatt) meghatározottak alapján. Önálló jogi személy, képviselıje, az intézet 5 évre kinevezett igazgatója. Nyilvántartási szám:

378253

Alapítás idıpontja:

1994. IV.27.

Az iskola címe:

Eötvös József Középiskola 3360 Heves, Dobó út 29.

OM azonosító:

031604

Statisztikai számjel:

1452610000 5

Adószám:

15378259210

Szla vez. pénzintézet:

OTP BANK Rt. Hevesi Fiókja, Heves

Számlaszámunk:

11739047-15378259

TB-i törzsszám:

342-1

Aláírásra jogosultak: Képviseltre jogosult:

az intézmény igazgatója

Cégszerő aláírás:

Az intézet az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik. Az intézet tevékenysége a következı területekre terjed ki: a) Az Eötvös József Középiskola középfokú oktatási-nevelési intézmény, melyben gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai elméleti és gyakorlati képzés folyik. E többcélú intézmény kollégiumi nevelést, oktatást is nyújt Székhelye:

3360 Heves Dobó út 29.

Telephely:

3360 Heves Gyöngyösi út 50-52. (kollégium)

b) Az intézmény alaptevékenysége, az évfolyamok száma, nemzeti etnikai és más feladatai: A gimnáziumi képzésben általános mőveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára, felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére és a munkába állásra felkészítı nevelés és oktatás folyik 6, illetve 4 évfolyamon, nappali, valamint levelezı, esti tagozaton, ellátja a felzárkóztatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A feladat ellátásához forrásul a feladat mutató alapján megállapított és a teljesítmény mutató alapján elszámolt állami normatíva, továbbá fenntartói hozzájárulás szolgál. A gimnázium képzési forma irányítása igazgatóhelyettesi szinten történik. A szakközépiskolai képzésben érettségi vizsgára, felsıfokú tanulmányok megkezdésére és szakmai vizsgára felkészítı nevelés és oktatás folyik a 9-12 évfolyamon, nappali tagozaton.

6

Ellátja a felzárkóztatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A 13-15. évfolyamon szakmai vizsgára felkészítı képzés folyik. A feladat ellátásához a forrást a feladat mutató alapján megállapított és a teljesítmény mutató alapján elszámolt állami normatíva, és fenntartói hozzájárulás biztosítja. A képzés gyakorlati hátterének biztosításához jelentıs forrás képzıdik a „Szakképzési Alap” decentralizált részének iskolához történı utalásából, amelyek az ÉMOR-TISZK közremőködésével jutnak el az intézményhez. A szakiskolai képzésben szakmai vizsgára történı felkészítés, valamint a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása folyik 9-14 évfolyamon, nappali tagozaton, az Országos Képzési Jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, figyelembe véve a térségünk nemzetgazdasági szerepét, a munka-erıpiac igényeket, az intézmény tárgyi, személyi, pénzügyi feltételeit. Ellátja a felzárkóztatással, különös bánásmódot igénylı tanulókkal és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A 9-10. évfolyamon az általános mőveltséget megalapozó nevelésoktatás, továbbá pályaorientáció és szakmai elıkészítı ismeretek oktatása folyik. A 11-12-13-14. évfolyamon szakmai vizsgára készít fel. A feladat ellátásához a forrást a feladat mutató alapján megállapított és a teljesítmény mutató alapján elszámolt állami normatíva, továbbá a fenntartó hozzájárulása biztosítja. A gyakorlati oktatás objektív feltételeinek javításához hozzájárul a „Szakképzési Alap” decentralizált részének intézethez történı utalása. A szakközépiskolai- és a szakiskolai képzés irányítása igazgatóhelyettesi szinten történik Az iskolai tanmőhelyekben és a tangazdaság területén a szakmai alapképzéshez szükséges körülmények között történı gyakorlati képzés folyik. Az iskolai képzés keretén belül a számítástechnikai képzés területén folyik ECDL-képzés.( 458-as számú vizsgaközpont) Az iskola valamennyi képzési formában esti, levelezı tanfolyami oktatást végezhet, valamint felsıfokú akkreditált szakképzést folytathat. Az iskola kollégiumi ellátást biztosít az arra igényt tartó, illetve rászoruló tanulók számára, a lehetıségek figyelembe vételével, elısegíti a tanulók egyéni képességének, fejlıdésének kibontakoztatását. A feladat ellátásához a forrást a feladat mutató alapján megállapított és a teljesítmény mutató alapján elszámolt állami normatíva, és a fenntartói hozzájárulás biztosítja. A kollégiumi munka irányítója igazgatóhelyettesi szinten a kollégium vezetıje.

7

Az iskola valamennyi képzési formában ellátja a nemzeti-etnikai kisebbségek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatokat is. Az intézeten belül a képzési- és oktatási feladatokon túl kiemelt szerepet kell fordítani a nevelésre, az ifjúságvédelemre, a tanulók konstruktív életre nevelésére, az ellátandó feladatok eddig nem sorolt összetevıire, mint: a tantárgyi mérések, a neveltségi mérések, a minıségirányítási és minıségbiztosítási, valamint minıségfejlesztési programok mőködtetése, az egyes képzési formákban folyó nevelı-oktató tevékenység összehangolása. Ezen integrációs jellegő feladatokhoz normatíva nem kapcsolódik, elvégzése általános igazgatóhelyettesi, illetve nevelési igazgatóhelyettesi munkakört igényel. c) Az intézmény alapítója, fenntartója, felügyeleti szerve: Heves Város Képviselı-testülete d) Mőködési területe: A Középiskola alapfeladatait elsısorban Heves és vonzáskörzetében lakó tanulók tekintetében látja el, de a megye más településeirıl, illetve megyehatáron túli jelentkezık esetében is elláthatja. e)

Az alapfeladaton túl ellátandó tevékenységek: Felnıttek tovább – illetve átképzése. A feladat ellátásához kapcsolódó kiadások forrásául a képzésekhez kapcsolódó képzési díjak, illetve pályázati pénzeszközök nyújtanak fedezetet. A tevékenységhez állami normatíva nem kapcsolódik. A felnıtt képzés jellegétıl függıen a gimnáziumi, illetve a szakképzési igazgatóhelyettes felügyelete alá tartozik. Az iskola alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásának hasznosítása érdekében más, kisegítı és kiegészítı, tevékenységet is folytat, bevételeinek gyarapítására. Az iskola által végezhetı kiegészítı tevékenységek: A tangazdaság területi nagyságából adódóan tevékenysége kiterjed piaci alapon végzett növénytermesztés, értékesítés és egyéb gépi szolgáltatások végzésére is. A tangazdaságot a tangazdaság vezetı irányítja, s a munkákban két felnıtt szakmunkás is tevékenykedik, s látja el terület nagysága miatt keletkezett többletmunkákat, illetve külsı szolgáltatók igénybe vételére is sor kerül. A diákok gyakorlaton végzett munkáját a gyakorlati szakoktatók és a szakmunkások irányítják, illetve felügyelik. A feladat ellátásához forrásul, az árbevétel, és különféle termeléshez kapcsoló támogatások, kiegészítések szolgálnak. A tevékenységbıl származó árbevétel nem haladhatja meg az alaptevékenység ellátására biztosított költségvetés 20%-át. 8

f)

A feladatellátást szolgáló vagyon: Az Eötvös József Középiskola önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik (217/1998. /12.30.). Korm. rend. 17§ 1. bekezdés). Ellátja a középiskola tervezéssel, az elıirányzat-felhasználással, az üzemeltetéssel, fenntartással, mőködtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerı gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, és a beszámolási, valamint adatszolgáltatási, és FEUVE-i kötelezettséggel (217/1998./12.30./ 14 § 7.bek) jelentkezı teendıket. A középiskolához részben önálló szervezet nem kapcsolódik. A gazdasági szervezet ügyrendet készít, amely részletesen tartalmazza e szervezet és egységei (gazdasági szervezet= ügyvitel, karbantartás, élelmezési tevékenység) és a pénzügyi –gazdasági feladatok ellátásáért felelıs személyek feladatait, hatásköreit, és jogköreit. A gazdasági szervezet vezetıje igazgatóhelyettesi szinten a gazdaságvezetı. Közvetlenül irányítja és ellenırzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenırzi azt. Gazdasági intézkedéseket hoz. A gazdasági vezetı felelıssége nem érinti a középiskola igazgatójának és az egyes ügyekért felelıs dolgozók felelısségét. A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésre áll a székhelyén lévı 48.905 m2 alapterülető ingatlan, a rajta található központi épülettel, tornateremmel, kollégiumi épülettel, tanmőhelyekkel, szolgálati férıhelyekkel, a pénzügyi eszközök forrása az oktatási feladatokhoz kacsolódó normatíva, fenntartói hozzájárulás, valamint a szabad kapacitás kihasználásából adódó saját bevétel. A középiskola szakfeladatainak vezetıi irányításukhoz tartozó szakfeladatokkal kapcsolatosan képviselik azt, ez azonban nem sértheti a középiskola igazgatójának egyszemélyi felelısségét.

Az Eötvös József Középiskola alapfeladata: Az Eötvös József Középiskola középfokú, többcélú összetett nevelésioktatási intézmény melyben gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai elméleti és gyakorlati képzés folyik. Ezen alapfeladatot meghatározó rendelkezések, törvények az alábbiak: 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl 1992.évi XXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról

9

A feladatellátáshoz kapcsolódó normatívák 2009 dec 31-ig : Szakfeladat Megnevezése száma Diákotthoni, 551315 szálláshelynyújtás

Teljesítménymutató kollégiumi kollégiumi és externátusi kollégiumi elhelyezettek létszáma csoportok száma Feladatmutató

552323

Iskolai intézményi közétkeztetés

étkezést létszáma

igénybevevık éves élelmezési napok száma

552334

Kollégiumi intézményi közétkeztetés

étkezést létszáma

igénybevevık éves élelmezési napok száma

801214

Általános iskolai nappali rendszerő tanulók létszáma nevelés, oktatás

tanulócsoportok száma

Nappali rendszerő gimnáziumi tanulók létszáma nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi tanulók létszáma nevelése, oktatása felnıttoktatásban Gimnáziumi felnıttoktatás résztvevık létszáma


802177

Nappali rendszerő szakközépiskolai tanulók létszáma nevelés, oktatás


802188

Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai tanulók létszáma nevelése, oktatás


802214

Nappali rendszerő szakiskolai nevelés, tanulók létszáma oktatás


802225

Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai nevelése, tanulók létszáma oktatása


802241

Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai tanulók létszáma oktatás


802252

Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, szakképesítés tanulók létszáma megszerzésére felkészítı iskolai okt.


805113

Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozáson résztvevık férıhelyek száma száma foglalkozás (szorgalmi idıben)

014034

Kisegítı mezıgazdasági szolgáltatás

804028

Iskolarendszeren kívüli oktatás, vizsgáztatás

802144 802155 802166

-

szakmai oktatásban száma

tanulócsoportok száma tanulócsoportok száma

résztvevık képzési csoportok száma

10

AZ INTÉZMÉNY 2010. JANUÁR 1-TİL ÉRVÉNYES SZAKFELADATAI ÉS MUTATÓI

Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok:

Szakfeladat Megnevezése száma

Teljesítménymutató

Kapacitásmutató

elért termésátlag

bevont termıterület (ha)

jármőtonna km

-

ellátást tanulók igénylık száma

ellátottak száma

férıhelyek száma

ellátást igénylık száma

ellátottak száma

kollégiumi ellátást igénylık száma

ellátottak száma

Feladatmutató

011100-1

Gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

494100-1

Közúti áruszállítás

559011-1

Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban számára

562913-1

Iskolai intézményi étkeztetés

562914-1

Tanulók étkeztetése

841352-1

Mezıgazdasági támogatások

841901-1

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

852021-1

Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, tanulók száma oktatása (5-8. évfolyam)

852022-1

852023-1

853000-1

-

Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

férıhelyek száma, pedagógusok száma

sajátos nevelési igényő tanulók száma nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók száma támogatott programok, fejlesztések száma

11

Szakfeladat Megnevezése száma 853111-1

853112-1

853113-1

853121-1

853122-1

853123-1

853131-1

853132-1

853133-1

853134-1

853211-1

Feladatmutató

Nappali rendszerő tanulók száma gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (9-12/13. évf.)

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók száma férıhelyek száma, pedagógusok száma

sajátos nevelési igényő tanulók száma nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók száma

Nappali rendszerő tanulók száma szakiskolai oktatás (9-10. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai oktatás (9-10. évfolyamon) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő szakiskolai oktatás (9-10. évfolyamon)

Kapacitásmutató férıhelyek száma, pedagógusok száma

sajátos nevelési igényő tanulók száma

Nappali rendszerő tanulók száma szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyamon) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évf.)




nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók száma a felzárkóztató Nappali rendszerő oktatásban szakiskolai felzárkóztató résztvevı oktatás (9-10. évfolyamon) tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő tanulók száma szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon


12


853212-1

853213-1

853221-1

853222-1

Feladatmutató


Kapacitásmutató

Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés sajátos nevelési megszerzésére felkészítı igényő tanulók nappali rendszerő szakmai száma elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók száma

tanulók száma



853223-1

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

853231-1

Emelt szintő nappali rendszerő szakközépiskolai tanulók száma szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon

853232-1

Sajátos nevelési igényő tanulók emelt szintő nappali sajátos nevelési rendszerő szakközépiskolai igényő tanulók szakmai oktatás a száma szakképzési évfolyamokon

853233-1

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók emelt szintő nappali rendszerő szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók száma férıhelyek száma, pedagógusok száma

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók száma

13


Feladatmutató


Kapacitásmutató

855914-1

Általános iskolai tanulószobai nevelés

ellátásban férıhelyek részesülı tanulók száma száma

855915-1

Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

sajátos igényő száma

855921-1

855922-1

856091-1

Nappali rendszerő iskolai oktatásban résztvevı tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerő iskolai oktatásban résztvevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

nevelési tanulók

ellátásban férıhelyek részesülı tanulók száma száma ellátásban részesülı sajátos férıhelyek nevelési igényő száma tanulók száma

Szakképzési és felnıttképzési támogatások

Kiegészítı tevékenységhez kapcsolódó feladatok: Szakfeladat Megnevezése száma


Kapacitásmutató

011100-2

Gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

elért termésátlag

bevont termıterület (ha)

552001-2

Üdülıi szolgáltatás

vendégéjszakák száma

férıhelyek száma

562917-2

Munkahelyi étkeztetés

562920-2

Egyéb vendéglátás

841352-2

Mezıgazdasági támogatások

852024-2

Általános iskolai tanulók száma felnıttoktatás (5-8. évf.)

Feladatmutató

szálláshely-

ellátást igénylık száma

ellátottak száma vendégek átlagos napi száma


14


Feladatmutató

853111-2

Nappali rendszerő tanulók száma gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

853114-2

Gimnáziumi felnıttoktatás tanulók száma (9-12/13. évfolyam)

853121-2

Nappali rendszerő tanulók száma szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

853124-2

Szakközépiskolai felnıttoktatás (9-12/13. évf.)

853131-2

Nappali rendszerő tanulók száma szakiskolai oktatás (9-12/13.évfolyam)

853134-2

a felzárkóztató Nappali rendszerő oktatásban szakiskolai felzárkóztató résztvevı oktatás (9-10. évfolyam) tanulók száma

tanulók száma


Kapacitásmutató férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma

férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma

853135-2

Szakiskolai felnıttoktatás tanulók száma (9-10. évfolyam)

853211-2

Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő tanulók száma szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

854211-2

Felsıfokú szakképzés

tanulók, hallgatók száma

férıhelyek száma

854213-2

Felsıfokú végzettségi szintet tanulók, hallgatók száma nem biztosító egyéb képzés

férıhelyek száma

853214-2

Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai elméleti tanulók száma felnıttoktatás


15

Szakfeladat Megnevezése Feladatmutató száma Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő tanulók száma 853221-2 szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon


Kapacitásmutató férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma

853224-2

Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai tanulók száma gyakorlati felnıttoktatás

853234-2

Emelt szakközépiskolai szakképzés

855931-2

képzésre Iskolarendszeren kívüli nem jelentkezık szakmai oktatás száma

képzésben résztvevık száma

képzési férıhelyek száma

855932-2

Iskolarendszeren szakmai oktatás

képzésre jelentkezık száma



855937-2

M.n.s. egyéb felnıttoktatás

szintő felnıtt tanulók száma

kívüli

oktatásban résztvevık száma

Kisegítı tevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: Szakfeladat Megnevezése száma 016100-3

Feladatmutató


Kapacitásmutató

Növénytermesztési szolgáltatás

682002-3

Nem lakóingatlan ingatlanok száma bérbeadása, üzemeltetése

811000-3

Építményüzemeltetés

821900-3

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

853111-3

Nappali rendszerő tanulók száma gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

bérbe adott, üzemeltetett hasznos alapterület (m2)


16


Feladatmutató

853121-3

Nappali rendszerő tanulók száma szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

853131-3

Nappali rendszerő tanulók száma szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

853134-3

853211-3

853221-3


a felzárkóztató Nappali rendszerő oktatásban szakiskolai felzárkóztató résztvevı oktatás (9-10. évfolyam) tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő tanulók száma szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő tanulók száma szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

Kapacitásmutató férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma

férıhelyek száma, pedagógusok száma férıhelyek száma, pedagógusok száma

854211-3

Felsıfokú szakképzés

tanulók, hallgatók száma

férıhelyek száma

854213-3

Felsıfokú végzettségi szintet tanulók, hallgatók száma nem biztosító egyéb képzés

férıhelyek száma

855300-3

Jármővezetıi oktatás

képzésben résztvevı tanulók száma

855931-3

képzésre Iskolarendszeren kívüli nem jelentkezık szakmai oktatás száma



855932-3

Iskolarendszeren szakmai oktatás

képzésre jelentkezık száma



855937-3

M.n.s. egyéb felnıttoktatás

kívüli

oktatásban résztvevık száma

17

Vállalkozási tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: Szakfeladat Megnevezése száma

Feladatmutató

682002-4

Nem lakóingatlan ingatlanok száma bérbeadása, üzemeltetése

821900-4

Fénymásolás egyéb irodai szolgáltatás

855300-4

TeljesítményKapacitásmutató mutató bérbe adott, üzemeltetett hasznos alapterület (m2)

képzésben résztvevı tanulók száma

Jármővezetı-oktatás

A GAZDASÁGI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA

A pénzügyi- gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre A gazdasági szervezetnek kell megoldania a költségvetés tervezésével, pénzellátásával, költségvetési gazdálkodással, önkormányzati vagyon kezelésével, számvitellel, az elıírt adatszolgáltatással, az intézmény mőszaki fejlesztésével, karbantartásával, valamint a gazdasági folyamatokba épített belsıellenırzéssel kapcsolatos feladatokat. Számviteli feladatok fıbb területei: a tervezési és beszámolási feladatok határidıre történı elkészítése /éves költségvetés, negyedéves költségvetési jelentés, negyed éves-fél éves-éves mérlegbeszámoló/ könyvelés rendjének kialakítása /fıkönyvi könyvelés, analitikus könyvelés/ a könyvelés során a számviteli alapelveket maradéktalanul alkalmazni kell analitikus nyilvántartásra vonatkozó szabályok elkészítése folyamatos értékbeni nyilvántartás vezetése a követelésekrıl és kötelezettségekrıl A gazdasági szervezet munkájának célja, hogy az intézménynél vezetett nyilvántartások megbízható valós képet adjanak a gazdálkodásról, azokból naprakészen nyomon követhetı legyen a vagyon és a pénzügyi helyzet változása.

18

A számvitel elégítse ki a központi szervek és a fenntartó által elvárt információs igényeket.

A gazdasági vezetı: közvetlenül irányítja és ellenırzi a gazdasági szervezetet a szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenırzi azt felelıs a költségvetési gazdálkodás szabályainak betartásáért és betartatásáért Az intézmény gazdaságvezetıjének közvetlen irányítása alatt mőködı szervezetek: Könyvelés Feladata: •

• • • • •

Az intézményi költségvetés tervezetének elıkészítése, pénzügyek bonyolítása, követelések megállapítása, költségvetési gazdálkodás elemzése, értékelése és információs anyagok elıkészítése. Számviteli, nyilvántartási feladatok, fıkönyvi és a analitikus könyvelés, vagyonnyilvántartás és bizonylati rend érvényesítése. A belsıellenırzési szabályzatban foglalt ellenırzési feladatok elvégzése. Vevık, szállítók ÁFA nyilvántartása. Részvétel a leltározásban és leltárellenırzésben. Pénzügyi fegyelem betartása.

Pénztáros, analitikus könyvelı Feladata: • •

Házipénztár kezelése. Az intézmény anyagkönyvelési teendıinek, valamint kis értékő és nagy értékő tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását végzése.

Gazdasági vezetı Munkakör célja: • A mindenkor érvényben lévı gazdasági rendelkezések szigorú betartásával szervezi, fejleszti irányítja az intézmény gazdasági tevékenységét. Függelmi kapcsolatok: a) Közvetlen felettese az intézmény igazgatója. b) Közvetlen alárendeltek: fıkönyvi könyvelı analitikus könyvelı munkaügyi elıadó karbantartó csoportvezetı raktáros, élelmezési ügyintézı

19

takarító csoportvezetı telefonközpont-kezelı, gépjármő ügyintézı, vagyonnal kapcsolatos ügyintézı adminisztrátor, iktató Helyettesítés: a) Átmeneti vagy tartós távolléte esetén a fıkönyvi könyvelı. b) Gazdasági szervezet területén hiányzó dolgozó esetén helyettesít (vagy pénztáros esetén megbíz a pénztárosi munkakörrel nem összeférhetetlen személyt). Feladata: •

Feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.

Karbantartó csoportvezetı Munkakör célja: • • •

Irányítja és ellenırzi és szervezi a karbantartók, udvari munkások, főtımunkáját. Az intézmény kezelésében lévı épületek, zöldterület, berendezések (tanmőhelyi gépek kivételével) tisztántartása. Az intézmény zavartalan mőködtetésének elısegítése.

Függelmi kapcsolatok: a) Közvetlen felettese: gazdasági vezetı b) Közvetlen alárendeltek: karbantartó szakmunkások udvari munkások főtı Helyettesítés: •

A gazdasági vezetı megbízása alapján átmeneti illetve tartós helyettesítést köteles végezni.

Feladata: •


Takarító csoportvezetı Munkakör célja: •

Az intézmény helyiségei takarításának a megszervezése.

Függelmi kapcsolatok: •

Közvetlen felettese: gazdaságvezetı

Helyettesítés: •

Átmeneti és tartós hiányzás esetén a gazdaságvezetı.

Feladata:

20

•


Fıkönyvi könyvelı Munkakör célja: •

Az intézménynél lévı számlák, könyvelési feladások könyvelése a mindenkor érvényben lévı rendelkezések, számlarend szerint.


Közvetlen felettese: a gazdasági vezetı

Helyettesítés: • •

A gazdaságvezetı megbízása alapján átmeneti és tartós helyettesítést köteles végezni. Helyettesíti az analitikus könyvelı, illetve a gazdasági vezetı.

Feladata: •


Analitikus könyvelı, pénztáros Munkakör célja: • •

Az intézmény anyagkönyvelési teendıinek, valamint kis értékő és nagy értékő tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának végzése. Az intézménynél elıforduló készpénzfizetési teendık ellátása.


Közvetlen felettese: a gazdasági vezetı

Helyettesítés: • •

A gazdaságvezetı közvetlen megbízása alapján átmeneti és tartós helyettesítést köteles végezni, helyettesíti a pénztárost távollétében. Helyettesíti a fıkönyvi könyvelı.

Feladata: •

Feladatkörét a munkaköri leírása tartalmazza.

Munkaügyi elıadó Munkakör célja: •

A bérnyilvántartások és munkaügyi feladatok ellátása.



21


A gazdaságvezetı helyettesíti.

Feladata: • Feladatkörét részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. Raktáros, élelmezési ügyintézı Munkakör célja: • •

Anyagraktár kezelése, mennyiségi nyilvántartása, vagyonvédelem. Étkezési díjak beszedése, elszámolása.

Függelmi kapcsolatok •



A gazdaságvezetı megbízása alapján átmeneti és tartós helyettesítést köteles végezni.

Feladata: •


Adminisztráció, iktatás Munkakör célja: •

Az intézményben felmerülı levelezések, iktatás, irattározás elvégzése.


Közvetlen felettese: a gazdaságvezetı

Feladata: •


Telefonközpont-kezelı, gépjármő ügyintézı, vagyonnal kapcsolatos ügyintézı, stúdiós Munkakör célja: •

Telefonközpont kezelése, gépjármő ügyintézés, vagyonnal kapcsolatos feladatok


Közvetlen felettese: a gazdaságvezetı


A gazdaságvezetı megbízása alapján helyettesítést köteles végezni.

Feladata: • Feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Kézbesítı, takarító 22

A munkakör célja: • Az intézmény küldeményeinek továbbítása, banki ügyintézések, a napi posta elhozatala. Függelmi kapcsolatok: • Közvetlen felettese: a gazdaságvezetı Helyettesítés: • •

A gondnok megbízása alapján átmeneti vagy tartós helyettesítést köteles végezni. Távolléte esetén a gondnok által kijelölt takarítónı helyettesíti.

Főtı Munkakör célja: • •

Az intézményben főtési idényben a megfelelı hımérséklet biztosítása (gázkazánok felügyelete). Főtési idény végén karbantartási feladatot lát el.


Közvetlen felettese: a mőszakvezetı

Feladata: •

Feladatkörét a munkaköri leírása tartalmazza.

Portás Munkakör célja: •

Kötelessége az intézmény nappali ırzése, bejövı személyek ellenırzése, távozók ellenırzése.


Közvetlen felettes: a karbantartók csoportvezetıje


Egymás helyettesítésére kötelezheti a gazdaságvezetı.

Feladata: •


Takarítók Munkakör célja: •

Az intézmény helyiségeinek takarítása.


Közvetlen felettesük: a takarítók csoportvezetıje

23


A gazdaságvezetı megbízása alapján helyettesítést kötelesek végezni.

Feladatuk: •

Feladataikat a munkaköri leírásaik tartalmazzák.

2.3. Folyamatba épített utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) Fıbb elemei: Három fı részbıl áll. a) Területei: 1. gazdasági program 2. költségvetési koncepció 3. költségvetés tervezése - kiadás - létszám - források - fejlesztés b) Rögzíteni kell: 1. az ellenırzés módját 2. az ellenırzés eszközrendszerét 3. a feladatot ellátó vezetı személyét 4. az ellenırzés végsı határidejét c) Szabálytalanságok kezelésének rendje. Ennek a leírását az 1. számú melléklet tartalmazza. a) Területei: 1. szabályzatok 2. személyi és létszámadatok 3. dologi kiadások alakulása 4. felhalmozási kiadások alakulása 5. saját bevételek helyzete 6. támogatások 7. könyvelés 8. bizonylati rend és fegyelem 9. házipénztár kezelés 10. bankszámla forgalom 11. leltározási tevékenység 12. selejtezés

24

13. pénzgazdálkodás 14. vagyongazdálkodás 15. beszámolási tevékenység

b) Rögzíteni kell a tervben: 1. az ellenırzés módját 2. az ellenırzés eszközrendszerét 3. az ellenırzési feladatot ellátó személyét 4. az ellenırzés végrehajtásának végsı határidejét Az intézet költségvetése Elkészítése során a törvényi elıírások betartása mellett figyelembe kell venni a fenntartó önkormányzat rendelkezéseit, utasításait. a) A költségvetési koncepció a számszaki adatok elkészítése elıtt meg kell, hogy határozza azokat a prioritásokat, újonnan jelentkezı rendkívüli feladatokat, amelyeket az éves költségvetés elkészítése során mindenképpen figyelembe kell venni. b) A költségvetés bevételi oldalának (amennyiben erre konkrét intézkedés nem történik) tartalmazni kell: ⇒ a normatív támogatásból adódó bevételeket ⇒ az intézmény mőködésébıl adódó saját bevételt ⇒ a fenntartói támogatás mértékét ⇒ az átvett pénzeszközöket ⇒ a pályázatok révén folyamatosan jelentkezı finanszírozás összegét c) A kiadási oldalon meg kell tervezni: ⇒ a személyi kiadásokat ⇒ a személyi kiadások járulékait ⇒ a mőködtetés fenntartás költségeit ⇒ a mőködtetés eszközpótlását ⇒ a szakmai innováció eszközszükségletét

25

⇒ felújítási feladatok ⇒ fejlesztési feladatok

d) A létszámtervnek tartalmazni kell az ellátandó feladatokhoz kapcsolódó létszámot, betartva a fenntartó által megszabott keretet. Alkalmazási módok: ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

határozatlan idejő kinevezés határozott idejő kinevezés részmunkaidıs foglalkoztatás közhasznúak alkalmazása munkaszerzıdés alapján (óraadók)

A költségvetés tervezésével végrehajtásával kapcsolatos elıírások külön elkészített ügyrendben szerepelnek. 2.4. Az iskola igazgatósága

26

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen helyettesei alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai körét az alábbi vezetı beosztású dolgozók alkotják: 2.4.1. Operatív vezetés: igazgatóhelyettesek gazdasági vezetı kollégiumvezetı Az iskola felelıs vezetıje az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és idıtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: pedagógiai igazgatóhelyettes gimnáziumi igazgatóhelyettes szakképzési igazgatóhelyettes kollégiumvezetı gazdasági vezetı Az

igazgatóhelyettesek

megbízását

a

tantestület

véleményének

kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan idıre szól. A vezetı beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján határozatlan idejő megbízással végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a pedagógiai, illetve szakképzési igazgatóhelyettes helyettesíti. AZ IGAZGATÓHELYETTESEK FELADATKÖREI:

27

Pedagógiai igazgatóhelyettes: - ünnepségek, rendezvények -DÖK munkájának segítése - kapcsolattartás az SZMK-val - pedagógiai munka ellenırzése (óralátogatások, naplóellenırzések) - ügyelet elkészítése - magántanulók ügyintézése - pályakövetés - beiskolázással kapcsolatos feladatok (összesítés) - kapcsolattartás a médiákkal - minıségirányítás, minıségellenırzés Gimnáziumi igazgatóhelyettes: -

gimnáziumi vizsgák elıkészítése lebonyolítása

-

tantárgyfelosztás, órarend elkészítése

-

helyettesítés megszervezése

-

gimnáziumi beiskolázás lebonyolítása

-

kompetencia mérés vezénylése

-

tanulószoba felügyelete

-

tanulmányi versenyek ügyintézése

-

anyanyelvi tanárral kapcsolatos ügyintézés

-

SNI és a felmentett tanulók nyilvántartása

-

gimnáziumi normatíva adatszolgáltatása

Szakképzési igazgatóhelyettes: -

a

szakképzésben

lévı

vizsgák

elıkészítése

lebonyolítása -

tantárgyfelosztás, órarend elkészítése

28

-

helyettesítés elkészítése

-

a szakképzési beiskolázás lebonyolítása

-

magántanulók ügyintézése

-

felnıttképzés szervezése irányítása

-

kompetencia alapú oktatás irányítása

-

szakközép,

szakmunkásképzés

normatívájának

adatszolgáltatása -

kapcsolattartás a szakképzési partnerekkel

Gazdasági vezetı: -

Az

intézmény

gazdálkodásának

irányítása,

a

szabályszerőség és törvényesség biztosítása -

Tangazdasággal kapcsolatos gazdasági ügyintézés

-

Költségvetés elkészítése

-

Adminisztrációs és kisegítı személyzet munkájának irányítása

-

Normatíva igénylés, lemondás összesítése, elkészítése

-

Az intézmény szerzıdéseinek elkészítése, felügyelete

-

Éves és féléves beszámolók elkészítése

-

Szakképzési támogatások ügyintézése

-

Az intézet mőködtetése és fenntartása

Kollégiumvezetı: -

A kollégium pedagógiai munkájának irányítása

-

Kollégiumi helyettesítés megszervezése

-

Kollégiumi túlórák összesítése, leadása

-

Kollégiumi

nevelık

munkájának

felügyelete,

irányítása

29

-

A

kollégium

nyári,

hétvégi

igénybevételének

biztosítása Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítési rend a következı: pedagógiai igazgatóhelyettes szakképzési igazgatóhelyettes gimnáziumi igazgatóhelyettes kollégiumvezetı osztályfınöki-munkaközösségvezetıkszakterületenként a gazdaságvezetıvel A

helyettesítı

felel

az

iskola

biztonságos

mőködtetéséért. Felelıssége az iskola mőködtetésével, a tanulók biztonságával összefüggı, azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. 2.4.2

Stratégiai vezetés:

Az iskola vezetıségének /az igazgatói tanácsnak/ a tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek közalkalmazotti tanács elnöke a reprezentatív szakszervetek/ vezetıje/i./ a diákközgyőlésen megválasztott diákképviselı pedagógus a szülıi szervezet képviselıje a kollégium vezetıje a gazdaságvezetı Az iskola vezetısége /az igazgatói tanács/ az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezı testület. Az iskola vezetısége /az igazgatói tanács/ rendszeresen, /legalább havonta/ tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésrıl írásban emlékeztetı készülhet. Az iskolavezetıség megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti. Az iskola vezetıségének

30

/az igazgatói tanácsnak/ a tagjai a belsı ellenırzési szabályzatban foglaltak szerint ellenırzési feladatokat is ellátnak.

2.5. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok elıírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

Költségvetésben engedélyezett létszám: -

nappali rendszerő gimnáziumi nevelés és oktatás: 30 fı

-

nappali rendszerő szakiskola nevelés és oktatás: 23 fı

-

nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés és oktatás: 7 fı

-

nappali rendszerő szakképesítést megszerzésére felkészítı iskolai oktatás: 8 fı

-

általános iskolai nappali rendszerő nevelés és oktatás: 6 fı

-

napközi otthoni és tanuló szobai foglalkozás: 1 fı

-

diákotthoni kollégiumi szálláshelynyújtás: 6 fı

-

tangazdaság: 2 fı

-

intézményüzemeltetéssel kapcsolatos: 23 fı Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egységek élén az alábbi felelıs beosztású vezetı áll: a) gimnáziumi képzés

-

igazgatóhelyettes

b) szakképzés

-

igazgatóhelyettes

c) kollégium

-

kollégiumvezetı

d) tangazdaság

-

tangazdaság vezetı

e) intézményfenntartás és

gazdaságvezetı

mőködtetés Részletes feladatkörüket a munkaköri leírás tartalmazza.

31

2.6. Az iskolavezetés, a Közalkalmazotti Tanács, a szakszervezet kapcsolati formái 2.4.1 A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény alapján az intézményben Közalkalmazotti Tanácsot /KT/ kell választani, melynek Közalkalmazotti Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács elnöke készíti el. 2.4.2. A KT választásokon elért eredmények alapján a reprezentatív szakszervezet köt kollektív szerzıdést. A kollektív szerzıdést a szakszervezeti vezetı /titkár/ készíti el, és a munkáltató" a másik kötı fél. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai:

Megnevezés kollektív szerzıdés közalkalmazotti

Munkavédelmi szabályzat Munkaidı- beosztás Módosítása

Véleményezı

Kötı fél

Véleményezı

Véleményezı

Véleményezı

Koll. szerzıdésben kötı fél

munkáltatói Jogkörét érintı jogellenesség

intézkedés

estén

/nem egyedi jogvita esetén /

megtámadás

Szociális juttatások

Véleményezı

Jóléti

Szakszervezet

Kötı fél

szabályzat

Jogellenes

Közalk. tanács

pénzeszközök

felhasználása Dolgozói képviselet

bíróság

Egyetértési jog Egyedi ügyben nem

elıtti vétójog

Kollektív szerzıdésben kötı fél Kollektív szerzıdésben kötı fél Kollektív szerzıdésben kötı

32

fél Információkérés általában Egyedi ügyekben

joga

Közösség nevében megilleti Nem illeti meg

Tagjai

vonatkozásában

megilleti Tagjai vonatkozásában

33

3 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 3.1. Az iskolaközösség 3.1.1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülık és a tanulók alkotják. 3.1.2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.2. Az iskolai alkalmazottak közössége 3.2.1.

Az

iskolai

alkalmazottak

közalkalmazotti

jogviszonyban,

közösségét illetve

az

intézménnyel

munkaviszonyban

álló

dolgozók alkotják. 3.2.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetıségeit a magasabb jogszabályok (Ht, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerzıdése rögzíti. 3.2.3 Az iskolai alkalmazottak érdekei megjelenítésére: közalkalmazotti tanácsot hoznak létre, szakszervezeteket hozhatnak létre. 3.3. A nevelık közösségei 3.3.1. A nevelıtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetıje, valamint az oktató-nevelı

munkát

közvetlenül

segítı

alábbi

felsıfokú

végzettségő dolgozók:

34

a gazdaságvezetı közvetlen helyettese gyermek és ifjúságvédelmi felelıs pszichológus szabadidı-szervezı gyógypedagógus

A nevelıtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési

jogkörökkel

rendelkezik,

melynek

átruházásáról

alkalomszerően nevelıtestületi értekezleten, egy-egy adott téma esetén szavazattöbbséggel dönt. Az iskola nevelıtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi munkacsoportokat hozza létre: 1. Gimnáziumi tagozati értekezlet 2. Szakképzési tagozati értekezlet 3. Kollégiumi értekezlet 4. Egy osztályba tanítók munkabizottsága

Az munkacsoportok tagjait ezen tisztségükben a nevelıtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerısíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetıt választanak, akiket az igazgató bízza meg. Egy tanév során a nevelıtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet egy alkalommal nevelési értekezlet két alkalommal tagozati értekezlet két alkalommal kollégiumi nevelıi értekezlet

35

Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelıtestület tagjainak 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetısége (igazgatói tanácsa) indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelıtestület döntéseit- nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza.

A nevelıtestület személyi kérdésekben - a nevelıtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet.

A nevelıtestületi

értekezletrıl jegyzıkönyvet vagy emlékeztetıt kell vezetni. A nevelıtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet pl.: egy osztályban tanító nevelık értekezlete, l-l tagozat nevelıinek értekezlete.

3.3.2 A nevelık szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek mőködhetnek: Gimnáziumi és szakközépiskolai képzés: humán reál

36

Szakközépiskola: - Gépész munkaközösség Szakiskolai képzés: Humán Reál Szakképzési A

szakmai

munkaközösségek

a

magasabb

jogszabályokban

megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenırzése, az iskola nevelı és oktató munka belsı fejlesztése, korszerősítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenırzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a

pedagógusok

továbbképzésének,

önképzésének

szervezése, segítése, az alapmőveltségi vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a

költségvetésben

rendelkezésre

álló

szakmai

elıirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdı pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetıjének megválasztása, javaslattétel

az

iskola

igazgatója

felé

a

munkaközösség-vezetı személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetıje részére az éves

munkaterv,

valamint

a

munkaközösség

37

tevékenységérıl

készülı

elemzések,

értékelések

elkészítéséhez. tankönyvrendelés egységesítése A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek, A

szakmai

munkaközösség

munkáját

munkaközösség-vezetı

irányítja. A munkaközösség vezetıjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg .A megbízatások tartama 1 tanév. 3.3.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, errıl

tájékoztatnia

kell

a

nevelıtestületet.

Az

alkalmi

munkacsoportok tagjait a nevelıtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 3.4. A szülık közösségei Az iskolában a szülıknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülıi szervezet mőködik. 3.4.1. Az osztályok szülıi szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

38

3.4.2. Az osztályok szülıi szervezetei (közösségei) a szülık körébıl a következı tisztségviselıket választhatják: elnök elnökhelyettesek tagok

Az

osztályok

szülıi

szervezetei

kérdéseiket,

véleményeiket,

javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfınök segítségével juttathatják el az iskola vezetıségéhez. 3.4.3. Az iskolai szılıi szervezet legmagasabb szintő döntéshozó szerve az iskola szülıi szervezet választmánya, illetve vezetısége. Az iskolai szülıi szervezet választmányának, vezetıségének munkájában az osztály szülıi szervezetek tisztségviselıi vehetnek részt. Az iskolai választmányhoz minden osztály és kollégiumi csoport l-l szülıt delegál. A választmány tagjai sorából 1 elnököt 2 elnökhelyettest 1 pénztárost 4 tagozati képviselıt választ. Az iskolai szülıi szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az SZMK pedagógus összekötıjével, illetve az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az SZMK összekötı feladatait külön munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai szülıi szervezet választmánya és vezetısége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka

39

jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülıi szervezet választmányát és vezetıségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább l-l alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységérıl. 3.4.4. Az iskolai szülıi szervezetet az Közoktatási törvényben rögzített döntési,

véleményezési,

egyetértési

jogok

illetik

meg,

a

nevelıtestület egyéb jogosítványokat nem ruház át.

3.5. A tanulók közösségei 3.5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógusvezetı - az osztályfınök áll. Az osztályfınököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfınökök osztályfınöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselıket választja meg: képviselık

(küldöttek)

az

iskola

diákönkormányzat vezetıségébe, 3.5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselıt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetıségébe.

40

3.5.3. A tanulók, a tanulóközösségek, és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskola diákönkormányzata látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait

az

iskolai

diákönkormányzat

vezetısége,

a

diákönkormányzat munkáját segítı nevelı együttmőködésével érvényesíti. A diákönkormányzat mőködésének feltételeit az iskola biztosítja, mely magába foglalja: anyagi támogatást diák

önkormányzati

rendezvények

tárgyi

feltételeinek biztosítását ügyvitelhez szükséges anyagi eszközök meglétét tisztségviselıknek az önkormányzati üléseken való részvételének biztosítását. 3.5.4. Az iskolai diákönkormányzat magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint alakítja. Az

iskolai

diákönkormányzat

munkáját

segítı

nevelıt

a

diákönkormányzat vezetıségének javaslata alapján - a nevelıtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. 3.5.5. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyőlést,

melyen

az

iskola

igazgatójának

vagy

megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell a diákönkormányzat mőködésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésérıl, az iskolai élet egészérıl, az iskolai munkatervrıl. A diákközgyőlés összehívását

a

diákönkormányzat

vezetıje

kezdeményezi.

A

diákközgyőlés összehívásáért az igazgató felelıs. A diákközgyőlés 1

41

év idıtartamra a tanulók javaslatai alapján osztályonként és kollégiumi csoportonként 1-1 diákképviselıt választ. Ebbıl: 1 fı elnök 3 fı részközgyőlési vezetı

3.6.

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

3.6.1. Az igazgatóság és a nevelıtestület A nevelıtestület különbözı közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetık, és a választott képviselık útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:

az igazgatóság ülései, az iskolavezetıség (az igazgatói tanács) ülései, a különbözı értekezletek, megbeszélések (személyes beszélgetések) munkahelyi fórum

Ezek idıpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a havonta megtartásra kerülı munkahelyi fórumon, a nevelıi szobában elhelyezett hirdetıtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelıket. Az iskolavezetıség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetıség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseirıl, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetıség (az igazgatói tanács) felé.

42

A nevelık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetıjük illetve választott képviselıik

útján

közölhetik

az

igazgatósággal,

az

iskola

vezetıségével (az igazgatói tanáccsal). 3.6.2. A nevelık és a tanulók Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról a) az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén és a diákközgyőlésen rendszeresen (évente legalább 2 alkalommal), az aulában tartott iskolagyőlésen b) az osztályfınökök az osztályfınöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján közölhetik

az

iskola

igazgatóságával,

a

nevelıkkel,

a

nevelıtestülettel. 3.6.3 .A nevelık és a szülık A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról a) az igazgató: a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szülıi értekezleten, az aulában elhelyezett hirdetı táblán keresztül, az alkalmanként,

idıközönként

megjelenı

írásbeli

43

tájékoztatón keresztül b) az osztályfınökök: az osztályszülıi értekezleten tájékoztatják.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülıi értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben A szülıi értekezletek, és fogadóórák idıpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel.

A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról és házirendjérıl, az IMIP-rıl (intézmény minıségirányítási programjáról) az iskola hivatalos honlapján tájékozódhatnak. Az iskola programjai nyilvánosak, minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı. A programok egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél találhatók meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában,

44

az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, a nevelık szakmai munkaközösségeinek vezetıinél. A tanuló beíratásakor (vagy érdemi változás esetén) a Pedagógiai Program az SZMSZ, az IMIP kérésre a szülı számára átadandó, a Házirend átadása pedig az újonnan érkezık részére kötelezı.

4 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSİ KAPCSOLATAI

4.1. Az iskolai munka megfelelı szintő irányításának érdekében az iskola igazgatóságának

állandó

munkakapcsolatban

áll

a

következı

intézményekkel: a fenntartóval kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzati képviselıtestülettel és polgármesteri hivatallal a megyei pedagógiai intézettel helyi oktatási intézmények vezetıivel és tantestületeivel a helyi nevelési tanácsadóval azokkal az alsó fokú intézményekkel, ahonnan a tanítványok túlnyomó többsége érkezik célszerő és szükséges a kapcsolattartás, a hasonló profilú képzést nyújtó intézményekkel a munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelıs.

4.2. Az eredményes oktató és nevelımunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következı intézményekkel:

45

4.2.1. Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. 4.2.2. A helyi termelı-gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyénekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek

a

felelısek.

Az

egyes

intézményekkel,

szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelıket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4.2.4. Az iskolában folyó reklám - és

vállalkozási tevékenység

engedélyezése igazgatói jogkör. Ezen tevékenység nem sértheti az iskola nevelési elveit, és nem sértheti az iskola gazdasági érdekeit. 4.3. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségházzal, a rendelıintézettel, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Iskolaorvosi ellátást biztosít. 4.4. A tanulók veszélyezettségének megelızése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelıse rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat ellátásáért a GYIV-es, és az osztályfınök felel. 4.5. Az iskola helységeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják a fenntartó az iskola tanulói

46

az egyházak a karitatív szervezetek.

4.6. A nevelık szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában mőködı

szakmai

munkaközösségek

bekapcsolódnak

a

területi

munkaközösségek munkájába. 4.7. A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötıdı szervezet nem mőködhet. 4.8. Az iskola alapító okiratában foglaltaknak megfelelıen kiegészítı és vállalkozási tevékenységet is végezhet. Ennek formái: szellemi alkotó tevékenység pedagógiai tevékenység objektumok, gépek bérbeadása szolgáltatás termelıi tevékenység

A tanulók a gyakorlati munka során –külön jogszabályban foglaltak szerint - végezhetnek megállapodás alapján szakipari munkát. A kötelezıen ellátandó feladatokon túl munkavégzésért anyagi juttatás jár a tanulónak. Ennek összege a szerzıdésben foglalt megállapított ellenszolgáltatás összeg, költségekkel csökkentett hányadának az 50%-a. 4.9. A nemzetközi kapcsolatok szervezése, ápolása és fenntartása fontos nevelési-oktatási – képzési és pedagógiai feladat. Sok pozitív lehetıséget rejt magában. Ezért ezek kialakításától az iskola nem zárkózhat el. A kapcsolatok létesítésénél a szakmaiság mellett döntı a pénzügyi feltételek

megteremtése.

47

Ezért

a

kapcsolatépítés

során

teherviselésre

a

kölcsönösségre,

a

kell

kölcsönös szorítkozni.

A finanszírozás alapvetı forrása a pályázat útján, illetve külsı támogató által juttatott pénz, melyet az intézet minden évben a költségvetés függvényében a résztvevı tanárok szállás- és étkezési költségeivel kiegészítheti. 5 AZ ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE

Az iskola épületei szorgalmi idıben hétfıtıl - péntekig 6,oo

5.1.

órától 19,oo óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján az épületek ettıl eltérı idıpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig a nyitva tartás idején belül

5.2.

reggel 7,3o óra és délután 16,oo óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A

vezetık

benntartózkodásának

rendjét

írásban

az

éves

munkatervben kell meghatározni.

A reggeli nyitva tartás kezdetétıl a vezetı beérkezéséig az ügyeletes nevelı, a délután távozó vezetı után a foglalkozást tartó pedagógus felelıs az iskola mőködésének rendjéért, valamint ı jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges

48

intézkedések megtételére a nevelıtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5.3.

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.15 óra és 18.00 óra között kell megszervezni, a szülık és a dákok egyetértése mellett.

5.3.1 A tanítás helye az iskola épülete, ennek tantermei, udvara, tanmőhelyek,

sport

terület,

tornaterem,

valamint

a

külsı

tanmőhelyek. 5.3.2 A tanítás ideje a munkanapok délelıttje. Az elméleti és gyakorlati oktatás kezdı idıpontja: 5.3.2.1. A szakiskolai tanulók gyakorlati munkájának kezdı idıpontja: reggel 6 óra A tanulókat a szakoktató fogadja és indulnak a gyakorlatra. A szakiskolai tanulók elméleti oktatásának

kezdı

idıpontja: reggel 7 óra. A tanulók kötelesek a tanítás kezdete elıtt l0 perccel az iskolában tartózkodni. A tanulókat az ügyeletes nevelı fogadja. 5.3.2.2. A szakközépiskolai tanulók elméleti és gyakorlati oktatásának kezdı idıpontja: reggel 8 óra. A tanulók kötelesek a foglalkozások megkezdése elıtt tíz perccel megjelenni az elméleti vagy gyakorlati oktatás helyén. 5.3.2.3. A gimnáziumi tanulók tanítási ideje reggel 8 óra. A tanítás megkezdése elıtt 10 perccel kötelesek megjelenni az intézetben. 5.3.2.4. A szaktanárok a szakoktatók a kollégiumi nevelık, a foglalkozások megkezdése elıtt 15 perccel kötelesek az iskolában tartózkodni. 5.3.3. A tanítás megkezdése elıtt a tanulókat az ügyeletes nevelı fogadja.

49

5.4.

Az iskolában reggel 7,45 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni.

5.5.

Az iskolában egyidejőleg 7 fı ügyeletes nevelı kerül beosztásra.

5.6.

A tanuló a tanítási idı alatt csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfınöke /távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével

hagyhatja

el

az

iskola

épületét.

Rendkívüli esetben - szülıi kérés hiányában - az iskola elhagyására az osztályfınök, az igazgatóhelyettes, vagy az iskola igazgatója adhat engedélyt. 5.7.

Az iskola területén tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.oo órától 19.oo óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettıl eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

5.8.

Szorgalmi idıben a nevelıi és a tanulói hivatalos ügyek intézése a hivatali irodákban történik 9.00 óra és 15.oo óra között. Külön évente meghatározott fogadási idırend szerint.

5.9.

Az iskola a tanítási szünetekben, a nyári szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet

50

megkezdése elıtt a szülök, a tanulók és a nevelık tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell

5.10.

használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, a tőz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az

iskola

szervezeti

és

mőködési

szabályzatában,

valamint

házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. 5.11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy felnıtt felügyeletével használhatják. 5.12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak /pl.: helyiségbérlet esetén/. Az iskola épületébe érkezı szülık, illetve idegenek belépését a kapu és a portaszolgálat ellenırzi. Az iskolába érkezı külsı személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. /A belépı neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje./

5.13. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 5.14. Az iskola helyiségeit elsısorban a hivatalos nyilvántartási idın túl és a tanítási szünetekben külsı igénylıknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket

nem

zavarja.

51

Az iskola helyiségeit használó külsı igénybevevık, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak. 5.15. Az intézet nyitásáról és zárásáról a gondnok készít idıbeosztást az ırzı-védı szolgálat és a karbantartók számára.

6 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által

6.1. szervezett

tanórán kívüli rendszeres foglalkozások mőködnek: tanulószoba szakkörök énekkar diáksportkör felzárkóztató foglalkoztatások tehetségfejlesztı foglalkoztatások továbbtanulásra elıkészítı foglalkozások szabadidıs program: sport, számítástechnika, kollégiumi foglalkozás. 6.2. Az tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok. a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történı jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı.

52

b) A tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 6.3.

Az osztályfınök és a szaktanárok a tantervi követelmények tel-

jesülése, a nevelımunka elısegítése érdekében évente legalább egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott idıpontban (hónapban) osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfınöki munkatervben, tanmenetben rögzíteni kell. 6.4.

Az iskola nevelıi, illetve a tanulók szülei az igazgató elızetes

engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. 6.5.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében

tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevı tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelısek. 6.6.

Az iskola az igénylı tanulók számára étkezési lehetıséget

(menzát) biztosít. Az iskola az igénylık részére kollégiumi és tanulószobai ellátást biztosít. 6.7.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az

iskolában

iskolai

könyvtár

mőködik.

Az

iskolai

könyvtár

mőködésének szabályait a szervezeti és mőködési szabályzat 8. pontja tartalmazza. 6.8.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és

vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

53

7 A

PEDAGÓGIAI

(NEVELİ

ÉS

OKTATÓ)

MUNKA

BELSİ

ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógia (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint a iskola pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, segítse

elı

az

intézményben

folyó

nevelı

és

oktató

munka

eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 7.1.

A nevelı és oktató munka belsı ellenırzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetık, gyakorlati oktatásvezetı kollégium vezetı Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni.

7.2. Az ellenırzés szempontjait a pedagógiai program és az IMIP tartalmazza. Témáit az éves munkaterv rögzíti. Vizsgálható területei a következık: A pedagógusok munkafegyelme. 54

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. A

nevelı-oktató

munkához

kapcsolódó

adminisztráció

pontossága. A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelı és oktató munka színvonala. Ezen belül: Elızetes felkészülés, tervezés. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az

óra

eredményessége,

követelményeinek

a

helyi

teljesítése.

tanterv (Tantárgyi

eredménymérések) . A tanórán kívüli nevelı munka, az osztályfınöki munka eredményei, közösségformálás. 7.3. Az

intézményben

komplexformában

folyó az

munka

intézményi

ellenırzésével,

értékelésével

Minıségirányítási

Program

foglalkozik A program közép és rövid távú feladatait az intézményi éves

Minıségirányítási

Programba

kell

ütemezni.

A

Minıségirányítási Program komplex jellege folytán alkalmas arra, hogy az intézményi mőködés egészérıl rendelkezzék. Az ehhez kapcsolódó intézményen belüli általános ellenırzési feladatokat, valamint az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók jogait és kötelességeit a Belsıellenırzési Szabályzat határozza meg. A pénzügyi gazdasági ellenırzésre vonatkozóan a gazdaságvezetı, az igazgató által jóváhagyott ellenırzési programot és éves tervet készít. 7.5.Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgáik lebonyolításának helyi szabályai:

55

7.5.1. A kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott idıben a nevelıtestület által meghatározott módon ad számot a tudásról. A mindennapos iskolába járás alól felmentett /magán/ tanuló osztályozó vizsgáját május végén teheti le. 7.5.2. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. A

7.5.3.

tanuló

minısítésérıl,

magasabb

évfolyamba

lépésérıl

a

nevelıtestület dönt. Ha a tanuló a tantervi követelményeket szorgalmi idıben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga idıpontja: augusztus 25-3o. közötti idıszak. A tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 elméleti órát, illetıleg - az összefüggı szakmai gyakorlatról való mulasztás nélkül - a gyakorlati órák 30 %- át, és az elméleti órák 20%-át. Az a tanuló, aki az elıbbieknél többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása kevesebb volt az igazoltnál, illetve, ha a szakmai gyakorlatból pótolta mulasztását és a nevelıtestület engedélyezte, hogy az elméleti tantárgyakból osztályvizsgát tegyen. A vizsgabizottság összetétele: Elnök:

az adott tagozat igazgatóhelyettese, vagy: osztályfınöki munkaközösség vezetıje

Tagjai:

az adott tantárgyból buktató nevelı, az adott tantárggyal azonos szakú nevelı.

Ha a tanuló a kijelölt idıpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptember 1-15. között leteheti. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsga idıpontjáról 15 nappal elıtte értesíteni kell.

56

Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzıkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni.

7.5.4. Különbözeti vizsgát a tanuló a kijelölt idıpontban teheti le. 7.5.5.Az

érettségi

és

szakmai

vizsgák

rendjérıl

jogszabály

által

meghatározott központi szabályzat intézkedik

8 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSI RENDJE 8.1.

Az iskolában a nevelı-oktató munka és a tanulók önálló ismeret szerzésének elısegítése érdekében iskolai könyvtár mőködik.

8.2.

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges

dokumentumok

rendszeres

győjtése,

feltárása,

nyilvántartása, ırzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 8.3.

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kölcsönöz, illetve addig, ameddig az adott tárgy vizsgakövetelményeit nem teljesítette.

8.4.

Az iskolai könyvtár vezetıje rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: a városi , a megyei a Pedagógia Intézettel.

57

8.5. Az iskolai könyvtár mőködtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelıs, akinek munkáját a könyvtáros asszisztens segíti. Feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. 8.6.

Az iskolai könyvtár győjteményének gyarapítása a nevelık és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

8.7.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

8.8.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás

az

iskolai

könyvtár

dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történı használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl.: számítógép használat, INTERNET elérés, stb. diákok számára délutáni idıpontban). tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 8.9.

A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor beiratkozott

közölt

adatokban

dolgozónak,

vagy

történt

változásokat

a

tanulónak

haladéktanul

a

könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. 8.10. Az iskolai könyvtár tanítási napokon nyitvatartási rend szerint tart nyitva. Tanítási szünetben zárva tart. Hétfıtıl csütörtökig 9-12 óráig, illetve 13-14 óra között

58

Pénteken 9-12 óra között. 8.11. A nevelıknek az iskolai könyvtári, illetve a könyvtáros közremőködésével

tervezett

foglalkozások

várható

szolgáltatások

körét

munkatervükben

tanórai

idıpontját, a

tanév

tervezniük

kell,

és

tanóráin

témáját, elején majd

az

kívüli igényelt

tanmenetükben, a

könyvtárossal

egyeztetniük kell. 8.12. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetık: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, dokumentumok.

8.13. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülıje) a könyvtári

dokumentumokban

okozott

gondatlan,

vagy

szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az elıírt határidıre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban elıírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

9 AZ ISKOLAI SPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 9.1. Az iskola tanulói számára heti 2.5 kötelezı testnevelés órát biztosít, délután pedig a sport foglalkozás szabadon választható formában biztosítja a lehetıséget. 9.2.A tanórán kívüli foglalkozások kétféle formában biztosítottak: a) sportfoglalkozások /házi bajnokságok, házi versenyek/ b) szakosztályi munkában a DSE keretein belül. 9.3.Az iskolában Diáksport Egyesület mőködik önálló jogi személyként. A Közoktatási törvény 52. §-a szerint külön szerzıdés szerint átvállalja az iskolától az iskolai sportkor feladatait.

59

9.4.Szakosztályi munkában a DSE az alábbi sportágakban biztosít személyi feltételeket, edzési lehetıségeket. Torna Tollaslabda Atlétika Kézilabda Sakk 9.5.Az iskola a délutáni sport és szakosztályi munkához biztosítja a lehetıségeit: kézilabdapálya futópálya, távol, magasugró hellyel teniszpálya /2 pályás/ tornaterem kondicionáló terem. 9.6.A sportfoglalkozásokat a házi bajnokságok lebonyolítása, s arra való felkészülés tölti ki. A szakosztályi munka rendszeres délutáni edzéseken folyik.

10. TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 10.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt az orvossal. 10.1.1. A megállapodás biztosítja az iskolaorvos heti rendelést végez az iskolában, meghatározott idıpontban. a tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken: fogászat: 7-8. évfolyamon évente 1 alkalommal tüdıszőrés: évente 1 alkalommal belgyógyászati vizsgálat meghatározott évfolyamon évente 1 alkalommal szemészet: meghatározott évfolyamon évente 1 alkalommal nıgyógyászati

vizsgálat:

meghatározott

évfolyamon

évente

1

alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, 60

a továbbtanulás, pályaválasztás elıtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, A tanulóknak a körzeti védını által végzett higiéniai - tisztasági szőrıvizsgálata.

A szőrıvizsgálatok idejére az iskola nevelıi felügyeletet biztosít.

61

12. AZ

INTÉZMÉNY

DOLGOZÓINAK

FELADATA

A

TANULÓI-

ÉS

GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN. (INTÉZMÉNYI VÉDİ-ÓVÓ ELİÍRÁSOK) 12.1

Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

12.2.

Az

iskola

dolgozóinak

feladatai

a

tanuló-és

gyermekbaleset megelızésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tőzvédelmi utasítás és a tőzriadó terv rendelkezéseit. b) Minden

tantárgy

keretében

oktatni

kell

a

tanulók

biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelık a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat.

62

Az osztályfınököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: A tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi elıírásait, a

rendkívüli

esemény

(baleset,

tőzriadó,

bombariadó,

természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalat), a menekülés rendjét, a

tanulók

kötelességeit

a

balesetek

megelızésével

kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák elıtt. A gyakorlati munkavégzés megkezdése elıtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e) A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetési idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni . g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati foglalkozásokat vezetı nevelık baleset-megelızési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. h) Az

iskola

igazgatója

az

egészséges

és

biztonságos

munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idıpontját, a szemlék rendjét és az

63

ellenırzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 15.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen

baleset,

sérülés,

vagy

rosszullét

esetén

haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie, minden

tanulói

balesetet,

sérülést,

rosszullétet

azonnal jeleznie kell az iskola munkavédelmi felelısének, és az igazgatónak. b) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola munkavédelmi felelısének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. c) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos munkavédelmi felelısi feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába

64

legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni.

12.4. Az iskolai nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelızésére vonatkozó

részletes

helyi

szabályokat

az

iskola

munkabiztonsági szabályzata (munkavédelmi) szabályozza.

13.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDİ 13.1 Az iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: - a természeti katasztrófa /pl: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) - a tőz, - a robbantással történı fenyegetés. 13.2. Amennyiben

az

intézmény

bármely

tanulójának

vagy

dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli, eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, a munkavédelmi felelıssel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: igazgató munkavédelmi felelıs

65

igazgatóhelyettesek, kollégiumvezetı, gazdaságvezetı, gondnok, tangazdaság-vezetı, minden nevelı

13.3. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: a) a fenntartót, b) tőz esetén a tőzoltóságot, c) robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, d) személyi sérülés esetén a mentıket, e) egyéb

esetekben

az

esemény jellegének

megfelelı

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 13.4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengı jelzéssel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez.

A

veszélyeztetett

épületet

a

benntartózkodó

tanulócsoportoknak a tőzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 13.5 A

tanulócsoportoknak

a

veszélyeztetett

épületbıl

való

kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelısek. 13.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következıkre: Az épületbıl minden tanulónak távoznia kell A mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell A veszélyeztetett területet a foglalkozást tartó nevelı hagyhatja el utoljára. A tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási

66

helyre történı megérkezéskor a nevelınek meg kell számolnia

13.7. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg - felelıs dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitásáról, a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl, az elsısegélynyújtás megszervezésérıl, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek stb.) fogadásáról. 13.8. Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetıjét az iskola igazgatójának vagy az által kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl, - a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl), - a közmő (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyérıl, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítésérıl. 13.9. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 13.10. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelıtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 13.11.

A

tőz

esetén

szükséges

teendık

részletes

intézményi

szabályozását a „Tőzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza.

67

A robbantással történı fenyegetés esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza.

A tőzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történı megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelıs. A tőzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezı érvényőek.

14 A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 14.1. Az

iskola

tankönyvellátás

az

megszervezéséért

igazgatóhelyettesek a felelısek. Rögzíteni kell a felelıs dolgozó nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 14.2.1. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevı munkatársakkal

az

iskola

igazgatója

megállapodást

köt.

A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelıs dolgozók feladatait, a szükséges határidıket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,

68

14.2.2.Az

iskola

igazgatója

iskolán

kívüli

vállalkozóval

is

megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevı iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidıket a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

14.3. A tankönyvjegyzékbıl az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek

választják

ki

a

megrendelésre

kerülı

tankönyveket. 14.4. A tankönyv ellátás menetrendje: Az iskolai tankönyvellátás megszervezését a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjérıl

szóló

23/2004.

OM.

rendelet

szabályozza: 1. Az iskola minden év november 15-ig felméri a várható kedvezményezettek körét. 2. November 30-ig az iskola igazgatója a felmérés eredményérıl tájékoztatja a szülıi szervezetet, a diákönkormányzatot, a nevelıtestületet. 3. Február 15-ig a szaktanárok leadják a tantárgyak tankönyvigényét a tankönyvfelelısnek. 4. A

tankönyvfelelısök

február

20-ig

elkészítik

a

tankönyvrendeléseket. 5. Február végéig sor kerül könyvellátási szerzıdések megkötésére. 6. Az iskola június hónapban, június 15-ig ismételten felméri az ingyenes tankönyvellátásban részesülık számát.

69

7. Június 30-ig a gyermekvédelmi felelıs összeállítja a végleges kedvezményezetti listát (ebbe bekerülnek elvileg a kezdı évfolyamokra jelentkezık igényei is). 8. Tankönyvárusítás augusztus 21. és szeptember 10. közötti idıszakban zajlik. 9. Az

alakuló

értekezleten

osztályfınökök

javaslatai

gyermekvédelmi alapján

a

felelıs,

az

tankönyvfelelısökkel

módosítja a kedvezményezetti kört. 10. Augusztus

31-ig

az

iskolavezetés

véglegesíti

a

tankönyvtámogatás várható összegét, meghatározza az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülık végleges körét, meghatározza a tartós tankönyvre fordítható összeg mértékét, és a szociális alapú támogatásra fordítható összeget.

15. A FELNİTTOKTATÁS FORMÁI

15.l. Az iskolában felnıtt oktatási tagozat a mőködik 9.évfolyamtól a 12. évfolyamig, /esti, levelezı, tanfolyami formában/ 15.2.A felnıttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva meghatározott napokon 14 órától 19 óráig tart. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelezı. 15.3.A levelezı oktatásban résztvevı tanulók minden félév /negyedév/ végén vizsgát tesznek.

15.4.. További felnıttoktatási forma a tanfolyami képzés, amelyet külön megállapodások, gazdasági számítás alapján köthet az iskola (vállalkozási jelleggel mőködik)

70

15.5. Az iskola felsıfokú intézményekkel kötött megállapodás alapján úgynevezett akkreditált felsıfokú szakképzı évfolyamokat is indíthat. Finanszírozása normatívából illetıleg tandíjból történhet 16. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK 16.1.

Az iskolának zászlaja és címere van, melyek ünnepi alkalmakkor kerülnek bemutatásra.

16.2.

A tanulók nem kötelezı jelleggel az Eötvös József képével ellátott jelvényt, mint iskolai jelvényt használhatják.

16.3

2009.szeptember 1-tıl bevezetésre kerül az iskolai ünnepi formaruha, 7-8-9. osztályokban felmenı jelleggel. Ez a lányok számára fekete középhosszú szoknya és matrózblúz, fiúk esetében fehér ing, sötét öltöny, iskolai nyakkendıvel.

16.4

Az iskolai élet megörökítésére az intézet évkönyve szolgál, Ennek ápolásáért, folyamatos vezetéséért a gimnáziumi igazgatóhelyettes és a könyvtáros felel.

16.5

Fontos és szép feladat az iskola névadója emlékének ápolása. Ebbıl a célból a Magyar Tudomány Napja alkalmából Eötvösnapi programok lebonyolítására kerül sor, melynek során meghívott

elıadók,

a

tananyaghoz

kapcsolódóan,

azt

kiegészítendı tudományos technikai, kulturális információkkal látják el a tanulókat. . Ezen a napon a tanulók képviselıi megkoszorúzzák iskolánk névadójának mellszobrát. 16.6.

Iskolai ünnepségek és megemlékezések rendjét a pedagógia, program, éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza.

16.7.

Kitüntetések a dolgozók, a tanulók, a szülık és az iskolát segítık körében. Ezen

elismerési

formák

egy

részét

törvényi

elıírások

szabályozzák az iskolai nevelıibıl létrehozott jelölı-bizottság, évente tesz javaslatot a felterjesztésre

71

Sajátos, helyi elismerési formák: vezetı pedagógus címzetes igazgató az iskola barátja a szülıi munkaközösségben 6-4 éven keresztül kiemelkedı munkát végzett szülık munkájának elismerése az iskola - arany, ezüst, bronz- fokozatú támogatója „Alkotó Ifjúság” pályázaton résztvevı tanulók díjazása: kiemelkedı tanulmányi és sport munkát végzık munkájának elismerése diákönkormányzatban végzett munka elismerése ifjú matematikus, fizikus stb. cím odaítélése Az „Év Sportolója” cím odaítélése Alma Mater Alapítvány díjai tanulók és nevelık részére.

16.8

Iskolaújság, iskolarádió és iskolatévé mőködtetése.

16.9.

Iskolai INTERNETES Honlap mőködtetése

16.l0. Történeti emlékek győjtése iskolatörténeti kiállítás /az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár közremőködésével, traktormúzeum gyarapítása. A

város

és

vonzáskörzete

történelmi

és

turisztikai

vonatkozásainak feldolgozása az INTERNET-en. 16.11. Az iskolai munkát anyagilag, szakmailag és erkölcsileg segítı alapítványokkal kapcsolattartás. „Ahány nyelv, annyi ember” alapítvány „A 21. Századért” alapítvány

72

16.12. Együttmőködés az intézettel kapcsolatba kerülı szervezetekkel, gazdasági egységekkel, vállalkozókkal. Az iskola kulturális szolgáltatást biztosít a fentiek számára szakképzési irányú támogatások igénybevétele. 17 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

17.1.

Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, a diákönkormányzat és SZMK és a Kisebbségi

Önkormányzat

egyetértésével

és

a

fenntartó

jóváhagyásával lehetséges. 17.2.

A

Szervezeti

és

Mőködési

Szabályzat

módosítását

kezdeményezheti: a fenntartó a nevelıtestület az iskola igazgatója a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége a diákönkormányzat iskolai vezetısége

17.3.

Az

intézmény

szükséges

eredményes

további

és

hatékony

rendelkezéseket

önálló

mőködtetéséhez szabályzatok,

igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások elıírásait az iskola igazgatója a Szervezeti és Mőködési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 17.4.

Az intézmény a Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az iskola hivatalos honlapján teszi közzé.

73

17.5

Azokról az intézménybe hozott eszközök használatáról, amelyrıl az intézményi óvó védıelıírások nem rendelkeznek az iskola igazgatója dönt.

74

JEGYZİKÖNYV

A hevesi Eötvös József Középiskola Diákönkormányzata az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.

Az alábbi megjegyzést teszi:

.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

Heves 2009-09-30.

75

JEGYZİKÖNYV

Heves Város Kisebbségi Önkormányzata az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát megismerte, és azzal egyetért.


.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

Heves, 2009-09-30

76

JEGYZİKÖNYV

A hevesi Eötvös József Középiskola Szülıi Munkaközössége az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.


.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

Heves, 2009-09-30

77

JEGYZİKÖNYV

A hevesi Eötvös József Középiskola Közalkalmazotti Tanácsa az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.


.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

Heves, 2009-09-30

78

ELFOGADÁSI ZÁRADÉK

Az intézet Szervezeti és Mőködési Szabályzatát az iskola SZMK vezetısége véleményezte, elfogadásra javasolja. Heves, 2009-09-30

Az iskola Közalkalmazotti Tanácsa és a Szakszervezeti Bizottsága az SZMSZ -t megismerte és elfogadásra javasolja.

.......................................................... Közalkalmazotti Tanács nevében nevében

.......................................................... Szakszervezeti Bizottság

Az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát a nevelıtestület megismerte, és elfogadta.

Az Eötvös József Középiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát módosítását Heves Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 200……………………. hó………… napján megtartott ülésén jóváhagyta.

Szabó Sándor Jegyzı

79

Mellékletek 1. számú melléklet

Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezetı köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérıl, amely a szervezeti és mőködési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél elıforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létezı szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstıl, - helyi rendelettıl, - egyéb belsı szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelı cselekménybıl, - mulasztásból, - hiányosságból.

2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minısülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntetı-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) elıfordulásának megelızése. A megelızés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az elızetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetıi ellenırzés eszközével a szabálytalanság elıfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhetı legyen.

80

A FEUVE rendszerben az ellenırzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belsı ellenırzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelısökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belsı ellenırzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelısök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetıek legyenek.

4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelıs intézményvezetınek kell gondoskodnia arról, hogy az elsı szintő pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelıségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítı mőködését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, mőködési folyamataira, ahol a szabálytalanságok elıfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elı, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetıségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.

5. A nagyobb kockázatot rejtı feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelızése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtı feladatok, folyamatok a következık: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetıségét rejtı folyamatok, tevékenységek, - a szerv belsı eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek.

5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsısorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségő készpénz, illetve készletmozgás van);

81

2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegő kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagy összegő finanszírozások fokozott ellenırzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnıtt jelentéső területek fokozott ellenırzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külsı ellenırzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetıségét rejtı folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belsı rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelızését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények elıfordulási típusairól, területeirıl, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetıségérıl. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylı területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési fıösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytıl jelentıs tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, - az adott terület ellenırzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenırzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenırzik-e, utólag mikor történik ellenırzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belsı ellenıri, illetve esetleg külsı ellenıri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlı, mely az ellenırzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fı szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3. A szerv belsı eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belsı eljárásrendjét, különös tekintettel a belsı szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelıen gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenırzésérıl. 5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı:

82

- a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.

Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenırzési feladatok például a következık lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenırzése, áttekintése jogosság, célszerőség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelı jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem elıtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelıségének, átlátható rendszerben történı kezelésének ellenırzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegő termékek beérkezést követı nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés elıtt az érvényesítıi feladatok ellátásának teljes ellenırzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedıen, - a pénzügyi teljesítés elıtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenırzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követı számviteli folyamatok nyomon követése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni.

6. Az intézményvezetı értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezetı a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes mőködési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következıket:

83

- a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelı ütemben történik-e, kellı rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenırzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelıek-e a kialakított ellenırzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellı figyelmet. Az intézményvezetı a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belsı ellenır, valamint - a külsı ellenıri szervezet megállapításai alapján is.

7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következı feladatai lehetnek, ha mőködése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenırzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetıt; b) amennyiben az intézményvezetı észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles errıl a felügyeleti szerv vezetıjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetıjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelı intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.

8. A büntetı, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetıeljárás megindítása A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bőncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetıeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése elıírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekrıl szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, 84

kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetıleg a szabálysértési hatóság részérıl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsısorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegő jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelısség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelı rendelkezései.

8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelısség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelı rendelkezései az irányadók.

85

2. sz. melléklet

E ö t v ö s J ó z s e f K ö z é p is k o la H ev es , D obó ú t 2 9 .

A z E ö t v ö s J ó z s e f K ö z é p is k o la Kollégiumának SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Heves, 2009. szeptember 30.

86

I. ........................................................................................A Mőködési Szabályzat hatálya 88 II....................................................................................A kollégium rendeltetése, feladata 88 III. ..............................................................................Tanulókra vonatkozó rendelkezések 89 1. Felvétel a kollégiumba, kollégiumi tagsági viszony ....................................................89 2. Elhelyezés a kollégiumban ...........................................................................................90 3. Kollégiumi térítési díj-fizetési kötelezettség ................................................................90 4. Kollégiumi tagság megszőnése ....................................................................................90 5. A tanulók önkormányzata.............................................................................................91 6. A kollégium tanulóinak vélemény-nyilvánítási formái, színterei ................................92 7. A tanulók kollégiumon belüli munkájának értékelése .................................................92 8. Jutalmazás a kollégiumban ...........................................................................................92 9. A kollégiumi tanuló fegyelmi és kártérítési felelıssége, az intézmény kártérítési felelıssége ............................................................................................................................93 10. A kollégium házirendje ............................................................................................93 11. A kollégium napirendje, hetirendje ..........................................................................94 IV. ................................................................................................ A nevelıtestület jogköre 94 V. ............................................................................... A vezetık közötti feladatmegosztás 95 1. A középiskola igazgatója:.............................................................................................95 2. Kollégium vezetıje:......................................................................................................95 VI. ................................................................................................ A kollégium kapcsolatai 96 1. Kapcsolat az iskolával ..................................................................................................96 2. Kapcsolat intézményekkel, szervezetekkel ..................................................................96 3. Kapcsolat a szülıkkel ...................................................................................................96 VII............................................................................................. A kollégium munkarendje 97 1. Mőködési rend ..............................................................................................................97 2. Kimenı, hazautazás ......................................................................................................97 3. Hagyományok, ünnepélyek, megemlékezések .............................................................97 4. A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása ................................................98 5. A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége ................................................................98 6. Az étkezés.....................................................................................................................98 7. Kirándulások.................................................................................................................98 VIII. ..............................................................A nevelımunka belsı ellenırzésének rendje 99 IX. .................................................. A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme 99 1. Egészségvédelem..........................................................................................................99 2. Munkavédelem ...........................................................................................................100 X. .................................A kollégium létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 100 XI. ........................................................................................................ Záró rendelkezések 101

88

I. A Mőködési Szabályzat hatálya Az Eötvös József Középiskola Kollégiuma Mőködési Szabályzatának hatálya kiterjed egész mőködési területére. Egységeken belül: • az ott lakó tanulókra • a pedagógus munkakörben dolgozókra • a nem pedagógus munkakörben dolgozókra A Szervezeti és Mőködési Szabályzat érvényessége: A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a kollégium nevelıtestülete fogadja el. A diákönkormányzatnak – a jogszabályban elıírt kérdésekben – egyetértési joga van. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

II.

A kollégium rendeltetése, feladata

1. Kollégiumunk feladata az Eötvös József Középiskola diákjai közül elhelyezést biztosítani azok számára: akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs lehetıségük; akiknek a tanulásához a szülı nem tud megfelelı feltételeket biztosítani. 2. Kollégiumunk feladata a tanuló: humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklıdésének megfelelıen tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése; sportolási, mővelıdési és önképzési lehetıségének biztosítása; öntevékenységének, együttmőködési készségének fejlesztése, önállóságának és felelısségtudatának fejlesztése; a pályaválasztásához, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elısegítése. 3. A kollégium kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, az iskolával. 4. A kollégium egész tevékenységét, aktuális feladatait a tanulóközösségek aktív közremőködésével valósítja meg. A közösségi élet szervezıje, irányítója a diákönkormányzat. 5. A kollégium az Eötvös József Középiskolával egybeszervezett, közös igazgatású, de szakmailag önálló intézmény. Fenntartója Heves város Önkormányzata. 6. Kollégiumunk fiú lány részlege egy épületben,egy telephelyen mőködik: A tanulók a Körzeti Általános Iskola diákotthonában kerülnek elhelyezésre. 7. Az Eötvös József Középiskola élén kinevezett igazgató áll. Munkáját igazgatóhelyettesek, gazdaságvezetı és a kollégium vezetıje segíti.

88

89

III.

Tanulókra vonatkozó rendelkezések

1. Felvétel a kollégiumba, kollégiumi tagsági viszony A kollégiumba a tanulók egyéni kérelemmel, vagy az iskola útján kérhetik felvételüket. Felvételnél elınyben részesülnek az árva, félárva, a többgyermekes családból származó, a hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulók. A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt a kollégium soron kívül teljesíti. Állami gondozás alatt álló tanuló felvétele – a törvényes képviselı kezdeményezésére – kötelezı. A felvétel egy tanévre szól – kivéve a gyámhatóság által kezdeményezett felvételt -, melyet évenként meg kell újítani. A megújított kérelem elbírálása – a diákönkormányzat véleményének meghallgatása mellett – az igazgató joga és feladata. Tanév közben a tanuló az iskola útján jelentkezhet a kollégiumba. A kéréseket szabad férıhely esetén ki kell elégíteni. A kollégiumba történı felvételrıl, illetve az elutasításról a szülıket írásban értesíteni kell. Az elutasító határozatnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait, valamint a fellebbezési joggal kapcsolatos tudnivalókat. A kollégiumi tagság megújítását a nevelıtestület és a diákönkormányzat az alábbi szempontok figyelembe vételével mérlegeli: • • • •

a képesség szerinti tanulmányi munka közösségi tevékenység az elızı tanévben tanúsított magatartás szociális helyzet

89

90

2. Elhelyezés a kollégiumban A tanuló kollégiumban történı elhelyezésének feltételei: • Az elhelyezést kérı szülı, iskola írásos kérelme (jelentkezési lap). • A kollégium elızetes kiértesítése. • A szükségesnek tartott felszerelési tárgyak, eszközök megléte. Az elhelyezést nyert tanulók csoportba történı beosztásáról – a nevelıtestület és a diákönkormányzat egyetértésével – a kollégium vezetıje dönt. A csoport létszáma 25 – 27 fı, melynek élén nevelıtanár áll. A kollégium lakója tagja lehet minden olyan – az intézményen kívüli egyesületnek, körnek vagy klubnak, amelyek tevékenysége elısegíti erkölcsi – szellemi - testi fejlıdését, tanulmányi munkájában nem hátráltatja. Az ezekben való részvételre engedélyt kért és kapott.

3. Kollégiumi térítési díj-fizetési kötelezettség A kollégium lakói igényt tarthatnak étkezésre, ezt térítési díj ellenében igényelhetik. Ennek befizetése az intézményben kialakított és a tanév elején kihirdetett rend szerint történik (minden hónap harmadik hetében). A térítési díj mértékét a mindenkor érvényben lévı rendeletekben, jogszabályokban rögzített normáknak megfelelıen kell meghatározni. Térítési díjat a hónap minden munkanapjára (tanítási napra) fizetni kell, kivéve, ha a tanuló távollétét egy munkanappal korábban jelzi. Az étkezési térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az Oktatási Törvény idevágó paragrafusa szerint kell eljárni. (Oktatási Törvény 75.§. 7.)

4. Kollégiumi tagság megszőnése •

Megszőnik a tanuló kollégiumi tagsága: Az Oktatási Törvény 68. §. /4/ bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszőnésével, egyébként a tanév végén. A fegyelmi határozattal kizártak esetében, a határozat jogerıre emelkedésével. Azok esetében, akik tagságukról írásban, a szülı egyetértésével lemondanak, a nyilatkozatban megjelölt napon. Ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.

90

91

5. A tanulók önkormányzata A kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A kollégiumi diákközösségek döntési jogot gyakorolnak a nevelıtestület véleményének meghallgatásával: • közösségi életük tervezésében, szervezésében; • tisztségviselıik megválasztásában. A kollégiumban lakók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek mőködését az általuk felkért nagykorú személy támogatja. • A diákönkormányzat dönt saját mőködésérıl, az ehhez nyújtott anyagi eszközök felhasználásáról, hatásköreinek gyakorlásáról, a tájékoztatás rendszerérıl. A választó tanulóközösség elfogadja, és a nevelıtestület hagyja jóvá a diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a kollégium mőködésével és a diákokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Munkájuk során használhatják a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem zavarják a kollégium mőködését. Tanévenként legalább egy diákközgyőlést kell tartani, amelyen megvitatásra kerül: • a diákönkormányzat mőködése • a tanulói jogok érvényesülése A diákönkormányzat jogosult szövetséghez csatlakozni, de a szövetség a kollégiumban nem gyakorolhatja a diákönkormányzat jogait. A kollégiumi diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a tanulókat érintı alábbi kérdésekben: • A jogszabályban meghatározott ügyekben a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor, módosításakor. • A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek kidolgozásakor. • Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. • A házirend elfogadásakor, illetve annak módosításakor. A kollégiumi diákönkormányzat további véleményezési jogot gyakorol: • • • • • • •

A kollégium munkájának, a tanulók helyzetének elemzésében, értékelésében. Pályázatok, versenyek, vetélkedık meghirdetésében, szervezésében. A tanulók fegyelmi ügyeiben. A kollégium külsı kapcsolatainak kialakításában. A könyvtár, sportlétesítmények mőködési rendjének kialakításában. A diákmozgalmat segítı nevelık munkájának értékelésében. Ünnepségek, szabadidıs programok szervezésében, hagyományok ápolásában és új hagyományok teremtésében.

91

92

6. A kollégium tanulóinak vélemény-nyilvánítási formái, színterei A tanulók szervezett vélemény-nyilvánítási és tájékoztatási színtere a diákközgyőlés: • Megtartására a tanév elején és a második félévben kerül sor. • A közgyőlés elıkészítésébe a diákönkormányzatot bevonjuk. Tanulócsoportok számára szervezett megbeszélés: • havonta egy alkalommal tartandó • a csoport életével összefüggı kérdések megbeszélése

7. A tanulók kollégiumon belüli munkájának értékelése A tanulók kollégiumi foglalkozáson, rendezvényen, szakkörben nyújtott teljesítményét, illetve közösségi munkáját és magatartását félévkor és a tanév végén értékelni kell. Az értékelést a csoportvezetı tanár és a diákönkormányzat – a nevelıtestület által jóváhagyott szempontok alapján – együttesen végzi. Az értékelés legyen személyre szabott, vegye figyelembe a tanulók képességét, a tanuláshoz, a munkához, a szakmájához való viszonyát. Az egyes tanuló értékelését a tanuló jelenlétében, csoportfoglalkozáson kell ismertetni, megbeszélni és elfogadtatni. Az összegzı értékelés mellett folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanuló kollégiumi tevékenységét, annak pozitív és negatív tapasztalatait megbeszélve vele. A tanuló kollégiumi értékelését szóban vagy írásban ismertetni kell szüleivel, illetve a törvényes képviselıjével.

8. Jutalmazás a kollégiumban A kollégiumi közösség, az egyes tanuló tanulmányi – közösségi munkájában elért, magatartásába mutatott kimagasló teljesítményéért jutalmazni kell. Erre a közösség elıtt kerüljön sor. A jutalmazás formáit és annak fokozatait – a diákönkormányzat egyetértésével – a nevelıtestület állapítja meg. A diákönkormányzat jelentısebb díjak, jutalmak odaítélésekor egyetértési jogot gyakorol, illetve ezek adományozását kezdeményezheti. A dicséretrıl, a jutalmazásról tájékoztatni kell a tanuló szüleit, gondviselıjét, osztályfınökét. Az egyéni- és csoportjutalmakat a költségvetés kollégiumra fordítható részébıl kell fedezni. A jutalmazás fokozatai, formái: • nevelıtanári dicséret (szóban és írásban) • diák-önkormányzati dicséret (szóban és írásban) • kollégium vezetıi dicséret (szóban és írásban)

92

93

9. A kollégiumi tanuló fegyelmi és kártérítési felelıssége, az intézmény kártérítési felelıssége Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért: • megrovás • szigorú megrovás • kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A fegyelmi büntetés nem lehet megszégyenítı, megalázó, megtorló jellegő. A fegyelmi büntetést a tantestület hozza. A tanuló fegyelmi büntetését csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerıre emelkedett. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét (gondviselıjét) értesíteni kell. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap eltelt. A kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért – vétkességre tekintet nélkül – teljes mértékben a kollégium felel.

10. A kollégium házirendje A házirendet a kollégium vezetıje készíti el, – a diákönkormányzat egyetértési jogát gyakorolva - a nevelıtestület fogadja el. A házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelezettségeit, a kollégiumi tanulók munkarendjét, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, a kollégium helységeinek és berendezéseinek, eszközeinek használati rendjét. A házirend a közösség kialakításának egyik eszköze, ezért a házirend legyen: • pedagógiailag átgondolt • a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó • legyen alkalmas az otthonos légkör kialakítására, a demokratikus elvek érvényesítésére A házirendet a diákönkormányzat egyetértésével évenként felül kell vizsgálni, és a javaslatok figyelembe vételével szükség szerint módosítani kell. A házirendet a kollégiumban ki kell függeszteni, egy példányát a kollégiumba történı beiratkozáskor a szülınek, tanulónak át kell adni. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

93

94

11. A kollégium napirendje, hetirendje A kollégiumi életet a házirend, a napi- és hetirend szabályozza. A napirendet, a hetirendet az egyes nevelési egységek – az egységes nevelési célok és feladatok figyelembe vételével – készítik el. A napirend az iskolai és a gyakorlati oktatási nap rendjéhez igazodva tartalmazza a tanulók idıbeosztását. A csoportok számára szervezett foglalkozások rendszerét a házirend tartalmazza.

IV.

A nevelıtestület jogköre

1. A nevelıtestület a kollégium pedagógusainak közössége, a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. • A nevelıtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógusa, gazdasági vezetıje, valamint az oktató-nevelı munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettséggel rendelkezı alkalmazott. 2. A nevelıtestület döntési, véleményezési és javaslattevı jogkörét a Közoktatási Törvény 56.§ /3/ bekezdése és az 57.§-a szabályozza. 3. A nevelıtestület éves munkaterv szerint ülésezik. Az ülések levezetıje a kollégium vezetıje. 4. Rendkívüli nevelési értekezletet kell összehívni a nevelıtestület egyharmadának javaslatára, illetve ha az iskola igazgatója, vagy a kollégium vezetıje kezdeményezi azt. 5. A nevelıtestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban meghatározott eseteket. 6. A nevelıtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a diákönkormányzat tárgy szerinti illetékes képviselıjét. 7. Az értekezletrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet a kollégium vezetıje által megbízott személy vezeti. A jegyzıkönyv tartalmazza: • az értekezlet tárgyát, helyét, idejét • a jelenlévık nevét • a hiányzók nevét és a hiányzás okát • a megtárgyalt témák és javaslatok lényegét 8. A nevelıtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és a tanulók magatartását, munkáját értékelı megbeszéléseket, az értekezlet vitaanyagát szolgálati titokként kell kezelni, azt meg kell ırizni.

94

95

V.

A vezetık közötti feladatmegosztás

1. A középiskola igazgatója: Az igazgató képviseli – az egész intézménnyel összefüggésben – a kollégiumot. Képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott eseteiben a kollégium vezetıjének átadhatja. Dönt – a kollégium vezetıjének véleményét figyelembe véve – a kollégium mőködésével, az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával és a tanulók kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal a kollégium valamely közösségének vagy más szervének a hatáskörébe. A közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyára, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó döntési jogkörét – külön jogszabályban megállapított esetekben – az elıírt egyeztetési kötelezettség betartásával gyakorolja.

2. Kollégium vezetıje: Az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatót – meghatározott és a kollégiumot érintı ügyekben, megbízás alapján – távolléte esetén teljes felelısséggel és jogkörrel helyettesíti. Feladatait a „munkaköri leírásban” rögzített területeken tervszerően és felelısséggel végzi: • Éves munkatervet készít a feladatokról, és azt egyezteti az igazgatóval. •

Ellenırzési tapasztalatait megbeszéli az érintett dolgozókkal, javaslatokat ad és feladatokat határoz meg. Tájékoztatja a nevelıtestületet és az igazgatót.

•

Felel a házirend (heti- és napirend), a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok betartásáért.

•

Ellenırzi a nevelık munkavégzését, a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok teljesítését.

•

Rendszeresen ellenırzi a kollégiumi helyiségek tisztaságát és rendjét, a használati tárgyak és eszközök állapotát.

•

Ellenırzi az étkezés rendjét, a higiéniai, minıségi és mennyiségi követelmények betartását.

Elkészíti a nevelık munkaidı-beosztását, az ügyeleti és helyettesítési rendet, biztosítja annak zavartalan érvényesülését. Ellenırzi az ezzel összefüggı pénzügyi elszámolások szabályosságát.

95

96

VI.

A kollégium kapcsolatai

1. Kapcsolat az iskolával

Kollégiumunk a középiskolával egybeszervezett, ezért: • •

a kollégium nevelıi tagjai az iskola nevelıtestületének együttmőködésük a nevelés és oktatás területén alapvetı jelentıségő, folyamatos és szoros

A kollégiumi és iskolai nevelési program összehangolása, egyeztetése a kollégium vezetı feladata.

A kollégium nevelıi figyelemmel kísérik az iskolában folyó munkát, részt vesznek abban. Ennek konkrét formáit munkatervben, rendezvénytervben rögzítjük.

Közös programokat szervezünk, kölcsönösen részt veszünk egymás fontosabb rendezvényein.

Gondoskodunk az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzatok együttmőködésérıl.

2. Kapcsolat intézményekkel, szervezetekkel

A kollégium vezetıje, nevelıtestülete, diákönkormányzata tartós és szoros kapcsolat kialakítására törekszik más kollégiumokkal.

Külön gondoskodunk a városban mőködı mővelıdési, mővészeti, kulturális és szórakoztató intézményekkel való tartalmas kapcsolat kialakítására.

3. Kapcsolat a szülıkkel

Szoros kapcsolattartásra törekszünk. Célunk a szülık részletes tájékoztatása a kollégiumi életrıl, az itt folyó sokrétő tevékenységrıl.

A szülık személyes tájékoztatását szolgálják a tanévenként kétszer tartott szülıi értekezlet, amelyen • •

Nyilvánosságra hozzuk a Szervezeti és Mőködési Szabályzatot, a Házirendet minden beiratkozónak átadjuk. tájékoztatást adunk az étkezési-térítési díj befizetésének rendjérıl és az ezért nyújtott szolgáltatásunkról

Indokolt esetben a csoportvezetı tanár írásban vagy telefonon tájékoztatja a szülıt gyermeke kollégiumban tanúsított magatartásáról, tanulmányi eredményérıl, jutalmazásáról vagy fegyelmi vétségérıl.

A szülıvel folytatott beszélgetés során felmerült, a gyermekre vonatkozó észrevételt, véleményt, információt bizalmasan, szolgálati titokként kezeljük.

96

97

VII.

A kollégium munkarendje

1. Mőködési rend

A kollégium munkarendje alkalmazkodik az iskola munkarendjéhez.

Tanulóink a tanévkezdést megelızı napon költöznek be a kollégiumba, és ott tartózkodnak az elméleti, valamint a gyakorlati oktatás idıtartama alatt.

Tanulóink az iskolai elfoglaltságon kívüli idejüket a kollégiumban töltik, és tanulásra, sportolásra, szervezett kollégiumi foglalkozásra, valamint környezetük rendben tartására, pihenésre fordítják.

A kollégiumba felvételt nyert tanulókból csoportokat alakítunk ki, melyek összetételét és létszámát – a nevelıtestület és a diákönkormányzat javaslatait figyelembe véve – a kollégium vezetıje határozza meg. (A csoportlétszám általában 25 fı, de legfeljebb 27 tanulóból szervezhetı.)

2. Kimenı, hazautazás

A tanulók tanítási napokon 1530 óráig szabadon rendelkeznek idejükkel. Egyéb kötelezettségeiket a napirend illetve a házirend tartalmazza.

A tanulók minden hétvégén hazautaznak, kivéve, ha az iskolában szervezett rendezvény, vagy más rendkívüli esemény ezt nem teszi lehetıvé.

Hét közben hazautazási engedély adható: • rendkívüli esetben, a szülı kérésére • tanítási szünet, a gyakorlati oktatás szüneteltetése esetén

Az állami gondozásban lévı tanulók eltávozását, szünidei távollétét – a gyámhatósággal történt megbeszélés alapján – a csoportvezetı nevelı engedélyezheti. A szülı vagy más hozzátartozó láthatási jogának korlátozása esetén a határozatban foglaltak szerint kell eljárni.

Tanítási szünetek alkalmával a tanulók hazautaznak, a kollégium nem üzemel. A kollégiumot az utolsó tanítási napon 1600 óráig el kell hagyni, és a tanítást megelızı nap 1800 órájától lehet oda visszatérni. Szükség esetén különleges esetben ettıl el lehet térni.

Az állami gondozásban lévı tanulók szünidei ellátásáról a Gyermek- és Ifjúságvédı Intézet, illetve a fenntartó gondoskodik.

3. Hagyományok, ünnepélyek, megemlékezések

Tanulóink részt vesznek az iskolában rendezett ünnepségeken, megemlékezéseken. Ezeken a napokon külön ünnepséget nem kell tartani, de a kollégium járuljon hozzá a maga sajátos eszközeivel az ünnepi élmény fokozásához.

A munkatervben rögzített idıben kollégiumi közgyőlést kell tartani.

A Pedagógiai Programban megfogalmazott, hagyományos kollégiumi rendezvényeket úgy kell megszervezni, hogy azok segítsék elı a közösség fejlıdését, az otthonos légkör kialakulását. (Karácsony-est, elsısök fogadása, végzıs tanulók búcsúztatása.)

97

98

A kollégiumi ünnepségek, rendezvények szervezését a diákönkormányzat irányításával a közösségek végezzék, a kollégium nevelıinek egyetértésével és támogatásával.

4. A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása

Látogatásra jogosultak, akik számára ezt jogszabály lehetıvé teszi, vagy a fenntartó engedélyezi.

Nem magyar állampolgárok meghívásához, kollégiumi foglalkozáson való részvételükhöz engedélyt a fenntartó, az intézmény igazgatója, vagy a kollégium vezetıje adhat.

A kollégiumba látogatókat (elsı bekezdés szerint) az igazgató, vagy a kollégium vezetıje kísérje el a foglalkozásokra. Ismeretlen látogatónak a személyazonosságát igazolnia kell.

5. A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége

A kollégium tanulója valamely más intézmény, szervezet, egyesület tevékenységében a kollégium vezetıjének (a szülı egyetértésével) engedélyével vehet részt. Az engedély meghatározott idıre, vagy egy-egy alkalomra szól.

A kollégium vezetıje a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével engedélyezheti olyan egyénileg, vagy csoportosan végzett tevékenységben való részvételt, amely erısíti a kollégiumi nevelımunkát, nem okoz a diák számára túlterhelést, nem gátolja az alapvetı kötelezettségeinek a teljesítését.

A csoportvezetı nevelı legyen tájékozott a tanuló kollégiumon kívüli tevékenységérıl, tapasztalatairól számoljon be a nevelıtestületnek, az osztályfınöknek és a szülınek.

6. Az étkezés

A kollégium tanulói részére az étkezést a külsı vállalkozó a Középiskola, és Körzeti Tagiskola étkezdéjében biztosítja.

A tanulóknak a befizetett étkezési térítési díj ellenében – iskolai és gyakorlati foglalkozások idején – napi háromszori étkezést biztosítunk.

A kulturált étkezés szabályait, az ebédeltetés rendjét a házirendben rögzítjük, annak betartását ellenırizzük.

Szükség szerint – kirándulás, távoli gyakorlat esetén – a napi élelem csomagban is kiadható.

7. Kirándulások

A kollégium diákjai, közösségei számára kirándulás szervezhetı ismeretszerzés, valamint a szabadidı tartalmas eltöltése érdekében.

A kirándulás költségeit elsısorban a tanulók biztosítják. Indokolt esetben – a diákönkormányzat egyetértésével – a kollégium diákjóléti keretébıl hozzájárulás adható az utazási költségekhez.

98

99

VIII.

IX.

A nevelıtestület és a diákönkormányzat javaslatára kirándulás – az azt kiérdemlı közösségek vagy tanulók számára – jutalomként is szervezhetı. Ebben az esetben a költségek fedezetét a diákjóléti keretbıl kell biztosítani.

A nevelımunka belsı ellenırzésének rendje

A kollégiumban folyó nevelı-oktató munka ellenırzését az éves munkatervben meghatározottak szerint kell végezni.

A nevelı-oktató munka ellenırzésére az iskola igazgatója és a kollégium vezetıje jogosult.

Az ellenırzést végzık tapasztalataikat megbeszélik az érintett nevelıvel.

Az ellenırzések tapasztalatainak összegzését nevelıtestületi értekezleten ismertetni kell. Itt kerüljön sor az értékelésbıl következı feladatok meghatározására is.

A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme

1. Egészségvédelem Gondoskodni kell a kollégiumban alkalmazottak számára tisztálkodási és öltözıhelyiségrıl. Fertızı betegség, járvány esetén az iskola, illetve a kollégium orvosának intézkedése szerint, a kollégium vezetıje köteles teljes, vagy részleges óvintézkedéseket életbe léptetni (elkülönítés, fertıtlenítés…). A hatáskörét meghaladó esetben a fenntartóhoz kell fordulnia. A betegek elkülönítésére a kollégiumban ilyen célra helyiség nincs, ezért a kollégium munkarendjében megfogalmazottak szerint a betegek hazautazásáról és az otthoni gyógykezelésük megkezdésérıl gondoskodunk. (Szülı értesítése, szükség esetén kísérı biztosítása, házi orvoshoz küldésük…) Az alapvetı fontosságú gyógyszerek és egyéb egészségügyi anyagok beszerzésérıl, pótlásukról az iskolai költségvetés terhére gondoskodunk. A gyógyszerek és egyéb egészségügyi felszerelések biztonságos tárolásáért, ezek elıírás szerinti felhasználásáért a kollégium nevelıi felelısek. Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás minden dolgozóra kötelezı. A tanulóknak részt kell venniük az orvosi vizsgálatokon, felvilágosító egészségügyi elıadásokon, és el kell végezniük mindazon teendıket, amelyek egészségügyi ellátásukat, gyógykezelésüket biztosítják. A tanulók szakszerő egészségügyi ellátását, az orvosi teendıket, ezzel a feladattal megbízott szakorvos látja el.

99

100

2. Munkavédelem A kollégium munkavédelmi feltételeinek biztosításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenırzéséért, továbbá a tanulók, valamint a dolgozók egészségét és testi épségét fenyegetı veszélyek elhárításáért a kollégium vezetıje a felelıs. Az intézmény – benne a kollégiumi – munkavédelemmel kapcsolatos feladatait külön szabályzat tartalmazza.

X.

A kollégium létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A kollégium helyiségeit, a hozzá kapcsolódó létesítményeket (ebédlı, tornaterem), és azok felszeléseit rendeltetésszerően, a takarékosság és ésszerőség, az állagmegóvás szem elıtt tartásával kell használni. A kollégium és környezete tisztaságának, rendjének megtartása minden tanuló számára kötelesség. Mindezek megtartásában a nevelık elsıdleges felelıssége mellett, az ügyeletet ellátó tanulóknak is kiemelt felelısségük van.

100

101

XI.

Záró rendelkezések A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

ZÁRADÉK A jelen szervezeti és Mőködési Szabályzatot a nevelıtestület ...........mellette, …….. ellene leadott szavazattal, ……..tartózkodás mellett elfogadta. A diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározott körben – a Szervezeti és Mőködési Szabályzattal egyetért.

Heves, 2009. szeptember. 30.

A ..................................................... Kollégium Szervezeti és Mőködési Szabályzatát jóváhagyom.

Heves, ............................................... ............................................ önkormányzat jegyzıje

101

3.sz. melléklet

EÖTVÖS JÓZSEF KÖZÉPISKOLA 3360, Heves Dobó út 29. Telefon: (36) 346 - 118; Fax: (36) 346 - 897 E-mail: [email protected] WEB: http://www.ejk-heves.hu OM azonosító: 031604 Intézmény-akkreditációs lajstromszám AL-1911 Felnıttképzési nyilvántartási szám: 10-0224-05

Készült: 2010. szeptember 01. Együd László igazgató

103

Házirend Minden tanuló és tanár az iskola teljes jogú polgára, jogaik és kötelességeik vannak.

I. Bevezetı rendelkezések 1) A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Az abban foglaltakat be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek és az iskola minden dolgozójának. 2) A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintı döntések meghozatala elıtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetıvé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételét. 3.) A tanulók nagyobb közössége a tanulói létszám 25 %-a.

II. Tanulói jogok gyakorlása 1) Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselıje - a törvényben elıírt módon az osztályfınökétıl, illetve az iskola vezetıjétıl kérhet jogorvoslatot. 2) Az iskolai közösségek az életüket érintı bármely kérdésben a diákönkormányzat (DÖK) által érvényesíthetik jogaikat. 3) A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintı kérdésekben kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét. 4) Ki kell kérni a DÖK véleményét egy-egy kisebb tanulócsoportot (pl. osztály) érintı, de a többi tanulócsoport számára is példaértékő kérdésekben, intézkedésekben. 5) Az iskola vezetısége az elıbbiektıl eltérı esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. 6) A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. 7) Diákkör létrehozását minimum 15 fı tanuló kezdeményezheti. 8) Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. 9) A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. 10) A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a mőködés feltételeit.

103

104

III. A tanulói jogviszony 1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés útján történik. A felvételrıl vagy átvételrıl az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beírás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az elıbbi idıponttól kezdve gyakorolhatja. 2) Más iskolából érkezı tanulónak az adott osztály képzési sajátosságainak megfelelı tantárgyból, ill. a tantervi anyag idıarányos részébıl szükség szerint különbözeti vizsgát kell tennie. 3) Az iskola minden év április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, a felkészítés szintjérıl, amelyekbıl a tanulók tantárgyat választhatnak. Május 20-áig felméri a nem kötelezı tanórákat választó tanulók létszámát. A tanulónak, ill. kiskorú tanuló esetén a szülınek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következı tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelezı tanítási órán, ill. jelentkezni kíván a nem kötelezı tanítási órára. Ha a tanuló, ill. szülıje a fenti idıpontig nem nyilatkozik a tantárgyválasztásról, akkor az iskola folyamatosnak tekinti részvételét. Indokolt esetben a tanév második félévére felmenthetı a nem kötelezı tanórai foglalkozások látogatása alól (kivéve az emelt szintő érettségi vizsgára történı felkészítı foglalkozást) az a tanuló, aki ezt a szándékát legkésıbb január 15-ig írásban kérte. 4) Ha a tanuló osztályozóvizsga keretében teljesítette egy tantárgyból az évfolyamra elıírt követelményeket, akkor az adott évfolyamon a teljesített tantárgyból a tanórák látogatása nem kötelezı 5) Ha a tanuló nem teljesíti az évfolyamra elıírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetés miatt a tanév folytatásától eltiltottak. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot vagy osztályzatokat kapott, javítóvizsgát tehet. 6) Megszőnik a tanulói jogviszonya: a) tanköteles kivételével annak a tanulónak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót - kiskorú esetében a szülıt - legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire; b) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; c) a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerıre emelkedésének napján; d) az utolsó évfolyam elvégzését követı elsı vizsgaidıszak (érettségi) utolsó napján. 7) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. 8) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetıleg akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.

104

105

IV. A tanulók jogai 1) A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erıszakkal szemben. A tanuló nem vethetı alá testi fenyítésnek, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Bármilyen okból tilos a hátrányos megkülönböztetés. Nem minısül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelı és oktató munka jellegébıl következı törvényes különbségtétel. 2) A tanuló joga, hogy: a) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésrıl; az ıt nevelı és oktató pedagógus munkájáról, az iskola mőködésérıl, továbbá tájékoztatást kapjon a személyét és a tanulmányait érintı kérdésekrıl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetıihez, pedagógusaihoz, a szülıi munkaközösséghez, s arról legkésıbb a megkereséstıl számított harminc napon belül érdemi választ kapjon; b)javaslatot tehet dicséretekre, elmarasztalásokra, szociális juttatásokra, véleményt nyilváníthat a magatartás- és szorgalomjegyek minısítésében; az egész közösséget, illetve az egyént érintı lényeges kérdésekben a következı fórumokon: ba) egyénileg a szaktanárnál, bb) osztályfınöki órán, bc) osztálygyőlésen, bd) diák-önkormányzati fórumon, be) iskolagyőlésen (ennek lehetséges útja: a tanuló a problémáját elmondja az osztálytitkárnak, aki elıterjeszti azt a diák-önkormányzati ülésen); c) választhat, illetve tisztségekre maga is választható; d) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, a családi élethez és a magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogai érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, az iskola alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a mővelıdéséhez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; e) vallási, világnézeti vagy más meggyızıdését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogai gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások ezen jogait, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen az iskolai, mővelıdési, mővészeti, ismeretterjesztı , sport- és más köröknek, és - ha a törvény másképp nem rendelkezik - , az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; h) személyesen vagy képviselı útján a jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, az iskola irányításában; i) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; j) képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tanuljon tovább; k) iskolarendszeren kívüli hitoktatásban részesüljön; l) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; m) a jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;

105

106 n) a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván; o) indokolt esetben magántanuló legyen; kérhesse a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; p) kérelmére a jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság elıtt adjon számot tudásáról; q) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket és az iskola létesítményeit; s) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; 3) A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekrıl és osztályzatokról a tanulót értesíteni kell. Az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A diákok munkájának egyik mérıeszköze az osztályozási rendszer. a) A félévi osztályzás az elsı félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. b) Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérı félévi vagy évvégi osztályzatot is meghatározhat a szaktanár. c) Belsı vizsgák csak szorgalmi idıben szervezhetık. d) Amennyiben valamely osztály (csoport) félévi tanulmányi eredménye nem éri el 2,5 –ös csoportátlagot valamely tantárgyból, a csoport tagjai vizsgára kötelezhetık az adott tantárgyból. A vizsga témaköreit és idıpontját a szaktanárnak közölnie kell az érintett tanulókkal. e) A vizsgára kapott érdemjegy egy témazáró dolgozat érdemjegyével azonos értékő. 4) Az igazgató a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

106

107

V. A tanulók kötelességei 1) A tanulás a tanuló munkája. Kötelessége, hogy képességeinek megfelelıen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek. 2) Kötelessége, hogy munkájával, közéleti szereplésével, magatartásával a közösség és a saját fejlıdését szolgálja. Az iskola képviseletében viselkedjen az Eötvös József Középiskolához méltóan, a pedagógiai programban megfogalmazottaknak megfelelıen. 3) Kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett közremőködjön osztálytermének, saját környezetének a rendben tartásában (az iskolapad tisztán tartása, teremrendezés), a rendezvények, tanítási órák el készítésében, lezárásában. 4) Kötelessége, hogy az elıírásoknak megfelelıen használja az iskola berendezéseit. 5) Adja meg a tiszteletet az iskola tanárainak s más dolgozóinak! Tanúsítson megbecsülést végzett munkájuk iránt! 6) Vegyen részt a kötelezı és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. 7) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetıvé teszi - ha megsérült.

107

108

VI. Az Eötvös József Középiskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, szülıi munkaközösség és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok idıpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni. 1) Az iskolakezdés és a mulasztás igazolásának szabályai: a) A tanítás 7.05-kor kezdıdik. Legkésıbb 10 perccel az órarendben elıírt elsı foglalkozás elıtt minden tanulónak és tanárnak meg kell érkezni az iskolába. Az ismétlıdı késések beszámítanak a tanulók magatartásjegyeinek minısítésébe. A késéseket az osztályfınök az ellenırzıben jelzi a szülıknek. Az elsı óra elıtti késéseket a portás bejegyzi az ügyeletesi naplóba. b) A tanítási óráról való indokolatlan távolmaradás igazolatlan mulasztás. c) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, az késésnek számít, amit igazolnia kell. A késések ideje összeadódik. Amennyiben ez az idı eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minısül. Az elkésı tanuló nem zárható ki a tanóráról. d) A tanítási órák becsengetéstıl kicsengetésig tartanak. Ezt mind a tanulók, mind a tanárok kötelesek figyelembe venni. Az Eötvös József Középiskola csengetési rendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. e) A tanítási óra alóli felmentés nem hiányzás, de abban az esetben, ha a tanuló nem a felmentésben kijelölt vagy engedélyezett helyen tartózkodik a felmentés ideje alatt, akkor az mulasztott órának számít. f) Testnevelés órán csak sportfelszerelésben vehet részt a tanuló. Felmentés csak orvosi vagy szülı igazolás esetén kapható. Az a tanuló, aki felszerelés nélkül jelenik meg a testnevelés órán az ellenırzı könyvbe beírt szülıi igazolássa, tanévenként legfeljebb három alkalommal következmények nélkül felmentést kaphat a tanórai munka alól. Minden további felszereléshiány (felmentés hiányában) elégtelen osztályzatot von maga után. Sportfoglalkozásokon tilos minden olyan testékszer viselése, amely balesetet okozhat. A tornateremben csak váltócipıben lehet tartózkodni. g) Hiányzás esetén a tanuló az iskolába érkezés után 10 tanítási napon belül igazolja mulasztását az ellenırzı könyvben. Ha a tanuló a távolmaradását 10 tanítási napon belül nem igazolja, mulasztott óráit az iskola igazolatlannak tekinti. Az iskolából való távolmaradást évente legfeljebb három napot a szülı személyesen vagy az ellenırzı könyv útján kérhet az osztályfınöktıl, több napra írásban az iskola igazgatójától kaphat engedélyt. A szülı utólag nem igazolhatja gyermeke hiányzását, a hiányzás kezdetekor köteles értesíteni az iskolát. A diáknak lehetısége van arra, hogy nyelvvizsgája és országos versenyek elıtt egy napot otthon, tanulással tölthessen. Ezeket a napokat az osztályfınök igazolja, és nem számítja be a hiányzásba. A hivatalos iskolai távollétek sem minısülnek hiányzásnak. 2) A tanuló egy napon két témazáró dolgozatnál vagy egy témazáró és két nem témazáró jellegő írásbeli számonkérésnél többet nem írhat. A témazáró dolgozatot a tanár a megírás elıtt legalább egy héttel köteles bejelenteni. Az írásbeli számonkéréseket 10 munkanapon belül ki kell osztani a tanulónak. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a tanulónak joga van eldönteni, hogy kéri-e az írásbeli számonkérésre kapott érdemjegyet (az egészségügyi okokból történı késedelem kivételével). 3) Az iskola területét tanítási idıben a tanuló osztályfınöke engedélyével, a szülı írásbeli kérésére az osztályfınök által kiadott kilépı felmutatásával hagyhatja el.

108

109

4) A tantermi rend szabályai, a hetes feladatai: a) Becsengetés után tíz perccel a hetes kötelessége az igazgatóhelyettesnek jelenteni, ha a szaktanár nem érkezett meg az órára. b) Az osztályfınök által kijelölt hetes kötelessége a tábla tisztán tartása, a szünetekben a szellıztetés, az óra elején a tanulók számbavétele, a rendkívüli esemény jelentése, a tanítás után a tanterem rendjének ellenırzése. A munkát osztályonként két hetes végzi, az osztott csoportoknak külön heteseik vannak. c) Minden tanuló köteles padját tisztán tartani, az utolsó óra után székét a takarítás megkönnyítésére a padjára feltenni. A hetesnek vagy a kijelölt tanulónak az utolsó óra után az ablakokat be kell zárni, a villanyt le kell kapcsolni. Az adott teremben utolsó órás csoport/osztály felelıs a tanterem rendjéért. d) Minden osztály felelıs tanterméért, annak a közerkölcsöt nem sértı díszítéséért, rendben tartásáért. e) Amennyiben a hetes nem megfelelıen látja el feladatát, akkor az osztályfınök felelısségre vonja, adott esetben bünteti. f) Fegyelmezési problémák miatt a tanár nem büntetheti a diákot a tanóráról való kiküldéssel. g) Az órai foglalkozásokon tilos minden, az órai munkát és a munkafegyelmet zavaró tevékenység (pl. rágógumizás). h) Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolva szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. 5) Az óraközi szünetek szabályai: a) Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. b) Szünetekben a tanulók a folyosón, az aulában, illetve kizárólag a saját tantermükben, jó idı esetén a nagyszünetben az udvaron tartózkodhatnak, de a tanóráról nem késhetnek el. Az iskola területét csak az osztályfınök vagy az iskolavezetés írásbeli engedélyével (kilépıvel) hagyhatják el. c) A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. d) A folyosókon, lépcsıházban a diákok ne lármázzanak, ne játsszanak testi épségüket veszélyeztetı vagy rongálást okozó játékokat. A szaktantermek elıtt órára várakozó tanulók biztosítsák az akadálytalan közlekedést. e) A társas kapcsolatokban tilos az iskolában minden olyan testi érintkezés, ami mások ízlését, szemérmét sérti. 6) A Közoktatási törvényben meghatározott térítési díj és tandíj fizetése az Eötvös József Középiskola pénztárába történik két részletben vagy a tanuló, illetve szülıje kérésére havonta. 7) Az tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı, érettségi vizsgára jelentkezık, az érettségi vizsgaszabályzat szerint, az érvényben lévı igazgatói határozat alapján vizsgadíjat kötelesek fizetni. Az érettségi vizsgára való jelentkezésük csak így érvényes. A vizsgadíj befizetése az Eötvös József Középiskola pénztárába történik. 8) Az iskola területén bármely hirdetést, plakátot csak igazgatói engedéllyel lehet elhelyezni.

109

110

VII) Balesetvédelem: a) A tanév megkezdésekor minden tanulónak baleset- és tőzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatást az elsı osztályfınöki órán tartjuk az iskola baleset- és munkavédelmi felelısének irányításával. b) A számítástechnikai, könyvtári, és a testnevelési foglalkozás megkezdése elıtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. c) Az iskolában üzemelı tanmőhelyekben az adott területre vonatkozó munka-, baleset- és tőzvédelmi elıírások érvényesek. Ezen elıírások ismertetetése és betartatása a tanmőhelyi foglalkozásért felelıs szakoktató feladata. d) A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnıtt dolgozójának. e) Ha tőz van, riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfınök ismerteti tanítványaival.

VIII) Vagyonvédelem, kártérítés: A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, mőszereknek az állagát megóvni. Gondatlanságból eredı kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezhetı. a) A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelezı. b) A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg is felel. c) A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem mőködtethetik. d) Az iskola éttermében 11.30 órától 14.30-ig lehet ebédelni. Az étteremben a sorakozás csendben, az ebédeltetésért felelıs személy irányításával történik. e) Az iskola könyvtárát a nyitvatartási idı alatt kölcsönzés és helyben olvasás céljára igénybe lehet venni, az ott lévı számítógépeket használni. f) A számítástechnika termek számítógépeit a számítástechnikát tanítók engedélyével és felügyeletével lehet igénybe venni. g) Váltócipıt, kabátot, köpenyt csak a zárható osztálytermi szekrényben szabad tartani. A szabadon hagyott személyes tárgyakért az iskola nem vállal felelısséget. h) Ünnepélyeken és egyéb közös rendezvényeken a tanuló az iskolába - rendezvényre érkezéstıl a távozásig az egyenruhát (lányok: sötét szoknya vagy szövetnadrág, fehér blúz; fiúk: sötét öltöny, fehér ing, sötét cipı) köteles viselni. i) Az ellenırzı hivatalos okmány. A tanulók mindennap kötelesek azt magukkal hozni és pontosan vezetni. Amennyiben a tanulók nem hozzák rendszeresen magukkal az ellenırzı könyvet, azt az osztályfınök a magatartás minısítésekor figyelembe veszi. j) Az iskola egész területén (beleértve az iskolába érkezéstıl az onnan való távozásig az iskolai élet különbözı helyszínei közötti közlekedést is), valamint az iskola területén kívüli iskolai rendezvények alatt tilos a dohányzás - kivételt képez a dohányzásra kijelölt hely az iskola udvarán, ahol a 18. életévüket betöltött tanulók is dohányozhatnak - a kábító hatású szerek és szeszesital tárolása és fogyasztása, valamint ezen szerek hatása alatti megjelenés.

110

111 Továbbá tilos a kábító hatású szerek fogyasztására utaló, valamint a tiltott, rasszista és egyéb győlöletet szító jelképek használata. k) Pénzt, értéktárgyat a tanuló csak saját felelısségére hozhat az iskolába. Testnevelés óra ideje alatt ezek ırzésérıl saját magának kell gondoskodnia. Elveszett értékekért az iskola felelısséget nem vállal. l) Tilos az iskolai foglalkozásokon a mobiltelefon használata. Mobiltelefont mindenki csak saját felelısségére hozhat az iskolába. m) A tornateremben, edzıteremben a tanuló mozgással, testedzéssel egybekötött tevékenység céljából csak tanári felügyelettel tartózkodhat. n) A tanulók az iskolai büfé szolgáltatásait minden szünetben igénybe vehetik. A büfé szolgáltatásainak igénybevétele miatt a tanulók a tanórákról nem késhetnek el. o) Bérletek, igazolások ügyében a titkárságon hivatalos idıben lehet intézkedni. A tanári folyosón kizárólag ügyintézés, a tanárokkal való kapcsolattartás céljából tartózkodhatnak tanulók. p) A talált tárgyakat a portán kell leadni, illetve lehet átvenni. q) A tanulók által készített produktumok eladásából származó bevétel az iskoláé.

IX.) A tanulók munkájának értékelése A tanulók munkájának értékelését minden esetben közölni kell az érintettel. Tanév végén a kitőnı, a jeles tanulók jutalmat kaphatnak, amelyet az iskola igazgatója ad át ünnepélyes keretek között. 1.) Elismerések Kiemelkedı tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A jutalmazások formái: • Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos győjtı munkáért, folyamatos kiemelkedı tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; • Osztályfınöki dicséret: odaítélésérıl az osztályfınök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; • Igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedı teljesítmény nyújt. • Nevelıtestületi dicséret: a nevelıtestület szavazata alapján, tanév végén adható. A jutalmak formái: • könyvjutalom, • tárgyjutalom, • oklevél. Az osztályfınök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítélésérıl az alábbi érdemekért: kiemelkedı tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedı sport- és mővészeti tevékenység.

111

112 2.) Elmarasztalások a) Fegyelmezı intézkedések: - Szóbeli figyelmeztetés - Írásbeli figyelmeztetések: • Szaktanári figyelmeztetés • Osztályfınöki figyelmeztetés: odaítélésérıl az osztályfınök dönt a fegyelmi vétségek alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. • Igazgatói figyelmeztetés. - Írásbeli megrovás: • Osztályfınöki megrovás: 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. • Igazgatói megrovás. b) Fegyelmi büntetések: • megrovás, • szigorú megrovás, • áthelyezés az évfolyam másik osztályába, • áthelyezés másik, más típusú iskolába, • kizárás az iskolából.

112

113

VII. Mellékletek 1. számú melléklet 1. Az Eötvös József Középiskola csengetési rendje Becsengetés Kicsengetés 0. óra 7.05 – 7. 50 1. óra 8.00 – 8.45 2. óra 8.55 – 9.40 3. óra 9.50 – 10.35 4. óra 10.45 – 11.30 5. óra 13.00 – 12.45 6. óra 12.55 – 13.40 7. óra 13.45 – 14.25 8. óra 14.35 – 15.15 2. számú melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bıvítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhetı, illetve részben kölcsönözhetı, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhet könyvek körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetık pl. a folyóiratok, szótárak, az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetık pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési idıtartama: 28 nap. 9. A részben kölcsönözhetı dokumentumok esetén a kölcsönzési idıt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles gondoskodni a pótlásáról. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtári tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfınökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás elıtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár a bejáratához kifüggesztett idıpontban tart nyitva, ebben az idıben van lehetıség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

113

114

3. számú melléklet A számítógépterem rendje 1. A számítógépteremben és az adatrögzítı helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató engedélyezheti. 2. Üzemidın kívül az ajtókat zárva kell tartani, és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a kijelölt személyek kaphatják meg. Idegen csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem áramtalanításáért a kijelölt személy a felelıs. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megırizni. A rend megtartásáért és a biztonságos mőszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelıs. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggı beavatkozást csak a gépterem kezelıje és a szervizek szakemberei végezhetnek. 7. A számítógépeket csak rendeltetésszerően lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzıberendezések (klíma, tőz- és betörésjelzı) mőszaki állapotát folyamatosan figyelni kell, és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a mőködésükért felelıs megbízottaknak. 11. A számítógép-javítást, illetve bármilyen beavatkozást a szükséges mőszaki feltételek, a balesetmentes használat, a szakszerőség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelmények figyelembe vételével kell végezni. 12. Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program mőködési paramétereit, jellemzıit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Meghibásodás vagy rendellenes mőködés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

114

115

Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, a tantermekben, az iskola titkárságán, a könyvtárban és az iskola honlapján bárki számára hozzáférhetı. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A házirend és az etikai kódex szervesen kiegészíti egymást. Az etikai kódex betartását minden tanulónak és dolgozónak ajánljuk. A házirend ellen vétı iskolai polgár felelısségre vonható, fegyelmi eljárás is indítható ellene. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

115

4.sz. melléklet

I. A felvételi pontok számítása GIMNÁZIUMI KÉPZÉS

1. Hatévfolyamos gimnáziumi osztály Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 5. osztály év végi és a 6. osztály félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból.

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Matematika

Történelem

Idegen nyelv

Természetismeret

Elérhetı maximális pontszám: 60 pont. 2. Általános tantervő gimnáziumi osztály Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály elsı félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból.

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Matematika

Történelem

Idegen nyelv

Fizika

Kémia

Biológia

117

Földrajz

Szabadon választott tárgy

Elérhetı maximális pontszám: 100 pont. 3. Belügyi rendészeti ismeretekkel bıvített gimnáziumi osztály Felvételi vizsgát tartunk. A felvételi eljárás során a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye és az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály elsı félévi eredményétvesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból.

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Matematika

Történelem

Idegen nyelv

Fizika

Kémia

Biológia

Földrajz


Tantárgyak alapján elérhetı maximális pontszám: 100 pont. Központi írásbeli felvételi vizsgán elérhetı maximális pontszám: 100 pont. Elérhetı maximális pontszám: 200 pont Az osztályban folyó speciális testnevelési oktatás és önvédelmi képzés miatt a tanulóknak testnevelési alkalmassági vizsgán is részt kell venniük.

117

118

A testnevelési alkalmassági vizsga követelményei: -

-

-

-

Karhajlítás (vállszéles támasz elıre nézı ujjak, 90°-os karhajlítás és teljes nyújtás) 30 mp alatt o

Fiú 20 ismétlés

o

Lány 15 ismétlés

Felülés (bordásfal 3. fokába akasztott láb, 90°-ban behajlított térd, tarkón összefogott kéz, minden felülésnél a könyök érinti a térdet) 60 mp alatt o

Fiú 45 ismétlés

o

Lány 35 ismétlés

Törzsemelés (hason fekvésben a bordásfal alsó fokába beakasztott láb, tarkón összefőzött kéz és minden emelés alatt a könyök összeér az arc elıtt) 60 mp alatt o

Fiú 55 ismétlés

o

Lány 45 ismétlés

Ingafutás (egymástól 10 m-re húzott vonal között négyszer futás oda-vissza, lábbal mindig érintve a vonalat) 4x10m o

Fiú 10,5 mp

o

Lány 11,5 mp Kötélmászás (állásból indulva mászó kulcsolással a kötél tetején levı csomó

-

megérintésével) o

Fiú 12 mp

o

Lány idıhatár nélkül

Minden próba esetében a meghatározott szintek a minimumot jelentik. Alkalmatlan az a jelentkezı, aki egytıl több próbát nem teljesít a meghatározott minimumnál jobban. Az alkalmassági vizsgán „alkalmatlan” minısítést kapott tanuló nem nyerhet felvételt a belügyi rendészeti ismeretekkel bıvített gimnáziumi osztályba.

118

119

II. SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály elsı félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból.

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Matematika

Történelem

Idegen nyelv

Fizika

Kémia

Biológia

Földrajz


Elérhetı maximális pontszám: 100 pont.

119

120

III. SZAKISKOLAI KÉPZÉS Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály elsı félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból.

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Matematika

Történelem

Idegen nyelv

Fizika

Kémia

Biológia

Földrajz


Elérhetı maximális pontszám: 100 pont.

II. A rangsorolás módja A rangsorolás a felvételi eljárás során szerzett pontszámok sorrendje alapján történik. Pontazonosság esetén elınyben részesül: • HHH tanuló • testvére(i) az intézményben tanulnak • hevesi lakos • a belügyi rendészeti ismeretekkel bıvített gimnáziumi osztály esetén kiemelkedı, oklevéllel igazolt sportteljesítménnyel rendelkezı tanuló

120

121

III. SNI-S TANULÓK SPECIÁLIS SZABÁLYOK

ESETÉBEN

ALKALMAZOTT

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 30. § (9) pontjában meghatározott tanulók esetében a szülı által benyújtott kérelemrıl az igazgató határozatban dönt, a határozat alapja:

• • •

A tanulóról a szakértıi és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértıi véleményben foglaltak figyelembevétele. A 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló tv. 30. § (9) pontjában elıírtak. Az SNI-s tanuló az írásbeli vizsga során a szakértıi véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: o idıhosszabbítás (az írásbeli vizsga idıtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhetı), o segédeszköz használata (a tanuló a szakértıi vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során), o az értékeléskor az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés (a szakértıi véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhetı maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be).

A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni az írásbeliztetı intézményben. A kérelmet, valamint a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleményét az írásbeli vizsgára történı jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához.

IV. Jogorvoslati lehetıségek A központi írásbeli vizsgával kapcsolatos észrevételeket a tanuló a megtekintés napját követı munkanapon, 1600 óráig nyújthatja be az iskola igazgatójának címezve. A jelentkezés elutasítása esetén a szülık a döntés ellen jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet az iskola fenntartójához kell benyújtani, melynek elbírálását a tárgyév június 1-jéig kell elvégezni. Heves, 2009. augusztus 24. Együd László igazgató

121

EÖTVÖS JÓZSEF KÖZÉPISKOLA 3360 Heves, Dobó út 29

Recommend Documents