Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet
Összehasonlító vizsgálat a Monorierdei Fekete István Általános Iskola és a monori Ady Endre Úti Általános Iskola 8. évfolyamos tanulóinak táplálkozási szokásairól
Konzulens:
Készítette:
Dr. habil. Müller Anetta PhD
Kiss Dóra Anna
Tanszékvezető főiskolai tanár
Testnevelő tanár szak
Eger, 2016 0
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................... 3 1.2 Témaválasztás indoklása ......................................................... 3 2. Monor és Monorierdő földrajzi helyzetének és oktatási intézményeinek bemutatása, összehasonlítása................................... 4 2.1 Monor város és az Ady Endre úti általános iskola bemutatása 4 2.2 Monorierdő község és a Monorierdei Fekete István általános iskola bemutatása ............................................................................. 5 2.3 Összehasonlító elemzés ............................................................. 6 3. Irodalmi áttekintés.......................................................................... 7 3.1 Legfontosabb tápanyagaink ...................................................... 7 3.1.1 Szénhidrátok ........................................................................... 8 3.1.2 Fehérjék .................................................................................. 8 3.1.4 Vitaminok ............................................................................... 9 3.1.6 Táplálkozási piramis ............................................................ 11 3.2.1 Ételallergia ............................................................................ 12 3.2.2 Táplálkozási devianciák ....................................................... 12 4.1 A kutatás célja, módszere és eszköze...................................... 14 1
4.2 Hipotézisek .............................................................................. 15 4.3 Kutatási eredmények bemutatása ............................................ 16 4.3.1 A minta ................................................................................. 16 4.3.2 Az eredmények ....................................................................... 17 4.4 Hipotézis vizsgálat .................................................................. 31 5. Összegzés ..................................................................................... 32 Irodalomjegyzék ............................................................................... 33 1. sz. melléklet ................................................................................ 34 NYILATKOZAT ............................................................................. 35
2
1. Bevezetés
Az Eszterházy Károly Főiskola végzős hallgatójaként a féléves összefüggő gyakorlatom elvégzése miatt kerültem kapcsolatba a Monorierdei Fekete István Általános Iskolával. Jelenleg én még nem tanítok, azért választottam ezt az iskolát, mert egyik csoporttársam már jelenleg is testnevelést tanít itt. Debreceniként teljesen új élményt jelentett, egy ilyen körülbelül 4000 fős községi iskola mindennapjaival, és diákjaival megismerkedni. Teljesen eltérő az általam eddig mind még diákként, mind pedig már kezdő pedagógusként megélt élményektől. Számos új tapasztalattal gazdagodtam, és gazdagodom mindennap, amit ott töltök.
1.2 Témaválasztás indoklása
Testnevelő tanárként nem csak a rendszeres sportolás fontos számomra, hanem az egészséges életmód egésze, így az egészséges táplálkozás is. A gyakorlat során eltöltött időben volt időm megfigyelni a diákok ékezési szokásait is. Erről szerettem volna széleskörű képet kapni, ezért gondoltam egy kérdőíves felmérés elkészítésére a diákok körében. Azonban foglalkoztatott az is, hogy a közelben mindössze 7 km-re lévő, viszont már város státusszal bíró Monoron az általános iskolában vajon mennyivel másabb a helyzet, mi a hasonlóság és az esetleges különbség a két iskola tanulói között. Másik csoporttársam révén, a monori általános iskolával is van kapcsolatom, így könnyen megoldható volt a kérdőívek kitöltése. Kutatásom során igyekeztem az étkezési szokások alapkérdéseiről adatot gyűjteni, többek között az étkezések számáról, mennyiségéről tettem fel kérdéseket. Aktuális kérdés a menzai étkezés, hiszen a menzareformot sokan támadják, kíváncsi voltam hány gyerek étkezik a menzán, és mi a véleményük az ott kapott ételről, hiszen a gyerekek álláspontjának kellene a legfontosabbnak lennie ebben a kérdésben. Kiemelt fontosságú kérdés még számomra, hogy vajon a gyerekek szülei számára fontos-e az egészséges táplálkozás, elvégre főként az ő felelősségük, hogy gyermeküket úgy neveljék, hogy az egészséges táplálkozás természetes legyen számukra, és a megfelelő szülői háttér nélkül a gyermekek megfelelő testi- és lelki fejlődése lehetetlen. 3
2. Monor és Monorierdő földrajzi helyzetének és oktatási intézményeinek bemutatása, összehasonlítása 2.1 Monor város és az Ady Endre úti általános iskola bemutatása Monor város Pest megyében található, a Monori járásban. Monor Budapesttől 25 km-re, Magyarország mértani középpontjától, Pusztavacstól kb. 20 km-re helyezkedik el. Teljes népessége a KSH 2015.-ös adatai szerint 17 853 fő, népsűrűsége 383,54 fő/km². Területe: 48,29 km2. A város déli szélén halad át a 4-es számú főút, így autóval könnyen megközelíthető. Vasúti közlekedés szempontjából is ideális a város helyzete, hiszen keresztülhalad rajta a Budapest- Cegléd-Szolnok vasút vonal, így a főváros 35-45 perces vonatúttal megközelíthető. A város a Duna-Tisza közén, a Gödöllő-Monori-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, legmagasabb pontja, az Alföldbe simuló Strázsa-hegy (190 m), mely a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a falut a portyázó török katonáktól. Monoron öt általános iskola, két középiskola (József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szterényi József Középiskola) működik, és minden iskola rendelkezik korszerű tornateremmel. A településen három alapfokú zeneiskola működik, ebből kettő magániskola. A több mint 100 éves Monori Sportegyesület (MSE) szakosztályai a testedzés és versenyzés lehetőségét biztosítják, csakúgy, mint a 2003-ban felépült modern fedett uszoda. A városban négy óvoda, két tagóvoda valamint bölcsőde biztosítja a legkisebbek elhelyezését. Oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó feladatokat lát el a Nevelési Tanácsadó és a Családvédelmi és Gyermekjóléti Szolgálat is. A város szellemi, kulturális életének fő színterei az említett oktatási intézményeken túl a Zeneiskola, a D r . B o r z s á k I s t v á n Városi Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás valamint a „Vigadó" Kulturális és Civil Központ Művelődési Központ. Az Ady Úti Általános iskola épülete 1904 óta oktatási intézmény. Előbb polgári iskola, majd általános iskola volt. 1991.szept.1-től Ökumenikus Általános Iskola. 2007. szept. 1-tõl Ady Úti Általános Iskola. 8 évfolyamos
általános
iskola,
ahol
nappali
alapműveltségre tesznek szert a tanítványok. 4
rendszerű
képzésben
általános
2.2 Monorierdő község és a Monorierdei Fekete István általános iskola bemutatása Monorierdő Pest megye középső részén, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 22 km-re helyezkedik el. A KSH aktuális adatai szerint: 4081 fő a teljes népesség, a népsűrűség pedig 262,44 fő/km². Területe: 13,55 km2. A település a világháború előtt csak a gazdag budapestiek nyaralóhelyeként funkcionált, azonban a háború után sok otthontalan család költözött be a szép elhagyott nyaralókba. Az 1970-es évektől folyamatosan nőtt az állandóan itt élő lakosság száma. A településrész fejlődése főként Monor község, majd város ambíciójától függött, és ezt a kényszerhelyzetet csak a rendszerváltás utáni, önállósulást célzó, civil szerveződés oldotta meg végérvényesen. 2004-ben megalakult a „Monorierdőért Egyesület”, amelynek tagjai úgy gondolták, hogy lakóhelyükért akkor tudnak tenni valamit, ha újra kezdeményezik a különválást. A szükséges jogi lépéseket meg is tették, és az önkormányzat – amelynek 16 monori és 2 monorierdői tagja volt – a „Monorierdőért Egyesület” kezdeményezésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire tekintettel 2005. április 3.-ára népszavazást írt ki Monorierdő településrész leválása és új község alakításának az ügyében. A népszavazás eredményes és érvényes lett. Monorierdőn a 2006-os önkormányzati választás volt az az időpont, amikor a két település végérvényesen szétvált. Monor a 21 ezer lakosú településből 18 ezer lakosú településsé vált. Általános iskola, óvoda, orvosi rendelő és több üzlet áll az itt lakók rendelkezésére, sőt néhány helyi buszjárattal Monorra is lehet utazni. 1926. szeptember elsején kezdődött meg az iskolai oktatás Monorierdőn, először Magócsi Zoltán házában. Az 1927/28-as tanévben már az egri Káptalan által felajánlott telken a vasút mellett felépített egy tantermes iskolában folyt a tanítás, eleinte egy nagy létszámú csoportban majd már két csoportban folyt az oktatás. Az 1941/42-es tanévtől hivatalosan is nyolc évfolyamos lett az iskola. 1963-ban kezdtek hozzá a négy tantermes iskola megépítéséhez, mely már átadásakor is szűkösnek bizonyult. Végül több bővítés után, 1994-re alakult ki az iskola mostani állapota, ekkora épült meg a tornaterem és még három kis tanterem. 2001.január.25.-én vette fel az iskola Fekete István író nevét.
5
2.3 Összehasonlító elemzés A két település földrajzilag nagyon közel fekszik egymáshoz, hiszen a 4. számú főúton körülbelül 7 km-t megtéve már el is juthatunk Monorról Monorierdőre. Azonban a földrajzi közelség nem jelenti azt, hogy a két település azonos fejlettségi szinten áll. Mivel Monorierdő csak 2006 óta önálló község, így a községben elérthető szolgáltatások köre még korántsem teljes körű. Van általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár és posta is, azonban gimnázium és vasúti pénztár nem működik a községben, bár vasúti megálló van. Monor közelsége miatt, ez nem probléma, hiszen akár tömegközlekedéssel, vagy autóval könnyen elérhető, így el lehet intézni az olyan feladatokat, amikhez Monorierdőn egyelőre nem adottak feltételek. Statisztikai adatok tekintetében, Monor fölénye egyértelmű, hiszen a területe közel háromszorosa Monorierdő területének, a lakosság száma pedig több mint négyszerese. De azt hiszem, Monorierdőnek a leválásával nem is az volt a célja, hogy versenyre kelljen Monorral, hanem, hogy folyamatos fejlődéssel önálló településként tudjon funkcionálni. Ezen dolgoznak Monorierdő vezetői is, tervben van többek között egy termálfürdőgyógyfürdő komplexum is, mellyel számos új munkahely is teremtődne, és turisztikai szempontból is pozitívumot jelentene a község számára. Ami számomra különösen fontos összehasonlítási szempont az az iskolák száma, és az iskolák felszereltsége. Olvasható volt, hogy Monoron öt általános iskola, és két középiskola működik, míg Monorierdőn mindössze egy általános iskola van, így a helyi gyerekeknek középiskolába mindenképpen másik településre kell járniuk. Az iskolák felszereltségét tekintve, míg Monoron mindenhol korszerű tornaterem van, Monorierdőn az iskolában sajnos, bár nemrég épült az épület, a méreteiből adódóan nem szabvány a pálya sajnos egyik alapsportág számára sem, személyes tapasztalatból tudom, hogy ez nehézzé teszi a kosárlabda, a kézilabda, és a labdarúgás oktatását is. Sajnos a Monorierdei tornaterem padlója is felújításra szorulna, mert jelenleg igen csúszós és ezáltal balesetveszélyes is. Fontos lenne majd ezen a téren is fejlesztéseket végrehajtani, hogy az iskola minél színvonalasabb és sokrétűbb lehetőséget kínálhasson diákjai számára a sport területén is.
6
3. Irodalmi áttekintés 3.1 Legfontosabb tápanyagaink Az élő szervezetek olyan tápanyagokat vesznek fel a külvilágból melyeket saját testük építéséhez használnak, és melyek az élethez szükséges energiát is biztosítják. A növény- és az állatvilágban e téren sok eltérő biológiai folyamattal találkozhatunk. Az emberi életműködéshez tápanyagok is szükségesek a levegő oxigénjén kívül. Az ember ételeket fogyaszt, de a táplálkozás során a szervezet az ételek alkotóanyagait, a tápanyagokat hasznosítja (Dudás R. 2000). Ezek kémiai tulajdonságaik szerint csoportosíthatók és jellegzetes biológiai hatást fejtenek ki. Az élettan tudománya számára, köztudott tény, hogy a tápanyagok és az azokból képződött egyszerű anyagok az anyagcsere folyamatok során elégnek. Ezt írja le az égéshő fogalma: „az a hőmennyiség, amely 1 g táplálék elégésekor felszabadul.”(Pavlik,2011 429 p.) Égéshő tekintetében a szénhidrátok és a fehérjék azonos mennyiségű energiát adnak, míg a zsírok energiatartalma lényegesen magasabb. Az emlősfajokban a táplálék megszerzése periodikus, a táplálékfelvételek közötti időtartam nagyon különbözhet, óráktól napokig is terjedhet. Egyes sejtek képesek a raktározott anyagaikból működőképesek maradni egy ideig más sejtek viszont, mint például az idegsejt folyamatos tápanyagellátásra szorulnak. A sejtek a tápanyagot, a glukózt a vérplazmából veszik fel. A testsúly stabilitása a felhasznált és a felvett energia egyensúlyától függ, ez a napi energia-egyensúly. A modern civilizált országokban, így hazánkban is az elhízás veszélye áll fent, mely abból adódik, ha a szervezet energiafelhasználását tartósan meghaladja az energiafelvételt (Pavlik G. 2012) Az elhízás világméretűvé válásának egyik magyarázata, hogy a táplálék bőségesen rendelkezésre áll, sőt már-már túlkínálatban is van, ugyanakkor viszont az életmód mozgásszegénnyé vált, emiatt az energiamérleg pozitív. A napi energia-egyensúly mindkét tényezője becsülhető. Az energiafelhasználást részben az alapanyagcsere, részben a napi tevékenységünk alapján határozzuk meg, az energia felvételt az elfogyasztott táplálék mennyisége és az egyes tápanyagok kalóriatartalma alapján tudjuk kiszámítani. Manapság nagyon közkedvelt lett a kalóriák számolgatása, és hogy az emberek attól várják a fogyást, hogy alacsony kalóriatartalmú ételeket fogyasztanak, azonban ez nem helyes, hiszen a szervezetnek szüksége van a tápanyagokra, így inkább úgy célszerű nézni, hogy mennyit kell ahhoz 7
mozogni, hogy megfelelő mennyiségű étvágyunknak megfelelő ételt ehessünk. Ezért nagyon fontos mindenképpen a megfelelő mennyiségű mozgás. A diákoknak szerencsére ez adott, a mindennapos testnevelés bevezetésével, sokkal többet mozognak, amire szükség is volt, hiszen egyre több a túlsúlyos gyermek.
3.1.1 Szénhidrátok A szénhidrátok szervezetünk legfőbb energiaforrásai. Ezek a növényi vegyületek csaknem kizárólag a növényi eredetű élelmiszerekben találhatók meg, kivéve a tejcukrot. A keményítő, a cukor és a cellulóz tartozik a szénhidrátokhoz. A keményítő olyan összetett szénhidrát, mely az emésztés során alapelemére, glükózra bomlik. A szőlőcukor, az agy és az agysejtek működéséhez nélkülözhetetlen. A vérben lévő szőlőcukor adja a vércukor értékét. Nagyon fontos a napi megfelelő mennyiség bevitele. Persze ez nem azt jelenti, hogy szőlőcukorral kell táplálkoznunk, mivel a keményítőt tartalmazó kenyérfélék, és burgonyafélék jócskán szolgáltatnak szőlőcukrot. A keményítőtartalmú finomított élelmiszerek amellett, hogy megfelelő energiamennyiséggel szolgálnak a szervezetnek, jelentős vitamin-, ásványianyag- és rostforrások (Dudás R. 2000). A cukrok szénhidráttartalma közvetlenül felhasználható, de ennek ellenére nem ajánlhatók a szervezet szénhidráttartalmának fedezésére, hiszen nagymértékben finomítottak, és a szénhidráton kívül más tápanyagot nem is tartalmaznak. A feleslegben bevitt szénhidrátok, melyek javarészt édességek, cukrok, felelősek a leggyakrabban az elhízásért. A cellulóz nem emészthető, a táplálék rosttartalmát adja. A rostok bélműködés szempontjából nélkülözhetetlenek.
3.1.2 Fehérjék Minden ember a napi anyagcseréje során a saját fehérjének egy részét is lebontja, a bomlástermék az ammónia mely a vizelettel ürül ki. A szervezet fehérjével történő ellátása fontos, egyrészt a lebontott fehérjék pótlása miatt, másrészt a fejlődéshez szükséges fehérjék biztosítása miatt, és végül az immunvédekezésben nélkülözhetetlen anyagok előállítása miatt. A fehérjék bonyolult aminosav láncokból állnak. A táplálékkal bevitt fehérjék az emésztés során lebomlanak, és aminosavakként szívódnak fel. Mintegy tíz féle aminosav-féleségről kell az emberi szervezetnek a táplálkozás során gondoskodnia. Az aminosavakat elsősorban állati eredetű termékek, mint például a hús, tej és a tojás tartalmazzák (Pavlik G. 2012). 8
3.1.3 Zsírok A tápanyagok közül a zsírok energiatartalma a legnagyobb. Zsírszerű anyagok közé soroljuk az állati eredetű zsírokat, melyek legtöbbször szilárd halmazállapotúak, és a növényi eredetű zsírokat, az az olajokat, melyek szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak (Dudás R. 2000). Az állati zsírok telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, melyek fogyasztása során sok koleszterint is felvesz a szervezet. A koleszterin felelős az érelmeszesedésért, és növeli a szívinfarktus kockázatát is. Ugyanakkor a koleszterinre szükségünk van bizonyos mennyiségben, mivel koleszterin származék a D-vitamint, és több hormonnak is ez az alapvegyülete. Hibás az a nézet, hogy minden zsírszerű anyag fogyasztása káros, ugyanis a növényi anyagokban lévő telített zsírsavak csökkentik a vér koleszterin szintjét.
3.1.4 Vitaminok A vitaminok jelenléte elengedhetetlenül szükséges a szervezet helyes működéséhez. A vitamin elnevezés is a vita (élet) és az, amin szavak összetétele, ezt az elnevezést Funk alkotta meg 1912-ben (Pavlik G. 2012). Különféle enzimek alkotóelemeiként vesznek részt az anyagcserében, így teszik lehetővé, hogy a táplálékok energiáját a szervezet felhasználja. Ha nincs a táplálékban elegendő vitamin, akkor különböző vitaminhiányos állapotok fejlődhetnek ki. Egy vitamin teljes hiánya az avitaminózis. A hipovitaminózis esetében van ugyan vitaminbevitel, de kevés, így elmarad a napi szükséglettől. Beszélhetünk még relatív hipovitaminózisról, ez főként sportolókra jellemző, mivel számukra a normális emberek számára elég vitamin mennyiség nem elégséges, így mégis produkálnak hiánytüneteket. A másik véglet a hipervitaminózis, mely esetben vitamin túladagolásról beszélhetünk (Pavlik G. 2012). A megfelelő vitamin kiegészítéssel szervezetünk nem csak jól, hanem optimálisan fog működni (Jack C. 1998). Az E vitamin szedése bizonyítottan jelentős mértékben csökkenti a szív-koszorúér betegségek kialakulását, míg a C-vitamin az egyharmadára csökkenti a megfázás és az influenza tüneteinek jelentkezését, ami azt jelenti, hogy a betegség néhány nap alatt lejátszódik. Kimutatták már azt is, hogy a magas vitaminbevitel csökkenti a rák kockázatát. Manapság sok orvos fordul a vitaminokhoz mind megelőzés, mind kezelés céljából. Egyes vitaminok nemcsak egyetlen területért felelősek, például a B-vitamin csoport tagjainak szinte ugyanaz 9
a hatásterülete, azonban egy picit mindegyik eltér a másiktól. A vitaminoknak két nagy csoportja van, a vízben oldódó és a zsírban oldódó vitaminok (Jack C. 1998).
3.1.5 Az ásványi anyagok és a víz Az ásványi anyagok fenntartják a folyadék és az elektrolit egyensúlyt, emellett a csontok és a fogak építőanyagai, hormonok és enzimek alkotórészei és a megfelelő idegizomműködésekhez szükségesek. Két nagy csoportja van, a makroelemek és a mikroelemek. Fontos makorelem a nátrium és a klór, a konyhasó két alkotóeleme. A konyhasó (NaCl) a vastagbélből szívódik fel. Legnagyobb jelentősége a normális sejtingerlékenység fenntartása és az ozmotikus koncentráció fenntartása. Az ásványi sók, biztosítják az ionegyensúlyt. Az életműködések szempontjából sokszor nemcsak abszolút mennyiségük, hanem egymáshoz viszonyított arányuk is lényeges. A testnedvekben nátriumsó fordul elő inkább, míg a sejtekben káliumsó. A kalcium és a foszfor a csontszövet építőanyaga. A kalcium számos fontos élettani folyamatban játszik szerepet. A foszfor a szervezet több alkotóelemében jelen van, bélből történő felszívódása nagyon gyors. A vas elősegíti a vérképzést. A jód, a fluor, és a kéntartalmú fehérjék is nagyon fontosak a szervezet helyes működéséhez (Jack C. 1998). A mikroelemeknek pedig az anyagcserében jut nagy szerep. A földi élet elképzelhetetlen víz nélkül. A testünk jelentős hányadát víz teszi ki, a vér ozmózisnyomásának szinten tartásában is óriási szerepe van. A szervezetben a kémiai reakciók folyékony közegben játszódnak le. A folyadéknak amellett, hogy transzport szerepe van, a verejték kiválasztásának révén a hőszabályozásban is részt vesz. Ajánlott a nap 1,5-2 L víz fogyasztása, ez az alapvető igénye szervezetünknek. A megfelelő folyadékbevitel, a folyadékháztartás egyensúlyának fenntartása számos fiziológiás folyamat normális működéséhez elengedhetetlen, és az embernek rendszeres folyadékbevitelre van szüksége a szervezet működése közben elvesztett folyadék (izzadás, vizelés, légzés) pótlására is (Pavlik G. 2012). Az ember a szomjazást sokkal rövidebb ideig tűri, mint az éhezést. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a szomjazást. Gyermekek esetében kerüljük a túlzottan cukros teákat, vagy a gyümölcsöket alig vagy egyáltalán nem tartalmazó szénsavas italokat, és az energiaitalokat. A szomjúság oltására a legjobb és a legalkalmasabb a jó minőségű ivóvíz. Palackozott italok közül a szénsavas ásványvizet ajánlatos fogyasztani. Az ivóvíz mellett gyermekek számára a legmegfelelőbbek a gyümölcslevek, melyek amellett, hogy csökkentik a szomjúságérzetet jelentős vitamin és ásványi anyag tartalommal 10
rendelkeznek, és C-vitamin tartalmuknak köszönhetően fokozzák a szervezet ellenálló képességét.
3.1.6 Táplálkozási piramis
A Harvard egyetemen 2003-2008 között készítették el az új táplálkozási piramist, hiszen a régi 1992-ben készült és az azóta eltelt időben nyilván rengeteget változtak a követendő elvek. Ez hazánkban kevésbé ismert, érdemes lenne az iskolákban is kifüggeszteni, és megismertetni a diákokkal. A legnagyobb változás az előző piramishoz képest, magának a piramisnak az alapja, az egészséges táplálkozási ajánlás a napi rendszerességű testmozgáson és a súlykontrollon alapszik, mivel úgy vélekednek, hogy mozgás és egészséges testtömeg nélkül hiábavaló a mozgás további nézőpontjait elemezgetni. Másik fontos különbség, hogy ez a piramis már differenciál a szénhidrátok fajtái között, a finomított szénhidrátok felkerültek a piramis csúcsára a ritkán fogyasztandó ételek közé, míg az alapban ott vannak a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű gabonák. Különbséget tesz a zsírokban is. A növényi olajok a piramis aljára kerültek. A tetején lévő zsírok mellé viszont felkerültek a vörös húsok is. A zöldség gyümölcsök tartják helyüket, csak úgy, mint a hal, a csirke és a tojás is. Említésre kerülnek még az alkoholos italok és a vitaminok, amik az előzőben nem szerepeltek. Előbbinél mértékletességre int, míg utóbbinál napi szintű kiegészítést javasol.
Az új táplálkozási piramis, melyet a Harvardon dolgoztak ki 11
3.2.1 Ételallergia Az ételallergia az immunrendszer kóros válasza. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ismer fel valamilyen életösszetevőt, és beindítja a védekezési reakciót ellene. Ilyenkor amellett, hogy a szervezet feleslegesen használja energiáit, a test saját anyagait is károsítja, gyulladásban tartva az érintett szerveket. Az allergia tüneteit akkor látjuk, amikor a védekező ellenanyagok harcra kelnek a veszélyesnek vélt összetevővel (Pavlik G. 2012). Gyakorlatilag valamennyi étel képes allergiás reakciót kiváltani. Gyermekkorban a leggyakoribb allergének a tehéntej, a szója, a liszt, a tojás, a marhahús, a csirkehús, a hal, a csokoládé, a répa és a paradicsom. Táplálék intoleranciáról beszélünk akkor, ha az ételfogyasztást követő kóros reakciónak nincs immunológiai alapja, de valamilyen hatás miatt, teljesen azonos tünetek jelentkeznek, mint ételallergiánál. Táplálék averzióról akkor beszélünk, ha az adverz reakció létrejöttében emocionális okok, például az undor játszik szerepet. A táplálék allergiának jellegzetes tünetei vannak, ha ezeket észrevesszük egy gyermeken, akkor érdemes javasolni, hogy szülei minél hamarabb forduljanak szakemberhez.
3.2.2 Táplálkozási devianciák Az első, amit megemlítek az a vegetarianizmus, mely részben vallási részben filozófia meggondolásból választott étrend. A vegetarianizmusnak számos fajtája van, ami a dolgozatban is megemlítésre kerül majd az vegán étrend. A vegán csak növényi eredetű ételeket fogyaszt, kerül minden állati eredetű összetevőt (Dudás R. 2000). Még mézet sem fogyaszt sok vegán, hiszen bár az növényi eredetű, azonban állati közreműködéssel, a méhek segítségével jön létre. A tiszta növényi táplálkozás jelent némi előnyöket, mert kevesebb az elhízott, magas vérnyomású, érrendszeri beteg és kevesebb emésztőrendszeri betegség jelentkezik a vegánok körében. Azonban ez az étrend fiatal fejlődő szervezetek esetében, így egy nyolcadik osztályos diák számára sem javasolt egyáltalán, hiszen lassítja a növekedést, és a különböző hiányállapotok fellépésével betegségekre hajlamosít. Fontos beszélni még, a társadalmi- és médianyomásra kialakuló étkezési zavarokról, mint például az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. A fiatalokra jellemző, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a külsejüknek, nagyon fontos a megjelenésük, mivel társaik könnyen viccelődések tárgyává teszik azt, aki kilóg a sorból. Főként a lányokra jellemző, hogy alakjukat túlzottan kövérnek látják, szeretnének minél karcsúbbak, magasabbak, és 12
arányosabb testalkatúnak lenni. A fiúk ebben a korban inkább a testsúlygyarapodásra törekednek. Helyes élettani és táplálkozási ismeretek nyújtásával, segítséget adva a szépségideálok megválasztásához a realitásokra neveléssel előzhetjük meg a hibás testséma kialakulását. Az egyik kiemelkedően nagy számban előforduló evési rendellenesség az anorexia nervosa, melynek legalapvetőbb tünetei a kóros soványság, a súlyfóbia, a testképzavar és amenorrhoea, azaz a menstruáció teljes elmaradása. Kialakulása leggyakrabban serdülőkorban kezdődik (pubertás körüli anorexia nervosa), azonban körülbelül három éves korban is kialakulhat (infantilis anorexia nervosa) (Gyömbér N. 2012). A betegség hátterében rengeteg különböző ok állhat, az egyéni jellemzőktől a családi és társadalmi környezeten át a kultúra és a tömegkommunikáció hatásáig. A biológiai okok között az egyik hipotézis szerint a hipotalamusz működésében beáll zavar is közrejátszhat. Legsúlyosabb esetben a szervezet végelgyengülésével halálhoz is vezethet, így nagyon fontos kiemelt figyelmet fordítani azokra a gyerekekre, akiken bármilyen tünetet tapasztalunk. A bulimia nervosa legjellemzőbb tünetei a falásrohamok, melyeket az evési utáni bűntudat hatására valamilyen testsúly csökkentésére irányuló tevékenység követ például önhánytatás, hashajtó bevétele vagy túlzásba vitt sportolás. A betegség általában fiatal felnőttkorban fejlődik ki. Jellemző szövődményei a fogak romlása, és a bélműködés zavarai. Kialakulásának okai között van többek között az alacsony önértékelés, a személyiség különböző zavarai, és mint az anorexiánál is a társadalom és a média negatív hatása (Gyömbér N. 2012). Fontos figyelni az apró jeleket, hiszen itt nem olyan egyértelműek a tünetek, mint az anorexia nervosánál a súlyos testsúlyvesztés. A depresszió, szorongás, vagy az evés utáni gyakori mellékhelyiségre menetel, árulkodó jel lehet. Nem mindegyik bulimiás hánytatja magát, néhányan éhezéssel vagy kimerítő edzésekkel ellensúlyozzák a falásrohamokat. Az anorexiához hasonlóan a bulimiát is nehéz kezelni, mivel részben a torzult önkép áll a betegség hátterében. A kezelés kombinált jellegű, gyógyszerekből, táplálkozási tanácsadásból és támogatói terápiás csoportok látogatásából áll. Kognitív viselkedésterápia és család terápia is szóba jöhet. A családterápia főként a fiatalabb betegek kezelésére alkalmas, a testvérek és a szülők támogatására épít. Semmiképp se mondjuk azt az illetőnek, hogy segítségre van szüksége, azzal csak ellenállást váltunk ki. 13
4. Összehasonlító kutatás a Monorierdei Fekete István Általános Iskola és a monori Ady Endre Úti Általános Iskola 8. osztályos diákjainak táplálkozási szokásairól 4.1 A kutatás célja, módszere és eszköze Napjainkban, óriási hangsúlyt kap az egészséges életmód, és ezen belül az egészséges táplálkozás. Azok a diákok már általános iskolában is szembesülnek a szekálás különböző formáival, akik túlsúlyosak. Már ekkor érzik, hogy valami nincsen rendben velük, az igazi problémát az okozhatja, hogy ezt nem tudják még értelmezni és helyén kezelni, így ez később súlyos evés zavarok, vagy más mentális problémák alapja is lehet. Természetesen egy általános iskolás gyermek még nincs sok befolyással arra, hogy mit is eszik, hiszen főként a menzán kapott étel, vagy anyu és a nagymama főztje teszi ki a napi étkezéseiket. A menzareformnak
köszönhetően,
a
menzákon
egészséges éteket szolgálnak fel, azonban a só és a cukor kivonása az ételekből, sajnos az ízek hiányát eredményezi, így a diákok nem mindig fogyasztják el. Többek között arra is kíváncsi voltam a kérdőívemben, hogy azok a gyerekek, akik a A Monorierdei Fekete István Általános Iskola az ott kapott ételről. Felkeltette az érdeklődésemet, továbbá az is, hogy vajon mivel a menzán étkeznek, milyen véleménnyel vannak
monorierdei iskolában nem található büfé, vajon a diákok mennyi édességet fogyasztanak el. Érdekes kérdés még a két iskola összehasonlítása is, ezért döntöttem amellett, hogy ugyanazt a kérdőívet mindkét intézményben kitöltetem, rávilágítva ezzel a hasonlóságokra, és az esetleges különbségekre. A kutatásom típusát tekintve, alapkutatás azon belül pedig leíró kutatás. A sportkutatásban a
kérdőív
a
sporttal
kapcsolatos,
de
társadalomtudományi
jellegű
kérdések
megválaszolására használt eljárás. A kérdőív csupán adatgyűjtésre szolgál. A kérdésekre írásban adott válaszok a kikérdezett személy véleményéről, beállítódásáról, indítékairól adnak információt. A kérdőíves módszer hatékonyságát a megfelelő vizsgálati körülmények és feltételek biztosítása mellett, befolyásolja a kérdőívnek tehát magának az 14
eszköznek a minősége, így összeállítására, szerkezetére és színvonalára nagyon ügyelni kell. A kutatás eszköze egy 10 kérdéses kérdőív volt. Rövid, de tartalmas kérdőív elkészítésére törekedtem, hiszen a diákok figyelme és érdeklődése könnyen lankadhatott volna egy hosszú és unalmas kérdőív esetén, ami befolyásolhatta volna az eredményeket is. A kérdőívben szereplő kérdések zártak voltak, az ilyen fajta kérdések előnye, hogy számszerűen könnyen értékelhető válaszokat eredményeznek, nagy elemszámú minta vizsgálatára alkalmasak, és nem támasztanak magas követelményeket a kérdezettel szemben ( Zsidegh M. 1998). A kérdések, tudásra és véleményre vonatkoztak, azaz vagy valamely ismeret meglétéről vagy hiányáról tájékoztattak, vagy pedig szituációtól, előzetes élményektől, hangulati elemektől függő, szubjektív véleményalkotást eredményeztek. A kérdőív étlapszerűen elrendezett, a megadott válasz lehetőségek kötetlenül álltak egymás mellett, egymást nem feltétlenül zárják ki. A kérdések megfogalmazásánál a könnyen érthetőség volt a célom. A kérdőívet nyomtatva kapták meg a diákok, osztályfőnöki órán pár perc alatt töltötték ki.
4.2 Hipotézisek Három hipotézist állítottam fel. Az első hipotézisem az volt, hogy az iskolai menzán étkezők száma több Monorierdőn. A második hipotézisem pedig az, hogy a A monori Ady Úti Általános Iskola monorierdei társaiknál. A harmadik, hogy a legtöbb gyerek, mindkét településen heti 3-4 Monoron élő gyerekek, több édességet fogyasztanak
alkalommal fogyasztanak gyümölcsöt. A negyedik az, hogy a szülők számára mindkét településen fontos a helyes táplálkozás. Ezen hipotézisek segítségével, le lehet vonni a megfelelő következtetéseket, melyek további részletesebb kutatások alapjait képezhetik.
15
4.3 Kutatási eredmények bemutatása 4.3.1 A minta A minta kialakításához nem volt szükség mintavételre, hiszen a két nyolcadikos osztály alkotja a populációt, így ebben az esetben rendelkezésre állt elég idő és pénz, hogy információt szerezzünk a populáció egészéről, nem kellett reprezentatívvá tenni a mintát. Ebben a speciális esetben a populáció egésze a minta. A kérdőívet 67-en töltötték ki. Ebből három volt értékelhetetlen hibás kitöltés miatt, így 64 kérdőív került kiértékelésre. 64 főből 40 volt lány, 24 fiú. A minta átlagéletkora 13,7 év. 32 tanuló kérdőíve lett kiértékelve a Monorierdei Fekete István Általános iskolából, és szintén 32 tanuló kérdőíve lett kiértékelve a monori Ady Úti Általános Iskolából. A monorierdei 32 tanulóból 31-nek a lakhelye Monorierdő, egy tanuló pilisi, míg a monori 32 tanulóból 27 monori, 4 monorierdei, 1 fő gombai és 1 fő pedig nyáregyházai lakos.
16
4.3.2 Az eredmények Az eredményeket diagramokkal szemléltetve ismertetem. Első kérdés: Hányszor étkezel egy nap? Válaszlehetőségek: Napi 1-2; Napi 3-4; Napi 5; Egyéb.
1. számú ábra: A minta táplálkozási szokásai A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint napi öt étkezés a javasolt ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyen a táplálkozás és, egész nap megfelelő legyen az energiaszint. Ennek a megoszlása 20% a reggeli, 10% a tízórai, 40% az ebéd, 10% az uzsonna és 20% a vacsora. Nagyon fontos a reggeli, hiszen ha a gyerekek iskola előtt nem esznek, akkor sokkal nehezebb a tanórákon koncentrálni, megoldani a feladatokat, egy testnevelés órán pedig erőt kifejteni. Mint az 1. számú ábrán is látható, a monorerdei gyerekek 62,5%-a míg a monori gyerekek 46,8%-a étkezik naponta 3-4 alkalommal, míg öt alkalommal 21,8% és 15,6%. Mivel öt alkalom lenne az ideális, ezért valószínűsíthető, hogy a 3-4 alkalommal étkező gyerekek valamelyik étkezést, vagy akár több étkezést is kihagynak. Véleményem szerint, az étkezés, amit legnagyobb valószínűséggel hagynak ki az a reggeli, mivel a reggeli rohanásban a gyerekeknek nincsen idejük leülni és reggelizni. Érdekes adat még, hogy a monori gyerekek közül, a második legtöbben 10-en, ami a válaszadók 31,2%-a mindössze napi 1-2 alkalommal étkeznek, ami nagyon kevés, és egy fejlődő szervezet számára nem is elegendő tápanyag mennyiség bevitelére elegendő. 17
Második kérdés: Milyen mennyiségű ételt fogyasztasz egy étkezés során? Válaszlehetőségek: Csak pár falatot; Amíg jóllakom; Kipukkadásig; Egyéb.
2. számú ábra: A minta ételfogyasztási mennyiségei Mint a 2. számú ábrán látható, hogy ebben a kérdésben elég egyértelmű eredmény született. A többség mind a két településről az amíg jóllakom választ jelölte meg, ami ugye ideális esetet jelent. Hiszen mind a pár falat, mind a kipukkadásig végletet jelöl, az előbbi után nagyon hamar ismét éhes lesz az ember, szinte olyan mintha nem is evett volna, míg az utóbbi után, jó ideig nem eszik, azonban a szervezetre óriási teher hárul, hiszen a hirtelen bevitt nagy tápanyag mennyiség leterheli a szervezetet, megemeli a vércukor szintet, és emésztési problémákat is okozhat. Ezenkívül, a túlzott tápanyag bevitel könnyen elhízáshoz is vezethet. Vajon miért gond egy általános iskolás gyermek számára az elhízás? Népszerű mondás manapság, hogy az elhízott gyerekből elhízott felnőtt lesz. Ha már fiatal kortól ezzel a problémával kell küzdeni, az nagyon sok kihívás elé állítja a gyermeket, nem beszélve arról, hogy gyakran társai csúfolódásaival is meg kell birkóznia, ami könnyen vezethet testkép zavarhoz, vagy evési rendellenességekhez, ezzel átesve a ló túlsó oldalára, a túl kevés tápanyag bevitelhez, ami szintén komoly gondokat okozhat. A bulímia és az anorexia, nagyon komoly betegségek, mint már arról az irodalmi áttekintésben is szó esett. Fontos kiemelni ismét, hogy az anorexia a legkomolyabb esetekben halálhoz is vezethet, hiszen a szervezet olyan mértékben alultáplált lesz, hogy mondhatni végelgyengülésben hal meg a beteg. Erre tanárként 18
nagyon oda kell figyelni, hogy ha bárkin észleljük a tüneteket, vagy valószínűsítjük, hogy valamelyik evési rendellenességhez küzd, azonnal jelezni tudjuk a szülőnek, és megkezdődhessen a kezelés. Érdekes lenne, megvizsgálni, hogy az első számú ábrával összefüggésben mit jelentenek ezek az adatok, a napi étkezések közül hány alkalommal esznek addig, amíg jóllaknak. Hiszen például a reggeli, vagy az uzsonna nem tesz ki akkora adagot, általában amivel teljesen jól lakhatnak a gyerekek. A monorierdei iskolában sokszor látom, hogy a gyerekek tízórai osztásnál, még várnak hátha sikerül egy hiányzó gyerek miatt egy plusz adagot megszerezni. Ebből a szempontból lenne érdekes az is, hogy az az öt monorierdei diák, aki csak pár falatot eszik, vajon naponta hányszor étkezik, hiszen még ha naponta négyszer eszik is, ha csak pár falatot eszik, akkor, az nem elegendő. Harmadik kérdés: Fontosnak tartod-e a helyes táplálkozást? Válaszlehetőségek: Igen, hisz ez az egészség egyik alapfeltétele; Igen, de kevés beleszólásom van abba, hogy mit eszem; Nem; Egyéb.
3. számú ábra: Fontos-e a minta számára az egészséges táplálkozás
19
A harmadik kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy vajon a diákok számára fontos-e a helyes táplálkozás. Természetesen relatív, hogy kinek mit jelent az egészséges táplálkozás, én a kérdés megalkotásakor azért választottam ezt a megfogalmazást, mert véleményem szerint ez a diákok számára is érthető, általánosan az emberek a helyes táplálkozás alatt a megfelelő kellően változatos, tápanyagban gazdag étrendet értik. Az első két válaszlehetőség nem zárta ki egymást, azonban mindenki az egyiket jelölte csak meg. Legnagyobb számban a monorierdeiek közül 18 fő, míg a monoriak közül 20 fő az első választ, az „Igen, hiszen ez az egészség egyik alapfeltétele” jelölte meg. Véleményem szerint ez nagyon pozitív, hiszen a felnövekvő generációnak ezt a szemléletet kellene képviselni, ahhoz, hogy a nemzetünk egyre egészségesebb legyen. Azonban, én sem számítottam erre a válaszra, inkább második válaszlehetőséget tartottam valószínűbbnek, hiszen fiatalként a diákok javarészt vagy az iskolában kapott élelmiszereket, vagy pedig a szülők által vásárolt ennivalót fogyasztja. A saját zsebpénzükből vásárolt ételek, csak kis százalékát teszik ki az étkezéseiknek, így nem önmaguknak határozzák meg, hogy mit esznek. Mégis a második lehetőséget csak a monorierdeiek 25%-a, míg a monoriak 16%-a jelölte meg. Ezen eredmények tükrében, az én álláspontom szerint mindenképp érdemes lenne a prevenciós előadások keretein belül, minél több szót ejteni a helyes táplálkozásról is, hogy a diákok több információhoz jussanak. Negyedik kérdés: Milyen gyakran eszel főtt ételt? Válaszlehetőségek: Naponta; Heti 2-3 alkalommal; Több, mint heti 4 alkalommal; Egyéb.
4. számú ábra: A minta főtt étel fogyasztási szokási 20
Ebben a kérdésben, nem mutatkozott eltérés a két település között, mint az a 3. számú ábrán is látható, nagy többségben vannak azok, akik mindennap esznek főtt ételt. A főtt étel naponta történő fogyasztásának fontossága manapság már megkérdőjeleződik, sokak szerint csak megszokás kérdése, hogy az embernek mennyire van igénye a főtt ételre, egy idő után akár teljesen le is lehet szokni róla. Az új divatos étrendek, mint például a vegán étrend is teljes mértékben kizárja a főtt ételeket. A vegán étrend a legszigorúbb a vegetáriánus étrendek közül. Követői semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak, és csak olyan ételeket esznek melyeket nem hevítettek 40-48 foknál többre. A nyers vegán étrend hívei szerint az ételek bizonyos hőfok fölé melegítése kifejezetten káros, a főtt és sült ételek elveszítik tápanyag tartalmuk legnagyobb részét, és nem csak hogy nem egészségesek, de kifejezetten károsak is lehetnek az emberi szervezet számára. Ezzel szemben a nyers ételek tele vannak értékes mikrotápanyagokkal és olyan enzimekkel melyek segítik az emésztést, ezáltal sokkal kevébé terheli meg a szervezetet egy-egy étkezés, elmarad az étkezés utáni fáradtság is. Az élő ételek több életerővel töltenek fel, több vitamint tartalmaznak és a rostok révén ugyanúgy telítenek, mint a főtt ételek. A hőkezelés során a nyersanyagokban található baktériumok is elpusztulnak, pedig ezeket is tudja a szervezet hasznosítani, mert természetes probiotikumként is működnek. A nyers vegán diétát sokan kifejezetten daganatellenes étrendnek tartják. A témával kapcsolatos kutatások azonban ellentétes eredményekre jutottak, hiszen bár alacsonyabb számmal fordultak elő bizonyos daganat típusok, azonban a csontritkulás és a hölgyeknél a menstruációs zavar nagyobb számban fordult elő. A nyers vegán diéta híveinel alacsonyabb az LDL- és HDL koleszterint szintje is, azonban általános a B12 vitamin hiány. Más kutatások arra világítottak rá, hogy a vegán étrend követése jelentős javulást hozott követőinek mentális és érzelmi egészségében. Természetesen a gyerekek esetében még nem feltételezhető, hogy bármelyikük is ilyen étrendet követne, hacsak nem szülei hatására tenne így. Véleményem szerint a változatos étrend fontosságát követve, fontos a gyermekek számára, hogy főtt ételt is fogyasszanak. Ideális eset ez, ha minden nap van lehetőségük rá. A későbbiekben lesz szó majd a menzai étkezésről, jópár diáknak az biztosítja a főtt ételek fogyasztását napi rendszereséggel.
21
Ötödik kérdés: Az iskolai menzán étkezel? Válaszlehetőségek: Igen; Nem.
5. számú ábra: A mintából az iskolai menzán étkezők számának aránya Érdekes az arány, hiszen Monorierdőn több nyolcadikos gyermek étkezik a menzán a válaszok alapján, mint Monoron. A különbség nem számottevő, azonban az okait érdekes lehet megvizsgálni. Tapasztalataim szerint sok gyermek étkezik a menzán, abból az okból kifolyólag is, mert otthon a szülőknek nincsen idejük mindig főzni, és így könnyebb elérni, hogy a gyermek főtt ételt egyen, természetesen több ellenpélda is van, sok gyermeket a nagymama várja otthon meleg étellel az iskola után. Monoron valószínűleg azok a gyermekek, akik bejárósak, és valamelyik környékbeli településről járnak be, azok már nem ebédelnek az iskolában, hanem inkább hazamennek és otthon étkeznek. Azonban ezek csak feltételezések, további kutatásokkal lehetne kideríteni a pontos okokat. Az viszont megállapítható, hogy csupán nagyjából a gyerekek fele étkezik a menzán, ez elég kevés véleményem szerint, hiszen így, csak ennyi gyereknek biztosított a rendszeres napi étkezése, bár az első kérdésre adott válasszal összefüggésben megállapítható, hogy ezek a gyerekek is esznek napi 3-4 alkalommal. A következő kérdés pontosítja a menzán étkezők véleményét.
22
Hatodik kérdés: Ha az ötödik kérdésre igennel válaszoltál, mi a véleményed a menzán kapott ételről? Megeszem, de, csak mert nélküle estig éhes lennék; Megeszem, mert általában finom; Legtöbbször nem bírom megenni, mert rossz az íze; Egyéb. A monorerdei válaszadók közül, az első válaszlehetőséget (Megeszem, de, csak mert nélküle estig éhes lennék) senki nem jelölte meg. Míg a második válaszlehetőséget (Megeszem, mert általában finom) 6-an választották. A vezető válasz a harmadik opció (Legtöbbször nem bírom megenni, mert rossz az íze) volt, ezt 11-en választották a tizenhét menzán étkező közül. Nagyon magas ez a szám, a menzán étkezők 73%-a nem bírja megenni az ott kapott ételt. A monoriaknál lényegesen kevesebben jelölték meg ezt a választ, mindössze csak ketten, a nagytöbbség 43% a második válaszlehetőséget (Megeszem, mert általában finom) választotta. Érdekes ez a kontraszt, hiszen ugyanazt az ételt kapják mindkét iskolában. Az ebben a tanévben bevezetett és 2015.szeptember elsejével életbe lépett menzareformnak [37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet] köszönhetően, jelentősen megváltozott a menzán felszolgált ételek íz világa. A közéletben is leginkább elhíresült rendelkezés, hogy a sót teljesen kivonja a menzai étkeztetésből. A rendelkezés szükségessége elvitathatatlan, hiszen az egyre inkább elhízással küzdő gyermekek érdekében, muszáj volt már valamilyen intézkedést hozni. Csak az a probléma, hogy nem ez jelentheti a megoldást, hogy egy rendeletben pontosan megszabályozzák, hogy milyen összetételűek és tápanyagtartalmúak legyen a menzaételek.
Minél
több
zöldségnek,
gyümölcsnek
és
teljes
kiőrlésű
gabonaterméknek kell lennie, és a bő olajban sült ételek helyét pedig a zsírszegény húsféléknek és újfajta gabonáknak kell átvenni. Látható, a gyermekek válaszai alapján is, hogy hiába az egészséges ételek, ha a gyerekek nem eszik meg, a menzareform értelmét veszti, hiszen ki tudja, hogy mit esznek meg az ebéd helyett, hogy
az
éhségüket
csillapítsák.
Könnyen
megtörténhet,
hogy
sokkal
egészségtelenebb ételeket fogyasztanak. Az is tapasztalható, hogy sok gyerek már felkészülten érkezik, és otthonról hozott sóval ízesíti a menzán kapott ételt. Mindenképpen olyan megoldást kellene erre a problémára találni, hogy a gyerekek szívesen fogyasszák a menzán kapott ételt, és ne éhesen távozzanak az ebédlőből, ne az a kép alakuljon ki a fejükben, hogy ami egészséges az nem finom. 23
Hetedik
kérdés:
Hetente
hány
alkalommal
fogyasztasz
édességet?
Válaszlehetőségek: 0; 1-2; 3-4; 5 vagy annál több.
6. számú ábra: A minta édességfogyasztási szokásai A szervezetünknek a zavartalan működéshez szüksége van az összes tápanyagra, megfelelő mennyiségben és minőségben. A szélsőségektől mentes, vegyes táplálkozással megvalósítható a szükséges ásványi anyag és vitamin mennyiség bevitele, ezáltal a hiánybetegségek elkerülhetők. A vegyes táplálkozás azt jelenti, hogy mindenféle élelmiszer fogyasztása megengedett. Természetesen az egyes élelmiszerfajták fogyasztásának gyakorisága és mennyisége más és más. Míg zöldséget és gyümölcsöt mindennap ajánlatos fogyasztani, addig halat hetente egyszer, tojásból heti három darabot, és édességet hetente 2-3 alkalommal ajánlott. A 6. számú ábrán látható, hogy a válaszadók többsége mindkét településről az 1-2, és a 3-4 válaszlehetőséget jelölte meg, így az ajánlott érték közelében fogyasztanak édességet. Fontos megtanítani a gyerekeknek a helyes édességfogyasztás szabályait, ezek alatt főként a mérték megtartását és a főétkezések és az édességfogyasztás közötti egyensúly kialakítását értjük. A magas kakaó tartalmú csokoládé fogyasztása például kis mennyiségben kifejezetten egészséges, hiszen olyan antioxidánsokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a szív-érrendszer egészségének fenntartásához. Monorierdőről kilencen az „5 vagy annál több” válaszlehetőséget jelölték meg, ez már kifejezetten káros lehet, könnyen elhízáshoz vezethet. 24
Nyolcadik
kérdés:
Hetente
hány
alkalommal
fogyasztasz
gyümölcsöt?
Válaszlehetőségek: 0; 1-2; 3-4; 5 vagy annál több.
7. számú ábra: A minta gyümölcsfogyasztási szokásai A gyümölcsök és a zöldségek fontos részei egy egészséges és kiegyensúlyozott étrendnek, legyenek akár a főétkezés részei, vagy nassolnivalók. Sok vitaminhoz, ásványi anyaghoz, rosthoz némi energiához és bizonyos kisebb alkotóelemekhez, úgynevezett fitokemikáliákhoz, juttatják a szervezetet melyek jótékony hatással bírnak az egészségre. A zöldség és a gyümölcs meghatározása bármilyen egyszerűnek tűnik is, nehéz átfogó meghatározást alkotni. Hiszen a paradicsom és az eper könnyen azonosíthatók, zöldség és gyümölcsként, azonban nehezebb meghatározni, hogy például a gyümölcslé vagy a krumpli minek is számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi minimum 400 g gyümölcs- és zöldségbevitelét javasolja, és ebbe nem számítja bele a burgonyát és más keményítő tartalmú gumós növényeket. Ennél a kérdésnél szintén csak általános értelemben tettem fel a kérdést, valószínűleg az általános iskola nyolcadik osztályos tanulói számára, a gyümölcs egyet jelent az almával, a dinnyével, a szőlővel és a hasonló termésekkel. A kérdésre adott válaszokból látszik, amint azt a 7. számú ábra is mutatja, hogy a monorierdei diákok legnagyobb százaléka, 5 vagy annál több alkalommal fogyaszt gyümölcsöt, míg a monoriak esetében 3-4 alkalommal fogyasztanak a legtöbben gyümölcsöt. Érdekes adat még, hogy a monoriak közül 34% csak 1-1 alkalommal eszik gyümölcsöt ez egyáltalán nem ideális, hiszen a fejlődő szervezet számára különösen fontos lenne a különböző 25
vitaminok miatt. Véleményem szerint, a diákoknak több gyümölcsöt kéne fogyasztani, hiszen ez is a változatos táplálkozás része. Bár a monorierdeiek többségben nagyobb számban fogyasztanak szinte mindennap gyümölcsöt, azonban innen érkezett három darab nulla válasz is, ezen mindenképpen változtatni kellene, hiszen mind rövidebb mind hosszabb távon komoly következményekkel járhat a nem megfelelő mennyiségű gyümölcsfogyasztás. Rövidebb távon a nem megfelelő vitamin szint miatt, könnyebben elkaphatják a különböző betegségeket, és hiánybetegségek is felléphetnek. Abban az esetben, ha a nem megfelelő gyümölcsfogyasztás rendszeres édességfogyasztással és kevés mozgással párosul, akkor olyan komoly problémákhoz vezethet, mint például az elhízás, felnőtt korban pedig a szív-és érrendszeri betegségek. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint, a WHO európai régiójába tartozó országok, több mint felében a gyümölcs- és a zöldségfogyasztás kevesebb, mint 400 g/nap, és az országok egyharmadában az átlagbevitel 300g/napnál is kevesebb. Természetesen, az iskoláskorú
gyerekek
gyümölcs-
és
zöldségfogyasztását
számtalan
tényező
befolyásolja. Akik a menzán étkeznek, azok például rendszeresen kapnak az ebéd után gyümölcsöt, de ez nyilvánvalóan nem garancia arra, hogy el is fogyasztják. Adott a szülők által az asztalra tett gyümölcsök mennyisége is, hiszen véleményem szerint elég ritka, hogy egy gyermek a zsebpénzéből gyümölcsöt vásárolna inkább, mint édességet, ezért a szülők szerepe is nagyon meghatározó. Érdekes lenne annak vizsgálata, hogy vajon milyen arányban van otthon házilag megtermesztett zöldség és gyümölcs, hiszen az a legegészségesebb és legmegbízhatóbb termés, amit otthon termesztenek. Érdemes lehet,
különböző
projektet
segítségével
népszerűsíteni
a
zöldség-
és
gyümölcsfogyasztást. Az iskolai programok biztosítják az általános részvételt, és lehetőséget
adnak
olyan
különböző
tevékenységek
kombinálására,
mint
a
hagyományos tantermi oktatás, a tankonyhai tevékenység és a kertészkedés. A maximális programok elérése érdekében az iskolai programoknak sok különböző tevékenységet kell tartalmazniuk (Preventive Medicine 39 Suppl 2:S94-100). Az aktív tevékenységek ezekben az esetekben is sokkal hatékonyabbnak bizonyulnak, mint a passzív előadások. A gyümölcsök és zöldségek osztása, valamint a szülők, tanárok és kortársak bevonása is jó módszer. Természetesen ez az iskolák már adott felszereltségétől is függ, hiszen tankonyha nem mindenhol áll rendelkezésre.
26
Kilencedik kérdés: Sportolsz rendszeresen? Válaszlehetőségek: Csak az iskolai testnevelés órán; Délutáni sportfoglalkozásokon is részt veszek; Sportági edzésre járok.
8. számú ábra: A minta sportolási szokásai Számomra, mint leendő testnevelő tanár számára kifejezetten fontos volt ez a kérdés, hiszen bár a kérdőív főként a táplálkozási szokásokra irányult, fontosnak tartottam, hogy vajon mennyire sportolnak rendszeresen a diákok, mert az egészséges életmódhoz ez is hozzátartozik, és a táplálkozás mellett a mozgás az egyik legfontosabb tényező. A 8. számú ábrán is látható, hogy a monorierdei gyerekek közel 70%-a csak az iskolai testnevelés órán sportol, ebből is látható milyen fontos is volt a mindennapos testnevelés bevezetése. Monorierdőn nem sok lehetőség van a sportolásra, nem is igazán léteznek sportegyesületek, csak egy Jujutsu egyesület működik, mely nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében. A legkisebb óvodás korosztálytól kezdve, egészen a felnőttekig vannak versenyzők. Szép sikerekkel is büszkélkedhet az egyesület. Vannak ugyanakkor az iskolában is szakkörök, labdás ügyességfejlesztés például, ez is nagy kedvence a gyerekeknek, bár inkább az ötödik-hatodik osztályosok körében. Monoron már másabb a helyzet, hiszen a Monor SE keretein belül, lehetőség van többek között a labdarúgás, a kosárlabda, a birkózás, a taekwon-do és a tenisz kipróbálására is, így a gyerekeknek sokkal több lehetőségük van. Hiába a két település közelsége, sajnos a szülők nem 27
mindig tudják megoldani a gyerekek szállítását, valószínűleg az olyan különböző problémák miatt, mint például a gyermekek felügyelete, míg eljutnak edzésre, hiszen a szülőknek munka mellett nem biztos, hogy jut idejük erre, a nagyszülők pedig nem minden esetben állnak rendelkezésre. Itt ismét felmerül a szülők meghatározó szerepe, mely már több kérdésnél is megemlítésre került. Óriási a felelősség a szülőkön, hiszen saját példájukkal mind a táplálkozás mind a sport terén mintát adnak gyermeküknek. Továbbá ha nekik nem fontos, hogy a gyereknek legyen valamilyen sportolási lehetősége, akkor az a gyermek is úgy nő majd fel, hogy a sport egyáltalán nem fontos. Pedig annak kellene lenni, hiszen számos olyan következménye van a rendszeres sportolásnak, ami pozitívan hat ki egy gyermek életére, fejlődésére. A rendszeresség, a következetesség és a fegyelem megtanulása csak pár a számos előny közül. A szervezetben végbemenő pozitív változásokat pedig már számtalan vizsgálat igazolta. Minden szülő számára ennek igazán fontosnak kellene lenni, hiszen gyermekük egészségének hosszú távú megőrzése életbevágó. Mindenképpen a monorierdei öt, és a monori hét sportági edzésre járó főn javítani kellene. Talán a gimnáziumba kerülés hozhat majd némi változást, hiszen ott az új környezetben új lehetőségek is lesznek, különösen a monorierdei gyerekek számára jelenthet ez lehetőséget a jó irányba történő ellépés felé. Hasonlóan a gyümölcsfogyasztást népszerűsítő tevékenységekhez, itt is inkább a mozgásos népszerűsítésre kellene helyezni a hangsúlyt, olyan játékokkal, sport napokkal bemutatni a sportágakat a gyerekeknek, amiken kedvet kapnak hozzájuk. Monorierdőn rendszeresen szerveznek sportnapokat, melyeken a gyerekek nagy élvezettel vesznek részt. Meg kell teremteni továbbá valamilyen módon a lehetőséget, hogy tudják rendszeresen a számukra szimpatikus sportágat űzni.
28
Tizedik
kérdés:
A
szüleid
számára
fontos
a
helyes
táplálkozás?
Válaszlehetőségek: Igen; Nem; Nem tudom.
9. számú ábra : A minta szülei számára fontos-e a helyes táplálozás A legtöbb korábban feltett kérdésnél felmerült a szülők szerepe, ezért is gondoltam, hogy a kérdőív záró kérdése ez lesz, mely segít megállapítani, hogy a szülők számára fontos-e a helyes táplálkozás. Természetesen erről is érdemesebb lenne egy részletesebb felmérést készíteni, hogy ha fontos a helyes táplálkozás, akkor mennyire tájékozottak a témában, mennyire tudják, hogy mik is azok a tápanyagok, amik elősegítik a gyermekeik fejlődését. Ők maguk milyen példával járnak elő szülőként, hiszen ők tehetnek a legtöbbet azért, hogy a gyermek kialakuló egészség tudata a saját egészségét szolgálja, ezáltal megelőzhetővé válik az elhízás. A szülők pozitívan befolyásolhatják fiatal gyermekeik táplálkozását a következő ötletek részbeni vagy teljes megvalósításával:
Legyen pozitív szerepmodell azáltal, hogy sokféle gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt.
A szilárd ételek bevezetésének kezdeténél kínáljon gyermekének minél többféle tápanyagdús élelmiszert, például gyümölcsöket és zöldségeket.
Tervezze meg az étkezési időpontokat és egyen együtt a család.
29
Legalább 5-10 alkalommal próbálkozzon az olyan tápláló élelmiszerek kínálásával, amelyek nem azonnal vonzóak.
Tegye lehetővé a gyermekeknek az önszabályozást – maguk döntsék el, mikor éhesek és mikor jóllakottak.
Dicsérje a gyerekeket és/vagy ajánljon olyan nem élelmiszer jutalmat, mint a matrica, mikor gyümölcsöt és zöldséget esznek, vagy új élelmiszert próbálnak ki.
Alkalmazza mértékkel a korlátozást, és tanítsa meg, hogy megfelelő mennyiségben minden élelmiszer részét képezheti az egészséges táplálkozásnak.
Ösztönözze, de ne erőltesse gyermekeit a gyümölcs- és zöldségfogyasztásra.
Kínáljon a zöldségekből nagyobb adagot, vagy a zöldségek első fogásként kerüljenek az asztalra. (FOOD TODAY 09/2012)
A 9. számú ábrán is látszik, hogy mindkét iskolában közel azonos arányban vannak, azok, akik szerint a saját szüleik számára fontos a helyes táplálkozás, ez nagyon jó arány, ez lenne az ideális minden iskoláskorú gyermeknél, hiszen ez egy olyan hátteret jelent, melyre az iskolában elvégzett nevelői munkával is lehet építkezni. A nem-ek száma szerencsére elenyésző, a válaszadók hat illetve kilenc százaléka mondta azt, hogy a szülei számára nem fontos a helyes táplálkozás. Öt illetve három darab egyéb válasz is született, ezek javarészt „Nem tudom”-ok voltak. Természetesen egy nyolcadikos gyermek, már javarészt állandó étkezési szokásokkal rendelkezik, látta szülők által adott mintát, kialakult ízlés világa van. Ebben a korban, már nehezebben változtathatók meg a szokások, azonban nem lehetetlen, így mindenképp érdemes rá energiát fordítani.
30
4.4 Hipotézis vizsgálat A kutatás elvégzése után, a kapott eredmények ismeretében az első hipotézisemet igaznak bizonyult, mivel a monorierdei gyerekek közül 17-en étkeznek a menzán, míg a monoriak közül mindössze 14-en. Ez mutatja, hogy a községben nagyobb számú gyermek választja továbbra is a menzás ételt. Érdekes lenne, megvizsgálni ennek okait. Lehetséges, hogy Monoron a környékbeli településekről bejárók, már nem várják meg az iskolai ebédet, hanem inkább már otthon fogyasztják el az ebédet. Második hipotézisem szerint a monori gyerekek több édességet fogyasztanak monorierdei társaiknál. Ezt a hipotézisemet el kell, hogy vessem, mert a monorierdeiek nagyobb százaléka fogyaszt 3-4, vagy akár 5 alkalomnál többször édességet. Érdekes eredménynek tartom ezt, hiszen Monorierdőn kevesebb közért, és kisbolt található, és büfé sem működik az iskolában, így a diákoknak kevésbé elérthető az édesség, azonban úgy tűnik így is hozzá tudnak jutni nagy mennyiségben, feltételezhető, hogy a szüleiken keresztül. A harmadik hipotézisem sem nyert tökéletesen igazolást, itt azonban pozitív irányba mozdul el a mérleg, mert a monorierdei diákok közül a legtöbben 5 vagy annál több alkalommal fogyasztanak gyümölcsöt, míg a monori diákok az általam megjósolt 3-4 alkalommal fogyasztanak gyümölcsöt. Ezt jó eredménynek tartom, hiszen a megfelelő gyümölcsfogyasztás nagyon fontos a fejlődő szervezet számára, mint azt már a dolgozatban is kifejtettem. A negyedik hipotézisem igaznak bizonyult, mind a két településen fontos a szülők számára a helyes táplálkozás 78-81%-os arányt mutattak a válaszok. Elenyésző volt a nemek, és az egyéb válaszok, ez pozitív, ennek fényében jó esély van rá, hogy a gyermekek egészség tudatosan nőnek fel. Összességében a kérdőíves módszert sikeresnek ítélem meg, sikerült felmérnem a diákok táplálkozási szokásait. Kevés hibás kitöltés történt, ez azt jelzi, hogy sikerült jól és közérthetően megfogalmaznom a kérdéseket. Az eredmények kiértékelése izgalmas feladat volt, vártam, hogy milyen eredmény fog majd születni. Természetesen érdemes lenne, még nagyobb mintát vizsgálni akár régió szinten is, úgy még átfogóbb képet lehetne kapni a fiatalok táplálkozási szokásairól. Természetesen további még specifikusabb kutatások alapját is szolgálhatja az én kutatásom.
31
5. Összegzés Testünk olyan akár az autó, tölthetünk bele rossz „üzemanyagot” el fog úgyis indulni és működni is fog, azonban szépen, lassan a rossz „üzemanyag” tönkreteszi majd a motorját. Ebből az egyszerű példából is nyilvánvaló, az egészséges táplálkozás fontossága. A kutatásomból kiderült, hogy a monori és a monorerdei nyolcadikos diákok táplálkozási szokásai nem mutatnak nagy eltérést, az általam feltett kérdések tekintetében. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem lenne érdemes még több egészséges táplálkozásról szóló előadást és foglalkozást tartani, hiszen hamarosan gimnáziumba mennek a diákok, ahol új emberekkel találkoznak, új tapasztalatokat szereznek és számos új befolyás éri őket. Még mielőtt elhagynák, az általános iskolát fontos lenne tudatosítani bennük, a különböző alapelveket és szabályokat. Nem csak a diákoknak kellene előadást tartani, hanem a szüleiknek is. Kiderült a kutatásból is, hogy a szülők számára is fontos az egészséges táplálkozás, így valószínűleg őket is érdekelné egy ilyen témájú előadás. Természetesen a felnőttekkel már több probléma lehet abból a szempontból, hogy míg a gyerekeknek az iskolában kötött időben meglehet tartani egy előadást vagy foglalkozást, addig a felnőtteknek munka mellett, nem biztos, hogy marad még elegendő idejük és energiájuk egy ilyen külön programra. Számomra nagyon érdekes volt a dolgozat megírása, szívesen foglalkoznék még a témával, testnevelő tanárként kötelességemnek érzem, hogy nem csak a mozgás szeretet tanítsam meg a gyerekeknek, de egészséges életmódra is neveljem őket. Rajtam, mint testnevelő tanáron is óriási felelősség lesz, hogy jó példával járjak elő, tájékozottan tudjak válaszolni a diákok kérdéseire, és útmutatásokkal tudjak nekik szolgálni, a táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban. Ezért is volt jó ennek a kutatásnak a kapcsán, jobban elmélyedni a témában, és megismerkedni a különböző fogalmakkal. Testnevelő tanárként, szeretnék majd olyan tematikus heteket is szervezni melyek során, különböző gyakorlatok segítségével, játékos formában ismerkedhetnek meg a diákok a helyes táplálkozás szabályaival. Számomra a kutatásaim során megismert módszerek közül, a legszimpatikusabb megoldás a tankonyha volt, azt én magam még diákként is élveztem, így szerintem a mai diákok számára is izgalmas formája lehetne ez az új ismeretek elsajátításának. Érdemes lesz, majd abban az iskolában is ahol elhelyezkedem hasonló kutatást lefolytatni, akár bizonyos területekre lebontva még részletesebben, hogy azt ott kapott eredmények függvényében tudjunk majd különböző foglalkozásokat szervezni. 32
Irodalomjegyzék
Boros Szilvia- Fekete Krisztina- Lelovics Zsuzsanna (2012): Sporttáplálkozás szabadidő sportolóknak. Cser kiadó, Budapest 108 p. Dr. Czeizel Endre (1987): „Az élet él és élni akar”, Minerva kiadó, Budapest 208 p. Dr. Gion Gábor (1995): Egészségvédelem. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 128 p. Dudás Róbert (2000): A táplálkozás. Press Publica kiadó, Budapest, 128 p. Fábián Gyula, Zsidegh Miklós: A testnevelési és sporttudományos kutatások módszertana Budapest MTE 1998 304p. Food Today 09/2012 Gyömbér Noémi- Kovács Krisztina (2012): Fejben dől el- Sportpszichológia mindenkinek. Noran Libro kiadó, Budapest. 313 p. Jack Challem (1998): Fókuszban a vitaminok, Alexandra kiadó, Debrecen 125 p. Pavlik Gábor (2011): Élettan- Sportélettan. Medicina könyvkiadó zrt, Budapest 595 p. Preventive Medicine 39 Suppl 2:S94-100 Pavlik Gábor (2011): Élettan- Sportélettan. Medicina könyvkiadó zrt, Budapest 595 p. Brown RE, etal. Secular differences in the association between caloric intake, macronutrient intake,and physialactivity with obesity. Obes Res Clin Pract http://www.obesityresearchclinicalpractice.com/article/S1871-403X%2815%29001210/pdf (2015) http://www.adymonor.hu/bemutatkozas.html http://www.fekete-merdo.sulinet.hu/page1.html
33
1. sz. melléklet
8. Az iskolai menzán étkezel?
Kérdőív 1. Nemed? Fiú
Igen
Nem
9. Ha a 8. kérdésre igennel válaszoltál, mi a véleményed a menzán kapott ételről?
Lány
2. Korod? ______________________ 3. Lakhelyed?
Megeszem, de, csak mert nélküle estig éhes lennék
Megeszem, mert általában finom
Legtöbbször nem bírom megenni, mert rossz az íze
Egyéb____________________
______________________ 4. Hányszor étkezel egy nap?
10. Hetente hány alkalommal fogyasztasz édességet?
Napi 1-2
Napi 3-4
0
Napi 5
1-2
Egyéb: ___________________________
3-4
5. Milyen mennyiségű ételt fogyasztasz egy étkezés során?
5 vagy annál több
11. Hetente hány alkalommal fogyasztasz gyümölcsöt?
Csak pár falatot
Amíg jóllakom
0
Kipukkadásig
1-2
Egyéb:_____________________
3-4
6. Fontosnak tartod a helyes táplálkozást?
5 vagy annál több
12. Sportolsz rendszeresen?
Igen, hiszen ez az egészség egyik alapfeltétele
Igen, de kevés beleszólásom van abba, hogy mit eszem
Nem
Egyéb:_____________________
Csak az iskolai testnevelés órán
Délutáni sportfoglalkozáson is részt veszek (Heti………… alkalommal)
Sportági edzésre (pl.:atlétika, úszás, kézilabda, labdarúgás) járok
7. Milyen gyakran eszel főtt ételt?
13. A szüleid számára fontos a helyes táplálkozás?
Naponta
Heti 2-3 alkalommal
Igen
Több, mint heti 4 alkalommal
Nem
Egyéb:_____________________
Egyéb:__________________
34
NYILATKOZAT
35
