ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2012
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Elfogadva a Szenátus a 27/2012. (VI.27.) sz. határozatával) (Módosítva a Szenátus 38/2012. (VII.16.) sz. határozatával) (MS0202)
ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER NEGYEDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK ÖTÖDIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK
2012
2
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ............................................................................................................................. 10 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND .................................................................................. 10 I. FEJEZET........................................................................................................................... 11 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................... 11 A szabályzat hatálya ......................................................................................................... 11 Az intézmény alapadatai .................................................................................................. 11 A főiskola jogállása .......................................................................................................... 12 II. FEJEZET ......................................................................................................................... 13 A FŐISKOLA FELADATAI ............................................................................................... 13 A működés alapelvei ........................................................................................................ 13 A főiskola feladatai .......................................................................................................... 13 III. FEJEZET ........................................................................................................................ 15 A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE ......................................................................... 15 A főiskola vezető testületei .............................................................................................. 15 A testületek jogkörei ........................................................................................................ 15 A Szenátus ........................................................................................................................ 16 A Szenátus feladat- és hatásköre ...................................................................................... 16 Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása .............................................................. 17 A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása ................................................................. 17 A választás kiírása ............................................................................................................ 18 Választási bizottságok létrehozása és feladata ................................................................. 18 A szenátusi póttagság ....................................................................................................... 19 A Szenátus tagjainak megbízása ...................................................................................... 20 A szenátusi tagság megszűnése ........................................................................................ 20 A Szenátus működése....................................................................................................... 20 Gazdasági Tanács ............................................................................................................. 22 A tanács működése ........................................................................................................... 26 A rektor ............................................................................................................................ 27 A rektori megbízás megszűnése ....................................................................................... 28 A rektor feladat- és hatásköre........................................................................................... 28 A rektorhelyettesek .......................................................................................................... 30 Gazdasági főigazgató ....................................................................................................... 30 Főtitkár ............................................................................................................................. 32 Magasabb vezetői és vezetői megbízások ........................................................................ 33 Irányítási és felügyeleti jog .............................................................................................. 34 IV. FEJEZET ........................................................................................................................ 34 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ................................................................................................. 34 A főiskolán működő szervezeti egységek ........................................................................ 34 V. FEJEZET ......................................................................................................................... 35 OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI EGYSÉGEK ......................................................................... 35 Tanárképző Központ ........................................................................................................ 35 A kar szervezete ............................................................................................................... 36 Kari Tanács ...................................................................................................................... 37 A dékán ............................................................................................................................ 38 Dékánhelyettes ................................................................................................................. 39 3
Dékáni Hivatal.................................................................................................................. 39 Az intézet.......................................................................................................................... 40 Az intézeti tanács/értekezlet ............................................................................................. 41 Intézetigazgató ................................................................................................................. 42 Önálló tanszék .................................................................................................................. 43 Tanszéki értekezlet ........................................................................................................... 43 Tanszékvezető .................................................................................................................. 43 Oktatási és Kutatási Bázisok ............................................................................................ 44 A főiskolán működő kutatási egységek ............................................................................ 44 Szerződés vagy pályázat alapján működő kutatási egységek........................................... 47 VI. FEJEZET ........................................................................................................................ 47 SZOLGÁLTATÓ SZERVZETI EGYSÉGEK..................................................................... 47 Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum .............................................................................. 47 Informatikai Központ ....................................................................................................... 48 Kollégiumok, szakkollégiumok ....................................................................................... 49 Líceum Kiadó ................................................................................................................... 49 Projektiroda ...................................................................................................................... 50 Akkreditált nyelvvizsgahelyek ......................................................................................... 50 Botanikus kert .................................................................................................................. 50 VII. FEJEZET ...................................................................................................................... 51 EGYÉB FUNKCIÓT ELLÁTÓ KÖZPONTI EGYSÉGEK ................................................ 51 Rektori Hivatal ................................................................................................................. 51 Belső Ellenőrzési Iroda .................................................................................................... 51 Gazdasági Főigazgatóság ................................................................................................. 52 Tanulmányi és Információs Központ ............................................................................... 53 Humán Erőforrás Iroda..................................................................................................... 53 Nemzetközi Kapcsolatok Központja ................................................................................ 54 VIII. FEJEZET ..................................................................................................................... 54 FŐISKOLAI SZINTŰ EGYÉB TESTÜLETEK ................................................................. 54 Rektori Tanács.................................................................................................................. 55 Tudományos Tanács ......................................................................................................... 56 Intézményi Doktori Tanács .............................................................................................. 56 Tanárképzési Tanács ........................................................................................................ 57 Esélyegyenlőségi Bizottság .............................................................................................. 58 Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság......................................................................... 58 Informatikai, Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság ......................................... 59 Kitüntetési Bizottság ........................................................................................................ 60 Intézményi Arculati Bizottság .......................................................................................... 60 Tudományos Diákköri Bizottság ...................................................................................... 60 Kreditátviteli Bizottság .................................................................................................... 60 Hallgatói Ügyek Bizottsága ............................................................................................. 61 Hallgatói Jogorvoslati Bizottság ...................................................................................... 61 Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság ........................................................................ 61 Kulturális Művészeti és Sport Bizottság .......................................................................... 62 Lakásügyi Bizottság ......................................................................................................... 62 IX. FEJEZET ........................................................................................................................ 62 ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FŐISKOLÁN ......................................................... 62 Intézményi Érdekegyeztető Tanács .................................................................................. 62 Közalkalmazotti Tanács ................................................................................................... 63 Szakszervezet ................................................................................................................... 63 4
Főiskolai Hallgatói Önkormányzat .................................................................................. 64 Hallgatói öntevékeny csoportok működése...................................................................... 65 X. FEJEZET ......................................................................................................................... 66 A FŐISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................ 66 A főiskolai irányítás és vezetés eszközei ......................................................................... 66 Utasítási és tájékoztatási jogok ........................................................................................ 67 A szolgálati út betartásának rendje................................................................................... 67 A médiával való kapcsolattartás rendje ............................................................................ 68 A főiskolán folytatott képzések létesítésének, indításának, folytatásának rendje ............ 68 Képzés kezdeményezése és jóváhagyása ......................................................................... 69 Pedagógusképzésre vonatkozó különös szabályok .......................................................... 69 Kutatási tevékenység rendje ............................................................................................. 70 Kutatási pályázatok .......................................................................................................... 70 A főiskola együttműködése .............................................................................................. 70 Az iratkezelés szabályai ................................................................................................... 71 Adatok nyilvántartása és kezelése .................................................................................... 71 Főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje .................................................................... 72 XI. FEJEZET ........................................................................................................................ 73 A FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSA .................................................................................... 73 A vagyongazdálkodás általános szabályai ....................................................................... 73 A főiskola éves költségvetése .......................................................................................... 73 A főiskolán folytatott beruházás és felújítás szabályai .................................................... 75 Rendészeti és vagyonvédelmi szabályok ......................................................................... 76 XII. FEJEZET ...................................................................................................................... 76 A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE .................................................... 76 A minőségirányítási rendszer céljai ................................................................................. 76 A minőségirányítási rendszer működése .......................................................................... 77 MÁSODIK RÉSZ .................................................................................................................... 78 FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER ........................................................ 78 XIII. FEJEZET ..................................................................................................................... 79 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................... 79 Alapelvek és azok érvényesülésének garanciái ................................................................ 79 A foglalkoztatási követelményrendszer hatálya ............................................................... 79 A foglalkoztatási terv ....................................................................................................... 80 A munkáltatói jogkör gyakorlása ..................................................................................... 80 A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos főiskolán belüli jogorvoslatok .................. 80 A jogorvoslati eljárás elindítása ....................................................................................... 80 A főiskolai döntések elleni jogorvoslatok elbírálása........................................................ 81 XIV. FEJEZET ..................................................................................................................... 82 A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI .............................................................................................. 82 Általános szabályok.......................................................................................................... 82 XV. FEJEZET ...................................................................................................................... 83 A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ......................................................... 83 A jogviszony létesítésének feltételei ................................................................................ 83 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének kezdeményezése ......................................... 83 Munkakörök betöltése pályázati eljárással, illetve pályáztatási eljárás mellőzésével...... 84 A pályázat meghirdetése .................................................................................................. 85 XVI. FEJEZET ..................................................................................................................... 86
5
OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI ÉS MÁS ALKALMAZOTTI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSI RENDJE ....................................................................................................... 86 Egyetemi tanári pályázat elbírálásának rendje ................................................................. 86 Főiskolai tanári pályázat elbírálásának eljárása ............................................................... 88 Egyetemi docensi, főiskolai docensi pályázatok elbírálása ............................................. 89 Pályázati eljárás adjunktusok és tanársegédek kinevezéséhez ......................................... 89 Kutatói munkakörben foglalkoztatottak pályázati eljárása .............................................. 89 Pályázat tanári munkakörben történő alkalmazás esetén ................................................. 90 Nem oktatói munkakörre vonatkozó pályázatok elbírálásának rendje ............................. 90 A kinevezés ...................................................................................................................... 91 Jognyilatkozatok............................................................................................................... 92 További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás........................................... 92 Oktatói feladatok ellátása megbízási jogviszonyban ....................................................... 92 Áthelyezés, helyettesítés .................................................................................................. 93 A közalkalmazott jogviszony módosítás .......................................................................... 93 A munkakör módosítása ................................................................................................... 94 Többletfeladat elrendelése................................................................................................ 94 Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak felmentésére vonatkozó szabályok .............. 95 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén alkalmazandó eljárás szabályai ........................................................................................................................... 95 A munkakör átadás-átvételi rendje ................................................................................... 96 XVII. FEJEZET ................................................................................................................... 97 A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ............................................. 97 A közalkalmazottak jogai és kötelességei ........................................................................ 97 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ............................................................................ 99 Eljárás ellenőrzés esetén................................................................................................. 100 Összeférhetetlenségi szabályok ...................................................................................... 100 XVIII. FEJEZET ................................................................................................................ 101 KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSE ÉS MUNKÁJUK ÉRTÉKELÉSE ................ 101 Általános szabályok........................................................................................................ 101 Az oktatók, kutatók tevékenységének értékelése ........................................................... 102 A tanári és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak munkájának értékelése ....... 102 Az oktatási szervezeti egységek vezető beosztású közalkalmazottai vezetői tevékenységének értékelése............................................................................................ 103 Egyéb szervezeti egységek vezetői tevékenységének értékelése ................................... 103 Az értékelés eljárásrendje............................................................................................... 104 XIX. FEJEZET ................................................................................................................... 104 A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ..................................................................................................................... 104 Általános szabályok........................................................................................................ 104 A munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése és bejelentése .............. 105 XX. FEJEZET .................................................................................................................... 106 A KÖZALKALMLAZOTTAK FELELŐSSÉGE ............................................................. 106 Fegyelmi és kártérítési felelősség .................................................................................. 106 A leltárfelelősség szabályai ............................................................................................ 107 Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás .......................................................................... 107 XXI. FEJEZET ................................................................................................................... 108 A KÖVETELMÉNYEK NEM TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI ................... 108 Eljárás feladatok nem teljesítése esetén ......................................................................... 108 XXII. FEJEZET ................................................................................................................. 109 6
AZ EGYES MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK ............. 109 Oktatói, tudományos kutatói munkakörök és címek ...................................................... 109 Oktatói, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás szabályai .................................... 110 Tanári munkakörben történő foglalkoztatás szabályai ................................................... 112 Más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó külön szabályok ................................ 114 XXIII. FEJEZET ................................................................................................................ 115 A MAGASABB VEZETŐI ÉS VEZETŐI PÁLYÁZATOK ............................................ 115 A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra vonatkozó általános szabályok ............. 115 Rektori pályázat.............................................................................................................. 116 Egyéb magasabb vezetői pályázatok elbírálásának rendje ............................................. 117 Tanszékvezetői, intézetigazgatói megbízás.................................................................... 117 Oktatási szervezeti egység vezetői megbízásának megismétlése .................................. 118 Vezetői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok ...................................................... 119 Magasabb vezetői és vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadásaátvétele ........................................................................................................................... 119 XXIV. FEJEZET ................................................................................................................ 120 KITÜNTETÉSEK, KITÜNTETŐ CÍMEK........................................................................ 120 Általános rendelkezések ................................................................................................. 120 A kitüntetések adományozásának általános feltételei .................................................... 121 Országos kitüntetésekre történő felterjesztés ................................................................. 121 Főiskolai kitüntetések ..................................................................................................... 121 A főiskolán adományozható díszoklevelek .................................................................... 122 Kitüntetések nyilvántartása ............................................................................................ 122 A főiskolán adható kitüntető címek ............................................................................... 123 Kitüntetések, kitüntető címek visszavonása ................................................................... 123 XXV. FEJEZET ................................................................................................................. 123 DÍJAZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................... 123 Alapilletményre vonatkozó szabályok ........................................................................... 123 Illetménynövekedés, többletjárandóság ......................................................................... 124 Pótlékok, jutalom és prémium ........................................................................................ 125 Címek és kitüntetések esetén történő díjazás ................................................................. 126 XXVI. FEJEZET ................................................................................................................ 126 SZEMÉLYÜGYI ADATOK KEZELÉSEÉS NYILVÁNTARTÁSA .............................. 126 A közalkalmazottakra vonatkozó nyilvántartás ............................................................. 126 HARMADIK RÉSZ ............................................................................................................... 127 HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER ..................................................................... 127 XXVII. FEJEZET............................................................................................................... 128 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................... 128 A hallgatói követelményrendszer hatálya ...................................................................... 128 XXVIII. FEJEZET ............................................................................................................. 128 A TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI ............................................ 128 Felvétel, beiratkozás ....................................................................................................... 128 XXIX. FEJEZET ................................................................................................................ 129 A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI ................................................. 129 A képzési program ......................................................................................................... 129 A tantervi egységek ........................................................................................................ 129 A tanegység .................................................................................................................... 130 A modul .......................................................................................................................... 130 A szak ............................................................................................................................. 131 Szakirány és specializáció .............................................................................................. 132 7
A tanterv ......................................................................................................................... 132 Az előfeltétel .................................................................................................................. 132 A képzési terv ................................................................................................................. 133 A mintatanterv ................................................................................................................ 133 A képzési formák, a képzés időtartama .......................................................................... 133 A felsőoktatási szakképzés és felsőfokú szakképzés ..................................................... 134 XXX. FEJEZET ................................................................................................................. 134 A TANULMÁNYOK JOGI KERETE .............................................................................. 134 Hallgatói jogviszony ...................................................................................................... 134 A hallgatói jogviszony létrejötte .................................................................................... 134 A hallgatói jogviszony szüneteltetése ............................................................................ 135 Vendéghallgatói jogviszony ........................................................................................... 136 Részismeretek megszerzésére irányuló képzés .............................................................. 136 Felnőttképzési jogviszony .............................................................................................. 136 A hallgatói munkavégzés szabályai ............................................................................... 137 A hallgatói jogviszony megszűnése ............................................................................... 138 XXXI. FEJEZET ................................................................................................................ 139 A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ............................................ 139 Tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat ..................................................... 139 A hallgatók teljesítményének értékelése ........................................................................ 139 A vizsgák teljesítésének rendje ...................................................................................... 140 Az oklevél, a bizonyítvány ............................................................................................. 141 Tehetséggondozás .......................................................................................................... 141 XXXII. FEJEZET............................................................................................................... 142 HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK .......................................... 142 Besorolás képzési formába ............................................................................................. 142 Támogatott időpontok meghatározásánál figyelembe veendő körülmények ................. 143 Átsorolás......................................................................................................................... 143 Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások ............................................................. 144 Térítési díj fizetéséhez kötött szolgáltatások .................................................................. 145 XXXIII. FEJEZET ............................................................................................................. 145 ELJÁRÁS HALLGATÓI ÜGYEKBEN ............................................................................ 145 A hallgató jogai és kötelességei ..................................................................................... 145 Hatáskör és illetékesség ................................................................................................. 146 Méltányosság .................................................................................................................. 147 Az eljárás megindítása ................................................................................................... 147 Az eljárásban való részvétel ........................................................................................... 148 Eljárás másodfokon ........................................................................................................ 148 Eljárás semmis és jogsértő döntés esetén ....................................................................... 149 A jogorvoslati jog különös esetei ................................................................................... 149 XXXIV. FEJEZET ............................................................................................................. 150 HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ..................................... 150 A fegyelmi eljárás .......................................................................................................... 150 A hallgató kártérítési felelőssége ................................................................................... 151 A főiskola kártérítési felelőssége ................................................................................... 151 A hallgatói balesetek megelőzésének feladatai .............................................................. 151 Az intézkedés rendje baleset esetén ............................................................................... 152 NEGYEDIK RÉSZ ................................................................................................................ 153 VEGYES RENDELKEZÉSEK.............................................................................................. 153 XXXV. FEJEZET .............................................................................................................. 154 8
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ..................................................................................... 154 A képzés feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések ............................................... 154 Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések ...................................................................... 155 XXXVI. FEJEZET ............................................................................................................. 157 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 157 ÖTÖDIK RÉSZ ...................................................................................................................... 158 FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK....................................................................................... 158 AZ SZMSZ RÉSZÉT KÉPEZŐ FŐISKOLAI SZABÁLYZATOK.............................. 159 AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ORGANOGRAMJA ....................................... 161 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA .................................................. 162 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA ................. 163 TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR ORGANOGRAMJA .................... 164 TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA .................................................... 165 GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG ORGANOGRAMJA ................................................... 166 TANULMÁNYI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT ORGANOGRAMJA ............................ 167 INFORMATIKAI KÖZPONT ORGANOGRAMJA ............................................................ 168 Szervezeti egységek részletes felsorolása .......................................................................... 169
9
ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND
10
Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban: főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek rendelkezései alapján az alábbiak szerint határozza meg az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely magában foglalja a főiskola szervezeti és működési rendjét, a foglalkoztatás követelményrendszerét és a hallgatói követelményrendszert.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. § (1)
A szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi szervezeti egységére, a főiskolán alkalmazott oktatókra, kutatókra, tanárokra, és más alkalmazottakra, a főiskolával hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló személyekre.
(2)
Jelen szabályzat a főiskola alapszabályzata, amely felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott valamennyi terület elsődleges jogforrásának tekintendő. Az intézmény alapadatai 2. §
(1)
A főiskola neve: Rövidített neve:
Eszterházy Károly Főiskola EKF
(2)
A főiskola idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Károly College (EKC) német: Eszterházy Károly Hochschule (EKH) francia: Ecole Supérieure Eszterházy Károly (ESEK) latin: Academia Nominata de Eszterházy Károly (AEK)
(3)
A főiskola székhelye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1.
(4)
A főiskola székhelyén belüli egyéb működési helyek megnevezése: „A” épület: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. „B” épület: 3300 Eger, Egészségház u. 4. „C” épület: 3300 Eger, Leányka u. 4. „D” épület: 3300 Eger, Leányka u. 6-8. „E” épület: 3300 Eger, Leányka u. 6. „F” épület: 3300 Eger, Eger, Leányka u. 2. Érsekkerti épület: 3300 Eger, Klapka u. 12.
(5)
A főiskola fenntartóként az általa alapított részben önálló gazdálkodású közoktatási intézményt működtet. Megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. 11
A főiskola jogállása 3. § (1)
A főiskola államilag elismert felsőoktatási intézmény, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, önálló jogi személy.
(2)
A főiskola alapítója és az alapító jogok gyakorlója Magyarország Országgyűlése.
(3)
Az állam nevében a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja.
(4)
Felügyeleti szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
(5)
A főiskola a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által 2010. november 2-án kiadott, OK279-42/2010. számú Alapító Okirat alapján működik.
(6)
A főiskola szimbólumai, bélyegzője, bankszámlaszáma, adószáma, nyilvántartási száma, statisztikai számjele, PIR törzsszáma: a) A főiskola szimbólumai: főiskolai címer: ellipszis alakú pajzs, melyben kék színű alapon fölül félkörben Eszterházy Károly Főiskola, alul félkörben Eger 1774 felirat található. Középen a Líceum, az „Egyetemi ház” főbejárati része látható a Csillagvizsgáló toronnyal, intézményi és kari zászló, rektori, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi lánc. A főiskolai és kari szimbólumok használatáról részletesen az intézmény Arculati Kézikönyve rendelkezik. b) A főiskola bélyegzője: kör alakú középen Magyarország címerével, körben az Eszterházy Károly Főiskola Eger felirattal. A bélyegzőhasználat rendjéről rektori utasítás rendelkezik. c) A költségvetés végrehajtására szolgáló számla megnevezése és száma: Magyar Kincstár 10035003-01426713 d) Adószám: 15308823-2-10 e) Nyilvántartási szám (intézményi azonosító): FI34540 f) Statisztikai számjel: 15308823-8542-312-10 g) PIR törzsszám:308823
12
II. FEJEZET A FŐISKOLA FELADATAI A működés alapelvei 4. § (1)
A főiskola jogszerű működése során: meghatározza működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket magasabb szintű jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni.
(2)
Tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgatók – különös tekintettel a fogyatékkal élő hallgatókra – beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején.
(3)
Elősegíti a hallgatók karriertervezését a tanulmányok ideje alatt és azok befejezését követően.
(4)
Különös figyelmet fordít a tehetséggondozásra, és elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokra.
(5)
Egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával lehetőséget biztosít az előadások látogatására hallgatói jogviszonyban nem álló személyek számára is.
(6)
Meghatározza a törvényi keretek alapján a felvételi követelményrendszert.
(7)
Széleskörűen biztosítja az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének érvényesülését.
a
tudomány
társadalmi
A főiskola feladatai 5.§ (1)
A főiskola feladata különösen: felkészítés az értelmiségi létre, felsőfokú szakemberképzés, a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése, közvetítése, alapkutatások, alkalmazott és kísérleti kutatások, fejlesztési és innovációs tevékenység, közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, közreműködés a hazai pedagógusképzés fejlesztésében, felkészítés tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, művészeti alkotások létrehozására, felnőttképzési tevékenység folytatása, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, közoktatási intézmény fenntartójaként közoktatási feladatok ellátása, a főiskola hallgatói és alkalmazottai részére sportolási lehetőségek biztosítása, hallgatói számára diáktanácsadás keretében komplex támogatás nyújtása (információs, mentálhigiénés, életvezetési, tanulmányi, karriertanácsadás), részvétel a régióban folytatott tudományos kutatómunkában, szaktanácsadói szerepvállalással.
(2)
A főiskola a felsőfokú szakemberképzés keretében biztosítja: a) az egészségfejlesztést, beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, 13
b) c) d) e)
a közoktatási szolgáltatást, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi, vállalkozói ismeretek fejlesztését, az anyanyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztését, a lehetőséget az idegen nyelvű szaknyelvi ismeretek fejlesztésére.
(3)
A főiskola a (2) bekezdésben meghatározott feladatainak megvalósítása érdekében – képzési program alapján – különböző szintű képzéseket folytat: a) felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzéseket jogszabályban meghatározott, esetekben osztott, vagy osztatlan képzésként: alapképzést, mesterképzést, doktori képzést. b) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként: felsőfokú szakképzést a 2005. évi CXXXIX. törvény alapján, felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttképzést az Alapító Okiratban foglaltak alapján folytat. c) a képzések sikeres elvégzése után – záróvizsga alapján – oklevelet, doktori fokozatot adományoz, bizonyítványt, tanúsítványt, igazolást állít ki.
(4)
A főiskola pedagógusképzést folytat.
(5)
A főiskola a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat az oktatás, továbbképzés, felnőttképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása, valamint tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód, a testedzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása révén valósítja meg.
(6)
A főiskola feladatainak ellátásában közreműködnek az oktatók, a tudományos kutatók, a tanárok és a munkájukat segítő ügyvivő-szakértői, ügyintézői, pénzügyi, gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai szolgáltató, ügyviteli, kisegítő munkakörökben foglalkoztatottak, továbbá a hallgatók, valamint a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, de a feladatok elvégzésében polgári jogi szerződés alapján bekapcsolódó személyek.
(7)
A főiskola feladatai ellátása céljából együttműködhet bármely – a feladat ellátásában érdekelt – hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. A régió gazdasági, civil, és önkormányzati szerveivel együttműködve Tudásközpontot létesíthet és működtethet.
(8)
A főiskola által ellátandó – szakfeladat szerinti – alaptevékenységek felsorolását a főiskola Alapító Okirata tartalmazza.
14
III. FEJEZET A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE A főiskola vezető testületei 6. § (1)
A főiskola vezető testülete a Szenátus.
(2)
A Szenátus elnöke a rektor.
(3)
A főiskola vezetéséhez szükséges döntések előkészítése és végrehajtása során tanácsadó, véleményező és ellenőrző hatáskörrel intézményi és kari szintű testületek, illetve bizottságok működnek közre. A testületek jogkörei 7. §
(1)
A 6. §-ban megnevezett testületek jelen szabályzat alapján döntési, javaslattételi, véleményező, egyeztetési és ellenőrzési jogokat gyakorolnak.
(2)
Jelen szabályzat alkalmazásában: a) javaslattétel: a jogszabályban, vagy főiskolai döntési jogkörrel felruházott személynél, szervnél az előterjesztésben rögzített felvetés megfontolásának és annak alapján a javaslatot egészben vagy részben elfogadó, illetve elutasító döntés meghozatalának kezdeményezése. b) véleményezés: a véleményező elé terjesztett tárgyban foglaltak egészbeni vagy részbeni támogatását, vagy elutasítását, illetve az azzal kapcsolatos észrevételeket, módosító javaslatokat tartalmazó határozat. A vélemény a döntéshozatalra jogosult szervet, testületet vagy személyt nem köti, de az attól való eltérést a döntéshozó köteles megindokolni. c) egyetértés: a döntési jog birtokában be kell szereznie az egyetértési jog birtokosának beleegyezését, egyetértés hiányában törvényes és érvényes döntés nem hozható. Az egyetértési jog gyakorlója a tárgyat érintő nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. A határidő – annak lejárta előtt – a másik félhez intézett nyilatkozattal legfeljebb egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás között nem oldható meg, a főiskolán kilenc tagú bizottságot kell létrehozni. A bizottságba a felek három-három tagot delegálnak, három szakértő tagot a fenntartó kér fel. A bizottság döntése pótolja az egyetértést. d) döntés: a döntéshozó elé beterjesztett kérdésekben történő határozathozatal, amely valamennyi vagy a határozatban megjelölt főiskolai szervezeti egységre, oktatóra, tudományos kutatóra, tanárra, más alkalmazottakra és hallgatóra kötelező. e) ellenőrzés: külön jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott jogosítványok gyakorlása, elsősorban a Szenátus határozatainak végrehajtására vonatkozóan.
15
A Szenátus 8.§ (1)
A Szenátus jelen szabályzatban meghatározott feladat és hatáskörrel rendelkező döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza a főiskola tevékenységét, így különösen képzési és kutatási feladatait, szervezeti felépítését tagolását, működését, a foglalkoztatási és hallgatói követelményrendszert, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását.
(2)
A Szenátust illetik meg a főiskola mint felsőoktatási intézmény részére az Alaptörvény X. cikkében és az Alapító Okiratban rögzített jogosultságai. A Szenátus feladat- és hatásköre 9. §
(1)
A Szenátus állapítja meg saját működési rendjét. Az ügyrendjéről jelen szabályzat részeként külön szabályzat rendelkezik.
(2)
A Szenátus határozza meg: a) a főiskola képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását, b) a hallgatói tanácsadás rendszerét, c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét.
(3)
A Szenátus fogadja el az alábbi dokumentumokat: a) az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatás-fejlesztési innovációs stratégiát. Az intézményfejlesztési tervnek tartalmaznia kell a fejlesztések, a fenntartó által a főiskola rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, valamint a várható bevételeket és kiadásokat, b) a főiskola képzési programját, c) szervezeti és működési szabályzatát, különös tekintettel a szervezeti és működési rendre, a foglalkoztatási követelményrendszerre, valamint a hallgatói követelményrendszerre, d) a minőség- és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, e) a főiskola éves költségvetését, figyelemmel a fenntartó által meghatározott keretekre, f) az intézmény éves beszámolóját, a számviteli rendelkezések alapján.
(4)
Jóváhagyja a hallgatói önkormányzat alapszabályát, a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabály sértő, vagy ellentétes a főiskola SzMSz-ével. Amennyiben a Szenátus a törvényben maghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, az Alapszabályt elfogadottnak kell tekinteni.
(5)
A Szenátus ellenőrizni köteles a hallgatói önkormányzat törvényes működését, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított feltételek jogszerű felhasználását.
16
(6)
Véleményezi a rektori pályázatokat, valamint értékeli a rektor vezetői tevékenységét. Tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását. Továbbá véleményezi az oktatói, a magasabb vezetői és a vezetői pályázatokat.
(7)
A Szenátus döntési jogkörébe tartozó alábbi kérdésekben a fenntartó egyetértésével dönt: a) a főiskolai fejlesztések indításáról, b) a főiskola vagyongazdálkodási tervéről, c) gazdálkodó szervezet alakításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről.
(8)
A Szenátus kizárólagos döntési jogkörébe tartoznak továbbá az alábbi kérdéskörök: a) együttműködési megállapodás megkötése, b) tudományos tanács létrehozása, tagjainak és elnökének megválasztása, c) oktatói, kutatói és vezetői pályázatok szponzorálása, érmek, kitüntetések alapítása, adományozása, d) doktori iskola létesítése, megszüntetése, doktori képzés indítása, e) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése, f) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése.
(9)
A Szenátus beszámolót kérhet a főiskolán működő bármely szervezeti egységtől.
(10) A Szenátus a főiskola tevékenységét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot küldhet ki. Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása 10. § (1)
A Szenátus a 9. § (6) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörének alábbi részeit az illetékes kari tanácsokra ruházza át: a) tanársegédi, adjunktusi pályázatok rangsorolását, b) tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi pályázatok rangsorolását, c) kari kitüntetések alapítását és adományozását.
(2)
Az átruházott hatáskörök nem adhatók tovább.
(3)
A Szenátus állandó és eseti bizottságokat hozhat létre. A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása 11. §
(1)
A főiskolai Szenátus szavazati jogú tagjainak száma huszonnégy fő.
(2)
A rektor és a gazdasági főigazgató hivatalból tagjai a testületnek, a Szenátus további tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat.
(3)
Az oktatók, kutatók által választott tagok száma tizenkettő fő (karonként három fő), ebből a vezetői megbízással nem rendelkező képviselők száma karonként egy fő. A nem 17
oktató alkalmazottak által választott tagok száma kettő fő, a gyakorlóiskola egy főt, a főiskolán működő reprezentatív szakszervezet egy főt, a hallgatói önkormányzat hat tagot delegál. (4)
A Szenátus oktatói, kutatói, és alkalmazotti tagjainak megbízatása négy évre, a hallgatói képviselők megbízása egy évre szól.
(5)
A Szenátus üléseire tanácskozási jogú állandó meghívottak (amennyiben nem választott tagok): a) a rektorhelyettesek, b) a dékánok, c) a főtitkár, d) a belső ellenőrzési vezető, e) a TIK igazgatója, f) a HEI vezetője, g) a KT elnöke.
(6)
Tanácskozási joggal vehetnek részt a testület munkájában a Gazdasági Tanács elnöke és a fenntartó képviselője. Továbbá akiket a rektor esetenként meghív, az adott napirendhez kapcsolódóan vehetnek részt tanácskozási joggal a munkában.
(7)
A Szenátus titkári teendőit a főtitkár látja el. A választás kiírása 12. §
(1)
A Szenátus tagjainak megválasztását a rektor írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig kerüljön sor.
(2)
A Szenátus tagja az lehet, – a hallgatói képviselők kivételével – aki a főiskolával munkaviszony illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be.
(3)
Az oktatók, kutatók képviselőiként karonként 3 főt a kari oktatói, kutatói értekezlet választ, a nem oktató dolgozók összfőiskolai alkalmazotti értekezleten választanak 2 fő képviselőt.
(4)
A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet és a hallgatói önkormányzat által delegált tagok választása saját működési rendjükben szabályozott módon történik. Választási bizottságok létrehozása és feladata 13. §
(1)
A bizottságokat választási csoportonként kell létrehozni. A bizottságok egy elnökből és két tagból állnak. A bizottságok elnökei felelősek a testületi tagok jelölésének és választásának előkészítéséért és lebonyolításáért. A bizottságokat a rektor hozza létre.
18
(2)
A választási bizottság felelős a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért.
(3)
A választási bizottság feladatköre: a) választási névjegyzék ellenőrzése: a jelölőlistát a Humán Erőforrás Iroda készíti el, és megküldi a választások megszervezéséért felelős személynek, aki eljuttatja a bizottsági elnökökhöz. Az elnökök a listát összevetik az egységek adataival. A választási listára felvehetők közül törölni kell azt a személyt, aki írásbeli indoklással kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók listáján. b) választási névjegyzék eljuttatása a választókhoz: minden jelölő személy aláírása ellenében megkapja a jelöléshez szükséges teljes listát. c) a listák összegyűjtése: a jelölési lapokat zárt borítékban, egységenként a kiosztástól számított 8 napon belül kell eljuttatni a bizottság elnökéhez. A jelölőlistán minden jelölési joggal rendelkező személy annyi nevet jelölhet meg, amennyit a testület összetételére vonatkozó szabályozás meghatároz. d) jelöltlista elkészítése: a jelölés akkor eredményes, ha a jelölési joggal rendelkezők több mint egynegyede a jelölési lapot eljuttatta a bizottság elnökéhez. A választási bizottság összesíti a jelölési lapokat, és elkészíti a jelöltek listáját. A listán fel kell tüntetni, hogy a jelölt a jelölésen hány szavazatot kapott. e) szavazólap elkészítése: a szavazólapra a jelöltek akkor kerülhetnek fel, ha elfogadják a jelölést, és nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk estén vállalják a megbízást. f) jelölőgyűlés összehívása: a választás lebonyolítása oktatói, illetve alkalmazotti értekezleten (továbbiakban: jelölőgyűlésen) történik. A jelölőgyűlést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A jelölőgyűlésen további jelöltállítás lehetséges. A szavazólapra újabb jelöltek felvételére akkor kerülhet sor, ha jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele nyílt szavazással támogatja a jelöltet, és a jelen lévő jelölt szóbeli nyilatkozatot tesz a jelölés elfogadásáról. g) választás lebonyolítása: a jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A jelölőgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét és a bizottság által összeállított szavazólap listáját. A végleges szavazólapra javasolt jelölteket nyílt szavazással kell kiválasztani. A szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott. A szavazás akkor eredményes, ha a jelölt megkapta a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. A választás egyfordulós. Érvénytelen szavazás vagy szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. h) a választás eredményének dokumentálása: a választások eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni kettő példányban, melyet a választási bizottság elnökei és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példánya a bizottság elnökénél marad, másik példányát és a szavazólapokat a rektornak 24 órán belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a Rektori Hivatalban 5 évig kell őrizni, a szavazólapokat 3 hónap őrzés után meg kell semmisíteni. A szenátusi póttagság 14. §
(1)
A választáson induló azon jelöltet, aki a szavazatkülönbség miatt nem lett a testület tagja, de a megválasztottak után a legtöbb szavazatot érte el, szenátusi póttagként kell nyilvántartani.
19
(2)
A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén, illetve egy félévnél hosszabb távollét esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy visszatértéig, vagy legfeljebb mandátumának lejártáig tart. Póttag hiányában tagság megszűnésekor harminc napon belül választást kell kiírni új tag megválasztására. A Szenátus tagjainak megbízása 15. §
(1)
A megválasztott tagok a Szenátus első ülésén megbízólevelet kapnak, amelyet a rektor és a bizottság elnöke ír alá. A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet, és a hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízólevelét a rektor írja alá. A megbízólevelek előkészítése a főtitkár feladata.
(2)
A Szenátus tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését.
(3)
Az újonnan megválasztott testületet a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A szenátusi tagság megszűnése 16. §
(1)
A szenátusi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d) a közalkalmazotti, illetve hallgatói jogviszony megszűnésével (szüneteltetésével).
(2)
A tagság megszűnése esetén a Szenátus elnöke a megbízást visszavonja. A megbízás visszavonása írásban történik. A Szenátus működése 17. §
(1)
A Szenátus működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a rektor gondoskodik.
(2)
A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. A rektor szükség szerint, de félévenként legalább kettő alkalommal – a napirend megjelölésével – köteles összehívni a testületet. A rektor a tanulmányi félév első ülésén javaslatot tesz a Szenátus munkaprogramjára, amit a testület egyszerű többséggel fogad el.
(3)
A Szenátust tizenöt napon belül össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada – a napirend megjelölésével – írásban kéri.
(4)
Az ülést hét nappal az ülés időpontja előtt a tárgysorozat megjelölésével és az írásbeli előterjesztések megküldésével írásban kell összehívni.
20
(5)
A Szenátus ülésére előterjesztést, módosító javaslatot a testület szavazati joggal rendelkező tagjai, vagy az állandó meghívottak tehetnek. Szóbeli előterjesztést csak kivételes esetben lehet tenni.
(6)
Kötelező kikérni az illetékes kari tanácsok állásfoglalását az alábbi esetekben: a) az adott kar szervezetét és működését érintő kérdésekben, új kar alapítása vagy megszűnésekor, b) a főiskolai SzMSz részeit képező külön szabályzatok közül a kar szervezetét és működési rendjét érintő szabályozások elfogadásakor és módosításakor.
(7)
A Szenátus ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tarthat, ahol a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok és dékánhelyettesek – a főiskolai hagyományoknak megfelelő – tisztségük jelvényét viselik.
(8)
A Szenátus ülései a főiskola közalkalmazottai, hallgatói, és a Gazdasági Tanács számára nyilvánosak. A Szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának indítványára zárt ülést kell elrendelni.
(9)
A Szenátus üléséről jegyzőkönyv, a határozatokról írásos dokumentum, illetve szükség esetén jegyzőkönyvi kivonat is készül, melynek megőrzéséről a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. A jegyzőkönyvet a Szenátus kettő felkért tagja hitelesíti. Az írásos határozatokat és a jegyzőkönyveket iktatni és az Iratkezelési szabályzat által meghatározottak szerint kell őrizni.
(10) A Szenátus üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a főiskola oktatói, kutatói, közalkalmazottai és hallgatói számára – az adat- és titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével – nyilvánosak, megtekinthetők a Rektori Hivatalban. A Szenátus határozatait és az ülésekről szóló tájékoztatót a főiskola honlapján közzé kell tenni, figyelemmel az adatvédelmi szabályokra. A Szenátus egyszerű többséggel titkossá minősíthet bármely napirenden szereplő kérdést, az ahhoz kapcsolódó előterjesztéssel együtt. Titkossá minősítés esetén az érintett előterjesztés, illetve a jegyzőkönyv vonatkozó része nyilvánosságra nem hozható, betekintés csak a Szenátus által felhatalmazott személyek, illetve szervek részére engedélyezhető. (11) A Szenátus akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van. A Szenátus titkárának a határozatképesség meglétét minden határozathozatalt megelőzően ellenőriznie kell. (12) A Szenátus minden szavazati joggal felruházott tagja egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (13) A Szenátus határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza. Főiskolai szabályzatban meghatározott esetekben a szavazás érvényességéhez minősített többségű szavazás szükséges, melynek két változata lehetséges: a) a testület összes tagjainak kétharmada igennel szavaz, b) a testület jelen lévő tagjainak kétharmada igennel szavaz.
21
(14) A Szenátus titkosan szavaz személyi kérdésekben, – a díszoklevelek adományozásáról szóló döntés kivételével – illetve abban az esetben, ha a testület jelen lévő tagjainak egyharmada nyílt szavazással dönt erről. (15) A szavazás általában egyfordulós, többes jelölés, vagy több döntési változat előterjesztése esetén többfordulós szavazást kell tartani. (16) A nyílt szavazás gépi úton történik, az „igen”, „nem” gomb használatával. Titkos szavazás esetén a szavazást papír alapú szavazólapon kell lefolytatni. Ebben az esetben egy elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazás a főiskola bélyegzőjével hitelesített szavazólapon történik. A szavazatok titkossága megőrzése céljából minden feltételt biztosítani kell. A szavazólapok kitöltésére szavazóhelyiséget kell kijelölni. A szavazólapokat az e célra szolgáló, a bizottság által ellenőrzött szavazóurnába kell bedobni. Az ülésen részt venni nem tudó szenátustagok személyi kérdésekben a Humán Erőforrás Iroda által elkészített szavazólapon szavazatukat zárt borítékban előre leadhatják. (17) A Szenátus tagjai sürgős esetben kellő tájékoztatás mellett virtuális szenátusülésen is hozhatnak határozatot elektronikus szavazással. Az előterjesztést és a határozati javaslatot a tagok számára elektronikus formában kell kiküldeni. A tagok a szavazási időpontig adhatják le szavazataikat. Az elektronikus szavazás eredményét a következő ülésen a rektornak kell ismertetnie, szükség esetén a kérdést a Szenátus megvitatásra napirendre tűzheti. (18) Amennyiben a Szenátus nem döntési jogkörben jár el, hanem véleményt nyilvánít vagy állást foglal, a határozatban a szavazati arányokat kell közölni. (19) A Szenátus üléséről az ülés időpontja és a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell. A fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. (20) A Szenátus működésének részletes szabályozása a testület által elfogadott ügyrendben történik. Gazdasági Tanács 18. § (1)
A Gazdasági Tanács a főiskola javaslattevő, véleményező, stratégiai döntések előkészítésében résztvevő, és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve. Amennyiben az Államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete a költségvetési szervek felépítésével, működésével kapcsolatban felügyelő testületet említ, azon az állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában a Gazdasági Tanácsot (továbbiakban: tanács) kell érteni. A tanács az Áht-ben foglaltaknak megfelelően felügyelő testületként értelmezendő.
(2)
A testület megalakulását a rektor készíti elő.
(3)
A testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
22
(4)
A tanács tagjai a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint delegált tagok, illetve a törvény előírásai szerint hivatalból tagok.
(5)
A tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak.
(6)
A testület delegált tagjainak megbízatása öt évre szól, amely egy alkalommal meghosszabbítható.
(7)
A tanács Szenátus által delegált tagjai tevékenységükért díjazásra jogosultak. A delegálás és megismételt delegálás esetén a főiskola megbízási jogviszonyt létesít a tagokkal. A miniszterek által delegált tagok tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.
(8)
A tanács tagjának delegált személy a megbízási jogviszony létrejöttét megelőzően a rektor részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(9)
A tanács tagja a tagsági viszony fennállása alatt a rektor írásbeli felhívására tizenöt munkanapon belül hatósági igazolvánnyal igazolja büntetlenségét. Akadályoztatása esetén az ok megszűnését követően a hatósági igazolványt haladéktalanul bemutatja.
(10) A rektor a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztási jogkövetkezmények ismertetésével felhívhatja a tanács tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű. (11) A bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány eljárási díját büntetlenség igazolása esetén a főiskola megtéríti a tagnak. (12) A rektor a tanács tagjának személyes adatait megbízás esetén a tagsági megbízatás megszűnéséig kezelheti. Amennyiben a jelölt megbízására nem kerül sor, a rektor az adatokat az erről szóló döntés meghozataláig kezelheti. A tanács összetétele 19. § (1)
A tanácsnak kilenc tagja van.
(2)
A testület összetétele: a) hivatalból tagja a testületnek: – a rektor, – a gazdasági főigazgató. b) a testület delegált tagjai: b/1) A Szenátus által delegált tagok száma három fő, ebből egy tagot a Szenátus a hallgatói önkormányzat javaslata alapján delegál. A Szenátus által delegáltak közül legalább egy tagnak jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell rendelkeznie. A Szenátus által delegált tagok egyike nem állhat a főiskolával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban. b/2) A tanácsba négy fő delegálása az alábbiak szerint történik. Egy-egy tagot delegál: az oktatásért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység
23
összehangolásáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter. (3)
Nem lehet tagja a testületnek az, aki a) büntetett előéletű, b) polgármesteri tisztséget tölt be, c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint politikai vezetőnek minősülő állami vezetői tisztséget tölt be, d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták, vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év, e) önkormányzati, országgyűlési, vagy európai parlamenti képviselő, f) tagja a Szenátusnak, g) tagja más felsőoktatási intézmény Gazdasági Tanácsának (e korlátozást nem kell alkalmazni a miniszterek által delegált tagok esetében), h) az állami felsőoktatási intézmények kivételével a miniszter felügyelete alatt álló költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll, i) betöltötte hetvenedik életévét, j) más felsőoktatási intézmény szenátusának tagja, k) más felsőoktatási intézmény vezető beosztású alkalmazottja.
(4)
A rektor tekintetében az a) és a g–i) pont kivételével a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. A tagság megszűnése 20. §
(1)
A tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) a tag lemondásával, c) a tag visszahívásával.
(2)
A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás – amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik – a delegáló hatáskörébe tartozik.
(3)
A rektor visszahívja a tanács tagját, és felhívja az őt delegálót új tag delegálására, amennyiben: a) az büntetett előéletűvé válik, b) jelen szabályzat 18. § (8) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja.
(4)
A tanács elnökének – az elnök esetében egy tanácstag – kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot: a) aki egy éven keresztül az ülések több mint felén nem vett részt és mulasztását nem tudta megfelelően igazolni, b) aki bármilyen okból a tagságból eredő feladatait – több mint fél éven keresztül – nem tudja ellátni, c) akivel szemben olyan körülmény merül fel, amely miatt nem lehet tagja a tanácsnak. 24
(5)
Lemondás és visszahívás esetén a delegáló harminc napon belül köteles új tagot delegálni. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól, függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízásából mennyi idő telt el. A tanács feladat- és hatásköre 21. §
(1)
A Gazdasági Tanács a főiskola feladatai végrehajtásának megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő, gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a felsőoktatási törvényben meghatározott fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület.
(2)
A tanács közreműködik a Szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi: a) a főiskola intézményfejlesztési tervét, b) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, c) a főiskola éves költségvetési tervét, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási terveit, d) a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját, e) a főiskola számviteli rendjét, f) fejlesztés indítását, g) gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést, h) a főiskola rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő egymillió forintot meghaladó értékű ingó – ideértve a szellemi terméket, más vagyoni értékű jogokat – és ingatlan vagyon hasznosítását, elidegenítését, i) együttműködési megállapodás megkötését, j) a főiskola szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését.
(3)
Gazdasági szempontból véleményezi: a) a főiskola által vagy a tulajdonában álló vagy többségi részesedésével működő jogi személyek által készített egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat, b) a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját, c) a főiskola kutatási programját.
(4)
A tanács dönt azokban az ügyekben, amelynek ellátására a Szenátus felhatalmazta.
(5)
A tanács véleményét be kell szerezni a főiskolán kettőszázmillió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz.
(6)
A tanács figyelemmel kíséri a főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Ennek érdekében: a) rendszeresen – de legalább évente két alkalommal – áttekinti a főiskola működését, gazdálkodását, az Alapító Okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, b) figyelemmel kíséri, hogy a főiskola szervezeti rendje biztosítja-e a feladatok hatékony ellátását. 25
(7)
A tanács a Szenátusnál, illetve annak eredménytelensége esetén a fenntartónál köteles jelezni, ha megítélése szerint a főiskola: a) gazdálkodásával, b) a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntés veszélyezteti az intézmény működését. Jelen bekezdés vonatkozásában a fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni.
(8)
A fenntartó a tanács javaslatára: a) határozza meg a rektor juttatásait, b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét.
(9)
A fenntartó a rektor tekintetében az alábbi munkáltatói jogköröket a tanácsra ruházza át: a) rendes évi szabadság kiadása időpontjának meghatározása, b) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, c) 300 naptári napon belüli külföldi kiküldetés vagy távollét engedélyezése, d) munkáltatói engedélyhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele, e) magán-gépkocsi használatának engedélyezése hivatalos célra, f) javaslattétel prémium kitűzésére, jutalom meghatározására, g) javaslattétel a prémium feladat teljesítésének értékelésére.
(10) A tanács kezdeményezheti a fenntartónál a rektor, a gazdasági főigazgató, illetve a belső ellenőrzési egység vezetője megbízásának visszavonását. A tanács működése 22. § (1)
A tanács jelen szabályzatban meghatározott keretek között működési rendjét maga határozza meg azzal a megkötéssel, hogy: a) szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, b) határozatképes, ha azon hét tag jelen van, c) döntéseihez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatásával hozott döntése szükséges, d) vezetőjének megbízásával kapcsolatos döntéshez legalább öt szavazatra van szükség. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet, illetve az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélésére egyéb okból nem várható (elfogultság).
(2)
A tanács elnökét maga választja meg azzal a megkötéssel, hogy a megbízással kapcsolatos döntéshez legalább öt támogató szavazatra van szükség. Az elnök jogosult a testület határozatainak kiadására, a fenntartó által a tanácsra átruházott munkáltatói jogok gyakorlása során a dokumentumok aláírására.
(3)
Nem vehet részt a szavazásban általában az a tag, a) akinek jogaira vagy kötelezettségeire az adott döntés kihatással lehet, 26
b) az, akitől az adott ügynek tárgyilagos megítélése elfogultság miatt vagy egyéb okból nem várható. (4)
A Szenátusba delegált szakszervezeti képviselő tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein, feltéve, hogy a szakszervezeti tagok létszáma az oktatók és kutatók együttes létszámának egyharmadát eléri.
(5)
A belső ellenőrzési vezető és a hallgatói önkormányzat elnöke állandó meghívottként vesz részt az üléseken.
(6)
A tanács üléseire, a napirend és az előterjesztések megküldésével az ülés előtt legalább öt munkanappal meg kell hívni a Kincstár képviselőjét, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, és véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, amely a közpénz, közvagyon célszerű és gazdaságos felhasználását érinti. A megbízott részére a főiskola köteles a szükséges információt megadni.
A rektor 23. § (1)
A rektor a főiskola felelős vezetője és képviselője.
(2)
A rektort a főiskola teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, egyetemi docensei vagy kutatóprofesszorai, illetve tudományos főmunkatársai közül a miniszterelnök bízza meg.
(3)
Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik.
(4)
A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a Szenátus véleményezi. A véleményezett pályázatokat a Szenátus elnöke megküldi a fenntartónak. A rektorjelölt személyéről a fenntartó dönt. A rektor megbízását és felmentését a fenntartó kezdeményezi. A főiskolán a rektor megbízására, felmentésére a miniszterelnök jogosult.
(5)
A Szenátus a rektori pályázat kiírásának és elbírálásának előkészítésére bizottságot hoz létre.
(6)
A rektor megbízása legfeljebb négy évre szól, megszakítás nélkül egy alkalommal pályázat alapján megismételhető. A rektori megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.
(7)
A rektor felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A fenntartó határozza meg a rektor juttatásait, valamint jóváhagyja a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét.
27
A rektori megbízás megszűnése 24. § (1)
A rektori megbízás megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel, d) a hatvanötödik életév betöltésekor, e) a főiskola megszűnése vagy átalakulása esetén.
(2)
Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívásra – harminc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre – tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a Szenátus jogosult. A rektor feladat- és hatásköre 25. §
(1)
A rektor mint a főiskola képviselője eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a jelen szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(2)
A rektor teljes jogkörben képviseli a főiskolát, ennek során jogokat gyakorol és kötelezettséget vállalhat (szerződést köthet), kiadmányozási jogkört gyakorol.
(3)
A rektor felelős: a) a főiskola szakszerű és törvényes működéséért, b) az egészséges és biztonságos munkafeltételek, c) oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért, d) a főiskola vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, e) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, f) a főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, g) az intézmény belső kontrollrendszerének létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, melynek keretében köteles megfelelő kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, valamint monitoringrendszert kialakítani és működtetni, azok működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni és értékelni, h) a belső kontrollrendszer keretében a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, i) a főiskolán működő testületek munkájához szükséges feltételek megteremtéséért, a Szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért, j) a Gazdasági Tanács működtetéséért.
28
(4)
A rektor hatáskörében: a) ellátja az igazgatási, gazdasági és ellenőrzési szervezet irányítását, b) a főiskola költségvetésével összhangban rendelkezik a főiskola rendelkezésére álló központi költségvetési előirányzatok, vagyoni és más források felett, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, c) gyakorolja a főiskola által alapított, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat, a) előkészíti az intézményfejlesztési tervet és annak részeként a foglalkoztatási tervet, illetve az intézményfejlesztési tervvel összhangban a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát, b) ellátja a közoktatási intézmény fenntartói irányítását, c) főiskolai szinten irányítja és összehangolja a képzési programnak megfelelő oktatási tevékenységet és kutatómunkát, d) gyakorolja a főiskola kiadói és terjesztői jogkörét, e) előkészíti a Szenátus döntéseit, felügyeli azok végrehajtását, f) dönt a főiskola működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(5)
A szükséges gazdasági intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazdasági főigazgató felelős.
(6)
A rektor hatáskörébe tartozik a munkáltatói jogok gyakorlása.
(7)
Kezdeményezheti a gazdasági főigazgató és a belső ellenőrzési vezető felmentését a fenntartónál.
(8)
A rektor az (1)–(5) bekezdésben meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára jelen szabályzat felhatalmazása alapján rektori utasításban átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
(9)
Az állandó jelleggel átruházott hatásköröket a jelen szabályzat – munkáltatói jogkör esetén a foglalkoztatási követelményrendszer, utalványozási jog esetén a jelen szabályzat mellékleteként a Szenátus által elfogadott Gazdálkodási szabályzat – tartalmazza.
(10) A főiskola szerződéskötés során történő képviseleti jogának átruházását a rektor utasításban állapítja meg. (11) A rektor rendszeresen tájékoztatja a Szenátust határozatainak végrehajtásáról, beszámol a Szenátus által ráruházott hatáskörben hozott, továbbá valamennyi más jelentős intézkedésről, valamint az olyan intézkedéseinek indokairól, amelyekben a Szenátus javaslatától vagy véleményétől eltért. (12) A rektor feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási és intézkedési joggal rendelkezik, nem utasíthatja azonban a Szenátust, a kari, az önálló oktatási szervezeti egység mellett működő tanácsokat, az érdekképviseleti szerveket és a hallgatói önkormányzatokat.
29
(13) A rektor utasításban jogosult megállapítani különösen a) a jelen szabályzatban meghatározott szervezeti egységek működési szabályait, b) a rektorhelyettesek közötti munkamegosztás rendjét, c) a főiskola névhasználatának szabályait, d) a jelen szabályzat és a szenátus által elfogadott főiskolai szabályzatok, utasítások végrehajtása során alkalmazandó iratmintákat, formanyomtatványokat. (14) A rektor – a Szenátus döntéseinek kivételével – megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy főiskolai szabályzatot sért.
A rektorhelyettesek 26. § (1)
A rektort munkájában a rektor által meghatározott számú, de legfeljebb három rektorhelyettes segíti. Ugyanarról a karról több rektorhelyettest nem lehet megbízni.
(2)
A főiskolán megbízott rektorhelyettesek: a) általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes, b) oktatásfejlesztési rektorhelyettes, c) tudományos és nemzetközi rektorhelyettes.
(3)
A rektort akadályoztatása esetén az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes helyettesíti. A rektor írásos felhatalmazással más rektorhelyettest is megbízhat helyettesítéssel.
(4)
A rektorhelyettesek számára, rektorhelyettesi tisztségre kiírandó pályázat szövegére a Szenátusnak a rektorjelölt megválasztását követően a megbízott rektor tesz javaslatot.
(5)
A rektorhelyettesek munkamegosztási rendjét és konkrét feladataikat – a jogszabályokra és jelen szabályzatra figyelemmel – rektori utasítás állapítja meg.
(6)
A rektorhelyettesi pályázatokat a kari tanácsok véleményezését követően a Szenátus rangsorolja és a megbízásról a rektor a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt.
(7)
A rektorhelyettesi megbízást egyetemi tanár, főiskolai tanár, valamint habilitált egyetemi docens, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor, illetve tudományos főmunkatárs munkakörben alkalmazottak kaphatnak. A rektorhelyettes tisztségét legfeljebb négy évig töltheti be, a megbízás egy alkalommal megismételhető. A rektorhelyettesi megbízás a hatvanötödik életév eléréséig tölthető be.
(8)
A rektorhelyettesi megbízás megszűnésére a rektori megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. Gazdasági főigazgató 27. §
(1)
A főiskola gazdasági szervezetének vezetője a gazdasági főigazgató, aki a főiskola működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a rektor 30
helyettese. Felelős a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért. Feladatait a rektor közvetlen irányításával látja el. (2)
A gazdasági főigazgató feladat- és hatásköre: a) a főiskola gazdálkodásának – a Szenátus határozatainak és a rektor utasításainak megfelelő – megszervezése, irányítása, ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos ügyviteli tevékenység kialakítása és irányítása, b) a Szenátus, a Gazdasági Tanács, valamint más, főiskolai szintű testületek elé kerülő, gazdasági témájú előterjesztések elkészítéséről való gondoskodás, más előterjesztések gazdasági szempontból történő előzetes véleményezése, c) a főiskolai költségvetés kialakításának és végrehajtásának irányítása és koordinálása, d) a gazdálkodásra vonatkozó ellenőrző tevékenység megszervezése és irányítása, e) a főiskola gazdasági tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése, f) a karokon és a kari szervezetbe nem tartozó egységekben folyó gazdálkodási tevékenység koordinálása és szakmai felügyelete, g) a Gazdasági Főigazgatóság munkájának közvetlen irányítása, az egység közalkalmazottai felett munkáltatói jogkör gyakorlása a főiskolai szabályzat szerint, h) a Gazdasági Főigazgatóság működési körében, valamint a főiskola gazdasági vonatkozású ügyeiben – a rektor által átruházott hatáskörben – kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a főiskolai szabályzat szerint, i) a főiskola valamennyi anyagi kötelezettségvállalásával és utalványozásával kapcsolatos ellenjegyzési jogkör gyakorlása a Gazdálkodási szabályzat szerint, j) a rektor által átruházott hatáskörben utalványozási jogkör gyakorlása, k) mindazon létesítményüzemeltetési és ingatlankezelési feladatok ellátása feletti szakmai felügyelet, amelyek nem tartoznak a Gazdasági Főigazgatóság feladatkörébe.
(3)
A gazdasági főigazgató jogkörét a Gazdálkodási szabályzatban meghatározott körben más személyekre átruházhatja.
(4)
A gazdasági főigazgató megbízását pályázat alapján a Szenátus rangsorolását követően a rektor kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél. A megbízás visszavonását a rektor kezdeményezi az illetékes miniszternél. A megbízást a nemzeti fejlesztési miniszter, mint fenntartó adja ki, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére a rektor jogosult.
(5)
A gazdasági főigazgató megbízása legfeljebb öt évre szól, és pályázat útján újabb öt évre többször is meghosszabbítható.
(6)
A gazdasági főigazgató megbízása megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) a megbízás fenntartói visszavonásával, d) a főiskola megszűnése vagy átalakulása esetén, e) a hatvanötödik életév betöltésekor.
31
Főtitkár 28. § (1)
A főiskola igazgatási szervezetének szakmai vezetője a főtitkár. Feladatait a rektor közvetlen irányításával látja el.
(2)
A főtitkár feladat- és hatásköre: a) a főiskola igazgatási szervei ügyintéző, ügyviteli tevékenységének szakmai irányítása, a karok igazgatási tevékenységének koordinálása, segítése, az e tevékenység feletti felügyeleti jogkör gyakorlása, b) a főiskolán folyó igazgatási tevékenységgel összefüggő szabályzatok, rendelkezések előkészítése és erről, illetve az e tárgyban született vezetői döntésekről a karok és más szervezeti egységek vezetőinek, vezető testületeinek folyamatos tájékoztatása, c) a Szenátus titkári teendőinek ellátása az ügyrend szerint és gondoskodás a szenátusi határozatok főiskolai nyilvánosságának biztosításáról, d) a főiskola vezetőinek igazgatási tevékenységük során szakmai segítség nyújtása, e) a Rektori Hivatal munkájának irányítása, f) a rektor által átruházott hatáskörben a főiskolán született döntések, határozatok törvényességének vizsgálata, ez alapján javaslattétel a rektornak törvényességi felügyeleti intézkedés megtételére, g) a főiskolai iktatási, ügyirat-kezelési és irattározási tevékenység – főiskolai szabályzatokkal összhangban álló – szabályozása, h) a rektor által átruházott hatáskörben aláírási és kiadmányozási jogkör gyakorlása, i) együttműködés a minőségirányítási vezetővel, a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése érdekében, j) ellátása mindazon feladatoknak, amelyeket jogszabály, a Szenátus vagy a rektor számára meghatároz.
(3)
A főtitkárt a kiírt pályázatra jelentkezők közül a Szenátus javaslata alapján a rektor bízza meg.
(4)
A főtitkár megbízása legfeljebb négy évre szól, és pályázat útján újabb négy évre többször is meghosszabbítható.
(5)
A főtitkár megbízása megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) a megbízás visszavonásával, d) a főiskola megszűnése vagy átalakulása esetén, e) a hatvanötödik életév betöltésekor.
(6)
Amennyiben a főtitkár teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató, tanár vagy kutató, megbízatása idejére oktatói, kutatói tevékenységét részben vagy egészében szüneteltetheti.
32
Magasabb vezetői és vezetői megbízások 29. § (1)
A főiskolán a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) dékán, d) főigazgató, e) gazdasági főigazgató, f) főtitkár, g) könyvtár főigazgatója.
(2)
A főiskolán a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) dékánhelyettes, b) intézetigazgató, c) tanszékvezető, d) főigazgató-helyettes, e) igazgató, f) belső ellenőrzési vezető.
(3)
Egy személy, egy időben legfeljebb egy magasabb vezetői és egy vezetői megbízást vagy két vezetői megbízást tölthet be.
(4)
A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben, illetve magasabb vezetői vagy vezetői beosztásban történik.
(5)
Magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás feltétele – amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik – hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait.
(6)
A magasabb vezetői munkakör betöltésére, illetve a beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.
(7)
A magasabb vezetői és vezetői munkakör, valamint vezetői munkakörbe történő kinevezés, illetve a beosztás ellátásával történő megbízás határozott időre három – öt éves időtartamra adható. Az (1) bekezdés a) – d) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízások egy, az (1) bekezdés e) – g) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) – f) pontjában felsorolt vezetői megbízások pályázat alapján több alkalommal meghosszabbíthatók.
(8)
A magasabb vezetői és vezetői megbízás legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.
(9)
A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásról a közalkalmazott lemondhat. A lemondását követően a kinevezése szerinti munkakörben kell tovább foglalkoztatni.
(10) A megbízás visszavonása, valamint határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat kinevezése szerinti munkakörben kell tovább foglalkoztatni. 33
Irányítási és felügyeleti jog 30. § (1)
A főiskola magasabb vezetői és vezetői jelen szabályzat rendelkezései alapján irányítási, illetve felügyeleti jogot gyakorolnak.
(2)
Jelen szabályzat alkalmazásában: a) irányítás: a hatáskörébe tartozó szervezeti egység(ek) és személyek felé utasítási, döntéshozatali jog gyakorlása a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az irányítás alá tartozó személyek munkavégzésének ellenőrzése, beszámoltatás. b) felügyelet: a hatáskörébe tartozó szervezeti egység(ek) tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, tevékenységi és pénzügyi ellenőrzése, ezzel összefüggésben javaslattételre vagy beszámolásra kötelezés, felelősségre vonás kezdeményezése.
IV. FEJEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A főiskolán működő szervezeti egységek 31. § (1)
A főiskolán: a) oktatási és kutatási feladatokat ellátó (oktatási-kutatási), b) kizárólag kutatási feladatokat ellátó (kutatási), c) szolgáltató, d) egyéb funkciókat ellátó, szervezeti egységek működnek.
(2)
A főiskolán oktatási-kutatási szervezeti egységek alapvetően kari, intézeti és tanszéki keretek közt működnek. Amennyiben kutatási egység nem kari keretek közt működik, szakmai felügyeletét karhoz kell rendelni.
(3)
A tanárképzés feladatainak összehangolását Tanárképző Központ biztosítja.
(4)
A főiskola karai: Bölcsészettudományi Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Természettudományi Kar.
(5)
A főiskolán a képzés és tudományos kutatás alapvetően oktatási- kutatási szervezeti egységekben, intézetekben és tanszékeken folyik.
(6)
Kutatási szervezeti egység szerződés vagy pályázat megvalósítása érdekében a meghatározott feladatok ellátására, a szerződés(ek), illetve pályázat(ok) időtartamára létrehozható az erre vonatkozó megállapodás alapján.
34
(7)
A szolgáltató és egyéb funkciót ellátó egységeket elsősorban főiskolai szintű központi egységként kell létrehozni.
(8)
A szervezeti egységek létrehozása, átalakítása és megszüntetése a Szenátus kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(9)
A főiskolához tartozó oktatási-kutatási, egyéb szervezeti egységek létesítését természetes vagy jogi személy kezdeményezheti a főiskolával kötött megállapodás szerint. A megállapodás csak anyagi támogatásra vonatkozhat.
(10) A főiskolai szervezeti egységek részletes felsorolását jelen szabályzat függeléke tartalmazza.
V. FEJEZET OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI EGYSÉGEK Tanárképző Központ 32. § (1)
A Tanárképző Központ (továbbiakban: központ) biztosítja a főiskolán folyó általános iskolai és középiskolai tanárképzés szakmai, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését.
(2)
A központ koordinálja különösen: a) a hallgatói meghallgatást, b) a hallgatók kiválasztását, c) a hallgatói felvételt és átvételt, d) a kreditelismerés folyamatát, e) a pedagógiai szakképzés feladatait, f) a záróvizsga letételének folyamatát.
(3)
A központ szervezi és ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előmenetelt, végzi a tanár szakos hallgatók pályakövetését.
(4)
A központ szervezésében a főiskola részt vesz: a) pedagógiai kutatásokban, b) pedagógusok minősítési eljárásában.
(5)
A központ vezetője főigazgató. A főigazgatói megbízás négy évre szól, és egy alkalommal – pályázat alapján – meghosszabbítható.
(6)
A központ működését az oktatásfejlesztési rektorhelyettes felügyeli. Szakmai irányítását a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja látja el.
35
A kar szervezete 33. § (1)
Az oktatási-kutatási egységeket elsősorban a főiskola karain kell kialakítani. A nem karon kialakított szervezeti egység oktatási tevékenységét csak valamelyik kar szakmai felügyelete mellett végezheti.
(2)
A kar a hallgatók képzését, a tudományok művelését, illetve művészeti alkotótevékenységet megvalósító, a képzésben, tudományos és művészeti alkotómunkában együttműködő oktatókat, kutatókat, valamint oktatási, kutatási és más szervezeti egységeket magában foglaló oktatási tudományos kutatási szervezeti egység, amely a jogszabályokban biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több képzési terület szakjain folyó felsőfokú képzés feladatának ellátását szervezi és biztosítja.
(3)
A kar a főiskola önálló oktatási szervezeti egysége, amely a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint gazdálkodik.
(4)
A kar feladatai különösen: a) oktatás, tudományos kutatás, kapcsolattartás a felhasználókkal, b) a hallgatói és oktatómunka feltételeinek biztosítása, fokozatos fejlesztése, c) tantervek, tanegységlisták alapján oktatásszervezés, illetve az irányítás, koordinálás feltételeinek racionalizálása, d) az oktatásszervezés és irányítás feltételeinek racionalizálása, e) a képzési terület, tudományterület szerint összetartozó képzések feladatainak szervezése, f) a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, áthallgatás feltételeinek biztosítása, g) a főiskola különböző szakterületei között az oktatásban, gyakorlati képzésben és a foglalkoztatásban hatékony együttműködés megvalósítása, h) a tanszéki és intézeti rendszerrel az adott képzésekben elvárt ismeretek sajátosságainak figyelembevételével az oktatási és tudományos feladatokat ellátó alkalmazottak együttműködésének erősítése, i) a tudományos kutatási tevékenység feltételeinek biztosítása, fejlesztése, j) a tudományos kutatást szolgáló szervezeti egységek intézménybe történő integrálásának, illetve a kutatói munkakörben alkalmazottak oktatásba történő bevonásának segítése.
(5)
A karok oktatási és kutatási tevékenységük megszervezése érdekében intézeti és/vagy tanszéki struktúrát működtethetnek.
(6)
Amennyiben a karon olyan tanszék működése is szükséges, amely intézetbe nem sorolható, annak az intézet mellett önálló tanszékként történő létrehozása is kezdeményezhető.
(7)
Amennyiben a kar a tanszéki struktúra kialakítását javasolja, azonban valamely szak vagy szakmai terület gondozása az intézeti formát indokolja, ebből a célból intézet létrehozása is kezdeményezhető.
36
(8)
A kar oktatási és kutatási tevékenységét a kari tanács segítségével, a dékán vezetésével intézetigazgatók, valamint tanszékvezetők közreműködésével látja el. Kari Tanács 34. §
(1)
A Kari Tanács hatásköre: A Kari Tanács döntési jogkörében: a) meghatározza a kari stratégiát, b) jóváhagyja a kari munkaterveket, c) a Szenátus által átruházott hatáskörben elfogadja a kar tudományos programjait és értékeli a kutatási eredményeket, d) dönt az alapképzési szakokhoz kapcsolódó szakirányok indításáról, e) elfogadja az alapképzés, mesterképzés, a szakirány, a szakirányú továbbképzés és a felsőfokú szakképzés tantárgyi programjait és azok módosítását, f) meghatározza a rendelkezésére bocsátott kari költségvetési keret és más pénzügyi források felosztásának elveit, g) dönt kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról, h) elfogadja a záróvizsga-bizottságok elnökeit, i) dönt a szakfelelősök megbízásáról, j) dönt a kari minőségbiztosítás struktúrájának (az intézményi minőségbiztosítási szervezeti felépítéssel összhangban), elveinek kialakításáról, megszervezéséről, k) dönt hazai és külföldi intézményekkel való kari szintű együttműködés kezdeményezéséről és létesítéséről.
(2)
A Kari Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak: a) oktatási és más szervezeti egységek létesítésére, megszüntetésére, b) új alapképzési, mesterképzési szakirányú továbbképzési, felsőoktatási szakképzési és felsőfokú szakképzési szakok létesítésére indítására, ezen szakok képzési és kimeneti követelményeire, illetve szakképzési programjaira.
(3)
A Kari Tanács véleményezi: a) a dékáni és dékánhelyettesi pályázatokat, b) a meghirdetett pályázatok alapján a kart érintő egyetemi tanári, főiskolai tanári és docensi pályázatokat, és határozatát megküldi a Szenátusnak, c) az adjunktusi, tanársegédi pályázatokat illetve kinevezéseket, d) a kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek pályázatát, megbízásának megismétlését, határozatát megküldi a Szenátusnak, e) a kar egyéb szervezeti egységei vezetőinek kinevezését, ill. megbízását, határozatát megküldi a Szenátusnak, f) a kar oktatási és kutatási tevékenységét, valamint az egyéb területen végzett kari munkát, g) minden, a kar tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek teljesítését érintő előterjesztést.
(4)
A kari szabályzat a kari tanács egyes hatásköreit más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység tanácsára átruházhatja. A Szenátus által átruházott hatásköröket nem lehet átruházni.
37
(5)
Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente be kell számolni a Szenátusnak.
(6)
A kari tanács oktató, kutató és alkalmazott tagjainak mandátuma négy évre, a hallgatók által delegált tagok megbízása egy évre szól.
(7)
A kari tanácsok ülésein a reprezentatív szakszervezet delegáltjai – a karokkal történt megegyezés alapján – szavazati vagy tanácskozási joggal vesznek részt. A dékán 35. §
(1)
A kar felelős vezetője a dékán.
(2)
A dékánt a főiskola teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, illetve egyetemi docensei közül pályázat alapján, a kari tanács rangsorolása és a Szenátus véleménye figyelembe vételével a rektor bízza meg.
(3)
A dékán megbízása legfeljebb négy évre szól, pályázat alapján egy alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbítható.
(4)
A dékáni megbízás megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel, d) a hatvanötödik életév betöltésekor, e) a kar megszűnése vagy átalakulása esetén.
(5)
A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívás kezdeményezésére – harminc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre – tagjai kétharmadának igenlő szavazatával – a kari tanács jogosult, a Szenátus véleményezése után a visszahívásról a rektor dönt.
(6)
A dékán feladat- és hatásköre különösen a) a rektor által átruházott hatáskörben és a rektor által meghatározott körben a főiskola képviselete, valamint a kar képviselete, b) kari ügyekben kiadmányozási és – a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében – utalványozási jogkör gyakorlása, c) a kari személyzeti munka irányítása, d) a dékánhelyettes munkaköri feladatainak meghatározása, e) a kari oktatási-kutatási tevékenység és a karon szervezett továbbképzés irányítása és ellenőrzése, f) a kari szintű szervezeti egységek irányítása és ellenőrzése, g) kari kitüntetés átadása, h) a kari tanács ülésének előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtása, i) a jogszabályokban és a főiskolai szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása, j) a rektor által átruházott hatáskörök – így különösen a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott munkáltatói jogok – gyakorlása. 38
(7)
A dékán köteles a kari tanácsot tájékoztatni a tanács határozatainak végrehajtásáról, továbbá valamennyi jelentős intézkedésről. Köteles tájékoztatni a tanácsot az olyan intézkedéseinek indokairól is, amelyekben a tanács javaslatától vagy véleményétől eltért.
(8)
A dékán javaslatot tehet a rektornak minden olyan döntés, határozat, intézkedés megsemmisítésére, amely jogszabályt, főiskolai vagy kari szabályzatot sért. Dékánhelyettes 36. §
(1)
A dékánt munkájában dékánhelyettes vagy dékánhelyettesek segítik.
(2)
A dékánhelyettes(eke)t pályázat alapján a kar egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, illetve docensei közül a kari tanács véleményének meghallgatása, a pályázatok rangsorolása, és a Szenátus állásfoglalása alapján a rektor bízza meg.
(3)
A dékánhelyettes megbízása legfeljebb négy évre szól, amely pályázat alapján többször is meghosszabbítható, és legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.
(4)
A dékánhelyettes feladatkörét a dékán dékáni utasításban határozza meg.
(5)
A dékán távollétében a dékánhelyettes – meghatározott körben – annak jogkörét gyakorolja. Dékáni Hivatal 37. §
(1)
A hivatal a kar központi adminisztratív szervezeti egysége. Munkáját hivatalvezető irányítja. A hivatalvezetői megbízás pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható.
(2)
A hivatal feladata a hallgatókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése tanulmányi ügyeinek intézése, hallgatói mobilitás és szakmai gyakorlatok koordinálása, szervezése, a kar gazdasági ügyeinek, valamint a kar személyzeti és munkaügyi feladatainak kezelése. A hivatal ezen tevékenységeinek felügyeletét a dékánja látja el. A hivatal tanulmányi ügyekben együttműködik a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatójával. A hivatal hallgatói tanulmányokkal összefüggő munkáját a kari kreditátviteli és tanulmányi bizottságok segítik.
(3)
A titkárság feladata a hivatal ügyviteli tevékenységének végzése. A kari iratkezelés lebonyolítása, a kari tanács és a tanács mellett működő bizottságok hatáskörébe tartozó ügyek adminisztrációs előkészítése, szervezési feladatok ellátása, továbbá vezetői és testületi döntések adminisztratív előkészítése. A titkárság ezen tevékenységeinek felügyeletét a dékán irányításával a hivatalvezető látja el.
39
Az intézet 38. § (1)
Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó, vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, amely a kar által folytatott alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés keretében egy vagy több szak oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység.
(2)
Az intézet élén intézeti tanács vagy intézeti értekezlet, illetve intézetigazgató áll.
(3)
Az intézetigazgató gondoskodik a hozzá tartozó tantárgyak oktatásának megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, és ezzel összefüggésben az intézeti belső struktúra működtetéséről és az intézetbe kinevezett oktatók, kutatók és nem oktató-kutató közalkalmazottak foglalkoztatásáról.
(4)
Az intézet létesítéséhez szükséges – az oktatási és kutatási feladatainak ellátásában közreműködő – közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók minimális számának meghatározása a karok jogosultsága.
(5)
Az intézet tevékenységét az alábbiak szerint végzi: a) az oktatási és oktatásszervezési tevékenységét intézeti tanszékvezetők, valamint szakfelelősök, tantárgyfelelősök közreműködésével, b) a kutatási tevékenységét az oktatók kutatási feladatainak összehangolásával, továbbá e tevékenységre alkalmazott tudományos munkatársak közreműködésével, c) az oktatásigazgatási és gazdálkodási tevékenységét közvetlenül az intézet igazgatója irányításával, d) a működéshez és fejlesztéshez szükséges döntések meghozatalát az intézetigazgató vezetésével és az intézeti tanács segítségével.
(6)
Az intézeten belül – indokolt esetben – több tantárgy oktatását végző oktatási szervezeti egység, intézeti tanszék hozható létre.
(7)
Az intézeti tanszék mint oktatási egység szerveződhet: a) a korábban hatályos képzés rendszerében a képesítési követelményekben meghatározott egy vagy több szigorlati és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására vagy b) alapképzésben (BA/BSc) és/vagy mesterképzésben (MA/MSc) a kiadott képzési és kimeneti követelményekben meghatározott alapozó vagy törzstantárgy, kötelezően választható kollégium és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására.
(8)
Az intézeti tanszék feladatai: a) végzi a rábízott tantárgyak oktatását, b) biztosítja az ismeretek számonkérését, c) intézi az oktatással kapcsolatos, hallgatókat érintő, a Tanulmányi és Információs Központ és a Dékáni Hivatal hatáskörébe nem tartozó tanulmányi ügyeket, d) kutatást végez, e) foglalkozik a kiemelkedő képességű hallgatókkal. 40
(9)
Az intézeti tanszék által használt infrastruktúrát és a működéséhez szükséges adminisztrációt az intézet biztosítja.
(10) Az intézeti tanszéket tanszékvezető irányítja, amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik. Az intézeti tanács/értekezlet 39. § (1)
Az intézeti tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott vezető testülete. Amennyiben az intézet nem működtet intézeti tanácsot, a tanács jogkörét az intézeti értekezlet gyakorolja. Az intézeti értekezleten részt vesznek az egység oktatói, kutatói, tanárai és más alkalmazottak.
(2)
Az intézeti tanács dönt az intézet: a) oktatási-kutatási tevékenysége fejlesztésének irányairól, b) szakmai tevékenységének tanévenkénti értékeléséről, c) létszám-gazdálkodási elveiről, d) költségvetési keretének felosztásáról, illetve a felhasználásról szóló beszámoló elfogadásáról.
(3)
Az intézeti tanács javaslatot tesz: a) a kari tanács intézeti struktúrára vonatkozó határozatára figyelemmel az intézet által gondozott tantárgyak körére és annak módosítására, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére az érintett tantárgykör egyidejű meghatározásával, valamint a kar vezetője számára az intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az intézet által kizárólagosan gondozott szakon a képzés indítására, szüneteltetésére vagy megszüntetésére, d) idegen nyelven történő képzés indítására, e) új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozók álláshely-létesítésére, f) kitüntetések adományozására, g) a Professor Emeritus, a magántanári, a címzetes egyetemi tanári és főiskolai tanári, főiskolai docensi, egyetemi docensi, mestertanári, mesteroktatói cím adományozására.
(4)
Az intézeti tanács véleményt nyilvánít: a) olyan szakokon a képzés indítása, szüneteltetése és megszüntetése tárgyában, amelyben az intézet közreműködik, b) az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról, c) a dékán vagy a kari tanács által kezdeményezett kérdésekben.
41
Intézetigazgató 40. § (1)
Az intézet vezetői feladataival, a főiskolával teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, illetve főiskolai tanár vagy docens bízható meg. Az intézetigazgatói megbízatás pályázat alapján tölthető be.
(2)
Az intézetigazgatót a kari tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg. A rektor az intézetigazgatót – munkaköri leírásban foglaltak szerint – egy intézeti tanszék vezetésével is megbízhatja, az intézetigazgatói megbízás megszűnésének időpontjáig. Az intézetigazgatói megbízás időtartamára az intézetigazgató tanszékvezetői kinevezése felfüggesztődik.
(3)
Az intézet igazgatójának megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az intézeti tanács véleményére is figyelemmel újabb legfeljebb öt évre pályázat alapján többször megismételhető.
(4)
Az intézetigazgatói megbízás megszűnésének szabályaira a dékáni megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(5)
Az intézetigazgató feladat- és hatásköre különösen: a) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, b) az intézet képviselete, c) az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a kiadmányozási és az intézet rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör gyakorlása, e) intézeti tanszékvezető megbízásának kezdeményezése, f) átruházott hatáskörben a szakfelelősök megbízásának kiadása a kari tanács döntésének figyelembevételével, g) az egyes intézeti tanszékek által gondozott tantárgyak körének meghatározása, módosításának kezdeményezése, h) az intézeti tanács ülésének előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, i) az intézeti adminisztráció irányítása, j) a felsőbb szintű szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása.
(6)
Az intézet igazgatója irányítja az intézet személyzeti munkáját, ennek keretében gyakorolja a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, ennek keretében: a) az intézeti tanács véleményének ismeretében dönt az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról, b) meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató-kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre.
42
Önálló tanszék 41. § (1)
Az önálló tanszék valamely tudományos diszciplínában végez oktató- és kutatómunkát.
(2)
Az önálló tanszéket tanszékvezető irányítja.
(3)
Az önálló tanszék ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen szabályzat az intézetre vonatkozóan meghatároz, azzal a megszorítással, hogy a dékán külön utasításban az önálló tanszékek működéséhez további feladatokat írhat elő. Tanszéki értekezlet 42. §
(1)
A tanszéki értekezlet a tanszék döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testület.
(2)
A tanszéki értekezlet döntési hatáskörei különösen: a) a tantárgyi programok meghatározása, b) a vizsgakövetelmények meghatározása, c) a tananyagok meghatározása, d) a tanszék kutatási terveinek meghatározása, e) a tanszék költségvetési keretének felosztása, illetve felhasználása.
(3)
A tanszéki értekezlet javaslatot tesz: a) a tanszéki oktatói és kutatói állások betöltésére, b) a Professor Emeritus cím adományozására, c) kari kitüntetés adományozására.
(4)
A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít különösen a tanszékvezető megbízásáról. Tanszékvezető 43. §
(1)
A tanszékvezetőt a kar közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben, vagy további jogviszonyban foglalkoztatott egyetemi és főiskolai tanárai, egyetemi docensei vagy főiskolai docensei közül a kari tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg.
(2)
A tanszékvezetői megbízás pályázat útján nyerhető el. A tanszék vezetőjének megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely a tanszéki tanács véleményére is figyelemmel újabb, legfeljebb öt évre többször megismételhető.
(3)
A tanszékvezetői megbízás megszűnésének szabályaira a megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)
A tanszékvezető feladatai különösen:
dékáni
megbízás
43
a) a tanszék képviselete, b) a hozzá beosztott oktatók és nem oktató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat), c) a tanszék keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) véleménynyilvánítás, javaslattétel a tanszéket érintő valamennyi kérdésben az intézeti kari, illetve főiskolai testületek felé, e) a tanszéki értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, f) a tanszéki adminisztráció irányítása, g) a főiskolai szabályzatokban meghatározott egyéb feladatok végzése. (5)
Az önálló tanszékek vezetői értelemszerűen ellátják az intézetigazgatónál meghatározott feladatokat.
(6)
A tanszékvezető megbízásának lejártakor beszámol a kari tanácsnak. Oktatási és Kutatási Bázisok 44. §
(1)
A főiskola oktatási és kutatási bázisai: Tiszafüredi Oktatási Központ, Leányfalui Kutatóbázis.
(2)
A főiskola oktatási és kutatási bázisai oktatási és szolgáltató egységek, melyek az oktatásfejlesztési rektorhelyettes felügyelete mellett végzik tevékenységüket. A főiskolán működő kutatási egységek 45. §
(1)
A főiskolán az alábbi kutatási egységek működnek: EGERFOOD Regionális Tudásközpont, Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport, Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport, Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ, Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport, Multimédia Kutatólaboratórium, Agria Innorégió Tudáscentrum, Bryológiai Kutatócsoport, Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport.
(2)
EGERFOOD Regionális Tudásközpont a főiskola központi kutatási egysége, amely országos meghatározó szakmaspecifikus klaszterközpontjaként működik az élelmiszertudományok, élelmiszerbiztonsági technológiák és a bioanalitika vonatkozásában. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégia élelmiszeripart érintő fejlesztéseinek a megvalósításában kiemelt fontosságú tevékenységeként kezeli az általa koordinált ipari klaszter tagjai erőforrásainak kiaknázását, innovációs képességének fejlesztését, illetve K+F potenciáljának bővülését. Innovációs tevékenységei fókuszában 44
alkalmazásorientált élelmiszeranalitikai, élelmiszerbiztonsági és technológiai fejlesztések állnak. Új eljárások és termékek kidolgozására helyezik a legfőbb hangsúlyt, melyek az élelmiszertermelő vállalkozásoknál értéknövelő tényezőként, illetve gazdasági haszonként jelennek meg. A termékfejlesztések elsődlegesen új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére irányuló kutatásokat, illetve egyedi és új bioszenzorok és analizátorok prototípusainak létrehozását jelentik, illetve multifunkciós, hordozható műszerek prototípusainak kidolgozására irányulnak. E fejlesztések jelentős innovációként jelennek meg a piacon, így a licenszjogok értékesítése hozzájárulhat addicionális források biztosításához. Szakmai munkájához kapcsolódva az ott létrehozott termékek, prototípusok, illetve egyéb gazdasági értékeket képviselő fejlesztések hasznosítását végzik a főiskola tulajdonában lévő spin-off cégek az EGERFOOD Kft. és az Eger Innovations Kft. A tudásközpont szakmai felügyeletét a Természettudományi Kar látja el. (3)
Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport az EKF Bölcsészettudományi Karán a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet önálló szervezeti egységeként működik. Célja olyan önálló, interdiszciplináris kutatások szervezése, irányítása, amelyek a felsőés közoktatásban a fiatal korosztály kommunikációs kultúráját, kommunikációs kompetenciáját hivatottak tudatosítani, fejleszteni. Törekszik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására elsősorban az oktatási programok és a gyakorlat, valamint az iskolai készségfejlesztés területén. Véleményt mond és állást foglal a kommunikáció oktatásának tartalmi, módszertani és oktatásszervezési kérdéseiben. Szakmai fórumot (tanácskozások, tanfolyamok szervezése, kiadványok készítése, tanácsadás stb.) biztosít a kommunikáció oktatásával és művelésével kapcsolatos feladatokhoz. Szakmai kapcsolatokat épít és ápol más hasonló szervezetekkel, intézményekkel. A kutatócsoport tevékenysége, témái szervezésénél figyelembe veszi az intézmény és a helyi társadalom igényeit, a hazai kutatások meghatározó paradigmáit, a kormányzati és a regionális tervek által meghatározott irányokat, az Európai Unió stratégiai célkitűzéseit és a globális kihívásokat.
(4)
A Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport erősíti az intézmény és a gazdaság kapcsolatát, amely egyrészről az intézményben dolgozó kutatóknak, másrészről a térségben gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek nyújt lehetőséget a kutatási tevékenységben való részvételre, és a regionális gazdaságfejlesztési témákban folyó kutatásokhoz való kapcsolódásra. A csoport működése lehetővé teszi regionális témák koncentrált kutatását. A kutatócsoport a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdaságtudományi Intézetében működik.
(5)
Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ működik a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon. A Központ kutatást, fejlesztést végez, a pedagógusképzést érintő témakörökben, kidolgozza a pedagógusképzéshez kapcsolódó kompetenciákat, sztenderdeket. A pedagógus kutatásokat koordinálja intézményi, regionális, interregionális és nemzetközi szinten. Disszeminálja a kutatási eredményeket. Előkészíti a Neveléstudományi Doktori Iskola létrehozását. Koordinálja szolgáltató tevékenységként a pedagógus továbbképzést, valamint a mestertanárképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést. Részt vesz a kart érintő pályázati feladatok végrehajtásában. A régióban jelentkező közoktatási igények figyelembe vételével oktatási-kutatási és szolgáltató tevékenységet végez.
45
(6)
Az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport elsősorban a tudásalapú gazdaság és tudásközpontú társadalom humán komponensére koncentráló kutatásokat folytat, különös súlyt helyezve az új típusú virtuális tanulási környezetek, e-learning tanulási formák és tanulási kapcsolatok valóság- és gyakorlatközeli kutatására. Tevékenységét a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar szakmai felügyelete mellett végzi.
(7)
A Multimédia Kutatólaboratórium a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar szervezeti egysége, melynek célja a multimédiás anyagok hatékonyságának, pedagógiaipszichológiai hátterének kutatása, valamint saját fejlesztésű oktatási és ismeretterjesztő on-line és off-line multimédia anyagok tervezése és kivitelezése. A labor további feladata az elektronikus távoktatási anyagok valamint a főiskola weboldalának folyamatos fejlesztése és karbantartása. Tevékenysége szakmai hátteret biztosít a multimédia fejlesztéssel foglalkozó szakképzések, illetve hazai és határon túli pedagógus továbbképzések lebonyolításában, valamint részt vesz a tanár szakos hallgatók szakmai munkájának irányításában.
(8)
Az Agria-Innorégió Tudáscentrum az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának alap és alkalmazott kutatási, képzési és szakértői szolgáltatásokat lebonyolító tudományos és operatív szolgáltató centruma. A Tudáscentrum a Természettudományi Kar képzéseihez, geográfus mesterképzésében részt vevő fiatal szakemberek tapasztalatszerzése céljából alakult. Kiemelt feladata továbbá a releváns szubregionális térségi szerveződések fejlesztésének elősegítése, a fenntarthatóságra és a helyi erőforrásokra épülő fejlesztési feltételek és adottságok meghatározása. A Tudáscentrum működése elősegítheti a főiskola hatékonyabb beágyazódását a térségi tervezési és fejlesztési folyamatokba, valamint a fiatal pályakezdő szakemberek munkaerő-piaci esélyeinek növekedését. Feladata továbbá Eger Megyei Jogú Város és a szubrégió településeivel történő folyamatos szakmai együttműködés kialakítása és annak hosszú távú megszilárdítása.
(9)
Bryológiai Kutatócsoport a Természettudományi Kar szervezeti egysége, kiemelt fontosságú kutatási témája a kryptogám szervezetek (mohák, zuzmók, gombák és cyanobaktériumok) biodiverzitási, taxonómiai és ökológiai vizsgálata. A kutatócsoport a Biológiai Intézet keretében működik.
(10) Az Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport a Természettudományi Kar Sporttudományi Intézetének szervezeti egysége. Az oktató- és kutatócsoport célja magas színvonalú, független, interdiszciplináris kutatások folytatása az egészséges társadalom trendjéről (ennek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hatásáról), valamint a kutatási eredmények hasznosítása konkrét cselekvési terveken keresztül. Az oktató- és kutatócsoport tevékenysége, témái szervezésénél figyelembe veszi az intézmény és a helyi társadalom igényeit, a hazai sporttudományi, rekreációs, egészségtudományi és egészségturisztikai kutatások irányait, a kormányzati és regionális egészségterveket, valamint az EU stratégiai célkitűzéseit és a világtrendet.
46
Szerződés vagy pályázat alapján működő kutatási egységek 46. § (1)
Amennyiben a főiskola szerződésben vagy pályázatban foglaltak teljesítése érdekében kíván kutatási egységet létrehozni, a szervezeti egység létrehozását pályázat jóváhagyására irányuló eljárás részeként a Gazdasági Tanács javaslatát figyelembe véve kell a Szenátus elé elvi jóváhagyás céljából előterjeszteni.
(2)
A szerződés megkötését követően – figyelemmel a Gazdasági Tanács álláspontjára – a Szenátus határoz az egység megalapításáról, működésének pénzügyi, infrastrukturális és személyi feltételeiről, valamint működéséről. A pályázattal létrehozott egységek fenntartása pályázatból biztosítható.
(3)
A pályázat alapján alapítandó szervezeti egység létrehozásáról a Szenátus legkésőbb a pályázati támogatási szerződés megkötését követően első ülésén határoz.
VI. FEJEZET SZOLGÁLTATÓ SZERVZETI EGYSÉGEK Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum 47. § (1)
Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum (továbbiakban: Könyvtár) munkáját főigazgató irányítja. A főigazgatói megbízás pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható.
(2)
A könyvtári tevékenység elvi irányítását és ellenőrzését a Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság gyakorolja, a Szenátus által átruházott hatáskörben.
(3)
A Könyvtár mint nyilvános felsőoktatási szakkönyvtár, gyűjteményével, tevékenységével, személyzetével és egyéb eszközeivel támogatja az intézményben folyó oktató és kutató munkát.
(4)
A Könyvtár a (3) bekezdésben meghatározott alapfeladatokon túlmenően ellátja a főiskola Irat- és Szakdolgozattárának működtetéséhez kapcsolódó feladatokat, és közművelődési tevékenységet is folytat.
(5)
Feladatait és működését részletesen a Könyvtár Szervezeti és Működési Rendje, valamint az Irattári Szabályzat tartalmazza. A Könyvtár Szervezeti és Működési Rendjét a Szenátus hagyja jóvá.
(6)
A Könyvtár szervezeti felépítése: - Szakrészlegek, - Tanárképzés, - Kölcsönzés, - Folyóirattár, - Természettudományok, - Feldolgozó Csoport, 47
- Médiatár, - Nyelvtudomány, könyvtártudomány, helyismeret, - Irodalomtudomány, idegen nyelvek, - Társadalomtudományok, történelemtudomány, - Irat- és szakdolgozattár. (7)
A Könyvtár munkatársai a tevékenységükkel összefüggő és szakképzettségüknek megfelelő szakterületen oktatói feladatokat is – megbízással – elláthatnak. Informatikai Központ 48. §
(1)
Az Informatikai Központ (továbbiakban: IK) a főiskola és a csatlakozó intézmények által az oktatás és kutatás területén széleskörű szolgáltatások ellátására létrehozott, központi szolgáltató szervezeti egység.
(2)
A központ tevékenységét főigazgató irányítja. A főigazgató megbízása pályázat alapján egy alkalommal meghosszabbítható.
(3)
Az IK feladatköre: a) a főiskolai hálózatba kötött gépek fejlesztése, karbantartása, selejtezése, b) szerverpark üzemeltetése, c) oktatói- és hallgatói notebook projekt koordinálása, d) az EKF-NET hálózat fejlesztése- karbantartása, e) ügyviteli rendszerek üzemeltetése (NEPTUN, POSZEIDON, TÜSZ, NEXONbér), Vezetői Információs Rendszer működtetése, továbbfejlesztése f) pályázatok szakmai előkészítése, megvalósítása, informatikai területeken pilot projektek végrehajtása, g) HBONE regionális internet-szolgáltatás, h) telefon- beléptető- biztonsági kamera rendszer és a DMS üzemeltetése, i) fénymásoló gépek kellékanyag-ellátása, j) rendezvények és előadások technikai kiszolgálása, k) a Hallgatói Információs Központ (HIK), Városi Információs Portál (VIP) üzemeltetése l) az Informatikai Szolgáltató Centrum (ISC) működtetése: irodatechnikai szolgáltatások, digitális nyomdai szolgáltatások, főiskolai emblémás tárgyak értékesítése, m) az Informatikai Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság munkájának segítése.
(4)
A Központ a TKTK Médiainformatika Intézetével szakmai együttműködést tart fenn, a pedagógiai végzettséggel is rendelkező munkatársak részt vesznek a oktatásban, szakmai és gyakorlati ismereteik átadásával.
48
Kollégiumok, szakkollégiumok 49. § (1)
A főiskola kollégiumai: Almagyardombi Kollégium, Apartmanházak, Leányka Úti Kollégium, Sas Úti Kollégium.
(2)
A kollégiumok a hallgatók lakhatási feltételeit biztosító, a főiskola szerves részét képező, önkormányzati elv alapján működő, a nevelés és oktatás egyes kiegészítő feladatait ellátó, a közösségi életet szolgáló diákszociális intézmények. Az önkormányzati jogköröket a kollégiumi közgyűlések és a kollégiumi bizottságok gyakorolják.
(3)
A kollégiumok feladatáról, működéséről a Szenátus által jóváhagyott Kollégiumi Szabályzat és az egyes kollégiumok házirendjei intézkednek.
(4)
A főiskolán a tehetséggondozás műhelyeiként Szakkollégiumok működnek, melyek önállóan szabályozzák működésüket, és alapszabályukat a Szenátus hagyja jóvá. A Szakkollégiumok szakmai felügyeletét a Tudományos Diákköri Bizottság látja el. A Szakkollégiumok megnevezése: a) Kepes György Szakkollégium, b) Egri Roma Szakkollégium. Hotel E*Stella Tanszálloda 50. §
(1)
A tanszálloda működésének célja, hogy a turizmus-vendéglátás, gazdálkodás és menedzsment, valamint vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakos hallgatóknak biztosítsa a színvonalas gyakorlati képzés lehetőségét, illetve a szállodai szobákat hosszú távon kereskedelmi szálláshelyként üzemeltesse.
(2)
A tanszállodát a főiskola által alapított Hotel E*Stella Kft. működteti, önálló gazdálkodással. A társaságot munkáltatói jogköröket is gyakorló ügyvezető irányítja. A tanszálloda működése során tiszteletben tartja a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat és hatósági előírásokat, ezeket az alkalmazottakkal is betartatja. Törekszik a tanszálloda alkalmazottai számára megfelelő munkakörülmények, motiváló, kellemes munkahelyi légkör kialakítására. Líceum Kiadó 51. §
(1)
A kiadó feladatköre: a) a főiskola oktatási és tudományos műhelyeiből kikerülő szellemi termékek megjelentetése, b) az oktatáshoz szükséges tankönyvek és más oktatási anyagok biztosítása, 49
c) a kiadó szabályzatában foglaltak szerint a főiskola tudományos kiadványainak kiadása. (2)
A kiadó gondoskodik az oktatáshoz szükséges jegyzetek és tankönyvek beszerzéséről, megrendeléséről és előállításáról.
(3)
A kiadó tevékenységét az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes irányítja és felügyeli.
Projektiroda 52. § (1)
A főiskola a pályázati tevékenység elősegítésére és a pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátására Projektirodát működtet.
(2)
Az iroda pályázati tevékenységgel kapcsolatos feladatai: a) a pályázatok elérésének, elkészítésének és benyújtásának támogatása, b) a nagypályázatok koordinációja, c) a pályázatok adminisztrációs feladatainak végzése, d) a pályázatokhoz kapcsolódó tájékoztatás, információ- és adatszolgáltatás.
(3)
Az iroda tevékenységét az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes irányítja. Akkreditált nyelvvizsgahelyek 53. §
(1)
A főiskola állami és államilag elismert nyelvvizsgák szervezése és lebonyolítása érdekében szerződésben meghatározott feltételek mellett az alábbi nyelvvizsga központok vizsgahelyeit működteti: a) ELTE Idegen Nyelvi Továbbképző Központ Kft. b) BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ c) Goethe Intézet d) PTE Idegen Nyelvi Titkárság ECL Vizsgaközpont.
(2)
A nyelvvizsgák szervezését és lebonyolítását a főiskolán a Tanulmányi és Információs Központ Oktatásszervezési Centrumának Akkreditált Nyelvvizsga Irodája végzi.Intézet akkreditált vizsgahelye a főiskola Bölcsészettudományi Karának Német Nyelv és Irodalom Tanszékén működik, amely nemzetközileg elfogadott és Magyarországon is akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését teszi lehetővé.
Botanikus kert 54. § (1)
A botanikus kert a főiskolán oktatási, kutatási és természetvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egység.
50
(2)
A botanikus kert a hazai természetes flórát bemutató, valamint mérsékelt övi dendrológiai és évelő lágyszárú növényfajokból álló növénygyűjteményt tart fenn és fejleszt. A gyűjtemény szolgálja az oktatás minden szintjét, és a nagyközönség számára is látogatható. Kiemelt természetvédelmi feladata a veszélyeztetett, védett növények megőrzése, mesterséges elszaporítása, visszatelepítése. A veszélyeztetett növényfajok megőrzését elősegítő ökológiai, cönológiai, valamint alkalmazott kertészeti, növénynemesítési, és génmegőrzéssel kapcsolatos kutatásokat végez.
(3)
A botanikus kert a Természettudományi Kar dékánjának felügyelete mellett végzi tevékenységét, működéséért a Biológiai Intézet igazgatója felelős. A botanikus kert tevékenységének rendjét az intézetigazgató igazgatói utasításban határozza meg.
(4)
A botanikus kert helyi jelentőségű védett terület, melynek természetvédelmi szakmai felügyeletét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
VII. FEJEZET EGYÉB FUNKCIÓT ELLÁTÓ KÖZPONTI EGYSÉGEK Rektori Hivatal 55. § (1)
A főiskola rektorának alárendelt Rektori Hivatal, amely a főtitkár irányításával: a) ellátja a rektor és helyettesei, valamint a Gazdasági Tanács és Szenátus döntési, javaslattételi és más jellegű jogkörébe tartozó ügyek előkészítésével, a határozatok és döntések végrehajtásával összefüggő igazgatási, szervezési feladatokat, valamint a főiskola központi irányításával összefüggő ügyviteli teendőket, b) közreműködik a főiskola igazgatási feladatainak végrehajtásában, a főiskolára vonatkozó jogszabályok bevezetésében, a főiskolai szabályzatok és belső utasítások kidolgozásában, c) végzi a központi szervezési, ügyintézési és nyilvántartási feladatokat, d) a vonatkozó jogszabályok és főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint segíti a rektort, a helyetteseit, a főtitkárt és a gazdasági főigazgatót a feladataik ellátásában, segítséget nyújt a kari és más vezetőknek feladataik ellátásához.
(2)
A hivatal szervezetében a rektor felügyelete mellett dolgozik a PR igazgató. Feladatköre: a) a főiskola PR tevékenységének szervezése, b) a főiskola kapcsolatainak ápolása magyarországi és külföldi felsőoktatási intézményekkel, gazdasági társaságokkal, a médiával és egyéb szervezetekkel.
(3)
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Rektori Hivatal ügyintézői és ügyviteli dolgozói a rektori és rektorhelyettesi titkárságon látják el. Belső Ellenőrzési Iroda 56. §
51
(1)
A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az intézmény, illetve ellenőrzött szervezet működését fejlessze, eredményességét növelje; rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje és fejlessze az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének, ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát.
(2)
A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg az intézmény vezetése részére.
(3)
A belső ellenőrzési feladatokat – a rektor közvetlen irányítása mellett – a belső ellenőrzési szervezet látja el. A belső ellenőrzési vezető megbízását, illetve a megbízás visszavonását a Szenátus véleménye alapján a rektor kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél. A megbízást a miniszter, mint fenntartó adja ki, és azt vissza is vonhatja. A kinevezési jogkört a rektor gyakorolja.
(4)
A belső ellenőrzés részletes feladatait, a tevékenység folyamatát, szabályait a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. Gazdasági Főigazgatóság 57. §
(1)
A Gazdasági Főigazgatóság a rektornak közvetlenül alárendelt gazdaságigazgatási szervezet, amely a gazdasági főigazgató irányításával: a) ellátja a költségvetés tervezésével és felhasználásával, az adatszolgáltatással, a gazdasági folyamatba épített belső ellenőrzéssel, a főiskola fenntartásával, üzemeltetésével és műszaki fejlesztésével kapcsolatos központi feladatokat, b) szervezi és végzi a főiskolai költségvetés felhasználásáról és a gazdálkodásról szóló beszámolók összeállítását, értékelését és az illetékes főiskolai testületekhez és felettes szervekhez történő terjesztését, c) az érintett egységgel együttműködve előkészíti, szervezi és folyamatosan ellenőrzi a főiskolán folyó beruházási és fejlesztési tevékenységet, d) összeállítja a főiskola gazdálkodási szabályzatát és az intézmény egészét érintő, a gazdálkodás, a pénzügyi elszámolás és a vagyonnyilvántartás rendjére vonatkozó szabályzatokat, e) ellátja a főiskola szervezeti egységeinek gazdasági, pénzügyi és műszaki ellátásával, nyilvántartásával és ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, f) gondoskodik a gazdasági, pénzügyi területen a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer működtetéséről és továbbfejlesztéséről.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Gazdasági Főigazgatóság vezetői, ügyintézői és ügyviteli dolgozói a hivatali keretben működő egységekben látják el.
52
Tanulmányi és Információs Központ 58. § (1)
A központ feladatköre: a) a felvételi vizsgák, záróvizsgák és szakmai vizsgák szervezése, b) a végzett hallgatók bizonyítványainak, okleveleinek és oklevélmellékleteinek, valamint kreditigazolásainak előkészítése és kiállítása, c) a hallgatók tájékoztatása a tanulmányi kötelezettségeikről, azok teljesítésének módjáról, d) adatszolgáltatás az Oktatási Hivatal számára, e) a hallgatói pénzügyek (ki- és befizetések) koordinálása, f) a hallgatók számára gazdasági, életvezetési, szabadidős és tanulmányi információk szolgáltatása, g) DPR (Diplomás Pályakövetési Rendszer) és alumni tevékenység végzése, h) karrier tanácsadó szolgáltatás nyújtása, i) a dékáni hivatalok szakmai segítése, j) nyelvvizsgák szervezése, k) tanulmányi nyilvántartó rendszer (NEPTUN) karbantartása, fejlesztése.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a központ ügyintézői és ügyviteli dolgozói az egység keretében működő részegységekben látják el.
(3)
A Központ részegységei: a) Oktatásszervezési Centrum: Pénzügyi Csoport, Felvételi Iroda, NEPTUN Csoport, Akkreditált Nyelvvizsga Iroda. b) Hallgatói Centrum: Tanulmányi Tanácsadó és Kollégiumi Iroda, Karrier- és Gyakorlati Hely Koordinációs Iroda, Alumni és DPR Iroda, Kortárs Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda.
(4)
A Központ szervezeti keretében végzi munkáját a kulturális programigazgató. Tevékenységét a TIK vezetője felügyeli.
(5)
A Központ tevékenységét főigazgató irányítja. A főigazgatói megbízás pályázat alapján egy alkalommal meghosszabbítható. A főigazgató munkáját két igazgató segíti. A Központ tevékenységének felügyeletét az oktatásfejlesztési rektorhelyettes látja el. Humán Erőforrás Iroda 59. §
(1)
Az iroda feladatköre: a) segíti a rektort, valamint a munkáltatói jogokkal rendelkező vezetőket személyzeti munkájuk ellátásában, b) rendszeresen áttekinti a közalkalmazottak besorolását, végrehajtja a bérfejlesztés feladatait, 53
c) vezeti a főiskola személyi állományával kapcsolatos személyügyi és munkaügyi nyilvántartásokat, d) összehangolja a tanszékek kinevezési, felmentési, előléptetési tevékenységét, e) figyelemmel kíséri a határozott idejű vezetői megbízásokat, közalkalmazotti kinevezéseket – gondoskodik a pályáztatásról és a megbízások, szerződések elkészítéséről, f) a minősítési ütemtervnek megfelelően az illetékes vezetőkkel együtt gondoskodik a minősítések elkészíttetéséről, nyilvántartásáról, g) karbantartja és nyilvántartja a munkaköri leírásokat, h) nyugdíjazási ütemtervnek megfelelően gondoskodik a nyugdíjazások előkészítéséről, határozatok elkészítéséről, i) összehangolja és előkészíti a tanszékek és egységek gyakornokainak foglalkoztatásaival kapcsolatos tevékenységet, engedélyeztetést, j) összehangolja a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységet, k) szervezi és koordinálja a főiskolai belső továbbképzéseket, l) adatokat szolgáltat az Oktatási Hivatalnak. (2)
Az iroda vezetője az irodavezető, munkáját a rektor irányítja és felügyeli. Nemzetközi Kapcsolatok Központja 60. §
(1)
A központ alapvető feladatai: a) a főiskola külföldi kapcsolatainak szervezése és koordinálása, b) tanár- és hallgatócserék szervezése, c) idegen nyelvű képzések szervezése, d) ösztöndíjas külföldi tanulmányutak szervezése, e) nemzetközi konferenciák szervezése, f) a külföldi felsőoktatási intézményekkel kötendő együttműködési megállapodások előkészítése, a külkapcsolatokkal kapcsolatos adminisztráció végzése, nyilvántartások vezetése.
(2)
A központ tevékenységét a külügyi igazgató irányítja, aki munkáját a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes közvetlen felügyelete mellett végzi.
VIII. FEJEZET FŐISKOLAI SZINTŰ EGYÉB TESTÜLETEK Főiskolai szintű tanácsok és bizottságok 61. § Rektori Tanács Professzorok Tanácsa Tudományos Tanács Intézményi Doktori Tanács Tanárképzési Tanács Munkabizottság a Fenntartható Fejlődésért 54
Esélyegyenlőségi Bizottság Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság Informatikai Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság VIR Kompetenciaközpont Kitüntetési Bizottság Arculati Bizottság Tudományos Diákköri Bizottság Kreditátviteli Bizottság Hallgatói Ügyek Bizottsága Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Hallgatói Fegyelmi Bizottság Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság Kulturális Művészeti és Sport Bizottság Lakásügyi Bizottság Rektori Tanács 62. § (1)
A Rektori Tanács a rektor mellett működő, döntés-előkészítő, véleményező, illetve a rektor által megjelölt operatív feladatokat ellátó testület. A testület feladata a főiskola zavartalan működtetésével kapcsolatos döntések előkészítése, az oktató-, nevelő- és tudományos kutatómunka koordinálása, a karok tevékenységének összehangolása.
(2)
A tanács tagjai a rektor, rektorhelyettesek, dékánok, gazdasági főigazgató. A tanács titkára a főtitkár.
(3)
A tanács üléseire az esetenkénti meghívottak körét a rektor határozza meg. Professzorok Tanácsa 63. §
(1)
A Professzorok Tanácsa (továbbiakban: PT) a rektor közvetlen stratégiai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testülete, hatáskörében felelősséggel végzi az intézmény alapvető tevékenységével, jövőjének alakulásával, az oktatás és tudományos kutatás helyzetével kapcsolatos tanácsadói feladatokat.
(2)
A rektor – a Szenátus vagy a rektor hatáskörébe tartozó – bármely ügyben kérheti a testület állásfoglalását. A testület bármely intézményt érintő kérdésben javaslatot tehet a rektornak.
(3)
A PT véleményt nyilvánít különösen az oktatást és kutatást érintő stratégiai célokról, tervekről, a szervezeti struktúra tervezett, vagy szükséges átalakításáról az oktatókra és kutatókra vonatkozó fejlesztési politika irányáról, az intézményben folyó tudományos munka helyzetéről, a tudományos minősítési rendszer tapasztalatairól. A Tudományos Tanács elnökének kérésére véleményezi az új egyetemi tanári előlépéseket, a Professor Emeritus címre beérkező javaslatokat.
55
(4)
A testület tagjai a főiskola közalkalmazotti és más további munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott kinevezett egyetemi tanárai, Professor Emeritusai és vendégprofesszorai.
(5)
A PT maga határozza meg ügyrendjét. A testület elnökét a Szenátus határozata alapján a rektor bízza meg határozott időre, négyéves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető. A testület az elnök javaslatára titkárt választ. Tudományos Tanács 64. §
(1)
A Tudományos Tanács irányítja a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását, továbbá elemzi a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenységét, ellenőrzi a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia megvalósulását.
(2)
Tagjait a főiskolai, egyetemi tanárok, a főiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkező kutatók közül a rektor javaslatára a Szenátus választja meg.
(3)
A tanács működését, feladat- és hatáskörét külön szabályzat határozza meg. Intézményi Doktori Tanács 65. §
(1)
Az Intézményi Doktori Tanács (továbbiakban: tanács) tudományos kérdésekben független testület, amely a főiskolán folyó doktori képzést szabályozza és felügyeli, dönt a doktori fokozat odaítéléséről, továbbá a doktori eljárásokkal kapcsolatos elvi kérdésekben állást foglal.
(2)
A tanács tagjainak legalább fele a főiskola egyetemi tanára, kutató professzora vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktatója, kutatója, legalább két olyan, az MTA doktora címmel rendelkező elismert szakember tagja legyen, aki a főiskolával nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. A tanács egy – tudományos fokozattal rendelkező tagját – a doktorandusz hallgatók választják. A tanács többi tagját a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg öt évre.
(3)
A tanácsnak hivatalból tagja(i) – amennyiben nem választott tag(ok) – a Tudományos Tanács elnöke és a tudományos rektorhelyettes. A tanács üléseire tanácskozási joggal állandó meghívott a rektor és a hallgatói önkormányzat egy doktorandusz képviselője.
(4)
A tanács elnöke a főiskola kiemelkedően magas tudományos elismertségű egyetemi tanára, akit a tanács javaslatára a Szenátus választ meg és a rektor nevez ki öt évre. Az elnök munkáját titkár segíti. Tagjai közül a tanács – az elnök javaslata alapján – elnökhelyettest választhat, aki az elnök által meghatározott hatáskörökben helyettesítésre jogosult.
(5)
A tanács feladat- és hatásköre:
56
a) véleményezi és jóváhagyja a doktori iskolák létesítésére vonatkozó kezdeményezéseket, valamint a már akkreditált iskolák fokozatszerzési követelményrendszerét, b) állást foglal a doktori iskolák működésének általános érvényű kérdéseiben, illetőleg irányelveket állapít meg a működésük számára, ezáltal biztosítva az odaítélt doktori fokozatok egységes és magas tudományos szakmai színvonalát, c) javaslatot tesz a doktori szabályzatra, illetve a szabályzat módosítására, d) rendszeresen értékeli a doktori iskolákban folyó képzést és fokozatszerzést, e) javaslatot tesz a doktori iskola vezetőjének személyére, f) a doktori iskola tanácsának javaslatára jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét, valamint a doktori felvételi bizottság tagjait, g) a doktori iskolák javaslatára dönt a fokozatszerzési eljárások indításáról, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól és a szigorlati bizottságról, a hivatalos bírálókról és a bírálóbizottság tagjairól, valamint a doktori fokozat odaítéléséről, h) javaslatot tesz a Szenátus részére a doktori képzés működési feltételeit szolgáló pénzeszközök – közöttük különösen a doktori képzési normatíva és a tudományos célú normatíva – biztosításáról. (6)
A tanács ügyrendjét maga alakítja ki és fogadja el. Tanárképzési Tanács 66. §
(1)
A tanács elemzi, értékeli a főiskola tanárképzési tevékenységét, javaslatokat dolgoz ki a tanárképzés stratégiai kérdéseire vonatkozóan, ellátja a tanárképzéssel kapcsolatos bizottságok tevékenységének koordinálását.
(2)
A tanács elnökét és tagjait a Szenátus választja meg azzal a megkötéssel, hogy az elnökre a rektor, egy-egy tagjára a tanárképzést folytató karok, valamint egy tagjára a gyakorlóiskola tesz javaslatot. A tanácsba egy főt az FHÖK delegál.
(3)
A tanács működési rendjéről külön szabályzat rendelkezik. Munkabizottság a Fenntartható Fejlődésért 67. §
(1)
A bizottság a rektor mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, illetve a rektor által meghatározott feladatokat ellátó testület. Feladat- és hatásköre: az intézményi Fenntartható Fejlődési Stratégia folyamatos fejlesztése, aktualizálása, az intézményi döntések előkészítése a fenntarthatósággal kapcsolatban, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos pályázati együttműködések koordinálása, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatások összehangolása, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendezvények összehangolása, az intézményi pályázatok horizontális szempontjainál vállalt mutatók egyeztetése.
(2)
A bizottság vezetője az elnök és társelnök. A munkabizottság elnökét, társelnökét, tagjait és a delegált jogú szakértőket a rektor bízza meg és hívja vissza. A bizottság szervezeti egységek által delegált tagjai karonként egy-egy fő koordinátor, a 57
Projektiroda egy munkatársa, a Gyakorlóiskola egy munkatársa és az EGERFOOD RET egy munkatársa. A bizottság delegált jogú szakértői a Földrajz Tanszékről egy fő, a Környezettudományi Tanszékről egy fő, a Turizmus Tanszékről egy fő, a Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszékről egy fő. (3)
A munkabizottság ügyrendjét maga alakítja ki. Állásfoglalásait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.
(4)
A bizottság a stratégiai terv teljesítéséről évente értékelést készít a Rektori Tanácsnak. Jóváhagyás után a beszámoló az Intézményfejlesztési terv éves végrehajtásáról szóló jelentés részét képezi, amit a Szenátus fogad el. Esélyegyenlőségi Bizottság 68. §
(1)
A főiskola működésében a nők és a férfiak arányos képviseletének figyelemmel kísérése, az arányos képviselet eléréséhez szükséges javaslatok kidolgozására, az intézkedések eredményességének ellenőrzésére, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseknek és a megkülönböztetés megnyilvánulásainak feltárására, valamint ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedések kidolgozására, továbbá a fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítására a Szenátus Esélyegyenlőségi Bizottságot hoz létre. A bizottság elnökére és tagjaira – a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Szakszervezettel történő konzultációt követően – a rektor tesz javaslatot azzal a megkötéssel, hogy a bizottság elnökének és tagjai legalább felének nőt kell jelölni. A bizottság működéséről az Esélyegyenlőségi tervben kell rendelkezni.
(2)
A bizottság összetételét az Esélyegyenlőségi terv határozza meg. Tagjait a Szenátus döntése alapján a rektor bízza meg. Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság 69. §
(1)
A testület a Szenátus javaslattevő testülete. Ellátja a főiskola minőségügyi szervezetét és működését szolgáló szabályozást, folyamatosan ellenőrzi a minőségügyet, a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését.
(2)
A testület évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a főiskolán működő képzések minőségét, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység éves jelentését, valamint intézkedési javaslatait a Szenátus elé terjeszti. A Szenátus a jelentést megvitatja és jóváhagyja.
(3)
A testület ügyrendjét és munkaprogramját maga alakítja ki.
(4)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg.
58
Informatikai, Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság 70. § (1)
A Bizottság összehangolja és felügyeli az elektronikus információáramlással kapcsolatos főiskolai tevékenységet, meghatározza a főiskola szakirodalmi információs igényeinek kielégítésére szolgáló könyvtári tevékenység elveit és a többi belső egységgel történő együttműködés rendszerének főbb szempontjait. Ellenőrzi mindezek érvényesülését, a könyvtár szakmai tevékenységét, a könyvtári állomány fejlesztésének a képzés, kutatás igényeivel való összehangoltságát.
(2)
A bizottság feladatkörébe tartozik: a) a főiskola információs rendszerének fenntartására, működtetésére vonatkozó elvek, szabályok meghatározása, b) a fejlesztés irányaira vonatkozó javaslat kidolgozása, c) középtávú fejlesztési terv koncepciójának, programjának kidolgozása, d) informatikai rendszerek összehangolt fejlesztésének kezdeményezése és támogatása, e) pályázatok benyújtása az Informatikai Központ nevében, f) javaslattétel az informatikai feladatokra felhasználható pénz- és egyéb eszközök felosztásáról, valamint azok felhasználásának ellenőrzése, g) informatikai célú helyiségek létrehozására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatok véleményezése.
(3)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. VIR Kompetencia Központ 71. §
(1)
Az intézményi Vezetői Információs Rendszer felügyeletére és működtetésére az intézményen belül VIR Komptencia Központ (továbbiakban: VKK) működik a rektor közvetlen felügyelete mellett.
(2)
A VKK munkáját a központ vezetője koordinálja, operatív szinten szervezi a központ munkáját, dönt a hozzáférési kérésekről, javaslatot tesz a VIR továbbfejlesztésére. A központ vezetője felelős a VIR-ből kinyert lekérdezésekben található adatok helyességéért.
(3)
A VKK feladata: a) a VIR üzemeltetése, b) ügyfélszolgálat biztosítása a VIR felhasználói felé a VIR kimenetelével (riportok, mutatószámok, ad hoc elemzések) kapcsolatos hibák, problémák bejelentésére, technikai, tartalmi segítségnyújtásra, c) a VIR-ben elérhető adatokhoz való hozzáférés szabályozása, d) a VIR továbbfejlesztése, e) A VIR-rel kapcsolatos belső tájékoztatás, f) a döntéselőkészítő folyamatok támogatása.
59
Kitüntetési Bizottság 72. § (1)
A főiskolai és állami kitüntetésekre irányuló egyes szervezeti egységektől származó javaslatok főiskolai szintű összehangolását a bizottság végzi.
(2)
Elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Intézményi Arculati Bizottság 73. §
(1)
A bizottság javaslattételi joggal rendelkező testület, melynek feladata az intézmény arculati megjelenésének gondozása, az egyes megnyilvánulási területek összehangolása, a szabályozási háttér kezelése és felügyelete. A bizottság felügyeli az intézményi Arculati kézikönyvben leírtak betartását, véleményezi, és a Szenátus elé terjeszti az arculati szabályozás módosítási és kiegészítési javaslatait.
(2)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg és menti fel. Tevékenységét éves munkaterv alapján, saját ügyrendje szerint végzi. Tudományos Diákköri Bizottság 74. §
(1)
Meghatározza a tehetséggondozás, illetve a tudományos diákköri munka irányítási formáit, a szakmai segítségnyújtás feltételeit. Támogatja, szervezi, koordinálja a hallgatók főiskolai (házi és országos) diákköri konferenciákon való részvételét, a főiskolának országos rendezvényekbe történő bekapcsolódását, szekcióülések megszervezését. Segíti a Szakkollégium tudományos és művészeti tevékenységét.
(2)
Elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. A hallgatói tagokat a hallgatói önkormányzat saját alapszabálya szerint delegálja azzal a megkötéssel, hogy a delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. Kreditátviteli Bizottság 75. §
(1)
A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretanyag összevetésére, az átjárhatóság koordinálására a főiskola Kreditátviteli Bizottságot működtet. A bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti a felsőoktatási törvényben meghatározott mértékben.
(2)
A Kreditátviteli Bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. A bizottságnak hallgató tagja nem lehet.
(3)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor bízza meg.
60
(4)
Működését a bizottság által elfogadott ügyrend határozza meg. Hallgatói Ügyek Bizottsága 76. §
(1)
A bizottság feladata a hallgatói egyetértési jog megvalósítása érdekében a hallgatókat érintő szabályozási feladatok előkészítése, véleményezése egyes hallgatói pályázatok kiírása, elbírálási rendjének elfogadása, valamint egyéb hallgatói érdekeket érintő ügyekben történő egyeztetés.
(2)
A bizottság elnöke – amennyiben a Szenátus másként nem határoz - az oktatási rektorhelyettes, tagjai a dékánhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója, a hallgatói önkormányzat elnöke és a hallgatók képviselői azzal a megkötéssel, hogy a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka.
(3)
Működését jelen szabályzatban meghatározott keretek közt végzi. Hallgatói Jogorvoslati Bizottság 77. §
(1)
A hallgató által a főiskola első fokú döntése vagy intézkedése, illetve intézkedések elmulasztása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem tárgyában a rektor által létrehozott külön szabályzatban meghatározott Hallgatói Jogorvoslati Bizottság jár el.
(2)
A bizottság elnökét és tagjait a Szenátus döntése alapján a rektor bízza meg. Hallgatói Fegyelmi Bizottság 78. §
(1)
Hallgatói fegyelmi ügyekben a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le.
(2)
A bizottság elnökét és tagjait – a Hallgatói fegyelmi szabályzatban meghatározottak szerint – rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg, illetve menti fel.
(3)
A bizottság működését külön főiskolai szabályzat határozza meg. Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság 79. §
(1)
A hallgatók szociális térítési és juttatási ügyeinek intézését, kérelmeik elbírálását főiskolai szintű bizottság végzi, melynek elnökét és tagjait a Szenátus jóváhagyásával a rektor bízza meg. A bizottság munkájában főiskolai alkalmazottak és hallgatók vesznek részt. A hallgatói képviselőket a hallgatói önkormányzat delegálja azzal a megkötéssel, hogy a hallgatói képviselők száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. 61
(2)
A bizottság működéséről külön szabályzat rendelkezik. Kulturális Művészeti és Sport Bizottság 80. §
(1)
Irányítja és szervezi a főiskola kulturális művészeti és sport tevékenységét, támogatja a hallgatók ilyen irányú kezdeményezéseit. A bizottság pályázatokat ír ki szakmai tudományos és közéleti tevékenység céljaira rendelkezésre álló összeg határáig.
(2)
A bizottság elnökét és tagjait a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. A bizottságba a hallgatói tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. Lakásügyi Bizottság 81. §
(1)
A bizottság feladata a lakáscélú támogatási kérelmek elbírálása, javaslattétel a „Fecskeházban” betölthető helyek elosztására, valamint a városi önkormányzat által a főiskola részére rendelkezésre bocsátott lakások bérbevételére irányuló kérelmek elbírálása. A bizottság a rektor döntés-előkészítő, javaslattevő és véleményező szerveként működik.
(2)
A lakásügyi bizottság munkájában a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet és a hallgatói önkormányzat delegáltja egy-egy fővel vesz részt.
(3)
Elnökét és tagjait a Szenátus választja meg a rektor, az érdekvédelmi szervezetek és a hallgatói önkormányzat javaslata alapján.
IX. FEJEZET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FŐISKOLÁN Intézményi Érdekegyeztető Tanács 82. § (1)
A főiskolán érdekegyeztető tanács (IÉT) működik. Az IÉT az érdekegyeztetés olyan fóruma, amely a munkabéke fenntartása érdekében szabályozza a munkáltatók és az intézményben dolgozó munkavállalók érdekképviseleti szervezetei közötti tárgyalások rendjét, az intézményi szintű egyeztetést, továbbá segíti a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben a munkaügyi konfliktusok megelőzését, illetve feloldását.
(2)
Szervezetét, az egyeztetés kötelező eseteit és a működés rendjét a tanács által alkotott külön szabályzat tartalmazza.
(3)
Az érdekegyeztető tanács tagjai: 62
a) a munkáltató részéről a rektor vagy képviselője, a Humán Erőforrás Iroda vezetője, a gazdasági főigazgató. b) a munkavállalók részéről: a szakszervezet elnöke vagy képviselője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a Szakszervezeti Bizottság egy képviselője, aki a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével vesz részt a munkában. (4) (5)
Az érdekegyeztető tanács szabályzatát a Szenátus fogadja el. A tanács titkári feladatait a főtitkár látja el, a működéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Rektori Hivatal végzi. Közalkalmazotti Tanács 83. §
(1)
A főiskola közalkalmazottai nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács (továbbiakban: tanács) gyakorolja.
(2)
A főiskolán egy Közalkalmazotti Tanács működik, melynek feladatkörét, működésének eljárási és jogorvoslati szabályait a Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza.
(3)
A tanács a vezető testületek munkájában – megállapodás alapján – képviselője útján vesz részt.
(4)
A tanácsot együttdöntési jog illeti meg a Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
(5)
A főiskolai döntések előtt a tanács véleményezi: a) a főiskola gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, b) a főiskola belső szabályzatainak tervezetét, c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét, d) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, e) a főiskola munkarendjének kialakítását.
Szakszervezet 84. § (1)
A munkavállalók munkaviszonyával, közalkalmazotti jogviszonyával, munkakörülményeivel, a jóléti-szociális juttatásokkal kapcsolatos érdekeinek érvényesítése és megvédése érdekében a főiskolán szakszervezet működik.
(2)
A reprezentatív szakszervezet a közalkalmazotti törvényben foglaltak és a közalkalmazotti tanácsválasztáson elért eredmények alapján jogosult Kollektív Szerződés megkötésére. 63
(3)
A főiskolán csak egy kollektív szerződés köthető.
(4)
A szakszervezet jogosítványait a hatályos törvények és a kollektív szerződés határozzák meg, melyben megjelenik a főiskola és a szakszervezet együttműködésének szabályozása is. Főiskolai Hallgatói Önkormányzat 85. §
(1)
A főiskolán hallgatói érdekek képviseletére hallgatói önkormányzat működik. (Megnevezése: Főiskolai Hallgatói Önkormányzat, rövidítve: FHÖK). A hallgatói önkormányzat a főiskola részét képezi. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja, választó, és válaszható. A főiskolai karain kari hallgatói önkormányzatok működnek.
(2)
A hallgatói önkormányzat jelen szabályzatban biztosított jogosítványait gyakorolhatja, amennyiben: a) megválasztotta tisztségviselőit, b) a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése jóváhagyta alapszabályát, amely meghatározza működésének rendjét. Az alapszabály a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé, c) a hallgatói önkormányzati választásokon a főiskola teljes idejű nappali tagozatos képzési formában résztvevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett.
(3)
A hallgatói önkormányzat működéséhez a főiskola biztosítja a feltételeket.
(4)
A hallgatói önkormányzat térítésmentesen használhatja a főiskola helyiségeit, berendezéseit feladatai ellátáshoz, azzal a megkötéssel, hogy tevékenységével nem korlátozhatja az intézmény működését.
(5)
A hallgatói önkormányzat döntési jogkörében eljárva határoz: a) működésének rendjéről, b) a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) a főiskolán folyó tevékenységének bemutatását szolgáló tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről.
(6)
A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol: a) a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata alábbi tárgykörökben történő elfogadásakor és módosításakor: hallgatói térítési és juttatási szabályzat, tanulmányi és vizsgaszabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, b) az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
64
(7)
A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a főiskola működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, de különösen: a) szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, b) külső óraadók meghívására, c) a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések felhasználására, d) a főiskola sportlétesítményeinek hasznosítására vonatkozóan.
(8)
A hallgatói önkormányzat közreműködik: a) a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében, a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében, b) jelen szabályzatban meghatározottak szerint szociális, kulturális, sport- vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésre bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról, megóvásáról, c) gondoskodik a delegálásról, ha e törvény vagy más jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell, d) közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében, e) a főiskolai szabályzatban foglaltak szerint közreműködik a kollégium vezetésében, f) az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében.
(9)
A hallgatói önkormányzat jogait az Alapszabályban rögzített módon gyakorolja. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható.
(10) A hallgatói önkormányzat javaslatára a főiskolán intézkedésre jogosult személy vagy szervezet köteles érdemi választ adni az alábbiak szerint: a) főiskolai magasabb vezető vagy vezető harminc napon belül, b) a Szenátus, valamint egyéb főiskolai testületek a harmincadik napot követő első ülésen. (11) A hallgatói önkormányzat jelen szabályzatban meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre, vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. A határidő jogvesztő. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Hallgatói öntevékeny csoportok működése 86.§ (1)
A hallgatók öntevékeny csoportokat (kör, klub, stb.) alakíthatnak, tanulmányi, tudományos, közművelődési, sport és egyéb – jogszabályokban megengedett – célból.
(2)
Az öntevékeny csoportok munkájában részt vehetnek a főiskola oktatói, kutatói, más közalkalmazottai is, valamint más intézmények hallgatói, dolgozói, amennyiben a csoport célkitűzését és működési rendjét elfogadják.
(3)
Az öntevékeny csoport: 65
a) tagsága önkéntes, b) maga választja meg vezetőit és képviselőit, c) belső ügyeiben önállóan dönt. (4)
Az öntevékeny csoport megalakulásához legalább tíz alapító tag szükséges. Megalakulását karon működő csoport esetében a dékánnak és a kari hallgatói önkormányzatnak, karközi csoportok esetén a rektornak és a Főiskolai Hallgatói Önkormányzatnak kell bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység célját, formáját, a vezető(k) nevét, lakcímét, a csoport működési helyének címét és működési szabályzatát. Öntevékeny csoport vezetője csak főiskolai hallgató vagy közalkalmazott lehet.
(5)
Az öntevékeny csoport működésének szüneteltetését vagy megszűnését az azt elhatározó döntést követően három napon belül be kell jelenteni az illetékes vezetőnek, és a hallgatói önkormányzatnak.
(6)
A rektor vagy dékán felfüggesztheti a csoport működését, vagy feloszlathatja a csoportot, amennyiben annak tevékenysége jogszabályt vagy főiskolai szabályzatot sért.
(7)
Az öntevékeny csoport működését a hallgatói önkormányzat anyagi eszközökkel támogathatja. Támogatás esetén a csoport elszámolási kötelezettséggel tartozik.
(8)
Az öntevékeny csoportokra vonatkozó rektori vagy dékáni döntés előtt a csoport véleményét meg kell hallgatni.
X. FEJEZET A FŐISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A főiskolai irányítás és vezetés eszközei 87. § (1)
A főiskolai irányítás és vezetés jogszabályokon túli jogi eszközei: a) az SzMSz és ennek részét képező külön szabályzatok, b) szenátusi határozat: szabályzatot alkotó vagy módosító határozat, egyedi határozat, c) kari tanácsi, intézeti határozat: szabályzatot alkotó vagy módosító határozat, egyedi határozat, d) szabályzatban felhatalmazott testületek határozatai, e) magasabb vezetői, ügyviteli és egyéb utasítás, f) vezetői, ügyviteli és egyéb utasítás.
(2)
A főiskolai irányítás és vezetés más eszközei: magasabb vezetők és vezetők által kiadott: a) körlevelek, b) tájékoztatók.
66
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rangsornak megfelelően alacsonyabb szintű jogi vagy más eszköz nem lehet ellentétes magasabb szintű jogi és más eszközzel.
(4)
A szabályzatok és eljárások gondozásáért felelős folyamatgazdákat a rektor jelöli ki.
(5)
A szabályzatok, eljárások előkészítésének, elfogadásának, kibocsátásának nyilvántartásának rendjét a főiskola minőségirányítási rendszere szabályozza.
és
Utasítási és tájékoztatási jogok 88.§ (1)
A magasabb vezetői megbízással, illetve a vezetői megbízással rendelkező főiskolai vezetők a közvetlenül alárendelt szervezeti egység, illetve személyek tekintetében megilleti az utasítás adásának joga. Az utasítás csak közvetlenül alárendelt szervezeti egység működésére, illetve személy feladatvégzésére vonatkozhat.
(2)
A magasabb vezetőket és vezetőket feladataik ellátásában kinevezett helyettesek segíthetik. A helyetteseket átruházott hatáskörben vagy tartós helyettesítés során utasítási jog illeti meg, amelynek hatálya – amennyiben jogszabály vagy szabályzat másképpen nem rendelkezik – megegyezik az átruházó, illetve a tartósan távol lévő vezető utasításának hatályával.
(3)
A vezetői utasítások visszavonásáról a kibocsátással megegyező módon értesíteni kell az érintetteket.
(4)
A főiskola magasabb vezetői és vezetői feladatkörükben olyan körlevelet, tájékoztatót is kiadhatnak, melyben értesítik a szervezeti egységeket a hatályban lévő jogszabályok, főiskolai rendelkezések alkalmazásáról, a szükséges intézkedésekről, illetve az egységes főiskolai eljárási rendről.
(5)
A Gazdasági Tanács elnökét, a reprezentatív szakszervezet, illetve a hallgatói önkormányzat elnökét a hatáskörébe tartozó ügyekben megilleti tájékoztató körlevelek kiadásának a joga. A szolgálati út betartásának rendje 89. §
(1)
A főiskola minden alkalmazottjára kötelező a szolgálati út rendjének betartása az alábbiak szerint: a) valamennyi munkatárs alapvető kötelezettsége, hogy a munkavégzés helyzetéről, a feladatok tervszerű végrehajtásáról, a munkavégzés zavaráról, akadályairól, a tervtől való eltéréseiről, vezetői közbeavatkozást igénylő eseményekről szóló beszámolóit, jelentéseit minden esetben közvetlen felettesei részére adja meg, b) a vezetők, irányítással megbízott munkatársak a munkavégzés zavartalanságának biztosítása érdekében kiadott utasításaikat kötelesek a szervezeti felépítés szerint közvetlenül hozzájuk rendelt beosztott munkatársak részére kiadni. Rendkívüli intézkedést igénylő esetekben – általában az operatív szóbeli utasítások körében –
67
utasításaikkal átléphetik vagy megkerülhetik a szervezeti felépítéssel meghatározott vezetői lépcsőket, illetve szervezeti kapcsolatokat. c) a vezetői beavatkozással ki nem zárható akadályokról, munkavégzésben jelentkező zavarokról a vezető felettesének köteles beszámolni, és vezetőtársaival együtt közös megoldást kezdeményezni, a halasztást nem tűrő esetben a rektor állásfoglalását/intézkedését kérni. (2)
Az utasítás kiadása után azonban mind az utasítást kiadó személynek, mind pedig az utasítással érintett szervezeti egység vezetőjének vagy beosztott munkatársának fontos kötelezettsége a szervezeti felépítés szerint illetékes, közvetlen vezető mielőbbi, soron kívüli tájékoztatása az utasítás tényéről és tartalmáról. Ugyanezen tájékoztatásban kell közölni a szolgálati út betartása elmaradásának indokolását.
(3)
A szolgálati út rendjének jelen szabályozása nem érinti a bejelentési kötelezettségről szóló, magasabb szintű jogszabályokban meghatározott kötelezettségeket. A médiával való kapcsolattartás rendje 90. §
(1)
A főiskola működésével kapcsolatos, a nyilvánosság tájékoztatását igénylő kérdésekről, eseményekről helyi, illetve országos médiummal való kapcsolattartás folyamatos feladat. A belső egységek vezetői kötelesek elősegíteni, hogy a nyilvánosságot érintő ügyeket, eseményeket, rendezvényeket a média közvetíteni tudja.
(2)
A főiskola nevében a főiskola egészét érintő kérdésekben a médiának a rektor, a rektorhelyettesek, az általuk kijelölt vezető, illetve a PR igazgató adhat tájékoztatást.
(3)
A karok, illetve a központi egységek vezetői a feladatkörükbe tartozó ügyekben nyilatkozhatnak a médiának. A nyilatkozattételről előzetesen tájékoztatják a rektort vagy az általa meghatalmazott személyt vagy a PR igazgatót.
(4)
A belső szervezeti egységek vezetői és az érdemi ügyintézést végző munkatársak feladatkörükbe tartozóan felettes vezetőjüktől kapott felhatalmazás alapján tehetnek sajtónyilatkozatot, illetve továbbíthatnak információkat a médiának.
(5)
A tájékoztatási tevékenység során az állami és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani. A nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
(6)
A hallgatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek saját hatáskörükbe tartozó ügyekben adhatnak tájékoztatást, figyelembe véve a (5) bekezdésben foglaltakat. A főiskolán folytatott képzések létesítésének, indításának, folytatásának rendje 91. §
(1)
A főiskola alapképzést (BA/BsC), mesterképzést, (MA/MSC), egységes osztatlan képzést, doktori képzést, felsőoktatási szakképzést, és szakirányú továbbképzést,
68
felsőfokú szakképzést, valamint tanfolyami és más felnőttképzést, illetve egyéb képzéseket folytathat magyar és idegen nyelven. (2)
A doktori képzés kivételével az első bekezdésben meghatározott képzések előkészítésének, megszervezésének, indításának és folytatásának szabályait a főiskola Képzési szabályzata rögzíti. A doktori képzésről a Doktori képzés és a doktori (PhD) fokozatszerzés szabályzata rendelkezik.
(3)
A Képzési szabályzat határozza meg az alábbi követelményeket: a) a képzés indítása kezdeményezésének szabályait alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben, felsőfokú szakképzésben, b) a képzési és szakképzési program kidolgozásának szabályait, c) egyéb képzések (tanfolyam, szakképesítést nyújtó képzés, stb.) indításának feltételeit, d) a képzések indításának, szervezésének, lebonyolításának szabályait, e) az előterjesztések formai követelményeit. Képzés kezdeményezése és jóváhagyása 92. §
(1)
Alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és szakirányú továbbképzésben a képesítési és kimeneti követelmények módosítását, illetve új követelmények meghatározását, valamint képzés indítását a főiskola bármely szervezeti egysége kezdeményezheti az illetékes kar tanácsánál.
(2)
A kari tanács döntése alapján a dékán kezdeményezi az oktatásfejlesztési rektorhelyettesnél – az előterjesztés és a kari tanács határozatának egyidejű megküldésével – a javaslat Szenátus elé terjesztését. Ezen rendelkezések irányadók a szakképzési program meghatározása esetén is.
(3)
A Szenátus hozzájárulhat ahhoz, hogy megállapodás alapján más felsőoktatási intézménnyel, annak szervezeti egységével, vagy nem felsőoktatási intézménnyel közösen folytassák a képzést. A megállapodás tartalmáról a Képzési szabályzatban kell rendelkezni. Pedagógusképzésre vonatkozó különös szabályok 93. §
(1)
A főiskola a pedagógusképzés következő típusaiban folytat képzést: a) csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), b) általános iskolai tanárképzés (osztatlan), c) középiskolai tanárképzés (osztatlan).
(2)
A jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében alkalmassági vizsgán kell részt venniük.
(3)
A főiskolán a tanárképzés szakmai, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a Tanárképző Központ biztosítja. 69
(4)
A főiskola által fenntartott gyakorlóiskola részt vesz a hallgatók gyakorlati képzésében. Kutatási tevékenység rendje 94. §
(1)
A főiskola az oktatók, kutatók, hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység szabadságát, támogatja e tevékenységek megvalósítását.
(2)
A főiskola oktatóinak, kutatóinak jelen szabályzat által meghatározott keretek között kötelessége tudományos munka folytatása, illetve az oktatók, kutatók jogosultak tudományos (művészeti) célú pályázatok benyújtására a munkaköri feladataikból származó feladatok mellett szabadon választott tudományos téma kutatására.
(3)
Az oktatók és kutatók tudományos kutatói eredményeik közzétételére a Szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat és az Eszterházy Károly Főiskolán folytatott tudományos publikációs tevékenységgel kapcsolatos adatbázis kialakításáról és alkalmazásáról szóló Rektori utasítás rendelkezései szerint jogosultak.
(4)
A tudományos kutatás művészeti alkotó tevékenység finanszírozási forrása lehet: a) pályázat, b) normatív támogatás, c) szerződéses tevékenységből származó bevételek. Kutatási pályázatok 95. §
(1)
Pályázatok benyújtására jogosultak – a pályázati kiírástól függően – jelen szabályzat hatálya alá tartozó szervezeti egységek és személyek, ill. az együttműködésükkel létrejövő társulások.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl a főiskolával jogviszonyban nem álló személy az általa benyújtott pályázaton elnyert támogatás terhére a támogatott tevékenységet a főiskola valamely karán is megvalósíthatja, ha erre irányuló megállapodás alapján a főiskola az adott pályázatot befogadta (pl. OTKA).
(3)
A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályoknak, a pályázati kiírásnak, a pályázatokkal kapcsolatos szerződéseknek és a Szenátus által elfogadott, illetve a szenátusi és kari tanácsi határozatoknak megfelelően kell elvégezni. A főiskola együttműködése 96. §
(1)
A főiskola Alapító Okiratában meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködési megállapodást köthet bármely hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel.
70
(2)
Az együttműködés irányulhat különösen: a) képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, b) képzés, gyakorlati képzés közös megszervezésére, c) tanulmányok beszámítására, d) pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, e) kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.
(3)
Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell az együttműködés feltételeit, a felek jogait és kötelezettségeit, a nemzeti felsőoktatási törvény és jelen szabályzat alapján.
(4)
A főiskola megállapodást köthet különösen: a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási és képzési feladatok ellátására; b) más felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, közös kutatási pályázatok benyújtására; c) a 2005. évi ftv. alapján szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására 2013. szeptember 1-ig, d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával, oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. Az iratkezelés szabályai 97. §
(1)
Az iratok kezelése a Poszeidon elektronikus iktatási rendszerben történik. Az iratkezelés szabályairól külön szabályzat rendelkezik.
(2)
Az iratokat öt évig lehet kézi irattárakban őrizni. Öt év után szabályzatban meghatározott módon selejtezni kell, illetve központi irattárban kell elhelyezni. Adatok nyilvántartása és kezelése 98. §
(1)
Az adatkezelés és adattovábbítás részletes szabályait meghatározza a jelen szabályzat részét képező Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat.
(2)
A főiskola azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek jogszabályokban és főiskolai szabályzatokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek.
(3)
A főiskola az alkalmazottak és hallgatók adatait csak a felsőoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, és célhoz kötötten kezelheti.
(4)
A főiskola az alkalmazottak személyes adatait – ha a társadalombiztosítási szabályok eltérően nem rendelkeznek – a foglalkoztatás megszűnésétől számított tíz évig kezelheti.
71
(5)
A hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezelheti.
(6)
Az adatok kezelésének rendjét, a nyilvántartások szabályait, az adatvédelem, az adatbiztonság követelményeit, valamint az adatokhoz való hozzáférést és nyilvánosságra hozatalának rendjét külön szabályzat határozza meg.
(7)
A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot – ha az eljárás eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor – a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított egy évig lehet kezelni.
(8)
A főiskola jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba, illetőleg a Felsőoktatási Információs Rendszerbe meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje 99. §
(1)
A főiskola ünnepi Szenátusülést tart az alábbi esetekben: a) tanévnyitó díszünnepség, b) oklevélátadó díszünnepség, c) jubileumi oklevelek átadása alkalmából rendezett díszünnepség.
(2)
Az ünnepi ülések időpontját a tanév időbeosztásának keretében a rektor határozza meg.
(3)
Az ünnepi ülések a főiskola minden polgára számára nyilvánosak.
(4)
Az ünnepi ülések állandó meghívottjai: a) a Gazdasági Tanács tagjai, b) a Szenátus tagjai és állandó meghívottjai, c) a főiskola tanszékvezetői kara, d) a hallgatói önkormányzat elnöke.
(5)
Az ünnepi üléseken további meghívottak is részt vehetnek. Ezek körét és személyét a rektor határozza meg.
(6)
Az ünnepi ülések színhelye a Líceum díszudvara, amelyet ezen alkalmakkor a főiskola zászlója és emblémája, valamint a karok zászlói és jelvényei díszítenek.
(7)
Az ünnepi ülésen a rektor, rektorhelyettesek, dékánok és dékánhelyettesek díszöltözetüket és vezetői jelvényüket viselik.
(8)
Az ünnepi ülések előkészítése a Rektori Hivatal feladatkörébe tartozik.
72
XI. FEJEZET A FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSA A vagyongazdálkodás általános szabályai 100. § (1)
A főiskola gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely az Alapító Okiratában foglalt feladatának ellátásához hozzájárul, azzal a kikötéssel, hogy az nem veszélyezteti alapfeladatainak ellátását, a közvagyon és a közpénzek hatékony felhasználását. Így különösen: a) szerződést köthet, b) társulást hozhat létre, vagy társuláshoz csatlakozhat, c) gazdálkodó szervezetet hozhat létre, d) használhatja a rendelkezésére bocsátott vagyont, e) a rendelkezésére bocsátott vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja.
(2)
A főiskola köteles a rendelkezésére álló forrásokat rendeltetésszerűen és gazdaságosan felhasználni, a szellemi és egyéb vagyont védeni.
(3)
A főiskola a fenntartó által rendelkezésére bocsátott állami vagyonnak vagyonkezelői feladatait látja el, mely vagyont az Alapító Okiratban meghatározott feladatainak ellátására használhatja fel.
(4)
A főiskola gazdasági társaságot hozhat létre és működtethet. A gazdasági társaság alapítására, részesedésére, működésére, továbbá a vezetői tisztség viselőjének felelősségére értelemszerűen az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni.
(5)
Az oktató, illetve kutató által közalkalmazotti viszonya keretében létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket külön szabályzat határozza meg.
(6)
A főiskola szellemi alkotás jogosultjaként azt nem pénzbeli hozzájárulásként, főiskolai társaság tulajdonába adhatja. A szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából speciális hasznosító vállalkozást hozhat létre. A főiskola éves költségvetése 101. §
(1)
A főiskola jóváhagyott költségvetésének forrásai: a.) költségvetési támogatás a fenntartóval kötött három éves megállapodás alapján, melynek elemei: aa.) állandó jellegű támogatások: – a fenntartói normatíva, – beruházásokkal összefüggő szolgáltatás vásárlásához biztosított minisztériumi hozzájárulás, – normatívához nem köthető főiskolai feladattámogatások. 73
ab.) változó jellegű támogatások: – hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások, – képzési támogatás, – a főiskola működését támogató tudományos normatíva, – közoktatási feladatellátás támogatása, – egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás ac.) a hároméves időszakra vállalt teljesítmény-követelmények meghatározása az intézményfejlesztési terv alapján az adott területre jellemző mutatókkal az alábbi területeken: – az oktatás, – a kutatás, – a gazdálkodás (pénzügyi egyensúly fenntartása, ill. megteremtése, kapacitások kihasználtsága, az államilag támogatott hallgatói létszámon belüli részesedés megtartása), – az irányítási, szervezeti hatékonyság, – más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, továbbá társadalmi és gazdasági szereplőkkel folytatott nemzetközi, regionális együttműködés bontásban, b.) saját bevételek. (2)
A főiskola a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban és a jelen szakasz különleges előírásai szerint tervezi és hajtja végre költségvetését.
(3)
A költségvetés tervezése során az alábbi különleges előírásokat kell figyelembe venni: a) a következő évi költségvetés előkészítése során a rektor a gazdasági főigazgatóval együttműködve a költségvetés főbb irányelveit és az azok alapján kimunkált részletes számítást vagy szakmailag indokolt esetben konkrét változatokat készít elő, b) a gazdasági főigazgató figyelemmel a felügyeleti szerv által közölt előirányzatokra is, feladatonként kiemelt előirányzat szerinti bontásban közli az egységekkel a tervezett támogatási gazdálkodási kereteket, és tájékoztatást ad a tervezési irányelvekről, a gazdálkodási keretek közötti átcsoportosítás lehetőségéről és a teljesítendő határidőkről, c) a tájékoztatás alapján a gazdálkodó egységek számításokkal alátámasztva, főkönyvi jogcímekre és forrásra bontva, önállóan készítik el részköltségvetési javaslatukat, amelyet megküldenek a gazdasági főigazgatónak, d) a gazdálkodó egységek részköltségvetésének szakmai és számszaki ellenőrzését, összesítését és a szükséges egyeztetéseket követően a gazdasági főigazgató tesz javaslatot – a Gazdasági Tanács véleménye alapján – a Szenátus számára a főiskola költségvetésére, amely az egységek részköltségvetésén alapul, e) a gazdálkodó egységek vezetői az éves, illetve az eredeti és a módosított évközi gazdálkodási kereteket az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek között a Gazdálkodási szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével feloszthatják, amennyiben ez együtt jár a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör megosztásával (kiterjesztésével). Ebben az esetben a felosztásról értesíteni kell a gazdasági főigazgatót, f) a gazdálkodó egységek előirányzatainak módosítása a gazdasági főigazgató hatásköre.
(4)
A költségvetés végrehajtása során az alábbi különleges előírásokat kell figyelembe venni: 74
a) a gazdálkodó egységek a költségvetésben tervezett, illetve év közben módosított kereteiket a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint használhatják fel, b) a gazdálkodó egység a jóváhagyott, illetve az év közben módosított kiadási kereteit nem lépheti túl. Olyan feladatokat (új feladat, feladatbővítés, beruházások működési többletigénye stb.), amelyeket eredeti költségvetése nem tartalmaz, csak akkor kezdhet el megvalósítani, ha annak pénzügyi fedezete folyamatosan biztosítva van, c) ha a gazdálkodó egység a tárgyévi költségvetési kereteinek főösszegét túllépte és azt egyéb feladatainak maradványából, tárgyévi és előző évi vállalkozási eredményéből nem pótolja, a többlet összegével a következő évi költségvetési keretét csökkenteni kell, d) ha a kereteivel önállóan gazdálkodó szervezeti egység időarányos költségvetési keretét túllépi, vagy költségvetési keretét jogellenesen használja fel, a rektor a gazdasági főigazgató javaslatára a kereteivel önállóan gazdálkodó szervezeti egység (kar) gazdálkodási jogát korlátozó döntést hozhat, e) azok a gazdálkodó egységek, amelyek a költségvetésben tervezett ár- és díjbevételeiket részben vagy egészben nem teljesítik, kiadásokat csak a realizált bevétel összegéig teljesíthetnek. (5)
A költségvetés végrehajtását a gazdálkodásra vonatkozó ellenőrzés keretében kell folyamatosan figyelemmel kísérni.
(6)
A főiskola képviselőjeként a rektor jogosult eljárni, pénzügyi kötelezettségvállalása a gazdasági főigazgató ellenjegyzésével érvényes.
(7)
Ahol a szerződő fél cégszerű aláírást követel meg, továbbá pályázat esetén a rektor (távollétében helyettese) és a gazdasági főigazgató (távollétében helyettese) ír alá. E rendelkezés nem érinti a pályázó (témafelelős) felelősségét az elnyert támogatás szabályszerű felhasználásáért.
(8)
A (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalási és utalványozási jogát a rektor a gazdálkodó egységek vezetőire külön rektori utasítás által megállapított módon és mértékben ruházhatja át.
(9)
A főiskola gazdálkodásának részletes szabályait a Szenátus által elfogadott Gazdálkodási szabályzat határozza meg. A főiskolán folytatott beruházás és felújítás szabályai 102. §
(1)
A főiskola fejlesztési feladatait Intézményfejlesztési Tervének keretei között látja el. A rendelkezésére bocsátott vagyonnal kapcsolatos beruházásokat indíthat, és részt vehet közös beruházás indításában. A beruházások megkezdése előtt ki kell kérni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előzetes hozzájárulását. Hozzájárulás hiányában beruházás nem indítható.
(2)
A főiskola a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörében, az állam nevében eljárva – a felsőoktatási törvényben foglalt rendelkezések betartásával – átruházhatja. Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül a főiskola a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést az összes keletkező 75
iratokkal az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, és tájékoztatás céljából a fenntartónak is. (3)
A főiskola a vagyon kezelésében lévő ingatlant befektető használatába adni, vagy arra vonatkozóan legfeljebb húsz évre földhasználati jogot biztosítani versenyeztetés nélkül, kizárólag az állami vagyonért felelős miniszter engedélyével jogosult.
(4)
A főiskola a rendelkezésére bocsátott állami vagyonról nyilvántartást köteles vezetni, ennek érdekében a főiskolát – külön jogszabályban meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Rendészeti és vagyonvédelmi szabályok 103. §
(1)
A főiskola feladata a működési területén folyó rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység koordinálása, felügyelete, a vonatkozó rendelkezések megtartásának rendszeres ellenőrzése.
(2)
A főiskolai szabályzatokban foglaltaknak megfelelően a rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység szakmai irányítására és ellenőrzésére, valamint a feladatok végrehajtására szervezetet kell létrehozni és működtetni.
(3)
A szervezet alapvető feladata az érvényben levő jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezéseinek érvényre juttatása a rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak közreműködésével, a mechanikus, elektromos, illetve elektronikus biztonsági berendezések, készülékek működtetésével.
(4)
A főiskola a rendészeti, vagyonvédelemi tevékenységével kapcsolatos feladatok végrehajtását, a végrehajtásban résztvevők szakmai irányítását az e célra létrehozott szervezettel és komplex vagyonvédelmi rendszerrel biztosítja.
XII. FEJEZET A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A minőségirányítási rendszer céljai 104. § (1)
A főiskola minőségirányítási rendszere kiterjed a minőségtervezésre, minőségbiztosításra, a minőségértékelésre, valamint a minőségfejlesztésre.
(2)
Célja, hogy a főiskola hagyományaihoz és kialakult szervezetéhez alkalmazkodva erősítse a magas színvonalú oktatás feltételeinek biztosítását, fejlesztését, tervezését, segítse elő a szakok képzésében részt vevő tanszékek feladatainak összehangolását, új képzések indításában a tanszékek és karok közötti hatékony együttműködést.
(3)
A rendszer működtetésétől elvárt eredmény: a) visszajelzéseivel tegye hatékonnyá az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotómunka és szolgáltatás területén dolgozók folyamatos továbbképzését. Segítse 76
elő a tudományos minősítettségi mutatók javítását, ösztönözze a kutatási előmenetelt, serkentse intézményen belül a közös kutatásokban való együttműködést és pályázati aktivitást, b) járuljon hozzá a főiskolai szabályzatok betartási fegyelmének erősítéséhez, a vezetők minőségirányítási felelősségének fokozásához, d) a főiskolai képzés hatékonysága érdekében erősödjön az intézmény partnerközpontú működése, épüljön a közreműködők, az érintettek, a felhasználók és az együttműködők kapcsolata, e) a folyamatos fejlesztés biztosítsa, hogy a rendszer megfeleljen a változó feltételeknek és az ágazati minőségpolitika elvárásainak. A minőségirányítási rendszer működése 105. § (1)
A minőségirányítási rendszer tartalmazza a főiskola működésének folyamatát, ennek keretében a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatokat.
(2)
A főiskola minőségirányítási rendszerére vonatkozó szabályozásokat a Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza. A minőségbiztosítás szabályozása külön szabályzatban történik. Az értékelés rendszerét a szervezeti és önértékelési kézikönyv határozza meg. A főiskolán éves minőségfejlesztési terv készül.
(3)
A minőségirányítási rendszer működéséért, fejlesztéséért a rektor által megbízott minőségirányítási vezető felelős.
(4)
A minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, dokumentációkezelési feladatokat a Minőségbiztosítási Iroda látja el.
(5)
A Minőségbiztosítási Iroda feladatai: a) minőségirányítási rendszer folyamatainak irányítása, megfigyelése, értékelése és koordinálása, a rendszer hatékony és eredményes működésének elősegítése érdekében, b) jelentés készítése a rektor részére, c) folyamatos kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel a minőségirányítási rendszerre vonatkozó kérdésekben, d) az akadémiai tevékenység feltételrendszerére, minőségére vonatkozó információk meghatározása és összegyűjtése, e) az éves összefoglaló jelentés elkészítése, ezzel kapcsolatos javaslatok kimunkálása, valamint a Minőségbiztosítási Bizottság és a Szenátus elé terjesztése, f) éves minőségfejlesztési terv elkészítése és a terv végrehajtásáról szóló beszámoló Szenátus elé terjesztése.
(6)
A minőségirányítási rendszer összes dokumentuma a főiskola honlapján felhasználónév és jelszó használatával minden munkatárs számára elérhető.
adat-
és
77
MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER
78
XIII. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek és azok érvényesülésének garanciái 106. § (1)
A főiskola feladatai ellátásához állandó oktatói, kutatói karral rendelkezik. Alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatókat, kutatókat a törvényben előírt arányban munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.
(2)
Személyi feltételként biztosítja az egyes szakok képzéséhez szükséges oktatói létszámot. Az Alapító Okiratban meghatározott maximális hallgatói létszám megállapításának szabályai szerint biztosítja az oktatási segédszemélyzetet.
(3)
A Szenátus az intézmény éves költségvetésének elfogadása előtt megvizsgálja és értékeli a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek rendelkezésre állását.
(4)
A Szenátus az éves költségvetés elfogadása előtt megvizsgálja és értékeli az oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát, összetételét, az oktatással szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítmény-követelmények teljesítését.
(5)
A Szenátus az intézmény éves költségvetésének elfogadása előtt megvizsgálja és értékeli az oktatói-kutatói kar tudományos potenciálját, az abban bekövetkezett változásokat, a változások tendenciáit. A foglalkoztatási követelményrendszer hatálya 107. §
(1)
A foglalkoztatási követelményrendszert alkalmazni kell: a) a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a munkakörre való alkalmasság elbírálása céljából, b) határozott idejű kinevezés lejárta, illetve előléptetési eljárás előtt, a végzett munka értékelése, és a további foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálása céljából, c) minősítési eljárás során a folyamatos alkalmasság elbírálása céljából. Az oktatói, kutatói, tanári követelményrendszert külön szabályzat határozza meg.
(2)
A követelményrendszer szerint kell eljárni fentieken túlmenően minden esetben, amennyiben a közalkalmazott munkáját, alkalmasságát kell értékelni (pl.: hazai és külföldi ösztöndíjakra, a differenciálható jövedelemelosztásra, továbbképzésre, kitüntetésre irányuló javaslat elbírálásakor).
(3)
A követelményrendszertől nem lehet eltérni sem az első alkalmazásnál, sem a további foglalkoztatásnál, illetve előléptetésnél.
(4)
Az oktatási segédszemélyzet és más kisegítő tevékenységet végző alkalmazottak teljesítményértékelésénél a teljesítményértékelési rendszer követelményeit jelen szabályzatban előírt eltérésekkel kell alkalmazni.
79
(5)
A főiskola fejlesztéséhez fűződő különösen indokolt esetben a rektor kezdeményezheti a követelményrendszer által előírt feltételek alóli korlátozott mentesítést, feltéve, hogy az a törvényi előírásokkal nem áll ellentétben. A mentesítés megadására a Szenátus jogosult azzal a kikötéssel, hogy egy személy esetén erre kizárólag egy alkalommal kerülhet sor. A mentesítés időtartamát a Szenátus határozza meg. A foglalkoztatási terv 108. §
(1)
A foglalkoztatási terv az intézményfejlesztési terv része, amelyben a főiskola meghatározza azt a létszámot, amelynek keretei között összes tevékenysége ellátható.
(2)
A foglalkoztatási követelményrendszer és a foglalkoztatási terv összhangját a Szenátus ellenőrzi az intézményfejlesztési terv elfogadásakor és módosításakor. A munkáltatói jogkör gyakorlása 109. §
(1)
A főiskola közalkalmazottai felett a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény egyes jogok gyakorlását a köztársasági elnök, miniszterelnök, vagy az illetékes miniszter hatáskörébe utalja.
(2)
A rektor a munkáltatói jogkörét rektori utasításban meghatározott módon más vezetőkre átruházhatja. Az így átruházott jogkör tovább nem ruházható át.
(3)
A munkáltatói jogkör gyakorlása során a Szenátus jelen szabályzatban meghatározott testületek meghatározott esetekben véleményezési és javaslattételi jogkört gyakorolnak. A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos főiskolán belüli jogorvoslatok 110. §
(1)
Mindazokban az esetekben, amelyekben jogszabály, jelen szabályzat vagy más főiskolai szabályzat jogorvoslati eljárást tesz lehetővé és ennek eljárási rendjét is meghatározza, a vonatkozó jogszabályi illetve szabályzati rendelkezés szerint kell eljárni.
(2)
E fejezetben meghatározott eljárásokban – a rendes jogorvoslati lehetőséget is figyelembe véve – az ügyet a főiskolán belül kell lezárni. Főhatósági illetve bírósági jogorvoslatnak csak erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés esetén van helye. A jogorvoslati eljárás elindítása 111. §
(1)
Az oktatók és más beosztású közalkalmazottak javaslattal, észrevétellel, panasszal (a továbbiakban: beadvány) fordulhatnak a főiskola, a karok, az oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) és más központi szervezeti egységek vezetőihez és vezető
80
testületeihez. A beadványokat írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is. (2)
Az (1) bekezdésben írt beadványokat a címzett vezető titkárságára, ha a címzett testületi szerv, akkor elnökének titkárságához kell benyújtani.
(3)
A (2) bekezdés szerint benyújtott beadványt az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatni kell, be kell mutatni a címzett vezetőnek, illetve amennyiben vezetőtestület a címzett, annak elnökének. A címzett, illetve az elnök intézkedése szerint szükség esetén ki kell adni szakértői felülvizsgálatra illetve véleményezésre, egyidejűleg (az átvételtől számított tíz napon belül) értesítve a beküldőt beadványának további sorsáról és az ügyben hozandó döntés várható határidejéről. Amennyiben a szakértői felülvizsgálat, véleményezés megtörtént, illetve mellőzhető: a) a vezetőhöz intézett beadvány esetén közvetlenül, b) a testülethez intézett beadványnál pedig annak állásfoglalása után a beküldőnek harminc napon belül, illetve az előre jelzett határidőre érdemi választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a megtett vagy tervezett intézkedésről is.
(4)
Amennyiben a beküldő a válasszal, illetve a tett vagy jelzett intézkedéssel nincs megelégedve, jogorvoslati panasszal fordulhat a szolgálati feletteshez (testületi szerv esetén a felettes vezetőtestülethez), a rektorhoz címzett beadvány esetén a Szenátushoz. A főiskolai döntések elleni jogorvoslatok elbírálása 112. §
(1)
Az oktatók és más beosztású közalkalmazottak dolgozói közösségei a jelen szabályzatban, illetve más főiskolai szabályzatban is meghatározott, valamint az egyes vezetők által hozott döntések ellen jogorvoslattal élhetnek.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmek előzetes elbírálásáról és ennek alapján a jogorvoslati folyamat beindításáról, illetve a jogszerűtlen kérelmek elutasításáról a rektor intézkedik, illetve dönt.
(3)
A jogorvoslati kérelmeket a rektornak címezve a Rektori Hivatalba kell benyújtani. A kérelemben pontosan meg kell határozni a sérelmezett intézkedést, döntést és megjelölni a kért jogorvoslati intézkedést.
(4)
A Rektori Hivatal végzi e kérelmek nyilvántartását, előkészíti az ügyeket, az üggyel kapcsolatos leveleket és ellátja az ügyintézéssel, ügyvitellel kapcsolatos egyéb teendőket.
(5)
A jogorvoslati kérelmek elbírálására a rektor eseti Fellebbviteli Bizottságot nevez ki.
(6)
A jogorvoslati kérelmeket a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell előkészíteni és a bizottság elnöke elé terjeszteni. Az elnök rendelkezése szerint a kérelmet ki kell adni szakértői vizsgálatra, vagy a bizottság ülése elé kell terjeszteni. A szakértői vizsgálat után, illetve annak mellőzése esetén az ügyeket a bizottság ülésén a titkár ismerteti, majd a bizottsági állásfoglalás után: a) a megalapozatlan (jogszerűtlen) kérelmeket a bizottság elutasítja, 81
a jogszerű kérelmeket jogorvoslatra az illetékes főiskolai vezetőhöz, illetve vezetőtestülethez továbbítja. A bizottság a kérelmekhez csatolja a véleményét is. Különösen szükséges ez, ha a bizottság törvénytelenséget tár fel. A bizottság döntéséről mindkét esetben tájékoztatni kell a kérelmezőt is. b)
(7)
A jogorvoslati eljárásra bocsátott kérelmeket az arra illetékes vezető, illetve vezetőtestület elbírálja, és a döntéséről, intézkedéséről határozatban értesíti a kérelmezőt, egyidejűleg döntéséről tájékoztatja a bizottságot.
(8)
Az (7) bekezdés szerinti határozatban közölni kell, ha az ügyben további jogorvoslatnak nincs helye.
XIV. FEJEZET A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Általános szabályok 113. § (1)
A főiskolán az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói munkakörök egy munkakörben is elláthatók azzal a kikötéssel, hogy a közalkalmazotti kinevezésben meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat a közalkalmazott munkaidejének milyen hányadában kell ellátnia. Az oktatást segítő feladatok ellátására egyéb munkakörök is létesíthetők.
(2)
A főiskola által működtetett gyakorló iskola, könyvtári és közgyűjteményi és más feladatokra létrehozott szervezeti egységeinél az adott ágazatra meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)
A főiskolán a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)
A főiskolán közalkalmazotti jogviszony olyan személlyel létesíthető, aki: a) büntetlen előéletű, b) betöltötte 18. életévét, továbbá, c) magyar állampolgárságú vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, illetve bevándorolt vagy letelepedett, d) a munkakör betöltéséhez szüksége iskolai végzettséggel és/vagy szakképzettséggel rendelkezik, e) a munkakör betöltéséhez – jelen szabályzatban meghatározottak szerint – kiírt pályázaton eredményesen részt vett, f) részt vett kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, és annak alapján a munkakör ellátásra alkalmas.
(5)
Közalkalmazotti jogviszonyt visszamenőleges hatállyal létesíteni, módosítani, vagy megszüntetni még a közalkalmazott beleegyezése esetén sem lehet. 82
(6)
A (2) bekezdés rendelkezésének megszegéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója felelős.
(7)
A főiskola az alkalmazási feltételekben megnyilvánuló, illetve a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző eljárás során hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz. Nem ír elő, nem alkalmaz olyan szakmai feltételt, amely: a) a főiskolával korábban foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyek számára nem, vagy csak aránytalanul terhesebb módon, illetve b) kizárólag a főiskola szervezeti egységében teljesíthető.
XV. FEJEZET A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI A jogviszony létesítésének feltételei 114. § (1)
Közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezés határozatlan időre történik, kivéve a (2) bekezdésben foglalt eseteket.
(2)
Határozott időre szóló jogviszony létesíthető: a) helyettesítés céljából, b) meghatározott munka, feladat elvégzésére.
(3)
A határozott idejű alkalmazás időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek az időtartamot nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a jogviszony várható időtartamáról. A határozott időre szóló jogviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg, ide értve a meghosszabbított, az előző határozott idejű jogviszony megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idejű jogviszony tartalmát is.
(4)
Amennyiben a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni.
(5)
Ha az alkalmazáshoz hatósági engedély is szükséges, (pl.: külföldi munkavállalók esetében) a közalkalmazotti jogviszony az engedélyben foglalt időre jöhet létre. A közalkalmazotti jogviszony létesítésének kezdeményezése 115. §
(1)
A közalkalmazotti jogviszony létesítését a szervezeti egység vezetője, illetve a rektor kezdeményezheti, feltéve, hogy a javaslat összhangban áll a foglalkoztatási tervvel. A javaslattétel a szolgálati út betartásával történhet, a közalkalmazott munkaköri leírásának csatolásával.
(2)
A főiskolán közalkalmazotti jogviszony létesítése kezdeményezhető, ha:
83
a) az adott munkakör létesítésének oka a munkakörben foglalkoztatott alkalmazott jogviszonyának megszűnése, státus megüresedése, és az a tény, hogy a szervezeti egység működéséhez, a feladatellátáshoz igazoltan szükség van, b) a szervezeti egység feladatkörének igazolt megváltozása új munkakör létesítését és betöltését indokolja, c) a szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges státusszal és pénzügyi feladattal. (3)
A közalkalmazotti jogviszony létesítését legalább harminc nappal a munkába lépést megelőzően kell kezdeményezni, illetve olyan időpontban, hogy a munkába állás első napja előtt legalább tizennégy nappal lezáruljon az előkészítési folyamat. A Bércsoportnak a társadalombiztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a társadalombiztosítási jogviszony első napját megelőző napon meg kell tennie az illetékes hatóság felé. Ezen határidőn túli előterjesztéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles visszautasítani, illetve a kinevezés dátumát az előterjesztésről számított harminc napon belüli időpontra meghatározni. Munkakörök betöltése pályázati eljárással, illetve pályáztatási eljárás mellőzésével 116. §
(1)
A főiskolán kizárólag pályázati eljárás keretében tölthetők be: a) az oktatói, kutatói munkakörök, b) a magasabb vezetői és vezetői munkakörök, c) a könyvtár szervezeti egységében meghatározott munkakörök.
(2)
Pályázat kiírása nélkül is betölthető a) olyan munkakör vagy vezetői megbízás, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosítható, c) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy d) ha azt végrehajtási jogszabály előírja.
(3)
Nem kötelező pályázat kiírása technikus, informatikus, előadó, adminisztrátor, gondnok, szakmunkás munkakörökben.
(4)
A pályázatokat a rektor írja ki, a rektori pályázat kivételével.
(5)
A főiskola a pályázatokat a Nemzeti Közigazgatási Intézet internetes honlapján, a főiskolán szokásos módon, illetve az intézmény honlapján teszi közzé.
(6)
A pályázati felhívások tartalmi előkészítéséért és a közzétételre történő megküldéséért a Humán Erőforrás Iroda felelős.
(7)
A központi honlapon történő közzététel a Humán Erőforrás Iroda, mint tartalomszolgáltató feladata. Az Informatikai Központ web fejlesztője haladéktalanul 84
gondoskodik az eljuttatott tartalom szerkesztéséről és biztosítja a megjelenés technikai feltételeit. A pályázati felhívás szövege mellett a közzététel napját minden esetben fel kell tüntetni. A pályázat meghirdetése 117. § (1)
Az oktatói, kutatói, tanári munkakörre vonatkozó pályázat kiírására a kar vezetője tesz javaslatot. A javaslatnak összhangban kell lennie a foglalkoztatási tervvel. A vezető javaslatának kialakításához köteles a felterjesztést részletesen indokolni és megkérni a kari tanács véleményét. A gazdasági főigazgató tesz javaslatot a Gazdasági Főigazgatóságon pályázati eljárással betöltendő munkakörökre.
(2)
A rektor a Rektori Tanács véleményének meghallgatásával, a főiskola érdekeinek megfelelően dönt az álláshely meghirdetéséről.
(3)
A pályázati felhívás szövegére az illetékes vezető tesz javaslatot. A felhívás tervezetét a Humán Erőforrás Iroda készíti el, a rektor hagyja jóvá.
(4)
A felhívás szövegének összeállításánál: a) biztosítani kell a nyilvánosságot, b) figyelemmel kell lenni a jogszabályokban és a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott előírásokra , c) érvényesíteni kell az esélyegyenlőség elvét, d) törekedni kell a főiskolán belül az azonos elbírálás elvének érvényesítésére.
(5)
A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a betöltendő munkakör, illetve a vezetői megbízás megnevezését, b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatokat, c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét (pl. iskolai, szakmai végzettség, gyakorlat, nyelvismeret), d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, e) a pályázat benyújtásának feltételeit, és elbírálásának határidejét.
(6)
A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását, b) iskolai végzettségét, tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelv-tudását, c) szakmai, illetőleg oktatási, kutatási tudományos vagy művészeti munkáját, valamint vezetői tevékenységét összefoglaló tájékoztatót, d) hazai és nemzetköri tudományos, illetőleg szakmai szervezetekben végzett munkáját, a nemzetközi tudományos életben való részvételét, e) vezetői munkakörre irányuló pályázatnál az intézmény, illetve a szervezeti egység vezetésével kapcsolatos terveit és azok megvalósulására vonatkozó elképzeléseit; megismételt megbízásra irányuló pályázat esetén a szervezeti egység irányítása alatti fejlődésének eredményeit.
(7)
A pályázathoz mellékelni kell: a) szakmai önéletrajzot,
85
b) a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát, c) büntetlen előélet igazolását, d) a legfontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzékét, továbbá az azokra történt viszonthivatkozások jegyzékét, e) minden olyan okiratot, amelyet a pályázó a pályázat elbírálása szempontjából fontosnak tart, f) nyilatkozatot, melyben a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat anyagába az arra illetékes személyek és testületek betekintsenek. (8)
Ha a pályázó a főiskolával a pályázat benyújtását megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt és az okiratok eredeti példányát a Humán Erőforrás Irodán bemutatta, az irodavezető igazolhatja, hogy az azokról készült fénymásolat az eredetivel megegyezik.
(9)
Az egyes oktatói, kutatói, tanári munkakörök betöltéséhez szükséges feltételek meglétének igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: a) mesterképzést (egyetemi) igazoló oklevél, b) doktori fokozatot igazoló oklevél, c) habilitációs oklevél, d) legalább egy középfokú, „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány, vagy idegen nyelvismeretet igazoló tevékenység (idegen nyelvű konferencia előadások, publikációk).
(10) A pályázat benyújtási határideje nem lehet kevesebb a hivatalos lapban történt megjelenéstől számított harminc napnál. Ettől eltérő esetben a pályázat benyújtásának határidejét pontosan meg kell jelölni. (11) Az egységekhez megküldött pályázati felhívás beadási határidejének a hivatalos lapban, illetve az internetes honlapon történő megjelenés határidejéhez kell igazodni. (12) A benyújtott pályázat tartalma – nyilatkozat hiányában – csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
XVI. FEJEZET OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI ÉS MÁS ALKALMAZOTTI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSI RENDJE Egyetemi tanári pályázat elbírálásának rendje 118. § (1)
Az egyetemi tanári állásokra vonatkozó pályázati felhívást – a Rektori Tanács javaslatait figyelembe véve – a rektor közzéteszi a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, valamint a főiskola honlapján, figyelembe véve az Oktatói, kutatói és tanári követelményrendszerben meghatározott követelményeket. A nyilvános pályázaton részt vehetnek a főiskolával alkalmazásban állók, továbbá azok is, akik nem állnak munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.
86
(2)
Az egyetemi tanári munkakör betöltésével kapcsolatos szenátusi döntés előkészítéséhez a rektor karonként Szakmai Véleményezési Testületet hoz létre. A testület létszáma öt fő, három tagját a kar egyetemi tanárai, illetve főiskolai tanári közül kell megbízni. Kettő tagja a főiskolával foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos fokozattal rendelkező szakember.
(3)
A Szakmai Véleményező Testület írásos állásfoglalást készít valamennyi pályázóról. A testület véleményének ismeretében a Professzorok Tanácsa és a Tudományos Tanács kialakítja álláspontját a pályázatokról. A véleményező testület és a tanács állásfoglalását a Szenátus részére meg kell küldeni.
(4)
A pályázatok támogatásáról az illetékes kari tanács a kari tudományos tanács véleményének figyelembevételével véleményt nyilvánít. Több pályázó esetén a kari tanács a szavazatok alapján rangsort állít. A kari tanács véleményét a Szenátus ülésén a dékán ismerteti.
(5)
A benyújtott pályázatokat a véleményezést követően a Szenátus bírálja el. A testület rangsorolja azokat a pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek. A pályázatot támogató döntéshez a testület tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
(6)
Amennyiben a pályázó nem rendelkezik egyetemi tanári címmel, a rektor munkaköri cím adományozása céljából kezdeményezheti az egyetemi tanári kinevezést az alábbiak szerint: a) a rektor az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét, b) a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével a rektor elkészíti javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a fenntartónak.
(7)
A rektor abban az esetben is felterjesztheti javaslatát a miniszternek, ha a MAB szakértői véleménye és a rektor javaslata nem áll összhangban. Ebben az esetben a miniszter beszerzi a MAB újabb szakértői véleményét döntése előtt.
(8)
A rektor munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt azzal az oktatóval létesíthet, akit a köztársasági elnök egyetemi tanárnak kinevezett.
(9)
Amennyiben a Szenátus által elfogadott rangsorban támogatott pályázó a főiskolán oktatói munkakörben dolgozik, az alábbiak szerint kell eljárni: a) a rektor döntése alapján nem munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni, hanem munkaszerződést vagy közalkalmazotti kinevezést kell módosítani, b) a foglalkoztatott oktatót a rektor csak abban az esetben mellőzheti, ha olyan pályázót választ ki, aki a rangsorban megelőzi a foglalkoztatott oktatót.
87
Főiskolai tanári pályázat elbírálásának eljárása 119. § (1)
A főiskolai tanári állásokra vonatkozó pályázati felhívást – a Rektori Tanács javaslatait figyelembe véve – a rektor közzéteszi a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, valamint a főiskola honlapján, figyelembe véve az Oktatói, kutatói és tanári követelményrendszerben meghatározott követelményeket. A nyilvános pályázaton részt vehetnek a főiskolával alkalmazásban állók, továbbá azok is, akik nem állnak munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.
(2)
A határidőre beérkező – a formai követelményeknek mindenben megfelelő – pályázatok szenátusi döntésének előkészítésére a rektor karonként három tagú Szakmai Előkészítő Testületet hoz létre. Elnöke csak egyetemi tanár, illetve főiskolai tanár lehet, tagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük.
(3)
A testület írásos állásfoglalást készít valamennyi pályázatról. A testület véleményének ismeretében a főiskolai Tudományos Tanács kialakítja álláspontját a pályázatokról. A testület véleményét és a tanács állásfoglalását a Szenátusnak meg kell küldeni.
(4)
A pályázatokról az illetékes kari tanács a kari tudományos tanács véleményének figyelembevételével véleményt nyilvánít a pályázat támogatásáról. Több pályázó esetén a kari tanács a szavazatok alapján rangsort állít. A kari tanács véleményét a Szenátus ülésén a dékán ismerteti.
(5)
A benyújtott pályázatokat a Tudományos Tanács véleményének ismeretében a Szenátus bírálja el. A testület rangsorolja azokat a pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek. A pályázatot támogató döntéshez a testület tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
(6)
Amennyiben a pályázó nem rendelkezik főiskolai tanári címmel, a rektor az oktatásért felelős miniszternél kezdeményezheti a főiskolai tanári kinevezést.
(7)
A rektor munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt azzal az oktatóval létesíthet, akit a miniszterelnök főiskolai tanárnak kinevezett.
(8)
A Szenátus által támogatott pályázók közül, a főiskolán oktatói munkakörben alkalmazottak esetében az alábbiak szerint kell eljárni: a) a rektor döntése alapján nem munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni, hanem munkaszerződést vagy közalkalmazotti kinevezést kell módosítani, b) a foglalkoztatott oktatót a rektor csak abban az esetben mellőzheti, ha olyan pályázót választ ki, aki a rangsorban megelőzi a foglalkoztatott oktatót.
88
Egyetemi docensi, főiskolai docensi pályázatok elbírálása 120. § (1)
A docensi pályázatokat– az oktatási egységvezetők kezdeményezésére, a Rektori Tanács javaslatára – a rektor hirdeti meg a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, valamint a főiskola internetes honlapján.
(2)
A pályázatok elbírálására a rektor három tagú Bíráló Bizottságot nevez ki. A bizottság elnöke egyetemi tanár, főiskolai tanár vagy egyetemi docens, illetve főiskolai docens lehet. A tagoknak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A bizottság ülésén véleményezi a pályázatokat, írásos feljegyzését megküldi a rektornak, illetve az illetékes kari tanácsnak.
(3)
A pályázatokat az illetékes kari tanács – a kari tudományos bizottság véleményének megismerése után – megtárgyalja, és támogató véleménye esetén a szavazati arányokkal együtt terjeszti a Szenátus elé.
(4)
A Szenátus – a bizottság állásfoglalásának, a kari tanács véleményének, és szavazati arányainak ismeretében, valamint a Tudományos Tanács javaslatát figyelembe véve – titkos szavazással véleményt nyilvánít a docensi pályázatokról. A rektor azt a pályázót nevezi ki, aki a Szenátus tagjai több mint kétharmadának szavazatát megkapta. Pályázati eljárás adjunktusok és tanársegédek kinevezéséhez 121. §
(1)
Az adjunktusi, illetve tanársegédi oktatói munkakörök pályázattal tölthetők be.
(2)
Az adjunktusi és tanársegédi pályázatokat – a tanszékvezető kezdeményezésére, a Rektori Tanács javaslata alapján – a rektor hirdeti meg a főiskola internetes honlapján, és a főiskolán szokásos más módon.
(3)
A határidőre beérkezett pályázatokat a rektor megküldi az illetékes dékánnak. A dékán háromtagú bizottságot jelöl ki a pályázatok elbírálására. A bizottság által támogatott pályázatokat a dékán a kari tanács elé terjeszti. A pályázatokról – a kari tudományos bizottság meghallgatásával – a kari tanács titkos szavazással véleményt nyilvánít. A pályázat támogatásához a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazata szükséges.
(4)
A kari tanács véleménye alapján a dékán az adjunktusi és tanársegédi kinevezésekre vonatkozó javaslatát felterjeszti a rektorhoz. A megbízást a rektor adja ki. Kutatói munkakörben foglalkoztatottak pályázati eljárása 122. §
(1)
Kutatói munkakörben foglalkoztatottak kinevezése külső vagy belső pályázatok alapján határozatlan időre történik. A pályázati eljárásnál értelemszerűen alkalmazni kell az oktatói pályázatok elbírálására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel, hogy az elbírálásnál a kutatói munkakörök követelmény-rendszerét kell figyelembe venni. 89
(2)
Tudományos segédmunkatársi pályázat csak abban az esetben fogadható el, ha a pályázó a kiírás összes feltételeinek megfelel, tekintettel arra, hogy tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül gyakornokként nem foglalkoztatható.
(3)
A pályázat meghirdetése tudományos segédmunkatárs és tudományos munkatárs esetén az adjunktusi/tanársegédi pályázatok eljárásrendje szerint, a tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori pályázati eljárás megegyezik a egyetemi/főiskolai docensi pályázati eljárással. Pályázat tanári munkakörben történő alkalmazás esetén 123. §
(1)
Tanári munkakör (nyelvtanár, testnevelő tanár, mestertanár) közalkalmazotti jogviszonyban látható el. A pályázat eljárásrendjénél értelemszerűen alkalmazni kell a tanársegédi munkakörben történő pályáztatás szabályait.
(2)
Amennyiben a tanár alkalmazása közalkalmazotti jogviszonyban történik, a szakképesítés mellett vizsgálni kell – tudományos fokozattal (PhD/DLA) rendelkező pályázó kivételével – a három évet meghaladó szakmai gyakorlat meglétét is.
(3)
Tanári munkakörben foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A tanári munkakörben történő kinevezés és alkalmazás feltételeit külön szabályzat határozza meg. A tanári munkakör közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszony keretében is ellátható. Nem oktatói munkakörre vonatkozó pályázatok elbírálásának rendje 124. §
(1)
A pályázatokat a rektornak címezve a Humánerőforrás Irodára kell benyújtani.
(2)
A beérkező pályázatok véleményezésére a rektor vagy a gazdasági főigazgató pályázatelbíráló bizottságot jelöl ki.
(3)
A bizottság véleményét testületileg alakítja ki. a bizottság köteles vizsgálni a pályázati feltételeknek való megfelelőséget. Azon pályázatokat, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul a pályázat formai követelményeinek, a bizottság nem véleményezi, további eljárásra nem javasolható.
(4)
A bizottság az alkalmas pályázatokat a megfelelőség szempontjából rangsorolja.
(5)
A bizottság javaslata alapján a pályázatokat rektor, vagy a gazdasági főigazgató bírálja el.
(6)
Eredménytelen a pályázat, ha nem érkezett be a megjelölt határidőig pályázat.
(7)
Sikertelen a pályázat, amennyiben:
90
a) a pályázó a kiírásban szereplő formai vagy tartalmi követelménynek nem felel meg, b) az elbíráló testületek körül bármelyik a pályázót nem támogatja. (8)
Eredménytelen vagy sikertelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni. A pályázat elbírálásának időtartamára a rektor meghosszabbítja a munkakör ellátójának megbízását.
(9)
A pályázót a pályázat eredményéről a Humánerőforrás Iroda tájékoztatja. A kinevezés 125. §
(1)
A közalkalmazotti jogviszony létesítését írásba kell foglalni. A jogviszony a kinevezéssel, és annak a munkavállaló általi elfogadásával jön létre. A közalkalmazotti jogviszony kezdete a munkába lépés napja.
(2)
A kinevezéssel kapcsolatos részletes szabályozást és a felhasználandó űrlapokat a Kollektív Szerződés tartalmazza.
(3)
A kinevezésben kitöltendő próbaidő, gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseket a Kollektív Szerződés határozza meg.
(4)
A kinevezéshez csatolni kell a Kollektív Szerződésben foglalt minta szerint a szervezeti egység által elkészített, és a közalkalmazott által aláírt munkaköri leírást. Az aláírt példányt a szervezeti egység kézi irattárában, egy másolati példányát a közalkalmazott személyi anyagánál kell őrizni.
(5)
A kinevezési okmány példányait a következőképpen kell kezelni: a) egy eredeti példányt a közalkalmazottnak kell átadni, az átvétel tényét az átvevőnek a Humán Erőforrás Iroda példányára kell rávezetni, b) egy eredeti példányt a Bércsoport részére kell átadni, c) egy másolati példányt a közalkalmazott személyi anyagába kell elhelyezni, d) egy másolati példányt az érintett szervezeti egység vezetőjéhez kell eljuttatni. Indokolt esetben további példányok készíthetők.
(6)
A főiskolán valamennyi jogviszony létesítését az érintett szervezeti egység vezetője, a Humán Erőforrás Iroda, valamint a Bércsoport készíti elő.
(7)
A közalkalmazottat munkába állítani kizárólag a kinevezési okmány aláírását és a munkába állási engedély kiadását követően lehet. a munkába állási engedélyt a Bércsoport adja ki.
91
Jognyilatkozatok 126. § (1)
A közalkalmazott előző jogviszonyait (a határozott idejű alkalmazásokat is), képzettségét, valamint minden egyéb, a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges tényt, adatot, a kinevezés aláírását megelőzően, legalább három munkanappal köteles igazolni.
(2)
A közalkalmazott a kinevezési okmány elkészítése előtt köteles nyilatkozni a további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól.
(3)
A közalkalmazott a kinevezési okirat aláírásával egyidejűleg a Humán Erőforrás Irodán köteles titoktartási nyilatkozatot tenni.
(4)
A közalkalmazott a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létestése előtt köteles nyilatkozni arról, hogy egy éven belül nem vett rész a MAB főiskolát érintő döntése meghozatalában. További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás 127. §
(1)
Amennyiben egy szervezeti egység feladatai, leterheltsége indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult további közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni más munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló munkavállalóval.
(2)
További közalkalmazotti jogviszony különösen részmunkaidős jogviszony formájában létesíthető, ha ehhez az alkalmazni kívánt munkavállaló munkáltatója a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint előzetesen engedélyt adott. A részmunkaidős alkalmazás időtartamát az ellátandó feladat mennyisége határozza meg. Mértéke nem lehet több, mint a törvényes munkaidő hatvan százaléka.
(3)
Részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre, meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására, illetve helyettesítés céljából határozott időre is létesíthető, amennyiben a munkavállaló az adott munkakör betöltésére vonatkozó feltételeknek megfelel. Oktatói feladatok ellátása megbízási jogviszonyban 128. §
(1)
A főiskolán oktatói feladat akkor látható el megbízási jogviszony keretében, ha a megbízás megfelel a tevékenység jellegének, azzal a kikötéssel, hogy a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott oktató óraadó oktatónak minősül.
(2)
A főiskola a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel is létesíthet megbízási jogviszonyt, feltéve, hogy az oktatói feladatok nem tartoznak a közalkalmazott munkakörébe. 92
(3)
A főiskola által kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottal további kutatási feladatra megbízási szerződést lehet kötni abban az esetben, ha a kutatási feladat kívül esik az alkalmazott munkaköri feladatain, továbbá külső megbízás, megrendelés keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni.
(4)
Óraadó oktatóként megbízási jogviszonyban csak olyan személy foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű és nem áll a megbízásra irányuló tevékenység folytatását kizáró, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5)
Azt a tényt, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos kizáró ok nem áll fenn, a megbízási jogviszony létrejötte előtt, a jogviszonyt létesíteni kívánó személy a rektor részére hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. Amennyiben a kizáró ok nem áll fenn, a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett díjat a főiskola megbízott részére megfizeti.
(6)
A megbízási jogviszonyt a főiskola azonnali hatállyal megszünteti amennyiben: a) a megbízott óraadó oktató ismételt felszólításra, a második felszólítást követő tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget az alkalmasságát igazoló okirat benyújtási kötelezettségének, és nem tudja bizonyítani, hogy a mulasztás rajta kívül álló okok miatt következett be, b) a rektor a kizáró ok fennállását a hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.
(7)
A megbízási jogviszony alapján megismert személyi adatok legfeljebb a megbízási jogviszony megszűnéséig kezelhetők a főiskolán. Áthelyezés, helyettesítés 129. §
Az áthelyezés és helyettesítés szabályairól a Kollektív Szerződés rendelkezik. A közalkalmazott jogviszony módosítás 130. § (1)
A közalkalmazotti jogviszonyt csak a munkáltató és a közalkalmazott által aláírt írásbeli szerződéssel lehet módosítani.
(2)
A módosításra vonatkozó munkaügyi iratban a közalkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogorvoslat lehetőségére.
(3)
A módosítási okirat kezelésénél a kinevezés során alkalmazott eljárást kell értelemszerűen alkalmazni.
(4)
A módosítással kapcsolatos előkészítő és adminisztrációs feladatokat az érintett szervezeti egység vezetője, a Humán Erőforrás Iroda és Bércsoport készíti elő.
93
(5)
A módosítási javaslatot a közalkalmazotti jogviszony módosításának tervezett időpontját 30 nappal megelőzően kell kezdeményeznie a szervezeti egység vezetőjének, illetve a rektornak. E határidőn túli előterjesztéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles visszautasítani, és a módosítás dátumát módosítani. A munkakör módosítása 131. §
(1)
Amennyiben a kinevezés módosítása a munkakör megváltoztatása vagy az eredeti munkakör lényeges módosítására irányul, a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak.
(2)
A módosító okmányban külön kell rendelkezni, ha a módosítás a munkavégzés helyének megváltoztatását is magában foglalja.
(3)
A munkavállalónak hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a megváltozott munkakör betöltéséhez szükséges minden előírásnak, követelménynek megfelel.
(4)
A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az új munkakör betöltése pályázati eljárással történik. Többletfeladat elrendelése 132. §
(1)
A munkáltatói jogkört gyakorló vezető valamely ellátatlan feladat teljesítése céljából megállapodást köthet – a KSz-ben rögzített eseteken kívül – a közalkalmazottal annak munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátására, meghatározott időre havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés ellenében, ide nem értve a helyettesítést, és az Mt. 83/A §-ában szabályozott átirányítás formájában ellátott többletfeladatot.
(2)
A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően kell meghatározni (tárgyév, hónap, tanév/szemeszter, illetve más meghatározott időszak).
(3)
A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon.
(4)
Többletfeladatként a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátására elrendelhető, a) amely a főiskola tevékenységi körébe tartozik, b) amelynek többletfeladatként történő ellátása a főiskola érdekeit tekintve ilyen módon célszerű és gazdaságos, c) amelynek ellátásához az érintett közalkalmazott szakképzettséggel, szakértelemmel rendelkezik.
(5)
Ha az ellátandó többletfeladat a főiskola más gazdálkodási egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes egység munkáltatói jogkör gyakorlója csak a közalkalmazott 94
egysége vezetőjének előzetes írásos egyetértésével állapodhat meg a közalkalmazottal, a munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátásáról, meghatározott időre. (6)
A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető keresetkiegészítésben nem részesíthető. Megbízott vezető esetén a feladatokat és azok teljesítését minden esetben dokumentálni szükséges. Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak felmentésére vonatkozó szabályok 133. §
(1)
A munkáltatói jogkör gyakorlója minden év június 30-ig köteles megvizsgálni, hogy a következő évben mely közalkalmazott tölti be a nyugdíjas korhatárt, továbbá, hogy arra az időpontra rendelkezik-e a törvényben előírt szolgálati idővel, így az adott időpontban nyugdíjasnak minősülhet.
(2)
A nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni. Az érintettet erről egyidejűleg tájékoztatni kell.
(3)
A nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottakkal nyugdíjba vonulásuk után újabb közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni: a) a doktori iskolák törzstagjaival, b) egyéni elbírálás alapján egyetemi tanárral, főiskolai tanárral, tudományos tanácsadóval, kutató professzorral, c) tudományos fokozattal rendelkező docensekkel, tudományos főmunkatársakkal egyéni elbírálás alapján, d) választott vezetői funkciók betöltőivel legfeljebb a hatvanötödik életév eléréséig, e) szervezeti egység vezetőjével a vezetői megbízás lejártáig, illetve a hatvanötödik életév betöltéséig.
(4)
A mentesítésre vonatkozó javaslatot jóváhagyás céljából a rektorhoz kell felterjeszteni. A rektor a kapacitás kihasználtságra és a hatékonyságra vonatkozó tényszerűen alátámasztott adatokkal a javaslatot a Szenátus elé terjeszti, majd ezt követően dönt a mentesítésről. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén alkalmazandó eljárás szabályai 134. §
(1)
A megszüntetésre vonatkozó javaslatot a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének tervezett időpontját harminc nappal megelőzően kell kezdeményezni a rektornál. A fenti határidőn túli előterjesztéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles visszautasítani, illetve a megszüntetés dátumát a jogszabályi követelményekhez igazítani.
(2)
A közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, megszüntetéséről szóló munkáltatói döntést magában foglaló okiratról készült példányokat a 125. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell kezelni. Az adminisztrációs feladatokat a HEI és a Bércsoport végzi.
95
(3)
A közalkalmazott jogviszonya megszűnésekor, vagy megszüntetésekor köteles a birtokában lévő, de a főiskola tulajdonát képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, a főiskolával fennálló esetleges tartozását rendezni, az elszámolási lapot az érintettekkel aláíratni, és azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző harmadik napon a Bércsoportnak leadni, továbbá a szervezeti egység vezetője által megjelölt személynek munkakörét átadni.
(4)
A főiskola Bércsoportja köteles a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást, továbbá szabadságigazolást adni, az időarányos szabadságot pénzben megváltani, a közalkalmazottnak járó és még ki nem fizetett juttatásokat kifizetni, illetve bankszámlájára átutalni. A szervezeti egység vezetője köteles az időarányos szabadság természetben történő kiadására törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetbeni kiadás nem lehetséges. A munkakör átadás-átvételi rendje 135. §
(1)
Az önálló ügyintézők vagy az eszköz-és pénzkezeléssel megbízott dolgozók munkakörét – szervezeti változás vagy személyükben történő változások miatt – jegyzőkönyv felvétele mellett kell átadni, illetve átvenni.
(2)
A munkakör átadás-átvétele a közvetlen felettes vagy képviselőjének jelenlétében történik. Az átadás-átvételről készített jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. Ebből egy-egy példányt az átadó és átvevő kap, egy példányt az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a) az átadás átvétel időpontját, az abban résztvevő személyek megnevezését, a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat, b) az átadott, folyamatban lévő konkrét ügyeket, az azokban teendő intézkedéseket, megjegyzéseket, különös tekintettel a kötelezettségvállalásokra, c) az átadás tárgyát képező okmányok, utasítások, munkaeszközök felsorolását (iratok, bélyegzők, kulcsok, eszközök, elektronikus dokumentumok), d) e-mail címek jogosultsága átadás-átvételének időpontját, e) az anyagi felelősséggel járó munkakörök átadásakor csatolni kell a leltárról készült jegyzőkönyvet, f) a munkakört átvevő dolgozó anyagi felelőssége tudomásulvételéről szóló nyilatkozatot, g) az átadó, illetve átvevő esetleges észrevételeit és aláírását.
(3)
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételénél, illetve aláírásánál jelen kell lennie az új vezető felett munkáltatói jogkört gyakorlónak, és a gazdasági főigazgató megbízottjának is. A jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevők aláírják. A jegyzőkönyv a gazdasági főigazgató megbízottjának ellenjegyzésével hiteles.
(4)
Az átadás-átvételi eljárást az átadó utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok átadásáról az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Ha a régi vezető megbízásának megszűnésekor még nincs új kinevezett vezető, a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt. 96
XVII. FEJEZET A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A közalkalmazottak jogai és kötelességei 136. § (1)
A főiskola minden alkalmazottjának joga, hogy a) a főiskola működésével kapcsolatos javaslatot tegyen, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül választ kapjon, b) jelen szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen a főiskola testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén annak munkájában, c) az oktatási jogok biztosához forduljon, d) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot.
(2)
Az oktatókat, tanárokat, óraadó oktatókat, oktatói feladatokat ellátó alkalmazottakat megilletik az alábbi jogok: a) oktatói munkájukat világnézetük és értékrendjük szerint végezhetik, de nem késztethetik vagy kényszeríthetik a hallgatót annak elfogadására, b) a képzési program keretei között meghatározzák az oktatott tananyagot, c) megválasszák az alkalmazott oktatási módszereket és eszközöket.
(3)
A főiskola minden alkalmazottjának kötelessége, hogy a) megtartsa a főiskola szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat, b) a munkaköri leírásban meghatározottak szerint ellássa feladatait, c) a főiskolai etikai kódex előírásait tiszteletben tartsa.
(4)
A főiskola alkalmazottai a döntéshozatali eljárásban jelen szabályzatban meghatározott keretekben és módon vehetnek részt.
(5)
Minden alkalmazott kötelessége a főiskola vagyontárgyainak rendeltetésszerű használata, állaguk megóvása. A főiskolai infrastruktúra kizárólag az egyetemi feladatok ellátása érdekében használható. Minden magáncélú használathoz előzetes engedélyt kell kérni, és egyedi megállapodásban foglaltak szerint térítést kell fizetni.
(6)
Az alkalmazottak kötelessége a főiskola melletti lojalitás, a főiskola céljaival való azonosulás, továbbá, hogy tevékenységükkel és magatartásukkal hozzájáruljanak a főiskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez. Az alkalmazott köteles a szolgálati és üzleti titkot megőrizni.
(7)
Az alkalmazott munkaköri feladatait a vonatkozó jogszabályok, szakmai szokásoknak, a főiskola etikai kódexének, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, az intézményi érdek figyelembe vételével köteles ellátni. Munkahelyén kívül is beosztásához, munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani.
(8)
Főiskolai alkalmazott magánvéleményének nyilvánosság előtti megfogalmazáskor nem keltheti azt a látszatot, hogy a főiskola hivatalos álláspontját képviseli. Politikai állásfoglalást tartalmazó nyilatkozattétel esetén a közalkalmazott köteles gondoskodni arról, hogy a főiskolával való foglalkoztatási jogviszonyára történő utalás a nyilatkozatban ne jelenjen meg.
97
(9)
A főiskola alkalmazottai a főiskolán kívüli tevékenységük során még közvetett módon sem sérthetik meg, vagy veszélyeztethetik a főiskola érdekeit. A közalkalmazott által folytatott tevékenységek nem állhatnak ellentétben a főiskola gazdasági vagy egyéb érdekeivel. Külső tevékenységük során nem kelthetik azt a látszatot, hogy a főiskola képviseletében járnak el. A főiskola alkalmazottja magánszemélyként nem nyújthat be olyan pályázatot, amelyben a főiskola is részt vesz. Ha az érintett a pályázat benyújtása után értesül arról, hogy a főiskola is pályázott, pályázatát haladéktalanul köteles visszavonni. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a főiskola és az alkalmazott (vállalkozása, cége, stb.) közösen pályázik.
(10) Az alkalmazottak a főiskolán nem folytathatnak politikai tevékenységet. A főiskola területén nem viselhetnek olyan szimbólumokat, feliratokat, nyilvános fórumokon, tanórákon nem tehetnek olyan nyilatkozatokat, amelyekről politikai állásfoglalásuk, vagy pártbeli hovatartozásuk nyilvánvalóvá válik. (11) Minden oktatással kapcsolatos feladatot ellátó főiskolai közalkalmazott kötelessége, hogy: a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, c) tartsa tiszteletben a hallgató emberi jogait és méltóságát, d) oktatói munkája során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságait (12) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott és a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban közfeladatot ellátó személynek minősül. Magasabb vezetők és vezetők kötelességei 137. § A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott köteles: a) a főiskola melletti fokozott mértékű lojalitását minden rendelkezésre álló fórumon és módon kifejezésre juttatni, b) a szervezeti egységét jogi, erkölcsi és gazdasági felelősséggel vezetni, c) konstruktív, támogató szellemi légkör, munkahelyi légkör kialakítására törekedni, d) beosztottjait szakmai felkészültségüknek megfelelő aktuális feladatokkal megbízni, e) beosztottjai munkáját objektíven, elfogultságtól mentesen minősíteni, f) az esélyegyenlőséget biztosítani, beosztottjai szakmai előmenetelét elősegíteni, g) a Szenátus gazdasági tárgyú döntéseit végrehajtani, a költségvetés előirányzatait tiszteletben tartani, h) gondoskodni a vezetői, vezető oktatói és szakmai utánpótlás biztosításáról.
98
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 138. § (1)
Az a személy, aki a főiskolán önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, vagyonnyilatkozatot köteles tenni a hatályos törvényben foglalt formai követelményeknek megfelelően. A vagyonnyilatkozat kiterjed a saját és vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetére.
(2)
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör esetén a Humán Erőforrás Iroda köteles vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról a közalkalmazottat legalább harminc nappal korábban tájékoztatni.
(3)
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkör esetén a) amennyiben az érintett azt testület tagjaként gyakorolja, a testület működtetéséért felelős vezető, b) egyéb esetekben a feladat ellátására megbízást adó vezető köteles – a megbízás másolati példányának megküldésével – tájékoztatni a személyzeti vezetőt olyan időben, ami lehetővé teszi a tájékoztató (2) bekezdés szerinti időpontban történő megküldését.
(4)
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését megelőzően az ehhez kötött munkakör, megbízás maximum hatvan napig látható el, illetve legfeljebb ezen időtartamon belül gyakorolhatók a testületi tagságból eredő jogosultságok.
(5)
A vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét és az eljárás részletes szabályait rektori utasítás határozza meg.
(6)
A vagyonnyilatkozatot a Humán Erőforrás Irodán kell átadni a feladat végzésével megbízott munkatárs részére.
(7)
A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásba vételére akként kerül sor, hogy a lezárt és az átadó és átvevő által aláírt borítékra a Humán Erőforrás Iroda munkatársa évente 1-es sorszámmal kezdődő számozással sorszám/évszámból álló nyilvántartási számot vezet rá. Ezt a sorszámot kell feltüntetni a személyügyi nyilvántartásban és a vagyonnyilatkozatokról vezetett elektronikus nyilvántartásban.
(8)
Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, ezt a nyilvántartásban rögzíteni kell. Ez utóbbi esetben az új vagyonnyilatkozat nyilvántartásba vételére a (2) bekezdésben rögzítettek irányadók.
(9)
A vagyonnyilatkozatokat a Humán Erőforrás Iroda – az egyéb iratoktól elkülönítetten – zárt szekrényben kell őrizni, figyelemmel a személyes adatok védelmére. A nyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot a munkáltató csak a vagyongyarapodási vizsgálatra okot adó gyanú esetén bonthatja fel.
99
Eljárás ellenőrzés esetén 139. § (1)
Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a Humán Erőforrás Iroda vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős munkatársa a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja.
(2)
A meghallgatást a munkáltató a vagyongyarapodási vizsgálatra okot adó gyanú tudomására jutásától számított tizenöt napon belüli időpontra tűzi ki, amelyről írásban értesíti a kötelezettet.
(3)
A meghallgatást a munkáltatói jogkör gyakorlója illetve az általa kijelölt magasabb vezető vagy vezető beosztású közalkalmazott vezeti.
(4)
A meghallgatáson a kötelezett jogi képviselőt vehet igénybe.
(5)
A meghallgatásra az érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. Az érdekképviselet jelenléte mellőzendő, ha ezt a kötelezett előzetesen írásban kéri.
(6)
A meghallgatás során a kötelezett részére lehetőséget kell adni, hogy észrevételeket tehessen, illetve a meghallgatást követő három munkanapon belül iratokat csatoljon. Összeférhetetlenségi szabályok 140. §
(1)
A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.
(2)
A főiskola közalkalmazottja nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni a rektornak, ha vele szemben jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.
(3)
Összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, melynek keretében a közalkalmazott munkájában a főiskola üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how alkalmazására kerülne sor.
(4)
Az üzleti titkot, a gazdasági, illetve kutatási tevékenységhez kapcsolódó minden olyan témát, információt, megoldást, eljárási módszert, adatot, amelynek titokban maradásához a főiskolának méltányolható érdeke fűződik, a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben összeférhetetlenségre a főiskola csak akkor hivatkozhat, ha az üzleti titok említett módon történő meghatározása a közalkalmazott kinevezési okmányában előzetesen megtörtént.
(5)
Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság főiskolát érintő döntése meghozatalában részt vett.
100
XVIII. FEJEZET KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSE ÉS MUNKÁJUK ÉRTÉKELÉSE Általános szabályok 141. § (1)
A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(2)
A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítésnél a Kjt. mellékletét képező minősítési lapot kell alkalmazni.
(3)
A közalkalmazottat az alábbi esetekben kell minősíteni: a) megbízott vezetőként a megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapításakor, illetve e) a közalkalmazott kérésére legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezetését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) cím adományozását megelőzően, g) gyakornoki idő lejártának hónapjában.
(4)
Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – a közalkalmazott kérésétől és a munkáltató mérlegelése jogkörében elvégzett minősítésétől eltekintve – ha korábbi minősítésének, illetve közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkettő hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.
(5)
A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősítő a minősített alkalmasságának megítélését minősítő lapon indokolni köteles.
(6)
A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése alkalmatlan.
(7)
A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítési lapon aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.
(8)
A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. 101
(9)
Minden olyan esetben, amikor a jogszabály a munka értékelése, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak teljesítése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény – ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is – alkalmazásakor minősítést említ, azon a főiskolán foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.
(10) A főiskolán a teljesítményértékelés részletes szabályairól külön szabályzat rendelkezik. Az oktatók, kutatók tevékenységének értékelése 142. § (1)
Az oktatók és kutatók tevékenységét a kinevezésben és a munkaköri leírásban foglaltak alapján a munkaköri leírást csatolva a) négyévente, b) az oktatói, kutatói előremenetellel összefüggő munkáltatói intézkedést megelőzően, c) magasabb fizetési fokozatba sorolás előtt.
(2)
Az értékelést háromtagú bizottság végzi. A bizottság elnöke az érintett közvetlen munkahelyi vezetője, tagjai az értékelt oktatóval legalább azonos, legfeljebb egy fokozattal alacsonyabb beosztású, ugyanazon egységben dolgozó, továbbá rokon tudományterületen dolgozó oktató, vagy kutató lehet.
(3)
Nem kell értékelni annak az oktatónak, illetve kutatónak a munkáját, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb mint öt éve van hátra, illetve akinek a kinevezésére, előléptetésére pályázati eljárás keretében kerül sor.
(4)
Az oktatók és kutatók értékelésénél az Oktatói, kutatói, tanári követelményrendszer című külön szabályzatban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5)
Az értékelés pontozásos rendszeren alapszik, és szövegesen történik. a szöveges értékelésben meg kell fogalmazni a következő értékelésig teljesítendő követelményeket is, figyelemmel a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban, illetve a korábbi értékelésben meghatározott követelményekre is. Amennyiben lehetséges a feladatokat időrendi ütemezéssel kell megfogalmazni. A tanári és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak munkájának értékelése 143. §
(1)
A tanárok és más alkalmazottak értékelését el kell végezni: a) négy évente, illetve b) közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozása előtt.
(2)
Határozott idejű kinevezés esetén az értékelést csak a közalkalmazott kérésére kell elvégezni.
(3)
Az értékelésnél a 141.§ (2), (3), (4) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni. 102
(4)
Az értékelés tanári munkakörben foglalkoztatottak esetén pontozásos rendszeren alapszik és szövegesen történik. az értékelésben meg kell fogalmazni a következő értékelésig teljesítendő elvárásokat, ha az lehetséges, időrendi ütemezéssel.
Az oktatási szervezeti egységek vezető beosztású közalkalmazottai vezetői tevékenységének értékelése 144. § (1)
Az oktatási szervezeti egységek vezetőinek vezetői tevékenységét a vezetői megbízatás lejártát megelőzően legalább három hónappal az ellátandó tevékenységet meghatározó okiratban, vagy ha részére kiadták, a munkaköri leírásban foglaltak alapján kell értékelni.
(2)
A vezetői tevékenység értékelésekor egyidejűleg a vezető oktató munkájának értékelését is el kell végezni. A rektori, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi megbízást betöltők esetében a vezetői megbízás idejére vonatkozóan az oktató-kutató tevékenység értékelésére nem kerül sor, amennyiben az érintett vezető legalább három éven keresztül látta el az adott vezetői megbízást és az oktatói-kutatói tevékenysége értékelésének mellőzését kéri.
(3)
Az értékelést háromtagú bizottság végzi. A bizottság elnöke rektorhelyettesek és dékánok esetében a rektor, a dékánhelyettesek, intézetigazgatók és önálló tanszékek vezetői esetében a dékáni, intézeti tanszékvezetők esetében az intézetigazgató. A bizottság tagjai a rektor esetében a Szenátus által delegált személyek. A dékánok esetében a rektor által felkért személyek, a dékánhelyettesek, intézetigazgatók, önálló tanszékek esetén a dékán által felkért személyek, intézeti tanszékvezetők esetén az intézetigazgató által felkért személyek.
(4)
A vezető értékelése szövegesen történik, amelyben értékelni kell a vezető stratégiai feladatokat ellátó, minőségpolitikai, oktatás-szervezési, kutatás-szervezési, humán erőforrás-gazdálkodási, kapcsolatépítési, gazdálkodási, igazgatás-szervezési tevékenységet. Egyéb szervezeti egységek vezetői tevékenységének értékelése 145. §
(1)
A nem oktatási szervezeti egységek vezetőinek vezetői tevékenységét a vezetői megbízás lejártát megelőzően legalább három hónappal a csatolt munkaköri leírásban foglaltak alapján kell értékelni.
(2)
A szöveges értékelést az alábbiak szerint kell elvégezni: a közvetlen rektori irányítású vezetők értékelését a rektor, a kari szervezetekbe tartozó vezetőket a dékán.
(3)
A központi és kari egységekben, amennyiben a vezető legalább három éven keresztül oktatói munkakör mellett végezte a vezetői tevékenységet, kérésére az oktatói-kutatói tevékenységének értékelésére nem kerül sor.
103
Az értékelés eljárásrendje 146. § (1)
Az értékelő-bizottság elnöke az érintettől bekéri, illetve a nyilvántartások alapján beszerzi az értékeléshez szükséges iratokat és nyilatkozatokat.
(2)
Az értékelő köteles biztosítani, hogy az érintett az értékelést megismerje, észrevételeket tegyen. Az átvételt igazolt módon átadott értékelésre vonatkozóan az érintett az átvételtől számított 8 napon belül nyilatkozhat. A határidő elmulasztása esetén jóváhagyottnak kell tekinteni.
(3)
Egyet nem értés esetén az érintett szóbeli egyeztetést kezdeményezhet. Az egyeztetés időpontját az elnök tűzi ki, nyolc napon belüli időpontra. a szóbeli egyeztetés alapján az értékelő véleményét vagy megváltoztatja, vagy fenntartja.
(4)
Véleménykülönbség esetén másodfokú bizottságot kell létrehozni. a bizottság három napon belül bekéri az értékelés alapjául szolgáló iratokat és nyilatkozatokat is nyolc napon belül döntést hoz. A döntés előtt az érintetteket meghallgathatja.
(5)
A jogorvoslat keretében hozott értékeléssel kapcsolatos döntés ellen főiskolán belüli további jogorvoslatnak nincs helye.
(6)
Az értékelés iratait a következő értékelésig befejezéséig a kézi irattárban kell őrizni, az értékelések egy példányát a közalkalmazott személyi anyagában kell elhelyezni.
XIX. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI Általános szabályok 147. § (1)
A főiskola közalkalmazottai nem létesíthetnek olyan munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amely a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörökkel összeférhetetlen.
(2)
A főiskola közalkalmazottai nyolc napon belül kötelesek bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha velük szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közalkalmazotti jogviszonyuknak fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülnek.
(3)
Amennyiben az összeférhetetlenség ténye bármely vezető tudomására jut, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül köteles írásban felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
104
(4)
Amennyiben a közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának tiltása, illetve a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
(5)
Amennyiben az összeférhetetlenség magasabb vezetői vagy vezető beosztással összefüggésben áll fenn, és a felszólítást követő harminc napon belül a vezető azt nem szünteti meg, a munkáltató köteles a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást azonnali hatállyal visszavonni.
(6)
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak más felsőoktatási intézményben nem tölthetnek be olyan munkakört, amellyel a főiskola érdekei sérülnének, különös tekintettel az akkreditációs követelményekre és feltételekre. A más intézményben vállalt ilyen munkakör esetében az érintett személynek a főiskolára történő kinevezés aláírása napjáig le kell mondania.
(7)
A főiskola teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottai nem vállalhatnak a főiskola alaptevékenységével megegyező tevékenységet ellátó intézményben magasabb vezetői és vezetői feladatokat. A más intézményben vállalt ilyen feladatról az érintettnek a kinevezés napjáig le kell mondania.
(8)
A főiskola teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottai nem vállalhatnak más intézmény doktori iskolájában törzstagságot.
(9)
A fentebb felsorolt korlátozások alól a főiskola rektora egyedi felmentést adhat. Döntéseiről tájékoztatni kell a Szenátust. A munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése és bejelentése 148. §
(1)
A főiskola a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatóval, kutatóval munkaköri feladatai ellátására munkavégzésére irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
(2)
Amennyiben a közalkalmazott munkaideje további jogviszonyban akár részben is azonos időtartamra esne, a jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. Ilyen engedély általában részmunkaidőre adható, figyelemmel a munkahelyen töltendő munkaidő tartamára.
(3)
A hozzájárulás megtagadásával szemben jogvita nem kezdeményezhető.
(4)
A főiskola közalkalmazottja köteles a munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a munkáltatónak előzetesen bejelenteni. Amennyiben a bejelentésből összeférhetetlenség állapítható meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója a további jogviszony létesítését megtilthatja.
(5)
A munkavégzésre irányuló (4) bekezdésben meghatározott további jogviszony létesítését megtiltó intézkedés ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.
(6)
Más felsőoktatási intézményben teljes munkaidőben oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, amennyiben írásos nyilatkozatában a másik intézményt 105
jelöli meg kedvezményezettként a költségvetési támogatás, illetve az intézmény működési feltételeinek megállapításánál, a főiskolán legfeljebb hatvan százalékos részmunkaidőben foglalkoztatható. (7)
A (6) bekezdésben foglalt írásbeli nyilatkozatot a tárgyévet megelőző és október 15-ig az oktatónak a Humán Erőforrás Irodára kell leadni.
XX. FEJEZET A KÖZALKALMLAZOTTAK FELELŐSSÉGE Fegyelmi és kártérítési felelősség 149. § (1)
Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeit szándékosan, vagy gondatlanul vétkesen megszegi.
(2)
A fegyelmi eljárás megindítására, lefolytatására, felfüggesztésére, illetve a fegyelmi eljárásban hozható érdemi határozatokra, a kiszabható fegyelmi büntetésekre, a jogorvoslatra és a határozat végrehajtására a Kollektív Szerződés függelékeként meghatározott külön szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)
A munkajogi kártérítési felelősség szabályait akkor kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségek megsértése következtében vagy a közalkalmazott, vagy a munkáltató kárt szenved.
(4)
A főiskola mindennemű vagyonában bekövetkezett csökkenés, amely a munkavállaló jogellenes, felróható magatartásával, tevékenységével és mulasztásával okozati összefüggésben következett be, jelen szabályzat alkalmazásában kárnak minősül. A kötelezettség szándékos megszegésével okozott kárért a közalkalmazott kártérítési felelősséggel tartozik.
(5)
A magasabb vezető vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.
(6)
A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke tizenkettő havi átlagkeresetéig terjedhet. Ugyanez a kártérítési mérték irányadó akkor is, ha a magasabb vezető a jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.
(7)
Hat havi átlagkeresetével felel az a közalkalmazott, aki azzal okoz kárt a munkáltatónak, hogy súlyosan megsérti a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályokat, elmulasztja vagy hiányosan teljesíti ellenőrzési kötelezettségét, vagy ha a kár olyan utasítás teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire a beosztott felhívta utasítója figyelmét.
(8)
A kártérítési felelősség alapjára, a szándékosság és gondatlanság fogalmára, a több közalkalmazott által együttesen okozott kárért való felelősség a megrongált, elveszett 106
vagyontárgy értékének megállapítására, a vétkességre tekintet nélküli felelősség szabályaira, a munkáltató kárigényének érvényesítésére a Mt. és a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A leltárfelelősség szabályai 150. § (1)
Leltárfelelősség megállapítására akkor kerülhet sor, ha létrejött a leltárfelelősségi megállapodás. Ilyen esetekben a közalkalmazott vétségére tekintet nélkül felel a megállapodásban rögzített anyagokért, eszközökért, amennyiben: a) a közalkalmazott kinevezési okmánya mellékleteként elkészített munkaköri leírás a leltárfelelősséget előírja, b) a közalkalmazott a leltár körzetébe tartozó vagyontárgyat szabályszerű átadó-átvevő leltárral átvette.
(2)
A leltárhiányért való felelősség esetén a gazdasági főigazgató határozza meg: a) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát, b) azoknak az anyagoknak, eszközöknek körét, amelyek után forgalmazási veszteség nem számolható el, c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, d) a leltárhiány meghatározásának szabályait, e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáltató munkáltatói kötelezettségeket.
(3)
A közalkalmazottat a leltárfelelősségről, annak feltételeiről a leltárfelelősségi megállapodás megkötésekor, illetve a leltáridőszak kezdete előtt tájékoztatni kell. A leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén az érintett munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni.
(4)
A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet.
(5)
Leltárhiány esetén a leltározást követő harminc napon belül meg kell indítani az eljárást. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő hatállyal jár. Amennyiben a keletkezett hiány okának megállapítása érdekében szabálysértési eljárás indul, az eljárás jogerős befejezéséről szóló határozatnak a munkáltatóval történt közlése napjától számított harminc napon belül lehet megindítani.
(6)
A leltározás részletes szabályairól külön szabályzat rendelkezik. Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás 151. §
(1)
A közalkalmazottak fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett vagy egymástól függetlenül érvényesül.
(2)
Amennyiben a munkavállaló közalkalmazott jogviszonyából eredő kötelezettségszegésnek vétkes megszegésével a főiskolának is kárt okozott, a fegyelmi és kártérítési eljárás együttesen is lefolytatható. 107
(3)
Az együttes fegyelmi-kártérítési eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
XXI. FEJEZET A KÖVETELMÉNYEK NEM TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI Eljárás feladatok nem teljesítése esetén 152. § (1)
Előzetes hozzájárulás beszerzésének, valamint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indíthat.
(2)
Fegyelmi vétség és károkozás, illetve leltárfelelősség nem teljesítése esetén együttes fegyelmi és kártérítési eljárást kell indítani.
(3)
Az alkotói szabadság idejére a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek nem teljesítésére a közalkalmazott a szabadság időtartamára folyósított távolléti díjat vagy egy részét vissza kell fizetnie. Súlyos mulasztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indíthat.
(4)
Az értékelési eljárásban bizonyítottan egyértelművé váló nem teljesítések az alábbi következményekkel járhatnak: a) fokozottabb teljesítmény-követelmények megfogalmazása, valamint azok teljesítésére ösztönző feladatok előírása, b) kereset-kiegészítés visszavonása, c) közalkalmazotti cím megvonása, d) belső áthelyezés más munkakörbe, e) fegyelmi eljárás megindítása, f) vezetői megbízás visszavonása, g) közalkalmazotti jogviszony megszüntetése.
(5)
A nem teljesítések következményei közalkalmazottakra és vezetőkre egyaránt vonatkoznak.
(6)
Közalkalmazottak vonatkozásában az eljárás lefolytatása az érintett vezetők kötelessége, vezetői érintettség esetében az eljárás kezdeményezése a kinevező kötelessége.
108
XXII. FEJEZET AZ EGYES MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK Oktatói, tudományos kutatói munkakörök és címek 153. § (1)
Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megszervezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(2)
A főiskolán létesíthető oktatói munkakörök: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai docens, egyetemi docens, d) főiskolai tanár, egyetemi tanár.
(3)
Oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek. A követelményekről külön szabályzat rendelkezik.
(4)
A főiskolán létesíthető tudományos kutatói munkakörök: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor.
(5)
A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele a miniszterelnöki, illetve köztársasági elnöki kinevezés. Főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor – munkaköri cím adományozása céljából – kezdeményezheti a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári kinevezést. Az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslat elkészítése előtt a rektor beszerzi a MAB szakértői véleményét. A MAB véleményében foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát a kinevezésre. A cím használatára addig jogosultak, amíg a miniszterelnöktől, illetve köztársasági elnöktől a felmentést meg nem kapják. A cím használatára jogosultak másik munkáltatónál is létesíthetnek oktatói munkakört újabb kinevezés nélkül.
(6)
Oktatók esetében a (5) bekezdésben foglaltak kivételével, megszűnik a munkaköri cím használatának a joga az alkalmazás megszűnésével.
(7)
Ha az oktató munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.
109
Oktatói, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás szabályai 154. § (1)
A főiskola külön szabályzata rendelkezik az oktatói, kutatói munkakörökbe történő kinevezés és az előlépés feltételeiről, illetve a folyamatos alkalmazás követelményeiről.
(2)
Az alkalmazás minimális feltétele tanársegédi munkakörben a doktori képzés megkezdése, adjunktusi munkakörben a doktorjelölti jogviszony létesítése. Ugyanezen követelmények alkalmazandók a tudományos segédmunkatárs és tudományos munkatárs alkalmazására is.
(3)
Külön szabályzat rendelkezik arról, hogy a főiskolai docensi, egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazáshoz tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori, valamint a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezés kezdeményezéséhez szükséges feltételek meglétéről a Szenátus milyen dokumentumok alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. A kinevezésre szóló javaslatot a rektor megküldi a fenntartónak. A kinevezés minimális feltétele doktori fokozat megléte.
(4)
Az egy évnél hosszabb időre szóló főiskolai docensi, egyetemi docensi, főiskolai tanári, egyetemi tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni.
(5)
A tanársegédi és adjunktusi munkakörre nyilvános pályázat vagy belső pályázat írható ki.
(6)
Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette a munkába állásának napjától számított: a) nyolcadik év elteltéig adjunktusi munkakör esetében, illetve b) tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot, c) huszadik év elteltéig a docensi munkakör követelményeit.
(7)
A (6) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésébe nem számít be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig: a) szülési szabadság miatt, b) gyermekgondozás céljából, c) kilencven napnál hosszabb ideig, közeli hozzátartozó ápolása céljából, d) keresőképtelen betegség miatt, e) külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás, f) szakmai tanulmányút miatt szünetel.
(8)
A határidő elteltével az oktató munkaviszonya a felsőoktatási törvény erejénél fogva megszűnik. A nemzeti felsőoktatási törvény erejénél fogva az egyetemi/főiskolai tanári munkakörben az oktató foglalkoztatásának lehetősége a hetvenedik életév betöltését követően megszűnik, de a cím tovább viselhető. Az egyetemi tanár, főiskolai tanár esetén a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult.
(9)
A Humán Erőforrás Iroda minden év január harmincegyedik napjáig elkészíti az érintett oktatók listáját, egyeztet az oktatási egység vezetőjével, beszerzi a határidő esetleges meghosszabbítását célzó bizonylatokat. Utóbbiak hiányában a rektor kiadja a
110
munkaviszony megszüntetésére jogorvoslatnak helye nincs.
vonatkozó
okmányt.
E
döntéssel
szemben
(10) A tanévenkénti követelmények teljesítésének nyilvántartása és ellenőrzése az alábbi eljárás szerint történik: a) a foglalkoztatási követelményrendszer, a kinevezési okmány, a munkaköri leírás alapján és az aktuális feladatok figyelembevételével minden oktató számára minden év szeptember harmincadikáig meg kell határozni a tanév feladatait az oktatás, képzésfejlesztés, kutatás és más tanszéki munka tekintetében, b) az éves feladatok teljesítését a tanév végén – június harmincadikáig – írásban értékelni kell, c) az éves feladat-meghatározás és értékelés – a vezető és az alkalmazott által aláírt – példányát június harmincadikán a tanszékvezető megküldi a Humán Erőforrás Irodára. A tanszékvezető egyúttal azt is közli, hogy mely oktatók esetében szükséges jogkövetkezményt alkalmazni, d) a c) pont szerinti tanszékvezetői javaslatokat a Rektori Tanács megtárgyalja és a rektor dönt a felmondás illetve felmentés kérdésében, e) A felmondásra, illetve felmentésre irányuló rektori döntés alapján a Humán Erőforrás Iroda az eljárást megindítja. (11) A rektor rendes felmondással, illetve felmentéssel – a MT-ben és a Kjt-ben meghatározottakon túl – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti: a) amennyiben az oktató nem teljesítette a foglalkoztatási követelményeket, b) amennyiben az intézményben megszűnik az oktató által oktatott tárgyak oktatása, illetve a korábban oktatott témákban a tanítási időre eső munkavégzés – két félév átlagában – legalább ötven százalékban már nem biztosítható és más tanszéken oktatói munkakört az intézmény nem tud számára felajánlani. Erről a rektor hat hónappal korábban írásban értesíti az oktatót. Tudományos minősítéssel bíró oktató esetén törekedni kell a minősítésének megfelelő területen való további alkalmazásához. c) amennyiben az oktató nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – a kinevezési okmányban, munkaköri leírásban előírt. d) amennyiben az oktató jelen szabályzatban meghatározott nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve a főiskola költségvetési támogatásának megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe. (12) Az egyetemi tanári és főiskolai tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszűnik, ha a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök az oktatót felmentette. (13) A rektor köteles kezdeményezni az egyetemi tanár és főiskolai tanár felmentését a) ha azt az érintett kéri, b) ha a tanárral szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, c) a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, d) ha az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (14) Az egyetemi/főiskolai tanárok, kutatóprofesszorok/tudományos tanácsadók, valamint a tudományosan minősített egyetemi/főiskolai docensek, tudományos főmunkatársak hatvankettedik évén túli foglalkoztatása kérdésében a hatvanegyedik életév betöltésekor
111
a tanszék/intézet javaslatára a kari tanácsnak javaslatot kell tenni, és erről a Humán Erőforrás Irodát és a rektort értesíteni kell. (15) Egyetemi/főiskolai tanár, kutatóprofesszor/tudományos tanácsadó teljes munkaidős közalkalmazotti munkaviszonya a hetvenedik életév betöltéséig fennmaradhat, a kar előterjesztése és a Szenátus döntése alapján, ha azt az intézmény/szak érdekei indokolják. (16) Amennyiben az intézmény a teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt a nyugállományba vonulása után nem kívánja fenntartani, vagy az egyetemi/főiskolai tanár nem kíván a teljes munkaidőben dolgozni, úgy kölcsönös érdekeltség esetén az alábbi címek és juttatások mellett részfoglalkoztatásuk biztosítható: a) egyetemi tanár, valamint habilitált főiskolai tanár további jogviszonyban (részfoglalkozású oktatóként) foglalkoztatható, az egyetemi tanári fizetés negyven százalékának megfelelő díjazással, b) egyetemi tanár, valamint habilitált főiskolai tanár magántanári címet kaphat, az egyetemi tanári fizetés negyven százalékának megfelelő díjazással, c) főiskolai tanár és egyetemi docens magántanári címet kaphat, a főiskolai tanári fizetés negyven százalékának megfelelő díjazással, d) kutatóprofesszor negyven százalékos díjazással, tudományos tanácsadó harminc százalékos díjazással tovább foglalkoztatható. (17) Tudományos minősítéssel rendelkező főiskolai docens, illetve tudományos munkatárs esetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni az alábbi alkalmazási feltételekkel: a) amennyiben mesterképzésben is részt vesz „címzetes egyetemi docens vagy címzetes főiskolai tanár” címmel, és a megfelelő beosztás részére járó fizetés harminc százalékával, b) amennyiben csak alapképzésben vesz részt „címzetes főiskolai tanár” címmel, és a főiskolai tanár részére járó fizetés harminc százalékával, c) tudományos munkatárs harminc százalékos fizetéssel. (18) A (16) és (17) bekezdésben meghatározott juttatás szerinti foglalkoztatás esetén az oktatói besorolás a Kollektív Szerződés 4. sz. mellékletében meghatározott tanításra fordított idő ötven százalékát kell teljesítenie az oktatónak. Tanári munkakörben történő foglalkoztatás szabályai 155. § (1)
Tanári munkakörben foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A tanári munkakör közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszony keretében is ellátható.
(2)
Tanári munkakörben közalkalmazottként történő foglalkoztatás esetén gyakornoki időt kell meghatározni, feltéve ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A gyakornoki idő tanári munkakörben három év. A szakmai gyakorlat több jogi viszonyban is megszerezhető, az így
112
megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek háromszázhatvanöt nap felel meg. (3)
A gyakornoki idő tartamába nem számít bele: a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, b) harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(4)
A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor elő kell írni. A gyakornoki idő alatt a közalkalmazottnak – a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg munkaköri leírás figyelembevételével – az alábbi szakmai kötelezettségeket kell teljesítenie. A gyakornok: a) ismerje a főiskola szervezeti és működési rendjét, foglalkoztatási követelményrendszerét, valamint képzési programját, b) ismerje a főiskola célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, c) a gyakorlatban mélyítse el a korszerű oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket, d) váljon alkalmassá a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő hallgatók egyéni fejlesztésére, e) ismerje meg a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait.
(5)
A gyakornokhoz az egység vezetője szakmai vezetőt rendel ki. A gyakornoknak és szakmai vezetőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy annak teljesítése mellett, rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. A követelmények számonkérésnek feltételei a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait a Kollektív Szerződés határozza meg.
(6)
A szervezeti egység vezetője tanévenként legalább egy alkalommal értékeli a gyakornok tevékenységét, az ismeretek elsajátítását, biztosítja a gyakornok számára a konzultációs lehetőségeket.
(7)
A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A szervezeti egység vezetője a minősítés elkészítésekor köteles a szakmai vezető javaslatát is figyelembe venni. A minősítés rendjét jelen szabályzat és a Kollektív Szerződés szabályozza.
(8)
A minősítésről a szervezeti egység javaslatára a rektor dönt. A minősítést a gyakornokkal ismertetni kell a Kollektív Szerződésben meghatározott módon.
(9)
A tanári munkakörben gyakornokként foglalkoztatott közalkalmazott nem foglalkoztatható tovább, amennyiben a gyakornoki idő lejártának hónapjában történt minősítése során „nem megfelelt” minősítést szerzett. Ebben az esetben a Kjt. erejénél fogva a gyakornok közalkalmazotti jogviszonya a minősítés ismertetését követő tizedik napon megszűnik.
(10) Nem köthető ki gyakornoki idő azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében, aki tudományos fokozattal (PhD, DLA) rendelkezik. (11) A tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a külön szabályzatban meghatározott tanításra fordított időt a munkáltató tizenöt százalékkal megemelheti vagy csökkentheti. 113
(12) A tanári munkakörben történő foglalkoztatás követelményeit külön főiskolai szabályzat határozza meg. Más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó külön szabályok 156. § (1)
Ügyvivő-szakértői munkakörbe lehet besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakképzettséggel rendelkező önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat, továbbá a főiskola funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú szakképzettséggel is rendelkeznie kell.
(2)
Ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító (felsőfokú szakképzést igazoló) bizonyítvánnyal, vagy alapfokozattal rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.
(3)
Pénzügyi-gazdasági munkakörök elsősorban a Gazdasági Főigazgatóságon, de indokolt esetben más szervezeti egységeknél is létesíthetők.
(4)
Műszaki-szakmai szolgáltató elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító (felsőfokú szakképzést igazoló) bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatókkutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági, vagy egyéb technikumokban szerzett ismereteket, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.
(5)
Ügyviteli alkalmazott elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, akit alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és az arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik.
(6)
A főiskola által fenntartott, gyakorlóiskolaként működő közoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakra a köznevelési törvény, továbbá a 138/1992. Korm. rendelet, valamint a 211/2007. sz. Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)
Könyvtáros munkakör ellátáshoz szükséges felsőfokú végzettség, alap- vagy mesterfokú szakképzettség, legalább alapfokú számítógép-használati ismeretek, azok önálló alkalmazásának képessége.
114
(8)
A képesítési feltételek, a szükséges iskolai végzettség megszerzése alól mentesül az a közalkalmazott, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultsága bekövetkeztéig kevesebb, mint öt éve van hátra.
(9)
Azon közalkalmazottnak, aki nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges feltételekkel, a kinevezési okmányban elő kell írni annak megszerzését legfeljebb öt éven belül. Alkotói szabadság 157. §
(1)
Az egyetemi tanár, főiskolai tanár, az egyetemi docens és főiskolai docens, valamint kutatóprofesszor: a) tudományos kutatás, illetve művészi alkotótevékenység végzéséhez, b) egyéni tudományos továbbképzéshez külön szabályzatban meghatározott feltételek szerint hétévenként alkotói szabadságra jogosult.
(2)
Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet, idejére távolléti díj jár. A munkáltatónak és az oktatónak, kutatónak megállapodásban kell rögzíteniük az elérendő célt és a mulasztás jogkövetkezményeit.
XXIII. FEJEZET A MAGASABB VEZETŐI ÉS VEZETŐI PÁLYÁZATOK A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra vonatkozó általános szabályok 158. § (1)
A magasabb vezetők megbízása nyilvános pályázat alapján történik. A pályázatot Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, és a főiskola weboldalán kell meghirdetni. A vezetői megbízásra vonatkozó pályázati felhívást a főiskola honlapján, valamint a tanszékeken, egységekben szokásos módon is nyilvánosságra kell hozni.
(2)
Magasabb vezetői és vezetői megbízásra – amennyiben jogszabály vagy főiskolai szabályzat másként nem rendelkezik –az a személy nyújthat be pályázatot, akinek a főiskolával közalkalmazotti jogviszonya van.
(3)
Egy személy egy időben legfeljebb egy magasabb vezetői és egy vezetői megbízást, vagy két vezetői megbízást tölthet be.
(4)
A magasabb vezetői és vezetői megbízások – ha törvény vagy főiskolai szabályzat másképpen nem rendelkezik – határozott időre, de legfeljebb 5 éves időtartamra adhatók.
(5)
A magasabb vezetői és vezetői megbízások több alkalommal, megszakítás nélkül is megismételhetők, kivéve a jelen szabályzatban meghatározott eseteket.
115
(6)
A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak esetében a megbízás ellátásának felső korhatára hatvanöt év. A magasabb vezetői pályázatok kiírásánál az oktatói pályázatoknál meghatározottak szerint kell értelemszerűen eljárni.
(7)
Amennyiben a magasabb vezetői, illetve a vezetői állás megüresedik – a pályázati eljárás lefolytatásáig – a rektor ideiglenesen több esetben három hónapos – de legfeljebb egy évig terjedő – vezetői megbízást adhat.
(8)
Sikertelen magasabb vezetői pályázat esetén: a) a korábbi vezetőt vagy helyettesét kell megbízni korlátozott munkáltatói és gazdálkodási jogkörrel, vagy b) a rektor az átruházott magasabb vezetői jogkört magához vonja. A rektor a főiskola bármely más magasabb vezetőjének – az adott szervezeti egység tekintetében – a magasabb vezetői feladatok ellátására ideiglenes megbízást adhat ki. A megbízott magasabb vezetőt a megbízásban tételesen felsorolt korlátozott munkáltatói és gazdálkodási jogkör illeti meg. Az ideiglenes megbízásban át nem adott jogkört a rektor gyakorolja.
(9)
Az ideiglenes megbízás az ismételt pályázat eredményes lezártáig tart. Az ideiglenes megbízással egyidejűleg a rektor köteles intézkedni újbóli pályázat kiírásáról.
(10) A rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok pályázatukkal egyidejűleg vezetői programot készítenek. A programot ismertetni kell a főiskola, illetve dékán esetében a kar dolgozóival. Rektori pályázat 159. § (1)
A rektori pályázati előkészítés intézményi és felügyeleti feladatainak ütemtervét a Emberi Erőforrások Minisztériuma határozza meg.
(2)
A rektorválasztással kapcsolatos intézményi feladatok megszervezéséért, ellátásáért a főtitkár felelős.
(3)
A rektori pályázatok szenátusi elbírálásának, döntésének előkészítésében két főiskolai bizottság működik közre: a Szenátus Tudományos Tanácsa, valamint a Szenátus által kijelölt eseti bizottság. A bizottság feladata a törvényességi feltételek vizsgálata. Az eseti bizottság állásfoglalását titkos szavazással alakítja ki. A bizottság véleményét az elnök fogalmazza meg. Amennyiben a bizottsági tag indokoltan nem tud részt venni a bizottsági ülésen, írásbeli véleményét figyelembe kell venni.
(4)
A Szenátus a Tudományos Tanács, valamint az eseti bizottság véleményének figyelembevételével titkos szavazással dönt a pályázati rangsorról.
(5)
A Szenátus döntését az elnök vagy – érintettség eseté – a főtitkár felterjeszti az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A rektorjelölt személyéről a fenntartó dönt. A főiskolán a rektor megbízására a miniszterelnök jogosult.
116
Egyéb magasabb vezetői pályázatok elbírálásának rendje 160. § (1)
A rektorhelyettesi megbízásokra a pályázatokat a rektor nyilvános külső, illetve belső pályázattal írja ki. A pályázatok értékelésére a rektor háromtagú Pályázatelbíráló Bizottságot hoz létre és felkéri a Tudományos Tanácsot a véleményezésre. A Szenátus véleményének ismeretében a megbízást a rektor adja ki.
(2)
A főtitkári megbízatás betöltésére a rektor nyilvános pályázatot hirdet meg. A pályázat elbírálására a rektor három tagú bizottságot nevez ki. A Szenátus a bizottság véleményének figyelembevételével véleményezi a pályázatot. A vélemények figyelembevételével a megbízást a rektor adja ki. A megbízás pályázat alapján több alkalommal megismételhető.
(3)
A gazdasági főigazgató és a belső ellenőrzési vezető pályázatainak értékelésére a rektor bizottságot hoz létre. A bizottság véleményének figyelembevételével a Szenátus állásfoglalásának meghallgatásával a rektor továbbítja a gazdasági főigazgatói, illetve a belső ellenőrzési vezetői pályázatokat a nemzeti fejlesztési miniszternek, aki a megbízást kiadja. A megbízás pályázat alapján több alkalommal megismételhető.
(4)
A dékáni pályázatot a rektor írja ki. A pályázatok elbírálására a rektor a kar oktatói, dolgozói közül három tagú bizottságot nevez ki azzal a megkötéssel, hogy az elnök csak egyetemi tanár vagy főiskolai tanár lehet. A bizottság állásfoglalásának és a kari tudományos bizottság véleményének ismeretében a kari tanács titkos szavazással véleményezi a pályázatot. A kari tanács határozatát a kari titkár felterjeszti a rektorhoz, aki a Szenátus véleményének ismeretében kiadja a megbízásról szóló okmányt. A dékáni megbízás pályázat alapján egy alkalommal meghosszabbítható.
(5)
A könyvtár főigazgatói beosztás ellátásával olyan teljes munkaidőben, közalkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatott személy bízható meg, aki szakirányú egyetemi végzettséggel, és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A pályázatot a rektor teszi közzé, a Nemzeti Közigazgatási Intézet internetes honlapján. A bizottsági vélemény figyelembevételével a Szenátus támogatásával a főigazgatót a rektor – mint a fenntartó képviselője – bízza meg. A megbízás pályázat alapján több alkalommal megismételhető.
(6)
A gyakorlóiskola vezetőjét a nevelőtestület, valamint a fenntartó képviseletében a Szenátus véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg. A megbízás visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.
(7)
A magasabb vezetői megbízáshoz a második vagy további meghosszabbítás esetén a Szenátus tagjai legalább kétharmadának támogatása szükséges. Tanszékvezetői, intézetigazgatói megbízás 161. §
(1)
Oktatási szervezeti egység vezetője csak egyetemi tanár, főiskolai tanár, illetve egyetemi docens vagy főiskolai docens lehet, azzal a megkötéssel, hogy a pályázati szakaszban –
117
intézeti tanszékvezető kivételével – nem tölt be egynél több vezetői megbízást. A megbízás pályázat útján többször megismételhető. (2)
A pályázat előkészítését és kiírását a rektor a dékán közreműködésével végzi, a beérkezett pályázatokat megküldi a dékánnak. A pályázatokat a főiskolán szokásos módon kell meghirdetni.
(3)
A pályázatok elbírálására a rektor háromtagú bizottságot jelöl ki, melynek elnöke a dékán, vagy helyettese, tagjai a rektor által felkért oktatók, valamint az érintett oktatási szervezeti egység egy oktatója.
(4)
Az oktatási szervezeti egységvezetői bizottság elnöke a pályázatokat tanszéki értekezleten, intézeti értekezleten ismerteti, ahol az egység főállású dolgozói titkos szavazással nyilvánítanak véleményt. A támogató javaslatok alapján alakul ki a pályázati rangsor.
(5)
A bizottság elnöke, valamint a kari tudományos bizottság elnöke a kari tanács előtt ismerteti a rangsor eredményét, illetve a bizottság véleményét, értékelését.
(6)
A kari tanács titkos szavazás alapján tesz javaslatot a rektornak a szenátusi előterjesztéshez. Szavazategyenlőség esetén, illetve ha egy jelölt sem kapta meg a kari tanács támogatását, újabb szavazást kell tartani. Kettőnél több pályázó esetében a második fordulón már csak a két legtöbb szavazatot kapott pályázót kell szavazásra bocsátani.
(7)
Amennyiben a szükséges szavazatot egyetlen pályázó sem érte el, a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani, és új pályázatot kell kiírni.
(8)
A kari tanács támogató véleménye birtokában a rektor a pályázatokat véleményezésre a Szenátus elé terjeszti. A Szenátus a pályázatelbíráló bizottság állásfoglalása, a kari tanács határozata, illetve a Tudományos Tanács álláspontját is figyelembe véve titkos szavazással hoz határozatot a vezetői pályázat támogatásáról.
(9)
A Szenátus határozatának figyelembevételével az oktatási szervezeti egységvezetői megbízásokat a rektor adja ki. Oktatási szervezeti egység vezetői megbízásának megismétlése 162. §
(1)
Az oktatási szervezeti egység vezetője vezetői megbízásának lejártát megelőzően hat hónappal az általa vezetett egység munkájáról szakmai beszámolót terjeszt a kari tanács elé. A kari tanács a beszámolót – legfeljebb harminc napon belüli újratárgyalás lehetőségével – átdolgozásra visszaadhatja. Megismételt vezetői pályázat benyújtásának feltétele a kari tanács által elfogadott beszámoló.
(2)
A korábbi vezető új pályázata ismétlésnek számít, kivéve az alábbi eseteket: a) a korábbi vezető legalább egy ciklus kihagyása után benyújtott újabb pályázata,
118
b) rendkívüli események kényszerítő hatása következtében létrejövő pályázatnélküli, ideiglenes vezetői feladatokkal megbízott időszak, továbbá amennyiben a vezetői időtartam nem több mint egy évre szól. (3)
A vezetői megbízás második és további megismétléséhez az illetékes kari tanács, illetve a Szenátus jelenlévő tagjai több mint kétharmados támogatása szükséges. Vezetői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok 163. §
(1)
Valamennyi magasabb vezető és vezető beosztás esetén a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy vezetői megbízás elnyerése esetén vele szemben a vonatkozó jogszabályokban rögzített összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, vagy a vezetői megbízás kezdetéig elháríthatók. A vezető nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni a rektornak, amennyiben vezetői megbízatása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülne.
(2)
A pályázat elbírálása során az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatot vizsgálni kell. Magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást kizárólag azon közalkalmazottak kaphatnak, akiknél az összeférhetetlenség nem áll fenn.
(3)
A magasabb vezető, vezető közalkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen: a) az olyan további munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, továbbá b) a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői megbízatás, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, illetőleg ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50 %. Ettől eltérően a magasabb vezető, illetve vezető nem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató, vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.
(4)
A főiskola magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottai és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan főiskolai társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a főiskola hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.
Magasabb vezetői és vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadása-átvétele 164. § (1)
A magasabb vezető, illetve vezető állású dolgozók a megbízás megszűnésekor kötelesek munkakörüket jegyzőkönyv felvétele mellett átadni, illetve megbízásuk első napján átvenni.
119
(2)
A munkakör átadás-átvétele a közvetlen felettes vagy képviselőjének jelenlétében történik. Az átadás-átvételről készített jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. Ebből egy-egy példányt az átadó és átvevő kap, egy példányt az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a) az átadás átvétel időpontját, az abban résztvevő személyek megnevezését, a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat, b) az átadott, folyamatban lévő konkrét ügyeket, az azokban teendő intézkedéseket, megjegyzéseket, különös tekintettel a kötelezettségvállalásokra, c) az átadás tárgyát képező okmányok, utasítások, munkaeszközök felsorolását (iratok, bélyegzők, kulcsok, eszközök, elektronikus dokumentumok), d) e-mail címek jogosultsága átadás-átvételének időpontját, e) az anyagi felelősséggel járó munkakörök átadásakor csatolni kell a leltárról készült jegyzőkönyvet, f) a munkakört átvevő dolgozó anyagi felelőssége tudomásulvételéről szóló nyilatkozatot, g) az átadó, illetve átvevő esetleges észrevételeit és aláírását.
(3)
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételénél, illetve aláírásánál jelen kell lennie az új vezető felett munkáltatói jogkört gyakorlónak, és a gazdasági főigazgató megbízottjának is. A jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevők aláírják. A jegyzőkönyv a gazdasági főigazgató megbízottjának ellenjegyzésével hiteles.
(4)
Az átadás-átvételi eljárást az átadó utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok átadásáról az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Ha a régi vezető megbízásának megszűnésekor még nincs új kinevezett vezető, a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt.
(5)
Amennyiben az átadás-átvételi eljárással összefüggésben az átadó vagy átvevő észrevételt tesz, a munkáltatói jogkört gyakorló és a gazdasági főigazgató megbízottai megkapják a jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát.
(6)
Amennyiben az észrevételek alapján indokoltnak látszik a rektor vagy a gazdasági főigazgató kezdeményezi szükséges intézkedések megtételét.
XXIV. FEJEZET KITÜNTETÉSEK, KITÜNTETŐ CÍMEK Általános rendelkezések 165. § (1)
A kitüntetések adományozása a főiskola közalkalmazottai olyan kiemelkedő tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerését szolgálja, amelynek eredményeiben kifejeződnek az intézmény céljaival, törekvéseivel való azonosulás és a megvalósítás folyamatában való áldozatkész részvétel, személyes példamutatás. A főiskola kitüntetést adományoz azon külső személyeknek is, akik sokat tettek a főiskola céljainak eléréséért.
120
(2)
A kitüntetések adományozása az intézményi demokratizmus széles körű megvalósulásával, a különböző szervezeti szinteken azonos értékelési elvek érvényesülésével történik. A kitüntetések adományozásának általános feltételei 166. §
(1)
A kitüntetésre történő felterjesztés alapfeltétele a teljes munkaidőben folyamatosan végzett magas színvonalú munka, esetenként kiemelkedő teljesítmény. Kivételesen indokolt esetben a további jogviszonyban foglalkoztatott személyek is javasolhatók elismerésre. Egyes elismerésekre a főiskolával foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyek is felterjeszthetők.
(2)
Különösen indokolt azon személyek esetében a kitüntetésre előterjesztés, akik több évtizedes kiváló munka, alkotó tevékenység után nyugállományba vonulnak.
(3)
Azonos adományozóhoz rendelhető kitüntetéseknél öt éven belül ismételt kitüntetésre felterjesztést nem lehet tenni, rendkívüli eseteket kivéve. Országos kitüntetésekre történő felterjesztés 167. §
(1)
A főiskola előterjesztésére jogszabályokban meghatározott feltételek alapján országos szintű szervek, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, miniszterek adományozhatnak kitüntetéseket.
(2)
Az önkormányzatok – általuk hozott rendelkezések alapján – kitüntetést adományozhatnak a főiskola alkalmazottainak közéleti, vagy szakmai tevékenységük elismeréseként.
(3)
A tudományos, társadalmi és civil szervezetek által adományozott kitüntetések eljárásrendje szerint – kérésükre – a főiskola javaslatot tesz.
(4)
A felterjesztések rendjét és a megítélt kitüntetéshez kapcsolódó intézményi juttatást külön szabályzat határozza meg. Főiskolai kitüntetések 168. §
(1)
A főiskolán adományozható kitüntetéseket és kitüntető címeket a Szenátus alapíthatja.
(2)
A főiskolán jelenleg adományozható díjak és kitüntető címek: a) Eszterházy Károly Főiskola Díszpolgára, b) Pro Academia Agriensi-díj, c) Pro Academia Agriensi Mecénás-díj, d) Pro Academia Juventutis-díj, e) Eszterházy Károly-emlékérem, 121
f) Jó tanuló, jó sportoló-díj. (3)
A kitüntetések leírását, adományozás feltételeit, és a kitüntetés átadásának ünnepélyes időpontját külön szabályzat határozza meg.
(4)
A főiskola karai kari kitüntetéseket alapíthatnak és adományozhatnak a kari tanács jóváhagyásával. Kari kitüntetések: a) Papp István-díj (BTK), b) Gárdonyi Géza-díj (BTK), c) A GTK Wekerle Sándor nívódíja (GTK), d) Somos Lajos-díj (TKTK), e) Kiss Péter-díj (TTK).
(5)
A Főiskolai Tudományos Bizottság az eredményes hallgatói tudományos munka elismeréseként alapította: a) Hallgató a hallgatókért-díjat, b) Hallgatók a tudományért díjat. A díjazottak személyére a Főiskolai Tudományos Diákköri Bizottság tesz javaslatot, melyet a kari tanácsok hagynak jóvá. A díjat évente négy hallgató kaphatja. A díjhoz ötvenezer forint ösztöndíj jár, melyet a Líceum Pro Scientiis Alapítvány ajánl fel.
(6)
A kari kitüntetések adományozásának rendjét a kari tanács határozza meg, az erről szóló szabályzatot a főiskolai kitüntetési szabályzat mellékletetekét kell kezelni. A főiskolán adományozható díszoklevelek 169. §
(1)
A díszoklevél adományozásának célja a főiskolán végzett hallgatók életútjának elismerése, diplomájuk megszerzésének jeles évfordulójáról történő ünnepélyes megemlékezés.
(2)
A főiskola díszoklevelet az alábbiak szerint adományoz a) arany díszoklevelet 50 évvel, b) gyémánt díszoklevelet 60 évvel, c) vas díszoklevelet 65 évvel, d) rubin díszoklevelet 70 évvel a végzés után.
(3)
A díszoklevél kiadásának eljárásrendjét külön szabályzat határozza meg. Kitüntetések nyilvántartása 170. §
(1)
A jelen szabályzatban felsorolt kitüntetéseket a Rektori Hivatal veszi nyilvántartásba, a szabályzatban meghatározott módon.
122
(2)
Azokat a kitüntetéseket, amelyek adományozását nem a főiskola javasolta, vagy nem a főiskola adományozta, a Humán Erőforrás Iroda tartja nyilván, a kitüntetett bejelentése alapján.
(3)
A főiskolai kitüntetések plakettjei, oklevelei, mappái alapjául szolgáló minták a Rektori Hivatalban, a kari kitüntetéseké a kari Dékáni Hivatalban találhatók.
(4)
Az át nem vett kitüntetéseket a Rektori Hivatalban, illetve az illetékes Dékáni Hivatalban kell őrizni az ismételt átadásig. Az összes kitüntetésekről éves bontásban a Humán Erőforrás Iroda elektronikus nyilvántartást vezet. A főiskolán adható kitüntető címek 171. §
(1)
Az oktatók, illetve óraadók részére az alábbi címek adhatók: a) Professor Emeritus/Emerita, b) magántanár, c) címzetes egyetemi tanár, d) címzetes főiskolai tanár, e) címzetes egyetemi docens, f) címzetes főiskolai docens, g) mestertanár, h) mesteroktató.
(2)
A kitüntető címek adományozásának eljárásrendjét külön szabályzat határozza meg. Kitüntetések, kitüntető címek visszavonása 172. §
(1)
Főiskolai kitüntetés, vagy kitüntető cím visszavonható attól a személytől, aki arra érdemtelenné vált. A visszavonásra az adományozást kezdeményező tehet javaslatot.
(2)
A visszavonásról az adományozás rendjének megfelelően a Szenátus, a rektor, a dékán, illetve a kari tanács dönt.
XXV. FEJEZET DÍJAZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Alapilletményre vonatkozó szabályok 173. § (1)
A főiskolán foglalkoztatott közalkalmazottak alapilletménye általában garantált illetménnyel megegyező.
123
(2)
A főiskolán tanári munkakörökben, oktatói kutatói munkát segítő munkakörökben, valamint egyéb munkakörökben foglalkoztatottak fizetési osztályba sorolását kormányrendelet határozza meg.
(3)
A főiskolán oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak havi rendszeres járandóságát az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani a Kjt. 2. sz. mellékletének alkalmazásával.
(4)
Tanári munkakörben foglalkoztatottak díjazását a kormány a pedagógus életpályáról szóló – külön törvényben meghatározott – fizetési fokozatok alapul vételével rendeletben határozza meg.
(5)
A főiskola más közalkalmazottainak díjazásánál a költségvetési törvényben meghatározott, a Kjt.1. sz. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.
(6)
A főiskola alkalmazottjának tárgyév március elsejétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi járandósága nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(7)
A rektor egyes közalkalmazottak esetében az általános gyakorlattól eltérő alapilletményt is megállapíthat. A garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiemelkedő vagy megfelelő teljesítményértékelést kapott. Az újonnan létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a teljesítményértékelés mellőzhető a garantált illetménynél magasabb illetmény megállapítására, feltéve, hogy egy év elteltével a teljesítményértékelést elvégzik. További eltérésre csak teljesítményértékeléssel kerülhet sor. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb illetménnyel való alkalmazás lehetősége nem vonatkozik az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítésére.
(8)
Ha a teljesítmény értékelésekor a közalkalmazott nem megfelelő vagy kevéssé megfelelő értékelést kapott, illetményét – a besorolás szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni. Illetménynövekedés, többletjárandóság 174. §
(1)
A főiskolán a Kollektív Szerződésben meghatározott módon illetménynövekedés illeti meg a tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítést a főiskolán indított alap- és mesterképzési vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve felsőfokú szakképzésben hasznosítja.
(2)
A főiskola alkalmazottai közül – Kollektív Szerződésben meghatározottak szerint – illetménypótlékban részesülnek a magasabb vezető és vezető beosztású alkalmazottak és helyetteseik.
124
(3)
A differenciáló jövedelemelosztás elveiről a követelmények teljesítésének értékeléséről, annak nyilvánosságáról, valamint a követelmények nem teljesítésének jogkövetkezményeiről külön szabályzat rendelkezik. Pótlékok, jutalom és prémium 175. §
(1)
A főiskolán adható pótlékokról a Kollektív Szerződés rendelkezik.
(2)
A munkáltató a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat jutalomban részesítheti. A jutalom összege naptári évenként nem haladhatja meg a közalkalmazott tárgyévi illetményének harminc százalékát.
(3)
A magasabb vezető, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott részére vezetői tevékenysége ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki. A prémium mértéke magasabb vezető megbízás esetén nem haladhatja meg az egy naptári évre számított illetményének tíz százalékát, vezető esetén öt százalékát.
(4)
A prémiumfeladat kitűzése és értékelése az alábbiak szerint történik. a) A kinevezési jogkör gyakorlója évente, legkésőbb március harmincegyedikéig prémiumfeladatot tűzhet ki, ha a vezető megbízása március harmincegyedike és szeptember harmincadika között történik, akkor a kinevezéstől számított harminc napon belül lehet prémiumfeladatot kitűzni. b) A prémiumfeladat kitűzésénél rendelkezni kell a teljesítési és értékelési határidőről. Az értékelésre november tizenötödike előtt nem kerülhet sor. A prémiumfeladat kitűzésekor meg kell határozni, hogy van-e lehetőség a feladatok részteljesítésére, és, hogy ez esetben a vezető jogosult-e a teljesítés mértékének arányos összegű prémiumra, valamint azt is meg kell határozni, hogy mekkora összegű prémium jár részteljesítés esetén. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön kell meghatározni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban kell értékelni. c) A prémiumot a feladat teljesítésének értékelését követően legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi illetménnyel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető.
(5)
Ha a vezető közalkalmazotti jogviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
(6)
A magasabb vezetők és vezetők esetében jutalom csak a szakmai feladataik ellentételezésére szolgálhat. A jutalom és prémium együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a tárgyévi illetményének harminc százalékát.
(7)
A vezetői tevékenységébe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban nem részesíthető.
125
Címek és kitüntetések esetén történő díjazás 176. § (1)
A közalkalmazotti címekhez adható címpótlék mértékéről, a vezetői pótlékokról a Kollektív Szerződés rendelkezik.
(2)
A kitüntető címekhez kapcsolódó juttatásokról a Kitüntetések és kitüntető címek adományozása című szabályzat rendelkezik.
(3)
A főiskola és a karok által adományozható kitüntetések odaítélése esetén járó anyagi elismerés összegét külön szabályzat határozza meg.
(4)
A díszoklevelek kitüntetettjeit, amelyekre a költségvetésről szóló törvény előirányzatot tartalmaz, személyi juttatás illeti meg. A juttatás egyedüli forrása maga az előirányzat. A személyi juttatás igénylése, annak felhasználása és az azzal való elszámolás a Tanulmányi és Információs Központ és a Gazdasági Főigazgatóság feladata. Azon díszoklevelek kitüntetettjeit nem illeti meg személyi juttatás, akikre a törvény nem tartalmaz előirányzatot.
XXVI. FEJEZET SZEMÉLYÜGYI ADATOK KEZELÉSEÉS NYILVÁNTARTÁSA A közalkalmazottakra vonatkozó nyilvántartás 177. § (1)
A közalkalmazottakra vonatkozó nyilvántartás rendszerét, a nyilvántartásra jogosultak körét és az adatkezelés szabályait a vonatkozó jogszabályok keretei között az Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat határozza meg.
(2)
A közalkalmazott a nyilvántartás naprakész állapotának biztosítása érdekében a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles a Humán Erőforrás Irodának közölni az alábbi adatváltozásokat: a) nevének, lakcímének megváltozását, b) magasabb végzettség, képzettség megszerzését, c) tudományos fokozat megszerzését, d) nyugdíjassá minősülésének időpontját.
(3)
A Humán Erőforrás Iroda a (2) bekezdésben felsorolt adatokról értesíteni köteles a Bércsoportot és a munkáltatói jogok gyakorlóját.
(4)
A közalkalmazott fenti kötelezettségeinek megsértéséért fegyelmi felelősséggel tartozik.
(5)
A főiskola az adatok kezelése során köteles az adatvédelmi rendelkezéseket betartani.
126
HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER
127
XXVII. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A hallgatói követelményrendszer hatálya 178. § (1)
Jelen követelményrendszer hatálya kiterjed a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszony mikor keletkezett, illetve valamennyi képzésre.
(2)
Azon hallgatók, akik tanulmányaikat a 2005. évi CXXXIX. törvény hatályba lépését követően létesítettek hallgatói jogviszonyt, és tanulmányaikat nem fejezték be, képzésükre a 2012. szeptember 1-ét megelőzően hatályos követelmények szerint fejezik be.
(3)
A doktori képzésre vonatkozó követelményeket külön szabályzat határozza meg.
(4)
Jelen követelményrendszert valamennyi képzési formában részt vevő oktatási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatás-szervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra.
(5)
A tanári mesterszakon folytatott tanulmányokra vonatkozó külön szabályoknak a megállapított közös szabályokkal összhangban kell állnia.
XXVIII. FEJEZET A TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI Felvétel, beiratkozás 179. § (1)
A főiskolán folyó képzésben való részvétel joga megilleti minden magyar állampolgárt, aki a képzésre felvételt nyert. A jelentkezés és a felvétel rendjét külön szabályzat határozza meg.
(2)
A képzésben való részvétel joga megilleti továbbá: a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket, b) az ország területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldi személyt, d) viszonossági elv érvényesülésének eseteit érintő személyt, e) szomszédos államokban élő, de magyar állampolgársággal nem rendelkező, kedvezménytörvény hatálya alá tartozó személyt, f) magát magyar nemzetiséginek valló harmadik országbeli állampolgárt a törvényben megfogalmazott korlátozással, g) EU kék kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárt.
128
(3)
A (2) bekezdésben felsorolt személyek tanulmányaikat magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott, vagy önköltséges formában folytathatják. A bekezdésben fel nem sorolt személy tanulmányait kizárólag önköltséges formában folytathatja.
(4)
A felvételi feltételeit illetően a nemzeti felsőoktatási törvény által meghatározottakon túl a főiskola további feltételeket állapíthat meg a mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre vonatkozóan azzal a megkötéssel, hogy azonos követelményeket köteles alkalmazni minden esetben függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.
(5)
A hallgatói jogviszony a felvételről, vagy az átvételről szóló döntés alapján beiratkozással jön létre. A beiratkozást megelőzően a hallgatóval hallgatói szerződést kell kötni.
(6)
A felvételt nyert hallgató abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert.
(7)
A főiskola külön szabályzatban meghatározott módon biztosítja a hátrányos helyzetű, a gyermeküket gondozó, fogyatékossággal élő valamint a nemzetiséghez tartozó személyek esélyegyenlőségét.
XXIX. FEJEZET A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI A képzési program 180. § (1)
A főiskolán a képzés a Szenátus által elfogadott képzési program alapján folyik. A képzési program az oktatott alapszakok, mesterképzési szakok, a doktori képzés, továbbá az osztatlan képzés rendszerét tartalmazza.
(2)
A felsőoktatási szakképzés és a 2005. évi CXXXIX. törvény alapján folytatott felsőfokú szakképzés a Szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A felsőfokú képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A képzési program tartalmazza a szakirányú továbbképzési szakok programját is. A tantervi egységek 181. §
(1)
A tanulmányok képzési tartalma tantervi egységekből, modulokról és tanegységekből épül fel.
(2)
A tantervi egységek meghatározzák a szakmai tanulmányi követelményeket. Ugyanazon tantervi egység több szak vagy más modul tantervében is szerepelhet, de lehetnek szakoktól független tantervi egységek is. 129
(3)
A tantervi egység leírásának minden esetben tartalmaznia kell: a) a tantervi egység megnevezését, b) azonosító és verziószámát, c) kreditértékét, d) képzési célját, e) szerkezeti összetevőit, a modulok típusától való esetleges eltérések azonosítását, f) tartalmának tömör leírását, g) felvételének és teljesítésének részleteit: előfeltételeket, a teljesítés és értékelés módját, h) meghatározott esetben a teljesítés esetén kapott tanúsítvány leírását, i) azon modulok listáját, ahol a tantervi egységet beépítették.
(4)
A tanterv és a képzési terv leírásában a tantervi egységek a fentieken kívül további meghatározottsággal is rendelkezhetnek. A tanegység 182. §
(1)
A főiskolán végezhető tanulmányok szerkezeti alapegysége a tanegység, amely valamely kurzus elvégzéséhez meghatározott, félévnyi konkrét tanulmányokkal vagy egyszeri tanulmányi cselekvéssel teljesíthető szakmai követelményeket jelent.
(2)
A tanegységek az alábbiak szerint különböztethetők meg: a) tevékenységhez tartozó típusa alapján lehet: kontaktórás: melyhez heti óraszámban meghatározott féléves időtartamú, oktató által vezetett tanulmányi foglalkozás járul, amely lehet előadás, gyakorlat, szeminárium, laboratóriumi foglalkozás, esetleg ezek kombinációja, kontaktóra nélküli, de órás tanegység: amelyhez csak összóraszámban meghatározott időtartamú tanulmányi foglalkozás tartozik, amely lehet szakdolgozati konzultáció, iskolai gyakorlat, vagy más forma, óra nélküli tanegység: melyhez nem tartozik foglalkozás, teljesítése egyszeri cselekménnyel történik, b) szakokhoz tartozása alapján lehet: szakos tanegység: amely egy vagy több szak, vagy modul tantervi követelményét képezi, nemszakos tanegység: mely szakoktól függetlenül jelenik meg a képzési kínálatban.
A modul 183. § (1)
A modul szakmai és oktatásszervezési szempontból összetartozás tantervi egységek rendszere. A modul tanegységeket és más modulokat is tartalmazhat.
(2)
A modulnak különböző változatai lehetnek: a) szakos modul: szak, szakirány, tanári szakterület, modul, specializáció, 130
b) önálló program, c) tantárgy. (3)
A modulok megnevezései az egyes szakok, szakterületek hagyományai, a képzési és kimeneti követelmények, illetve a tantervek alapján eltérhetnek, az eltérések azonosítása a képzési programban történik.
(4)
A modulokért felelős oktatási szervezeti egységeket és oktatókat az adott kar kari tanácsa jelöli ki.
A szak 184. § (1)
A szak valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom egységes rendszerét tartalmazó képzés, a rá vonatkozó képesítési követelményekkel, meghatározott oklevéllel záruló képzési tartalom rendszere.
(2)
A főiskola az alábbi típusú szakokon folytat képzést: a) alapszak, b) mesterszak, c) egységes osztatlan szerkezetű mesterszak, d) szakirányú továbbképzési szak.
(3)
A szak a főiskola képzési programjának része. A létesítésre irányuló javaslatról, az indításról, a szakért felelős oktatási szervezeti egységről a szak gondozásáért felelős kar előterjesztése alapján a Szenátus, a szakfelelős személyéről a kari tanács dönt.
(4)
A szak tantervéről, illetve a tantervhez és a szakért felelős oktatási egységben, és a szakért felelős személyében történő változásokról a szakfelelős oktatási szervezeti egység javaslata alapján a kari tanács dönt.
(5)
A szakért felelős oktatási szervezeti egység lehet: a) tanszék, b) intézet, c) kar.
(6)
A szakfelelős a főiskolával teljes munkaidejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező, az akkreditációs feltételeknek megfelelő személy lehet.
(7)
A tanári mesterképzési szakért felelős szervezeti egység a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, amely feladatát az egyes tanári szakképzettségek megszervezéséhez elvégzendő szakterületi modulokért felelős karokkal egyeztetve, munkamegosztásban látja el.
(8)
A tanárképzéssel kapcsolatos közös tevékenységek koordinációs feladatait a Tanárképző Központ és a Tanárképzési Tanács látja el.
131
Szakirány és specializáció 185. § (1)
A szakirány szakterületi ismeretekből álló olyan tantervi egység,melynek elvégzése speciális szakképzettséget eredményez, és a jogszabályok által lehetővé tett esetekben az oklevélben is megjeleníthető.
(2)
A specializáció egy szak szűkebb területéből ad bővített képzést, esetleg speciális szakképzettségen a szakon tanulmányokat folytató hallgatóknak.
A tanterv 186. § (1)
A tanterv egy adott szaknak a képesítési követelmények, illetve a képzési és kimeneti követelmények keretei között meghatározott követelményrendszere, amelyet a Szenátus hagy jóvá. A tanterv meghatározza a szak elvégzésének alapvető szakmai feltételeit, különösen: a) a tanulmányi és vizsgakövetelményeket, b) a modulok, tanegységek felsorolását, c) a záróvizsgára bocsátás és az oklevél kiadásának feltételeit.
(2)
A szak tantervén történő változás leghamarabb a következő tanév kezdetével válhat hatályossá. A tanterv változtatásáról a döntést legkésőbb a tervezett változtatás bevezetését megelőző május harmincegyedikéig kell meghozni. Ezen túl meghozott döntés csak a következő naptári évben kezdődő tanévtől alkalmazható.
(3)
A szakok tanterveit a Tanulmányi és Információs Központ a NEPTUN rendszerben tartja nyilván.
(4)
A tanterven végrehajtott változásokat az éves minőségügyi jelentésben értékelni kell. Az előfeltétel 187. §
(1)
A szakos tanulmányokban történő előrehaladás feltételeit a tantervben rögzített előfeltételi szabályok határozzák meg. A tantervi egység teljesítésének előfeltétele lehet más tantervi egység előzetes teljesítése. Ugyanannak a tanegységnek több előfeltétele is lehet. Az előfeltétel teljesítése alól a nemszakos hallgatók számára a tanegységfelelős engedélyével felmentés adható.
(2)
Az előfeltételes tanegység esetleges teljesítése az előfeltételek nem teljesítése esetén érvényét veszti, azt az illetékes Dékáni Hivatal a NEPTUN-ból törli.
132
A képzési terv 188. § (1)
A képzési terv a szak tantervének tanegységekre lebontott követelményrendszere, amely a szak tantervében meghatározott követelmények teljesítésének részletes szakmai feltételeit tartalmazza.
(2)
A szak képzési tervét a szakért felelős szervezeti egység javaslata alapján a szakfelelős előterjesztésére az illetékes kari tanács hagyja jóvá.
(3)
A képzési terv fejlesztését érintő változtatás leghamarabb a következő tanév kezdetén léphet hatályba.
(4)
A képzési tervet a Tanulmányi és Információs Központ a NEPTUN-ban tartja nyilván.
(5)
A képzési tervben végrehajtott változtatásokat a kari tanács évente értékeli.
A mintatanterv 189. § (1)
A mintatanterv a tanegységek félévekre történő felosztását tartalmazó, a főiskola által a tanegységek elvégzésének sorrendjére, valamint az elvégzés időbeli ütemezésére ajánlott tanulmányi rend.
(2)
A mintatanterv szerinti előrehaladással a hallgató a meghatározott képzési idő alatt egyenletes terhelés mellett befejezheti, úgy hogy minden tanulmányi követelményeknek eleget tehet.
(3)
A mintatantervtől a hallgató egyéni tanulmányi rend alapján eltérhet. A képzési formák, a képzés időtartama 190. §
(1)
A főiskolán a felvételi döntéstől függően tanulmányokat az alábbi formában lehet folytatni: a) teljes idejű képzés, nappali tagozaton, b) részidős képzésben levelező tagozaton, c) távoktatási formában.
(2)
A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti 5 napból álló tanítási hét keretében munkanapokon kell megszervezni.
(3)
A részidős képzés időtartama, a szakirányú továbbképzés kivételével a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet.
(4)
A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. 133
A felsőoktatási szakképzés és felsőfokú szakképzés 191. § (1)
A felsőoktatási szakképzés és felsőfokú szakképzés programját a képzésért felelős szervezeti egység előterjesztésére, az érintett karok kari tanácsai véleményének meghallgatásával a Szenátus fogadja el.
(2)
A felsőoktatási szakképzés és felsőfokú szakképzés indításáról a Szenátus dönt.
XXX. FEJEZET A TANULMÁNYOK JOGI KERETE Hallgatói jogviszony 192. § (1)
A főiskolán hallgatói jogviszony, vendéghallgatói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében lehet tanulmányokat folytatni.
(2)
A hallgatói jogviszony a főiskola és a valamely szakon tanulmányokat folytató hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben a főiskolát és a hallgatót kölcsönösen megilletik jogok és terhelik kötelezettségek, amelyeket jogszabályok, illetve főiskolai szabályzatok határoznak meg.
(3)
A hallgatói jogviszony alapján a hallgató jogosult az adott szakon – szabályzatok és tanterv által meghatározott módon – tanulmányokat folytatni. Ugyanakkor kötelessége tanulmányait megtervezni és tanulmányi kötelezettségének eleget tenni.
(4)
A hallgatói jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a főiskola köteles biztosítani a szak elvégzésének személyi és tárgyi feltételeit, valamint köteles a tanulmányok folytatásához szükséges információkat a hallgató rendelkezésére bocsátani.
(5)
A főiskola jogosult a jogszabályokban és főiskolai szabályzatban foglaltak alapján a hallgató személyes és tanulmányaira vonatkozó adatainak kezelésére, tevékenységének ellenőrzésére és értékelésére. A hallgatói jogviszony létrejötte 193. §
(1)
A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján a beiratkozással jön létre.
(2)
A beiratkozást megelőzően a hallgatóval hallgatói szerződést kell kötni.
(3)
A felvételt nyert hallgató abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert. A főiskola a felvételt nyert jelentkező számára 134
köteles biztosítani a beiratkozás, ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. (4)
Más felsőoktatási intézményben már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató kérheti átvételét a főiskolára. Az átvétel feltételeiről és az átvételi kérelmek elbírálásáról külön szabályzat rendelkezik.
(5)
A tanulmányok megkezdését követő félévekben a hallgató regisztráció keretében a NEPTUN rendszerben jelenti be, hogy az adott félévben kíván-e tanulmányokat folytatni. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak külön főiskolai szabályzatban meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e a tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban a hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. A hallgatói jogviszony szüneteltetése 194. §
(1)
A hallgatói jogviszony szüneteltetését az érintett személy az erre irányuló nyilatkozattal közli a főiskolával.
(2)
A hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt a hallgató tanulmányi kötelezettségeket nem teljesít, tanulmányi teljesítményre nem kötelezhető.
(3)
A szüneteltetés ideje alatt a hallgatót nem illetik meg a könyvtár, és ingyenes hallgatói szolgáltatások és hallgatói juttatások.
(4)
A hallgatói jogviszony szüneteltetésének egybefüggő időtartama nem lehet több kettő félévnél. A hallgató több alkalommal is élhet a jogviszonyának szüneteltetésével.
(5)
A főiskola engedélyezheti a hallgatói jogviszony hosszabb szüneteltetését is, illetve az első félév teljesítése előtt is, ha a hallgató önhibáján kívül nem tud eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek.
(6)
Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként határozott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától.
(7)
Ha a hallgató a szüneteltetés lejártát követően nem regisztrálja magát, hallgatói jogviszony megszűnik.
(8)
A hallgatói jogviszony szüneteltetését követően – amennyiben tantervváltozás történik – a szüneteltetés utáni időszakban a tanulmányaikat később kezdő hallgatókkal azonos követelmények alapján folytatja. A korábban megszerzett kreditek érvényességét a szakfelelős véleménye alapján a Kreditátviteli Bizottság határozza meg.
135
Vendéghallgatói jogviszony 195. § (1)
A főiskola hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató más felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszonyban folytasson résztanulmányokat, ha azt számára a fogadó intézmény lehetővé teszi.
(2)
A hallgató más felnőttoktatási intézményben vendéghallgatóként szerzett kreditpontjai a kreditátviteli szabályok szerint ismerhetők el. A hallgató leckekönyvébe a fogadó intézmény bejegyzést nem tehet.
(3)
A főiskola a résztanulmányok költségeit nem téríti meg.
(4)
Más intézmény hallgatója a főiskolán – intézményközi megállapodás hiányában – felnőttképzési jogviszony keretében folytathat tanulmányokat.
(5)
A vendéghallgató bekerül a főiskola nyilvántartásába. Tanulmányi ideje alatt tevékenységére érvényesek a főiskolai szabályzatok.
(6)
A vendéghallgatói jogviszonyra vonatkozóan külön szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Részismeretek megszerzésére irányuló képzés 196. §
(1)
A főiskolával hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket részismereti képzés céljából, hallgatói jogviszony keretében bármely kurzusra, modulra külön felvételi eljárás nélkül felveheti a főiskola.
(2)
A főiskolán a képzésre felvételi eljárás nélkül lehet beiratkozni a folyó képzések bármely kurzusára, moduljára. A képzésre bekerülés feltételeit külön szabályzat határozza meg.
(3)
A képzés önköltséges formában folytatható.
(4)
A főiskola a tanulmányi teljesítményről igazolást állít ki, az elvégzett kurzus, modul teljesítése a kreditátvitel szabályainak megfelelően felsőfokú tanulmányokba beszámítható. Felnőttképzési jogviszony 197. §
(1)
A főiskolán felnőttképzési jogviszony keretében folytathat felnőttoktatási tanulmányokat az önköltséges formában tanuló, illetve a főiskolával hallgatói jogviszonyban nem álló személy.
136
(2)
Az önköltséges képzésben részt vevő hallgató jogviszonya egyidejűleg felnőttképzési jogviszonynak minősül.
(3)
Felnőttképzési jogviszonyban a hallgatónak a főiskola biztosítja egy vagy több tanegység modul teljesítését. Nem engedélyezhető olyan modul felvétele, amely valamely szak mintatantermének első féléves tanulmányait lefedi. A hallgatói munkavégzés szabályai 198. §
(1)
A hallgató munkaszerződés által végezhet munkát, foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A hallgató az alábbi esetekben végezhet munkát: a) képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés során a főiskolán, a főiskola által alapított gazdálkodó szervezetben, vagy külső gyakorló helyen, b) a főiskola által létrehozott gazdálkodó szervezetben olyan esetekben, amikor a munkavégzés nem kapcsolódik a képzési programhoz.
(2)
A hallgatót díjazás illeti meg abban az esetben, ha a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat az egybefüggő hathetes időtartamot eléri. Ebben az esetben a munka díjazásának mértéke – legalább hetente – a kötelező minimálbér tizenöt százaléka. Amennyiben megállapodás erről másképpen nem rendelkezik, a díjat a szakmai gyakorló hely fizeti.
(3)
Amennyiben a hallgatói munkavégzés nem a képzés részeként történik, a hallgatót megállapodás szerinti díjazás illeti meg. A munkavégzés során a hallgató által létrehozott dolgokhoz, illetve szellemi alkotásokhoz fűződő tulajdonjog vagy vagyonjogok a főiskolára, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak. Ettől a szabálytól való eltéréshez külön megállapodás szükséges.
(4)
A gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók javára.
(5)
A doktorandusz hallgatók munkavégzésénél a hallgatói munkavégzés szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban a doktorandusz a főiskola oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető, b) a doktorandusz által végzett munka ideje nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, c) a munkaidő beosztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a hallgató vizsgázási és vizsgára történő felkészülési követelményeinek eleget tudjon tenni, d) a munkadíj összege nem lehet kevesebb, mint a minimálbér arányos része, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama kitölti a teljes munkaidejű foglalkoztatás ötven százalékát.
137
A hallgatói jogviszony megszűnése 199. § (1)
A hallgatói jogviszony megszűnhet: a) a hallgató kezdeményezésére, b) a tanulmányok befejeztével, c) a főiskola kezdeményezésére.
(2)
A hallgató kezdeményezésére szűnik meg a jogviszony, amennyiben: a hallgató bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát. A megszüntetés a bejelentés napján megtörténik. a hallgató tanulmányait nem folytathatja állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben, és nyilatkozik arról, hogy összköltséges formában nem kívánja tanulmányait folytatni.
(3)
Megszűnik a hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján.
(4)
Felsőoktatási szakképzésben abban az esetben, ha a tanulmányok folytatása közben a hallgató egészségileg alkalmatlanná válik tanulmányai folytatására, és a főiskolán nem folyik olyan szakképzés, amelyre a hallgató átirányítható lenne, vagy a hallgató nem kívánja tovább folytatni tanulmányait, illetve ha a hallgató a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiánya miatt nem tanulhat tovább. A jogviszony ezen esetekben a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
(5)
Meg kell szüntetni a hallgató jogviszonyát a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján: a) amennyiben a hallgató fizetési hátralékát nem egyenlítette ki, b) amennyiben a tartozását a rektor felszólítása után és a hallgató szociális feltételeinek megvizsgálása után hozott határozatot követően sem teljesítette fizetési kötelezettségét, c) amennyiben a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt feltétel megszűnik, d) fegyelmi határozattal történő kizárás esetén.
(6)
A főiskola egyoldalú nyilatkozattal szünteti meg hallgatói jogviszonyát annak a hallgatónak, aki: a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő harmadik alkalommal nem jelentkezik be a tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szüneteltetését követően nem kezdi meg tanulmányait, azzal a feltétellel, hogy kötelezettségének nem tett eleget és a Tanulmányi és Információs Központ tájékoztatta mulasztásának jogkövetkezményeiről, d) az azonos tanegységből összesen öt alkalommal tett javító és ismétlő javító vizsgát.
(7)
Nem szűnik meg a hallgatói jogviszony az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga időszak utolsó napján, amennyiben az alapképzést befejező hallgató az
138
alapfokozat megszerzését követően a soron következő félévre mesterképzésre felvételt nyert. (8)
A hallgatói jogviszony megszűnésekor a Tanulmányi és Információs Központ törli a hallgatót a hallgatói listából. A törlésről nem kell külön határozatot hozni, a törlést a hallgatói jogviszonyt megszüntető határozatban el kell rendelni.
XXXI. FEJEZET A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE Tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat 200. § (1)
A tanulmányi követelmények teljesítésének részletes szabályairól, a hallgatók teljesítményének értékeléséről, a tanulmányok elvégzéséhez szükséges tanegységek felvételéről, teljesítéséről, a kreditelismerésről, a szakmai gyakorlatok teljesítéséről, a végbizonyítvány kiállításáról, a záróvizsgáról és az oklevél kiadásáról jelen szabályzat részét képező külön szabályzat, a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik.
(2)
A doktori képzés szabályait, a doktori fokozatszerzési eljárás szabályait, a doktori fokozat odaítélésének részletes szabályait az Eszterházy Károly Főiskola Doktori Szabályzata állapítja meg. A hallgatók teljesítményének értékelése 201. §
(1)
A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítményét a főiskola a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli.
(2)
A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú minősítés, b) háromfokozatú minősítés, c) a főiskola által bevezetett, a főiskolai tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített más értékelési rendszer, amely biztosítja az összehasonlíthatóságot.
(3)
A főiskola a beiratkozáskor írásbeli tájékoztatót ad át a hallgatónak, amely tartalmazza tanulmányai folytatásához és megtervezéséhez szükséges információt.
(4)
A tanulmányok és a végbizonyítvány igazolására elektronikus leckekönyv szolgál.
(5)
A hallgató tanulmányi követelményeinek teljesítését a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon kreditben kell kifejezni. A képzésben történő előrehaladást a megszerzett kreditek összege fejezi ki. Kredit a tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető.
(6)
A kredit értéke nem függ a hallgató tudására adott értékeléstől.
139
(7)
A főiskola a hallgató részére biztosítja, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vegyen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.
(8)
Állami (rész) ösztöndíjas, illetve államilag támogatott képzésben a főiskola biztosítja, hogy a hallgató költségtérítés fizetése nélkül, egyéni tanulmányi rendjében az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.
(9)
A főiskolával hallgatói jogviszonyban álló hallgató tanulmányaihoz tartozó tárgyakat a főiskolán más képzésben, továbbá vendéghallgatóként más intézményben felveheti.
(10) A főiskola ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató ettől eltérhet, a krediteket a képzési időtől rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti. (11) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. (12) A megszerezhető krediteket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint el kell ismerni. A Kreditátviteli Bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény telesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet azzal a megkötéssel, hogy – a főiskolán folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése esetén is – a főiskolán legalább harminc kreditet köteles teljesíteni. (13) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményeket felmenő rendszerben lehet bevezetni. A vizsgák teljesítésének rendje 202. § (1)
A főiskola a tanulmányi és vizsgaszabályzatban határozza meg: a) a képzési időszakokat és azok belső ütemezését, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének szabályait, illetőleg az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének módját, b) a vizsgákra történő jelentkezésnek, a vizsgák megszervezésének és lebonyolításának a rendjét, c) a hallgató által összegyűjtendő kreditek számát, amely elegendő ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott képzésben folytathassa.
(2)
A felsőfokú szakképzésben külön szabályzatban meghatározott módon szakmai vizsgát kell tenni.
(3)
A hallgató tanulmányait felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(4)
A záróvizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezés módját, a megszervezés és lebonyolítás rendjét, az eredmények kiszámítási módját a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza 140
meg. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a főiskolával szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (5)
Záróvizsgát a főiskola más felsőoktatási intézménnyel közösen is szervezhet.
(6)
A fogyatékossággal élő hallgató számára biztosítandó feltételekről a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik. Az oklevél, a bizonyítvány 203. §
(1)
A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga továbbá – más jogszabályi előírás hiányában – az előírt nyelvvizsga letétele. Az előfeltételek teljesítésének részletes szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg.
(2)
Az oklevelet, illetve bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül ki kell állítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.
(3)
Az oklevél közokirat, melynek kiadásáról, az abban feltüntetett adatokról, a nyilvántartásról a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik.
(4)
Nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában a főiskola igazolást állít ki a záróvizsga eredményes letételéről. Az igazolás szakképzettséget nem igazol. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartás készül.
(5)
A diploma különböző nyelveken kiadható a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint.
(6)
Alapképzésben és mesterképzésben a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közokiratnak minősülő oklevélmellékletet kell kiadni.
(7)
Az alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
(8)
Az intézmény felsőfokú szakképzésben végzett hallgató részére szakképesítést igazoló bizonyítványt és a hallgató kérésére bizonyítvány-kiegészítő lapot ad ki.
(9)
A felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának előfeltételét a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. Tehetséggondozás 204. §
(1)
A főiskola biztosítja a kiemelkedő képességgel rendelkező hallgatók tudományos szintű felkészítését, hogy a korszerű ismeretek átadása járuljon hozzá a tudásalapú társadalom létrejöttéhez.
141
(2)
A főiskolán a hallgató tehetségének kibontakoztatását a minőségi oktatás, a tudományos diákkör és a szakkollégium segíti az alábbiak szerint: a) a minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató tehetségének kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget, b) a tudományos diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos, azon túlmutató tudományos és művészeti ismeretek elmélyítését, bővítését, a hallgatók kutatómunkáját, illetve alkotótevékenységét szolgálja. A tudományos diákköri tevékenység alkalmat ad a szakmai tudományos zsűri és az érdeklődő hallgatóság előtti érvelésre, vitára, felkészít a szakterület hazai és külföldi konferenciáin való szereplésre, illetve ösztönzést ad a kutatómunka további folytatására, c) a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.
(3)
A szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.
(4)
A főiskola a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének biztosításához mentorprogram keretében nyújt segítséget.
XXXII. FEJEZET HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK Besorolás képzési formába 205. § (1)
A főiskolán felsőfokú képzésben résztvevő hallatókat be kell sorolni állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas, vagy önköltséges képzési formába.
(2)
Egy személy felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben összesen tizenkét féléven át folytathat tanulmányokat állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzésben.
(3)
Amennyiben a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a szakon a képzési követelmények szerinti képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév lelhet.
(4)
A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a főiskola négy félévvel megnövelheti.
(5)
A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév.
(6)
Az adott szakon a képzési követelmények által meghatározott képzési időnél legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a hallgatónak az oklevél megszerzéséhez felhasználható tanulmányi ideje. Az adott szakon folytatott képzés idejébe a hallgató esetében be kell
142
számítani azon támogatási időszakot is, amelyet korábban igénybe vett bármely felsőoktatási intézményben. (7)
Amennyiben a hallgató az adott szakon az oklevelet a törvényben meghatározott határidőig nem szerezte meg, – amely nem lehet több, mint a képzési idő két félévvel meghosszabbított időtartama – tanulmányait a továbbiakban az adott szakon kizárólag önköltséges formában folytathatja, még abban az esetben is, ha a rendelkezésre álló összes támogatási időt még nem merítette ki. Önköltséges képzésben is csak abban az esetben vehet részt, ha a főiskola rendelkezik szabad kapacitással. Támogatott időpontok meghatározásánál figyelembe veendő körülmények 206. §
(1)
Az átsorolásnál figyelembe kell venni, hogy hallgató által igénybe vett támogatási időnek kell minősíteni minden olyan félévet, amelyre a hallgató bejelentkezett.
(2)
A támogatási idő meghatározásánál: a) nem kell figyelembe venni azt a félévet, amelyet a hallgató neki fel nem róható ok miatt, mint betegség, szülés, vagy más körülmény miatt nem tudott befejezni, b) nem kell beszámítani azt a félévet, amelyet a hallgató be tudott volna fejezni, de a felsőoktatási intézmény megszűnését követően az adott félévben tanulmányait nem tudta más felsőoktatási intézményben folytatni, c) nem kell figyelembe venni azon félévet, amelyet a megszűnt intézményben befejezett félévekről a hallgató tanulmányai folytatására választott másik intézmény nem ismert el.
(3)
Párhuzamos képzés folytatása esetén a támogatási időből le kell vonni a támogatott képzések számának megfelelő félévet állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgató esetében.
(4)
Amennyiben a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló összes törvény által megszabott lehetőségét, további tanulmányokat kizárólag önköltséges formában folytathat a felsőoktatásban. Átsorolás 207. §
(1)
A főiskola évente felülvizsgálja a különböző képzési formákban tanulmányokat folytató hallgatók teljesített követelményeit és a hallgató átsorolását meg kell tennie az alábbi esetekben: Önköltséges képzésre kell átsorolni azt a hallgatót: a) aki az utolsó két félévben állami (rész)ösztöndíjas besorolást kapott, b) hallgatói jogviszonya nem szünetelt, c) nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, d) illetve a tanulmányi és vizsgaszabályzatban ajánlott tanulmányi átlagot.
(2)
A főiskola méltánylást érdemlő esetben az átsorolástól eltekinthet. 143
(3)
Amennyiben a főiskolán állami (rész)ösztöndíjas létszámkeretre felvett hallgatónak megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére önköltséges hallgató léphet.
(4)
Önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató átsorolása állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átsorolása a hallgató ilyen irányú kérelme esetén akkor történhet meg, ha tanulmányi teljesítménye eléri a főiskolai szabályzatban meghatározott átlagot.
(5)
El kell bocsátani a szakról azt a hallgatót, aki az adott szakra meghatározott képzési idejét két félévvel meghosszabbított időszak alatt nem tudta megszerezni a tanulmányok lezárását igazoló végbizonyítványt.
(6)
A besorolás és átsorolás eljárásrendjét külön szabályzat határozza meg, amely jelen szabályzat részét képezi. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások 208. §
(1)
Állami (rész)ösztöndíjas, illetve államilag támogatott képzésben a hallgató térítésmentesen az alábbi szolgáltatásokat veheti igénybe: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, valamint a szakmai vizsga és a záróvizsga letétele, b) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, c) a főiskola létesítményeinek – könyvtár és könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, más képzési formákban egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás, f) a képzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, g) a főiskola által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel, h) a karrier tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat.
(2)
Az állami (rész)ösztöndíjas, illetve az államilag támogatott képzés keretében – eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában – a főiskola nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat.
144
Térítési díj fizetéséhez kötött szolgáltatások 209. § (1)
Az állami (rész)ösztöndíjas, illetve az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe a főiskolán. a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása, b) a főiskola eszközeivel előállított, a főiskola által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába került dolog, c) a főiskola létesítményeinek – könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatások kívüli körben, d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek, eszközeinek használata, e) kötelező, illetve a nemzeti felsőoktatási törvény alapján a főiskola által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés.
(2)
A főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott módon ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát fizetési kötelezettség terheli.
(3)
A térítéshez kötött szolgáltatások esetében a kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzat határozza meg. A térítési díj összege nem lehet magasabb az önköltségnél.
(4)
A szolgáltatások igénybevételének rendje vonatkozik a főiskolán vendéghallgatói jogviszonyban tanulmányokat folytató hallgatóra is.
(5)
A kollégiumban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott esetekben kérhető térítési díj.
XXXIII. FEJEZET ELJÁRÁS HALLGATÓI ÜGYEKBEN A hallgató jogai és kötelességei 210. § (1)
A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és a főiskolai szabályokban meghatározottak szerint: a) teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, b) kialakítsa tanulmányi rendjét, c) igénybe vegye a főiskolán elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat, d) személyes adottságainak, állapotának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.
(2)
A hallgató kötelessége, hogy: 145
a) teljesítse a főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa a főiskolai szabályzatokban, illetve a Kollégiumi szabályzatban foglaltakat, c) megtartsa a főiskola épületeinek, a főiskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze a rábízott eszközöket, óvja a főiskola létesítményeit, felszereléseit, d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, e) tiszteletben tartsa a főiskolai hagyományokat, ne sértse a főiskola jó hírnevét, f) tartsa tiszteletben a főiskola alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát, g) teljesítse tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettségét, így költségtérítéses képzésben költségtérítést fizessen. Hatáskör és illetékesség 211. § (1)
Hallgatói ügy minden olyan eset, bejelentés, amelyben a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben a hallgató jogait, illetve kötelességét érintő kérdésben meghatározott főiskolai személy vagy testület jár el. Nem tartoznak a körbe a fegyelmi és kártérítési ügyek.
(2)
A hallgató a főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől illetve a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. A tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen kizárólag akkor indítható eljárás, ha a döntés nem a főiskola által elfogadott követelményekre épült, vagy a döntés ellentétes a főiskola szabályzataiban foglaltakkal, továbbá ha megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(3)
A hallgatói ügyekben az a személy vagy szerv illetékes, amely ahhoz a karhoz tartozik, amelyhez a hallgató képzésben vesz részt.
(4)
A hallgatói ügyben eljáró az eljárás minden szakaszában köteles hatáskörét és illetékességét vizsgálni. Amennyiben hatáskör vagy illetékesség hiányát állapítja meg, haladéktalanul köteles az ügyet az illetékesnek átadni.
(5)
Ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nem állapítható meg, akkor eljáró szerv kijelölését kell kezdeményezni. Az eljáró szervet vagy személyt a rektor jogosult kijelölni, tizenöt napon belül.
(6)
A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az a személy: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) a döntéshozó vagy mulasztó személy közeli hozzátartozója, c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
146
Méltányosság 212. § (1)
Különleges méltánylást érdemlő körülmények esetén az illetékes vezető a hallgatói követelményrendszer bármely rendelkezésétől eltérően rendelkezhet, illetve határozhat.
(2)
Méltányossági jogkörben meghozott döntéshez a döntéshozó személy köteles kikérni az ügy tárgya szerint érintett oktatási szervezeti egységet, vagy oktató véleményét.
(3)
Az illetékes vezető különösen a hallgató családi és életkörülményeit befolyásoló rendkívüli és bizonyított tények, események esetén gyakorolhat méltányosságot.
(4)
Nincs helye a méltányosságnak: a) a felvételt elutasító határozat esetében, b) ha a hallgató saját felróható magatartása, vagy mulasztása miatt került rendkívüli helyzetbe.
(5)
A vezető méltányossági döntés keretében tanulmányok teljesítése alól felmentést nem adhat. Az eljárás megindítása 213. §
(1)
Hallgatói ügyben az eljárás hivatalból, vagy a hallgató kérelmére indulhat.
(2)
Hivatalból indul az eljárás, ha arra a főiskolát jogszabály vagy főiskolai szabályzat kötelezi.
(3)
A hallgató kérelmére akkor indul eljárás, ha a hallgató jogszabály vagy jelen szabályzat rendelkezése alapján a hallgató az eljárás megindítására jogosult.
(4)
A kérelmet az elbírálásra jogosult személyhez egy tekintetben kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a hallgató nevét, NEPTUN kódját, anyja nevét, szakját, továbbá a kart, amelyen képzésben vesz részt, b) a személyt vagy egységet, amelyhez a kérelmét intézi, c) a kérelem alapjául szolgáló jogszabályt, vagy szabályzati rendelkezést, d) a kérelem kifejtését, e) a kérelem alapjául szolgáló tényeket, és azok alapjául szolgáló esetleges bizonyítékokat, f) meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazást.
(5)
A kérelmet minden esetben tartalom szerint kell elbírálni, a kérelem téves megnevezése nem eredményezheti annak elutasítását.
(6)
A hallgatói ügyet harminc napon belül kell elintézni. Ezt a határidőt a rektor egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja.
147
(7)
Ha az ügy elintézésére kari tanács vagy a Szenátus hatáskörébe tartozna, a következő rendes ülésen kell tárgyalni. Az eljárásban való részvétel 214. §
(1)
A hallgató a kérelmét, beadványát személyesen, vagy postai küldeményként nyújthatja be.
(2)
A hallgató az eljárásban személyesen vagy meghatalmazottja útján jogosult eljárni.
(3)
Meghatalmazott csak 18 év feletti személy, ügyvéd vagy ügyvédi iroda lehet.
(4)
A hallgatói ügy elintézése során az iratot a hallgatónak kézbesíteni kell úgy, hogy azon az átvétel tényét rögzíteni kell.
(5)
Az üggyel kapcsolatosan meghallgatandó személyeket idézés kézbesítése révén lehet meghallgatni.
(6)
Az ügyben meghatározott határidőket pontosan be kell tartani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(7)
A határozathozatalt megelőző tanácskozásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(8)
Az első fokon eljáró személy vagy szerv döntését írásba foglalja.
(9)
A jogorvoslati kérelem tárgyában a főiskola az alábbi döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasíthatja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. Eljárás másodfokon 215. §
(1)
Másodfokú eljárás teljes körben a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik. Működését külön szabályzat határozza meg.
(2)
A bizottság méltányosságot nem gyakorol. A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.
(3)
A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság működését külön szabályzat határozza meg.
148
Eljárás semmis és jogsértő döntés esetén 216. § (1)
A hallgató ügyeiben intézményi hatáskörben, gyakorlati képzés során hozott, az egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés semmis.
(2)
A főiskolai eljárás keretében vagy a gyakorlati képzés szervezője által hozott döntés esetében a semmisség megállapítását a bíróságtól lehet kérni.
(3)
A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint. Ha ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, ha a döntéshozóval folytatott egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
(4)
A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.
(5)
A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(6)
Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti a jogsértés abbahagyását, elégtételre kötelezhet, illetve elrendelheti a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését.
(7)
A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
(8)
A jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott időpontig a főiskola az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének követelményeit köteles megszüntetni. Ellenkező esetben a bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztését harminc napon belül. A jogorvoslati jog különös esetei 217. §
(1)
Nincs helye a jelen szabályzatban foglalt jogorvoslatnak abban az esetben, ha a főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat.
(2)
A hallgatói jog sérelme esetén az érintett a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért, illetve igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot.
(3)
A hallgató az oktatási jogok biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a jelen szabályzatban meghatározott jogorvoslati eljárás indítási jogát – a bíróság kivételével – kimerítette.
(4)
A jogorvoslati eljárás indításának a joga kiterjed a felvételi eljárás főiskolai hatáskörbe tartozó cselekményeire és a beiratkozási eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.
149
XXXIV. FEJEZET HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A fegyelmi eljárás 218. § (1)
A kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő hallgatót fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítheti a főiskola.
(2)
A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) térítési és juttatási szabályzatban meghatározott juttatások csökkentése, illetőleg megvonása legfeljebb hat hónapra, a szociális támogatás kivételével, d) határozott időre – legfeljebb két félévre szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, mely időtartam alatt a hallgatói jogviszony szünetel, e) kizárás a főiskoláról, a hallgatói jogviszony végleges megvonásával.
(3)
A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire figyelemmel kell lenni.
(4)
Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. A tudomásszerzés időpontjának az számít, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárásra jogosult tudomására jutott.
(5)
A fegyelmi eljárás megindításáról, lefolytatásáról, a határozathozatalról külön főiskolai szabályzat rendelkezik.
(6)
Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig, illetve ha a hallgató meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges, legfeljebb az akadály megszűnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(7)
A fegyelmi eljárást rendes körülmények között egy hónapon belül be kell fejezni.
(8)
Végrehajtani csak jogerős ítéletet lehet.
(9)
A hallgatót a fegyelmi büntetés lejárta előtt – indokolt határozattal – mentesíteni lehet a kiszabott büntetés alól.
(10) A fegyelmi felelősségre vonás szabályait a kollégiumban és a kollégiumként működő diákotthonban is alkalmazni kell.
150
A hallgató kártérítési felelőssége 219. § (1)
Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a főiskolának, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, kártérítési felelősséggel tartozik.
(2)
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér egyszeri összegének ötven százalékát.
(3)
Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni.
(4)
A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli, mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. A főiskola kártérítési felelőssége 220. §
(1)
A főiskola, a kollégiumok, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói és kollégiumi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
(2)
A főiskola, a kollégiumok, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
(3)
Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása idézte elő.
(4)
A gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a hallgató hallgatói szerződést kötött. A hallgatói balesetek megelőzésének feladatai 221. §
(1)
A hallgatókat a beiratkozást követő tájékoztatók sorában baleset-megelőzési oktatásban kell részesíteni. Az oktatás feladata a biztonsággal, a testi épség megóvásával kapcsolatos ismeretek átadása, rendszabályok és viselkedési formák ismertetése.
(2)
A hallgatók oktatásában figyelmet kell fordítani különösen: a) a főiskola épületei környékén a közlekedési szabályok ismertetésére, b) a főiskola balesetvédelmi előírásaira, c) rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésére, a menekülés útvonalára, a 151
menekülés rendjére, a hallgatók kötelességeire a balesetek megelőzésével kapcsolatban, d) tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok során követendő szabályok ismertetésére, a baleseti veszélyforrásokra a kötelező viselkedés szabályaira, e) rendkívüli események bekövetkezésekor a követendő szabályokra. (3)
A főiskolai oktatói, kutatói a foglalkozásokon, gyakorlatokon kötelesek a rájuk bízott hallgatók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a hallgatókkal betarttatni.
(4)
A fokozottan balesetveszélyes főiskolai foglalkozásokat vezető oktatók balesetmegelőzési feladatait részletesen kell szabályozni munkaköri leírásaikban a főiskolai munkavédelmi utasítás alapján. Az intézkedés rendje baleset esetén 222. §
(1)
A hallgatót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni az alábbi intézkedéseket az oktatónak, illetve gyakorlatvezetőnek: a) a sérült hallgatót elsősegélyben kell részesíteni, szükség szerint orvost kell hívni, b) a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, c) minden hallgatói balesetet, sérülést, rosszullétet jelenteni kell a Dékáni Hivatalnak.
(2)
A balesetet szenvedett hallgatóval az elsősegélynyújtásban részt vevő személy csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozáshoz meg kell várni az orvosi segítséget.
(3)
A főiskolán történt minden balesetet a munkavédelmi vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
(4)
A hallgatói balesetekkel kapcsolatban a főiskola feladata: a) a balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, b) a nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó hallgatói balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a hallgatónak. A jegyzőkönyv egy példányát a főiskola őrzi meg.
(5)
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az oktatásért felelős miniszternek. Súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértőt kell bevonni.
152
NEGYEDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK
153
XXXV. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A képzés feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések 223. § (1)
A nemzeti felsőoktatási törvényben meghatározott felvételi rendszert első alkalommal a 2013/2014-es tanévre történő általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.
(2)
Alap-és osztatlan képzésben a törvényben előírt, meghatározott szintű nyelvtudást a felvétel feltételeként első alkalommal 2016 szeptemberében kell alkalmazni.
(3)
A felsőoktatási intézmények számára – a törvényben előírt – azonos szakokon folytatott képzések esetében egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket kötelesek meghatározni 2012. december 31-ig, melyek alapján első alkalommal a 2014/15-ös tanévre történő felsőoktatási jelentkezésekkel kapcsolatos felvételi eljárásban szervezhető szóbeli felvételi vizsga.
(4)
A tantervek felülvizsgálatának kezdő időpontja az öt évnél hosszabb ideje felül nem vizsgált tantervek esetében 2012. szeptember 1-je.
(5)
Azon szakokon, ahol a ciklusokra bontott osztott képzés továbbiakban osztatlan képzésben szervezhető meg, és a főiskola az alapképzési szakon és a teljes alapképzési szak beszámításával indított mesterszakon szakindítási engedéllyel rendelkezik, kezdeményezheti osztatlan képzés indítását.
(6)
A beiratkozást megelőző hallgatói szerződést a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatókkal első alkalommal a 2012/2013-as tanév első évfolyamára történő beiratkozást megelőzően kell megkötni.
(7)
Amennyiben az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltötték. Ez a rendelkezés azon hallgatóknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/16-os tanévben tesznek záróvizsgát.
(8)
A nyelvvizsga követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga követelmény teljesítése helyett a főiskola által előírt külön nyelvi vizsgát tesznek. Ezt a rendelkezést utolsó alkalommal a 2012/13-as tanévben sikeres záróvizsgát igazoló hallgatók vehetik igénybe.
(9)
2012. szeptember 1-jét követően az a hallgató, aki igazolja, hogy korábban költségtérítéses, vagy önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzést.
(10) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket változatlan szakmai feltételek és eljárások szerint kell befejezni.
154
(11) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. január 1-je után szerzett oklevéllel, vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb tanulmányokat, de nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítéses vagy önköltséges formában végezték, azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. (12) A főiskola Kreditátviteli Bizottsága határozza meg, hogy a korábban szerzett képzéseket milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését abban az esetben is el kell végezni, ha a korábbi képzés nem kreditrendszerben történt. (13) A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe legalább 30, legfeljebb 60 kredit számítható be. A beszámítást a Kreditbizottság határozza meg. (14) A 2005. évi felsőoktatási törvény szerinti felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések kifutó rendszerben legfeljebb a 2015/16-os tanévben fejezhetők be. 2013 szeptemberétől indíthatók a felsőoktatási szakképzési programok. (15) A 2005. évi felsőoktatási törvény szerint megkezdett doktori képzést a doktorandusz az előírt követelmények szerint fejezheti be. Az 1993. évi és 2005. évi felsőoktatási törvény alapján odaítélt doktori fokozatok egyenértékűek az új törvény által kiadott doktori fokozattal. (16) Az a személy is lehet doktorjelölt 2013. szeptember 1-jét követően, aki nem vett részt doktori képzésben, de mesterfokozatot szerzett, vagy pedig a képzés ideje alatt megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett lehet doktorjelölt is. Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések 224. § (1)
A Szenátus összetételét az új törvényben foglalt előírásoknak megfelelően 2012. december 31-ig kell átalakítani. Az átalakított testület 2013. január 1-től kezdi meg működését.
(2)
A Gazdasági Tanácsot a kormányrendeletben meghatározott módon a jogszabályban előírt határidőre átalakítani, összetételét és működési rendjét ennek megfelelően módosítani kell 2012. december 31-ig.
(3)
A Szenátus határozata alapján a BTK-n a kari oktatási szervezetek struktúrája az alábbiak szerint változik. A Történelemtudományi Intézet és tanszékei: az Ókor-és Középkori Egyetemes Történeti Tanszék, a Középkori és Újkori Magyar Történeti Tanszék, a Modernkori Magyar Történeti Tanszék 2012. augusztus 31-i hatállyal megszűnnek. Az intézetigazgató és a tanszékvezetők vezetői megbízása fenti határidőivel megszűnik.
(4)
2012. szeptember 1-i hatállyal új Történelemtudományi Intézet megnevezésű szervezeti egység létesül az alábbi megnevezésű tanszékekkel: Ókori és Középkori Történeti Tanszék, Kora Újkori Történeti Tanszék, Új és Jelenkori Történeti Tanszék. Az új 155
intézetigazgató és a tanszékvezetők megbízása 2012. szeptember 1-jei hatállyal történik meg. (5)
A Bölcsészettudományi Karon 2012. szeptember 1-jei hatállyal új intézet létesül Modern Nyelvek Intézete megnevezéssel. A 2012. augusztus 31-ig önálló tanszékként működő Amerikanisztika Tanszék, Anglisztika Tanszék, valamint Német Nyelv és Irodalom Tanszék oktatási egységek 2012. szeptember 1-től intézeti tanszékekként működnek tovább. Megszűnik a Francia Nyelv és Irodalom Tanszék. Az intézeten belül 2012. szeptember 1-jei hatállyal Frankofon Csoport megnevezéssel új szervezeti egység létesül. A tanszékvezetők a pályázati ciklus végéig betöltik vezetői megbízásukat. Az intézet élére 2012. szeptember 1-jei hatállyal megtörténik az intézetigazgató kinevezése.
(6)
Jelen szabályzat 32. §-ában meghatározott Tanárképző Központ szervezeti egység létrehozását az új tanárképzési struktúra hatálybalépéséig kell befejezni. Az új nemzeti felsőoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakítását és az ehhez kapcsolódó személyi feltételek biztosítását 2015. szeptember 1jéig kell teljesíteni.
(7)
Jelen szabályzatban az oktatóknál az nftv-ben előírt alkalmazási és előmeneteli feltételeket azon oktatók esetében is alkalmazni kell, akik 2012. szeptember 1-je előtt is közalkalmazotti jogviszonyban álltak a főiskolával. Amennyiben valamely oktató az új törvény követelményeinek nem felel meg, az új előírásokat 2015. szeptember 1-ig kell teljesítenie. A teljesítés határidejét a fenntartó egyedi felmentés alapján 2017. szeptember 1-ig meghosszabbíthatja. Amennyiben az oktató e határidőig nem teljesíti az előírt követelményeket, tovább oktatóként nem foglalkoztatható.
(8)
2013. június 30-án megszűnik a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján a második alkalommal is meghosszabbított rektori, rektorhelyettesi, dékáni megbízás, amely a hatvanöt éves életkoron túlnyúló időtartamra vonatkozott.
(9)
A főiskola azon magasabb vezetői, akiknek a 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései alapján történt a megbízásuk, és a törvény rendelkezései szerint megbízásuk több alkalommal meghosszabbítható, de a megbízás egy része a hatvanötödik éves életkor betöltését meghaladja, legkésőbb a hatvanötödik életév elérésének napjáig maradhatnak magasabb vezetői megbízásban.
(10) Azok a főiskolai közalkalmazottak, akik 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján, illetve ezen szabályok szerint később szereztek egyetemi doktori címet, azt továbbra is viselhetik. (11) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ” megjelölést. (12) Az 1997. december 31-ig az egyetemek által odaítélt doktori fokozat, illetőleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékűsége továbbra is érvényes az nftv. szerint. (13) Azok a főiskolai tanárok, akik az nftv. hatályba lépésekor jogosultak a professzori cím használatára, címüket továbbra is használhatják.
156
XXXVI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 225. § (1)
Jelen szabályzatot a főiskola Szenátusa 2012. június 27-i ülésén a 27/2012. (VI.27.) sz. határozatával elfogadta. A szabályzat 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. Az új szabályzathoz igazítva, és a változó jogszabályokkal harmonizálva a főiskolai szabályzatokat 2012. december 31-ig módosítani kell.
(2)
A 93. §-ban meghatározott, a pedagógusképzésre vonatkozó különös szabályok az új típusú tanárképzés indítását megelőzően lépnek hatályba.
(3)
A szabályzat hatályba lépésének napján 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti a 2006. június 7-én elfogadott főiskolai SzMSz.
(4)
Jelen szabályzat hatályba lépésének napján hatályát veszti a Pályázatokkal kapcsolatos eljárások szabályzata, valamint a Választott testületek ügyrendje című szabályzat.
(5)
Az SzMSz rendelkezéseihez igazodva a karok 2012. december 31-ig módosítják Szervezeti és működési rendjüket meghatározó szabályzatukat.
(6)
Az SzMSz részét képező főiskolai szabályzatokat az új jogszabályok megjelenését követően módosítani kell 2012. december 31-ig, illetve a jogszabályok megjelenését követően kilencven napon belül.
(7)
A Szenátus a 38/2012. (VII.16.) sz. határozatával módosította az 53. §-t, és a 125. § (a) pontját, valamint törölte az (e) pontját.
Eger, 2012. július 16.
Dr. Hauser Zoltán rektor
157
ÖTÖDIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK
158
AZ SZMSZ RÉSZÉT KÉPEZŐ FŐISKOLAI SZABÁLYZATOK I. RÉSZ
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND
Az Eszterházy Károly Főiskola Alapító Okirata Az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Bölcsészettudományi Kar Szervezete és Működési Rendje A Gazdaság- és Társadalomtudomány Kar Szervezete és Működési Rendje A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Szervezete és Működési Rendje A Természettudományi Kar Szervezete és Működési Rendje Az Eszterházy Károly Főiskola Szenátusának ügyrendje Szenátus mellett működő bizottságok A Gazdasági Tanács ügyrendje Minőségbiztosítási szabályzat A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum működési rendje Informatikai szabályzat Informatikai Biztonsági Politika Líceum Kiadó működési rendje Arculati elemek használata Iratkezelési szabályzat Központi Irattári Szabályzat Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat A Főiskola gazdálkodási szabályzata Számviteli politika Értékelési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Kötelezettségvállalási szabályzat Pénz és értékkezelési szabályzat Az EKF tulajdonában álló vagyon értékesítésére és az ahhoz kapcsolódó versenyeztetésre vonatkozó szabályzat Szabályzat a bevételes tevékenység rendjéről Leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak feltárása, hasznosítása és selejtezése Belső ellenőrzési kézikönyv FEUVE szabályzat Ellenőrzési nyomvonal A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Kockázatfelmérési- és kezelési szabályzat Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat Kincstári kártyák igénylésének és használatának szabályzata II. RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER Kollektív szerződés Oktatói, kutatói és tanári követelményrendszer Kitüntetések és kitüntető címek adományozása Szellemi tulajdon kezelési szabályzat Etikai kódex
159
III. RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER Képzési szabályzat Felvételi szabályzat Tanulmányi és vizsgaszabályzat Doktori szabályzat Kollégiumi szabályzat Hallgatói térítési és juttatási szabályzat Az oktatás hallgatói véleményezésének rendje Hallgatói jogorvoslati szabályzat A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési szabályzata Szabályzat a diákigazolvánnyal és az oktatói igazolvánnyal kapcsolatos feladatokról Előnyben részesítési szabályzat ERASMUS Szabályzat A Kepes György Szakkollégium Alapszabályzata Az Egri Roma Szakkollégium Alapszabályzata Diplomás pályakövetési rendszer szabályzata Alma Mater szabályzat
160
Az SZMSZ 1. sz. függeléke
AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ORGANOGRAMJA FHÖK
SZENÁTUS
Gazdasági Tanács
Közalkalmazotti Tanács
Rektor
Rektori Tanács
Szakszervezet Tanácsok, Bizottságok
Ált. és fejl. rektorh.
Intézményi Minőségbiztosítási Iroda
Oktatásfejl . rektorh.
Tud.és nem-
Gazdasági főigazgató
Főtitkár
zetk.rektor h. Oktatási és tudományos-kutatási szervezeti egységek
Bölcsészettudományi Kar
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Tanárképzési és Tudástechnológia i Kar
Természettudományi Kar
Intézetek
Intézetek
Intézet
Intézetek
Önálló tanszékek
Önálló tanszékek
Önálló tanszékek
Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport
Idegen Nyelvi Csoport Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Észak-Magyarországi Regionáli Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ
Szolgáltató szervezeti egységek
Tanárképző Központ
EGERFOOD Regionális Tudásközpont
Idegen Nyelvi Csoport Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ
Bryológiai Kutatócsopo rt Agria-Innorégió Tudáscentrum
Egyéb funkciót ellátó szervezeti egységek
Oktatási és Kutatási Bázisok
Rektori Hivatal
Gyakorlóiskola
Gazdasági Főigazgatóság
Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum
Belső Ellenőrzési Iroda
Líceum Kiadó
Humán Erőforrás Iroda
Kollégiumok, diákotthonok, szakkollégiumok
Informatikai Központ
Nemzetközi Kapcsolatok Központja Tanulmányi és Információs Központ
Projektiroda
A főiskola tulajdonában lévő gazdasági társaságok
EGERFOOD KFT.
INNOVATIONS KFT.
AGRIA TISZK
E*STELLA TANSZÁLLODA
Az SZMSZ 2. sz. függeléke
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA Kari HÖK
Kari Tanács
Kari Bizottságok
Dékán Dékáni Hivatal
Dékánhelyettes
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézetigazgató
Intézeti Tanács Tszv.
Intézeti tanszékvezetők
Intézeti tanszékvezetők
Intézeti tanszékvezetők
TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI INTÉZET
NYELV – ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET
MODERN NYELVEK INTÉZETE
ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK
Ókor és Középkori Történeti Tanszék
Világirodalom Tanszék
Amerikanisztika Tanszék
Ének-zene Tanszék
Kora Újkori Történeti Tanszék
Magyar Irodalomtudományi Tanszék
Anglisztika Tanszék
Vizuális Művészeti Tanszék
Új- és Jelenkori Történeti Tanszék
Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
Német Nyelv és Irodalom Tanszék
Filozófia Tanszék
Magyar Nyelvészeti Tanszék.
Frankofon Csoport
Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsop.
Az SZMSZ 3. sz. függeléke
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA Kari HÖK
Kari Tanács
Kari Bizottságok
Dékán
Dékánhelyettes
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti tszv-k
GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
Közgazdaságtan és Jog Tanszék Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék
Turizmus Tanszék Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék Szakmai Idegen Nyelvi Csoport Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsop.
Dékáni Hivatal Tanszékvezetők
ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék Politológia Tanszék
Az SZMSZ 4. sz. függeléke
TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR ORGANOGRAMJA Kari HÖK
Kari Tanács
Kari Bizottságok
Dékán
Dékánhelyettes
Dékáni Hivatal
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Igazgató Intézeti tanszékvezetők
MÉDIAINFORMATIKA INTÉZET
Informatika Tanszék Multimédia Kutató Laboratórium Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tsz. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tsz.
Tanszékvezetők
Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ
ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK
Andragógiai és Közművelődési Tanszék Neveléstudományi Tanszék Pszichológia Tanszék Szociálpedagógia Tanszék Kisebbségtudományi Tanszék
Mozgóképkultúra Tanszék Líceum Televízió
Idegennyelvi Csoport
Az SZMSZ 5. sz. függeléke
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA Kari HÖK
Kari Tanács
Kari Bizottságok
Dékán
Dékánhelyettes
Dékáni Hivatal
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Tszv-k
Tszv-k
Intézetigazgató
Tszv-k
MATEMATIKAI ÉS INFORMATIKAI INTÉZET
BIOLÓGIAI INTÉZET
ÉLELMISZERTUDO -MÁNYI INTÉZET
Alkalmazott Matematika Tanszék
Állattani Tanszék
Élelmiszerkémiai és Biokémiai Tanszék
Információtechnológiai Tanszék
Növénytani Tanszék
Kémiai, Borászati-kémiai és Borászati Tanszék
Matematika Tanszék
Növényélettani Tanszék
Számítástudományi Tanszék
Bryológiai Kutatócsoport Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Agria-Innorégió Tudáscentrum
Intézeti Tanács
Intézetigazgató
Intézeti Tanács
Tszv-k
Intézetigazgató
Tszv-k
FÖLDRAJZ ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET
SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET
Fizika Tanszék
Testkultúra-elmélet Tanszék
Földrajz Tanszék
Sportági Tanszék
Környezettudományi Tanszék
Sporttudományi és Módszertani Tanszék
Mikrobiológiai és Élelmiszertechnológia i Tanszék
„Varázstorony” Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ Idegennyelvi Csoport
Az SZMSZ 6. sz. függeléke
GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG ORGANOGRAMJA
Gazdasági Főigazgató
Gazdasági főigazgatóhelyettes
Munka- és tűzvédelmi vezető
Bérügyi és Munkaügyi Csoport
Pénzügyi és Keretgazdálkodási Csoport
Számviteli Csoport
Anyaggazdálkodási Csoport
Gondnokságok
Műszaki Osztály
Karbantartó műhely
Energetikus
Az SZMSZ 7. sz. függeléke
TANULMÁNYI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT ORGANOGRAMJA Dékáni Hivatalok
Főigazgató
Igazgató
Igazgató
Oktatásszervezési Centrum
Akkreditált Nyelvvizsga Iroda
NEPTUN Csoport
Felvételi Iroda
Hallgatói Centrum
Pénzügyi Csoport
Kortárs Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda
Tanulmányi Tanácsadó és Kollégiumi Iroda
Karrier és Gyakorlati Hely Koordinációs Iroda
Alumni és DPR iroda
Az SZMSZ 8. sz. függeléke
INFORMATIKAI KÖZPONT ORGANOGRAMJA
Médiainformatika Intézet
Informatikai Szolgáltató Centrum
Főigazgató
Ügyviteli Csoport
PC-Network Support
Az SzMSz 9. sz. függeléke
Szervezeti egységek részletes felsorolása I. A FŐISKOLA KÖZPONTI SZERVEZETI EGYSÉGEI 1. A főiskola szolgáltató szervezeti egységei Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Projektiroda Intézményi Minőségbiztosítási Iroda Kollégiumok Líceum Kiadó Informatikai Központ Oktatási és kutatási bázisok 2. Egyéb funkciókat ellátó szervezeti egységek Rektori Hivatal Gazdasági Főigazgatóság Tanulmányi és Információs Központ Belső Ellenőrzési Iroda Humán Erőforrások Iroda Nemzetközi Kapcsolatok Központja
II. A FŐISKOLA OKTATÁSI KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI A.) A FŐISKOLA KARAI 1. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR (BTK) Dékáni Hivatal Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Magyar Irodalomtudományi Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék Világirodalom Tanszék Történelemtudományi Intézet Ókor és Középkori Történeti Tanszék Kora Újkori Történeti Tanszék Új- és Jelenkori Történeti Tanszék
Modern Nyelvek Intézete Amerikanisztika Tanszék Anglisztika Tanszék Német Nyelv és Irodalom Tanszék Frankofon Csoport Önálló tanszékek Ének-zene Tanszék Filozófia Tanszék Vizuális Művészeti Tanszék 2. GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR (GTK) Dákáni Hivatal Gazdaságtudományi Intézet Közgazdaságtan és Jog Tanszék Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék Turizmus Tanszék Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék Szakmai Idegen Nyelvi Csoport Önálló tanszékek Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék Politológia Tanszék 3. TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR (TKTK) Dékáni Hivatal Médiainformatika Intézet Informatika Tanszék Oktatás- és Kommunikációtechnológiai Tanszék Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék Mozgóképkultúra Tanszék Önálló Tanszékek Andragógiai és Közművelődési Tanszék Neveléstudományi Tanszék Pszichológia Tanszék Szociálpedagógia Tanszék Kisebbségtudományi Tanszék Szolgáltató szervezeti egység Idegennyelvi Csoport Líceum Televízió
170
4. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR (TTK) Dékáni Hivatal Matematikai és Informatikai Intézet Alkalmazott Matematika Tanszék Információtechnológia Tanszék Matematika Tanszék Számítástudományi Tanszék Biológiai Intézet Állattani Tanszék Növénytani Tanszék Növényélettani Tanszék Élelmiszertudományi Intézet Élelmiszerkémiai és Biokémiai Tanszék Kémiai, Borászati kémiai, és Borászati Tanszék Mikrobiológiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Földrajz és Környezettudományi Intézet Földrajz Tanszék Környezettudományi Tanszék Fizika Tanszék Sporttudományi Intézet Sportági Tanszék Sporttudományi és Módszertani Tanszék Testkultúra-elmélet Tanszék Szolgáltató szervezeti egység Idegennyelvi Csoport Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ (Varázstorony) B.) A FŐISKOLÁN MŰKÖDŐ KUTATÁSI EGYSÉGEK EGERFOOD Regionális Tudásközpont Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (BTK) Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport (GTK) Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ (TKTK) Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport (TKTK) Multimédia Kutató Laboratórium (TKTK) Agria Innorégió Tudáscentrum (TTK) Bryológiai Kutatócsoport (TTK) Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (TTK)
171
