Dr. Engelberth István* NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE NAPJAINKBAN (HOGYAN SEGÍTHETI A SALGÓTARJÁNI FELSİOKTATÁS A VÁLSÁGBÓL TÖRTÉNİ KILÁBALÁST?)
Nógrád megye a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági átalakulásának vesztese. Ezt alapvetıen határozta meg a nehezen modernizálódó, az államszocialista múltból örökölt gazdasági szerkezet, és az ehhez illeszkedı társadalmi környezet. A fejlıdést jelentısen gátolja a kedvezıtlen gazdaságföldrajzi elhelyezkedés, és a fejletlen közlekedési infrastruktúra. A megoldás egyrészt egy jól elkészített, a térség adottságait figyelembe vevı fejlesztési koncepció elkészítése, másrészt ennek megvalósításához külsı (központi, és a jövıben uniós források) megszerzése, és ezek koncentrálása lehet. Az ilyen kedvezıtlen helyzetben lévı – gyakran határmenti – térségek fejlesztése minden eddiginél határozottabb kormányzati politikát is igényel a jövıben! A helyzetet az is rontja, hogy gyakran a központi intézkedések azok, amelyek nem segítik, hanem éppen hogy akadályozzák az elırelépést. Erre példa a hazai felsıoktatás átalakítását megcélzó törekvések, amelyek a salgótarjáni felsıoktatás megszőnését eredményezhetik. Nógrád megye hazánk második legkisebb megyéje. Területe 2544 km2, mely Magyarország területének 2,7%-a. Nógrád lakónépessége – a második legkisebb hazánkban – 216 ezer fı, melybıl csupán 45%-a él a megye 6 városában, a lakosság zöme 121 (2005) jellegzetes, a hegyek között meghúzódó aprófaluban él. A népsőrőség 87 fı/km2, ami alatta marad az országos átlagnak. A különféle statisztikai adatokat vizsgálva gyakran találkozunk azzal, hogy a különbözı mutatószámok terén a megyék rangsorát Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg zárja. Észak-keleti megyénknek azonban több elınye is van Nógráddal szemben. Szabolcs-Szatmár-Bereg székhelye Nyíregyháza a kilencvenes évektıl viszonylag gyorsan fejlıdı település. A százezer fıs lakosságot is meghaladó város a fejlıdést, a megújulást ösztönzı szerepe egyértelmő. Természetesen ez több tényezınek köszönhetı, melyek közül csak néhányat emelnék ki, ami Nógrád illetve székhelye, Salgótarján esetében hiányzik: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése – az M3-as autópálya meghosszabbítása – az elmúlt években az országos folyamatoknak megfelelıen kibıvülı felsıoktatás, az új gyakran tömegesen munkaerıt foglalkoztatni képes üzemek letelepülése következtében bıvülı helyi fogyasztás a napjainkban meghatározó szolgáltatási szektor fejlıdését is segítette. Nógrádban tehát hiányzik egy ilyen centrum, sajnos Salgótarján egyelıre ezt a „szerepet” nem tudja betölteni. Fejlıdése kétségtelenül jótékonyan hatna környezetére, a nógrádi kisrégiókra. Nógrád gazdasági és társadalmi életét, szerepét az országos munkamegosztásban évtizedekig döntı mértékben meghatározta az egyoldalú gazdasági szerkezet: a kıszén-termelés, az energia- és nyersanyagigényes, alacsony feldolgozottságú termékeket elıállító termelıi szféra jelenléte. A lakosság megélhetésében nagyon fontos szerepet játszott a mezıgazdasági termelés is. Ugyan a természeti feltételek hazánk más táján kedvezıbbek, mégis a megye gazdaságának meghatározó tényezıje volt ez. Az említett gazdasági ágak szerepe a kilencvenes években országosan is erıteljesen csökkent, és ez folyamat – számos következményeivel együtt – nem kerülte el megyét sem. Nógrád *
BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarjáni Intézet, Közgazdasági és Módszertani Intézet - Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály, fıiskolai adjunktus, PhD. 67
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … gazdasága már a nyolcvanas években súlyos hatékonysági és strukturális válságba került. Ezt a szocialista gazdasági rendszer csak rövid ideig tudta palástolni, és a gazdasági–társadalmi átalakulással együtt a nehézségek elemi erıvel törtek a felszínre. Az egyoldalú termelıi szféra következménye volt, hogy a megye gazdaságának válsága hazánk más területeihez képest viszonylag korábban (a nyolcvanas évek közepén) elkezdıdött, jelentısebb mértékő volt, és idıben is tovább tartott – tart napjainkban is. A kilencvenes évek második felében a gazdaság mutatói egyre kedvezıbb értéket mutattak, azonban ezt a nógrádi tendenciák nem mindenben tükrözték vissza, így növekedett a megye elmaradottsága, lemaradása hazánk más területeihez képest. A súlyos gazdasági válság vezetett ahhoz, hogy Nógrád – bár a szocialista években a közepesen fejlett megyék táborához tartozott – a kilencvenes évek végén az egy lakosra jutó bruttó hazai terméket tekintve az utolsó helyen állt a megyék közötti rangsorban.
1. ábra Egy lakosra jutó GDP 2004-ben (ezer forint, mellette az országos adat százalékában) 1. táblázat Összefoglaló adatok Nógrád megye gazdasági helyzetérıl (2004)1
Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron
M Ft
Érték vagy mennyiség 215
Egy lakosra jutó GDP Alkalmazásban állók havi nettó keresete Munkanélküliségi ráta Ipari termelés értéke Egy lakosra jutó beruházások értéke Külföldi érdekeltségő vállalkozásokban a külföldi érdekeltség értéke K+F létszám*
E Ft Ft % Mrd Ft Ft Mrd Ft
983 80 888 9,4 141,3 134 447 35,4
20. 15. 18. 20. 20. 19.
fı
15
20.
Megnevezés
Egység
Nógrád helye a megyék rangsorában 20.
* A kutató-fejlesztı munkára fordított munkaerı arányában a teljes munkaidejő dolgozókra átszámított adat.
Salgótarján gazdasági-társadalmi válsága napjainkban tovább tart, mivel talán egyetlen megyeszékhely, mely nem tudta kihasználni a rendszerváltoztatásban rejlı lehetıségeket. A nyolcvanas évektıl a városra és a megye keleti részére oly jellemzı, a gazdasági és társadalmi struktúrákat alapvetıen meghatározó nyersanyag- és energiaigényes nehézipar épült le. A szerkezetváltás elmaradt, így hatalmas munkanélküliség vált jellemzıvé a településen. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol a nyilvántartott álláskeresık aránya magasabb (19,8%, 2007. december), mint a megyéjében (16,9%). 1
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Nógrád Megyei Statisztikai Évkönyv, 2004.
68
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … A kilencvenes években, illetve a XXI. század küszöbén nem sikerült a kialakult helyzeten változtatni, új ipari illetve gazdasági struktúrával pótolni a leépült nehézipart. Ennek következményeként a település népességmegtartó ereje gyenge, sokan elvándoroltak a városból, illetve a távolban továbbtanuló fiatalok nem térnek vissza szülıföldjükre. Az elvándorlás, illetve a „távolban maradás” – mivel szaktudásukkal élni tudnak – leginkább azt a „középosztályt” érinti, amely egy település szellemi illetve gazdasági életét alapvetıen meghatározza. A napjainkban érvényesülı régiós törekvések ugyan csak nehezítik a város helyzetét. A helyben leépülı közhivatalok ugyancsak ezt a viszonylagosan jó vásárlóerıt illetve szellemi tıkét jelentı réteget „csapolják meg”. A salgótarjáni felsıoktatás esetleges megszőnése szintén jól jellemzi ezt a folyamatot. Egy olyan – természetesen meglehetısen kisszámú – 30-40 fıs réteg, egy olyan „tudásbázis” tőnhet el a település és Nógrád életébıl, amely egy esetleges fejlıdés segítıje, szellemi háttere lehetne a késıbbiekben. A végeredmény egyértelmőnek tőnik. Csökkenı lakosságszám, a helyi fogyasztás szőkössége, a megfelelı számú és intellektussal rendelkezı középosztály hiánya, a megyeszékhelyi rang kiüresedése (ld. régiós rendszer kiépülése) következtében Salgótarján egy „hétköznapi” határmenti kisvárossá válhat. A salgótarjáni felsıoktatás helyzetének vizsgálata a 2007. évi felvételi eredmények alapján különösen aktuálissá vált. Az oktatáspolitika által véghez vitt változtatások, az állami finanszírozású hallgatók számának csökkentése, valamint az egységes, szakonkénti „ponthatárrendszer” jól láthatóan veszélybe sodorta a vidéki intézményeket, elsısorban a hazai középvárosok fıiskoláit. Ugyanakkor ezek az intézmények nem csak hallgatókat oktatnak, hanem kutatásokat végeznek, munkahelyeket teremtenek, és felpezsdítik a vidéki városok kulturális, valamint szellemi életét. A 2007-es felvételi eredmények alapjaiban sodorták veszélybe a helyi felsıoktatást – pontosan egy elmaradott megyében. A Budapesti Gazdasági Fıiskola salgótarjáni karán 2006-ban 84 pont volt a bekerülési ponthatár, azonban az új pont-meghatározási rendszer azt 120 fölé emelte. Az eredmény az, hogy még 2006-ban 192 hallgató kezdhette meg a tanulmányait az intézményben, addig 2007-ben mindössze 34 fıt sikerült felvenni a július 25-i pontmeghúzás után. Történt ez mindamellett, hogy 2006-hoz képest alig csökken valamelyest a tarjáni fıiskolára jelentkezık száma. (Míg országosan kb. 20%os volt a visszaesés, addig itt mindössze 4%-os.) A nyári pótfelvételi eljárással együtt 84 elsıéves hallgató kezdte meg tanulmányait, ami kb. 100 fıvel kevesebb az elızı tanévi számnál. Meglátásom szerint az új rendszerben több ponton súlyosan sérül a napjainkban megfogalmazott esélyegyenlıség elve. 1) A 2007-es 120 pontos felvételi határ gyakorlatilag azt jelentette, hogy egy kitőnı középiskolai eredménnyel és érettségivel rendelkezı diák – ugyan emelt szintő érettségi és nyelvvizsga nélkül – de nem tudott az államilag finanszírozott képzésbe bekerülni pénzügy és számvitel illetve gazdálkodási és menedzsment szakon. A tarjáni intézmény a helyi sajátosságokból adódóan – elmaradott társadalmi és gazdasági struktúrák – a hátrányos helyzetőeknek biztosíthatta a kiugrási lehetıséget. Így azok a vidéki, jó képességő és eredményő – jobbára 100-120 felvételi ponttal rendelkezı – diákok nem kerülhettek a felsıoktatásba állami finanszírozással, akiknek a család szociális és jövedelmi helyzete meghatározta tanulmányi lehetıségeit, eredményeit. (Természetesen a fıiskolának lehetısége van költségtérítéses hallgatók felvételére. Azonban ezt alapvetıen korlátozza a fıiskola „beiskolázási körzetének” – Nógrád megye illetve az északmagyarországi és az észak-alföldi régió – elmaradott társadalmi környezete.) 2) Az elmaradott térségek felzárkóztatásának „elvét” sérti az, ahogyan az új felvételi rendszerrel gyakorlatilag az állam újraosztja a forrásokat. Hiszen az állami finanszírozású hallgatók a fıvárosban összpontosulnak, így ez a hallgatói normatíva elsısorban a fıvárosba jut, még a vidék csökkentett forrást kap. Azaz a korábbi állapothoz képest forráskivonás történik a szegény vidéktıl a fıváros felé. Ez a kiesés a 2007/2008-as tanévben megközelítıleg 35 M Ft-ot jelent a tarjáni felsıoktatásban. 69
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … HALLGATÓI LÉTSZÁM A tarjáni fıiskola egyik jelentıs gondja a hallgatói létszám biztosítása. Ebben az intézmény jelentıs hátrányokkal rendelkezik, a konkurens felsıoktatási intézményekhez képest. A Salgótarjáni Intézetbe jelentkezık összes létszáma tartósan a PSZF-kari jelentkezések 7%-át teszi ki. Az utóbbi években a jelentkezık számának csökkenése erıteljesebb, mint a kar egésze esetében. A 2006/2001-es bázis index 56%. Hasonló csökkenést mutatnak azonban a térség más intézményei, pl. Szolnok (58%), Gyöngyös (54%) is. Azonban ezek a fıiskolák Napjainkra nagyon jelentısen megcsappant az új fıiskolai hallgatók száma. 2001-hez képest 2007-ben már 90%-kal kevesebb hallgatót tudott felvenni az intézet!
2. ábra A salgótarjáni fıiskolára jelentkezett és felvett hallgatók száma 2001-2007 (fı)2 VONZÁSKÖRZET A fıiskola vonzáskörzete elsısorban a Dunától keletre lévı megyékre, és elsısorban az északmagyarországi és az észak-alföldi régióra terjed ki. Magyarországon 2004 óta – ebben az esztendıben adták be legtöbben továbbtanulási lapjaikat – folyamatosan csökken a felsıoktatásba jelentkezık száma. A jelentkezık számában bekövetkezett visszaesés „tükrözi” a régiók gazdaságitársadalmi helyzetét. A nehéz sorsú régiókban nagyobb mértékő ez a visszaesés. Az északmagyarországi és az észak-alföldi térségekben – a tarjáni fıiskola vonzáskörzetében – az országos átlagot meghaladó a jelentkezık számának csökkenése. De nem túl kedvezı a kép a szőkebb vonzáskörzetnek tekintett Nógrád megyében sem. 2004ben 3011 fı, még 2007-ben 1989 fı jelentkezett a felsıoktatásba, ami 34%-os – az országos átlagnál valamivel enyhébb – visszaesést jelent. Az elmúlt 10 évben a Nógrád megyébıl származó hallgatók aránya 21,2%-ról 33,13%-ra nıtt folyamatosan. Az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióból kikerült hallgatóink aránya 48,8%-ról 59,27%-ra nıtt az elmúlt évtizedben, ha pedig a vizsgálatot kiterjesztjük egész Keletmagyarországra (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és 2
Forrás: OFIK. 2007-es adat: a normál felvételi eljárásban, a pótjelentkezések nélkül.
70
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … Szolnok megyékre), akkor az e térségbıl érkezett hallgatóink aránya az 1997. évi 68,4%-ról 79,5%ra nıtt 2007-re. A 2007-es jelentkezések során a fıiskolások több mint 50%-a (az összesen felvett 84 fıbıl 49) volt Nógrád megyei, azaz az intézmény vonzáskörzete erıteljesen szőkült. 2. táblázat A Salgótarjánban tanuló fıiskolai hallgatók regionális megoszlása összesen (nappali + fsz. + távoktatás)3
Év
Összes Nógrád Nógrád melétszám megye gyei az ösz(fı) (fı) szes %-ában
Borsod-Heves-Nógrád megyei (fı)
Keleti 6 Régiós Észak-magyarmegye az az összes országi és északösszes %%-ában alföldi régió (fı) ában 48,80 342 68,40
1997
500
106
21,20
244
1998
549
111
20,22
264
48,09
385
70,13
1999
745
146
19,60
362
48,59
529
71,01
2000
748
179
23,93
398
53,21
555
74,20
2001
853
201
23,56
446
52,29
635
74,44
2002
819
219
26,74
433
52,87
622
75,95
2003
934
274
29,34
534
57,17
732
78,37
2004
910
288
31,65
543
59,67
728
80,00
2005
894
287
32,10
534
59,73
731
81,77
2006
834
271
32,49
498
59,71
679
81,41
2007. márc. 15.
658
218
33,13
390
59,27
523
79,48
A VÁLSÁG OKAI A salgótarjáni felsıoktatás válságát – ahogy a gazdaságét is – a rendszerváltás és az azt követı gazdasági-társadalmi átalakulása alapvetıen befolyásolta. 1990 óta a magyar felsıoktatásban számos kedvezıtlen tendencia játszódott le. A liberális oktatáspolitika gyakorlatilag szabaddá tette a felsıoktatási intézmények alapítását, így az elmúlt másfél évtizedben jelentısen nıtt a felsıoktatási intézmények száma. Több magán-, egyházi- és alapítványi fıiskola, egyetem kezdte meg mőködését a rendszerváltozás óta, valamint a nagy múltú intézmények is bıvítették a karok listáját. Jelenleg 72 felsıoktatási intézmény mőködik az országban. Bıvült a választható szakok palettája, másrészt a különbözı szakokat egyre több fıiskolán és egyetemen tanulhatják a hallgatók. 1990 után a hazai felsıoktatás jelentıs expanziója zajlott le, közel négyszeresére növekedett az egyetemre illetve a fıiskolákra járók száma. Jelentısen átalakult a képzés szerkezete, ami a humán- és a társadalomtudományok mellett a gazdasági ágazat javára tolódott el. A hallgatók aránya a gazdaság és irányítás képzési területen az 1990-es 9,3%-os arányról 2005-re 24%-ra növekedett, miközben – a jelenlegi oktatáspolitika által egyébként jogosan preferált – mőszaki tudományok részesedése 19,8%-ról 13,2%-ra csökkent. Az elıbbi tendenciát jól alátámasztja, hogy a 2007-es évben már 32 intézményben folyt gazdálkodás és menedzsment szakon képzés, még pénzügy és számvitel alapszakon 17 helyen. Ezek azok a képzési területek, amelyeken a tarjáni intézmény végzi az oktatást. (A gazdaság és irányítás képzési terüle3
Forrás: Jelentés a BGF PSZFK Salgótarjáni Intézetérıl. 71
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … ten 15 év alatt közel tízszeresére emelkedett a hallgatók száma.) Ezt a bıvítési hullámot a gazdasági képzés területén természetesen ösztönözte és indokolta a az ország társadalmi-gazdasági átalakulása. Egyik vesztese azonban a tarjáni intézmény lett. Hiába nıtt a gazdasági területen képzettek száma, a tarjáni intézet nem tudta kihasználni ezt a bıvítési hullámot, sem újabb képzési területek bevezetésével, sem a hallgatói létszám jelentıs emelésével. Mindeközben több hazai nagyvárosban felismerték a lehetıséget, és a központi (politikai) szándékoknak megfelelıen a települési felsıoktatás bıvítésébe kezdtek, és számos helyen indultak újonnan – tradíciók, és (talán) megfelelı szellemi infrastruktúra nélkül – gazdasági jellegő képzések. A tarjáni fıiskola vonzáskörzetében (észak-magyarországi illetve az észak-alföldi régió), gyakorlatilag az Északi-középhegység déli elıterében fekvı városok – az M3-as autópálya és vasút fıvonal mentén (közelében) – Nyíregyháza, Eger, Gyöngyös, Gödöllı felfuttatták felsıoktatási kapacitásaikat, és megjelentek kínálataikban a gazdasági diplomát nyújtó képzéseik. Salgótarján ebbıl a „csapásirányból” – kedvezıtlen földrajzi fekvése, és a fejletlen, a vasút esetében XIX. századi fejlettségő infrastruktúrája miatt – gyakorlatilag teljesen kimaradt. Az említett városok gyakorlatilag „elszívták” a gazdasági jellegő pályát választó diákokat a nógrádi megyeszékhelytıl. Megítélésem szerint a legsúlyosabb gondot a gyöngyösi fıiskola expanziója jelentette a tarjáni képzésnek. A 60 km-re lévı mátraaljai kisváros példátlan módon bıvítette képzési kínálatát, és a hallgatói létszámot, kiemelten kezelve a távoktatási formában történı képzést. A 2005/2006-os tanévben például 17 330 hallgatója volt a Károly Róbert Fıiskolának, amibıl 16 094 tanult a gazdasági karon, aminek több, mint 80%-a (kb. 14 ezer fı) távoktatásos és levelezı tagozaton végezte tanulmányait! Meg kell jegyezni, a kilencvenes évek elején Gyöngyösön egy mezıgazdasági fıiskola mőködött mindössze! Gyöngyös gyakorlatilag az M3-as és a Salgótarjánt az autópályával összekötı 21-es fıút találkozásánál fekszik, így – kedvezı közlekedési helyzetét kihasználva – tudja „magához szippantani” a hallgatókat. A salgótarjáni és más vidéki intézmények helyzetét is alapvetıen befolyásolta, a fıvárosi felsıoktatás szinte korlátlan kibıvülése az elmúlt években, kiemelten a gazdasági felsıfokú képzésben. A legfejlettebbnek számító közép-magyarországi régióban, Budapesten a piaci lehetıségeket kihasználva számtalan új fıiskola jelent meg, és indított gazdasági jellegő képzéseket. A folyamat „vidékrıl szemlélve” meglehetısen logikátlan. Miközben a tarjáni intézmény – a logikus felsıoktatási integráció révén a BGF egyik vidéki intézménye lett – a fıvárosban „gombamód” nyíltak az új intézmények. Ez a budapesti expanzió újabb potenciális hallgatókat vont el a tarjáni intézménytıl. Egyrészt a fıváros jobb megközelíthetısége, másrészt a nógrádi megyeszékhely társadalmigazdasági válsága „taszította” a hallgatókat. Sajátos jelenség, hogy sok közeli (nógrádi, salgótarjáni) fiatal inkább a nagyobb lehetıségeket kínáló fıvárost választja - még akkor is ha kevésbé színvonalas képzést kap - hiszen nem szülıföldjén képzelik el jövıjüket a diplomaszerzés után. A vonzóbb, a fiatalok számára „ingergazdagabb” városok elszívták a gazdasági képzésbe igyekvı hallgatók jelentıs részét, amely jelentkezett egyrészt a jelentkezések számának visszaesésében, másrészt a jelentkezık egyre gyengébb középiskolai eredménnyel igyekeztek a tarjáni fıiskolára. A „tarjáni felsıoktatási recesszió” okait vizsgálva, természetesen nem megkerülhetı a külsı körülmények mellett ún. „belsı problémák” megemlítése. Két tényezıt rendkívül fontosnak tartok megemlíteni. 1) A rendszerváltás utáni években a helyi – városi és megyei – vezetı réteg nem ismerte fel a felsıoktatás meglétének és az ehhez szükséges expanzió fontosságát. Más városok pontosan azt látták meg, hogy a hazai felsıoktatás bıvülése, eltömegesedése, ennek a folyamatnak a helyi „kihasználása” gazdasági lehetıségeket jelent, bıvíti a település piacát, fogyasztási erejét, segítve így a helyi szolgáltatási szektor megerısödését, azaz végeredményben a település gazdasági potenciálját növeli. 2) Ugyancsak meghatározó probléma a helyi közlekedési infrastruktúra gyakran XIX. századi színvonala. 72
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … A salgótarjáni fıiskola helyzetét, a fejlıdés lehetıségeit nehezíti, hogy a MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) és az Oktatási Minisztérium viszonyát folyamatosan kettısség jellemzi. Ennek jellegzetes példája a MAB által a szaklétesítési kérelmek elbírálása során elfogadott KKK-k egész sorának OM-ben történı rejtélyes átalakulása. A MAB által nem támogatott 80 alapképzési szakindítás közel felének miniszteri jóváhagyása, sok esetben két éves felülvizsgálati limit nélkül.4 Ezek a döntések azt jelentették, hogy a salgótarjáni fıiskola több újabb versenytársra talált a felsıoktatási piacon. A TARJÁNI DIPLOMA ÉRTÉKE 3. táblázat A gazdasági fıiskolák rangsora5
1.
4,16
Diploma hazai külföldi elismertsége 4. 4,07* 5. 3,59*
3,59
4.
3,57
5.
4,05*
2.
3,93*
6.
3,10
2.
4,15
2.
4,16*
3.
3,76*
(26)
3.
3,48
5.
3,28
6.
3,78*
4.
3,75*
5.
(32)
8.
2,84
3.
4,14
3.
4,15*
7.
3,35*
BMF KGK
6.
(38)
4.
3,26
7.
3,26
8.
3,36*
8.
3,32*
SZF
7.
(47)
7.
3,04
7.
3,26
10.
3,24*
9.
3,19*
EKF GTK
8.
(50)
5.
3,17
6.
3,27
12.
3,22*
16.
2,95*
NÜF IBS
9.
(60)
18.
2,29
11.
3,07
1.
4,22*
1.
4,33*
NYF GTFK
10.
(61)
9.
2,77
10.
3,11
13.
3,21*
10.
3,17*
ÁVF
11.
(68)
15.
2,55
9.
3,18
9.
3,27*
11.
3,06*
BKF
12.
(73)
10.
2,76
20.
2,56
7.
3,61*
6.
3,43*
HFF
13.
(77)
13.
2,66
13.
2,88
11.
3,23*
14.
3,02*
KRF GFK
14.
(84)
11.
2,74
14.
2,87
16.
2,97*
18.
2,83*
KJF
15.
(87)
12.
2,73
15.
2,81
18.
2,81*
15.
2,96*
MÜTF
16.
(90)
20.
2,00
12.
3,01
14.
3,13*
12.
3,04*
SZIE GTK
17.
(93)
14.
2,57
19.
2,70
15.
3,08*
12.
3,04*
ZSKF
18.
(102)
17,
2,33
17.
2,76
17.
2,85*
17.
2,93*
TSF GFK
19.
(103)
16.
2,44
16.
2,77
19.
2,72*
20.
2,60*
HJF
20.
(113)
19.
2,11
18.
2,73
20.
2,64*
19.
2,69*
BGF PSZFK-ZA
1.
(13)
Intézménybe való bejutás nehézsége 1. 3,64
BGF KKFK
2.
(19)
2.
BGF PSZFK-BP
3.
(21)
BGF KVIFK
4.
BGF PSZFK-SA
Intézmények
Összesítés
Tanulmányok nehézsége
A fıiskola mindhárom kara, s a BGF is – folyamatosan megújuló, rugalmas és a piaci igényekhez alkalmazkodó képzésével és színvonalas szolgáltatásaival – a hazai oktatási és felhasználói piacon egyaránt hagyományosan jól ismert, bevezetett márkanév. A különbözı hazai felmérések szerint a BGF-diploma, legyen az budapesti vagy salgótarjáni, illetve zalaegerszegi igen színvonalas oklevélnek felel meg. Ezt bizonyítják a különbözı – és az elmúlt években egyre gyakoribb – a felsıoktatási intézményeket rangsoroló felmérések, kiadványok. 4 5
Stratégiai kérdések a MAB-ban (2006 június) - A MAB 2006/6/IV. sz. határozata. Forrás: Világgazdaság. 73
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … A Világgazdaság címő szaklap felmérése szerint, a munkaadók „a PSZF és közgáz végzettjeit preferálják, ám köztük is nagy a különbség. A PSZF-es képzésben nagyon praktikusan gondolkodó, becsukott szemmel is könyvelni tudó diákok végeznek, ám kétségtelenül kevésbé érettek, mint az egyetemen végzettek.” Ugyanakkor a vidéki származású munkaerıt – a salgótarjáni intézetben a diplomát szerzık döntı többsége ilyen – a munkaerıpiac kedvezıbben ítéli meg, mint a fıvárosit. „A fiatalabb generációk tagjai egyre kevésbé építik tudatosan a karrierjüket, hiányzik belılük a munka, a munkahely iránti alázat, tisztelet. A vidékiek hozzáállását jobbnak ítélik a foglalkoztatók.”6 A 2005-ben a Világgazdaság napilap által közölt rangsor szerint „a gazdasági fıiskolák diplomaérték szerinti rangsorán szembetőnı a Budapesti Gazdasági Fıiskola miden karának, illetve kihelyezett képzéseinek egyértelmően kedvezı hallgatói megítélése: a lista elsı öt helyén a BGF intézményei állnak. A Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karon folyó képzés nehézségét jelzi, hogy a három, egymástól távoli helyszínen (Budapest, Salgótarján, Zalaegerszeg) szinte egyöntetően, és a többi karhoz képest messze kimagaslóan értékelték a tanulmányok nehézségének fokát. A végzett hallgatók elhelyezkedése a piaci visszajelzések alapján az eddigiekben biztosított volt. A legutóbbi internetes felmérés szerint a végzettek 60%-a 3 hónapon belül, míg a fennmaradó rész 6 hónapon belül munkába állt. A diploma piacképességét illetıen az intézetben végzettek az országos lista elsı harmadában foglalnak helyet. Az egyik jelentıs probléma a 2007-ben bevezetett új felvételi eljárással, hogy nem veszi figyelembe a „hozzáadott értéket”, a kibocsátott tudás, a diploma piaci elfogadottságát. MENNYIBE KERÜLNE A FİISKOLA MEGSZŐNÉSE? Fontos kérdés, milyen forrásoktól esik el a város, illetve a megye abban az esetben, amennyiben a fıiskola megszőnik Salgótarjánban. Hogyan lehet pénzre váltani az intézmény hiányát napjaink pénzcentrikus értékrendjében? A következıkben erre vállalkozom, természetesen több esetben kimondottan becslések, és „szokatlan összehasonlítások” segítségével! A fıiskolai intézet egy éves költségvetése közel 500 millió Ft. Ennek közel 40%-a (200 millió Ft) a bérjellegő kiadás. A Figyelı címő gazdasági lap szerint7 vidéken legalább 60 ezer, Budapesten minimálisan 75 ezer forint kell az egyetemista-fıiskolás életéhez – tandíj nélkül. Ennek az összegnek a fele szerezhetı meg tanulmányi és szociális alapon. Egy fıiskolás kb. 1000 Ft-ot költ élelmiszerre egy nap. Ezt kiegészíti havi kb. 5000 Ft az „elmaradhatatlan” fıiskolás bulikra, és 3-4000 Ft jegyzetekre, könyvekre. Ezenkívül legalább 10 000 Ft egyéb kiadást (ruha, tisztálkodó szerek, telefon, egyebek) feltételezve és kerekítve a kiadásokat havi 40 000 Ft rendszeres kiadással számolhat egy fıiskolás. Figyelembe véve, hogy egy tanév 10 hónapig tart (800 x 10 x 40 000 Ft) 320 000 000 Ft fıiskolás összkiadást jelent, ami elsısorban a városban és a város gazdasági szereplıinek jelent bevételt. Ezen kiadások mellett természetesen nem szabad megfeledkezni, arról a (másik oldalról) bevételrıl sem, ami az albérletek által keletkezik. 225 fı (2007. év) átlagosan 20 000 Ft-os albérleti költsége (megint feltételezve a 10 hónapos tanévet) közel 44,1 M Ft forrást jelent Salgótarjánban. Ezeket az adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a fıiskolai képzés esetleges megszőnése 864 millió Ft „elvándorlását” jelentené a városból, illetve Nógrád megyébıl. De mit jelent ez a mindennapokban? A település és a megye lakosságának nagy része minimálbéren foglalkoztatott. A 864 millió Ft azt jelenti, hogy ez az összeg (bruttó 65 500 Ft, illetve ebbıl 50 967 Ft nettó minimálbérrel számolva) közel 1400 minimálbéren foglalkoztatott ember egy éves 6
Világgazdaság, Felsıoktatási rangsor, 2005. Önerıbıl nem él meg az egyetemista, Figyelı, 2007. április 15. http://www.fn.hu/karrier/0704/onerobol_ nem_el_meg_160160.php 7
74
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … jövedelmét teszi ki. Meglehetısen merész megközelítéssel a fıiskola megszőnése, az így kiesett pénzmennyiség, azt jelenti, mintha közel 1400 fıvel emelkedne a munkanélküliség. A KSH adatai szerint az egy fıre jutó kiadás értéke az észak-magyarországi régióban (a lakásberuházások nélkül) 2005-ben 544 418 Ft volt. A 864 milliós „forrás” kiesése elméletileg azt is jelentheti, hogy 1 600 fı egy éves fogyasztása tőnik el Salgótarjánban; némi hasonlatot feltételezve mintha ennyivel „csökkenne” a város lakossága. Nógrád megyében 2004-ben 215 milliárd Ft volt a GDP. Ehhez viszonyítva a fıiskola által Nógrádba hozott, és elköltött pénz 0,3-0,4%-os arányt képvisel. Az elmúlt években Nógrádban minden fejlesztési elképzelésben hangsúlyos szerepet kapott az idegenforgalom fejlesztése, miközben az „állandóan itt tartózkodó turistákról”, a fıiskolásokról megfeledkeztek. A KSH adatai szerint 2000 és 2005 között több mint 10%-kal esett vissza a Nógrádba látogatók száma, az eltöltött éjszakák száma 162 ezerrıl 106 ezerre esett vissza. A hivatal adatai szerint az idegenforgalomból 314 millió Ft szállásbevétel származott 2005-ben. KÖVETKEZTETÉSEK A salgótarjáni gazdasági fıiskola minıségi diplomát képes nyújtani a hallgatóknak. Ezt a különbözı felmérések igazolják, a végzett hallgatók sikeresen tudnak elhelyezkedni a munkaerıpiacon. A diploma megítélésénél, és talán kiemeltebben a hallgatói jelentkezéseknél fontos „márkanév” a BGF „embléma”, megítélésem szerint meggyızıbb, mint a „salgótarjáni” jelzı. (Megjegyzendı, a tarjáni fıiskola diplomája – tehát a kibocsátott diploma értéke – értékes, elfogadott a munkaerıpiacon.) Ezért talán célszerő ezt a tarjáni intézetnek megırizni, hiszen vonzó hatással bír a gazdasági felsıoktatásban továbbtanulni vágyók számára. A megye, a város és az intézet kapcsolatát javítani kell, szorosabbá, „mindennapossá” tenni. A megye és a város – a terület, illetve gazdasági-társadalmi fejlıdés – számára fontos az intézmény mőködése, jövıjének biztosítása. Egy felsıoktatási intézmény megléte egy fejlıdésre „éhes” városban területfejlesztési kérdés! A hallgatói létszám stabilizálásához illetve emelésében a helyi irányítás is segíthet. A megyei és városi ösztöndíjrendszeren (kiemelt támogatás, esetleg ennek feltételekhez kötése) keresztül lehetne ösztönözni a diákokat, hogy egyes „továbbtanulási szituációkban” a salgótarjáni intézményt válasszák. Egy ilyen támogatási rendszerbe esetleg a helyi gazdasági élet szereplıit is be lehetne vonni. A megye és a megyeszékhely fejlıdése számára is elsırendő szempont a megfelelı közlekedési infrastruktúra fejlesztése. (Természetesen kizárólag egy fıiskolai intézet fennmaradásáért milliárdos közlekedési fejlesztés nem realitás.) Elkerülhetetlen a 21-es út négysávúsítása az M3-as autópályáig, illetve a Hatvan-Somoskıújfalu vasútvonal korszerősítése. Jelenleg a Hatvan-Salgótarján kb. 60 km-es távolságot a vasút 1,5-2 óra alatt teszi meg. Megemlítendı, hogy jelenleg Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, amelynek nincs intercity-kapcsolata a fıvárossal! (Megemlítendı, hogy Salgótarjánban – miközben az egyetlen megyeszékhely, ahol a vasúti pályaudvar a városközpontban van – nem létezik számítógépes jegykiadás!) Sajnos az Új Magyarország Terv jelenlegi – a kormány által már elfogadott – prioritásai a közútfejlesztést a 21-es esetében nem tartalmazzák! A vasút esetében is a Hatvan-Somoskıújfalu vonal modernizálását is – a korszerősítendı vasútvonalak közül egyetlenként ilyen késıi dátummal – csak 2010-es kezdettel! Elméleti lehetıség a képzési szerkezet valamiféle bıvítése. Jelenleg erre kicsi az esély, hiszen az állami oktatáspolitika éppen a centralizációt tőzte ki céljául. Ha mégis ilyen lehetıség felmerül, célszerő lehet olyan képzések beindítása, amelyet az oktatáspolitika támogatna illetve megfelelı igény mutatkozik irántuk a hallgatók illetve a piac részérıl. Egyrészt mőszaki képzésekrıl lehet szó, illetve logisztikai illetve idegenforgalmi képzési területekrıl. Ez elıbbi területen lehetıséget jelenthet az összefogás a Miskolci Egyetemmel, mellyel a tarjáni intézetnek jó kapcsolatai vannak. Az elmúlt évek oktatási szerkezetének átalakulása helyileg is „parttalanul” zajlott le. Megemlítendı, hogy egy budapesti székhelyő fıiskola informatikai-közgazdasági és mőszaki területen is in75
ENGELBERTH I.: NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI … dított képzéseket Salgótarjánban távoktatásos formában. Igen jelentıs részben a PSZF tanárai oktattak ezeken a szakokon. Felmerül a kérdés: vajon miért nem tehették volna ezt a tarjáni intézet keretében? Vagy miért ne tehetnék ezt a jövıben? Az egyik kitörési pont lehet a jövıben az FSZ (felsıfokú szakképzés) irányába történı elmozdulás, ami jelenleg ugyancsak központi szándék. Azonban ebben a megyei illetve települési intézményfenntartókkal, egyéb helyi szereplıkkel kellene egyeztetni. Például Salgótarjánban két helyi önkormányzati, illetve egy alapítványi középiskola indított FSZ-képzést. Célszerő lenne az erıforrások koncentrálása, ezek „átengedése” éppen a felsıfokú képzés megmentése érdekében. Ezekkel a képzésekkel egyébként megyén kívüli felsıoktatási intézmények kerültek Nógrádba, gyakorlatilag az egyetlen megyei felsıoktatási intézmény szőken vett „vonzási” területére. Célszerő lehet egyfajta kedvezményrendszert kialakítani – más városokhoz hasonlóan – a hallgatók számára, aktív támogatással a helyi önkormányzatok és a gazdasági élet szereplıi részérıl. Például a nem is nagy összegeket igénylı laptop használatba adásával, vagy a jelentıs részben kihasználatlan középiskolai kollégium (a fıiskolai mellett) átadásával illetve felújításával, amely lehetıvé tenné, hogy minden tarjáni fıiskolás kollégiumba kerülhessen. FELHASZNÁLT IRODALOM Társadalmi helyzetkép 2005. – Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2006. Területi Statisztikai Évkönyv 2005. – Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2006. Nógrád Megyei Statisztikai Évkönyv 2005. – KSH, Miskolc 2006. Stratégiai kérdések a MAB-ban (2006. június) - A MAB 2006/6/IV. sz. határozata A Magyar Akkreditációs Bizottság honlapja, http://www.mab.hu/doc/0630strategH.doc (letöltés: 2007. április 6.) KOCZÓ ILDIKÓ (szerk.): Felvi-rangsor - fıiskolák a mérlegen: a gazdasági képzések terén a Budapesti Gazdasági Fıiskola vezet. - Világgazdaság, 37. évf. 214. (9226.) sz., (2005. 11. 04.) II. p. A cikk a Karrierklub c. mellékletben jelent meg. Önerıbıl nem él meg az egyetemista, - Figyelı honlapja (2007. április 15.) http://www.fn.hu/karrier/0704/onerobol_nem_el_meg_160160.php Országos Felsıoktatási Információs Központ Honlapja – www.felvi.hu Jelentés a BGF PSZFK Salgótarjáni Intézetérıl (2007)
76
