ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

 külső és belső fizikai, kémiai és biológiai ingereket felvevő és átalakító készülékek  az érzékszerveket több egymáshoz hasonló, speciális ingerfelvevő (receptor) sejt alkotja  közös tulajdonságuk: minden érzékszerv csak egyfajta ingert képes felvenni különböző ingerek ugyanazt az érzésféleséget váltják ki (pl. szemgolyó nyomása  fényjelenség érzékelése)  érzékszerveink: látószerv halló- és egyensúlyozó szerv szaglószerv ízlelőszerv bőr 5/4/2011

copyright 2006 www.brainybetty.com ALL RIGHTS RESERVED.

2

LÁTÓSZERV (ORGANUM VISUS)

szem részei:  szemgolyó (oculus seu bulbus oculi)  a szem járulékos szervei (organa oculi accessoria)  mozgatókészülék  védőkészülék  könnykészülék  látópálya  látóideg (nervus opticus)  látóköteg (tractus opticus)  látókisugárzás (radiatio optica)  látás kérgi központjai: elsődleges és másodlagos központok 5/4/2011


3

SZEMGOLYÓ kb. 2,5 cm átmérőjű, nagyjából gömb alakú, szemüregben ül burkai:  külső v. rostos burok (tunica fibrosa bulbi): feladata a védelem, biztosítja a szem alakját  ínhártya (sclera): a külső burok 4/5 része fehér, átlátszatlan (elöl a szem fehérje) szemmozgató izmok tapadási helye  szaruhártya (cornea): a külső burok 1/5 része kissé előredomborodik gazdag idegvégződésekben, ereket nem tartalmaz (táplálás  diffúzióval) teljesen átlátszó a fény róla részben visszaverődik, részben továbbítódik  a szem fénytörő közege szervezetünk védi átlátszóságát: könnyezés, idegvégződések (gyenge ingerlésre pislogás, erős ingerlésre fájdalom, könnyezés)

5/4/2011


4

 középső burok v. érhártya (tunica vasculosa bulbi): kötőszövetből, érhálózatból (ideghártya táplálása, belső nedvkeringés), fényt át nem eresztő pigmentekből (fény csak a pupillán át jusson a szembe), simaizomból áll (szemlencse alkalmazkodása)  érhártya (choroidea): az ínhártya alatt a szervezet legsűrűbb kapillárishálózata előrefelé körkörösen a sugártestben folytatódik  sugártest (corpus ciliare): szemlencse domborúságát szabályozza  lencsefüggesztő rostok (simaizom) csarnokvizet (houmor aquosus) termeli  vérből szűri  szivárványhártya (iris): kerek hártya, közepén kb. 4 mm-es nyílás  szembogár (pupilla)  mérete a fényviszonyoknak megfelelően változik állományában elhelyezkedő simaizmok: szűkítő izom  paraszimpatikus tágító  szimpatikus beidegzésű (retinából induló reflex szabályozza) meghatározza a szem színét 5/4/2011


5

 belső (tunica interna bulbi) v. idegburok (tunica nervosa): ideghártya v. recehártya (retina) az agy kihelyezett része sugártesttől hátrafelé: látó v. optikai rész sugártestre és irisre terjedő rész: vak rész az érhártyáról könnyen leválasztható (csak az üvegtest nyomása rögzíti a középső burokhoz) 10 sejtréteg  3 réteg fényérzékelő fényérzékeny pálcikák (75-120 millió)  látóbíbor (rhodopsin) színre érzékeny csapok (4-6 millió) vakfolt: a II. agyideg, látóideg (nervus opticus) kilépési helye a retinát felépítő idegsejtek itt hiányoznak sárga folt (macula lutea): az éleslátás helye itt csak csapok

5/4/2011


6

5/4/2011


7

A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI melyeken a fény a külvilágból a retina felé áthalad 1. szaruhártya (cornea) 2. szemcsarnok (camerae bulbi)  csarnokvíz szaruhártya és a lencse között az iris két részre osztja  elülső és hátulsó szemcsarnok víztiszta folyadék, a csarnokvíz (huomor aquosus) tölti ki  sugártest termeli 3. szemlencse (lens) átlátszó, kétszer domború (bikonvex) lencse  elülső felszíne laposabb, hátulsó domborúbb a szem fő fénytörő közege részei: tok belső állomány: kocsonyás, rugalmas külső kéregállomány tömöttebb belső mag a mag a kéregállomány rovására növekedhet  csökken a lencse rugalmassága  öregkori távolba látás idős korban anyagcseréje is megváltozhat  szürkehályog (cataracta) ereket nem tartalmaz domborúságát a sugártest változtatja  a retinán mindig éles kép keletkezzen

5/4/2011


8

4. üvegtest (corpus vitreum): a lencse és a retina között kocsonyás állagú test, a szemgolyó tartalmának fő részét képzi feladata a szemgolyó feszességének megtartása 98%-a víz, maradék része rostos hálózatos állomány ha sérülés miatt kifolyik, a szemgolyó összeesik  az üvegtest állományt a szervezet nem tudja pótolni

5/4/2011


9

A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI mozgatókészüléke: 6 szemizom mozgatja a szemet saját tengelye körül külső és belső egyenes szemizom – kifelé és befelé mozgatják felső és alsó egyenes szemizom – emeli és süllyeszti felső és alsó ferde szemizom védőkészüléke: szemhéjak: befedik, védik, melegen és nedvesen tartják a szemgolyót szempillák kötőhártya (tunica conjunctiva): laza nyálkahártya, ami a szemhéjak belső felszínéről a szemgolyó elülső felszínére húzódik, a könny rendszeresen átmossa, erekben gazdag, de csak gyulladásban, irritációban láthatók (véreres szem) könnykészüléke: könnymirigy: a szemürge bemenetének külső, felső részén, 6-14 kis kivezetőcsöve van a könny víztiszta, 1,3%-ban NaCl-t tartalmaz, antibakteriális (lysozim enzim), a szemen vékony folyadékfilmet képez könnyelvezető rendszer: a belső szemzugban egy-egy kis csatorna, a könnyet az orrüregbe vezeti 5/4/2011


10

EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) az egyensúlyozás és a hallás érzékszerve (egy szerv, különböző idegi utak) 3 részre osztható: külső, középső, belső fül

 külső fül (auris externa): feladata a hangrezgések továbbítása a középfülhöz  fülkagyló (auricula): a külső hallójárat nyílását (porus acusticus externus) veszi körül görbületei az egyénre jellemzőek alsó részén a porc hiányzik (bőr + zsír)  fülcimpa 5/4/2011


11

 külső hallójárat (meatus acusticus externus): a külső hallójárat nyílásától a dobhártyáig tartó, kb. 2,5 cm hosszú, többszörösen görbült csatorna porcos és csontos részek bőr borítja  faggyúmirigyek  fülzsír (védelem)

 dobhártya (membrana tympani): a külső és középfület egymástól elválasztja kb. 10 mm átmérőjű, 0,1 mm vastag rugalmas hártya kívül bőr, belül nyálkahártya fedi belső felszínéhez a kalapács rögzül  nem függőleges, hanem kissé befelé domborodó feladata a hangrezgések felfogása 5/4/2011


12

 középső fül (auris media): feladata a dobhártyarezgéseket a hallócsontocskák közvetítésével a belső fülhöz továbbítani  dobüreg (cavum tympani): a halántékcsontban a külső és belső fül között nyálkahártyával bélelt, légtartalmú, téglatest formájú üreg ovális nyílás: felül, ebbe illeszkedik a kengyel talpa kerek ablak: alul, rugalmas lemez fedi a dobüreg a halántékcsont csecsnyúlványával átjárható, felső része lyuggatott  lehetővé teszi, hogy a középfül gyulladása az agyhártyára ráterjedjen 5/4/2011


13

 hallócsontocskák (ossicula auditus): kalapács, üllő, kengyel  ízületekkel kapcsolódnak a dobhártya rezgéseit közvetítik a belső fülbe

 fülkürt (tuba auditiva) v. Eustach-féle kürt: a dobüreget a garattal összekötő szűk csatorna ez teszi lehetővé, hogy a dobhártya két oldalán azonos légnyomás uralkodjon 5/4/2011


14

 belső fül (auris interna): a halló- és egyensúlyozó szerv receptorait és dúcait tartalmazza bonyolult felépítésű  labirintus csontos és hártyás rész  előcsarnok (vestibulum): innen indul ki a csiga és a félkörös ívjáratok  csontos csiga (cochlea): 2 és 3/4 kanyarulatból álló, üreges  a hallóideg és a csiga erei futnak benne alsó és felső járat, melyek egymással közlekednek  csontos félkörös ívjáratok (canales semicirculares ossei): a tér 3 fő síkjában állnak  belső hallójárat (meatus acusticus internus): erek és copyright idegek futnak benne 5/4/2011 15 2006 www.brainybetty.com ALL RIGHTS RESERVED.

a csontos belső fülben találjuk a hártyás belső fület (vékony falú tömlőrendszer) belülről folyadék tölti ki (endolympha)  tömlőcske (utriculus): innen indul és ebben végződik a 3 félkörös ívjárat a statikus egyensúlyozás szerve  zsákocska (sacculus): innen indul ki a hártyás csiga a zsákocska és a tömlőcske falát érzékhám borítja, felette kocsonyás masszába ágyazva mészkristályok  fej mozgásakor szintén elmozdulnak  ingerlik az érzékhám szőrsejtjeit ( a szőrök elhajlása az inger)  hártyás ívjáratok (ductus semicirculares): tömlőcskéből indulnak ezekben is endolympha  a fej mozgása következtében saját tehetetlensége miatt szintén elmozdul  érzékelősejteknek ütközik  ingerületet vált ki tájékoztatja az idegrendszert a fej helyzetéről 5/4/2011


16

 csigavezeték (ductus cochlearis): keresztmetszete háromszög alakú belsejét endolympha tölti ki alaphártyáján van a Corti-szerv (hallóérzékszerv)  speciális érzékhámvastagodás  ezek fölé hajlik egy kocsonyás anyaggal borított lemez  a folyadék mozgása elhajlítja az érzékszőröket  hallóideg ingerületbe kerül

5/4/2011


17

5/4/2011


18

SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS)

az ember szaglása más emlősökéhez viszonyítva gyenge jelentős nemi és egyéni különbségek a szaglás szerve az orrüreg (cavum nasi) felső-oldalsó részén található 1-2 cm²-es területen  szaglómező (regio olfactoria) a szaglósejtek (receptorok) elszórtan helyezkednek el a szaglómező területén – kb. 10 millió az orrüreg felé érzékszőrök tekintenek (a szagingerek felvételére specializálódott kemoreceptorok) a szaglósejtek alapjáról szaglófonalak indulnak  a rostacsont szitalemezén belépnek a koponya üregébe ezek az agyalapon fekvő szaglóhagymába (bulbus olfactorius) nyomulnak  szaglóköteg (tractus olfactorius) a szaglás idege az I. agyideg, a szaglóideg (nervus olfactorius) 5/4/2011


19

szaglóhagyma rostacsont érzékszőrök szaglóköteg

ncjdklncmcn érzékszőrök mnxcnc mc,cm, szaglósejt mn,xmc n,mxc ,mc támasztósejt n,mx n,xcm ncx,mm

szaglófonalak rostacsont szitalemeze

5/4/2011


20

ÍZLELŐSZERV (SENSUM GUSTUS)

nyelvháton, lágy szájpadon, garat hátsó részén, gégebemenet körül ízlelőbimbók (caliculi gustatorii) az ízlelőbimbók kemoreceptorok  4 alapíz: édes, sós, savanyú, keserű

a nyelv felületén 2000-2500 ízlelőbimbó (a levél alakú, a gomba alakú és a körülhatárolt szemölcsökben) az ízérzést több ideg közvetíti: VII. agyideg, arcideg (n. facialis) IX. agyideg, nyelv-garatideg (n. glossopharyngeus) X. agyideg, bolygóideg (n. vagus) 5/4/2011


21

5/4/2011


22

TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS) a bőrben és a nyálkahártyában lévő idegvégződések a bőr a legnagyobb felületű érzékszervünk külvilág felől érkező érzésféleségek (hő, fájdalom, viszketés, erogén ideghatások) több érzésféleség együttesen  tárgyak tapintás útján való megismerése szövetekből, szervekből is érkeznek érzésféleségek  mély érzéskvalitások (izomérzés, ízületi helyzetérzés, propriocepció) testünket kívülről bőr fedi, mely csak a testnyílásoknál megy át átmenetileg nyálkahártyába kb. 1,5m² és 2kg, de a bőralja zsírrétegével 12kg is lehet (normál tömegű embernél) létfontosságú szerv: 30%-ának elvesztése már életveszélyes 5/4/2011


23

bőr feladatai:  védelem a biológiai, kémiai, fizikai hatásokkal szemben  érzékelés  megakadályozza a testnedvek elpárolgását  befolyásolja a szervezet vízháztartását  szerepe van a hőszabályozásban (verejtékmirigyek, gazdag érhálózat)  szubkután zsírréteg, mint raktár  D-vitamin képzés  jelentős kötőszövet tartalom  immunbiológiai reakciók  haj, szőr, köröm  védelem  tejmirigy  táplálás

5/4/2011


24

a bőr 3 fő rétege:

5/4/2011

hám irha bőralja


25

hám (epidermis):  többrétegű elszarusodó laphám: a kívül lévő szaruréteg folyamatosan kopik, de folyamatosan pótlódik is az alatta lévő élő hámból  a legalsó réteg festéksejteket (melanociták) is tartalmaz (öröklött, barnulás)  a hámrétegben nincsenek sem erek, sem idegek, az alatta lévő irha táplálja ( bőrkeményedés, vízhólyag, vérhólyag)  vastagsága a mechanikai igénybevételtől függ a legtöbb helyen 50 m vastag, de a tenyéren, talpon 1mm is lehet

5/4/2011


26

irha (corium):  kollagén és elasztikus rostokból álló speciális kötőszövet  a kollagén rostjai különböző irányokban futnak  rugalmas, jól nyújtható, ugyanakkor szilárd is  gazdag érhálózat: táplálás, hőszabályozás (leégés, lepirulás: ha a festéksejtek nem tudják elnyelni az ultraibolya sugárzást és hővé alakítani)  idegvégződések (tapintás, nyomás, hideg, meleg, szabad idegvégződések – fájdalom)

5/4/2011


27

bőralja (tela subcutanea):  testtájanként változó vastagságú és rostirányú laza rostos kötőszövet + zsír  kötőszövetesen kötődik az alatta lévő izmok bőnyéjével vagy csonthártyával  általában jelentősen elmozdulhat alapja felett de: tenyér, talp bőre szorosan rögzül alapjához a zsírszövet itt rugalmas párnaként funkcionál  innen indulnak a szőrtüszők, bőrmirigyek valamint gazdag érhálózata van a kötőszövetekben folyadékgyülem (oedema) jöhet létre

5/4/2011


28

a bőr származékai szőr:  az embernél csökevényes  elsősorban hőszigetelő funkció és mechanikai hatásokkal szembeni védelem  tapintási ingerek felvétele testszerte  illatanyagok eloszlatása  az irha legaljából nő ki, a szőrhagymából  az irha és a hám határán a szőrtüszőbe nyílik a faggyúmirigy  rugalmassá, vízlepergetővé teszi  mitesszer, pattanás  szőrmerevítő izom  a szőrszálak élettartama korlátozott (pl. hajé 2-3 év) köröm: szerepe az ujjvégek védelme, a kézen az ujjbegyek alátámasztásával elősegíti a biztos fogást és tapintást 5/4/2011


29

a bőr mirigyei  faggyúmirigyek:

a szőrtüszőkkel állnak kapcsolatban a bőrt rugalmassá és vízhatlanná teszik kivezetőcsövük elzáródhat  mitesszer

 verejtékmirigyek: jelentős szerepük van a hőszabályozásban, folyadék és só kiválasztásban az irha aljáról indul egy csőgombolyagból  bőr felszínére 2 típusa: kis verejtékmirigy: váladéka teljesen híg, szagtalan nagy verejtékmirigy: váladéka információkat közöl, jellegzetes, egyéni illatú  illatmirigyek nemi szervek, végbél környéki verejtékmirigyek tejmirigyek: a nagy verejtékmirigyek módosulatai hónalj és tenyér izzadása  szorongás  elfedjük 5/4/2011


30

a bőr beidegzése érző beidegzés: szelvényesen történik dermatoma: az egy gerincvelői szelvényhez tartozó érzőrostok által ellátott bőrfelület a bőr sajátos receptorai:  fájdalomérző receptorok (nociceptorok): faágszerű szabad idegvégződések  tapintási és nyomási ingerek felvételére szolgáló receptorok (mechanoceptorok): o Merkel-féle tapintótest: hámban o Meissner-féle tapintótest: az irha felületes rétegében o Vater-Pacini test: bőraljában – izom-és testérzést is közvetít  hőérzékelés végkészülékei (thermoreceptorok): o Krause-féle végbunkó: hidegérzés – felületesebben o Ruffini-féle testecskék: melegérzés – mélyebben  erogén hatások és viszketés receptorai: speciális testecskék vegetatív beidegzés: a bőr ereit, mirigyeit, simaizmait idegzik be

5/4/2011


31

5/4/2011


32

5/4/2011


33

ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

Recommend Documents