NEMI SZERVEK (ORGANA GENITALIA)
IVARRENDSZER
szaporodás szervei feladatuk:
ivarsejtek termelése azok egyesülésének létrehozása nemi mirigyek termelése másodlagos nemi jellegek nőknél még a magzat védelme, fejlődésének biztosítása, szülés
anatómiai szempontból két csoportba sorolhatók: belső nemi szervek (hasüregben, medencében) külső nemi szervek (medence üregén kívül
A FÉRFI NEMI SZERVEK (ORGANA GENITALIA MASCULINA) BELSŐ FÉRFI NEMI SZERVEK Here (testis): a magzati élet 3. hónapjában húzódik le a vese mellől a lágyékcsatorna belső nyílásáig a herezacskóba a születést megelőző időszakban száll le
kívül rostos tok borítja sövények húzódnak a here hátsó felszínére herelebenykékre osztják a here állományát szabálytalanul felcsavarodott herecsatornák a lebenykék találkozásánál egyenes herecsatornákba szedődnek hálózatot képeznek itt lépnek be a herekapunk a here erei a felcsavarodott csatornákban termelődnek a hímivarsejtek (spermiogenezis) többfázisú átalakulás, a herecsatornákban többféle érési fázisban lévő hímivarsejtek vannak
a hímivarsejt (spermium) részei: fej (fél kromoszómakészlet) nyak (az aktív mozgáshoz szükséges energiatermelő sejtszervek) farok (mozgató rész) fejlődésük kb. 70-80 nap termelésük folyamatos a serdülőkortól a klimaxig normál mennyisége 108/ml vagy több
Mellékhere (epididymis): a herék hátsó felszínén puha, hosszúkás, páros szerv részei:fej, test, farok a herékből a hímivarsejtek folyadékárammal a mellékherébe kerülnek, ott tárolódnak és tovább vezetődnek ondóvezetékbe
Ondóvezeték (ductus deferens): a mellékhere csatorna folytatása, kb. 45 cm, szűk, izmos cső feladata a nemi váladék továbbítása lágyékcsatornán keresztül a kismedencébe jutnak (a here ereivel, idegeivel és nyirokereivel együtt) ondózsinór a hólyaghoz futnak, majd benyomulnak a düllmirigybe ondókilövellő csatornaként a húgycsőbe torkollik
Ondóhólyag (vesicula seminalis): aszalt szilvához hasonló, bonyolult redőzetű, páros mirigy a húgyhólyag hátsó részéhez illeszkedik váladéka a hímivarsejtekhez keveredik (a nemi váladék fő tömegét adja), fruktózét tartalmaz E a hímivarsejtek mozgásához kivezető csöve az ondóvezetékkel egyesül
Düllmirigy (prostata): páratlan, szelídgesztenye formájú és méretű mirigyes szerv a húgyhólyag alatt (tokja lazán össze is nőtt vele) a húgycső átfúrja hátsó felszíne a végbéllel érintkezik vizsgálat szövettanilag mirigy-, simaizom- és kötőszövetből áll (idős korban a kötőszövet elszaporodhat vizelési nehézség) váladéka aktiválja a hímivarsejtek mozgását, hígítja az ondót
húgyvezeték
húgyhólyag
ondóhólyag
szeméremcsont
végbél
düllmirigy húgycső ondóvezeték mellékhere
here
KÜLSŐ FÉRFI NEMI SZERVEK Herezacskó (scrotum): a hasfal bőrének kétoldali kitüremkedése feladata, hogy a has üregénél alacsonyabb (2-5 °C-kal) optimális hőmérsékletet biztosítsa a hímivarsejtek érési folyamataihoz Hímvessző (penis): részei: tő, test, makk 3 speciális elemből áll: két barlangos test (corpus cavernosum penis) felső, oldalsó rész normál körülmények közt erei szimpatikus hatás alatt állnak (érszűkítő hatás) nemi izgalomra – paraszimpatikus hatás – a verőerek kitágulnak szivacsos test (corpus spongiosum penis) alsó rész benne fut a húgycső
A NŐI NEMI SZERVEK (ORGANA GENITALIA FEMININA) BELSŐ NŐI NEMI SZERVEK Petefészek (ovarium): kis- és nagymedence határán, a sacroiliacalis ízület előtt, páros szerv feladatai: petesejtek (ovulum) érését biztosítja belső elválasztású mirigy felső részére a petevezeték v. méhkürt szabad vége borul a belső velőállomány erekben gazdag kötőszövet külső kéregállomány: különböző fejlődési szakaszban lévő petetüszők (folliculi ovarici) vannak: 1. elsődleges tüszők: számuk 3-4 hónapos leánymagzatban már kialakult (kb. 200000 petefészkenként) 2. másodlagos tüszők: a nemi érés idején az agyalapi mirigy (hypophysis) hormon hatására (FSH – folliculus stimuláló hormon) nagyobbak lesznek
3. Graaf-tüszők v. harmadlagos tüszők: további érés során az FSH hatására a tüszők fala is hormont termel (oestrogen) ez hat a méh nyálkahártyájára és kialakítja a másodlagos nemi jellegeket ivarérett korban havonta egy Graaf-tüsző megérik, felreped és az érett petesejt kisodródik a petefészekből (ovuláció)
a kilökött petesejt helyén kis vérzés vért tartalmazó test az agyalapi mirigy másik hormonja (LH – luteinizáló hormon) hatására ebből sárgatest lesz progeszteront termel ha a petesejt megtermékenyül: a sárgatest a terhesség kb 3. hónapjáig működik, majd progeszterontermelő szerepét átveszi a méhlepény ha nincs megtermékenyülés: a sárgatest kb. 10 napig fejlődik, majd elsorvad fehértest PCOS: policisztás ovárium szindróma
Graaf
vért tartalmazó test
Petevezeték v. méhkürt (tuba uterina): vékony, izmos falú, 10-15 cm, mindkét végén nyitott cső feladata a petesejt továbbítása a petefészektől a méhig fala 3 rétegű: legkülső: hashártya borítás középső: simaizom kétirányú perisztaltikus mozgás legbelső: nyálkahártya
Méh (uterus): feladata a megtermékenyített petesejt befogadása, magzat fejlődésének biztosítása 2 nagyobb egységre osztható: test és nyak szöget zárnak be egymással (a test előrehajlik) az egész méh a hüvelyhez képest is előredől a méh ürege a terhesség alatt nő, míg a nyak végig szűk marad, csak a szülés megindulásakor kezd tágulni mérete kortól függ és attól, hogy szült-e már a nő
a méh fala 3 rétegű: külső: hashártya középső: vastag simaizom belső: nyálkahártya a pubertástól a klimaxig felkészül a megtermékenyített pete befogadására
ha nincs megtermékenyítés menstruáció: hormonális hatásokra a méh felületes nyálkahártya rétege leválik (majd újraképződik) a méhnyak nyálkahártyája nem vesz részt a menstruációban (sűrű nyákcsap baktériumok elleni védelem) ha van megtermékenyítés a méh nyálkahártyájában megtapad a petesejt, majd kialakul a méhlepény (placenta)
Hüvely (vagina): kb. 10 cm hosszú, 2-3 cm széles, vékony falú cső álló helyzetben kissé hátrafelé halad (a függőlegeshez viszonyítva 30-40°-kal hátradől) felső része körülfogja a méhnyakat (elöl sekélyebben, hátul mélyebben) falát kötő- és simaizom szövet adja, belül nyálkahártya borítja
hámsejtjei sok glikogént tartalmaznak bomlásuk során savas pH (pH 4-4,5) védelem a kórokozók ellen hímivarsejteket bénítja (csak a lúgos méhnyákkal érintkezve mozognak) feladata kettős: közösülés szülőcsatorna legalsó szakasza
törlcsérszerű vég
hasüregi nyílás hüvelyen belüli és hüvely feletti szakasz
hüvelyboltozat
KÜLSŐ NŐI NEMI SZERVEK
Gát (perineum): az egész medence kimenetét (szeméremcsontok-farokcsontülőgumók közötti terület) lezáró lágyrészek nőknél a gáttájékot a húgycső, a hüvely és a végbél fúrja át szűkebb értelemben a hüvely és a végbél közti részt értjük Női szeméremtest (pudendum feminicum): nagyajkak kisajkak szeméremdomb rajta fanszőrzet (egyenes vonalban végződik) Csikló (clitoris): női nemi izgalom, kielégülés kiváltásának legfontosabb szerve hasonló a hímvessző felépítéséhez
