Férfi nemi szervek anatómiája és szövettana (összefoglaló)
Here (testis, orchis) • Polus, facies, margo • Tunica vaginalis testis: peritoneum (lamina parietalis, visceralis) • Tunica albuginea • Mediastinum testis, septula testis, lobuli testis • Tubuli seminiferi contorti • Tubuli seminiferi recti • Rete testis (Haller) • Ductuli efferentes testis • Erei és idegei a funiculus spermaticusban haladnak • Arteria testicularis, vena testicularis (plexus pampiniformis)
Here és mellékhere (sagittalis metszet)
Keskeny peritoneum üreg a két lemez között
Kanyarulatos herecsatornák, egyenes csatornák és a rete testis szövettana
Herecsatornák újszülöttben Herecsatornák felnőttben
Rete testis
Tubulus rectus (TR)
Mellékhere (epididymis) • • • •
Caput (lobuli, coni) epididymidis Corpus epididymidis Cauda epididymidis Ductus epididymidis: a ductus deferensben folytatódik. • A mellékhere a spermiumok funkcionális érésének helye. A csatornákban enyhén savas pH van, mely csökkenti a spermiumok mozgásképességét. A spermiumok a csatornarendszer simaizomzatának gyors, ritmikus kontrakciója révén kerülnek az urethrába.
A ductus epididymidis kanyarulatainak dús kapilláris hálózata scanning EM képen.
MELLÉKHERE SZÖVETTANA Ductuli efferentes: a hámban alacsonyabb és magasabb sejtek váltakoznak. Ductus epididymidis: hámja kétmagsoros stereociliumos hengerhám. A csatornákat mindenütt simaizom (SI) veszi körül.
DUCTUS EPIDIDYMIDIS SZÖVETTANI SZERKEZETE
Spermatogenesis, spermiogenesis • Spermatogoniumok (A-típus: tartalék őssejt; B-típus osztódik, majd differenciálódik – meiosis). • B-típusú spermatogonium belép a meiosisba, preleptoten fázissal kezd, majd a sejtek átvándorolnak a vér-here gáton és ekkor már primer spermatocyta a nevük. • Az első érési oszlás végén már secunder spermatocyta a nevük. • A második érési oszlás végén spermatida a nevük (haploid sejtek). • A spermatidák differenciálódnak és jelentős morfológiai változáson mennek át – ez a folyamat a spermiohistogenesis. • A spermatidákból spermatozoon (spermium) lesz: hosszú ostorral, kis sejtmaggal és acrosomával, centriolummal és mitokondriumokkal felszerelve, fejével a Sertoli-sejt apikális citoplazmájába ágyazódva. • A spermium végül kiszabadul a Sertoli-sejtből és a herecsatornákon át a mellékherébe kerül.
TUBULULI SEMINIFERI CONTORTI SEJTPOPULÁCIÓI
Ductus deferens (kb. 45 cm hosszú) • • • • • •
Pars scrotalis Pars funicularis Pars inguinalis Pars pelvica Ampulla ductus deferentis A vesicula seminalis kivezetőcsövével (ductus excretorius) összenyílva a húgycső pars prostaticába ömlik mint ductus ejaculatorius.
Ductus deferens a funiculus spermaticusban. Hámja: többmagsoros, vége felé kétrétegű hengerhám. Három rétegű simaizom veszi körül. A plexus pampiniformis véna átmetszete: a véna fala szokatlanul izmos – a véna izomzat a vénás visszafolyást segíti, és meggátolhatja a vénás varixok kialakulását.
Funiculus spermaticus (kb. 14 cm hosszú) • Fascia spermatica externa • Fascia cremasterica (izomrostok futnak benne a m. cremasterhez) • Fascia spermatica interna • Vestigium processus vaginalis – peritoneum nyúlvány/szalag – hiányozhat. • Képletek: ductus deferens és erei (a. ductus deferentis); a. testicularis, plexus pampiniformis, plexus spermaticus (autonom), n. genitofemoralis ramus genitalisa (a m. cremasterhez); n. ilioinguinalis (scrotumhoz, érző). A vénák kóros tágulata a varicocele, a scrotum duzzanatát okozza. • A here descensus zavaraiban (cryptorchismus) nem alakul ki a funiculus spermaticus.
Scrotum • A középvonalban összeolvadó torus genitalisokból fejlődik – ennek jele a raphe scroti. • Septum scroti (a tunica dartos képzi). • Bőre alatt van a tunica dartos. A tunica dartos simaizmot tartalmazó erős réteg, alatta viszont igen laza subcutan kötőszövet van – scrotum ödéma ! • Alatta a fascia spermatica externa, majd • A musculus cremaster, és a • Fascia spermatica interna található. • Legbelül a tunica vaginalis testis borítja a herét és a mellékhere feji részét – ez a hashártyai kettőzet, amely a descendáló herét követte és a herezacskóba került. A hashártyai kettőzetben meggyűlt folyadék okozza a hydrocele testis-t. • Vérellátása: rr. scrotales (a. pudenda externa, a. pudenda interna); a. cremasterica (a. epigastrica inf.). • Beidegzése: n. ilioinguinalis, n. genitofemoralis r. genitalis, n. pudendus, n. cutaneus femoris posterior.
A hasfal és a scrotum rétegei Hasfali rétegek
Scrotum rétegei
Bőr
Bőr
Fascia superficialis
Tunica dartos
M. obliquus externus abd.
Fascia spermatica externa
M. obliquus internus abd.
M. cremaster
M. transversus abdominis
M. cremaster
Fascia transversalis
Fascia spermatica interna
Peritoneum
Tunica vaginalis testis
A scrotum duzzadása/ödémája többféle okból bekövetkezhet: scrotumsérv, varicocele, gyulladás vagy éppen szívelégtelenség, vena cava inferior thrombosis, portalis hypertensio miatt. A processus vaginalis peritonei nyitott, a canalis inguinalisban vékonybél-szakasz herniálódik.
Nagy scrotum duzzanat CT képe
Ureter
Vesica urinaria, fundus
Ductus deferens
Tuber ischiadicum
Prostata Glandula seminalis Urethra, pars membranacea
Bulbus penis
A HÚGYHÓLYAG POSTEROINFERIOR FELSZÍNE: PROSTATA, VAS DEFERENS, URETER, ONDÓHÓLYAG HELYZETE
A NÉZET HASONLÓ AZ ELŐZŐ ÁBRÁN LÁTOTT MÚZEUMI PREPARÁTUM NÉZETÉHEZ
Prostata Paracystium
Cowper-féle mirigy
Bulbus penis & m. bulbospongiosus
Crus penis & m. ischiocavernosus
Vesica urinaria rögzítése • Apex, corpus, fundus (hátsó felszín alsó része), collum (prostatával érintkező rész), trigonum (belül). • Spatium prevesicale: Retzius-féle térség a hólyag és a symphysis között: ligamentum pubovesicale, ligamentum puboprostaticum. A térséget alul a diaphragma urogenitale és a musculus levator ani határolják. • Retrovesicalis térség: rectovesicalis/retrovesicalis septum (és a Denonvillers-fascia), glandula seminalis, ductus deferens, ureter utolsó szakasza. • Oldalsó kötőszövetes szalag/tér, amely az arcus tendineus pelvishez halad: paracystium. • Rögzítésében részt vesz még a lig. umbilicale medianum (urachus maradvány) és a lig. umbilicale mediale (a. umbilicalis maradvány) is.
Trigonum és collum vesicae • Plica interureterica (két ureter nyílás között), uvula vesicae (az urethra nyílása mögötti kiemelkedés, amely majd a crista urethralisba megy át). Az urethra nyílása a hólyag legmélyebb pontja. A trigonum vesicae (Lieutaud) a hólyagfal legvastagabb része. • Collum vesicae: az urethra eredésének tájéka, a prostatán nyugvó rész, mely legjobban rögzített része a hólyagnak. Itt körkörös simaizom van, amelynek alsó része a m. sphincter urethrae internus.
A hólyag izomzata és annak beidegzése I. • A simaizomzat három réteget alkot: külső longitudinalis, középső körkörös és belső hálózatos rétegeket. • M. detrusor urinae/vesicae: elöl és hátul (a fundusban) erősebb függőleges/longitudinalis simaizom kötegek a külső izomrétegben. • M. sphincter urethrae/vesicae internus: erős izom a collumban. • A trigonum izomrétegei erősebbek/vastagabbak, mint a többi.
A hólyag izomzata és annak beidegzése II. • A hólyagfal feszülését érzékelő idegrostok ingerülete a n. pudendus révén kerül a sacralis gerincvelőbe. • Szimpatikus idegek a felső lumbalis szegmentumokból jönnek (nn. splanchnici lumbales), a medencei plexus hypogastricusban átkapcsolódnak és a postganglionaris rostok beidegzik a m. detrusort, és a belső sphinctert. A m. detrusort ellazítják, a belső záróizmot összehúzzák. • Paraszimpatikus idegek a nn. splanchnici pelvini révén érkeznek a sacralis gerincvelőből. A preganglionaris rostok az intramuralis ganglionokban kapcsolódnak át. A postganglionaris rostok kolinerg mechanizmusokkal összehúzzák a detrusort, és nitrogén monoxid transzmitterrel ellazítják a belső sphinctert. • Az akaratlagos záróizom (m. sphincter urethrae externus) a n. pudendus motoros axonjaiból kap beidegzést a sacralis gerincvelőből.
A férfi húgycső szakaszai
Lig. suspensorium penis Pars intramuralis/pars preprostatica
ductus ejaculatorius
Pars intermedia/pars membranacea
Urethra anatómiája • Pars intramuralis: itt van a belső sphincter (m. sphincter urethrae internus) • Pars prostatica: crista urethralis, colliculus seminalis, sinus prostaticus, utriculus prostaticus. • Pars membranacea: itt van az akaratlagos sphincter (m. sphincter urethrae externus). • Pars spongiosa: rögzített része a bulbus penisben, szabad része a corpus spongiosum pendens részében fut. A glandula bulbourethralis (Cowper) a rögzített részbe nyílik. Lacunae urethrales, ductus paraurethrales. • Fossa navicularis: a külső nyílásnál (ostium urethrae externum).
A férfi húgycső szövettana • Pars intramuralis, pars prostatica: urothelium. • Pars membranacea és pars spongiosa: többrétegű hengerhám. Hasonló hám borítja a paraurethralis járatokat is. • Fossa navicularis: el nem szarusodó tr. laphám. • Mirigyei: glandulae urethrales (Littré-féle mirigyek) mucinosus secretumot termelő többsejtű endoepithelialis mirigyek.
Prostata anatómiája • Basis, apex, isthmus (= lobus medius → uvula vesicae), lobus anterior, posterior. • Capsula prostatica • Pars prostatica urethrae: crista urethralis, colliculus seminalis, utriculus prostaticus, ductus ejaculatoriusok nyílásai. • Ductus ejaculatorius: hátulról, előrefelé fúrja át az isthmus alatt. • Lig. puboprostaticum, arcus tendineus fasciae pelvis (oldalt), septum rectovesicale (Denonvilliers). • A m. levator ani oldalt és alul érinti (m. levator prostatae).
Fig. 3 Normal seminal vesicles. (a) Transverse and (b) coronal view of the high signal intensity fluid-filled seminal vesicles (SV) lying lateral to the deferent ducts (DD).
P =
prost... Geert M. Villeirs , Gert O. De Meerleer Magnetic resonance imaging (MRI) anatomy of the prostate and application of MRI in radiotherapy planning European Journal of Radiology Volume 63, Issue 3 2007 361 - 368 http://dx.doi.org/10.1016/j.ejrad.2007.06.030
MRI képen: prostata (P), húgyhólyag, rectum, vesicula seminalis (SV), ductus deferens (DD)
Prostata szövettana • Stromája kötőszövetet és simaizomsejteket tartalmaz. • Mirigyei tubuloalveolaris mirigyek (30-50 mirigy), melyek a pars prostatica urethrae-be nyílnak (15-20 kivezetőcső). • A mirigyeket az urethrához való viszonyuk alapján mucosus, submucosus és fő mirigyekre osztjuk. • A mirigyek hámja a szekréciótól függően magas vagy alacsony egyrétegű vagy többmagsoros hám. • A mirigyek enyhén savas kémhatású, enzimekben gazdag folyadékot termelnek (savi foszfatáz, prostata-specifikus antigén).
PARS PROSTATICA URETHRAE KERESZTMETSZETÉN LÁTHATÓ A COLLICULUS SEMINALIS ÉS A MUCOSUS MIRIGYEK
COLLICULUS SEMINALIS
URETHRA LUMENE
Prostata szöveti metszete Piros: simaizomsejtek Kék: kötőszövet Corpora amylacea Gl: mirigyek metszete
Aktív, szekretáló mirigyhám
Glandula vesiculosa (glandula seminalis, vesicula seminalis) • Összehajtogatott hosszú cső (15 cm hosszú). • Kivezetőcsöve a ductus excretorius. • A ductus excretorius a ductus deferensbe ömlik az ampulla alatt. • Ezután ductus ejaculatoriusnak hívjuk, amely a prostatát hátulról átfúrva az urethrába nyílik. • A fascia retrovesicalis (Denonvillers) a hólyag fundusához rögzíti. • A mirigy secretuma az ondó 70%-t adja, fruktózt, nyákot, prostaglandinokat, káliumot, vizet, endorfinokat tartalmaz. Simaizomzata továbbítja a secretumot – a simaizom szimpatikus beidegzéssel rendelkezik.
Glandula vesiculosa metszete kisebb- és nagyobb nagyítással (H-E). KSZ: kötőszövet; SI: simaizom. A nyálkahártya (LP) erősen redőzött. Hámja (Ep) változó vastagságú, néhol egyrétegű, néhol kétmagsoros.
A Cowper-mirigy • Glandula bulbourethralis: a diaphragma urogenitale állományában található, kb. 0.5-1 cm nagyságú mucinosus mirigy. • Vezetéke a pars spongiosa kezdeti szakaszába nyílik. Secretuma alkalikus és nedvesíti az urethra felszínét.
Cowper-mirigy műtéti szövetmintában
Fejlődési maradványok a férfi genitalis tractusban • Appendix testis: a felső pólus apró függeléke, a Müller-cső maradványa. Cisztát képezhet. • Appendix epididymidis: a mellékhere fej apró függeléke, a Wolff-cső maradványa. Cisztát képezhet. • Paradidymis: vékony tubuláris maradványok a funiculus spermaticusban még a scrotumban – Wolff-cső maradványok. Cisztát képezhet. • Utriculus prostaticus: a ductus paramesonephricus (Müller-cső) maradványa („prostata-uterus”).
Excavatio rectovesicalis
Retzius-féle tér
Lig. pubovesicale Lig. puboprostaticum
Denonvilliers-féle fascia (retrovesicalis fascia)
Lig. suspensorium penis Diaphragma urogenitale (Perineum)
A PENIS ANATÓMIÁJA
Penis anatómiája • • • • • • • •
Corpus cavernosum (crus penis) Corpus spongiosum (bulbus penis; urethra) Radix penis, corpus penis, glans penis Ligamentum suspensorium penis, ~ fundiforme penis Bőr (preputium, frenulum) Fascia penis superficialis Fascia penis profunda (Buck-féle fascia) Tunica albuginea: corpus cavernosumé vastag, corpus spongiosumé vékony. • Arteria dorsalis penis (2); vena dorsalis profunda penis (1). A vena dorsalis profunda penis circumflex vénákat szed össze a penis kerületéről. Felületesen a vena dorsalis superficialis penis fut. A vena profunda a vena iliaca interna ágrendszeréhez, a vena superficialis a vena iliaca externa ágrendszeréhez tartozik. • Arteria profunda penis (corpus cavernosum közepén) → arteriae helicinae (végartériák) → a cavernákba ömlenek. • Arteria bulbi penis: egészen a glansig húzódik előre.
Penis szövettana •
•
• • •
Tunica albuginea: a corpus cavernosum tunicája vastag és kollagénrostokat tartalmaz, amelyek spirálisan rendeződnek a penis mentén. A corpus spongiosum tunicája vékony, elasztikus, simaizmot is tartalmaz. Corpus cavernosum: a cavernák endotéllel bélelt szabálytalan terek (sinusoidoknak is nevezik őket); a corpus cavernosum közepén nagyobbak, szélén kisebbek. A helikális artériák mint kicsiny végartériák nyílnak beléjük. A cavernák összefüggő rendszert alkotnak, amelyet a tunica albuginea zár magába. A cavernákból ún. venae circumflexae vezetik el a vért apró ágaikkal – ezek a vénák a vena dorsalis profundába ömlenek. Corpus spongiosum: cavernái kisebbek és egyforma nagyságúak. A cavernák közötti trabeculák rugalmas rostokat, kollagén rostokat és simaizmot tartalmaznak. Mindenütt sok idegátmetszet látható, a penis bőre alatt Vater-Pacini testek is vannak. Az urethra hámja többrétegű hengerhám (intraepithelialis mirigyek, lacunae urethrales, Littre-féle mirigyek). A fossa navicularis többrétegű, el nem szarusodó laphámmal van borítva.
Corpus spongiosum és urethra (U) keresztmetszet
Littre-féle mirigyek
BUCK
U TA
SPFC
Erekció mechanizmusa •
•
•
•
•
Az arteriae helicinae rezisztencia-artériák: faluk igen izmos. A szimpatikus idegek ingerülete tónusos noradrenalin felszabadulás révén, az artériákra vazokonstriktor hatással van. Ilyenkor a cavernákban igen kevés vér van – illetve a vér átkering rajtuk. Paraszimpatikus ingerület hatására az artériák simaizmai elernyednek és gyorsan nő a kaliberük, ill. a vér mennyisége, amely a cavernákba áramlik. Ugyanakkor a cavernákat bélelő simaizmok is elernyednek, és lehetőséget adnak arra, hogy a cavernák eredeti térfogatuknál nagyobbra táguljanak. A cavernák feltelődnek – a centrális cavernák gyorsabban és jobban, és összenyomják a széli cavernákat, amelyekből a vénák erednek. Nemcsak a széli cavernák, hanem a tunica albuginea és a mélyfascia alatti vénás plexusok is összenyomódnak, ami akadályozza a vénás elvezetést. A corpus spongiosum területén is bekövetkezik mindez, azonban az elvezető vénák nem komprimálódnak, mivel a tunica albuginea itt vékony és izmos. Emiatt a kialakuló térfogat növekedés kisebb, és nem nyomja össze az urethrát. Nem igazolható az a régi elmélet, hogy a penis ereiben lévő intima párnák (amelyek a vénákban és az artériák egy részében látszódnak) szerepet játszanak az erekcióban. Ezeket a párnákat sokan kóros elváltozásnak tartják, és létüket is kétségbe vonják.
Gátizmok szerepe az erekcióban és az ejakulációban • Musculus ischiocavernosus: kontrakciója összenyomja a crus penist, és ezzel gátolva a vénás elfolyást, az erekció erősödik. • Musculus bulbospongiosus: a bulbus penist borító izom kontrakciója összenyomja az urethrát, hasonlóképpen a corpus spongiosum vénáit, ezzel erősítve az erekciót. Ritmikusan összehúzódva segíti az ejakulációt. • Mindkét izmot a nervus pudendus idegzi be. Eredő motoneuronjaik a sacralis gerincvelő mellső szarvában, az Onuf-féle magban vannak.
Idegi szabályozás • Sacralis (S2-4) gerincvelői preganglionáris paraszimpatikus neuronok → nervi erigentes → plexus hypogastricus inferior → nervus dorsalis penishez csatlakozó posztganglionáris rostok. • Felső lumbalis gerincvelői preganglionáris szimpatikus neuronok (L1-2) → lumbosacralis szimpatikus ganglionok (paravertebrális) → posztganglionáris ágak a plexus hypogastricus inferior révén (artériákat kísérve) elérik a szerveket. • Plexus sacralis: 1. nervus pudendus → nervus dorsalis penis (érző idegek); 2. nervi scrotales posteriores motoros ágak a bulbospongiosus és ischiocavernosusok ellátására.
a. dorsalis penis
a. urethralis a. bulbi penis
a. pudenda interna
a. profunda penis
Circumflex véna
A penis artériái az arteria pudenda interna ágai
A penis vénái részben a vena saphena magna felé, részben a kismedencei vénák felé vezetődnek el Plexus venosus prostaticus Vena dorsalis penis superficialis (vena saphena magna felé) Crus penis vénái Circumflex vénák
Glans penis vénái Vena dorsalis penis profunda (vena pudenda interna felé)
Vena dorsalis superficialis penis
Vena epigastrica superficialis V. circumflexa ilium superficialis Arteria és vena femoralis
Vena saphena magna Vena dorsalis superficialis penis: a vena saphena magna ágrendszeréhez tartozik. A véna mentén futó nyirokerek a felszínes lágyéki nyirokcsomókban végződnek (fertőzések !).
A canalis inguinalis a Poupart-szalag felett található. A combon a Poupart-szalag alatti terület a regio subinguinalis, melyben több fontos képlet található: (1) Felszínes nyirokcsomók (nodi inguinales spfc.); (2) Vena saphena magna és ágai; a véna a hiatus saphenusban haladva a vena femoralisba ömlik. (3) Bőridegek: n. cut. femoris lateralis ágai, n. genitofemoralis ramus femoralisa.
BELSŐ NEMI SZERVEK NYIROKELVEZETÉSE Nodi aortici
Nodi sacrales
Nodi iliaci
Képek forrása: • • • • •
Ross, MH: Szövettan. Medicina. Skandalakis, JE: Surgical Anatomy. PMP Ltd., Athens. Fawcett, DW: Textbook of Histology. Saunders. Anatómiai Múzeum, Szeged. Anatómiai Intézet Szövettani Gyűjteménye, Szeged.
