Genitális apparátus
A genitális apparátus anatómiája
¾ Feladata z z
Ivarsejtek (spermium, petesejt) elő előállí llítása Nemi hormonok elő előállí llítása
¾ Felosztá Felosztásuk z
Belső Belső nemi szervek: • a hasü hasüregben, a kismedencé kismedencében elhelyezkedő elhelyezkedő nemi szervi ré részletek.
z
Külső lső nemi szervek: • a hasü hasüregen kí kívül elhelyezkedő elhelyezkedő, lá látható tható nemi szervi ré részletek
Férfi belső nemi szervek ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Here: kb. galambtojá galambtojás nagysá nagyságú és alakú alakú szerv hasü hasüregen kí kívül, a herezacskó herezacskóban helyezkednek el fejlő fejlődésük a hasü hasüregben megy vé végbe a magzati élet utolsó utolsó hónapjá napjában innen szá szállnak le a lá lágyé gyékcsatorná kcsatornán át a herezacskó herezacskóba rejtettheré rejtettheréjűség eseté esetén a hasü hasüregben rekednek hím ivarsejteket (spermiumokat) a termelik
Férfi belső nemi szervek ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Here spermiumok képzé pzése a pubertá pubertástó stól a ké késői idő időskorig tart here bonyolult csatornarendszerbő csatornarendszerből, és kö közti kö kötőszö szöveti állomá llománybó nyból áll spermiumok a csatorná csatornák falá falának há hámjá mjából fejlő fejlődnek, a csatornarendszeren át jutnak a mellé mellékheré kherébe. csatorná csatornák kö közti állomá llomány egyes sejtjei (Leydig (Leydig féle sejtek) a má másodlagos nemi jelleg kialakí ének) kialakításáért áért felelő felelős hormont (androg (androgé nek) termelik
1
Férfi belső nemi szervek ¾
Mellé Mellékhere: z z
¾
heré herék há hátsó tsó felszí felszínén helyezkedik el spermiumspermium-tároló roló és -elvezető elvezető rendszerhez tartozik.
Ondó Ondóvezeté vezeték és ondó ondózsinó zsinór: z
z
z z z
ondó ondóvezeté vezeték a mellé mellékherekhere-csatorna kö közvetlen folytatá folytatása 5050-60 cm hosszú hosszú vezeté vezeték, amely a lá lágyé gyékcsatorná kcsatornán át belé belép a kismedencé kismedencébe, a hú húgyhó gyhólyag há hátsó tsó-alsó alsó felszí felszínéhez fut átfú tfúrja a dü dülmirigyet, és a úgycső gycsőbe nyí nyílik közvetlen benyí benyílása elő előtt felveszi az ondó ondóhólyag kivezető kivezetőcsö csövét is.
Férfi belső nemi szervek ¾ Ondó Ondóhólyag: z
z z
z
húgyhó gyhólyag há hátsó tsó felszí felszínén elhelyezkedő elhelyezkedő páros szerv, járulé rulékos nemi mirigy nyá nyálkahá lkahártya mirigyei a spermá spermához keveredő keveredő nyú nyúlós vá váladé ladékot termelnek kivezető kivezető csö csövei az ondó ondóvezeté vezetékkel egyesü egyesülve a hú húgycső gycső felső felső szakaszá szakaszába nyí nyílnak.
Férfi belső nemi szervek ¾
Dülmirigy (prostata ): (prostata): z
húgyhó gyhólyag alatt fekszik; • felső felső felszí felszíne a hó hólyagfené lyagfenékkel összenő sszenőtt, • alsó alsó része a gá gát izomzatá izomzatán nyugszik
z z
z
z
tokkal kö körülvett gesztenye alakú alakú és nagysá nagyságú mirigy váladé ladéka adja a hí hím nemi vá váladé ladék (sperma v. ondó ondó) folyé folyékony ré részé szének jelentő jelentős mennyisé mennyiségét prosztatá prosztatát kb. 3 cm hosszú hosszúságban a húgycső gycső felső felső szakasza fú fúrja át itt nyí nyílik bele az ondó ondóvezeté vezeték és az ondó ondóhólyag kö közös vezeté vezetéke.
2
Férfi külső nemi szervek
Férfi külső nemi szervek
¾ Herezacskó Herezacskó:
¾
¾ herezacskó herezacskó a hasfal bő bőrének ké kétoldali
¾
kitü kitüremkedé remkedése
z
¾ rétegző tegződése a hasfalé hasfalénak felel meg ¾ bőre
erő erősen pigmentá pigmentált ¾ heré herék mű működéséhez szü szüksé kséges optimá optimális hőmérsé rsékletet biztosí biztosítja.
Hímvessző mvessző: teljes hosszá hosszában átfú tfúrja a hú húgycső gycső, z
¾
vizelet, a nemi vá váladé ladék kiü kiürítésére szolgá szolgál
felé felépítése z z z
kötőszö szöveti kö kötegek, simaizomzat elasztikus há hálózat által átsző tszőtt szivacsszerű szivacsszerű két barlangostest (corpus cavernosum penis). penis).
Férfi külső nemi szervek hímvessző ¾ részei z z z
szá szár, test makk
¾ kívülrő lről vé vékony, idegvé idegvégző gződésekben
gazdag bő bőr veszi kö körül, ¾ fitymafé fitymafék a makkra kettő kettőzet alakjá alakjában rá boruló boruló bőrkettő rkettőzet
Férfi külső nemi szervek hímvessző ¾ erekció erekció z z
penis merevedé merevedése barlangos testek nemi izgalom eseté esetén a belé beléjük nyí nyíló arté artériá riák kitá kitágulá gulása folytá folytán vérrel telő telődnek
Női belső nemi szervek ¾ ¾ ¾ ¾
z
z
¾ ejaculá ejaculáció ció z
Petefé Petefészek: mandula nagysá nagyságú és alakú alakú páros szerv nagynagy- és kismedence hatá határán talá található lható, a kö közös csí csípőverő verőér oszlá oszlási szö szögében. kéregá regállomá llomány
z
sperma ürítése ¾
különbö nböző stá stádiumban levő levő tüsző szők (follikulusok (follikulusok)) figyelhető figyelhetők meg. tüsző ő k kö ö z ö tt bizonyos ciklusos idő ő szakokban sz k id sárgatest (corpus (corpus luteum), luteum), már az elő előzőkben lezajlott tü tüsző szőrepedé repedések visszamaradó visszamaradó nyomaiké nyomaiként hegestest (corpus (corpus albicans) albicans) is látható thatók.
velő velőállomá llomány z
erekben gazdag kö kötőszö szövetbő vetből áll
3
Női belső nemi szervek ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Petevezetek vagy mé méhkü hkürt: kb. 12 cm hosszú hosszú, pá páros, hullá hullámos lefutá lefutású csatorna, feladata a petesejt tová továbbí bbítása méh üregé regébe nyí nyíló része keskenyebb petefé petefészek felé felé eső eső része z z z z
tölcsé lcsérszerű rszerűen kitá kitágul, szabadon nyí nyílik a hasü hasüregbe rojtozott rojtok rá ráfekszenek a petefé petefészek felszí felszínére
Női belső nemi szervek ¾ ¾ ¾ ¾
Méh: fordí fordított kö körte alakú alakú, pá páratlan, üreges szerv, kismedencé kismedencében kö középen, a hó hólyag és a végbé gbél kö között fekszik két fő fő része z
méhtest • felső felső, vaskosabb, szabad vé vége a mé méhfené hfenék (fundus),hasfalon keresztü keresztül jó jól tapintható tapintható • két oldalá oldalát fú fúrjá rják át a petevezeté petevezetékek
z
méhnyak • legalsó legalsó részé szét a hü hüvely felső felső vége (hü (hüvelyboltozat) szorosan fogja kö körül (portio (portio vaginalis uteri )
4
Női belső nemi szervek ¾ ¾
fala há három ré rétegű tegű külső lső
¾
középső pső
z
z z
¾
méh testé testét és nyaká nyakának felső felső részé szét borí borító hashá hashártya (perimetrium) a fal legvastagabb ré rétege izomzat (myometrium (myometrium)) vérerekben, kü különösen vé vénákban, rendkí rendkívül gazdag. Terhessé Terhesség alatt mind a myometrium, myometrium, mind a benne levő levő erek tetemesen megnagyobbodnak.
belső belső z
z z z
nyá ), amelynek mé nyálkahá lkahártya (endometrium (endometrium), mélyebb ré rétege az izomré izomrétegbe is benyomul nyá nyálkahá lkahártyá rtyát csilló csillósző szőrös hengerhá hengerhám borí borítja csilló csillósző szőrök a mé méhszá hszáj felé felé csapkodnak megtermé megtermékenyí kenyített petesejt a mé méh nyá nyálkahá lkahártyá rtyájában tapad meg.
Női belső nemi szervek ¾
Hüvely: z z
z z z
z
Női külső nemi szervek ¾
Szemé Szeméremdomb: z
¾
Szemé Szeméremtest z z z z
¾ ¾ ¾
szemé szeméremí remízület fö fölött elhelyezkedő elhelyezkedő, sző szőrrel fedett zsí zsírpá rpárna. Részei: nagyajkak kisajkak csikló csikló
Hüvely bemenet: kisajkak által hatá határolt terü terület. Részei: z z z
húgycső gycső külső lső nyí nyílása szű szűzhá zhártya Bartholin mirigy kivezető kivezető csö csöve
kb. 10 cm hosszú hosszú izmos falú falú cső cső közösüléskor a hí hím ivarsejteknek a belső belső nemi szervekbe vezető vezető kapuja, szü szüléskor a szü szülőcsatorna alsó alsó szakaszá szakaszát ké képezi. ürege elö elölrő lről-hátra lelapí lelapított. felső felső vége szorosan kö körülveszi a mé méh nyaká nyakát, boltozatos (hü (hüvelyboltozat), alsó alsó vége szabadon nyí nyílik a gáton.
A belső elválasztású mirigyek rendszere ¾ Azon mirigyek összessé sszessége, amelyek
váladé ladékukat (hormon) kö közvetlenü zvetlenül a véráramba juttatjá juttatják. ¾ hormonok z z
z
szervezet ké kémiai hí hírvivő rvivő anyagai, távollé vollévő sejtek, szö szövetek mű működését serkentik, vagy gá gátoljá tolják szabá szabályozá lyozás pozití pozitív, vagy negatí negatív visszacsatolá visszacsatolás (feedback (feedback)) útjá tján való valósul meg.
5
A belső elválasztású mirigyek rendszere ¾
Centrá Centrális belső belső elvá elválasztá lasztású mirigy z
¾
Centrális belső elválasztású mirigy ¾
Agyalapi mirigy
z z z z z z
z
bab alakú alakú és nagysá nagyságú mirigy koponyaalapon, az ékcsont árká rkában (sella (sella turcica; turcica; töröknyereg) elü elülső lső lebeny
z
hátsó tsó
z
Perifé Perifériá riás belső belső elvá elválasztá lasztású mirigyek z
Agyalapi mirigy z
Pajzsmirigy Mellé Mellékpajzsmirigy Mellé Mellékvese Csecsemő Csecsemőmirigy Tobozmirigy Hasnyá Hasnyálmirigy Here és petefé petefészek
• mirigysejtekbő mirigysejtekből áll (adenohypophysis (adenohypophysis))
z
Centrális belső elválasztású mirigy ¾ ¾
Elü Elülső lső lebeny hormonjai a perifé perifériá riás belső belső elvá elválasztá lasztású mirigyek működését befolyá befolyásoljá solják (ú (ún. trophormonok): trophormonok): z z z
z
Növekedé vekedést befolyá befolyásoló soló (somatotrop hormon) Mellé Mellékvesé kvesét befolyá befolyásoló soló (adrenocorticotrop hormon) Pajzsmirigy mű működését befolyá befolyásoló soló (thyreotrop hormon) Nemi mirigyek mű működését befolyá befolyásoló soló (tü (tüsző szőérlelő rlelő, luteinisalo, luteinisalo, és luteotrop hormon)
lebeny
• idegszö idegszövet alkotja (neurohypophysis (neurohypophysis)) • keskeny kocsá él) kocsányon át (hypophysisny (hypophysisnyé köztiaggyal áll összekö sszekötteté ttetésben.
a
két lebeny hatá határán az emberben kevé kevésbé sbé jelentő jelentős kö köztilebeny (pars (pars intermedia) intermedia) helyezkedik el
Centrális belső elválasztású mirigy ¾
Közti lebeny hormonjai: z
¾ ¾ ¾
Pigmentá Pigmentáció ciót befolyá befolyásoló soló (melanocyta stimulá stimuláló hormon)
Hátsó tsó lebeny hormonjai: idegszö idegszövetbő vetből épül fel, itt hormonké hormonképzé pzés nem törté rténik, a kö központi idegrendszer bizonyos terü területei által termelt hormonok raktá raktározá rozása. z z
méh simaizomzatot összehú sszehúzó (oxitocin) oxitocin) vesecsatorná vesecsatornácská cskák vízvisszaszí zvisszaszívását befolyá befolyásoló soló (antidiureticus hormon)
6
Perifériás belső elválasztású mirigyek ¾ ¾ ¾ ¾
Pajzsmirigy: nyak alsó alsó elü elülső lső részé szén helyezkedik el két lebenybő lebenyből és az őket összekö sszekötő középré prészbő szből áll, működését szabá szabályozza agyalapi mirigy TSH (thyroidea (thyroidea,, stimulá stimuláló hormonja vérben aktuá aktuálisan jelenlevő jelenlevő thyroxinszint belső belső visszavissza-jelenté jelentése útjá tján (feedback mechanizmus). hypothalamus részben idegi, ré részben ugyancsak hormonhatá hormonhatással. ssal.
z
z
z
¾ Pajzsmirigy hormonjai: z
¾ Mellé Mellékpajzsmirigy:
négy darab lencsé lencsényi mirigy a pajzsmirigy lebenyeinek há hátsó tsó felszí felszínén.
¾ Hormonja: z
parathormon • csontbontó csontbontó sejteket serkenti • a vér kálciumszintjé lciumszintjét emeli
thyroxin • anyagcserefokozó anyagcserefokozó hatá hatással rendelkezik • jód építi fel • csecsemő csecsemők idegrendszeri fejlő fejlőséséhez kell
hormon)
Perifériás belső elválasztású mirigyek z
Perifériás belső elválasztású mirigyek
z
kalcitonin • a vér kálciumszintjé lciumszintjét csö csökkenti • kálcium csontokban maradá maradását vé végzi
Perifériás belső elválasztású mirigyek ¾ Mellé Mellékvese: ¾ páros, piramis alakú alakú szervek, ¾ a vesé vesék felső felső csú csúcsá csán, a vese zsí zsíros
tokjá tokjába ágyazottan helyezkednek el ¾ metszé metszési lapjá lapján kü külső lső kéregá regállomá llomány és
belső belső velő velőállomá llomány kü különül el
7
Perifériás belső elválasztású mirigyek ¾ Kéregá regállomá llomány által termelt hormonok: z
z
z
Perifériás belső elválasztású mirigyek ¾ Velő Velőállomá llomány által termelt hormon:
Ásvá sványi anyag és ví vízhá zháztartá ztartást befolyá befolyásoló soló (mineralokortikosteroidok) mineralokortikosteroidok) Szé Szénhidrá nhidrát anyagcseré anyagcserét befolyá befolyásoló soló (glukokortikosteroidok) glukokortikosteroidok) Szexuá Szexuálsteroidok (nemi hormonok)
z
z
• • • • •
Perifériás belső elválasztású mirigyek ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾
Tobozmirigy: alacsonyabb rendű rendű emlő emlősökben az agyvelő agyvelő felszí felszínén, kö közvetlenü zvetlenül a falcsonti ré régió gióban helyezkedik el (ú (ún. parietalis szerv), emberben az agyereszté agyereszték há hátsó tsó részé szétől takartan a III. agykamra tetejé tetejéről nyú nyúlik há hátrafelé trafelé. agyá agyállomá llománnyal csupá csupán keskeny nyé nyéllel közlekedik. nyé nyélben idegrostok futnak hormonja gá gátolja a nemi szervek idő idő elő előtti kifejlő kifejlődését.
Simpatikus idegrendszeri stimulá stimuláló hormon (adrenalin, noradrenalin) stresszhelyzet eseté esetén kerü kerülnek a vé vérbe növelik a szí szívfrekvenciá vfrekvenciát növelik a lé légzé gzésszá sszámot emelik a vé vérnyomá rnyomást pupillá pupillákat tá tágítjá tják emelik a vá várcukorszintet
Perifériás belső elválasztású mirigyek ¾ ¾
Hasnyá Hasnyálmirigy Belső Belső elvá elválasztá lasztású működéséért éért a LangerhansLangerhans-szigetek felelő felelősek, amelyek sejtcsoportosulá sejtcsoportosulásai a kö következő vetkező hormonokat termelik. z
z
z
A-sejtek (25%) glukagont, glukagont, amely a vé vércukorszintet emeli B-sejtek (60%) insulint, insulint, amely a vé vércukorszintet csö csökkenti C-sejtek (10%) somatostatin, somatostatin, amely az elő előző két hormon elvá elválasztá lasztását gá gátolja
8
Perifériás belső elválasztású mirigyek ¾ ¾
¾ ¾
Here és petefé petefészek: nemi szervek mű működését, illetve a má másodlagos nemi jelleg kialakulá kialakulását biztosí biztosító hormonokat termel. Nők eseté rt, és a esetén felelő felelős a menstruá menstruációé cióért, terhessé terhesség fenntartá fenntartásáért. áért. Hormonjai: z z
Az idegrendszer felépítése és működése ¾ Feladata z
z z z
Androgé Androgének, nek, testosteron (fé (férfi nemi hormon) Östrogé strogének, nek, progesteronok (nő (női nemi hormon)
Az idegrendszer felépítése és működése ¾ ¾
Idegsejt (neuron): az idegrendszer szerkezeti, és mű működési alapegysé alapegysége. Dúcok: z
¾ ¾
idegsejtek tö tömegé megének csoportosulá csoportosulása
Idegmagvak: Idegmagvak: z
idegsejtek kisebb csoportosulá csoportosulásai. Idegsejtek kisebb csoportosulá csoportosulásai.
Az idegrendszer felépítése és működése ¾ ¾
Ideg: a kö központokon kí kívül futó futó idegrost csoportok z z
z
¾
érző rzőidegek a kö központi idegrendszerbe, mozgató mozgatók a kö központi idegrendszerbő idegrendszerből vezetnek idegimpulzusokat. kevert idegrő idegről beszé beszélünk, ha ugyanabban az idegben két rostfé rostfélesé leség fordul elő elő.
Neuroglia: Neuroglia: z
Az idegrendszer felépítése és működése ¾
a kö központi idegrendszer fehé fehér és szü szürkeá rkeállomá llományá nyának szilá szilárdí rdító, tá támasztó masztó szö szövete.
Idegsejt tí típusok: z z
idegsejtekbő idegsejtekből álló lló, kö kötőszö szöveti tokkal kö körülvett sejtek halmaza
Szü Szürkeá rkeállomá llomány: z
környezetbő rnyezetből és belső belső szervek felő felől érkező rkező ingerek ingerü ingerületté letté törté rténő átalakí talakítása megfelelő megfelelő válasz adá adása gondolkodá gondolkodás és a tudati mű működés. összehangoltan irá irányí nyítja a szerveket
z
¾
Érző rző: az ingereket felveszi, és ingerü ingerületté letté alakí alakítja át. Mozgató Mozgató: a kö központi idegrendszer felő felől érkező rkező utasí utasítást vé végrehajtja. Asszociá Asszociáció ciós: az érző rző, és a mozgató mozgató idegsejt kö közé iktatott.
Idegrost: az ingerü ingerületvezeté letvezetés elemi egysé egysége, az idegsejtek nyú nyúlvá lványai alkotjá alkotják,fehé k,fehér állomá llományt alkotjá alkotják z
Típusai: • Érző rző • Mozgató Mozgató • Asszociá Asszociáció ciós
Az idegrendszer felépítése és működése ¾ Anató Anatómiai felosztá felosztása ¾ Központi idegrendszer z z
Agyvelő Agyvelő Gerincvelő Gerincvelő
¾ Perifé Perifériá riás idegrendszer z z
Agyidegek (12 pá pár) Gerincvelő Gerincvelői idegek (31 pá pár)
9
Az idegrendszer felépítése és működése ¾
Működés szerinti felosztá felosztás: Szomatikus idegrendszer:
¾
Vegetatí Vegetatív idegrendszer
¾
z
z z z z
akaratunktó akaratunktól fü függő ggő tevé tevékenysé kenységeket irá irányí nyít. akaratunktó akaratunktól fü független tevé tevékenysé kenységeket irá irányí nyít, két egymá egymással ellenté ellentétes mű működésű részbő szből áll: Szimpatikus Paraszimpatikus
Az idegrendszer felépítése és működése ¾
Reflex
¾
Reflexí Reflexív ré részei:
z
z z
z
z
z
Az idegrendszer alapvető alapvető működési egysé egysége. Receptor: az inger érzé rzékelé kelése, és ingerü ingerületté letté alakí alakítása. Afferens szá szár: az ingerü ingerületet érző rző neuron tová továbbí bbítja a központba. Reflexkö Reflexközpont: a kö központban neuronok kö közötti átkapcsoló tkapcsolódás tö törté rténik, Efferens szá szár: az ingerre kidolgozott vá válasz a kö központi idegrendszerbő idegrendszerből kilé kilépő motoros neuron kö közvetí zvetítésével jut el a cé célszervhez. Effektor: Effektor: a cé célszerv, amelyen a vá válasz vé végrehajtó grehajtódik, pé példá ldául izom, mirigy stb
Az idegrendszer felépítése és működése ¾ Reflexek csoportosí csoportosítása ¾ Központ alapjá alapján: z z z z
gerincvelő gerincvelői, nyú nyúltvelő ltvelői, agytö agytörzsi, agyké agykérgi
¾ Élettani szerep alapjá alapján: z z
gátló tló, serkentő serkentő
10
Az idegrendszer felépítése és működése ¾
Ható Hatóterü terület alapjá alapján: z z
¾
szomatikus (kü (külső lső ingerekre alkalmazkodá alkalmazkodás), vegetatí vegetatív (belső (belső ingerekre alkalmazkodá alkalmazkodás)
Receptor és effektor helye szerint: z
z
Proprioceptí Proprioceptív (sajá (saját reflex): a receptor és az effektor egy szervben van Pl. ínreflex Exteroceptí Exteroceptív (idegen reflex): a receptor és az effektor külön szervben van Pl. hasbő hasbőr reflex
¾
Felté Feltétlen reflex:
¾
Felté Feltételes reflex:
z
z
veleszü veleszületett tevé tevékenysé kenység tanulá tanulási folyamat szü szüksé kséges a kié kiépítéséhez (Pavlov kutyakí kutyakísérletei
11
