iviuil
JELENT MEG:
ERNST-MÚZEUM. I. füzet. E R N S T L A J O S : Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L . A U G U S T : Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. D r . LÁZÁR B É L A : Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. I I I . füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. F E R E N C Z Y ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. E R N S T L A J O S : Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása.
AZ E R N S T - M Ü Z E U M
MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL
ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai
József és a VII.
Vaszary János. Előbbi füzetek : I.
Csók
István,
II. Iványi-Grünwald
Béla,
III.
Perimutter Izsák, IV. Gyárfás Jenő, V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 1 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. K A P H A T Ó K A PÉNZTÁRNÁL.
L é g r é d y Testvérek nyomdai müintézete, Budapest. ( I g a z g a t ó : Kertész Árpád.)
ELSŐ TEREM.
EGY MEXIKÓI MŰVÉSZ. (Jósé Clemente Orozco.) Hans Tietze, a jeles bécsi műtörténész, nemrég b e m u t a t t a az Albertinában egy mexikói művész, Orozco grafikáit. H a n s Tietzé-nek, a Graphische Künste számára irt tanulmányából sok érdekes dolgokat t u d u n k meg a mexikói modern művészetről, jelesen Orozco-ról. Meglepetéssel olvassuk, hogy Mexikóban fejlett indián kultura él ma is, mert az egykori nagy azték művészet, melyet az ásatások egyre nagyszerűbb pompájában m u t a t n a k be, h a t á s á t nem veszejtette, nem pedig azért, mert a spanyol bevándorlók, a benszülöttekkel való összeházasodás révén, egy u j f a j t termeltek ki, s az ősi művészi ösztön ezek között t o v á b b él. Főleg két művészben, Diego di Riveirá-ban és a mi Orozconkban. Riveira művészete befejezést, Orozcoé uj elkezdést jelent. Előbbi a párizsi művészi kulturában nevelkedett és Puvistől Picassóig a modern művészet minden regiszterét egyenlő virtuozitással kezeli. Orozco csak nemrég járt először Európában s igy telivér amerikai ő, még művészetében is. Aztán ezt irja róla Tietze: „Orozco, mint Riveira is, első sorban falfestő, óriási falterületekre van szüksége, hogy látományaiból megszabaduljon, mindazt elbeszélve, ami b á n t j a ; amit fest, emlékeiből meriti és népe reménykedéseiből, melyeknek a régi regék époly elevenek, mint jelenje, melyben él. Képeinek világa népies eredetű és célzatú, azt ábrázolja, mit mindenki ösmer és mindenki akar . . . Rajzai és litográfiái művészetének csak mellékhajtásai." 3
Orozco freskókat fest jelenleg a Dortmonth-College k ö n y v t á r á n a k olvasótermében. Ez iskolában indiánus gyerekek felsőbb kiképzésével foglalkoznak és Orozco a hazai mult képeit vetiti eléjük. Nem vidám művészet az, amit ő alkot, hiszen h a z á j a évtizedek óta forradalmak és polgárháborúk zivatarait szenvedi, örökös szenvedések közt, az időleges békét fellángoló heves, orgiasztikus harc követi, közben a nemzeti tánc, a Cacachura tombol, borzalmas jelenetek egymást váltog a t j á k , — ugy hogy a művész életelve lett: az élet harc. Politikailag radikális, amint művészetében is független. Némileg Goyára emlékeztet, de csak tartalmilag, formában a nagy freskómesterekre, nemcsak Giotto és a franciskánus szellemre, melynek testvérei a m a d a r a k , a csillagok, a hold és nap, hanem a korareneszánsz mesterekre is, igy némely gyászoló asszonyfeje madonnaszerü magasságokig emelkedik. Az ő művészete egészen magától értetődő, a maga egyszerűségében. Ez röviden Tietze álláspontja s mi örvendünk, hogy az ő jóvoltából a mexikói művészt, legalább is rajzaival és litográfiáival, mi is b e m u t a t h a t j u k . Dollár 1. Akasztott ember 2. Lerombolt ház. Litografia 3. P i e t a s 4. Tervezés 5. Falfestmény-részlet. Litografia 6. Catachura 7. A sebesült. Nem eladó 8. A generális felesége 9. Csata u t á n 10. Három aszsony 11. Hazatérés 11a. Mexikói dombok 12. Kezek. Litografia 13. Mexikói nő. Lithografia 4
150.— 25.— 100.— 100.— 35.— 200.— 250.— 300.— 250.— 200.— 200.— 30.— 30.—
Dollár 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Kivándorlók. Litografia Kiűzetés T á j . Litografia The Trench Zászló. Litografia Három nemzedék. Litografia A harc Mexikói t á j . Litografia A katona özvegye. Litografia Mexikói pueblok. Litografia Mexikói katonák. Litografia
5
60.— 250.— 25.— 200.— 60.— 30.— 200.— 25.— 30.— 30.— 30.—
NEGYEDIK
TEREM.
Horváth Béla. Noha vagy husz év óta a Műcsarnok m a j d minden kiállításán részt vett, nem joggal kérdezheti-e H o r v á t h Béla is: Ki l á t o t t engem? Mert nem ágált a porondon, mert, mint az ember, csendes a művészete, H o r v á t h Béla kenyere j a v á t már megette, mikor most ime rávetitjük a fényt, hogy észrevegyék. Mert ennek a halkszavu embernek bensőséges muzsika zsong a lelkében. Mélységesen átéli a természetet. Minden intuícióját ott szerzi és ott, a természet, első sorban a ködös-havaspárás természet előtt nyílik meg a szive, hogy érzése hatása alatt álomképpé alakuljon előtte — belülről — a lelkében, képzeletében — a városkép, a dombos oldal, a f á k r a leüllepedő köd, a havas t á j r a ráboruló halk és félénk napsugár vergődése, az őszi t á j é k melancholiája, mind csupa testvér a lelkével, borús melódiák megszólaltatója. Egy halk sirám zeng végig e képeken, csupa bel canto, csupa rezgő trilla, az ősz muzsikája. Tud altató szépet mesélni, De fölváj régi sebeket is . . . (Ady.) Mennyi régi seb sajoghat az ő szivében? Mind ott érezhető tájkölteményeinek szomorú dallamaiban. Ez a csupa lira-festés azonban nem vész el formafeloldásokban, tiszta és biztos kézzel megrajzolt formafelfogásban állítja, elénk az érzéssel á t i t a t o t t világot, igaz, hogy nem keresi a minden áron u j a t , nem veti meg a hagyományos kifejező eszközöket, de ezekkel ugy t u d élni, hogy velők a maga látományait minél tökéletesebben kifejezhesse. Egyenként kell megnézni tájkölteményeit, s meglepetve l á t h a t j u k , mennyi u j szépség rejlik bennök, u j 6
h a n g és u j változat, u j érzés és uj árnyalat, mert a művész ezekkel az u j variációkkal a k a r j a a maga megh a t o t t s á g á t szóhoz j u t t a t n i . Az egyszerű világlátás művésze H o r v á t h Béla, az egyszerűség közvetlenségével t u d és a k a r ő nézője szivéhez férkőzni, megindítani, s meghatni. Csak aki m e g l á t j a ezeket a finomságokat, t u d j a őt igazán élvezni és megszeretni. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
Ködös domboldal Viziváros télen Kilátás a Szépvölgyre A havas Buda Város végén Ó-Buda Erdőben Köd Hűvösvölgyben Őszi t á j a Svábhegyen Pocsolya Ködös Pest . . : B e h a v a z o t t ut Havas Buda Az Országháza ködben
.
7
600. 700. 700. 500. 600. 500. 350. 700. 700. 300. 300. 800. 700. 800. 500.
HARMADIK TEREM.
Csébi Pogány István. Ezek a nagy vizfestmények csupa ragyogó öröm. A szinei fiatalos jókedvvel mosolyognak. Tiszta és biztos kézzel felrakott formák, nagy szemmel l á t o t t figurák és közvetlenül átélt szépsége a világnak. A fiatal művész ez első bemutatkozása, a maga vehemens erejű szinviharzásával, szinte kiütközik — jóleső optimizmusával — a mai ember elkeseredett hangulataiból. A fiatalság magabizakodása, a jövő elé b á t r a n tekintő és semmitől meg nem rettentő elhivatottsága kacag felénk a szinek e bőségéből. Ez a hang jólesik m a j d minden nézőjének. L á t v á n őket, véle örülünk az életnek s bizunk az eljövendőben. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.
Leányfej 150. Csendélet 100. Önarckép kalappal 100. Ülő fiu. (A Székesfővárosi Muzeum tulajdona.) Önarckép 100.— Csendélet 80.— Balaton 200. Sárgahaju nő. (Magántulajdon.) Csendélet 150. — Önarckép. (Magántulajdon.) Fekvő akt 200.Tanulmányfej 100. Öreg fa 150. — Nevető 150.Dunai kikötő 100.— Utca . . 80.-
NEGYEDIK TEREM.
Basilides Sándor. Testvérével, Barnával, e helyen m u t a t k o z t a k be először, alighogy lerázták magukról az iskola porát. Sándort azóta képzelete elvezette a messze Németalföldre, ahol az élet szürkeségei, e szürkeségben vegetáló emberek szomorú életsorsa ragadták meg képzeletét, mint egykor a paraszt-Breughelt, a maga vaskos figuráinak világa. Basilides Sándort is az élet nyomoruságai érdekelik, m e g h a t j á k az elesettek groteszk formái, melyeket a maga s a j á t o s ornamenshálózatába fog. Ez a dekorativitás jellemzi művészetét, ezzel emeli a valóság fölé a mindennapit, ebbe foglalja bele látomásait, hogy sajátos t o m p a egyszinüség tónusharmóniáival fejezze ki szomorú megérzéseit. Nála szürkévé halkul minden szin. Valami ünnepélyes pesszimizmus zeng ki festményeiből. J ó és eredeti ú t r a került, őszinte festőiség felé halad. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.
Téli t á j Utolsó vigasz Dunai malmok Balaton Menekültek Újpesti kikötő Domboldal Vakok Feleségem. Magántulajdon. Balatoni halászok Engedjétek hozzám a kisdedeket Agyagos part Kenyereslány 9
.
. . . .
300.— 500.— 250.— 350.— 800.— 400.— 100.— 500.— 700.— 1000.— 700.— 400.—
NEGYEDIK
TEREM.
Basilides Sándor festményei. 69. T a n u l m á n y f e j 70. Est a Balatonon . . . Virágok "72. Falu vége 73. Judáspénz 74. Szent Ferenc 75. Önarckép 76. Finálé 77. Önarckép 78. Triptichon. Olajvázlat 79. Viskó fák alatt 80. Kintornás 81. Dombos vidék
'
10
150 150 300 200 250 500 200 300 200 500 250 400 300
NEGYEDIK
TEREM.
Meller Kató figurinái. A müncheni iparművészeti iskola jeles t a n á r a , Prof. Preetorius oldalán t a n u l t e fiatal leány, kinek vonalképzelete s a j á t o s és eredeti bőséggel t á r j a elénk a színpadi alakok gazdag világát. Papírból vágja ki a l a k j a i t , akár Ibsen, a k á r Goethe, akár Gorkij ihletik, de a szines papírok változataival az a n y a g o t is t u d j a éreztetni. Ez Meller Kató eredeti elgondolása, melynek azóta már sok az u t á n z ó j a . Nem egy elgondolását a színházak már kivitelezték igy Münchenben a művészszínház, mert m e g l á t t á k benne az eredeti és ötletes tervezőt, aki a költő elgondolásait bátor elképzeléssel t u d j a kivetíteni. 82— 90. 91 — 109. 110—120. 121—131. 132—144. 145—157.
Peer Gynther készült figurinák. A ,,PrinzessinAllerliebst"-hez készültfigurinák. A Varázsfuvolához készült figurinák. A Fausthoz készült figurinák. Az Éjjeli menedékhelyhez készült figurinák. A Peer Gynthez készült figurinák. Ára d a r a b o n k é n t 25 pengő.
11
NftGY TEREM.
Magyar művészek mestermüvei. A kísérlet, melyet utóbbi kiállításainkon t e t t ü n k , hogy bemutassuk a magyar művészet ismeretlen, félig vagy egészen elfelejtett, nemrég elhalt vagy élő mestereinek alkotásait, általános érdeklődést keltett. E kiállításunkon újból felfrissítettük az anyagot u j a b b mesterművekkel. Kiegészítettük Rippl-Rónai József műveinek sorozatát, melyek közül nem egy szinte elfelejtve lappangott m a g á n t u l a j d o n b a n , s van köztük olyan is, amely a mestert u j oldaláról m u t a t j a be. Csak a feketeruhás női alakot emeljük ki, mely á t m e n e t olajtechnik á j á n a k a pasztell felé hajlásához és vonalának b á j á val különösen megragadó. Mányoki Ádám arcképe Sobiecki hercegnőt ábrázolja, s a szász királyi család t u l a j d o n a volt, a művész dekoratív felfogásának érdekes kísérlete. A művész ezt 1713-ban festette, a hercegnő az idétt szabadult ki a börtönből, hogy a lengyel király felügyelete alatt annak varsói p a l o t á j á b a n éljen, nehogy ú j r a b á t y j a , a trónkövetelő érdekében összeesküvést szíthasson. Kiállításra kerül i f j a b b Markó Károly szép festménye, Tóh László finom zsánerképe, mely a fiatalon elhalt művészt kitűnően jellemzi. Ez a szinte árnyék nélkül mintázott zsánerkép Incselkedés cim a l a t t 1891ben került b e m u t a t á s r a a Műcsarnokban, négy évvel a művész korai halála előtt és előadásának finomságával méltó elismerést a r a t o t t . Kohányi Károlyt, aki Munkácsy iskolatársa volt, egy kis zsánerképpel ösmert e t j ü k meg. Feszy Árpád képe, mely a Magyarok bejöveteléhez készült, nagy erővel festett műve a mesternek. Nagyon tanulságos megfigyelni Bihari Sándor „Oláh temetés"-ét, szemben az előbbi kiállításon látható volt 12
vázlatával. A vázlat az elképzelés felbukkanását, a vizió friss egységét m u t a t t a . Ez a festmény egy teljesen készre érlelt l á t o m á n y t , de az eredeti intuíció szerencsés megőrzésével. Bihari itt érte el művészete kiteljesedését, ahol a levegő egységébe nagy finomsággal foglalta be a l a k j a i t . Zempléni szines festőiségét Deák-Ébner korai képe mintegy előkészíti. A Szőnyi-vázlat pedig a n n a k remek festői folytatása. Bizonyára szívesen látják Pentelei-Molnár megható képét, az ,,Árvák"-at, Benczúr, Székely Bertalan (egy remek tájképpel és egy gyönyörű Lédával képviselve), Mednyánszky, Paál, stb. kitűnő alkotásait is. E g y p á r eredeti rajzot is b e m u t a t t u n k , Munkácsy Mihály, Zichy, Rippl-Rónai, Wagner Sándortól. Nagyon érdekes a Munkácsyé, mely a Mozart egy meg nem valósított változatát revellálja. Dr. Lázár Béla. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1929) Kalapos lány. T á j k é p . Beczkói Biró Henrik ur t u l a j d o n a . Délfrancia t á j . Pirosbluzos nő. K Ő R Ö S F Ő I - K R I E S C H A L A D Á R (1863—1920) 162. Leányfej. Beczkói Bíró Henrik ur t u l a j d o n a . 158. 159. 160. 161.
RIPPL-RÓNAI 163. Álarcos nő. 164. F e k e t e r u h á s leány. 165. Feketekalapos nő.
JÓZSEF
B E N C Z Ú R G Y U L A (1844—1920) 166. Hiu néger. Beczkói Biró Henrik ur t a l a j d o n a . J A N K Ó J Á N O S (1830—1896) 167. Falusi mulatság. S Z É K E L Y B E R T A L A N (1844—1910) 168. Léda. D E Á K - É B N E R L A J O S (szül. 1850) 169. Temető. Beczkói Biró László dr. ur t u l a j d o n a . 13
SZÉKELY BERTALAN 170. T á j k é p . Beczkói Biró Henrik ur t u l a j d o n a . Ifj. M A R K Ó K Á R O L Y (1822—1875) 171. Idyll. MÁNYOKI ÁDÁM (1673—1754) 172. Sobiecki hercegnő. 1713. Varsó. K O H Á N Y I K Á R O L Y (1841—1886) 173. Lómosás. Z E M P L É N I T I V A D A R (1864—1917) 174. Uzsonna a kertben. Beczkói Biró Henrik ur tul. F A D R U S Z J Á N O S (1858—1903) 175. Bródy Sándorné és fia. B I H A R I S Á N D O R (1851 — 1906) 176. Oláh temetés. Beczkói Biró Henrik ur t u l a j d o n a . RIPPL 177. A család.
RÓNAI
JÓZSEF
SZŐNYI ISTVÁN (szül. 1893) 178. Est a faluban. Beczkói Biró Henrik ur tulajdona. MUNKÁCSY M I H Á L Y (1844—1900) 179. F É R F I A R C K É P . 1863. F E S Z T Y Á R P Á D (1856—1914) 180. Magyarok bejövetele. Tanulmány. P A Á L LÁSZLÓ (1845—1879) 181. Beileni falurészlet. P E N T E L E I MOLNÁR J Á N O S (1878 1924) 182. Árvák. Beczkói Biró Henrik ur tulajdona. MEDNYÁNSZKY 183. T a n u l m á n y f e j .
LÁSZLÓ
BÁRÓ
T Ó T H LACI (1869—1895) 184. Incselkedés. 1891. 14
(1852—1919)
RIPPL-RÖNAI 185. Női fej. MEDNYÁNSZKY 186. Csirkefogó. 187. Alvó.
JÓZSEF.
LÁSZLÓ
R I P P L RÓNAI 188. Fejés. Szines rajz.
BÁRÓ
JÓZSEF
MUNKÁCSY M I H Á L Y 189. Mozart halála. Ismeretlen változat. W A G N E R S Á N D O R (1838—1919) 190. P á r h a r c . Szines rajz. 191. Alvó nő. Szines rajz. 192. Viharos t á j . MUNKÁCSY
MIHÁLY
193. Vázlat. Z I C H Y M I H Á L Y (1827—1906) 194. Mosolygó nő.
15
A MUNKÁCSY-CÉH SORSJÁTÉKA. A Munkácsy-Céh, amely a magyar festők és szobrászok kiváló gárdájából áll, 1933 március havában kiállítást rendez az Ernst-Múzeumban. E kiállítás ez alkalommal is sorsolással lesz egybekötve.
Húzás ugyanott március 27-én. Nyereménytárgyak
a
legkiválóbb
magyar
művészek
alkotásai (festmények, grafika, szobrok).
A sorsjegy ára 1 pengő, mely a kiállításra belépőjegyül is szolgál.
Sorsjegy kapható az Ernst-Múzeumban.
