ERKEL FERNC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

ERKEL FERNC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TATABÁNYA

HÁZIREND

Készült 2013. 03. 31.

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE, MÓDJA, ELJÁRÁSAI 1. 1. A személyiségi jogok érvényesítése 1. 2. Az egyesülési jog gyakorlásának módja 1. 3. A tájékoztatáshoz és az információszerzéshez való jog gyakorlásának rendje 1. 4. A véleménynyilvánítási jog érvényesítésének rendje 1. 5. Az érdekképviselethez való jog érvényesítésének rendje 1. 6. A jogorvoslathoz való jog gyakorlásának eljárási rendje 1.7. A tanuláshoz való jog gyakorlásának módjai 1.8. A térítési és a tandíj befizetésére, illetve visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. 9. A tanuló által létrehozott alkotás vagyoni jogára vonatkozó eljárások 2. A TANULÓK KÖTELESSÉGEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 2. 1. A tanítási órákhoz kapcsolódó szabályok 2. 2. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 2. 3. Az iskolában és az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás 3. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 3. 1. A tanítási órák rendje 3. 2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje 3.3. Nyitvatartás 3.4. A tanárok benntartózkodásáról 4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK, SZABÁLYOK 4.1. A tanulmányok alatti vizsgák, ezen belül az osztályozó vizsgák rendje 4.2. A kölcsönzött kották, hangszerek használatával és a kártérítéssel kapcsolatos szabályok 4.3. Az iskolai rendezvények, programok rendje 4.4. A tanulói ügyek intézésének rendje 5. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK RENDJE 5. 1. Általános szabályok 5. 2. A létesítmény és helyiségek használati rendje 5. 3. Az eszközök használatának rendje 5.4. Óvó, védő intézkedések 6. A HÁZIREND MEGSZEGÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI 6. 1. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 7. A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK JUTALMAZÁSA 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3

BEVEZETŐ Az iskola házirendje a hatályos jogszabályok figyelembe vételével megállapítja a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. Intézményünkben az alapfokú művészetoktatás azzal a szándékkal jött létre, hogy lehetőséget nyújtsunk az esztétikai érzékenység, a szépre való hajlam, a harmonikus magatartás iránti nyitottság és az igényesség kialakítására, hogy diákjaink a művészet segítségével megismerhessék az egyetemes emberi kultúra, a nemzeti hagyományok értékeit és önmagunkat. A házirend a magatartás szabályait rögzíti. A Erkel Ferenc AMI alapfokú művészetoktatási intézményként a növendékek, szülők és az iskola tanári karának szoros, közvetlen kapcsolatára épül. Az "egyszemélyes" oktatás lehetővé teszi a növendékek, szülők és tanárok közötti azonnali, közvetlen információcserét. Házirendünk alapja közös művészeti-zenei otthonunk megteremtése. 1. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE, MÓDJA, ELJÁRÁSAI A tanulói jogviszonyon alapuló jogok gyakorlásának kezdő időpontja az iskolába való beiratkozás napja. A zeneiskola biztosítja a tanulóknak, hogy - 2 előképző, 6 alapfokú és 4 továbbképző évfolyamon az alapvető zenei műveltséget megszerezze, megismerje, valamint zenei képességeit a hangszeres és elméleti tanulás során maximálisan kifejlessze. Biztosítja a tehetséggondozás keretében a zenei pályát választó növendékek felkészítését szakirányú továbbtanulásra. 1. 1. A személyiségi jogok érvényesítése a) A tanuló jogszabályban meghatározott személyiségi jogait mind az iskola alkalmazottainak, mind a diáktársaknak tiszteletben kell tartaniuk, de a tanuló a jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. b) A tanulót semmiféle okból nem szabad sem közvetlenül, sem közvetetten hátrányosan megkülönböztetni, kirekeszteni, vagy valamely adottsága miatt megalázó helyzetbe hozni, ezek megakadályozására az iskolának védelmet kell nyújtania a tanuló számára. c) A tanuló személyiségének kibontakoztatásához az iskolának biztosítania kell az egyenlő esélyeket. d) A tanuló lelkiismereti meggyőződését tiszteletben kell tartani, de jogszabályban tiltott (rasszista, kirekesztő stb.) nézeteket nem hirdethet, tiltott jelképeket nem használhat. e) A tanuló magánélethez való jogát tiszteletben kell tartani, személyes kapcsolatait az iskolában sem lehet korlátozni, de az iskolai közösségben tartózkodnia kell a másokat megbotránkoztató magatartástól.

4 f) A tanuló környezetéről, iskolán kívüli cselekedetiről – rossz hírét keltően – a nyilvánosságot tájékoztatni nem szabad, a pedagógust és az oktatást közvetlenül segítő alkalmazottakat jogszabályban meghatározott titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggőmegbeszéléseire. g) A tanuló tanulmányi teljesítményével kapcsolatos adatok – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – az osztályon belül nyilvánosságra hozhatók, de nem továbbíthatók illetéktelen személyhez. h) Az iskola csak a jogszabályban megengedett tanulói adatokat tarthatja nyilván, és azokat csak a törvényben engedélyezett szerveknek továbbíthatja. A többi adat nyilvántartásához a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szüleinek hozzájárulása szükséges. A statisztikai célú adatok a személy azonosítására alkalmatlan módon átadhatók. i) A házirend betartását csak az iskolai életben – az iskola területén, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon, rendezvényeken – lehet a tanulótól számon kérni. 1. 2. Az egyesülési jog gyakorlásának módja 1. 2. 1. Általános szabályok a) A házirend elfogadásakor az iskolában egy diákönkormányzat működik, amelynek a beiratkozáskor minden tanuló tagja lesz, ha nem tesz ezzel ellenkező nyilatkozatot. A tanulót erről a jogáról a beiratkozáskor tájékoztatjuk. b) Ha a diákönkormányzat rendkívüli ülést vagy a tanulók bármely csoportja olyan megbeszélést szervez, amelyen a tanári felügyelet nem biztosított, az összejövetelt előzetesen be kell jelent. c) Az intézmény vezetése és tanári kara támogatja és segíti a diákönkormányzat működését. 1. 2. 2. Az iskolai diákönkormányzat működése a) A tanulók törvényben meghatározott jogainak, illetve érdekeinek képviseletét és az iskolai döntéshozatalban való részvételét – jogszabályban meghatározott módon – az iskolai diákönkormányzat gyakorolja, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. b) A diákönkormányzat működéséről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik, amelynek elfogadásáról – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – a diákközgyűlésen döntenek a tanulók képviselői. c) Művészeti iskolánk speciális jellegéből adódóan óvodás kortól egyetemistáig többféle intézmény tanulói találkoznak. A diákönkormányzat képviseleti tagjait egy-egy tanszaki közösség az osztályfőnök-szaktanár véleményének figyelembevételével is jelölheti. e) A diákönkormányzat legkésőbb szeptember 10-éig összeállítja éves munkatervét, és benyújtja az igazgatónak, aki véleményezésre a nevelőtestület elé terjeszti, illetve beépíti az iskola éves munkatervébe. Véleménykülönbség, illetve időpontütközés esetén az igazgató egyeztet a diákönkormányzattal. f) Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, amelyen a tanulók képviselői áttekintik a diákönkormányzat elmúlt évi munkáját, a tanulói jogok érvényesülését, a házirendben foglaltak megvalósulását, és elmondhatják problémáikat, javaslataikat, illetve kérdéseket tehetnek fel az iskolavezetőség tagjainak, akik ezeket lehetőleg a diákközgyűlésen, de legkésőbb 15 napon belül kötelesek megválaszolni. Ha a küldöttek a nevelőtestület bármely tagjának kérdést kívánnak feltenni, a diákközgyűlésen való megjelenését legalább egy héttel korábban kérniük kell. g) Az éves rendes diákközgyűlés összehívását – a tervezett időpont megjelölésével – a diákönkormányzat vezetője az első tanítási héten kezdeményezi az igazgatónál, aki a nevelőtestülettel egyeztetve beépíti az iskola éves munkatervébe.

5

1. 3. A tájékoztatáshoz és az információszerzéshez való jog gyakorlásának rendje 1. 3. 1. A tanulók tájékoztatásának rendje a) A tanuló számára biztosítani kell, hogy a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz hozzájuthasson, és tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. b) A tájékoztatás formái: - az osztályfőnök rendszeres tájékoztatója (személyesen, illetve az ellenőrző útján), - az ellenőrzője útján, - a pedagógus tájékoztatója a szaktárgyával kapcsolatos kérdésekről, - az iskolavezetőség, illetve a pedagógusok fogadóórái, - az egyéb iskolai fórumokon elhangzottakról, - az igazgató tájékoztatója - diákközgyűlés, - iskolai hirdetőtáblák, az iskola honlapja, - az iskolai könyvtárban elhelyezett jogszabályok, iskolai szabályzatok. c) A pedagógus a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a helyi tantervben rögzített tantárgyi követelményekről, illetve az értékelés formáiról és szempontjairól. d) A dolgozatírásról a tanulókat előzetesen tájékoztatnia kell a pedagógusnak, kivéve, ha a napi tananyagot kéri számon. A pedagógus a témazáró és az évfolyam-dolgozatot legalább egy héttel előre bejelenti, és pontosan körülhatárolja a számon kérendő tananyagegységet. A félévi, évvégi, továbbá a művészeti alap és záróvizsga időpontjáról a pedagógusok tájékoztatják a növendékeket és az éves Munkatervben is rögzíti az iskola vezetés. e) A tanév elején a pedagógus tájékoztatja a tanulókat a házi feladat ellenőrzésének és értékelésének az iskola pedagógiai programjában meghatározott, illetve az ott nem szabályozott kérdésekben a saját módszereiről. f) A tanulót – illetve a kiskorú tanuló szüleit – a tanulmányait érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatni kell, ezért a pedagógus - szóbeli értékeléssel kiegészítve közli vele felelete érdemjegyét, - a dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítja, kiosztja, - rendszeresen, következetesen és objektíven érdemjeggyel értékeli a tanuló teljesítményét (az érdemjegyeket havonta, tantárgyanként az ellenőrzőben rögzíti) g) A tanuló köteles az osztályzatot az ellenőrzőbe beírni, és a szüleivel havonta aláíratni. A jegyek pontos vezetését és a szülői aláírást az osztályfőnök havonta ellenőrzi. h) A szüleivel közös háztartásban élő és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú tanuló szüleit a tanulói jogviszonnyal, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről értesíteni kell.

6 1. 4. A véleménynyilvánítási jog érvényesítésének rendje 1. 4. 1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje a) A tanuló – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – minden őt érintő kérdésben véleményt nyilváníthat, és kérdést tehet fel, ezért hátrány vagy megtorlás nem érheti. b) A tanulónak az általa írásban megfogalmazott kérdésekre, problémákra, javaslatokra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. c) A tanuló személyesen, illetve diákönkormányzat kéviselője közvetítésével a szervezett véleménynyilvánítás, kérdezés és a javaslattétel formáival is élhet. A tanuló előzetesen kérheti, hogy az érintett pedagógus vagy diák is vegyen részt a megbeszélésen, de kérheti a nyilvánosság kizárását és a titoktartást is. d) A szervezett véleménynyilvánítás formái: - igazgatói fogadóóra (hetente, illetve előzetes időpont-egyeztetés alapján), - igazgatóhelyettesi fogadóóra (hetente, illetve előzetes időpont-egyeztetés alapján), - tanári fogadóóra (hetente, illetve előzetes időpont-egyeztetés alapján), - szülői szervezet találkozója - iskolavezetőségi ülés (a tanuló vagy képviselője előzetes bejelentkezése alapján), - diákközgyűlés, - kérdőíves felmérések. 1. 4. 2. A diákönkormányzat véleménynyilvánításának rendje a) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működését és a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, ennek legfőbb formái a fentebb megjelölt fórumok, de a diákönkormányzat képviselői közvetlenül az igazgatóhoz is fordulhatnak. b) Azokban a jogszabályban meghatározott ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét az értekezletre meg kell hívni, és az előterjesztést legalább 15 nappal korábban meg kell küldeni részére. c) Ha a diákönkormányzat véleménynyilvánítási és javaslattételi jogával írásban él, a megkeresésre 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. d) A jogszabályban meghatározott kérdéseken kívül a diákönkormányzat véleményét kikérjük minden olyan döntés meghozatala előtt, amely a tanulók nagyobb közösségét – legalább 25 százalékát vagy valamelyik iskolai évfolyamát, illetve tagozatát – érinti. e) A tanulók képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az iskola életét érintő kérdésekre. Diákképviselő(k) útján részt vehetnek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában.A tanulóközösségek dönthetnek – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint diákképviselők megválasztásában. f) Szervezett véleménynyilvánítást az iskola igazgatója, szaktanára, a tanulók nagyobb közössége kezdeményezhet. A véleményezési jog szempontjából az iskola tanulólétszámának 25%-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek. g) A diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, énekkar) bármely formája csak akkor jöhet létre, ha azt legalább 10 tanuló igényli, az igényt a tanulók csoportja az igazgatónak írásba bejelentik és az igazgató a diákkör vezetésével foglalkozó személyt megbízza.

7

1. 5. Az érdekképviselethez való jog érvényesítésének rendje a) A tanuló személyesen vagy a diákönkormányzat közvetítésével részt vehet az érdekeit érintődöntések meghozatalában, illetve a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért. b) A tanuló egyéni érdekeinek képviseletét önmaga vagy – kérésére – a diákönkormányzat által megbízott diákönkormányzati tag látja el, aki a tanuló képviseletében részt vehet a fentebb megjelölt fórumokon, illetve külön megbeszélést is közvetíthet az érintett felek között. c) A diákönkormányzat legfőbb döntéshozó és érdekegyeztető fóruma a diákközgyűlés, amelynek összehívását a tanulók nagy részét érintő érdek- vagy jogsérelem esetén soron kívül is kezdeményezheti az iskolai diákönkormányzat. 1. 6. A jogorvoslathoz való jog gyakorlásának eljárási rendje a) Ha a tanulót jogsérelem érte, és azt az érintett diáktárssal vagy iskolai alkalmazottal rendezni nem tudta, jogainak érvényesítése és orvoslása érdekében az osztályfőnökhöz, a diákönkormányzathoz, súlyosabb esetben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat, aki az érintett felek között egyeztető megbeszélést kezdeményez, illetve folytat le. b) A tanuló vagy a szülő az iskola döntése, intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása ellen a közléstől számított 15 napon belül érdeksérelemre való hivatkozással kérelmet nyújthat be, amelyet a nevelőtestület és a szülői közösség legalább 3 tagjából álló bizottság vizsgál meg és hoz döntést. c) A magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen akkor indítható eljárás, ha az nem a helyi tantervben meghatározottak szerint történt, vagy ha az eljárás jogszabályba ütközött. d) A tanulói jogviszonnyal és a fegyelmi ügyekkel kapcsolatban, illetve jogszabálysértésre való hivatkozással a fenntartónak lehet benyújtani kérelmet. e) A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén 15 napon belül jogszabálysértésre való hivatkozással fellebbezést nyújthat be a fenntartóhoz.

1. 7. A tanuláshoz való jog gyakorlásának módjai 1. 7. 1. Általános szabályok a) A tanuló – a jogszabályban meghatározott szabályok figyelembe vételével térítési és tandíj fizetési mellett veheti igénybe mindazokat a kötelező és választható tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozásokat, valamint szabadidős programokat, amelyek a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, mindenki számára előírt tananyag feldolgozását szolgálják. - A térítési és tandíjjal kapcsolatos információt Rendeletben szabályozza a fenntartó.

8 1. 7. 2. A tantárgyválasztás és – módosítás rendje a) Az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza a művészeti iskola kötelező és válaszható tantárgyainak listáját. b) A tanuló a jogviszony létrejöttével vállalja a művészeti iskola kötelező és kötelezően választandó tantárgyainak felvételét. c) A kötelező és kötelezően választott tantárgyak leadását a tanulónak ill. kiskorú tanuló esetén a szülőnek az igazgatótól írásban kell kérelmeznie. 1. 7. 3. A tanórán kívüli foglalkozások igénybe vételének rendje a) Az igazgató az első tanítási napon közzéteszi az adott tanévben szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat, helyi, regionális, országos művészeti fesztiválok, versenyek időpontját. b) A tanuló a tanórán kívüli foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető. 1. 7. 4. A magántanulói jogviszony létesítésének rendje a) A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet, ezt a szülőnek az igazgatótól írásban kell kérelmeznie az okok megjelölésével, illetve – ha a kérelem oka a tanuló sajátos helyzete – a szükséges szakértői vagy szakorvosi igazolások benyújtásával. b) Az igazgató a magántanulói jogviszony engedélyezéséről a jogszabályi előírások, illetve az azokban meghatározott szakvélemények alapján dönt. c) A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, ezért ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót, de a tanórai és az egyéb foglalkozásokon csak az igazgató előzetes engedélyével vehet részt. d) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségét szülői kérelem alapján teljesíti magántanulóként, felkészítéséről a szülő gondoskodik. Ha a döntés alapja szakértői vagy szakorvosi vélemény, a tanuló felkészítéséről az iskolának kell gondoskodnia. Ebben az esetben az igazgató – az előzetesen összeállított terv szerint – egyezeti a tanulóval, illetve a szülővel az iskolai foglalkozások időpontját és ütemezését. e) A magántanulónak a félévi és az év végi osztályzatok megállapításához a nevelőtestület három tagjából álló vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát kell tennie. 1. 7. 5. A vendégtanulói jogviszony létesítésének rendje a) A tanuló az iskola helyi tantervétől eltérő irányú ismeretek megszerzésére céljából más iskolával vendégtanulói jogviszonyt létesíthet. Az erre vonatkozó írásbeli kérelmet – kiskorú tanuló esetében a szülő aláírásával – az igazgatónak május 20-ig be kell nyújtania. b) Az igazgató a kérelem átvételétől számított 15 napon belül beszerzi a fogadó iskola javaslatát, és döntéséről értesíti a tanulót. 1. 7. 6. Az iskolaváltás rendje a) A nem tankötelezettséget teljesítő művészeti iskolai tanuló a tanulói jogviszonyát iskolaváltoztatás céljából megszüntetheti , amennyiben szülei ezt személyesen és írásban kérelmezik az iskola igazgatójától. c) A tanulónak minden esetben igazolnia kell, hogy az iskola felé nincs tartozása.

9

1.8. A térítési és a tandíj befizetésére, illetve visszafizetésére vonatkozó rendelkezések a) Az alapfokú művészeti iskoláknak a tanulók alapfokú művészetoktatásban való részvételük után megfizetendő térítési díjakat, vagy tandíjat a tanév megkezdése előtt meg kellett határozniuk, az akkor hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően. b)A térítési díjat és tandíjat tanévenként egyszer, az egész tanévre kell meghatározni. (Kt.117.§ (1)) Ennek megfelelően elkészült Térítési díj Rendeletet közzé kell tenni a tanulók és szülők számára. - Térítési díj fizetés mellett igénybe vehető szolgáltatásokat Kt 115.§ (1) c) tartalmazza: az alapfokú művészetoktatási intézményben – heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén, – továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata. c) Az idézett jogszabályi szakasz alapján az alapfokú művészeti iskolákban nincs lehetőség a térítési vagy tandíjon kívül külön hangszerhasználati, vagy eszközhasználati díj szedésére. d) A térítési díjat - a helyi szabályozásnak megfelelően – jellemzően két részletben fizetik meg a szülők/tanulók első és második félévre külön-külön. Előfordulhat, hogy ennél több - akár havi – részletfizetés került engedélyezésre, indoklással ellátott kérelem alapján, igazgatói határozat kiadásával. e) A térítési díj mértékét a köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. A feladatellátásban a térítési díjat és a tandíjat minden esetben a folyó kiadásokra kellett vetíteni. A szakmai feladatra jutó kiadás az adott feladatra elszámolható működési célú kiadások feladattal arányos része.

f) A tanuló – térítési díj ellenében igénybe vett – heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészetoktatási intézményben több művészeti képzésben vesz részt (több tanszakra jár), a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kellett arról, hogy melyik iskolában (tanszakon) vesz részt művészeti képzésben térítési díj fizetési kötelezettség mellett. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni. g) A tandíj fizetésére vonatkozó kötelezettséget a Kt. 116.§ (1) a) tartalmazza: alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás (heti hat óra), továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a huszonkettedik életévét. - A tandíj számításának alapja a szakmai feladatok – tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A tandíj ezt az összeget nem haladhatja meg, továbbá szabályozni kellett a tanulmányi eredmény alapján járó csökkentés mértékét.

10

1.8.1. Térítési, tandíj fizetési kedvezmények:

A kedvezmények iránti írásbeli kérelmet az igazgatónak kell benyújtani szeptember 15-ig, illetve az első félév tanulmányi eredményeire való hivatkozással január 31-éig. Ha a tanuló az első félévben elért tanulmányi eredménye alapján jogosulttá válik a kedvezményre, az általa befizetett térítési, illetve tandíj összegének feléből a kedvezmény összegét visszafizeti számára az iskola, ha ezt a fenntartói rendelkezések lehetővé teszik. h) Ha a tanuló a tanulói jogviszonyát a tanév közben megszünteti, a befizetett térítési vagy tandíj időarányos részét – kérelmére – visszafizeti számára az iskola, amennyiben ezt a fenntartói rendelkezések lehetővé teszik. Az iskola a térítési vagy a tandíjat nem fizeti vissza a tanulónak, ha a tanulói jogviszonya igazolatlan mulasztások vagy fegyelmi vétség miatt szűnt meg, illetve ha a indokolatlanul maradt ki az iskolából.

1. 9. A tanuló által létrehozott alkotás vagyoni jogára vonatkozó eljárások a) Az iskola szerzi meg a tulajdonjogot minden olyan birtokába került alkotás, dolog felett, amelyet a tanuló az iskolai foglakozások keretében állított elő, és az elkészítéshez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította. b) Az otthon, a szülő költségére előállított dolgok csak akkor kerülnek az iskola birtokába, ha a tanuló átengedi a tulajdonjogot, ellenkező esetben a tanulói jogviszony megszűnésekor – kérelmére – az iskola köteles visszaadni számára. c) Ha az iskola a tulajdonába került dolgok, alkotások értékesítésével bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg, amelynek mértékéről az igazgató és a tanuló állapodik meg – kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével – az alábbiak szerint: - a megállapodás alapja a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő, - az iskola a bevételből levonja az általa ráfordított költségeket, - csoportos munka esetén a fenti módon kiszámított díjat az iskola megosztja a részt vevő tanulók között, figyelembe véve az egyes tanulók teljesítményét. d) Az értékesítést követően az igazgató tájékoztatja a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban ajánlatot tesz a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás összegét is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Ha a felek nem értenek egyet a díjazás mértékében, akkor további egyeztetést kell lefolytatni. Megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

11 2. A TANULÓK KÖTELESSÉGEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 2. 1. A tanítási órákhoz kapcsolódó szabályok 2.1.1 A tanuló kötelessége, hogy tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással – képességeinek megfelelően – eleget tegyen, amelynek része, hogy aktívan részt vegyen az órai munkában, a tanítási órákra felkészüljön, hangszerén rendszeresen gyakoroljon, az írásbeli házi feladatokat elkészítse. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választható foglalkozásokon. A növendékek hangszeres szereplése iskolán kívüli rendezvényeken a szaktanárral való megbeszélés szerint történhet. 2.1.2. Az órai munka és az otthoni felkészülés elengedhetetlen feltétele a zeneiskolától kölcsönzött, vagy saját tulajdonú hangszer, amit a tanulónak kötelessége magával hoznia az iskolába. Ha a tanuló az egyéb felszerelés (kották, hangjegyfüzet, stb.) hiánya miatt nem tudja elvégezni a kijelölt feladatokat, a tanár – a körülményeket és az előfordulás gyakoriságát mérlegelve – a tanuló órai teljesítményét osztályzattal minősítheti. 2.1.3. Az írásbeli házi feladat elkészítését a pedagógus rendszeresen ellenőrzi, és a helyi tantervben meghatározottak, illetve – a nem szabályozott kérdésekben – saját módszerei szerint értékeli. 2.1.4.A tanuló kötelessége, hogy osztálytársaitól megérdeklődje, illetve pótolja a hiányzása idején vett tananyagot, a csoportos órákon (szolfézs) kijelölt házi feladatokat, és tájékozódjon a dolgozatírás időpontjáról. e) Ha a tanuló hiányzása vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott felkészülni a tanítási órára, vagy az írásbeli házi feladatot nem tudta elkészíteni, az óra elején jelentenie kell a szaktanárnak. 2.1.5. A növendékek az adott tanév hangszeres és elméleti anyagából félévkor és év végén beszámolót tesznek zárt vagy nyilvános vizsgakoncert keretében. Az elért eredményről bizonyítványt kapnak. Az alap évfolyamok végén alapvizsgát, a továbbképző évfolyamok végén művészeti záróvizsgát tesznek a növendékek. Az elért eredményről bizonyítványt kapnak. 2.1.6. Ellenőrző könyvét hivatalos iratnak megfelelően kezelje, a tanítási órára magával vigye, a bejegyzéseket írassa alá szüleivel. 2.1.7. Ügyeljen teste, ruházata ápoltságára, tisztaságára, alkotómunkához megfelelő öltözködésére, viselkedésére. Az iskola ünnepélyein és egyéb közös rendezvényein az iskola által előírt fehér ing, és sötét nadrág vagy szoknya viselete kötelező 2.1.8. Az oktató-nevelő munka zavartalansága érdekében csendesen, a folyosón, aulában kialakított várakozó helyeken kell megvárni a csoportos órák kezdését, ill. a szülőnek a tanítási óra végét. A szülők a szaktanárral történt megbeszélés alapján látogathatják az órákat. 2.1.9 A zeneiskola által szervezett hangversenyek, ismeretterjesztő előadások, Zenebarát kör koncertek szerves részei az oktató-nevelő munkának, ezért a részvétel mindenki számára ajánlott. Tanszakonként, félévenként 1-1 házi hangversennyel egybekötött szülői értekezleten vesznek részt a növendékek. 2.1.10. A zeneiskola a növendékek hangszertanulását hangszer, kotta és könyvkölcsönzéssel segíti. A kölcsönzés a szaktanárokon keresztül az átvételi elismervény aláírásával történik.

12

2. 2. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 2. 2. 1. A mulasztás igazolása A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező tanórai foglalkozásokon, illetve a kötelező, kötelezően választott tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. Ha távol marad, mulasztását igazolnia kell a következő módon: A) Igazolt a mulasztás, ha a) betegség miatt történt - orvosi igazolással, amelyet kiskorú tanulónál a szülő az ellenőrzőben is feltüntet és aláír (a hiányzás első napján a szülő – akadályoztatása esetén a tanuló – értesítse az iskolát), - szülői igazolással ellenőrző útján b) egyéb, alapos ok miatt történt - előre nem látható családi ok, illetve rendkívüli helyzet miatt egy tanítási napra szülői igazolással, amennyiben a szülő vagy a tanuló az iskolát értesítette, c) hivatalos ok miatt előzetesen, írásban kért a tanuló részére távolmaradási engedélyt hivatalos szerv (rendőrség, bíróság stb.), d) az iskola által szervezett programon vagy versenyen való részvétel miatt a távolmaradást az adott tanítási órára engedélyezte a szaktanár- osztályfőnök, e) iskolán kívüli rendezvényen, versenyen való részvétel miatt előzetesen, írásban kért a tanuló részére távolmaradási engedélyt kulturális, oktatási intézmény, f) halaszthatatlan, fontos családi program miatt előzetesen, írásban kért a tanuló részére távolmaradási engedélyt a szülő. B) Igazolatlan a mulasztás, ha a tanuló a távolmaradását nem tudja hitelt érdemlően igazolni, C) Késésnek minősül, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg az osztályterembe. a) A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, de késését a fentebb leírt módon igazolnia kell. b) Ha a késések ideje a tanév folyamán eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy egy igazolatlan órának minősül. 2.2. 2. A mulasztás következményei a jogszabályi előírások alapján A tanév folyamán mulasztott órákat köteles a növendék igazolni. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, a hiányzás első napján a tanuló, vagy a szülő telefonon tájékoztatja az iskolát a mulasztásról. A mulasztást 8 napon belül igazolnia kell annál a szaktanárnál, akinél a tanuló hiányzott.

13 A mulasztást az intézmény igazoltnak tekinti, ha - a tanuló – kiskorú esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt és azt orvos igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola értesíti a szülőt, ha a kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire, - azaz, hogy 10 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a tanuló jogviszonya. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. b) Igazolatlan mulasztás esetén - a tanuló fegyelmező intézkedésben részesül, amely lehet: szaktanári figyelmeztetés igazgatói intés igazolatlan óra (A magatartás év végi minősítésénél az első félév fegyelmező intézkedéseit, illetve igazolatlan óráit nem számítjuk be, ha a tanuló nem mulaszt többet igazolatlanul.) - a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve, ha az iskola a tanulót, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább 2 alkalommal írásban figyelmeztette a hiányzás következményeire. c) Az iskola értesítési kötelezettsége igazolatlan mulasztás esetén: Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében - az iskola köteles értesíteni a szülőt, ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát, és fel kell hívnia figyelmét a hiányzás következményeire.

2. 3. Az iskolában és az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségeinek és udvarának rendjét, illetve az iskolai szabályzatok előírásait, amelyek közül az elvárt tanulói magatartásra vonatkozó szabályok és a védő, óvó előírások az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényekre is vonatkoznak.

14 3. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 3. 1. A tanítási órák rendje a) A művészeti oktató-nevelő munka, tanítás hétköznap délutáni, szombaton délelőtti időben szerveződik. b) A tanulóknak a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban meg kell érkezniük az iskolába. c) A tanítási órák időtartam: egyéni hangszeres óra „A” tagozat 2x30 perc „B” tagozat 2x45 perc csoportos elméleti és gyakorlati órák 2x45 perc A csoportos elméleti és gyakorlati órákat 5 perces szünet választja el. 3. 2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje a) A tanórán kívüli foglalkozások – a diákokkal való egyeztetés alapján – a művészeti órák mellett szerveződnek. b) A tanórán kívüli foglalkozások egyéni és csoports lehet ennek megfelelően időtartama 2x30 vagy 2x 45 perces. d) A tanuló a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozásokon – ha ezekre jelentkezett– köteles megjelenni, illetve mulasztását a házirendben előírt módon igazolni. 3.3. Nyitvatartás  Az iskola szorgalmi időben hétfőtől szombatig az oktató-nevelő munkának megfelelő időbeosztás szerint tart nyitva.  Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben - a fenntartó és az intézményvezető - irodai ügyeleti napokat tart. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Egyéb esetekben (például rendezvény) az épületben való tartózkodásra az igazgató adhat engedélyt. 3.4. A tanárok benntartózkodásáról, a tanév elején összeállított és kifüggesztett órarend ad tájékoztatást. 3.5. Az iskola a rendezvények, szünetek, ünnepek, alkotónapok rendjét az éves munkaterv alapján mindenki számára hozzáférhető helyen (a bejárati hirdetőtáblán) közli, a tanév megszokott rendjétől eltérő változásokról írásban tájékoztat. 3.6. A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, egyéb esetekben pedig időpontegyeztetés után kereshetik föl az iskola tanárait. A fogadóórák időpontjait a tájékoztató füzet tartalmazza. 3.7. Az épület nyitását és zárását a kulcsnyilvántartásban rögzített személyek anyagi felelősség terhe mellett végzik. Rendezvények esetén a nyitvatartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

15 4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK, SZABÁLYOK 4. 1. A tanulmányok alatti vizsgák, ezen belül az osztályozó vizsgák rendje 4. 1. 1. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje a) A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét a tanév helyi rendje tartalmazza a szorgalmi idő utolsó három hetében, általában a következők szerint: - félévi és évvégi egyéni hangszeres és kamara meghallgatások - a mulasztásuk miatt nem osztályozható tanulók osztályozó vizsgája – az adott félév utolsó napját követő héten, - a magántanulók osztályozó vizsgája – az adott félév utolsó két hetében, b) A vizsgák időpontját az éves Munkaterbven rögzítjük, erről tájékoztatjuk a növendékeket. c) Az iskola a magántanulók számára előírt osztályozó vizsgák ütemezéséről legalább tizenöt nappal korábban írásban értesíti a tanulót. d) A más iskolából átvett tanulók különbözeti vizsgájának határidejét az igazgató jelöli ki a tanulói jogviszony létesítésekor hozott határozatban. e) A tanuló vizsgán nyújtott teljesítményének minősítése a következő értékelési skála szerint történik: - jeles - jó - közepes - elégséges - elégtelen 4. 1. 2. A tanulmányok alatti vizsgák rendje a) A tanulmányok alatti vizsgák rendjét, menetét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6772. §-a szabályozza. b) A tanuló a vizsga kijelölt helyszínén legalább tíz perccel korábban köteles megjelenni, és magával hozni a szükséges felszerelést. c) A tanulót a vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell a vizsga rendjéről és a szabálytalanság elkövetésének következményeiről. Ha a tanuló a vizsgán szabálytalanságot követett el, vagy a vizsga rendjét megzavarta, az esetet a jogszabályban meghatározott módon ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a döntést – az indokok megjelölésével – határozatba kell foglalni. d) A tanulónak a vizsgáról való távolmaradását vagy késését a mulasztásoknál meghatározott módon azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül igazolnia kell. Igazolt távolmaradás esetén az iskola új vizsgaidőpontot jelöl ki számára, igazolatlan távolmaradás esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. e) A tanuló a vizsga letételére legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon kérhet írásban halasztást, a kiskorú tanuló a szülő aláírásával. f) Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, az erre vonatkozó nyilatkozatát – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon nyújthatja be az igazgatónak, ellenkező esetben a távolmaradása igazolatlannak minősül.

16 4. 2. A kölcsönzött kották, hangszerek használatával és a kártérítéssel kapcsolatos szabályok a) A tanuló az iskolából kölcsönzött kottákat köteles megőrizni, rendeltetésszerűen használni, és a kölcsönzési idő lejártakor ép, tiszta állapotban visszaszolgáltatni. b) A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles az iskolának megtéríteni a kárt – kivéve a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést –, ha a könyvtárból kölcsönzött kotta, CD, DVD elveszett, megrongálódott, vagy elhasználódásának mértéke a rendeltetésszerű használatból származónál nagyobb. c) A kártérítés összegét a szaktanár határozza meg a kottajegyzéken szereplő vételár és a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenés alapján. A rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenés használati évenként 25 százalék. A vizsgatárgyak tankönyveinél az értékcsökkenésbe csak azt a tanévet vagy tanéveket számítjuk be, amikor a tanuló a tankönyvet a helyi tanterv szerint a felkészüléshez használta. d) Az igazgató – az osztályfőnök véleményének meghallgatásával – a szülő írásbeli kérésére a család szociális rászorultsága alapján mérsékelheti vagy elengedheti az okozott kár megtérítését. 4.3. Az iskolai rendezvények, programok rendje a) Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken minden tanulónak részt kell vennie, az iskola által szervezett egyéb rendezvényeken vagy szabadidős programokon önkéntes jelentkezés alapján. b) Az ünnepélyeken fehér blúzban, illetve ingben és sötét szoknyában vagy nadrágban kell megjelenni, más iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözetben. c) A diákönkormányzat által szervezett programok rendjét – a tanárok segítségével – a szervezők biztosítják. e) Tanítási szünetben vagy munkaszüneti napokon kirándulás vagy utazás önkéntes jelentkezés alapján és igazgatói engedéllyel szervezhető, ha a tanári felügyelet biztosított, és a szülők a felmerülő költségeket vállalják. 4. 4. A tanulói ügyek intézésének rendje a) A tanulói jogviszonnyal és bármely, az iskolai tanulmányokkal összefüggő kérelmet vagy nyilatkozatot a tanulónak írásban kell benyújtania az igazgató számára – kiskorú, illetve a szüleivel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülő aláírásával. b) A tanulói ügyekkel kapcsolatos iratok elintézési határideje legfeljebb 15 nap lehet. c) Az igazolásokat, kikérőket, a tanulói jogviszonyt igazoló egyéb iratot az igazgató, illetve távollétében az igazgatóhelyettes írja alá. d) Az elveszett bizonyítványokról a másodlat kiállítását az igazgatótól írásban kell kérelmezni a jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeg csatolásával. e) A névre szóló, illetve a diákönkormányzat részére érkezett leveleket felbontás nélkül kell továbbítani a címzetthez. Ha az irat hivatalos elintézést igényel, a címzettnek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolai iratkezelőhöz

17 5. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK RENDJE 5. 1. Általános szabályok a) A tanuló, a diákönkormányzat és a szülői szervezet térítésmentesen veheti igénybe az iskolában rendelkezésre álló eszközöket és létesítményeket. b) A tanuló kötelessége, hogy a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket az előírásoknak megfelelően kezelje, és óvja az iskola létesítményeit, eszközeit. Ha mégis kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit kivizsgálni, erről a szülőt értesíteni, és szándékos károkozás esetén ezzel egy időben az okozott kár megtérítésére vagy helyrehozására felszólítani a vonatkozó jogszabályok alapján. c) Az iskolai foglalkozások vagy rendezvények külső személyek általi látogatására előzetesen engedélyt kell kérni az igazgatótól. d) A tanév rendjében nem szereplő programok, tevékenységek stb. megtartására legalább 7 nappal előtte engedélyt kell kérni az igazgatótól. e) A nem az iskolai élettel kapcsolatos hirdetmények, plakátok kifüggesztésére előzetesen engedélyt kell kérni az igazgatóhelyettestől. Az egészségre ártalmas szerek reklámplakátjainak, a törvényben tiltott jelképeknek és a politikai pártok felhívásainak kihelyezése az iskola egész területén tilos. 5. 2. A létesítmény és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  az energia-felhasználással való takarékosságért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a házirend betartásáért. 

 

   

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők ( bérlők) a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület, tantermeiben dohányozni tilos. Dohányzás kizárólag az épület főbejárata előtt történhet. Az épület, tantermek, mellékhelyiségek tisztaságára, épségére mindenkinek kötelessége figyelni, vigyázni. Károkozásért az elkövető felelősséggel tartozik az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata alapján. Kerékpárt behozni tilos!

18 5. 3. Az eszközök használatának rendje a) A tanuló az általa használt iskolai hangszereket teljes felelősség és kötelezettségvállalás mellett kölcsönözheti ki. A kölcsönzési lapon a szülő aláírásával igazolja a felelősségvállalást. Egyéb iskolai eszközöket, iskolai asztalt, padot köteles a használat után rendbe tenni. b) A tantermekben lévő technikai eszközöket a tanuló csak a pedagógus jelenlétében és rendeltetésszerűen használhatja. c) Az irodában elhelyezett fénymásolót a tanulók az iskolatitkár segítségével, nyitvatartási időben használhatják. d) Az iskolába bevitt értékek kezelése. Nagyobb összegű pénzt, ékszert, értéktárgyat, mobiltelevont, személyi hívót mindenki csak a saját felelősségére hozhat az iskolába. Tanórán a tanuló mobil telefont kikapcsolt állapotban köteles tartani. 5.4. Óvó, védő intézkedések A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő (a tantermek, szertárok, előadótermek, kiállítótermek bejáratán kifüggesztett) ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel. Kötelessége, hogy az előírásoknak (átvételi-, használatba vételi elismervény) megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Kártérítés esetén a vonatkozó jogszabályok az irányadók. 6. A HÁZIREND MEGSZEGÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI 6. 1. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei a) Ha a tanuló a házirendet gondatlanságból vagy szándékosan megszegi, a körülmények mérlegelése alapján a szaktanár, az osztályfőnök vagy az igazgató fegyelmező büntetésben részesíti. b) A fegyelmező büntetés alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkorát és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. Általában a fokozatosság pedagógiai elvét kell érvényesíteni, de az eset súlyosságára való tekintettel az egyes fokozatok átléphetők. c) A fegyelmező büntetés nem lehet megalázó, megtorló jellegű, és minden esetben a tanuló, illetve a tanulóközösség fejlődését kell szolgálnia. d) Egy tanulói vétségért csak egyfajta büntetést lehet kiróni. e) A fegyelmező büntetések fajtái: - szaktanári, osztályfőnök szóbeli , írásbeli figyelmeztetés - szaktanári, osztályfőnöki szóbeli , írásbeli intés - igazgatói szóbeli , írásbeli figyelmeztetés - igazgatói szóbeli , írásbeli intés - nevelőtestület előtti szóbeli intés - a tanuló megbízatásának visszavonása

19 f) Ha a tanuló a házirendet vétkesen és súlyosan megszegi, az iskola jogszabályban meghatározott módon fegyelmi eljárást indít ellene. A fegyelmi eljárás, illetve az azt megelőző egyeztető eljárás rendjét az iskola SZMSZ-e tartalmazza. g) Károkozás esetén az igazgató a károkozás körülményeit megvizsgálja, az okozott kár nagyságát felméri. A kárt okozó kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálat eredményéről. Egyidejűleg a szülőt felszólítja az okozott kár megtérítésére. Eredménytelen felszólítás esetén az iskola igazgatója pert indíthat a szülő illetve a tanuló ellen. h, Fegyelmi eljárás lefolytatása után megállapítható fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények csökkentése, illetve megvonása - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából - áthelyezés másik tanulócsoportba vagy iskolába Mások testi épségének szándékos veszélyeztetése, a szándékos agresszió esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától. 7. A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK JUTALMAZÁSA 7. 1. A jutalmazás elvei a) A tanulók vagy a tanulói közösségek magatartásában, szorgalmában, tanulmányi teljesítményében, közösségi vagy egyéb munkájában elért jó teljesítményt jutalmazni kell. b) A tanulókat egyéni vagy csoportos jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja, a diákönkormányzat és a szülői közösség terjesztheti elő, illetve külső szerv megkeresése alapján az igazgató. c) A jutalmazás megállapításakor elsősorban magát a teljesítményt kell figyelembe venni, de egyéb pedagógiai szempontok is mérlegelhetők (motiválás, viszonyítás az egyéni képességekhez stb.). d) A közösségért végzett munkát, illetve a csoportteljesítményt ugyanúgy el kell ismerni, mint a tanulmányok terén elért, egyéni jó eredményt. e) Ha a tanuló valamely kiemelkedő teljesítménye alapján jogosult a jutalmazásra, az még abban az esetben sem vonható meg tőle, ha más vonatkozásban kifogások merültek fel ellene. 7. 2. A jutalmazás formái a) Az egyéni jutalmazás formái: - szaktanári dicséret (az adott tantárgyban vagy iskolai tanulmányi versenyen nyújtott jó teljesítményért), - osztályfőnöki dicséret (példás magatartás, szorgalom, jó tanulmányi eredmény vagy közösségi munka alapján), - igazgatói dicséret (művészeti versenyen elért helyezéséért, iskolán kívüli versenyen elért jó eredményért, kiemelkedő közösségi munkáért ), - tantestület előtti dicséret (iskolán kívüli versenyen elért kiemelkedő teljesítményért) - a tanulói közösség előtti dicséret (országos versenyeken elért jó helyezésért, jeles vagy kitűnő tanulmányi eredményért), - könyv-,CD, DVD, utalvány (jeles vagy kitűnő tanulmányi eredményért, tanulmányi versenyen elért jó eredményért, kiemelkedő közösségi munkáért), - oklevél (versenyen való részvételért).

20 b) A csoportos jutalmazás formái: - színház- vagy kulturális rendezvény látogatásának támogatása (csapatversenyeken elért kiemelkedő teljesítményért), - tárgyi jutalom (valamely iskolai program, rendezvény megszervezéséért, 8. A SZÜLŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A szülői szervezet mint a tanulók szüleinek önkéntes társulása - a zeneiskola közösségének szerves részeként erősíti az iskola és a család kapcsolatát, segíti a zeneiskola és a családi nevelés összehangolását, a zeneiskola célkitűzéseinek megvalósítását, biztosítja a szülők részvételét a tanulók erkölcsi, esztétikai, érzelmi nevelésében. Főbb tevékenységi területei:  Szervezi a szülők tájékoztatását a zenei, esztétikai nevelés kérdéseiről, a zeneiskola céljairól, közvetíti a szülők kérését, javaslatait az igazgatóhoz.  Ösztönzi a szülőket a nevelő-oktató munka támogatására, tevékenyen közreműködik a zeneiskolai rendezvények lebonyolításában, propagálja az iskola tevékenységét és munkáját.  Társadalmi munka szervezésével és végzésével hozzájárul a zeneiskola tárgyi feltételeinek javításához.  Az egyes főtárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szülei tanszaki szülői szervezetet alkotnak. Az tanszaki szülői szervezet egy választott taggal képviseltetheti magát a zeneiskola választmányában.  A tanszaki szülői szervezetek képviselői együttesen alkotják a zeneiskolai szülői szervezet választmányát, amelynek munkáját a választmány által az egyes tisztségekre (elnök, elnökhelyettes, gazdasági felelős, stb.) megválasztott szülők végzik.  A választmány elnökét meg kell hívni a zeneiskolai tanácskozások minden olyan napirendjére, amelyen a következő témák szerepelnek:  A zeneiskola és a szülői szervezet munkájának egyeztetése és értékelése.  A szülők anyagi megterhelésével járó iskolai kirándulások, táborok szervezése, stb. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik:  működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása,  a szülők körében társadalmi munka szervezése,  a rendelkezésre álló pénzeszközökből a zeneiskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A szülői szervezet véleményező jogkört gyakorol:  a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások rendjének megállapításában)  a házirend megállapításában  a zeneiskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben  a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.  Az intézmény dokumentumainak megismerése, véleményezése.( PP,SZMSZ,MIP…) Az igazgató tanévenként 2 alkalommal beszámolót tart az intézmény működéséről.

21 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Eljárási szabályok A házirend a nyilvánosságra hozatalának dátumától érvényes. Az iskola igazgatója és a pedagógusok a Házirend érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérik. 8. 1. Nyilvánosságra hozatal: A házirendet minden tanuló kézhez kapja, az új tanulók a beiratkozáskor. A házirend az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazottak és tanulók, illetve az iskola iránt érdeklődők számára nyilvános. A házirend olvasható az iskola honlapján, az iskola alkalmazottai és tanulói a könyvtárban is tanulmányozhatják, a szülők, illetve az iskola iránt érdeklődők előzetes bejelentkezés alapján. A házirendben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. A házirendet az iskola igazgatója terjeszti a nevelőtestület elé, és a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestület az elfogadás előtt beszerzi a szülői szervezet véleményét, valamint a diákképviselet egyetértését. A házirendet az intézmény fenntartója hagyja jóvá. Közzététel: a házirendet az intézmény folyosólyán, továbbá weblapján minden érdekelt számára elérhetővékell tenni. 8. 2. A házirend személyi hatálya: A házirend hatálya kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákokra és az iskolában dolgozó közalkalmazottakra. A házirend hatálya az iskolai életre (beleértve az intézménybe érkezéstől, az onnan való távozásig, az iskola helyszínei közötti közlekedést is), valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki. A házirend megsértése fegyelmező intézkedést, vagy fegyelmi büntetést von maga után. 8. 3. A házirend területi hatálya: A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola pedagógusai ellátják a tanulók felügyeletét. A házirend az iskola területére, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvények területére érvényes. 8. 4. A hatálybalépés ideje: A házirend 2013. március 31. napján, a nevelőtestület jóváhagyásával lép hatályba, és a visszavonásig érvényes. A felülvizsgált házirend hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2008.október 15. napjától hatályos házirend. 8. 5. A házirend felülvizsgálata: A nevelőtestület a házirendet évente felülvizsgálja, az igazgató a szükséges módosításokat elvégzi, és a jogszabályban előírt eljárás szerint törvényesíti. Tatabánya, 2013. év március 31. nap ..................................................... Dezső Marianna igazgató

22

NYILATKOZATOK Az iskolai házirendet az iskola diákönkormányzata a 2013. év március hó 14. napján tartott diákközgyűlésen megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat a véleményezési jogát a házirend egészére vonatkozóan gyakorolta, és az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

…………………………………. Zverger Dorottya a diákönkormányzat elnöke

Az iskolai házirendet a szülői közösség a 2013. év március hó 14. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői közösség a véleményezési jogát a házirend egészére vonatkozóan gyakorolta, és az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

…………………………………. Szluka Tamás a Szülői közösség képviselője

Az iskolai házirendet a nevelőtestület a 2012. év október hó 10. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a nevelőtestület döntési jogát a házirend egészére vonatkozóan gyakorolta, és az abban foglaltak minden pontját elfogadta.

………………………………. ………………………………. Somorjai Ildikó Weisz Péter a nevelőtestület képviselője a nevelőtestület képviselője