Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ALÁÍRÓLAP

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011.

ALÁÍRÓLAP

Project:

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA 2011.

Megbízó:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 2030 Érd, Alsó utca 1-3. Tel: 23/522-300

Polgármester

Készítette:

Ipolyvíz Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Cím: 3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6. Tel: 06-32/422-494 e-mail: [email protected]

ügyvezető Érd, 2011. szeptember Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Tartalomjegyzék BEVEZETÉS......................................................................................................... 5 1.1 Előzmények ...................................................................................................... 5 1.2 A program kerete ................................................................................................ 6 1.2.1. Területi lehatárolás................................................................................... 6 1.2.2. Időbeli lehatárolás .................................................................................... 6 1.3 A települési környezetvédelmi program felülvizsgálatának célja .................... 7 2. TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ADATAINAK ISMERTETÉSE ........................ 8 2.1 A vizsgált terület áttekintő lehatárolása, jellemzése, történelme ..................... 8 2.2 Beépített területek jellemzése, területhasználati funkciók ............................. 10 2.3 Település gazdasági szerkezetének területi elhelyezkedése .......................... 12 2.4 Település közlekedési hálózatának ismertetése ............................................. 13 2.5 Települési vízi közmű- és energiahálózata, valamint az általuk érintett védendő területek ...................................................................................................... 14 2.6 Zöldterületek, erdőterületek ........................................................................... 21 3. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA................ 24 3.1 Levegő ............................................................................................................ 24 3.2 Víz .................................................................................................................. 26 3.2.1. Felszíni és felszín alatti vizek jellemzői a településen ................................ 26 3.2.2. Csapadékvízrendszer .................................................................................. 27 3.2.3. Árvízvédelem ............................................................................................... 27 3.3 Talaj................................................................................................................ 28 3.4 Élővilág és természetvédelem ........................................................................ 29 3.5 Környezet-egészségügy.................................................................................. 31 3.6 A települési környezet művi elemeinek és infrastrukturális környezeti rendszerének állapotjellemzői................................................................................... 32 3.7 Zaj- és rezgésvédelem .................................................................................... 37 3.8 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................... 37 4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSULÁS VIZSGÁLATA ................................. 49 4.1. Időtávhoz rendelt környezetvédelmi célkitűzések ......................................... 49 4.2 Felelősségi körök szerint meghatározott célkitűzések ................................... 51 4.3. Környezeti elemekhez rendelt célkitűzések ................................................... 52 4.3.1. Levegő ..................................................................................................... 52 4.3.2. Talaj ........................................................................................................ 56 4.3.3. Víz ........................................................................................................... 58 4.3.4. Élővilág ................................................................................................... 65 4.3.5. Települési és épített környezet védelme .................................................. 68 4.3.6. Zöldterületek, településökológiai adottságok javítása............................ 69 4.3.7. Közlekedésszervezés................................................................................ 74 4.3.8. Felhagyott ipari és egyéb területek rehabilitációja ................................ 77 4.3.9. Városkép arculatfejlesztés ...................................................................... 78 4.4. Önállóan kezelt hatótényezők ........................................................................ 79 4.4.1. Hulladékgazdálkodás .............................................................................. 79 4.4.2. Zajvédelem .............................................................................................. 84 1.

3 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. 4.5. A program megvalósításához szükséges intézményi tevékenységek ............. 86 4.6. Térségi kapcsolatok ........................................................................................ 86 4.7 Környezeti nevelés, oktatás ............................................................................ 88 5. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLAT .................................................................... 91 FOTÓK A "VIRÁGZÓ ÉRDRŐL" ......................................................................... 93



1.

BEVEZETÉS

1.1

Előzmények

„Életünk minőségét a környezet állapota és változása, a természeti erőforrás-készletek gazdagsága, a környezeti kockázati tényezők alakulása alapvetően meghatározza. A méltányos emberi élethez szükséges környezeti feltételeket, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésének lehetőségét ezért mind a jelen, mind a jövő generációk számára biztosítani kell.”

(III. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014) A környezetvédelmi program célja, hogy felmérje a település és annak környezetének állapotát, meghatározza a környezeti veszélyeztetettséget, annak csökkentésére és a környezet minőségének javítására megoldási javaslatot adjon. Érd Város Települési Környezetvédelmi Programja 2007. november-2008. április közti időszakban került kidolgozásra. A dokumentáció az akkor érvényben lévő II. Nemzeti Környezeti Program (továbbiakban: NKP) előírásait követve, felhasználva a helyi közszolgáltatók részletes adatszolgáltatásait, a vonatkozó helyi rendeleteket határozta meg a Város környezetvédelmi célkitűzéseit 2012. évig. A város vezetése a jogszabályi változások nyomon követése, valamint a programban meghatározott célkitűzések aktualizálása céljából a dokumentáció felülvizsgálata mellett döntött. A felülvizsgálati dokumentáció kidolgozásával a helyi önkormányzat az Ipolyvíz Kft. (3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6.) bízta meg. A környezetvédelmi program felülvizsgálata az alábbi ütemezés szerint történt: 1.

ütem: Kérdőívek összeállítása a települési önkormányzat, közintézmények, közszolgáltatók illetve lakosság és jelentősebb gazdasági társaságok részére Adatgyűjtés, interjúk készítése Archív anyagok átvizsgálása Helyszíni bejárások, fotódokumentációk elkészítése

2.

ütem: Adatfeldolgozás A település környezetvédelmi fejlesztési terveivel kapcsolatos javaslatok, koncepciók egyeztetései a tervező és az önkormányzat között Dokumentáció kidolgozása Cselekvési program összeállítása

3.

ütem: Munkaanyag önkormányzat illetékeseivel történő egyeztetése Dokumentáció véglegesítése 5 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Az 1. ütem, vagyis a program helyzetfeltáró része (környezeti állapotfelmérés) a közzé tett adatok, a helyszíni bejárások, felmérések eredményeként, továbbá az önkormányzat illetékeseivel végzett interjúk alapján készült el. A program alapját képezik továbbá a közmű szolgáltató cégek adatszolgáltatásai. A helyzetfeltárásból származó adatokat, eredményeket a 2. -ill. 3.-as munkarészekben összegeztük. A helyzetfeltáró és értékelő munkarészek eredményeként meghatározásra kerültek a település környezetvédelmi célkitűzési, amelyek két alapvető funkcióval bírnak: egyrészt előkészítik a települési szintű környezetvédelmi célú fejlesztéseket, másrészt megalapozzák a megvalósulást biztosító egyes pályázatokon való eredményes részvételt. A környezetvédelmi program során felhasználásra került dokumentációk: Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács –Területfejlesztési Koncepció, helyzetértékelő tanulmány (Terra Studio Kft. 2009.) Érd Megyei Jogú Város Local Agenda 21. Fenntartható Fejlődés Programja 1.2 A program kerete 1.2.1.

Területi lehatárolás

A Települési Környezetvédelmi Program felülvizsgálata Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területét érinti.

1.2.2.

Időbeli lehatárolás

A felülvizsgálati dokumentáció a 2010 (bázisév) -2015 közötti időszakot öleli fel, azzal a megjegyzéssel, hogy az abban szereplő adatokat rendszeresen frissíteni, a magvalósult elképzeléseket beépíteni, valamint a fejlesztési elképzeléseket az aktuális jogszabályi előírásoknak megfelelően aktualizálni, kétévente felülvizsgálni szükséges. A települési környezetvédelmi feladatok döntő többsége valójában hosszú távú (legalább 10-15 év) gondolkodást, illetve tervezést igényel. Szükséges tehát hangsúlyozni, hogy a környezetvédelmi programkészítés egy, valójában korlátlan időtartalmú folyamat, amelynek során időszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi és országos aktualitásokhoz, szemléletváltásokhoz, technikai fejlődéshez és nem utolsó sorban a gazdasági körülmények módosulásához.



1.3 A települési környezetvédelmi program felülvizsgálatának célja A környezetvédelmi program felülvizsgálatának célja az alábbiakban fogalmazható meg: A település környezeti állapotának felmérése, az erősségek és gyengeségek feltárása. A 2007-2008. évben kidolgozott programanyagban kitűzött célok megvalósulásának vizsgálata Célkitűzések meghatározása a 2015-ig terjedő tervidőszak végéig Hatékony eszközrendszer kimunkálása a város (önkormányzat, lakosok, civil- és gazdálkodó szervezetek stb.) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi problémák kezelésére. Cselekvési program összeállítása, amelynek megvalósításával a város tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és megyei szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldáséhoz, mindezzel elősegítve a fenntartható városi fejlődést.



2.

TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ADATAINAK ISMERTETÉSE

2.1

A vizsgált terület áttekintő lehatárolása, jellemzése, történelme

Érd Duna-parti Város, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Óváros (Ófalu) a Duna egykori árterületén fekszik. Érd elhelyezkedése

Érd

Érd földrajzi helyzete igen érdekes, sokarcú sajátosságot mutat. A Budapesttől mintegy 20 km-re DNy-ra található Város a Duna jobb partján, a folyam országot kettéosztó vonalától nyugati irányban terül el, azaz a Dunántúlhoz tartozik.

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai, Marosi Sándor akadémikus és Somogyi Sándor szerkesztésében megjelent Magyarország kistájainak katasztere 2. kiadás című munkájukban a Várost és környékét a Dunántúli-középhegység nagytájhoz sorolják, és a mintegy 108 km2 kiterjedésű természetföldrajzi környezetet a Tétényi-fennsík néven e nagy tájhoz kötődve írják le, amely közigazgatási határait tekintve Pest megye területén helyezkedik el. Érd Pest megyéhez tartozik. Érd közigazgatási területe


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. A település jellemzői Érd 1978 óta Város, 2006 óta Megyei Jogú Város. A település a Budapestet és 80 Pest megyei települést magában foglaló Budapesti Agglomeráció Kiemelt Térség legnagyobb lélekszámú városa. Érd település megyei jogú város jogállással rendelkezik, amely magában hordozza a helyi és a környező lakosságot ellátó közszolgálati funkciók jelenlétét is. Néhány funkció kivételével Érd ellátja mindazokat a feladatokat, biztosítja mindazon szolgáltatásokat, amelyek teljesítése egy megyei jogú város funkciója. Annak ellenére azonban, hogy a város számos középfokú feladatokat lát el a vonzáskörzetében lévő települések esetében, a város sajátos urbanizációs folyamatainak következtében Érd a városhierarchiában betöltött szerepe alapján alapvetően funkcióhiányos város. Közigazgatási terület: 117,95 km Népesség: 65.043 fő (2011.január 1.) Érd Megye Jogú Város városrészeinek elnevezése Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. január 29-ei üléséről készült jegyzőkönyvéből: 11/2009. (I. 29.) KGY.határozat            

Ófalu, Újfalu, Városközpont, Tisztviselőtelep, Újtelep, Tusculanum, Érdliget, Vincellér, Parkváros, Dombosváros, Postástelep, Fenyves-Parkváros.

Település történelme Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázta a több mint 3 ezer holdnyi - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészét. Az "olcsó" telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva” jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a 9 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és a téglagyártás fejlődött tovább, valamint emellett kisebb üzemek is létrejöttek (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.). Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdről: „Fő gazdasága szőlőhegyében áll, mely igen becses bort terem”. Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a 18-19. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra. A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével, folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZÁruházzal, s az utóbbi években nyert valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzletiszolgáltató épületsor felépítésével. A Termál Szálló 1990. évi felépülésével az Óváros fürdőhellyé vált, ez új turisztikai perspektívát jelent Érd számára.

2.2

Beépített területek jellemzése, területhasználati funkciók

Érden mintegy 25 000 ingatlan található, és ezek kb. 10%-a beépítetlen, illetve jelentéktelen, bontásra ítélt épület áll rajta. A város meglehetősen nagy kiterjedésű közigazgatási területének több mint 50%-át teszi ki a belterület. A belterület területfelhasználásában uralkodók a lakóterületek, ezen belül is az egyedi telkes, egylakásos, szabadon álló beépítésű, családi házas lakóterületek. A hagyományos falusias jellegű lakóterületen belül néhány helyen a városban megtalálható teljes utcákra kiterjedően eltérő intenzitású beépítés is. A más jellegű beépítési módot és sűrűséget jelentő lakóterület Tisztviselőtelepen és Újtelepen található. A legújabb lakópark beépítés a Pára környékén létesült vegyes területen belül. A Mérnök utca környékén a sorházak jelentenek különböző beépítést, a Fácán közben pedig jellegzetes kisvárosias jellegű úszótelkes társasházak épültek. Ettől gyökeresen eltérő jellegű terület-felhasználás csak a városközpont területén jellemző, ahol a telepszerű lakóterületek mellett koncentrálódnak az intézmények.

Közintézmények: Oktatás: Gimnázium, Szakiskola Közigazgatás: Okmányiroda (Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút), Gyámhivatal (Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút), Földhivatal (Budakörnyéki Körzeti Földhivatal) APEH kirendeltség (APEH Pest Megyei Igazgatóságának Érdi Kirendeltsége térségi hatáskörű) Tűzvédelem: Tűzoltó parancsnokság (27 település)


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Közbiztonság: Rendőrkapitányság (Tárnok, Diósd felettes szerve + Sóskút, Pusztazámor) Egészségügy: Szakorvosi rendelőintézet, mentőállomás Járóbeteg szakellátás, gondozás (Diósd, Sóskút, Tárnok, Pusztazámor), Tüdőgyógyászat, onkológia, pszichiátria (Százhalombatta) 24 órás ügyelet (Sóskút, Tárnok, Pusztazámor) ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, OBJEKTUMOK • Kutyavár (várrom) - Kutyavári út, • Dzsámi minaretje - Mecset utca, • Római katolikus templom- Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, • Római katolikus plébánia - Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, • Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna - Külső Római út, • Barokk kőkereszt - Kinga utca, • Egykori Pelikán fogadó, majd Wimpffen-kúria épületegyüttese (ma a Magyar Földrajzi Múzeum) főépülete és oldalszárnyai (Forrás:Local Agenda 21)



2.3

Település gazdasági szerkezetének területi elhelyezkedése

Az Érden működő körülbelül 6.500 vállalkozás foglalkoztató képessége meglehetősen alacsony, a városban a nagyáruházakon kívül nincs említésre méltó nagy foglalkoztató. A vállalkozások túlnyomó többsége nem csak a munkavállalók számát, hanem a bevételüket tekintve is mikro- és kisvállalkozás. A helyi foglalkoztatók kevesen vannak, és kevés embert foglalkoztatnak. Érdről a más településekre (elsősorban a fővárosba) történő munkavégzési célú napi ingázás nagyon magas arányú. A város fekvéséből, fejlődéséből fakadóan az ipar a város gazdasági életében nem meghatározó. Ez a „gyárkéményes” iparral rendelkező és súlyos környezetkárosodást átélt városokhoz képest előny. A helyi ipart tekintve a legnagyobb súlyt az építőipar, valamint a feldolgozóipar különböző ágazatai képviselik. Az e területen működő vállalkozások foglalkoztatják a legnagyobb számú munkaerőt. Megfigyelhető, hogy a hagyományos kisipari, kézművesipari tevékenységek egyre inkább előtérbe kerülnek. A város délnyugati peremén alakult ki az az övezet, ahol már tömbökbe rendeződve folyik ipari - kereskedelemi tevékenység. Ezek a Fehérvári út mentén létrejött gazdasági vállalkozások, az Érdi Gazdasági és Logisztikai Park, a „Bécsi-hegy” területe. A város kereskedelmi szolgáltatásainak 75 %-a a városközpontban található. Ezt elsősorban a terület közlekedési csomópont jellege indokolja, hiszen az otthonuk és a munkahelyük között ingázók potenciális vásárlóerőt jelentenek. Ebből következik, hogy a központban találhatjuk a legtöbb áruházat, bevásárlóközpontot, éttermet, szórakozóhelyet. A fogyasztók körét tovább növeli a város egészségügyi és kulturális vonzáskörzetéből érkezők száma is.

2006 2007 2008 2009

Regisztrált vállalkozások száma Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatás Összesen 94 1688 6716 8498 118 n.a. 8 705 n.a. 318 n.a. 9 078 n.a. 339 n.a. 9 309 n.a.

Ezer lakosra 136 63077 Fő 63669 Fő 64394 Fő

(Ipolyvíz Kft.-Önkormányzat adatszolgáltatása alapján 2011.)



2.4 Település közlekedési hálózatának ismertetése Vasúthálózat Érdet jelenleg két vasútvonal érinti, a 30-as számú Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa vonal, illetve a 40-es számú Budapest – Pusztaszabolcs – Pécs vonal. Mindkét vonal villamosított. A két vonal Érdet érintő szakaszán a székesfehérvári vonal egyvágányú, míg a pusztaszabolcsi vonal a Bagoly utcától keletre kétvágányú, attól délre egyvágányú. Az érdi két, egymással párhuzamos vasútvonal annak idején a különböző, egymással versenyhelyzetben lévő vasúttársaságoknak köszönhető. Míg a székesfehérvári vonalat a Déli Vaspálya Társaság, addig a pusztaszabolcsit a Budapest-Pécsi Vasút építette. Mára mindkét vonal a MÁV kezelésébe került, az egymás mellett párhuzamosan haladó vonalak azonban megmaradtak. Bár a két vasútvonal együttesen összességében nagyobb kapacitást biztosít az elővárosi vonatközlekedés számára, a párhuzamos vonalak mentén lakók nem tudják teljes mértékben kihasználni ezeket az adottságokat. Autóbusz közlekedés Érd esetében mind a helyi, mind a helyközi autóbuszos közlekedést a Volánbusz Zrt. végzi a várossal kötött szerződés alapján. A helyi, és helyközi járatok nem válnak el egymástól élesen. Az elmúlt időszakban bekövetkezett menetrendváltozás következtében a korábbiakhoz képest több, csak helyi viszonylatot szolgálnak ki helyközi buszjáratok. Bár a helyközi autóbuszok is részt vesznek a belső forgalom lebonyolításában, Érd autóbusz-hálózata a település méretéhez és népességéhez képest kevéssé kiterjedt. Ennek oka elsősorban a településszerkezetben, és a közúthálózat mennyiségi és minőségi paramétereiben keresendőek. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedésnek legnagyobb szerepe a városközpontban van, önálló gyalogos nyomvonalak jellemzően itt találhatóak. A belváros gyalogosforgalmát jellemzően a Budai út két oldalán kialakult intézményi-, szolgáltatói, és kereskedelmi jelleg határozza meg, fontos szerepe van azonban az északi oldalon kialakult közlekedési jellegű funkcióknak is. A Budai út mentén így kialakuló, hossz-, és keresztirányban létrejövő gyalogosigények kiszolgálása azonban nem teljesül maradéktalanul.



Több helyen hiányos, vagy nem megfelelő szélességű a járdák állapota, többek között a Kálvin tér északkeleti oldalán található buszöböl megközelítésénél, vagy Érd-felső állomás irányába. A volt buszpályaudvar környezetében található gyalogoskapcsolatok szintén rendezetlenek, az Európa sétány, vagy a Diósdi út nyugati oldalának megközelítése lényegében csak a terület szélein lehetséges. 2011. április 15-én került benyújtásra, „Érd Megyei Jogú Város integrált közösségi közlekedésének fejlesztésére irányuló pályázat”. A kiemelt projektjavaslat szerint nyertesség esetén egy költséghaszon elemzést is magában foglaló megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatásvizsgálat elkészítésére és a kapcsolódó szolgáltatások (pl.: projektmenedzsment, közbeszerzési dokumentáció elkészítése stb.) biztosítására nyerhető el támogatás. A benyújtott projektjavaslat célja e tanulmánykészítés során az alábbi elemekből felépülő projekt megvalósíthatóságának vizsgálata, illetve megalapozása: Az érdi elővárosi intermodális csomópont (Érd-alsó) és további 4 elővárosi állomás együttes fogadókészség fejlesztése, MÁV elővárosi szolgáltatás fejlesztésének kihasználásával. Érden térségi kapcsolódással, új a városi forgalom céljainak megfelelő midibusz hálózat felállítása. Öt, eddig ki nem szolgált városrész ütemezett bekapcsolása. Összesen 60 új megállópont. A vasúttal egységes, összehangolt elővárosi közlekedési rend. A Volánbusz megmaradó helyközi szolgáltatás illesztése. Teljes akadálymentesítés a rendszerben a korábbi pályázaton kívül. A városi közlekedési szolgáltatás javításával, az autózás helyett új alternatíva. Több lehetséges módszer összehasonlító vizsgálata. Az Önkormányzat, mint valós szolgáltatási megrendelő. Új működési modell kiválasztása. Platformszerződés előkészítése. A közösségi közlekedés környezetében zöld területek, új utasvárók, a városi biztonságérzet fejlesztése. Igényalapú, rugalmas autóbusz-szolgáltatás kisiskolások, idősek, mozgássérültek előnyben részesítése.

2.5 Települési vízi közmű- és energiahálózata, valamint az általuk érintett védendő területek Ivóvízellátás Érden a vízhálózat kiépítettsége teljes körű, a szolgáltatott víz mennyisége évről évre növekszik, illetve a népesség változásának arányában változik. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége az elmúlt öt év alatt 8%-kal nőt, a vízhálózat hossza 14 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. 13,4%-kal nőtt, a bekötések száma 3,5%-al bővült, amelyet döntően a település beépítési arányának növekedése eredményezett. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99,8%. A kiépített vízvezeték hálózat hossza 401,7 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás száma 21562 (2008. KSH adat), a közterületi kifolyók száma 9, az összes szolgáltatott víz 2008. évben 2.869,3 em3 volt, az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás 44,88 m3. A település vízellátása részben a Duna menti kavicsterasz sekély kútjaiból, részben a szarmata fennsíki függőkarsztvízből történik. A szarmata (mészkőbe) fúrt kutak Diósd területére esnek, ezeken kívül ugyanebből a rétegből termel az érdi Keserűfűutcai vízműkút is. A Duna menti kutaknak és a Diósdi vízműkutak védőidomának a meghatározása már megtörtént, hatósági kijelölésük még folyamatban van.

A Város és vonzáskörzetébe tartozó kisebb települések teljes területén az ivóvíz ellátást az Érd és Térsége Víziközmű Kft. biztosítja. Az Érd és Térsége Víziközmű (ÉTV) Kft-t a Főváros nyugati és déli szomszédjait alkotó 17 település önkormányzata 1993-ban hozta létre a tulajdonukban került víz-és csatornaművek üzemeltetésére. 2006-ban a 14 településből álló tulajdonosi kör két szakmai befektetővel bővült. A Víziközmű Kft. egyik alaptevékenysége az ivóvíztermelés és szolgáltatás. Az érdi vízműrendszer mélyfúrású kutakból és Csepel-szigetről érkező vízből Érden, Törökbálinton, Diósdon, Tárnokon, Sóskúton és Pusztazámoron szolgáltatja az ivóvizet. Az ÉTV Kft. az ivóvíz elosztását több mint 730 km hosszú csőhálózaton, 16 db összesen 19.950 m3 kapacitású víztárolóval és számos nyomásfokozó gépház működtetésével végzi. A jelentős tengerszint feletti magasságkülönbségek miatt Érden négy nyomászónát alakítottak ki. A vízellátás üzemirányítása teljesen automatizált. A társaság több mint 50 000 db vízmérő órát üzemeltet, melyeket az értékesítési különbözet csökkentése érdekében, vízmérőcsere-program keretében négy éven belül a teljes ellátási területen újakra cserél. 1954-ben épült meg az első vízvezeték, amely még csak az Állami Gazdaságot és néhány ingatlant látott el egészséges ivóvízzel. 1958-tól, elsősorban az érdi lakosok anyagi hozzájárulásával, folyamatosan kiépült a vízellátó rendszer – ma már szinte 100 százalékos.


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Érden az ivóvizet érintően további fejlesztések valósulnak meg az „Érd Megyei Jogú Város vízellátási rendszerének rekonstrukciója az ellátásbiztonság javítása érdekében” címet viselő, a Svájci-Magyar Együttműködési Program megvalósuló, nyertes projekt keretében.

A város ivóvíz értékesítési adatai a program felülvizsgálatának időpontjában

év

Közüzemi vízvezeték hálózat hossza (km)

Lakossági vízfogyasztás (m3)

Közületi vízfogyasztás (m3)

2006

345

2 519 484

2007

347

2 761 696

2008

394

2 653 620

2009

397

2 667 213

2010

402

2 821 923

227 195 224 029 215 710 210 807 210 854

Összes szolgáltatott víz (m3) 2 746 679 2 985 725 2 869 330 2 878 020 3 032 777

KSH forrás alapján: Ipolyvíz Kft. 2011

(Ipolyvíz Kft.-2011.)

Lakossági és közületi vízfogyasztás Érd MJV területén 4 000 000 Közületi vízfogyasztás (m3)

2 000 000

Lakossági vízfogyasztás (m3)

1 000 000 2010

2009

2008

2007

2006

m3

3 000 000

(Ipolyvíz Kft.-2011) 16 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Szennyvízkezelés Kiemelt probléma a település felszín alatti vizeinek (ivóvízbázisának) veszélyeztetettsége, a csatornahálózat kiépítetlensége miatt. Kiépítettség állapota a felülvizsgálat időpontjában: 40%. A csatorna-hálózatra a háztartások 33 %-a csatlakozott rá a közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján. A teljes csatornahálózat hossza (Érd, Diósd, Tárnok) összesen 216 km, ebből Érden lévő hálózat 147 km hosszúságú, a bekötővezetékekkel együtt. A hálózaton működő átemelők száma Érd, Tárnok, Diósd település viszonylatában jelenleg 22, ebből Érden található 14 db. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a város pályázati úton nyert támogatást a csatornahálózat bővítésére, amellyel lehetővé válik a jelenlegi alacsony kiépítettség 100%-osra növelése. Az Érden összegyűjtött szennyvíz továbbra is az ÉTV Érd Hrsz: 044/5 szennyvíztelepén kerül kezelésre. Érden kívül a szennyvíztisztító telep Diósd és Tárnok szennyvizét is fogadja, összesen 5000 m3/nap mennyiségben. A kommunális szennyvíziszap a településről kiszállításra kerül az FCSM Délpesti szennyvíztisztító telepére és a Biopetrol Tatabányai komposztáló telepére. Illegális rákötések Az ÉTV Kft. több akciót indított az illegális szennyvízbekötések és az illegális csapadékvíz bekötések felderítésére, ennek ellenére továbbra is történnek illegális rákötések. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvízmennyiség a csapadékos időszakban jelentősen megnő, amelyet feltehetően az illegális csapadékvíz bevezetések okoznak. Száraz időben is nagyobb mennyiség érkezik a kiszámlázott szennyvízmennyiségénél. Feltehetően ez utóbbi hatást az egyes, magas talajvízszintben fekvő csatornákba történő infiltráció okozza, valamint hozzájárulnak az illegális szennyvízbevezetések is.

A szennyvíztisztítási technológia rövid ismertetése, létesítményei A szennyvíz a gravitációs csatornákon, átemelők közvetítésével az Érdi Szennyvíztisztító Telepre jut. Az előmechanikai fokozat 2 db rácsból és tangenciális homokfogóból áll, amelyek a durvább szennyeződéseket és a homokot választják ki a nyers szennyvízből. A rácsszemetet és homokfogó üledéket konténerekben gyűjtik, és a lerakóra szállítják. A következő műtárgy az előülepítő medence, ahonnan a nyersiszap az iszapsűrítőbe kerül. A szennyvíz a denitrifikáló medencébe folyik. A következő műtárgy, ami közvetlen összekötetésben van a denitrifikáló medencével a levegőztető. A légbefúvás gumimembrános levegőztető elemeken át, forgódugattyús fúvók segítségével történik. A levegőztetőből a szennyvíz az utóülepítőbe kerül. A levegőztetőből kiskörös recirkulációs szivattyúk juttatják el a magas nitrát tartalmú 17 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. szennyvíz-eleveniszap keveréket a denitrifikáló medencékbe. Az utóülepítő eltávolítja a szennyvízből a keletkezett szennyvíziszapot, és az uszadékot. Az iszap egy részét visszavezetik a recirkulációs szivattyúk segítségével a rendszer elejére, a denitrifikáló medencébe. A fölösiszapot elveszik a rendszerből. A fölösiszap további kezelésére két lehetőség van kiépítve. Az egyik mód, hogy sűrítés után egy szalagszűrő prés segítségével víztelenítik, konténerben gyűjtik a víztelenített iszapot, majd elszállításra kerül. A másik lehetőség, a sűrített iszap tartálykocsis elszállítása rothasztóval és biogáz hasznosító létesítményekkel ellátott telepre. Az utóülepítőkben keletkezett uszadék egy aknába kerül, ahonnan visszavezetik a rendszer elejére. Az utóülepítőből eltávozott tisztított szennyvíz a sodorvonali átemelőbe kerül, ahonnan szivattyúk juttatják a Dunába. Eleveniszap és fölösiszap szárazanyag tartalma

Eleveniszap szárazanyag tartalma (g/l)

Fölösiszap szárazanyag tartalma (g/l)

2005

n.a

n.a

2006

4,75

8,1

2007

5,82

11,11

2008

3,45

6,48

2009

3,94

6,12

2010

4,35

7,06

Év

(Ipolyvíz Kft.-2011.) Szennyvíz szennyezőanyag tartalma Befolyó 3

2005

2006

Átlag

n.a.

5 759

2007 (jan.1. – dec 1..) 4 789,5

Maximum

n.a.

19 187

8 881

Minimum

n.a.

2 962

2 145

(m /d)

2008

2009

2010

5529,3 16477 3746

5872,8 18607 3098

8768 29058 2961

7,99 7,13

7,98 7,22

7,96 7,06

720 975 504

863 1210 554

623 1020 207

pH Maximum

n.a

7,85

7,95

Minimum

n.a

7,2

7,28 KOI (mg/l) (befolyó)

Átlag

535

534,6

719

Maximum

854

990

1 090

Minimum

350

239

467 KOI (mg/l) (elfolyó)



Átlag

166

100

131

Maximum

608

397

817

Minimum

30

30

31,8

58,64 279 30

96,32 685 30

44,13 92,7 30

491 741 315

333 521 101

BOI5 (mg/l) (befolyó) Átlag

326

347

374

Maximum

433

587

587

Minimum

197

184

241

416 661 276

2005

2006

2007

2008

2009

2010

17,95 94,5 4,3

31,89 288 3

10,67 40,6 3

63,04 79,7 52,6

65,45 107 42,3

45,08 65,1 21,8

6,95 42,9 0,05

5,31 22,2 0,04

1,15 9,34 0,02

6,56 14,7 0,1

9,04 16,2 1,85

14,07 18,1 9,87

10,69 15,5 6,13

8,99 11,7 3,71

1,33 3,35 0,36

1,14 2,12 0,57

Befolyó 3

(m /d)

BOI5 (mg/l) (elfolyó) Átlag

64

60

72,3

Maximum

313

240

39,3

Minimum

8

3

5,6 NH4N (mg/l) (befolyó)

Átlag

50

45,67

63,6

Maximum

60

31

72,3

Minimum

36,1

64,9

47,4 NH4N (mg/l) (elfolyó)

Átlag

28

10,69

8,5

Maximum

57

45,3

42

Minimum

15,5

0,11

0,07 NO3 (mg/l) (elfolyó)

Átlag

5

4,06

4,74

Maximum

17,4

9,64

11,7

Minimum

0,4

0,1

0,1

Teljes foszfor (mg/l) (befolyó) Átlag

6

7,65

12,43

Maximum

8,5

11,5

18,4

Minimum

3,9

3,27

9,69

11,04 13,8 8,95

Teljes foszfor (mg/l) (elfolyó) Átlag

3

2,22

3,41

Maximum

7,96

9,42

22

Minimum

0,8

0,29

0,29

1,23 7,51 0,25

(Ipolyvíz Kft.-2011.) 19 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Gázellátás A településen földgázellátás kiépítését megelőzően összkomfortot biztosító hőellátás nem volt. Azóta a földgáz közvetlen hasznosításával, illetve közvetve a távhőszolgáltatással az épületek majdnem 100 %-ában az összkomfortos ellátás lehetősége rendelkezésre áll. A távhőellátásban nem részesülő, vagy egy-egy intézmény számára kiépített saját kazánházzal nem rendelkező épületek korábban jellemzően egyedi kályhafűtéssel biztosították a hőellátásukat. A hőbázisok primer energiahordozója és a lakóhelyiségenkénti hőellátású épületeknél is a hagyományos, nem vezetékes energiahordozók közül a szilárd tüzelőanyag és a tüzelőolaj használata volt a jellemző. A földgázellátás kiépítésével ezek fokozatosan felszámolásra kerültek. A korábbi nem vezetékes energiahordozóval fűtő kazánokat átállították földgáztüzelésűre, s a lakások egyedi hőellátását többnyire parapet konvektoros gázfűtőberendezéssel oldották meg. Fogyasztás jellege Lakásállomány Háztartási gázfogyasztók száma db

2006 21 638

2007 21 781

2008 21 993

2009 22 226

2010 n.a.

20 437

20 829

21 271

22 056

n.a.

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége em3

55 123

47 781

52 495,40

42 384,30

n.a.

Ebből a háztartások részére em3

43 073

37 748

39 979

34 503,90

n.a.

Egy háztartásra jutó évi gázfogyasztás, m3

2 126

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

(Érd MJV adatszolgáltatása alapján Ipolyvíz Kft.-2011.) Villamosenergia-ellátás A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Zrt. A térség ellátását szolgáló bázis állomás, az Érd 120/20 kV-os alállomás a vizsgált városközpont területén üzemel. Az alállomás betáplálása az AlbertfalvaDunamenti hőerőmű között üzemelő kétrendszerű 120 kV-os hálózatról kiépített bekötéssel biztosított. A településen továbbá áthalad a Dunamenti Hőerőmű és az Albertfalvi 220/120 alállomások között üzemelő kétrendszerű 220 kV-os hálózat is, többnyire közel párhuzamosan fektetve a kétrendszerű 120 kV-os hálózati nyomvonallal.


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Továbbá Érd közigazgatási területét érinti, annak déli részén kelet-nyugat irányba áthalad az a 220 kV-os hálózati nyomvonal is, amely a Dunamenti Hőerőmű és az Oroszlányi Hőerőmű között üzemel. A település fogyasztóinak ellátása az Érdi 120/20 kV-os alállomásról táplált 20 kV-os középfeszültségű hálózatokkal történi, ezek a hálózatok tekinthetők Érd ellátásának gerinchálózatának. A 20 kV-os hálózat oszlopokra szerelve halad és fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. Szükséges megemlíteni, hogy a területen üzemelő alállomásról induló 20 kV-os hálózatok nemcsak a közvetlen környezetét látja el, hanem a tágabb térség ellátását is szolgálja. Ezek is oszlopokra fektetve, részben köz-, részben magánterületen haladnak keresztül. Ezek jelenlétével is számolni kell a tervezés során. A hálózatok az érintett telkek beépítési lehetőségét korlátozzák, ezért a vezeték nyomvonalának kiváltási lehetőségeit is célszerű vizsgálni. A település közvilágítása a városközpontban, a lakótelepek területén közvilágítási lámpatestekkel, a további területeken a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt lámpafejekkel éppen csak a közlekedés előírásainak felel meg.

2.6 Zöldterületek, erdőterületek Általánosságban megállapítható, hogy a meghatározóan kertvárosias karakterű Érd biológiailag aktív zöldfelületekben rendkívül gazdag, hiszen a nagy kiterjedésű belterület kertvárosi beépítésű területeinek legalább 50%-a több szintű zöldfelület. Ez az épített környezet védelme szempontjából, tájképvédelmi, településkép védelmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt rendkívül kedvező. Ezzel szemben kedvezőtlennek mondható a közhasználatú zöldterületek hiánya, az utcák jelentős részének rendezetlensége, a fasorok hiánya. A város zöldfelületi rendszerének legjelentősebb elemei: – A Duna hullámtéri erdői (Beliczai sziget) – Fundoklia-völgy – Az Ófalu fölött végighúzódó magaspart erdőterületei – Papi földek tervezett közpark-parkerdő rendszere – Az M6 autópálya – Sulák patak közötti meglévő és tervezett erdőterület.



A Beliczay-sziget hullámtéri erdőterülete ökológiai, természetvédelmi, vízgazdálkodási jelentőségén túl, mint kiránduló erdő meghatározó jelentőséggel bír a város lakosságának szabadidő eltöltésében. A felhagyott téglagyár turisztikai-rekreációs hasznosítása a térség szabadidő kínálatát növelhetné. Ehhez a térséghez szervesen kapcsolódik a mentett oldalon lévő sportterület, amelynek jelentős bővítésével számol a terv. A sportterülettől keletre a hatályos terv a mezőgazdasági termelés fenntartásával számol. A belterület és a Duna közötti területrész jelentős rekreációs potenciállal rendelkezik. A város településfejlesztési koncepciója a településfejlesztés konfliktusaként emeli ki a város Duna parti fekvésének, adottságainak kihasználatlanságát. Egyben előnyként, értékként hangsúlyozza a „Dunához közeli rekreációs-, idegenforgalmi hasznosításra alkalmas összefüggő nagy kiterjedésű területeket az Óvárosban”. Ezzel összefüggésben kell kihangsúlyozni, hogy a város területén nincs egy minden korosztály számára kikapcsolódási (játék, sport, pihenés) lehetőséget biztosító szabadidő központ, komplex közpark. Nincs a városnak „városligete”! Az itt található mezőgazdasági területek zöldterületi-rekreációs fejlesztésre kiválóan alkalmasak, már csak azért is, mert a belterület és a hullámtér közé beékelődő hidrogeológiai védőidom területén folytatott mezőgazdasági tevékenység szakmai véleményünk szerint hosszú távon nem fenntartható. A Fundoklia-völgy a város kiemelt jelentőségű zöldterülete, helyi jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000 terület. Természetvédelmi, ökológiai, tájképi, településképi jelentősége a Beliczai szigethez hasonló. A feltártsága legfeljebb kirándulásra teszi alkalmassá a völgyet. Természetvédelmi rendeltetése, az élőhelyvédelem prioritása miatt ez a zöldfelület sem alkalmas intenzíven feltárt és kiépített közpark kialakítására. Sétautakkal, pihenőhelyekkel, tanösvényekkel azonban feltárható lenne. A turisztikai, bemutatási,ismeretterjesztési, pihenési célokat egyaránt szolgáló feltárással talán az illegális hulladéklerakás és elhanyagoltság is felszámolható lenne.


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Az Ófalu felett húzódó magaspart, meghatározóan erdős területe a meredek letörés miatt elsősorban tájképi, környezetvédelmi, természetvédelmi jelentőséggel bír. A „külterületi” szőlőheggyel határos területe a Kakukkhegy természetvédelmi területe. Mivel ez a „löszfal” csúszásveszélyes, így az erdővel, természetközeli gyepekkel, bokorerdővel való fedettség feltétlenül fenntartandó. A Papi földek területe jelenleg mezőgazdasági hasznosítású, de az Agglomerációs törvénnyel összhangban a településszerkezeti terv erdőterületként jelölte ki. A hatályos szabályozási terv a lakóterületekkel érintkező területrészeken zöldterületet (közparkot) szabályozott. Ezzel is hangsúlyozva, hogy a város zöldterületi ellátottsági hiányait mérsékelni kell. A tervezett közparkok és a tervezett parkerdő a város zöldfelületi rendszerének meghatározó létesítménye lehet, így ez a javaslat feltétlenül megtartandó. Tulajdonosi részről felmerült a Sulák-patak által táplált halastó vagy horgásztó kialakításának igénye. Szakmai szempontból a parkerdő részét képező tófelület kialakítása támogatható. Az M6 autópálya és a Sulák-patak között részben már meglévő, részben tervezett véderdő mélyfekvésű belvizes területen található. Környezetvédelmi szempontból az erdőterület meghatározó jelentőségű. A zöldfelületi rendszer további területei a közparkok, közterek, amelyeket a szerkezeti terv és szabályozási terv egyaránt megtartott. Ezek az általában néhány ezer m2-es területű parkok, terek nagyon fontos elemei a városi földfelületi rendszernek, a városszerkezetnek, kis területük miatt azonban legfeljebb egy játszótér, pihenőkert funkcióját tölthetik be. Nem helyettesíthetik a jelenleg hiányzó nagy területű, több funkciójú, városi szintű közparkok hiányát. Az utcai fasorok összefüggő rendszere szervezi egységes rendszerré egy város zöldfelületi rendszerét. Érd területén azonban az utcák jelentős része rendezetlen, fasor nélküli, vagy a telektulajdonosok által ültetett fák miatt vegyes (rendezetlen) képet mutat. Az utcák rendezésével egyidőben egységes fasorok kialakítása is fontos feladat. Az utcai fasorokat a településökológia alapegységeinek tekintjük, ezért új utcákat véleményünk szerint fasorok nélkül nem is szabadna kialakítani. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város környezetminősége a megyei jogú városokkal összehasonlítva az átlagosnál jobbnak minősíthető. A levegő minőségét és a zajterhelést egyaránt a közlekedés határozza meg. A város biológiailag aktív zöldfelületekben való gazdagsága, a belterülethez szervesen kapcsolódó természetközeli védett erdőterületek sem ellensúlyozhatják a közhasználatú zöldterületek (városi szintű közparkok) hiányát.



3. 3.1

A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA Levegő

Érd Város környezeti levegő minőségét alapvetően a település elhelyezkedése, az uralkodó szélirány valamint a különböző jelenlévő légszennyező források határozzák meg. Érd igazgatási területén jelentős ipari eredetű levegőt szennyező létesítmény nem található. A tervezett iparterületek a város belterületétől (lakóterületétől) több száz méterre kerültek kijelölésre, így ipari tevékenységtől származó levegőszennyezés távlatban sem érheti közvetlenül a várost. A téli félév fűtési eredetű levegőszennyezése a gázhálózat teljes kiépítettsége miatt nem számottevő. A gáz árának növekedésével azonban számolni kell azzal, hogy növekedni fog az ellenőrizhetetlen vegyes tüzelés aránya, ami a város levegőminőségét kedvezőtlen irányban befolyásolhatja. A városban állandó üzemelésű immisszió-mérő állomás nem működik. Az Érdre és térségére vonatkozó adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján lehet elérni. A város levegőminőségét a közlekedési eredetű levegőszennyezés határozza meg. Az M6 és M7 autópálya, a tervezett M11 gyorsforgalmi út, a 6-os, 7-es főutak városi átkelő szakaszai, továbbá a városi gyűjtőutak jelentős forgalma nem csak a szomszédos területek, de az egész város levegőminőségét meghatározzák. A közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi probléma, hogy a város lakóutcáinak jelentős része rendezetlen, burkolatlan, így a kertvárosias területeket a közlekedéstől származó porszennyezés is sújtja. Az utcák rendezetlenségébe sok esetben a por megkötésében jelentős szerepet betöltő fasorok hiánya is beletartozik. Az M6-os autópálya és a 6-os, 7-es főút déli elkerülő szakaszainak kiépítése azonban a környezetminőségre kedvezően is hatott, hiszen ezzel a városközpont jelentős átmenő forgalomtól mentesült. A város területén légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek tekinthető a Duna és a hullámtéri erdők összefüggő területe. Levegőtisztaság-védeli szempontból problémás területként jelölhető meg a szennyvíztisztító telep környezete. A szennyvíztisztító telep kijelölt védőtávolságán belül már beépült lakóterület is található, így annak bűzhatása a szélirányok függvényében lakóterületet is érinthet. 24 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Légszennyezők származásoktól és állapotoktól függetlenül mindazon anyagok, melyek oly mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják. A légkört természetes és antropológiai eredetű szennyezőanyagok károsíthatják. Allergén anyagok (pollen) egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása elsősorban a rétek, legelők, műveletlen szántóföldek következtében jellemző. A pollenanyagok csökkentése a település zöldfelületeinek rendszeres karbantartásával, kaszálásával lehetséges. A területen a pollen „szennyezettség” a levegőben lévő virágporszemcsék számának jelentősebb megemelkedése szempontjából három pollenszezon különíthető el: A tavaszi szezon („fa-szezon”) A február 1-től április 30-ig terjedő időszakban termelődött pollenszemek megjelenési időszaka. A virágzás kezdési időpontja igen változó, többnyire március eleje! A kora nyári szezon („fű-szeon”) A május 1. és július 31. közötti periódus, amelyet főként lágyszárú növények (vadon élő füvek, gabonafélék, kora nyári gyomok) és néhány fa virágpora jellemez. A nyár végi-őszi szezon („gyom-szezon”) A július 16-tól október elejéig termelődött pollenszemek - döntően lágyszárú gyomok pollenjei- jellemzik.

A levegő minőségére kedvező hatást jelentenek a környező erdők, valamint a település belterületén található nagyarányú zöldfelületek, amelyek főként a már említett szálló por megkötésében játszanak szerepet. A város levegőjét terhelő szennyező anyagok koncentrációjának feltárása céljából 2011. év júniusában készült levegőtisztaság-védelmi mérés. A mérés célja Érd, Alsó utca közelében fekvő terület levegő minőségének vizsgálata volt, fűtési ill. nem fűtési szezonban.



3.2

Víz

3.2.1. Felszíni és felszín alatti vizek jellemzői a településen A felszíni vizek védelme szempontjából meghatározó a Duna vízminőségének védelme. Érd igazgatási területén a Duna vízminőségére a szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizei, a Sulák-patakba és Benta-patakba kerülő csapadékvizek hathatnak károsan. A szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése és bővítése folyamatban van. A csapadékvizek elvezetése teljes rendszerének kiépítése megoldásra váró feladat. A Város közigazgatási határain belül az alábbi vízfolyások találhatóak: A Város belterületén két nagyobb vízfolyás ered, a Tepecs- és a Bara-árok, amely rétegvizek jelenlétét igazolja. A vízfolyások mellékágai ugyancsak több forrásból, rétegvízből táplálkoznak. Az Erzsébet és a Teréz utca, a 7-es, illetve a 6-os számú főközlekedési út menti terület és az Óvárosban (Ófalu) DK-i része mély fekvésű, belvizes, a Duna mértékadó árvízszintje alatt van. A 7-es számú főközlekedési úttól Éra elterülő dombos területeken a talajvíz rétegvíz formájában időszakosan szivárogva is előfordul az összefüggő talajvíztükör fölött is. Az Ercsi úttól Ny-ra a talajvíz igen mélyen helyezkedik el, itt rétegvíz szivárgásokra sem kell számítani.

Érd MJ Város felszíni vizei alapvetően két nagy befogadó irányába gravitálnak. Az Éi, ÉK-i városrész felszíni vizei a Tepecs-árok, Bara-árok és az Érd-Diósdi-árok mint fő levezetési irányokon keresztül a Sulák-csatorna, valamint a Benta-patak irányába. A D-i és Dny-i városrész felszíni vizei a Berki-mellékágon keresztül közlekednek. Természetesen mindkét esetben a Duna a végső befogadó.

Jelentősen befolyásolja a felszín alatti vizek minőségét az a tény, hogy az ingatlanokban keletkezett szennyvíz nagy mennyisége feltételezhetően elszivárog a talajba, ugyanis sokan nem veszik igénybe a települési folyékonyhulladék kötelező közszolgáltatást. Termálvíz: Az érdi fürdőkomplexum meleg vizét (42°C) 800 méter mélységű termálkútból nyeri. A víz natriumhidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos termálvíz, amelynek azonban bromid és jodidion tartalma is jelentős, fluoridion tartalma pedig kimondottan magas.



3.2.2. Csapadékvízrendszer Érden a csapadékvizek elvezetésére zárt csapadékvíz csatornahálózat és főleg nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszer épült ki. Befogadóik a különböző nagyobb árkok, a Bara- patak, a Sulák- patak és a Benta -patak. Ezek végső befogadója a Duna. A néhány elválasztott rendszerű csatornahálózattal elvezetett vizeket a rendszer a Barapatakba, majd végül a végbefogadójába, a Dunába szállítja. A nyílt árokrendszerrel összegyűjtött vizeket az élő vízfolyásokba vezetik, amelyeknek a végbefogadója szintén a Duna. A város csapadékvíz elvezető hálózati rendszeréről elmondható, hogy az nem egységesen épült ki, nem alkot egységes elvezető rendszert. Az utcák mentén kiépített nyílt árkok hidraulikailag nem összehangoltak, a rendszerben sok a lefolyástalan, feliszapolódott szakasz. A felszíni vízelvezetés hosszúsága a felülvizsgálat időpontjában az ÉKFI tájékoztatása szerint: a belterületi csatorna összesen kb. 50 000 fm burkolt (nyílt) - RÁVNA projekt keretében kiépített: 6 160,7 fm burkolt (zárt) - RÁVNA projekt keretében kiépített:4 762,9 fm

A felszíni vízelvezető rendszer kezelője az érdi Önkormányzat saját intézménye – az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (2030, Érd, Fehérvári út 69.sz.). Jelenleg a város felszíni vízelvezetési koncepció kidolgozása, -" Érd, Tárnok belterület felszíni vízrendezése projekt" - alapján folyamatban van. 3.2.3. Árvízvédelem A Dunán levonuló árhullámok elleni védelmet az I. rendű árvédelmi vonal biztosítja, amely részben földgátas, részben magas-parti szakaszokból áll. A védvonal és a meder közötti terület hullámtérnek minősül, amely magasabb vízállásnál elöntésre kerülhet. A Duna mértékadó árvízszintje Érdnél 102,08-102,20 mBf közötti. Az árvízvédelmi feladatokat a KDV-VIZIG látja el. A Dunán levonuló, a mértékadó árvízszintet megközelítő árhullámok felhívták a figyelmet az árvízvédelmi művek szigorúbb védelmére, karbantartására és fejlesztésére, a hullámterek, parti sávok használatának és hasznosításának szigorúbb előírásait rögzítette a 21/2006 (I.31.) Korm rendelet is. Árvízvédelem keretébe tartozik a fakadóvizek okozta veszélyeztetés is.



3.3 Talaj A Város külterületének nagy részén barnaföld található. A löszös üledéken képződött, vályog mechanikai összetételű barnaföld vízgazdálkodása kedvező, jellemző rá a nagy vízraktározó képesség, ezért a területeken a külterületi vízrendezés nem indokolt. Érdtől D-re mészlepedékes csernozjom talajok képződtek. Ennek a talajtípusnak a vízgazdálkodása szintén igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztő és víztárolók képessége. Érd külterületének napsütötte dombjai, termékeny talaja révén alkalmas a gyümölcs és szőlőtermelésre. Azonban Érd belterületén a Város (Bp) közelsége és a kis telekméretek miatt a háztáji gazdálkodás a területen nem volt jelentős. Földrészlet statisztika művelési áganként

művelési ág

erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő

földrészle tek száma

alrészlet ek száma

összes alrészlet terület (m2)

legkisebb alrészlet terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

59

84

1828986

397

297084

21774

15

16

12521

438

1329

783

79 20 368 77 27665 12 2191 80

87 29 375 78 27686 12 2486 80

405031 166790 2177211 83965 34629778 53570 21035722 144392

3 410 19 327 1 815 7 466

61820 46496 352092 3208 1178751 11598 443547 9490

4656 5751 5806 1076 1251 4464 8462 1805

(Érd MJV Önkormányzat) Az adatok alapján megállapítható, hogy a terület 35%-a szántó művelési ágba tartozik, az erdő részaránya mindössze 3%. Bár szőlő kevés van, de ennek ellenére megbecsült kultúrája a térség lakosságának, akárcsak a gyümölcstermesztés. Jelentős, ám kiaknázatlan potenciállal bír az érdi barack és az érdi bőtermő meggy. A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, mert a felhasznált műtrágyáról nem kötelező az adatszolgáltatás. Azonban a Város környezetvédelmi programjának készítése kapcsán megállapították, hogy a műtrágyák használata csökkenő tendenciát mutat. 28 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


3.4 Élővilág és természetvédelem Az Érd és térsége a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának működési területéhez tartozik. Érd közigazgatási területét is érintő, a helyi természeti védelem alatt álló területeken kívül országosan védett természetvédelmi területek is találhatók. (Forrás: Local Agenda 21) Helyi természeti védelem alatt álló értékek Czabai-kert A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására”. Érd-Parkvárosban a Radnai és a Bikszádi utca találkozásánál terül el a Czabai-kert. A mindössze 0,66 hektárnyi kiterjedésű, zárt terület híven őrzi a korábbi vegetáció emlékét. A növényállomány nem tekinthető háborítatlan, elsődleges erdőnek. Az 1920-1930 körüli irtás után a korábbi állomány újult meg. A kert legjellemzőbb fája a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Kaptárkövek Az 1-15 méter magas kaptárkövek Érden és környékén mészkőből épülnek fel. Pontos eredetük és funkciójuk még ma sem tisztázott. Egyes feltevések szerint vallási célokat szolgáltak, mint bálványtartó vagy áldozati bemutató helyek. A kaptárkövek 1981 óta védettek, de sajnos ma már többségük magánterületen van, ahol a megfelelő védelem nem megoldható. A leglátványosabb köveket az Árvalányhaj utcában láthatjuk. Érd-Tétényi öblözet és a Beliczay-sziget Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2-3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Óvárostól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban. Valaha, a miocén kor végén a Pannon-tó egyik sekély vizű öble foglalta el ezt a területet. Az Érd-Tétényi-öblözet kialakulását tektonikai okok magyarázzák. A terület a pleisztocén végén annyira megsüllyedt, hogy a Duna ágai kelet felől erre helyeződtek át. Érd-Óvárosban (Ófaluban) kőtábla emlékeztet az 1838-as, majd 1876-os, és 1941-es árvizekre, amikor a folyó kilépett a medréből, és teljesen elborította a tájat. Az árvíz-veszélyeztetettség a magyarázata annak, hogy e táj szinte teljes érintetlenségben megmaradhatott. 29 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Érdi-magaspart Érd leglátványosabb és tájképileg legmegragadóbb arculata fogadja a látogatót Óvárosban (Ófaluban), ahol a Duna vize felett merészen kiemelkedő hegyfok tűnik fel. A Mezőföld síkjának pereme táblahegyként dacol a Duna hullámaival. Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Óvárosban (Ófalu), illetve a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Óvárosban (Ófalu) fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. Mivel a Duna szintje Érdnél kb. 100 m magasságban van a tenger szintje felett, az Érdi-magaspart átlagosan 60 méternyire emelkedik a Duna vízszintje fölé. A felszín formálásában döntő szerep jut a folyónak. Az Érdi-magaspart a hajdani kiédesült Pannon-tó 5-6 millió esztendővel ezelőtt keletkezett sekélyvízi üledéke, s egyben a pannóniai korszak egyik legszebb magyarországi feltáródása. Az Érdi-magaspartot a geológiai és botanikai különlegességek, valamint a fölötte húzódó kora vaskori régészeti lelőhelyek miatt 1985-ben védetté nyilvánították. Berza-kert Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben az a védett erdőség, melynek állományát az erdei fenyő (Pinus silvestris) uralja. A Berza-kertben az erdőszerűen megőrzött, telepített állomány az elmúlt két évtizedben nagyon megfogyatkozott. Míg 20 esztendeje kb. 300 fenyőt számoltak össze, jelenleg már csak az állomány fele van meg. A fák kora 60-80 esztendő, s igen kevés az újulat. A Berzakertet 1970-ben nyilvánították védetté, látogatása a tulajdonossal történő előzetes időpontegyeztetés szerint lehetséges. Érdi tölgyfa Érdligeten az Alsóvölgyi út 32. szám alatti ingatlanon magasodik a magányosan álló, terjedelmes koronájú, idős csertölgy (Quercus cerris). A mintegy 20 m magas 100-120 esztendős fát 1981-ben nyilvánították védetté. Törzsének kerülete mellmagasságban 417 cm, s eszmei értékét 1981-ben 25.000 forintban állapították meg. Diósdi mészkőfejtő Kevesen tudnak arról, hogy a fertőrákosihoz hasonló, de annál szerényebb méretű, elhagyott mészkőfejtő van Diósd község határában, a 70-es út közelében. A Tétényifennsík oldalában a bányaművelés következtében mintegy 150 m hosszú és 100 m széles katlan keletkezett. Több mint egy tucatnyi szögletes üreget mélyesztettek a szarmata mészkőbe. A 8-10 m magas fejtési csarnokok 10-20 m mélyre nyúlnak be az anyakőzetbe. A mennyezetet az előrészekben 2-3 m átmérőjű gigászi kőzetoszlopok tartják. Az árkádszerű csarnokok a hajdani bányászkodás látványos emlékeiként fogadhatnák a látogatókat. A környéken még megmaradt az eredeti fás-cserjés növényzet. Sajnálatos, hogy a kőfejtő illegális szemétlerakó helyként a pusztulás martalékává válik. 30 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Benta-patak szurdoka és a Sóskúti kőfejtő Érd környékének tájképileg egyik legemlékezetesebb része a Benta-patak völgye. A völgy helyét szerkezeti törés jelölte ki még a pleisztocén elején. Később a Duna felé tartó vízfolyások mélyítették, tágították. Sóskút határában a völgy két oldalán a szarmata és lajtamészkő keményebb részei érdekes kőbörcöket alkotnak. A sóskúti Kálvária dombon számos természetes eredetű kőfülke és barlang található. A Sóskúti kőbánya szarmata mészkövét évszázadok óta használják építkezésekre. A Sóskúti bánya szarmata mészkövének fizikai tulajdonságai – nyomószilárdsága, vízfelvevő képessége, hézagtérfogata, és fagyálló képessége – rendkívül változékonyak. Sóskútról került ki számos fővárosi középület, így a Magyar Tudományos Akadémia, a Műegyetem, a királyi vár, a Citadella építési anyaga, s a Lánchíd oroszlánjait, valamint az Országház kődíszítményeit is sóskúti kőtömbből faragták ki. Az üreges szerkezet miatt jó hőszigetelő kőzetből épült fel Érden a Magyar Földrajzi Múzeumnak otthont adó egykori Wimpffen-kúria is, valamint számos környékbeli lakóház. Az érdi múzeumkert szobrainak talapzatát is sóskúti mészkő alkotja. (Forrás: www.erdcenter.hu)

3.5

Környezet-egészségügy

Érd városában a körzeti orvosi ellátás biztosítási alapúvá vált. 20 háziorvosi körzet, 10 gyermekorvosi körzet és 10 fogszakorvos, két iskolafogászat látja el a területet. Az Önkormányzat a 14/2002. (VII.22.) ök. rendeletében rögzítette a körzetek nagyságát, és határait. Az anya és csecsemővédelem ellátásában 17 területi védőnő és egy főállású ifjúságivédőnő dolgozik. Feladatuk az egészséges életmódra nevelés, prevenció, felvilágosítás, valamint nevelési- gondozási tanácsadás. Tevékenységüket a családok otthonában, a tanácsadókban, iskolákban, óvodákban, és közösségi programokon végzik. A védőnői szolgálat a szakorvosi rendelőintézet feladatkörében működik 18 területi és 6 ifjúsági védőnővel.



3.6 A települési környezet művi elemeinek és infrastrukturális környezeti rendszerének állapotjellemzői

A város meglehetősen nagy kiterjedésű közigazgatási területének több mint 50%-át teszi ki a belterület. A belterület terület-felhasználásában uralkodók a lakóterületek, ezen belül is az egyedi telkes, egylakásos, szabadonálló beépítésű, családi házas lakóterületek. A hagyományos falusias jellegű lakóterületen belül néhány helyen a városban megtalálható teljes utcákra kiterjedően eltérő intenzitású beépítés is. A más jellegű beépítési módot és sűrűséget jelentő lakóterület Tisztviselőtelepen és Újtelepen található. A legújabb lakópark beépítés a Pára környékén létesült vegyes területen belül. A Mérnök utca környékén a sorházak jelentenek különböző beépítést, a Fácán közben pedig jellegzetes kisvárosias jellegű úszótelkes társasházak épültek. Ettől gyökeresen eltérő jellegű terület-felhasználás csak a városközpont területén jellemző, ahol a telepszerű lakóterületek mellett koncentrálódnak az intézmények. Az utóbbi évtizedben a kertvárosi jellegű egylakásos lakóterületeken belül, pontszerűen megjelentek a környezetétől idegen vállalkozási jelleggel épített 2-6 vagy ennél több lakásos társasházak, melyeket a családiházas „őslakosok” elleneznek, mert megzavarják a tradicionális nyugodt, kellemes kertvárosi övezetet. Másrészről nem kapcsolódik a fejlesztésekhez intézményi fejlesztés sem. Ennek egyik előfutára volt az Ürmös utcai lakópark. Majd a településrendezési terv módosítások következményeként, kihasználva a maximális építési lehetőségeket, a gyűjtő és főutak mentén egyre több társasház építés kezdődött, mely egyes utcákban napjainkban is tart. A lakossági ellenállás hatására 2008. júniusban elfogadott örökségvédelmi rendeletsegítségével megálljt parancsolt a város a zártsorúan épülő társasházaknak. A város meghatározó gazdasági-ipari övezete a város központjától délre helyezkedik el (Érdi Gazdasági,- Logisztikai Park, az ún. Bécsi-hegy területe), illetve a város keleti részén, a Budafoki út és elkerülő út mentén található még egy nagyobb beépült gazdasági terület. Szerkezeti jelentőségű gazdasági övezetek találhatók még a város nyugati szélén, a vasútállomás közelében és a régi 7-es út mellett is, összeszerelő műhelyek, szállítmányozási cégek. Ezen kívül üzemi telephelyek alakultak ki a vasút és a Kis-Duna között is, melyek a közeli lakóterületek miatt konfliktus okoznak. Konfliktust jelentő zavaró gazdasági tevékenység több helyen is van a városban, többük lakóterületbe ékelődve, illetve a vasút és a lakóterület között (Puszpáng utca). Szerencsés lenne ezen telephelyek átköltöztetése a gazdaságfejlesztési területekre. Az erdőterületek, rekreációs zöldterületek aránya nem meghatározó a városban, azonban kiemelkedik két, szigetszerűen elhelyezkedő terület: a Duna-parti-ófalui 32 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. településrész (védett Natura2000 területek: Kakukk-hegy és Beliczai sziget) és a Tárnok szomszédságában elterülő, ugyancsak Natura2000 terület, a Fundoklia-völgy. Szerkezeti jelentőségű zöldfelületet jelent a volt lőtér területe és az érdligeti volt strand területe is. Több kisebb, kihasználatlan zöldterület található még Parkvárosban és Érdligeten. Szerkezeti jelentőséggel bír a vincellérvárosi és érdligeti lakóterületen belül még megmaradt meredek hegyoldalak és hegytetők, ahol az építési lehetőségek ellenére a faállomány megőrzendő.

Országos műemléki védelem alatt álló épületek, objektumok • Kutyavár (várrom) - Kutyavári út, • Dzsámi minaretje - Mecset utca, • Római katolikus templom- Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, • Római katolikus plébánia - Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, • Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna - Külső Római út, • Barokk kőkereszt - Kinga utca, • Egykori Pelikán fogadó, majd Wimpffen-kúria épületegyüttese (ma a Magyar Földrajzi Múzeum) főépülete és oldalszárnyai Kutyavár Törzsszám: Jogállás:

7011 műemlék védelem

A Balatoni útról a Kutyavári útra letérve találjuk Érd legrégebbi építészeti emlékének a Kutyavár nevű vadászkastélynak romjait. Első okleveles említése 1417-ből származik. Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította. Ma már csak egy kis faltöredék látható belőle. A hagyomány szerint Mátyás király emelte itt pecérei és vadászebei számára. Dzsámi minaretje Törzsszám: 7012 Hrsz: 24357 Jogállás: műemlék védelem Az Óvárosban (Ófaluban) áll az egykori dzsámiból magmaradt, a XVI. század második felében épült minaret. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába 33 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. épített résnyi nyílások. A minaret müezzinerkélye és sisakja villámcsapás következtében megsérült, a dzsámi elpusztult, építőköveit széthordták. Varsányi János 1847-ben már a magányosan álló csonka tornyot örökítette meg művészi rajzával. Az 1962-1965. közötti régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész a helyreállítási terveket. A részleges rekonstrukció során, a kiegészítések olyan anyag használatával és formában történtek, amelyek a mai látogató számára egyértelműen megkülönböztethetőek az eredeti építési anyagtól és lehetséges megjelenéstől. A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni: a Mekka felé tájolt, egykori templombejárattal szembeni Mihráb fülkét vasbetonból készítették el, a templom sarkait vasbeton lámpákkal jelzik. A toronyba a templom belsejéből induló lépcsőn feljutva lehetett belépni. Ma egy vasbeton lépcső vezet fel a torony bejáratához. Római katolikus templom (Szent Mihály arkangyal) Törzsszám: 7014 Hrsz: 24470 Jogállás: műemlék védelem A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom hajója már állt a XV. században. A XVII. században a felrobbanása után megmaradt gótikus falakat felhasználták a 1702-1723. között épített barokk templomban. A XVIII. század második felében készült a Vir Dolorum, a Szent Sebestyén és a Szent Rókus barokk faszobor, míg ugyanezen század végének copfstílusú alkotása a fő- és mellékoltár. Ugyancsak copfstílusúak a szentélypadok, a szószék és a kőből faragott keresztelőkút. A templom órapárkányos tornya 1774-ben épült fel (az évszám a főkapu feletti zárókövön is látható). A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják. A kórus szintjét kosáríves ablak világítja meg, fölötte lantablak, végül a harangok magasságában négy tört kosárívű ablakot helyeztek el. A templom körül 1793-ig temető volt. Érdekesség, hogy a templomtorony órapárkány alatti falszakaszába két régi sírkövet is beépítettek. A sírkövek felirata "I H S, KATHARI MATT...D", a másik szöveg az árnyékvilág fordított logikája szerint tükörírással íródott: "LUK REC". A templomhajó padlósíkja 2 méterrel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba vezető É-i homlokzati bejárathoz építették be az 1970-es évek elején lebontott másik régi templom faragott kőkeretes kapuját. A szentély K-i záró falán lévő barokk ablakfülkében Szent Mihály arkangyal faszobra látható. 34 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Római katolikus Plébániaház Törzsszám: 7013 Hrsz: 24469 Jogállás: műemlék védelem A műemlékként nyilvántartott barokk plébánia földszinti része 1686. és 1695. között épült. A török kiűzése után a boszniai Kapisztrán ferencesek alapították. 1733-ban már említik plébániaházát. Az épületet gróf Illésházy János 1774-ben, Tomicich János plébános működése idején emelet ráépítésével bővítette. Ugyanabban az évben készült el a templom tornya is. A téglalap alaprajzú, magas lábazati kialakítású emeletes épület utcai homlokzatán mindkét szinten négy kőkeretes ablak, a szintek között a különböző periódust jelző osztósáv látható. Teteje csonkatornyos kiképzésű. A földszinti helyiségekben a XVII. század végére jellemző kora barokk fiókboltozatok figyelhetők meg. Az épület alatti pincébe az udvarról nyíló kőkeretes pincelejárón keresztül juthattak le. A plébániához az udvaron L-alakban csatlakozó kocsiszín, kamra és istálló egy része még ma is látható. A plébánia udvarán láthatjuk a Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna kerítését korábban díszítő szobrokat. Sajnos, némelyikük már csak töredékes formában látható. Kiemelkedően szép a viszonylag épségben maradt Piéta (Fájdalmas Szűzanya) szobor.

Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália kápolna Törzsszám: 9390 Hrsz: 24240 Jogállás: műemlék védelem A külső Római úton áll az 1734-ben emelt kápolna erősen megújított formában. Homlokzatán dombormű látható. A Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolnába kosáríves, faragással díszített zárókövű kapun keresztül léphetünk be. A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. 35 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és oltárát diadalív tagolja, térlefedésére csehsüveg- boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti. Feltételezhető, hogy e ma látható szobor korábban a kápolna előtti Szentháromságszobor legfőbb eleme lehetett. A kápolna legutóbbi helyreállítása 1984-ben történt, melynek során a kőkerítés falába halálfejes faragott követ helyeztek el, amelyet a kápolna építésének idejében készíthettek a járvány szörnyű pusztítására emlékezvén. Wimpffen-kúria Törzsszám: 7010 Jogállás: műemlék védelem Az egykori híres „Pelikánnak” nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria épületegyüttese Érd központjában, a Budai út 4. sz. alatt található. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet. A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas út mellé építették fel a vendégfogadó főépületét és a hossztengelyére merőleges, különálló kiszolgáló épületszárnyakat, a két istállóként működő oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszín épületét, 1820 és 1840 között. Az épületegyüttes jelentősége főként abban áll, hogy mind a mai napig megmaradt minden eleme. A főépület, amelyben jelenleg a Magyar Földrajzi Múzeum működik, már 1958 óta műemléki védettség alatt áll. Az épületegyüttes további részeinek védetté nyilvánítására 1999 augusztusában került sor. Barokk kőkereszt Törzsszám: 9391 Hrsz: 23062 Jogállás: műemlék védelem A kereszt műemléki nyilvántartásba vett, volutás oszlopon álló kőkereszt. Eredetileg Érd- Óvárosban (Ófaluban) feltehetőleg a templom vagy a kastély közelében állhatott mindaddig, míg az 1838-as nagy árvíz miatt a Batthyány Fülöp nevéhez fűződő új városrész kiépülésével áthelyezték és felújították, amelyet az átvésett 1843-as évszám jelez. A II. világháború idején a kereszt megsérült, jelenlegi felújított állapotát 1997-ben kapta meg. A másik barokk kőkereszt, a "gyormai" vagy Fehérkereszt a Mély úton felfelé haladva és Százhalombatta felé kanyarodva a dűlő úton található. Szintén Illésházy János állíttatta 1789-ben, amikor fia Illésházy Ferenc meghalt. (Forrás: www.koh.hu, www.wikipedia.hu, www.erdcenter.hu )



3.7

Zaj- és rezgésvédelem

A település területén olyan ipari üzemek nem találhatók, amelyek zajkibocsátása a szomszédos területekre káros hatással lenne. Nagyobb problémát okoznak a lakóterületen létesített kereskedelmi, szolgáltató létesítmények zajhatásából eredő konfliktusok, illetve a lakóterületek közé ékelődő, illetve azok szomszédságában tervezett gazdasági területek potenciális zajterhelése. A közlekedési eredetű zajterhelés elleni védelem a két autópálya mentén megoldott. Az M7 autópálya mentén zajgátló falakkal biztosított a lakóterületek védelme. Az M6 autópálya lakóterületen átvezető szakasza olyan mély bevágásban halad, hogy a rézsűoldalak védik a szomszédos lakóterületeket a közlekedési eredetű zajtól. A 6-os és 7-es főút belterületi szakasza mentén, továbbá a város fő gyűjtőútjain a zajterhelés mértéke határérték körüli, vagy azt meghaladó. Az M6 autópálya és a déli elkerülő út kiépítésével a két főút átmenő forgalma a városközpontot elkerüli, így itt a közlekedési eredetű zajterhelés (levegőszennyezés) „mérséklődött”. A közúti közlekedési eredetű zaj meghatározóan a következő utcákat érinti: BajcsiZsilinszky u., Riminyáki u., Diósdi u., Balatoni út, Törökbálinti út, Velencei út, Budai út, Budafoki út, Ercsi út, Szajkó u., Zámori út, Vadlúd u., Kossuth Lajos u., Bethlen Gábor u. A város környezetvédelmi programja is megállapítja: „ A közúti közlekedés hatásának kiértékelése során megállapítottuk, hogy a közlekedés zajhatása nem csak az autópályák és a főközlekedési utak mentén jelentős, de a városon keresztülhaladógyűjtőutak zajterhelése is határérték körüli, esetenként határértéket meghaladó mértékű.” Zajvédelmi szempontból jelentős konfliktust okoz a belterületen lakóterületeket érintő két vasútvonal.

3.8

Hulladékgazdálkodás

Hulladékkezelési közszolgáltatás végzésével megbízott Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft. Tulajdonosai:  A.S.A. Magyarország Kft.  Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 2030 Érd, Sas u. 2. Engedélyszáma: 44670-12/2006 37 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. A közszolgáltatásban jelenleg a lakosság 100 %-a vesz részt. Érden a kommunális hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Ebbe a gyűjtőedények és a konténerek lakótelepi részen heti háromszori, a családi házas övezetben heti egyszeri, a szelektív gyűjtőszigetek heti többszöri ürítése tartozik bele. Alkalmazott hulladékgyűjtő edényzetek A régi helyzethez képest nem változtak. A gyűjtés eszközei vegyesek, 60, 110, 240, 1100 l-es hulladékgyűjtő edényzet (műanyag, fém vegyesen), ezek a közszolgáltató és a lakosok tulajdonában vannak. Rendelkezésre áll a többlethulladék elszállítására szolgáló zsák. Ha a lakosság plusz szemetet kíván elszállíttatni, azt az Érd–Kom feliratú zsákokban teheti meg. A 120 literes zsák árait a települési önkormányzati rendeletekben szabályozzák. Kiszolgáló géppark A hulladékszállításra megfelelő begyűjtő-rendszere és az alábbi táblázat szerinti szállítójárműve van az Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft.-nek: Típus Felépítmény Térfogat Megnevezés 3 MAN MUT Variopress 18 m Hulladékgyűjtő autó MAN MUT Variopress 18 m3 Hulladékgyűjtő autó 3 MÁN Hard-Press 13 m Hulladékgyűjtő autó LIAZ Uniporm 20 m3 Hulladékgyűjtő autó 3 LIAZ Uniporm 20 m Hulladékgyűjtő autó 3 LIAZ Uniporm 20 m Hulladékgyűjtő autó MERCEDES 5 db bérelt 19 m3 Hulladékgyűjtő autó MAN Uniroll + Daru Szelektív gyűjtő autó MAN MUT Variopress Konténerszállító

(Érd-Kom Kft.) Szilárd kommunális hulladékot befogadó lerakóhely A település hulladékát továbbra is Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft. tömörítős felépítménnyel ellátott járművei segítségével folyamatosan gyűjtik be és szállítják el a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Pusztazámori hulladéklerakójába. A telepen található egy 7 m3-es lomjellegű, egy 7 m3-es építési törmeléknek kitett konténer, 2 db 7 m3-es konténer a hasznosítható hulladékoknak, valamint egy 10 m3-es, tömörítős konténer a zöldhulladékoknak. Az újrahasznosítható hulladékot helyben feldolgozzák. Lomtalanítás A lomtalanítás évente 1 alkalommal, általában tavasszal kerül megszervezésre, amelyet a Közgyűlés előzetesen jóváhagy. Lebonyolításában nem történtek változások. Ilyenkor minden kirakott lomot elszállítanak a lakosoktól, a megadott lomtalanítási időpontokban. A lomtalanítás költsége a negyedéves díjban szerepel. A 38 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. begyűjtött hulladékot teljes egészében a Pusztazámori kommunális hulladéklerakóba szállítják az Érd-Kom Kft. járműveivel és ott kerül válogatásra, majd ártalmatlanításra. A gyűjtés során nem szállítják el a háztartási hulladékot, veszélyes hulladékot (olaj, festék, akkumulátor, elemek stb.), vas hulladékot, autógumikat. Zöldhulladék Évente 3 alkalommal történik szervezett zöldhulladék gyűjtés: januárban a karácsonyfa tavasszal fanyesedék ősszel a kerti hulladék elszállítása történik. Az ÉrdKom Kft. tájékoztatása alapján, korábban 2000 db komposztáló edényzet került kiosztásra. Fém hulladék Nagy részét összeszedik, mert az Érden található fémhulladék felvásárlók napi árfolyamon megveszik. Papír és csomagolási hulladék A közép- és általános iskolák diákjai rendszeresen összegyűjtik, és az Érd-Kom hulladékgyűjtő udvara (Érd Sas u 2) veszi át. Kiemelten kezelendő hulladékok A településen az alábbi kiemelten kezelendő hulladékok szelektív gyűjtésére nyílik lehetőség: Zöldhulladék, és szárazelem, továbbá az Érd Sas u-i hulladékudvarban növényi olaj, festékes fém csomagolási hulladék, növényvédőszerrel szennyezett anyag, hűtőberendezés, szárazelem, gyógyszer, akkumulátor, elektromos berendezés és fénycsövek elkülönített gyűjtése megoldott. Lakossági veszélyes hulladékgyűjtés Az akció 2011. június 4-én, két helyszínen, a Bem és Béke téren került megrendezésre, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. bonyolításában.



Az összegyűjtött hulladékok típusa mennyiség (kg) Fénycsövek, izzók 35 Növényvédőszerek 275 Gyógyszerhulladék 95 Veszélyes anyaggal szennyezett göngyöleg 400 Oldószerek, hígítók 460 Fáradt olaj 940 Elemek, akkumulátorok 490 Elektronikai hulladék 2 550 Szóró palackok 125 Étolaj 560 Vízbázisú festék 2 164 Festékmaradék 2 115 Forrás:Érd MJV Önkormányzata

Veszélyes hulladékok Fénycsövek, izzók Növényvédőszerek

3% 0% 1%

Gyógyszerhulladék Veszélyes anyaggal szennyezett göngyöleg Oldószerek, hígítók

4% 5%

21%

9% 5%

Fáradt olaj Elemek, akkumulátorok Elektronikai hulladék

21% Szóró palackok

25% 5%

Étolaj Vízbázisú festék

1%

Festékmaradék

(Forrás: Ipolyvíz Kft.)



Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív gyűjtés rendszere Érd Hulladékgazdálkodási Tervének cselekvési programja szerint valósult meg az elmúlt évek folyamán. Az önkormányzat megtette a szükséges lépéseket a szelektív gyűjtés megszervezésére. A fő program a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása volt. A program eredményeként kialakult a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, ezáltal csökkent a lerakásra kerülő hulladékmennyiség. Megnövekedett az újrahasznosítható anyagok másod-nyersanyagként való felhasználása, ezzel megvalósul a meglévő természeti erőforrások megőrzése. Észrevehető lett az elhagyott hulladékok, illegális lerakók számának csökkenése. Az 44 darab 4 frakciós gyűjtőszigetről a közszolgáltató szerződés szerint rendszeresen elszállítja a hulladékokat, de további szigetek kialakítása indokolt lenne. A szelektív hulladékok közül a műanyag hulladék heti 6 alkalommal, az üveg heti 1, a papír pedig heti 4 alkalommal kerül elszállításra. 2010. évben a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma: 64.500 fő A szelektív hulladékgyüjtő-szigetek Érden a felülvizsgálat időpontjában:

Helyszín

Ercsi út a sportpalyanal Kéményseprő-Szövő Fehérvári út, ÉKF előtt Fácán köz, iskolánál Emma utcai szelektív gy Felső 161 Felső 52 Helyszín Ágota u. a MOL kút mellett Hamzsa bég tér Tárnoki-Lőcsei Alsoerdosor-Ribizke Mecseki-Bakonyi Vincellér-Boróka Esküdt, u Duna-Apály Alsó 84 Felső u. a rendőrséggel szemben Széchenyi tér volt buszfordulo

Műanyag 3 3 1,5m 2m

Konténerek (db) Fehér üveg Színes üveg 3 3 3 3 1,5m 2m 1,5m 2m

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 Műanyag 3 3 1,5m 2m 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Papír 3 3 1,5m 2m

1 1 1 1

1 1

1 1 1 1

1

1 1 1 Konténerek (db) Fehér üveg Színes üveg 3 3 3 3 1,5m 2m 1,5m 2m 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 Papír 3 3 1,5m 2m 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Gárdonyi 12

1

Éva utca a lakótelep sarkánál Művelődési Ház mellett Fácán köz a Szajkó u-nál Bagoly-Bölömbika

1 1

Sóskúti-Szovátai Iparos-Shell kút Jázmin u 3 Iskola mögött Bodzafa-tér Velencei 35 Kenyérgyár Fügefa-Nyírfa Regeczi-Aggteleki Duna-Poprád sugár- Fő u Orchidea-Porcsinrozsa Sóskúti-Hegesztő Balcsy-Zsilinszky, Totál kútnál budafoki hortobágy Felsővölgyi 51 Fuvaros 48* Mérnök utca* Zagyva-Talabor* Magdolna utca* Alsóvölgyi 28* Sóskúti-Szigetvári (Földmunkás) Érdi polgármesteri Hivatal udvara 1,5 m3-es 100 db

1 1

2 1 1 1 1 1

1 1

1 1

1 1

1

1 1

1 1 1 1 1

1 1

1 1 1

1 1

1 1 1 1

1

1 1 1

1 1

1 1 1 1 1 1

1

1 1 1 1 1

1 1 1

1 1

1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1

1

1

1

1

1 25

1 25

25

25

Összesen 2,0 m3-es 79 db

25

18

19

17

(Érd-Kom Kft.) A szelektíven gyűjtött hulladékokat az Érd-Kom Kft. a hasznosítóknak és az Ökopannon Kht- nak szerződés szerint adja át. A papírt a Dunapack Kft hasznosítja. Az üveget az Avermann Holvex veszi át. A műanyaghulladékot a Fegroup Invest ZRt veszi át. A gyűjtőszigetek fenntartásának költségeit a Közszolgáltatási Szerződésben foglaltak szerint fizeti meg Érd Önkormányzata az Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft.-nek. A város területén az illegális hulladéklerakások száma csökkenő tendenciát mutat. Jól működnek a civil kezdeményezések kapcsán szervezett hulladékgyűjtési akciók is, amelyekben éves rendszerességgel vesznek részt a város fiataljai és az idősebbek egyaránt. 42 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Érd területén szelektíven gyűjtött lakossági hulladékmennyiségének alakulása (kg) Hulladék megnevezése

2005

2006

2007

2008

Szelektíven gyűjtött papír

378408

286217

540276

Szelektíven gyűjtött műanyag

49441

102599

121694

Szelektíven gyűjtött üveg

85285

248951

211527

610000 163000 251000

Összesen (kg)

513134

637767

873497

1024000

2009

2010

753000 1095000 151000 158000 283000 221000 1187000

1474000

Forrás: Érd-Kom. Kft.

(Forrás: Ipolyvíz Kft.) Érd területén szelektíven gyűjtött ipari hulladékmennyiségének alakulása (kg) Hulladék megnevezése

2005

2006

2007

2008

2009

2010


n.a.

n.a.

n.a.


n.a.

n.a.

n.a.


n.a.

n.a.

n.a.

79 0 0 79

839 45 0 884

544 132 0 676

Összesen (kg)

Forrás: Érd-Kom. Kft. Szelektíven gyűjtött ipari hulladék 900 800 700


tonna

600 500 400


300


200 100 0

2005 2006 2007 2008 2009 2010

(Forrás: Ipolyvíz Kft.) 43 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Érd lakosságától beszállított hulladékok összetétele, mennyisége Hulladék megnevezése

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Kommunális hulladék

16 825 268

15 459 660

14 947 740

14 816 550

14 250 000

14 682 000

745 129

912 070

614 740

626 040

887 000

595 000

378 408

286 217

540 276

610 032

753 000

1 095 000

49 441

102 599

121 694

163 216

151 000

158 000

85 285

248 951

211 527

251 012

283 000

221 000

-

485 682

338 980

447 310

891 000

768 000

802 124

826 260

675 180

705 120

516 000

120 000

18 885 655

18 321 439

17 450 137

17 619 280

17 731 000

17 639 000

Lom hulladék Szelektíven gyűjtött papír szelektíven gyűjtött műanyag Szelektíven gyűjtött üveg Szelektíven gyűjtött zöldhulladék Szelektíven gyűjtött építési törmelék Összesen (kg)

(Forrás: Érd-Kom. Kft.)



Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Érd közintézményeitől beszállított hulladékok összetétele, mennyisége Hulladék megnevezése

2005

2006

2007

2008

2009

2010


0

1 711 930

2 580 720

1 925 000

1 870 000

1 414 000

Lom hulladék

0

-

28 230

10 400

11 233

-

Szelektíven gyújtött papír szelektíven gyűjtött műanyag Szelektíven gyűjtött üveg Szelektíven gyűjtött zöldhulladék Összesen (kg)

0

41 845

41 987

79 000

839 000

544 000

0

-

4 783

-

45 000

132 000

0

-

7 730

-

-

-

0

-

108 330

97 250

36 400

-

0

1 753 775

2 771 780

2 111 650

2 801 633

2 090 000

(Forrás: Érd-Kom. Kft.) Közintézményektől beszállított hulladékok összetétele, mennyisége (kg) 3 000 000

Szelektíven gyűjtött zöldhulladék

2 500 000


kg

2 000 000

1 500 000

szelektíven gyűjtött műanyag

1 000 000

Szelektíven gyújtött papír

500 000

Lom hulladék

-

2006 2007 2008 2009 2010




Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Érd MJV területéről elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) Hulladék típusa

EWC

Egyéb települési hulladék Beton, tégla, cserép Föld és kövek Lom hulladék Zöldhulladék Elszállított települési szilárd hullaék mennyisége összesen

200301 170107 170504 200307 200201

2006 18 215 1 518 615 486

2007 17 529 675 23 626 447

Év (tonna) 2008 16 812 675 23 636 447

20 834

19 300

18 593

2009 18 013 489 18 607 637

2010 19 096 290 25 595 768

19 764

20 774

(Forrás: A.S.A. Magyarország Kft.) Érd MJV területéről elszállított települési szilárd hulladék

tonna

20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 -

Egyéb települési hulladék Beton, tégla, cserép Föld és kövek

Lom hulladék Zöldhulladék

2006 2007 2008 2009 2010

(Forrás:Ipolyvíz Kft.)

Érd MJV területéről elszállított szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége (t) Hulladék típusa

EWC

Papír Karton üveg műanyag Elszállított települési szilárd hullaék mennyisége összesen

150101 200101 150107 150102

2006 328 249 103

2007 336 247 219 127

Év (tonna) 2008 618 420 278 163

2009 903 361 261 146

2010 1 451 387 259 273

680

929

1 479

1 671

2 370

(Forrás: A.S.A. Magyarország Kft.) Érd MJV területén szelektíven gyűjtött hulladék 1 600 1 400

tonna

1 200 Papír

1 000

Karton

800

üveg

600

műanyag

400 200

2006

2007

2008

2009

2010


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Engedéllyel rendelkező hulladékszállítók azonosítása: Cég megnevezése

Cím

Autoplan 97 Kft.

2030 Érd Hivatalnok U. 14.

Érd-Kom Kft.

2030 Érd Sas Utca 2

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft.

2030 Érd Tátra Utca 3.

Kollányi László Antal

2030 Érd Szigetvári Utca 58.

Komáromi Zoltán

2030 Érd Berta Utca 5.

Meditox Környezetvédelmi Szolg

2030 Érd Köszörűs Utca 70

Metál-Boy Kft.

2030 Érd Délibáb U. 097/8-9.

Plast-Rex Kereskedelmi És Szolgáltato Kft

2030 Érd Reketye U 25

Prakter Tamás

2030 Érd Betonozó Utca 1/A.

SPEEDKONTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

2030 Érd Fenyőfa u. 83.

To-No Bt.

2030 Érd Petőfi U. 30 2030 Érd Szigetvári Utca 62.

Tunyogi 2003 Bt. Vastag Trans Kereskedelmi És Szolgáltató Kft.

2030 Érd Kőszegi Utca 9

(Forrás: Érd MJV Önkormányzata) Önkéntes szemétgyűjtési akció

2011. év áprilisában több mint 50 lelkes, segítőkész Érd-Parkvárosi lakos gyűlt össze önkéntes szemétgyűjtési akció keretében, amely az Önkormányzat közreműködésével valósult meg. A gyűjtési akció eredményesen zárult. Felnőttek és gyerekek egyaránt szorgalmasan dolgoztak azért, hogy Érd-Parkváros közvetlenül M7 feletti része tisztább és élhetőbb legyen (Sóskúti út, Zengő és Visegrádi utcák környéke). Az akció során 85 m3 szemetet sikerült összegyűjteni az önkénteseknek. Ezen felül külön gyűjtötték az autógumikat, amelyeket elszállítottak egy gumifeldolgozó üzembe. Az akció támogatói Érd Város Önkormányzata, az Érd-Kom, az Öthét Egyesület, az érdi és a budaörsi Tesco, a Wald-Welt Kft. és a Junior Vendéglátó Vállalat volt. „Önkéntesen a Tiszta Magyarországért mozgalom” keretében, 2011 tavaszán Érd város is részt vett a TeSzedd akció hulladékgyűjtési programban, amely az előző akcióhoz hasonlóan szintén eredményesen zárult.

Érd Megyei Jogú Város közterületein keletkezett hulladékok elszállításáról az ÉrdKözterület-fenntartó Intézmény gondoskodik. Cím: Érd, Fehérvári út 69/b. Az intézmény feladatait a Közgyűlés határozza meg és finanszírozza önkormányzati támogatás költségvetési rendeletben történő jóváhagyással. 47 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Feladatai: közutak, hidak, alagutak üzemteltetése, fenntartása Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Zöldterület-kezelés Piacüzemeltetés Köztemető üzemeltetése, fenntartása Az intézmény által begyűjtött hulladék elhelyezése általában a pusztazámori lerakóba történik, hasznosításhoz a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre. Az ÉKF által összegyűjtött hulladékmennyisége alakulása 2008-2010. évek között Év 2008 2009 2010 összesen

Hulladék (t) 1 626 1 155 1 278 4 058

Kevert törmelék (t) 20 23 43

Zöldhulladék (t) 277 155 310 741

Összesen (t) 1 923 1 332 1 588 4 843

(Forrás:ÉKF)

Érd területéről az ÉKF által begyűjtött hulladékok mennyiségének és típusának alakulása 2 000

tonna

1 500 Hulladék (t)

1 000

Kevert törmelék (t) Zöldhulladék (t)

500 2008

2009

2010




TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSULÁS VIZSGÁLATA

4.

Érd Megyei Jogú Város 2007-2008. évben elkészült környezetvédelmi programja az alábbi bontásban tartalmazta az elérni kívánt környezetvédelmi célokatcélállapotokat:

4.1.

Időtávhoz rendelt környezetvédelmi célkitűzések RÖVIDTÁVÚ CÉLOK (1-2 ÉV) Természeti környezeti célok: T.1.1. Táji értékek megőrzése, fejlesztése T.1.2. Élőhely rekonstrukció T.1.3. Természeti területek fejlesztése T.1.4. Természet-megőrzési stratégia fejlesztése T.1.5. Városi parkok, zöldfelületek állapotfenntartása T.1.6. Kistérségi természeti kapcsolatok bővítése Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.1.1. Szennyvízcsatornázás folytatása, csatornarendszer felújítása, szennyvíztisztítás fejlesztése K.1.2. Csapadékvíz elvezető csatornarendszer fejlesztése és korszerűsítése K.1.3. Vízbázis védelem K.1.4. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése K.1.5. Útfejlesztés, útkorszerűsítés K.1.6 Közlekedési zajterhelés csökkentése K.1.7. Lokális levegőminőség javítása K.1.8. Talajvédelem K.1.9. Ipari környezetterhelés lokális problémáinak csökkentése K.1.10. Köztisztaság fejlesztése Épített környezet védelmi célok: E.1.1. Műemléki értékek megőrzése Környezetvédelmi szabályozási célok: Sz.1.1. Helyi környezeti állapot összehangolt, folyamatos szabályozása Sz.1.2. Városfejlesztési tervek környezetvédelmi megfeleltetése Sz.1.3. A környezetvédelmi szabályozások előírásainak kikényszerítése Környezeti tudatformálási célok: TU.1.1. Környezeti és egészségügyi állapotra vonatkozó adatok megismerése és megismertetése TU.1.2. Helyi értékek megismertetése 49 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK (3-4 ÉV) Természeti környezeti célok: T.2.1. Vizes élőhelyek fenntartása T.2.2. Helyi védettségű természeti területek növelése T.2.3. Hagyományos gazdálkodási módok felelevenítése Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.2.1. Lakossági hulladék veszélyes hulladék tartalmának csökkentése K.2.2. Belső gyűjtőutak tehermentesítése Épített környezet védelmi célok: E.2.1. Műemléki értékek felújítása HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK (5-6 ÉV) Természeti környezeti célok: T.3.1. Regionális természeti kapcsolatok bővítése T.3.2. Öko- és „szelíd” turizmus fejlesztése Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.3.1. Vízbázis kapacitás növelése Környezetvédelmi szabályozási célok: Sz.3.1. A város belterületét érintő közlekedés struktúrájának és szokásainak átalakítása



4.2

Felelősségi körök szerint meghatározott célkitűzések A felelősségi kör szerint a célok két csoportra kerültek bontásra: az Önkormányzat közvetlen irányításával és megvalósításával végrehajtandó az Önkormányzat közvetett irányításával és közreműködésével végrehajtandó célok. ÖNKORMÁNYZATI HATÁSKÖRBE TARTOZÓ CÉLOK Önkormányzati célok Cél sorszáma T.1.4. T.1.5. T.1.6. K.1.2. K.1.4. K.1.5. K.1.6 K.1.7. K.1.10. Sz.1.1. Sz.1.2. Sz.1.3.

Cél sorszáma TU.1.1. TU.1.2. T.2.2. K.2.1. K.2.2. T.3.1. T.3.2 K.3.1. Sz.3.1.

Cél megnevezése Természet-megőrzési stratégia fejlesztése Városi parkok, zöldfelületek állapotfenntartása Kistérségi természeti kapcsolatok bővítése Csapadékvíz elvezető csatornarendszer fejlesztése és korszerűsítése Korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Útfejlesztés, útkorszerűsítés (önkormányzati tulajdon) Közlekedési zajterhelés csökkentése Lokális levegőminőség javítása Köztisztaság fejlesztése Helyi környezeti állapot összehangolt, folyamatos szabályozása Városfejlesztési tervek környezetvédelmi megfeleltetése A környezetvédelmi szabályozások előírásainak kikényszerítése

Cél megnevezése Környezeti és egészségügyi állapotra vonatkozó adatok megismerése és megismertetése Helyi értékek megismertetése Helyi védettségű természeti területek növelése Lakossági hulladék veszélyes hulladék tartalmának csökkentése Korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása Regionális természeti kapcsolatok bővítése Öko- és „szelíd” turizmus fejlesztése Vízbázis kapacitás növelése A város belterületét érintő átmenő forgalom csillapítása


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. ÖNKORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSŰ, ILLETVE KÖZREMŰKÖDÉSSEL MEGHATÁROZOTT CÉLOK

ÖNKORMÁNYZATI

Önkormányzati kezdeményezésű célok Cél Cél megnevezése sorszáma T.1.1. Táji értékek megőrzése, fejlesztése T.1.2. Élőhely rekonstrukció T.1.3. Természeti területek fejlesztése Szennyvízcsatornázás folytatása, csatornarendszer felújítása, K.1.1. szennyvíztisztító telep fejlesztése K.1.3. Vízbázis védelem K.1.8. Talajvédelem K.1.9. Ipari környezetterhelés lokális problémáinak csökkentése E.1.1. Műemléki értékek megőrzése T.2.1. Vizes élőhelyek fenntartása T.2.3. Hagyományos gazdálkodási módok felelevenítése K.2.3 Belső gyűjtőút hálózat fejlesztése E.2.1. Műemléki értékek felújítása

4.3.

Környezeti elemekhez rendelt célkitűzések

4.3.1. Levegő Levegő célcsoporthoz tartozó programok LEV-1 LEV-2 LEV-3 LEV-4 LEV-5

Utak pormentesítése Allergén gyomnövények gyérítése Gépjármű forgalomtól mentes övezet további kijelölése Belső gyűjtőút hálózat fejlesztése Diffúz légszennyezés csökkentése

LEV-1 Utak pormenetesítése Az utak pormentesítési programja kizárólag a szálló por csökkentését szolgálja, egyrészt az átmenő forgalom által jelentősebben igénybevett útszakaszok (Fehérvári út) felsöprésével, illetve locsolásával. A tisztítási gyakoriság márciustól októberig hetente 1 alkalommal.

MEGVALÓSULÁS: Információink szerint fenti célkitűzés megvalósításában nem történtek előrelépések.



LEV-2 Allergén gyomnövények gyérítése Az allergén gyomnövények gyérítése kizárólag az Önkormányzat tulajdonában álló kül- és belterületi ingatlanokra vonatkozik, beleértve a mezei utak melletti sávot is. Az előirányzott tevékenység évi háromszori kaszálás és gyomirtás. MEGVALÓSULÁS: A területen található allergén gyomnövények, kiemelten a parlagfű rendszeres és folyamatos irtására 2008-2010. év közti időszakban sor került, hatékony eljárási módszerekkel, úgymint kaszálás, illetve gyomirtás, megszüntetve ezáltal a környezet elhanyagoltságát, ápolatlanságát és a gyomnövények további terjedését.

LEV-3 Gépjármű forgalomtól mentes övezetek kijelölése Érd város levegőszennyezettségének mértékét leginkább a gépjárműforgalom határozza meg, ezért kiemelten fontos ezen hatás visszaszorítása a levegőminőség javítása érdekében. Forgalommentes övezetek, sétálóutcák kialakítása javasolt, előtérbe helyezve a közlekedésszervezési intézkedéseket, megőrizve ezzel a város védett, illetve nem védett értékeit.

MEGVALÓSULÁS:

Az Érdi Városfejlesztési Kft Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdona. Az Önkormányzat pályázati dokumentációt nyújtott be a KMOP-5.2.1/B2f-2009-0003 kódszámmal a Funkcióbővítő rehabilitáció: Pest megyei településközpontok fejlesztése - Integrált településfejlesztés Pest megyében c. kétfordulós pályázatra. A benyújtott pályázat címe: Érd MJV városközponti akcióterülete attraktivitásának, valamint funkcionális működésének fejlesztése - volt. A pályázat elfogadását követően a Támogatási Szerződés 2010. február 26.-án került aláírásra. Ezen pályázat keretében készült el a Pelikán sétány, mint zöldövezet, amivel jelentősen növekedett a városközpont attraktivitása. A pályázat során megvalósuló egyéb projektelemek. Magyar Földrajzi Múzeum funkcióbővítő rehabilitációja 53 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Sétányszakasz és parkoló kialakítása a Felső utcában Forgalomcsillapított övezet kialakítása a Alsó utcában Gyalogos zóna kialakítása (Pelikán sétány) Közműfejlesztés a gyalogoszónához és forgalomcsillapított kapcsolódóan Magyar Földrajzi Múzeum kőkerítésének megújítása Kiállítótér kialakítása a Gesztelyi házban Kávéház kialakítása a Gesztelyi házban

övezethez

A rehabilitációs munkákat az Érdi Városfejlesztési Kft menedzseli.

LEV-4 Belső gyűjtőút-hálózat tehermentesítése A várost átszelő országos közlekedési hálózat minden elemének megvalósítása, az M6 autópálya hátralévő szakaszának és csomópontjainak kiépítése, a város belterületét érintő átmenő forgalom csillapítására. A gépjármű forgalom csökkentésének további lehetséges módja a kerékpáros közlekedés támogatása, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű kerékpárutak építése. MEGVALÓSULÁS: A belső gyűjtőúthálózat nagyarányú tehermentesítésére vonatkozóan egyelőre nem történt kezdeményezés, a szennyvízcsatorna építési projekt befejezése után kezdődhetnek el az erre irányuló intézkedések.

LEV-5 Diffúz légszennyezés csökkentése A diffúz légszennyezés csökkentésére az alábbi intézkedések javasoltak: Az építési-bontási munkák, az építési telephelyek porszennyezését csökkenteni kell rendszeres takarítással, fedéssel (takarással) és szükség szerint locsolással. Intézkedni kell arra vonatkozóan, hogy az avar és kerti hulladékok égetésének tilalmát fenntartsák a város területén belül. A szabálytalan égetéseket ellenőrizni és szankcionálni kell. Népszerűsíteni kell a biológiailag lebomló anyagok szelektív gyűjtését, továbbá komposztálással történő ártalmatlanítását.



A porszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében a szállító járműveket folyamatosan le kell takarni (ponyvázás), az ellenőrzéshez a rendőrség és a közlekedési felügyelet segítségét kell kérni. Az ipari és kereskedelmi létesítmények porszennyezését a telekhatárra telepített zöldnövényzettel kell mérsékelni. MEGVALÓSULÁS: A diffúz légszennyezés csökkentése érdekében a vizsgált időszakban tett eddigi lépések az alábbiak: - A kerti hulladékok égetésére vonatkozó tilalmi szabályozás továbbra is érvényben van. - A biológiailag lebomló anyagok szelektív gyűjtése kapcsán évente háromszor zöldjárat közlekedik. - Ipari és kereskedelmi létesítmények körüli zöldnövény telepítés (pl.: TESCO, ALDI és DM beruházások környezetében)

TOVÁBBI CÉLOK

A levegő célcsoporthoz kapcsolódóan:  Az előző időszakra előirányzott, de nem teljesült célok megvalósítása.  A légszennyezettség kialakulásának megelőzése, csökkentése, - a levegő minőségének védelme érdekében - az alábbi feladatok megoldását jelenti az Önkormányzat számára:  





A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése, elsősorban a kis tüzelőberendezésekkel kapcsolatosan. Közreműködés a jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült területi levegőtisztaság-védelmi intézkedési programok ütemezett végrehajtásában (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása. 55 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


 

A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása). A lakosság folyamatos tájékoztatása.

 A légszennyezettség kialakulásának megelőzése, csökkentése, a levegő minőségének védelme érdekében a lakosság részéről:

   

háztartási tüzelőberendezések (pl. kályhák, kazánok, konvektorok) és kémény rendszeres karbantartása, Tisztább tüzelőanyagok használatára való ösztönzés, Figyelemfelhívás fűtéskorszerűsítési technikák alkalmazására, Gépjárművek megfelelő műszaki állapotának fenntartása.

4.3.2. Talaj Talaj célcsoporthoz tartozó program FÖLD-1 FÖLD-2

Hagyományos gazdálkodási módok elterjesztése Környezetkímélő tápanyag-utánpótlás (szerves anyag) bevezetése

A Program az alábbi specifikus célkitűzéseket fogalmazza meg: a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek széleskörű elterjesztése, ezáltal a környezetvédelmi célkitűzések megvalósulása, a természet értékeinek, a táj, a termőföld és a vízkészletek állapotának megőrzése és javítása, hozzájárulás egy fenntartható mezőgazdasági földhasználat, ésszerű területhasználati rendszer, illetve a térség agro-ökológiai adottságainak megfelelő, kiegyensúlyozott és stabil földhasználati, termelési struktúrájának kialakításához, piacképes, magas minőségű és értékű termékek termelésének nagymértékű növelése és ezáltal a mezőgazdasági exportlehetőségek javítása, a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek jelentős bővülése, vidéki életminőség javulásához való hozzájárulás, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek kialakulása, turisztikai potenciál fejlesztése, kihasználása, a táj képének megőrzése, elsősorban a vidék, az ökoturizmus, falusi turizmus feltételeinek javulása révén, hozzájárulás egyéb vidéki intézkedések sikeréhez, a vidéki népesség, a gazdálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejlődéséhez, szemléletváltás elősegítéséhez. 56 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


MEGVALÓSULÁS:

A fentiekben felsorolt célok teljesüléséről nem kaptunk információt. Javasoljuk a fenti célkitűzések megvalósítását.

TOVÁBBI CÉLOK

 A talajok termékenységének védelme, a talajdegradációs és – szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése.  A termőföld mennyiségi és minőségi védelme Földhasználói feladatok: Talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása (kapcsolódik a Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlathoz) A tisztított szennyvíz és szennyvíziszapok szakszerű mezőgazdasági felhasználása Építészeti beruházók talajvédelme: A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó szabályok betartása 90/2008 (VII.18) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének szabályairól szóló joganyag előírásainak betartása


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. 4.3.3. Víz Víz célcsoporthoz tartozó programok VÍZ-1 VÍZ-2 VÍZ-3 VÍZ-4 VÍZ-5

Vízellátás biztonságának növelése (vízhálózat rekonstrukció, vízbázis védelem) Szennyvízcsatornák állapotának felmérése és karbantartása Szennyvízcsatornázás folytatása, szennyvíztisztító telep bővítése Csapadékcsatornák építése, rekonstrukciója Felszíni vizek védelme

VÍZ-1 Vízellátás biztonságának növelése 1.) Ivóvíz hálózatok rekonstrukciója Az ivóvíz vezetékhálózat anyaga sérülékeny és elöregedett, nagyobb része 25 évnél régebbi. A vízszolgáltatás biztonsága, a csőtörések és a hálózati veszteségek csökkentése érdekében szükséges az elöregedett, korszerűtlen csőrendszerek rekonstrukciója. A hálózat folyamatos karbantartása mellett célszerű a csőrendszer általános rekonstrukcióját megtervezni, évenként ütemezni és folyamatosan végrehajtani.

MEGVALÓSULÁS: Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 358/2010. (XI.19.) KGY. határozatával döntött arról, hogy pályázatot nyújt be „Érd Megyei Jogú Város vízellátási rendszerének rekonstrukciója az ellátásbiztonság javítása érdekében" címmel, a Svájci – Magyar Együttműködési Program 3. prioritási területének második fordulós pályázati felhívására. A második fordulós pályázat 2009 decemberében benyújtásra került. A magyar és az azzal párhuzamosan lezajlott svájci pályázat-értékelési folyamat lezárását követően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. szeptember 14én kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a svájci hatóságok a pályázatot, projektet támogatásra érdemesnek találta. A projekt teljes költségének összege: 1.401.032.320 HUF, a projekt elszámolható költsége: 1.401.032.320 HUF, a svájci donor állam által biztosított hozzájárulás legfeljebb 1.190.877.472 HUF (amely megegyezik az elszámolható költség 85,00%-ával), az Önkormányzat, mint projekt végrehajtó által biztosítandó, finanszírozandó összeg 210.154.848 HUF (amely megegyezik az elszámolható költség 15%-val). A projektre vonatkozó ún. Projekt Megállapodás 2010. november 10-én, míg a Végrehajtási Megállapodás 2011. március 16-án került aláírásra. Jelenleg a projekthez kapcsolódó közbeszerzések előkészítése zajlik. 58 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


1) 2) 3) 4)

A projekt 5 fő eleme az alábbi: A vízvezeték kiváltása a meglévő vezeték melletti nyomvonalon a Dunaparti Vízműtelep és 6-os főközlekedési út közötti szakaszon; A vízvezeték kiváltása a meglévő vezeték melletti nyomvonalon a 6-os és 7-es főközlekedési út közötti szakaszon; A vízvezeték kitakarás nélküli ún. „No Dig” technológiával történő felújítása, csőbéleléssel a 7-es főközlekedési út és az Ürmös utca között; Vízhálózatok rekonstrukciója teljes pályás burkolat helyreállítással, csomópontok felújításával:

-

Széchenyi tér és kapcsolódó utcák Kutyavári út; Ürmös utca Mecset utca

5)

Vízellátó hálózat új üzemirányító rendszerének kialakítása, a meglévő rendszer komplett cseréjével.

2.) Vízbázis védelmi feladatok A Kormány 3058/3581/1991. (XII. 9.) határozatával elfogadott rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. MEGVALÓSULÁS:

A környezetvédelmi program készítésének időpontjában a közüzemi vízvezeték hálózat hossza 347 km volt, a felülvizsgálat időpontjában már 402 km. A jövőben is terveznek erre irányuló beruházásokat a Beruházási Terv alapján. A vízbázis védelmének érdekében tett lépések:  A kommunális szennyvízszikkasztás visszaszorítása gyakori hatósági ellenőrzésekkel, bírságolással,  Zárt szennyvíztározó medencék építésére kötelezés A vízbázis védelmi feladatok tekintetében benyújtásra került a Sasvárosi Vízmű kútjai, vízműkutak védelme a KEOP-2.2.3.A/09-11 kódszámú konstrukció keretében, 125.729.000 Ft elszámolható összköltséggel. Az Érd-sasváros és érd papi földek üzemelő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” című projekthez készült 59 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. megvalósíthatósági tanulmány formai befogadása megtörtént, jelenleg a pályázat tartalmi ellenőrzése folyik. A tervezett projekt a vízbázis diagnosztikai metodika alapján lett kidolgozva, megvalósítója Érd Város Önkormányzata. Tervezett tevékenységek: 1. Archív adatok (meteorológiai, vízszint-idősorok, meglévő fúrások rétegsora), térképek, légifotók beszerzése és rendszerezése, terepbejárás. 2. Szennyezőforrások feltárása (18 db furat) akkreditált talaj- és vízmintavétellel. 3. Vízjogi létesítési és üzemelési engedélyek elkészítése. 4. A monitoring kutak kiépítése(15 db) 5. Laboratóriumi vizsgálatok, ÁVK, toxikus fémek, TPH, növényvédőszerek stb. 6. Geofizikai mérések (VESZ) összesen 220 db (AB 200, 400 és 800 m-es). 7. Tartós szivattyúzás és egymásrahatás-vizsgálatok a vízmű termelőkútjain és a figyelő kutakban. 8. Automata vízszintregisztráló műszerek telepítése (15 db) 9. A vízföldtani paraméterek meghatározása után számítógépes modellezéssel védőidom számítások végzése. 10. A biztonságba helyezési terv és a védőterületi dokumentáció kidolgozása. 11. Térinformatikai feldolgozás 12. A projekt lebonyolításával kapcsolatos feladatok: a projekt menedzsment, műszaki ellenőrzés, tájékoztatási és nyilvánossági feladatok A projekt eredményeként Érd Városában megvalósul a hosszútávon biztonságos, minőségi vízellátás műszaki és jogi követelménye. Az ipari és mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezések vízminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatása kontrollálhatóvá válik. A védőterületek a 123/1997 (VII.18) Kormányrendelet előírásainak megfelelően a védőterületek kerülnek kijelölésre.

TOVÁBBI CÉLOK

 A vízvezeték hálózat meghatározott időszakonként történő ellenőrzése  Javítási, karbantartási feladatok folyamatos elvégzése



VÍZ-2 Szennyvízcsatornák állapotának felmérése és karbantartása A szennyvízcsatornák állapotának felmérése és karbantartása program keretében 5 éves időszak alatt teljes egészében fel kell mérni a csatornák állapotát. A csatornák karbantartását évente mintegy 5 km hosszan el kell végezni. MEGVALÓSULÁS: A csatornahálózat minőségének felmérése folyamatosan történik.

VÍZ-3 Szennyvízcsatornázás folytatása, szennyvíztisztító telep bővítése A város csatornázottságának mértéke 30 %, a csatornarákötés aránya 90 %, azaz a város lakosságának közel 27 %-a vezeti csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztítóba szennyvizét. Ez az arány meglehetősen alacsony országos viszonylatban, így Érd város környezetvédelmi céljai között kiemelt prioritással rendelkezik a csatornázás mértékének, illetve a rákötés mértékének a növelése.

MEGVALÓSULÁS: A hálózat egy részének, főként a betoncsatornáknak az állapota erősen korrodált, mindenképpen rekonstrukcióra szorul. Erre irányulóan történtek fejlesztések, mind bővítés, mind kiépítettség tekintetében. Az alábbi csatornaszakaszok rekonstrukciója történt meg ezidáig: Béleléses módszerrel:  Tállya utca, Lakótelep:  Szabadság tér, Felső utca:

333 méter, átmérő 300 mm 110 m átmérő 400 mm

Új csővezetékes építése:  Ercsi út:  48 méter kőanyag, átmérő:

72 m polipropilén, átmérő 400 mm 400 mm

Kiemelt probléma a település felszín alatti vizeinek (ivóvízbázisának) veszélyeztetettsége, a csatornahálózat kiépítetlensége miatt. Kiépítettség állapota a felülvizsgálat időpontjában: 40%. A csatorna-hálózatra a háztartások 33 %-a csatlakozott rá a közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján. A teljes csatornahálózat 61 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. hossza (Érd, Diósd, Tárnok) összesen 216 km, ebből az Érden lévő hálózat 147 km hosszúságú, a bekötővezetékekkel együtt. A hálózaton működő átemelők száma Érd, Tárnok, Diósd település viszonylatában jelenleg 22, ebből Érden található 11 db. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a város pályázati úton nyert támogatást a csatornahálózat bővítésére, amellyel lehetővé válik a jelenlegi alacsony kiépítettség 100%-osra növelése. Folyamatban van egy KEOP projekt, melynek 31,355 milliárd Ft összes költségéből az Európai Unió 24,457 milliárd Ft-ot (78% ) fedez. A projekt céljai, fő tevékenységei (forrás: NFÜ honlap): A jelenleg működő érdi városi szennyvíztelep Érd, Diósd és Tárnok települések szennyvizeit fogadja. A 3 település együttes lakossága 78 966 fő volt 2007 elején. Az érintett településeken a csatornázottság igen alacsony (Érd: 23%, Diósd: 40%, Tárnok: 26%) és a jelenleg üzemelő gyűjtőhálózat műszaki állapota nem megfelelő. Csapadékos időszakban az infiltráció és a belterületi vízrendezés megoldatlansága miatt a szennyvíztisztító telepre szélsőséges határok között változó, nagy mennyiségű szennyvíz érkezik (ez időnként akár 40 %-os is lehet), amelynek kezelése üzemeltetési problémákat okoz. Ez a helyzet hosszú távon ekkora (és egyre növekvő) lakónépesség esetében nem jelenthet valódi megoldást. Az érdi központi szennyvíztisztító telep a bővítés és a rekonstrukció során összesen 15 000 m3/d névleges kapacitásra kerül kiépítésre. A meglévő teleprész névleges kapacitása 5000 m3/d, az új rész kapacitása 3 x 3333 =10 000 m3/d lesz. A vízkormányzás terhelésnek megfelelően számítógép vezérelt és bármely műtárgy után irányítható keresztben is a víz - karbantartás idejére. A nagyméretű csatornahálózat az összesen 18 vízgyűjtő területre osztás következtében legkedvezőtlenebb esetben is cca. 6 óra tartózkodási idővel elérkezik a tisztító telepre. A vízgyűjtők végén jó néhány átemelő közbenső átemelő, melyek végül 4 ágban (az Erzsébet utcai ikervezetéken) nyomják a vizet a telep mechanikai műtárgyaira. A tervek ezért a hálózatban is minőségjavító beavatkozást irányoznak elő, a nagyobb - 5 db átemelő esetén - biofilter beépítésével, a kisebb közbenső átemelő aknák zsompos fenék kialakításúak, azaz gyakorlatilag nem marad szennyvíz a ciklus után az aknákban. A tervezés leginkább a budapesti sztenderdnek megfelelő szellemben készült, összesen 322 km gravitációs gerinccsatornán mintegy 5800 db mászható akna és mintegy 3000 db tisztító nyílás épül. A tervezett fejlesztéssel a térség területén keletkező szennyvizek 95%-a kerül hosszútávon összegyűjtésre. A szennyvíztisztító telepen történt fejlesztések:  Az előülepítő felújítása, üzembe helyezése, fedése  Oldott oxigén szabályozás kialakítása  Recirkulációs kapacitás növelése 62 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


VÍZ-4 Csapadékcsatornák építése, rekonstrukciója Érd egy részén a csapadékvíz- és szennyvízelvezetés elválasztott rendszerben történik. A felszíni vízelvezetés megoldandó feladatai: A fő vízgyűjtő vízfolyások vízgyűjtő területének rendezése, bekötésük a fő vízgyűjtőbe. Megfelelő árokrendszer kialakítása azokon az ingatlanokon, ahol a felszíni vízelvezető rendszer nem megfelelő kiépítése a talaj és rétegvíz megemelkedéséhez vezethet. A meglévő árkok kiépítésének felülvizsgálata, kocsibejáróknál az átereszek megfelelőségének vizsgálata. A csapadékvíz összefolyó rácsoknál tapasztalható bűzhatás okának kivizsgálása, az illegálisan bekötött szennyvizek leválasztása. A nagyintenzitású csapadékesemények alkalmával a szennyvízcsatornák aknáin keresztül jelentős mennyiségű csapadékvíz jut a szennyvízelvezető rendszerbe, ezért ennek mérséklésére a csapadék összefolyó aknákat rendszeresen ki kell tisztítani. Megfelelő ütemtervet kell kidolgozni a csapadékvíz elvezető-rendszerek karbantartására (kaszálás, medertisztítás, szemételtávolítás). Meg kell oldani a csapadékvíz-elvezető rendszerek medertisztításából kikerülő iszapok szabályos, környezetkímélő elhelyezését. A külterületi mezei utak melletti árkok tisztítását és karbantartását, kaszálását rendszeresen biztosítani szükséges, hogy a táblákon keletkező lepelvizek az árkokba folyhassanak. MEGVALÓSULÁS:

2010. évben fejeződött be Érd-Erzsébetváros (RÁVNA) vízrendezése, amely projekt a csapadékelvezetési és belvíz okozta gondokra nyújtott hatékony és hosszútávú megoldást. A csaknem 700 milliós beruházás az Európai Unió által nyújtott támogatás és a város által biztosított önrész segítségével valósulhatott meg. Érd Erzsébetváros településrészének vízrendezése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt KMOP 3.3.1/B-2008-0028 számú, Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés című pályázat keretében biztosított 597 144 000 forintos támogatásból valósult meg. A kivitelezési munkálatokat a EG 2009. Konzorcium végezte, közreműködő szervezetként a Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. járt el. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.



A 2010 februárjában indult beruházás keretében csaknem 8551 méter hosszon épült a víz elvezetésére alkalmas burkolt árok, és csapadék csatorna, illetve 2333 méteren a talajvíz szintjét szabályozhatóvá tevő drain hálózat, valamint az Éva utca végén pedig egy átemelő került kialakításra. A kiépített csapdékcsatorna- és árokrendszernek, valamint az új vízátemelőnek köszönhetően nem jelentkeztek a korábbi vízelvezetési gondok. Az ÉrdErzsébetvárosban élőknek sem a talajvízszint növekedéséből, sem a belvízből adódó korábbi károkkal nem kell számolniuk, ami nemcsak az Erzsébetvárosi ingatlanok értékére hat kedvezően, hanem az itt élők életminőségét is javította.

VÍZ-5 Felszíni vizek védelme 1.) Érd város területének jelentős része a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 2. számú mellékelte alapján fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területen helyezkednek el, ezért mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek megkívánt védelme érdekében szükségessé válik a települések teljes körű csatornázásának megvalósítása. 2.) A felszíni vizek terhelésének csökkentésére a téli sózás nem kívánt hatásainak elkerülésére sokkal jobb megoldást nyújtanak az alternatív csúszásmentesítő anyagok. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács, és a több nemzeti parkban sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.

MEGVALÓSULÁS:

Az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény tájékoztatása szerint, Érd Megyei Jogú Város területén a téli csúszásmentesítés környezetkímélő csúszásmentesítő anyaggal történik, védve az utakat a só károsító hatásától.

TOVÁBBI CÉLOK

 Téli időszakban környezetkímélő csúszásmentesítő anyagok használata  A település csatornázottságának teljeskörűvé tétele  A csatornázás során kivágásra kerülő fák pótlása, új facsemeték telepítése


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. 4.3.4. Élővilág Élővilág célcsoporthoz tartozó programok ÉLŐ-1 ÉLŐ-2 ÉLŐ-3

Természeti területek fejlesztése, értékmegőrzés Vizes élőhelyek kialakítása, rekonstrukciója Öko és „szelíd” turizmus szervezett feltételeinek kialakítása

ÉLŐ-1 Természeti területek fejlesztése, értékmegőrzés Biztosítani és folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a turisták kizárólag az engedélyezett útvonalakat használják. Az illegális természetkárosítókkal szemben a szabálysértési eljárásokat érvényesíteni kell. Az Önkormányzat tulajdonában álló területek védelmét meg kell oldani. Az országos jelentőségű természet-megőrzési területek (az ÉrdSzázhalombattai földvár, Sánchegy és környéke, a Kakukkhegy területe) valamint a DINP Ig. illetékességi területén található „NATURA 2000: kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési” területek (Dunaártér HUDI20034: a Dunapart és a Beliczay-sziget területe, Érd Százhalombattai táblarög -HUDI20052.: a földvár, sánc, halmok, Kakukkhegy területei és Érd-Tétényi plató -HUDI20017.: a Fundokliavölgy) területein és helyi védett természeti értékek esetében kiemelt jelentőségű a folyamatos értékmegőrzés, a zavartalanság biztosítása, a rongálókkal szemben szabálysértési eljárás megindítása. A térség természeti értékeit, védett fajait bemutató bemutatóhelyek, tanösvények létesítése a védett területeken, vagy közelükben. MEGVALÓSULÁS: A természetvédelmi területeken, környező erdőkben turisták többnyire az engedélyezett útvonalakat használják. A tanösvények kialakítása (Fundokliatanösvény, Tőzike tanösvény) kifejezetten segítette ezt a folyamatot, mert tájékoztató és irányjelző táblák segítik a helyes közlekedést, valamint a tanösvények nyomvonala a már „bejáratott” ösvényekét követi, amelyekről nem térnek le a látogatók. Az illegális természetkárosítókkal szembeni szabálysértések kapcsán 2008. tavaszán feljelentést tettek az Érdi Rendőrkapitányságon a Sánc-hegyen talált bíboros kosbor (védett növényfaj) állomány szándékos rongálása, a védett növénytövek kiásása miatt. Az eljárást a rendőrség végül megszüntette, mert az elkövetőket nem sikerült felderíteni. 65 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


A növénykiásás azóta is folytatódik. Az Érdi Környezetvédő Egyesület 2010. 03. 22.én feljelentést tett a Fundoklia-völgy tábláinak megrongálása miatt, valamint Fundoklia-tanösvény 9. és 10. állomásával szemközti területen (hrsz: 4012, 4072/2, ld. mellékelt térkép) történt illegális szemétlerakások miatt. A rongálások elkövetőit nem sikerült azonosítani, az illegális szemétlerakás azonban szinte teljesen megszűnt. A szemét mennyisége jelenleg sem jelentős a korábbi állapotokhoz viszonyítva. Mint az már korábban említésre került, az érintett időszakban Érden két tanösvény létesült. A Fundoklia tanösvényt 2009 decemberében adták át, a Tőzike tanösvényt 2011 májusában. Mindkét tanösvény kialakítását Érd-Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta, valamint a Környezetvédő Egyesület irányította számos szervezet és helyi lakos részvételével. Az eldugott Fundoklia-tanösvényhez való eljutást ma már városszerte tájékoztató táblák segítik. A Fundoklia-tanösvény építését a Leyland Kft, a Tőzike tanösvény építését a Pilisi Parkerdő Zrt. Ráckevei Erdészete végezte. A Fundoklia-völgy értékeinek megóvása érdekében tett intézkedések röviden az alábbiak:  Védett terület elkerítése kősáncokkal  A védett területre bevezető utcák kősáncokkal történő lezárása, zsákutcává alakítása (Dévai u. Füzérvári u., Hargitai u., Hegyaljai u.)  Kamerarendszer kiépítése (4 db webkamera)  Rendszeres járőrözés (Polgárőrség, rendőrség)  A terület értékeinek rendszeres bemutatása a helyi médiában, szóróanyagokon és szakmai vezetéseken iskolásoknak és érdeklődőknek (Forrás: Érdi Környezetvédő Egyesület) ÉLŐ-2 Vizes élőhelyek kialakítása, rekonstrukciója Érd vizes élőhelye a Beliczay-sziget és az Érdi magaspart. Folyamatos ismeretterjesztés, melynek során az óvodától kezdve az iskolán keresztül megismertetni a lakossággal Érd természeti értékeit, nagy szerepet tulajdonítva a médiának. Javasolt a civil szervezetek bevonása Illegális hulladéklerakások megakadályozása, a terület folyamatos ellenőrzése MEGVALÓSULÁS: A Beliczay- sziget rekonstrukciója érdekében tett lépések:


Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011.    

A Beliczay-sziget lévő nem őshonos, telepített faállományának fokozatos lecserélése őshonos fafajokra. A sziget egykori mocsárrétjén kialakított papírnyáras végleges letermelése Tanösvény kialakítása a sziget területén Autós- és motorosforgalom kizárása a sziget területéről.

A vizes élőhelyek kialakításával, védelmével kapcsolatos ismeretterjesztés folyamatos. A helyi média rendszeresen tudósít a legfontosabb eseményekről és hetente mutatja be Érd érdekes, különleges növényeit és állatait. A tanösvényekről leporellók készültek, valamint 2011-ben megjelent az Érdi Környezetvédő Egyesület gondozásában a legújabb kutatások eredményeivel „Érd természeti és műemléki értékei” című kiadvány. Az ÉKE tagjai mindkét tanösvényen rendszeresen túrát vezetnek. 2010. augusztus 20-án és 2011. március 15-én, Érd Megyei Jogú Város szervezésében, az érdeklődők buszos kiránduláson jutottak el, térítésmentesen, Érd legfontosabb természeti és kulturális értékeihez. A közreműködésbe bevont civil szervezetek - Ága Boga Nagycsaládosok Érdi szervezete, - Pincetulajdonosokkal Érd Ófaluért, - Szent Mihály Alapítvány

Illegális hulladéklerakások megakadályozásának érdekében a terület folyamatos ellenőrzés alatt áll. Az ellenőrzés részben sikeres, főleg a védett területek környékén, ugyanakkor egyes peremterületeken sajnos megnőtt az illegális szemétlerakás mennyisége (Sánc-hegy, kiserdő). TOVÁBBI CÉLOK

 Gyakoribb és teljeskörű ellenőrzés bevezetése a fent említett vizesélőhelyeken, illetve természetvédelmi területeken. ÉLŐ-3 Öko- és szelíd turizmus szervezett feltételeinek kialakítása Olyan idegenforgalmi politika megfogalmazása, amely figyelembe veszi a táj, az állandó lakosok és turisták igényeit, a táj védelmének elsőbbségét szem előtt tartva. Tájvédelmi feladatok megoldása, környezet- és természetvédelmi felügyelet, különösen az erdők és a vizes élőhelyek környezetében. 67 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. Környezetbarát építkezés elősegítése, tájidegen építmények megvalósításának megakadályozása. Nem motorizált turizmus támogatása (sétáló övezetek, parkok, kerékpárutak fejlesztése, tanösvények kialakítása). MEGVALÓSULÁS: Az említett tanösvények (Fundoklia tanösvény, Tőzike tanösvény) kialakítása a turisták kényelmét maradéktalanul nem elégíti ki, ezért a további célok között érdemes megemlíteni az alábbiakat:

TOVÁBBI CÉLOK

 

Padok mielőbbi telepítése, esőház építése. A Fundoklia-téren kisebb bolt, cukrászda létesítése, ahol a látogatók és turisták vásárolhatnak.

 Az Érdi magasrakpart rekonstrukciója  Az illegálisan elhelyezett hulladékok elhelyezésének megakadályozása érdekében, javasolt lenne gyakoribb ellenőrzés, járőrözés a Sánc-hegy, Kiserdő környékén

4.3.5. Települési és épített környezet védelme Településszerkezet célcsoporthoz tartozó programok TSZ-1

Szerkezeti és szabályozási foglaltak megvalósítása

tervben

A település szerkezetének kialakításánál, fejlesztésénél minden esetben figyelembe kell venni a város történelmi múltját, szerkezetét, Érd természeti értékeit, környezetét. A kialakítandó települési szerkezet tegye szerves részévé, ne másítsa meg azt, így megmaradhat a város eredeti arculata, vonzereje. Ennek érdekében kiemelt feladat az építési engedélyezési eljárások esetében a település szerkezeti terven alapuló helyi építési szabályzat (HÉSZ) betartatása.



Védett épületek, építmények célcsoporthoz tartozó programok VÉ-1

Építészeti emlékek felújítása

A város műemlékeinek, műemlék jellegű épületeinek és építményeinek, továbbá a helyi szempontból védelemre méltó, értékes épületek rekonstrukciója vizuális környezetesztétikai szempontból is fontos. Bár a tevékenység részben környezetvédelmi célokat is szolgál, azonban külön programként elkülönítve is lebonyolítható. A 2006-ban elkészült Budafok-Tétény-Érd-Százhalombatta Dunamenti területeinek fejlesztési programja (Vallum Potentiae-Campona Program) javaslatot tesz Érd-Ófaluban kiépült és mára már erősen pusztulásnak indult présházas pincesor megmentésére és az idegenforgalomba való bekapcsolásra.

MEGVALÓSULÁS:

A Vallum-Potentiae-Campona program megvalósítására ez idáig nem került sor. Az ófalusi présházas pincesor vonatkozásában a tulajdoni viszonyok rendezésében történt előrelépés. A területet fejleszteni kívánó tulajdonosok létrehozták a Pincetulajdonosok Egyesülete elnevezésű szervezetet. Kezdeményezés indult arra vonatkozóan, hogy a területre egy részletesebb szabályozási terv készülhessen (amely pl.: foglalkozik a foghíjak kezelése, mai elvárásoknak megfelelő présházak).

TOVÁBBI CÉLOK

 Kiemelt feladat az építési engedélyezési eljárások esetében a település szerkezeti terven alapuló helyi építési szabályzat (HÉSZ) betartatása.

4.3.6. Zöldterületek, településökológiai adottságok javítása Zöldterületek, településökológia célcsoporthoz tartozó programok ZÖLD-1 ZÖLD-2 ZÖLD-3

Parkosítás, zöld felület növelés és karbantartás Egyedi fák, fasorok védelme Településszépítési programok lebonyolítása



ZÖLD-1 Parkosítás, zöldfelület növelés és karbantartás A zöldfelületek fenntartása érdekében javasolt volt fenntartási és kezelési ütemtervek, illetve előírások összeállítása, különösen a helyi védelem alatt álló területrészek vonatkozásában. A sűrűn lakott belvárosi területeken a parkosítás az elöregedett fák cseréje, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolása és nyírását, továbbá a nagyobb virág felületek kialakítása, köztéri berendezések fenntartása, játszóterek felújítása jelenti.

MEGVALÓSULÁS: Az Érdi Városfejlesztési Kft Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdona. Az Önkormányzat pályázati dokumentációt nyújtott be a KMOP-5.2.1/B-2f2009-0003 kódszámmal a „Funkcióbővítő rehabilitáció: Pest megyei településközpontok fejlesztése - Integrált településfejlesztés Pest megyében” c. kétfordulós pályázatra. A benyújtott pályázat címe: Érd MJV városközponti akcióterülete attraktivitásának valamint funkcionális működésének fejlesztése - volt. A pályázat elfogadását követően a Támogatási Szerződés 2010. február 26.-án került aláírásra. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 125/2009. (IV. 29.) KGY. határozatával megbízta az Érdi Városfejlesztési Kft-t a projekt megvalósításával összefüggő projektmenedzsment feladatok ellátásával. 2010. év nyarán a volt érdligeti strand helyén lévő közpark felújításra került, játszótér és dísztó létesült, rendezett, szép környezetet kialakítva. Szintén 2010. év nyarán elkészült egy új Penny Áruház mellett egy új játszótér, rendezett zöldfelülettel. A városközpontban a városközponti fejlesztés keretében kialakításra került egy városi sétány és új zöldfelületek. A Bem téren fakoppos vizsgálat történt 4 db idős, értékes tölgyfára vonatkozóan veszélyességük megállapítása érdekében. 2009. évben a Szászrégen téren kialakításra került egy új játszótér, és 2010. évben egy szép parkosított felület, körülötte köztér létesült. A zöldfelület-karbantartást folyamatosan végzi az Érdi Közterület Fenntartó Intézmény (ÉKFI).



ZÖLD-2 Egyedi fák, fasorok védelme Elsődleges a helyi védelem alatt álló fás területek, különálló fák (Berza-kert, Czabaikert, Érdi tölgyfa) gondozása. MEGVALÓSULÁS:

2009. évben született az egyes a magáningatlanon található fás szárú növények védelméről szóló rendelet (63/2009.(X.16. sz.) KGY rendelet). Az Érdi Környezetvédő Egyesület a „ZöldÉRD” program keretében, a helyi lakosok bevonásával adatgyűjtést szervezett az Érd értékes zöld pontjait (fáit, fasorait) összefoglaló adatbázis összeállításához. A térképmelléklettel ellátott adatbázis eddig 73 „zöldpontot” tartalmaz, közülük 39 helyi védelemre javasolt. ZÖLD-3 Településszépészeti programok A város arculatának színesebbé tétele, valamint a lakosságnak a környezetvédelmi kérdésekbe történő bevonása érdekében településszépítő programok indítása, illetve folytatása szükséges. Ennek során tiszta, virágos, egészséges városok mozgalmához való csatlakozás, illetve saját kezdeményezésű programok, versenyek meghirdetése a versenyzők megfelelő támogatásával biztosítandó.

MEGVALÓSULÁS: Az előző években létrejött Virágos Érd ötletét felkarolva az Érdi Környezetvédő Egyesület, arra gondolt, hogy a lakosság ne csak a magánterületükön lévő kerteket ápolja, hanem az utcákat, tereket, lakóhelyük környezetét is. Az érdi Környezetvédő Egyesület ezek alapján 2011-ben meghirdette a Virágos Érd, virágzó kertek, utcák mozgalmat a Szent István-terv keretében. Az egyesület gazdaboltok, virágkertészetek és más vállalkozók felajánlásait is várja.



TOVÁBBI CÉLOK

 Javaslat Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelete, és a mellékletét képező SZT-1 jelű Szabályozási Terv módosításának kezdeményezése tartalmaz a zöldterület övezetre vonatkozóan előírásokat, melyek részben a zöldterületek védelmét szolgálják, illetve a táji és természeti értékek védelmére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. A rendeletből a zöldterületek védelmére vonatkozóan az alábbiakban ismertetünk néhány kiemelt fontosságú bekezdést: „Táji és természeti értékek védelme 13. § Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény a) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken, b) az ökológiai hálózat övezeteiben, c) közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000 területek), d) erdőterületeken, nem létesíthető. (2) Érd közigazgatási területén – a Különleges Mezőgazdasági üzemi területeket kivéve – szélerőmű, szélerőműpark nem létesíthető. (3) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell. (4) Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetők. (5) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes mezőgazdasági területek egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét meg kell őrizni. (6) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására. Az inváziós fa- és cserjefajok alkalmazása kerülendő (ld. 7. sz. függelék 3. pont) (7) A Duna árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.” (1)

„Zöldterületek (Z) 34. § (1)

Zöldterület a Szabályozási Terven Z jellel növényzettel fedett közterület.

szabályozott

jellemzően



(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7) (8) (9)

(10) a)

b) c)

d)

e)

f)

A Z-0 jellel szabályozott zöldterület területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak. A Z-1 jellel szabályozott zöldterület területén a (2)-es bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő a szabadidő eltöltését a játékot, a sportolást szolgáló épületek továbbá vendéglátó épület helyezhetők el. A Z-2 jelű városi szintű közpark területén a (2) és a (3) bekezdés szerinti építmények, továbbá közösségi szórakoztató épület (rendezvényközpont) vendéglátó épület, sportépítmény és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. A Z-1, Z-2 jelű övezet területének legfeljebb 2 %-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, a Z-1 övezetben legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, a Z-2 övezetben legfeljebb 6 méter építménymagassággal alakíthatók ki. A Z-0, Z-1 jelű zöldterület legalább 50%-át, a Z-2 jelű zöldterület legalább 70%-át biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell fenntartani illetve kialakítani. Közpark létesítése, teljes felújítása vagy átalakítása kertépítészeti terv alapján történhet. A Zke jelű kegyeleti park övezetében a kegyeleti park funkciójához illeszkedő műtárgyak alakíthatók ki. A Fundoklia-völgy Z-0 jelű övezetében csak sétaút (tanösvény) és pihenőhely valamint a 4144 hrsz-ú telken a tanösvény jellegével harmonizáló fa esőház alakítható ki. a z-vk jelű övezet (városközponti fásított sétány, köztér) előírásai az övezet telkén a pihenést szolgáló berendezések-építmények (pad, pergola, szökőkút, szobor, térplasztika, kerékpártároló, stb.) helyezhetők el. A sétány burkolt felülete kizárólag természetes kő vagy térkő elemekből készíthető. A terek megvilágítása egységes világítótestekkel és lámpaoszlopokkal lehetséges. Az Alsó és Felső utcában terepszint alatt mélygarázs létesíthető. A mélygarázs felett a kialakítandó fás zöldfelületek számára legalább 0,4 m földtakarás kötelező. Az övezet területén épület nem helyezhető el (a mélygarázsok kijáratainak kivételével). Az övezetben meglévő épület (Helytörténeti Gyűjtemény) felújítható, de bővítése nem lehetséges. Az Alsó és Felső utcai köztereket legalább 20%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani, a mélyparkoló fölötti sétányon is legalább 20%-os növényzeti fedettség biztosítandó. Az Alsó utcai harangot meg kell tartani. A Vt-t övezet területén és az Alsó utcában található patak tájépítészeti feltárását, térbe illesztését biztosítani kell. Csobogó, szökőkút, egyéb vízfelületek elhelyezését biztosítani kell. „



TOVÁBBI CÉLOK

 A ZöldÉRD adatbázis bővítése: a település további, védelemre érdemes zöld felületeinek felmérése és a legértékesebbek helyi oltalom alá helyezésének kezdeményezése.  Fontos lenne a város számos, részben középületek melletti vadgesztenyefájának a precíz, kétszeri lepermetezése az aknázómolyok ellen április vége-május közepe közötti időszakban. A károsítás miatt a város vadgesztenyefái már nyár közepére elvesztik lombjuk legnagyobb hányadát.  Kiemelt feladat, hogy a város szennyvízcsatornázásának befejezését követően a felbontások során kivágásra kerülő fákat pótolni szükséges, illetve új facsemeték telepítését szükségesnek tartjuk elvégezni.

4.3.7. Közlekedésszervezés Közlekedésszervezés célcsoporthoz tartozó programok KÖZ-1 KÖZ-3

Forgalomszervezés Úthálózat fejlesztése

KÖZ-1 Forgalomszervezés További a forgalomszervezésre vonatkozó javaslatok: Forgalommentes övezetek, sétálóutcák kialakítása; Az autósok számára egyértelmű tábla-, és információs rendszer kialakítása szükséges, arra nézve, hogyan kerülhetik el a városközpontot, védendő létesítményeket. Ennek eredményeképpen csökkenthető lenne az átmenő forgalom városközpontba jutása; Szükség lenne a forgalmi lámpák összehangolására; Valamennyi keskeny utcában a 30 km/h-ás sebességkorlátozás, valamint a biztonságos közlekedés érdekében a keskeny utcákban az egyoldalú parkolás bevezetése; Tömegközlekedés fejlesztése. MEGVALÓSULÁS:

2010. évben lakó-pihenő övezet került kialakításra a Szajkó-Páva-CsalogányFehérvári-Pintyőke-Fácán utcák által határolt területen. 74 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


Az M6 és M7 autópályák elkészültével a közlekedési táblarendszer egyértelműen csökkenteni fogja az átmenő forgalom városközpontba jutásának lehetőségét. A forgalomirányító jelzőlámpák összehangolatlanságára utaló forgalomtorlódás általában nem tapasztalható. A Bem tér környékén az M7 autópályára fel és lehajtó forgalom a reggeli és délutáni csúcsidőben okozhat torlódást.

TOVÁBBI CÉLOK

 A csatornázás befejezése után további területek forgalommentes lakó-pihenő övezetbe történő bevonása, sétálóutcák kialakítása.  Iparos utca-Törökbálinti út csomópontjában lévő körforgalom kiépítése, és az M7 autópálya bővítése.  Szilárdburkolatú útszakaszok építése, majd sebességkorlátozás bevezetése a szűkebb utcák tekintetében.  Tömegközlekedés fejlesztése

KÖZ-3 Úthálózat fejlesztése A várost átszelő országos közlekedési hálózat minden elemének megvalósítása, az M6 autópálya hátralévő szakaszának és csomópontjainak kiépítése, a város belterületét érintő átmenő forgalom csillapítása. Továbbá szükség lenne egy gyűjtőútra, amely az M6 autópálya és a Duna között biztosítani tudná az egyes fejlesztési területek közötti közvetlen kapcsolatot. Kiemelt védelmet igénylő létesítmények lennének a Tüdőgondozó, az oktatási intézmények. Ezek egy részét (Móra Ferenc Általános Iskola, Érdligeti Általános Iskola Túr utcai telephelye) jelenleg még nem éri veszélyes mértékű környezeti zajterhelés. Ezzel szemben azonban számos oktatási intézmény a jelentős forgalmú úthálózat mentén található. Ilyenek például a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Érdligeti Általános Iskola, Kós Károly Szakképző Iskola. A fő- és forgalmi, valamint a gyűjtőutak forgalma határértéket meghaladó zajjal terheli ezen iskolákat. További megoldást jelentene a városon átmenő kerékpárutak létesítése. Érd településszerkezeti tervében szereplő kerékpárút a Duna-menti védőgáton keresztülhaladva ér el az Ófalu közepéig, majd a Kakukk hegyen keresztül a Sánc hegy mögött haladva éri el Százhalombatta területét. Javasoljuk további kerékpárutak létesítését, melyek az egész város területét körülölelik, csökkentve ezáltal a 75 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. gépjárműforgalmat. További célkitűzés lehet a város lakosságának körében a kerékpáron való közlekedés népszerűsítése.

MEGVALÓSULÁS:

2011. áprilisában az Önkormányzat benyújtotta az „Érd Megyei Jogú Város integrált közösségi közlekedésének fejlesztése Megvalósíthatósági Tanulmány” című, KÖZOP5.5.0-09-11-2011-0004 azonosító számú projektjavaslatot: “A projekt célja az érdi elővárosi intermodális csomópont (Érd-alsó) és további 4 elővárosi állomás együttes fogadókészségének fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, valamint a MÁV elővárosi szolgáltatás fejlesztési kihasználásának feltárása. Vizsgálja Érden – térségi kapcsolódással – az új városi forgalom céljainak megfelelő midibusz hálózat felállítását is. A cél olyan egységes, integrált hálózatfejlesztés, mely a közelmúltban épített Érd-alsó intermodális csomópont, valamint az elővárosi vasút eddig nyújtott előnyeit kihasználva, Érd mind az öt vasútállomásán biztosítja az utas kapcsolatot.” Jelenleg a projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárások előkészítése, illetve lebonyolítása zajlik. A benyújtott projektjavaslat további céljait 2.4. fejezetben ismertettük.

TOVÁBBI CÉLOK

 Városon átmenő kerékpárutak létesítése  Város lakosságának körében a kerékpáron való közlekedés népszerűsítése.



4.3.8. Felhagyott ipari és egyéb területek rehabilitációja Felhagyott ipari és egyéb területek célcsoporthoz tartozó programok REHAB-1 REHAB-2

Felhagyott iparterületek, bányák rendezése Felhagyott üzemi területek környezetvédelmi felülvizsgálata

REHAB-1 Felhagyott iparterületek, bányák rendezése A felhagyott iparterületek rekultivációja kapcsán megvizsgálandó a további hasznosítás módja, melynek lehetséges megoldásai: felhagyott iparterületek, bányák területrendezése, szabadidős tevékenység, sport és kulturális tevékenységek céljára alkalmas átalakítása, átadása a felsorolt célú és jellegű üzemeltetésre, „barna mezős” beruházási övezet kialakítása. MEGVALÓSULÁS:

Egyes esetekben kártalanítási eljárás van folyamatban. Kezdeményezések indultak részletesebb szabályozási terv elkészítésére, amely a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokat részletesen figyelembe veszi, és esetlegesen a rekreáció irányába is hathat. Felhagyott, ipari jellegű területek találhatóak még a Budafoki út mentén, ezekkel kapcsolatos előrelépésről nincs információ.

REHAB-2 Felhagyott üzemi területek környezetvédelmi felülvizsgálata Az illetékes hatóságokkal egyeztetve az iparterületek környezetvédelmi jellegű felülvizsgálatát el kell végezni a felhagyott iparterületek esetében. A felülvizsgálatok célja az érintett területeken a környezeti tényezők állapotának részletes vizsgálata, intézkedések megalapozása a környezetterhelés csökkentése érdekében, az esetleges szennyezések feltárása, kármenetesítése. MEGVALÓSULÁS: Szóbeli információk alapján kérmentesítési folyamatok nem történtek a települési közigazgatási területén. Kiemelhető a szilárd települési hulladéklerakó rekultivációs 77 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. munkáinak folytatása. A felhagyott üzemi iparterületek környezeti állapotvizsgálatáról, rehabilitációs munkálatok megkezdéséről nincsenek információk.

TOVÁBBI CÉLOK

 A felhagyott üzemi területek környezeti állapotfelmérése.  Esetleges szennyezések (tevékenységre jellemző) felmérése, beavatkozási tervek elkészítése.

műszaki

4.3.9. Városkép arculatfejlesztés A városkép arculatfejlesztés célcsoporthoz tartozó programok VK-2 VK-3

Tájidegen területek városképbe illesztése Közterületek tisztasága

VK-1 Tájidegen területek városképbe illesztése Az épületek, építmények jelenlegi arculata illeszkedjen a város rendezettségéhez. Fel kell térképezni az elhanyagolt és megjelenésükben zavaró épületeket, épületegyütteseket, telephelyeket. Az épületek városképbe illesztésével, szükség esetén elbontásával, megfelelő takaró növényzettelepítéssel, kerítésekkel izolálni kell a városképet rontó területeket.

MEGVALÓSULÁS: Folyamatban, anyagi forrásokhoz mérten napirenden lévő projektelem. VK-2 Közterületek tisztasága A közterületek tisztasága érdekében az utcai hulladékgyűjtő edényzetek számának növelése, indokolt. A parkokban a zöldhulladék folyamatos összegyűjtését különösen levélhullás idején meg kell szervezni. Ugyancsak meg kell szervezni az egyéb módokon összegyűjtött hulladékok elszállítását.



A város arculatának megítélése szempontjából az útpadkákat, árkokat rendszeren kaszálni kell, a szemétgyűjtést meg kell szervezni. A HULL-4 programpontnak megfelelően az illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni. MEGVALÓSULÁS:

Az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény, a hatályos Alapító Okirata szerint, gondoskodik a város közterületein keletkezett hulladékok elszállításáról, illetve tisztántartásáról.

TOVÁBBI CÉLOK

 A közterületek tisztántartása érdekében további utcai hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezése  Szemétszedési akciók szervezése évente több alkalommal  A rendezett városkép fenntartása érdekében az árkok, útpadkák rendszeres kaszálása

4.4.

Önállóan kezelt hatótényezők

4.4.1. Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás célcsoporthoz tartozó programok HULL-1 HULL-2 HULL-3 HULL-4

Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Korszerű hulladékgyűjtés bevezetése Illegális lerakóhelyek megszűntetése

HULL-1 Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata A hulladékgazdálkodási törvény a hulladékgazdálkodás szervezése keretében a települési önkormányzatok számára kötelezővé tette települési hulladékgazdálkodási tervek elkészítését. A törvényi előírások teljesítése érdekében Érd Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási tervét a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Osztály 2004 októberében elkészítette. Az elkészült tervet a Képviselő Testület a 34/2004. (XI. 02.) ÖK. számú rendeletében fogadta el. 79 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § (1.) bekezdése alapján: „A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról.” A hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatát, a terv készítése óta eltelt időszakról szóló beszámolót a jogszabályoknak való megfelelés érdekében záros határidőn belül el kell készíteni.

MEGVALÓSULÁS: A hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata, aktualizálása 2009. év júniusában elkészült, amelyet Érd Város Önkormányzata 83/2009. számú helyi rendeletével elfogadott. HULL-2 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése A korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése az alábbiakat foglalja magában: korszerű hulladékgyűjtés bevezetése, különös tekintettel a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítésére; jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartási rendszer bevezetése és üzemeltetése; ismeretterjesztés, szemléletformálás. MEGVALÓSULÁS:

A felülvizsgálat időpontjában is folyik a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése és folyamatos fejlesztése TOVÁBBI CÉLOK

 Azon célok végrehajtása, megvalósításra

amelyek

a

felülvizsgálatig

nem

kerültek

HULL-3 Korszerű hulladékgyűjtés bevezetése A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése Jelenleg a településen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok becsült száma 63 000 fő. A településen szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: 2010-ig a teljes lakosság bekapcsolása. 80 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. A felsorolt célok elérése érdekében a város területén az alábbi gyűjtőedényzetfejlesztést kell megvalósítani: Az utcai gyűjtőedényzet számának növelését meg kell oldani. A jelenlegi 80 db-ot városképileg elfogadott formájú edényzettel kell növelni, melyeket a település frekventált területein kell kihelyezni. Javasolt darabszám további 80 db. A jogszabályi normák alapján 1 000 lakosonként 1 db négy rekeszes gyűjtőszigetet kell kialakítani, ez 60 db gyűjtőszigetet jelent (jelenleg 41 db hulladéksziget működik előírásszerűen). A szállítórendszer jelenlegi szállítási útvonalainak teljesítményoptimalizálása megtörtént, ezen változtatni nem indokolt, a bekapcsolandó területek szállítási útvonalát (külterület) teljesítmény optimalizálásával kell megoldani úgy, hogy a gyűjtőkörzetek a leghatékonyabb módon alakuljanak ki. A szállítóeszközök korszerűsítésével fel kell újítani, és tovább kell fejleszteni a jelenleg üzemelő gépparkot. A lerakással, vagy egyéb módon ártalmatlanítható lakossági kommunális hulladékokat a településről el kell szállítani. Ennek érdekében a települési kommunális szilárd hulladék kezelését (ártalmatlanítását, v. hasznosítását) régiós hulladékgazdálkodási rendszer keretében kell megoldani. A lakossági veszélyes hulladékok begyűjtésére 1 db speciális jármű üzembe állítása javasolt a szállítójárművek folyamatos korszerűsítése mellett.

MEGVALÓSULÁS:

2010. évben a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma Érden: 64.500 főre növekedett. Jelenleg a város területén 44 db, többnyire 4 frakciós hulladéksziget működik. Rendszeresen rendeznek önkéntes hulladékgyűjtési akciókat, példa erre a 2011. év áprilisában megvalósult városi hulladékgyűjtési akció, amely az Önkormányzat közreműködésével valósult meg. Az Érd - parkvárosi lakosok, több mint 50 fővel vettek részt az önkéntes hulladékgyűjtési akcióban. Az országos tiszta Magyarországért mozgalom során a TeSzedd akció szintén jelentős sikereket hozott a hulladékmentesítési programban.

TOVÁBBI CÉLOK

 A hulladékgyűjtő szigetek számának további növelése, úgy, hogy a jogszabályi előírások alapján kb. 1000 lakosra egy szelektív sziget jusson. Ez további 20 sziget telepítését jelenti. 81 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011.  A biohulladék elkülönített kezelésének megoldása (komposztáló és biogáz üzemek létesítése).  Lehetőség szerint foglalkozni kell a "háztól-házig„ gyűjtés bevezetésével is. Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített gyűjtése A tervezési területen növelni kell: a kerti és közterületi zöldhulladék, valamint a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását, A felsorolt célokon túl ösztönözni kell a hulladékok újrahasznosítását támogató technológiák bevezetését, mint pl. útépítési célokra inert hulladékok felhasználása, vagy műanyag hulladékból fröccsöntésre alkalmas granulátum előállítása, majd műanyag termékek gyártása. TOVÁBBI CÉLOK

 A házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása, valamint az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése.  A zöldhulladék elszállításának gyakoribbá tétele és teljeskörűvé tétele a településen  A lakossági szervízhálózat, az újra-használható alkatrészek előkészítésének és felhasználásának bővítése.  "Háztól-házig" szelektív gyűjtés lehetőségének vizsgálata A szükséges nyilvántartási rendszerek bevezetése A hulladékgazdálkodási adatok országos szintű gyűjtése és nyilvántartása céljából lépett 2004. január 1.-én hatályba az adatszolgáltatásra vonatkozó 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. A rendelet a városi hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez szükséges operatív információs rendszer kialakításának kereteit is megadja. Így a legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat-nyilvántartási és szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni, illetve hatékony szoftver beszerzése, vagy kidolgozása. A közszolgáltatótól mérési adatokkal alátámasztva kell bekérni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését. Tudatformálás, nevelés Meg kell valósítani az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósításának eszközeit és tervét, melybe javasolt a civil szervezetek bevonása az alábbiak szerint: Szükséges a lakosság évenkénti legalább egyszeri tájékoztatása a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében. Az iskolai és óvodai tananyagba be kell építeni a helyspecifikus ismeretek oktatását. 82 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. A szelektív hulladékgyűjtés előnyeit népszerűsítő akciókat kell szervezni. Lakossági ismeretterjesztő kiadványok terjesztése. Őszi és téli társadalmi kampányok megszervezése. MEGVALÓSULÁS: A Teleki Sámuel Általános iskola 2006-ban nyerte el először az ÖKO-iskola címet. Az iskola vezetés folyamatos célja a környezettudatos gondolkodásra való nevelés, és a környezettudatos viselkedésre való ösztönzés. E cél érdekében számos intézkedést tettek és a jövőre nézve is meghatároztak újabb célprogramokat. A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium vezetői szintén kidolgozták saját környezetvédelmi stratégiájukat, amelynek végrehajtásán jelenleg is dolgoznak, valamint újabb cselekvési program kidolgozását tűzték ki célul.

TOVÁBBI CÉLOK

 

A város területén lévő minden oktatási intézményben környezetvédelmi stratégia kidolgozása, környezetvédelmi célok meghatározása Környezetvédelem, mint tudomány, népszerűsítése

HULL-4 Illegális hulladéklerakások felszámolása, rekultiválása Fokozott, és folyamatos ellenőrzéssel meg kell akadályozni az illegális lerakásokat. Szankcionálni kell (jegyzői hatáskör) az elhagyott hulladékok tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát. Megfelelő költségvetési keret elkülönítése ajánlott. MEGVALÓSULÁS: Tárnok Község települési nem veszélyes szilárd hulladéklerakó rekultivációja jelenleg a megvalósítás szakaszában tart. 2008. év júliusában megkezdődött a hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, valamint elkészült a rekultivációs engedélyezési terve, aztán 2009-ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott ki a Tárnok 063/7 és 063/8 hrsz-ú hulladék lerakó lezárására és utógondozására vonatkozóan.



TOVÁBBI CÉLOK

 Az újonnan feltárt hulladéklerakók felszámolása és rekultivációja, pályázat útján történő végrehajtása

4.4.2. Zajvédelem Zajvédelem célcsoporthoz tartozó program ZAJ-1 ZAJ-2

Közlekedési zaj csökkentése Szolgáltatási zaj csökkentése

ZAJ-1 Közlekedési zaj csökkentése A belváros autóforgalmának folyamatos csökkentésével és forgalomszervezési intézkedésekkel biztosítható a közlekedési zajjal legjobban érintett utcák mentesítése. A további, jelentős forgalmi zajjal terhelt területek esetében felül kell vizsgálni azok funkcióváltási lehetőségét annak érdekében, hogy a kevésbé érzékeny, szolgáltató létesítményekkel történő árnyékolással mérsékelni lehessen a zajterhelést. Az önkormányzati tulajdonú épületek esetében a forgalmas útszakaszok mentén a környezeti zajterhelési határérték túllépés kompenzálására a meglévő, és megmaradó (lakó) épületek homlokzati szerkezeti elemeinek felújításával, a nyílászárók fokozott hanggátlásúvá történő átalakításával kell biztosítani a belső téri zajterhelési határértékek teljesülését. Csendes övezeteket kell kialakítani a rendeltetése miatt a zaj ellen fokozott védelmet igénylő egészségügyi és oktatási, művelődési létesítmények környezetében. Ilyen kiemelt védelmet igénylő létesítmények lennének a Tüdőgondozó, az oktatási intézmények. Ezek egy részét (Móra Ferenc Általános Iskola, Érdligeti Általános Iskola Túr utcai telephelye) jelenleg még nem éri veszélyes mértékű környezeti zajterhelés. Ezzel szemben azonban számos oktatási intézmény a jelentős forgalmú úthálózat mentén található. Ilyenek például a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Érdligeti Általános Iskola, Kós Károly Szakképző iskola. A fő- és forgalmi, valamint a gyűjtőutak forgalma határértéket meghaladó zajjal terheli ezen iskolákat. A vasúti zajhatás csökkentése érdekében hanggátló falak létesítése szükséges a vasútvonal mentén. 84 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


MEGVALÓSULÁS:

A város területén áthaladó mindkét vasútvonal mentén lévő zajvédőfal építése, illetve korszerűsítése jelenleg is folyamatban van. ZAJ-2 Szolgáltatási zaj csökkentése A zaj-és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló –a 33/2005. (IX. 20.) önkormányzati rendelettel módosított 22/2000. (V. 22.) Önkormányzati– rendelet szabályozza a szolgáltatás általi zajkibocsátás mértékét. Ennek betartatása az Önkormányzat feladata. MEGVALÓSULÁS: Ezen célkitűzéssel kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre információk.

TOVÁBBI CÉLOK

 A 100 000 főnél népesebb városokra 2012. június 30-ig stratégiai zajtérkép és 2013. július 18-ig intézkedési terv készítése, valamint ezek szükség szerinti, de legalább ötévenkénti felülvizsgálata.  Az intézkedési tervek megvalósítása elsősorban azokon a sűrűn lakott területeken, ahol a zajterhelés 75 dB-nél magasabb.  Zajcsökkentést célzó intézkedések megtétele a 100 000 főnél kisebb népességű településeken.  A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása (pl. csendes övezet, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölése; zajkibocsátási határérték megállapítása, ellenőrzése).  A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása.



A program megvalósításához szükséges intézményi tevékenységek

4.5.

Intézményi tevékenységek INT-1 INT-2 INT-3 INT-4 INT-5

Környezetvédelmi rendeletek megalkotása Környezetvédelmi alap pénzeszközeinek biztosítása Környezetvédelemmel, környezet egészségüggyel kapcsolatos adatok összegyűjtése és értékelése Környezettudatos nevelési módszerek elterjesztése Természeti, környezeti és helyi értékek bemutatása

TOVÁBBI CÉLOK



A célok megvalósítására kezdeményezések történtek, operatív végrehajtási programok előkészítése folyamatban van.  Az INT-1 – INT-5 feladatok realizálása továbbra is célelőirányzat.

4.6.

Térségi kapcsolatok Kistérségi programok KT-1

Társulási programok

MEGVALÓSULÁS:

A főváros kapujában fekvő Érdi kistérség mind földrajzi, mind közlekedési helyzetét kihasználva, fejlett gazdasággal és növekvő népességgel bíró térség, mely a szükségleteket teljes körűen kielégítő intézményi és infrastrukturális rendszerre alapozva lakosságának fenntartható magas életminőséget, a térségben működő vállalkozásoknak és a befektetőknek versenyképes üzleti környezetet nyújt, valamint a Duna-mente természeti és táji potenciáljával hatékonyan élve, rekreációs és idegenforgalmi szerepe is bővül. A stratégiai cél eléréséhez olyan horizontális elvek kerültek meghatározásra, amelyek a stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően 86 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. változó mértékű, ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. Az elvek érvényesítésével a program maximálisan törekszik az EU fejlesztési prioritásokhoz történő igazodáshoz, amely a 2007-2013-as programozási időszakban elősegíti a sikeres pályázati szereplést. Az Érdi kistérség területfejlesztési koncepciójának célrendszere  A kistérség infrastrukturális színvonalának és ellátottságának fejlesztése, a térségi együttműködésből adódó előnyökkel  A közintézményi szolgáltatások elérhetőbbé tétele, a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási háttere javítása  A kistérség versenyképessé tétele, fenntartható, több lábon álló gazdaság kialakítása  Regionális programok R-1 R-2

Társulási programok Ökocentrum kialakítás

A programok előkészítésénél az érintett szaktárcákkal történő konzultációt javasoljuk, melynek eredményeként a térségi kapcsolatok eredményeként lehet a konkrét programokat kialakítani.

MEGVALÓSULÁS: Folyamatban. A Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján cselekvési programok előkészítése 2012 év elejére várhatóak.

TOVÁBBI CÉLOK



Cselekvési program létrehozása.



4.7

Környezeti nevelés, oktatás

A környezeti nevelésben és oktatásban eddig megvalósult előrelépések MEGVALÓSULÁS: Teleki Sámuel Általános Iskola Az iskola 2006-ban nyerte el először az ÖKO-iskola címet. folyamatos cél a környezettudatos gondolkodás, viselkedés.

Mindennapjaikban

A környezettudatos gondolkodás megvalósításért tett intézkedések széleskörűvé tétele, hagyományok megőrzése, feladatok végrehajtása: Évente két - három alkalommal hulladékgyűjtés szervezése az iskola tágabb környezetében. Állandó elemgyűjtő konténer kihelyezése, ahova a tanulókon kívüli személyek is hozhatnak veszélyes hulladékot. Szelektív hulladékgyűjtés és szelektív hulladékgyűjtő sziget működtetése az iskola területén. Az iskola vásárolt egy Diákönkormányzat működtet

műanyagflakon

zsugorítót,

amelyet

a

Évente két alkalommal – szülők bevonásával – parkosítási akció szervezése. „A legszebb tanterem, a legápoltabb udvarrész verseny” meghirdetése Az SZMK, iskolavédőnő bevonásával egészséges életmód vetélkedő szervezése évi két alkalommal Versenyek, kirándulások szervezése a környezetvédelemmel kapcsolatosan (Madarak-fák napja, Víz világnapja, Föld napja), A „zöldsportok” keretében gyalogtúrák, kerékpártúrák szervezése, Folyamatos madár megfigyelés és madárvédelem Az erdei iskola programjaiban kiemelt szerepet kap a természetvédelmi területek megismerése, védelme 6 db komposztáló készült el alapítványi segítséggel Újrahasznosított papírok használata Fenntarthatóságra neveléssel foglalkozó oktatási programok megrendezése, amelyek beépültek az órák anyagába: Szitakötő program és a VEOLIA program, 88 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]


A tanulók és családjaik rendszeres részvétele az egyéb szervezetek által meghirdetett természetvédelmi, környezetszépítési programokon. Az iskola vállalásai az elkövetkezendő két évre vonatkozóan:  Fenntarthatóságra neveléshez kapcsolódó projekthét megrendezése  Komposztáló folyamatos üzemeltetése  Fenntarthatóságra nevelés területén pedagógus-továbbképzésen való részvétel. Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium környezetvédelmi stratégiája

Évente 2 papírgyűjtés Egész évben szelektív elemgyűjtés Műanyagpalack gyűjtés Mozgás- Egészség- Környezet témahéten: Környezetvédelmi feladatok, az egészséges életmód vetélkedő keretein belül Moduláris oktatás: Megújuló energiaforrások Parlagfű gyűjtés Iskolán kívül: Fundoklia-völgy takarításában való részvétel Víz világnapi programon való részvétel Vízmű szervezésében

TOVÁBBI CÉLOK

 A környezeti nevelés, szemléletformálás megvalósítása az élethosszig tartó tanulás teljes folyamatában.  Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások térnyerése.  A környezeti információkat biztosító rendszerek fejlesztése, az információk hatékonyabb terjesztése.  Az iskolák működtetésében a környezettudatos szemlélet és gyakorlat erősítése  A környezettudatosság és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek erőteljesebb megjelenítése az oktatási segédanyagokban; a környezet iránt felelős magatartást kialakító, tapasztalatokat és ismereteket nyújtó, valamint készségeket fejlesztő tevékenységek erősítése az oktatási-nevelési folyamatban. 89 Ipolyvíz Kft. 3100 Salgótarján, Irinyi J. út 6 Tel/fax: 32/422-494 e-mail: [email protected]

Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011.  Meglévő programok fenntartása és kiterjesztése (Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és Erdei Iskola Program, GLOBE, BISEL, Duna Ismerettár).  Az iskolák és helyi közösségek, szülők együttműködésének erősítése a környezeti nevelés által elért eredmények fenntartása érdekében. Az Önkormányzat feladata Nevelési-oktatási intézményekben folyó egészség- és környezeti nevelési törekvések, valamint a környezettudatos működés ösztönzése, támogatása. Oktatási intézmények feladatai: Környezeti nevelési és oktatási koncepció kidolgozása és érvényesítése a működés során. Az iskolák működésének környezetközpontúvá tétele (pl. energia- és vízhasználat mérséklése, a felhasznált eszközök és anyagok körében a hasznosítottak arányának növelése, az iskolai büfékben árusított termékek körében az egészséges, organikus gazdálkodásból származók, hulladékszegények arányának növelése). Lakosság, társadalmi szervezetek feladatai: Az iskolák és a szülők együttműködésének elősegítése, ösztönzése a környezeti nevelés terén.



5.

ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLAT

Érd Megyei Jogú Város budapesti agglomerációban, Pest megyében fekszik. A település 1978 óta város, 2006 óta megyei jogú város. A város regionális szerepe és természeti adottságai, mind-mind a környezetvédelem prioritását indokolják. A település első környezetvédelmi programja – eleget téve a jogszabályi előírásoknak2007-2008. évben készült el. A tervanyag rendszerezte a környezeti elemek és rendszerek állapotát és célokat, célkitűzéseket határozott meg azok javítása, illetve fenntartása, megóvása érdekében. Az 1995. évi LIII. környezetvédelmi törvény 47§ (2) bekezdésének értelmében: „ A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint – de legalább kétévente- felülvizsgálja.” A fenti, törvényi hivatkozott szabályozás a környezetvédelmi programra vonatkozó 2 éves felülvizsgálati kötelezettséget már ugyan nem írja elő, de mindenképp - a rövidtávú célok megvalósulási eredményeinek értékelése végett – javasoljuk a kitűzött célok megvalósulásának kétévenkénti felülvizsgálatát. A program felülvizsgálatával, dokumentáció összeállításával Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata cégünket, az Ipolyvíz Kft.-t (3100 Salgótarján, Irinyi jános. út 6.) bízta meg. Korábban készült dokumentációk áttanulmányozásával, valamint helyszíni bejárások tapasztalatai, közszolgáltatók, szervezetek adatszolgáltatása alapján került összeállításra jelen dokumentáció. A felülvizsgálat célja azonban nem csupán a már kitűzött célok megvalósulásának vizsgálata, hanem újabb célkitűzések meghatározása a település környezeti állapotának javítása érdekében. A város környezeti teljesítményében jelenleg meghatározó szerepet játszó közszolgáltatók és egyéb szervezetek adatszolgáltatására alapozva aktualizáltuk és egyben felülvizsgáltuk a 2008. éven elkészült települési környezetvédelmi programot.



KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton kívánunk köszönetet nyilvánítani Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata munkatársainak, kiemelten Csehné Szrnka Hortenzia úrhölgynek, lelkiismeretes, közvetlen és segítőkész együttműködéséért, amelynek eredményeképpen elkészülhetett a település környezetvédelmi programjának felülvizsgálata. Továbbá megköszönjük az alábbi közszolgáltatók, egyesületek adatszolgáltatását, a további célok megvalósításához nyújtott javalaslataikat. Ezek az alábbiak:

-

Érd Közterület-fenntartó Intézmény

-

Érd és Térsége Víziközmű Kft.

-

Érd-Kom Kft.

-

Érdi Környezetvédő Egyesület

A Program megvalósításhoz a jövőben sok sikert kívánunk.



FOTÓK A "VIRÁGZÓ ÉRDRŐL"

2011 (Készítette: Ipolyvíz Kft.)








Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ALÁÍRÓLAP

Recommend Documents