Erasmus+ beszámoló Mölndal, Svédország 2016. május 7- május 13. Készítette: Szabadiné Viszmeg Erzsébet 1. A tanulmányút általános értékelése
Pályázatunk fontos eleme volt, hogy partneriskolát keressünk és találjunk NyugatEurópában, mert stratégiai céljaink között szerepel a minőségi idegen nyelvoktatás biztosítása tanulóink számára. Mivel német nyelvterületen van testvériskolánk, így olyan iskolát kerestünk, ahol angol munkanyelven valósíthatjuk meg a projekteket. Elsősorban Svédországra gondoltunk, mivel iskolánk evangélikus fenntartású, és reméltük, hogy hitéleti területen is tudunk együttműködni. A pályázat intézményi koordinátora, Csiszár Katalin hosszú hónapokig próbálkozott, mire talált fogadó kész iskolát. A svéd koordinátor Danuta Ciasnocha (International Project Coordinator) volt, illetve az általa megadott két iskolai felelős. A tanulmányút előkészítése rajtuk keresztül, az ő közreműködésükkel történt. A két fogadó intézményt tájékoztattuk, hogy mi a pályázatunk célja, mit szeretnénk megvalósítani ezen a tanulmányúton, illetve küldtünk egy rövid ismertetőt is az iskolánkról. A fogadó intézmény részéről is megkaptuk a szükséges információkat a felkészüléshez. Anna Skebäck közreműködött az utazásunk és a kinti tartózkodásunk megszervezésében is. Nagyon hasznos volt az általa összeállított program, mert sokféle tanulói tevékenységbe tudtunk betekinteni, és a svéd pedagógusokkal is tudtunk szakmai beszélgetéseket folytatni. A kapott információk alapján interneten keresztül felkészültünk a helyi közlekedésre, tájékozódtunk a két meglátogatott iskoláról. Az elérhető szakirodalom segítségével megismertük a svéd oktatási rendszert, a svéd oktatás eredményeit. Team értekezleten fogalmaztuk meg az előzetes kérdéseinket, meghatároztuk a megfigyelésünk fókuszát: elsősorban arra kerestük a választ, hogy milyen oktatási módszerekkel érik el a svéd pedagógusok a nemzetközi méréseken kiemelkedő eredményeiket. Látogatásunk fontos célja volt a már beadott, de még nem elbírált KA2-es közös pályázatra való felkészülés is. Általános értékelésként a szervezést és az előzetes felkészülést is teljes mértékben eredményesnek tartom. Látogatásunk során két intézményt látogattunk meg: Almåsskolan, Skånhällaskolan. Az iskolák Göteborg agglomerációjában találhatóak, tanulóik életkora magában foglalja az
általunk tanított korosztályt is. Társadalmi státuszuk is hasonló a mi intézményünkéhez az ottani társadalmi környezetben értelmezve. Ezek az azonosságok segítették, hogy olyan tapasztalatokat gyűjtsünk, amelyek számunkra is hasznosíthatóak, és adaptálhatóak. Mindkét iskola heterogén tanulói környezettel dolgozik, körzetes beiskolázás van náluk, bár lehetőség van a szabad iskolaválasztásra is. Az elmúlt időszakban a tanulói létszámok csökkentek, így az Almåsskolan nevű iskolában jelentős szabad kapacitás szabadult fel. Éppen ottani tartózkodásunk alatt folytak a tárgyalások a két iskola esetleges összevonásáról, vagy átszervezéséről. A látogatott iskolák fogadják a hozzájuk tartozó területről az összes jelentkező tanulót, a sajátos nevelési igényű gyermekeket is ellátják. Mivel mi is a településünk valamennyi tanulóját fogadjuk iskolánkban, így a szakmai beszélgetések során hasonló jelenségeket, problémákat tudtunk megvitatni. Ez nagymértékben hozzájárult a látogatás sikeréhez. Az Almåsskolan iskolában tett látogatásunk a szakmai tapasztalatok, jó gyakorlatok megfigyelésén kívül még azzal is hozzájárult a program sikeréhez, hogy a következő pályázat előkészítését is sikerült megvalósítanunk. Szintén ezt a célt segítette az a team munka, amelyen Danuta Ciasnocha (International Project Coordinator) is részt vett, és a majdan megvalósuló tanulói mobilitásokat egyeztettük. 2.
A program eredményei
A tanulmányúton lehetőségem nyílt egy héten keresztül megfigyelni a svéd iskolákban folyó munkát, tanítási órákon végeztem látogatásokat, betekinthettem az iskolák oktatásszervezési
rendszerébe,
tantervébe,
szakmai
beszélgetéseket
folytathattam
a
pedagógusokkal és a vezetőkkel. Mind a személyesen megtapasztalt elemek, mind a pedagógusoktól szerzett információk közvetlenül kapcsolódnak a napi munkámhoz, így rengeteg hasznosítható információval gazdagodtam. A svéd oktatásszervezés sokkal rugalmasabb, mint a miénk, nem 45 perces órákban gondolkodnak, hanem általában 60 vagy 80 perc egy foglalkozás. Ez az időtartam alkalmas egy elmélyültebb tanulói tevékenységre. A szünetek hossza is változó, az étkezésre biztosított idő a tanulók napirendjébe beépített. Ehhez a modellhez viszont másfajta vezetői attitűd kell, mint a nálunk kialakult. Az oktatásszervezés is mást jelent, nem lehet a nálunk használt órarendekben gondolkodni. Arra is láttam példát, hogy a kisebb gyerekeknél - ha szükséges -,
megszakítják az órát, és mondókára végzett ütemes mozgással biztosítják a tanulók mozgásigényének pillanatnyi kezelését, egyben az esetleges stressz oldása is megvalósul. Kevés tankönyvet használnak, a látogatott órákból mindössze 3-4 órán dolgoztak a diákok tankönyvből. Ugyanakkor ajánlott olvasmányokat biztosítanak, illetve tanulói laptopokat. Nincs informatika órájuk, de az IKT eszközök használata beépül az oktatási folyamatba. A tanulók számára természetes az online kommunikáció a tanárral és társaikkal is. A kivetített feladatokat megkapják online formában is. A tanár a diákokkal és a szülőkkel is rendszeres online kommunikációt folytat. A tanulók szociális és állampolgári kompetenciáinak a fejlesztése is jó példa számomra. Széleskörűen bevonják a diákokat a döntési folyamatokba, jól működik a diákönkormányzat. A tanulók nagyon sokat dolgoznak önállóan, így saját maguk irányítják tanulási folyamatukat. A tanulási tevékenység változatos, a diákoknak is ad lehetőséget a választásra. Kevésbé alkalmaznak a pedagógusok külső kontrollt, mint a hazai oktatási gyakorlat, ennek ellenére nem rosszabb a diákok magatartása. Sokféle projektet szerveznek, ezekben a tanulók személyiségének sokrétű fejlesztése valósul meg. A látogatott órák egyikén a pedagógus saját mobilitási programjába vonta be tanulóit Nepálról készített kiállítás és film bemutatásával, feldolgozásával. Ezt a példát adaptálni tudom saját iskolai gyakorlatomba, ily módon akár a mostani tanulmányút tapasztalatait is átadhatom tanítványaimnak. Szintén felhasználható jó gyakorlat a tanulók toleranciára nevelésére, az érzékenyítésre társadalmi, globális problémák iránt az, hogy a nepáli programba már a kiutazás előtt bevonták a tanulókat. A diákok karkötőket készítettek, eladták azokat, és a bevételből varrógépeket vásároltak a meglátogatott iskolának a pedagógusaik. A fotódokumentáció segítségével pedig nyomon követhették a folyamatot, látták az ottani körülményeket. Tanítási gyakorlatomban beépíthető az a módszertani eljárás is, amit matematika órán láttam: az ötödikesek a nyolcadikos csoportba látogattak, interjút készítettek, ebben a formában ismerkedtek az új témakör tananyagával. A pedagógus előzetesen megadott kérdésekkel irányította a tanulási folyamatot, majd óra végén a csoportoktól beszámolót kért, így a visszacsatolás is megvalósult. Az egymástól tanulás lehetősége az ötödikes tanulókat motiválta, a nagyobbakat pedig a tutor szerepébe helyezve felelősségre nevelte. A svéd oktatási rendszerben nincs teljesítménykényszer, nem kell egy adott mennyiségű tananyagot elvégeznie sem a tanárnak, sem a diáknak. Sokkal kevesebb lexikális ismeretet kell elsajátítani a tanulóknak, inkább a gyakorlati megközelítés a jellemző. A tananyagok feldolgozásában a komplexitás jelenik meg, és mindent a hétköznapi élethez kötnek. Nem dolgoznak a pedagógusok frontálisan, így nincs szükség arra, hogy az órai munkában a diákok
együtt haladjanak. Kevés a számonkérés, de folyamatos a visszajelzés. Ennek formája sem frontális, hanem minden tanulóhoz odamegy a tanár, és megbeszélik, hogy hol jár, ha szükséges adaptív beavatkozást valósít meg. A pedagógus egy-egy tematikus egység elején a tanuló előző értékelésén alapuló célokat fogalmaz meg, és ennek megvalósulását értékeli. Erről a szülőket online formában tájékoztatja, de évente több alkalommal személyesen is elbeszélget minden diákkal és szülővel. A svéd pedagógusok nem irányítják, hanem inkább megszervezik a tanulási folyamatot. Nagyon jó gyakorlatot láttam 9. évfolyamon folyó csoportmunkára, aminek a keretében a tanulók egymás tanulási folyamatát komplex módon szervezték és segítették. Az ennek során megszerzett kompetenciák a későbbiekben munkavállalóként is hasznosak lesznek számukra. A diákok angol nyelvi órán egy ajánlott olvasmányt dolgoztak fel 5 héten keresztül. Különböző szerepekben végezték feladataikat, és egymás munkáját is ellenőrizték és értékelték. A könyvet a nyelvi szintjüknek megfelelően ajánlotta a pedagógus, ezáltal a differenciálás is megvalósult. A csoportmunkát drive-on keresztül osztják meg egymással és a pedagógussal, így IKT kompetenciáik is fejlődnek. Mindkét iskolában jellemző volt, hogy a tanulók részére tág közösségi terek állnak rendelkezésre épületen belül és kívül is. Az osztálytermekhez csoportszobák tartoznak, és ezeket kihasználva a csoportmunka során helyileg is elkülönítik a tanulói csoportokat, így biztosítani tudják, hogy egymást ne zavarják. Az önálló munka ideje alatt a tanulók fejhallgatót viselhetnek, amelyen keresztül zenét is hallgathatnak, vagy online tanulási felületekre látogathatnak az iskola weboldalán keresztül. A mi gyakorlatunkhoz képest szokatlan megoldás volt, hogy a külön teremben dolgozó tanulói csoportok nem voltak folyamatos pedagógusi felügyelet alatt, de ez nem okozott fegyelmezetlenséget vagy fennakadást a munkában. Tanításukra jellemző, hogy nagyon sok a gyakorlati rész. A diákok különböző foglalkozásokon megismerkednek a fa- és fémmegmunkálással, a varrással, főzéssel stb. A megítélésem szerint ez nagyon fontos lenne nálunk is, mert a diákok pályaorintációjához ez tapasztalati úton nyújt segítséget. A tevékenységek során nemcsak bizonyos foglalkozások alapjait sajátítják el, de megtapasztalják saját adottságaikat is az adott területen, ezzel önismeretük fejlődik. Pályaválasztási tanácsadóként úgy látom, hogy a magyar tanulóknak is nagyon nagy szükségük lenne hasonló tapasztalatok szerzésére. A diákok ezeken az órákon is koedukáltan
vesznek
részt,
így
a
családon
belüli
modernebb
és
igazságosabb
munkamegosztásra is nevelik a gyerekeiket. Az a szemlélet is nagyon jó – és adaptálható is -, hogy a gyakorlati tevékenységek során is a komplexitás valósul meg. Teljes folyamatokat
végeztetnek el a diákokkal, a folyamatot is megterveztetik velük. Például az egyik foglalkozáson a főzésről tanulnak. Először receptet választanak, majd bevásárló listát készítenek, önállóan elmennek bevásárolni, elkészítik az ételt, megterítenek, tálalnak, elfogyasztják az elkészített ennivalót, majd elmosogatnak, kitakarítanak. Másik órán pólót varrtak maguknak, azt is folyamatként kezelték. A pedagógusok úgy fogadják el a tanulókat, amilyenek. Nincs egyenruha vagy öltözködéssel, hajviselettel kapcsolatos elvárás, ennek ellenére nem tapasztaltam kirívó jelenségeket. Az egész iskolai életet a praktikusság hatja át, mint a svéd felnőttek hétköznapjait is. Érdekes volt az is, hogy sokkal kevesebb felügyeletet látnak el, mint mi, például a két iskola között szabadon járnak át a diákok, amikor alkalmanként a másik intézményben van órájuk. A szakos ellátottságot úgy biztosítják, hogy a diákok mennek át a másik iskolába a pedagógushoz. Ez nekünk első látásra nagyon megdöbbentő volt, hisz a mi jogszabályi környezetünkben ez lehetetlen, de ilyen apróságokon is múlik, hogy a svéd diákok sokkal önállóbbak, kezdeményezők. Vezetőként ezeket a megfigyeléseket a beruházásoknál, pályázati lehetőségeknél tudom majd kamatoztatni. Saját iskolám stratégiai dokumentumait is rendszeresen felülvizsgáljuk, és a tapasztalatokat felhasználom majd a módosításoknál. Vezetőként törekedni fogok rá, hogy kevésbé szabályozzuk a diákok mindennapjait, és hagyjunk teret a tanulói döntéseknek. Törekedni fogok arra, hogy nagyobb közösségi tereket hozzunk létre, lehetőség szerint kisebb csoportszobákat is kialakítsunk. Kitűzött céljaim között volt a pedagógusok foglalkoztatásával, a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos megfigyelések végzése is. A legfeltűnőbb különbség volt, hogy a svéd iskolákban a pedagógusoknak sokkal nagyobb tér, kiszolgáló helyiség áll rendelkezésre. Mindkét iskolában volt a pedagógusoknak saját adminisztrációra, felkészülésre alkalmas helye, és volt egy ún. staff room vagy meeting room, amelyben lehetőségük nyílt kulturált étkezésre, kávézásra, de kisebb csoportokban zajló beszélgetésekre is. Ezek a külső tényezők a megítélésem szerint hozzájárulnak a szervezeti klíma javításához, és törekedni fogok rá, hogy saját intézményemben is kialakítsuk ennek a lehetőségét. Szintén követendő jó gyakorlatnak tartom a szakmai megbeszélések rendszerét. Mivel a tanulói teljesítmények az utóbbi időszakban náluk is inkább stagnáltak vagy visszaestek, így rendszeresen találkoznak a térség pedagógusai, és a tudásmegosztást alkalmazva segítik egymás fejlődését szakmai és módszertani téren.
A tanulmányút során személyes kompetenciáim is jelentős mértékben fejlődtek. Idegen nyelvi kommunikáció területén elsősorban a beszélt nyelv megértését volt alkalmam gyakorolni. A tanulmányutat szervező kollégám és a fogadók közötti szakmai beszélgetés megértése elősegítette a szakterületemhez tartozó szókincsem bővítését. Az idegen nyelv tanulása iránti motivációm is jelentősen nőtt, mert a látottak megerősítettek abban, hogy fontos ezen a területen előrelépnem, és vezetőként támogatnom a beosztottaim idegen nyelv tanulását. Módszertani területen is számos jó ötletet láttam, amelyeket majd beépítek a saját tanítási gyakorlatomba. A hétköznapi életvitelhez kapcsolódó kompetenciáim is tudtam fejleszteni. Egy héten keresztül használtuk a tömegközlekedési eszközöket, amelyek nagyon magas színvonalon működnek Svédországban, így sikerült egy olyan rutinra szert tennem, amit a gyermekcsoport utaztatásánál hasznosítani tudok. Különösen érdekes volt számomra, hogy a szigetek között hajóközlekedés is szerves része a tömegközlekedésnek, illetve az, hogy a kisebb szigeteken nincs gépkocsi közlekedés. A mostani tapasztalatok birtokában úgy gondolom, hogy a delegáció utazásakor még gördülékenyebben tudom majd megszervezni a csoport közlekedését. Szintén fejlődtem a környezettudatosság terén, mert közvetlenül ismerhettem meg a svéd gyakorlatot. 3. Utómunka
A tanulmányút tapasztalatait elsősorban saját tantestületemnek szeretném átadni. Általános beszámolót tervezek a velem együttutazó két kolléganőmmel a teljes alkalmazotti közösségnek. Nagyon fontosnak tartom, hogy vezetőtársaimnak átadjam azokat a tapasztalatokat, amelyeket az oktatásszervezés területén szereztem. A tanulói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó megfigyeléseimet, a tapasztalt jó gyakorlatokat iskolánk munkaközösségeinek fogom átadni. Arra törekszem, hogy ezek az alkalmak, ne csak elbeszélő jellegűek legyenek, hanem minél több területen team munkával folytatódjanak, melyek a megvalósíthatóságra fókuszálnak, és esetenként intézkedési tervben is megfogalmazódnak. Vezetőtársaimnak javasolni fogom, hogy az egészségesebb táplálkozás érdekében a Svédországban látott étkezési modellt próbáljuk meg fokozatosan bevezetni, valamint anyagi lehetőségeink függvényében törekedjünk a tanulói laptop modell kiépítésére.
A szövegértési kompetencia fejlesztésére javasolni fogom a pedagógusoknak, hogy részesítsék előnybe az önálló tanulói tananyag-feldolgozást, dolgozzanak ki a látottakhoz hasonló programokat, amelyek az olvasóvá nevelést segíthetik. A magyar és a svéd iskolarendszert összehasonlítva azt állapítottam meg, hogy számos területen nemcsak helyi szinten szükséges beavatkozásokat végrehajtanunk a tanulói teljesítmények növelése érdekében, hanem állami szinten is. Ezeket az észrevételeimet szakértőként konferenciákon, szakértői fórumokon fogom elmondani. A KÖSZOE tagjaként számos jogszabálytervezet előzetes véleményezésében részt veszek, ebben a munkámban közvetlenül is hasznosítani tudom a tanulmányút tapasztalatait. (tankönyvellátás, tanulói óraszámok, pedagógusok foglalkoztatása, adminisztráció, tanulói túlterheltség csökkentése stb.) Mivel a tanulmányúton nem kizárólag az oktatással kapcsolatban szereztem tapasztalatokat, így a településem lakosainak is tervezem, hogy újságcikkben, helyi televízióban beszámolok a svéd emberek életviteléről, környezettudatosságáról. A tanulmányúton több szakmai kapcsolatot is sikerült kialakítani. Személyesen is megismertük azokat a pedagógusokat, akikkel egy kétéves projektben együtt szeretnénk működni.
Megállapodtunk
a
KA2-es
pályázat
részleteiben,
tisztáztuk
a
további
együttműködés kereteit. Előkészítettük a leendő programban történő utazást, konkrét szervezési feladatokban is megállapodtunk. Mivel a következő pályázat egy nagyon fontos témában, a xenophób nézetek elleni küzdelemben lesz, így ebben a témában komoly szakmai megbeszéléseket is folytattunk, hogy a programban résztvevő pedagógusok nézeteit közelítsük egymáshoz. A tárgyalás során az is kiderült, hogy svéd partnereink Magyarországot kiragadott médiahírek alapján ítélik meg, a mi nézőpontunk megismerésével az ő kompetenciáik is fejlődtek, belátták, hogy a több szempontú megközelítés elengedhetetlen. Megegyeztünk, hogy ebben a témában a következő 2 évben közös projektet valósítunk meg, amennyiben a pályázatunk pozitív elbírálásban részesül. Ellenkező esetben is kapcsolatban maradunk, és újabb pályázati lehetőségeket keresünk. A tanulmányút összességében előzetes várakozásaimnak megfelelően alakult, számos hasznosítható tapasztalatot szereztem. 4. Javaslatok
A tanulmányút szervezője maximális körültekintéssel végezte munkáját, így számára csak azt a javaslatot tudom, tenni, hogy máskor is a mostaniak szerint járjon el.
A Nemzeti Iroda részére az a javaslatom, hogy a KA2-es pályázatok megvalósítása előtt biztosítsanak hasonló tanulmányutakra lehetőséget, mert a megítélésem szerint sokkal könnyebb lesz így együttdolgoznunk, hogy személyesen is megismerkedtünk már legalább egy intézmény résztvevőivel. Ilyen jellegű intézményi látogatásokból nagyon sokat tanulhatunk, és reális képet kaphatunk az EU más országaiba folyó oktatásról, reálisabban tudjuk megítélni saját gyakorlatunkat. Vezetőként és köznevelési szakértőként is nagyon fontosnak tartom, hogy nemzetközi tapasztalatokat is szerezzek. Amennyiben a Nemzeti Iroda támogatja, máskor is szívesen veszek részt ilyen programon.
