Erasmus+ beszámoló Mölndal, Svédország 2016. május 7- május 13. Készítette: Csiszár Katalin
1. A tanulmányút értékelése Projektünk, melynek címe: „Tanuljunk - tanítsunk együtt Európában!” utolsó mobilitásaként Svédországba látogattunk, az ottani oktatási rendszert tanulmányozni, megfigyelni. A pályázat beadásakor azért választottuk a svéd iskolalátogatást, mert a nemzetközi méréseken Svédország több éve a jól teljesítő iskolarendszerek között szerepelt, továbbá egyházkerületünknek élő kapcsolata volt több svéd régióval. Időközben sajnos kiderült, hogy az egyházi vonal nem jelentett segítséget a partnerintézmény kiválasztásában. Több hónapos levelezés, keresgélés után kerültem kapcsolatba Danuta Chiasnocha-val, a Mölndal tankerület nemzetközi projektkoordinátorával. Iskolai bemutatkozónk után többször is részletes adatokat kért iskolánkról, az itt folyó munkáról, a tanulók életkoráról, nagy körültekintéssel választva ki számunkra a legalkalmasabb két iskolát. Látogatásunk helyi koordinátora Anna Skebäck lett, ő szervezte meg számunkra a vasárnapi kötetlenebb ismerkedős napot, az iskolai látogatásokat, a délutáni szakmai egyeztető értekezleteket. Az ő javaslatára két iskolát látogattunk meg- Almåsskolant és Skånhällaskolant-, melyekben folyó munka jól szemléltette az oktatási rendszerüket. A felkészülési időszak folyamán sok ismeretet szereztem a két iskoláról a koordinátorral folytatott levelezéssel. Érdekes volt számomra, hogy nem a hagyományos
levelezési
rendszereket
használták
kommunikációs
csatornaként, hanem a közösségi hálózat üzenetküldő rendszerét, még fontosabb szerződések küldésére is. A svéd iskolarendszerről nagyon alapos ismereteket szereztem korábbi, 2010es CEDEFOP tanulmányutam során, így csak az akkori jegyzeteimet,
beszámolóimat kellett áttanulmányoznom. Ugyanakkor érdeklődve vártam, hogy az oktatási folyamatok mennyit változtak, az akkor indított reformok milyen eredményeket hoztak. Team munkában összegyűjtöttem az idegen nyelvi munkaközösség kérdéseit a nyelvtanítással kapcsolatban, továbbá más munkaközösségeket érintő megfigyelési szempontokat. Több munkaközösség is érdeklődött a tananyag mennyisége iránt és a svéd tanulásmódszerek iránt, melyek eredményessé teszik az ismeretszerzést. A szervezéshez hozzátartozott a megfelelő szállás kiválasztása és a közlekedés megszervezése. Koordinátorunk és egy személyes ismerősöm részletes, praktikus tanácsokkal látott el, melyeknek köszönhetően a tanulmányút előkészítése sikeresen lezárult. A látogatást minden tekintetben sikeresnek tartom. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk az iskolai élettel kapcsolatban, órákat látogattunk, szakmai beszélgetéseket folytattunk kollégákkal, tapasztalatot cseréltünk. A tanulók véleményét
meghallgattuk
iskolájukkal
kapcsolatban.
Többször
is
lehetőségünk volt azokkal a pedagógusokkal szakmai megbeszélést folytatni, akikkel KA2-es pályázatot adtunk be idén tavasszal. Megismerkedtünk a környékkel és menetrendeket, tájékoztatókat gyűjtöttünk, mely a tanulók őszi látogatását segíthetik. A meglátogatott első iskola, Almåsskolan 4-9 évfolyamos körülbelül 400 tanulóval,
35
pedagógussal.
Testnevelés
és
zenei
területen
ad
tehetséggondozást tanulóinak. Az iskola jóval nagyobb tanulói létszámra épült, így jelenleg sok üres teremmel rendelkezik. Ezt a pedagógusok jól ki is használják, csoportot bontanak, külön termekben foglalkoztatják tanulóikat. Az angoltól eltérő idegen nyelvórákra, háztartástan órákra a közeli iskolából érkeznek csoportok, így ésszerűsítik a termek, pedagógusok kihasználtságát, ilyenkor a vendégtanulók is ezt a menzát használják. Körzetes iskolaként heterogén összetételű az iskola, bár a környék jellegéből adódóan inkább középosztálybeli tanulók járnak oda. A másik iskola, Skånhällaskolan kisebb, modernebb épülettel rendelkezik, 1-9 évfolyamokat tanítanak. 25 pedagógus dolgozik az intézményben, de az alsóbb évfolyamok emelkedő létszáma miatt átszervezés előtt állnak. 7-9. évfolyamukat néhány éven belül átveszi partneriskolájuk, Almåsskolan.
A két iskola szoros szakmai együttműködést folytat, ez megkönnyítette látogatásunkat.
2. A program eredményei A látogatás lehetőséget teremtett az iskolai élet megfigyelésére, különös tekintettel a nyelvoktatás szervezésére. 4-5-6. évfolyamokon jellemzően 60 perces, később 80 perces tanórákkal dolgoznak az iskolák. Első idegen nyelvként az angol kötelező az iskola kezdetétől, heti egy alkalommal. 4. évfolyamtól heti két tanórában foglalkoznak az angollal. A magyar rendszertől jelentősen eltér az angol nyelvoktatás náluk, inkább pontosítás, rendszerezés a feladata. A tanulók kicsi koruktól a környezetükből tanulják a nyelvet, a filmek eredeti nyelven, szinkron, sőt felirat nélkül kerülnek adásba, az internet nyelve is az angol, de az utcán is sokszor hallható angol nyelvű társalgás. A svéd gazdaság szoros kapcsolatban áll nemcsak brit-, de dán- és norvég vállaltokkal, ahol a munkanyelv az angol. A tanulók hallás utáni szövegértése kiemelkedő, de beszélt nyelvük is pontos, választékos. Sok témakört projektekben, pár- illetve csoportmunkában dolgoznak fel. Az egyik látogatott órán újságot írtak, szerkesztettek lakóhelyükről. Egy másik tanórán a kiejtésüket pontosították szavak és utána nyelvtörők ismétlésével. Az óra második felében egy ausztrál ifjúsági sorozat következő epizódját nézték meg angolul, angol felirattal. Az oktatáshoz használt filmekre a jogdíjat a tankerület fizeti ki, majd egy iskolák számára elérhető honlapon publikálja azokat. Ritkán dolgoznak
tankönyvből,
jellemzően
a
pedagógus
állít
össze
nekik
gyakorlóanyagot, gyűjt össze online feladatokat. Számomra a legérdekesebb a 8. és 9. évfolyamok számára indított „Reading Circle” volt. A tanulók 5 fős csoportokban dolgoznak fel a pedagógus által kiválasztott regényt. Minden csoport az érdeklődésének, korosztályának megfelelő különböző olvasmányt kap. 5 héten keresztül olvassák a kiadott anyagot, minden hétre más és más feladattal kísérve. A tanórákon a felelősök beszámolnak otthoni munkájukról csoporttársaiknak. Az 5 feladat:
-
Summarizer: összefoglalja az olvasott rész fő eseményeit
-
Discusson Leader: három véleményalkotást igénylő kérdést tesz fel a csoport tagjainak, vezeti a vitát, megköszöni a részvételt, jegyzeteket készít az elhangzottakról
-
Word Finder: érdekes, ismeretlen szavakat gyűjt az olvasott részből, szólistát készít magyarázatokkal, azt kiadja a csoport tagjainak. A gyakorlást rejtvénnyel, feladattal segíti. Következő alkalomra szódolgozatot állít össze a szavakból, társait számon kéri, értékeli a többiek tudását
-
Character Tracker: egy általa választott szereplő jellemének alakulását dolgozza fel az adott részletben, oldalszám megjelöléssel is utalva, alátámasztva véleményét
-
Creative Connector: kapcsolatokat keres az olvasott részlet és a való világ között (saját élettapasztalat, filmélmény stb.)
A pedagógus mindig egy adott csapat beszámolóját figyeli, majd a végén értékeli. A projekt végén minden csapat bemutatja az általa olvasott könyvet a többi csapatnak. A tanórák jelentős hányadában idegen nyelvi kompetenciákat fejlesztenek online anyagokkal, egyéni munkában. Minden tanuló saját munkatempójában dolgozhat, sok estben szintek szerint különböző feladatokkal. Kevés számonkérés történik, jellemzően a tanórai tevékenységük alapján folyik a diákok értékelése. Országos mérés idegen nyelvből 3. 6. és 9. évfolyamon történik. A szóbeli társalgási részt még ősszel lebonyolítják a pedagógusok, az olvasás, írás és hallás utáni szövegértés tavasszal zajlik. Ugyanezeken az évfolyamokon más tárgyakból: matematikából, svéd nyelvből, társadalom ismeretből és természetismeretből is mérik a tanulókat, a számonkérések havonta ütemezettek. A pedagógusoknak sokkal könnyebb dolga van így, hogy hatalmas külső forrásból származó tudással érkeznek a diákok. Kreatív feladatokkal, projektekkel támogatják az önálló ismeretszerzést, lehetőséget teremtve mindenkinek, hogy azokban a területekben mélyüljön el, mely szára fontos. Második
idegen
nyelvként
spanyolt,
németet
vagy
francia
nyelvet
választhattak. Ezt 7. évfolyamtól tanulják heti kétszer nyolcvan percben. Mivel
ezekhez a nyelvekhez nehezebben jutnak hozzá a tanulók, így sokkal lassabban sajátítják el, mint az angolt. A nyelvtanárok hasonló problémákról számoltak be, mint amikkel mi is szembesülünk itthon angoltanárként. Második idegen nyelvből sokkal több gyakorlásra van szükség hasonló szint eléréséhez, mint az angol nyelv esetén, nem építkezhetnek a kívülről hozott tudásra. A látott második idegen nyelvóra érdekessége volt, hogy a jelentkezők száma szerint indítanak csoportokat, nem ritka a 30 fő körüli létszám, míg más tantárgyaknál az osztálybontás miatt jellemzően csak 12-13 fővel dolgoznak. Több látott tanórán is megfigyelhető volt, hogy az elsajátítandó tananyag lényegesen kevesebb, mint Magyarországon. A gyakorlati megközelítés minden tárgyból jellemző. A tantárgyak közötti határok elmosódnak, a tantárgyközi integráció folyamatosan érzékelhető. Formális ismeretközlést nem láttunk, a tanulók könyvekből, az internetről, társaiktól szerzik ismereteiket, melyeket önállóan feldolgozva rögzítenek munkafüzetükben, laptopjukon. Nagy szabadság jellemzi a tanórai munkafolyamatokat, sokszor választhatnak feladatot, társakat, sőt nem kell az osztályteremben maradniuk, udvaron, csoportszobában is dolgozhatnak. A pedagógus körbejárva segít, egyénre szabott támogatást nyújt. Azon tanulók mellé, akik egyéni figyelmet igényelnek gyakran második pedagógust is beosztanak. A pedagógusok saját bevallásuk szerint is az egyenlő figyelem elvét nehezen tudják betartani, gyakran több idő jut a problémásabb, lassabb diákokra, a tehetségesebbek hátrányára. Matematika tanárként érdekesnek találtam, hogy a pedagógusok az elmúlt két év országos mérések gyengülő eredményeire azonnal reagáltak. Sok logikai, kombinatorikai
feladattal
dolgoznak,
de
rengeteg
időt
hagynak
a
kommunikációra a tanulótársak között, sőt láttunk példát arra is, hogy 5. évfolyamosok 8. évfolyamosok véleményét kérték ki az általuk tanult százalékszámítás gyakorlati hasznáról. A régió pedagógusai kéthetente másfél órában team munkában összegzik tapasztalataikat, dolgoznak ki hatékony módszereket, mellyel tovább növelhető tanulóik eredményessége. Mindkét iskolában tapasztalható volt a tananyag ésszerű beosztása, nem terhelték felesleges részletekkel a diákokat, az így felszabaduló időben a
tanulók maguk dönthettek, miről szeretnének több ismeretet szerezni. A pedagógusok a team munkának köszönhetően sokkal kevesebbet készülnek óráikra, egymás anyagait, internetes feladatokat, tankerületi oldalakat használnak. Adminisztratív teendőik az elmúlt években csökkentek és ismeretlen számukra az olyan feladat, mint ebédeltetés, tanulók kisérése, pályázatok írása. Személyes kompetenciáim közül a szervezési képességem és precizitásom fejlődött leginkább. Iskolánkból hárman látogattuk meg az iskolákat, az én feladatom volt a teljes tanulmányút megszervezése: utazás, szállás, találkozók, iskolalátogatás. Különböző megfigyelési szempontok vezettek minket, figyelnem kellett arra, hogy mindhárman elegendő ismerettel térhessünk haza. Mind az előkészítés, a dokumentáció, utazások pontosságot igényeltek. A megbeszéléseken, szakmai értekezleten igyekeztem idegen nyelvi kompetenciáimat olyan módon használni, hogy a nem angol nyelvtanárok is bekapcsolódhassanak a társalgásba. Az egész pályázat során fejlődött
kapcsolatteremtő
képességem,
sok
embert
megismerhettem,
munkakapcsolatunk a beadott KA2-es pályázat kedvező elbírálása esetén már ősztől folytatódik, de mindenképpen tervezünk további együttműködéseket. Visszacsatolási,
véleményalkotási
készségem
is
fejlődött,
a
projekt
koordinátora, a meglátogatott iskolák pedagógusai, igazgatója minden alkalommal várták véleményemet a látottakról és a magyar helyzettel kapcsolatos hasonlóságokról is reflektálnom kellett. Környezettudatosságom a tömegközlekedés és a hulladékhasznosítás tekintetében fejlődött. Térbeli tájékozódásom Göteborg, Mölndal, Lindome megismerése során javult, ősszel bátran viszek tanulókat, kollégákat ere a vidékre.
3. Utómunka
Tapasztalataimat
elsősorban
munkaközösségemnek
tervezem
átadni.
Számos honlapcímet gyűjtöttem, mely segíthet a kompetenciafejlesztésben és projektek megvalósítására is új keretet adhat pl: újságszerkesztő oldal. A megszerzett ismereteimet munkaközösségi foglalkozáson fogom gyakorlati feladatokkal szemléltetni.
A
tantestület
számára
tapasztalataimból
előadást
készítek
képes
prezentációval. Egyéni beszámolómat az iskola honlapján munkatársaink, szülők és minden érdeklődő számára elérhetővé teszem. Diákjaimnak elmesélem tapasztalataimat a meglátogatott iskolákról, a tanulókkal folytatott beszélgetésekről. Azon gyerekeknek, akik résztvevői a pályázatunknak
KA2-es
részletesen
beszámolok
Göteborgról,
a
közlekedésről, iskolai életről. Az őszi találkozó előtt a kinti tapasztalataim hozzájárulnak majd, hogy sikeresen felkészíthessem a kiutazó tanulókat, pedagógusokat. Két másik résztvevő kollégámmal újságcikket jelentetünk meg a helyi sajtóban a meglátogatott svéd iskolákról. Tanítási gyakorlatomban törekedni fogok matematikából és angolból is az önálló
ismeretszerzés
kommunikációjának javítom,
feladatokon
nagyobb
fejlesztésére. keresztül
arányára,
a
Prezentációkkal növelem
tanulók
szóbeli
kifejezőkészségüket
kezdeményezőkészségüket,
véleményalkotási hajlandóságukat. Az angolórán látott „Reading Circle”-t 8. évfolyamosaimmal következő tanévben kipróbálom. Svédországgal, Izlanddal, Lengyelországgal és Romániával együtt beadott „Let’S make A difference bY combating xeNOphobia!-SAY NO!” KA2-es pályázatunk szoros szakmai együttműködést igényelt eddig is a koordinátorral, Danuta Chiasnocha-val. Tartalmi részek, szervezési feladatok mindennapos kommunikációt tettek szükségessé. A projektben részt vevő sok kollégával nyílt lehetőségünk személyesen találkozni, pontosítani tudtuk az elvárásokat, folyamatokat, kiválasztási elveket. A projekten túl szakmai együttműködésben is megállapodtunk, mely elmélyítheti iskolánk közötti kapcsolatot.
4. Javaslatok
Nagyon hasznosnak tartottam, hogy egy háromfős delegáció utazhatott a tanulmányútra. Minden résztvevő más szegmensét képezte az iskolai életnek (igazgató helyettes, munkaközösség vezető, diák önkormányzati vezető), az általuk megfigyelt területek is különböztek. A Nemzeti Iroda ritkán támogat több fős delegációkat, pedig az így szerzett ismeretek többszörösei az egyéni tapasztalatoknak. A vezetői részvételt különösen hasznosnak ítélem meg,
mert intézményi szinten és esetleg oktatáspolitikai szinten is gyorsabban, nagyobb
valószínűséggel
kerülhetnek
bevezetésre
az
adaptálható
jó
gyakorlatok. A KA2-es projektek elődjénél (Comenius programoknál) lehetőség volt a partnerintézmények látogatására, közös felkészülésre. Sajnálatos, hogy ez a forma ma már nem létezik, jelen példánk is igazolja ennek szükségességet. Sokkal bátrabban, felkészültebben várjuk a mobilitást a most megszerzett tapasztalatainkkal.
