equalset tapasztalatok

equalSET

tapasztalatok

equalSET tapasztalatok hátrányos helyzetû emberek munkaerôpiaci integrációjához vezetô különféle utak 2007

A könyv anyagát az equalSET nemzetközi partnerség dolgozta ki. A kiadvány megjelenését az Európai Szociális Alap támogatta. Felelôs kiadó: Pordán Ákos Kézenfogva Alapítvány ISBN 978-963-87545-0-9

3

equalSET tapasztalatok

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mi az Equal? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 2. A nemzetközi projekt: az equalSET és partnerei . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 3. A nemzetközi projekt munkamódszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Útmutató a szociális gazdasági termékek létrehozásához 10. Mire való ez az útmutató? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 11. A vállalatok társadalmi felelôsségvállalása . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 11.1. A vállalatok társadalmi felelôsségvállalásánák (VTF) általános meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 11.2. Hogyan valósul meg Spanyolországban? . . . . . . . . . . . . . . 51 11.3. Hogyan valósul meg Portugáliában? . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 11.4. Hogyan valósul meg Magyarországon? . . . . . . . . . . . . . . . 56 11.5. Hogyan valósul meg Olaszországban? . . . . . . . . . . . . . . . . 59 12. A szociális gazdaság jellemzése országonként . . . . . . . . . . . . . . . 61 12.1. A szociális gazdaság általános meghatározása . . . . . . . . . . 61 12.2. Spanyolország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 12.3. Portugália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 12.4. Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 12.5. Olaszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 13. Bevált gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 13.1. Általános definíció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 13.2. Bevált gyakorlatok az egyes országokban . . . . . . . . . . . . . 85 13.2.1. Spanyolország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 13.2.2. Portugália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 13.2.3. Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 13.2.4. Olaszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98


Integrált út a társadalmi és gazdasági befogadáshoz 4. Miért pont ez az út? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 5. Célcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 6. Az alkalmazott folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 7. Szükséges eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 8. Résztvevô szakemberek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 9. Támogatási és fejlesztési módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37


14.

A szociális gazdaság új területei és lehetséges fejlesztési irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 14.1. Új szolgáltatások és modellek Spanyolországból . . . . . . . 103 14.2. Új szolgáltatások és modellek Portugáliából . . . . . . . . . . 106 14.3. Új szolgáltatások és modellek Magyarországról . . . . . . . 107 14.4. Új szolgáltatások és modellek Olaszországból . . . . . . . . . 110

Következtetések

Melléklet Szójegyzék Irodalomjegyzék Fontosabb címek Hivatkozások


4

Bevezetés



1


6

1. Mi az EQUAL?

„Az EQUAL a tanulásról szól”

equalSET tapastalatok

Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés az Európai Foglalkoztatási Stratégia része, amit azért hoztak létre, hogy megküzdjön a növekvô munkanélküliséggel. 2001-ben jött létre és az Európai Szociális Alap finanszírozza. A kezdeményezés célja, hogy öt kulcselem segítségével új módszereket találjanak a munkaerôpiaci diszkrimináció felszámolására: a. Partnerség, az érintettek aktív részvételére alapozva. b. Tematikus megközelítés, ami az egyes tematikus területeken elvégzendô tevékenységekre koncentrál. c. Tapasztalatátadás, az eredmények széleskörû megismertetése és átvitele a jogi szabályozásba és a gyakorlatba. d. Transznacionalitás, a nemzetközi partnerségek során szerzett tapasztalatok cseréjére alapozva. A nemzetközi együttmûködés egyedi hozzáadott értéket ad a tagállami és európai politikák kialakításához. e. Innováció, ami új megközelítéseket és szakpolitika-végrehajtási mechanizmusokat jelent a tematikus területeken, az Európai Foglalkoztatási Stratégiával összhangban. Az EQUAL program végrehajtása fejlesztési partnerségek (FP) által képviselt integrált projekteken keresztül történik. Az FP „stratégiai partnerség”, ami összegyûjti egy terület vagy szektor érdekelt képviselôit, akik elkötelezettek a munkaerôpiaci diszkrimináció leküzdésében, innovatív megközelítésmódok kikísérletezésében. A partnerségek szervezôdhetnek területi vagy ágazati alapon. A területi alapon szervezôdô FP-k egy adott térségben keresnek választ a foglalkoztatási diszkrimináció felszámolására. Az ágazati fejlesztési partnerségeket olyan problémák kezelésére hozzák létre, amelyek egy bizonyos szektorra jellemzôek és térségtôl függetlenül jelentkeznek. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia négy pillére: 1. Foglalkoztathatóság: megkönnyíteni a munkaerôpiacra való jutást azok számára, akik beilleszkedési nehézségeket tapasztalnak a piacon. Továbbá a munkaerôpiaci hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. 2. Vállalkozóvá válás ösztönzése: lehetôvé tenni, hogy minden érdeklôdô

1


alapíthasson vállalkozást, valamint meghatározni és fejleszteni az új lehetôségeket a vidéki és városi területek foglalkoztatásának megteremtésével. 3. Alkalmazkodóképesség: támogatni a vállalkozások és a dolgozók alkalmazkodóképességét a gazdasági, szerkezeti változásokhoz és az információs, kommunikációs technológiák használatához, más új technológiákkal együtt. 4. Esélyegyenlôség: a családi és szakmai élet összeegyeztetése. Rugalmasabb és hatékonyabb munkaszervezés és támogató szolgáltatások kialakításával újraintegrálni azokat a férfiakat és nôket a munkaerôpiacra, akik korábban elhagyták azt. A tevékenységeket kettô vagy három év alatt hajtják végre, a következô lépéseknek megfelelôen: • A projekt részletes kidolgozása: a fejlesztési partnerség létrehozása és nemzetközi együttmûködés beindítása. • A programok végrehajtásának fázisa: a fejlesztési partnerségek végrehajtják a munkaprogramokat. • Tematikus hálózat kiépítése, a jól bevált gyakorlatok megismertetése és hatásuk a nemzeti politikára. A nemzetközi együttmûködés arra a dinamikus folyamatra utal, amely különbözô országokból származó partnerségeket foglal magába egy, vagy több tevékenység során: • Tanulmányi utak, hogy megismerjék a nemzetközi partnerek helyzetét és munkáját, • Dokumentumok, anyagok és tapasztalatok cseréje, tapasztalatátadás elôsegítése, a más tagállamokban használt módszertani mechanizmusokhoz való alkalmazkodás, • Közös gyakorlati vagy képzési programok a projekt végrehajtásában résztvevôk és szakemberek számára, • Diákok vagy dolgozók cseréje gyakorlati programok keretében, • Innovatív megközelítések párhuzamos kialakítása és az eredmények további összehasonlító értékelése, • Az anyagok, módszerek és oktatási programok közös fejlesztése, • Információs és kommunikációs hálózatok valamint kiterjedt akciók kialakítása, beleértve az ismertséget növelô napokat és kampányokat is, • A kereskedelmi hálózatokat is magába foglaló nemzetközi jellegû szolgáltatások létrehozása.

equalSET tapastalatok

7

2


8

2. A nemzetközi projekt: az equalSET és partnerei

A programunk elnevezése equalSET: az EQUAL a közösségi kezdeményezésre utal, míg a SET a Csapat a Szociális Gazdaságért (Social Economy Team). A team egy új partnerség, ami közös célokat határozott meg, közös értékekkel rendelkezik és meghatározott egy közös közvetlen stratégiát. A közös érdekeket a következôképpen lehet összefoglalni: • A társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett társadalmi csoportok munkaerôpiaci integrációja, • Integrált foglalkoztatási szolgáltatások, • Állami és magánintézmények együttmûködése a munkaerôpiaci társadalmi kirekesztés problémájával kapcsolatban, • A vállalkozói készség, vállalkozás alapítás elôsegítése mint a hagyományos munkaviszony egyik alternatívája , • A társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok munkaerôpiaci integrációjához szükséges legjobb feltételek megkeresése, • Harmónia a környezettel, • Az elért eredmények elterjesztése állami/nemzetközi szinten.


A magyar FP: Aktív Mûhely Az Aktív Mûhely Projekt Fô cél Az Aktív Mûhely program célja egy olyan innovatív modell létrehozása, mely az értelmi fogyatékos és autista emberek foglalkoztatásának rendszerszemléletû fejlesztését eredményezi a munkaerôpiaci diszkriminációjuk csökkentése érdekében. Az Aktív Mûhely program további céljai: • az értelmi fogyatékos, autista emberek által végzett, piaci igényekre reagáló tevékenységek, szolgáltatások bevezetése és végzése, • akkreditált képzések a foglalkoztató szakemberek és a foglalkoztatottak részére, • szakmai kiadvány készítése a foglalkoztató szakemberek képzése érdekében, • célcsoport foglalkoztatását elôsegítô on-line tudásbázis létrehozása és mûködtetése, • védett és nyílt munkaerôpiaci formák mûködtetése,

9

2


• a rendszer jogi, pénzügyi feltételeinek kidolgozása és szakpolitikákba való beillesztése. A program 6 civil szervezet - Kézenfogva Alapítvány (Budapest), Bárka Alapítvány (Dunaharaszti), Esôemberekért Egyesület (Tata), Fogd a Kezem Alapítvány (Pécs), Mécses Egyesület (Mezôberény), Szimbiózis Alapítvány (Miskolc) - konzorciumában valósul meg.

Az Aktív Mûhely modell elemei: 1. innovatív, piaci igényekre reagáló termelô tevékenységek, szolgáltatások beindítása, amely megvalósítható a következô foglakoztatási formákban: terápiás, szociális, nyílt munkaerôpiac, 2. egyedi termékfejlesztés, 3. értelmi fogyatékos, autista munkavállalók • betanító képzése • akkreditált szakképzése, 4. értelmi fogyatékos, autista emberek munkaképességének felmérése, 5. foglalkoztatás-szervezôk akkreditált továbbképzése , 6. oktatási anyag kidolgozása a foglalkoztatás-szervezôk és a munkavállalók részére, 7. foglalkoztatási on-line tudásbázis létrehozása, 8. elôállított termékek értékesítése, 9. hazai és nemzetközi hálózatszervezés, 10. módszertani feladatok ellátása, 11. érdekérvényesítés (aktív munkaerôpiaci eszközök kidolgozása és elfogadtatása). A modell szisztematikus és következetes alkalmazása jelentôsen hozzájárul a célcsoport foglalkoztatási helyzetének javításához.

A magyar FP tagjai Bárka Alapítvány, Dunaharaszti A Bárka Alapítvány volt az egyik elsô magyarországi szervezet, amely tartós lakóotthoni lakhatást kínált értelmi és halmozottan fogyatékos emberek számára. 1991-ben kezdte meg munkáját Magyarországon.


Tevékenységek Az Aktív Mûhely foglalkoztatási modell kidolgozása és a gyakorlatban való alkalmazása.

2


10

A lakóotthonon kívül számos fogyatékos fiatal dolgozik az alapítvány kézmûves mûhelyében, ami foglalkoztatási rehabilitációt és napközbeni ellátást biztosít számukra. A fiatalok által készített termékeket – amiket 1999 óta egy iparmûvész szakember fejleszt – országos kézmûves vásárokon és kiállításokon értékesítik.


Esôemberekért Egyesület, Tata Az egyesület lakhatási, oktatási és foglalkoztatási lehetôségeket biztosít autista és/vagy értelmi fogyatékossággal élô fiataloknak. Az egyesület Szent-György lakóotthonában tíz fiatal él. Oktatásukat is a lakóotthonban végzik: fejlesztik szociális készségeiket és szakmai képzésben is részesülnek. Az egyesület tulajdonában lévô vállalkozás alkalmazza ôket, ahol foglalkoztatási rehabilitációt nyújtanak azok számára, akik gyengébb munkakészségekkel rendelkeznek. Fogd a Kezem Alapítvány, Pécs Az Alapítvány 1991-ben jött létre azzal az egyértelmû céllal, hogy összetett szolgáltatásokat nyújtson a fogyatékos fiataloknak. Fôbb szolgáltatásai a következôk: • Nappali otthon (1991): egy saját épületben nappali ellátást biztosít fogyatékos fiatalok számára. Speciális foglalkoztatást nyújtanak számukra négy különbözô mûhelyben: asztalos mûhely, varroda, papír- és kreatív mûhely. • Lakóotthon (1999) • Szabadidôs programok • Támogatott foglalkoztatás (2003): fogyatékos fiatalok nyílt munkaerôpiaci foglalkoztatása a városban. • Egyéb tevékenységek: fogyatékos emberek által szerkesztett újság kiadása. Kézenfogva Alapítvány, Budapest (vezetô partner) A Kézenfogva Alapítvány az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek, hozzátartozóik, a velük foglalkozó szakemberek és elsôsorban civil szervezetek munkájának segítésére jött létre 1993-ban. A fenti célok megvalósítása érdekében különbözô programokat mûködtet az alábbi területeken: egyéni segítségnyújtás, közvéleményformálás, információgyûjtés és terjesztés, képzések, kutatások, kiadványok megjelenítése, szolgáltatások fejlesztése, nemzetközi kapcsolatok ápolása, érdekérvényesítés. Bôvebb információk a www.kezenfogva.hu oldalon érhetôk el. ’Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete, Mezôberény Az egyesület 1999-ben jött létre és 2000- ben jegyezte be a Gyulai Bíró-

11

2


’Szimbiózis Alapítvány’, Miskolc A Szimbiózis Alapítványt 1999-ben alapították. Fôbb céljai: segíteni az értelmi, halmozottan fogyatékos és autista emberek oktatását, képzését, foglalkoztatását és társadalmi integrációját. Tevékenységek: • Támogató szolgálat – személyes segítség és szállítási szolgáltatás városon belül. • Támogatott Foglalkoztatási Program – egy speciális program, ami a fogyatékos emberek munkaerôpiaci integrációját segíti elô. • Egyéb programok – báb-terápia, zeneterápia, kézmûves szakkörök, önálló életviteli programok, sporttevékenységek, szülô-gyerek klub, önkéntes klub. • Rehabilitációs farm – célja, hogy védett munkahelyet biztosítson az értelmi fogyatékos és autista fiataloknak. • Nappali ellátás fogyatékos embereknek.

Az olasz FP: Teseo A Teseo Fejlesztési Partnerség (FP) olyan intézményekbôl és szervezetekbôl áll, amelyek nemzetközi projektek tervezésére és irányítására specializálódtak, különösen a szociális gazdaság területén. Például az MCG, a Zenith Konzorcium (a Teseo FP vezetôje) egyik partnere több európai programot irányított már, többek között a Youthstart elsô és második fázisát, Leonardo Da Vinci programokat és több helyi fejlesztési projektet. Az EQUAL program elsô körében az MCG két területi FP projektet is vezetett. (egy nemzetközi projekt az AFANIAS-szal, a spanyol partnerrel, ami a területi FP-k keretében kezdôdött).


ság a szociálisan hátrányos helyzetû fiatalok és felnôttek segítésére. Célja, hogy segítse azokat a hátrányos helyzetû fiatalokat, akik állami gondozásban nôttek fel, valamint a fogyatékossággal élô gyermekeket, embereket. Az egyesület igyekszik támogatni ôket önálló életük segítésében és a teljesebb élet lehetôségének megteremtésében és egyik legfontosabb célja, hogy védje érdekeiket. Az egyesület két lakóotthont mûködtet az értelmi fogyatékos és állami gondozásban felnôtt emberek számára. Van egy 50 fôs napközi otthona is a városban, ahol fogadják a fogyatékos gyerekeket és családjaikat. Az egyesület integrált szakképzést, terápiás foglalkoztatási és alternatív álláskeresési lehetôséget valamint különbözô formában védett foglalkoztatási lehetôséget is biztosít számukra. Az egyesület támogató szolgálatot és közösségi ellátást is mûködtet, ami a fogyatékos emberek és családjaik otthonában nyújt személyes segítséget.

2


12

Fontos megjegyezni a Philantropy Centro Studi és a Philantropy Fondazione jelenlétét a Teseo FP-ben, ami a Bolognai Egyetem Non-Profit Gazdasági tanszékéhez tartozik; ôk gondoskodnak a szociális gazdaságról és a adományszervezésrôl. Partnerek: Zenith Societá consortile a.r.l. www.economiaesviluppo.it; www.mcgitalia.com Az MCG Vezetôi Tanácsadócsoportból és az Economia e Sviluppo s.r.l.-bôl álló magánegyesület. Az egyik a finanszírozás helyi fejlesztéséhez kapcsolódó integrált tevékenységek területén mûködik; a másik kkv-k tanácsadó cégeként indult, a szardíniai gazdasági fejlesztéshez kínál szolgáltatásokat. Philanthropy Centro Studi www.philanthropy.it A központot a Bolognai Egyetemhez tartozó Forlí Gazdasági Fôiskolán hozták létre, és ma is itt mûködik. Munkaterületéhez tartozik a (profit-orientált és non-profit) vállalkozóknak és állami hatóságoknak nyújtott tanácsadás; felméréseket és kutatásokat végez. Legambiente Onlus www.legambiente.com Magánegyesület, ami természetes egyesületként tájékoztató és figyelemfelhívó kampányokat szervez és állít össze környezetvédelmi témákban.


Ogliastra tartomány www.cmogliastra.it A Nuoro régió 23 tanácsából álló helyi önkormányzat. Ösztönzi, támogatja és koordinálja az összes olyan kedvezményezést, ami a Nuoro régió gazdasági, szociális és kulturális fejlôdését szolgálja. Philantropy Fondazione www.philantropy.it Magánszervezet, amelynek célja, hogy a szakmai adakozásoknak köszönhetôen anyagilag támogasson minden olyan szervezetet, amely különösen speciális projektek kialakításához szükséges finanszírozási források megnyerése révén kívánja elkezdeni vagy fejleszteni „adományszervezô” tevékenységét. A környezet elemzése Az FP Ogliastra tartományban mûködik, ami 23 elzárt községi kerületet foglal magában. A kis és mikro vállalkozások korlátozott száma (4521) alacsony profit- és foglalkoztatási kapacitásra utal. Több érdekes kezdeményezés született a szociális vállalkozások körében, különösen a fenntartható fejlôdés, a hulladékkezelés és –újrahasznosítás területén.

13

2


Célok Az FP általános célja, hogy a harmadik szektor munkavállalóival, a hátrányos helyzetû dolgozókkal szembeni diszkrimináció okait megszüntesse, valamint hogy megerôsítse a helyi szociális gazdaságot. A Teseo FP célja különösen, hogy: • Elôsegítse a vállalkozói szféra fejlôdését az ökológia területén is, • Növelje a hátrányos helyzetû emberek szerepének elismerését a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó területeken. Speciális célkitûzések a harmadik szektor dolgozóinak • a vezetéshez, marketinghez és feldolgozáshoz szükséges készségek megszerzése, • a helyi szereplôk közötti kapcsolathálózaton belül a szociális tervezés fôszereplôivé váljanak, • megtanulhassák azokat a technikákat, amikkel fejleszthetik adománygyûjtô, adminisztrációs, üzleti és tervezési képességeiket, • készségek megszerzése az öko-újrahasznosítás területén történô vállalkozáshoz.

• Információs mûhelyek A cél, hogy vezetôket, vállalkozókat és szociális munkásokat képezzenek. A következô workshopok várhatók: – workshop a projekt témáiról, – szakmai mûhelymunkák (a humán erôforrás irányítása és a munkavállalók megtartása, non-profit marketing). • Szaktanácsadói Szolgáltató Rendszer kialakítása A cél egy tanácsadói rendszer kialakítása, ami három fô ágra bontható: – a szociális vállalkozások irányítása, – speciális tanácsadás a környezetvédelemmel kapcsolatban és az ökológiai újrahasznosításról Ogliastra-ban, – speciális tanácsadás a vállalkozások létrehozásával és beindításával kapcsolatban.


Tevékenységek • Mikroanalízis Célja, hogy információt szerezzenek a helyi szociális vállalkozások irányításának dinamikájáról, a dolgozók szakértelmérôl, a szolgáltatások minôségérôl és a meglévô know-how-ról. Ezt a fázist három részre osztották: – A kutatási terv kialakítása; az eszközök meghatározása, – Adatgyûjtés minta biztosításával, – Adatfeldolgozás és a végsô beszámoló elkészítése.

2


14

• Kommunikációs laboratórium Speciális célkitûzése, hogy megszüntessék a szociális társaságokkal szemben fennálló elôítéleteket, hogy erôsítsék a profit-orientált és non-profit szektor és az állam közötti kapcsolatokat. A kivitelezés fázisai a következôk: – A telemarketing és hírlevél céljainak meghatározása, – A promóciós anyag összeállítása, – Kommunikációs tevékenység, – Adománygyûjtô esemény megtervezése. • Non-profit fórum Célja, hogy létrehozzon egy valós és egy virtuális (internetes) hálózatot, hogy összehangolhassák az állami és magánszükségleteket. A tevékenységek a következôk: – A Fórum létrehozása, – A helyi szereplôk rendszeres találkozóinak megszervezése, – Az ogliastra-i harmadik szektor fejlesztési tervének jellemzése.


• Koordináció • Monitoring és értékelés Mindkét végsô tevékenység a projekt ellenôrzésére szolgál. A tevékenységek kedvezményezettjei Kutatás: a projekt mûködtetôi, a második és harmadik szint szervezete és az érdekelt lakosság. Információs mûhelyek: 2 mûhelymunka a projektpartnerek számára és további 8 workshop a szociális vállalkozások akár 20 dolgozójának. Szaktanácsadói Szolgáltató Rendszer kialakítása: jövôbeli szociális vállalkozóknak és meglévô szociális vállalkozásoknak. Kommunikációs laboratórium: a harmadik szektor mûködtetôinek; az FP-nek Non-profit fórum: a szociális fejlesztés szereplôinek; a harmadik szektor és az FP jelenlegi és jövôbeli vállalkozóinak. Koordináció: az egész FP-nek. Monitoring és értékelés: az egész FP-nek. Eredmények/termékek Kutatás: kérdôívek és tanulmányok; beszámoló készítése az adatokból; végsô beszámoló a kutatási térképrôl és szótár a szociális munkások készségeirôl. Információs mûhelyek: frissítések a kézikönyvhöz kapcsolódóan, a harmadik szektor dolgozóinak.

15

2


Szaktanácsadói Szolgáltató Rendszer kialakítása: a tanácsadás elismertetéséhez szükséges eszközök biztosítása. Beszámoló a kikísérletezett modellrôl. Kommunikációs laboratórium: weboldal. Non-profit fórum: Hírlevél, prospektus, az ogliastra-i harmadik szektor fejlesztési terve. Monitoring és értékelés: rendszeres és végsô értékelô jelentés, beszámoló a projekt végén.

Portugál FP: Grândola em Rede para a Inserção

A projekt erôsíteni kívánja a kapcsolatot a helyi vállalkozói szektor és a szociális támogatással foglalkozó intézmények között. A következô célok szerint alakították ki a munkát: I) hálózat kialakítása a vállalkozások és intézmények között, amelyek a projektben szereplô tevékenységek elvégzését támogatják, II) Az egyéni vállalkozás elôsegítése az ön-foglalkoztatás kialakításához szükséges feltételek megteremtése révén, III) A vállalatok társadalmi felelôsségvállalásának vonzóvá tételéhez szükséges feltételek biztosítása (a jövôbeli gazdasági kezdeményezések és nemzetközi tevékenységek kialakítása, melyek során olyan terméket akarunk elôállítani, ami ezen a területen mûködôképes lesz), IV) A beilleszkedés-központú oktatási/képzési komponens kialakítása (álláskeresés és kínálatok). Hogy ez létrejöhessen, bemutatják a vállalkozói hálózatot, ami a legfontosabb összekötô kapocs a tervezett jövôbeli tevékenységekhez. Ezen felül kialakítják a gazdasági és az állami szektor, valamint az ún. harmadik szektor közötti szoros és szisztematikus kommunikációt. Állandó lehetôség nyílik majd arra, hogy értékeljék az álláskínálatot és a keresletet, valamint hogy hozzájáruljanak a vállalkozók nagyobb érzékenységéhez a kirekesztés által veszélyeztetett csoportok tagjainak helyzete iránt. Végül, az iskolákkal folytatott munkának nemcsak az a célja, hogy a vállalatok közötti kapcsolatokat erôsítse, hanem hogy fiatalokat képezzen, akik megbecsülik lakóhelyüket és megelôzze, hogy az ilyen fiatalok a munkaerôpiacra történô beilleszkedés jobb feltételeit keresve a városokba költözzenek.


Az FP partnerek az utóbbi öt évben azon dolgoztak, hogy kialakítsanak egy helyi szociális hálózatot, de a nemzetközi együttmûködésben való részvétel, tapasztalatcsere csak az equalSET projekt révén vált lehetôvé.

2


16

Abban is reménykedünk, hogy a projekt három területen is hozzájárulhat a – állami és magán non-profit – vállalatoknál dolgozó szakemberek képzéséhez és a projekt célcsoportjaihoz: innováció, képessé tevés (empowerment) és esélyegyenlôség.

A portugál partnerség öt helyi partnerbôl áll:


• Câmara Municipal de Grândola (koordináció) – Grândola önkormányzata, közvetlenül választott közjogi testület. • Associação de Desenvolvimento do Litoral Alentejano: Az ADL egy nonprofit egyesület, amit azért hoztak létre, hogy kiértékelje az Alentejo-part önkormányzatainak lehetôségeit találkozók szervezésével, valamint többek között az ipari, kereskedelmi, mezôgazdasági és erdôipari termékpéldák bemutatásával; a szakmai képzés fejlesztésével; regionális konferenciák és szemináriumok hirdetésével és szervezésével. Ahhoz, hogy megvalósítsák ezeket, segíteni kell mind az állami, mind a magánvállalkozások innovatív mûködését minden tevékenységi területen. Meg kell határozni a régió fejlesztéséhez szükséges stratégiákat és fejlesztési intézkedéseket a helyi partnerek közremûködésével, segíteni kell a sokféle kezdeményezésben résztvevô szakembereket, motiválni és oktatni kell a lakosságot, hogy vegyenek részt, a végkifejlet és a célkitûzések szem elôtt tartásával figyelni kell a pénzügyekre és az indokolt támogatásokra, hozzá kell járulni a mezôgazdasági fejlôdéshez, és változatossá kell tenni a gazdasági tevékenységeket. Az egyesületben részt vesznek a helyi önkormányzatok, gazdasági társaságok, pénzügyi személyek, helyi közigazgatási szervek, kulturális és szociális segélyszervezetek, valamint oktatási intézmények. A következô tevékenységeket érdemes megemlíteni: a Leader+ Program irányítása az Alentejo-parton, vállalkozások támogatása, az Internet-használat ösztönzése (bizonyítvány kiállítása az alapvetô informatikai ismeretekrôl). • Instituto de Estudos Superiores do Litoral Alentejano (INESLA) – Az INESLA a CMG és az ISCTE közötti megállapodás eredményeként jött létre. Alapszabálya szerint az INESLA az Alentejo-part szociális, kulturális és gazdasági fejlesztésére összpontosító projekteket és kezdeményezéseket hivatott ösztönözni. • Escola Secundária António Inácio da Cruz (ESAIC) – Az ESAIC az Oktatási Minisztérium egyik középiskolája.

17

2


• Associação de Empresários do Alentejo Litoral (AEAL) – Az AEAL célja, hogy ösztönözze a gazdasági tevékenységek fejlesztését, többek közt a mûszaki, gazdasági és kereskedelmi területeken, valamint hogy biztosítsa a tagok növekvô részvételét a felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó döntéseknél és programokban. Az Egyesület biztosítja a tagok – az Alentejo-parti vállalkozások - képviseletét a jogi és pályázatkiíró szerveknél.

A „Parajes de Jarama” Fejlesztési Partnerség segíti az „Iniciativas Socio Económicas del Jarama” projektet az EQUAL II Közösségi Kezdeményezés keretén belül. Több intézménybôl áll, amelyek az elôzô EQUAL tenderen az azonos nevû projektet, a Parajes del Jarama-t állították össze. Ez az FP volt az „equalatino” nemzetközi projekt fôpartnere is, amelyben akkor a titkársági feladatokat látta el. A „Parajes de Jarama” FP különbözô területeken tevékenykedô intézményekbôl áll, mindegyikük rendelkezik európai projekttapasztalattal. Két helyi önkormányzati testület vesz részt benne: Paracuellos de Jarama önkormányzata, amely az elôzô EQUAL projektben képviselô intézményként vett részt és jelenleg is tagja más európai kezdeményezések keretén belüli projekteknek; valamint a Madridi Regionális Önkormányzat Családi és Szociális Ügyek Hivatala, amely intézmény közvetlenül kezeli a kirekesztés által veszélyeztetett csoportok munkaerôpiaci és társadalmi integrációjának ösztönzésére rendelkezésre álló európai forrásokat. Ezen a szerven belül mûködik egy külön osztály, ami az európai szociális programokkal foglalkozik. A Luis Vives Alapítvány szintén az FP tagja. Az alapítvány kezeli az európai forrásokat, és a szociális ügyek képezik fô profilját. A két egyesület, az AFANIAS és a Nuevo Amanecer, amelyek a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportokkal foglalkoznak, különbözô közösségi kezdeményezésekben vettek már részt. A két gazdasági társaság, az AEDE és a FEDEPE különbözô projektekben vettek részt, melyeknek célja a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok munkaerôpiaci integrációja volt. Az AENA (részvénytársaság) részt vett az FP által végrehajtott elôzô EQUAL projektben is.


Spanyol FP: Iniciativas Socioeconómicas de Jarama (ISE Jarama)

2


18

Partnerek


AENA Az AENA részvénytársaság negyvenhét spanyol repülôteret mûködtet (öt Ellenôrzô Központja révén) és részt vesz több Spanyolországon kívüli repülôtér irányításában is. Az ISE Jarama projektben való együttmûködése prioritásnak számít a vállalati stratégián belül. Az új Barajas repülôtér, amelynek 2006 elején a negyedik számú terminálja is megnyílt, dinamikus gazdasági és társadalmi lendületet ad a tevékenység végrehajtásához és az intézmény mûködési környezetében is ösztönzi a globális fejlôdést. Az, hogy részt vesz az FP-ben, egyszerre magába foglalja az elkötelezettséget, a kihívást és annak a lehetôségét, hogy a vállalat támogatást és ôszinte elhivatottságot biztosít a társadalomnak. Meg vannak gyôzôdve, hogy – az összes partner munkájának köszönhetôen – a kiemelt célkitûzéseket el fogják érni azáltal, hogy javítják a fogyatékos emberek, a nôk és egyéb hátrányos helyzetû csoportok lehetôségeit. Ennek a célnak kell a vállalatot irányítania. Szociális és Családügyek Fôosztálya A Szociális és Családügyek Fôosztálya, a Szociális Intézmények Fôigazgatóságán keresztül több különbözô szerepet tölt be, többek közt a fogyatékos emberekhez kapcsolódó szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és fejlesztésének ösztönzését; a pszichiátriai betegek szociális gondozását; az idôsek életminôségének javítását; kiskorúak és családjaik támogatását; valamint a Madridi Regionális Önkormányzat területén élô fogyatékos felnôttek mentorálását és a családok védelmére szolgáló intézkedések koordinálását. Az EQUAL közösségi kezdeményezés megerôsíti és kiegészíti a Tanács különbözô szektorális tervek keretében megvalósuló stratégiáit. Ezeknek a célja, hogy javítsák ezen csoportok foglalkoztathatóságát és munkaerôpiaci integrációját, és megismerjék az újonnan kialakuló integrációs megközelítéseket annak érdekében, hogy elôtérbe kerüljön a Tanács és a Madrid Régió aktív politikái között. A Szociális Intézmények Fôigazgatósága partnerként részt vesz az FP-ben és a következô szerepet tölti be: társfinanszírozó tag, nem várható semmilyen visszatérítés az ESA-tól; a projekt végrehajtásában, az ESA Igazgatási Szerve által elfogadott költségvetés 25%-át biztosítja; az FP Vezetôségének tagja; a nemzetközi projekt tagja; a projekt megismertetése; és bemutatja az érdekérvényesítés bevált gyakorlatait. Luis Vives Alapítvány A Luis Vives Országos Alapítványcsoport a társadalmi cselekvésért olyan sokrétû tevékenységi körrel rendelkezô non-profit közintézmény, amelynek

19

2


küldetése, hogy támogassa és megerôsítse a társadalmi cselekvést a harmadik szektorban, valamint hogy növelje a társadalmi cselekvést Spanyolországban. Hogy megerôsítsék a társadalmi aktivitást és a non-profit szervezetek profivá váljanak ezen a területen, öt különbözô tevékenységet kombinálnak az intézmények és szakemberek kiszolgálásánál, hogy megismerjék azokat a szükségleteket, amik felmerülhetnek a non-profit szervezetek fejlesztési folyamatai során.

AEDHE / ECPA Az E.C.P.A. olyan vállalkozói egyesület Paracuellos de Jarama-ban, amelynek célja, hogy szembenézzen a területen jelenlévô vállalkozói és kereskedelmi tevékenységek kapcsán felmerülô problémákkal a tagok érdekeinek védelme révén. Az egyesület képviselteti magát az AEDHE (a Corredor del Henares Régió Vállalkozóinak Szövetsége) Végrehajtó Bizottságában. Ez egy interszektorális non-profit szövetség, amit 1977. szeptember 27-én alapítottak (a szervezetek egyesülési jogáról szóló 19/1977-es rendelet alapján). A vállalkozói szervezet fontos szerepet tölt be a társadalmi és gazdasági régióban, tapasztalatainak, szolgáltatásainak és tagjainak köszönhetôen. Az AEDHE, a Corredor del Henares régió szervezete a legfontosabb kereskedelmi központ a Madridi Autonóm Közösségben, és ez egyben az egyik legjelentôsebb Spanyolországban, amelyben 19 000 vállalat vesz részt. Az AEDHE célkitûzései: • a vállalkozói tevékenységeket támogatni és ösztönözni, ami független mind a szervezettôl, mind a közigazgatástól, • a tagvállalatok információs, képzési és kutatási szükségleteivel törôdni, • hozzájárulni a Corredor del Henares régió gazdasági fejlôdéséhez saját kezdeményezések és a szervezetek közötti együttmûködés kialakításával.


’Nuevo Amanecer’ Egyesület Non-profit magánegyesület, amit 1980-ban hoztak létre a drogfogyasztók rehabilitációja céljából. 1997 februárjában megalapították a nôket segítô csoportját, hogy segítsék a bántalmazott nôket és gyermekeiket. Általános célkitûzései a következôk: 1. biztonságba helyezni a bántalmazást elszenvedô nôket. 2. az erôszak által okozott sérülések gyógyítása, pszichológiai, szociális és egészségügyi kezelések segítségével. 3. a nôk felkészítése az önálló életre szociális és jogi segítségnyújtással. 4. megelôzni, hogy ezek a nôk és gyermekeik veszélyes szociális helyzetbe kerüljenek, a nôkkel szembeni elôítéletek- és erôszakellenes értékek továbbadásának révén.

2


20

Paracuellos de Jarama Önkormányzata Paracuellos de Jarama Önkormányzata jogi személy, azaz a helyi közigazgatás lehetôvé teszi, hogy a Tanács a Nôkért és a Helyi Fejlesztési Ügynökségek révén segítsék a társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportokat, többek közt tréningkurzusok által. Az önkormányzatnak 96 alkalmazottja van. Mivel a város közel található a Madrid Barajas repülôtérhez, ez a jövôben nagyszerû kihatással lehet a területre.


Parajes Promocion a Insercion Laboral, S.L. Korlátolt felelôsségû társaság, ami a Parajes de Jarama Projekt eredményeképp jött létre az Európai Szociális Alap EQUAL közösségi kezdeményezésének elsô pályázati kiírása során. Szociális célkitûzése: a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek munkaerôpiaci integrációja vállalatoknak nyújtott szolgáltatások révén (kertészkedés, házkörüli munkák és minden lehetséges szolgáltatás, amit ki lehet találni), annak érdekében, hogy bekerülhessenek a piac elsôdleges szektorába. A célcsoportok: értelmi fogyatékos emberek, bántalmazást elszenvedett nôk és bevándorlók, fôleg nôk. A vállalat szolgáltatásai a következô területeken alapulnak: • kertészkedés és erdôgazdálkodás • növénytermesztés és üvegházak • vállalati szolgáltatások AFANIAS Az AFANIAS Egyesület non-profit intézmény, amely az értelmi fogyatékos emberek integrációjának fejlesztéséért dolgozik, és szociális központjain belül speciális iskolákat, munkára felkészítô oktatóközpontokat, munkaerôpiaci integrációs szolgáltatásokat, speciális foglalkoztatási központokat, lakóotthonokat, védett házakat, szabadidôs és sportszolgáltatásokat mûködtet. Az egyesületet 1964-ben alapították, és 1970-ben nyilvánították közhasznúnak. Az AFANIAS bebizonyította, hogy képes kezelni az állami forrásokat. Az AFANIAS-nak összesen 18 szociális szolgáltató központja van Madrid Autonóm Közösségben, és tagjai szükségleteinek kielégítésével oktatási központokban és speciális foglalkoztatási központokban foglalkozik. A központokban személyre szabottan nyomon követik minden egyes ember fejlôdését, hogy segítsenek nekik elérni legjobb képességeiket a felkészítô és rehabilitációs folyamatnak megfelelôen. Ezen célok eléréséért az AFANIAS 507 embert foglalkoztat. FEDEPE A FEDEPE non-profit egyesületet 1988-ban alapították. A szervezet vállalkozó és diplomás nôket tömörít egy csoportba az egész kereskedelmi szek-

21

2


torból és a közigazgatásból. Az egyesület tagja az AMMDE-nek, vagyis a Madridi Vezetô- és Vállalkozónôk Szövetségének, az ACDDE-nek, ami a Katalán Vezetô- és Vállalkozónôk Szövetsége és az AEMDPE-nek, azaz a Spanyol Vezetô- és Vállalkozónôk Szövetségének. A FEDEPE küldetése, hogy megalkossa egy nôi vállalkozócsoport tervét, amely különbözô társadalmi és szakmai környezetekben tesz lépéseket, és hogy öntudatosabbá tegye a nôket tagjai fejlôdésének elôsegítésével.

A várható termékek/eredmények: • ezen szociális gazdasági útmutató, • az Út a munkaerôpiaci integrációhoz, • a weboldal: www.equalset.org, • a projekt folyamatainak, eljárásainak és eredményeinek értékelése.


Az equalSET általános célkitûzései: Az equalSET olyan innovatív projekt kíván lenni, amely a következô általános célkitûzésekre összpontosítva létrehozza a szociális gazdaság fejlôdésének új modelljeit és megközelítéseit: 1. megtervezni a szociális gazdaságban mûködô vállalkozások kialakításához és megerôsödéséhez szükséges optimális feltételeket, figyelembe véve a különbözô országok jellemzôit, azonosítani a foglalkoztatás bôvítésének lehetôségeit és elemezni a lehetôségeket strukturális és üzleti szempontból, 2. azonosítani és/vagy meghatározni a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportokhoz tartozó munkavállalók szociális gazdaság területén mûködô vállalkozásokban való sikeres és tartós foglalkoztatásának feltételeit, 3. kidolgozni a szociális ágazathoz, a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok foglalkoztatásához illeszkedô finanszírozási modellt.

3

22


3. A nemzetközi projekt munkamódszerei

Nemzetközi projektünk munkamódszere megfelel a tökéletes multilaterális kommunikáció által támasztott igényeknek, ami kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a projekt célkitûzéseit megvalósítsuk. Hogy ez sikerüljön, leteszteltünk egy sor módszert, hogy a lehetô leghatékonyabbá tegyük a partnerek közti kommunikációt. Úgy terveztük, hogy egyfajta hálózatban fogunk dolgozni, ami a Hub és Spoke modellt követi majd: a partnerek a hivatalos érintkezés minden fajtáját eljuttatják a központba, ahonnan továbbítják azt az érintett partnereknek. Az informális üzeneteket eljuttathatják a központba vagy közvetelenül a többi érintett partnernek is. Ez a rendszer biztosítja, hogy az információ minden partnerhez eljut.


hivatalos kommunikáció

informális kommunikáció

A demokratikus modellt követve minden partner jelentôs proaktív együttmûködô hozzájárulását adta anyagok készítésével és hasznos visszajelzések közvetítésével. Továbbá a spanyol partner vállalta a moderátori szerepet a találkozókon, mind a hagyományos nemzetközi tárgyalásokon, mind a virtuális konferenciákon. A nemzetközi találkozókat és a bilaterális látogatásokat azért szervezték a partnerek, hogy megvitassák a szociális gazdaság különbözô témáit és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok integrációját; hogy új ötleteket hasonlíthassanak össze és találhassanak ki; kicseréljék a know-how-t; megtervezzék a jövôbeli lépéseket; ratifikálják az internetes konferenciabeszélgetéseken elvégzett munkákat. Ezen kívül a partnerek rendszeresen kommunikáltak egy webszoftver (Sky-

3


pe) segítségével, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy a Hub és Spoke Modellt valóban alkalmazták. Mivel az informális kommunikáció szinte napi rendszerességû volt és a hivatalos érintkezés havi konferenciabeszélgetéseken zajlott, ez lehetôvé tette számukra a kommunikáció javítását és az információk és ötletek megosztását, akárcsak bármely más rendszeres nemzetközi találkozó. Mint ahogy a fentiekben említettük, az equalSET-et egyértelmû nemzetközi elhivatottság alapján hozták létre, és célja, hogy felkutassák a szociális gazdaság iránt elkötelezett vállalatok létrehozásának meglévô lehetôségeit az FP-t alkotó különbözô országokban (Spanyolország, Magyarország, Olaszország és Portugália), valamint hogy megvizsgálják és kialakítsák a célcsoportok, azaz minden olyan ember, akit veszélyeztet a társadalmi kirekesztés, munkaerôpiaci integrációjához vezetô utat. Ez az út a közös út az FP minden tagja számára és ebbôl az érintett országok minden állampolgárának származhat elônye. Ez alkalmanként egyfajta igazolásként szolgált a különbözô partnereknek, hogy közösen tárják fel a helyzeteket, összetett ügyekben helyünk legyen a szektoron belül és megosszuk országunk helyzetét és tapasztalatainkat, röviden: hogy közösen alakítsuk ki „tudásunkat”. A nemzetközi tevékenységek elején elképzelt munkát késôbb dolgozták ki a rendszeres nemzetközi találkozókon, és a TCA (Transnational Cooperation Agreement = Nemzetközi Együttmûködési Megállapodás) aláírásakor állapodtak meg errôl. Ezeken a tárgyalásokon mindent megvitattak, ami a korábban említett ügyhöz kapcsolódott és meg is tudtak egyezni a telefonon és e-mailen történt elôzetes kommunikációnak köszönhetôen. A 2005 szeptemberében Budapesten tartott nemzetközi találkozón eldöntötték, hogy a nemzetközi munka javítására és hatékonyabbá tételére, abból kifolyólag, hogy a nemzetközi munka egyes emberek számára akadályt jelent, a rendelkezésre álló új technológiákat is alkalmazni fogják. A Skype szoftver „innováció”-nak köszönhetôen a konferenciabeszélgetések száma megnôtt, és a nemzetközi munka rendszeressége és hatékonysága is javult. A nemzetközi virtuális találkozók lehetôvé teszik a napi kapcsolattartást és munkát. Azonban a személyes nemzetközi találkozók, melyek létfontosságúak a megállapodások elfogadásához és a közvetlenebb kommunikációhoz, sosem szûntek meg. Mindazonáltal a partnerek meg vannak gyôzôdve arról, hogy az internetes nemzetközi találkozók tették lehetôvé a különbözô kultúrák számára, hogy kommunikálni tudjanak egymással, és élénkebben, gyakorlatiasabb és személyre szabottabb módon tudják kivitelezni a projektet. A napi kommunikáció és a szoftverhez való könnyû hozzáférés lehetôvé teszi a partnereknek, hogy jobban megismerjék egymást és ez az a pont, ahol a nemzetköziség mélyebb értelmet nyer. A partnerek szinte mindennap kérdéseket tehettek fel egymásnak a nemzetközi kiadvány különbözô témái-


23

3

24


val, az elvégzett munka értékelésével és a nemzetközi FP honlapjára, a www. equalset.org -ra a késôbbiekben feltöltendô dokumentumok kidolgozásával kapcsolatban. Az összes találkozót (a Skype konferenciabeszélgetéseket is) hivatalosan nyomon követték és kiértékelték.


equalSET értékelési rendszer CÉLKITÛZÉSEK

CÉLCSOPORTOK

ESZKÖZÖK

AZ ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA (a különbözô tevékenységekre vonatkozóan)

- a partnerek részvételének ellenôrzése a projekt folyamán - a tevékenységek hatékonyságának és eredményességének ellenôrzése - a célkitûzések módszertani és pénzügyi összefüggésének elemzése - a nemzetközi partnerséghez az egyes országos projektek által hozzáadott értékek elemzése - az eredmények ismertségének és sokszorosításának ellenôrzése - a kedvezményezettek elégedettségének ellenôrzése

- a nemzetközi partnerek

- kérdôívek minden egyes, a nemzetközi partnerek által javasolt tevékenység értékelésére - kérdôív a projekt végsô értékeléséhez

- A nemzetközi kiadvány: „equalSET tapasztalatok” – szakértôi jóváhagyás és végsô értékelés

- politikusok, szakemberek, az önfoglalkoztatási tréning kedvezményezettjei (különösen Portugáliában)

- Cserekapcsolat és látogatások – az egyes látogatások végén - Nemzetközi találkozók – minden nemzetközi találkozó végén - Virtuális találkozók – minden virtuális találkozó végén

Integrált út a társadalmi és gazdasági befogadáshoz

4


26

4. Miért pont ez az út?

A nemzetközi projekt kidolgozása elôtt elvégzett munka során minden partner megpróbálta meghatározni az Equal Közösségi Kezdeményezés keretein belüli általános érdekeit és igényeit. Egyértelmû volt számunkra, hogy a nemzetközi partnerek projektjeinek célja valamilyen mértékben az volt, hogy ösztönözze a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok foglalkoztatását. Nem ez volt az elsô alkalom, hogy a különbözô intézmények ezekkel a speciális csoportokkal foglalkoztak, sôt, mindannyiunk rengeteg tapasztalattal rendelkezik e téren, ami lehetôvé tette számunkra a részvételt a közösségi kezdeményezésben.


Mindazonáltal, találhatunk közös pontokat a különbözô projektek által ösztönözött munkaerôpiaci integrációhoz vezetô útra tett javaslatokban? És mindenek felett, tudunk olyan munkaerôpiaci integrációt ösztönözni, ami mindenkinek megfelel? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ adni, és ezek vezettek el minket a projekt célkitûzésének meghatározásához.

27

5


5. Célcsoportok

a. Jellemzôk

A célcsoportok közös tulajdonságai: • Nem: külön figyelmet szenteltünk a célcsoportokon belül a nôk helyzetének. • Kor: széles skála: 18-tól 55 éves korig. • Iskolázottság: többnyire általános iskola és iskolarendszeren kívüli szakképzés. • Szakmai profil: alacsony képzettségûek: árukezelés, általános és szállodai szolgáltatások. • Munkatapasztalat: nagyon kevés vagy specifikus. Korábban még nem dolgoztak vagy nem indultak el egy konkrét irányba. • Egyéb: a csoportok közös tulajdonságaival jár, hogy a speciális szakmai profil mellett a következôket kell meghatároznunk: – az általános szociális és munkához szükséges készségek oktatása, – az álláshoz való alkalmazkodás segítése és annak fenntartása a késôbbiekben. b. A tulajdonságok szerinti igények A célcsoportok jellemzôi szerint a következô pontokat határoztuk meg szükségleteikre vonatkozólag: 1) A szakmai karrier a tanult és munkatapasztalattal rendelkezô emberek érdeklôdési körének és elvárásainak kombinációja és harmóniája. 2) A tudás igénye: • általános szakmai tudás a fent említett karrier kialakításához, • speciális szakmai tudás a konkrét állásnak való megfeleléshez, ami a tanulmányi vagy a munkaszerzôdés aláírása után alakul ki. • szociális és munkaismeretek. 3) Az aktív munkakereséshez szükséges tudás és nyomon követés.


Célcsoportok: • Fogyatékos emberek, • Bevándorlók, • Nôk, • Egyéb, a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok.

5


28


4) Az állásban való elhelyezkedéshez és a pozíció megtartásához szükséges segítség. Meghatározásra kerül a segítség jellege minden személy számára az ô egyéni szükségletei alapján. A szükséges segítség intenzitásától függôen a segítség a következôket foglalhatja magában: • A munkahelyi beilleszkedés segítése. A támogatás igényének meghatározásában ez alacsony intenzitásúnak minôsül. • Támogatott foglalkoztatás. A támogatás intenzitása a személy és a beosztás jellemzôi alapján kerül meghatározásra, és az állás sajátos jellemzôitôl kezdve, a szociális és munkához szükséges készségekre való oktatáson át a konfliktuskezelésig terjedhet. 5) Igény a nyomonkövetésre. Úgy véljük, hogy a munkaerôpiaci integráció ösztönzésével kapcsolatban meghatározott szükségletek mellett utánkövetést is kell végezni, mind személyi, mind csoportos szinten. A nyomonkövetés folyamata segítene garantálni az állásba való beilleszkedést és annak megtartását, meghatározni a kritikus helyzeteket és azok kezelését.

29

6


6. Az alkalmazott folyamatok

6.2. Útmutatás: a munkakarrier meghatározása Ezen folyamat során visszajelzést nyújtanak a vizsgált személynek és az egyén elvárásait a valós munkaerôpiaci lehetôségekhez igazítják, hogy megkezdôdhessen az egyéni támogatás tervezése. Ezt a folyamatot mind a tanácsadónak, mind a támogatott személynek el kell végeznie. Ezt annak a meghatározására használják, hogy az adott személynek alkalmazottként kellene-e dolgoznia vagy esetleg önfoglalkoztatottként. Alkalmazotti munka: munkaerôpiaci integrációs folyamat, amely révén segítenek a személynek a pozícióhoz igazodni és alkalmazkodni, vagy az állást igazítják az érintetthez. • Általános szakmai képzés. Az általános szakmai készségek elsajátításához szükséges szabályozott folyamat, amely segítségével az adott személy elvégezhet egy vagy több szakmai végzettséget adó kurzust, amely révén hivatalos oklevelet szerezhet. • Szociális és a munkához szükséges készségek oktatása. Ez egy nem szabályozott speciális képzési folyamat, amely a dolgozók sikeres munkahelyi elômeneteléhez szükséges lehetôségekkel áll kapcsolatban. Ez a fajta tréning általában egy általános és minden munkakörre vonatkozó közös részbôl áll, de tartozik hozzá egy, az egyes munkakörökre jellemzô specifikus képzés is. • Aktív álláskeresési tréning. Az önálló és aktív munkakeresési technikákhoz és stratégiákhoz szükséges ismeretek nem hagyományos módon történô oktatása. Önfoglalkoztatás: ez a folyamat lehetôvé teszi az emberek számára saját vállalkozás létrehozását. • Alapfokú vállalkozói tréning. Egy vállalkozás vagy állás létrehozásához szükséges általános és alapvetô szempontokat oktató nem hagyományos folyamat.


6.1. Értékelés A folyamat célja a célcsoportok tagjai képességeinek, kompetenciáinak és szakmai érdeklôdésüknek felmérése egy olyan eljárás segítségével, amely lehetôvé teszi az egyéni integrációs út megtervezését az adott személyek részére a társadalmi környezet alapján.

6


30

• Motiváció az önfoglalkoztatáshoz. Nem hagyományos folyamat, ami speciálisan az önfoglalkoztatás elterjesztésével foglalkozik és összehasonlítja annak pozitív tulajdonságait az alkalmazotti lét jellemzôivel. • Vállalkozói tanácsadás. A vállalkozást indítók számára különbözô mértékû szakértôi segítség biztosítása. 6.3. Beilleszkedés • Egyedi munkahelyi oktatás: munkahelyi támogatás. • Munkahelyi kíséret a beilleszkedéshez.


A célcsoport kísérése a munkaerôpiaci integráció befejezôdése után annak érdekében, hogy a fent említett folyamat eredményét fenn tudják tartani és kiértékeljék annak eredményességét. Ez a munkaadókra, az alkalmazottként elhelyezkedôkre és a vállalkozóvá válókra egyaránt vonatkozik. Olyan technikákkal végzik, melyek garantálják, hogy a folyamat során akkor avatkoznak be, amikor arra a dolgozónak és a vállalkozónak szüksége van, vagy hogy megelôzzék a kritikus helyzeteket. 6.4. Nyomonkövetés A nyomonkövetést rendszeresen elvégzik az adott személyek munkája során. Ehhez információt gyûjtenek a lehetô legtöbb érintettôl: az adott személyért felelôs emberektôl, a munkatársaktól és az érintett dolgozótól is. Az ilyen jellegû nyomonkövetés gyakorisága eltérô lehet az egyén munkába állásától függôen. Eleinte heti rendszerességû, aztán havi, majd kéthavi, egészen addig, amíg már nem szükséges. Kiegészítésképpen az összes dolgozót (a támogatott csoportok tagjai) figyelemmel kísérik, melynek célja, hogy információt szerezzenek a beilleszkedési folyamatról. Az ilyen jellegû megfigyeléseket kéthavonta végzik el. Az integráció folyamatosságát veszélyeztetô kritikus helyzet bármikor felmerülhet. Ha ilyen helyzet alakul ki, a lehetô legtöbb információt kell öszszegyûjteni az összes érintett szereplôtôl. A késôbbiekben elemzik a helyzet felmerülésének okait, hogy kialakítsák a beavatkozási tervet. Ebben a folyamatban az ügyfelek maguk is részt vesznek. Miután megoldották a kritikus helyzetet, rendszeresen nyomon követik az illetôt a vállalatnál vagy a támogatott csoportnál tett látogatások révén. Az érintett társadalmi és családi környzetét is megkeresik, amennyiben szükség van rá.

31

7


7. Szükséges eszközök

7.1. Alkalmazotti munka: LantegiBatuak profil-módszer Többféle eszközt is megvizsgáltunk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a LantegiBatuak profil-módszer hasznos és hatékony. Nem felejthetjük el, hogy ezt a módszert kifejezetten értelmi fogyatékos emberek számára fejlesztették ki, azonban átalakítható más csoportokra is. A profil-módszer olyan eszköz, ami lehetôvé teszi számunkra, hogy elemezzük az álláskeresôt a munkakörrel kapcsolatban, ezáltal megkönnyítve a személyzet kiválasztását, hiszen a módszer meghatározza, hogy a dolgozó profilja megfelel-e a munkakör által támasztott követelményeknek. Arra is lehetôséget teremt, hogy nyomon követhessük a dolgozót, miután sor került a munkahelyi beilleszkedésre.

A négy szempont, amit a személy és az állás profiljában is megvizsgálnak: • önállóság, • információ feldolgozás, • hozzáállás, • fizikai készségek. A csak a személyi profilban vizsgált szempontok közé tartozik pl. az egészségügyi állapot, az érzelmek kontrollálása, reakció- és a segítségkéréshez való készség. Végül, a hatodik szempont a munkakör környezeti tényezôit, feltételeit vizsgálja.


Ez a módszer két profilt ad meg, egyrészrôl a dolgozó profilját, másrészt pedig a munkakörét; ezért le lehet mérni mind az illetô képességeit, mind a feladat ellátásához szükséges követelményeket. Hat szempontot vesz figyelembe a módszer, amibôl négy ugyanaz mindkét profilban, a másik kettô nem egyezik meg bennük.

7

32


Az állás profilja

Személyi profil

Speciális képességek az egyes szakmákhoz vagy állásokhoz

Látás. Hallás. Beszéd. Speciális mozgáskészségek. Általános mozgáskészségek. Egészségügyi állapot. Önkontroll. Reakciókészség. Segítségkérési készség.

Önállóság: • Megjelenés és önellátás. • Közösségen belüli mobilitás.

Önállóság: • Megjelenés és önellátás. • Közösségen belüli mobilitás.

Információ feldolgozása • Látásbeli készségek.

Információ feldolgozása • Látásbeli készségek: o Vizuális memória. o Megkülönböztetési képesség • Hasonlóságok és különbségek. • Matematikai készségek. • Feladatok megtanulása. • Kifejezô nyelv. • Íráskészség. • Nyelv megértése. • Olvasási készség


• Hasonlóságok és különbségek. • Matematikai készségek. • Feladatok megtanulása. • Kifejezô nyelv. • Íráskészség. • Nyelv megértése. • Olvasási készség. Hozzáállás • Felelôsség: o Önálló munka. o Feladatok elvégzése. • Ismétlôdés. • Figyelem. • Sebesség. • Szervezés. • Munkahelyi kapcsolatok. • Biztonság

Hozzáállás • Felelôsség: o Önálló munka. o Feladatok elvégzése. • Ismétlôdés. • Figyelem. • Sebesség. • Szervezés. • Munkahelyi kapcsolatok • Biztonság • Érdeklôdés

Fizikai készségek: • Dinamikai koordináció: o Dinamikai igények. o Statikai terhelés. o Súlyos tárgyak kezelése és szállítása. o A munkahely elérhetôsége, megközelíthetôsége. • Koordinációs készségek. • Eszközkezelés.

Fizikai készségek: • Dinamikai koordináció: o Dinamikai igények. o Statikai terhelés. o Súlyos tárgyak kezelése és szállítása. o A munkahely elérhetôsége, megközelíthetôsége. • Koordinációs készségek.

Környezeti tényezôk: o Hômérséklet. o Zajszint. o Világítás. o Vibráció és egyéb. o Levegôtisztaság.

33

7


Az egyes szempontokat egy egységes, egytôl ötig terjedô skálán osztályozzák. Ez az eszköz tartalmaz néhány speciális mérési elôírást az egyes szempontokra vonatkozólag, és a tényezôk mindegyikének érthetô és részletes definícióját, ami könnyebbé teszi meghatározásukat. Az állás által támasztott követelmények és a személyek jellemzôinek felméréséhez készíthetünk egy-egy táblázatot. A személyzet kiválasztását illetôen az optimális helyzetet a két táblázat átfedései és egybeesései mutatják meg. Azokat a szempontokat, amelyeknél a táblázatok nem esnek egybe, egy bizonyos megengedett mértékig, szakembereknek kell felmérni. Ezalatt egyrészrôl a beilleszkedési folyamat sikeressé válásának során feltételezhetô kockázatokat értjük, másrészrôl a pozícióhoz alkalmazkodó személy által elvégzendô munkához nyújtott irányítást.

Az álláskeresôvel/munkavállalóval kapcsolatban vizsgált területek: • Egészségi állapot • Önkontroll • Reakciókészség • Segítségkérési készség • Önállóság • Információ feldolgozása • Hozzáállás • Fizikai képességek A munkakörrel/konkrét állással kapcsolatban vizsgált tényezôk: • Önállóság • Információ feldolgozása • Hozzáállás • Fizikai képességek • Környezeti tényezôk Mindkét oldalon vizsgált tényezôk: • Önállóság • Információ feldolgozása • Hozzáállás • Fizikai képességek


LantegiBatuak Profil Módszer – jellemzôk: • olyan eszköz, amely lehetôvé teszi annak vizsgálatát, hogy az álláskeresô lehetôségei és a munkakör elvárásai milyen mértékben felelnek meg egymásnak, • megkönnyíti a munkavállalók kiválasztását, mivel értékeli, hogy mennyire felel meg egy dolgozó az adott állásnak.

7


34

7.2. Önfoglalkoztatás: Úgy gondoljuk, hogy az önfoglalkoztóvá válásra való alkalmasság felmérésében nem szabad megfeledkezni az elôbb bemutatott LantegiBatuak Profil Módszer szempontjairól, de itt más tényezôket is figyelembe kell venni: A vállalkozó képességei és profilja (általános jellegûek): • Vállalkozói motiváltság • A piacról kialakított stratégiai kép • Tájékozódás utáni döntéshozatal • A tudás/információ kezelése • Önképzési készség


Speciális képességek: • Folyamatos képzés • Önértékelés és önkritika • Kockázatvállalási készség • Határozottság és önállóság • Céltudatosság • Munkamotiváció • Képességek: rugalmasság, megosztott figyelem és innováció • Jövô felé orientálódás • Társadalmi felelôsség, esélyegyenlôség és a vállalkozói szociális törôdés, mint a szervezeti kultúra fontos elemei Szociális és társas készségek: • Kommunikáció • Interperszonális kapcsolatok • Csapatmunka • Konfliktus-kezelés, tárgyalókészség • Vezetés, feladatok / felelôsségi körök kiosztása • Felhatalmazás

35

8


8. Résztvevô szakemberek

Szakemberek: • Pszichológus. • Munkahelyi kísérô. • Munkaközvetítô/állásfeltáró. • Közgazdász. • Vállalkozási tanácsadó. • Szociális munkás. A pszichológus feladatai: • A kedvezményezettek felmérése. • A kedvezményezettek kiválasztása. • Részvétel a támogatás meghatározásában. • Részvétel a nyomonkövetési folyamatban.

A munkaközvetítô/állásfeltáró feladatai: • Munkaerôpiaci kilátások és szegmentáció. • Segítség a munkaszerzôdés megkötésében. • Korábbi munkatörténet, tapasztalatok feltárása. • Részvétel a támogatási igények meghatározásában. • Nyomonkövetés a vállalatnál. A közgazdász feladatai: • Az önfoglalkoztatás területén meglévô támogatás felmérése és elemzése. • A legtöbb lehetôséget tartogató vállalkozói tevékenységi területek meghatározása. • A vállalkozási projektek megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése. • Specifikus terv készítése a vállalkozói tréninghez.


A munkahelyi kísérô feladatai: • Részvétel a kiválasztási folyamatban • Részvétel a támogatás meghatározásában. • Munkahelyi segítségnyújtás. • A természetes segítség megfigyelése. • Részvétel a nyomonkövetési folyamatban.

8


36

A vállalkozási tanácsadó feladatai: • Végigkísérni egy vállalkozás létrehozásának a folyamatát, a kialakított és elfogadott projektnek megfelelôen. • A vállalkozási projekt utánkövetése. A szociális munkás feladatai: • Beavatkozás a folyamat során bármikor az integrációs csoportot alkotó szakemberek kérésére.


Habár elôfordul, hogy a csoportban nincs meg az összes felsorolt szakember, azonban a fenti feladatok ellátását biztosítani kell.

37

9


9. Támogatási és fejlesztési módszerek

Az “Integrált út a társadalmi és gazdasági befogadáshoz” fejezet módszerének és tartalmának kidolgozása során mindvégig szem elôtt tartottuk, hogy azt elsôsorban a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok számára alakítjuk ki. A társadalmi kirekesztés okai sokfélék és országonként eltérôek lehetnek, mindazonáltal mindenhol közös, hogy ezeknek a csoportoknak “támogatásra” van szükségük ahhoz, hogy munkát szerezzenek és meg is tartsák állásukat szakképzésük lezárulta után. A segítség intenzitásától függôen beszélhetünk a “foglalkoztatáshoz nyújtott támogatás”-ról, ami egy minimális szintû segítséget határoz meg, de növeli a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok tagjainak foglalkoztatási kilátásait, ill. beszélhetünk “támogatott foglalkoztatás”-ról, ami maximális szintû segítséget határoz meg és olyan technikákból épül fel, amik megkönnyítik a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett, csekély munkaerôpiaci integrációs lehetôséggel rendelkezô csoportok számára, hogy növeljék a lehetôségek számát. Az adott személy igényeinek megfelelôen ezekrôl a segítségnyújtási tevékenységekrôl meg kell állapodni az álláskeresôvel, a vállalkozóval, és jól át kell gondolni ôket, nehogy a munkaerôpiaci integrációs folyamat normalizálásának akadályává váljanak. Nem szabad elfelejteni, hogy esetenként a nagyobb mértékû támogatás visszatetszést kelthet a munkatársakban, mivel egyfajta kiváltságnak tekinthetik azt. Ezért ezt a módszert megfontolt szakértelemmel kell kialakítani, hogy a munkaerôpiaci integráció motorja legyen, ne fékezze azt. A munkaerôpiaci integráció megvalósításához nyújtott segítségnek figyelembe kell vennie az állás belsô és külsô tényezôit, és célul kell kitûznie a személy, a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoport jövôbeli munkavállalója szakmai képzésének kiegészítését egy speciális munkahelyen, egy speciális vállalatnál, amelyhez a dolgozót már szerzôdéses kapcsolat fûzi. Az út kialakításának ezen a szintjén kulcsfontosságú pillanat a kiválasztási folyamat, amikor egy különbözô szakértôkbôl álló csoport a személy érdeklôdését és elvárásait, valamint képzettségét, képességeit és készségeit szem elôtt tartva meghatározza, hogy az adott személynek milyen jellegû támogatásra van szüksége, hogy megfelelôen elvégezze munkáját.


9.1. Munkavállalás alkalmazottként

9


38

Miután befejezôdött a kiválasztási folyamat, a munkahelyi kísérô kerül elôtérbe, mivel ô az a szakértô, aki felelôssé válik támogatás megvalósításáért, amit az ôt is magában foglaló multidiszciplináris integrációs csoport meghatározott. A támogatás a következô tevékenységeket tartalmazza: • kíséret a munkaviszony lezárásáig, • az álláshoz szükséges munkahelyi készségek oktatása és felkészítés, • az álláshoz szükséges képességek oktatása és felkészítés, • a szociális képességek oktatása és felkészítés, • az állás által támasztott egészségi és biztonsági elôírások oktatása és az azokra történô felkészítés, • a személyes helyzet és a munkahelyi környezet összeegyeztetése.


Nyilvánvaló, hogy ez nem a projekt kedvezményezettjei által megkívánt képzési és támogatási igények részletes listája, és nem áll szándékunkban úgy feltüntetni, hogy minden kedvezményezettnek ilyen szintû támogatást kell nyújtani. Ezen a ponton szemléltetni és javasolni kívántunk néhány intézkedést nem elfelejtve, hogy egyénre szabottan kell támogatást nyújtani, a személy egyedi igényei alapján. Ezért a segítségnek meg kell felelnie a személy szükségeleteinek ahhoz, hogy hatékony legyen. Az út ezen állomásánál fontos, hogy meghatározzuk az úgynevezett “természetes segítség”-et, amit úgy definiálhatunk, mint bármilyen, a vállalkozó és / vagy a munkatársak által a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személy számára nyújtott segítség. Ez lehetôvé teszi a személy számára, hogy megszilárdítsa beilleszkedésének folyamatát és megtartsa állását. 9.2. Önfoglalkoztatás A társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportok tagjainak önfoglalkoztatása különbözôképpen zajlik a az egyes partnerországokban. Ezért úgy gondoljuk, hogy külön-külön kell meghatározni az egyes országokra jellemzô sajátosságokat.

SPANYOLORSZÁG Az önfoglalkoztatás egy másik módja annak, hogy a társadalmi kirekesztés által veszélyezetett csoportokhoz tartozó embereket befogadják a munkaerôpiacon az ezen nemzetközi projekthez kapcsolódó programok révén. Az önfoglalkoztatásnál használt módszerek célkitûzései a következôk: • a vállalkozói profil meghatározása, ösztönzése és kialakításának támogatása,

39

9


• támogatni a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett embereket vállalkozási ötleteik megvalósításában, • a vállalkozás létrehozásához és fenntartásához szükséges tudás átadása a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek számára, azzal a céllal, hogy megfelelôen fenntartható legyen a vállalkozás és olyan képet sugározzanak a projektrôl, hogy az tartós mind rövid-, közép- és hosszútávon. Hogy ez sikerüljön, a projekt során a következô feladatokat kell elvégezni: 1. A személyes és szakmai kompetenciák felmérése Amikor egy vállalkozói projekt lehetôségeinek felmérésére kerül a sor, számításba kell vennünk, hogy nemcsak a társadalmi-gazdasági jellemzôknek vannak hatásai, hanem a vállalkozó személyes jellemzôi is fontosak a vállalkozás sikerességének szempontjából. Ezeket a tulajdonságokat a következôképpen foglalhatjuk össze: • a vállalkozó személyes hatékonysága: a vállalkozó saját magáról és jövôjérôl kialakított képével kapcsolatosan, • kockázatos döntések: ez a tényezô figyelembe veszi, hogy egy személy mennyire képes vállalni a kockázatot, olyasvalami, ami része a mindennapos vállalatirányításnak, • belsô kontroll: egy ember saját észlelésének mértéke a sikerhez vagy kudarchoz való hozzáállását illetôen, • munkaerôpiaci célok, • szociális szempontok.

A) Tudatosság növelése A tudatosságot növelô modulnak reális szempontból kell ösztönöznie a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek üzleti elvárásait, figyelembe véve többek között a törvényi, kulturális, szociológiai és gazdasági tényezôket. B) Oktatás Szerintünk a következôknek kell jellemeznie az oktatási folyamatot a célcsoportokra vonatkozólag: • arra alapozva, hogy minden ember más és más a motivációt, képességeket, stb. illetôen, a képzési folyamatnak személyre szabottnak kell lennie,


Az önfoglalkoztatást ösztönzô különbözô projektek során szerzett tapasztalatok alapján a projekt a következô alfolyamatokra osztható:

9


40


• együttmûködô tanítási és tanulási lehetôségek keresése, • a hallgatókat saját tevékenységeik építôjeként és fôszereplôjeként kell kezelni, • az elméletet tudni kell a tanulóval megtörténô konkrét szituációkhoz kötni, • ösztönözni a tanulók saját hatékonyságát, • a felkínált tantervnek nyitottnak és rugalmasnak kell lennie. A képzési folyamat végén a célcsoportnak a következôket kell tudnia elvégezni: • meghatározni a szervezeti felépítést és a vállalkozás koncepcióját, ismerni a vezetôi feladatokat a szervezeti felépítés és a vállalkozás koncepcióját illetôen, pontosan meghatározni az üzleti tevékenységek végrehajtásához, fejlesztéséhez és irányításához szükséges forrásokat, • ismerni egy helyesen mûködô vállalkozás kialakításához szükséges lépéseket és a jogi elôírásokat, • felismerni a marketing hasznosságát, ami a vállalkozás irányításához rendelkezésre álló igen hasznos eszköz, • kidolgozni a marketing stratégiát, • ismerni a pénzügyi kimutatásokhoz rendelkezésre álló információkat, a vállalkozás elemzése és értékelése, • érzékenység az állami és közösségi kezdeményezések által kínált befektetési lehetôségek és a helyesen mûködô vállalkozás megteremtéséhez nyújtott támogatások iránt, • felismerni a szolgáltatásnyújtás, az eladás ill. a gyártás folyamatait az egyes üzleti tevékenységekre lebontva, • kialakítani az innovációs, fejlôdési, esélyegyenlôségi és vállalkozói polgári terveket a vállalkozás menedzsmentjével, • érzékenynek lenni az új információs és kommunikációs technológiák fontossága és hasznossága iránt a vállalkozás irányításában, • ismerni a munkahelyi higiéniás és biztonsági elôírásokat, • ismerni a munkaügyi szabályozást és annak kihatását a vállalkozás irányítására, • kiterjeszteni az önfoglalkoztatást létrehozó projektet. 2. A vállalkozások megalapításához kapcsolódó tanácsadás: Ebben a szakaszban kell kialakítani a kezdeti üzleti tervet, amit már a képzés ideje alatt elô lehet készíteni. Az üzleti terv elemeit akkor hajtják végre, amikor érdemes vállalkozást alapítani. A fázisok egy vállalkozási ötlet megvalósíthatóságának értékelésébôl állnak. Az alapötletet a következô szempontok alapján kell elemezni és fejleszteni:

41

9


1. a vállalkozás alapötletéhez kapcsolódó fôbb tényezôk körültekintô leírása, 2. vállalkozási tényezôk: jogi helyzet, szerkezet, hely, 3. a végtermékek és szolgáltatások körének és jellemzôik leírása, 4. a gazdasági szektor bemutatása, amelyben a potenciális vállalkozás mûködni fog, 5. emberi erôforrások, 6. a vállalkozás megalapításához és a megfelelô befektetések becsléséhez szükséges anyagi és nem anyagi források leírása, 7. egy termék piaci bevezetéséhez szükséges marketing politikák, 8. gazdasági és pénzügyi becslések. 3. Tanácsadás a vállalkozás tevékenységének fenntartásához

PORTUGÁLIA

A módszertan ezen példáját követik a „Grândola Hálózat a Beilleszkedésért” projektben. Ez egy olyan modell, ami az itt található leírásnak csupán az irányát adja meg. A vállalkozások létrehozása nehéz folyamat, ami megfelelô képességeket és tulajdonságokat követel meg. A kompetenciák egyensúlya fontos eszköze az egyes vállalkozók személyi, szociális és/vagy szakmai képességei értékelésének.


A fent említett témák szerint az equalSET projekt elkötelezte magát mind a vállalkozások megalapításához, mind azok fenntartásához nyújtott egyéni tanácsadás iránt. A tanácsadási folyamat legalább két évig kell, hogy tartson. A figyelemmel kísérés különbözô formákban valósulhat meg: • segítségnyújtás a befektetési projekt kialakításához, • segítségnyújtás az egyes helyzetekben használatos legmegfelelôbb ösztönzési rendszerekhez, • segítségnyújtás valamely ösztönzési rendszer alkalmazásához, • a vállalkozáshoz kapcsolódó képzésekre vonatkozó tanácsadás, • workshop-ok vállalkozók részvételével – képesség a tapasztalatok megosztására, és ezzel egyidejûleg a vállalkozás fejlôdéséhez szükséges piaci lehetôségek feltárása.

9


42

A vállalatalapításra képes vállalkozók oktatására és tájékoztatására nagy szükség van. Ennek hiánya a vállalkozások kudarcához vezethet egyes célcsoportoknál, mint például az alacsonyan képzett nôk és férfiak esetében. A projekt megvalósítóinak tudomásuk van azokról a korlátokról, amik kizárólagosan vagy túlnyomó többségben a vállalkozói készségek oktatásának elôsegítését gátolják. Ezért különbözô területeken kínálnak segítséget. Több terméket és szolgáltatást kínálnak az üzleti lehetôségek meghatározására, a projektötletek kidolgozására, technológiai és pénzügyi fejlesztéseket segítôprojektek megvalósítására és a projektek elindítása utáni periódusra. A munkamódszer négy alapvetô elemre épít, nevezetesen:


1. Az önfoglalkoztatásra vonatkozó elôkészítô képzés és az oktatás tantervi profiljának meghatározása Ezzel a tevékenységgel a következô kérdést kívánjuk megválaszolni: mely képességek szükségesek ahhoz, hogy elôsegítsük a vállalkozói kedvet a munkaerôpiacról kirekesztett emberek vagy az életüket megváltoztatni kívánók körében? Ahhoz, hogy meghatározzuk ezeket a képzéseket, fontos megnevezni a helyi jellemzôket, amik korlátozhatják vagy megkönnyíthetik a vállalkozások alapítását, valamint az önfoglalkoztatás megteremtéséhez szükséges képzésre specializálódott oktatók bevonását. 2. Elôképzés az önfoglalkoztató személyek kiválasztásához Ez egy kezdô – rövid (harmincöt órás) – képzés keretében történik, amelynek célja, hogy a képzés szervezôi jobban megismerkedjenek a célcsoporttal. Ezután az elôképzési szakasz után kerül sor a vállalkozás indítására kész/alkalmas résztvevôk kiválasztására. Ez sok esetben nem lehetséges az elsô szakaszban. A kiválasztott résztvevôknek: • érdeklôdést kell mutatniuk saját munkahelyük kialakítása iránt, • be kell mutatniuk kezdeményezôképességüket a múltjukból vett példák segítségével, • új ötleteket kell hozniuk egy vagy több vállalkozási projekthez, és meg kell indokolni azok alkalmazását, • meg kell mutatniuk felelôsségtudatukat, szervezô- és vezetôi képességeiket, amely tulajdonságokat korábbi tapasztalataikból vett példák segítségével kell igazolniuk. 3. Vállalkozói képzés A kiválasztott képzésre bentlakásos formában kerül sor, mert ez teszi lehetôvé, hogy az teljes mértékben a résztvevôk szükségleteire és elképzeléseire összpontosítson.

43

9


4. A résztvevôk által elkészített befektetési projektek támogatása és kísérete A megfelelôen a lakosságra alakított támogatási szerkezetek létrehozásának fô akadálya a projekt befektetésére való koncentrálás, amely a meglévô ösztönzési rendszerek alkalmazásának kidolgozására összpontosít. Mivel ez a figyelemmel követés fontos és alapvetô, a hátrányos csoportokba tartozó egyéneknek a kedvezményezettek projektjeinek szemmel tartására van szüksége. Ez a figyelemmel kísérés különbözô formákban jelenik meg: • segítségnyújtás a befektetési projekt kialakításához, • segítségnyújtás az egyes helyzetekben használatos legmegfelelôbb ösztönzési rendszerekhez, • segítségnyújtás valamely ösztönzési rendszer alkalmazásához, • tanácsadás ahhoz az adott szakterületre specializálódott oktatási kurzushoz, ahol a vállalkozást ki kívánják alakítani,


A tanfolyam végére a résztvevôknek: • meg kell határozniuk a szervezeti felépítés és a vállalkozás koncepcióját, tudniuk kell, hogyan kell vezetni a vállalkozást a koncepciók szerint; pontosan tudniuk kell definiálni az üzleti tevékenységek végrehajtásához, fejlesztéséhez és irányításához szükséges forrásokat, • tudniuk kell a megfelelôen mûködô vállalkozás kialakításához szükséges lépéseket és jogi elôírásokat, • fel kell ismerniük a vállalkozásuk rendelkezésére álló módszer, a marketing, mint hatékony vállalatvezetési eszköz hasznosságát, • ki kell alakítaniuk marketing stratégiájukat, • ismerniük kell a pénzügyi kimutatásokhoz rendelkezésre álló információkat, hogy elemezni és értékelni tudják vállalkozásukat, • ismerniük kell az állami és közösségi kezdeményezések által kínált befektetési lehetôségekhez és a helyesen mûködô vállalkozás megteremtéséhez nyújtott támogatásokat, • fel kell ismerniük a szolgáltatásnyújtás, az eladás ill. a gyártás folyamatait az egyes üzleti tevékenységekre lebontva, • ki kell alakítaniuk az innovációs, fejlôdési, esélyegyenlôségi és vállalkozói terveket a vállalkozás menedzsmentjével, • érzékenynek kell lenniük az új információs és kommunikációs technológiák fontossága és hasznossága iránt a vállalkozás irányításában, • ismerniük kell a munkahelyi higiéniás és biztonsági elôírásokat, • ismerniük kell a munkaügyi szabályozást és annak kihatását a vállalkozás irányítására, • ki kell terjeszteniük az önfoglalkoztatási projektjüket.

9


44

• workshop-ok vállalkozók részvételével – képesség a tapasztalatok megosztására, és ezzel egyidejûleg a vállalkozás fejlôdéséhez szükséges piaci lehetôségek felismerése.

OLASZORSZÁG Önfoglalkoztatási módszer


Az utóbbi években az MCG kifejlesztett egy olyan önfoglalkoztatási módszert, ami az önfoglalkoztatási és álláskeresési idôszak alatti körültekintô bevezetésre és nyomonkövetésre alapul, figyelembe véve annak a helynek az atmoszféráját, ahol a munkanélküli nôk és férfiak a szakértô tanácsadókkal találkoznak, hogy visszajelzést kapjanak tôlük. Ezt a módszert az MCG szervezetén belül található Szakmai Tanácsadói Központban (SZTK) ültették a gyakorlatba. A módszer az álláskeresés új felfogásán alapul, amely megmutatja az ügyfeleknek a rendelkezésükre álló részvételi lehetôségeket és forrásokat, valamint információs pontként is szolgál, hiszen meg tudja válaszolni a kérdéseket, és segít motiválni a munkanélküli embereket az álláskeresés során. Az SZTK az ügyfél rendelkezésére bocsátja a korábban bemutatott anyagokat, amikor belépnek a helyiségbe. Sôt, mindenkinek rendelkezésére áll egy számítógép, nyomtató és egy hirdetôtábla az aktuális állásajánlatokkal, amelyeket rendszeres idôközönként, általában hetente frissítenek. Az összes ügyfél részére rendelkezésre álló anyagok: • az internetes weboldalakról letöltött, a régióban megjelenô állásajánlatokat tartalmazó mappák, amiket hetente frissítenek, • felhívásokat, hivatalos újságokat, regionális újságokat és pályázatokat tartalmazó mappák, • a munkaerôpiaccal kapcsolatos mappák, amiket két részre osztanak; az elsô rész a jogszabályokra hivatkozik – itt ki kell hangsúlyozni a Riforma Biagi-t (egy új olaszországi jogszabály, ami megváltoztatta a munka fogalmát és a szerzôdések formáját); a második rész tartalmazza a formanyomtatványokat és elmagyarázza a Riforma Biagi-t, • mappák a vállalkozásokról és különösen a vállalkozások alapításáról. Jogi szabályozás, elôírások, engedélyezések, bürokratikus szempontok, lépések a vállalkozás kitalálásától kezdve az alapításig. Megtalálhatók az önfoglalkoztatáshoz, franchise-hoz, stb. szükséges nyomtatványok. Az SZTK által kialakított önfoglalkoztatási rendszeren belül meghatározott lépések a következôk:

45

9


Elsô lépés (Üdvözlési fázis): Ez a fázis akkor kezdôdik, amikor az ügyfél megérkezik az SZTK-hoz és bemutatkozik. Az ügyfél és a tanácsadó közötti beszélgetés során felmérik az ügyfél szükségleteit és elvárásait. Az interjú célja, hogy meghatározza az ügyfél készségeit, képességeit és szakmai elvárásait. Az ügyfél kitölt egy regisztrációs ûrlapot. Van egy másik eszköz is az ügyfelek tevékenységének reigisztrálására az SZTK-ban, ezt Fedélzeti Naplónak hívják, amikor az ügyfél ellátogat az SZTK-ba, mindig be kell jelentkeznie ezen.

1. a vállalkozás alapötletéhez kapcsolódó fôbb tényezôk körültekintô leírása, 2. vállalkozási tényezôk: jogi helyzet, szerkezet, hely, 3. a végtermékek és szolgáltatások körének és jellemzôinek leírása 4. a gazdasági szektor bemutatása, amelyben a potenciális vállalkozás részt szándékozik venni, 5. emberi erôforrások, 6. a vállalkozás megalapításához és a megfelelô befektetések felbecsléséhez szükséges anyagi és nem anyagi források leírása, 7. egy termék piaci bevezetéséhez szükséges marketing-politikák, 8. gazdasági és pénzügyi becslések. Minden esetben segítenek az ügyfeleknek megírni az önéletrajzukat és a bemutatkozó levelüket, amelyek az aktív álláskeresési folyamat részét képezik. Ha az egyénnek nincsenek konkrét elképzelései, interjút készítenek vele, hogy felvázoljanak számára egy négy lépésbôl álló életutat és szakmai karriert: motiváció, elvárások, készségek és korábbi tapasztalat. Ezek a lépések megkönnyítik a tanácsadó számára, hogy meghatározza az adott álláshoz szükséges készségeket. A fent felsorolt szempontok értékelésének támogatására speciális nyomtatványokat készítettek, amiket vagy az ügyfél vagy a tanácsadó tölt ki az ügyfél által közölt információk alapján.


Végrehajtási fázis: Az SZTK-hoz forduló ügyfeleknek lehetnek konkrét és kevésbé konkrét elképzelései arról a szektorról, ahol el kívánnak helyezkedni vagy vállalkozást akarnak indítani. Az elsô esetben, a tanácsadó kitölti a speciális nyomtatványt, ami megvizsgálja, hogy az ötlet következetes-e; és ha annak bizonyul, akkor kialakítják az üzleti terv fázisait, amennyiben az egyén vállalkozást szeretne indítani. Az üzleti terv fázisainak átvizsgálásával az a cél, hogy felmérjék az üzleti ötlet megvalósíthatóságát, amit a következô szempontok szerint kell elemezni és kialakítani:

9


46

A nyomonkövetési folyamat, ami az önfoglalkoztatás ideje alatt zajlik, nem zárul le az SZTK-ban. Az ügyfeleknek „házi feladatot” is szoktak adni, ami azt jelenti, hogy keresniük kell anyagokat, állásajánlatokat vagy el kell látogatniuk valamilyen intézménybe (például: egyetem, ahol beiratkozik egy kurzusra, stb.). Az egyes lépések 15 napig tartanak, hogy az ügyfeleknek elegendô idejük legyen a reagálásra és a megértésre. Amikor minden fázis lezárul, ismét egy tanácsadói interjúra kerül sor azokkal az ügyfelekkel, akiknek kezdetben kevésbé konkrét elképzeléseik voltak. Ez a folyamat hasonló a korábban leírtakhoz. Egyéni konzultáció és segítségnyújtás kérésre, az elhelyezkedési fázisban: Hogyan készüljünk az állásinterjúra; tanácsadás a munkaerôpiaci elhelyezkedéssel kapcsolatban; szerzôdésformák; Riforma Biagi; tanácsadás vállalkozás létrehozásával kapcsolatosan. Ezeket a szolgáltatásokat lehet kérni a folyamat részeként (csak az elôzô lépés után) vagy egyedi kérésként.


Utolsó lépés (a folyamat lezárása): Minden szolgáltatás ezen a lépésen múlik, melyben az ügyfél az „ügyfél elégedettségi nyomtatvány” kitöltésével visszajelzést ad arról, hogy szükségleteit kielégítették-e. A helyet, a légkört, a tanácsadók viselkedését és szakértelmét név nélkül értékelik, a felmérés eredményét pedig minden hónapban vagy kéthavonta kiértékelik. Konzultációs és tájékoztató fázis: Kiscsoportos szemináriumokat rendeznek középiskolákban a vállalkozókészség terjesztésére és a munkavállalásra való felkészítés érdekében. Tájékoztatást nyújtanak a munkaerôpiacról és a technikákról – önéletrajzírásról és a bemutatkozó levélrôl, a Riforma Biagi-ról, arról, hogyan készüljünk az állásinterjúra, vállalkozásalapításról, az aktív álláskeresésrôl. A regisztrációs nyomtatványoknak és az online adatbázisnak köszönhetôen az SZTK ügyfeleinek küldhetnek információkat, állásajánlatokat, kurzusinformációkat, stb. Ezen kívül a weboldal is hasznos eszköz az állásajánlatok áttekintésére és az önéletrajzok adatbázisba való feltöltésére. Gyakran az adott terület vállalkozásai is felkeresik az SZTK-t a róluk szóló tájékoztató anyagokkal vagy állásajánlatokkal. Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkáltatókra és a vállalatokra a térség munkaerô keresletének feltérképezése és kielégítése érdekében.

47

9


Monitoring: A tanácsadók monitoring beszámolót készítenek, hogy igazolják az ügyfelek számát, a nyújtott szolgáltatások minôségét, az igénybe vevôk elégedettségi szintjét, stb.

MAGYARORSZÁG Értelmi fogyatékos emberek önfoglalkoztatása Magyarországon

Ezért jogilag nem tudnak önfoglalkoztatóként dolgozni. Magyarországon az önfoglalkoztatás legegyszerûbb módja az egyéni vállalkozás. Ahhoz, hogy valaki egyéni vállalkozóként dolgozzon, a magyar törvények szerint a következôkre van szükség: – saját adószám, – számlaképesség, – legalább kb. 3 millió Ft kezdôtôke (kb. 11 000 EUR). Értelmi fogyatékosságukból és sokuk korlátozott cselekvôképességébôl kifolyólag nem lehet adószámuk, és nem tudják ellátni a vállalkozás pénzügyi és egyéb irányítását. Nehezen hoznak önállóan döntést nagyobb pénzösszegekrôl. Általában segítségre van szükségük ehhez, azonban ebben az esetben nem is beszélhetnénk önálló vállalkozói tevékenységrôl. Összefoglalva a fenti megfontolásokat elmondhatjuk, hogy Magyarországon még nem létezik az értelmi fogyatékos emberek önfoglalkoztatását segítô gyakorlat, de az is igaz, hogy a szociális szolgáltatások állandó fejlôdése folyamatosan új lehetôségeket keres annak érdekében, hogy a szolgáltatások felhasználói a lehetô legtöbb lehetôséghez jussanak.


Magyarországon nem igazán van gyakorlata az értelmi fogyatékos emberek számára nyújtott szolgáltatások körében az önfoglalkoztatásnak, ami a következôkkel indokolható: • az értelmi fogyatékos embereknek nehéz az önálló döntéshozatal. Az önmenedzseléssel is vannak problémáik: nehezen hoznak döntést saját életükkel és idôbeosztásukkal kapcsolatosan; nehézséget okoz számukra a hosszútávú tervezés. Ezért válnak nehezebben önfoglalkoztatóvá. • ugyanakkor a magyar törvényhozás a gondnokság két fajtáját állapítja meg, és sok értelmi fogyatékos ember ezekben él: – cselekvôképességet korlátozó gondnokság, – cselekvôképességet kizáró gondnokság.

Útmutató a szociális gazdasági termékek létrehozásához

10


50

10. Mire való ez az útmutató?

Felkeltette figyelmünket, hogy társadalmunk folyamatos változásával egyre jobban képes a szociális igényekre reagálni, hiszen különbözô okokból, de mindannyian érdekeltek vagyunk a szociális vállalkozások tevékenységében. Ezek a vállalkozások valahol középen helyezkednek el, minden országban máshol és sokféleségüknek köszönhetôen nem teljesen áttekinthetôk. Ezért úgy gondoltuk, mélyíteni kell a szociális gazdaság helyzetét úgy, hogy áttekintést nyújtunk az FP egyes országaiban zajló eseményekrôl, hogy magyarázatot találjunk az utóbbi évek jelentôs növekedésére. Kezdjük az EQUAL definíciójával a szociális gazdaságról: „A szociális gazdaság többnyire olyan szervezetekre (szövetkezetek, egyesületek, alapítványok, stb.) értendô, amelyek a piacgazdaság felé orientálódnak, azonban rendelkeznek társadalmi célokkal is (a kirekesztés leküzdése).” (http://europa.eu.int) Olyan definíciót kerestünk, ami minden partnerre érvényes, és tükrözi az ország általános helyzetetét.


Ezért az equalSET során azon dolgoztunk, hogy összegyûjtsük a szociális gazdaságról rendelkezésre álló információkat, megosszuk ezeket a különbözô országok partnerségeivel és összehasonlítsuk ôket, figyelembe véve az eltérô adottságokat, átadjuk az új ötleteket országról országra, területrôl területre …

51

11


11. A vállalatok társadalmi felelôsségvállalása

Jelenleg úgy gondoljuk, hogy ez a tényezô nagyon fontos mind a vállalatoknak, mind a civil szervezeteknek, de mindenekfelett ez a jövô egyik legfontosabb meghatározója a szervezetek mindkét fajtája számára. Ezért az általunk elfogadott általános definíció az Európai Szociális Alap által megadott meghatározás, ami az alábbiakban olvasható: „A vállalatok társadalmi felelôsségvállalása olyan fogalom, mely szerint a vállalatok a szociális és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba.” A társadalmi felelôsségvállalás túlmutat a jogi elôírásoknak való megfelelésen és a humán tôkébe, a környezetbe és az érdekeltekkel való kapcsolatokba való „nagyobb mértékû” befektetésen. A környezettel szemben felelôs technológiákba és üzleti gyakorlatokba való befektetés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi felelôsségvállalás a jogszabályoknak való megfelelésen túl hozzájárulhat a vállalat versenyképességéhez. A szociális terület jogi szabályozásain túllépve a képzés, a munkahelyi körülmények, a vezetôség és az alkalmazottak kapcsolata is lehetnek közvetlen hatással a termelékenységre. Ezek utat nyitnak a menedzsment fejlôdésének, valamint a társadalmi fejlôdés és a nagyobb versenyképesség összeegyeztetésének. Mindazonáltal a vállalatok társadalmi felelôsségvállalását nem tekinthetjük a szociális jogok és környezetvédelmi elôírások, az új megfelelô törvénykezés kialakulását is magában foglaló jogi szabályozás helyettesítôjének. Azokban az országokban, ahol nem létezik ilyen szabályozás, arra kell törekedni, hogy kialakuljon a megfelelô jogszabályi keret, hogy meghatározzák azt a mozgásteret, amelyben kifejlôdhet a társadalmi felelôsségvállalás gyakorlata.

11.2. Hogyan valósul meg Spanyolországban? A vállalatok társadalmi felelôsségvállalása (VTF) alatt az erkölcsi értékeket vállaló, a törvényeket és az emberi méltóság védelmét tisztelô, valamint a társadalom szükségeleteire odafigyelô vállalatokat értjük. Ez általában proaktív és öncélú feladat.


11.1. A vállalatok társadalmi felelôsségvállalásának általános meghatározása

11



52

Manapság már nemcsak a tárgyi vagyon az egyedüli fontos erôforrás. Az emberi tôke szerepe nôtt, valamint a technológia megosztásánál a kereskedelmi partnerek megbízható hálózata is egyre jelentôsebb tényezô. Az alkalmazottak nem az értékes tárgyak kezeléséért felelôs gépek, hanem egyre inkább maguk is értékké válnak. (Rajas y Zingales, 1998, 2000). A vállalatok társadalmi felelôsségvállalását az Európai Bizottság által kiadott, a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásáról szóló Zöld Könyv határozza meg, miszerint a „vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba”, mivel a vállalatok egyre jobban felismerik, hogy a felelôsségteljes magatartás fenntartható üzleti sikert generál. Azonban a társadalmi felelôsségvállalás magában foglalja a változások szociálisan felelôs módon való kezelését, amit úgy próbál elérni a vállalat, hogy a különbözô érintettek érdekeit és igényeit mindenki számára elfogadható módon próbálja egyeztetni. A változások társadalmilag felelôs módon való kezelése makroökonómiai szinten is pozitív hatással lesz a vállalatokra. Tehát, a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásának célja, hogy segítse a Lisszaboni Csúcstalálkozón kitûzött stratégiai cél elérését, vagyis hogy 2010re az Európai Unió „elismerten a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaság legyen a világon, amely fenntartható mértékben képes a gazdasági növekedésre, képes egyre több és jobb munkahelyet teremteni és társadalmilag összetartó”, valamint szintén hozzájárulhat az európai stratégia fenntartható fejlôdéséhez. A VTF olyan fogalom, mely szerint a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba. Egy vállalkozás fô feladata, hogy értéket teremtsen termékek és szolgáltatások elôállításával annak érdekében, hogy kielégítse a társadalmi keresletet, így profitot termel tulajdonosainak és részvényeseinek, valamint hozzájárul az általános társadalmi jóléthez, köszönhetôen a folyamatos munkahelyteremtésnek. Azonban a társadalmi és piaci nyomás fokozatosan átalakítja az üzleti tevékenységek értékeit és kilátásait. Manapság a vállalkozók egyre inkább felismerik, hogy az üzleti sikert és a hosszútávú nyereséget nem lehet csupán a rövidtávú profit maximalizálásával elérni, hanem inkább a felelôsségteljes piaci magatartás felé kell orientálódniuk. Tehát, a vállalatok tudják, hogy mûködésüknek a gazdasági növekedés és versenyképesség fokozása felé való irányítása hozzájárulhat a fenntartható fejlôdéshez, mindeközben garantálják a környezetvédelmet és ösztönzik a társadalmi felelôsségvállalást, ami magában foglalja a fogyasztók érdekeinek védelmét is.

53

11


Ebben az értelemben egyre több vállalkozás alakít ki társadalmilag felelôs vállalati kultúrát. Annak ellenére, hogy a vállalatok társadalmi felelôsségvállalása sokféleképpen megközelíthetô téma, legfôbb jellemzôivel kapcsolatban nagy az egyetértés: • a társadalmi felelôsségvállalás olyan, a vállalatok által önként követett magatartás, ami túlhalad a jogi szabályozáson, mivel úgy gondolják, hogy az hosszútávon hatással lehet saját érdekeikre, • a társadalmi felelôsségvállalás szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlôdés fogalmához: a vállalatok figyelembe akarják venni mûködésük gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, • nem csak egy kiegészítô, mellékes tevékenység, hanem hatással van magára a vállalat irányítására is.

A társadalmi felelôsségvállalás nagyobb elismerése a vállalatoknál A vállalatok, a politikusok és egyéb érintettek felismerték, hogy a társadalmi felelôsségvállalás fontos elemét képezi az újfajta vezetés, ami segíthet a következô változásokra való reagálásban: • a globalizáció új lehetôségeket kínál a vállalatoknak, habár túl bonyolulttá tette a szervezeteket, és a tevékenységek szélesebb körû kiterjesztésével új globális felelôsségi területek merültek fel, különösen a fejlôdô országokban, • az olyan fogalmak, mint az imázs és a presztizs egyre fontosabb szerepet játszanak az üzleti világ versenyképességében, mivel mind a civil szervezetek, mind a fogyasztók egyre több információra kíváncsiak a termékek és szolgáltatások elôállítási körülményeivel, valamint a fenntarthatóság hatásaival kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók egyre inkább azokat a vállalatokat tüntetik ki figyelmükkel, melyek vállalják a társadalmi és környezeti felelôsséget, • részben ezen tényezôk következményeképpen az érintettek elvárják, hogy az információk elterjedjenek (nemcsak a hagyományos pénzügyi jelentések), hogy jobban meg tudják határozni a vállalati sikerhez szükséges,


Európában nagy hagyománya van a társadalmi szempontból felelôs vállalkozói kezdeményezéseknek. Azonban a jelenlegi és a régi koncepció között az a különbség, hogy manapság a társadalmi felelôsségvállalást stratégiailag próbálják kezelni, a megfelelô eszközökkel. Ez egy olyan üzleti megközelítés, ami a részvényesek elvárásait, a tökéletesség elvét és a folyamatos innovációt helyezi a vállalati stratégia középpontjába. A társadalmi felelôsségvállalás tartalma az egyes vállalatok sajátos helyzetétôl, valamint a vállalat saját mûködési környezetétôl függ, akár Európában, akár a világ más pontjain.

11


54

valamint a kockázati tényezôket, és hogy a közvélemény elôtt tudjanak reagálni a felmerülô kérdésekre, • minthogy a tudás és az innováció egyre inkább fontos a versenyképesség szempontjából, a vállalatok egyre inkább érdekeltek abban, hogy jóképességû és jobban képzett munkaerôvel dolgozzanak.


11.3. Hogyan valósul meg Portugáliában? Megpróbáljuk megfogalmazni a társadalmi felelôsségvállalás definícióját … Olyan tevékenységek összessége, melyeknek célja a társadalmi kohézió, a foglalkoztatás minôségének és a dolgozók életminôségének javítása. Azokra a lépésekre vonatkozik, amelyek ösztönzik a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek esélyegyenlôségét. Valamint olyan tevékenységek, amik a társadalmi és gazdasági fenntartható fejlôdés helyi és regionális dinamizmusát hivatottak támogatni. A társadalmi felelôsségvállalást nem szabad összekeverni a vállalatok dolgozóival kapcsolatos jogi kötelezettségekkel, és nem lehet leszûkíteni elkülönített szociális jótékonysági támogatásokra. Jelentheti a környezetvédelemhez vagy a közösségi támogatásokhoz, kifejezetten a helyi intézményekhez kapcsolódó felelôsségvállalást is. A társadalmi felelôsségvállalást a 3P politikájával foglalhatjuk össze1: • Profits (nyereség) – a vállalatnak vagyont kell termelnie és pénzügyileg életképesnek kell lennie, • People (emberek) – a humán tôkével és a közösségekkel kapcsolatos szociális ügyek, • Planet (bolygó) – környezetvédelmi ügyek a fenntartható fejlôdés elôsegítésére. Vállalatok társadalmi felelôsségvállalása Portugáliában „A társadalmilag felelôs vállalat tudja, hogyan alakítsa piaci gyakorlatát a modern társadalom új valóságához anélkül, hogy kárt okozna a munkavállalók jogaiban és méltóságában, ami elengedhetetlen eleme az összes, a modern társadalmakat szervezô összetett hálózat fenntartásának” (Santos et al, 2005:34) „A társadalmi felelôsségvállalást úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba.” (Hermano Correia)2 A vállalatok társadalmi felelôsségvállalása és a fenntartható fejlôdés alapelveinek kialakulása közötti fontos kapcsolat elismertsége napról napra nö-

55

11


Fontos, hogy megkülönböztessük a „Group of Reflection”-t és a „Support to Enterprise Citizenship”-t (GRACE). Ez az egyesület a társadalmilag felelôs vállalkozások megismertetésének gyakorlati feladatait látja el. 2004-ben az ETHOS-szal együttmûködve elkészítettek egy útmutatót a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásáról, ahol kiemeltek néhány tulajdonságot, ami a szociálisan felelôsségteljes vállalatokat jellemzi: • az egyén tisztelete (pl.: sokszínûség és esélyegyenlôség), • a munkatársak tisztelete (pl.: szakmai fejlôdés, képzés és oktatás, elismerés és jutalmazás, egészség, biztonság és jólét), • egyensúly a munka és a család között, • a hulladékmennyiség csökkentése, • a szennyezés megelôzése, • hatékony energia- és vízhasználat. Az Sa 8000 norma tárgyalja a társadalmi szempontból felelôsségteljes vállalatok elismerését. Az APCER (szabályozó szervezet) szerint ezt a normát „az olyan szervezetek veresenyképes kapacitásának nyereségessége irányítja, amelyek önkéntesen garantálják folyamataik és termelési ciklusuk erkölcsi összetevôit, elôrelátva a megfelelô nemzeti jogi szabályozás és a 9 követelmény teljesítését”, amelyek a következôk: • a gyermekmunka tilalma, • a kényszermunkára való ösztönzés tilalma,


vekszik. Az Európai Bizottság a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásáról szóló Zöld Könyve is arra mutat rá, hogy a kombinálni kell a társadalmi és környezeti dimenziót a stratégiában. A vállalatok társadalmi felelôsségvállalása nem olyan fogalom, ami azonnali részvételre ösztönzi a vállalkozást. Stratégiai elemként kell rá tekinteni és be kell építeni a vállalat alapvetô céljai közé. A portugál meghatározás szerint a társadalmi szempontból felelôs vállalatoknak három dolgot kell vállalniuk, amit „tripla összegsor”-ként is ismernek: pénzügyek (vagyonképzés), szociális ügyek (humán tôke) és környezetvédelmi ügyek (a káros hatások csökkentése). A vállalatoknál tapasztalható társadalmi felelôsségvállalás néhány példája: • a fogyasztók tájékoztatása, • a vállalat társadalmi hatásának ismertetése, • partnerkapcsolati munka, • felelôsségteljes befektetés, • a hátrányos helyzetû emberek integrálása, • a legjobb dolgozók érdeklôdésének felkeltése a vállalat iránt, valamint alkalmazásuk.

11


56

• a biztonsági és egészségügyi feltételek biztosítása a munkahelyen, • egyesülési jog és a kollektív tárgyaláshoz való jog, • a diszkrimináció tilalma (nemre, fajra, vallásra, nemzetiségre, fogyatékosságra vonatkozólag), • testi, lelki fenyítés vagy bármilyen egyéb kényszerítô eszközök tilalma, • a negyven órás munkahét és a legfeljebb 12 órás túlóraidô betartása, • a nemzeti minimálbér garantálása, • az irányítórendszer elemzése.


A szervezet szerint 2005-ben 50 különbözô tevékenységi területrôl, 40 országból 655 vállalatnak adtak ilyen oklevelet. Idén csak egy szervezet jutott el erre a szintre, bár sokan próbálták megszerezni az oklevelet. A 2000-ben a fogyasztók a társadalmi szempontból felelôsségteljes vállalatokhoz való attitüdjét vizsgáló európai tanulmányban a következôket állapították meg Portugáliáról3: • a portugálok 2/3-a gondolja úgy, hogy a vállalatoknak több figyelmet kellene fordítaniuk a társadalmi felelôsségvállalásra (58% az európai átlag), • a portugálok 1/5-e ajánlana másoknak társadalmi szempontból felelôsségteljes vállalatokat (az európaiak ¼-e), • a portugálok 70%-a feltételezi, hogy a vállalatok társadalmi magatartása befolyással lehet vásárlói döntéseikre, • a portugálok 28%-a fizetne többet egy társadalmi és környezetvédelmi szempontból felelôsségteljes vállalat termékéért (44% az európai átlag), • de a portugáloknak csak 3%-a vallotta be, hogy a társadalmi felelôsségvállalás aktivistája (26% az európai átlag)4. Ezt a témát többféle szempontból is meg lehet vizsgálni, a vállalatok és a fogyasztók szemszögébôl is.

11.4. Hogyan valósul meg Magyarországon? Vállalatok társadalmi felelôsségvállalása – mit is jelent ez? A san francisco-i központú Vállalat a Társadalmi Felelôsségvállalásért a következôképpen határozza meg a vállalati társadalmi felelôsségvállalást: „…oly módon érni el az üzleti sikert, hogy tiszteletben tartjuk az erkölcsi értékeket és tiszteljük az embereket, a közösségeket és a természetes környezetet…a társadalmi felelôsségvállalás azt jelenti, hogy feladatként azonosítjuk a társadalom által a vállalattól elvárt jogi, etikai, kereskedelmi és egyéb

57

11


A magyarországi helyzet5 A Magyarországon lezajlott privatizációval nem az volt a szándék, hogy az állami vállalatokat nagy magánvállalatokká alakítsák, más tulajdonosi szerkezettel. Az európai gazdaságban a magyar cégeket nagyobb részben kis- és közepvállalkozások képviselik, amelyek általában csoportosan mûködnek, bonyolult tulajdonosi szálakkal átszôve. Ezek a struktúrák sok mûködési problémát okoznak, mivel a cégek vezetôsége nagyban függ a fô tulajdonsok döntésétôl, azok akaratának és hosszútávú céljainak megfelelôen kell tevékenykednie, ami nem mindig annyira világos, mint amilyennek lennie kellene. A gazdasági társaságok piramis-szerkezete miatt a vállalkozások általában nem mint egyéni gazdasági szereplôk mûködnek, ezért van az, hogy nem lehet könnyen beazonosítani tevékenységeiket, felelôsségvállalásukat és az érdekelt partnerek felé folytatott üzleti politikáikat. Magyarország EU-csatlakozása után, a kis- és középvállalkozások kategorizálására vonatkozó szabályozás kétszer is változott. A jelenlegi besorolás szerint a magyarországi vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás. A magyar munkavállalók 50%-a ilyen kis- és középvállalkozásnál dolgozik. Amikor a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásáról beszélünk, figyelembe kell vennünk ezeket a tényeket és sajátosságokat. Fontos megállapítani, hogy a magyarországi cégek nagy része „az életéért küzd”. Egyesek kielégítôen fejlôdnek, de a legtöbbjük folyamatosan stagnál. A kisebb városokban mûködô kis- és középvállalkozások vezetôi érzéke-


követelményeket, és olyan döntéseket hozunk, amik nagymértékben kielégítik az összes fontos érintett igényeit.” A vállalatok társadalmi felelôsségvállalását úgy is lehet definiálni, mint a jó üzleti magatartás fix megközelítése – de a kifejezés magában foglal még olyan területeket, mint a környezeti hatás kezelése, a vállalatirányítás, sokszínûség vagy annak a módját, ahogy egy szervezet a tágabb értelemben vett közösség szükségeleteire reagál. A társadalmi felelôsségvállalás alkalmazásának legfôbb akadálya a megfelelô pénzügyi ösztönzés hiánya. A vezetôk meg vannak róla gyôzôdve, hogy az alapelveket túl drága megvalósítani. A munkavállalók számára alapvetô fontosságú, hogy a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásának jelentôségét tágabb értelemben megerôsítsék, más szóval, hogy a társadalmi szempontokat, a fogyasztók igényeit és érdekeit és a társadalom egyéb rétegeit integrálják a vállalatok üzleti politikáiban. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az európai környezetben az üzleti etikában a „társadalmi felelôsségvállalás” nem igényes adoptálása elméleti és gyakorlati félreértésekhez vezethet.

11


58


nyebbek a társadalmi felelôsségvállalás és alkalmazottaik iránt, mint a nagyvárosi vállalatok. Elôbbiek sokkal hajlandóbbak megtartani alkalmazottaikat, még akkor is, ha a vállalkozás mûködési problémákkal küszködik. Ôk sokkal szívesebben támogatnak sport- és kulturális rendezvéneyket, mint a nagyvárosi vállalatok. Felmérés a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásáról A témában az elsô tanulmányt 2000-ben készítették a Gazdasági Minisztérium támogatásával. A felmérés eredményei szerint a vállalatok társadalmi felelôsségvállalását leginkább a tulajdonosok hajlandósága és az alapítók értékrendje határozza meg. Annak ellenére, hogy a vezetôk legtöbbje tisztában volt fontosságával, minimális volt azon vállalkozások száma, amelyek elôre belefoglalták a társadalmi felelôsségvállalást az alapító okirataikba. Egy másik, 2003-ban készített felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek 44%-a nem bízik meg a hazai nagyvállalatokban, 54%-uk nem hisz a Magyarországon mûködô nemzetközi vállalatoknak. A válaszadók 83%-a szerint a vállalatok nem figyelnek oda a társadalmi felelôsségvállalásra és még ennél több ember gondolja úgy, hogy a vállalatok mûködése nem eléggé átlátható számukra. Ez a tanulmány fényt derített egy nagy problémára is, nevezetesen, hogy a társadalmi felelôsségvállalást sok vállalkozásnál a marketingkommunikáció részének tekintik, és ez az oka annak, hogy az általuk támogatott események nem hordoznak valós értéket. A felmérés eredményeit összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vállalati társadalmi felelôsségvállalásnak még nincs meg a helye a vállalati struktúrában, és hogy a vállalatok és a társadalom közötti párbeszédnek még sokat kell fejlôdnie. A harmadik kutatást a TÁRKI végezte 2005-ben, ami nemcsak a legutóbbi, de a legrészletesebb felmérés is ezen a területen. Az 500 legfontosabb magyar vállalatból kiválasztottak 150-et, és az eredmények világos és széleskörû képet adnak a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásának mai magyarországi helyzetérôl. Tény, hogy azon vállalatok száma, amelyek a társadalmi felelôsségvállalásnak megfelelôen szeretnének mûködni, egyre nô. Legtöbbjük arra törekszik, hogy ne csak pénzügyi beszámolót készítsenek, hanem társadalmi és környezetvédelmi tevékenységeikrôl is készüljön összefoglalás, amely révén kommunikálhatnak a társadalommal. A vállalkozások át szeretnék szervezni a helyi közösségekkel, a fogyasztókkal, a beszállítókkal tartott kapcsolataikat is. Azonban más közép-kelet-európai országokkal összehasonlítva, a magyar vállalkozások kezdeményezései és programjai szegényesebbek, a vezetôk kevésbé önállóak és az államnak sokkal nagyobb szabályozó és támogató

59

11


szerepe van ezen a területen, mint máshol. A felmérés egyik legnegatívabb megállapítása, hogy a cégvezetôk úgy gondolják, hogy a társadalmi felelôsségvállalás nem a társadalom és vállalatok közötti újfajta kapcsolatra vagy a felelôsségteljesebb üzleti tevékenységekre vonatkozik, hanem csak a törvények és jogszabályok betartására kényszeríti ôket. A megkérdezett cégvezetôk 80%-a gondolja úgy, hogy a felelôsségvállalás sokkal jobban elterjedne, ha az adók alacsonyabbak lennének.

„Felelôsség” alatt a felelôsségvállalást és mindenek felett az igénybe vevôk bizalmának garantálását célzó szabályok és kritériumok átlátható rendszerének elfogadását értjük (V. Melandri). A felelôsség fogalma a non-profit környezetben sokkal összetettebb, mivel a non-profit vállalkozások tevékenységét többnyire küldetésük és etikai értékrendjük befolyásolja. A küldetések és az értékek erkölcsi dimenziót adnak a felelôsségvállaláshoz, kiemelve a szereplôk belsô motivációit, melyek rendelkezésre állnak a tevékenységek és eredményeik megválaszolására. A felelôsség fogalma magában foglalja a társadalmi felelôsségvállalást, amit olyan szabályok rendszereként definiálnak, melyek alapján egy vállalkozás mûködik a piacon, tiszteletben tartva az abban érdekeltek, a dolgozók, az üzleti partnerek, a közösség és a környezet jólétét. Európai szinten a vállalkozások társadalmi felelôsségvállalásának a 2001es Zöld Könyv szerinti definíciója a következô: „a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba”. A társadalmi felelôsségvállalási politikák alkalmazásának sürgôssége a hírnév fontosságával, valamint a szervezetek és az érintettek közötti megállapodással kapcsolatos. Ezek a politikák fontosak mind az ügyfelek/vásárlók/fogyasztók, mind a kereskedelmi partnerek és az elosztási rendszer kiválasztásánál, mely folyamatok során a vállalat jóhírének terjesztése nagy jelentôsséggel bír az emberi és társadalmi értékekre vonatkozóan. A non-profit terület mindig is az emberek, a családok és a közösség szükségleteivel volt kapcsolatos. A társadalmi felelôsségvállalás alapelvet alkalmazzák a vállalatok, habár manapság a szervezeteknek szokatlan az összetétele, jellemzô egyfajta vállalkozói szigorúság, ami nem mindig illik össze a társadalmi szükségletek képviseletével. Az összetétel a társadalom összetettségének és gyors ritmusának köszönhetô.


11.5. Hogyan valósul meg Olaszországban? A szociális vállalkozások felelôsségvállalása

11


60


A vállalkozások jövôje egyre inkább a tudatos társadalmi felelôsségvállalás felé hajlik, ami szükséges feltételévé válik a vállalkozások túlélésének. A társadalmi felelôsségvállalás olyan területté válik, ahol a for-profit és a non-profit világ találkozik. A profit-orientált és a non-profit között a szociális vállalkozás fô koncepciója a kapocs: egyrészt a profit-orientált vállalatok ki tudják fejezni társadalmi érzékenységüket, másrészrôl a non-profit szervezetek kapcsolatba léphetnek elôbbiekkel. Giorgio Fiorentini (Bocconi Egyetem) szerint „az embereket nem lehet jókra és rosszakra, profit-orientáltakra és non-profitra lebontani, ebben a rendszerben az utóbbiak ugyanolyan szereplôk; tehát a non-profit területen dolgozó embereknek is jár fizetés, hiszen nekik is eredményeket kell produkálni. Nem folytathatjuk ezt a kettôs játékot tovább.” A legalkalmasabb eszköz a kérdések, az információs szükségletek kielégítésére és a felhasználók átláthatóságának biztosítására a „Társadalmi Egyensúly”. A „Társadalmi Egyensúly” egy olyan önálló, átfogó, nyilvános kiadvány, melynek célja a vállalkozásokkal kapcsolatos információk megismertetése. A Szociális Egyensúly a non-profit vállalkozások ideális küldetését képviseli; ezen a területen az elért eredmények felmérésének nehézsége okoz problémát. Az Etikai Kódex a Szociális Egyensúly egy másik oldala, amit egy vállalkozás alkotmányaként, a jogok és kötelességek chartájaként definiálhatunk, amely meghatározza a vállalkozás minden egyes tagjának társadalmietikai felelôsségét.

61

12


12. A szociális gazdaság jellemzése az egyes országokban

12.1. A szociális gazdaság általános meghatározása

12.2. Spanyolország A szociális gazdaság területén mûködô szervezetek a következô értékeket képesek integrálni: • mind az emberek, mind a társadalmi ügyek a tôkén felül állnak, • a szervezeti és vállalati kultúra célja a részvételen alapuló és demokratikus menedzsment egyesítése, • a felhasználó tagok érdekeinek összeegyeztetése az általános érdekekkel, • a szolidaritási és felelôsségvállalási alapelvek védelme és alkalmazása, • önállóság és függetlenség az állami hatóságokkal kapcsolatban, • a profit legnagyobb részét arra használják fel, hogy elérjék a közérdekért, a tagok érdekéért és fenntartható fejlôdésért kitûzött célokat. Mindezen értékek összeállítása magában foglalja a szociális gazdaság szervezeteinek hátterét és módját, ahogy a társadalmi felelôsségvállalást megvalósítják: • a szolidaritási alapelvek és az emberek aktív állampolgári elhivatottsága és a közösségben való részvétele, • minôségi foglalkoztatáshoz és jobb életszínvonalhoz vezet, és megmutatja az új típusú vállalkozások és munka megfelelô keretét, • alapvetô szerepet játszik a helyi fejlôdésben és a társadalmi kohézióban, • a demokrácia és a társadalmi tôkeképzés egyik tényezôje,


Az egyes országok szociális gazdaságra adott definíciói alapján a partnerek a szociális gazdaság következô definíciójában állapodtak meg: Közös érdekekkel rendelkezô emberek demokratikus részvételén alapuló partnerség keretében folytatott, a tôke érdekein túlmutató gazdasági tevékenység, amelyekben a személyes hozzájárulás lehet önkéntes vagy munkaköri feladat. A szociális gazdaság kedvez a munkahelyteremtésnek, valamint a vállalkozás és foglalkoztatás különbözô formáinak, amelyek a speciális beilleszkedési nehézségekkel küzdô emberek munkaerôpiaci integrációját is megoldhatják.

12


62

• hosszájárul a gazdasági piacok stabilitásához és pluralizmusához. A szociális gazdaság a vállalkozások létrehozásának speciális módja és dinamikus viselkedési mintát valamint megkérdôjelezhetetlen társadalmi jelenlétet mutat.


Fajtái: Cégtípusok, amelyeket Spanyolországban szociális gazdasági társaságoknak neveznek: • szövetkezetek • dolgozói tulajdonban lévô vállalatok • viszonosságon alapuló intézmények • alapítványok és egyesületek • speciális foglalkoztató központok • munkaerôpiaci integrációval foglalkozó vállalkozások Szövetkezetek A szövetkezetek olyan vállalkozások, amelyek demokratikus szerkezeten és mûködésen alapulnak. Tevékenységüket a regionális, országos és nemzetközi szinten elfogadott és hozott alapelvek és szabályok alapján végzik: • a partnerek önkéntes és nyílt társulása, • demokratikus irányítás, • a partnerek gazdasági részvétele, • oktatás, képzés és tájékoztatás, • közösség iránti érdeklôdés. A szövetkezeteket különbözô kritériumok alapján lehet osztályozni: • elsôdleges szövetkezetek: legalább három közös társadalmi-gazdasági érdeklôdésû és eziránt elhivatott partner csoportosulása. • másodlagos szövetkezetek: legalább két szövetkezet partnersége, a tagok gazdasági tevékenységének megerôsítése céljából; ezeket „a szövetkezetek szövetkezetének” nevezik. A végzett tevékenységek szempontjából különbözô típusú szövetkezetek vannak: közös munkát végzô szövetkezetek; fogyasztók és felhasználók; szolgáltatások; kapcsolódó munkák; mezôgazdasági tevékenységek; közösségi területhasználat; közlekedési eszközök; tengeri tevékenységek; tanítás; lakásépítés; egészségügy; biztosítás; hitelek; szociális kezdeményezések. A hatályos nemzeti szabályozás • 136/2002 sz. február 1-i királyi rendelet, amely jóváhagyja a szövetkezeti társaságok bejegyzését,

63

12


• 27/1999 sz. július 16-i szövetkezeti törvény, • 20/1990 sz. december 19-i törvény a szövetkezeti adózási rendszerrôl, • ECO/2801/2003 sz. október 3-i rendelet, amely létrehozta a szövetkezeti hitelbankoknál mûködô Letéti Garanciaalapokhoz való hozzájárulást, • ECO/3614/2003 sz. december 16-i rendelet, amely meghatározza a szövetkezetek elszámolási szabályait.

Dolgozói tulajdonban lévô vállalatok A dolgozói tulajdonban lévô vállalatoknál a részvényesek tôkéjének legalább 51%-a a vállalkozás szolgáltatásaival foglalkozó alkalmazottak tulajdonában van, közvetlenül és személyesen határozatlan ideig. A dolgozói tulajdonban lévô vállalatok jellemzôi: • a tôke legnagyobb része a dolgozóké, akik határozatlan idejû munkaszerzôdéssel rendelkeznek, • felelôsség. Egyik részvényes tulajdonrésze sem haladhatja meg a tôke 33,33%-át, kivéve az állami és a non-profit szervezeteket, akiknek a részvétele semmiképpen sem haladhatja meg az 50%-ot. A stratégiai döntésekhez a részvényes-dolgozók konszenzusos egyetértésére van szükség, • a munkaidô korlátai. A határozatlan idejû munkaszerzôdéssel rendelkezô alkalmazottak teljes munkaideje nem haladhatja meg a részvényesdolgozók által ledolgozott teljes munkaidô 15%-át. Ha kevesebb, mint 25 alkalmazott van, ez az arány 25%-ra emelkedik, • az ilyen vállalatok zárt vagy nyitott korlátolt felelôsségû társaságok lehetnek. A zárt korlátolt felelôsségû társaságoknál a minimális kezdôtôke 3000 euró, a nyitott korlátolt felelôsségû társaságok minimális alaptôkéje 60 101 euró kell, hogy legyen, • a részvények/részesedés átadásának sorrendje a következôképpen alakul: hosszútávú szerzôdéses dolgozók, munkatársak, tôkés részvényesek, a vállalat és végül külsô harmadik felek. A részvényeket/részesedést mindig megjelölik. A hatályos nemzeti szabályozás A részvények/részesedés átadásának sorrendje a következôképpen alakul: hosszútávú szerzôdéses dolgozók, munkatársak, tôkés részvényesek, a vállalat és végül külsô harmadik felek. A részvényeket/részesedést mindig megjelölik: • 4/1997 sz. március 24-i törvény a dolgozói tulajdonban lévô társaságokról. Ezen törvény végrehajtásával kapcsolatos joghézagok betöltése


Az ilyen szociális gazdasági társaságokat a regionális törvénykezés is szabályozza.

12


64

céljából hivatkozni lehet a december 28-i társasági törvény módosított szövegére, valamint a 2/1995 sz. március 23-i korlátolt felelôsségû társaságokról szóló törvényre, • 2114. sz. Királyi rendelet (1998. október 2.), ami a dolgozói tulajdonban lévô társaságok közigazgatási regisztrációját szabályozza. Az ilyen dolgozói tulajdonban lévô társaságokat a regionális törvénykezés is szabályozza.


Viszonosságon alapuló intézmények A viszonosságon alapuló intézmények non-profit társaságok, demoktratikus struktúrával rendelkeznek, vezetôségük önkéntes és szolidaritáson alapuló biztosítási tevékenységet végez az állami társadalombiztosítási rendszer kiegészítéseképpen. Ez egy demokratikus jellegû cégvezetési mód, ahol a biztosított és a biztosító személye egybeesik, ami a biztosítottak minden csoportja számára garantálja a biztosítási díjat. A viszonosságon alapuló intézmények egyéb jellemzôi: • a tagok demokratikus részvétele az összes irányító testületben, • a tagoknak egyenlô jogaik és kötelességeik vannak, függetlenül a biztosítás vagy a társadalombiztosítási rendszer által fizetendô biztosítási díj vagy járulék mennyiségétôl, • a gazdasági tevékenységbôl származó többlet elosztása két célból történik: az intézmény saját üzleti vagyonának megteremtése, amit a rendelkezésre állás garantálására használnak, valamint a nyereség szétosztása az összes tag között. • szabályozásuk az autonóm közösségek (régiók) kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az ilyen viszonosságon alapuló intézményeket a regionális törvénykezés is szabályozza. Alapítványok és egyesületek Az egyesületeket egy speciális cél elérésére hozzák létre. A hatályos nemzeti szabályozás • 1740/2003 sz. december 19-i Királyi rendelet a közhasznú egyesületekkel kapcsolatos eljárásokról, • 1497/2003 sz. november 28-i Királyi rendelet, ami az egyesületek országos bejegyzésének szabályait és az egyéb egyesületek nyilvántartásával való kapcsolatukat írja le,

65

12


• 1/2002 sz. február 22-i Társasági törvény, ami az egyesüléshez való jogot szabályozza. Az ilyen intézményeket a regionális törvénykezés is szabályozza.

A hatályos nemzeti szabályozás • 50/20002 sz. december 26-i törvény az alapítványokról, • 49/2002 sz. december 23-i, a non-profit szervezetek adózási rendszerérôl és a szponzorálásért nyújtott adóösztönzôkrôl szóló törvény, • 1270/2003 sz. október 10-i Királyi rendelet a non-profit szervzetek adózási rendszerének és a szponzorálásért nyújtott adóösztönzôk szabályozásáról, • 776/1998 sz. április 30-i Királyi rendelet, amellyel az Általános Felelôsségvállalási Tervet és a non-profit szervezetek költségvetésének nyilvántartási szabályait hozták létre, • 384/1996 sz. Királyi rendelet, amely létrehozta az Alapítványok Állami Nyilvántartását. Az ilyen intézményeket a regionális törvénykezés is szabályozza. Speciális foglalkoztató központok Többnyire a fogyatékos dolgozók elhelyezkedését segítô vállalkozások. Az ilyen szervezetek a gazdasági megvalósíthatóságot és a fogyatékos emberek piaci részvételét próbálják összehangolni saját szociális elkötelezettségükkel azon csoportok iránt, amelyek kevesebb lehetôséggel rendelkeznek a munkaerôpiacon.


Az alapítvány olyan jogi személy, azaz egy jogokkal és kötelességekkel rendelkezô entitás, amit jótékonysági célból, oktatásra, stb. hoznak létre, és az alapító akarata szerint mûködik. Egyes országokban gyakran az alapítványok létrehozását preferálják az olyan célok alkalmazására, amiket nem lehet megkülönböztetni azoktól a tevékenységektôl, amit más országokban az egyesületek folytatnak. Azonban jogi szempontból az alapítványok sokkal homogénebb csoportot alkotnak, mint az egyesületek: a legnagyobb különbséget céljuk jelenti közöttük, mivel ez többnyire magán vagy közhasznú. A munkaerôre alapuló alapítványoknál a társadalmi felelôsségvállalás, a hagyományos vállalatok társadalmi felelôsségvállalásától eltérôen, mindig alapvetô cél, ami jól jellemzi a szociális gazdaságot. A vállalkozók és a dolgozók közötti társadalmi párbeszéd és az elhivatottságon alapuló kölcsönös felelôsségvállalás a megoldások megtalálásának módja, ezáltal tisztelik az egyes csoportok érdekeit, és találják meg a gazdasági és társadalmi szempontok közötti egyensúlyt.

12



66

Jelenleg két lehetôség nyílik a fogyatékos emberek munkaerôpiaci integrációjára. A hagyományos munkaerôpiacon való közvetlen elhelyezkedés és a védett piacon való integráció a speciális foglalkoztató központok révén. A legalább 50 embert foglalkoztató állami és a magánvállalatoknak is kötelezô bizonyos számú fogyatékos dolgozót alkalmaznia, akiknek a száma nem lehet kevesebb, mint a teljes személyzet 2%-a. A közigazgatásban a meghirdetett állások 5%-át kell fenntartani számukra. A kvóták csekély hatása miatt 2000 óta lehetôség van alternatív intézkedések igénybevételére, többek között termékeket és szolgáltatásokat lehet rendelni a speciális foglalkoztató központoktól. A személyzet legnagyobb részben fogyatékos emberekbôl áll, termelôképességüktôl függôen; ez az arány nem lehet kevesebb a dolgozók teljes létszámának 70%-ánál. Amellett, hogy fizetett állást biztosítanak ezeknek az embereknek, a speciális foglalkoztató központok oktatást és folyamatos támogatást biztosítanak nekik személyes és társadalmi életük szervezésében, valamint segítenek nekik hagyományos vállalatoknál elhelyezkedni. Speciális foglalkoztató központok létrehozásához szükség van egy gazdasági megvalósíthatósági tanulmányra, hogy bebizonyítsák, a projekt megvalósítható, bár egyéb elôfeltételeket is meg kell vizsgálni: • olyan dolgozókra van szükség, akik bizonyítani tudják, hogy fogyatékosságuk legalább 33%-os vagy akik a központ nevében szolgáltatásokat nyújtanak a szervezeten belül, vagy akik nyilatkozatot tesznek arról, hogy a központ számíthat rájuk, • igazolni kell, hogy a vállalkozó jogosult a központ mûködtetésére, • ki kell nyilvánítani, hogy elkötelezettek a fogyatékos dolgozók képzése iránt, • regisztrálni kell a központot a Foglalkoztatási és Munkaügyi Nyilvántartás Általános Igazgatóságán. A hatályos nemzeti szabályozás • 209/2004 sz. február 20-i Királyi rendelet, amely szerint a foglalkoztató központokat úgy szabályozzák, mint a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönzô intézkedést, • 13/1982 sz. április 7-i törvény a fogyatékos emberek társadalmi integrációjáról, • 27/2000 sz. január 14-i Királyi rendelet, amellyel megkülönböztetô intézkedéseket hoztak, a legaláb 50 fôt foglalkoztató vállalatok munkahelyeik 2%-át a fogyatékos dolgozók számára tartsák fenn, • 2000. július 24-i határozat, amely létrehozta a megkülönböztetô alternatív intézkedésekre vonatkozó közigazgatási eljárást a legalább 50 fôt

67

12


foglalkoztató vállalatoknál dolgozó fogyatékos emberek 2%-os kvótájának teljesítésére, a 27/2000. sz. Királyi rendelet rendelkezéseinek megfelelôen, • 2273/1985 sz. december 4-i Királyi rendelet szabályozza a fogyatékos emberek számára létrehozott speciális foglalkoztató központok mûködését, • 1368/1985 sz. július 17-i Királyi rendelet, ami a speciális foglalkoztató központokban dolgozó fogyatékos emberek speciális munkaviszonyát szabályozza. Az ilyen szociális gazdasági társaságokat a regionális törvénykezés is szabályozza.

Általában a munkaerôpiaci integrációnak különbözô állomásai vannak: 1. fogadó és tanácsadó szolgáltatás: megállapítják az adott személy helyzetét, 2. egyénre szabott munkaterv, 3. elôzetes munkaerôpiaci felkészítés: a szükséges tanulási képességek pótlása, 4. speciális munkaerôpiaci felkészítés: a tudás és képességek tökéletesítésére, 5. munkaerôpiaci integrációval foglalkozó vállalatok: ahol a korábbi állomások során megszerzett tudást átültetik a gyakorlatba, 6. belépés a hagyományos munkaerôpiacra. A hatályos nemzeti szabályozás: • Kiegészítô rendelkezés a 12/2001 sz. törvény 9. bekezdéséhez, a foglalkoztatás minôségének javítását szolgáló munkaerôpiaci reform sürgôs intézkedéseirôl. Az ilyen szociális gazdasági társaságokat a regionális törvénykezés is szabályozza.


Munkaerôpiaci integrációval foglalkozó vállalatok A munkaerôpiaci integrációval foglalkozó vállalatok üzleti jellegû tanulási rendszerekként definiálhatók. Céljuk, hogy a hátrányos helyzetû csoportok számára termelôtevékenységek kialakításával lehetôvé tegyék a munkaerôpiaci elhelyezkedést, a csoportok számára megtervezik az integrációs folyamatot, hogy hagyományos munkaviszonyt teremtsenek számukra a folyamat során. Gazdasági jövedelmezôségük értékelése mellett fontos, hogy kihangsúlyozzák a jövedelmezôség meglétét társadalmi tekintetben, mivel a kedvezményezettek kevésbé passzívak és sokkal függetlenebbek lesznek és a társadalom számára elôteremtik azt, amit korábban megtagadtak tôlük.

12



68

12.3. Portugália Portugáliában nincs általános egyetértés a szociális gazdaság fogalmával kapcsolatban. Mivel ez egy újkeletû fogalom, nehéz és bonyolult intézkedéseket hozni ezzel kapcsolatosan. A konszenzus hiánya a szociális gazdaság meghatározásával kapcsolatban akkor is nehézséget okoz, amikor átgondoljuk, mi minden tartozik ebbe a fogalomba. Ez az írás nem szándékozik részletesen foglalkozni ezzel az üggyel. Csak egy tömör áttekintést ad a szociális gazdaság fogalmáról és arról a formájáról, amit az Portugáliában mutat. A szociális gazdaság termékek és/vagy szolgáltatások elôállítására vonatkozik a profitszerzés központi célkitûzése nélkül. A szociális gazdasági szektor egy részében a profitot nem használják fel magáncélokra, hanem visszaforgatják azt a szervezetek küldetésének teljesítésére. A gazdasági hatékonyságnak nem célja a maximális nyereség megszerzése, hanem inkább szociális célok és a társadalmi lehetôségek mobilizálásának elérését szolgálja. A szociális gazdaság kialakulását gyakran kapcsolatba hozzák egyes informálisan szervezôdô polgárok csoportjaitól származó közös érdekekkel. A szociális gazdaság összekapcsolhat piaci forrásokat a közfinanszírozással, de akár nem pénzügyi forrásokat is, amik a civil társadalomtól érkeznek. A szociális gazdaságot olyan szervezetek összességeként osztályozhatjuk, ahol a termelés eltér az állami gazdaságtól és a profit-orientált magángazdaságtól. A szociális gazdasági társaságok vezetése demokratikus és a részvételen alapul. Amikor ilyen jellegû menedzsmentrôl beszélünk, arra utalunk, hogy a társaság minden tagja egy szavazattal bír. A szavazás nem áll kapcsolatban a partnerek tôkebefektetésének mennyiségével. Egyes szociális vállalkozások szolgáltatásokat is nyújtanak a partnereknek korlátozott díj fejében és a többlet közössé tételével. Ezek a szervezetek magánkezdeményezésekbôl erednek, de tevékenységeik a közszférára irányulnak. Olyan vállalatokat is lehet találni, amelyek jelenleg nem rendelkeznek szociális érdekeltségekkel, annak ellenére, hogy amikor elôször megjelentek, szociális érdekeltségeikkel kapcsolták össze ôket (munkanélküliek által létrehozott korábbi vállalkozások). Így lehet választ találni a szociális gazdasági környezetben a munkaerôpiaci integráció során nehézségekkel küzdô emberek számára. Találhatunk néhány olyan vállalkozást is, amelyek rendelkeznek szociális célokal, és akiknek a társadalmi felelôsségvállalása beletartozhat a szociális gazdasági területbe. Mindezek a variációk teszik a szociális gazdaság fogalmát összetetté és nehezen mérhetôvé.

12


Fontos megállapítani, hogy nagyon nehéz olyan szociális gazdasági társaságokat találni, melyekre az összes említett tulajdonság jellemzô. Ezek azok a jellemzôk, amik megtalálhatók egyes vállalkozásoknál. A problémát az okozza, hogy nincsenek olyan hivatalos mutatók, amik hatékonyan fel tudnák mérni a szociális gazdaság valós kiterjedését. Találhatunk más fogalmakat is a szociális gazdaságra – harmadik szektor; non-profit szektor; szolidáris gazdaság – azonban ezekrôl a fogalmakról is sokáig lehetne vitázni. Portugáliában nem létezik olyan jogi csoportosítás, amelybe be lehetne illeszteni a szociális gazdasági szektort. Azonban onnan is megközelíthetjük a kérdést, ahol nagy valószínûséggel találunk szociális gazdasági intézményeket. Úgy gondoljuk, hogy a jogi besorolásnál sokkal fontosabb, hogy az intézmények szociális célkitûzéseire koncentráljunk, azonban nem áll rendelkezésünkre semmilyen eszköz, amivel mérhetnénk ezek kiterjedését! Csak egyetlen olyan intézménytípus van, amit valóban a szociális gazdaság részének tekinthetünk. Ezeket IPSS-eknek hívjuk (Instituições Particulares de Solidariedade Social) – szociálisan szolidáris magánintézmények. Ezeknek az intézményeknek szociális célkitûzéseik vannak és elismerten közhasznúak. Többnyire azzal foglalkoznak, hogy szolgáltatásokat nyújtanak a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett vagy egyéb sebezhetô csoportok – gyerekek, idôsek, fogyatékos emberek, pszichiátriai beteg emberek és hasonló célcsoportok számára. A legfontosabb intézmények, amiket ebbe a csoportba sorolhatunk, a “Misericórdias” („jótékonysági szervezetek”), melyeket az “União das Misericórdias” képvisel. Ezek az egész ország területén mûködnek és legtöbbjüket az egyház alapította. Kb. 400 Misericórdias mûködik és ezek kb. 40000 embert foglalkoztatnak. A non-profit szektorban találhatunk még más intézményeket is, amik beletartozhatnak a szociális gazdasági szektorba. Ezeket általában egyesületeknek nevezzük, de meg kell említenünk, hogy nem mindegyikük tartozik ebbe a szektorba.6. Az egyesületeket a civil társadalom hozza létre önkéntesen. Néhányan közülük önkéntes alapon mûködnek, tagjaik vagy kifejezetten az egyesületeknek szóló városi alapok biztosítják finanszírozásukat. Az utóbbi két évtizedben sokat javult az egyesületek helyi fejlôdése. Most már professzionálisan mûködnek, konkrét földrajzi területeken és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok körében. Nemzeti és európai finanszírozástól függenek. Ebben az értelemben ide sorolhatjuk a kulturális és szabadidôs egyesületeket, és a speciális területekkel, mint pl. a környezetvédelem, emberi jogok, stb. foglalkozó egyesületeket. Szintén a szociális gazdaságba sorolható egyesületfajták a kölcsönös szolidaritáson alapuló szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek. A kölcsönös


69

12



70

szolidaritáson alapuló szervezetekben is megvan a tagok közötti szolidaritás, míg az érdekvédelmi szervezetek a dolgozóknak nyújtanak segítséget, és szükség lehet rájuk a vállalkozások felelôsségvállalásának biztosításához, valamint a munkaerôpiaci esélyegyenlôség garantálásához. Néhány szövetkezet is beletartozhat ebbe a szektorba, habár fontos, hogy elkerüljük az általánosítást. A szövetkezeteket az együttmûködôk közös érdekei alapján hozzák létre és tevékenységeik pénzügyi nyereségét szétosztják a szövetkezeti tagok között. Habár van néhány szövetkezet – például oktatási szövetkezetek, melyek a fogyatékos embereket támogatják (CERCI-k) – amit be lehet sorolni a szociális gazdasági szektorba, és vannak olyanok is, melyek szociális célkitûzései nagyon hasonlóak a hagyományos vállalkozásokéihoz. 2004-ben 3144 szövetekezet7 volt Portugáliában. Van néhány olyan állami intézkedés, amit szintén a szociális gazdasági szektor részének tekinthetünk, ilyenek az ILE-k – „Iniciativas Locais de Emprego” (Helyi Foglalkoztatási Kezdeményezések) és az „Empresas de Inserção” (Integrációs Vállalkozások). Ezeket az „IEFP” – „Instituto de Emprego e Formação Profissional” (Foglalkoztatási és Szakképzési Intézet) támogatja. Ezeket az intézkedéseket az összes portugáliai munkanélküli 2%-ánál alkalmazzák. Az ILE-k olyan projektek, amelyek a helyi gazdaságokat segítik, és munkanélküliek hozták létre ôket. 2005 januárja és novembere között 3261 kedvezményezettje volt ennek az intézkedésnek8. Az integrációs vállalatokat azért hozták létre, hogy küzdjenek a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen az ilyen problémák által súlytott emberek munkaerôpiaci integrációja révén. Azonban a kedvezményezettek csak 24 hónapig tartozhatnak ezekhez a vállalkozásokhoz, amely idôszakról munkaszerzôdésben állapodnak meg elôzetesen. Ezért nincs egyetértés arról, hogy ezeket az embereket a szociális gazdaság valóban befogadja-e. Mi történik a kedvezményezettekkel a szerzôdés lejárta után? Ez csak egyike azoknak a kérdéseknek, amik az intézkedés kapcsán merülnek fel. 2005 januárja és novembere között 5785 kedvezményezettje volt az integrációs vállalatoknak9. A szociális gazdaság egy fontos része nem tartozik a speciális intézmények közé, ez inkább a nem szervezett alapon mûködô önkéntes szektorba sorolható. Mivel nem ismerjük valós hatását, nem tudjuk itt kifejteni. Ahogy korábban is említettük, mindez az elemzés az intézmények és vállalkozások szociális célkitûzéseitôl függ, mivel vannak olyan nyereséges vállalkozások, amelyek annak ellenére, hogy profit-orientáltak, jelentôs a társadalmi felelôsségvállalásuk és ezért nem zárhatók ki a szociális gazdaságból. A számok: statisztikai szempont Habár nem érzékelhetjük a szociális gazdaság valós kiterjedését, mégis tehetünk néhány becslést az újabb adatok alapján.

71

12


Habár a non-profit szektor adatai nem tükrözik a szociális gazdasági szektor teljes valóságát, mégis úgy gondoljuk, hogy ezáltal megérthetjük annak fontosságát.

12.4. Magyarország A szociális gazdaság fôbb jellemzôi A foglalkoztatási célú non-profit szervezetek érzékenyebbek, mint az átlagos szereplôk; ezért tudják hatékonyabban összehozni a munkavállalók szükségleteit a munkaadók ajánlataival. A fô célcsoportok: • tartós munkanélküliek, • a gyermeknevelés vagy hozzátartozó gondozása után újból munkába álló nôk,


A non-profit szektorról készített legújabb tanulmány azt mutatja, hogy Portugáliában a civil társadalom a következô adatokkal jellemezhetô10: • 5,2 milliárd euró kiadás, • a GDP 4,2%-a, • 22 7292 alkalmazottat foglalkoztat teljes munkaidôben, akik közül: - 159 950 fizetett dolgozó, - 67 342 teljes munkaidôs önkéntes, - 4,2%-át képviseli a gazdaságilag aktív népességnek. A civil társadalomban dolgozók nyolcszor többen vannak, mint Portugália legnagyobb magánvállalkozásának (SONEAE) alkalmazottai, és többen, mint az egész szállítmányozási szektor. A szociális szolgáltatások a szervezetek majdnem 50%-át jellemzik, és az önkéntesek teszik ki a szektor foglalkoztatottjainak 29%-át. A tanulmányban résztvevô országok adatai teljesen eltérôek. Spanyolország, Portugália és Olaszország helyzete például hasonló, az ebben a szektorban dolgozók aránya közel azonos (4% körül), míg Magyarországon a munkaerô csupán 1,1%-a dolgozik a civil társadalomban. Összehasonlító adatok – a civil társadalomban dolgozók aránya: A vizsgált országokban összesen: 4,5% Spanyolország: 4,3% Portugália: 4% Olaszország: 3,8% Magyarország: 1,1% Forrás: Franco et al (2005)

12



72

• a pályakezdôk, • a romák, • a fogyatékos emberek. A szociális gazdaság célja, hogy segítsen a célcsoportoknak sikeresen (újra) elhelyezkedni a munkaerôpiacon. A munkanélküli emberek nagy része a hátrányos helyzetû csoportokba tartozik. Ezeket az embereket a non-profit szervezetek foglalkoztatási kezdeményezéseinek támogatásával lehet segíteni, valamint ezen támogatás segítségével a hagyományos munkaerôpiacon kívüli munkahelyek teremtésével. A szociális gazdasági intézmények fontos kommunikációs eszközei a társadalmi befogadásnak. Ennek egyik oka, hogy munkalehetôséget adnak a munkaerôpiac hátrányos helyzetû csoportjainak. Egy másik ok, hogy a megteremtett munkalehetôségek igen hasznosak társadalmi és szociális szempontból is, mert olcsó szolgáltatásokat nyújtanak a szegényebb társadalmi osztályoknak. A szociális gazdaság lényege az egyének és a háztartások kielégítetlen szolgálatási igényeire adott válasz, az eddig informálisan végzett tevékenységek szolgálatássá szervezése. A szociális gazdaság révén 3 millió új munkahely létrejötte várható (Európai Bizottság, 1994). Egy klasszikus definíció szerint a szociális gazdaság úgy határozható meg, mint a háztartások és egyének számára rendelkezésre álló személyi szolgáltatások, a társadalom nem kielégített szükségletei és a fel nem használt emberi erôforrások közötti kapcsolat. Sok EU-tagállamban, Magyarországon is, a szociális gazdaságot harmadik szektornak vagy non-profit szektornak is nevezik. A non-profit szektor a vállalkozók, az egyéni érintettek, a szociális szolgáltatások és az ezeken a területeken végzett munka által mutatkozik meg. Nyilvánvaló, hogy ezeket a szolgáltatásokat a piac meglévô feltételeihez kell igazítani. A következô szempontokat fontos megvizsgálni ahhoz, hogy megtudjuk, a non-profit szervezetek által mûködtetett foglalkoztatási programok mûködôképesek-e az elsôdleges munkaerôpiac feltételei között: • pénz-megtakarítási képesség, • a stabil piac megléte, • elegendô idô a szükséges tudás és tapasztalat megszerzéséhez, • folyamatos fejlôdés a nyereségességi pont eléréséig. Mindezeket figyelembe véve jelenleg csak néhány olyan szervezet van Magyarországon, amely képes állandóan és jól mûködni a szociális gazdaságban. Ennek ellenére a helyzet biztosan változni fog a jövôben, hiszen a szociális gazdaság bizonyosan fejlôdni és növekedni fog a szociális gazdasági vállalkozások munkája révén.

73

12


Tény, hogy Magyarországon nagy szükség van mindazokra a foglalkoztatási kezdeményezésekre, amelyek helyi szinten összekapcsolják a társadalom kielégítetlen szükségleteit a fel nem használt emberi erôforrásokkal. Csak a non-profit szervezetek vállalják és tudják betölteni a munkaerôpiac réseit a hosszú távon munkanélküli és hátrányos helyzetû emberek számára létrehozott munkahelyekkel. A profit-orientált szereplôk el se tudják képzelni, hogy azért termeljenek nyereséget, hogy másokat támogassanak. Ezt pénzpazarlásnak tartanák. Többféle módszer is lehetséges, de a cél közös: növelni a nagyon alacsony foglalkoztatottsági rátát Magyarországon. A „támogatás helyett munka” elv alkalmazását az elsôdleges társadalmi támogatási rendszerbôl kimaradó emberek számára egy módon lehet könnyen elérni: a non-profit szervezetek által biztosított támogatott foglalkoztatás keretében. Ennek megvalósítása érdekében figyelembe kell venni a társadalom munkanélküli és a nyilvánvalóan inaktív tagjainak alacsony képzettségi szintjét, gyenge munkaképességét és alulmotiváltságát. Az elsôdleges munkaerôpiac általában nem keresi az ilyen munkaerôt. Ezen emberek munkaerôpiaci integrációját a teljes foglalkoztatottság szerint kellene megoldani, azonban a teljes foglalkoztatottság szervezeti kereteit és feltételeit még fejleszteni kell.

1.) A non-profit szektor mint munkaadó Az ebben a szektorban foglalkoztatottak száma 1993 óta folyamatosan növekszik. 1993-ban csak 50000 embert foglalkoztatott a non-profit szektor. 1998-ra ez a szám már majdnem 80000 volt. Ez a növekedés remek teljesítményt mutat a munkaerôpiac átlagos negatív teljesítményével összehasonlítva, még akkor is, ha a 80000 ember csupán 2,1%-a az összes munkavállalónak. 2.) A munkaerôpiacot megcélzó non-profit szervezetek Magyarországon négy a munkaerôpiaci projektekre specializálódott ernyôszervezet van, amelyek vezetô szerepet játszanak a non-profit szervezetek alapításában. Ezek a szervezetek: az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a Jóléti Szolgálat Alapítvány, a „Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány” és az Autonómia Alapítvány. Az OFA a pénzek elosztásával foglalkozik, a „Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány” célja a hálózatépítés, az Autonómia Alapítványnak pedig a helyi közösségek fejlesztése a feldata.


Szociális gazdaság Magyarországon11

12


74

Az OFA Az OFA a non-profit szervezetek által mûködtetett foglalkoztatási célú projektek támogatásával teremt munkahelyeket és garantálja azon munkanélküli emberek megélhetését, akik nem tudják vállalni a versenyt az elsôdleges munkaerôpiacon. 1992 és 1999 között az OFA 2 250 millió forintot költött ilyen projektek támogatására. Ez az összeg az OFA teljes költségvetésének 30%-át tette ki. Az OFA által támogatott foglalkoztatási projektekbôl levonhatunk egy fontos következtetést: Magyarországon vannak olyan non-profit szervezetek, amelyek, amennyiben megkapják a szükséges anyagi és szakmai támogatást, vállalják a leghátrányosabb helyzetben lévô emberek munkaerôpiaci (re)integrálásának rendkívül összetett és nehéz feladatát. Megállapítható, hogy a legtöbb non-profit szervezet hasonlóképpen sikeres ebben.


A Jóléti Szolgálat Alapítvány Jelenleg az alapítvány alkalmazottainak száma 450-500 között van. Ezeket az embereket közvetlenül alkalmazzák és segítik. Továbbá van 800-1000 olyan ember, akit szervezeteken és intézményeken keresztül támogatnak. Az alapítvány szakemberei megtanulták saját tapasztalataikból, hogy csak akkor lehet hosszútávon fenntartható munkahelyeket teremteni a non-profit szervezetek kereteiben, ha egy sor szigorú feltételt vesznek figyelembe. Másrészt, vannak olyan, a jogi és intézményi változások által kijelölt területek, ahol a szervezetek megtalálhatják helyüket, és folyamatosan dolgozhatnak. A „Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány” Az alapítványt 1992-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a lehetô legtöbb, a munkanélküli embereket segítô szervezetnek nyújtson támogatást, hogy megkezdhessék saját vállalkozásaikat, és így saját eszközeik használatával kitörhessenek a munkanélküliség állapotából. Az alapítvány fô elképzelését az a tény alkotta, hogy a jelenlegi helyzetben a munkanélküliséget nem a gazdaságon és az elsôdleges munkaerôpiacon kívülrôl kellene leküzdeni, hanem belülrôl kezdve. Például a társadalom szegény és rászoruló rétegeinek olyan olcsó szolgáltatásokat kellene nyújtani, amit egyébként nem engedhetnek meg maguknak. Az alapítvány úgy próbálta kialakítani ezt az elképzelését, hogy munkalehetôséget kínált munkanélküli és alkoholista embereknek. Mindkét csoportban széleskörû az emberek képzettsége és végzettsége.

75

12


Autonómia Alapítvány Az Autonómia Alapítvány tevékenységét 4 fô területre lehet jelenleg bontani: 1. program a szegényekért és a romákért, 2. Fenntartható Fejlôdés Program, 3. Civil Társadalom Program, 4. egyéb programok. Az alapítvány programjai a romák és egyéb etnikai csoportok regisztrált, szervezett csoportjait támogatja azzal a céllal, hogy elôsegítse gazdasági és társadalmi önállóságuk növelését. Csak már létezô, munkalehetôség-teremtô helyi szervezeteket támogatnak (ami nem egyezik meg a munkahelyteremtéssel). Az alapítvány programjaiban eddig kb. 5 000 fô vett részt.

Tevékenységi kör és szolgáltatások a szociális gazdaságban Az Európai Unió kiadott egy listát azokról a tevékenységekrôl, ahol a munkahelyteremtést növelni szeretnék. Ezek a következôk voltak: • tevékenységi csoportok, • személyes szolgáltatások, • szabadidôs és kulturális programok szervezése, • környezetvédelem, szolgáltatások/karbantartás, közlekedési struktúrák átszervezése. A felmérésben vizsgált szolgáltatások a) személyes szolgáltatások: • az idôsek (a szervezetek 13,3%-a nyújtott ilyen szolgáltatást), mozgáskorlátozottak vagy értelmi fogyatékos emberek otthoni gondozása (15%), • háztartási tevékenységek: fôzés, mosás, vasalás, takarítás, • gyermekgondozás, • a tanulási problémákkal küzdô gyerekek kiegészítô oktatása (22%-uk már folytatott ilyen tevékenységet, 80%-uk tartotta fontosnak), • sport- és szabadidôs tevékenységek szervezése deviáns fiataloknak (40%-uk már folytatott ilyen tevékenységet, 10%-uk tartotta fontosnak, 30%-uk elzárkózott tôle),


A szociális gazdaság Magyarország keleti és középsô régióiban – felmérés12 A felmérésben résztvevô szervezetek Sok, a szociális gazdasággal foglalkozó szervezetet lehet összeszámolni a részleges listák adataiból. Így számuk 250 és 500 közé tehetô. A felmérésben 301 szervezetet vizsgáltak, mindegyik a foglalkoztatás területén tevékenykedik.

12


76


• házak ôrzése, éjjeli ôr tevékenység (1,3%-uk végzett már ilyet, 80%uk elzárkózott), • vidéki vagy a városközponttól távoli üzletekben végzett munka, • termékek és étel házhozszállítása. b) Az új információs és kommunikációs technológiák bemutatására végzett audiovizuális szolgáltatások (15%). c) Szabadidôs tevékenységek és kulturális programok szervezése, hagyományôrzés (63%). d) Környezetvédelem: • régi épületek felújítása (9,6%), • a helyi közlekedés megszervezése, • újrahasznosítás, • a természetvédelmi területek védelme (12,3%), • csatornatisztítás, • a minôségbiztosítási elôírások betartásának ellenôrzése. A magyarországi foglalkoztatási helyzet Az 1997 óta javuló gazdasági teljesítmény nem foglalta magában a foglalkoztatás bôvülését és az új munkahelyek teremtését (a GDP-növekedés 4-5% volt, a foglalkoztatottak számának növekedése: 1-2%). Magyarországon a foglalkoztatottsági arány alacsony: 56,6%, ha az EU15 átlagához hasonlítjuk: 64,3%, míg a 10 új tagállamban 55,9%. A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, habár az inaktív lakosság száma nagyon magas. Megoldást kellene találni kb. 600 000-700 000 ember foglalkoztatására, akiknek a többsége hátrányos helyzetû. Ez a szám a következô csoportokat foglalja magában: • fogyatékos emberek, • etnikai kisebbségek, • fiatalok, • kisgyermekes anyák, • 55 év feletti emberek, • alacsony iskolázottságú és képzetlen emberek, • a kevésbé fejlett régiókban élôk. Összefoglalás A szociális gazdaság egy jelenleg is zajló folyamat, azonban sok szervezet nem kezd új tevékenységekbe. Még ha egyes szolgáltatásokat fontosnak is gondolnak, mégsem érzik, hogy az ô feladatuk lenne megszervezni és végrehajtani azokat.

77

12


A szociális gazdaság helyzete nagyon különbözô Magyarország egyes régióit összehasonlítva.

12.5. Olaszország

Ezért a non-profit szervezetekre a vállalkozások tulajdonságai jellemzôek: egység, önállóság, tartósság és dinamizmus. A szociális szakmát kombinálják a vállalkozói felfogással olyan körülmények között, mint a mai, amit a közfinanszírozás válsága, a szabadidô növekedése és az új kellemetlen helyzetek megjelenése jellemez. Mindez egy olyan piacon történik, ahol a profit-orientált és a non-profit vállalkozások felváltva a fôszereplôk. Végül, a non-profit szervezeteket megkülönböztetjük: • a profit-orientált vállalkozásoktól, mivel nem a profit-szerzés a céljuk, • az állami vállalatoktól, mivel nem állami vállalkozások, • a családoktól, mivel nem természetes intézmények. A szociális gazdaság különbözô csoportosításai: jogi szempontból Olaszországban a non-profit szektor igen heterogén és a törvények alig fedik le az összes fajtájukat: a non-profit világot inkább lehet jellemezni célkitûzéseivel, mint szervezetével. A Polgári Törvénykönyv alapján 4 féle non-profit szervezetet különböztetünk meg:


A szociális gazdaság definíciója A non-profit szervezetek olyan elosztó és/vagy termelô magánvállalkozások, melyeknek célja, hogy közvetlenül elégítsenek ki fontos szociális szükségleteket, fôleg jótékonysági, kulturális, szabadidôs, sport és egyéb célokkal. A terület kiterjedése a szociális cél szempontjából másodlagos közremûködô célt testesít meg, ami lehetôvé teszi a gazdasági önállóság elérését. A non-profit szervezetekre a következôk jellemzôek: • magántulajdonban lévô gazdasági szereplôk, • hivatalos eljárás hozza ôket létre, • saját magukat irányítják, • a profitot nem osztják szét, • általában támogatók segítik ôket, akik a szolgáltatott erôforrásokért nem várnak el semmit cserébe, • közösségi bizalmi kapcsolatra alapulnak, mind a nyújtott szolgáltatások, mind a kapott támogatások vonatkozásában.

12



78

1. bejegyzett egyesületek, 2. bejegyzett alapítványok, 3. nem bejegyzett egyesületek és alapítványok, 4. bizottságok. A bejegyzett egyesületek rendelkeznek egy, a kormány által elfogadott szabályzattal, ami a tagok jogait és kötelességeit, az egyesület szociális célját, az adminisztratív elôírásokat, stb. szabályozza A bejegyzett alapítványok olyan magánszervezetek, melyek célja, hogy speciális termékeket és közszolgáltatásokat állítson elô; rendelkeznek vagyonnal, szintén van rájuk vonatkozó törvény, önmagukat irányítják és nem osztják szét a profitot. Az állami bankok privatizációja létrehoz néhány alapítványt, amik új közcélú társaságokká alakulnak, de nem végezhetnek közvetlen banki tevékenységeket. A nem bejegyzett egyesületek és alapítványok nem rendelkeznek saját jogi és független személyiséggel; az állam nem ismeri el ôket; képviselôik korlátozottan tudják elvégezni a vállalt feladatokat ill. nem felelnek a szervezet vagyonáért. A bizottságok jellemzôen ideiglenesen alakulnak, változatosak, és gyakran tudományos, kulturális, kongresszusi, stb. célokra létrejövô alkalmi testületek. Többféle non-profit szervezet létezik, többek között: • az önkéntes szolgáltató szervezetek, • a szociális szövetkezetek, • a nem kormányzati szervezetek, • a szociális segítô egyesületek, • a katolikus egyházi ügynökségek és más vallások ügynökségei, • a szponzoráló ügynökségek, • egyéb szervezetek. Tehát: Az önkéntes szolgáltató szervezetek alárendelt kollektívák, amelynek tagjai személyes, spontán és önkéntes feladatokat vállalnak. A szervezetek tagjaik hozzájárulásaiból, az államtól, nemzetközi szervezetektôl, adományokból és egyéb módon szerzik forrásaikat. A szociális szövetkezetek önkéntesen csatlakozó emberek független szövetségeit képzik, hogy kielégítsék saját gazdasági, szociális és kulturális szükségleteiket és vágyaikat, egy demokratikusan ellenôrzött közös vállalkozás létrehozásával. A szövetkezeteket olyan értékek alapján hozzák létre, mint az önállóság, saját felelôsség, demokrácia, egyenlôség, igazságosság és szolidaritás. A szövetkezeteknek három fajtája van: • szociális szövetkezetek (A), jótékonysági céllal,

79

12


Szociális perspektíva A non-profit terület Olaszországban korlátozott mértékben van jelen, de nagymértékben növekszik, annak ellenére, hogy Olaszországban gyenge a jóléti rendszer és a közigazgatás egyre kevesebb szociális szolgáltatást biztosít. Összességében az aktív szervezetek száma szinte kevesebb, mint a profitorientált vállalkozások fele, összesen 4 millió embert foglalkoztatnak, ami az aktív lakosság 17%-a és a munkaképes korú lakosság 10%-a. Az olasz non-profit szektorra elsôsorban a jóléti szakmák jelenléte jellemzô; továbbá a terület két részre bontható: a nagy szervezetekre, amelyek munkahelyeket teremtenek, és sok kisebb méretû ügynökségre, amik munkaerôhiánnyal küzdenek, és olyan értékeket képviselnek, mint az önkéntes részvétel, a szolidaritás és a demokrácia. A 200 000 non-profit szervezetet öt csoportra lehet osztani, melyeknek mind megvannak a sajátos jellemzôi: 1. az önkéntes szolgálat és a non-profit a teljes non-profit szektor kb. 6%át teszik ki Olaszországban, 2. az egyesületek és a szociális segítôk a kultúra, a sport, a szabadidô és a politika területén tevékenykednek. Ez a legnagyobb csoport, fôleg a tagoktól befolyó magánbefizetésekbôl támogatják ôket;


• termelô és foglalkoztató szövetkezetek (B), melyek a hátrányos helyzetû emberek beilleszkedését segítik elô. Különbözô területeken tevékenykednek, például a kereskedelemben, iparban, mezôgazdaságban, kézmûvességben, • vegyes szociális szövetkezetek, az elôzôek tulajdonságainak keveréke. A nem-kormányzati szervezetek célja, hogy a kevésbé fejlett országokkal együttmûködve végezzenek non-profit tevékenységeket. A szociális segítô szervezetekhez olyan csoportok, mozgalmak, egyesületek és szövetségek tartoznak, amelyek szociális tevékenységeket végeznek tagjaik vagy mások számára, nem a nyereség érdekében. Az állami gondozó intézeteket a köztársasági elnök elismerheti törvény vagy rendelet révén. A szponzoráló ügynökségek a szakszervezethez és a munka világához tartoznak; munkájuk ingyenes, többnyire a munkavállalók és a nyugdíjasok tájékoztatásával, gondozásával és védelmével, a munkáltatók kötelességeivel kapcsolatos tanácsadással, oktatási kezdeményezésekkel, munkahelyi egészségügyi és biztonsági körülményekkel foglalkoznak. Az egyéb szervezetek közé tartoznak a fogyatékos emberekkel, drogfüggôkkel, stb. foglalkozó gondozó és szociális integrációs ügynökségek. Szintén ide sorolhatók a szórakoztatóipari, televíziós, szakképzési, nemzetközi örökbefogadási, polgári védelmi, egészségügyi és egyéb területeken tevékenykedô ügynökségek is.

12


80

3. szakszolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetek: jellemzô az önkéntesek hiánya, többnyire szakmai csoport, 4. területi jóléti szolgáltatást nyújtó non-profit szervezetek csoportja, ahol a közfinanszírozás leginkább jelen van: többnyire egészségügyi, polgári védelmi, környezetvédelmi, szociális jóléti és szakképzési szolgáltatásokat nyújtanak.


Végül, a közfinanszírozás általában hátrányos helyzetû emberek számára nyújtott szolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos területeken számottevô, míg a függetlenebb szervezetek átlagos helyzetû embereknek nyújtanak szolgáltatásokat. Olaszországban a legnagyobb a mértéke a magánfinanszírozásnak, de itt a legkisebb az adakozás aránya a teljes bevételekhez viszonyítva (3,3% a 12,5%-os átlaghoz képes). Az adományozás fôbb területei elsôsorban az egészségügyi és orvosi kutatások területe, aztán a vallási tevékenység és a kevésbé fejlett országok számára szervezett jótékony kezdeményezések. Az adományozást olyan szociális és személyes tényezôk befolyásolják, mint hogy az adományozó: • nô-e, • aktív-e, • középosztálybeli-e és rendelkezik-e önálló munkahellyel, • magas végzettségû-e, • gazdagabb területen lakik-e. A számok: statisztika szempont Bizonyos adatok hasznosak lehetnek a non-profit jelenség méretének és produktív tevékenységeinek és szolgáltatásainak megértése szempontjából. 2001-ben az Istat (Országos Statisztikai Intézet) felmérést végzett a nem elismert egyesületek körében: 140 746 mûködött a szociális szférában, ami a teljes szektor 63,6%-a, 356 000 embert foglalkoztattak. 61 313 bejegyzett egyesület volt, ami a non-profit szektor 27,7%-ának felel meg, 291 484 fizetett alkalmazottal, ami a szektorban alkalmazottak 28,9%át tette ki. Az Istat szerint 1999-ben 3008 alapítvány volt, a non-profit szektor 1,4%át képviselték, az északi területeken koncentráltabban voltak jelen. Az alapítványok egyre inkább elterjedôben vannak, de relatívan új jelenségek: 70%-uk az 1980-as években alakult. A támogatási területek között találtuk a kultúra, sport és szabadiô (27,5%) területét, a jótékonysági tevékenységeket (25,5%), az oktatási és kutatási területet (23,5%). 3833 bizottság mûködött, ami a teljes szektor 1,7%-a, míg 4250 szociális szövetkezet 250 000 embert foglalkoztatott, akik közül 100 000-en fizetett alkalmazottak voltak, 11 000-en önkéntesek és 127 500-an tagok.

81

12



Ezen kívül, az ISFOL (a munkavállalók képzési intézete) egy 2004-es kutatása rávilágít, hogy: • a szociális szervezeteknél több a nôi alkalmazott, mint a férfi (64,6%), • a foglalkoztatott személyzet közép- vagy felsôfokú végzettségû (45,9%uknak van emelt szintû érettségije, míg 27%-uk fôiskolai végzettségû), • a különbözô alkalmazott szerzôdéstípusokból az „egyenletes és folyamatos együttmûködési szerzôdés” a leggyakoribb, • munkatársak keresésénél és toborzásánál az informális módok, a jelölt közvetlen ismerettsége és a szubjektív kiválasztási módszerek használata bizonyultak a legnépszerûbbnek, • az alkalmazottakat leginkább kielégítô tényezôk a munkahelyen a kollégákkal és a felettesekkel való kapcsolatok, az idôbeosztás rugalmassága és más elfoglaltságokkal való összeegyeztethetôsége. A kapcsolatok minôsége a vállalkozás számára valódi értéket teremt, nem úgy, mint a gazdasági hozzáállásbeli különbségek, a profit-orientált vállalatokhoz és a köztisztviselôkhöz való negatív hozzáállás.

13


82

13. Bevált gyakorlatok

13.1. Általános definíció


Ez egy pozitív tevékenység, aminek: • sikeresnek, • innovatívnak kell lennie, • esetleges sokszorosító hatással kell rendelkeznie vagy más területekre átültethetônek kell lennie, • fenntarthatónak kell lennie. Olyan tevékenység, mely egyben minta, mechanizmus és módszertan is: • a siker azt jelenti, hogy pozitív eredményt mutat egy meghatározott célkitûzéssel kapcsolatban, • az innováció azt jelenti, hogy valami átlagostól eltérôt hajtottak végre. A kifejezés azt is jelenti, hogy valamilyen eltérô megoldást találtak egy már meglévô helyett egy területen, szektorban vagy csoportban. A megoldások lehetnek teljesen újak vagy átvehetôek más környezetbôl. Az innováció megtalálható a folyamatban (intézkedések, tartalmak, módszerek, megközelítések, eszközök) vagy a kontextusban (a jelenlegi feltételek alkalmazása vagy fejlesztése, hálózatok indítása), • a sokszorozó hatás vagy a más területekre való átültethetôség lehet horizontális, azaz látható, kommunikálható, megosztható (ismertetés) és/vagy vertikális, vagyis integrált és alkalmazható más rendszerekre és szabályozásokra, • a fenntarthatóság azt jelenti, hogy: – kialakult egy szükséglet, – elfogadták szolgáltatásként, – és/vagy képes fejlesztéseket elôállítani a társadalom számára, – önálló. A jó gyakorlatok kiválasztásának módszertana: Elôször is, a jó gyakorlatok kiválasztásához az összes nemzeti csapatnak át kellett gondolnia a jó gyakorlatokat jellemzô négy alapelvet, vagyis ahogy azt már korábban említettük: siker, innováció, sokszorozó hatás és fenntarthatóság. A csapatok megegyeztek, hogy az jó gyakorlat alapjául szolgálhatnak még a partnerek vagy más nemzeti szervezetek által vállalt projektek.

83

13


Másrészrôl a nôkre különös figyelmet fordítottak, valamint arra is, hogy a jó gyakorlatnak be kell mutatnia a munkaerôpiaci integrációs képességet. Párhuzamosan több területet vettek figyelembe az egyes jó gyakorlatknál: 1. a vállalkozóknak nyújtott útmutatás, 2. az önfoglalkoztatóknak nyújtott útmutatás, 3. oktatók, dolgozók, tanácsadók, stb. képzése, 4. tanácsadás, 5. intézkedések nôk számára a család és a munka összeegyeztetéséhez, 6. nyomonkövetés, 7. kiértékelés. A jó gyakorlat ugyanígy, a következô területek közül legalább az egyiken megtalálható: • foglalkoztathatóság: (újra)integrálás a munkaerôpiacon, vállalkozás, szakmai karrier elôsegítése és fejlesztése, • oktatás: élethosszig tartó tanulás, tréning a nemi sztereotípiák leküzdésére, • információs és kommunikációs technológiák (ICT) nôknek; általános hálózat-kiépítés, • szakmai és családi élet összeegyeztetése. Arról is egyöntetûen megegyeztek, hogy az egyes nemzeti partnerek által kiválasztott projektnek már le kellett zárulnia vagy legalább 3 évig kell tartania. Ország

A “PARAJES PROMOCIÓN E INSERCIÓN S.L.” INTEGRÁCIÓS VÁLLALAT

Spanyolország

Tevékenységi terület a vállalkozóként dolgozóknak nyújtott útmutatás, oktatók, dolgozók, tanácsadók, stb. képzése, tanácsadás, nôk számára a család és a munka összeegyeztetése, nyomonkövetés.

Téma Foglalkoztathatóság: olyan nôk munkaerôpiaci integrációja, akiket bántalmazott házastársuk, értelmi fogyatékos emberek és nagy támogatást igénylô bevándorlók munkaerôpiaci integrációja, Oktatás: szakmai képzés, folyamatos képzés, Szakmai és családi élet összeegyeztetése.


Bevált gyakorlat

13

84



Bevált gyakorlat

Ország

CHAPITÔ – A CIRKUSZVEZETÉSTÔL A TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI PROJEKTIG

Portugália

ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK AUTISTA ÉS ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ELÔ FELNÔTTEK SZÁMÁRA

Magyarország

TANÁCSADÁSI MODELL SZICÍLIÁBAN

Olaszország

Tevékenységi terület

Téma

a vállalkozóként dolgozóknak nyújtott útmutatás, oktatók, dolgozók, tanácsadók, stb. képzése, tanácsadás, intézkedések nôk számára a család és a munka összeegyeztetéséhez;

Foglalkoztathatóság: (újra)integrálás a munkaerôpiacon, szakmai karrier elôsegítése és fejlesztése,

az alkalmazottként dolgozóknak nyújtott útmutatás, oktatók, dolgozók, tanácsadók, stb. képzése, tanácsadás, nyomonkövetés.

Foglalkoztathatóság: (újra)integrálás a munkaerôpiacon, vállalkozás, szakmai karrier elôsegítése és fejlesztése,

a vállalkozóként dolgozóknak nyújtott útmutatás, tanácsadás, intézkedések nôk számára a család és a munka összeegyeztetéséhez, nyomonkövetés, kiértékelés.

Foglalkoztathatóság: (újra)integrálás a munkaerôpiacon, vállalkozás, szakmai karrier elôsegítése és fejlesztése.

Oktatás: szakmai képzés, Szakmai és családi élet (újbóli) összeegyeztetése.

Oktatás: élethoszszig tartó tanulás, tréning a nemi sztereotípiák leküzdésére.

85

13


13. 2. Bevált gyakorlatok az egyes országokban 13.2.1. Spanyolország Kód: SP-01 Cím: „Parajes Promoción E Inserción S.L.” Integrációs Vállalat Téma: • Foglalkoztathatóság: partnerük által bántalmazott nôk munkaerôpiaci integrációja, értelmi fogyatékos emberek és nagy támogatást igénylô bevándorlók munkaerôpiaci integrációja, • Oktatás: szakmai képzés, folyamatos képzés, • A munka és a családi élet összeegyeztetése. Képviselô partner: Parajes de Jarama Elérhetôség:

A bevált gyakorlat összefoglalása Az itt bemutatott tapasztalat a „Parajes de Jarama” Equal projekt egyik termékének eredménye. Ez a projekt egy integrációs vállalat az FP partnerei részvételével történô megalapításából állt. Ez a vállalat a projekt kedvezményezettjeit foglalkoztatja, környezetvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos munkakörüknek megfelelô képzést nyújt számukra. Erre a gazdasági területre koncentrál a vállalat. Kulcsszavak - fogalmak: 1. fokozott támogatási igény, 2. társadalmi kirekesztés, 3. családok összefogása, 4. életút, 5. környezet, 6. folyamatos képzés. Leírás: 1/ Körülmények: A bevált gyakorlatot a Parajes de Jarama FP kezdeményezésére indították el, és a madridi repülôtér közelében alakították ki.


AFANIAS Parajes Promoción e Inserción

13


86

2/ Célkitûzések: 2.1. Hagyományos munka biztosítása olyan embereknek, akik megfelelô képzettséggel rendelkeznek a társadalmi beilleszkedéshez, személyes, társadalmi, etnikai vagy egyéb körülményeik miatt jelenleg speciális nehézségekkel küzdenek. 2.2. A különbözô személyes és társadalmi helyzetek összeegyeztetése a dolgozó szerepének kialakításával. 2.3. A munkaerô képzés és képességek összeegyeztetése a munkakör követelményeivel. 3/ Résztvevô intézmények (állami és magán. Területi kiterjedés: helyi, regionális és országos) és érintettek: • AFANIAS, • Parajes de Jarama FP, • Paracuellos de Jarama Városi Tanács, • Nuevo Amanecer Egyesület, • Luis Vives Alapítvány, • AENA.


4/ Célcsoportok: • bántalmazást elszenvedô nôk, • értelmi fogyatékos emberek, • bevándorlók. Fejlôdés: Általában az értelmi fogyatékos emberek munkalehetôségei a következôbôl állnak: védett foglalkoztatás speciális foglalkoztató központok keretén belül. Az integráció ezen új típusa támogatást nyújt a célcsoportok és egyéb, a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok munkaerôpiaci helyzete normalizálásának alapvetô értékeihez. Másrészt a vállalkozási terv lehetôvé teszi, hogy a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett dolgozók karrierjének hatékony kialakításához szükséges intézkedéseket figyelembe vegyék és elôre kialakítsák. Fejlesztési módszer: 1. lépés: Helyzetelemzés az elsô Equal projekt, a Parajes del Jarama kialakításának keretén belül. 2. lépés: Az elemzés következtetései: a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek fejlesztése a környezetvédelem területén lehetséges volt és megfelelt érdekeiknek, elvárásaiknak és képességeiknek, feltéve ha megtervezték a szükséges támogatás módját. 3. lépés: A támogatási szükségeletek meghatározása és kialakítása:

87

13


A) Szociális segítség: Összeegyeztetési intézkedések: A munkaidô rugalmassága. Gyermekfelügyelet és nappali gondozás a munkakörülményekhez alkalmazkodva, vagy központ idôseknek. B) Munkaerôpiaci segítség: 1) Folyamatos munkahelyi képzés; 2) A munkaidô rugalmassága; 3) Stabil munka; 4) A dolgozók szerepének normalizálása. 4. lépés: egy integrációs vállalat létrehozása a szociális gazdaságon belül, különbözô szociális ügynökségek részvételével: Parajes Promoción e Inserción. 5. lépés: Vállalkozás-fejlesztés a korábban említett kritériumoknak megfelelôen, amelyek jellemzôek a vállalatra.

A figyelembe veendô értékelési szempontok, mint bevált gyakorlat: • az aláírt szerzôdések száma az álláskeresôkhöz viszonyítva, • sokszínûség és az összeegyeztetési kínálat szükségleteihez való igazodás, • a határozatlan idôre szóló (hosszútávú) szerzôdések száma az összes aláírt szerzôdés számához viszonyítva, • a különbözô társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportokba tartozó dolgozók korrigált aránya, • a munkaszerzôdés stabilitása, • a munkahelyi balesetek száma, • a dolgozók elégedettségi szintje, • az ügyfelek hûsége, • az ügyfelek elégedettségi szintje. Tapasztalatátadás: 1/ Kulcsfontosságú tényezôk a jó gyakorlat alkalmazásának sikeréhez 1.1. A vállalkozási terv a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett dolgozók szükségleteire, elvárásaira és képességeire reagál.


Megvalósítás és a megismertetés módszertana: 1/ Eredmények: jelenleg tíz dolgozó, nyolc értelmi fogyatékos ember és két bántalmazást elszenvedett nô dolgozik a „Parajes Promoción e Inserción” vállalatnál, különbözô, a környezetvédelemmel kapcsolatos munkakörökben. Mindannyiuknak hosszútávra szól a szerzôdése, munkaidejüket társadalmi és személyes jellemzôiknek megfelelôen alakították ki. 2/ Az alkalmazás során felmerült nehézségek: a nehézségek ahhoz a tényhez kötôdnek, hogy ez egy vállalat, ezért úgy kell mûködnie a munkaerôpiacon, hogy jó minôségû és versenyképes szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek, figyelembe véve dolgozói egyedi sajátosságait. Érdemes megemlíteni a célcsoportokba tartozó dolgozók integrációs lehetôségének változatossá tételéhez és kiterjesztéshez szükséges egyéb üzleti, tevékenységi területek fejlesztésének szükségességét.

13


88

1.2. különbözô szociális ügynökségek bevonása: vállalatok, közigazgatás és non-profit szervezetek. 1.3. állami támogatás a vállalat fejlesztéséhez: a termelési tényezô és a szociális és munkaügyi tényezôk megkülönböztetése. 1.4. az összeegyeztetési intézkedések személyre szabott tervezése. 1.5. a munkahelyi támogatás személyre szabott tervezése. 2/ Ajánlások a jó gyakorlat más kontextusban történô alkalmazására 2.1. különbözô szociális ügynökségek bevonása: vállalatok, közigazgatás és non-profit szervezetek. 2.2. kapcsolódó szakmai képzés a vállalkozás fejlôdéséhez. 2.3. jó szociális és munkaügyi támogatási hálózat tervezése. 2.4. a helyi kínálat változatossá tétele.

13.2.2. Portugália Kód PO-01 Cím: Chapitoˆ – a cirkuszvezetéstôl a társadalmi beilleszkedési projektig Téma: • Foglalkoztathatóság: munkaerôpiaci (re-)integráció, vállalkozás, szakmai karrier elôsegítése és fejlesztése, • Oktatás: szakmai képzés, • Szakmai és családi élet összeegyeztetése.


Képviselô FP: Grândola em Rede para a Inserção (Portugália) Elérhetôség: Colectividade Cultural e Recreativa de Santa Catarina Costa do Castelo, nº1 e 7 1149-049 Lisszabon Portugália Email: [email protected] A jó gyakorlat összefoglalása: A Chapitoˆ országosan elsimert intézmény, amely nagy tapasztalattal rendelkezik a cirkuszmûvészet területén. Azért tekinthetôk a szervezet tapasztalatai bevált gyakorlatnak a szociális gazdaság területén, mert a nem mindig elismert és kiemelt szervezet szoldaritáson alapuló támogatásról adhat számot. Az intézmény Lisszabon központjában található. Amellett, hogy elôsegítik a jövôbeli cirkuszi és elôadómûvészek ok-

89

13


tatásának és képzésének támogatását, mûködési köre kiegészül vidám szociális tevékenységeivel is, amelynek célja a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett fiatalok társadalmi integrálása. A kifejlesztett szociális tevékenység nem kizárólag szórakoztatásból áll, hanem foglalkoznak még konkrét szociális kérdések megválaszolásával, szem elôtt tartva a beilleszkedési folyamatot. Rendkívül elismert tevékenységeket folytatnak a kultúra területén, ami segíti a szociális támogatási terület finanszírozásának egy részét. Az intézmény három stratégiai támogatási területtel foglalkozik: szociális tevékenység, szakképzés és oktatás, valamint kulturális fejlesztés. Ezek a tevékenységek kiegészítik egymást, és jól demonstrálják a szociális támogatási folyamatok fejlôdôképességét. Kulcsszavak – fogalmak: 1. cirkusz, 2. szociális támogatás, 3. szakképzés, 4. kultúra; szociális beilleszkedés, 5. munkaerôpiaci integráció, 6. veszélyeztetett fiatalok, 7. társadalmi kirekesztés.

1/ Körülmények A Chapitoˆ-t 1981-ben alapította Teresa Ricou, aki ma is az intézmény igazgatója. Az intézmény eleinte az igazságszolgáltatási rendszerben lévô fiatalok cirkuszi szórakoztatásával indult. A projekt egyre nôtt és kezdeti feladata mellé bevettek egy támogatási komponenst is, a szakképzés, szociális támogatás és kulturális fejlesztés területén. A profit-orientált projektek támogatják a szociális szinten történô támogatás finanszírozását. 2/ Célkitûzések Összefoglalva a következôképpen tudjuk leírni célkitûzéseit: • a cirkusz tevékenységeinek reklámozása, • a fiatal cirkuszi mûvészek szakmai képzésének fejlesztése, • szabadidôs és találkozóhelyek létrehozása a résztvevô közösség számára, mûvészi bemutatók reklámozása és szervezése, • a társadalmi kirekesztés által fenyegetett fiatalok beilleszkedésének elôsegítése. A támogatás lényege az igazgatónô egy mondatával jól kifejezhetô: „Be-


Leírás:

13


90

vonjuk ôket, hogy tanuljanak, tanuljanak, hogy legyen szakmai tudásuk, hogy szakmai tudásukkal aktivizálhassák a civil társadalmat a mûvészetek területén.”


3/ Résztvevô intézmények (állami, magán, földrajzi elhelyezkedés szerint – helyi, regionális, országos) Mivel a veszélyeztetett fiataloknak nyújtanak támogatást, sokféle állami szervezet van, akik együttmûködnek az intézménnyel: az Oktatási Minisztérium, a Kulturális Minisztérium, az Elôadómûvészetek Portugál Intézete, az Igazságügyi Minisztérium, (Szociális Integrációs Intézet), Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium (Kerületi Társadalombiztosítási Központ) és a Fiatalok Államtitkársága (Portugál Ifjúsági Intézet). Meg kell említenünk még más országos magánpartnerek nevét is: Szakképzô Iskolák Országos Szövetsége, Igazságügyi Oktatási Központ, Lisszabon Történelmi Negyedeinek Látványosságai Intézet, az Alkalmazott Pszichológia Vezetô Intézete, a Szociális Szolgálat Vezetô Intézete, Fiatalok Malma Egyesület, a Non-profit Szervezetek a Fejlôdésért Országos Platform, Portugál Kulturális Központok Hálózata és a Kulturális Programszervezôk Országos Szövetsége. Ezen kívül nagy számú nemzetközi partnerrel is rendelkeznek, melyek közül a következôket lehetne kiemelni: „Az Utazó Munkavállalók Gyermekeinek Európai Szövetsége” (Brüsszel, Belgium) és a „Féderation Européenne dês Écoles de Cirque” (Montpellier, Franciaország). 4/ Célcsoportok A munka középpontjában a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett gyermekek és fiatalok állnak. Az eltérô képességeiktôl függôen az intézmény a fiatalok különbözô csoportjaival foglalkozik. A felmérés idején 74 a Szociális Integrációs Intézet Oktatási Központjaiban élô; 20-30 pszicho-szociális támogatást igénylô; 4 (átmeneti) otthonban élô fiatallal; 13 napközi otthonos gyermekkel; 110 tanuló fiatallal; 100 délutáni tanulóval és (átlagosan) 40 szabadidôs tevékenységet végzô fiatallal dolgoztak együtt. Fejlôdés: Ez az egyetlen országos szintû intézmény, ami a cirkuszmûvészettel és (a mûvészi kifejezôkészséghez kapcsolodó) „új cirkusszal” foglalkozik. Európában is nagyon kevés ilyen szervezet mûködik. A projekt innovációjának középpontjában a cirkuszmûvészet és a szociális támogatás közötti kapcsolat áll. Egy másik fejlôdési pont az egyetemi körrel való kapcsolat – az intézmény igazolni kívánja a fiatalok társadalmi beilleszkedése területén szerzett széleskörû tapasztalataira épülô támogatási modelljét.

91

13


Fejlesztési módszertan13: A Chapitoˆ három fô területen végzi tevékenységét, ahová a különbözô projektek, képességek és tevékenységek illeszkednek:

Képzés és oktatás 1. Olyan professzionális kurzusokat szerveznek, amelyek megfelelnek a harmadik képzettségi szintnek (teljes középfokú oktatás). Ezt az Elôadómûvészet és Iparmûvészet Szakiskoláján keresztül végzik. Itt két kurzust támogatnak: 1) Mûvészi és Cirkuszi kurzus; 2) Elôadómûvészi kurzus. Ez az iskola 1991-ben jött létre, néhány évvel azután, hogy az Igazságügyi Minisztérium elkezdte támogatni a fiatalok cirkuszi képzését. Ebbôl a tapasztalatból eredôen alakultak ki a jelenlegi iskolából kinôtt képzési projektek. 2. Ezzel párhuzamosan „késôdélutáni kurzusokat” szerveztek ugyanezeken a speciális képzési területeken. Kulturális fejlesztés Ezen a szinten a következô projektek folynak: 1. Chapitoˆ : a cirkuszi produkciók és bemutatók széles skálán mozog-


Szociális támogatás 1. Megállapodásuk van az Igazságügyi Minisztériummal, amely segítségével létrehoztak egy támogatási csoportot a Szociális Integrációs Intézet Oktatási Központjaiban. A csapatban olyan elôadómûvészek vettek részt, akik fiatalokkal dolgoznak együtt a bûvészelôadásokon, cirkuszokban, szobrászmûvészetben, zeneiparban, „capoeira”-ban, és iskolai támogatást nyújtanak számukra. 2. Ahhoz, hogy megelôzzék, hogy ezek a veszélyeztetett fiatalok – akik általában alacsonyan képzettek – visszatérjenek korábbi életükhöz, (4 személyes) átmeneti otthont hoztak létre azzal a céllal, hogy biztosítsák a fiataloknak az önfenntartás feltételeit. A (17-18 éves) fiatalokat egy kísérôcsoport követi nyomon, és tartják a kapcsolatot a családokkal is. Az otthonban van egy felelôs koordinátor, aki biztosítja a fiatalok fejlôdését, támogatja ôket és segít nekik kialakítani napirendjüket. 3. A fiatalok munkaerôpiaci integrációjának támogatására hozták létre az UNIVA-t (Beilleszkedés az Aktív Életbe Egység), amely kialakít egy hálózatot, amelynek révén a fiatalok beilleszkedhetnek a vállalatoknál. 4. Ide tartozik még az AFT (Szabadidôs Tevékenységek Központja), ami a 14 és 27 év közötti fiatalok foglalkoztatását biztosítja. 5. A “Centro de Acolhimento João dos Santos” napközi otthonként mûködik (8 hónapostól 7 éves korú gyermekek számára), jelenleg 13 gyermeket tud fogadni. Maga az intézmény mûködteti ezt a projektet, egyfajta megoldásként a cirkuszban dolgozók számára.

13


92

nak, amiben benne foglaltatik a közönséggel való kapcsolattartás és az élô zene is, 2. Frank Mariano-sátor: elôadói terület, 3. Multimédia szektor: belsô segítséget nyújt a Chapitoˆ mindenféle tevékenységeihez, de külsôs szolgáltatásokat is végez. Audiovizuális és multimédiás animációkat készít, és biztosítja az intézmény videó- és fényképarchívumát, 4. „Luísa Neto Jorge” Könyvtár és Dokumentációs Központ: az elôadómûvészetek könyvtári archívuma, amely vitaesteknek és találkozóknak is helyet biztosít, 5. Cyber Cirkusz: Cyber kávézó internetezési lehetôséggel, 6. Chapitoˆ produkciók: animációk valamint a Chapitoˆ belsô és külsô elôadásainak kitalálása, elkészítése és bemutatása. Néhány külsôs cég és intézmény részére is nyújt szolgáltatásokat.


A kulturális szinten (a támogatás kereskedelmi területén) elôállított bevételek szolgálnak a szociális terület támogatásának finanszírozására. Az ebben a szektorban, a „Késôdélutáni Kurzusok” által és a „napközi otthon” által szerzett bevételek biztosítják az intézmény tevékenységei finanszírozásának 40%-át. A kulturális sokféleséget tisztelik és elfogadják (ami jól látható például a más országokból érkezô fiatalok befogadásakor). Megvalósítás és a megismertetés módszere: 1/ Eredmények Az intézménynek köszönheti többszáz fiatal mûvész, képzômûvész és elôadómûvész a képzését és a munkaerôpiaci beilleszkedését. Az intézmény átlagban legfejlebb havonta 300 fiatallal foglalkozik. Majdnem 140 közremûködôvel dolgozik, közöttük 40 tanárral és oktatóval. A szervezet minden munkáját elismerte a közvélemény. Ennek köszönhetôen a Chapitoˆ olyan címekkel büszkélkedhet, mint: 1) Tanúsított Kulturális Érdekeltségû Tevékenység; 2) Kiemelten Szociális Érdekeltségû Tevékenység; 3) Társadalmi Szolidaritási Intézmény; 4) Fejlesztési Non-profit Szervezet. 2/ Folytonosság Mivel országosan elismert és európai szinten is egyedülálló, a cirkuszi elôadások és az elôadómûvészi produkciók területén, valamint a multimédiás produkciók szektorában is folyamatos a jelenléte. A fenntarthatóság garantálásának formáit továbbra is rendszerezik. Jelenleg a Chapitoˆ River” projekttel foglalkoznak, ami helyet biztosít az elôadómûvészeteknek. Ezt a projektet a „Xutos e Pontapés” zenészcsoporttal (országosan ismert együttes) együtt alakítják ki azzal a céllal, hogy szponzorálják a szociális támogatás folyamatosságát.

93

13


3/ A megvalósítás során felmerült nehézségek Minden, a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoporttal kapcsolatos támogatásnál felmerülnek a finanszírozási módszerekhez kapcsolódó problémák. Annak ellenére, hogy az intézmény különbözô tevékenységei innovatívak és fenn is akarják azokat tartani, még mindig nagyban függenek a hazai és közösségi forrásoktól. Azonban felismerték, hogy új önfinanszírozási módokat is lehet találni, amit ki kell emelnünk.

2/ Ajánlások a jó gyakorlat más területeken való alkalmazásához: R.2.1. A társadalom által kirekesztett vagy azzal fenyegetett csoportok beilleszkedési támogatásának az egyéni kíséret módszerei felé kellene tendálnia, amit szervezetté kellene tenni, és hosszútávon kellene folytatni, R.2.2. A problémás helyzetûnek nevezhetô fiatalok támogatása szociális és kulturális szórakoztató eszközökkel, R.2.3. A szociális támogatás kiegészítô tevékenységi formáit meg lehet fontolni – mivel erôsítik az intézmény meglévô képességeit – ezek megkönnyítik a finanszírozást és a fenntarthatóságot. Figyelembe veendô értékelési szempontok, bevált gyakorlat: A tapasztalatok, bevált gyakorlatok kiválasztásánál több tényezôt is figyelembe vettünk a szociális gazdaság területén, nevezetesen: • fenntartható szociális támogatás: kiegészítette a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok beilleszkedését új önfinanszírozási támogatási módszerekkel, • a tapasztalat nemzeti elismerése: olyan példa, ami országos szintû referenciát jelent, elismeri, hogy ezt a területet még tovább kell kutatni országos szinten, • a szociális gazdaság érthetô, elfogadott fogalma: az ezen a gazdasági területen szerzett tapasztalat befogadása mindenki számára érthetônek kell lennie14.


Tapasztalatátadás: 1/ Kulcsfontosságú tényezôk a jó gyakorlat alkalmazásának sikeréhez: R.1.1. Társadalmi integráció szociális és kulturális animáció útján a cirkuszi elôadások és elôadómûvészetek területén, R.1.2. Integrált válaszok a szociális kérdésekre, ügyelve a folyamatos és strukturált, az egyént figyelembe vevô támogatásra: animáció, oktatás, munkaerôpiaci integráció, R.1.3. Nyereséges kulturális projektek kialakítása azzal a céllal, hogy garantálják a szociális támogatás fenntarthatóságát.

13


94

A bevált gyakorlat kontextusában megjelenô „EQUAL” értékek: • vállalkozás: a veszélyeztetett vagy szociálisan kirekesztett egyének képzése, jövôbeli önállóságukra és késôbbi társadalmi beilieszkedési folyamatukra tekintettel, • innováció: a különbözô támogatások kialakítása alapján mérik (szociális tevékenység, oktatás, kultúra), valamint a szociális integrációs projektek önfinanszírozi módjának keresésére értendô, • vállalatok bevonása: a fiatalok munkaerôpiaci integrációja elôsegítésének egy módjaként a vállalatok közötti közvetítést az UNIVA-n (Beilleszkedés az Aktív Életbe Egység) keresztül biztosítják, • a kirekesztett csoportok beilleszkedése: ez az intézmény támogatási filozófiájának központi eleme. Ebbôl indult ki az egész és ez is marad a középpontban, • esélyegyenlôség: a cirkuszban dolgozók számára biztosítják gyermekeik gondozását az intézményben mûködô napközi otthon révén. További információ: www.chapito.org

13.2.3. Magyarország Kód: HU-01


Cím: Ügyfélközpontú szolgáltató rendszer autista és értelmi fogyatékos felnôttek számára Téma: • Foglalkoztathatóság: munkaerôpiaci (re-)integráció, vállalkozás, tartós munkaerôpiaci részvétel elôsegítése és fejlesztése, • Képzés: élethosszig tartó tanulás, tréning a nemi sztereotípiák leküzdésére. Képviselô FP: H - E/11, Aktív Mûhely (Magyarország) Elérhetôség: Kézenfogva Alapítvány Lónyay u. 19. 1093 Budapest MAGYARORSZÁG Tel.: +36-1-215-52-13 Fax.: +36-1-217-81-15 e-mail: [email protected]

95

13


A jó gyakorlat bemutatása Ezt a jó gyakorlatot az „Esôemberekért Egyesület” képviseli, amelynek Tata városában van a székhelye. Az egyesületet 1999-ben alapították és egyedülálló abban az értelemben, hogy autista és értelmi fogyatékos felnôtteket támogatnak, amely tevékenység nem rendelkezik túl nagy múlttal Magyarországon. Lakóotthonaikat 2000-ben és 2001-ben indították be, a védett munkahely 2001-ben jött létre. Teljeskörû támogatást nyújtanak a fogyatékos és autista embereknek, mivel fô tevékenységi területeik: • lakóotthoni ellátás, • az alapvetô és szakmai készségeket fejlesztô képzések megszervezése, • munkahely biztosítása saját védett munkahelyeiken. A jó gyakorlat innovatív abban az értelemben is, hogy olyan elemeket tartalmaz, amelyek újfajta gondolkodásmódot képviselnek az értelmi fogyatékos és autista felnôttek támogatása területén.

Leírás: 1/ Körülmények A programban autista és értelmi fogyatékos felnôttek vesznek részt. Mindegyikük az egyesület valamelyik lakóotthonában él. Ezt a jó gyakorlatot más környezetbe is át lehet ültetni. Az alapvetô és szociális készségek kialakítását az adott körülmények között végzik, és így ezeket a képzéseket ki lehet egészíteni szakképzéssel. A modell fô elemei: • az alapvetô szociális készségek általános fejlesztése, • szakképzések (le kell bontani részleges tevékenységekre és tevékenységi körökre). 2/ Célkitûzések • megfelelô életminôség biztosítása hosszútávon a lakóotthonban élô fiatalok számára, • olyan személyi és anyagi feltételek, körülmények megteremtése, amely révén részt vehetnek az értékteremtô munkahelyi tevékenységekben,


Kulcsszavak – kulcsfogalmak: 1. életminôség, 2. személyközpontúság, 3. élethosszig tartó tanulás, 4. szakmai készségek, 5. piacképesség, eladhatóság.

13


96

• összeegyeztetni a munkahelyi rehabilitációs szolgáltatásokat az egyének szükségeleteivel. 3/ Résztvevô intézmények (állami és magán. Területi kiterjedés: helyi, regionális és országos) és érintettek: • Help – Esôemberekért Közhasznú Társaság, • regionális munkaügyi központ, • szakképzési, felnôttképzési szakemberek. 4/ Célcsoport: • értelmi fogyatékos és autista emberek, • számuk: 10 fô, • korcsoport: 18-30. Innováció: • személyközpontúság, • kielégíti az alapvetô szükségleteket (lakhatás, képzés, foglalkoztatás), • ezen célcsoporttal foglalkozni már önmagában is innovatív, mert ennek a munkának nincsenek nagy hagyományai Magyarországon.


Fejlesztési módszer: 1. Lépés: Képzés • piacelemzés, • az egyéni készségek felmérése, • az alapvetô készségeket átadó képzés, • egyéni képzés és „siker-orientáltság”. 2. Lépés: Foglalkoztatás • a tevékenységi körökhöz szükséges készségek meghatározása, • oktatás a fenti készségek megszerzéséhez, • fontos meghatározni, milyen jellegû kiegészítô szolgáltatásokra van az egyes embereknek szüksége. Ezeket a tevékenységeket be kell jegyezni az egyéni fejlesztési tervükbe, • karriertervek készítése, • gyakorlati helyek teremtése. Megvalósítás és a megismertetés módszertana: 1/ Eredmények • 10 ember folyamatosan „aktívan” tartása (foglalkoztatása) és segíteni nekik a munkanélküliség elkerülésében,

97

13


• felnôttképzési intézménnyé válás, • egységes minôségbiztosítási rendszer alkalmazása minden tevékenységre. 2/ Folytonosság • kapcsolattartás a (földrajzi) terület összes non-profit szervezetével és egyéb hazai szakemberekkel, • rendszeres megbeszélés a partnerszervezettel, • tapasztalatcsere: fontos, hogy meghallgassuk mások tapasztalatait, • az eredmények közzététele (prezentációk, kiadványok, stb.), • képzések szervezése a témában.

Tapasztalatátadás: 1/ Kulcsfontosságú tényezôk a jó gyakorlat alkalmazásának sikeréhez R.1.1.: nagyon fontos ismerni a piaci szükségleteket és az emberek képességeit, R.1.2.: az egyént be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba, R.1.3.: az alapvetô készségek fejlesztésének és a munkafolyamatokkal és a munkahellyel kapcsolatos tudás egységét ki kell hangsúlyozni, R.1.4.: ez alapján szervezhetôk meg a szakképzések, R.1.5.: a munkáltatókkal való kapcsolattartás nagyon fontos, R.1.6.: a résztvevôk nyomonkövetése, R.1.7.: átjárható rendszer szervezése: a személy kivehetô a munkahelyrôl és elhelyezhetô valahol máshol. 2/ Ajánlások a jó gyakorlat más kontextusban való alkalmazására R.2.1.: mindig fontos összeegyeztetni a tréningek tartalmát és hosszát az egyének szükségleteivel, R.2.2.: a tréningek programja a piaci elemzés eredményeitôl és a személyes készségek értékelésétôl függ. További információ: www.esotata.hu


A bevált gyakorlat kontextusában megjelenô „EQUAL” értékek: • esélyegyenlôség, • élethosszig tartó tanulás, • ügyfélközpontúság.

13


98

13.2.4. Olaszország Kód: IT-01 Cím: Tanácsadási Modell Szicíliában Téma: • Foglalkoztathatóság: munkaerôpiaci (re)integráció, vállalkozás, tartós munkaerôpiaci részvétel elôsegítése és fejlesztése. Képviselô partner: Te.Se.O (OLASZORSZÁG) Elérhetôség: MCG Vezetô Tanácsadó Csoport Szociális Szövetkezet a r.l. Via C. Scobar, 22 90145 Palermo (OLASZORSZÁG) E-mail cím: [email protected] Kulcsszavak - fogalmak: 1. munkanélküli fiatalok, 2. munkaerôpiaci integráció, 3. szakmai tanácsadás, 4. megbízható intézmények, 5. hálózatépítés.


Leírás: 1/ Körülmények Madonie és környéke (21 önkormányzat) Dél-Olaszországban (Szicília) található. Ezen a területen rengeteg lehetôség és erôforrás rejlik, azonban az nem indokolható hátrány, hogy a munkanélküliségi ráta igen magas. Ezért a helyzetért a fiatalok az intézményeket és a társadalmat okolják. A fiatalok nem képességeik alapján vállalnak munkát, hanem inkább közvetlen ajánlások után szereznek valamilyen átlagos munkahelyet és nem törôdnek a saját személyes szakmai tudásuk fejlesztésével. 2/ Célkitûzések Általános célkitûzés A környéken élô munkanélküli nôk és férfiak társadalmi kirekesztésének elkerülése munkaerôpiaci integrációjuk révén.

99

13


Speciális célkitûzések 2.1. a kereslet és kínálat összeegyeztetése a környéken, 2.2. megismerni a környék vállalkozóinak igényeit, 2.3. lehetôséget kínálni a munkanélküli nôknek és férfiaknak a munkaerôpiac kínálatának és keresletének valamint saját képességeiknek és készségeiknek megfelelô karrier kiépítésére, 2.4. megfelelô segítséget nyújtani a munkanélküli nôknek és férfiaknak a munkakereséshez és a sikeres jelentkezéshez. 3/ Résztvevô intézmények (állami, magán, területi elhelyezkedés – helyi, regionális, országos) és az érintettek • Munkaügyi Minisztérium (állami és országos) • Regione Sicilia (Szicília Önkormányzata – állami és regionális) • Sviluppo Italia Sicilia (magán és regionális) • Cefalù Foglalkoztató Központja (állami és országos) • Ente Parco delle Madonie (állami és helyi – a Madonie környéki 21 önkormányzat irányítása) • Cefalù Tanácsa (állami és helyi) • So.Svi.Ma. (állami és magánszervezet, amely kapcsolatot teremt a helyi kézmûvesek és vállalkozók között) • Diocese of Cefalù (magán és helyi) • non-profit szervezetek (magán és helyi)

Innováció: Egy új Szakmai Tanácsadó Központot (SzTK) hoztak létre a Cefalù Foglalkoztatási Központon belül, ami közvetít a munkaerôpiaci kereslet és kínálat között. Az SZTK logikájának alapja az intézményekben való bizalom újraaktiválása és az álláskeresés új koncepciójának kialakítása az ügyfelekben oly módon, hogy megmutatják nekik a rendelkezésükre álló részvételi lehetôségeket és forrásokat, valamint egy informális helyet is kialakítanak számukra, ahol kérdéseket tehetnek fel. Ezáltal próbálják motiváljni a munkanélkülieket az álláskeresésre. Fejlesztési módszer: 1. Lépés: Elfogadani és felmérni az ügyfelek igényeit, hogy az eredmények alapján kialakíthassák az egyéni utakat minden ügyfél számára. Fontos sze-


4/ Célcsoportok: Fiatal és munkanélküli férfiak és nôk Madonie környékérôl. A jelentkezôk száma nincs korlátozva, mivel a Szakmai Tanácsadó Központ minden álláskeresô számára nyitva áll.

13



100

rep jut Cefalù Foglalkoztatási Központjának az együttmûködésben, hiszen engedélyezte az SZTK-nak, hogy kapcsolatba lépjen a központ munkanélküli listáján szereplô emberekkel, hogy tanácsadást nyújtson számukra. 2. Lépés: A szakmai érdeklôdés felmérése: fogadás a foglalkoztatási központban, az ügyfél regisztrálása. Egyfajta információcserének szánják, ami a következôkbôl áll: tájékoztatás a struktúráról és a kínált szolgáltatásokról, a tanácsadói interjú és a támogatási folyamat céljának elmagyarázása (az ügyfél készségeinek, tudásának és szakmai elvárásainak meghatározása). 3. Lépés: Megvalósítás – a képességek, érdeklôdési körök, tapasztalatok és személyiség elemzése, hogy kialakítsák a készségprofilt. Portfolió készítése, amit a tanulási/szakmai út alapján lehet összeállítani. Az emberek számára rendelkezésre álló szolgáltatások: a szerkezet megszervezése (színek, táblák, hirdetés, dekoráció, design, stb.), javaslattétel az egyes ügyfelek egyéni útjának kialakítására, hogy megismerjék a képességeiket és kialakítsanak számukra egy karriertervet. 4. Lépés: Három eszközt alkalmazó egyéni tanácsadás és támogatás idôpont egyeztetése után - tanácsadás. Interjú; az önéletrajz és a bemutatkozó levél kijavítása; a készségek összegyûjtése. Továbbá az ügyfeleknek lehetôsége van saját vállalkozási ötletének kialakítására is egyrészrôl, másrészt egy üzleti terv kidolgozására is. 5. Lépés: A projektek felvázolása (korlátozott számú projekt kiválasztása). Az egyes bemutatott projektek gyenge pontjainak és erôsségeinek meghatározása. A szakmai fejlôdési projekt definiálása. 6. Lépés: Konzultáció és tájékoztatás: kis csoportok számára tartott szemináriumok, hogy tájékoztatást nyújtsanak a munkaerôpiacról és az álláskeresési technikákról, valamint hogy megosszák a tanácsokat az ügyfelekkel. Tematikai területek: aktív álláskeresés; önéletrajz és bemutatkozó levél; állásinterjú; csoportdinamika és kiválasztási tesztek; munkaszerzôdések (Riforma Biagi), vállalkozás létrehozása. Megvalósítás és a megismertetés módszertana: 1/ Eredmények • 860 ügyfél regisztrált a Szakmai Tanácsadó Központban (SZTK), akik közül 599-en tértek vissza különbözô szolgáltatások igénybevételére, • az ügyfelek „szájhagyomány útján” szereztek tudomást az SZTK-ról, a szolgáltatások nyilvánosságáról és a foglalkoztató központ tanácsadói interjúiról, • a regisztrált ügyfelek közül 480 nô és 380 férfi kereste fel az SZTK-t, • ami az ügyfelek képzettségi szintjét illeti, a legtöbb résztvevô középis-

101

13


kolai végzettséggel és érettségivel rendelkezik (csak 54 általános iskolai végzettségû és 60 felsôfokú végzettségû jelentkezô volt), • 505-en voltak munkanélküliek és 203-an pályakezdôk (csak 143 aktív dolgozó volt közöttük), • a legtöbb ügyfél középfokú végzettségû munkanélküli nô volt, • a legkeresettebb szolgáltatás a tanácsadó interjú és az internetes keresés volt (853 ill. 517 igénybevevô az 1882 rendelkezésre álló szolgáltatás közül), • a férfiak az önmarketing, a folyóirattár és az internetes szolgáltatásokat preferálták, • a nôket a tanácsadói interjú és az oktatókurzus kínálat érdekelte leginkább, • 45 ügyfél vett részt az SZTK keretében szervezett tanácsadó szemináriumokon.

3/ A megvalósítás során felmerült nehézségek A modell alkalmazásánál nem nagyon találtak speciális problémákat. Az egyetlen tapasztalt nehézség néhány álláskeresô mentalitásával volt kapcsolatos, akik a körülményeik miatt nem igen illenek bele a jelenlegi munkaerôpiaci helyzetbe. Néhányan túl kevés energiát fordítottak az álláskeresésre. Tapasztalatátadás: 1/ A jó gyakorlat alkalmazása sikerének kulcsfontosságú tényezôi R.1.1. A szolgáltatás szerkezete olyan erôsség, amit fejleszteni kell. Fontos, hogy a tanácsadási szolgáltatások helyszínének légköre jó legyen, színes anyagokat használjanak, amik jó érzést keltenek az emberekben, és tükrözik a Szakmai Tanácsadó Központ lényegét. R.1.2 Olyan adatbázissal kell rendelkezni, ami segít összegyûjteni a tanácsadási szolgáltatásokra jelentkezô kedvezményezettekkel kapcsolatos adatokat, hogy lehetôvé tegye az egyes emberek számára az egyéni tanácsadási út felvázolását.


2/ Folytonosság Fontosnak tekintjük a tanácsadási szolgáltatások folyamatosságának garantálását, hiszen ezek a szolgáltatások fontos hivatkozási pontot jelentenek a munkaerôpiacra belépni kívánó emberek számára. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy a tanácsadási szolgáltatásoknak folyamatosnak kell lenniük, mivel egy találkozás nem elegendô az álláskereséshez vagy a szakmai cél kiválasztásához, és a felkínált szolgáltatások segítenek felvázolni az egyes emberek karrier-útját.

13


102

R.1.3. A szolgáltatások értékelési tesztjének használata, ami lehetôvé teszi a kínálat minôségével és a szolgáltatások alakulásával kapcsolatos visszajelzések fogadását. R.1.4. Papíralapú anyagok használata az újonnan kialakított munkaerôpiaci szakmai profilok, az új vállalkozás létrehozása elônyeinek, a rendelkezésre álló új végzettségek, és minden, a kedvezményezettek karrierútjával kapcsolatos tanácsai illusztrálására. R.1.5. Számítógépes tanfolyamok szervezése, az adatfeldolgozási területhez való hozzáférés lehetôvé tétele érdekében, és hogy az ügyfelek jobban értsenek ehhez a területhez, ami a mai munkafolyamatokhoz egyre inkább szükséges. 2/ Ajánlások a bevált gyakorlat alkalmazására más kontextusban R.2.1 Vonják be a helyi hatóságokat és intézményeket a szolgáltatási hálózat kialakításába. R.2.2 Vonják be a non-profit és szakmai szervezeteket más területekrôl is. R.2.3. Vonják be a környék vállalkozásait. R.2.4. Alakítsanak ki a környék munkáltatóiból álló hálózatot, hogy állásajánlatokat tehessenek a kedvezményezetteknek.


További információ: www.equalitalia.it www.regione.sicilia.it www.euroinfosicilia.it www.comune.palermo.it

103

14


14. A szociális gazdaság új területei és lehetséges fejlesztési irányok

A szociális gazdaság megerôsödik, új életre kel, kiterjedése növekedni fog és új kollektív termelési formákat fog kialakítani. A piac újra megerôsíti majd szerepét és bevezeti az üzleti dinamikát az állami területeken is. A szociális gazdaság mûködésének jellege, szerkezete és módja ennek a szektornak meghatározó tényezôi: 1. nagyobb teljesítmény, hogy gyorsan fejlôdjön és kielégítse az új speciális szociális igényeket, hiszen ezek az intézmények a társadalomból, a társadalomért jöttek létre, 2. a tevékenységek nagyobb rugalmassága és gördülékenyebb személyes és szociális kapcsolat, 3. bármilyen környezetben és helyzetben el tudják végezni munkájukat, 4. kisebb méretüknek köszönhetôen sokkal egyénre szabottabb és kevésbé szabványos szolgáltatásokat tudnak nyújtani, 5. képesek kisebb mértékben alkalmazott erôforrásokat (önkéntesség és adományok) szerezni és az állami szektor mûködési költségeinél kevesebb ráfordításból mûködni, 6. a szociális gazdasági társaságoknak optimális mennyiségi és minôségi feltételek mellett vannak eredmények a profit-orientált vállalatokhoz viszonyítva, ami segíti az intézményi modellek közötti együttmûködés kialakítását és megerôsítését, 7. szerepük fejleszti a rendszer mûködését a szociálisan kirekesztett csoportok társadalmi és munkaerôpiaci integrációját, valamint az érintettek és az önkéntesek személyi fejlôdését illetôen, Korlátaik: 1. nem tudják következetesen és hatékonyan összeegyeztetni a pénzügyi erôforrásokat, és nem képesek kielégítôen reagálni a fejlett társadalmak szociális jóléti igényeire, 2. rá vannak szorulva az állami segítségre, ami anyagi bizonytalanságukkal és az államtól való függésükkel áll kapcsolatban, különösen, ha egy vállalkozás kicsi,


14.1. Új szolgáltatások és modellek Spanyolországból

14


104


3. állami ellenôrzés a szociális gazdasági szektor szinte minden vonatkozásában, elsôsorban szolgáltatásaik színvonalát és mûködésüket kísérik figyelemmel. Ez az ellenôrzés célkitûzéseik korlátozásában vagy torzításában nyilvánul meg, ami fôleg az állam által finanszírozott szervezeteknek kedvez. Ez úgy történik, hogy mesterségesen átstrukturálják tevékenységeiket az állami tervezés szerinti szociális kereslet csekély mértékû következetességének megfelelôen. Valójában az történik, hogy abbahagyják eredeti tevékenységeiket, esetleg nem etikus célokat határoznak meg a szervezet küldetéseként, 4. sokkal aktívabban kell reagálniuk az új politikákra, prioritásokra és szociális szükségletekre, az állami vétó veszélye mellett, 5. az állam abszolút ellenôrzése, figyelemmel tartják napi mûködésüket, terveiket és célkitûzéseiket, 6. verseny az intézmények között az állami források megszerzéséért. Ez az intézmények közötti verseny nagyobb hangsúlyt adhat a üzleti tevékenységek végzésére vagy olyan piac választására ösztönzi ôket, amelynek következtében elveszítik jellegüket és lemondanak a szektor sajátosságairól, 7. a szociális gazdasági tevékenységek általában kevésbé professzionálisak, adminisztratív és menedzsment képességeik is alacsonyabbak. Ebben szerepet játszik kevéssé szisztematikus és tervezett vezetési stílusuk, hiszen ez vezet a korlátozott mûködési struktúrához. Az emberi erôforrás általában egyrészt önkéntesekbôl áll, akik elhivatottak, de kevésbé képzettek ezen a téren, másrészt bizonytalan helyzetben lévô fizetett alkalmazottakból. Kihívások: 1. megfigyelhetô az intézmények közötti párbeszéd, ami kezdésként új keretet ad a különbözô résztvevô ügynökségek kapcsolatainak. Ennek a keretnek együttmûködés és egymás kiegészítésén alapulva tisztáznia kellene az egyes szektorok kiterjedését, ezáltal garantálva azt az általános jogot, hogy minden polgárnak joga van a jóléthez, 2. egy megfelelô közös identitás keresése, ami ráillik valamennyi szociális gazdasági intézményre, non-profit jellegük, szakmájuk és szociális tapasztalataik alapján, 3. meg kell küzdeni az esetleges problémákkal, amik a széttöredezéssel, a túlzott specializációval, a racionalizálás hiányával és a jóléti tevékenységek koordinációjával lehetnek kapcsolatosak. A menedzsment és a koordináció is okoznak nehézségeket. Ez arra sarkallja az állami szektort, hogy új vezetési és tervezési módokat hajtson végre. Új közigazgatási munkakultúrát kell kialakítani az eredmények kiértékeléséhez és a javaslatok felméréséhez ahelyett, hogy a közigazgatás pusztán adminisztrációs szerepet töltsön be, koordinálja a tevékenységeket, értékelje a módszereket és felmérje a megfigyelt gazdasági és társadalmi hatásokat.

14


A kevésbé kedvezô helyzetben lévô csoportok integrációs politikájához kapcsolódó elmélet és gyakorlat megegyeznek abban, hogy fontos lenne új tevékenységi formákat kialakítani. Az integrációs vállalatok kiemelkedô szerepet játszanak ebben, mivel tipikus szociális gazdasági intézmények, hiszen feladatuk precíz támogatási eszközök alkalmazása és végsô céljuk az integráció elérése. Az integrációs vállalatok a hátrányos helyzetû csoportok munkaerôpiaci integrációjához egy gazdasági tevékenység kialakítását javasolják. Kombinálják a szociális és az üzleti dinamikát, és esélyt adnak ezen csoportok számára, hogy egy valóban produktív, az ô speciális lehetôségeikhez és képességeikhez alakított tevékenységben vegyenek részt. Fô céljuk, hogy készségeket, munkakultúrát, felelôsségvállalást és szakmai képzettséget, valamint önmegerôsítést és alapvetô társadalmi kapcsolataik átstrukturálását biztosítsák ezeknek az embereknek. Ezeknek a kezdeményezéseknek ugyanúgy, mint egy eredeti társadalmi tôkén alapuló szervezetnek, van néhány speciális tulajdonságuk, aminek folytán nem különböztetik meg a társadalmi tôkét és a munkát. Non-profit jellegûek és olyan értelemben résztvevôk, hogy tevékenységeiknek van szociális érdekeltsége és függetlenek az állami szektortól. Mivel magánvállalkozások, számíthatnak önkéntes forrásokra és támogatásra. Innovatív és hatékony megoldást nyújtanak a célcsoport munkaerôpiaci integrációjára, és hozzájárulnak a munkaerôpiac mûködésének javításához. Más vállalatokhoz vagy állami tevékenységekhez képest olcsóbban tudják kiválasztani és képezni ezeket az embereket. A hosszú idô alatt szerzett tapasztalatok szerint az önkéntes források használata hozzájárul a nyereséghiány csökkentéséhez, ami segít kiegyenlíteni a kevésbé kedvezô helyzetû csoportok tagjainak alkalmazását. Non-profit jellegük és demokratikus szervezeti struktúrájuk teszi ôket megbízható intézményekké mind az állami, mint az aktív foglalkoztatási szektor szemében. Tevékenységeik speciális helyi jellege, amit bármilyen környezetben vagy helyzetben alkalmazni lehet, az önkéntes források használata és a tény, hogy olyan kezdeményezések, amelyek a társadalamtól származnak, ahol a problémák és a szociális szükségletek kialakulnak, és az, hogy a társadalom támogatja is ôket, teszik beavatkozásaikat hatékonnyá és megfelelôvé minden integrációs tevékenység során. Azonban az integrációs vállalatok sikere arra az igényre alapul, hogy a gazdasági tevékenységeket a vállalati körülményeknek megfelelôen kell kialakítani. Hogy ez megtörténhessen, a célcsoportnak rendelkeznie kell az ilyen tevékenységek folytatásához szükséges minimális képességekkel; a dolgozóknak normál képességûeknek kell lennie, hogy garantálják az említett tevékenységek helyes kialakítását, a teljes képzési projekt tökéletes azonosítását és a személyes projektek létrehozását. Szintén szükség van a célcsoport


105

14


106

jellemzôinek megfelelô tevékenységek meghatározására, valamint a hagyományos vállalatokkal való jó kapcsolatra. Végül, az integrációban résztvevô intézmények, állami és magánügynökségek közötti stabil pénzügyi együttmûködés is nagyon fontos.


14.2. Új szolgáltatások és modellek Portugáliából A lehetséges munkaterületek meghatározása annak a kereséséhez vezetett, hogy mit lehetne fejleszteni helyi és országos szinten, és egyidejûleg a munkaerôpiac dinamizmusához igazítani, különösen Grândola önkormányzatára vonatkozólag. Megegyezés jött létre arra vonatkozólag, hogy a támogatásokat a sebezhetôbb csoportokra kellene koncentrálni: többek közt az idôsekre, a gyermekekre, a munkanélküliekre, a fogyatékos emberekre. Azonban úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan szükséglet, amit nem lehet kielégíteni sem helyi, sem országos szinten. Ezt a szakadékot a fogyatékos emberek, az idôsek és más, környezetüktôl nagyban függô csoportok számára létrehozandó „hétvégi” központokkal lehetne áthidalni. Ezek a központok olyan körülményeket hozhatnának létre, ahol az említett csoportok tagjai fizikailag külön lennének családjuktól, azoknak mégsem kellene aggódniuk értük. Így a családban a fogyatékos emberekkel foglalkozó családtagok, kiszakadva a napi rutinból, „pihenhetnének” egy kicsit, valamint foglalkozhatnának saját személyes és szakmai ügyeikkel, aminek esetében jobb, ha gondozott családtagjaik hosszabb-rövidebb ideig nincsenek otthon. Egy másik kezdeményezés lehetne az idôsek számára kialakítandó „éjszakai központ”, hiszen napközben általában jól eltöltik az idôt otthon, éjszaka azonban elesettebbnek érzik magukat egyedül. Egyéb támogatási lehetôségek a helyi szociális gazdaságban: • a munkanélküliek szövetségének létrehozása (tanácsadás a munkanélkülieknek, önéletrajzok készítése, önéletrajzok bemutatása cégeknek, toborzó és állásközvetítô cégeknek stb.), • a (munkanélküli) friss diplomások szövetségének létrehozása, hogy innovatív projektekben dolgozhassanak (különbözô területeken), hogy a vállalatok és egyéb szervezetek helyi érdekeit szolgálják munkájukkal. Végül ezek a projektek kinyithatják a vállalatok ajtajait a dolgozók számára, mivel szorosabb munkakapcsolat jön létre közöttük, • beilleszkedést segítô vállalkozások vagy szociális szövetkezetek létrehozása, melyeknek célja, hogy a társadalom által kirekesztett embereket munkájuk révén integrálják.

107

14


„A harmadik szektor, mint munkahelyteremtô lehetôség átalakítható egyfajta köztes munkaerôpiaccá abban az értelemben, hogy segíti a szociálisan támogatott emberek elhelyezkedését, az inaktivitásból kiemeli, és aktív állampolgárokká teszi ôket. Ez a munkahelyteremtô képesség egyre fontosabb, hiszen a politikusok is inkább a teljes aktivitás koncepciója felé tendálnak a teljes foglalkoztatottság helyett. Azok a területek, ahol a szociális gazdaság virágzik és könnyebben fejlôdik, elsôsorban a helyi és a közösséghez kapcsolódó szolgáltatások. A helyi szolgáltatások alatt azokat a tevékenységeket értjük, amiket korábban a család végzett el, most viszont harmadik személyre bízzák. Ezekhez a szolgáltatásokhoz fontos a közelség, és hogy a szolgáltatást végzôk és igénybevevôk közötti kapcsolat erôs legyen.” (Luis Jacob15) A következô szociális gazdasági területek ismertek magas fejlettségi szintjükrôl és a bennük rejlô lehetôségekrôl: • szociális szolgáltatások (menedékhely gyermekeknek és idôseknek, otthoni szolgáltatások, támogatás hátrányos helyzetû embereknek, mosodai szolgáltatások), • az életminôséget javító szolgáltatások (ház körüli javítások, biztonság, tömegközlekedés, helyi kereskedelem, közterületek valorizációja), • kulturális és szabadidôs szolgáltatások (idegenforgalom, sport, kulturális és mûvészi örökség felmérése, oktatás), • környezetvédelmi szolgáltatások (hulladék- és vízkezelés, természetvédelmi területek védelme)16.


Több olyan gazdasági terület van, amely bekapcsolható a szociális gazdasági támogatási javaslatokba Grândola-ban: • különbözô ház körüli munkák (takarítás, villanyszerelés, vízvezetékszerelés), • mezôgazdasági és erdôterületek karbantartása, • zöldterületek karbantartása, • mezôgazdasági hulladékok összegyûjtése, kezelése és újrahasznosítása, • hagyományos anyagok gyártása a városi építkezések számára, • bio-mezôgazdaság, • biztonsági szolgálat (az új idegenforgalmi vállalkozások számára), • gyermek-animátorkodás és gyermekfelügyelet az idegenforgalmi vállalkozások számára, • házhozszállítás – rendelések felvétele és a termékek/szolgáltatások házhozsszállítása (szupermarket, házhoz járó fodrász stb.).

14


108

14.3. Új szolgáltatások és modellek Magyarországról 1. Az egyes területek szolgáltatásai iránti egyéni igények és azoknak az emberi erôforrásoknak a felmérése, akiket újra lehet integrálni a munkaerôpiacra és fel lehet készíteni a feladatokra. Az effajta szolgáltatások iránti igények nem egyformák és nem azonos mértékben vannak jelen a különbözô régiókban. A háztartás terén különféle segítségnyújtásra lehet szükség: pl. a háztartás vezetése, gondozás, gyermekfelügyelet, kertészkedés, stb. A szociális gazdaságnak fontos szerepet kell vállalnia a környezetvédelmi oktatásban és a helyi környezetvédelemben. Az évek óta nem dolgozó potenciális munkavállalók, általában nem rendelkeznek piacképes, a munkaerôpiacon keresett képesítéssel, vagy sok esetben egyáltalán nincs semmilyen végzettségük. Nagyon fontos, hogy a valódi igényeknek megfelelô differenciált képzéseket szervezzünk és általában véve fontos, hogy mindenkit megtanítsunk arra, hogyan keltsenek bizalmat másokban.


2. Befogadó társadalmi hátteret kell kialakítani– fel kell készíteni a potenciális jövôbeni vásárlókat arra, hogy a szociális gazdaság által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vegyék. Napjainkban a családok nem hajlandóak megbízni „ismeretlen” szolgáltatókban. Erre a jó megoldás az lenne, ha a szolgáltatást nyújtó szervezet „vállalatként” már bizalmat nyerne magának. Ezt alkalmazni lehet a környezetvédelmi tevékenységekre: a társadalomnak nem csak azt kell látnia, hogy mindenrôl, ami a környezettel kapcsolatos (az általában nem sokra becsült) dolgozók gondoskodnak. Ugyanakkor, még mindig van igény a környezetvédelmi oktatásra. 3. Olyan szolgáltatásokat kell létrehozni, amelyek segítik azokat a munkavállalókat, akik munkájuk során nap mint nap hozzájárulnak a szociális gazdasághoz. A társadalom ezen rétegének, amely jelen pillanatban inaktív, meglehetôsen hosszú ideig szüksége lesz pszichológiai és szociális támogatásra. Lehetséges megoldásként a munkaerôpiacon egy személyközpontú támogatási forma nagy segítséget nyújthat. 4. Szükség van egy segítô hálózatra vagy az eltérô szektorhoz tartozó, de ugyanolyan érdekekkel rendelkezô társadalmi, gazdasági szereplôk együttmûködésére. A szociális gazdaság szereplôit szintén meg kell erôsíteni ily módon.

109

14


5. Nagyon fontos tisztázni, mit is jelent a szociális gazdaság valójában: egyesek számára csak az e területen mûködô vállalatokat jelenti, mások azonban a civil szervezetek munkáját is a szociális gazdasághoz tartozónak tekintik. Óriási szükség van egy átfogó, következetes definícióra. 6. Olyan vállalatok létrehozása is elengedhetetlen, ahol az alkalmazottak – fogyatékos emberek vagy munkanélküliek, akik általában segélyeket és adományokat kapnak az államtól – valódi fizetést kapjanak a pénzbeli támogatások helyett. A foglalkoztatás ezen formája általánossá válhatna és nyitott lehetne valamennyi hátrányos helyzetû csoport számára.

8. A szociális gazdaság mûködési feltételeinek módosítása Más országokban bevált gyakorlatok léteznek, ami azt mutatja, hogy ez elérhetô és a szociális gazdaságot társadalmi, gazdasági szempontból is figyelemre méltónak tartják. A kedvezô megoldás az lenne, amelyben az állam által részben finanszírozott szolgáltatásokat (pl. háztartási szolgáltatások, kertészeti szolgáltatások, takarítás, stb.) a magánháztartások sokkal egyszerû módon vehetnék igénybe a szociális gazdaság szereplôitôl. Ily módon a szociális gazdaságot is növelni lehetne, és a vásárlók tényleges szükségletei is ki lennének elégítve. Ebben az értelemben nagyon fontos, hogy a szociális gazdaság a már meglévô szolgáltatásokat használja fel és válaszoljon a társadalomban felmerülô tényleges szükségletekre. 9. A gazdasági szereplôknek el kellene fogadniuk és meg kellene becsülniük a szociális gazdaságot. Egy fontos fejleszteni való terület Magyarországon a szociális gazdaság értéke. Fontos, hogy a gazdaság fô irányzatának szereplôi elfogadják és megbecsüljék a szolgáltatásokat és a szociális gazdaság szereplôit. A döntéshozatal szerepét hangsúlyozni kell a szociális gazdaságban, mert pozícióját a törvényhozói háttérnek kell meghatároznia, amely a döntéshozóktól függ, hogy módosításra kerül-e vagy sem. Megfelelô törvényhozói háttérre van szükség. 10. A foglalkoztatás fontos prioritásként való elismerése a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek integrációjában. A foglalkoztatást a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek in-


7. Szociális gazdasági tevékenységeket lehetne indítani sok különbözô területen: pl. iskolai konyhákon, kórházi konyhákon és büfékben, stb. Ez nem rontaná az ezen a területen már meglévô vállalatok helyzetét, és olcsóbb lenne mind az állam, mind a vásárlók számára.

14


110

tegrációjának egyik legfontosabb eszközeként ismerik el. Azt is észre kellene venni, hogy a hosszú távú foglalkoztatás lehet a hátrányos helyzetû emberek társadalmi kirekesztôdésbôl fakadó problémáinak egyetlen megoldása. A szociális gazdaság szerepét fel kellene ismerni, mivel számos munkalehetôséget lehet biztosítani a hátrányos helyzetben lévô emberek számára a szociális gazdaságban való részvételük által. Ezen cél elérése érdekében a foglalkoztatási politikák pozitív diszkriminációs megközelítésére lenne szükség, így a szociális gazdaság létrehozása és további fejlesztése és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek foglalkoztatása kevesebb akadályba ütközne. Ez nem rontaná az ezen a területen már meglévô vállalatok helyzetét, sôt mi több, olcsóbb lenne mind az állam, mind a vásárlók számára.


14.4. Új szolgáltatások és modellek Olaszországból Ma több mint 200 000 vállalkozás mûködik a non-profit szektorban, amikben kb. 4 millió embert foglalkoztatnak. Ezek az adatok a dolgozó lakosság 17%-át adják, valamint az aktív idôsek 10%-át. Ez a szektor az olaszországi foglalkoztatottsági rátához 4,3%-kal járul hozzá. Az ISTAT (Országos Statisztikai Intézet) adatai szerint 11 olyan tevékenységi terület van, ahol a non-profit vállalkozások által kialakított tevékenységek mûködnek. Ezek: • kultúra, sport és szabadidô, • oktatás, • kutatás, • környezetvédelem, • közegészségügyi rendszer és szociális munka, • gazdasági fejlesztés és szociális kohézió, • jogi tanácsadás és politikai munka, • jótékonyság és önkéntesség, • nemzetközi együttmûködés és szolidaritás, • vallásos propaganda és oktatás, • szakszervezeti kapcsolatok és érdekképviselet. A meglévô non-profit vállalkozások legnagyobb százaléka a nemzetközi együttmûködés és szolidaritás területén, valamint a közegészségügyben (27% és 21%) tevékenykedik. A nôk jelenléte az olyan tevékenységi területeken, mint a környezetvédelem (61%), a jogi tanácsadás és a politika (58%) sokkal jelentôsebb. Ezzel ellentétben a vallási propaganda és oktatás (80%), a szakszervezeti kapcsolatok és érdekképviselet (75%), a kultúra, sport és

111

14


szabadidô (65%), jótékonyság és önkéntesség (63%) területein inkább a férfiak dominálnak. A non-profit vállalkozások jövôjénél figyelembe kell venni a különbözô területek hatását: politika és törvényhozás, szociális terület és demográfia, gazdaság és technológia, amelyek átalakuláson mennek át az új világrendhez történô alkalmazkodás következményeképpen. a) Szakpolitikai és törvénykezési hatás: • a profit és non-profit szektorok közötti verseny növekszik, különösen azért, mert elôbbi egyre inkább a non-profit (NP) szektor által kínált szolgáltatásokhoz hasonlóakat kínál, • olyan állami szintû szolgáltatások visszakerülése, amit hagyományosan az NP vállalkozások nyújtottak az államnak, • az állami szolgáltatások minôségirányítását bevezetik a közegészségügyi rendszertôl kezdve egyéb, az egyéneknek nyújtott szolgáltatásokig minden területen. A társadalom napról napra magasabb minôséget és megbízhatóságot követel meg.

c) Gazdasági hatás: • a munkahelyek növekvô bizonytalansága, • az egyéni adakozás növekedése, ami annak köszönhetô, hogy a vagyon generációról generációra száll, és növeli a személyes erôforrásokat; a vállalkozások adományai és közösségek iránti elkötelezettségük nagyon közel áll a profit-orientált magánszektorhoz, • a vállalkozások, állami alapítványok vagyonának és az adakozások emelkedése gazdasági növekedési idôszakokban, azonban ezek csökkennek krízishelyzetekben, • a szervezetek határainak rugalmassága a feladatokat, fegyelmet és tevékenységek szintjét illetôen; az ipari gazdaság átalakulása szolgáltató gazdasággá és a „szakosodott személyzet” iránti igény növekedése. Ebbôl kifolyólag az oktatás és képzés iránti kereslet is nô, • a non-profit vállalkozások szolgáltatásainak és az erôforrások nemzetközi kihatása a gazdaság globalizálódása miatt.


b) Társadalmi és demográfiai hatás: • az alacsony és magas fizetések közötti különbség növekedése utóbbiak irányában; etnikai és kulturális sokszínûség, valamint a népesség elöregedése, • a nôk társadalmi és gazdasági szerepének növekedése; a családszerkezet változása, ami a családok által igényelt szolgáltatások számát növeli; új generáció alakul ki a -baby boom- generáció és azt követô között.

14


112


d) Technológiai hatás: • az automatizmus növekedése a szervezési feladatok elvégzésében (a személyzet feladatainak folyamatos átszervezése), • a kommunikációs és telekommunikációs eszközök használata egyre könnyebb, gazdaságosabb és hatékonyabb. Ezért nô a mûködés hatékonysága is. Az információkhoz való hozzáférés is javul a technológiai fejlôdés és az ügyfelek és az ezeket nem használók közötti különbség következményeképpen. A valóság az, hogy a non-profit szervezeteknek el kell fogadniuk a változásokat, és alkalmazkodniuk kell azok használatához. Fejlôdési és vállalkozási folyamataiknak sosem szabad leállni, hogy ki tudják elégíteni tagjaik igényeit és fejleszthessék szolgáltatásaik színvonalát, valamint hogy versenyezni tudjanak más non-profit szervezetekkel. Ki kell fejleszteniük alapkészségeiket, valamint leginkább a más állami szervezetekkel, non-profit vagy profit-orientált szervezetekkel és vállalkozásokkal való együttmûködésre kell koncentrálniuk. Ahhoz, hogy a legjobb körülmények között tekintsenek a változások elébe, meg kell tervezniük mûködésük egyes tényezôit: • kapacitásuk növelése, hogy fel tudják mérni teljesítményüket és programjaik eredményét, valamint hogy szolgáltatásaik értékét szemmel láthatóvá tegyék, • alapprogramjaik erôsítése, a legkevésbé fontosak leállítása. Vállalni az új ötletek kikísérletezésének kockázatát, • a kapacitás fejlesztése, hogy minél gyorsabban reagálni tudjanak az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás, az idôseknek nyújtott szolgáltatások, az oktatás és képzés területei által támasztott igények változásaira, • a non-profit szervezetek számának növelése. Felismerni a stratégiai hiányosságokat, különbözni az ugyanabban a szektorban mûködô többi profit-orientált és non-profit szervezettôl. A humánerôforrás-menedzsment területén a non-profit vállalkozásoknak olyan vezetôkre van szükségük, akik letisztult gondolkodásúak és képesek felismerni a környezet változásait. Ugyanakkor ezeknek a vezetôknek át kell tudniuk adni szemléletmódjukat és az elvégzendô változások okait, valamint tudniuk kell motiválni az embereket, hogy a változásokat végre lehessen hajtani. Sôt, a szektor növekvô professzionalizálódásának köszönhetôen a non-profit szervezeteknek folyamatosan gondolniuk kell vezetési készségeik fejlesztésére is. A munkahelyek növekvô bizonytalansága és a dolgozói lojalitás visszaesése nagyobb erôfeszítést követelnek a non-profit szervezetektôl bizalmi viszonyaik megerôsítése területén. Ezt a konszolidációt úgy érhetik el, ha elismert dolgozóik számára rugalmas munkaidôt biztosítanak, ezáltal

14


magukhoz csábítva és megtartva a legjobb munkatársakat. Abból kifolyólag, hogy a foglalkozási terület háttérbe szorul a szolgáltatások minôségével szemben, ki kell hangsúlyozni az ösztönzô tanulást és a több feladatot elvégzô munkacsoportok szükségességét, hogy egyértelmû elvárásokat állapíthassanak meg, valamint az elvégzett teljesítményt tesztelô konstruktív rendszerekre is figyelmet kell szentelni. A non-profit szervezeteknek ösztönözni kell a sokszínûség tiszteletben tartását és tudniuk kell, hogyan kezeljék azt, hiszen a munkaerôpiacra belépô nôk és bevándorlók száma folyamatosan nô. Ezeknek a vállalkozásoknak az új készségeket igénylô szektorokban dolgozó képzett emberek számára technológiákat, a fizetett szolgáltatásokból eredô bevételek felmérését és generálását, stb. kell kínálni. A non-profit szervezetek céljával kapcsolatbnan a vezetôségnek ismernie kell a külsô változásokat, azok hatásait a szervezetre, ezért rendelkezniük kell a szükséges készségekkel és hozzáértéssel, hogy reagálni tudjanak ezekre a változásokra. Az ellenôrzés és az értékelés egyre fontosabb a tagok megbízhatóságának követelménye miatt. A sokszínûség kezelése készteti az igazgató tanácsot a szervezet tagjai különbözô személyiségeinek visszatükrözésére. Ami a pénzügyi szempontokat illeti, a bevételeket meg kell különböztetni egymástól, amibe beleértendô az egyéni adományozóktól, magánalapítványoktól, vállalkozásoktól és fizetett szolgáltatásokból befolyó adományok megszerzése. Alternatív módszereket kell találni a költségek csökkentésére, mivel az adományok csökkenése nem fogja tudni fedezni az állami támogatások csökkenését, és nem fogja lehetôvé tenni a nemzetközi erôforrások és piacok keresését (ami a gazdasági globalizáció egyik elônye lehetne). Ahhoz, hogy kielégítsék a tagok bizalmát és az eredményeik értékelését, a non-profit szervezeteknek fejleszteniük kellene értékelési kapacitásukat és tisztázniuk kellene pénzügyi helyzetüket. A könyvelés vezetésekor számítógépes könyvelô programokat (szoftvert) kellene használni, ami javíthatná a könyvelési feladatok ellátását. A technológiához sokkal jobban hozzá lehet férni és sokkal olcsóbb, ezért a NP szervezeteknek tervezési folyamataik keretén belül be kell fektetniük a technológiába, hiszen az eredmények értékelése és ellenôrzése rendkívül fontos.


113

Következtetések


116


Következtetések Az equalSET nemzetközi együttmûködés munkájának végeztével egyhangúlag kijelenthetjük, hogy a projekt végrehajtásában elkötelezett különbözô fejlesztési partnerségek elvárásai nagyban teljesültek. Ez az állítás nem csupán a célkitûzésekkel és termékekkel kapcsolatban elkészített értékeléseken alapul, hanem a partnerek között létrejött kapcsolatok alapját adó alapvetô értékek kialakulásán is. Ezek a kapcsolatok folyamatosan fejlôdtek a projekt közös fejlesztésével együtt, és megerôsödtek, amikor a partnerek problémákkal kerültek szembe az eltérô környezetekben és országokban. Ilyenkor lehetôvé vált olyan megoldások alkalmazása, amelyek a közös kritériumokon, prioritásokon és értékeken alapultak. Ez az eredmény igen nagy jelentôsséggel bír azon országok számára, akik nemrég csatlakoztak az unióhoz, mint ahogy ez Magyarországról is elmondható: „Az EU új tagországaként rengeteg elônyünk származott más országok tapasztalataiból, és ki kívánjuk hangsúlyozni a szociális gazdasággal kapcsolatos jogszabályok európai harmonizációjának fontosságát.” A nemzetközi projekt és az általunk kialakított módszertan megerôsítették a partnerek közötti hivatalos és informális kapcsolatokat. Ez a helyzet tette lehetôvé a problémamentes kommunikációt, a Nemzetközi Együttmûködési Megállapodásban megfogalmazott formális kötelezettségek fejlesztését és átatadását, a hasznos eredményeket, mint pl. többek között a bilaterális és multilaterális egyezményeket, egyéb európai projektek kialakítását a Youth For Europe, a Leonardo, a Socrates, a Progress, stb. európai kezdeményezések keretében. Csapatunk nagyon hatékony módszert alakított ki a nemzetközi projekt mûködésével kapcsolatban. Az ilyen jellegû nemzetközi projektek elterjesztésének hozzáadott értéket is kell nyújtani a különbözô szinteken: 1) költséghatékonyság; 2) eredményesség; 3) a projektek állandó ellenôrzése; 4) folyamatos kommunikáció az Európa különbözô szegleteibôl származó partnerek között. Úgy gondoljuk, hogy amíg a nemzetközi partnerek számának (négy) és annak a ténynek köszönhetôen, hogy a nemzeti projekteket két különbözô tengely szerint alakították ki, a nemzetközi projekt sikeresen lezárult. A havi rendszerességû internetes találkozókon végzett munkát és azt, hogy a partnerek komolyan vették a projektet, a szakemberek elhivatottsága és a projekt kialakításának szentelt anyagi források is tükrözik. Fontos kiemelni, hogy a projekt során elért célok túlléptek az egyes nemzeti projektek gyakorlataira tett közvetlen hatás rövid és hosszú távú stratégiai célok elérését is magában foglaló elméleti keretén. Ezért például a Parajes de Jarama Fejlesztési Partnerség megosztotta a kedvezményezettek szakmai profiljának felméréséhez használt eszközét, amit késôbb a különbözô nem-

117

14


Röviden az alábbi következtetéseket vonjuk le: • Az Európai Unióban minden egyes ország számára megfelelô körülmények és környezet áll rendelkezésére. Ezek a körülmények és ez a környezet generálja az országok saját problémáit a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok foglalkoztatáshoz való hozzáférésével kapcsolatban. Másrészrôl kétségtelenül létezik az európai kultúra, ami mindannyiunk számára közös, és ami lehetôvé teszi számunkra, hogy megtervezzük, végrehajtsuk és, egyes esetekben, átvegyük ezen problémák megoldását. Az „Integrált út a társadalmi és gazdasági befogadáshoz” címû fejezetben bemutatott módszer bizonyítja, hogy különbözô problémák alapján a különbözô célcsoportok a különbözô környezetekben hogyan tudták elônyükre váltani az egyes országokban bevált gyakorlatokat ahhoz, hogy közös javaslatokat tehessenek a tapasztalatok és a tudás megfelelô kezelésének eredményeképpen. Ezért úgy hisszük, hogy a projekt az Equal kezdeményezés két kulcsfontosságú értékét, a tapasztalatátadást és az innovációt erôsíti meg, mivel ez teszi lehetôvé számunkra az eszközök és a bizonyítottan hasznos tapasztalatok elemzését, hogy kicserélhessük és egymásnak átadhassuk azokat. • Szerintünk a közös megoldások keresése további nehézséget okoz az egyes országok törvényhozásából fakadóan, ezért javasoljuk a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett csoportok foglalkoztatásával kapcsolatos EU-szabályozások harmonizálását, vagy olyan szabályok átvételét, amelyek különösen hasznosnak bizonyultak az Európai Unió bármely országában a megfelelô kontextusban. Ezért mindenképpen szükség van a törvényhozás bevonására az ilyen projektek kialakításakor. • Habár találunk különbségeket az egyes országok szociális gazdaságában, ki kell hangsúlyoznunk annak a jelentôsségét, amivel ez a terület rendelkezik az európai szintû szakmai fejlôdésben. Ez egy olyan szektor,


zeti projektek kontextusához alakítottak. Ez jelentette az egyik legnagyobb eredményt a projektinnováció szempontjából. Ki szeretnénk emelni még a látogatásokat és a cserelátogatásokat, amelyek lehetôvé tették, hogy a partnerek megismerjék a többi országban alkalmazott technikákat és gyakorlatokat. Ezek a szakemberek, politikusok és kedvezményezettek részvételével folytatott tevékenységek középtávon hatással vannak a horizontális és a vertikális tapasztalatátadásra, melyek mind a bevált gyakorlatokkal állnak kapcsolatban. Az általunk itt leírt következtetéseket nem végpontnak vagy az összes tevékenység befejezésének gondoltuk, hanem inkább azzal a reménnyel vázoltuk fel ôket, hogy a projektet valahogy folytatni tudjuk oly módon, ahogy azt a nemzetközi FP egyes tagországai különbözô módon megfelelônek tartják.


118


ami tökéletesen megbirkózik a fejlesztési alapelvekkel, ha általános szempontból figyeljük meg a koncepciót. Ugyanakkor biztosítja azoknak az embereknek a jólétét, akik ki vannak rekesztve az ún. „globális versenypiacról”. • A harmadik szektornak nem szabad elfelejtkeznie a kirekesztés által veszélyeztetett csoportok integrációjával kapcsolatban a szociális gazdasági társaságok létrehozásáról (szövetkezetek vagy egyéb jogi státuszú intézmények) vagy arról a helyzetrôl, amikor az emberek alkalmazottként dolgoznak a vállalatoknál. Ezért azt ajánljuk az európai törvényhozóknak, hogy minél több európai országban segítsenek a non-profit szektor kialakításában. Ehhez az európai szabályozásnak nagyobb összhangban kellene lennie a harmadik szektorban dolgozó európai polgárok mobilitását illetôen. • A harmadik szektor európai szabályozását tovább kell fejleszteni a férfiak és nôk esélyegyenlôségének ügyében, hogy elôsegítsék hozzáférésüket a szociális területekhez, amelyekre hagyományosan a „férfiak” vagy a „nôk” alkalmazása jellemzô, hiszen a nem nem olyan feltétel, amely el kell hogy különítse az embereket az egyes speciális területeken. • A különbözô nemzeti fejlesztési partnerségeknél megfigyelhetô intézményi sokszínûség az érdekek és elvárások egyensúlyát hozta az állami és magánintézmények, a non-profit és szociális vagy magánvállalatok között, mint ahogy azt a projekt által kialakított termékeknél is látni lehet. Úgy gondoljuk, hogy a problémák megoldása úgy lehetséges, ha bevonjuk a különbözô szereplôket a folyamatba. Végezetül, az equalSET partnerei elhatározták, hogy a lehetôségeknek megfelelôen folytatni fogják a közös munkát. A célcsoportjaink munkalehetôségeiért dolgozni egy folyamat, és ezért a munka nem fejezôdik be a projekt lezárásával. Az európai intézmények biztosítják számunkra a munka folytatásához szükséges eszközöket, és most már rajtunk múlik a legjobb megoldások megtalálása.

Melléklet


120


Szójegyzék

Munkaerôpiaci integráció: Több területet átfogó folyamatok és eljárások, melyek megkönnyítik a szakértelmet igénylô munkahelyek kialakítását a lehetô legáltalánosabb környezetben a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek számára. Fontos, hogy segítsük a munkanélküliek (újra)integrálását a munkaerôpiacra, képzésük, motivációjuk növelése és általános munkakészségeik fejlesztése révén. Olyan képzési programokat kell kifejleszteni, amelyek figyelembe veszik az egyes munkanélküli csoportok speciális igényeit, és követik az innováció alapelveit. Az is hasznos, ha képzési programokat szerveznek a munkanélküli célcsoportoknak, hogy szembenézhessenek a helyi és országos szintû foglalkoztathatósági változásokkal. A célcsoportok tagjai integrált foglalkoztatási formákon keresztül juthatnak a nyílt munkaerôpiacra. Az állam úgy támogatja ezt a folyamatot, hogy anyagi támogatást nyújt az ilyen alkalmazottak bérének kiegészítéseként munkahelyteremtô támogatások és a munkavállalók ill. a munkaadók rendelkezésére álló segítô programok révén. A nyílt munkaerôpiacon való részvétel azt jelenti, hogy az értelmi fogyatékos alkalmazottak „valódi” munkát végeznek. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egy létezô állásban dolgoznak ugyanannyi fizetésért, mint amennyit az ott dolgozó nem fogyatékos emberek ugyanabban a pozícióban kapnak, és hogy foglalkoztatásuk integrált munkahelyen történik. Munkakészségek: olyan adottságok és tulajdonságok sora, amelyek lehetôvé teszik valaki számára, hogy elhelyezkedjen egy konkrét állásban. Szakmai profil: azon tudás, kompetenciák, szerepek és képességek összessége, amelyek egy állás jellemzésére szolgálnak; lehetnek területi, szociális, gazdasági és kulturális feltételek. Támogatás a munkaerôpiaci integrációhoz: olyan tervezett tevékenységek összessége, amelyek minimalizálják a kirekesztés által veszélyeztetett csoportok tagjainak a munkához való hozzáférésük során felmerülô nehézségeket, ezáltal lehetôvé téve munkaerôpiaci integrációjukat.

121

14


Foglalkoztathatóság: egy személy szakmai hozzáértése, amit a tanulási folyamatok befejezésével szerez meg, és azok a munkatapasztalatok, amit elôre lefektetett eredményességi kritériumokkal és az adott terület által határoznak meg. A célcsoportok tagjai számára lehetôség nyílik az integrált foglalkoztatási formák révén az elsôdleges munkaerôpiacra való bejutásra. Az állam úgy segíti ezt a folyamatot, hogy kiegészítô támogatást nyújt a munkahelyteremtéshez, és lehetôséget kínál a munkavállalóknak és a munkaadóknak, hogy részt vegyenek bizonyos kurzusokon. Az elsôdleges piacon való részvétel azt jelenti, hogy valaki olyan állásban dolgozik, ugyanolyan fizetésért és körülmények között, mint egy integrált pozícióban. Különbözô foglalkoztatási formák léteznek a kirekesztés által veszélyeztetett csoportok számára. A nemzetközi projektben résztvevô országok a következô formulákat alkalmazzák: Félig védett foglalkoztatás

Támogatott foglalkoztatás

“beékelt” foglalkoztatás

Több munkahely kipróbálása / próbamunka / munkapróba

Félig védett munkahelyek

Védett munkahelyek Napközi otthonok Foglalkoztatási terápia

Átmeneti foglalkoztatást

„Beékelt foglalkoztatás”: Ez a foglalkoztatási forma lehetôvé teszi több értelmileg fogyatékos ember számára, hogy többször ugyanazon a helyen dolgozzon egy-egy rövid ideig, hogy kitalálja, mennyire felel meg az adott munkakör képességeinek. Az idôszakos foglalkoztatás csak egy eszköz az ügyfeleknek, hogy megtalálják számukra a legmegfelelôbb munkahelyet, és hogy a munkaadók megtalálják a legmegfelelôbb alkalmazottat. A félig védett foglalkoztatás formái: Ezek a formák átmeneti foglalkoztatást biztosítanak a fogyatékos személynek a képzési és elhelyezkedési idôszak során. Ezek a legfontosabb eszközök közé tartoznak, amelyek segítenek az ügyfélnek visszakerülni a munkaerôpiacra.


Nyílt munkaerôpiac

Védett foglalkoztatás


122


A védett foglalkoztatás formái: A különbözô védett foglalkoztatási formáknál a hangsúly a terápiás és fejlesztési jellemzôkön van. Védett munkahelyek: A védett munkahelyek olyanoknak nyújtanak munkalehetôséget a célcsoportból, akik csak korlátozott gazdasági teljesítményre képesek átmenetileg vagy egy meghatározott ideig. Habár a védett munkahelyek versenyszerû munkakörülmények között mûködnek, az állam gyakran támogatásokkal egészíti ki az alkalmazottak gyengébb teljesítményét, hogy segítsen nekik bent maradni a munkaerôpiacon. Ugyanakkor a kiegészítési rendszer függôvé teszi a munkaadókat alkalmazottaiktól, habár a védett munkahelyek célja az lenne, hogy a hátrányos helyzetû munkavállalókat segítse az elsôdleges munkaerôpiacra való bekerülésben. Ez az oka annak, hogy sok esetben az elsôdleges munkaerôpiacra való bejutás nem megvalósítható. Támogatott foglalkoztatás: A támogatott foglalkoztatás olyan személyközpontú szolgáltatás, amely segíti az értelmi fogyatékos embereket az elsôdleges munkaerôpiacra való bejutásban. Az ilyen jellegû foglalkoztatás versenyképes munkát tesz lehetôvé a fogyatékos emberek számára, akiknél hagyományosan nincs jelen a szabadversenyes munkavállalás, és akiknek – fogyatékosságuk jellege és súlyossága miatt – folyamatos támogatásra van szükségük munkájuk teljesítéséhez. A támogatott foglalkoztatás célja, hogy segítséget nyújtson az embereknek, hogy megtalálják a számukra megfelelô állást és meg is tudják azt tartani. Ugyanakkor értelmi fogyatékos személyek foglalkoztatása esetén ez a munkaadó támogatását is magában foglalja. A támogatott foglalkoztatás a szolgáltató rendszerhez kötöttségbôl való kilépés egyik módja, ami segít eljutni a független munkavállaláshoz. A támogatott foglalkoztatás arra bátorítja az embereket, hogy közösségeiken belül vállaljanak munkát, továbbá a társadalmi kapcsolattartásra és integrációra ösztönzi ôket. Átmeneti foglalkoztatás: Ezt a formát elôször a foglalkoztatási projektek fejlesztéseként alkalmazták. Segít növelni az értelmi fogyatékos emberek – és egyéb hátrányos helyzetû emberek – esélyeit a munkaerôpiacra való bekerüléshez. Az átmeneti foglalkoztatás keretein belül munkalehetôséget, valamint a hagyományos oktatási rendszeren kívüli szakmai képzést biztosítanak az ügyfeleknek egy meghatározott idôre. Felelôsségvállalás: Több jelentéssel rendelkezô etikai fogalom, ami alapvetô fontossággal bír a szociális gazdaság számára. Ezt gyakran használják a megbízhatóség és egyéb, a felelôsségvállalás elvárásával kapcsolatos alter-

123


natív fogalmak szinonímájaként. A felelôsségvállalás szó olyan szabályokra és egyértelmû kritériumokra vonatkozik, amelyek szerint valaki felelôs saját magatartásáért, a források felhasználásának módját, a tájékoztatás módját és a forrásgyûjtô akciók kezelésének módját tekintve.

Egyéni tanácsadás: A tanácsadó olyan személy, aki ingyenes, professzionális tanácsadást nyújt egy szervezetnek. Ez az ember személyesen nyújtja a szakmai tanácsadást vagy szolgáltatásokat, azonban nem áll a tanácsadói szolgáltatásokat megrendelô szervezet alkalmazásában. Az egyéni tanácsadás célja, hogy segítsen azoknak az embereknek, akik vállalkozást kívánnak indítani. A konzultáció folyamatát közösen alakítják ki a jövôbeli vállalkozóval, ha minden kritériumnak megfelel. A tanácsadó szakmai és jogi segítséget nyújt a helyi vállalkozói helyzet elemzéséhez. A tanácsadó fô feladata, hogy útmutatást adjon a sikeres tevékenység elkezdéséhez azáltal, hogy megtalálja a legjobb finanszírozási rendszert és tájékoztatást nyújt a legújabb változásokról. Próbamunka: A próbamunka célja, hogy segítsen megtalálni az értelmi fogyatékos ember számára a legmegfelelôbb állást. Ezt a feladatot úgy oldják meg, hogy nyomonkövetik a fogyatékos embert és szakmai támogatást nyújtanak neki folyamatos konzultációk és esettanulmány készítése segítségével. Gyakorlatilag ez különbözô állások többszöri, rövid kipróbálását jelenti, hogy megtalálják azt az egyet, amely valószínûleg legjobban megfelel az ügyfél képeségeinek, és ahol a legjobban teljesíthet. Minôségirányítás: Olyan menedzsment-stratégia, amelynek célja, hogy megalapozza a minôség-tudatosságot az összes szervezeti folyamatnál, és bevonja az összes résztvevôt az ügyfelek szükségleteinek kielégítése érdekében.


Adományszervezés: Ez a pénzgyûjtés megszervezését jelenti a magánintézmények által támogatott projektek esetében. Az adományszervezés célja, hogy segítsen a harmadik szektorbeli szervezeteknek a tevékenységeikhez szükséges tôke, gazdasági, emberi és anyagi erôforrások felkutatásában. Az adományszervezônek mindent körültekintôen meg kell terveznie, például: definiálnia kell a célt, a szükségleteket, elô kell készíteni az egyszerû és hatásos üzenetet, széles körben kell közzé tenni az üzenetet, és ismertetni kell az eredményeket. Az adományszervezô az állampolgárokat és a szervezeteket szólítja meg. Manapság adományszervezôként dolgozni azt jelenti, hogy valaki segít a szervezetnek azáltal, hogy ráveszi az embereket az adakozásra. Ez fontos és elterjedt feladattá vált az utóbbi idôben.


124

A minôségirányítást széleskörûen alkalmazzák az iparban, az oktatásban, a kormányzati szektorban és a szolgáltató szektorban. A minôségirányítás célja a minôség javítása, a hibák megelôzése, a vásárlói igények kielégítése és a partner bizalmának elnyerése. Lehetôvé teszi, hogy a versenyképesség a vásárlói elégedettség révén növekedjen, ami a termékek vagy szolgáltatások minôségének javításán keresztül érhetô el. A dolgozók nyugodtan tehetnek fel kérdéseket, megvitathatják a módszereket és csapatban dolgozhatnak, hogy a vállalat elkerülje a belsô versengést.


Társadalmi kirekesztés: Az a folyamat, amikor az egyén elszakad a társadalomtól. Legtöbbször a „hanyatlás” folyamatént fogalmazzák meg (Robert Castel használta ezt a kifejezést), ami a munkaerôpiaccal történô szakítással kezdôdik, és szélsôséges esetekben a személy a társadalom szélére sodródik. A társadalmi kirekesztettségnek több fajtáját különböztetjük meg (Alfredo Bruto da Costa szerint): 1) gazdasági típusú – forráshiányos helyzet (a szegénység hagyományos fogalmához kapcsolható); 2) társadalmi jellegû – a szociális kapcsolatok megszakadása; 3) kulturális jellegû – pl. ebben a helyzetben vannak az etnikai kisebbségek; 4) betegségbôl eredô – a pszichológiai vagy értelmi rendszer bizonyos tényezôi; 5) önpusztító magatartás – önkirekesztés helyzete, egyes esetekben a szegénységbôl eredôen (alkoholizmus, prostitúció, drogfogyasztás). Szakmai tanácsadás: Szakértô segítség és támogatás olyan embereknek, akik ugyan már dolgoznak, de nem elégedettek jelenlegi foglalkozásukkal. Ez vonatkozik azokra is, akik új képzési vagy szakmai fejlôdési területeket keresnek, a munkanélküliekre, az új tanulási/oktatási területeket keresôkre és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberekre. A segítség célja, hogy segítsen az önképet (érdeklôdési körök, személyes jellemzôk és tulajdonságok, értékek, készségek, stb.) kialakító tényezôk elemzésében és fejlesztésében. Sôt, a segítség lehetôvé teszi az információk osztályozását, az alternatív oktatási és szakmai utak meghatározását, az emberek szükségleteinek és választásainak, valamint a munkaerôpiac követelményeinek figyelembevételével. A cél az, hogy összekapcsolják az oktatással és szakmával/karrierrel kapcsolatos és az önészlelésbôl származó információkat. Az egész folyamat a döntéshozó képesség fejlesztésére koncentrál, figyelembe veszi az emberek tanulási érdeklôdését és választott foglalkozásait, valamint pszicho-szociális tulajdonságaik összepárosítását, hogy kialakítsák és végrehajtsák saját oktatási és szakmai tervüket. Végül, az egyénnek képesnek kell lennie a jövôbeli foglalkozás/szakma helyes kiválasztására, és így (újra) részt vehet az aktív életben.

125


Felhasznált szakirodalom

„Qualidade em Exame” címû folyóirat www.inscoop.pt www.iefp.pt Franco et al (2005), 2002-es adatokon alapul. Coutinho, Manuela (2003), Economia Social em Portugal – A emergência do terceiro sector na Política Social, Lisszabon, CPIHTS és APSS. Franco, Raquel Campos (2005), “A non-profit szektor meghatározása: Portugália”, Lester M. Salamon, A Johns Hopkins non-profit összehasonlító projekt, USA, Politikatudományi Intézet Polgári Társadalomtudományi Központja – Johns Hopkins Egyetem. Franco, Raquel Campos, S. Wojciech Sokolowski, Eileen M.H. Hairel és Lester M. Salamon (2005), O Sector Não Lucrativo Português numa perspectiva comparada, Porto, Universidade Católica Portuguesa – Faculdade de Economia e Gestão és Johns Hopkins Egyetem (az eredeti verzió címe: A portugál non-profit szektor összehasonlító elemzése). Nunes, Francisco, Luís Reto és Miguel Carneiro (2001), O Terceiro Sector em Portugal – Delimitação, Caracterização e Potencialidades, Lisszabon, INSCOOP. Economía social y nuevo estado de bienestar. los servicios asistenciales y la integración socio-laboral Antonia Sajardo Moreno. Az alkalmazott közgazdaságtan professzora a Valenciai Egyetemen és a CIRIEC-Spanyolország szociális gazdaság és non-profit szektorkutatás igazgatója.

Melandri Valerio, Vittadini Giorgio: Fundraiser: profesionista o missionario? Edit. Guerini E. Associati. Milan, 2005. Melandri, Valerio: Materiali per un corso di Fund Raising. Du.press. Bologna, 2004 Gaál Edit et al: Innovatív projektfejlesztés a szociális gazdaságban; Budapest, 2005 Dr. Frey Mária: Szociális gazdaság, alternatívák a munkahelyteremtésben, a szociális munkahelyteremtô szektor Dr Futó Péter: A szociális gazdaság jelenlegi és jövôbeni helyzete Magyarországon, a szektorban mûködô civil szervezetek és fejlesztési igényeik, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, Budapest, 2004 Dr. Fekete László: A vállalatok társadalmi felelôsségének kérdései: az EU közpolitikai törekvései és a magyarországi helyzet c. elôadás (Budapesti Corvinus Egyetem)


“La inserción laboral a través de la economía social en el ámbito de las políticas activas de empleo”, Rafael Chaves Avila Antonia Sajardo Moreno Revista valenciana d’estudis autonòmics Número 26 - primer trimestre de 1999


Fontosabb címek

A Grândola em Rede para a Inserção projekt weboldala: www.grandolaemrede.com.pt Câmara Municipal de Grândola Rua Dr. José Pereira Barradas. 7560 – 281 Grândola. www.cm-grandola.pt Associação de Desenvolvimento do Litoral Alentejano Parque de Feiras e de Exposições. Entrada Norte. 7540 – 230 Santiago do Cacém. Associação de Empresários do Alentejo Litoral www.aeal.pt Escola Secundária António Inácio da Cruz (Grândola) Av. António Inácio da Cruz. 7570 Grândola. www.esec-a-inacio-cruz.rcts.pt Gabinete de Gestão equal www.equal.pt Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social www.mtss.gov.pt


Instituto de Emprego e Formação Profissional www.iefp.pt RSE Portugal www.rseportugal.org Associação Portuguesa de Ética Empresarial www.apee.pt Conselho Empresarial para o Desenvolvimento Sustentável www.bscdportugal.pt Grupo de Reflexão e Apoio à Cidadania Empresarial www.grace.pt

CEESA - Centro de Estudos de Economia Solidária do Atlântico www.ceesa-mac.org

126

127


CSR Europe www.csreurope.org Observatoire sur la Responsabilité Sociétale des Entreprises www.orse.org Alliance de recherche universités -communautés en économie sociale (ARUC-ÉS) www.aruc-es.uqam.ca Centre de recherche sur les innovations sociales (CRISES) www.crises.uqam.ca EMES – Európai Kutatási Hálózat (Európa tudásának kiépítése a szociális gazdaság és a szociális vállalkozás terén) www.emes.net ISTR – A harmadik szektor kutatásának nemzetközi társasága www.istr.org


equalSET projekt www.equalset.org


128

Hivatkozások

1 Forrás: “Qualidade em Exame” c. áttekintés 2 Az APCER X Fórumán, 2006. október 18. 3 Mori (2000), Az elsô európai felmérés a fogyasztók szociálisan felelôsségteljes vállalatokhoz való attitüdjérôl, Vállalatok felelôsségvállalása, Európa 4 Hermano Correia az APCER X Fórumán, 2006. október 18. 5 Dr. Fekete László: A vállalatok társadalmi felelôsségének kérdései: az EU közpolitikai törekvései és a magyarországi helyzet c. elôadása alapján 6 Nem rendelkezünk friss adatokkal a portugáliai egyesületek valós számáról. 7 www.inscoop.pt 8 www.iefp.pt 9 www.iefp.pt 10 Franco et al (2005), 2002-es adatok alapján.


11 Dr. Futó Péter: A szociális gazdaság jelenlegi és jövôbeni helyzete Magyarországon, a szektorban mûködô civil szervezetek és fejlesztési igényeik c. tanulmánya alapján (SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, Budapest, 2004.) 12 Az OFA és az NFH megbízásából, a Munkanélkülieket Segítô Non-profit Szervezetek Magyarországi Szövetsége által elkészített felmérés szerint (2005. július). 13 A Chapitô különbözô támogatási területekbôl áll, amelyek “szerves egységet” alkotnak. Ahhoz, hogy megértsük a módszert, egyesével kellene megvizsgálnunk a készségeket. Ezért azt választottuk, hogy a támogatási filozófiára koncentrálunk valamint a célkitûzések fejlesztését támogató tevékenységek különbözô komponenseinek integrációjának mértékére. 14 Hálánkat fejezzük ki Jose Manuel Henriques-nek és Alberto Melo-nak a gyakorlat kiválasztásában nyújtott segítségükért. 15 www.socialgest.pt 16 Luís Jacob, ibidem.

Magyarország célba ér NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV

The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.

equalset tapasztalatok

Recommend Documents