ENERGIA Hírlevél A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK! A TARTALOMBÓL. VII. évfolyam 2. szám február

„A

J ÖVŐ ENERGIÁJ A A J ELENK ORNAK !”



ENERGIA Hírlevél Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő kiadványa

VII. évfolyam 2. szám 2015. február Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft.

A TARTALOMBÓL Itt a társasházi pályázat .............................................. 2 Kisvárdai kapitányság energetikai fejlesztése ... 4 Hősöket keresnek .......................................................... 5 Szélturbinák az Eiffel toronyban ............................. 8 A világ legszebb szélkereke ...................................... 10 Metróalagútból energia .............................................. 12 Solar Puff .......................................................................... 15

Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, „A” épület III./345. Fióktelep: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 34. Telefon: +36 42/599 400; 2816-os mellék Fax: +36 42/999 635 E-mail: [email protected] Web: www.enerea.eu Facebook oldalunk: ENEREA Nonprofit Kft. Közösségi portálunk: ENEREA+ Felelős kiadó: Vámosi Gábor Felelős szerkesztő: Patai Krisztina

 ENERGIA Hírlevél

VII. évfolyam 2. szám 

Társasházban lakik? - ennek a hírnek örülni fog Közzétette a társasházak energiahatékonyságának növelését célzó alprogram pályázati útmutatóját február 23-án a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Az Otthon Melege Program alprogramjára azok a gazdasági szervezetek nyújthatnak be pályázatot, amelyek gazdálkodási formájuk szerint társasháznak vagy lakásszövetkezetnek minősülnek hangsúlyozta az NFM közleményében. A pályázat keretében a minimum 5, de legfeljebb 60 lakásos, 1946 után épült, 2006. december 31-éig kiadott építési engedéllyel rendelkező, távfűtéses, házközponti fűtéses vagy lakásonkénti egyedi fűtéses lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást. Az állami támogatás mértéke a megvalósítandó fejlesztéstől függően az energetikai tanúsítvánnyal igazolt minden megtakarított széndioxid-egységre 750-950 forint közötti összeg. Az elnyerhető támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát. Az alprogramban rendelkezésre álló bruttó 10 milliárd forint elosztása régiónként történik. Szükség esetén a tárca fenntartja a jogot a régiók közötti forrás átcsoportosítására - közölték. A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül, 2015. április 30ától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig nyújthatják be a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező társasházak és lakásszövetkezetek. Az egyszerűsített kivitelezői regisztráció folyamatáról és a pályázati portál elérhetőségéről a tárca március elején nyújt további tájékoztatást. A pályázati felhívás, a pályázati útmutató és annak mellékletei február 23-tól elérhetőek a www.kormany.hu kormányzati portálon. Az NFM még január 7-én jelentette be, hogy az Otthon Melege Program társasház-felújítási alprogramjának elindítását tervezi, és nyilvánosságra hozta a pályázati feltételekről szóló tájékoztatót. (Erről részletesen az Energia Hírlevél VII. évf. 1. számában olvashat.- szerk.) A teljes pályázati útmutató ITT tekinthető meg. A pályázattal kapcsolatban a közösképviselők további információt kérhetnek az [email protected] e-mail címen.

A teljes pályázati felhívás pedig ITT tekinthető meg. Forrás: napi.hu és a kormany.hu

2



Az 1990-es évek eleji szintre mérséklődött az EU energiafogyasztása Az 1990-es évek elejének szintjére mérséklődött az Európai Unió energiafogyasztása közölte a februárban nyilvánosságra hozott jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Eszerint 2013-ban 1666,2 millió tonna olajnak megfelelő mennyiségű energiát használtak fel az unió országaiban - vagyis lényegében ugyanannyit, mint az 1667,3 millió tonna olajekvivalenst fogyasztó 1990-ben. A két időpont közötti, mintegy két és fél évtizedes periódus első időszakában növekedett az energia felhasználása, és a csúcspontot 2006-ban érte el, 1832,2 millió tonna olajekvivalenssel. Az unióban a 2013-as 1666,2 millió tonna olajnak megfelelő energiafelhasználásból 790 millió tonna olajnak megfelelő mennyiséget állítottak elő. A többit importálni kellett, vagyis az unió átlagosan 53 százalékban függött az energia behozataltól. A saját energia előállításon belül 2013-ban 29 százalékkal részesedett a nukleáris energia, 24 százalékkal a megújuló energia, 20 százalékkal a szilárd tüzelőanyag, 17 százalékkal a gáz, 9 százalékkal az olaj, és 1 százalékkal a nem újrahasznosítható hulladék. Magyarország esetében a felhasználás az 1990-es 28,8 millió tonna olajekvivalensről 22,7 millió tonnára - vagyis igen jelentős mértékben - csökkent. A magyar importfüggőség 2013-ban 52,3 százalékos, vagyis az uniós átlagnál nagyon kevéssel alacsonyabb volt. A 10,1 millió tonna olajekvivalensnek megfelelő saját magyarországi energia előállításon belül a nukleáris energia 39,3 százalékkal, a megújuló energia 20,5 százalékkal, a szilárd tüzelőanyag 15,9 százalékkal, a gáz 15,3 százalékkal, az olaj 8,5 százalékkal, a nem újrahasznosítható hulladék pedig fél százalékkal részesedett. A tagállamok közül Észtország és Dánia függ legkevésbé az energia behozataltól, az előbbi 11,9, az utóbbi 12,3 százalékban. A leginkább importra szoruló országok Málta, Luxembourg, Ciprus és Írország, 89-104 százalékig terjedő aránnyal. Franciaország termelte a legtöbb energiát az EU-ban 2013-ban, az össztermelés 17 százaléka származott innen. Németország 15, Nagy-Britannia 14, Lengyelország és Hollandia 9-9 százalékos aránnyal követi. Franciaország energiatermelésének 80,9 százaléka nukleáris energiából származik, a megújuló energia aránya 17,1 százalék. A nukleáris energiának magas a többi energiaforráshoz mért aránya egyebek mellett még Belgiumban (75,2 százalék) és Szlovákiában (64,1 százalék) is. Forrás: zoldtech.hu

3



Megkezdődött a kisvárdai városi kapitányság energetikai fejlesztése Megkezdődtek a kivitelezési munkák a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság KEOP-5.6.0/12-2014-0022 azonosítószámú „Épületenergetikai korszerűsítés Kisvárda, Városi Kapitányság” című projektje keretében, melynek köszönhetően a kisvárdai városi kapitányság épülete mintegy 212,6 millió forintból újul meg a projekt keretében. A fejlesztés célja, hogy a kapitányság épülete a kor követelményeinek megfeleljen, javuljanak az intézmény épületenergetikai jellemzői, ezzel egyidejűleg pedig csökkenjen az energiafelhasználás. Az épület fenntartási költségei rendkívül magasak, ezért szükséges a korszerűsítés. A projekt megvalósítási helyszíne 4600 Kisvárda, Somogyi Rezső utca 5-7. (helyrajzi szám: 1257). A beruházás keretében megvalósul a homlokzati hőszigetelés, az épület külső nyílászáróinak cseréje, a lapostető födémhőszigetelése, a fűtési rendszer és a használati melegvíz rendszerek felújítása, fotovoltaikus rendszer telepítése, valamint a fényforrások és a világítási rendszer korszerűsítése is. A fejlesztéseknek köszönhetően az épület energetikai besorolása D-ről A-ra javul, amelynek segítségével megvalósul a fenntartási költségek jelentős mértékű csökkentése is. Ezen kívül a korszerűsítési projekt támogatja az ország 2020-as célkitűzéseit a megújuló energiahordozók hasznosításának növelése területén. Ennek kapcsán az üvegházhatású gázok kibocsátása az előzetes becsléseknek megfelelően évente 115,62 tonnával fog csökkenni a kisvárdai kapitányság esetében, míg a megújuló energiahordozók felhasználásának növekedése átlagosan évi 38,16 GJ lesz. Forrás: Sajtóközlemény

Felépül az ország legnagyobb naperőműve a Mátránál Magyarország eddigi legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus, azaz napkollektoros projektje indul tavasszal a Mátrai Erőműben.

A cég megtelt 30 hektáros Őzse-völgyi depóniáján megvalósuló fejlesztés keretében összesen 72 ezer 480 darab, egyenként 255 watt teljesítményű polikristályos napelemből épül meg az erőmű - mondta Bárdos Béla. A projekt 50 százalékban saját erős beruházás, amit fejlesztési adókedvezmény egészít ki. Bárdos Béla szerint a 950 MW beépített kapacitással rendelkező Mátrai Erőmű Zrt. a magyarországi villamos energia igények közel 15 százalékát elégíti ki, a hazai termelésből több mint 20 százalékkal részesedik, ezzel a második legnagyobb áramtermelő.

4

Folytatás az 5. oldalon

A 6,4 milliárd forint beruházással megépülő naperőmű a tervek szerint októberben lép üzembe közölte Bárdos Béla, a társaság titkársági és PR osztályvezetője február 25-én.



A Mátrai Erőmű alapvetően lignittüzelésű, amelyhez az alapanyagot a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be. Ezen felül éves szinten 8 százalékban növényi eredetű biomasszát is hasznosít, amelyet magyarországi termelői integrátoroktól, illetve kereskedőktől szerez be. Hozzátette, a társaság a megújuló energiaforrások részarányát tovább kívánja növelni a villamosenergiatermelésben. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft., az IBC Solar GmbH és az Energobit S.A. alkotta magyarosztrák-román konzorcium. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges transzformátorokat a CG Electric Systems Hungary Zrt., korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek szállítja. A Mátrai Erőmű Zrt. 74 százalékban német tulajdonban van, többségi tulajdonosa az RWE Power AG, 26 százalékot pedig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. birtokol. A mintegy 2100 embert alkalmazó társaság 2013-ban 95,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el, nyeresége pedig 10,5 milliárd forint volt. Forrás: hvg.hu

Iskolai versenyen keresik a jövő hőseit A fenntartható fejlődés és a természettudományok kapcsolatára fókuszáló iskolai versenyt hirdetnek középiskolásoknak. Célja, hogy megmutassa a fiataloknak a tudományok érdekes oldalait.

Az immár negyedik éve sikeresen működő chemgeneration.com kémiai oktatóportálon meghirdetett verseny fővédnöke, Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, aki szerint: „Jövő Hősei verseny célja, hogy a fenntarthatóság eszméit és az ebben fontos szerepet játszó természettudományokat már a fiatalabb korosztály is megismerje, és a valóságban is alkalmazni tudja. Bízunk benne, hogy a ma fiatal újítói a holnap tanárai és tudományos kutatói lehetnek." A BASF és szakmai partnerei által szervezett versenyen a jövő fiatal újítóit keresik, akik képesek a tudomány innovációit kreatívan alkalmazni egy környezetbarát megoldás megvalósítására. A versenyben részt vevő középiskolás diákcsapatoknak egy hétköznapi problémát kell megoldaniuk fenntartható módon.

5

Folytatás a 6. oldalon

A Jövő Hősei Tudományos Verseny 2015. február 3-án indult el hazánkban, a BASF kelet-európai oktatóprogramjának részeként.



A Jövő Hősei Tudományos Versenyben a diákcsapatok feladata az, hogy csapatvezető tanáruk segítségével kiválasszanak egy környezetükben tapasztalt problémát, majd közösen analizálják, keressenek rá megoldásokat és valósítsák is meg az elképzelésüket. Támogatva a felkészülést, a verseny szervezői oktatási segédanyagot készítettek diákok és tanárok számára. A közel száz oldalas, gazdagon illusztrált és ingyenesen letölthető kézikönyv a fenntarthatóság és a tudomány kapcsolatát tárja fel, olyan, a világunkat leginkább befolyásoló globális témakörökben, mint például az energiafelhasználás vagy az ivóvíz kérdése. A tudományos cikkek bemutatják a legfrissebb kutatási eredményeket és innovációkat, valamint sok érdekes adattal keltik fel a tanulók érdeklődését. „A BASF 150 éves múltja során számos olyan technológiai felfedezést tett, melyek elősegítik a fenntartható fejlődést, kezdve a hatékonyabb energiafelhasználását segítő innovatív anyagoktól a korszerű és környezetkímélő autóalkatrészekig." mondta Dr. Thomas Narbeshuber a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A versenyre a diákok fenntartható megoldását bemutató videóval vagy prezentációval lehet nevezni a www.chemgeneration.com weboldalon, 2015. április 10-ig. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el és a legjobb csapatok értékes jutalmat kapnak. Emellett a legjobb ötleteket a nagyközönség is megismerheti, hiszen a diákcsapatok bemutathatják őket a BASF 150 éves évfordulója alkalmából rendezett innovációs roadshow magyarországi állomásán, április végén. Forrás: www.interpressmagazin.hu

Zöld energiával ellátott két adatközpontot épít az Apple Az Apple 1,7 milliárd eurós beruházással adatközpontokat épít Írországban és Dániában az iTunes Store, App Store, iMessage, Maps és Siri szolgáltatásai európai ügyfeleinek kiszolgálására. Az Apple közleménye szerint mindkét adatközpont energiaellátása 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodik majd. A két adatközpont megépítése az Apple eddigi legnagyobb európai beruházása – mutatott rá Tim Cook, az Apple vezérigazgatója a közleményben, hangsúlyozva, hogy a több száz új munkahely teremtése mellett az Apple a létesítmények kivitelezésében a rendelkezésére álló leginkább környezetbarát építési technológiát fogja alkalmazni. A teljes cikk ITT olvasható. Forrás: zoldtrend.hu

6



Sztárépítész terve valósul meg a Városligetben A lótuszvirág ihlethette Sou Fujimoto tervezte Magyar Zene Háza épületét, melyben a környezettudatos megoldások a nap-és szélenergia mellett még az esővizet is 100%-ban újrahasznosítják Tavaly év végén hirdették ki a Városliget komplex felújításának részeként megvalósuló Múzeumi Negyed épületeire kiírt versenypályázatok nyerteseit. A győztes pályaművek tervezői között találjuk a japán sztárépítészt, Sou Fujimoto-t is, aki a Magyar Zene Házára benyújtott tervpályázatával megnyerte az épület megvalósulását jelentő első díjat.

A Magyar Zene Háza épülettervében a természetes inspiráción kívül azonban Fujimoto másik szembetűnő ismertetőjegye is felfedezhető, az áteresztőképesség. A nyitott és áttetsző elemek használatával ugyanis a japán tervező épületeit átjárja a természetes napfény. A Magyar Zene Házának leendő épületébe üveg oldalfalakat tervezett a sztárépítész, melyek olyan nyitott érzést keltenek, mintha az ember a szabadban sétálna, sőt, a hanghullámok esését és emelkedését formázó tetőszerkezetbe, illetve az első szint padlózatába tervezett üvegbuborékoknak hála még a földfelszín alatti koncerttermekbe is bejut a természetes fény. A magyar zenei örökséget és a zenei nevelést, a zeneértés kreatív újraértelmezése segítségével

7


Fujimoto munkáiban jól megfigyelhető a japán sztárépítész jellegzetes elképzelése, mely törekszik a harmonikus átmenet kialakítására a természetes és a mesterséges környezet között. Legyen szó az ’Ázsia Eiffel tornyaként” ismert tajvani látványosságról, a londoni Serpentine Pavilonról vagy a francia Riviéra luxus apartman házáról, Fujimoto terveihez mindig a természetből merít ihletet.



bemutató intézménybe Fujimoto több modern, környezettudatos megoldást is beépített. A meleg vizet részben a tetőn elhelyezett napkollektorok biztosítják, a szobák szellőztetése és légkondicionálása természetes úton, a szél hasznosításával történik, míg a csatornarendszerbe kerülő esővíz is az utolsó cseppig felhasználásra kerülhet az épület parkjában található tavak feltöltésére, tisztításra, illetve a WC kagylók öblítésére. Fujimoto vezette japán építésziroda nyertes tervét hazai szakemberek mellett a nemzetközi szakmédia is pozitívan méltatta, kiemelve a Magyar Zene Háza egyedi formavilágát, az épület környezettel való kapcsolatát, illetve a tervezett, XXI. századi zöld technológiai megoldásokat. A külföldi sajtó értékelése alapján a Magyar Zene Háza modern szemléletű koncepciója a pályázati kiíráshoz hűen, beleillik Budapest egyik legnagyobb zöldfelületének környezetébe és várhatóan emblematikus alkotásává válik Budapestnek és a megújuló Ligetnek. Forrás: tervlap.hu

UGE szélturbinák termelik a zöld energiát az Eiffel toronyban Csak mostanában került napvilágra az Eiffel torony új, fenntartható renoválási terve, mely egyben talán az eddigi legütősebb korszerűsítés a híres tornyon. A beruházás során az Urban Green Energy cég (UGE) két függőleges tengelyű szélturbináját installálják 120 méter magasan, a torony ikonikus vázán belül, mely évente 10 000 kWh zöld energiát fog termelni.

Az UGE VisionAIR5 függőleges tengelyű turbinái teljesen egyedi helyet kaptak az Eiffel toronyban, a 120 méter magasan elhelyezkedő második emelet felett. Ez a magasság lehetővé teszi, hogy a turbinák optimális teljesítményt nyújtsanak, melyek a szél energiáját bármelyik irányból tudják hasznosítani, ill. a majdnem csendes működésük sem fogja zavarni a látogatók élményét. Ráadásul egyedi festéssel készülnek, így beleolvadnak a torony vázába.

8


Az UGE turbinák installálása csak egy kis részét képezi az Eiffel torony figyelemreméltó zöld felújítási tervében. Ezen kívül a turbinák, melyek egyenként képesek annyi energiát termelni, hogy az első emelet kereskedelmi tevékenységeinek energiaigényeit kielégítse, LED megvilágítást kapnak, emellett 10 m2 napelemet is elhelyeznek a látogatói központ tetején.



A new yorki székhelyű kivitelező cég szélturbináit a philadelphiai Eagel stadiontól a kínai Hebei provinciáig megtalálhatjuk. Bár kétség kívül az Eiffel tornyon elhelyezésre kerülő turbinák kivitelezése a legkülönlegesebb projektjük, és valószínűleg a legnagyobb kihívást is jelenti, ugyanis ahhoz, hogy a turbinákat felszereljék, minden egyes elemét külön kellett felhúzni és a helyére illeszteni. Az UGE vezérigazgatója, Nick Blitterswyk egy nyilatkozatában elmondta, hogy „Az Eiffel torony vitathatatlanul az egyik leghíresebb építészeti jelkép a világon, és büszkék vagyunk arra, hogy a mi technológiánkat választották a torony jövőjének fenntarthatóbb megvalósításához… Amikor a Föld bármely tájáról érkező látogatók látják a szélturbinákat, minden alkalommal egy lépéssel közelebb kerülünk egy olyan világhoz, melyben tiszta és megbízható megújuló energiából termeljük az elektromos áramot.”. Forrás: inhabitat.com

Részleges napfogyatkozás teheti próbára Európa elektromos hálózatát A március 20-i részleges napfogyatkozás példátlan próbatétel elé állíthatja az elektromos hálózatot, mivel a napenergia mennyisége ekkor egy időre erősen csökkenni fog - tette közzé honlapján az európai elektromos átvitelirendszer-üzemeltetők hálózata (ENTSOEE). Ha március 20-án tiszta lesz az ég, akkor mintegy 35 ezer megawatt (MW) napenergia - vagyis majdnem 80 közepes, hagyományos termelőegységnek megfelelő mennyiség - tűnik el fokozatosan Európa elektromos rendszeréből, majd lassan újra visszatér oda. Mindez abban a két órában történik, amikor a kontinens lakóinak munkanapja elindul. Az európai átvitelirendszer-üzemeltetők (TSO) számára példa nélküli kihívást jelent az esemény. Napfogyatkozások korábban is voltak, ám ahogy nőtt a fotovoltaikus, azaz napkollektoros energiatermelő egységek száma, a megfelelő óvintézkedések nélkül a véletlen események kockázata komoly lehet. Lehetséges, hogy más energiaforrásból kell kiegyenlíteni az esetleges ingadozást. Arra a következtetésre jutottak, hogy az európai üzemeltetők közötti koordináció döntő jelentőségű lesz. Alapos előkészítés után, a részleges napfogyatkozás előtt és közben online összeköttetés lesz az európai üzemeltetők között, hogy összehangolják a tervezett mentőakciókat. Az ENTSOE-E portálján a napfogyatkozás hatásait elemző tanulmány mellett a gyakori kérdések és válaszok listáját is közzétették, ebben elmagyarázzák többek közt azt is, miért más a napfogyatkozás az energiaellátás szempontjából, mint a szokásos naplementenapfelkelte. Március 20-ig a honlapon újabb és újabb híreket közölnek az égi jelenség energiahatásairól. (MTI) Forrás: zoldtech.hu

9



Itt a világ legőrültebb és legszebb szélkereke Holland mérnökök újra feltalálták a szélkereket. A mozgó alkatrészek nélküli szélerőművet egy panoráma-óriáskerék közepébe építenék. A berendezés látványként is izgalmas, nem kizárólag környezetvédelmi szempontból. Sokan vannak, akik még azt sem szeretnék, hogy otthonuktól pár kilométer távolságban szélerőmű épüljön, mert csúnyának tartják a látványát. Ők azok, akik valószínűleg soha nem költöznének egy szélerőmű tövébe. Egy holland cég viszont abban bízik, hogy az ő szélkerekük lesz olyan vonzó, hogy évente másfél millióan fordulnak majd meg benne. A „benne” szó nem véletlen. A Holland Szélkerék (Dutch Windwheel) két, egymásba kapcsolódó, óriási gyűrűből épülne fel Rotterdam kikötőjében. A szerkezet magassága 174 méter lenne. A talapzatot a víz alá rejtenék, tehát úgy nézne ki, mintha lebegne. A külső kerék panorámaóriáskerékként funkcionálna, amelynek negyven kabinjából lehetne bámulni Európa legnagyobb kikötőjének panorámáját, valamint Delft, Dordrecht, valamint a holland közigazgatás központja, Hága is látható lenne a távolban. A belső kerék a tulajdonképpeni szélkerék, de nem csak műszaki berendezések kapnának benne helyet. Az acél-üveg szerkezetben helyeznék el az éttermet, a kilátóteraszt, egy hotelt, a kereskedelmi egységeket, valamint lakásokat is. Hogyan lehet egy szélkerékben lakni? Azért, mert a belső kerék nem mozog. A berendezés nem csak építészetileg teljesen szokatlan megoldás, hanem a szélenergia-hasznosítás területén is. A kerékbe vízszintes irányban csöveket szerelnek. Mindegyik (leszigetelt) csövön számos elektróda és fúvóka helyezkedik el. A fúvókákból folyamatosan pozitívan töltött vízmolekulák áramlanak ki. Amint a párát elfújja a szél, a szerkezet körül elektromos mező keletkezik, amely elektromossággá alakítható, és továbbítható a hálózatra. A megtermelt áram mennyisége függ a szélsebességtől, a páracseppek sűrűségétől (számától), és az elektromos mező erejétől. Az eljárást a Delfti Műszaki Egyetem két kutatója, Johan Smit és Dhiradi Djairam fejlesztette ki. Ebben a szélerőműben tehát nincs mozgó alkatrész, nem zajos, nincsenek lapátjai, és látványnak sem utolsó. Az építmény ezen felül hasznosítja az esővizet, napelemeket is szerelnek rá, továbbá a keletkező szemétből biogázt állít elő, amelyet szintén áramtermelésre lehet hasznosítani. Talán lesznek egypáran, akik tényleg ott akarnak lakni benne. Forrás: origo.hu

10



Hidrogénből nyernék az energiát a tokiói Olimpián 2020 még odébb van, ám már most biztos, hogy a Tokiói Olimpián nem csak a világ legjobb sportolói vizsgáznak majd, hanem az energiarendszer, amely hidrogénből állít majd elő villamos energiát a versenyzők részére. Az energetikai beruházás részleteiről azt az információt adta a város vezetése, hogy hamarosan megkezdődik több töltőállomás építése Harumi és Chuo városrészben. Az elképzelések szerint csőrendszeren keresztül szállítanák a hidrogént az olimpiai falu lakóépületeihez, a gyakorló helyekre, az éttermekbe. Az olimpiai faluban alakítanák át a hidrogént üzemanyagcellák segítségével villamos árammá. A zöld elképzelések közé tartozik az is, hogy elektromos meghajtású autóbuszok szállítanák majd a résztvevőket és a vendégeket a pályákra. A játékok befejezése után pedig a város használná majd a korszerű energiarendszert. Az olimpia játékokról már most ismert, hogy a tokiói öböl egy természetes szigetén rendezik be a szervezők az olimpiai falut. Tizenhétezer sportolót és más látogatót látnak vendégül huszonkét tizennégy és tizenhét emeletes épületben. A versenyek befejezése után a falu bevásárlóközponttal és iskolával felszerelt városrésszé alakul majd át. Januártól a magán vállalatok tervpályázatokat nyújthatnak be a városi vezetésnek az olimpiai falu beruházásaihoz. Ezekbe messzemenően kötelezően be kell építeniük a város hidrogén energiával kapcsolatos elképzeléseit. Ezekben nem kevés technikai, műszaki feladatot kell megoldaniuk. A Tokiói Hitotsubashi Egyetem energetikai szakértői azonban optimisták. Egyikőjük, Takeo Kikkawa úgy nyilatkozott, az olimpiai faluban minden teljesen új lesz, úgy is fel lehet fogni a beruházásokat, mint nagyszabású hidrogén gazdasági, hidrogén energetikai kísérletet.


A dolog komolyságát az is bizonyítja, hogy a projekt mögött áll ,,teljes mellszélességben” a japán kormány. Nemrég készítette el a kormányzat első, úgynevezett hidrogénfehérkönyvét, amelyben a japán hidrogén gazdaság kiépítése mellett tesz hitet. Az állami Új Energia és Ipari Technológia Fejlesztési Szervezet (New Energy and Industrial Technology Development Organization, NEDO) szerint 2030ra lehet számolni a hidrogén erőművi hasznosításával.

11



A NEDO becslése szerint a japán energiaszükséglet tíz százalékát lehetne ily módon biztosítani. Addig azonban számos gond vár megoldásra. Hiányoznak a tartályhajók, a tárolók, a termelési költségek pedig meglehetősen magasak. Jelenleg a vegyipar számára állítanak elő hidrogént földgázból. Alternatívát jelenthetne villamos áram kinyerése vízből elektrolízis segítségével. A modern technológiai elképzelések mellett azt is fontolgatják, hogy kisebb energiatartalmú szenet használjanak hidrogén előállítására. Erre Ausztráliából, Kanadából, Oroszországból szállíthatnák a hidrogén termelésére alkalmas szenet Japánba. Hogy mennyire környezetbarát lenne ez a megoldás, az megint csak más kérdés. Forrás: tozsdeforum.hu

Elektromos áram termelő bicikli út metróalagútban A Gensler építőipari cég kapta a Londoni Tervezői díjat a legjobb koncepcionális projektért, a “London aláhúzva” címmel, melyben azt javasolja, hogy a város használaton kívüli metróalagútjait alakítsák át bicikli és gyalogos utakká. A projekt nem csupán az ingázó tömegek és a használaton kívüli infrastruktúra problémáját oldaná meg, hanem kiaknázná a gyalogosok lépteinek mozgási energiáját, így teljes mértékben karbon semleges lenne. A cég magyarázata szerint: „Jelenleg Londonon nagy a nyomás, hogy a jövőben a gyalogos, biciklista és metrón közlekedők számának növekvő számát kezelni tudja. Londonnak kétségbeesetten szüksége van egy új típusú köz és közösségi térre, valamint megfizethető helyekre kiskereskedők, boltok és szórakoztató egységek számára. A földalatti terek kiváló lehetőséget nyújtanak ezekre az újfajta hasznosításokra.”

A vállalat azonban nem csupán ennyit álmodott meg, hanem az alagutakat végig beborítanák olyan anyaggal, mely kiaknázhatná a gyalogosok lépéseinek mozgási energiáját. A tervezők szerint ez biztosíthatja az alagutak teljes önfenntartását és karbon semlegességét. Sőt mi több, ahogy azt Ian Mulcahey, a Gensler társigazgatója elmondta a Guardiannak: „Át lehetne-e változtatni ezt az energiát művészi alkotásokra vagy reklámozási lehetőségekre? Össze lehetne-e kötni mindezt egybe, esetleg támogatással és a névhasználati jogokkal, mert így az egész önfinanszírozóvá válna.” Ez egy igazán különleges és ambiciózus terv, és egy kicsit anti-utópisztikusnak tűnik, de ez nem az első javaslat a földalatti városi közterek használatára. 2011-ben két tervező, James

12


A javasolt részben szerepelne a Piccadilly metróvonal használaton kívüli része Holborntól az elhagyatott Aldwych állomásig, kiterjedt alagutakkal a Green Parktól a Charing Crossig. Párhuzamos utak elkülönített csapásokként szolgálhatnának a gyalogosok és a biciklisták számára, ill. a csatornákban működhetnének kávézók és boltok.



Ramsey és Dan Barasch tett javaslatot a „Low Line” földalatti park létrehozására New Yorkban a Lower East Side használaton kívüli metróalagútjaiban. A metróalagutak amellett, hogy kétségkívül egészen vad ötlet, de – még elméletileg is – kivételesen frissítő megoldás lehet a londoni ingázók problémájára. Ahogy Mulcahey nyilatkozta az Evening Standardnak: „Most, hogy London a történelem során elérte az eddigi legmagasabb népességszámát, kreatív ötletekre van szükségünk, hogy hogyan használjuk ki maximálisan az infrastruktúránkban rejlő potenciálokat. A felesleges és kevésbé használt alagutak és vasúti vonalak átalakítása gyors és egyszerű megoldás lehet az infrastruktúra hálózatunk kiegészítésének. Forrás: inhabitat.com

Szinte ingyen energia jelent meg a láthatáron Újabb áttörés előtt áll a napelemek gyártása: egy a korábbiaktól eltérő anyag felhasználásával sokkal olcsóbban előállítható, sokkal jobb hatásfokú paneleket készítettek kutatók egyelőre laboratóriumi körülmények között. Két év múlva azonban már piaci termék lehet az újdonságból. A napelemek legismertebb alapanyagánál, a szilíciumnál kedvezőbb tulajdonságú anyagok felhasználása azt ígéri, hogy hamarosan olcsóbb és a nap energiáját hatékonyabban átalakító panelek kerülhetnek piacra - írja a Bloomberg. A lehetőség nem újdonság a kutatóknak, akik eddig is tudták, hogy a perovszkit - kálcium-titán-oxid - néven ismert ásványanyag-család jó kiindulópontja lehet a napelemek gyártásának.

A perovszkitpanelek meglepték a tudósokat hatékonyságukkal - mondta Jenny Chase, a Bloomberg New Energy Finance napenergiával foglalkozó perovszkit (kálcium-titán-oxid) szakértője. Nem az az érdekes, hol tartanak ma a velük kapcsolatos kutatások, hanem az, hogy milyen gyorsan javulnak a kísérleti eredmények. A fejlődés tempója elképesztő - mondja Chase. A világon tavaly becslések szerint 52 gigawattnyi új napenergia-termelő kapacitást telepítettek (a paksi atomerőmű két gigawattos). Az új rendszerek túlnyomó része homokból nyert szilíciumra alapul. A legjobb kereskedelmi forgalomban kapható ilyen típusú napelemek,

13


Az anyagot Gustav Rose német ásványkutató fedezte fel az 1800-as évek közepén Oroszországban, az Ural hegységben, és egyik kollégájáról, az orosz Lev Perovszkijról keresztelte el. Mára 400 tagja van az ásványcsaládnak, amely az elmúlt évek kutatásai nyomán az új generációs napelemek legígéretesebb alapanyagává lépett elő.



amelyet az amerikai SunPower Corp. gyárt, a rájuk eső napenergia 24,2 százalékát alakítják át elektromos árammá. A First Solar Inc. az USA legnagyobb napelemgyártója, amely kadmiumtelluridra alapozza úgynevezett vékony rétegű napelemeit, 14,2 százalékos hatékonyságot tud felmutatni. A prevoszkitre alapozott panelekkel azonban már most sikerült megközelíteni a 20 százalékos szintet. Ezzel olyan eredményt mutatnak, amelyre csak egy maroknyi technológia képes - húzza alá Martin Green ausztrál egyetemi professzor. A titkuk az, hogy a napsugarakban összekeveredett különböző hullámhosszú fénysugarakból többet is csapdába tudnak ejteni. A szakértő szerint perovszkit-szilícium hibrid panelekkel meg lehetne célozni a 30-40 százalékos hatékonyságot is. Ráadásul az új anyagra alapozott termékeket a nyomtatáshoz hasonlító technológiával lehet gyártani, ami jóval olcsóbb a hagyományos előállításnál. Az említett vékony rétegű technológia szintén ennek köszönheti sikerét. Arra számítunk, hogy a perovszkitpanelek előállítási költsége harmada lehet a szilíciumalapú panelekének - mondja Sang Il Seok, egy másik Ausztráliában dolgozó kutató. A perovszkit alapú vékony rétegű napelemek gyártására készülő Oxford Photovoltaics reményei szerint már 2017-ben megjelenhet a piacon első termékeivel - derült ki a cég társalapítója, Henry Snaith szavaiból. A varsói Saule Technologies hasonló célt tűzött ki maga elé. Ugyanakkor mindkét vállalatnak meg kell küzdenie azzal, hogy a hagyományos gyártók is folyamatosan mérséklik költségeiket - az elmúlt hét évben kicsit több mint felére esett a napelemek előállításának és telepítésének együttes ára. Forrás: napi.hu

Sanghaj ragyogó pavilonjai

A 2010-es világkiállítás előtt a város létrehozott egy új parkot a Huangpu folyó mentén, hogy részese legyen a kiállítás egyik témájában: „Élhetőbb város, jobb élet”. Habár a kiállítás véget ért, és a csodálatos pavilonok nagy részét szétszedték, ez a park még most is áll, és a közelben élő emberek számára az életük részét jelenti, és használják is nap, mint nap. A Bailanjing park szélenergiával működő pavilonjait Taranta Creations tervezte, és a vízparti művészeti alkotások részét képezi. Az éjszakai fényüket a szél energiájából nyerik, és minden pavilon más célt szolgál, mint pl. karaoke

14


Ezek az élénk színű pavilonok olyanok, mintha Teletubby csodaországában lennénk, azonban valójában ezek művészi alkotások Sanghaj egyik vízparti parkjában.



bár, sakkjátszmák helyszíne, táncparkett vagy csak egy hely, ahol a barátokkal be lehet ülni és lazítani. Kínában a parkokat jellemzően a lakosság használja az egész nap folyamán, tai chi gyakorlásra, táncra, barátokkal való találkozásra, pihenésre vagy étkezésre. A folyó menti Bailanjing Park egy olyan új fejlesztés, mely során növelik a városi zöldfelületeket, de egyben interaktív művészeti alkotások színtereként is szolgál. Az ősi kínai Fengkafei tea pavilonok inspirálták Taratna Creationst, aki egy olyan installációt akart létrehozni, ami a parknak többet ad, mint egy vizuális stimuláció. Azt akarta, hogy az emberek használják a pavilonokat, játszanak bennük, kerüljenek kapcsolatba egymással és lazítsanak. A cölöpökre épített pavilonok védve vannak az áradásoktól, de egyben emlékezteti is a látogatókat ennek lehetőségére. Ezek a ragyogó, színesre festett pavilonok éles és szívesen látott kontrasztot jelentenek Sanghaj állandóan szürke egén. Az íves alakzat és a színpompás külső adja a pavilonoknak a cukorka-szerű megjelenést. Minden pavilont a számos kínai szórakoztató kultúra egyike inspirált, és mindegyik más célt szolgál. A pavilonok tetejére ezüstös színben ragyogó szél turbinák vannak felszerelve, melyek elég áramot állítanak elő, hogy éjszaka kivilágítsák őket. Forrás: inhabitat.com

Összehajtható napelemes lámpa, Solar Puff

Mit kapunk, ha keresztezünk egy napelemes LED lámpást egy összehajtható, önmagát kirúgó dobozzal? Igen, a Solar Puffot! A Solight cég kreatív emberei alkották meg ezt a könnyű, hordozható, napelemes LED lámpást, melyet arra terveztek, hogy gazdaságos megoldást nyújtson a hálózattól független világításra a harmadik világ országaiban, ahol a hálózatra való csatlakozási lehetőség korlátozott, valamint sürgősségi megoldást jelenthet krízishelyzetben. A Solar Puff egy laposra összehajtható, napelemes LED-es kocka, mely kb. 74 grammot nyom és összehajtható kb. 0,6 cm vastagságúra. A tervezés hatékonyságát bizonyítja, hogy a kocka önmagát fújja fel origami technológia segítségével. Habár a fejlett világban is rendkívül hasznos lehet a lámpás kempingezéshez vagy utazáshoz, elsősorban a fejlődő világ számára és

15


A Solight cég megalkotta a Solar Puff-ot, az összehajtható napelemes lámpást, mely hálózattól függetlenül biztosítja a világítást ott, ahol nincs áram



katasztrófahelyzetekre tervezték, melyhez az ötletet a 2010-es Haiti földrengés adta. A kerozin lámpások helyettesítésére alkották meg, melyet általánosan használnak a világ nagy részén, ahol nincs elektromos hálózat kialakítva, ill. menekülttáborokban. Ellentétben a legtöbb napelemes lámpással, melyek PVC-ből készülnek, a Solar Puff anyaga PET, mely nem mérgező és újrahasznosítható. Ez a környezetbarát vonás, a helyes kis kocka többi jó tulajdonságával együtt, mint a könnyű tömeg és kompakt méret teszi a Solar Puff-ot egy gyakorlatias, gazdaságosan megvalósítható opcióvá kisebb vagy nagyobb vészhelyzetekben. Forrás: inhabitat.com

Szélfa szülte energia Lehet, hogy nem kell sok idő, és a kertünk végében egy parcellányi „ültetett” szélfával elláthatjuk a házunk villamos energiaellátását? A franciák egyébként nem is szélfakertekben, hanem egyenesen szélfaligetekben gondolkodnak. A szél energiáját elektromos árammá változtató mesterséges fákat egy francia start-up cég fejlesztette ki. A „wind tree” 11 méter magas, lombja 8 méter átmérőjű. A tartóvázat, vagyis a „fa törzsét, az ágakat és a faleveleket acélból készítették. A fa lombját 72 darab levél alkotja. A levelek egy-egy vertikális tengelyen függő, nagyjából kúp alakú turbinák, amelyek egy kis szellő vagy enyhe szél esetén is képesek energiát termelni. A 72 levélturbina együttesen 3,1 kW áram termelésére képes. Az előnye a nagyobb teljesítményű turbinákkal szemben pont az, hogy nagyon érzékeny, és már kis szél esetén is tud energiát termelni, átlagban a 365 napból 280 napot lehet üzemeltetni. A szélfa minimális zajterhelést okoz saját környezetében, olyan zizegő hangokat lehet hallani, mint a fák suhogó falevelei esetén. Ezt azzal tudták biztosítani, hogy minden kábelt és generátort egy acélszerkezetbe zártak. A szélfák egyenként 23 500 fontba kerülnek, de használatuk állítólag garantáltan megtérül. A fák alkalmazását elsősorban olyan területekre ajánlják, mint például az utcai LED-lámpák vagy az elektromos autók töltőállomásai. Forrás: 365.postr.hu

16



Már papírdobozban is kapható víz „Boxed water is better” márkanéven kapható az első papírdobozos ivóvíz. Találó nevet adott termékének a michigani cég (magyarul: A dobozos víz jobb) ugyanakkor az utalás nem kifejezetten a víz kiemelkedő minőségére vonatkozik, inkább az innovatív csomagolásra. Nem csak azért, mert 76 százalékban újrahasznosított papírból készült, de logisztikai szempontból is gazdaságosabb. Ugyanis a palackokkal szemben sokkal helytakarékosabbak: egy raklapra 35 ezer darab fér lapított állapotban, amelyeket csak a töltés után veszik fel végleges formájukat. Az egy kamionnal leszállított csomagolóanyag 26 kamiont tölt meg a vízzel teli dobozokkal. Tovább növeli a helykihasználtságot, hogy a tégla alakú dobozok jobban illeszkednek egymáshoz, mint a henger alakú palackok. A cég termékei jelenleg Kanadában, Mexikóban, Hongkongban, Puerto Ricóban és 22 amerikai államban kaphatóak. A cég alelnöke Jeremy Adams szerint a PET-palack a fejlett világ leginkább tolerált természetszennyező hulladéka, csak az Egyesült Államokba több mint 1 milliárdot adnak el belőle, és minden egyes darab még legalább ezer évig fennmarad, miközben a papírdoboz 75 százaléka természetbarát, újrahasznosított papírból készül. A tavalyi évben másfél milliós bevételt produkáló cég másfél dollárért kínálja termékét. Forrás: hvg.hu

Megújult energetikai közösségi portálunk az

ENEREA+!

Energia ABC Napkollektor: A napkollektor a napenergia termikus hasznosításának eszköze, melyben a levegő vagy folyadék közeg áramlása módján hőenergiát nyerünk. A hőenergiát használhatjuk melegvíz ellátásra, medence vizének melegítésre, növényházak fűtésére, szárításra vagy más rendszerek hőellátásához. Megújuló energiaforrás: A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Ilyen a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a vízenergia is. Szélenergia: A levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (légáramlás) által létrejövő energia, amely megfelelő feltételek esetén energiatermelésre is hasznosítható.

További hasznos definíciókat találhat az ENEREA hivatalos honlapján a www.enerea.eu oldalon.

CS ATL AK OZZ O N H OZZÁ NK ! Új megjelenés, friss hírek, biztonságos kapcsolatépítés!

plusz.enerea.eu

17

ENERGIA Hírlevél A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK! A TARTALOMBÓL. VII. évfolyam 2. szám február

Recommend Documents