„A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK!”
ENERGIA Hírlevél Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő kiadványa
VII. évfolyam 7. szám 2015. Október
A TARTALOMBÓL 3 trend radikálisan átalakítja az energiapiacot.. 2 Megújuló energia a csillagokból? ............................. 4
Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, „A” épület III./345.
Újgenerációs szélkerekek ........................................... 7
Telefon: +36 42/599 400; 2816-os mellék
Tengervízzel világító lámpa ....................................... 8
Fax: +36 42/999 635
Újra termel a szakolyi biomassza erőmű.............. 9
E-mail:
[email protected]
Kétéltű házak ................................................................... 10
Web: www.enerea.eu Facebook oldalunk: ENEREA Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Insticei Zoltán Felelős szerkesztő: Lengyel Klaudia
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
3 trend, ami radikálisan átalakítja az energiapiacot A nyersanyagpiacok gyengélkedésével és az egyre égetőbb klímaváltozással kapcsolatban rendre felmerül a kérdés, mi határozza meg a közeljövőben a világ energiapiacát. Michael Liebreich, a Bloomberg New Energy Finance alapítója három alapvető trendet nevezett meg, és meglátása szerint közeleg a „bőség kora”. Az olcsó fosszilis tüzelőanyagok továbbra is velünk maradnak, mivel a kitermelési költségek csökkennek - állapítja meg első fő trendként Liebreich. Másodszor az időszakos megújuló energiák fogják dominálni az áramszolgáltatást 2040-re. A harmadik fő trend szerint pedig a villamosenergia-kereslet csökkenni fog, és elveszíti kapcsolatát a gazdasági növekedéssel. A bőség kora Mindebből adódóan az elkövetkező években bőséges energiamennyiség áll majd rendelkezésre – írja a Bloomberg Liebreich prezentációja alapján. Az olaj hordónkénti 90 dollár helyett sokkal inkább az 50 dolláros ár közelében mozog majd, miközben a megújuló energiák egyre nagyobb piaci részesedre tesznek szert.
Folytatás a 3. oldalon
Ráadásul hatalmas mértékben zajlanak innovációk a nem hagyományos gáziparban, ahol a költségcsökkenés hasonló, mint a napenergia esetében – jelzi az elemzés. Ezt igazolja, hogy a Bloomberg New Energy Finance adatai szerint a palagáz fúrási költségei 2011 és 2015 között 71 százalékkal csökkentek, miközben a kitermelés rohamosan emelkedik.
A megújuló forrásokból nyert energia költsége már a fosszilis tüzelőanyagokéval vetekszik
2
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Ezzel együtt a megújulók költségei egyre inkább megközelítik a fosszilis tüzelőanyagokéit. Az erőművek építési és fenntartási költségei az egyes technológiák esetében ugyanis folyamatosan közelednek majd egymáshoz a következő évtizedekben. Miközben a szénerőművek működtetése drágul, a napelemek ára csökken. Ennek következtében pedig a következő 10 évben a fotovoltaikus energia komoly vetélytársa lehet a fosszilis tüzelőanyagoknak. Nő a verseny A megújuló energiák 2040-re igen nagy részesedéssel bírhatnak a globális energiaelőállításban. A szél- és a napenergia országos részesedése Németországban például 77 százalék lehet, míg az Egyesült Királyságban 63, Franciaországban pedig 30 százalékos. Komoly arányt jelent az 52 százalékos részesedés Ausztráliában, miközben Kínában 37, Indiában 32 százalék a becslés. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 24 százalékot tehet ki a két megújuló energiaforrás.
A megújuló energia felhasználása egyre nagyobb részt hasít ki a teljes ellátásban Nem mellékesen a LED-izzók szintén megteszik a hatásukat. A különböző energiahatékony technológiák ugyanis összenyomják a villamosenergia-igényt. Mindezek a trendek pedig elsősorban a szénnek adhatnak jelentős pofont, mivel a szennyezés visszafogásával egyre költségesebb lesz a felhasználás. „Bőséges a kínálat és gyenge a kereslet” – mondja Liebreich. Hozzátéve, a szén ára egy olyan pályán halad, amely egyre inkább jelentős mértékű kapacitáscsökkentés irányába hat. Forrás: investor.hu
3
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Megújuló energia a csillagokból? A nemzetközi ITER project földi fúziós erőmű megvalósításán dolgozik, mely kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál. A cél megvalósítására összefogtak a Föld népességének több mint felét befogadó országok, és létrehozták az ITER projektet, a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködését. Tagjai az Egyesült Államok, India, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Európai Unió. A kutatásban magyar mérnökök is részt vesznek. A csillagok fúziós energiát termelnek A fúzió könnyű atommagok egyesítését jelenti, a hozzánk legközelebb eső természetes fúziós reaktor pedig nem más, mint a Nap. A Nap fúzió segítségével állítja elő azt a hatalmas mennyiségű energiát, amely a földi életet is táplálja. Éjszaka felnézve a derült égboltra ezernyi fúziós reaktort láthatunk, hiszen az univerzum összes csillaga ilyen módon állítja elő az energiát. A számos működő példa, és az évtizedek óta folyó kutatások ellenére egy pozitív energiamérlegű, az atommagok egyesülésén alapuló reaktor földi megvalósítása még várat magára. Gyakorlatilag a Napot szeretnénk lehozni a Földre, ami nem kis feladat, viszont biztonságos, kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál. A sokféle fúziós reakció közül a Földön más folyamat valósítható meg gazdaságosan, mint ami a Napban történik. A Napban főképpen két egymással párhuzamosan zajló energiatermelő ciklus termeli a fúziós energiát. Az egyik a proton-proton (pp) ciklus, a másik a szén-nitrogén-oxigén (CNO) ciklus. Földi körülmények között két hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium fúziója (D-T reakció) valósítható meg a legkönnyebben, ennek reakcióterméke egy héliumatommag és egy neutron. A deutérium a Földön szinte mindenhol megtalálható, mivel nagyjából minden hatezredik vízmolekula egyik hidrogénje deutérium. A trícium ezzel szemben csak nyomokban fordul elő, ezért azt meg kell termelni, szakszóval élve „tenyészteni” kell. Ez a fúziós reakció termékeként előálló neutronnal lehetséges úgy, hogy egy lítiumatommagot alakítunk át magreakcióval héliummá és tríciummá. Ilyen módon a reaktor magának termeli majd az üzemanyag egy részét lítiumból, ami szintén korlátlan mennyiségben megtalálható, kivonható a tengervízből, illetve számos vulkanikus kőzetből.
4
Folytatás az 5. oldalon
Mágneses plazmatartályok
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Magyarok az ITER projektben Az Európai Unió fúziós kutatási programjának tagjaként az ITER projektben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME munkatársai is részt vesznek. Több mint tíz magyar fizikus és mérnök járul hozzá számos részfeladat megvalósításán keresztül ehhez a hatalmas, DélFranciaországban épülő berendezéshez. Az ITER a délfranciaországi Cadarache-ban található berendezésénél öt magyar mérnök is dolgozik a helyszínen. Magyar mérnökök az ITER-nél: Baross Tétény, Kiss Gábor, Bede Ottó, Nagy Dániel, Palánkai Miklós. További információk: az MTA weboldalán. Forrás: alternativenergia.hu
15 éves lány díjnyertes találmánya Hanna Herbst találmánya az óceánok hullámait felhasználva állít elő energiát. Az eszköz igen alacsony előállítási költségével - a szegény országok, így pl. Afrika lakosságát célozza meg.
Folytatás a 6. oldalon
Hanna sikereit a 9 éves etióp barátnőjével folytatott levelezés alapozta meg, melyben a lány részletesen ecsetelte neki, hogy milyenek a körülmények a faluban, ahol él. Ez akkora hatással volt a 9. osztályos floridai lányra, hogy minden idejét a probléma megoldásának szentelte. Ötletelése végül a 2015ös "Young Scientist
5
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Challenge" eseményhez sodorta, amiről merő véletlenségből szerzett tudomást. Itt évről-évre fiatal tudóspalánták versenyeznek találmányaikkal a 25.000 dolláros fődíjért. Munkatársával, Jeffrey Emslander (3M) tudóssal sikerült végül létrehoznia az olcsó, vizen lebegő, részben 3D nyomtatással készült propelleres energiatermelő eszköz prototípusát, mellyel első helyezést értek el. A szerkezet lapátok segítségével hasznosítja a hullámok energiáját, ami - legyünk őszinték - nem nevezhető forradalminak, hiszen már ezer és egy hasonló eszköz van a piacon. A találmány ugyanakkor mégis zseniális, mégpedig az előállítási költsége okán: mindössze 12 dollárba kerül! Az általa termelt energiamennyiség pedig nem sok, de ahhoz elvileg épp elegendő, hogy elektromos energiával lásson el egy egyszerűbb sótalanító berendezést, ami a tengervizet édesvízzé alakítja. - Bár ezt a sótalanítási példát több forrásban is olvastuk, a prototípus mérete szerintünk ehhez kicsi). "Megálljt akarok parancsolni az energiakrízisnek. A zöld energiák még hatékonyabb módú termelésére van szükség, ebben szeretnék segíteni. Ez egy lehetőség arra, hogy jobb hellyé váljon a világ." - nyilatkozta Hanna. Forrás: ecolounge.hu
Okoskukákat kap egy kínai nagyváros Beépített wifiantennákkal rendelkező, tűz- és bombabiztos “okos” hulladékgyűjtőket helyeznek el hamarosan a Szecsuan tartományi Csengtu utcáin - számolt be a Kínai Nemzetközi Rádió. Az energia tárolását szolgáló akkumulátor ugyancsak rejtett alkatrésze lesz az egyébként tetszetős, szögletes, 5 milliméter vastag rozsdamentes acélból készült, többrétegű falú tárolónak. Hagyományosan a tetején lehet ugyan a szemet beledobni, de két erre szolgáló nyílása automatikusan nyílik és záródik. Szintén automata fertőtlenítője révén elvben nem lesz szabad kellemetlen szagokat árasztania. A helyiek által előre King Kongnak becézett multifunkcionális kukák GPS-funkciójuknak köszönhetően üzenetet lesznek képesek küldeni a hulladékgyűjtőknek, ha már eljött az ideje ürítésüknek. A délnyugat-kínai tartomány 14 milliós székvárosában a lakosok már izgatottan várják az új “csúcstechnológiát képviselő” közterületi kukákat, amelyeket napelemekkel látnak el, és Forrás: alternativenergia.hu amelyek környékén ingyenes lesz a wifiszolgáltatás.
6
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Olcsóbbak és hatékonyabbak – újgenerációs szélkerekek Közép-Spanyolországban, a Burgos melletti szélerőmű telepen egy új megoldással próbálják csökkenteni a turbinák által keltett zajt. Az egyik legnagyobb probléma ugyanis épp a zajszennyezés miatt van a szélkerékkel. Ha sikerülne a lapátok mozgását úgy szabályozni, hogy minél kevesebb zaj keletkezzen, komoly változást lehetne elérni a szélenergia piacon. Az a trend ugyanis, hogy a turbinák többségét a tengerparton állítják fel, lakott területek közelében, ahol szigorú rendeletek szabályozzák a zajkibocsátás lehetséges mértékét. Lássuk, mi az új megoldás lényege! - Az eszköz fűrészszerű elemekből áll, amelyek lényegében megtörik a szelet a forgólapátok szélén, így csökken a turbinák által keltett zúgás. Most egy 78 méter magas szélkeréken teszteljük a megoldást, amelynek lapátátmérője 90 méter – mondja Garcia Ayerra. Vagyis a turbinák olyan magasak, mint egy tízemeletes ház, a lapátátmérő pedig olyan hosszú, mint egy focipálya. A szakemberek egy európai projekt, a Windtrust keretében dolgoznak. A program a szélenergia költségeinek csökkentését, egyúttal a hatékonyság növelését tűzte ki célul. Optimalizálni szeretnék az éleknél alkalmazott karbonszálas anyag felhasználását, hogy a kerék minél strapabíróbb és minél könnyebb legyen. Mindezek eredményeként nő a szerkezetek élettartama, csökkennek a fenntartási költségek. Ebben a Madrid melletti gyárban a kutatók éppen egy szélkonvertert tesztelnek. Ez a szerkezet alakítja át az élek mentén keletkező mechanikus energiát elektromos árammá.
A zajártalom mellett számos más problémával is meg kell küzdeniük a szakembereknek. Ilyen az időjárás kiszámíthatatlansága, az energiatárolás nehézségei, a környezeti hatások, a magas energiatermelési és üzemeltetési költségek. - Az európaiak tiszta, megbízható és olcsó energiát szeretnének. Ezért kell folytatnunk azt a koncepciót, amely a megbízhatóságra fekteti a hangsúlyt, a szélkerekek alkatrészeinek megbízhatóságára. A Windtrust partnerei teljesen újragondoltak egyes alkatrészeket. Az
7
Folytatás a 8. oldalon
- Az itt látható gép a turbina belsejében helyezkedik el, amelyből akár négy is lehet egyetlen turbinában. A Windtrust program keretén belül újgenerációs félvezetők kifejlesztésén dolgozunk, hogy csökkentsük a mozgó, követezésképp könnyen meghibásodó alkatrészek számát. Így olyan környezetben is kiválóan beválnak, ahol magas a légszennyezettség és a páratartalom, például a tengerparti területeken. Olyan algoritmust is készítettünk, ami előrejelzi a problémákat – magyarázza Andrés Agudo Araque, a Gamesa Electric munkatársa.
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
újgenerációs elemekkel a partmenti turbinák megbízhatóságát is növekszik – magyarázza Mauro Villanueva, a Windtrust projektkordinátora. A szélenergia egyre fontosabbá válik, hiszen ez egy tiszta és megújuló energiaforrás. Az egyre korszerűbb turbinák jelentősen növelik a szélenergia elterjedését, aminek köszönhetően komoly mértékben csökkenthető Európában a károsanyag-kibocsátás. Forrás: hu.euronews.com
Tengervízzel világító lámpa Az elektromosság nélküli tengerparti területek lakosságának hatalmas segítség az új találmány. A csodalámpát egy bögre sós víz működteti. A Fülöp-szigetek lakott területeinek legelmaradottabb régióiban a földrajzi adottságok szinte lehetetlenné teszik az elektromos hálózathoz való hozzáférést. A közösség így kénytelen alternatív energiaforrások után nézni. Így tett a mérnök Aisa Mijeno is, aki feltalálta a SALt nevű, sóval üzemelő lámpát, hogy kiváltsa a környezetszennyező petróleum- és kerozinlámpákat, illetve lehetővé tegye, hogy ne a bizonytalan holdfénynél kelljen elvégezni az esti munkát. A SALt szó egyébként, mely angolul sót jelent, egyben a Sustainable Alternative Living (Fenntartható Alternatív Életmód) rövidítése is. Akkumulátor sós vízből A lámpa működéséhez egy pohárnyi sós víz szükséges, melyet két evőkanál sóval is elő lehet állítani, ha épp nincs a közelben tengervíz. Az akkumulátorban ez a folyadék eletrolitoldatként viselkedik, és ebbe merül a két elektróda. Egy töltéssel körülbelül 8 órán keresztül üzemel a LED izzó, és a szerkezetet annyiszor lehet utántölteni, ahányszor csak szükséges. Az elektródák napi haszálat mellett körülbelül fél évig bírják, ha ritkábban kapcsolják be a lámpát, egy évnél is tovább tarthatnak. Az eszköz egy USB-bemenetet is tartalmaz, melyen keresztül kisebb elektronikus eszközöket lehet feltölteni. A találmány több díjat kapott már és a gyártását is elkezdték. Egyelőre kereskedelmi forgalomban még nem érhető el, csak a leginkább rászoruló lakosok kapnak belőle. Forrás: weburbanist.com, earthtechling.com
8
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Újraindult a villamosenergia-termelés a szakolyi biomassza erőműben Újraindult a folyamatos villamosenergia-termelés a szakolyi biomassza erőműben, amely az első zöldmezős biomassza beruházásként készült el 2009-ben, de évek óta gazdasági problémák miatt üzemeltetési gondokkal küzdött - jelentették be az erőmű új tulajdonosai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben. Az eseményen Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, Magyarország jó úton halad a 2020-ra vállalt célkitűzés teljesítésében, amely szerint a megújuló energiának 14,65 százalékos részarányt kell elérnie a teljes energiatermelésen belül. A megújuló villamosenergia-termelés jelentősebb hányadát, mintegy 30 százalékot már most is a biomassza alapú termelés teszi ki hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, a 2020-ig tartó uniós ciklusban 750 milliárd forintot fordít a kormány az ilyen jellegű energetikai fejlesztésekre, amelyből több mint 65 milliárd forint a távhő- és hőellátó rendszerek fejlesztésére lesz felhasználható. Seszták Miklós a működése során több tulajdonosváltást és termelésleállást megélt erőművel kapcsolatban azt mondta, az erőművet az új tulajdonosok “próbálják talpra állítani”, ez példaértékű egyben.
örvendetes
és
A tulajdonosok egy veszni látszó projektet hoztak vissza, és a remények szerint indítanak el a növekedési pályán - fogalmazott. Kitért arra, hogy az erőmű megvédése a csődtől 55 ember állásának megmentését és a zöldenergia-termelés folytatását is jelenti.
Finanszírozási problémák miatt 2011-ben leállt az erőmű, a főtulajdonos 2012ben csődvédelmet kért, az azóta eltelt időszakot tulajdonosváltások, hosszabbrövidebb ideig tartó termelésleállások és gazdálkodási problémák jellemezték. Az idén a bécsi székhelyű, nemzetközi energiakereskedelemmel foglalkozó NRG Service GmbH vállalkozott jelentős
9
Folytatás a 10. oldalon
A 20 megawatt névleges teljesítményű, biomasszával, erdei aprítékkal, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladékkal működtetett erőművet 14 milliárd forintból építették fel banki segítséggel 2009-ben. A termelés elindításakor a beruházást megvalósító és az üzemeltető DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. többségi tulajdonosa a szakolyi Liget Kft. volt, a társtulajdonosai pedig a japán Tohoku Electric Power Company és az EGI Zrt.
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
tőkebefektetéssel az erőmű újraindítására és fejlesztésére; az új tulajdonosnak több megállapodással és válságkezeléssel végül sikerült kivédenie a DBM Zrt. felszámolását. Viktor László és Farkas Gábor, a NRG Service GmbH tulajdonosai az ünnepségen elmondták, hogy az osztrák kereskedőtársaság cége időközben megvásárolta Magyarország második legnagyobb fosszilis erőművét, a Tiszaújvárosban működő Tisza II. Erőművet, így a tulajdonosok közlése szerint megfelelő műszaki és szakemberbázis áll rendelkezésre a szakolyi bioerőmű újraindításához is. Forrás: alternativenergia.hu
Kétéltű házak A kétéltű építészet olyan alkalmazkodást jelent a száraz és nedves körülmények váltakozásához, hogy sem az áradások alatt, sem utánuk nem lép fel károsodás az építményekben. Egy olyan alternatív árvízvédelmi technikáról van szó, mely lehető teszi, hogy az épületszerkezet lebegjen a vízfelszínen és ezáltal elkerülhető, hogy a víz bejusson a beltéri helyiségekbe. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos lépése a változékony éghajlati körülményeknek megfelelő épületek tervezése. Idén augusztusban kutatók, mérnökök és tervezők gyűltek össze Bangkokban egy konferencián (ICAADE), ahol a főszerepet a kétéltű innovációs megoldások kapták. Az utóbbi években a megnövekedett csapadékmennyiség miatt az áradások gyakoribbá váltak, egyre több kárt okozva a városokban szerte a világon. A tengerszint emelkedése pedig újabb potenciális veszélyt jelent a part menti településeken élőkre nézve, amire ugyancsak megoldást adhat a kétéltű technológia, mint egyfajta alkalmazkodási stratégia, a költözés helyett. A kétéltű szerkezeteket sajátos paraméterek jellemzik. Egyrészt képesek az árvízzel együttmozogva a felszínen lebegni, emelkedni, amilyen mértékben a vízszint azt megkívánja, ugyanakkor nem sodródnak el, rögzítve vannak függőlegesen egy adott területhez. Ez utóbbinak köszönhetően az áradás elmúltával az épület visszaereszkedik pontosan az eredeti helyére, mindenfajta károsodás nélkül.
Folytatás a 11. oldalon
Az első ICAADEE (International Conference on Amphibious Architecture Design and Engineering – Nemzetközi Kétéltű Építészet Forma és Tervezés Konferencia) Bangkokban volt 2015-ben, ahol megoszthatták tapasztalataikat a kétéltű építészet tervezői és mérnökei. A második konferencia várhatóan 2017-ben Kanadában kerül majd megrendezésre.
10
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Komoly kihívást jelent a technológiai megoldásokon túlmenően a kivitelezés pénzügyi oldala. Az árvíz sújtotta szegénynegyedek száma magas, ezért a szakemberek céljai között szerepel az olcsóbb kivitelezési lehetőségek megtalálása, a legszegényebb és éppen ezért sokszor legsérülékenyebb közösségek segítése és támogatása is. A kétéltű szakkifejezés azonban nem csupán arra utal, hogy szükség esetén az épület képes tartósan lebegni a vízfelszínen, hanem beleértendő minden száraz és nedves szigetelő és vízhatlanító anyag, amely lehetővé teszi, hogy a ház belül huzamos ideig száraz maradjon, illetve ha van víz alatti területe, onnan könnyen eltávolítható legyen az ár elvonultával. Világszerte épülnek kétéltű házak az Egyesült Államoktól Thaiföldig, de Hollandia jár az élen a kétéltű architechtúrák alkalmazásában, itt található a legtöbb megvalósult projekt – szükséges is a felkészültség egy olyan országban, ahol a terület kétharmada tengerszint alatti magasságban helyezkedik el. A kormányzat által vezetett kétéltű építkezési projektek lehetővé tették, hogy kísérleti jelleggel kétéltű-lakóközösségek alakuljanak, melyek működőképesnek is bizonyultak. Az épületek kétéltűsége természetesen nem egy teljesen új elgondolás, számtalan pontján a világnak az emberek régóta kénytelenek alkalmazkodni az élőterületeikre időről időre betörő nagymennyiségű vízáradattal szemben. Az éghajlatváltozással járó vízciklusváltozások azonban egyre több helyen követelik meg, hogy ember és áradás időszakosan „együtt éljen”, ezért a jövő városai sok helyütt a kétéltű városok lehetnek. Természetesen nem elegendő lebegni képes házakat építeni, szükséges a rugalmas életvitel is, szemben a mostani statikus modellel. A tájépítészet szintén fontos szerepet kaphat a kétéltű várostervezésben: olyan élőterek kialakítása élvez majd előnyt, melyek szintén rugalmasan képesek alkalmazkodni a vízkörforgásból adódó változásokhoz, illetve alkalmasak vízgyűjtési funkciót ellátni, amikor az szükséges. A kétéltű építészet és tájépítészet egy komplex stratégia, a technológiák és elképzelések folyamatos fejlesztés alatt állnak, mert az éghajlatváltozás megköveteli, hogy frissítsük adaptációs képességeinket és a jövőben egy sokkal rugalmasabb életmódot alakítsuk ki, ami hajlékonyabban idomul az új környezeti feltételekhez. Forrás: recity.hu
11
ENERGIA Hírlevél
VII. évfolyam 4. szám
Átadták Magyarország legnagyobb naperőművét Átadták Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőművét október 15-én, szerdán a Mátrában, az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén. A Mátra lábánál 6,5 milliárd forintos ráfordítással megépült erőmű 16 megawattos (MW) teljesítményű. A fejlesztéssel KözépEurópa legnagyobb kapcsolt szén- és megújuló-energia erőműve jött létre, írta az MTI. A 30 hektáros szolármezőn 72 ezer 480, déli irányba tájolt napelemet helyeztek el. Az innen nyert energiát a meglévő távvezeték-hálózatba táplálják be, ezzel négyezer háztartást képesek ellátni zöldenergiával. Az erőmű félig a Mátrai Erőmű forrásaiból, félig fejlesztési adókedvezményből jött létre. A Mátrai Erőmű Zrt. 74 százalékban a német RWE Power AG., illetve az EnBW csoport tulajdonában van, 26 százalékát pedig a Magyar Villamos Művek Zrt. birtokolja. A 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező erőmű Magyarország legnagyobb lignittüzelésű erőműve és az energiaszektor második legnagyobb áramtermelő üzeme, amely a teljes magyar éves villamosenergia-felhasználás 15 százalékát állítja elő. A 2100 embert alkalmazó társaság nettó árbevétele 101,5 milliárd forint, adózott eredménye pedig 8,9 milliárd forint volt 2014-ben, míg 2013-ban 95,6 milliárd forint nettó árbevételt, és 10,5 milliárd forint nyereséget könyveltek el. Forrás: alternativenergia.hu
Energia ABC Megtérülési idő: Egy veszteség-csökkentő intézkedés általában pénzbe kerül. A megtérülési idő megmutatja, hogy hány év alatt térül meg az évenkénti megtakarításból a ráfordított költség. Az egyszerű megtérülési idő (ami csak tájékozódásra alkalmas) számításakor a ráfordított költséget osztjuk az egy évi megtakarítással. Zöld bizonyítvány: A termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat. Elektromos hálózat: A fogyasztók igényeit kielégítő teljes áramszolgáltató és áramszállító rendszer. Hálózati vezeték az energiaszolgáltató és a felhasználó között.
12 hasznos További definíciókat találhat az ENEREA hivatalos honlapján a www.enerea.eu oldalon.
