ENERGIA Hírlevél A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK! A TARTALOMBÓL. VII. évfolyam 1. szám január

„A

J ÖVŐ ENERGIÁJ A A J ELENK ORNAK !”



ENERGIA Hírlevél Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő kiadványa

VII. évfolyam 1. szám 2015. január Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft.

A TARTALOMBÓL Jönnek a Társasházak .................................................. 2 Ingyenes adatok a megújulókról ............................. 3 Energia pozitív közvilágítás ....................................... 4 Villanyautós Kánaán .................................................... 6 Világrekord Dániában ................................................. 8 A kifordított energiahatékony ház ......................... 9 Párizs, mint ökováros .................................................. 11

Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, „A” épület III./345. Fióktelep: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 34. Telefon: +36 42/599 400; 2816-os mellék Fax: +36 42/999 635 E-mail: [email protected] Web: www.enerea.eu Facebook oldalunk: ENEREA Nonprofit Kft. Közösségi portálunk: ENEREA+ Felelős kiadó: Vámosi Gábor Felelős szerkesztő: Patai Krisztina

 ENERGIA Hírlevél

VII. évfolyam 1. szám 

Otthon melege program - jönnek a Társasházak Folytatódik az Otthon melege program, amelynek következő eleme 10 milliárd forintos kerettel egy új társasházi energiahatékonysági pályázat lesz - jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára január 7-én. Szabó Zsolt kiemelte, hogy a 4-60 lakásos panel és tégla társasházak pályázhatnak március 9től, a támogatási intenzitás pedig 50 százalékos lesz. A pályázat nemcsak a szigetelés, és a nyílászárók, hanem akár a fűtési rendszer korszerűsítéséhez és a megújuló energiából álló melegvíz-ellátás, és fűtéskorszerűsítésre is igényelhető lesz. A tízmilliárd forintos keretösszeg egy-egy lakás esetében 350 és 650 ezer forint körüli támogatást jelent majd. A cél, hogy az érintett ingatlanok energiahatékonysága legalább két kategóriát tudjon javulni. Tájékoztatása szerint a folyósítás két ütemben történik majd, 95 százalékos és 5 százalékos kifizetéssel. Az 5 százalék utólagos folyósításához az energia-megtakarítást fogják ellenőrizni. A pályázat tartalma január 7-én felkerült a kormány és a tárca honlapjára, digitálisan lehet minden adatot feltölteni. A keretösszeget régiónként, a szakmai szervezetek által megadott panel és társasházi lakások arányában osztják majd le. Az államtitkár kitért arra is, hogy szakmai előkészítés alatt áll a 60 lakás feletti társasházakra vonatkozó új program is. Kovács Zoltán kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az új program a 2014 szeptemberében újragondolt Otthon melege program része, összesen 20 ezer lakás, háztartás energetikai korszerűsítését célozza. A projekttel szeretnék elérni, hogy tovább mérséklődjön a háztartások energiafelhasználása, a lakosság rezsikiadásai tovább csökkenjenek, illetve az ország a nemzetközi fórumokon tett klímapolitikai vállalásoknak is meg tudjon felelni. Közölte, hogy a rezsicsökkentés, a közszolgáltatások díjának csökkentése társadalompolitikai célkitűzés, az energiaárak csökkentésével, az energiahatékonysággal folyamatosan a kormány A pályázattal kapcsolatban a figyelmének középpontjában van. közösképviselők további

információt kérhetnek az alábbi elérhetőségeken hétköznap 8.30-16.30 között: Oláh Gyula, projektmenedzser +36 30/640 6327 vagy [email protected] [email protected]

Szabó Zsolt szavai szerint a mintegy 4,3 milliós magyarországi lakóingatlan-állomány 70 százaléka energetikailag nem megfelelő állapotban van, ezek nagy részét a következő 3 évben szeretnék felújítani. A teljes pályázati feltételrendszer kormany.hu oldalán ITT tekinthető meg.

a

Forrás: MTI

2



Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságot hoztak létre Új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővült a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) – jelentette be Áder János köztársasági elnök január 5ei sajtónyilatkozatában a Sándor-palotában. Az új igazgatóság vezetője Kőrösi Csaba lesz. Kőrösi korábban rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, állandó ENSZ-képviselő volt. A köztársasági elnök újságírók előtt közölte: rövid és hosszú távú okok egyaránt magyarázzák az új szervezeti egység létrehozását. A hosszú távú okok között arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezeti fenntarthatóság pártokon, ciklusokon átnyúló feladat, amely minden embert érint. Úgy fogalmazott, hogy az a Kőrösi Csaba és Áder János fejlődés, amelyet ma sokan fenntartható fejlődésnek hívnak, megítélése – és sok tudós álláspontja – szerint ebben a formájában fenntarthatatlan. Rövid távú okként azt említette, hogy idén decemberben, Párizsban kísérletet tesznek a kiotói egyezményt váltó új megállapodás megalkotásra. A kiotói egyezményt abban a formában, ahogyan korábban megkötötték, nem lehet folytatni, szélesebb bázisú, több országot érintő megállapodásra van szükség – mondta Áder János, hozzátéve, hogy azokat az országokat is be kell vonni, amelyek a kiotói egyezményt nem írták alá, vagy mentesültek az aláírása alól. Magyarországnak segítenie kell a közös munkát Párizsban – hangsúlyozta az elnök, aki felkérte erre a feladatra Kőrösi Csabát. Kőrösi Csaba is kiemelte nyilatkozatában, hogy idén decemberben meg kell állapodni a klímaváltozás kezeléséről, megfékezéséről. Forrás: www.hirado.hu

Meteorológiai állomás a megújulók szolgálatában A HAJDU Ipari Parkban, tavaly ősszel átadott Szolgáltató és Innovációs Központ új szolgáltatása, hogy meteorológiai állomás segítségével mérik a megújuló energiák hatékonyságát az időjárás függvényében. A Szolgáltató és Innovációs Központ egyedisége azért is nagy jelentőségű, mert a meteorológiai állomás eredményei kiszámíthatóvá teszik a napelem és napkollektoros rendszerek megtérülési idejét. A mérések a múlt év, december 11-től kezdődően a napi hőmérséklet, a szélsebesség, és a páratartalom mérését is magában foglalják. A mért adatok alapján ezentúl kimutatható, hogy egy négyzetméterre vetítve egy nap alatt kWh-ban mennyi napenergia termelődött. Az adatokat az Innovációs Központ munkatársa ingyenesen rendelkezésre bocsátja. Forrás: Sajtóközlemény – Hajdu Zrt.

3



Hajdú-Bihar megye legnagyobb naperőművét adták át Hajdú-Bihar megye legnagyobb naperőművét adták át Berettyóújfaluban január 19-én. Az átadáson elhangzott, hogy a létesítmény évente 680 megawattóra villamos energia termelésére képes, ami 240 háztartás éves szükségletét elégíti ki. A hajdúszoboszlói székhelyű családi vállalkozás, a Nord-Point Kft. Berettyóújfalu délnyugati részén, egy hektáros területen egy év alatt építette fel a közel 300 millió forintba kerülő naperőművet. A beruházáshoz 120 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert európai uniós forrásból a cég. A kivitelezők 2277 napelemet telepítettek, aminek eredményeként 495 kW teljesítményre képes az első blokk - mondta Szűcs Norbert projektvezető az erőmű bejárásakor. A cég a megtermelt energiát az E.on Tiszántúli Áramhálózat Zrt. hálózatán keresztül juttatja el a fogyasztókhoz. Az erőművet Muraközi István polgármester helyezte üzembe, aki reményét fejezte ki, hogy a bekerülési költség egy év alatt megtérül. Forrás: www.zipmagazin.hu

Elkészült az első energia-pozitív közvilágítási projekt A GE sikerrel zárta le a Magyarországon megvalósult önfenntartó közvilágítási rendszer fejlesztését. A világviszonylatban is csúcsszínvonalat képviselő közvilágítási rendszer éves átlagban több energiát termel, mint amennyi a saját működéséhez szükséges, a forgalomhoz igazodó világítása pedig javítja a közlekedésbiztonságot.

Az E+grid közvilágítási rendszerhez kapcsolt napelemek által egy év alatt megtermelt villamos energia mennyisége meghaladja a világítási rendszer éves energiaszükségletét. A „Beágyazott informatikai rendszer fejlesztése energia-pozitív közvilágítás optimálására” néven futó projektben (azonosítószám: KMR_12-1-2012-0031) fejlesztett rendszer hálózati zavar esetén képes a villamos energia hálózatról leválni majd – az akkumulátoroknak köszönhetően –

4

Folytatás az 5. oldalon

A GE Hungary Kft., az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont együttműködése keretében megvalósult közvilágítási koncepció egy rendszerbe integrálja a legkorszerűbb, vezérelhető LED fényforrásokon alapuló útvilágítást a napenergia hasznosítással. Az “E+grid” névre keresztelt rendszer intelligens vezérlőrendszerből, időjárásés forgalomérzékelőkből, napelemekből, energiatároló akkumulátorokból, valamint LED-es lámpatestekből épül fel.



szigetszerűen továbbműködni. Fel nem használt energiáját pedig, intelligens módon, akkumulátoraiban tárolja vagy visszatáplálja a hálózatba. Moduláris felépítésének köszönhetően a rendszer a felhasználók igényeinek megfelelően bővíthető, emellett intelligens döntési algoritmusok segítik a progresszív tarifarendszerek előnyeinek kihasználását és csökkentik a CO2 kibocsátást. A forgalomhoz igazodó világítás kevesebb energiát igényel a nem szabályozott világítási rendszerekkel összehasonlítva, emellett javítja a közlekedésbiztonságot és csökkenti a fényszennyezést. „Az E+grid projekt keretében kifejlesztett rendszer a világítástechnika jövőjét vetíti előre, amelyben a világítás az intelligens városok működésének kulcselemévé válik. A rendszer megvalósulása jó példája a GE és a hazai oktatási- és kutatóintézetek sikeres együttműködésének. A projektben ugyancsak szerep jutott számos innovatív, magyar kis- és középvállalat szakemberei számára, akik a koncepció egyes részfeladataiban működtek közre.” – mondta Vámos Zoltán, a GE Fényforrás üzletágának globális technológiai igazgatója. Forrás: portfolio.hu

Hibridbusz Budapesten 2015. január 17-én került forgalomba Budapesten az első új Volvo, az Euro 6-os kibocsátási normának megfelelő, dízel-elektromos hajtású hibrid csuklós autóbusz. Az összesen 28 darab új autóbusz, amelyet a T&J Buszprojekt Kft. vesz és üzemeltet a BKK megrendelésére, először a 7-es busz vonalán szállít utasokat, majd márciusra fokozatosan az 5ös, a 9-es és a 107-es járat vonalán is megjelennek. Tavaszra a fővárosban fog üzemelni Európában az egyik legnagyobb hibridbusz-flottája.

Fotó: Illyés Tibor

Az új autóbuszok, a Volvo 7900A hibrid változatai a Budapesten is jól ismert Volvo 7700A utódtípusai. Az új hibridbuszok EURO 6 környezetvédelmi besorolásúak, hibrid meghajtásuk miatt 25-35%-kal kedvezőbb fogyasztási értékekkel rendelkeznek, mint például a normál Euro 6 dízel járművek. A hibrid autóbusz elektromos és dízelmotor-meghajtású. A jármű 0 és 5-20 kilométer/órás sebesség között kizárólag elektromos meghajtással közlekedik, melynek köszönhetően a végállomásról, megállókból történő indulás zajtalanná és füstmentessé válik. Forrás: hvg.hu

5



Év végétől zöld rendszám hirdeti a villanyautós Kánaánt Buszsáv használat, dugódíj-mentesség és sok más kedvezmény szerepel a közeljövő terveiben. Ha mindez teljesül, Magyarország lehet a régióban az elektromobilitás fellegvára. Naponta ingyen tankolni az autót? Utópiának hangzik, holott ez már hosszú ideje maga a valóság: Magyarország nyilvános e-pontjain díjmentesen lehet tölteni az elektromos járműveket, mint ahogy az egyébként több nyugati országban is gyakorlat. Tavaly még úgy tűnt, december 31-ével vége lesz a jó világnak – eddig ígérte ugyanis a legtöbb állomást üzemeltető ELMŰ és néhány más cég a díjmentességet. Idén azonban semmi sem változott, egyelőre az ABB sem kér pénzt a töltésért, és ugyanez a helyzet a Budapesti Elektromos Műveknél is. Jászay Tamás, az ELMŰ vállalatfejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy idéntől nem céljuk támogatni a céges felhasználókat, az új és a meglévő magánügyfelek részére pedig bevezették az előzetes regisztrációt. Okos telefonról, egy kóddal lehet ingyenesen elindítani és leállítani a smart gyorstöltőket. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint Magyarországon jelenleg összesen 60 darab publikus töltőpont működik, de ahhoz, hogy Magyarország beautózhatóvá váljon, 100-150 villámtöltőre lenne szükség. Stekl László, az Elektromobilitás Szövetség elnöke körülbelül 50-100 darabra teszi a Magyarországon forgalomban lévő villanyautók számát, ami elenyésző a nyugati arányokhoz képest. A minisztériumok és a szakmai szervezetek összefogásával készülő Jedlik Ányos-terv célként tűzte ki, hogy 2020-ra már 30 ezer elektromos jármű közlekedjen az utakon, ami még mindig csak a teljes állomány 1 százalékát tenné ki. A töltők és a villanyautók száma érthető magyarázatot ad arra, miért ingyenes még az áram tankolása: elsősorban kedvcsináló szándékkal. Másrészt a mostani energetikai törvény nem szabályozza egyértelműen, hogyan lehetne az áramot üzemanyagként értékesíteni. Ma a töltés idejére ingyen parkolhatnak Budapesten a villanyautók. Ezt a kedvezményt kiterjesztik, de még nem lehet tudni, hogyan. Az is felmerült, hogy kapjanak legalább egy órát bónuszként, de az is, hogy engedjenek el a díjakból 50 százalékot.

Pethő József, a villanyautó-program kidolgozásával foglalkozó Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője emlékeztet arra, hogy a legtöbb autós megszokta: amikor fogyni kezd a benzin vagy a gázolaj, 50 kilométeren belül mindenképp talál kutat. Ilyen biztonságot messze nem nyújthat magyar elektromos töltőhálózat, ezért a tervezett állami kedvezmények körét mindenképpen ki kell terjeszteni a tisztán elektromos hajtásúak mellett a hatótávnövelt és a plug-in hibrid

6

Folytatás a 7. oldalon

Előbb-utóbb azonban korlátozódhat a díjmentesség. Stekl László szerint a törvényi szabályozásban meg kell határozni, hogy egységes lakossági vagy helyszíntől függő (szálloda, iroda stb.) áron lehet-e árusítani az áramot, minden szolgáltatónak meghagyva az ingyenes felkínálás lehetőségét. Állami garancia kell arra is, hogy meddig lesz mentes a jövedéki adó alól az üzemanyagként használt elektromos energia.



járművekre is. Terítéken van a matricás díjfizetés kedvezménye is, ami a villanyautók szűkös hatótávja miatt főleg a fővárosi bevezetőknél és az M0-on lenne hasznos. A várhatóan jövő év vége környékén bevezetendő belvárosi dugódíj alól teljes mentességet kaphatnak a javaslat szerint. Lesz viszont sokféle úgynevezett indirekt ösztönző, ami a hétköznapi használatban előnyöket nyújt az ökoautó-tulajdonosoknak, és csökkenti a fenntartás költségeit. Megkeresésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium általánosságok mellett konkrét terveket is vázolt. Ezek közül a legfontosabb, hogy a kedvezmények csak meghatározott időszakra vonatkoznak majd. Ez idő alatt viszont az előnyökkel a korábban megvásárolt elektromos, hatótávnövelős és plug-in hibrid járművek tulajdonosai is élhetnek. Az NGM még idén szeretné bevezetni a zöld rendszámot. Az új rendszám zöld alapszínű lesz, és három betűt és három számot fog tartalmazni. Emellett a minisztériumban már tényként kezelik, hogy a konnektorról tölthető autókkal használni lehet majd a buszsávokat. Hasonló intézkedést Németországban is terveznek, ám egyelőre heves tiltakozást vált ki a nagyvárosi tömegközlekedési társaságoknál. Megkérdeztük a Budapesti Közlekedési Központot, mit szól a kezdeményezéshez, és pozitív visszajelzést kaptunk. 2009 óta a motorosok szabadon használhatják a buszsávokat, és nincsenek negatív visszajelzések, 2012 óta pedig a közös kerékpár- és buszsávok hossza elérte a 18 500 métert, anélkül, hogy ezeken a szakaszokon nőtt volna a torlódás és a balesetek száma. E tapasztalatok alapján nem látják akadályát a villanyautók beengedésének, de csakis abban az esetben, ha a közútkezelő meghatározhatja, pontosan hol jelöl ki közös szakaszokat. A teljes cikk ITT olvasható. Forrás: origo.hu

Javított helyezésén a zöldegyetemek világrangsorában a Szegedi Tudományegyetem A Tisza-parti universitas a korábbi 35. hely után a 2014-re vonatkozó felmérésben javított pozícióján, a 360 pályázó közül elért 19. hellyel, amely a hazai intézmények között a legjobb, Európában pedig a 11dik. A felmérésen az SZTE mellett öt haza intézmény: a Debreceni Egyetem (187. hely), a Szent István Egyetem (269. hely), az Óbudai Egyetem (324. hely), a Corvinus Egyetem (325. hely) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (347. hely) szolgáltatott magáról adatot. A ranglistán - amelyet a Nottinghami Egyetem vezet - az előző két évhez hasonlóan csak nyugateurópai, észak-amerikai intézmények és az osztrák Universitat fur Bodenkultur Wien található az SZTE előtt. A kiváló eredmény részben a Szegedi Tudományegyetemen megvalósuló, megújuló energiaforrásokat előnyben részesítő környezettudatos beruházásoknak, részben az egyetemen alkalmazott környezeti terhelést csökkentő műszaki megoldásoknak, protokolloknak köszönhető. Forrás: zoldtech.hu

7



Szélenergia világrekord Dániában Dánia energiaellátásának immáron csaknem 40 százalékát szélturbinákból nyeri, megelőzve ezzel az ugyancsak rohamosan fejlesztő Egyesült Királyságot és Németországot. Dánia évtizedek óta éllovasa a szélenergia iparnak. Az észak-európai állam volt az első, amely a 70-es évek közepén megépítette az első szélturbinát a világon, hogy az olajválság kitörésekor ezzel próbálja olajimportra szoruló iparát kimenteni a bajból és így biztosítani az energiabiztonságot az államnak. 73 év múlva, 2014-ben Dánia ismét világelső lett a szélenergiában, mivel a teljes energia kapacitásának immáron a 39,1 százalékát a szélturbináinak köszönheti. Ezzel az eredménnyel az északi államnak tényleg meg van a lehetősége arra, hogy öt éven belül, 2020-ra, a szélenergiából nyert kapacitás elérje az általuk vállalt 50 százalékot. Dánia eredményei minden bizonnyal további versenyre sarkallják az Egyesült Királyságot és Németországot, ahol ugyancsak szinte rohamtempóban épülnek ki az újabb és újabb szélfarmok. Angliában is kedvező a helyzet, hiszen a szélből nyert energia 2014-ben már a háztartások negyedét képes volt árammal ellátni, míg egy évvel korábban, 2013-ban csupán a 15 százalékát adta a teljes állami energiakapacitásnak. Tavaly decemberben Németország is belehúzott, mivel 8,9 terrawatt óra energiát termeltek meg a szélfarmok. Dánia sikere abban áll, hogy egyetlen év alatt újabb 100 szélturbinát üzemelt be és 2014 januárjában a teljes áramfogyasztás 61 százaléka pörgött a szélturbinákba a félsziget szeles téli időjárásának köszönhetően. Ez majdnem háromszor annyi, mint 10 évvel ezelőtt, amikor csupán 18,8 százaléknyi energiát termeltek a szélfarmok. Ezek után nem is csoda, hogy Dánia 2050-re szeretne fosszilis tüzelőanyag-mentes állammá válni.

Mindeközben Dánia más területeken is határozott lépéseket tesz, hogy zéró kibocsátó lehessen. Az 1990-es évekhez viszonyítva, 40 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A miniszter arról is beszélt, hogy ebben is jól állnak, mivel terveik szerint 37 százalékkal tudják visszaszorítani a káros gázokat. A szélenergia ipar bővítése mellett egyre több biomassza üzemet is építenek, mert az a céljuk, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználásuk 71 százalékát tudják biztosítani megújuló energiákból.

8


„Ezzel a világrekorddal is közelebb kerülünk, ahhoz, hogy Dánia elérje célját és az ország mindent megtegyen a globális felmelegedés megakadályozásáért” – közölte Rasmus Helveg Petersen klíma és energiaügyi miniszter.



Az elektromos áramfogyasztás Dánia energiafogyasztásának a tizedét teszi ki, amelynek előállításához most is túlnyomóan fosszilis energiákat használnak. A szélturbinák építése azonban még nem elég, ahhoz, hogy az elektromos áramot is szélturbinák energiájából biztosítsák, szükség van a hőszivattyúk átállítására és ebben lemaradás érzékelhető. Az Aalborg Egyetem professzora, Brian Vad Mathiesen szerint égetően szükség van arra, hogy a hőszivattyúknál, amelyek eddig fosszilis energiával működtek és technológiájuk is erre lett kitalálva, átálljanak a szélenergiából nyert energia felhasználására. A professzor szerint ez a folyamat túlságosan lassan zajlik az országban, miközben a szélmalmok egyre több és több energiát termelnek. Ennek következtében nemsokára Dániának az lehet a problémája, hogy túlságosan sok lesz a szélenergia, amelynek hatására az energiapiac megborulhat. A defláció ugyanis rosszul érintené az energiaszektort, épp ezért Dánia a túlzott szélenergiából a szomszédoknak ad majd el egyelőre. Forrás: greenfo.hu

A "kifordított" energiahatékony ház esete Ausztráliában Az Andrew Maynard építészei számára az épületek tervezési, építési folyamata sok esetben sokkal izgalmasabb, mint maga a végeredmény. Ezt a gondolatot alapul véve a vállalat rendkívül kreatív tervezői elhatározták, hogy szándékoltan befejezetlen, ugyanakkor érdekes házat fognak tervezni. A felújítási és bővítési munkálatokat követően egy kétszárnyas épület kivitelezésére került sor, melyek állványzatai szabadon és „csupaszon” állnak. Az ausztrál Viktória állambeli Seddonban található épület tervezése során az alapvető cél az volt, hogy a passzív technológiák felhasználásával maximalizálják az épület energiahatékonyságát. A felújított építmény észak-déli fekvésű, és egy hosszú keskeny telken található. A lak speciális fekvése egyrészt lehetővé teszi a passzív napenergia felhasználását az építmény északi oldala mentén, másrészt hozzájárul az épület és a kert sajátos összhangjához. Az épület hosszanti irányban, téglalap alakban elnyúló része két térre különül el, melyek közül az egyik a kerttel egybeépített nyitott rész, a másik ennek folytatása, egy lecsupaszított, állványzatokból álló rész. A kerttel egybeépített első részben található a nappali, a konyha és az ebédlő, míg a másik részben egy stúdió szobát rendeztek be.


Annak érdekében, hogy a lakók könnyebben elviselhessék a kisváros forró levegőjét, a ház homlokzatát egyszínű, csont fehér színre festették be. A tervezők egy dupla falú trombe fallal (jó hővezető képességű, nagy tömegű fal, melynek nap felé néző oldala hőelnyelő felület, mely a hőveszteségek csökkentése érdekében üvegezéssel burkolt, szerk.) is kiegészítették az

9



épületet, mely lehetővé teszi az energiahatékonyság maximalizálását, egyúttal biztosítja az épületen kívüli térre nyíló kilátást. A ház passzív hűtését a tető északi részére telepített szolár panelekkel, valamint az udvaron kialakított halastó párolgási folyamata során oldották meg. Az épület átalakítása során maximálisan figyelembe vették a tulajdonosok igényeit, akik egy „kifordított házat” képzeltek el maguknak. Így az építmény egyszerre kelti egy új épület és egy félig kész ház érzetét, egyszerre teremti meg egy kert és egy lakás hangulatát, hozzájárulva az építmény kültéri és beltéri jellegéhez. Forrás: inhabitat.com

Energiatermelő járólapokkal a közvilágításért Az angol cég által előállított járólapok minden egyes lépésből 7 Watt energiát nyernek, amelyet a beléjük épített akkumulátorokban tárolnak el. Laurence Kemball-Cook az EON energiai vállalatnál töltött gyakorlati ideje alatt kapta a feladatot, hogy az utcai lámpák energiaszükségletére dolgozzon ki egy alternatív megoldást. Városi környezetben nem könnyű alkalmazni a nap- és szélenergiát a nem éppen ideális körülmények között – a házak nem csak árnyékolnak, de a szelet is jó eséllyel lefogják. A probléma később is foglalkoztatta, végül Laurence rájött, hogy a megoldás végig ott hevert a lába előtt, pontosabban alatta: olyan járólapot alkotott, amely a gyalogosok lépései által kifejtett energiát hasznosítja – írja a The Guardian. 2009-ben meg is alapította cégét, de hosszú évekbe telt a technológia kidolgozása és a befektetők megnyerése.

A technológia iránti nagy érdeklődés nem maradt el, így Laurence cége már olyan nagyágyúk megrendeléseire is dolgozott már, mint a Siemens, a Coca-Cola vagy akár a londoni Heathrow repülőtér, de a tavalyi, brazíliai labdarúgó világbajnokság alatt, egy egész utcai focipályát ezekkel a járólapokkal fedtek le, amely elegendő áramot termelt, hogy a naplemente után is reflektorokkal világítsák meg a pályát. Ráadásul nem csak az energia, de a lapokból kinyerhető adatok is hasznosak lehetnek, amelyek képet adhatnak az emberek mozgásáról, vagy akár a vásárlók nyomon követéséről.

10


Minden egyes lépés körülbelül 7 Watt teljesítményt ad le, amit a lapba épített akkumulátor tárol, hogy később utcai lámpák, vagy más eszközök energiaellátásához járuljon hozzá.


VII. évfolyam 1. szám  “Elképzelésünk szerint a Google egész utcákat fog beborítani a járólapjainkkal a jövőben, és a nyert adatokat a legkülönönözőbb módon tudják majd hasznosítani.” – nyilatkozta Laurence, aki Kína helyett a kelet-közép európai régióba helyezte a termelését. A cégnek 30 alkalmazottja van és a londoni központ mellett Los Angeles-ben is nyitottak egy irodát.

Az egyetlen bökkenő, hogy jelenleg 1250 dollárba kerül lefedni egy négyzetmétert, azonban Laurence figyelmeztet, hogy a napenergia hasznosításához is 58 évre volt szükség. Tervei szerint 20 év múlva olyan mértékben csökkenteni tudják a technológia költségeit, hogy reményeik szerint a legtöbb nagyvárosban találkozhatunk majd a Pavegen Systems járólapjaival. Forrás: hvg.hu

Futurisztikus ökováros lesz Párizs 2050-re? A „2050 Paris smart city” project antiszmog-tornyokkal, bioklimatikus csúcsokkal, fotoszintézis-tornyokkal, függőleges farmokkal és zöld hidakkal szeretné ökovárossá változtatni a francia fővárost. Vincent Callebaut öko-építész a Paris City Hall megbízásából nyolc megújuló energiát termelő zöld tornyot tervezett a párizsi klímaprogramhoz kapcsolódóan, melynek célja, hogy a francia főváros 75%-al csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re. A nyolc különböző zöld torony mindegyike integrálja a természeti elemeket és a megújuló energiákat, mindezt egy nagyvárosi környezetbe illesztve. Bioklimatikus „hegycsúcs tornyok” A bioklimatikus csúcsok olyan pozitív energiát termelő lakóházak, melyek háromféle megújuló energiát ötvöznek. Nappal az épületeket körülvevő napelem és hőenergiapajzsok termelik az elektromos áramot, éjjel pedig beindulnak a hydro-elektromos szivattyúk. A ház falán futó zöld teraszok pedig fito-tisztítás és a biokomposztálás segítségével megszűrik a lakók által fel nem használt, újrahasznosítható vizet. Levegőtisztító „antiszmog tornyok”


A körkörös antiszmog tornyok célja Párizs levegőjének megtisztítása a város egy új, kerékpárutakkal és konyhakertekkel kiépített övezetében. Energetikailag ezek a szerkezetek is termelnek áramot szélturbinák és rugalmas napelemes anyagok alkalmazásával.

11



„Fotoszintézis tornyok” – a zöld alga bioreaktorok A fotoszintézis tornyok a már meglévő hétemeletes Montparnasse köré épülnének, teljesen átalakítva a meglévő struktúrát. A koncepció szerint az épület függőleges zöld alga bioreaktorokkal lesznek körülvéve, melyek tiszta energiát termelnek majd, a fito-tisztító lagúna telepítésével pedig újrahasznosításra kerül az épület szürke vize. „Bambuszfészek tornyok” – termodinamikai konyhakertek A negyedik típusú zöld torony a bambuszfészek elnevezést kapta. Ezek a tornyok bambusz biohálóval körülvett függőleges termodinamikai konyhakertek. Az ökológiai 3D vászon egyszerre védi a függőleges farmokat, miközben a szerkezet falába és tetején elhelyezett szélturbinák pedig termelik az áramot. „Méhkaptár-tornyok” – zöld minigarzonok A méhkaptár alakzatú tornyok a párizsi lakóházak tetejére épülnének, megduplázva azok magasságát azzal a céllal, hogy megnöveljék Párizs belvárosában a lakások jelenlegi mennyiségét, függőleges minigarzonokat létrehozva. A méhkaptár tornyok tetején termikus és fotovoltatikus napelemek lesznek telepítve, melyek biztosítják a környék közvilágítását is. Függőleges „farm-tornyok” A meglehetősen futurisztikus látványt keltő függőleges farm-tornyokon, mezőgazdasági farmok és konyhakertek lesznek kialakítva, ahol biogazdálkodás folyik majd. „Mangrove tornyok” felhőkarcolók

–

a

zöld

A mangrove tornyok Párizs egyik legforgalmasabb pályaudvara, a Gare du Nord fölé épülnének. A zöld felhőkarcolókban irodák, szállodák is helyet kapnak majd a lakások mellet. A pályaudvar peronjaira piezoelektromos érzékelők kerülnek, melyek energiát termelnek, miközben sétálnak rajta az emberek, a zöld tornyok homlokzata pedig egy foto-elektrokémiai borítást kap. Lakott „híd-tornyok” A lakott „híd-tornyok” a város keleti és nyugati partjának összeköttetését szolgálják a tölcséres ikertornyokkal. A környezetbarát zöld hidak, melyek a folyó kinetikus energiáját hasznosítják a pozitív energiatermelésre, nem bocsátanak ki szén-dioxidot és nem termelnek hulladékot, egyúttal Párizs ingatlan válságára is egy alternatív megoldást kínálnak. Forrás: impressmagazin.hu

12



Megújuló energiát termel a "Nagy alma" A 70 méter magas Tudás Fája elnevezésű óriási fa megújuló energiát termel piezoelektromos kristályszálakkal és mikroszélturbinákkal. A piezoelektromosság elektromos jelenség, mely során kristály vagy kerámia anyagokon rezgés vagy összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik. A hatalmas alma több millió piezoelektromos alkotóelemet tartalmazó PVC csövekből áll, melyekben szintén elindul az elektromos áramtermelés a rezgés hatására.

Energia ABC Hőellenállás: Az adott anyag egy négyzetméterének egy fok hőmérsékletkülönbségre vonatkoztatott ellenállása. A hőellenállás jele: R, mértékegysége a m2K/W. Minél nagyobb az „R” értéke, annál jobb hőszigetelő az adott anyag. Szélturbina: A szélturbina a szél energiáját egy lapátszerkezet segítségével forgó mozgássá alakító és azt hasznosító modern szerkezet.

A szélturbinák a fa tetején és a szerkezet belsejében, rejtve helyezkednek el, csökkentve ezzel a környezeti zajterhelést. A tengerparton süvítő szél a talajon elhelyezett gyökereken keresztül behatol a szerkezet belsejébe, és felfelé halad az építmény tetejéig, ahol a szélturbinák áramot termelnek. Az előzetes becslések szerint egyetlen almafa 102 otthont látna el elektromos árammal. Forrás: impressmagazin.hu

Megújult energetikai közösségi portálunk az

ENEREA+!

CS ATL AK OZZ O N H OZZÁ NK !

Klaszter: Az angol "cluster" szó magyar fonetikus megfelelője. Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze. Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze.

További hasznos definíciókat találhat az ENEREA hivatalos honlapján a www.enerea.eu oldalon

Új megjelenés, friss hírek, biztonságos kapcsolatépítés!

plusz.enerea.eu

13

ENERGIA Hírlevél A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK! A TARTALOMBÓL. VII. évfolyam 1. szám január

Recommend Documents