ENERGIA Hírlevél A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK! A TARTALOMBÓL. VII. évfolyam 3. szám márciusáprilis

„A

J ÖVŐ ENERGIÁJ A A J ELENK ORNAK !”



ENERGIA Hírlevél

VII. évfolyam 3. szám 2015. márciusáprilis

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő kiadványa

Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft.

A TARTALOMBÓL Májustól itt a mosógéppályázat ................................ 3

Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, „A” épület III./345.

Megújul a Dunakeszi Rendőrkapitányság ............ 5

Telefon: +36 42/599 400; 2816-os mellék

Szőrös felhőkarcolókkal fognák be a szelet ......... 6

Fax: +36 42/999 635

Japán teljesen áttér a napelemre ............................. 9

E-mail: [email protected]

Costa Rica 100%-ban zöld volt ................................. 11

Web: www.enerea.eu

Új ügyvezető az ENEREA Nonprofit Kft. élén ...... 15

Facebook oldalunk: ENEREA Nonprofit Kft. Közösségi portálunk: ENEREA+ Felelős kiadó: Insticei Zoltán Felelős szerkesztő: Patai Krisztina

 ENERGIA Hírlevél

VII. évfolyam 3. szám 

Már 27 ezren nyertek a lakossági energiahatékonysági pályázatokon Már 27 ezer pályázó támogatásáról döntöttek az elavult háztartási gépek, kazánok és nyílászárók cseréjére tavaly szeptemberben meghirdetett Otthon Melege Programban közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2015. április 16-án, csütörtökön az MTI-vel. A beérkezett pályázatok közel 90 százaléka részesült már támogatásban. A háztartási nagygépés a nyílászárócsere alprogramok esetében a pályázatkezelő szervezet az NFM kérésére megkezdte a kizárt pályázatok felülvizsgálatát, így 2015 tavaszán további pályázatok esetében várhatóak befogadások, támogatói döntések. A pályázatkezelő szerv honlapján közzétett tájékoztatásnak megfelelően a már kiadott támogatói okiratokban rögzített gépvásárlási határidők 2015. május 30-ig meghosszabbíthatók, módosítási kérelem és az annak kötelező mellékletét képező kereskedői nyilatkozat benyújtásával. A tárca közölte azt is, hogy a források rendelkezésre állásának függvényében további pályázatok meghirdetését tervezi, amelyek a lehető legszélesebb körnek biztosítanak lehetőséget az energiahatékonyság javítására, az energiaköltségek csökkentésére. A legtöbb pályázat a háztartási nagygépek cseréjére érkezett, összesen 26 ezer, amelyből 24 621 pályázat támogatását hagyta jóvá a minisztérium március végéig. További 159 pályázat támogatói döntésének aláírása folyamatban van. A nyílászárócsere alprogramra közel 3 ezer pályázat érkezett be, ezekből 1496-ot hagytak jóvá és további közel 600 pályázat támogatói döntése aláírás előtt áll. A fűtéskorszerűsítés alprogramra mintegy 2800 pályázatot nyújtottak be, ezekből 950 támogatását hagyta jóvá a minisztérium. Forrás: portfolio.hu

A nyertes pályázatok a pályázatkezelő szerv, az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján érhetőek el.

2



Májustól itt a mosógéppályázat Május végétől lakossági mosógépcsere-pályázat várható; a lebonyolításra a szaktárca új céget alapított, amely a feladatot az immár megszokott magánzónak adta le. A kormány önmagát is ostorozza, miután az EU pert akasztott a nyakunkba az energiatakarékosság elhanyagolása miatt. Május végétől állami támogatású mosógép csereprogram indul – jelentette be Nagy Krisztina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság-fejlesztési főosztályvezetője a Construmán, a Hungexpo és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Smart City polgármester akadémiáján. Bár több adat nem hangzott el, szakértők szerint a kiírás nagyban hasonlít majd a tavaly év végétől ez év elejéig élő hűtőgépcsere-programhoz. Itt a pályáztatás kizárólag interneten keresztül, tavaly október–november – a szerverfagyások után november–december – között, térségenként és háztartástípusonként eltérő időpontokban indult. A pályázók a meglévő hűtőjük helyett kevesebbet fogyasztó készüléket választhattak az előírt kereskedőknél és márkákból, annak besorolásától függően 2535 ezer forintos támogatással, amit időközben 5-5 ezerrel megnöveltek. Az eredeti 627 milliós keret szintén, 167 millióval bővült. A befogadást a keret kimerülése miatt egységesen február 3-án, a kihirdetett határidő előtt 12 nappal lezárták. Az NFM közlése szerint a beérkezett 26 ezer anyagból március végéig 24,6 ezret hagytak jóvá. Vagyis az örömteli üzenet a beadás után 2-5 hónappal érkezhetett az érintettekhez. A mosógépek ára a hűtőkhöz hasonlóan 50 ezer forint körül kezdődik. Úgy tudjuk, az év második felében újabb kazáncsere-pályázat várható, ezúttal akár a kertes házakra is. Kétségtelen: a legfeljebb a beruházás 40 százalékát, lakásonként maximum 650 ezer forintot ajánló, egymilliárdos keretű pályázat forrása mindenütt néhány óra alatt kifogyott. Ezalatt 2800 pályázatot fogadtak be. Április közepéig harmaduk kapott kedvező üzenetet.

Minderre értesülésünk szerint már új szervezet készül. A pályázati honlapon ugyanis a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Kft. neve díszeleg. Ezt az állami vagyonkezelő alapította céget az NFM április elején vette át. Az új „pályázatkezelő szervet” a szaktárca lapunknak a megnövekedett feladatokkal indokolta. Megjegyezték: ezt korábban az ÉMI Nonprofit Kft. és a – tavaly kormányrendeletben megszüntetett – NKEK Nonprofit Kft.

3

Folytatás a 4. oldalon

A várakozások szerint az év második felében akár egy nagyságrenddel is ugorhatnak a támogatások. Akkorra érkezhetnek meg ugyanis a 2020-ig terjedő EU-költségvetés friss energiahatékonysági forrásai. Ebben újdonság, hogy magánszemélyek is igényelhetik. Ami biztos: április 30-tól várják az 1946–2006 között épült 5-60 lakásos társasházak energiafelújítási pályázatait.



végezte. Arról viszont nem tettek említést, hogy az ÉMI-től – a Construmán hallott megfogalmazás szerint – egyszerűen elvették a jövőbeni kiírások kezelését, talán nem függetlenül a pályázatfeladó oldalak tavalyi összeomlásától. Forrás: nol.hu

Az EU-ban felhasznált energia 15 százaléka származott megújuló forrásokból 2013-ban Az Európai Unióban 2013-ban felhasznált energia 15 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, a 2004-ben feljegyzett 8,3 százalékkal - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) március 10-én, kedden. A terv szerint az unió tagállamai 2020-ban a teljes fogyasztás 20 százalékát megújuló források révén állítják elő. 2004 óta jelentősen növekedett a megújuló energiaforrások fogyasztáson belüli részesedése minden uniós tagállamban, amelyek közül tizenhárom minimum megduplázta ezt az arányt. A megújuló forrásokból származó energia a fogyasztáson belüli arányát tekintve Svédországban volt a legnagyobb. Az 52,1 százalékos svéd arányt Lettország (37,1 százalék), Finnország (36,8 százalék) és Ausztria (32,6 százalék) közelíti meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg áll 3,6 százalékkal, majd Málta 3,8 százalékkal, Hollandia 4,5 százalékkal, valamint Nagy-Britannia 5,1 százalékkal. A 28 EU-tagállam közül három - Bulgária, Észtország és Svédország - érte el a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, míg további három - Litvánia, Románia és Olaszország kevesebb, mint 0,5 százalékpontra áll a cél teljesítésétől. A másik végletet Nagy-Britannia képviseli, amely 9,9 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 9,5, Franciaország 8,8, Írország pedig 8,2 százalékponttal marad el a 2020as nemzeti céltól.

Az európai energetikai stratégiában külön almutatót határoztak meg a közlekedésben használt üzemanyagok esetében: 2020-ra a megújuló energiaforrások arányának minden országban legalább 10 százalékra kellene emelkedniük a 2011-es 3,4 százalékról. Az átlag 2013-ban 5,4 százalék volt. A 10 százalékos célt 2013-ra csak Svédország érte el, mi több, a 16,7 százalékos aránnyal jóval meghaladta azt. A következő, Finnország 9,9 százalékkal, ami azért is figyelemre méltó, mert 2011-ben és 2012-ben még csak 0,4 százalékon állt ott ez a mutató. A három sereghajtó Portugália (0,7 százalék), Spanyolország (0,4 százalék) és Észtország (0,2 százalék).

4

Folytatás az 5. oldalon

Magyarországon 2004-ben 4,4 százalékot, 2013-ban pedig 9,8 százalékot tett ki a fogyasztáson belül a megújuló forrásokból kinyert energia. A 2020-as nemzeti cél 13 százalék.



Magyarországon a 2011-es 5,0 százalékos arány 2013-ra 5,3 százalékra emelkedett, aminél a 28 tagállam közül csak tíz ért el jobb eredményt. Forrás: MTI

Májusban megújul a Dunakeszi Rendőrkapitányság is 2014 májusában indult a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság KEOP-5.6.0/12-20140003 azonosítószámú „A Dunakeszi Rendőrkapitányság és szállóépület főépületének energetikai korszerűsítése” című projektje, mely során a Rendőrkapitányság épülete 438 millió forintból újul meg. A energetikai korszerűsítés szeptember 15-én fejeződik be.

kivitelezése

2015.

A projekt célja, hogy a Rendőrkapitányság épülete a kor hőtechnikai követelményeinek megfeleljen, javuljanak az intézmény épületenergetikai jellemzői, ezáltal hatékonyabbá váljon az energiafelhasználás. Mindez megújuló energiaforrás alkalmazásának segítségével valósul meg. A korszerűsítést többek között az indokolja, hogy az épület fenntartási költségei rendkívül magasak. A projekt megvalósítási helyszíne 2120 Dunakeszi, Tábor utca 2-4. (helyrajzi szám: 3/33). A felújítás kiterjed a nyílászárók cseréjére, homlokzati és lábazati hőszigetelésre, radiátorok és fényforrások cseréjére, födémek hő- és vízszigetelésére, vákuumcsöves napkollektorok telepítésére valamint hőtároló tartályok beszerzésére. Ennek keretében összesen 8 darab alumínium és 12 darab műanyag ajtó, valamint 429 darab műanyag ablak kerül beszerzésre. A megújuló energiaforrás felhasználására 24 darab vákuumcsöves napkollektor telepítésével kerül sor. Ezeken a fejlesztéseken kívül a 379 darab radiátor cseréje illetve a szabályozható radiátor szelepek mind javítják az épület energetikai paramétereit. A korszerűsítésnek köszönhetően az épület energetikai jellemzői, valamint energetikai besorolása is jelentősen javul, amely hozzájárul a fenntartási költségek nagymértékű csökkenéséhez is. A fejlesztés keretein belül a Rendőrkapitányság épületének energetikai szempontból komplett felújítására kerül sor, amely az energetikai tulajdonságok hatékony javulását eredményezi. A projekt hozzájárul az Európa Unió 2020 célkitűzések eléréséhez is az energiahatékonyság javításával, valamint a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználásával. Ezáltal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, amely nemcsak helyi, illetve regionális, hanem országos szinten is szerepet játszik a környezetterhelés csökkentésében. Emellett az épület fejlesztés előtti állapota miatt az ott dolgozók munkakörülményei is elmaradtak a kor követelményeitől. A beruházás hatására jelentősen javulni fog az épület hőkomfortja, ennek megfelelően pedig a munkakörülmények is. Forrás: sajtóközlemény

5



Szőrös felhőkarcolókkal fognák be a szelet A szőrös felhőkarcoló a legújabb szüleménye a skandinávok megújuló energiák terén mutatott buzgalmának. A városokban felállítandó épületek rojtjai ugyanis a szél kinetikus energiáját kihasználva, a piezoelektromosság elvén termelnek majd áramot. A svéd Belatchew cég fejlesztése ezzel megoldást jelenthet a városi szélenergia-hasznosítást mindeddig gátoló helyhiányra és biztonsági problémákra, a nem mindennapi dizájnról nem is beszélve. Újabb „agyameldobom” ötlet, vagy valós megoldás a problémákra? A kérdést csak az idő válaszolhatja majd meg. A Belatchew Lab Architecture különös ötlettel állt elő, mely áttörést jelenthet a városi szélenergia farmok bővítése terén. A svéd cég olyan felhőkarcoló tervével rukkolt ki, mely egy spirális vasszerkezetként nyúlik a magasba, a fémhálót pedig teljes egészében szalagok borítják. Ezeket a szél folyamatosan mozgásban tartja, az épület „szőrei” így veszik át, és továbbítják a légmozgások által gerjesztett energiát.

A Belatchew mostani kezdeményezésében az 1997ben lezárt Söder Torn projekt kiterjesztését láthatjuk. A cég által korábban a Stockholm-i Södermalm-on felállított építményt ugyanis végül 14 emelettel

6

Folytatás az 7. oldalon

A projekt ezzel a megoldással választ adhat a városi szélenergia-hasznosítást eddig visszafogó három fő problémára. Egyfelől megoldódik a szélturbinák telepítését ellehetetlenítő helyhiány, hiszen a hagyományos szélturbinák felállításához legfeljebb elvétve találni elegendő területet a városokban. Másfelől megszűnik minden olyan biztonsági rizikó is, ami a propellerek működése nyomán az embereket és a vagyontárgyakat érinti. Harmadszor pedig, a szőrös felhőkarcoló jóval halkabban is működik a propellereknél, a minimális „susogástól” eltekintve hangtalan a metódus. Az építmény pozitív mellékhatásként amellett, hogy reflektál ezekre a hiányosságokra, komoly dizájn elemet is jelent a köztereknek.



alacsonyabbra építették az eredetileg tervezettnél, holott a magasságnak, mondanunk sem kell, meghatározó szerepe van a metódusban a minél nagyobb légmozgás kiaknázása okán. Ennek a ’97-es projektnek új lendületet adva a susogós felhőkarcoló ötlete kiterjeszthető lenne akár a nagyobb luxusszállodákra és üzletközpontokra is. Ezeket persze nem borítanák be teljesen szalagokkal, de néhány tucat, esetleg párszáz eszköz felszerelésével már legalább részben szélenergiából fedezhetnék energiaszükségletüket ezek az épületek. Korábban Farzad Safaei professzor dolgozott ki hasonló rendszert, mely ugyanezekre a problémákra kínált részleges megoldást. A Wollongong-i ICT Research Institute igazgatója által kialakított PowerWINDow szintén a felhőkarcolókra erősíthető föl. A szerkezet mozgó paneljeit a szél forgatja, ezt a mozgási energiát alakítják energiává. A találmány, miután a prototípus már készen áll, az ausztrál Birdon mérnöki vállalat kivitelezésében kerülhet piacra. Forrás: chikansplanet.blog.hu

Legyen Magyarország Közép-Európa vezető országa az elektromobilitás terén Az a cél, hogy Magyarország az elektromos busz használata és az elektromobilitás terén is Közép-Európa vezető országa legyen - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter március 9-én, hétfőn Budapesten.

A miniszter közölte, hogy ehhez minden adott. A cél elérését szolgálja a Jedlik Ányos terv és klaszter is, amelynek keretében egyebek mellett innovatív, versenyképes magyar járművek készülhetnek, bár a világ színvonalától a magyar elektromos járműgyártás nem marad el jegyezte meg a miniszter.

7


Az evopro cég magyar fejlesztésű és magyar gyártású elektromos buszának bemutatóján a Budai Várban a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, 2050-re a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az újonnan értékesített autók 70 százaléka elektromos, hibrid, vagy plug-in hibrid lesz, ami komoly kihívást jelent. Nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország is minél jobban részese tudjon lenni ennek a fejlődésnek, amihez technológiai innovációra van szükség - mondta.



Varga Mihály elmondta még, hogy a Jedlik Ányos tervhez kapcsolódóan a kormány az elektromobilitás elterjedését jogszabályi módosításokkal is segíteni szeretné, a többi közt a töltők telepítésére vonatkozó hatósági eljárásrend kialakításával, a villamosenergia-törvény felülvizsgálatával és módosításával, zöld alapszínű rendszám bevezetésével a hibrid és elektromos járművek esetében, illetve parkolási és útdíjkedvezmények bevezetésével, buszsáv használatának engedélyezésével. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a busz tesztprogramjának ünnepélyes megnyitóján azt hangsúlyozta, hogy száz évvel ezelőtt, 1915 márciusában egy akkumulátoros busz volt az első, amely Budapesten menetrendszerűen közlekedett. Most értünk el újra oda, hogy elektromos buszok közlekedhetnek - tette hozzá. Mészáros Csaba, az evopro-csoport vezetője azt mondta, a Modulo elektromos busz nem állhatna a Szentháromság téren a kormány ösztönző gazdaságpolitikája nélkül. Emellett köszönetet mondott az I. kerületnek is, hogy a városrész vezetése "zászlójára tűzte" az elektromos közlekedést. A magyar mérnökök által tervezett, fejlesztett és gyártott Modulo buszcsalád elektromos hajtású prototípusa, a Medio Electric ultrakönnyű, kompozit szerkezetű, mintegy 57 százalékos magyar értékhányaddal rendelkezik. A null-emissziós autóbusz 8 méter hosszú, 65 utas szállítására alkalmas. Forrás: MTI

A dán szélenergia projektek már árukban is verik a gázt és a nukleáris energiát A szélenergia projektek, különösképpen a tengeri szélenergia farmok, önállóan is életképes vállalkozásokká nőtték ki magukat. Jól látszik ez Dánia esetében, ahol a szélerőművek megtérülési mutatói lassan az állami támogatások átcsoportosítását teszik indokolttá.

Az általános felfogással ellentétben a szélenergia ma már teljes életciklusra vetítve – azaz a beruházástól, az üzemeltetésen át a leszerelésig – olcsóbb energiaforrást jelent, mint a gáz vagy a nukleáris energia – legalábbis ez olvasható ki abból a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésből, amely az ország szélturbináinak teljesítményét foglalja össze. Az összefoglalóban a tengeri és szárazföldi turbinák havi, valamint a tengeri szélenergia farmok óránkénti teljesítménymutatói olvashatóak, amelyeknek nyomán pontos költséghatékonysági elemzést is készítettek.

8

Folytatás a 9 oldalon

Mindezt a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott újabb jelentés támasztja alá, amely a szélenergia terén világelsőnek számító ország összteljesítményét részletezi.



Dániában az Anholt elnevezésű szélenergia projekt 400 megawattos kapacitással működik, emellett a Horns Rev 3 további 400, a Saeby pedig 200 megawattal fog hozzájárulni az ország szélenergia termeléséhez. A teljesítményből és a költségekből kiderült, hogy az Anholt 40 százalékkal olcsóbban biztosít energiát, mint a nukleáris erőművek. A másik két projekt ezt az eredményt is messze túl fogja szárnyalni, mivel az előzetes becslések alapján a Horns 58, a Saeby pedig 60 százalékkal fog olcsóbban energiát termelni a nukleáris erőműveknél az összes költséget tekintetbe véve. Ennek az erősödő fejlődési trendnek köszönhetően Dánia tavaly világrekordot állított föl azzal, hogy energiatermelésének 39 százalékát szélenergiából fedezte. A skandináv ország ezzel várhatóan képes lesz megvalósítani 2020-ra kitűzött célját, nevezetesen hogy energiatermelésének felét megújuló forrásokból állítsa elő. A dán kormány mintegy 96 millió amerikai dollárt különített el a további fejlesztések támogatására. A szélenergia projektek befektetési költségei meglehetősen magasak, így az állami támogatások kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy ezek a kezdeményezések megvalósulhattak. Látva azonban, hogy a működési költségek és a megtérülési ráták alakulása milyen pozitív trendet mutat, a dán vezetés szerint ideje átgondolni az állami támogatások kiigazítását. Mivel a fenti szélenergia projektek már önerőből is működőképesek, számottevő állami forrás válik fölszabadíthatóvá, amelyek új projektek megvalósítását, illetve már folyamatban lévő munkálatok új fázisba emelését tehetik lehetővé. A világ szélenergia termelése tavaly 44 százalékkal nőtt, köszönhetően a 2014-ben kiépített 51,477 megawattnyi új kapacitásnak. Forrás: chikansplanet.blog.hu

Japán teljesen áttér a napelemre

A fukushimai katasztrófa után Japán döntően napelemekkel kívánja előállítani az ország hiányzó áramigényét. Erre minden esélyük is megvan, hiszen 2011 óta háromszorosára, 25 gigawattra nőtt a megújuló energiából származó árammennyiség, amelynek 80 százaléka már napelemekből jön - írta a Reuters nyomán a Business Insider. Fukushima után Japán úgy döntött, hogy bezárja valamennyi, 43 darab atomerőművét, és egész gazdaságát átállítja a megújuló energiára. Nemcsak az atomerőműveket, hanem az

9


Japánban 2010-től a felére esett egy kilowattóra áram napelemmel történő előállításának költsége, csakúgy, mint Európában és az USA-ban. A napelemes forradalom a szemünk előtt zajlik, csak mi nem tudunk róla.



elöregedett és környezetszennyező olajtüzelésű erőműveket is bezárják. Bár 2011 óta a lekapcsolt atomerőművek termelését konvencionális hőerőművekkel, azaz szén, olaj, gázerőművekkel pótolták, idén már egy 2,4 gigawattos olajos erőművet is bezártak az ország északi részén. A japánok e mellett hozzáláttak a megújuló energia támogatásához, amelynek eredményeként sikerült világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb támogatási rendszert megalkotniuk. A japán állam a napelemes termelőknek 92 Ft/kWh, a szélerőműveseknek 50-125 Ft/kWh átvételi árat garantál (amely többszöröse pl. a németországi átvételi áraknak). Ennek köszönhetően áramlik a magántőke az új energia iparba. Az ország energiacégei korábban elhalasztották a napelemes fejlesztéseiket, mert az atomerőművek korszakában erre nem volt szükség. A kormány döntése az atomerőművek bezárásáról azonban arra késztette a tíz regionális energiavállalatot, amelyek 1950 óta uralják a japán energiapiacot, hogy óriási pénzeket fordítsanak a napelem-farmok telepítésére és a napelemek fejlesztésére. Hamarosan munkába áll két óriási napelem farm, az egyik Kato városa mellett a vízfelszínen, a másik Osaka nyugati részén, utóbbi 1,1 milliárd dollárba kerül. A japán háztartásoknak is egyre jobban megéri napelemeket telepíteni, mivel az utóbbi öt évben óriásit zuhantak a napelemek árai. E mellett működtetésük költsége is lényegesen kedvezőbb lett. A szigetországban 2010-től a felére esett egy kilowattóra áram napelemmel történő előállításának költsége (0,25 dollárra). A lap szerint már nincs is szükség a kormány támogatására ahhoz, hogy valaki megújuló energiát használjon, hiszen a napelemes áram helyenként az országban máris olcsóbb, mint a hagyományos. A napelemek árzuhanása a világ fejlett országaihoz hasonlóan következett be Japánban is. Németországban, USA-ban, Nagy-Britanniában az utóbbi öt évben átlagosan 80 százalékkal csökkentek a lakossági napelemes rendszerek árai. Elsősorban két ok miatt csökkentek az árak. A technológiai fejlődés miatt egyre hatékonyabban működnek a napelemek, illetve az áramtárolás új módjaival kombinálva ugrásszerűen megnő majd az alkalmazhatóságuk. Bár Japán a világ negyedik legnagyobb napelem-felvevő piaca, eddig kimaradt az európai és amerikai napelemes forradalomból. Gazdasági elemzők szerint éppen ezért óriási fejlődés előtt áll az ország megújuló energiapiaca és gazdasága. Ahogy Wood Mackenzie, az Exxon elemzője mondja, a napelemes forradalom - a palagázzal együtt - olyan tényező, amely a következő években a lehető legnagyobb mértékben fogja átalakítani a világ energiapiacát. Forrás: hir24.hu

10



Vezeték nélkül továbbítottak áramot Japán kutatóknak sikerült vezeték nélkül áramot továbbítaniuk: mikrohullámon 1,8 kilowattnyi teljesítményt értek el, ami már elég ahhoz, hogy működtessen egy elektromos vízforralót. Két, egymástól 55 méterre lévő pont között sikerült nagy pontossággal az átvitel. A távolság nem túl nagy, de a technológia jó kezdőlépés ahhoz, hogy az emberiség kihasználja az űrből elérhető napenergiát, és továbbítsa azt a Földre – jelentette be a japán űrügynökség (JAXA). „Most először sikerült bárkinek kiküldenie ilyen erős kimenetet ilyen kis célponthoz” – mondták. A szóvivő szerint a JAXA évek óta dolgozik olyan rendszeren, ami napenergiát juttatna az űrből a Földre. Az űrben sok előnye lenne az napenergia kihasználásának: például állandóan elérhető, időjárástól vagy időponttól függetlenül. Az űreszközök régóta hasznosítják a Nap energiáját, az űrállomás is, a Földre viszont egyelőre csak a sci-fikben jut el a légkörön túl elfogott energia. Japán kutatók szerint a mikrohullámon működő átjátszó műholdak továbbítják majd a Földtől 36 ezer kilométerre lévő napelemek energiáját. A gyakorlati megvalósítástól azonban még évtizedekre vannak, egyelőre 2040-re tippelnek, ez lehet a legkorábbi időpont a próbaüzemre. Forrás: index.hu

A tiszta energia sok mocsokkal kezdődik

Costa Rica Latin-Amerika egyik legfejlettebb állama, fejlettségét tekintve számos európai uniós tagállamot, még Olaszországot is megelőzi a Legatum Intézet adatai szerint. A megújuló energia környezetkímélőbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, de kevésbé lehet rá támaszkodni, és a máshol bevált módszereket gyakran képtelenség helyi viszonyokra adaptálni. Az egyéni kezdeményezések segíthetnek, hogy az alternatív energiahordozók ne a zöldek méregdrága játékszerei, hanem az energiapiac egyik legjobb ajánlata legyen, de addig még sok víznek kell lefolynia az Itaipú-gáton.

11


Megújuló energiából fedezni egy fejlettebb ország teljes energiaszükségletét – ilyen csak a mesében van. Vagy Costa Ricában.



Costa Rica új fejezetet nyitott a környezetvédelemben: 2015 első negyedévében 75 napon át kizárólag megújuló forrásokból fedezték az ország energiaigényét. Mivel az év eleji esőzések a vártnál hevesebbek voltak, az energia 85 százalékát vízerőművek biztosították, a fennmaradó részt geotermikus energia pótolta. A megújuló energia ára áprilisra 7-12 százalékkal csökkent, pedig Latin-Amerikában amúgy is itt a legolcsóbb: az átlagkereset alig 7 százalékát teszi ki a rezsi. A környezetvédők gyakran hivatkoznak bezzegországként Costa Ricára, ahogy most is ezt tették, amikor a fenti hír megjelent a lapokban. De hiába lenne csattanós válasz, nem az olajlobbi ármánykodása tartja vissza a megújulóenergia-forradalmat. A Latin-Amerikában bevált módszerek nem mindig alkalmazhatók a nyugati világban, sőt, hosszabb távon talán Costa Ricában sem. Az energiaügyi áttörés számszerűsítve már nem fest olyan jól: valójában annyi történt, hogy az ország az energiaigényeinek nem 88, hanem 100 százalékát fedezte megújuló forrásokból. A növekedés tehát csak 12 százalék, és még ez sem tartható, ha ehhez nincsenek meg a megfelelő környezeti és politikai feltételek. Costa Ricában ehhez minden adott. Feleakkora területen fekszik, mint Magyarország (51 000 négyzetkilométer), kevesebb, mint öt millióan lakják, és gyakorlatilag nincs ipara. Mivel kevés jóléti állam engedheti meg magának, hogy lemondjon az iparosodásról, a zöldenergia-forradalom sokszor már itt elbukik. A fejlett országokban az ipari felhasználás adja az energiafogyasztás jelentős részét. Costa Ricának nincs ipara, de van normális oktatási rendszere és egészségügye, valamint szilárd, de tartható környezetvédelmi célkitűzései is. A trükk, hogy az ország fő bevételeit a mezőgazdaság és a turizmus adja. Costa Rica a gyönyörű tájai és a változatos élővilága miatt népszerű úti cél: ha úgy tetszik, a nyaralók fizetik a környezetvédelmi termékdíjat. A GDP-n viszont nem látszik, hogy sokkal kevesebb energiát használnak, mint a fejlett országok. A teljes cikk az alábbi elérhetőségen Forrás: alternativenergia.hu olvasható: http://index.hu/tudomany/2015/ 04/13/a_tiszta_energia_sok_mocs okkal_kezdodik/ olvasható.

12



A TESLA forradalmasítja a napenergia ipart „A nyilvánvaló probléma a napenergiával, hogy a nap nem süt éjjel”. Ezt a mondatot Elon Musk, a SpaceX magánűrcég és a Tesla elektromos autókat gyártó cég tulajdonosa mondta. Mindezzel új akkumulátorát vezette fel. Új terméke az űrhajó és az elektromos autó után a Powerwall nevű, újratölthető, 7-10 kilowattórás lítium-ion akku. Pár hónapon belül már szállíthatják is, több színben 3000-3500 dolláros áron, ami kevesebb, mint egymillió forint. Az aksik 130 centiméter magasak, 86 centiméter szélesek és 18 centiméter mélyek. Simán elférnek egy háztartásban a garázsban vagy akár a falon kívül is, így nem foglalnak hasznos helyet. Úgy tervezték, hogy eleve működjön a napelem-rendszerekkel. A Tesla gyárakat nyit majd, a technológiát pedig nyílt forrásúvá teszik. 6500 munkás dolgozik majd azon, hogy 2020-ra félmillió akkumulátor legyen üzemben. Musk számításai szerint a közlekedés, áramtermelés és fűtés átállítása megújuló energiára 2 milliárd aksival sikerül majd, a Powerpack típusúval, amit üzleti célokra, nem pedig az otthonokba szán. Érdekesség, hogy már magát a sajtótájékoztatót is akkumulátorokról és napelemekről látták el árammal, hálózati áram használata nélkül. A korábbi számítások szerint a Tesla által gyártott aksikkal 25 százalékos megtakarítást érhetnek el az egyszerű fogyasztók. Magyarországon ez nagyjából 35 százalékos megtakarítást jelenthet, ami átlagos éves háztartási fogyasztással számolva (3500 kilowattóra évente) nagyjából 40 ezer forint. Ekkora kapacitású napelemmel a házon, pedig önellátó, független lehet a fogyasztó. A bejelentés után a kritikus hangok is megjelentek, többek szerint nem elég, hogy nagyon olcsó lesz tárolni az energiát, egy ilyen akkumulátor beépítése az otthonokba több kérdést vet fel, mint amennyit megold. Van, aki úgy nyilatkozott: ez történik, amikor az emberek túlságosan izgatottak lesznek egy gyorsan növő cég miatt. Forrás: index.hu

13



Bringasztráda napelemes tetővel Dél-Koreában 30 kilométernyi kerékpárutat fedtek le napelemekkel. Sokkal hatékonyabb, mint az eddigi megoldások. Egy éve írt az Index arról a napelemes útburkolatról, amire már több mint 2 millió dollárt dobtak össze az Indiegogón, de ez a módszer még csak tesztfázisban van. Hollandiában is épül már az út alá dugott panelekből egy rövid szakasz. Dél-Koreában másként állnak a környezetbarát energiatermeléshez. A Tedzsonból (Daejon) Szedzsongba (Sejong) vezető kétszer háromsávos sztráda közepén futó kerékpárút 30 kilométeres szakaszát napelemekkel fedték le. A tető nemcsak áramot termel, hanem védi a bringásokat a naptól és esőtől. Kérdés, jó ötlet-e a kerékpárutat a sztráda közepére építeni, ahol a gépjárműforgalom miatt amúgy is nagyobb a légszennyezettség, valamint egy esetleges karambol is komoly következményekkel járhat. Koreában 10 lakosra 7 kerékpár jut, de főleg kedvtelésből használják őket, a lakosoknak csak 2,5 százaléka közlekedik bringával. Összehasonlításul: Magyarország Európában a harmadik helyen áll a rendszeres kerékpárhasználatban, a megkérdezettek 22 százalékának ez a legkedveltebb közlekedési eszköze. Forrás: index.hu

Elkészült a világ legmenőbb villamosa A hidrogén üzemanyagcellák, mint új zöldenergia-források használata már elterjedt az autóiparban, a kötöttpályás közlekedésben azonban eddig nem használták a technológiát. A Sifang nevű cég két évig fejlesztette új villamosát, mely mindössze három perc alatt újratölthető hidrogénnel. A járművek ezután akár 100 kilométert is meg tudnak tenni, 70 km/órás sebességgel. Mivel egy átlagos kínai villamosvonal 15 kilométer hosszú, ez azt jelenti, hogy egy újratöltéssel három kört is megtehetnek a járművek. A hidrogénmeghajtásnak köszönhetően a kínai szupervillamosok futási költsége jóval alacsonyabb hagyományos társaikhoz képest. Menet közben a járművek nem bocsátanak ki káros anyagot, kizárólag víz távozik belőlük. A villamos mintegy 380 utas szállítására képes és 60 ülőhellyel rendelkezik. Forrás: portfolio.hu

14



Új ügyvezető az ENEREA Nonprofit Kft. élén 2015. április 1-jei hatállyal az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség új ügyvezetője Insticei Zoltán Tibor lett. Biológia- környezetvédelem szakos tanárként végeztem a nyíregyházi Bessenyei György tanárképző Főiskolán, ahol remek oktatók alakították ki bennem az átlagosnál nagyobb érzékenységet a környezeti problémák és azok megoldásuk iránt. A Főiskola után a Debreceni Egyetemen területfejlesztőként végeztem, majd általános és projekt menedzsment ismereteket tanultam a SAMLING Intézetben. Non-profit szervezetekben 1991 óta tevékenykedem társadalmi munkában jelenleg is többnek a vezetője vagyok. Ezek a szervezetek szorosan kapcsolódnak a környezetvédelemhez, éves rendszerességgel részt veszünk nagyobb kampányokban, vagy saját rendezvényeinken biztosítunk helyet a környezeti szempontok megjelenéséhez. Közigazgatásban 8 éves vezetői gyakorlattal rendelkezem, amelyet választott képviselőként, polgármesterként szereztem, EU projektirányításban pedig több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezem PHARE, LIFE, HUSKROUA, HURO, KEOP, TÁMOP programokat készítettem, vagy bonyolítottam különböző munkaszervezetekben. Az elmúlt években az EMVA forrásokat felhasználó LEADER és MNVH szervezetekben dolgoztam vezetőként. Az Ügynökségnél a mindennapi ügyvitel zavartalanságának biztosítása mellett a fenntartó(k) érdekeinek érvényesítését az ENEREA különböző projektjeiben, illetve a feladatvállalásában a fizikai eredményeket is hozó projekteket szeretném az előtérbe helyezni.

Energia ABC

Napelem: A napelem a napfényt közvetlenül elektromos energiává alakítja át. A villamos áram helyben felhasználható a szokásos módon vagy tovább alakítható, tárolható, illetve közcélú hálózatra táplálható. Üvegházhatás:

Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, ami számos dologtól függ: a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Vagyis „lefelé” átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről „felfelé” haladó hősugárzást. Vízturbina: A vízturbina egy olyan forgó erőgép, amely a mozgó folyadék energiáját a járókerék forgatásával mechanikai munkává alakítja át.

Megújult energetikai közösségi portálunk az

ENEREA+!

CS ATL AK OZZ O N H OZZÁ NK !

További hasznos definíciókat találhat az ENEREA hivatalos honlapján a www.enerea.eu oldalon

Új megjelenés, friss hírek, biztonságos kapcsolatépítés!

plusz.enerea.eu 15

ENERGIA Hírlevél A JÖVŐ ENERGIÁJA A JELENKORNAK! A TARTALOMBÓL. VII. évfolyam 3. szám márciusáprilis

Recommend Documents