Energia, energiahatékonyság. Második, átdolgozott kiadás Szerkesztette: Kuthi Adrienn

Energia, energiahatékonyság Második, átdolgozott kiadás-2002 Szerkesztette: Kuthi Adrienn A miskolci Ökológiai Intézet programjai keretében 1993 óta jelennek meg szemléletformáló kiadványok, oktatási segédanyagok. Három-négy évente a legfrissebb szakirodalomból válogatva szerkesztjük, és ingyen bocsátjuk az iskolák, civil szervezetek, környezetvédelem iránt érdeklődők rendelkezésére. Kiadványainkban 26 témakört dolgoztunk fel, melyeket a támogatások függvényében folyamatosan jelentetünk meg. 1. 2. 3. 4. 5.

A Bükki Nemzeti Park A hidroszféra problémái Aggteleki Nemzeti Park Az erdő BAZ megye környezetvédelmi problémái 6. Élőhelyek, ökológiai folyosók 7. Fenntartható fejlődés 8. Globális problémák 9. Hulladékgazdálkodás 10.Környezet-egészségügy 11.Ökológiai alapismeretek I. 12.Ökológiai alapismeretek II.

13.Természetismereti játékgyűjtemény 14.Természetvédelem Magyarországon 15.Védett természeti értékek B.-A.-Z. megyében 16.A mikrobiális ökológia alapjai 17.Az atmoszféra 18.Állati történetek 19.Energiahatékonyság 20.Környezetvédelem 21.Talajtan s talajvédelem

Csináld magad! Sorozat füzetei Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségével Az esővíz felhasználása Napkollektor a házban Saját készítésű komposzttoalettek Kiadó: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány (Miskolc, Kossuth u. 13. 3525 Tel.:06-46/505-768) Sokszorosítás: Holocén Természetvédelmi Egyesület – Miskolc

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány – 3525 Miskolc Kossuth u. 15

Energia, energiahatékonyság

TARTALOMJEGYZÉK ENERGIA, ENERGIAHATÉKONYSÁG............................................................................................................1 TARTALOMJEGYZÉK.........................................................................................................................................1 BEVEZETÉS...........................................................................................................................................................2 1. AZ ENERGIA...................................................................................................................................................3 2. AZ ENERGIA SZEREPE..................................................................................................................................4 2.1. AZ ENERGIAFAJTÁK FELHASZNÁLÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE....................................................4 2.2. AZ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS MÚLTBELI ALAKULÁSA ÉS TÉNYEZŐI MAGYARORSZÁGON.......4 2.2.1. Általános jellemzés.............................................................................................................................. ...............4 2.2.2. A különböző energiahordozók felhasználásának alakulása a rendszerváltás után.................................... ............5 2.2.3. A földgázfelhasználás alakulása hazánkban................................................................................... .....................6 2.2.4. A magyar földgázpiac szerkezetének általános ismertetése................................................................. ................6

2.3. AZ ENERGIA SZEREPE............................................................................................................................7 2.4. AZ ENERGETIKAI SZOLGÁLTATÁSOK..................................................................................................8 2.4.1. Az energetikai szolgáltatások általános jellemzői........................................................................................... .....8 2.4.2. A villamosenergia-szektor jellemzői............................................................................................. ......................9 PJ.................................................................................................................................................................... ............10

2.5. AZ ENERGIALÁNC.................................................................................................................................10 2.6. AZ ENERGIA-SZOLGÁLTATÁS ÉS A FOGYASZTÓI FOLYAMATOK JELLEMZŐI.............................12 3. AZ ENERGIA ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA.....................................................................................15 3.1. AZ ENERGIA KITERMELÉSÉNEK, ÁTALAKÍTÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK HATÁSAI........15 3.2. A FÖLD ENERGIAMÉRLEGE................................................................................................................16 3.3. AZ ENERGIAÁRAK, KÖLTSÉGEK LEHETSÉGES JÖVŐBENI ALAKULÁSA.....................................18 4. AZ ENERGIA-TAKARÉKOSSÁG ÉS ENERGIA-HATÉKONYSÁG LEHETŐSÉGEI.............................19 4.1 ALTERNATÍV MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATA. .19 4.1.1. A napenergia............................................................................................................................... ......................20 4.1.2. A víz............................................................................................................................................................ ......20 4.1.3. A szél.......................................................................................................................................... ......................20 4.1.4. A biomassza..................................................................................................................................... .................21 4.1.5. A geotermikus energia................................................................................................................................ .......21

4.2. AZ ENERGIATUDATOS VISELKEDÉS ISMÉRVEI...............................................................................22 4.2.1. Általános szabályok....................................................................................................................... ...................22 4.2.2 Mit tehetünk otthon?............................................................................................................................. .............22 4.2.3. Energiatudatos vásárlás........................................................................................................................... ..........24 4.2.4. Közlekedés energia-takarékos módon................................................................................................. ..............25 4.2.5. Hulladékok.................................................................................................................................................... ....26 4.2.6. Tájékozódás, tudatformálás......................................................................................................................... ......27

5. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ENERGIA-POLITIKA.....................................................................................27 5.1. AZ EURÓPAI UNIÓ TÖREKVÉSEI A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATÁT ILLETŐEN......................................................................................................................................................27 5.1.1. Előzmények ................................................................................................................................. ....................27 5.1.2. Elképzelések................................................................................................................................... ..................27

5.2. A MAGYAR ENERGIA-POLITIKA TÖREKVÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU-RA.................29 5.2.1. Kitűzött célok................................................................................................................................................. ...29 5.2.2. Problémák, melyekkel szembe kell néznünk........................................................................................... ..........29 5.2.3. Megoldási lehetőségek........................................................................................................................... ...........30

IRODALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................................33

Ökológiai Intézat a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány – 3525, Miskolc Kossuth u. 13.

1


BEVEZETÉS

Az energia maga az éltető erő. A legparányibb élőlény sem lehet meg nélküle, de mi emberek is rendkívül változatos formában alkalmazzuk, és különféle célokra használjuk. Napjaink folyamatosan növekvő energiaigényét az energiaszektor egyre nehezebben tudja kielégíteni. Az emberiség rohamosan növekvő létszáma, a fejlődő országok egyre gyorsabb ütemű iparosodása és a fokozódó léptékű közlekedés egyre több energiát igényel. A felhasznált energia előállítása, felhasználása nagy mennyiségű szennyezőanyag-kibocsátással jár, veszélyeztetve az élő rendszereket és az emberi egészséget is. A népek közti kezdeti konfliktusok, melyek a termőföldért, erdőkért folytak, napjainkban egyre inkább az energiaforrásokért folyó versengéssé alakultak át. Mindezek a folyamatok, az egyéb környezetet károsító emberi tevékenységekkel együtt, olyan globális méretűvé szélesedő jelenségekhez vezetnek, mint a klímaváltozás, az élőhelyek pusztulása, ezzel párhuzamosan a biológiai sokféleség csökkenése, a népesség kétharmadának elszegényedése vagy a járványok. Jelenleg az energiatermelés és -fogyasztás szennyezi legnagyobb mértékben a környezetet. A fenntartható élet előfeltétele többek között a fenntartható energia-gazdálkodás megvalósítása. Mostani tudásunk szerint ennek két fontos összetevője van: jelenlegi energiaforrásaink hatékony, takarékos használata, és a megújuló, környezetünket nem szennyező energiaforrások alkalmazására való fokozatos áttérés.


2


1. AZ ENERGIA A fizikusok szerint az energia az anyag alapvető tulajdonsága, összes mennyisége zárt rendszerben időben állandó. Ezt mondja ki az energia-megmaradás törvénye. Egy másik megfogalmazás szerint az energia munkavégző képesség, segítségével megváltoztatható az anyag formája, helyzete, mozgásállapota vagy minősége. Az energiát, mint fizikai mennyiséget joule-ban (J) mérjük. Ezen mértékegység fizikai tartalma a következő: 1 joule-nyi energiamennyiséget kell befektetnünk akkor, ha 1 newton nagyságú erővel mozgatunk egy testet 1 méter hosszú úton. Ebben a mértékegységben kifejezhetünk hőenergiát (hőmennyiséget), mechanikai energiát (munkát), kémiai energiát (kötési energiát), villamos energiát stb. Ugyanezt a J jelölést láthatjuk különböző ételek és italok dobozán, ami azt jelenti, hogy az adott termék elfogyasztásakor ennyi energiamennyiséget viszünk be a szervezetünkbe.

Sokszor nemcsak az energia mennyiségére vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy ezt a mennyiséget mennyi idő alatt állítottuk elő vagy használtuk fel. Ennek mérésére a teljesítmény szolgál, melynek mértékegysége a watt (W). Akkor beszélünk 1 watt teljesítményről, ha 1 J energiamennyiséget 1 másodperc alatt használunk fel. Ha a lámpánkban 40 W-os izzó van, akkor az 1 s alatt 40 J elektromos energiát használ el. A vasaló, ami pl. 800 W teljesítményű, 1 s alatt 800 J hőenergiát termel, de ugyanennyi elektromos áramot el is fogyaszt.

A termodinamika I. főtétele az energia-megmaradás tétele. Köznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti: „Az energia nem vész el, csak átalakul”. Az energia három megjelenési formája:   

mechanikai energia: közvetlen munkavégzésre képes, jele W, hőenergia: amivel melegíthetünk, jele Q, belső energia: mértéke az anyag részecskéinek mozgási intenzitásától függ, jele U.

A termodinamika II. főtételének több megfogalmazása is van: 1. Hő hidegebb helyről melegebb helyre (külső segítség nélkül) nem áramolhat. 2. A hőenergia teljes egészében nem alakítható mechanikai munkává, viszont a mechanikai munka 100 %-ban hőenergiává alakítható. A termodinamika kimondja az energia-megmaradás elvét, de egyben meghatározza az egyes energiafajták egymásba alakításának korlátait is. Mint szinte minden dolognak a világon, így az energiának is van mennyisége és minősége is. Az univerzálisan használható, jó minőségű energia mennyisége minden rendszerben idővel csökken. Egy rendszer rendelkezésre álló minőségi energia-mennyisége csak más rendszerek rovására növelhető.


3


2. AZ ENERGIA SZEREPE 2.1. AZ ENERGIAFAJTÁK FELHASZNÁLÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE Az energia mindenütt jelen van az életünkben. Energiát veszünk magunkhoz a táplálékkal, energiát használunk a fűtéshez, a világításhoz, a közlekedéshez, energia működteti a gépeket. Mindez nem meglepő, ha végiggondoljuk, hogy az energia az anyag alapvető megjelenési formája. Ahol anyag van, ott energia is van. Az anyagi változások mindig energia-átalakulással párhuzamosan zajlanak. Az ember történelme során egyre több olyan anyagi változást idézett elő, ami külső energia bevitelét tette szükségessé. Ezt úgy is nevezhetjük, hogy az emberi tevékenységek energiát fogyasztanak. Kezdetben energia-fogyasztásunk a Nap melegének élvezetére korlátozódott. Később a tűz felfedezésével kezdte az ember felhasználni a növényi anyagokban tárolt energiát, majd igénybe vettük az állatok erejét is. A technika fejlődésével sor került a víz és szél energiájának hasznosítására is. A gőzgép feltalálásával lehetővé vált a hőenergiának mechanikai munkává való alakítása. Az ember akkor úgy gondolta, kifogyhatatlan kincs birtokába jutott (szén, kőolaj stb.). Jelenleg az ipar legnagyobbrészt szenet, kőolajat és földgázt, kisebb mértékben tőzeget és olajpalát (fosszilis energiahordozókat) használ. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt a nukleáris energia aránya az energiatermelésen belül. A természetben megtalálható hasadó anyagokból olyan fűtőelemeket állítanak elő, melyeket elektromos energiát szolgáltató atomerőművekben használnak fel. 2.2. AZ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS MÚLTBELI ALAKULÁSA ÉS TÉNYEZŐI MAGYARORSZÁGON 2.2.1. Általános jellemzés Az 1950-es évek elején, amikor agrár-ipari országból ipari-agrár országgá alakultunk, még nem esett szó takarékosságról, környezetvédelemről, fogyasztói gazdálkodásról. A probléma már az 50-es évek első felében jelentkezett, villamosteljesítmény-hiány formájában, ez fogyasztói korlátozásokat eredményezett. Elkezdődött a villamosenergia-gazdálkodás jogi eszközökkel történő korlátozása. Megalakult az OVILLEF (Országos Villamosenergia Felügyelet). A fogyasztóknál végzett mérések és az ennek alapján készített számítások kimutatták, hogy a társadalmi gazdálkodásban jelentős tartalékok vannak. A felismerés segítette az 1962-es villamosenergia-törvény létrejöttét. Kialakult a menetrend-gazdálkodás, mely a tarifával, mint piaci eszközzel kívánta elérni a fogyasztás csökkentését. Ez a módszer nem vezetett eredményre, sőt még az első olajárrobbanást követően sem következett be fordulat. Az 1979-es második olajárrobbanás jelentősen megnövelte a biztonságos energiaellátás költségeit. A VI. (1980-85) ötéves tervi kormányprogramból kimaradt a villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy mégiscsak születtek eredmények ezen a téren. Ez legnagyobbrészt a tudatformálásnak köszönhető, de szerepet játszott a fogyasztói energetikai berendezések ipari háttérfejlesztése is. Megtörtént a „csöves” TV-k cseréje félvezetősökre, kb. 150 MW csúcscsökkenést eredményezve. (Energia Klub: Az energia-hatékonyságról – energia-politikai vitairat)


4


A nyolcvanas évek harmadik harmadáig az energiafelhasználást egyenletes növekedés, majd a rendszerváltás idején sokkszerű visszaesés jellemezte. A 90-es években a 80-as évekhez képest kb. 20 %-kal alacsonyabban stabilizálódott az energiafelhasználás. 1989-1998 között 1400 Pj értékről, 1050-1080 Pj-ra csökkent, a villamos energia felhasználása pedig 37.500-38.000 GWh között mozgott. Ennek hatására visszaesett a hazai energiahordozók termelésének üteme. Ez utóbbi tény a termelés-, termelékenység- és GDP-növekedés ismeretében egyrészt a hatékonyabb felhasználásra enged következtetni, másrészt arra, hogy a GDP-növekedés a nagy energia-felhasználóktól a kisebbek, a szolgáltatás felé tolódik. Egységnyi GDP előállításához azonban még így is többszörösen nagyobb energiamennyiség szükséges, mint a fejlett országokban. A termelőágazatok energia-igényének csökkenése mögött az iparban bekövetkezett, kedvező szerkezeti változások húzódnak. A technológia és a termékek korszerűsödése járult hozzá leginkább a termelőágazatok energia-szükségletének mérsékléséhez. A számítástechnikai és a műszeripar termelése az utóbbi években többszörösére növekedett, miközben a nehézipar és a kohászat termelése csökkent. Az energiaigények visszaesését és jelenlegi lassú változását befolyásolta az energiahordozók árának igen jelentős növekedése, különösen a 90-es évek második felében. Az egyébként is igen magas, egyes időszakokban 30 %-ot is meghaladó infláción belül az átlagosnál jóval gyorsabban növekedtek a termelői, de az utóbbi években már a lakossági és általában a kisfogyasztói energiaárak is.

A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a 90-es évek elején a háztartások teljes kiadásában az energiaköltség részesedése 5-6 % volt, 1998-ban azonban már elérte a 14-15 %-ot. Nagy a különbség az energiahordozók egyes társadalmi rétegek között. A legszegényebb lakossági csoportnál 2.2.2. A különböző felhasználásának alakulása a rendszerváltás után az energiaköltség minimális energiafogyasztás mellett is meghaladja a kiadások 15 %-át, a külön élő kis keresetűek esetében meghaladhatja a 30 %-ot. Így tehát nagyon valós a veszély, hogy a további áremelés A jelentős energia-felhasználó ipari társadalmak, az európai volt szocialista (ma nem a szolgáltatók bevételét, hanem a fizetni nem képesek táborát növeli majd.

átalakuló gazdaságú) országok, a fejlett ipari országok stb. energiaforrásszerkezetváltozásával párhuzamos folyamatok játszódtak le Magyarországon is. Röviden: a szénfelhasználás erőteljesen csökkent, a gázfelhasználás pedig növekedett. Ezek a folyamatok a következőképpen jellemezhetők: Amíg a különböző típusú szénféleségek 1970-ben az ország energia-szükségletének felét elégítették ki, a 90-es évek harmadik harmadára ez az arány 1/6-ára csökkent. (Az 1970-es években 50 %, 1997-re 15 %.) A kőolaj százalékos aránya - kisebb mozgásokkal - egyenletesnek mondható (30-37 % között), energetikai hasznosítása nem változott jelentősen az 1970 és 2000 közötti időintervallumban. Az olajfelhasználás változásai gyakorlatilag fordított arányban követik az olajár-változásokat. A kőolajétól lényegesen eltér a földgáz szerepváltozása, mely megfelel a világban tapasztalható tendenciáknak. Ezek szerint annak ellenére, hogy a földgázárak együtt mozognak a kőolaj árával, a felhasználás aránya az ország energiahordozóforrásszerkezetében egyre növekszik. Az 1970-es években 13,5 %-ról 26,2 %-ra, 1990-re 28,3 %-ra, 1996-ra 38,3 %-ra növekedett. Az atomenergia százalékos aránya a paksi atomerőmű üzembe helyezése óta nem változott jelentősen, 10-12 % körül mozog. Lényegesen nagyobb a jelentősége (40 % körüli) a villamosenergia-ellátásban.


5


2.2.3. A földgázfelhasználás alakulása hazánkban Az 1980-as évektől kezdődően a gázszolgáltató hálózat Magyarországon gyors fejlődésnek indult. Ez vezetett a jelenlegi mutatókhoz, melyek szerint a meglehetősen korlátozott hazai készletek ellenére, a teljes magyar energiaigény 40 %-át a földgáz elégíti ki. E tekintetben tehát hazánk Európában a második helyen áll! Magyarország jelenleg szükségleteit 60 %-ban importált gázból fedezi, és ez az arány valószínűleg emelkedni fog a hazai források fokozatos kimerülésével, illetve a fogyasztás növekedésével. A gázfogyasztás belső szerkezetében - igen komoly szezonális ingadozást okozva - a lakossági és kommunális szektor dominál, amely igen jelentős és költséges tárolási szükséglettel jár. Ezen tényezőket figyelembe véve azt lehet mondani, hogy Magyarország földgázfelhasználását nem lenne célszerű tovább növelni. A magyar gázpiac várható liberalizálása során számításba kell venni a gázfelhasználás szerkezetének változ(tat)ását és hatékonyabb felhasználásának szükségességét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a földgáz kutatása és kitermelése, szállítása, felhasználása mind helyi, mind pedig globális szinten károsítja a környezetet. Mindazonáltal egyéb energiahordozókkal (legfőképpen a szénnel és az atomenergiával) összevetve megállapítható, hogy ha a kitermelés és felhasználás során a környezet védelmét szem előtt tartják, sokkal kevésbé károsítja a környezetet. Ezért a földgázt előnyben kell részesíteni az egyéb fosszilis energiahordozókkal és az atomenergiával szemben, mint lehetséges eszközt a fenntartható energiaszektorba való átmenet felé. 2.2.4. A magyar földgázpiac szerkezetének általános ismertetése A MOL Rt.-nek központi szerepe van a gázpiacon. Ő látja el a gázértékesítési feladatokat, integrálja a gáztermelést és -importot is, ugyanakkor üzemelteti az országos szállítóvezetéket és tárolórendszert a gázátadó állomásokkal együtt; a gázelosztó lánc első láncszeme, valamint fontos szerepet játszik a belföldi kereskedelemben. A MOL Rt. az 1999-2000- években a 100 legnagyobb magyar kereskedelmi és gyártó céget tartalmazó lista élén állt, és egyben a régió (a közép-kelet-európai?)* egyik legnagyobb vállalata. Az 1961-ben létrehozott Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 9 olaj- és gázipari vállalatából alakult 1991-ben részvénytársasággá. Komoly problémát jelent, hogy nincsen olyan 2015-20-ig kialakított, nyilvánosság elé tárt stratégia, amely elfogadható alapot és távlatot biztosítana az energia-politikai lépések számára, amelyek a meghirdetett takarékosság, hatékonyság, ellátásbiztonság, környezetvédelem, fenntarthatóság stb. felé mutatnának1*(hiányzik a lábjegyzet). Ugyanígy nincs összehangolva a kapcsolódó területek (villamosenergia-ügyi szabályozás, ármeghatározás, önkormányzati lehetőségek, energiahatékonyság-növelés, takarékossági ösztönzés stb.) szabályozása sem. Az előrejelzések szerint az ország primer energia-felhasználása nem nő számottevően 2010-ig, de az importarány jelentős növekedésével lehet számolni.

1


6


2.3. AZ ENERGIA SZEREPE Az ipari forradalom kora gyökeres változásokat eredményezett a technikai fejlődésben és az emberek életmódjában. A gazdasági fejlődés jellemző és valamennyi országban megfigyelhető kísérőjelensége az energia, különösen a villamos energia felhasználásának állandó növekedése. Az energiaigény egy ország esetében az egy főre eső, és a nemzeti össztermék egységére eső energia-felhasználással jellemezhető. Magyarországon az egy főre eső energia-felhasználás kb. 130 Gj/fő, ezen belül a villamosenergia-felhasználás 3700 kWh/fő. Néhány hozzánk hasonló nagyságú európai ország esetében ezek az értékek a következők szerint alakulnak: Összenergia-felhasználás

Magyarország Lengyelország Cseh Köztársaság Ausztria Dánia Olaszország

Gj/fő/év

villamosenergia-felhasználás kWh/fő/év

130 148 210 160 150 120

3700 3800 5700 6200 5600 3600

Az egyre növekvő igények kielégítése újabb és újabb energiatermelési technológiák alkalmazását követelte meg. A fa elégetése mellett egyre inkább előtérbe került a kőszén, a földgáz és a kőolaj felhasználása, ezzel együtt a bányászat is. Felhasználásuk azonban nemcsak a termelésben okoz mennyiségi és minőségi változásokat, hanem az életkörülményeket is alapvetően átrendezi. Együtt jár a háztartások, közösségi kiadások átalakulásával, illetve a fogyasztás módjának megváltozását is maga után vonja. Az energiának a termelésben és a lakossági fogyasztásban egyaránt kiemelkedő szerepe van, különösen olyan országokban, ahol az erőforrások szűkösek és az energiahozzáférhetőség gazdasági feltételei kedvezőtlenek – pl. Magyarország. Éppen ezért hazánk is importra szorul. Energiahordozó Szén Olaj Földgáz nukleáris energia (fűtőelem)

Az import aránya 6% 69 % 44 % 100 %

A táblázat szerint az importra utaltság a korszerűbb szénhidrogén energiahordozók esetében nagyobb, mint a hagyományos szén esetén. Súlyosbítja a helyzetet az a tény is, hogy a hazai szén gyenge minőségű, környezetvédelmi szempontból elfogadható felhasználása költséges berendezéseket igényel. Különösen kritikus a helyzet a legtisztább energiahordozó, a földgáz esetében. A hazai termelés fokozatosan csökken, ugyanakkor a felhasználás dinamikusan növekszik. Az energia több szempontból is kiemelkedő szerepet játszik: -

Egyrészt, az előző évtizedekben kialakult termelési szerkezet és a jelenleg is érvényesülő gazdasági, ill. felhasználási szemlélet következtében (az egységnyi


7


-

értéktermeléshez felhasznált energia mennyisége jóval nagyobb a nemzetközi átlagnál),

-

másrészt, miután a hazai energiaforrások szűkösek és gazdaságtalanok, az import aránya már jelenleg is meghaladja a teljes energiafogyasztás 50 %-át, és további növekedése még változatlan felhasználás mellett is elkerülhetetlen,

-

harmadrészt, az energiaágazat beruházási igénye többszöröse a nemzetgazdasági ágazatnak, így – viszonylag alacsony hatékonyság mellett - a rendelkezésre álló fejlesztési források túlzottan nagy részét leköti,

-

végül a környezetszennyezés döntő hányada az energiatermelés, -szállítás és -átalakítás kapcsán jelentkezik, ez pedig napjainkban és a következő évtizedben a fejlesztés egyik legfontosabb szempontja és problémája lesz.

A lakosság jelenlegi jövedelemi viszonyai között az energiaárak további jelentős növelése súlyos társadalmi konfliktusokat eredményezne, és gyengítené a hazai gazdaság egyébként sem túlságosan kedvező versenyképességét. Mindezek indokolják az állami szerepvállalás erősítését, az energia-hatékonyság javítását és érvényesítését az energia-takarékosság minden területén. 2.4. AZ ENERGETIKAI SZOLGÁLTATÁSOK 2.4.1. Az energetikai szolgáltatások általános jellemzői Az „energiafogyasztás” kifejezés azt sugallja, hogy mi emberek energiát fogyasztunk. Ez azonban csak a táplálkozás esetében igaz, hiszen a táplálékkal energiát veszünk magunkhoz, ami életben maradásunkhoz szükséges. Ettől eltekintve az energia tényleges „elfogyasztására” nem kerül sor. Valójában nem is az energiára, hanem energia-szolgáltatókra van szükségünk, pl. világítás, hűtés, géphajtás stb. formájában. Azért szükséges ezt megértenünk, mert meg kell vizsgálnunk, hogy egy adott energetikai szolgáltatás tekintetében mi a legkedvezőbb, legalacsonyabb energiaigényű megoldás. Vegyük például a fűtést. Télen szükségünk van a lakás melegére. Ennek érdekében kb. 50 GJ energiát használunk fel a fűtésre. Arra is van azonban lehetőségünk, hogy a lakást szigeteljük, ezután már csak 35 GJ energiát fűtünk el. A lakásban nem érzékeljük a két állapot közti különbséget, mert a szolgáltatás azonos színvonalú, ugyanakkor kevesebb energiát használunk fel. Valójában tehát meleg lakásra van szükségünk, nem pedig 50 GJ elfogyasztására.

Az energetikai szolgáltatásokon kívül energiát használunk fel azzal is, hogy különféle berendezési tárgyakat, eszközöket, építményeket veszünk igénybe. Ugyanis minden anyagi dolog előállításához energia kell. Pl. a házak felépítéséhez szükséges tégla villamos energia felhasználásával készült. A fémtárgyakat magas energiaigényű kohókban állítják elő. Sok energiát igényel a papír, ill. az üvegtárgyak előállítása is.


8


Az eszközök jelentős energiatartalma miatt alkalmanként gyanakvással kell fogadnunk az energiatakarékossági lépéseket, melyek új berendezések igénybevételével járnak. Valakinek van egy jó állapotú, 3 éves autója, ami 100 km-en 8 liter fogyaszt. Az illető szeretne vásárolni - az autókereskedők propagandája alapján - egy kisebb fogyasztású autót, mondván, hogy az energia-takarékosabb. Ez önmagában igaz is, viszont az új autó előállításához annyi energiát kell felhasználni, hogy az még a benzinfogyasztás csökkenéséből sem térül meg az autó egész élettartama alatt. Érdekességként még megemlíthető, hogy az autók számának folyamatos növekedése miatti újabb és újabb autópályák építése is rendkívül energiaigényes folyamat: egy km autópálya megépítéséhez annyi energia szükséges, amennyit egy autó 20 millió km megtétele során használ fel.

Hogy melyik tárgy előállításához mennyi energiát kell felhasználni, nem könnyű megállapítani. Sok esetben segít az a szabály, mely szerint minél közelebb van egy anyag a természetbeni, eredeti állapotához, annál kisebb az energiatartalma. A folyamat megnevezése Energia-felhasználás (Mj) Kibocsátott szennyezett levegő (millió m3) Hulladék (tonna) Tengerek nyersolajszennyezése (liter) Talaj- és vízszennyezés Ebből ásványolaj (liter) nehézfém (g)

Nyersanyagelőállítás Szállítás 106 24 422 25

Autógyártás

Üzemeltetés

Autóbontó

Összesen

62

478

4

674

75 1,5

1016

102 0,2

2040 26,7

425 13

13 1,1 46,4

1,1 46,4

1. táblázat: Az autó útja a nyersanyag előállításától a roncstelepig (Umwelt- und Prognose-Institut, UPI által készített ökológiai mérleg)

A nem kimondottan anyagi jellegű szolgáltatások is energiát fogyasztanak, pl. bankátutalás stb. Az oktatás energiaköltsége átlagosnak mondható, ez azonban nem jelenti azt, hogy az iskolákban nincs tennivaló az energiával való takarékoskodás érdekében. Az iskolák működési költségének felét-háromnegyedét az energiaköltség teszi ki. A szolgáltatások közül - energiafogyasztás tekintetében - kiemelkedő a közlekedés. Magyarországon energia-mérlegéből kb. 16 %-kal részesedik. Vizsgálatokat folytattak arra vonatkozóan, hogy mennyi energiát képvisel az anyagi javak fogyasztása. Arra az eredményre jutottak, hogy sokat. Egy átlagos háztartásban például az anyagi dolgok felhasználása révén történő energiafogyasztás ugyanolyan nagyságrendű, mint a család közvetlen villany- és gázfogyasztás formájában jelentkező energiafogyasztása. Ez azt jelenti, ha az anyagokkal takarékoskodunk, akkor egyben az energiával is takarékoskodunk.

2.4.2. A villamosenergia-szektor jellemzői A villamosenergia-szektorban az energiahordozó- felhasználási szerkezet a következőképpen alakult:  A szénféleségek részaránya a 70-es évek közepe óta erőteljesen csökkent (1980-ban kb. 50 %, a 90-es évek végén 30 %).  A villamosenergia-termelésben egyre nőtt a paksi atomerőmű szerepe, ma az ország villamosenergia- mennyiségének 40 %-át itt állítják elő.


9


 

 

A szénhidrogének abszolút felhasználása és relatív szerepe is csökkent. Ezen belül a földgáz szerepváltozása a legszembeötlőbb. Ma a villamos energia kb. 14 %-át állítják elő gázturbinával. A kapcsolt hő-és villamosenergia-termelésben kb. 55 % a földgáz szerepe (42 PJ), míg a fűtőművek gyakorlatilag földgázzal működnek (17 PJ). 1986 PJ

Nukleáris Földgáz Olaj Szénhidrogének Szén

82,8 92,8 49,6 142,4 142,3

% 22,5 25,3 13,5 38,8 38,7

1996 PJ 155,2 79,6 50,9 130,5 117,8

% 38,5 19,7 12,6 32,3 29,2

2. táblázat: A különböző energiahordozók villamosenergia-termeléshez való felhasználásának alakulása 1986 és 1996 között (Forrás: Villamosenergia Statisztikai Évkönyv, 1996.)

Tároló- és csővezetékrendszere miatt, ellátási kötelezettség mellett, a MOL Rt. a kitermelt és behozott földgáz elsődleges, első szintű értékesítője a magyar piacon. Ma Magyarországon 5 nagy tároló van a MOL tulajdonában, 4 milliárd m3 kapacitással. Amennyiben a MOL és a kormány előrejelzéseit vesszük figyelembe, 2005-re legalább 30 %os keresletnövekedéssel lehet számolni. 2.5. AZ ENERGIALÁNC Amikor egy elektromos árammal működő berendezést használunk, nem gondolunk arra, hogy egy bonyolult rendszerhez csatlakoztunk, mely jelen esetben a villamos rendszer elnevezést kapta, fő elemei pedig a következők: A bányákban található primer energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz stb.) nagy része közvetlenül nem használható fel, előzetesen valamilyen kezelést igényelnek. Ez történik az elsődleges feldolgozás során. A szenet különválasztják a meddőtől, osztályozzák, tisztítják. Az olajat és a földgázt víztelenítik, eltávolítják belőlük a szilárd szennyeződéseket. A kitermelő vállalatok termékét, az elsődlegesen feldolgozott energiahordozókat tárolják, majd a további felhasználás helyére szállítják. Az egyes energiahordozókat villamos erőművekben alakítják át elektromos energiává. Ez a folyamat a másodlagos feldolgozás vagy nemesítés. Ezután a villamos energiát az országos nagyfeszültségű hálózaton eljuttatják az áramszolgáltatókhoz. Az ő feladatuk az áram elosztása. A nagyfeszültségű áramot transzformátorok segítségével átalakítják és az elosztó hálózatokon keresztül eljuttatják a fogyasztókhoz. Az áramszolgáltatók felelőssége az árammérőkig tart. A mérők túloldalán következik a fogyasztói hálózat, mely az elosztótól vásárolt energiát eljuttatja az elektromos berendezésekig, illetve a csatlakozási helyekhez. Végül az energia a fogyasztói készülékekbe (lámpa, motor stb.) jut. A felsorolt tevékenységek és létesítmények sorát hívjuk energialáncnak. A láncnak a bányától a mérőig terjedő része a szolgáltatói oldal, a mérőn túli szakasz a fogyasztói oldal. Az energialánc a technológiáktól és feldolgozási módszerektől függően sokféle lehet, a tipikus elemek azonban mindig az alábbiak:


10


       

A primer energiahordozó bányászata, elsődleges feldolgozás, tárolás, szállítás, nemesítés, tárolás, elosztás, végső felhasználás.

Az energialáncok általános sajátossága, hogy minden elemüknél nagy mértékű veszteségek lépnek fel. A következő ábrán megfigyelhetjük a szénbányászattól a felhasználóig terjedő lánc veszteségének mértékét.

3. ábra: A szén hasznos energia-tartalmának változása az energialánc mentén

A veszteségeknek több formája jelentkezik. A bányászat és a primer feldolgozás során pl. a kőolaj egy része elfolyik stb. A legjelentősebbek általában a feldolgozási veszteségek. A fűtőanyagok elektromos energiává való átalakításakor általában az energia 60-70 %-a hulladékhő formájában vész el. Számottevőek a szállítási veszteségek is, melyek nem utolsósorban környezetszennyezést okoznak.


11


A villamos energia szállításánál szinte csak hulladékhő keletkezik, az olaj- és gázvezetékeknél már egyéb problémák is jelentkeznek. Pl. a szivárgó olaj és gáz nagy mértékben szennyezi a környezetet. A gázrendszereknél a szállított gáz 10-30 %-a azoknak a kompresszoroknak a hajtására fordítódik, melyekkel a gázt továbbítják. Az energiahordozók tárolása is jelentős veszteségekkel jár. Pl. az erőművekben a nehéz fűtőolajat 80-90 C°-on kell tárolni, különben bedermed.

2.6. AZ ENERGIA-SZOLGÁLTATÁS ÉS A FOGYASZTÓI FOLYAMATOK JELLEMZŐI A villamos energia, a földgáz és a távhő esetében a fogyasztó vezetéken kapja az energiát, ezért ezeket az energiafajtákat vezetékes energiáknak nevezzük. Közös tulajdonságuk, hogy a fogyasztónál nem tárolhatók, ezért az ellátásra szolgáló energialáncot a fogyasztó által igényelt legnagyobb teljesítményre kell kiépíteni. Ezen kívül nagy jelentőséggel bír maga a teljesítmény, hiszen ezzel is lehet gazdálkodni. Vegyünk egy átlagos háztartást, és nézzük meg, mennyi elektromos energiát fogyasztanak készülékeink (pl. hűtőszekrény, hajszárító, kávéfőző stb.). A gépeink nagy része nem üzemel állandóan, az átlagos fogyasztás így is napi 24 kWh. A következő ábrán megtekinthetjük az energia-felhasználás alakulását egy főzési folyamat során.

2.3.AZ ENERGIA SZEREPE HAZÁNKBAN

4. ábra: Energia-felhasználás a főzési folyamatok során

A folyamat bemenő oldalán anyag- és energiaáramokat látunk, a kimenő oldalon a hasznos terméken kívül a veszteség is fel van tüntetve. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a bemenő energiának csak egy része hasznosul, a többi veszteség formájában jelentkezik. A hasznos energia és a bemenő energia hányadosa a hatásfok. Az 5. ábrán néhány általánosan használt folyamat hatásfoka figyelhető meg. Napi 24 kWh fogyasztásunkat - egyenletes vételezés esetén - egy 1 kW-ra méretezett vezetéken is lebonyolíthatnánk. Ugyanakkor a csúcsigény miatt – ami általában délután jelentkezik -, 5 kW-os vezetékre van szükség. A délutáni fogyasztási csúcs ugyanis rendszerszinten is megjelenik.


12


*A táblázat aláírása hiányzik !

*** A magyar villamosenergia-rendszer összesített teljesítményigényét mutatják az alábbi ábrák, egy téli és egy nyári napon.

5. ábra: Villamosenergia-rendszer összesített teljesítményigénye egy téli napon


13


6. ábra: Villamosenergia-rendszer összesített teljesítménye egy nyári napon

A fentiekben bemutatott terhelési görbék „kiegyenesítése” az áramszolgáltatók érdeke is, mert ha a terhelés egyenletesebb, gazdaságosabban lehet működtetni a rendszert. A görbe kiegyenlítésének két eleme a csúcslevágás, illetve a völgyfeltöltés. Az előbbi probléma leggyakoribb megoldása a többzónás tarifák alkalmazása. Az utóbbinak az ún. hangfrekvenciás vezérlés, melynek lényege, hogy az áramszolgáltató a szolgáltatott 50 Hz-es váltóáramra időnként magasabb frekvenciájú jeleket szuperponál. Ezeket a jeleket a fogyasztónál elhelyezett műszerek érzékelik, és az előre beprogramozott működtetést elvégzik (ki- és bekapcsolják a bojlert). Hasonlóan változó a fogyasztás a gázrendszereknél is. Van napi és évszakonkénti ingadozás is. A többszörösen eltérő téli és nyári igények kielégítésére gáztározókat kell üzemeltetni, melyek legtöbbször olyan föld alatti üregek, ahonnan korábban gázt bányásztak ki. Nyáron kompresszorok segítségével préselik az üregekbe a gázt, melyet aztán télen A távfűtésnél úgy méretezik az ellátó rendszert, hogy –15 °C külső hőmérséklet mellett is biztosítani tudják a megfelelő belső hőmérsékletet.

felhasználnak. 1998 végére kiépült az EU és a Nemzetközi Energia Ügynökség követelményeinek megfelelő, 90 napos készletszintre támaszkodó tárolókapacitás. A téli csúcsfogyasztás idején az igények 40-45 %-át lehet tárolókapacitásból fedezni. A MOL üzemelteti a teljes, nagy nyomású földgázvezeték-rendszert, mely ma 5.100 km. (Az elosztói vezetékrendszer hossza 66.548 km, mely a regionális gázszolgáltatók tulajdonában van.). A rendszer kapacitása 16,5 md m3, napi csúcskapacitása 84 md m3. Kiépítése a hazai lelőhelyek kiaknázása miatt kezdődött meg, de ma azt lehet mondani, hogy alkalmas a hazai igények területi kielégítésére, az import átvételére és a tranzitra egyaránt. Mivel a vezetékrendszer szempontjából a MOL Rt. természetes monopóliumként


14


működik, a liberalizáció a vezetékek használatára vonatkozóan azt jelenti, hogy a MOL Rt. - amennyiben van -, szabad szállítási kapacitását köteles, térítés ellenében az azt kérő számára rendelkezésre bocsátani (az ún. „third party access” elve). A rendszerfejlesztés szempontjából fontos figyelembe venni, hogy a vezetékrendszer 58 %-a 15 évnél, 23 %-a 25 évnél, és 19 %-a 30 évnél idősebb, valamint a mai, 70-75 md m3- es csúcsigény 2015-re kb. 100-105 md m3-re növekszik.

3. AZ ENERGIA ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA 3.1. AZ ENERGIA KITERMELÉSÉNEK, FELHASZNÁLÁSÁNAK HATÁSAI

ÁTALAKÍTÁSÁNAK

ÉS

Az energiát felhasználó folyamatok szoros kapcsolatban állnak a környezettel. A bemenő oldalon energiát vesznek fel valamilyen energiahordozó formájában, a kimenő oldalon pedig hulladékot adnak le: hulladék anyagot hulladék energiát. Így a környezet az egyes folyamatokban egyrészt energianyelőként, másrészt energiaforrásként funkcionál. Az energialánc bemeneti oldalán primer energiahordozókra van szükség, melyeket a környezetünkből nyerünk. Az átalakítási folyamatok során minden szakaszban termelődik hulladék (hő, anyag), ami az adott folyamat számára értéktelen. A hulladék anyagok egy része ártalmatlan (pl. víz), más részük viszont súlyosan szennyezi a környezetet (pl. szivárgó olaj stb.). A fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz stb.) bányászata súlyosan károsítja a környezetet, mely elsősorban tájrombolás formájában jelentkezik (bányameddő, olajos mocsarak stb.). Sok probléma merül fel a szállítás során is. Ezek oka lehet a szállítási mechanizmusok hibája, valamint a szállítás során történő balesetek (vezetékes gáz- és olajszivárgás stb.). A legsúlyosabb szennyezések az energiahordozók finomítási, átalakítási munkálatai során keletkeznek. A legközismertebb talán a hőerőművek füstkibocsátása, de a légszennyezés mellett víz- és talajszennyezés is jelentkezik. Az atomhulladékok biztonságos elhelyezését a mai napig nem sikerült megoldani. A finomított energiahordozók szállítása is környezetterhelő, így például a benzint szállító tartálykocsik légszennyezése.

Környezetszennyezés lép fel az energia végső felhasználásánál is. Legjelentősebb a közlekedés okozta légszennyezés. A hatások helyi, lokális és globális hatásúak lehetnek. Helyi hatások közül néhány: - az ipari városok levegőjét szennyező füst, ami súlyos esetben szmoggá alakulhat. o - a bánya körül éktelenkedő meddőhányó stb. Térségi, lokális hatások: Globális hatások:

- savas eső, o - nagyobb atomkatasztrófa stb. - az éghajlatváltozás (üvegházhatás)


15


Az ember szempontjából azonban az egyik legsúlyosabb következmény az egészségkárosodás. A szennyezett környezet sokféle mechanizmuson keresztül károsítja az egészséget. A kibocsátási folyamatok áttekintése után nézzük meg a forrásfelhasználás alakulását is. Szakértői becslések szerint a fosszilis energiahordozók még hozzáférhető mennyisége az alábbi ábra szerint alakul:

7. ábra: A Föld energia-tartalékai

Mivel az emberiség energiaigényének legnagyobb részét ezekből az energiahordozókból fedezi, el lehet képzelni, milyen súlyos következményekkel fog járni, ha az előrejelzések beigazolódnak. Lényegesen kedvezőbb a kép a megújuló energiákkal kapcsolatosan. Itt nem fenyeget a forráskimerülés veszélye, és a környezetterhelés is jóval kisebb. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a környezetre nézve az energia minden formájának előállítása, fogyasztása következményekkel jár. 3.2. A FÖLD ENERGIAMÉRLEGE A Föld zárt rendszernek tekinthető, ez azt jelenti, hogy környezetével anyagot nem, csak energiát cserél. Az energiacsere elektromágneses hullámok segítségével történik. A Napból érkező sugárzás fény- és rövidebb hullámhosszúságú infravörös (IR) sugarakat tartalmaz, míg a Földről elsősorban nagyobb hullámhosszúságú infravörös sugarak távoznak a világűrbe.


16


8. ábra: A Föld energiamérlege

A Földön a napsugárzás a forrása a - geotermikus és nukleáris energia kivételével -, minden felhasználható energiának. A hőhatás idézi elő - a levegő felmelegítése révén - a légmozgásokat, a vizek elpárologtatása révén pedig a csapadékképződést. Így a Nap a forrása a víz- és szélenergiának is. Melegíti a földfelszínt és a vizeket, másrészt lehetővé teszi a növények fotoszintézisét, ezzel együtt megalapozza a táplálékhálózatok kialakulását. A növények a fotoszintézis segítségével építik fel szöveteiket, miközben a felvett energia egy részét tárolják. A növényevők az így keletkező növényekkel, míg a ragadozók elsősorban a növényevőkkel táplálkoznak. Egy növényevő életben tartásához sokkal több energia kell, mint egy növényevőéhez*. Minden „lépcsőfokban” koncentrálódik az energia, miközben az eredetileg felvett napsugárzás nagyobbik része a Föld rendszerei számára elvész: nagy hullámhosszúságú hősugárzás formájában a világűrbe távozik. Számos megfigyelés azt mutatja, hogy az élővilágban azok a fajok életképesebbek, melyek versenytársaikhoz képest maximalizálni tudják az energiafelvételt. A sok energiát felhasználó struktúra gyorsabban növekszik, nagyobbra nő, ezáltal az erőforrások nagyobb része fölött rendelkezik.


17


Különféle élőlények, elsősorban növények maradványaiból alakultak ki évmilliók alatt az ún. fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz). Ezek az energiahordozók azt a napenergiát tárolják, mely az elmúlt korokban a Földre érkezett. A fosszilis energiahordozók keletkezése ma is tart. Tekintettel azonban arra, hogy az ember a készleteket milliószor gyorsabban használja, mint ahogyan újra tudnának termelődni, a fosszilis tüzelőanyagok jelenkori képződésének nincs gyakorlati jelentősége. Az ember számára a következő energiafajták állnak rendelkezésre:   

Fosszilis energiák, melyek a napenergia tárolt formái. Készletei az intenzív emberi használat következtében fogyóban vannak. A Föld keletkezéséhez vezető kozmikus folyamatok által biztosított, nukleáris és geotermikus energia. Ezek hosszabb távon is elérhetőek lesznek. A Nap által biztosított megújuló energiák: a közvetlen napenergia, a szél- és vízenergia, továbbá a biomassza által képviselt energia. A megújuló energiaforrások elvileg nem merülnek ki.

Az előző fejezetben tárgyaltakra visszatérve megemlíthetjük, hogy az energiák közül hosszú távon csak a napenergiára és a napenergia által termelt megújuló energiákra számíthatunk. 3.3. AZ ALAKULÁSA

ENERGIAÁRAK,

KÖLTSÉGEK

LEHETSÉGES

JÖVŐBENI

Az energiatermelés és a fogyasztók között kiéleződő feszültség magyarázata, hogy a piacgazdasági feltételek mellett a világpiaci árak hazai érvényesülését hosszabb távon nem kerülhetjük el. A hazai árak ugyanis kizárólag a külföldi eredetű energiahordozóktól és beruházási javaktól függnek. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az energiatermelés és -átalakítás - ami leginkább igénybe veszi a környezetet – költségei csak részben jelennek meg a mostani kiadásokban, akkor az energiaárak inflációt meghaladó emelkedésére a jövőben is számítani kell. Tovább növeli a terheket az árarányok várható módosulása. Ez azt jelenti, hogy a lakosság és a kisfogyasztók kiszolgálása jóval költségesebb, mint a nagy fogyasztóké. Számítások szerint a nemzetgazdaság teljes energia-felhasználása 2010-ig évi átlagban 0,4-0,7 %-kal, a villamos energia fogyasztása pedig 1,5-2,0 %-kal növekszik. A termelési szerkezet és a technika gyors változásának hatásaként a termelőágazatok felhasználása az átlagnál kisebb, a lakossági és az önkormányzati felhasználás pedig az átlagnál valamivel erőteljesebben bővül majd.

Ebben a helyzetben az energia-politika feladata a lakosság és az önkormányzatok döntési helyzetének erősítése, a hatékonyabb energia-felhasználás infrastrukturális feltételeinek megteremtését szolgáló beruházási források bővítésével. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy nemcsak a kiadások mértéke nő, hanem a fogyasztóknak sincs módjuk helyzetükön változtatni. Az energiaszámlák csökkentése nemcsak a terheket csökkentené, hanem: • nemzetgazdasági síkon elősegítheti az energiafelhasználás, -import és -költségek csökkentését, ezáltal növelve a versenyképességet; • az import mérséklése javítja a magyar gazdaság helyzetét, csökkentve az eladósodás veszélyét;


18


• •

a lakossági életszínvonal javulhat, a környezet szennyezése csökken; ebből következően csökkennek a terhelés megszüntetésére fordított költségek.

4. AZ ENERGIA-TAKARÉKOSSÁG HATÉKONYSÁG LEHETŐSÉGEI 4.1 ALTERNATÍV MEGOLDÁSI ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATA

ÉS

LEHETŐSÉGEK,

ENERGIA-

MEGÚJULÓ

Az energia megtakarításának egyik módja saját igényeink ésszerű határok közé szorítása, energia-felhasználási szokásaink megváltoztatása. A másik mód az energiahatékony technológiák alkalmazása lehet. Az alacsony energiaigényű, és az adott energiamennyiséget hatékonyan felhasználó technológiák és szerkezetek alkalmazásával jelentős mennyiségű energia és pénz takarítható meg. Az egyik leghétköznapibb példa erre az újonnan épülő lakások, épületek korszerű anyagokból, korszerű technológiával való megépítése. A már meglévő, régebbi konstrukciójú lakások megfelelő szigetelésével, a nyílászárók cseréjével, szigetelésével is tetemes mennyiségű energia takarítható meg. A korszerű fűtésrendszerek és kazánok alkalmazása, de akár egy hőfokszabályzó beszerelése is hozzájárulhat az energiaszámlák mérsékléséhez. Az ipai termelésben az átgondolt, takarékos technológia alkalmazásával, újrahasznosítható anyagok felhasználásával, az egyes munkafázisok jól megtervezett felépítésével egyaránt energia-megtakarítás érhető el. A városi közlekedésben a kerékpár és a tömegközlekedési eszközök fokozott használata lenne előnyös, mert hozzájárul mind a levegő tisztaságának növekedéséhez, mind a forgalmi dugók kialakulásának elkerüléséhez. Energiát előállítani nemcsak olajjal, gázzal és kőszénnel fűtött erőművekben lehet, hanem a természetben megújuló és a természetet jóval kisebb mértékben szennyező energiaforrások felhasználásával is. Az emberiség már a történelem kezdete óta használja a természet által kínált energiaforrásokat (villám által gyújtott tűz stb., majd később maga csiholt tüzet). A Nap energiája szárította a termést, a szelet fogták vitorlájukba hajózó őseink, a szél hajtotta a szélmalmok kerekeit, a hőforrások vizével fűtötték a római kori fürdőket stb. Megújuló energiaforrások: megújuló, nem-fosszilis energiaforrások (szél, nap, geotermikus, hullám, árapály, víz, biomassza, szemétlerakóknál keletkező depóniagáz2*(hiányzik a lábjegyzet!), szennyvíztisztító telepeknél keletkező gáz és biogáz).

2


19


4.1.1. A napenergia Földünk legfőbb energiaforrása a Nap. Bármely energiaforrás - a geotermikus energia kivételével - a Nap sugárzásából nyeri az energiáját. A napjainkban óriási mennyiségben használt fosszilis tüzelőanyagok energiája is a Napból származik. A napenergiát közvetve és közvetlenül is hasznosíthatjuk. Közvetlenül alkalmazhatjuk termények szárításához, közvetve üvegfelületek és fóliasátrak beiktatásával pedig passzív módon üvegházak, épületek fűtésére, napkollektoros rendszerekben pedig fűtésre, illetve meleg víz előállítására. A napenergia nagyobb léptékű alkalmazására ma már naperőműveket hoznak létre, melyek különböző típusú és elrendezésű tükörfelületek segítségével gyűjtik össze a hőenergiát. A naperőmű háztartásokban is alkalmazható kisméretű megfelelője a naptűzhely. Fotovillamos cellák (napcellák vagy napelemek) segítségével a Nap energiájából közvetlenül elektromos áramot állíthatunk elő, melyet akkumulátor-rendszerekben, elektromos hálózaton raktározhatunk, vagy felhasználhatjuk hidrogén termelésére. Az így nyert H2 gázt, mint tüzelőanyagot – cellában - elégetve bármikor elektromos áramhoz juthatunk. 4.1.2. A víz A víz mozgási energiáját nagy esésű vagy mesterségesen felduzzasztott folyókra épített vízi erőművekben, a tengerpartok közelében létesített árapály- és hullám-erőművekben hasznosítják elektromos energia termelésére. Jelentős lehet a vízben tárolt hőenergia is. A víz hőenergiáját óceáni hőerőművekben hasznosítják, a tropikus óceánok megfelelő talapzataira telepített, a termikus gradienst kihasználó létesítményekkel. A sós vizű naptavakban a napsugárzás következtében a vízben, és részben a párolgó víz miatt egyre töményebbé váló sórétegekben felgyülemlő hőenergiával, turbinákat hajtva termelnek elektromos áramot. Az édesvízi naptavak felmelegedő vizét közvetlenül fűtésre használják. 4.1.3. A szél A szél a napsugárzás hatására, különböző helyi felmelegedések hatására jön létre, így közvetve a Nap energiájának köszönhető. Az emberiség már nagyon régen hasznosítja, pl. szélmalmok hajtására. A szél energiáját használják még sport és kedvtelés céljára tartott hajókon, vitorlázásra is. De mind a szárazföldön, mind a tengerek part közeli régióiban telepített szélturbinákkal, jelentős mennyiségű tiszta elektromos energia termelhető. A szél mozgási energiáját a szélturbina mechanikai munkává alakítja, amely gépek, villamos generátorok stb. hajtására alkalmas. Kisebb méretű szélkerekekkel összekötve, azokat szivattyúként egy fúrt kúthoz kapcsolva, öntözésre használható.


20


4.1.4. A biomassza A biomassza: termékek biológiailag lebomló maradványai, töredékei, mezőgazdasági hulladékok és maradványok (növényi és állati anyagok egyaránt), az erdőgazdaság és a hozzá kapcsolódó iparágak, valamint ipari- és közösségi hulladékok és biológiailag lebontható maradványaik. A biomassza energiaforrásként történő felhasználásának számos módja ismert. Pl. a Közép- és Dél-Amerikában termelt cukornádból nyert alkohollal egyre több járművet hajtanak. A kommunális hulladékot tároló szemétlerakókban keletkező, ún. depóniagázt elégetve hőenergiát és/vagy elektromos áramot is termelhetünk. A különböző növényi és állati hulladékokból, trágyából, fekáliából anaerob körülmények között, baktériumok által termelt biogáz szintén felhasználható energia-termelésre, a speciálisan e célra épített biogázerőművekben. A fát magas hőfokú, optimalizált oxigéntartalmú égésterű* kazánokban elégetve – ún. faelgázosító kazánokban -, szintén értékes energiához juthatunk. 4.1.5. A geotermikus energia A Föld belső hőjéből származó geotermikus energia nemcsak a földkéreg kőzeteit, hanem a kőzetek repedéseiben lévő vizet is felmelegíti. A felszínre törő, különböző hőmérsékletű hévizeket világszerte alkalmazzák balneológiai (gyógyfürdők) célokra, valamint üvegházak és egyéb építmények fűtésére. Ez az energia nem a Napból származik, de a Föld mélyében lezajló radioaktív bomlások révén folyamatosan újratermelődik. A mélybe fúrt kutakra telepített geotermikus erőművekben, a forró gőz által hajtott turbinákban a felszínen elektromos áramot termelnek. A földfelszín és a mélyebben lévő rétegek különbözőképpen melegednek fel és tárolják a hőt, ezért hőszivattyú segítségével – mely fordított elven működik, mint a hűtőgép -, ugyancsak nyerhetünk hőt a mélyebben fekvő rétegekből. Hazánk geotermikus adottságai - a medence jellegből és az átlagosnál vékonyabb földkéregből adódóan - igen kedvezőek. A fent leírtakból is kitűnik, hogy számos alternatív megoldási lehetőség kínálkozik a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia kiváltására. A kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően egyre elérhetőbbé válnak hatékonyságuk növelése révén. Kedvezően befolyásolja a megújuló energia felhasználását az a tény is, hogy a nemzetközi politika növekvő mértékben támogatja az alternatív megoldásokat. Az Európai Unió elkötelezvén magát, a következő intézkedéseket hozta a megújuló energiaforrások alkalmazásának és az energia-hatékonyság növelésének érdekében:  

Altener – a megújuló energia felhasználására irányuló program SAVE – energia-hatékonysági program


21


4.2. AZ ENERGIATUDATOS VISELKEDÉS ISMÉRVEI 4.2.1. Általános szabályok Tájékozódjunk arról, hogy mi folyik körülöttünk a világban! Legyünk tudatában annak, hogy az emberi tevékenységek - beleértve az energia-felhasználást is - milyen hatást gyakorolnak a környezetre! Célunk nem a természet legyőzése, hanem a természet megismerése és védelme! Az ember életterének határait a tudomány által nem befolyásolható korlátok jelölik ki. 4.2.2 Mit tehetünk otthon? Otthoni viselkedésünk jelentős hatással van a globális folyamatokra. Életünk nagyobbik részét otthon töltjük, és mint fogyasztók meghatározzuk, hogy mennyi energiát, vizet, ipari és mezőgazdasági terméket kell számunkra a világ egyéb pontjain előállítani.

9. ábra: A családok energia-felhasználásának megoszlása

Kísérjük figyelemmel, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy az egyes energiafajták költségei hogyan alakulnak! Próbáljuk kideríteni a fogyasztásban bekövetkező változások okait! Célszerű a villany-, gáz-, víz- stb. számlákat eltenni és időnként értékelni. Az értékelés jó módszere a havi fogyasztási adatok grafikonon történő ábrázolása. A mérőórák időnkénti gyakoribb leolvasásával igyekezzünk képet kapni arról, hogyan alakul energia-fogyasztásunk a hét folyamán, illetve az egyes napszakokban! Próbáljuk a lehető legkisebbre csökkenteni a lakás fűtési hőigényét, ugyanis a fűtés a legnagyobb otthoni energia-fogyasztó! Ne legyen melegebb a belső légtérben 20 oC-nál! Ezzel energiát takaríthatunk meg, és egészségesebben élhetünk. Télen kerüljük a túlzott szellőztetést! Ha huzatosak az ablakok, javítsuk meg őket, mert a rosszul záró nyílászárók akár 30 %-kal is növelhetik a lakás fűtési energiaigényét. Rendszeresen ellenőriztessük a fűtőberendezés műszaki állapotát! A rosszul beszabályozott, hibás fűtőberendezések jelentős veszteséget okoznak. Értékeljük a fűtésszabályozás módját, esetleg szereltessünk be automatikus fűtésszabályozót! Programozott fűtést alkalmazzunk, vagyis a lakást mindig csak olyan hőmérsékletre fűtsük fel, amire ténylegesen szükség van! A család távollétében, valamint éjszaka csökkentsük a fűtési hőmérsékletet, a nem használt helyiségeket ne fűtsük! Hideg időben tartsuk zárva a zsalugátert vagy redőnyt, húzzuk be a függönyöket! Ügyeljünk arra, hogy a függönyök ne takarják le a radiátorokat!


22


Tájékozódjunk a lakás hőszigetelésének lehetőségeiről! A hőszigetelés egyik egyszerű módja a hőszigetelő tapéta alkalmazása, ezt magunk is felragaszthatjuk. Bonyolultabb, de hatásosabb a falak külső szigetelése. Szakember bevonásával kell dönteni arról, milyen anyaggal és hogyan célszerű szigetelni. A szigeteléssel azonos jelentőségű az ablakok feljavítása, esetleg cseréje. Ma már olyan ablakokat árulnak, melyek hővesztesége a hagyományos ablakok hőveszteségének töredéke. Egyre több helyen szerelnek fel légkondicionáló (klíma) berendezést, melynek segítségével nyáron hűteni lehet a lakást. A légkondicionálás nagyon kellemes, de rengeteg energiát fogyaszt. Ezért kerüljük e berendezések megvásárlását, illetve használatát! Csökkentsük a lakás felmelegedését az ablakokra szerelt árnyékolók behúzásával! Kertes háznál ültessünk olyan növényzetet, amelyik nyáron a napos oldalakat leárnyékolja! A hűtött szobákban lehetőleg kerüljük a hőfejlődéssel járó tevékenységeket, pl. a vasalást és hajszárítást! A fürdőszobában minél kevesebb vizet folyassunk el, különösen meleg vizet! Fogmosás, borotválkozás közben nem kell fölöslegesen csurgatni a vizet. Kádfürdő helyett zuhanyozzunk: egyrészt jóval víztakarékosabb, másrészt egészségesebb. Kerüljük a freontartalmú szórópalackok használatát! A freon elpusztítja a magas légkörben lévő ózont, ami a káros ultraibolya sugárzástól véd minket. Mosásnál válasszuk a megengedhető legalacsonyabb mosási hőmérsékletet! Korszerű mosóporokkal 30-40 °C-on is ugyanazt a hatást lehet elérni, mint régebben 80 °C-on. Ha a mosógép meleg vizes üzemre is képes, akkor használjunk gázzal melegített vizet, vagy távfűtési használati* meleg vizet, mivel az olcsóbb, mint a villannyal melegített. Környezetbarát, foszfátmentes mosóport használjunk! Kerüljük a villamos szárítók használatát! A villanybojler termosztátját ne állítsuk túlzottan melegre! A 90 °C-os bojler hővesztesége kb. kétszerese a 60 °C-osénak. A túlzottan forró víz balesetet okozhat. Csökkentsük a vízfogyasztást kifolyáskorlátozók felszerelésével! Ezek egyszerű, a legtöbb csapra könnyen felcsavarozható szerelvények, néhány száz forintért kaphatók. Segítségükkel akár a felére lehet csökkenteni a vízfogyasztást anélkül, hogy az a csap használatát zavarná. Szerezzünk be víztakarékos zuhanyrózsát! Ezek ugyanazt az öblítő hatást tudják biztosítani mint a hagyományosak, de kevesebb víz felhasználásával. Ne tűrjünk meg hibás szerelvényeket! Egy csöpögő csapon évente 2-3.000 liter víz is elfolyhat feleslegesen. Még súlyosabb a helyzet a rossz WC-kel, ezek több tízezer liter vizet elpazarolhatnak. Érdemes tudni, hogy a hagyományos, 10-12 literes WC-tartályok helyett ma már 6-7 liter vízigényű tartályok is beszerezhetők. A korszerű tartályok öblítés közben leállíthatók, illetve „kis” vagy „nagy” öblítésre is alkalmasak. A hajszárítót csak indokolt esetben használjuk! Egy hajszárító 15-ször annyi villanyt fogyaszt, mint egy átlagos izzólámpa. Ha hajszárítás előtt alaposan megtörüljük a hajunkat, kevesebb villamos energia fogy, és hamarabb készen leszünk. Próbáljuk csökkenteni a világítás energia-felhasználását! Csak ott és csak akkor világítsunk, ahol és amikor szükséges. Az égve felejtett villanyok energiapazarlást jelentenek. Nyáron a felesleges világítás csak fűti a lakást. Használjunk korszerű lámpákat és fényforrásokat! A fénycsövek és halogén izzók negyedannyi energiával állítják elő a fényt, mint az izzólámpák. Az úgynevezett kompakt fénycsövek a meglévő lámpatestekben a hagyományos izzók helyett is alkalmazhatók. Alkalmazzunk helyi világítást, ahol csak lehet! Fölösleges és szemrontó az egész helyiséget kivilágítani akkor, amikor csak egy asztalnál dolgozunk.


23


Tartsuk tisztán a lámpákat! Az elpiszkolódott búrákon a fénynek sokszor csak a fele tud átjutni. Ilyenkor gyakran újabb lámpákat kapcsolunk be a szükséges világítás biztosítására. Használjuk ki a Nap fényét a lakás átgondolt berendezésével, a megvilágítást igénylő munkák megfelelő időzítésével! Fessük a falakat világosra, általában használjunk világos színeket a lakás berendezésénél, így kevesebb fény is jó megvilágítást eredményez! A konyhai műveletek sok energiát igényelnek, különösen, ha újragondolás nélkül alkalmazzuk a „hagyományos” konyha fogásait. Régebben elfogadott gyakorlat volt az ételeket alaposan megfőzni, megsütni. Ma már tudjuk, hogy az élelmiszerek természetes állapotukhoz közel (nyersen vagy enyhén párolva) egészségesebbek, mellesleg a korszerű ételek elkészítése jóval kevesebb energiát igényel. Együnk kevesebb húst! Az állati eredetű táplálék előállítása négyszer-ötször nagyobb mértékben veszi igénybe a földi erőforrásokat, mint a növényi eredetű. Közismert ugyanakkor az is, hogy a túlzott húsfogyasztás súlyos érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Egy kg marhahús „előállításához” 25 m3 vízre van szükség. Amikor csak lehet, hideg vizet használjunk! Takarékoskodjunk a vízzel, különösképpen a meleg vízzel! Kerüljük a folyó vízben való mosogatást, a sör vízcsap alatti hűtését, és mindennemű fölösleges vízfolyatást! A konyhai csapokat is szereljük fel a fürdőszobánál már említett kifolyáskorlátozókkal! A tűzhelyen megfelelő méretű (a főzőlap méretéhez illeszkedő) lábast használjunk, és ha felforrt az étel, tegyük kis lángra! Nagy lángon is csak 100 °C-on forr a víz. A hűtőszekrény a háztartás egyik jelentős energiafogyasztója. Ügyeljünk rá, hogy a család igényeinek megfelelő méretű hűtőszekrényt vásároljunk. A vásárlásnál keressük az energia-takarékos kivitelű berendezést. A hűtőszekrény és a mélyhűtő ajtaját ne nyitogassuk feleslegesen! Ellenőrizzük, hogy a tömítés az ajtó körül jól zár-e! A hőmérsékletet ne állítsuk indokolatlanul alacsonyra! Tartsuk tisztán és szabadon a hűtőszekrények hátsó, hőleadó felületét! Olvasszuk le rendszeresen a belső, hőleadó felületekre fagyott jeget! A jég akadályozza a hőleadást, a hűtőgépnek „keményebben” kell dolgoznia! A hűtőberendezéseket soha ne állítsuk közvetlenül a tűzhely mellé! Mielőtt valamit a hűtőszekrénybe teszünk, hagyjuk kihűlni! Ha fagyasztott ételt olvasztunk ki, akkor ezt tegyük úgy, hogy az ételt egy éjszakára betesszük a közönséges hűtőbe! Állítsuk le a hűtőszekrényt, ha nem használjuk! Sokan elfelejtik ezt megtenni, ha pl. elmennek nyaralni. Pedig az üres hűtőszekrény is közel annyit fogyaszt, mint a teli fridzsider. A nehezen puhuló ételeket kukta fazékban készítsük el! Kerüljük a sütőben történő hosszadalmas párolást; a sütő ajtaját ne nyitogassuk feleslegesen! A sütőben sütés közben ne tartsunk felesleges tepsiket, rácsokat, mivel ezek felmelegítése is energiát emészt fel! Használjunk tálalásra is alkalmas edényeket! Így kevesebbet kell mosogatni, kevesebb víz fogy. A vasalás is sok energiát fogyaszt. Ne égessük feleslegesen a vasalót, és csak azt vasaljuk, amit ténylegesen vasalni kell. Lehetőleg egyszerre intézzük el a heti vasalást, mert a vasaló gyakori felfűtése sok energiát fogyaszt el feleslegesen. A vasaló hőmérsékletét ne állítsuk túl magasra! 4.2.3. Energiatudatos vásárlás A vásárlásnál azt kell szem előtt tartanunk, hogy mi, fogyasztók határozzuk meg, milyen termékeket állítson elő az ipar és a mezőgazdaság.


24


Az élelmiszerüzletekben keressük a környezetbarát termékeket! Ma már nálunk is egyre több olyan terméket lehet kapni, ami önmagában is környezetbarát (mint például a már említett foszfátmentes tisztítószerek), vagy pedig környezetbarát módon állították elő. Olvassuk el figyelmesen az áruismertetőket! Fontos a termékek csomagolása. Semmi szükség arra, hogy agyoncsomagolják azt, amit veszünk. A csomagolóanyagok - különösen a nem újrahasznosíthatók – csak a hulladékhegyeket növelik. Egyes csomagolóanyagokból az élelmiszerrel való tartós érintkezés során vegyi anyagok oldódhatnak ki. Kerüljük az eldobható csomagolóanyagokat, poharakat stb., mert előbb-utóbb mindent elborít az eldobható szemét! Az képviseli a környezetbarát és „energiatudatos” kultúrát, aki visszaváltható üvegekben veszi az italokat, szatyrot visz a vásárláshoz, és nem támogatja azokat a büféket, ahol egyetlen étkezés után tucatnyi zacskót és műanyag tálcát kell kidobni. Vásároljunk helyi előállítású élelmiszereket! Minél messzebbről jön valami, annál több energiát kell a szállításhoz felhasználni. Mellesleg az exportra szánt élelmiszerek általában tele vannak tartósítószerrel. Kerüljük az „agyonpreparált”, „agyontartósított” élelmiszereket! Amíg pl. a krumpliból zacskós burgonyaszirom lesz, tíz gyártási folyamaton megy át, amelyek mind energiát igényelnek és hulladékot termelnek. Ha tehetjük, ún. „bioélelmiszereket” fogyasszunk, mert ezek előállítása során nem használnak fel vegyszereket és a környezetet terhelő műtrágyákat. A műtrágya előállítása az egyik legtöbb energiát igénylő termelési folyamat. A műszaki boltban az energia-takarékos készülékek közül válasszunk! Keressük a tartós, jó minőségű termékeket, amelyeket sokáig tudunk használni, és ha elromlanak, meg tudjuk javíttatni! Ha eldobunk valamit, növeljük a hulladékhegyet, és új eszközt kell helyette előállítani. Ne vegyünk villamos hajtású készüléket, ha van kézi is! Attól, hogy valami kevesebb energiát fogyaszt és egyszerűbb, még lehet praktikusabb. Általában ne vásároljunk olyan terméket, amelyekről tudni lehet, hagy a természet károsításával állították elő. Példaként említhetjük a trópusi fákból készült bútorokat, az elefántcsont mütyürkéket és a ritka állatok bőréből készült bundákat. 4.2.4. Közlekedés energia-takarékos módon Fontos tudni, hogy a közlekedés sok helyen az első számú környezetszennyező tényező. A legjobb példa erre Budapest, a valamikor csodálatos európai nagyváros, mely ma kipufogóbűzben fuldokol, és szinte minden talpalatnyi közterületet elfoglalnak a gépjárművek. A közlekedési - és ezen belül a közúti – energia-felhasználás felfutását jelzi, hogy gomba módra szaporodnak a benzinkutak, és ma már fajlagosan* több benzinkút van nálunk, mint Németországban vagy Svájcban. A közlekedés legtöbb energiát igénylő válfaja a személygépkocsival történő közlekedés, különösképpen akkor, ha a személygépkocsiban csak egy ember ül. Sajnos az utóbbi években pontosan ennek a közlekedési módnak az előretörését tapasztalhatjuk, míg háttérbe szorulnak olyan energia-takarékos közlekedési módok, mint a tömegközlekedés vagy a kerékpáros közlekedés. Hihetetlen, de igaz, mert kiszámolták: az utóbbi ötezer évben nem növekedett az ember átlagsebessége! Ha az egy évben megtett utat egy gépkocsi tulajdonosa elosztja azzal az idővel, amit az autójában tölt, továbbá amit munkával tölt azért, hogy autót és benzint


25


vehessen, útépítésre fordítandó adót fizethessen stb., akkor 4-5 km/h jön ki. Pontosan ennyi volt az átlagsebessége a gyalog közlekedő ősembernek is! A fentiek miatt tehát kerüljük. az autózást, részesítsük előnyben a tömegközlekedést, a gyaloglást és a kerékpározást! Semmi esetre se autózzunk Budapest és a többi nagyváros belvárosában! Hosszabb távon részesítsük előnyben a vasutat a közúttal szemben! A vasút utaskilométerre eső energiafogyasztása és szennyezőanyag-kibocsátása csak ötöde a személygépkocsiénak. A civilizáció rosszul értelmezett fejlődése keretében leszoktunk a gyaloglásról. Városainkat - melyek valamikor a gyalogos ember számára készültek - átalakítottuk autós településekké, melyekben a gyalogos úgy érzi magát, mint egy sivatagban. Pedig minden emberben erős vágy él a csend, a nyugalom és az oxigén után. Ezt bizonyítják a nyugati városok példái, ahol egyes városrészek értéke - az autóközlekedés kizárása után - a sokszorosára emelkedett. Fedezzük fel a lábunkat, használjuk gyaloglásra és kerékpározásra! A kerékpár ma reneszánszát éli és joggal, mert egészséges mozgást biztosít, nem fogyaszt benzint, nem szennyezi a környezetet, és végül segít kialakítania helyes képet az autózásról. Ha elkerülhetetlen az autózás, akkor részesítsük előnyben a kis fogyasztású, gazdaságos, katalizátoros autókat! Sajátítsuk el az üzemanyag-takarékos vezetési stílust! Ne parkoljunk a füvön, és ne használjunk százliternyi ivóvizet arra, hogy az autónkon összegyűlt szennyet a legközelebbi élővízbe belemossuk! Ha többen megyünk egy irányba, használjunk közös autót! Ne tartsunk fölösleges holmikat az autóban! A kisebb tömegű autó kevesebbet fogyaszt. Az iskola és munkahely kiválasztásánál legyen szempont a távolság is. A felesleges utazás az időnket rabolja és a környezetet terheli. 4.2.5. Hulladékok A hulladékok kétszeresen is gondot okoznak. Egyrészt szükségessé teszik, hogy az eldobott termék helyett újat készítsenek. Ezzel az erőforrásokat vesszük igénybe. Másrészt amit eldobtunk, azt valamilyen módon el kell - kellene - tüntetni, mert piszkos, büdös, mérgező vagy egyszerűen csak útban van. A hulladékok ártalmatlanítása hamarosan a világ legsúlyosabb gondjai közé tartozik majd, főleg a nagy népsűrűségű városokban. Próbáljuk a lehető legkisebbre csökkenteni az általunk termelt hulladékmennyiséget! Mindenből csak annyit vegyünk, amennyire valóban szükségünk van! Ne használjunk indokolatlanul sok csomagolóanyagot! Mielőtt eldobunk valamit, gondoljuk át, hogy nem lehet-e megjavítani, vagy esetleg más célra felhasználni! Különösen vigyázzunk a veszélyes hulladékokra! Ilyen a kimerült zseblámpaelem, a „döglött akkumulátor”, a lejárt szavatosságú permetezőszer vagy a festékhígítók. Veszélyes hulladék az autóból leengedett motorolaj és minden vegyszer. Ezeket a hulladékokat ne keverjük a háztartási szemétbe! A motorolajat vigyük vissza a benzinkúthoz, az elemet dobjuk az erre a célra rendszeresített gyűjtőkbe, az akkumulátort hagyjuk a szakműhelyben, stb.! Segítsük a hulladékok újrahasznosítását! Váltsuk vissza az üres üvegeket, fegyelmezetten vegyünk részt az elkülönített hulladékgyűjtésben! Vigyük vissza az újságpapírt és a fémeket a MÉH-be, akkor is, ha nem adnak érte sok pénzt! Ha van kertünk, hasznosítsuk a szerves hulladékokat komposztálással!


26


4.2.6. Tájékozódás, tudatformálás Figyeljük meg, milyen hatással van az ember energiaéhsége a természetre! Tanulmányozzuk az energetikai eredetű környezetszennyezés bárki által észlelhető hatásait! Olvassunk a tűzifa felhasználása által okozott sivatagosodásról, a savas esőkről, az élővizek pusztulásáról! Gondolkozzunk el azon, hogy a külszíni fejtések vagy duzzasztómű-építések által a természeten ejtett sebek begyógyulnak-e! Próbáljuk megérteni az összefüggést energiafogyasztói szokásaink és a természet károsodása között!

5. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ENERGIA-POLITIKA 5.1. AZ EURÓPAI UNIÓ TÖREKVÉSEI A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATÁT ILLETŐEN Az Európai Unió 2001. október 27-én új irányelvet fogadott el a megújuló energiaforrások használatának szabályozásával kapcsolatban. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2001/77/EC Irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon 5.1.1. Előzmények A megújuló energiaforrások hasznosításának potenciálja a Közösségen belül jelenleg kihasználatlan. Az EU a megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítását elsődleges fontosságú eszközként ismeri el, mivel hasznosításuk hozzájárul a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődés megvalósításához. Ezek mellett helyi szinten munkahelyeket teremthet, hozzájárul az energiaellátás biztonságához, és lehetővé teszi, hogy a Kyotóban megfogalmazott célok hamarabb megvalósuljanak. Ezért biztosítani kell a megújuló energiaforrások potenciáljának jobb kihasználtságát az Unió belső villamosenergia-piacának keretein belül. 5.1.2. Elképzelések A Tanács 1999. május 11-i döntésében és az Európai Parlament 1998. június 17-i, a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiáról szóló döntésében felkérte a Bizottságot, hogy konkrét javaslatot nyújtson be a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia belső piacon történő hasznosítására. Ezen felül az Európai Parlament 2000. március 30-i, a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiáról és a belső villamosenergia-piacról szóló döntésében kiemelte, hogy a kötelező jellegű, megújuló energiaforrás-hasznosítási célok nemzeti szinten történő kitűzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő eredmények szülessenek, és hogy a közösségi célok megvalósuljanak. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia középtávú, szélesebb körű elterjedésének biztosításához az összes tagállamnak nemzeti, irányadó célértékeket kell meghatározni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia fogyasztását illetően. A bizottság értékelje, hogy a tagállamok milyen mértékben haladtak a nemzeti irányadó célértékek elérésében, illetve azt, hogy a nemzeti irányadó célértékek mennyire állnak összhangban a 2010-ig elérendő, a teljes hazai energiafogyasztásra utaló – s az EU közösségére, mint egészre vonatkozó – 12 %-os, globális irányadó értékkel.


27


A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kereskedelmének előmozdítása érdekében, valamint hogy a fogyasztó számára áttekinthetőbb legyen: az általa vásárolt energia megújuló vagy nem megújuló energiaforrásból termelt villamos energia, kívánatos az energia származási igazolása. Fontos, hogy a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia valamennyi formája rendelkezzék ilyen származási igazolással. A megújuló energiaforrások piacának szabályozására törvényi keretet kell létrehozni. „A tagállamok a megújuló energiaforrásokra nemzeti szinten eltérő támogatási rendszereket használnak, úgymint zöld bizonyítvány, befektetési támogatás, adómentesség ill. adókedvezmény, adóvisszatérítés és közvetlen ártámogatási rendszer. Az indítvány járuljon hozzá a nemzeti, irányadó célértékek eléréséhez, legyen összhangban a belső villamosenergia-piac elveivel, és vegye figyelembe a megújuló energiaforrások eltérő tulajdonságait, a különböző hasznosítási technológiákkal és földrajzi különbségekkel együtt. Ezenkívül hatékonyan mozdítsa elő a megújuló energiaforrások használatát, legyen egyszerű és a lehető leghatékonyabb, különösképpen a költségek tekintetében, valamint őrizze meg a befektetők bizalmát. Ez a keretrendszer lehetővé tenné a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia számára, hogy versenyre kelhessen a nem megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiával A megújuló energiaforrások piacteremtésének előmozdításakor figyelembe kell venni a helyi, ill. regionális fejlődési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatásokat, különösen a kis- és középvállalkozások és az egyéni áramtermelők tekintetében. Mivel a vázolt tevékenység általános céljait a tagállamok nem tudják kielégítően teljesíteni, és ezért – a méret vagy a tevékenység hatásai miatt – közösségi szinten jobban elérhetőek, a közösség intézkedéseket fogadhat el a szubszidiaritás elvével összhangban. A részletes kivitelezést azonban a tagállamokra kell hagyni, megengedve, hogy kiválasszák a saját helyzetüknek leginkább megfelelő rendszert. A tagállamok 2002. október 27-ig bezárólag, és az ezt követő minden ötödik évben kötelesek elfogadni és nyilvánosságra hozni egy jelentést, amely meghatározza a megújuló energiaforrásokból termelt jövőbeli villamosenergia-fogyasztás nemzeti irányadó célértékeit, az azt követő tíz év villamosenergia-fogyasztásának százalékos arányában. A jelentésnek tartalmaznia kell a nemzeti szinten tervezett illetve végrehajtott, nemzeti irányadó célértékek megvalósítását célzó intézkedések leírását. A tagállamoknak – első alkalommal 2003. október 27-ig bezárólag, majd ezt követően minden második évben – jelentést kell közzétenniük, mely elemzést tartalmaz a nemzeti irányadó célértékek eléréséről, különös tekintettel azon éghajlati tényezőkre, melyek valószínűleg befolyásolják a célértékek elérését; ezen túlmenően leírja, hogy a megtett intézkedések milyen mértékben állnak összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti vállalásokkal. A bizottság – első alkalommal 2004. október 27-ig bezárólag, majd ezt követően minden második évben – jelentésben hozza nyilvánosságra következtetéseit. A jelentés mellett – ahol szükséges –szerepeljenek előterjesztések az Európai Parlament és az Európa Tanács felé.” (Készült 2001. szeptember 27-én, Brüsszelben)


28


5.2. A MAGYAR TEKINTETTEL AZ EU-RA

ENERGIA-POLITIKA

TÖREKVÉSEI,

KÜLÖNÖS

5.2.1. Kitűzött célok A magyar energia-politika a jövőbeni helyzetnek megfelelően kettős feladat teljesítését célozta meg. Egyfelől harmonizál a modern piacgazdasági célkitűzésekkel, másfelől teendőket fogalmaz meg az átmeneti időszakra, melyek az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtésére irányulnak. A hazai energia-politikai törekvések között több kiemelt cél van: • a piaci verseny feltételeinek megteremtése, a monopolpozíciók lehetőség szerinti lebontása, a gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása; • az ellátásbiztonság erősítése egyrészt a külső energiaforrások és az energiafajták behozatali területeinek bővítésével, másrészt a hazai és a külföldi beszerzések optimalizálásával; • az energiatermeléssel és –felhasználással összefüggő környezeti igénybevétel mérséklése, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése; • az energiamodell olyan jellegű felépítése és működtetése, amely a lehető legkisebb költségekkel, a szereplők és az érintettek együttműködésével alakítja a szabályozás fontosabb eszközeit. A rendszerváltozás után lényeges lépések történtek a piacgazdasági modell alapjainak megteremtése irányába, de a magyar gazdaság, különösen az energiaágazat működtetése még nem felel meg minden tekintetben a piaci modell követelményeinek. Az átmeneti időszak fontosabb teendői között szerepel: • a vezetékes energiahordozók árainak és az árszabályozás rendszerének piackonform kialakítása; • az állam szerepének kijelölése az elismerhető költségek meghatározásában, költségarányos és az energia-takarékosságot ösztönző árak érvényesítése; • a jelenlegi hosszú távú szállítási szerződéseken alapuló kapacitásbiztosítás rendszerének átalakítása, a rugalmasabb együttműködési formák megteremtése; • a hazai energiaforrások, különös tekintettel a megújuló energiaforrások várható szerepének és fejlesztési lehetőségeinek tisztázása. Összefoglalva: a hazai energia-politika végső célja egyrészt, hogy a magyar energiaágazat az EU-csatlakozást követően minél hamarabb az európai energiarendszer szerves részévé váljon, másrészt, hogy az eddigi rendszert egy, a fogyasztó érdekeit erőteljesebben érvényesítő működési rendszer váltsa fel. 5.2.2. Problémák, melyekkel szembe kell néznünk 

2004-ben lejár a széntüzelésű erőművek környezetvédelmi engedélye.



Az országnak teljesítenie kell az addigra remélhetőleg tovább szigorodó klímavállalásokat. Ez jelenleg nem szerepel piroritásként, mivel az első vállalásokat Magyarország - becslések szerint - külön intézkedések nélkül is teljesíteni tudja, pusztán a szerkezet-átalakításból származó kibocsátás-csökkentéssel (A vállalás 6 %-os csökkentés, az 1985-87-es bázis időszakhoz képest, 2008-21-re).*Ez nem érthető!


29




Többek között az EU elvárásai miatt is, lényegesen növelni kell a megújuló energiaforrások használatát, ez irányú elkötelezettségünk azonban rendkívül felszínes, konkrét lépésekben szinte nem is jelenik meg, nincsenek komolyan vehető tervek.



A szénfelhasználás valószínűleg nem fog csökkenni, és 10-12 %-os részesedését megtartva továbbra is szereplője lesz az elsődleges energiaellátásnak. Másrészről viszont a hazai szénkitermelés gazdaságtalan, ezért sokkal tovább már nem folytatható, így valószínűleg importból egészül ki, további terhet jelentve a gazdaság és a környezet számára. 5.2.3. Megoldási lehetőségek

   



Importalapúságra való áttérés a gázárképzésben és ennek ütemezése. A fogyasztói szerkezet eltolása az energiatartalmat leghatékonyabban hasznosító szektor felé. Az államnak olyan gazdasági környezet kialakításával a piaci szereplőket olyan helyzetbe kellene hoznia hogy, a felhasználási szerkezet reálisan alakuljon.*(nem érthető) A kormánynak az új szakági törvényekben kiemelten támogatnia kell a helyi, megújuló energiaforrások felhasználását, a megújuló technológiák elterjedését. A nagy (jelenleg nem hatékonyan működő) távfűtő rendszerek elterjesztésének szorgalmazása, amelyek hatékony energiahordozó-felhasználás mellett az igények rugalmasabb követésére lennének képesek, vagyis a felhasználható által lényegesen befolyásolhatóság miatt ösztönözne a takarékosságra.*(?) Ezek a rendszerek földgázzal működnének leghatékonyabban stb.

A magyar energia-politika is kiemeli a távfűtés környezeti előnyeit, de nincsen összehangolt, hatékony eszközrendszere a támogatásra, és egyéb tényezők is negatív hatással vannak erre a szektorra. A fentiek alapján röviden a legfontosabb problémák:           

Az ipari és lakossági gázár között kicsi a különbség, emiatt a távfűtés nem versenyképes. Elavult, pazarló rendszerben kialakított távfűtési rendszerek. Nincsen mérés szerinti elszámolás, nincs lehetőség az egyedi hőszabályozásra vagyis a takarékoskodásra. Nem hatékony tulajdonviszonyok: A hőtermelő szerkezet a vállalaté (többnyire külföldi befektetők tulajdonában), A csőrendszer az önkormányzaté, A házon belüli eszközök a felhasználóké. Az önkormányzat - politikai, szociálpolitikai szempontok alapján - a távhőszolgáltató és a szolgáltatás alulértékelésében érdekelt, így a szolgáltatónak nincs elegendő anyagi forrása a fejlesztésekre. Az energia-hatékonyságot támogató kormányzati programokban nincsen elegendő forrás ezekre a területekre, a fejlesztésekre, ill. előremutató, átlátható koncepció nélkül, koordinálatlanul történik a kihelyezés. A korszerűsítés finanszírozására nincsen kialakított koncepció, sem pedig forrásteremtés. A rendszerből kiválók nagy száma miatt a vezetékrendszer veszteségei a fogyasztókra lebontva nőnek.


30






A vállalatoknak a fogyasztók megtartása lenne a céljuk. Segíteni kellene őket a takarékosságban, pl. tanácsadással, a fejlesztésekben való részvétellel (mint Németországban) stb. Nagyon kevés cég végez ilyen tevékenységet. Elsődleges céljuk a profitmaximalizálás, ami közszolgáltatók esetében mindenképpen megkérdőjelezhető. Az energia-politika meghirdetett elvei ellenére nincs kidolgozott program a távhőszektor versenyképességének javítására.

Az energiaszektor mind az előállítás, mind a szállítás során közvetlenül, maradandóan és jelentősen károsítja a Föld légkörét. Ez a károsító hatás máris megfigyelhető bolygónk éghajlatának változásán. A fogyasztási szokásoknak az energiaforrásokhoz hasonlóan meg kell változniuk. Környezetvédelmi szempontok alapján a fosszilis energiahordozóknak és az atomenergiának el kell tűnniük. Világos, hogy ez nem történhet meg egyetlen nap alatt, de határozott lépések megtételére van szükség, hogy megteremtsük egy valóban fenntartható energiarendszer alapjait. Több figyelmet kell szentelni az energiatakarékosságnak, illetve az energia minél hatékonyabb felhasználásának. Különösen Közép- és Kelet-Európában a hatékonyabb energiafelhasználás csökkenthetné a legnagyobb mértékben a káros környezeti hatásokat. A már bevált, megújuló energiaforrások használatán alapuló technológiákat kellene szélesebb körben elterjeszteni.


31


IRODALOMJEGYZÉK - Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez és a hazai feladatok, Fenntartható Fejlődés Bizottsága, 1998. -Népszabadság, 2000.07.24. - Communication from the Commission, Energy Efficiency in the European Community- Towars a - Gázszolgáltatók Egyesülése Éves jelentés 1998, 1999 - IEA Statistics, Balances of non –OECD Countries, 1995-98 - IEA Statistics, Electricity Information, 1999, 2000 - IEA Statistics, Energy Prices and Taxes, Quarterly Statistics Third Quarter, 1999 - IEA Statistics, Natural Gas Information, 1997, 1998 - Iparstatisztikai Évkönyv 1987-1999, KSH - Magyar Gázipar 1970-1998, Montan-Press KFT, 1998 - Magyar Statisztikai Évkönyv 1987-1999, KSH - MOL Éves jelentés 1997, 1998, 1999 - MVM Éves jelentés 1999 - Strategy for the Rational Use of Energy , Com(1998)246 - Towards an European Strategy for Security of Supply, Green Paper , 29th November, Com - UN Energy Statistics Yearbook, 1990-96 (2000)769 - Villamosenergia Statisztikai Évkönyv 1996, 1998


32

Energia, energiahatékonyság. Második, átdolgozott kiadás Szerkesztette: Kuthi Adrienn

Recommend Documents