Encsi Hírek 2010. október
A város polgárainak lapja
ingyenes
Encs Város Önkormányzata Tisztelettel meghívja az 1956-os Forradalom és Szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából 2010. október 22-én (pénteken) tartandó ÜNNEPSÉGÜNKRE. 16.30 órakor a Petõfi Parkban az 1956-os Emlékfa, valamint Nagy Imre szobrának koszorúzása 17.00 órakor a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár színháztermében Ünnepi megemlékezés Szónok: Kércsi Tibor a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár igazgatója Ünnepi mûsor: a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tanulóinak elõadása Az ünnepi megemlékezésen kerülnek átadásra a „Virágos Encsért Mozgalom” címek. Átadja: Bratu László polgármester dr. Halász Ferenc jegyzõ, a bíráló bizottság elnöke
HIRDETMÉNY Tájékoztatjuk Encs város tisztelt lakosságát, hogy a polgármesterek és önkormányzati képviselõk, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselõk 2010. október 3-i választásán a Helyi Választási Bizottság az alábbi eredményeket állapította meg: Polgármester: Bratu László független
Önkormányzati képviselõk: - Bolobás Péter FIDESZ-KDNP - Bratu Ferenc FIDESZ-KDNP - Karsai Attila FIDESZ-KDNP - Kléri Bertalan FIDESZ-KDNP - Molnárné Juhász Éva független - Szeles András FIDESZ-KDNP - Timár László független - dr. Vidákovics Béla Árpád független
Cigány kisebbségi önkormányzati képviselõ - Aranyosi Sándor 3 8 6 8 , E n c s , Hársfa u. 43/B. RPT-RPM-CSZOSZ - Horváth Gusztáv 3868, Encs, Kossuth L. u. 40/4 RPT-RPM-CSZOSZ - Lakatos Tibor 3868, Encs, Kossuth L. u. 40. RPT-RPM-CSZOSZ - Náni Károly 3868, Encs, Kossuth L. u. 40/1. RPT-RPM-CSZOSZ Helyi Választási Iroda
Sikeres pályázat Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulást, az ország leghátrányosabb kistérségeinek egyike. Kiemelt feladata a nevelés-oktatás ügye, a felemelkedés egyik lehetõsége. Az európai úniós Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban, melyet az LHH-s térségeknek hirdettek meg, pályázatot nyújtott be az ETKT közoktatási intézményeinek eszközfejlesztésére. A kistérség 36 településén 20 óvoda, 15 iskola mûködik, szakmai és szakszolgálat, szakiskola 1-1. A rendelet által meghatározott kötelezõ felszerelés és taneszköz jegyzék teljesítése átlagosan 75-80 %-os. Elsõsorban alapvetõ fejlesztõ, illetve IKT eszközök hiányoznak, melynek beszerzésére a jelen pályázat lehetõséget ad. Olyan igények kielégítése szerepel a megjelölt tárgyak között, melyek az ország más részein már a közoktatási intézmények rendelkezésére állnak. A családi háttér a gyermekeknek nem teszi lehetõvé, hogy az eszközöket otthon használhassák. Elõször a projekt ötletet, majd a pályázatot dolgozta ki sikeresen projektmenedzsment. A pályázat készítését megvalósíthatósági
tanulmány és igényfelmérés elõzte meg. Az aprólékos és alapos munka után május 1-ével megkezdõdhetett az elgondolás megvalósítása, melynek keretén belül a közoktatási intézmények felszereltsége számos eszközzel bõvülhet. A zárás 2011. 4. 30-ra várható. Az eszközökre vonatkozó közbeszerzési eljárás elindult, a pályázatok beadási határideje 2010. 8. 4-én, az eredményhirdetés 2010. 8. 12-én lesz. A kistérség óvodái, iskolái nagyon nehéz feladatot vállaltak fel azzal, hogy egyenlõ esélyeket kívánnak teremteni az ország fejlettebb gazdasági háttérrel rendelkezõ térségeiben élõ gyermekekkel, tanulókkal szemben. Az önkormányzatok szûkülõ költségvetése intézményeik mûködését is veszélyezteti, fejlesztésre nincs mód. Intézményükrõl a települések nem mondanak le. Az óvoda, iskola jelenléte közösség összetartó, erõsíti a fiatal, családok helyben maradását. A projekt célul tûzte ki, hogy az óvodák, iskolák és a szakmai és szakszolgálati intézményben a technikai feltételek javuljanak, ezáltal hatékonyabb és eredményesebb
legyen az nevelõ-oktató munka, a tanulók kompetencia mérési eredménye. Jelen projekt szerint, melynek szerzõdéskötése 2010. 4. 23-án történt, 149.089.350 forint fordítható az elgondolás megvalósítására. Reméljük, ezzel a segítséggel jól gazdálkodva és élve nagy lépést tehetünk az közoktatás területén az egyenlõ esélyek megteremtése felé.
HABITAT futóverseny a világnap tiszteletére A HABITAT VILÁGNAPot 1986. október 6án rendezték meg elõször világszerte, az ENSZ Emberi Települések Bizottságára, a Habitatra utalva. A Habitat 1976-ban alakult, fõ célkitûzése a települések életkörülményeinek minõségi javítása. A Habitat világnap célja a figyelemfelkeltés annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb jogot, a kellemes otthont és lakás-
2
körülményeket. Az Encsi Városvédõ és Szépítõ Egyesület 2003 óta rendezi meg a világnap alkalmából a várost és környékét megmozgató futóversenyt. 2010-ben október 6-án a világnapon sikerült lebonyolítani a versengést. A verseny kiírásával, megrendezésével az volt a célunk, hogy a környezetvédelmére, az egészséges életmódra ráirányítsa a közfigyelmet a lakosság széles rétegeinek aktivizálásával. A verseny rendezésében a B.-A.-Z. Megyei Labdarúgó Szövetség Abaúj-Encs csoport versenybizottsága, valamint a Sportközpont Vezetõje és dolgozói voltak segítségünkre, melyet ezúton is megköszönünk. A rendezvényt Bratu László polgármester nyitotta meg, s adta át a megérdemelt díjakat. 251 induló 7 korcsoportban mérhette össze erejét, kitartását. A legtöbb induló az 1-2. osztályosok közül került ki, azt követte az óvodás korcsoport indulóinak száma. Minden kísérõ pedagógusnak köszönjük a
2010. október
közremûködését. Futamonként 1-3. helyezettig díjaztuk a legjobbakat, akik támogatóink jóvoltából értékes ajándékokat és HABITAT-ra emlékeztetõ feliratos pólót vehettek át jutalmul. Szép idõben, jó hangulatban telt versengésen, rendõri biztosítás mellett, melyet köszönünk az Encsi Rendõrkapitányság dolgozóinak, biztonságban lebonyolított, balesetmentes rendezvényt tudhatunk magunk mögött. Támogatónk voltak, B.-A.-Z. Megyei Közgyûlés Mecénás alapja, Encsi Többcélú Kistérségi Társulás, Eudóra Gazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, Misa kft. Encs Városgazda Nonprofit Közhasznú Kft., Abaúj Coop Zrt., Katasztófavédelem Encs, Dr Vidákovics Béla háziorvos, Mûvelõdési Központ és Könyvtár Encs. Segítségüket, támogatásukat ezúton is köszönjük! Vajkóné Zsiros Emese Encsi Városvédõ és Szépítõ Egyesület elnöke
Helytörténet-Honismeret
Abaúji Szabadegyetem Az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület 2010. szeptember 11-én tartotta soron következõ rendezvényét a Kazinczy Társasággal karöltve, melynek címe: „Abaúji Szabadegyetem, 3-ik befejezõ nap”, amit az abaújdevecseri felsõ Csoma kastélyban, a mai közösségi házban tartottak.. Az alkalom a szõttes kiállítás megnyitásával vette kezdetét, melyen Bratu Ferenc, a részönkormányzat tagja mutatott be az érdeklõdõknek. Elmondta a kiállított darabok egytõl egyig a helyi asszonyok keze munkáját dicséri, majd röviden bemutatta a szövés mûvészetét, annak folyamatát. A tetszetõs abroszok, fali kendõk, és egyéb textíliák megtekintése után Szeles András alpolgármester mutatta be Sándor Róbert Szigethy Ferenc Emlékezés egy elfeledett papköltõrõl szóló mûvét. A szerzõvel karöltve megemlítették, hogy a képekkel illusztrált könyvben nemcsak az egykori, hányattatott sorsú református lelkész önéletrajza, és talán már rég elfeledett mûvei találhatók, hanem kéziratok, és a költõ lányának visszaemlékezései is megtalálhatók. Az irodalmi értékeken túl, azért is fontos e könyv, hiszen a lelkész a rendezvény helyszínén, Abaújdevecseben is szolgált. Ezt követõen Dr. Vidákovics Béla Encs város másik alpolgármestere is köszöntötte a jelenlévõket, majd Evva Margit, a rendezvény fõszervezõje kérte fel Kiss Endre József urat, a Sárospataki Nagykönyvtár igazgatóját elõadásának megtartására, mely a történelmi Abaúj Torna vármegye, Trianon kapcsolatáról beszélt a jelenlévõknek. Elõadását ilyen rövid terjedelemben bemutatni nem lehet, azonban néhány lényegi információt, érdemes megemlítenünk. Hisz nem mindenki tudja, hogy Trianon idejében a mai Szlovákia területén szinte csak magyar ajkú emberek éltek, a járások nagytöbbségét a magyar falvak tették ki. Ebben az idõben azonban nemcsak a lakosság körében voltak túlnyomóan magyarok, hanem az iparosságot is kizárólag a németajkú lakossággal karöltve végezték. A Trianoni békeszerzõdés után azonban elcsatolják a területeket. Abaúj vérmegye 47% kerül Szlovákiához, Kassával együtt 125 település kerül a határ másik oldalára. A magyarokat erõszakos beolvasztási kísérletekkel, mint kitelepítés, intézmények megszüntetése, elszegényítés próbálják sárba tiporni. Mindemellett a
Magyarországon élõ nemzetiségek elõnyös helyzetben voltak, hisz nem volt erõszakos asszimilálás, saját nyelvû kiadványaikat is magyar állami pénzbõl finanszírozva adhatták ki, tehát Trianon után a nemzetiségi probléma nem oldódott meg, hanem rossz irányba fordult. E talán kissé szomorú elõadás után Fehér József a Kazinczy Társaság elnöke és a Magyar nyel Múzeum igazgatója (Széphalom) számolt be az Abaúji Szabadegyetemekrõl, és a Kazinczy társaság 25 „bõséggel teli” évérõl. A rendezvények sorairól, a megannyi kiadványról, és a munkáról, mely ezek mögött húzodik meg. Természetesen megemlítette a társaság alapítóit is. Bojtor Istvánt, aki a társaság alelnöke, és feleségét Tókos Uzonkát, Szabó Sándort, és feleségét, végül Gulyás Mihály írót, akik a Kazinczy Társaság, abaúji „magja” voltak, és maradtak is. Az elnök úr szavait követõen Orémusz Zoltán református lelkész, esperes mutatta be nekünk, a kassai parókia életét, mely elõadás nem volt személyes érzelmektõl mentes. Nem telhet el azonban alkalom dr. Csorba Csaba, a Honismereti Szövetség, és a Kazinczy Társaság alelnökének szavai nélkül, aki az abaúji kastélyokról, kúriákról, és azok jelenlegi szomorú sorsáról szóló elõadásával emelte a rendezvény fényét. Elmondta, magánemberként örül a
felkérésnek, szakmai oldalon viszont szeretné, ha olyan szakember tartana e témában elõadást, aki itt él. Baksy Mária református lelkész, az Abaúji Egyházmegye esperese, a csenyéti templom történetét mutatta be. Esperes asszony elõadása után Tikos Sándorné, a B.-A.-Z. megyei Honismereti Egyesület titkára vette át a szót, és méltatta az idõközben megérkezett dr. Ódor Ferencet abaúji képviselõt, a B.-A.-Z. megyei közgyûlés elnökét. Részére, és Hidegh Imre a Megyeháza fõosztályvezetõje részére a Honismereti Szövetség köszönõ oklevelét adta át. Ugyanakkor átadta Hadobás Pál, a megyei Honismereti Egyesület elnökének a Honismereti Szövetség által adományozott Honismereti Munkáért érdemérmet. A megyei közgyûlés elnöke a köszönõ szavak után kijelentette: mindannyian sokat köszönhetünk Evva Margitnak nemcsak a mai rendezvényért, hanem sokéves áldozatkész munkájáért - , hiszen, nemcsak a nagyobb városokban, helyben is kell egy olyan ember, aki összefogja helyi szinten a szervezést, és ilyen emberekre a jövõben is szükség van. Hisz szervezni tudni kell, és a jó ügy érdekében mindinkább. Fontos a honismeret, hisz a jövõ nemzedéke számára mindent meg kell tennünk. Át kell adnunk tudásunkat a gyermekeink részére, legyen szó akár a mindennapi élet, akár a kultúra területérõl. A délelõtti program zárásaként, Molnárné Juhász Éva a felsõ csoma kastély száz évérõl számolt be, és Megköszönte Evva Margitnak, hogy mikor hazaköltözött be tudott kapcsolódni az abaújdevecseri a munkákba, hisz elõtte bár Budapesten lakott a szíve mélyén mindig abaújdevecseri maradt. Délutánra már csak a koszorúzások, és az keserédes emlékezés maradt. A Fáy család sírhelyénél Fáy Árpád, a Fáy Társaság elnöke mondott pár szót, majd a résztvevõk átsétáltak Csoma József sírjához is, hogy leróják tiszteletüket. Dr. Csorba Csaba szavait idézve: „ Ragyolczy Csoma József úgy lett akadémikus, hogy nem egyetemi városban hanem faluban lakott, hisz nem a hely teszi az embert, hanem az ember teszi a helyet, és akiben van kellõ tehetség, a kutatást egy olyan gyönyörû faluban, olyan térségben lehet kutatni, nemcsak Pesten”. Végezetül, hadd soroljak fel pár olyan említésre méltó személyt, akik részt vettek a rendezvényen, de eddig nem esett szó róluk: Fáy Tünde, a Fáy Társaság titkára, Ujlaky Ferenc kassai helytörténész, Pataky Tibor, sárospataki helytörténész, Dr. Gyulai Éva történész muzeológus, Oláh Tamás a Sátoraljaújhelyi Levéltár igazgatója, Kocsis Sándor, Szanticska alpolgármestere, a Horty Miklós Társaság alelnöke. Balla Ákos
2010. október
3
Abaúji Ifjúsági Találkozó Az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület Abaúji Ifjúsági Találkozót szervezett 2010. szeptember 25-én hét iskola részvételével. A rendezvény nyitányaként Evva Margit az egyesület elnöke megköszönte az áldozatkész munkáját Rácz Lászlóné titkárnak, és Horváth Csabáné elnökségi tagnak, amellyel hozzájárultak e jeles esemény megszervezéséhez. Ezt követõen Rácz Lászlóné hivatalosan megnyitotta az alkalmat melyben köszöntötte az iskola elöljáróságait, az egyesület megjelent tagjait az elõadókat, neves résztvevõket, tanárokat, diákokat. Megköszönte a rendezvény támogatóinak: B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Mecénás Alapja, Timár László, a Zrínyi Ilona Általános Iskola igazgatója, Encsi Városi Televízió, dr. Menyért Béla, Dudásné Popovics Éva, Mitró Nándor, Bratu Ferenc, hogy hozzájárultak az ifjúsági találkozó magas színvonalon történõ megrendezéséhez. A szakmai nap Titkos Sándorné, B.-A.-Z. Megyei Honismereti Egyesület titkárának elõadásával kezdõdött, aki arról beszélt, milyen helye van a helytörténetnek és honismeretnek az iskolában. Megfogalmazta a honismeret, és helytörténet, és a témához kapcsolódó fontosabb fogalmakat, majd bemutatta a honismereti egyesület munkáját. Elõadása során elmondta, hogy e két területnek nemcsak a történelemórákon kell megjelenni, hanem úgy az irodalom, mint az ének-zene, vagy rajz órákon is. Titkos Sándorné elmondta, meg kell õrizni helyi kultúránkat, értékeinket, magyarságunkat a jövõ számára. A következõ elõadásban a Zrínyi Ilona Iskola 8. osztályos tanulói Blasko Zsófia, Kovács Adorján, Mátyás Bálint mutatták be helytörténeti kutatásukat az abaújdevecseri Felsõ Csoma kastélyról, mely elkészítésében nagy segítségükre volt Rácz Lászlóné, és Evva Margit. Evva Margit a honismereti egyesület elnöke a történelmi Abaúj vármegyérõl tartott érdekes elõadást, melyben bemutatta szûkebb lakóhelyünket földrajzi, történelmi szempontokból is. Lényeges momentuma volt elõadásának, hogy felkérte a fiatalokat arra, higgyenek Abaújban. Tanulmányaik befejeztével ne úgy menjenek el innen, hogy soha nem jönnek haza, hanem virágoztassák fel Abaújt azzal a tudással, amit késõbbi tanulmányai, munkájuk során megszereznek. Az elnöknõ szavait követõen Szinyéri Jánosné tanárnõ abaúji népdalokat tanított a résztvevõknek, de nemcsak tanított, be is mutatta azok származását. Elmondta, kell, hogy énekeljünk együtt, mert az írta Kodály: Mit sem ér ha magunknak dalolunk, szebb ha ketten összedalolnak, aztán mid többen százan, ezren, míg megszólal a nagy harmónia amiben mind egyek lehetünk, akkor mondhatjuk igazán, hogy örvendjen az egész világ. A pihentetõ éneklés után Sipos Vizaknai Gergely, vizsolyi református lelkész, Károli Gáspárról a Biblia fordítójáról tartott elõadást. Megfogalmazta, nekünk a fordító
4
életpéldájából kell okulni, és azt hasznosítani. Hisz mit adott nekünk Károli? A Bibliát. A bibliát, melynek értéke nem a súlyában, lapjai számában, vagy borításában, hanem a tartalmában van. Hisz egy törvényt, amit megalkottak folyamatosan vizsgálni, módosítani kell, de a biblia örökérvényû, nemcsak 500 évvel ezelõtt, és majdan 1000 évvel a mi korunk után. A lelkész felhívta a figyelmet arra, úgy éljük az életünket, hogy maradandót hagyjunk Az ifjúsági napon nemcsak a felnõttek, de a diákok is jeleskedek szakmai elõadásaikkal. Bialkó Bianka, a Váci Mihály Gimnázium tanulója, elõször Zrínyi Ilona életét, majd Szabó Sándorné népi iparmûvész munkásságát mutatta be. Elsõ elõadására való felkészülésben Horváth Csabáné, míg második szakmai beszámolójában maga az iparmûvész segítették. Kiss Györgyi Réka, Petró Péter és Urbán Bence Csoma József munkásságát tárták a jelenlévõk elé, melyhez segítséget, és támogatást Rácz Lászlóné tanárnõtõl kaptak. Szinte már nem telhet el alkalom Dr. Szalipszki Péter, a Miskolci Hermann Ottó Múzeum muzeológusának, a honismereti egyesület vezetõségi tagjának elõadása nélkül. A mostani alkalmon az oralhisztori témáját járta körül, azaz azt, hogy összeegyeztethetõ e szájhagyomány, az írott történelemmel. Elmondta, ne csak olvassuk a történelmet, kell, hogy meghallgassuk a régi történeteket személyes példákon keresztül is, hisz azok hozzák igazán közel népünk történetét hozzánk. Ezt követõen Gönc történetét a gönci Károlyi Gáspár Általános Iskola diákjai: Jobbágy Fanni, Kocsis Klaudia, Szalóczi Kamilla, Bujdi Róbert mutatatták be. Elõadásukat képek, kézimunkák, írásos emlékek, népi ruhák, díszítették. Panyuscsik Jánosné, a Kazinczy Társaság vezetõségi tagja, Zsujtai András református lelkész élettörténetét tárta a résztvevõk elé. Az 1700-as években élt, köznemesi családból származó, Svájcban tanult lelkész kódexet vezetett, melyben a születéseken, és halálozásokon kívül belekerültek még az éghajlati, és orvosi eseteket is. Az elõadó intett arra, hogy nem késõ kutatni, és „rátok is vár még az a feladat, hogy a fel nem tárt anyagokat ti is kutassátok!” . Ezután szintén a diákok kaptak lehetõséget, és Telkibánya történetét az Ilosvay Selymes Péter Általános Iskola tanulói, Czikó Tivadar Csontos Levente Czuczor András, és Szalontai Bence énekkel, képes prezentációval, és helyben készült ruhákkal mutatták be. A nap utolsó elõadója Baksy Irén tanárnõ, õsi írásunkat, a rovásírást ismertette meg a megjelentekkel. Elmondta, míg az európaiak a kereszténységgel egy idõben kezdtek írni, a magyarok a kereszténységre áttérés után kezdték elfelejteni eredeti írásunkat melyben annak idején a jelekkel, nemcsak betûket, hanem szavakat, is kifejeztünk. Példaként hozta, hogy az angolok 500 éve elfelejtették a nyelvüket (Shakespeare nyelvezetét már nem
2010. október
ismerik), addig mi magyarok az 1000 éves írásainkat is el tudjuk olvasni. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind a diákok, mind a felnõttek járjanak utána, ismerjék meg, az õstörténetet, az õsi írást, és legyünk büszkék arra, hogy a világ egyik legszebb nyelvén beszélhetünk. A szakmai elõadásokat követte a várva várt vetélkedõ, ahol a diákoknak a szakmai napon hallott ismereteikrõl kellett számot adniuk. A szoros eredmények is mutatták a diákok felkészültségét, odafigyelését, és a verseny eredménye a következõ lett. 1. helyezett: Palásti Bálint, 2. helyezett: Tóth Tímea, 3. helyezett: Szemán Ádám. A rendezvény végén Horváth Csabáné búcsúzott az Egyesület nevében. Elmondta, a honismereti oktatást a gyerekekkel kell kezdeni, hisz alap nélkül nincs felépítmény. Elszórtuk munkánk morzsáit mondta, majd egy Vörösmarty idézettel engedte útjára a népes sereget: „Csak az tudja a jelent a jövõhöz kötni, aki a múltat tiszteli és szereti.” Balla Ákos
Tisztelt Lakosság! Felhívjuk figyelmüket, hogy az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésérõl szóló 13/2006. (VI.20.) Ör. sz. rendelet 6.§ (4) bekezdése alapján az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésére minden naptári év szeptember 15.- október 30. napja között kerülhet sor. Aki e rendeletben foglalt hulladék égetésre vonatkozó szabályokat megszegi, ugyanezen rendelet 14.§. (1) bekezdése szerinti szabálysértést követi el és 30.000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható. Encs Város Önkormányzata
Helytörténet-Honismeret Honismeret A Kossuth 1-en hallottuk: Képes Géza író 100 éve született és 20 éve halt meg. 120 éve született Reményik Zsigmond költõ /ne hagyjátok a templomot és az iskolát/. Információk az országhatáron innen és túl. A Honismeret harmadik számában Dr. Somogyi László tollából érdekes cikk jelent meg, „Besnyõ-magyar kötõdések a középkorban” címmel. Ugyancsak a Honismeret második számából tudjuk, hogy Párkányban 2010. április 27-én „Limes-Anavoum” néven Honismereti Társulás /Regionalis/ alakult, mely folytatja a munkát, amit elõdje a kulturális társulás 9 évig végzett. A Honismeret folyóirat 4. száma közli, hogy pedagógusok számára „Hagyomány átadás, módszertani segédanyag” címen a Honismereti Szövetség külön kötetet jelentetett meg, mely megrendelhetõ a Honismereti Szövetség címén, 1370 Budapest Pf. 364. 140 éve született dr. Cholnoky Jenõ földrajztudós. Születési helye: Veszprém, a Magyar Tudományos Akadémiának 1920-tól levelezõ tagja, 1949-tõl tanácsadó tagja volt, amit a Rákosi-rendszer visszavont. A budapesti és kolozsvári egyetemeken három és fél évtizedig oktatott földrajztudományt. A Magyar Tudományos Akadémia elvett tagságait 1989-ben állították helyre. A Magyar Földrajzi Társaságnak 1898 és 1905 között titkára, 1914-ig fõtitkára, 1944-ig pedig elnöke volt /postumus helyreállítás 1989/. Meghalt Budapesten 1950-ben. Nagyon sok híres mûve látott napvilágot, többek között Erdélyi képek, A földrajz fogalma, Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal, stb. Emléktáblája Budapesten a Gyulai Pál út 1. szám alatt található. /Honismeret 2010/4./ Június 30-án, szerdán a konferencia másik témája került sorra, melynek címe ez volt: Trianon 90 éve. Halász Péter elnök úr Deák Ferencet idézte: „… amit az önkény és az erõszak elvesz, azt virtus és jószerencse még visszaadhatja; de amirõl a nemzet, félve a megpróbáltatásoktól, önként lemond, az örökre elveszett.” Gondolatai Trianonról a Honismeret címû folyóirat 2010/3 számában olvashatók. A magyarok híres vendégszeretetével sajnos visszaéltek. Dr. Marossi Endre Mi vezetett Trianonhoz? címû elõadásában azt fejtegette, hogy az idegeneket befogadó és elfogadó magyar nemzet története mikor fordult zsákutcába. Mirk László az 1916-os román betörés tragikus következményeirõl, szívszorító történetekrõl számolt be. A románok álnokságára jellemzõ, hogy 1916. augusztus 27-én a gyimesbükki határszélen gyakorlatozó román csapatok a hadüzenet átadása elõtt már fél órával minden szoroson betörtek Székelyföldre, ártalmatlanná tették a csendõrséget /katonaság nem volt/,
elfoglalták a pénzügyõrlaktanyát, behatoltak közintézményekbe és magánházakba. Aki ellenállt, lelõtték, aki nem, azt átvitték a határon Palánkára, és marhavagonokba préselték. A lakosok sírva menekültek otthonaikat hátra hagyva. Félelmük nem volt alaptalan. A 3400 fõs Csíkszeredának az 5 hétig tartó román megszállás után mindössze 89 lakosa maradt. A román invázió mai napig sem ért véget. Halász Péter is olyan történelmi eseményekrõl mesélt elõadásában, amelyeket a történelemkönyvek meg sem említenek: a román fosztogatások és erõszakoskodások miatt kitört Parajd környéki lázadásról; a székely hadosztály hõsiességérõl a zilahi csatában; Nyíregyháza román megszállásáról. Dr. Rémiás Tibor történész, a Miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetõje, aki a honismeret napja alkalmából Encsen is tartott elõadást egyesületünk rendezvényén, a felvidéki magyarok hányattatásait, és a Határmegállapító Bizottság munkáját /192125/ ismertette. Dr. Zsiga Tibor Nyugat-MagyarországLajtabánság-Burgenland címmel tartott elõadást. Ebben a témában nagyszerû kiállítást is rendezett, amely a konferencia ideje alatt megtekinthetõ volt. Az errõl készített fényképeket egyesületünk szeptember 15-i rendezvényén mutatjuk be. Kedves Olvasó! Ha meghallja ezt a nevet: Prónay Pál, mi jut eszébe? Mit is tanultunk róla a történelemórákon? Hogy a tanácsköztársaság bukása után különít-ményeseivel részt vett a fehérterrorban. Azt viszont nem említették és említik a történelemkönyvek, hogy felkelõivel megakadályozták az osztrák rendõr- és csendõralakulatok bevonulását a trianoni döntés által kiürített Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre, majd 1921. október 4-én kikiáltották a Lajtabánságot. Hõsies ellenállásuk kényszerítette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására. 23 magyar fiatal áldozta életét, hogy megvédje hazánkat az igazságtalan diktátummal szemben. Ebéd után elsõként Dr. Majdán János: Mi veszett el Trianonban? címû képekkel illusztrált elõadását hallgattuk meg. Többek között elveszítettük hajózható folyóinkat, vasútvonalainkat, vasúti gördülõ-állományunk jelentõsen csökkent. A románok még az utolsó szöget is elvitték, nem beszélve 3000 mozdonyról. Nem feledkezhetünk meg a személyes és családi tragédiákról sem. Szidiropulosz Archimédesz a Trianoni Szemle címû folyóirat szerkesztõje Tisza Istvánt és Károlyi Mihályt hasonlította össze. Ennyi évtized hazudozás és elhallgatás után a két politikust illetõen sem ártana rendet tenni végre a történelemkönyvekben és a fejekben. Szabó Pál Csaba, a várpalotai Trianon Múzeumról tartott fergeteges bemutatót. A kedves olvasó figyelmébe ajánlom internetes oldalukat: www.trianonmuzeum.hu Az elõadásokat hozzászólások követték, majd
2010. október
a vacsora után a nap hangulatához illõ emlékkoncerten vettünk részt. 90 évvel ezelõtt a nemzet nagy része számára felfoghatatlan volt, hogy ilyen égbe kiáltó gazságot elkövethetnek ellenünk. Kevesen bár, de voltak, akik nem félve a megpróbáltatásoktól, készek voltak fegyvert is ragadni, és akár az életüket is áldozni, hogy megvédjék hazánkat. Ha valaki többet szeretne tudni elhallgatott és meghamisított történelmünkrõl, ajánlom figyelmébe a Honismeret, a Nagy Magyarország és a Trianoni Szemle címû folyóiratokat. Halász Pétert idézve kezdtem a nap összefoglalását, az õ gondolataival szeretném zárni is. Ezzel a gyalázatos ítélettel „Magyarország mellett tönkretették, traumás lelkületûvé tették az utódállamokat is. Mert amíg egyetlen is marad a megszállt területek õslakosságából, addig folyamatosan mûködik a „trianonpszichózis”. Addig nincs a hódítóknak egy percnyi nyugtuk, mert attól tartanak, hogy bármely pillanatban bekövetkezhet az igazságtétel. Láttuk nem egyszer, most éppen északi szomszédunknál, hogyan mûködik a „trianoni görcs”. A „többségiek” lidércnyomásos álmaiban újra és újra visszatér a félelem: elkövetkezhet az igazság pillanata.” Rácz Lászlóné
Kirándulás Az Akadémián a többnapos sûrû program érdekes és értékes elõadások után egész napos kiránduláson vettünk részt. Nehéz volt a négy útvonalból választani, de még nehezebb számomra a sok érdekes látnivalót röviden leírni. Az útvonal a következõ: KõszegSzombathely-Körmend-Ivánc-ÕriszentpéterSzalafõ-Kercaszomor-MagyarszombatfaVelemér-Bozsok. Kõszegrõl indulva a hegyrõl visszatekintettünk az ország legmagasabban fekvõ legtisztább levegõjû városára. Az Alpok keleti nyúlványainál szép természeti környezetben fekszik, mûemlékekben és történelmi nevezetességekben gazdag város. Bel- és külföldi idegenforgalma élénk. Valószínûleg már az avarok idején (VI-VII. sz.) lakott volt. Szabad királyi városi rangra 1328-ban emelték. Több, híres történelmi személyiség neve fûzõdik a városhoz. Történelmi tanulmányainkból talán legjobban emlékszünk Jurisich Miklós nevére, aki, mintegy 800 ember élén 25 napig állta az ostromot 80000 fõnyi török sereggel szemben. Amikor a védõk kimerültek, formálisan beleegyeztek, hogy a török kitûzze a zászlót, de ténylegesen nem adták át a várat. Elsõ utunk Szombathelyre vezetett. A város a nyugat-dunántúli terület gazdasági és szellemi központja. Érdemes megtekinteni római kori emlékeit, a barokk látnivalókat és számos modern kulturális létesítményét.
5
Emlékoszlop gróf Keglevich Károly tiszteletére Városunk Önkormányzata, az Abaúji Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület, Encs Város Fejlesztéséért Közalapítvány és az Encs Városvédõ és Szépítõ Egyesület tisztelete jeléül a közelmúltban ünnepélyes keretek között emlékoszlopot állított gróf Keglevich Károlynak, a Szent József templom egykori építtetõjének. Az emlékoszlop avató ünnepségen Bratu László polgármester mondott avatóbeszédet, majd ezt követõen koszorúzásra került sor. Az emlékoszlopon koszorút helyezett el: Encs Város önkormányzata, az Abaúji Természet- és Környezetvédõ Egyesület, Encs Város Fejlesztéséért Közalapítvány, a Városvédõ és Szépítõ Egyesület és az Abaúj Honismereti és Helytörténeti Egyesület. Az ünnepségen szavalattal közremûködött Dsupin Éva és harsonán Molnár István.
A katolikus Keglevich család Horvátországból származott. Jeleskedtek mind a hit, mind a haza védelme terén. Számos neves katona, kiemelkedõ egyházi személyiség került ki közülük. Birtokaik mérete sokszor változott, de volt, hogy Bácskától, a Duna felsõ folyásán át Abaújig terjedt. Keglevich Károly 1739-ben született a család hatodik gyermekeként. Apja gróf Keglevich József tornai fõispán, koronaõr, édesanyja a szintén grófi családban született Tavonath-
Thavon Teréz volt. Felesége gróf Zichy Katalin, kitõl 3 gyermeke született. Utódai szintén támogatták a római katolikus egyházat, a népiskolai oktatás elterjesztését, a magyar kultúrát, színjátszást. Károly, a Keglevicsek hagyományait követve, katona lett. A Császári és Királyi hadsereg huszárezredének tagjaként részt vett a hétéves háborúban. Helytállását, vitézségét bizonyítja, hogy a háború végére, érdemei elismeréseként az ezredesi rangig jutott. 1766-ban, a háború végeztével leszerelt, és a hadsereg kötelékébõl nyugállományba vonult. Még ez éven kinevezik császári és királyi kamarásnak. Hazatérve folytatta itthon is a megkezdett munkát a római katolikus egyház érdekében. A jobbágyait visszatérítette, a templomokat visszaadta az általa és családja által szolgált egyháznak. Élete során mindig tevékeny ember volt. Támogatta az új kezdeményezéseket a gazdaság terén is. Az alföldi Szandaszõlõs vidékén az ottani gazdákkal nagy területet népesített be szõlõvel. Látóköre széles, a mezõgazdaság mellett a sziksó kitermelésében látott lehetõséget. Bratu László polgármester az alábbi szavakkal méltatta gróf Keglevich Károlyt: Felelõsségteljes tevékenysége a templomépítésben is megmutatkozik. Életében több településen építtetett a kor divatja szerint barokk stílusú katolikus templomot. Az Encsen 1785-87 között, Szent József tiszteletére felszentelt templom építése is az õ érdeme. Ez a templom ma is áll, szolgálva a település római katolikus lakosait. Az impozáns építmény azóta mûemlékké vált, melyet az útikönyvekben is olvashatunk.Legyünk büszkék templomunkra, és építtetõjére, gróf Keglevich Károlyra. Tekintsük példaértékûnek kitartását, erõs hitét.Tudta, mi a kötelessége származásából adódóan. Az ország vezetõi, elõkelõi közé született. Ezt
azonban nem könnyelmû életmódra, pazarlásra fordította, hanem épített, új dolgokat teremtett. Ez az, ami kortársai felé emeli. Ez az, amiért megérdemli, hogy a város emléke elõtt nagy tisztelettel adózzon. Márai Sándor intelmei jutnak eszembe: ,,Hajolj meg, ember, mélyen, mélyen, mert húsból és vérbõl vagy, mert tested van. Aztán egyenesedj fel, magasra, egészen magasra, mert tested van, melyet Isten saját képére alkotott. Gondolkozzál, emlékezzél, hajolj földig, egyenesedj az égig.” Hajtsunk hát fejet gróf Keglevich Károly emléke és munkássága elõtt, helyezzük el nagyrabecsülésünk jeleként a koszorút emlékoszlopa elõtt. Az ünnepség befejezéseként koszorút helyeztek el az alábbi szervezetek képviselõ a már korábban felállított emlékoszlopoknál: Tóbiás Gyula ornitológus emlékoszlopát a Fügödi Nyugdíjas Klub, Szigethy Ferenc pap költõ emlékoszlopát az Abaújdevecseri Nyugdíjas Klub, Görgényi Artúr pedagógus, népmûvelõ emlékoszlopát a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény vezetése koszorúzta meg. Csoma József emlékoszlopára az Abaújdevecseri Részönkormányzat helyezte el koszorúját.
Felhõk könnye
Frankó Sándorné Borika verseskötetének bemutatója Az Országos Családi Könyvtári Napok encsi programjának keretében családias légkörben ismerhették meg az érdeklõdõk Frankó Sándorné Borika Felhõk könnye címû, közelmúltban megjelent verseskötetét. Lovag Bornemissza Attila író, költõ, a Cserhát Mûvészkör elnöke az alábbi szavakkal ajánlja figyelmünkbe a verseskötetet: „Frankóné Kecskés Borbála könyvét ajánlom, miután elolvastam figyelemreméltó verseit, és az az érzés alakult ki bennem , hogy vérbeli költõ, hazafi, aki szíve, lelke minden vágyát versbe öntötte és így fejezi ki a magában élõ szeretetet, a haza érdekeit, családja szeretetét, ifjúsága, szerelme és élete értelmét. Tehetséges versek, melyek a népköltészet egy másik dimenziójában élnek tovább, s talán meg is újíthatnak egy bizonyos verselési formát, egy újszerû népi vonalat, melyben hitet tesz szíve-lelke titkaira és
6
õszintén szól emberi érzésekrõl, vallásról, Istenrõl és hitet tesz magyarsága mélybõl érkezõ hitérõl. Tetszenek versei, hisz egy megtalált élet elõtörténetét is kiolvasni titkaiból és egy családanya, egy társ vallomása is kihallik az idõk szavából, mert a versek belsõ tükrünk kivetítõdései, amiben saját magunkat fürdetjük meg fényében a költészetnek és adjuk közre, hogy „ilyen vagyok, így fogadjatok el”… Borbála ezt kínálja és mi bólintunk, mert a vers az mélység és magasság, mert a vers az axióma és tovább nincs. A költõ hisszük sosem mond valótlant, ezért adjuk meg elsõ könyvének a bizalmat, hogy így tovább, a hazáért, a családért és a belsõ tüzeink kitárulkozásával hitünk mélységeivel mérve tekintjük õt bölcselõnek és természetesen tehetséges, újszerû költõnek, akinek hite bármikor példa lehet akár lányának, Frankó Annának, akinek szép lelkivilága tükrözõdik
2010. október
nagyon szép és formailag is nagyon tehetséges rajzaiban, grafikáiban és természetesen lelke mély rezdülésében is. Anyasága, nõisége és mély hite a mûvészetben garancia arra, hogy nagyon jó úton jár. Az „Istenért” abba ne hagyja, mondanánk egy Illyés idézettel, de így is értjük ezt. Kettejük munkáját ajánlom szeretettel és igaz szívvel és hittel.” Mi pedig a kötet két versével szeretnénk ízelítõt adni abból a sok szebbnél-szebb hangulatú, sokszínû versbõl, melyek az igaz szót, az igaz érzéseket, a haza, a nemzet, a család és a természet szeretetét hirdetik. Igazi családi verseskötet ez, amiben ki-ki megtalálhatja a számára kedves témát. Szép színfoltjai, kincsei a kötetnek a gyermekeknek írt versek is, melyek nagyszerûségéhez hozzájárult „Borika óvónéni” és a gyakorló nagymama szerep is.
Anyám olvasott Sárgára érett Elkoptatott könyvek, Katonás rend sem Szépít soraikon. Selejtezni kéne, De kidobni Egyiket sem tudom. Kezembe veszem, S gyermekként látom magam, Anyám könyv fölé Hajolva olvas, Hol csendben, hol hangosan. Hajnali ébredéstõl Harangzúgásig Idõ evésre sem jutott. Terméséért a föld Sokat követelt: Kemény robotot. Ha nem a földet szolgálta, Görnyedt a teknõ felett, Harminckét gyûrûnyi Mélységbõl, ötháznyiról
Vedrezte a vizet. Estebéd után rendezgette A holnapot, S ha aprónépét is Dunyha alatt tudott, Fáradt kezében Könyvvel zuhant ágyba, S olvasott, csak olvasott. Oly áhítattal szíva A sárga lap sorait, Mint ki utolsó Hajnalhasadtát éri, S a csorduló vörös fény Utoljára int. A szavak erdeiben Várta egy emberibb sziget, Hová éjenként szökhetett, S tiszta forrásból merített. Hol a Rosszat Sors üldözte, S nem rettegtek Az Igazak, Hol valós vágyakat Álmokban sejthetett,
S barmok súlyos terhe helyett Ahogy a szél teszi ezt? Emberként élhetett. Inkább mégis benn maradok, Szebb napokat remélve Versenyt futni nem akarok, Szebb jövõre várt, Mert még olyan kicsi vagyok, Hitte, hogy egyszer Felkaphat és legyõzhet. A Holnap mosolyog, Anyukámtól túl messzire S könyvvel a kezében Röpíthet! Boldog nyugalommal Elaludt. Pirkadatig Mélyen aludt. Szél legyek? Benn maradjak? Kimenjek? Bár csak tudnám, mit tegyek! Tekeregve kiabáljak? Zúgolódva ordibáljak? Vagy süvítõn dúdoljak, Dudálgatva morogjak? Ágak között repüljek, Háztetõn dörömböljek? Fúvóforgón fütyüljek? Sebbel - lobbal pörögjek,
Vitamin nap a Piros csoportban Csoportunk nóvumaként az egészséges életmódra nevelést választotta. Meggyõzõdésem, hogy rohanó világunkban több odafigyeléssel kell lennünk gyer-mekeink harmonikus testi és lelki fejlõdésére. Mindez azért fontos, hogy majd az életben adódó nehézségekkel könnyebben meg tudjanak birkózni. A test edzése mellett törekszünk arra, hogy minél többször természetes úton vitaminhoz juttassuk gyermekeinket. Rendszeresen fogyasztunk a szülõk által hozott gyümölcsökbõl, és minden hónapban VITAMIN NAPOT tartunk. Ezeken a napokon a csoportba csak „gyümölccsel” lehet belépni. A gyermekek által hozott banánt, kivit, mandarint, almát, ananászt és õszibarack befõttet összeaprítjuk, tálba helyezzük, bármilyen ivólével leöntjük, majd közösen elfogyasztjuk. (Az aprításhoz olyan életlen eszközöket kapnak, melyekkel a gyümölcsöket darabolják, de a kezüket nem vágják el). Minden családba szeretettel ajánlom ezt a tevékenységet, mivel közben lehet beszélgetni, fokozza a közösen végzett munka örömét, fejleszti a gyermekek finommotorikáját, szem-kéz koordinációját, s az így elkészült „VITAMINBOMBÁT” szívesebben megkóstolják és elfogyasztják a kicsik.
A vitaminok a gyermekek szervezetében és az életfolyamatok szabályozásában vesznek részt, így hatással vannak a szervezet mûködésére. A vitaminok hiánya gyermekek növekedését, fejlõdését érintik károsan. A „C” vitamin az egyik elengedhetetlen alkotóeleme szervezetünknek. - Fontos a fogak, fogíny és a csontok egészséges fejlõdéséhez. - Elõsegíti a sebek, törések és zúzódások gyógyulását - Növeli a szervezet ellenálló képességét a fertõzésekkel szemben így segít a megfázás megelõzésében és kezelésében - Erõsíti a véredényeket - Segíti a vas felszívódását A C vitamin hiánya következtében felléphet gyenge és vérzõ fogíny, nehezen gyógyuló seb, törés, orrvérzés, étvágyveszteség, izomerõtlenség, vérszegénység, rossz emésztés Hogyan pótoljuk ennek hiányát? Legfõképpen megtalálhatók a citrusfélékben (citrom, narancs) zöldségfélékben, azok közül is a paradicsomban, paprikában, burgonyában, káposztában, de az általunk elkészített vitaminsalátában is. A MANDARIN rengeteg A vitamint
2010. október
tartalmaz, valamint C vitamint. Egyik legértékesebb tartalma a szilikon, ami hozzájárul az erõs csontok fejlõdéséhez. A mandarint sokféleképpen fogyaszthatjuk: egyszerûen csak meghámozva, de betegeknek jobb, ha a levét adjuk. Ha meg vagyunk hûlve, keverjük citromlével. A KIWI -rõl bebizonyosodott, hogy egyike azon gyümölcsnek, amelynek legjobb hatása van az egészségre. Kiemelkedõ mennyiségû A, C, és K vitamin található benne. Azért az egyik legfontosabb vitaminforrás, mert szinte csak nyersen fogyasztjuk, így tökéletesen hasznosul a benne lévõ összes ásványi anyag. Magas vitamintartalma egész testünkre kiterjedõen megõrzi egészségünket. Hatékony a gyulladásos betegségek gyógyításában. Jótékonyan hat a vesék munkájára, erõsíti a csontokat, az immunrendszert, a vérereket, a kötõszövetet, és a szívizom mûködését. Az ALMA C-vitamin tartalma közepes, azonban jelentõségét az adja, hogy a benne található többi egészség megóvó és gyógyhatású anyagok a C vitaminnal együtt sokkal aktívabbak. Ásványi anyagok széles skálája található az almában: kálium, bór, cink, mangán, fólsav. Jó tudni, hogy az almával kezdett napon nõ a gyermekek energiaszintje, kitartóbbá válik a figyelmük, amely a teljesítményükben, és a tanulmányi eredményekben is meglátszik. Remélem, hogy e pár sor elolvasása után mindannyian kedvet kapnak a GYÜMÖLCSSALÁTA elkészítéséhez és fogyasztásához. Higgyék el nagyon finom! Mindannyiuknak jó étvágyat kívánok hozzá! Bodnár Jánosné óvodapedagógus Piros csoport
7
KEDVES GÖRÖG KATOLIKUS ÉS MÁS VALLÁSÚ GYERMEKEK, DIÁKOK ÉS BECSES SZÜLÕK!
Jézus is minden szombaton elment a zsinagógába és felkelt olvasni. Magyarázta az írásokat az akkori Úr napján (Lk 2, 47 és 4,1430). Szent Pál is ezt tette késõbb, amikor tanítványa lett, tanította a népeket és több pasztorális (lelkipásztori) levelet írt az ismert és ismeretlen híveknek, hogy ezáltal is tartsa velük a kapcsolatot. Ezzel a szándékkal adjuk közre mi is ezt a két írást, amelyek nemcsak a görög katolikusoknak szólnak, hanem minden városunkbeli egyházi közösség tagjai is megszívlelhetnek. Van, akiket nem érint a túloldali hittannal és hittanosok templomba járással kapcsolatos felhívás, mert már kinõttek belõle, esetleg Unokáik révén lehetnek érintettek, s akkor is érdemes elolvasni. Egyebekben pedig a saját gyermekeinket, unokáinkat és a szomszédét, utcabelieket, rokonokat is lehet bíztatni erre, hogy „Az Istentiszteletekrõl, összejöveteleinkrõl senki se maradjon el, mint egyesek szoktak, hanem annál inkább bátorítsuk egymást…!” (10,25) – „Vigyázzatok, ne utasítsátok vissza azt, aki hozzátok szeretetbõl szól földön, hát még azt, Aki az égbõl szól hozzánk!” – ahogyan Szent Pál apostol írta azt a Zsidókhoz címzett levelében (12,25). Lehet, hogy sokakat nem érint az itt megfogalmazásra kerülõ, az egyházi adóval,
vagy más néven egyházfenntartási hozzájárulással kapcsolatos kérés, mert már befizették azt az elmúlt években és a most folyó esztendõre is, mégis mindenkinek mellékelünk egy csekket az ez évi (vagy korábbi évekre vonatkozó), vagy következõ évi egyházi adó, esetleg adomány (pl. ha valaki éveken át nem tesz a perselybe, mert dolgozik, vagy otthon van beteggel, vagy kisbabával) könnyebb befizetésére, amelyet a postán, vagy a K&H Banknál lehet befizetni. Ha valaki nem használja föl a csekket, kérjük ne tépje el, inkább juttassa vissza a templomba, mert magának a csekknek a beszerzése sem könnyû és olcsó és más így még fölhasználhatja. Szintén Szent Pál kérte a Zsidókhoz írt levelében „A jótékonyságról és adakozásról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozat kedves az Istennek. Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, kövessétek õket, mert õk vigyáznak rátok abban a tudatban, hogy számot adnak lelketekrõl. Bárcsak örömmel tehetnék, nem sóhajtozva, (nyögve) mert hisz ez válnék javatokra (13,16). Mindezek felett pedig az imádkozásra és jótettekre buzdítunk Titeket, az Isten dicsõségéért és közöttünk lévõ szép encsi házának ékességéért végzett állandó buzgósággal, és hittestvéri, felelõs lelkipásztori szeretettel Dr. Petrasevits Dénes encsi parochus, MEX borsodi fõesperes. Fájó és szomorú szívvel tapasztaljuk, hogy az általános és felsõbb iskolás gyermekeink igen kis százaléka vesz részt a vasárnapi és ünnepi görög katolikus liturgiáinkon, fõként Encsrõl és Fügödrõl (Encs, vas. de 10-11-ig), Forrón, rkt. (2. és 4. vas. fél 12), FelsõMérán, rkk. (1-2. vas. fél 9-kor), Alsó-Mérán, rkt. (3. vas. fél 9), esetenként a közömbösség, a hanyagság, a szombaton elmulasztott tanulás, a tovább alvás és a kedvezõtlen idõpont miatt is.
Pedig a kereszteléskor és elsõáldozáskor nem ezt fogadtuk meg. Ugyanez vonatkozik a görög kat. hittanórákon való részvételre is, fõként a felsõ tagozatban. Az alsósoké (volt Petõfiben) minden hétfõn 5. és 6. órában lesznek a baktakéki és encsi gk. papok, Erzsike és Évike tanárnéni segítségével, Forrón Juhász Erika tanárnéni vezetésével. Encsen a felsõsöknek: a volt Kazinczyban kedden 6. órában lesz az 5-6.-osoknak, és a 7. órában a 7-8 osztályosoknak. Ha lehetséges a Bemben külön is oktatjuk a volt Petõfiseket, illetve a fügödi gyermekeket. Fügödön csütörtökön lesz a tagiskolai hittan 11 órától, Mérán pedig pénteken: 11.40-tõl 12.35-tõl és 13.20-tól a kicsiknek, középsõsöknek és nagyoknak. Minden korosztályt, fõiskolásokat is, a kedves szülõkkel, nagyszülõkkel együtt várjuk a Szentlélek Úristen éveleji segítségül hívására, szent gyónásra és szent áldozásra, úgyis mondhatnánk humorosan, hogy iskola-táskaszentelésre is, amelyik még most sem késõ. A minél többszöri találkozás és a hitoktatásra és görög liturgiánkra való szíves meghívás elfogadása reményében, tisztelettel, szeretettel és áldás-kívánsággal maradunk. (dpda)
Lengyelországban a Zrínyis néptáncosok A 2010-es tanév szeptemberében nagyon nagy meglepetés érte a Zrínyi Iskola néptáncos tanulóit. Lehetõséget kaptunk, hogy ellátogassunk lengyel testvérvárosunkba, Kepnoba. A hír hallatán nagyon megörültünk és igazgatói engedéllyel el is utaztunk. Az utazástól kicsit féltünk, mert tudtuk, hogy nagyon hosszú az út, de ennek ellenére jól éreztük magunkat. Az elsõ napunk fõként utazással telt. Megérkezésünk után megismerkedtünk az olasz és a lengyel táncosokkal. Nagyon kedvesen fogadtak. Látszott, hogy már nagyon vártak minket. Vacsora után megkezdõdtek a programok. Elsõ nap lengyel est volt. Nagyon tetszett nekünk a mûsoruk. Az elõadásuk után salsát tanítottak nekünk. Második nap az olaszok napja volt. Volt szerencsénk megtanulni az õ tradicionális táncukat is. Kedden ellátogattunk egy közeli nagy-
8
városba, Wroclawba, ahol az idõnket egy klassz aqua parkban töltöttük. Este vacsora után még lehetett salsázni. Szerdán volt a magyar nap. Mi is elõadtuk a tanult táncainkat, majd utána táncházat tartottunk. Csütörtökön mindenki a saját táncát próbálta, és közösen gyakoroltuk Shakira Waka waka címû dalára az olasz lányok koreográfiáját. Aznap délután volt a
2010. október
városi elõadásunk, ahol nagy sikert arattunk. A nap végén a discóban buliztunk. Az ötödik, egyben utolsó napunk is hangulatosan telt. A délelõtti csapatversenyen egy térkép segítségével kellett felkeresni kepnoi neveze-tességeket. Délután el-látogattunk a lengyel gyerekek otthonába, és megismerkedtünk családjaikkal. A polgármesteri hivatalba is bemehettünk, ahol apró ajándékkal leptek meg minket. Este egy helyi tanyára utaztunk, ahol tábortûz és finom falatok vártak minket. A programok színesek, az ételek különlegesek voltak. Legjobban az aqua park és a discó tetszett. A hazaút nagyon fárasztó volt, de közben ámulatba ejtettek minket a Tátra hólepte csúcsai. Ha lesz lehetõség, elmennénk megint. Novák Melinda, Zsolcsák Eszter, Tóth Laura, Fekszi Emese
Iskoláink életéből
Lengyel vendégségben Lengyelország. Kepno. Szeptember 12-18. Ezek csak címszavak, de nekem jelenleg a kedvenc három címszavam. A pillanatnyilag kedvenc országom, városom és életem eddigi legszebb hete. És hogy ez most miért, hogyan és minek, mindjárt elmesélem. Elõször is kezdem ott, hogy a gimnázium aulájában ültünk - mert az osztályfõnök szerint aulalakók vagyunk -, ám ez most mégis valahogy hasznunkra vált. Mi, lányok ott ücsörögtünk és természetesen a fiúkról trécseltünk, amikor félbeszakított minket tisztelt tesi- és földrajztanárunk, Kuszkó Sándor tanár úr. Odajött és szimplán ennyit kérdezett:-- Lányok, nem akartok Lengyelországba jönni? Mi meg szimplán ledöbbentünk. Aztán persze elmagyarázta, hogy mi is a helyzet. Meghívást kaptunk mi, a gimisek, hiszen Encsnek testvérvárosa Kepno, így szeretettel akartak minket látni. Azzal váltunk el egymástól, hogy másnapra mindenki mond egy biztos igent. Mert egy másodpercig nem volt kérdéses, hogy igen lesz a válaszunk. Aztán persze másnap nyolc vigyorgó arcú diák állt tanár úr elé és szép hangosan mondtuk ki, hogy MEGYÜNK. Az elõttünk álló hét szervezéssel és várakozással telt, alig vártuk, hogy vasárnap legyen. Aztán nagy nehezen csak eljött az a bizonyos nap. Reggel hétkor találkoztunk 8an kísérõinkkel, Kuszkó tanár úrral és Nikházyné Szabó Klára tanárnõvel, s neki is vágtunk a nagy útnak. Bátran írom, hogy NAGY ÚT. Nem igazán vagyok hozzászokva, hogy 11 órát üljek egy helyen besûrítve egy ablak és a kedves barátnõm közé. De amint mondják, jó társaságban gyorsan repül az idõ. A fiúk elszórakoztattak minket az úton, no, nem kell rosszra gondolni… Csak egyszerûen: jó a humoruk. Nekünk, lányoknak meg volt elég idõnk azt kitárgyalni, mi is lesz ott velünk. Mondanom sem kell, milyen sikítozás tört ki a buszban, mikor megláttuk a kiírást: KEPNO. Végre, 11 óra után itt vagyunk, és kiszállhatunk! Utána jött a nagy találkozás. Már az olaszok és lengyelek vártak minket. Ja, igen-igen, olaszok. Giano Dell Umbriából érkeztek. Õk is meghívást kaptak, mivel õk is testvéri kapcsolatban vannak ezzel a lengyel kisvárossal, illetve iskolájukkal, a II. János Pál pápáról elnevezett gimnáziummal. Igen, már ott vártak minket, és természetesen se az olaszok, se a lengyelek nem beszéltek magyarul, így elõ kellett szedni azt a
„valamennyi” angoltudásunkat. Meg a kezünket, lábunkat. De amit akartunk, megértettünk, és mi is megértettük magunkat, még ha néha egy kis activityt kellett is belevinnünk. Segítségünkre voltak a tolmácsok angol és német nyelven, mert bevallom õszintén, nem nagyon értettük lengyelül a kalauzolást. De azért azt mondanom sem kell, hogy a lengyelek megtanítottak velünk minden szép lengyel szót. De minket sem kellett félteni! És innentõl kezdve jöttek a szebbnél szebb élmények. Egyik nap sem unatkoztunk. Elsõ nap délelõtt Mikorzynban a templomot, a múzeumot néztük meg, délután Kepnoban sétáltunk majd Piotr Psikus polgármester úr és Jolanta Jedrecka alpolgármester asszony köszöntötte a három iskola diákjait, pedagógusait. Kedden Kaliszban a város történetével ismerkedtünk, és városnézés szerepelt a programunkban. Szerdán az egykori nemesi Radziwillow kastélyban gyönyörködtünk. Csütörtökön és pénteken agyagozáson és egyéb iskolai programokon vettünk részt, ahol mindenki megmutathatta tehetségét. Hát mondhatom, születtek szép alkotások! Lovas kocsikáztunk is, amit persze 15 fokban és szakadó esõben kellett megtennünk, de ettõl függetlenül jó volt. És hát az esték! Volt lengyel,olasz és magyar est, ahol minden náció megmutatta, mit tud és nem tud. Itt kimerült az egész annyiban, hogy mindenki táncolt és egy rövid összefoglalót tartott az országáról. Nem azért, hogy „fényezzem” magunkat, de mi, magyarok igen kitettünk magunkért. Kezdem ott, hogy magyar népviselet, ének, gitár, magyar néptánc, aztán
az elmaradhatatlan modern tánc, és mi nemcsak ám összedobtunk valamit a számítógépen Magyarországról, mi plakátokat csináltunk. Utolsó nap még egy színdarabot is elõadtunk közösen a nagy hacacáré elõtt, egészen jól is sikerült. Minden este volt egy kis tánci, így a nap fáradalmaitól kidõlve tértünk mindig szállásunkra. A lengyelországi otthonunk gyönyörû volt. Egy lovastanyán éltünk elzárva a külvilágtól, csendes, nyugodt helyen. Innen buszocskáztunk mindennap valamerre. Annyi mindent le tudnék még írni, hiszen annyira jó volt minden! Megismerkedtünk sok mindenkivel és remélem, meg is marad ez az ismeretség. Mit ne mondjak, már hiányoznak az új barátok. Jókat nevettünk, mulattunk, ettünk, ittunk együtt. Természetesen csak vizet. És hogyha már a kaja is szóba került, a hagyományos lengyel ételeket leszámítva még az is megfelelt. Még tábortûz is volt, ahol kolbászt sütöttünk. Gyorsan elrepült az egy hét, és azt vettük észre, hogy máris búcsúzkodni kell. Fájó szívvel ültünk be a buszba és indultunk el hazafelé. Fájt a szívünk, mert ott kellett hagyni õket, de persze örült is, hiszen már hiányoztak az itthoniak. Bizony azt mondom, hogy visszamennék. Mindent megadnék egy ilyen hétért ismét. Nem csalódtunk semmiben és nem bántuk meg, hogy elmentünk. Én csak annyit mondok, ha van ilyen lehetõség, ki kell használni. Mi örökre emlékezni fogunk erre a hétre. Mikos Dorina
Vértanúinkra emlékezünk 1849. október 6. Ez a nap történelmünk egyik gyásznapja, szabad-ságunk eltiprásának legsötétebb fejezete. Iskoláink, közintézményeink minden évben megemlékeznek a mártírokról, ki értünk, kései utódokért, a mi boldogulásunkért is életüket áldozták. Közöttük van, az aradi tizenhármak egyike Dessewffy Arisztid, aki Abaúj szülötteként
még nagyobb tiszteletet és hálát érdemel tõlünk. A Kassa melletti Csákányban született, onnan indult emberi-katonai pályája. Kivégzése után is a Felvidék adta neki az örök nyugodalmat: a bártfai járásban lévõ Margonyán lelhetjük fel sírját. Itt tartottak koszorúzási ünnepséget október elsõ hétvégéjén a Magyar Köztársaság kassai
2010. október
fõkonzulátusa, a CSEMADOK Kassai Területi Választmánya, a kassai Thália Színház és az MKP Kassai Területi Elnöksége szervezésében. Az eseményen részt vett dr. Ó d o r F e r e n c, A b aú j o r s zá g g y û l é s i képviselõje, a megyei közgyûlés elnöke is. Zagyiné Anikó
9
PROGRAMAJÁNLÓ A Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár õszi programajánlata vagy felsõfokú iskolába (fõiskola, egyetem) jelentkezõk részére. 14.30 Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium aulája 16.00 Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûveszetoktatási Intézmény aulája Rozsnyai Margit pályaválasztási pszichológus elõadása. Az elõadás után a résztvevõk (tanulók, szülõk) választ kaphatnak a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseikre.
Könyvbemutatók: A Városi Mûvelõdési Központban 2010. október 26. (kedd) 18.00 DR. TóBIáS GYULA Emlékezés egy elfeledett ornitológusra címû könyv bemutatója elõadással egybekötve Szerzõ: Sándor Róbert Elõadások: Serfõzõ József: A fehér gólya állományának helyzete a régióban. Firmánszki Gábor: Madárvédelem a Zempléni-hegységben és a Hernádvölgyében. (Az elõadók a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai.)
2010. november 18. (csütörtök) 17.00 SZESZéLYES éVSZAKOK Találkozó Dávid Mihály meteorológussal. A 2010-es év értékelése és a 2011-es Dávidféle naptár bemutatása. Helyszín: Városi Mûvelõdési Központ Baba-mama klub Keddi napokon 10 órától a Városi Mûvelõdési Központ klubtermében. Encsiek a határon túl: Vendégek: Szabados Tamás operatõr, Hencz László világosító, Sáfrány József rendezõasszisztens és Gyenes Károly szerkesztõ (Kerekek és lépések). Filmvetítés és élménybeszámoló a Másfélmillió lépés Magyarországon címû sorozat készítésérõl, élményeirõl.
2010. november 10. (szerda) 17.00 Szádváry Gyula: Túraélmények Írottkõtõl Hollóházáig Rockenbauer Pál emlékére címû könyv bemutatója
Egyéb programok: 2010. október 27. (szerda) 18.00 ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET, A MAGYARSÁG HAGYOMÁNYHORDOZÓJA „Mintha az Árpád-háznak valóban az lett volna a hívatása, hogy az Úr veteményeskertje legyen, ahol kiválasztottjai biztonságban nevelõdnek” Cs. Szabó István színmûvész, író és Kovács Klári irodalmi estje a Városi Mûvelõdési Központban
2010. november 9. (kedd) Városunk nyugdíjasainak képviselõi részt vesznek a Szepsiben megrendezésre kerülõ nyugdíjas találkozón. 2010. november 27. (szombat) Az Abaúji Pedagógus Vegyeskar vendégszereplése a jászói apátságban megrendezett kórustalálkozón.
ÜZLETHELYISÉG KIADÓ! Kis alapterületû, üzletnek, kisebb irodának alkalmas helyiség a Mûvelõdési Központ utcafronti részén kiadó. Azonnal beköltözhetõ. Érdeklõdni a 46/587-330-as
2010. november 10. (szerda) MI LESZEK, HA NAGY LESZEK? Pályaválasztási tanácsadás középiskolába
Kassa helyett idén Miskolc A Városi Mûvelõdési Központ a mintegy két évtizedes ,,kassai” hagyományt megszakítva idén a Miskolci Nemzeti Színházba toborozta a bérleteseket. Elsõ alkalommal Peter Shaffer Amadeus címû drámáját tekinthetik meg. Az elõadást Tordy Géza Jászai-, Kossuth-díjas, Kiváló- és Érdemes mûvész rendezte. A kiváló rendezésnek köszönhetõen egy nagyszerû, klasszikus színházi darabbal kezdõdött az évad Miskolcon. Ezt követõen a bérleteseink megtekinthetik a Menyasszonytánc címû klezmer musicalt
10
Halasi Imre Jászai-díjas, Érdemes mûvész rendezésében, Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók címû operákat valamint Molière Képzelt beteg címû vígjátékát Radoslav Milenkoviç rendezésében. A „kötelezõ” négy elõadás mellett szabadon választottként a tavalyi évadban nagy sikerrel játszott Hotel Menthol címû musicalt is láthatják a bérlet keretében, mely 2009-ben a közönség szavazatai alapján elnyerte a legjobb elõadás címet.
2010. október
Kultúra
Könyvtárak az olvasásért Az Országos Családi Könyvtári Napok encsi programjairól Idén, 2010. október 4-10 között rendezték meg a Országos Családi Könyvtári Napokat, melyhez városunk könyvtára is csatlakozott. Az encsi könyvtárban hagyományosan meghirdették a „Megbocsátás hetét”, amikor is késedelmi díj nélkül hozhatták vissza az olvasók a lejárt határidejû könyveket. Könyvbemutatókra is sor került a program keretében. A frissen induló baba-mama klubban Galambvári Andrea pedagógus mutatta be a Kerekítõ címû foglalkoztató könyvet, mely 0-3 éves korú gyermekek készségeinek fejlesztéséhez ad sok hasznos ötletet és feladatot. A Könyvhét zárásaként Frankóné Kecskés Borbála Felhõk könnye címû verseskötetének bemutatójára került sor.
A baráti légkörû könyvbemutatón helyi fiatalok és az Évgyûrûk Nyugdíjas Klub, valamint a szerzõ olvasott fel verseket a kötetbõl. Szintén a Könyvtári Napok keretében nyílt meg Neszádeli Gyula „Papírmûvesség, avagy játék a papírral” címû kiállítása a Mûvelõdési Központ elõcsarnokában., melyet kézmûves foglalkozás követett gyerekek, szülõk és pedagógusok részvételével. A csoportos foglalkozás során origamiztak, gyöngyöt fûztek és szebbnél szebb tûzzománc ékszereket készítettek a résztvevõk. K.
Szólt a nóta Nóta-est az Idõsek hónapja alkalmából A Városi Mûvelõdési Központ nóta-est megrendezésével köszöntötte az Encsen és településrészein élõ szépkorúakat. Az Évgyûrûk Nyugdíjas Klub abaúji, telkibányi népdallal és a „gönci nótával” köszöntötte a vendég énekeseket, népdalköröket. Ezt követõen a hajdúdorogi „Akácos út” nótaklub és a szepsi asszonykórus szebbnél szebb, különleges és ritkán hallott magyar nótákkal, népdalokkal és katonadalokkal ajándékozta meg a közönséget. A hajdúdorogi csoport szólóénekese nem elõször járt ezen a tájon, hiszen Abaújból, Novajidrányból származik, és ma Encsen élnek hozzátartozói.
Az abaúji gyökerek révén jutottak el városunkba, nagy sikert aratva fellépésükkel. A Szepsi Asszonykórus a tõle megszokott magas színvonalú produkcióval hirdette, hogy a kultúra nem ismer határokat, a határok nem tudták eltörölni a magyarság kultúráját, néphagyományait, szájról szájra, generációról generációra átadott kincseit. A programot a helyi Gondozási Központ is támogatta.
2010. október
11
Beindult a Gombász-klub tuskógomba, népiesen potypinka volt a sláger. Ekkor szinte kizárólag csak ezt gyûjtöttük, mivel meglehetõsen nagy mennyiségben (vödörszámra) volt szedhetõ. Ebbõl ki-ki bespájzolhatta magának a télére való mennyiséget.
Nagy érdeklõdés mellett, mintegy 20 fõ részvételével megalakult a Gombász-klub. Az alakulást megelõzõ nulladik foglalkozáson is lelkes mag rótta az Aranyosivölgy lankáit. Ezen a foglalkozáson a sláger, a különlegesség a trombitagomba volt, mely ízés illatanyagában a szakirodalom szerint a szarvasgombával vetekszik, és ami még e gomba mellett szól az az, hogy nincs mérgezõ hasonmása, így lehetetlen összetéveszteni mérgezõ gombával. Ezt a gombát Rák Pista bácsi, a klub vezetõje ismertette meg velünk. Leginkább szárítva és/vagy szárítottan porrá õrölve érdemes eltenni a hidegebb napokra, majd leveseknek, pörkölteknek kiváló ízesítõjeként használható fel. Sikerült ebbõl a ritka fajtából meglehetõsen sokat gyûjtenünk, természetesen klubvezetõnk helyismerete jóvoltából. A klub alakuló, elsõ foglalkozásán a gyûrûs
A második alkalommal immár mintegy 20 fõre duzzadt a klub létszáma úgy, hogy páran más elfoglaltság (szüret, stb.) miatt nem is tudtak ekkor részt venni. Terveink szerint
rizikézni indultunk a fonyi tetõre, természetesen Rák Pista bácsi vezetésével. Sajnos úgy tûnik, a rizikérõl kicsit lekéstünk (legalábbis Fony környékén), de szedtünk helyette fenyõpereszkét (rákízû pereszke), szürke tölcsérgombát, lilapereszkét, egy-két rókagombát és nagy õzlábgombát, gerebengombát és egy-két túlérett rizikét. Mint ahogy egy helyi erdésztõl megtudtuk, arrafelé a rizike már leérõben van. A harmadik foglalkozáson azért újra megpróbálunk rizikézni, de ezúttal az Aranyosi-völgyben, ahol talán az enyhébb klíma miatt még szerencsénk lesz. Ha nem, akkor marad a lilapereszke és a fenyõpereszke. Aki még eddig nem „járt” a klubba, az alkalmanként velünk tarthat egykét foglalkozásra. Hogy mikor és hová megyünk, azt megtudhatja, ha felhívja a Mûvelõdéi Központot (46/587-330). Kércsi
Õszi teendõk a ház körül „Itt van az õsz, itt van újra…” Sárgulnak a levelek, éjszakánként itt-ott fagypont alá süllyed a hõmérséklet. Közeleg a hideg és a fagy beállta elõtt el kell végezni az aktuális ház körüli munkákat. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhány ilyen „õszi” feladatot. Emlékeztetve kényelmesebb polgártársainkat az idõ múlására. Ásózáshoz takarítsuk le a kertben a nyári növények maradványait. A gazt, szárakat égessük vagy komposztáljuk, az értékesebb részeket ássuk ki, szedjük le és tároljuk be télére. A fagyveszélyes terményeket, gyümölcsöket és a kevésbé fagytûrõ virágokat már ajánlatos volt az elmúlt hetekben melegebb helyre tenni. A földben lévõ zöldségeket és az ablakban lévõ muskátlit még nem érintette a fagy, de a nagyobb esõk és hideg elõtt célszerû ezeket is minél elõbb kiásni, bevinni. A kiásott zöldség zöldjébõl a szebbeket eltehetjük hûtõszekrénybe vagy sóval tartósíthatjuk. Célszerû egy pár zöldséget a földben hagyni a zöldje miatt, így fagyok elõtt és kora tavasszal lesz friss zöldje. (A fagytól védhetjük forgáccsal, szalmával.) Akinek nem adatott meg a kertmûvelés öröme, annak is célszerû a piacon õsszel kedvezõbb áron beszerezni a zöldségféléket, gyümölcsöket, amennyiben van lehetõsége azok tárolására
12
(pince, spájz, fagymentes kamra, hûtõszekrény). Ezekben a hetekben aktuális „betaposni” a hordóskáposztát, amit napjainkban már kerámia vagy mûanyag dézsába, döngölõvel vagy frissen mosott ököllel végeznek. Ma már csak emlék a hatalmas fahordóban taposgáló férfiember. Az esõvíznyerésre szolgáló vizeshordókat ürítsük ki és fordítsuk le, mert a téli fagy szétfagyaszthatja a vízzel teli hordót. A búvárszivattyút sem célszerû kitenni a téli fagyoknak, mint ahogy a kerti csapot is célszerû elzárni az aknában. Ne felejtsük el téliesíteni a kutyaólat. (Az aljára ajánlatos PVC-t, vastagabb szõnyeget tenni, ha lehet, a házikó alá helyezzünk hõszigetelõ anyagot, hogy ne közvetlenül érintkezzen a földdel. Nagyon hidegben az ajtajára ajánlatos erõsebb anyagból „függönyt” akasztani.) A háziállatok mellett a másik kedves jószágról, az autóról se feledkezzünk meg. Célszerû ellenõriztetni a fagyálló folyadékot és téli ablakmosó folyadékkal feltölteni a tartályt. Lassan lecseréltethetjük a nyári gumikat télire. Legyen készenlétben jégoldó spray, hókaparó. Végül, hogy jószágaink mellett mi se fázzunk, készítsük be a téli tüzelõt, ellenõriztessük a
2010. október
kéményt, gázfûtés esetén a készülékeket. A leszüretelt szõlõbõl csináljunk jó bort, fõzzük ki a pálinkát, hogy jobb kedvvel vészeljük át a borús, komor téli napokat és hogy legyen mivel koccintani a téli ünnepeken. K.
Helytörténet-Honismeret A rómaiak i.sz. 43-ban (Claudius császár) alapították Savaria városát, mely a Földköziés Balti-tengert összekötõ ú.n. Borostyánkõ út mentén épült. Az idõ rövidsége miatt sajnos csak busszal tettünk városnézõ sétát. Egyedül a Vasi Múzeumfalut (skanzen) látogattuk meg. A múzeumban a táj legjellemzõbb építészeti remekei, kertek növényvilága nyújtottak sajátos élményt. A helyi vendéglátók egy ma is mûködõ kemencében finom kenyérlángost sütöttek számunkra és igény szerint megkóstolhattuk a vasi pálinkát. Idegenvezetõnk Rozika felsorolta Szombathely híres szülötteit, meg kell említenünk Magyar László (1818-1864) híres utazót, Horváth Boldizsár jogtudóst, aki az 1867-es kormány igazságügyi minisztere volt, Márkus Emília (1862-1949) színésznõt, Derkovits Gyula (1896-1934) jelentõs festõnket. Körmenden a Batthyány-kastélyt és gyûjteményeit tekintettük meg. Rézkori leletek bizonyítják, hogy már Kr.e. a 3. évezredben emberek telepedtek itt le. Elõször 1238-ból származó oklevél említi. 1605-ben került a Batthyány család birtokába, 1716-tól az óriási kiterjedésû Batthyány-Strattmann családi majorátus székhelye. A trianoni béke után Batthyány Strattmann László veszi át a birtokot. A város és környék betegeit ingyen gyógyítja, II. János Pál pápa ezért a tevékenységéért 2003-ban boldoggá avatja. A várkastély középkori eredetû, mai állapotában barokk és klasszicista stílusú. A kastélyban régészeti, várostörténeti, kézmûves kiállítás és az országban egyedülálló cipõtörténeti gyûjtemény található. Érdemes sétát tenni a kastély körülvevõ 48 hektáros arborétumban, mely védett, leghíresebb fája 200 év körüli platán. A Hõsök terén áll Kisfaludy Stróbl Zsigmond Hõsi emlékmû alkotása. Körmend után az Õrség felé vettük utunkat, dimbes-dombos táj gyönyörû erdõkkel (fenyõ, bükk) folyó- és patak völgyekkel. Az Õrségbe a honfoglalás után Vér-Bulcsú telepített (határ) õrzõket. Kiváltságaik késõbbi századokban is sokáig megmaradtak. Az Õrség szélén helyezkedik el Ivánc község. Rendezett, tiszta falu, virágos ablakokkal, parkokkal. 1336-ban Ajakos (Ivánczi) Miklós épített itt udvarházat, mely elpusztult, az alapokat felhasználva báró Sigray Károly 1767-ben felépítette egyetemes barokk kastélyát, mely ma szociális otthon. A kastélyt övezõ parkban virágzik hazánk legnagyobb tulipánfája. Sigray Antal nevéhez fûzõdik több, ma is mûködõ középület. Legjelentõsebb az 191314-ben, szecessziós stílusban épült Szt. Miklós plébániatemplom. A templom fala egyszerû, fehérre meszelt, színharmóniáját a színes ablakok (44) adják, melyek figurális szenteket és liturgikus szimbólumokat ábrázolnak. Mindenütt szíves vendéglátásban volt részünk, de meg kell említenem Gyarmati Tiborné nevét, aki a település polgármestere 20 éve. Szívén viseli a település sorsát, tele van tervvel, tiszteli és megõrzi a múltat, albumokkal, oklevelekkel, kiadványokkal bizonyítja. Elmondja, hogy sokat köszönhet elõdeinek, fõleg a Sigray családnak, akik segítségével a nehéz idõkben sem veszett el a falu, amely mindig élni akart és akar. 2002-
ben Magyarország legvirágosabb települése, Európai országok közül 2003-ban a harmadik. Õrszentpéteren egy Árpád-kori templomot látogattunk meg. Román kori építmény, ikerablakos homlokzati tornya, félköríves szentélye van. Szalafõ, ahol a Zalát Szalának nevezik, a legarchaikusabb õrségi település, 8 egymástól távol esõ szerbõl áll. A szeres településeken eredetileg névrokonok éltek. Legismertebb a „Pityer-szer”, több épületbõl álló együttes, múzeumnak rendezték be. U alakban épített kerített ház és pajta együttes, mely egy folyosón körbejárható, a negyedik oldalról a teret egy emeletes épület kastu zárja le, mely kocsiszín illetve pajta. Módunk állt a belsõ berendezést is megnézni. Kercaszomor a „Legbátrabb község” erre emlékeztünk a haranglábnál. A történet 1919re nyúlik vissza, amikor a Szerb-HorvátSzlovén Királyság csapatai megszállták a falut, a helyi lakosság fellázadt és kiûzték a betolakodókat. Gyõzelmük rövid idejû volt, mert a megszállók erõsítést kaptak. 1922-ben bátor helytállásukért a Határmegállító Bizottság visszacsatolta az anyaországhoz. A szomoróci harang ma is hirdeti az õrségi emberek hazaszeretetét. Az Országgyûlés 2008. április 14-én törvénybe iktatta: Kercaszomor a Legbátrabb Község Communitas Fortissima. Mi is tisztelettel adóztunk emléküknek, koszorút helyeztünk el. Magyarszombatfa népi fazekas mûvészetérõl ismert község. A „Fazekasházban” megismerkedhettünk az egykori kézmûvesek életmódjával. Megtekinthettünk egy lakóházat, mûhelyet, melyhez égetõkemence és pince tartozik. A polgármester elpanaszolta, hogy nagy a munkanélküliség, az elvándorlás, nincs piac. Pedig régen a fazekassághoz itt volt az agyag, a termõföldek gyengék, de a fazekat gabonára cserélték. Velemér: eldugott helyen, több km-es gyaloglással közelíthetõ meg az ország talán legszebb és legkülönlegesebb temploma. Pontos építési idejét nem ismerjük, elsõ okleveles említés 1360-ból való, mely megnevezi Szentháromságnak van szentelve. A festés ideje ismert 1377-78, festõje is megnevezi magát Aquilai János (mely nem személynév) és tartózkodási helyét Radkersburg, a kor szokásának megfelelõen önarcképét is megfesti. A falfestmények pasztellszínûek, a reformáció idején fehérre festették. A templom kívülrõl is festve volt, de lekopott. Szépségét szavakkal nehéz leírni, oldalakba telne a jeleneteket felsorolni. A fény temploma is, mert a keskeny ablakon bejutó fény a Nap járásának megfelelõen más és más képet világít meg. Ez a veleméri „csoda”. Sajnos itt utunk véget ért, megérdemelt vacsoránkat hangulatos környezetben, Bozsokon egy csárdában fogyasztottuk el. Köszönjük a vasiaknak a szervezést, példát mutattak számunkra, ismerik és szûkebb hazájukat, óvják értékeiket, megõrzik hagyományaikat. Kitartó munkájuk minket is lelkesít. Szombaton fakultatív programként buszkiránduláson vettünk részt az Õrvidéken /Burgenland/. Elõször a Kõszegtõl mindössze 13 km-re álló Léka várát tekintettük meg,
2010. október
amely hajdan a Csákok, Kõszegiek, Kanizsaiak birtoka volt, majd házasság révén a Nádasdyakhoz került. Nádasdy Ferenc kivégzése után sógora, Esterházy Pál lett a tulajdonos. 1921-ben Ausztriához került. Végigjárva a termeket, egy középkori utazás résztvevõivé váltunk. Doborjánban Liszt Ferenc szülõházában idõztünk. A házon két emléktábla található. A német nyelvû felirat a következõ: Diese Gedenktafel weiht dem deutschen Meister das deutsche Volk. Magyarul: Ezt az emléktáblát szenteli a német költõnek a német nép. A tábla alatt egy szál virág sincs. A magyar tábla alatt ott sorakoznak a nemzetiszínû koszorúk. Ezután a lenyûgözõ Fraknó vára következett. A Nagymartoni grófok építették a XIV. században, 1622-tõl az Esterházy család tulajdona. Szomorúan állapítottuk meg, hogy ezzel a várral is micsoda kincs került Ausztriához. Kedves Olvasó! Ugye nem hiszi el azt a hazugságot, hogy Magyarországot azért kellett feldarabolni, mert elveszítettük a háborút. Ha mi vesztesek voltunk, akkor Ausztria is, hiszen Osztrák-Magyar Monarchia néven egy oldalon álltunk. Milyen dolog az, hogy az egyik „vesztestõl” elveszik, és odaadják a másiknak?! A Fertõ tavi hajókázás után utolsó állomásunk még Ruszt, a gólyák városa volt, majd visszaindultunk Kõszegre.
Helytörténet 2010. szeptember 11-én Abaújdevecserben megrendeztük az Abaúji Szabadegyetem 3. napját. Részletes beszámolót közölt az Encsi Tévé és Balla Ákos fõszerkesztõ az Encsi Hírek októberi számában. Szeptember 15-én megtartottuk a Kurek Panzióban szokásos egyesületi összejövetelünket. Téma a XXXVIII. Honismereti Akadémia volt, képekkel illusztrálva. „Abaúji Hírharang” címen megjelent egyesületünk tájékoztatójának elsõ száma. Szeptember 25-én a Zrínyi Ilona Általános Iskolában rendeztük meg elsõ „Abaúji Ifjúsági Találkozónkat”, több mint 50 fõ részvételével. Részletes ismertetõ a szerkesztõségi cikkben. Az anyagot az Encsi Tévé is közli. Köszönjük a támogatást Timár László igazgató úrnak. Október 13-án a Kurek Panzióban megtartjuk szokásos összejövetelünket. Téma: 1956.október 23-ra emlékezünk. Október 29-én 14 órakor Egyesületünk koszorúzási ünnepséget szervez az emlékoszlopoknál. Mindenkit szeretettel várunk. Hírharangunk második száma november elején fog megjelenni. Korrekció: augusztus-szeptemberi szám, 10.oldal. „Mindhárom ünneprõl minden évben végre megemlékezhetünk”: elõtte kimaradt: „május utolsó szombatja, Hortobágyra és Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja, május utolsó vasárnapja második világháború hõsi halottaira emlékezünk”. Ezután jön az összetartozás napja, és így lesz belõle három ünnep!! Elnézést a kihagyásért. Evva Margit
13
Idősebb polgáraink életéből
Szüreti mulatság Encs városában immáron ötödik alkalommal került megrendezésre szüreti mulattság, a fogyatékkal élõk számára. A Gondozási Központ szervezésében és megrendezésében, a Mûvelõdési Központ segítségével a Szociális Bizottság és Bratu László Polgármester Úr támogatásával sikerülhetett a már hagyománnyá vált ünnepség. A késõi napfényes szeptemberben délután kettõ órakor izgatottan és várakozássokkal tele érkeztek a meghívottak, és kísérõik a
városban mûködõ Támogató szolgálat autójával, személyi segítõik közremûködésével. Rivnyák Istvánné Intézmény vezetõ Asszony kedves szavaival köszöntötte a vendégeket, majd Bratu László Polgármester Úr megnyitotta a mulattságot. Nem feledve kifejezni köszönetét, és tiszteletét azoknak a családoknak, ahol fogyatékkal élõk(et) ápolnak, gondoznak, nevelnek. Megtiszteltetésnek érezte, hogy több mint 100 fõ elfogadta a meghívást, kitartást, jó egészséget kívánva a hétköznapok nehézségeihez, a mai délutánhoz pedig jó szórakozást kívánt. A Zrínyi Ilona Átalános Iskola és Alapfokú Mûvésztoktatási Intézmény néptáncosai hagyományõrzõ szüreti folklór mûsorral, majd Újvári Marika nótaénekes kedveskedett népdallal, és operett részletekkel, garantálva a jó hangulatot. A finom töltött káposzta, szõlõ, újbor elfogyasztása után elköszönéskor így búcsúzott egy néni.
„Köszönöm, hogy itt lehettem, már a templomon kívül sehová nem tudok elmenni, ugye jövõre is meg tetszenek hívni” Igen remélem jövõre, ugyan itt, ugyanennyien. Mentalhigiénés munkatárs
Csodás napok Dél-Erdélyben A Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetség jóvoltából 51-en kirándulhattunk szeptember 19-tõl 24-ig DélErdélyben és az Erdélyi-medence gyönyörû vidékein. Az Encsrõl induló busz Nyíregyházán telt meg, Csengersimánál léptük át a határt. Sajnos az elsõ két nap szinte végig esett, de ez kedvünket nem rontotta el. Már odafelé szétnéztünk Nagybányán, megálltunk Teleki Sándor koltói kastélyánál, ahol Petõfiék nászútjukat töltötték. A fiatal, alaposan felkészült idegenvezetõ minden tudnivalóról az odakötõdõ igaz és vélt történetekrõl szórakoztató beszámolót tartott. Majd az épület emeleti részén lévõ múzeumot jártuk végig (a földszinten iskola mûködik). Dés volt a következõ megálló, ahol csak kívülr õ l nézhettük meg a református templomot, mivel vasárnap délután zárva van. De nem sokára olyan csodálatos lett a vidék, hogy az egyre magasabb hegyek közt volt miben gyönyörködnünk. Estére értünk Güdücre, ahol egy új, kétszintes, fából épült panzióban volt a szálláshelyünk. Meleg vacsorával, még melegebb vendégszeretettel vártak, és ez így volt egész végig. Másnap a Gyilkos-tó látványa, majd a „félelmetesen” szép Békás-szoros nyûgözte le a csapatot, ahol két km-t sétálva csodálhattuk a természet igazi szépségét. Kedden Mádéfalván a székely vértanúk emlékmûvéhez mentünk, ahol Hubainé Marika jóvoltából koszorúzást tartottunk a székely himnusz és az õsi himnusz (Boldogasszony anyánk) éneklése közben. Utána a Szent Anna-tó, az azt körbeövezõ fenyves látványa, s az erdei séta melengette szívünket - testünket -, hisz végre kisütött a nap. A Szent Anna-tó
14
hogy utunk során mindenütt tenyérnyi darabig rendezett földek, lekaszált hegyoldalak, tisztított erdõk és utak találhatók. A legérdekesebb élmény csütörtökön ért bennünket. Négy stráfszekérre ülve mentünk Gyergyószárhegyre a Lázár kastélyhoz, ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is több évig tartózkodott. Majd a hegyen lévõ kolostor templomában énekeltünk és meghallgattuk a fõapát úr tájékoztatását. Visszaszekerezés után megebédeltünk és készültünk a szalonnasütésre. Ekkorra már olyan hangulat és barátság alakult ki, mintha évek óta ismernénk egymást. Este még a nótázás után rövid táncmulatság is volt, de mivel „reggel” 4-kor indulnunk kellett, így nyugovóra tértünk. Hazafelé Segesvár, Nagyenyed, Torockó és a Tordai hasadék látványa volt felejthetetlen. Ami mindannyiunknak meglepõ volt, hogy sofõrünk végig olyan idegenvezetést adott földrajzi, irodalmi, történelmi témákról mondákkal, anekdotákkal és székely góbéságokkal „fûszerezve”, hogy remek hangulatot teremtett a hosszú úton. Így igazi „Árpád vezér” lett. Külön köszönjük Péderi Istvánnak, a csoport vezetõjének remek irányítását, minden óhajunk teljesítését, és azt a szervezõ, folyamatosan mindenrõl felkészült tájékoztatását, ami felejthetetlenné varázsolta ezt a csodálatos utat.
ikerkráterében mohos tõzegláp alakult ki 17 tóval, ahol cölöpmezsgyén kettõt jártunk körbe. Itt is nagyon precíz, humorral tûzdelt bemutatást kaptunk fiatal vezetõnktõl. Szerdán Csíksomlyóra utaztunk a Mária kegytemplomhoz. A hatalmas bazilika talán a Kárpát-medence legszebb szentélye, de hogy a leglátogatottabb, az biztos. Hiszen csak a búcsúkkor közel egymillió ember zarándokol ide. Mi is felmentünk a Kálvária-hegyre, hogy láthassuk a három kápolnát a zarándokút végén. Visszatérve a hegy alján lévõ kútból A csoport nevében borvízzel oltottuk szomjunkat. Délután a hegyek közti völgyekben letelepült gyimesi csángók falvait csodáltuk. Szinte hihetetlen,
2010. október
Széplaki Lászlóné
15 éves lett a Mozgáskorlátozottak Encs Városi Egyesülete A Mozgáskorlátozottak Abaúj-térségi Encs Városi Egyesülete 1995. május 6-án alakult az Abaújban, Encs vonzáskörzetében élõ mozgássérültek, fogyatékkal élõk társadalmi elismerésének elõsegítése miatt. Az Egyesületünk célja, az illetékességi területen élõ közel 4500 sorstársunk egyenjogú és teljes körû társadalmi beilleszkedésének segítése, személyes érdekeik képviselete, védelme és szociális helyzetének javítása. Az a társadalmi közeg és gazdasági helyzet, valamint földrajzi adottság, amelyben céljaink megvalósításáért dolgozunk, nagyon nehéz feladatok elé állít bennünket. Köztudott, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Abaúj térsége országos viszonylatban is több szempontból hátrányos helyzetben lévõ terület. Egyesületünk 1998. óta közhasznú szervezet, 2007. év októberében akkreditálva lett. A térség meghatározó gazdasági ágazata a mezõgazdaság, ipara azonban a korábbi évekhez képest visszaesést mutat. Területünkön az aprófalvas települések sokasága jellemzõ. Ez meghatározza az emberek társadalmi kapcsolatait is. A fogyatékos ember a legkisebb társadalmi egységben, a családban is sok esetben tehertétel. Mi felvállaltuk ezen emberek elismertetését úgy a családok között, mint a közvetlen és tágabb lakókörnyezetükben is. Ez az elismertetés azonban nem elegendõ ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott emberek teljes értékû társadalmi támogatást nyerjenek. Nem könnyû feladat tehát megértetni ép és egészséges embertársainkkal, hogy akár õk is kerülhetnek a fogyatékos emberekhez hasonló helyzetbe. Nehéz elfogadtatni, hogy minden erkölcsi és anyagi ráfordítás, amely a
fogyatékos emberek érdekében történik, bõségesen megtérül a rászoruló emberek életvitelének javításában, mely a kisebb emberi közösségeken túl az egész társadalom számára is fontos érdek. Azon célunk elérése érdekében, hogy támogatni tudjuk a mozgáskorlátozottak szociálisan biztosított önálló életvitelét, fogyatékosságukból adódó hátrányos helyzetük kiegyenlítõdését, széles körû felvilágosító és érdekegyeztetõ munkát végzünk. Egyesületünkhöz 82 település tartozik. Kapcsolattartásunk az egyesületi csoportvezetõi hálózaton túl helyi médiákon keresztül írásos kiadványokkal, televíziós felhívásokkal, képújságon keresztüli tájékoztatókkal valósul meg. Ezen felül fontos célunk a személyes megkeresés, amihez közlekedési eszközt az egyesület saját költségén biztosít. Tapasztalatunk szerint amikor sorstársaink
fogyatékos állapota bekövetkezik sok esetben szakad meg mindenféle kapcsolatuk korábbi embertársaikkal. Legtöbbször a magány és az elhagyottság érzése még a testi fájdalomnál is jobban nyomasztja õket. Ezen úgy kívánunk segíteni, hogy szervezett programok formájában gyógyfürdõ látogatásokat, kirándulásokat, színházi elõadásokon való részvételt szervezünk részükre. Tudomásukra kell hozni a fogyatékos embereknek, hogy a mi segítségünk, gondoskodásunk csak akkor lesz eredményes, ha õk maguk is igyekeznek többet tenni, megváltozott életvitelük kialakítása érdekében. Ezért fel kell ismerniük hogy nem tárgyai a gondoskodásnak, hanem aktív felelõs részesei sorsuk alakításának. A rólunk való gondoskodás pedig a társadalom erkölcsi kötelezettsége is. Madácsi Bálint Egyesületi elnök
ENCSI ORSZÁGOS SIKER
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális Egyesülete 2010. szeptember 10én rendezte meg Szolnokon a Megyeháza dísztermében 21. alkalommal az országos nyugdíjas szavalóversenyt. Az országos döntõt megelõzték a megyei és regionális szavalóversenyek, melyeken közel ezer
résztvevõ mérettette meg magát. A szolnoki versenyen a résztvevõknek „prózai” feladatként be kellett mutatniuk egy magyar költõt és egy ma élõ költõ szabadon választott versét kellett elõadni. Városunkat nagy megtiszteltetés érte ezen az országos rendezvényen. Péderi István, az Évgyûrûk Nyugdíjas Klub tagjaként a sikeres megyei és regionális elõdöntõt követõen az észak-magyarországi régió hét továbbjutójaként részt vett az országos döntõn, ahol 39 induló közül elõkelõ negyedik helyezést ért el. Nem kis dicsõség ez városunknak és klubunknak, hiszen az ország legjobb nyugdíjas versmondói között kellett helytállnia. Péderi István nyugdíjas pedagógus a határ túloldalán, Buzitán élõ József Attila-díjas és Pulitzer életmû-díjas kedves barátunk, Gál Sándor felvidéki költõ Könyörgés címû versével érte el a sikert, így nemcsak Encset, hanem a felvidéki magyar irodalmat is népszerûsítette. Gratulálunk a szép, épphogynem dobogós helyezéshez, a városunk jó hírének öregbítéséhez.
2010. október
További terveink között szerepel ezt a szép sikert követõen, hogy meghívjuk a klubba Gál Sándort és a megyébõl résztvevõ döntõsöket. Az író-olvasó találkozó keretében kötetlen beszélgetésre lenne lehetõség. A 4. helyezéssel versmondónk egyben elnyerte az Év Nyugdíjas Versmondója címet, melyet a legjobb résztvevõk közül hét versmondónak ítélt oda a zsûri, melynek tagjai Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költõ, Serfõzõ Simon József Attila-díjas költõ, valamint a szolnoki színház igazgatója és a szolnoki tévé vezetõje , és Szolnok városi Önkormányzat kulturális fõelõadója volt. A szépkorúak költészeti szemléjének korábbi versenyeit egy-egy költõ, író vagy jeles irodalmi esemény évfordulójához kötötték. Az idén a ma élõ költõk alkotásait helyezték elõtérbe. A cél az hogy a versmondók felkutassák a környezetükben élõ neves költõket és hívják meg õket beszélgetésre, zsûrizni helyi versenyekre. Mindezzel idézzék fel a klasszikus író-olvasó találkozókat. K.
15
Õrangyalok napja városunkban Az Encsi Rendõrkapitányság és az Encsi Városi Önkormányzat 2010. szeptember 2024-e között rendezte meg a VI. Abaúji Bûn-, és Baleset Megelõzési Napok programsorozatát, melynek célja, hogy az Encs városában és az Encsi kistérséghez tartozó települések vonatkozásában a rendõrség feladatkörébe tartozó megelõzési tevékenységünket, szélesebb körben, nagyobb tömegeket megmozgatva fejtsük ki. A rendezvénysorozat elõzménye, hogy Encs Város Önkormányzata és partnere az Abaúj Bûnmegelõzéséért Alapítvány „Encs város közigazgatási-, kereskedelmi
központjának funkcionális rehabilitációja „ címû ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0001 számú projectjét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Operatív Program Hatósága 2010. április 30-án 296.450.000,- Ft összegû támogatásban részesítette. Az Abaúji Bûnmegelõzési Alapítvány, mint a partnerszervezet bonyolította le a project „Városi közbiztonság növelése” programján belüli soft tevékenységet, az Encsi Bûn-, és Baleset Megelõzési napok programsorozatát. 2010. szeptember 20 és 23-a között az Encsi Rendõrkapitányság bûnmegelõzési elõadói a város alapfokú és középfokú oktatási intézményeiben tartottak a gyermek és fiatalkorúak körében bûnmegelõzési elõadásokat. Fõ témánk a drogmegelõzés volt, de az áldozattá válás elkerülésére vonatkozó ismereteket is átadtunk a veszélyeztetett korosztályoknak. A programsorozat keretében a pályázat részeként a kistérségben élõ idõskorúak részére személyi riasztók beszerzésére került
16
sor, melynek kiosztását megkezdtük a célcsoport körében. A térség iskolái részére fotó és videó pályázat kiírására került sor „Õrangyalaink - a rendvédelem diákszemmel” címmel, melyre számos pályázat érkezett. Az Encsi Baleset Megelõzési Bizottság szakmai zsûrije a beérkezett pályamûvek közül kiválasztotta a díjazottakat, amely munkákból kiállítást szerveztünk a programsorozatot lezáró 2010. szeptember 24-én 10 órától megrendezésre kerülõ egész napos nagyrendezvényünkön, ahol a sikeres pályázatok díjkiosztására is sor került. Az Encsi Városi Sportkomplexum területén megtartott nagyrendezvényünk fõvédnöke Dr. Vereckei Csaba rendõr dandártábornok, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõrfõkapitányság Vezetõje volt, aki sajnos egyén irányú elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, õt Dr. Mecser Tamás r. ezredes, Fõkapitány-helyettes Úr képviselte. A rendezvényt Ezredes Úr nyitotta meg, majd köszöntõ beszédet mondott Bratu László,
2010. október
Encs város Polgármestere. A megnyitó után Dr. Petke Zsolt Pszichiáter szakorvos tartott elõadást a „Divatos kábítószer fogyasztói szokásokról”, a függõséghez vezetõ okokról. A programok sorában szimulált bûnügyi helyzetben történõ intézkedés és a bekövetkezett katasztrófahelyzet elhárítását mutattuk be a tûzoltóság, mentõk, a Miskolci Katasztrófakutyás Egyesület közremûködésével. A bemutatót követõen rendõrkutyák adtak számot tudásukról látványos szituációs gyakorlatok végrehajtásával. A rendezvényen a fotópályázat anyagát, rendõrségi, tûzoltó és mentõ jármûveket tekinthettek meg az érdeklõdõk. A sportcsarnok aulájában a Budapesti rendõr-fõkapitányság szakembereinek közremûködésével drogmegelõzési kiállítással, az idõseket érintõ kiállításunkon bûnmegelõzési tanácsadással vártuk a korosztályok képviselõit. A gyerekek és fiatalkorúak kipróbálhatták a kapitányságunkon mûködõ fantomkép készítõ programot. Ugyancsak az aulában kiállítóként részt vett a rendezvényen a Miskolci Székhelyû Alarmtechnika Zrt is, akik látványos vagyonvédelmi bemutatóval várták a témában érdeklõdõket. A rendezvényen, amelynek befejezõ momentuma a Desperado zenekar könnyûzenei koncertje volt, mintegy 1500 vendég, érdeklõdõ vett részt. Polgári Sándor r. alezredes bûnügyi osztályvezetõ
Közbiztonság
Tájékoztatom a Tisztelt Olvasókat, hogy az Encsi Rendõrkapitányságon az alábbi bûnügyekben került sor nyomozás elrendelésére 2010. szeptember hónapban Encs városban és térségében történt bûncselekmények kapcsán: Közokirat-hamisítás bûntette miatt indult eljárás egy sajópálfalai férfi ellen, aki 2010. jún. 25-én a Szikszói Okmányirodában bejelentette vezetõi engedélye elvesztését, annak tudatában, hogy ezt megelõzõen tõle azt 2010. 06. 16-án a cseh hatóságok bevonták. A bejelentést alapján a Szikszói Okmányiroda új vezetõi engedélyt adott ki nevezett részére. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. 08.16-án 13.31 perckor valamint 2010. 08. 17-én 13.50 perckor, ill.2010. 08. 18-án 12 órakor bement az Encs városban található egyik ruházati boltba és onnan elsõ alkalommal 20 db nõi alsónemût, 6000 Ft értékben, második alkalommal 1 pár fekete színû papucsot , melynek értéke 900 Ft, harmadik alkalommal 1 pár piros színû papucsot 900 Ft értékben eltulajdonított, összesen 7.800 Ft értékben. Elsõdleges rendõri intézkedések során megállapítást nyert, hogy a cselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható egy fiatalkorú és egy felnõtt korú nõ. Lopás bûntette miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. 09. 02-án 17.10 és 17.30 közötti idõben betörte egy, az Encs köztemetõ parkolójában parkoló személygépkocsi jobb elsõ ajtóüvegét, és az autóban hagyott táskából eltulajdonította egy encsi hölgy pénztárcáját, melyben 500.000 Ft készpénz volt. Önbíráskodás miatt indult eljárás három forrói személy ellen, akik 2010. szept. 04-én 09.30 óra körüli idõben megjelentek egy forrói nõ lakásának udvarán, ahol erõszakkal, fenyegetéssel arra akarták rávenni, hogy élettársa tartozásait adja meg. A cselekmény során az elkövetõk egyike többször arcon ütötte a sértettet, valamint a lányától elvették a kezében tartott Sony Ericsson mobiltelefonját , amire azt mondták, hogy az a sajátjuk. Jogtalan elsajátítás vétsége miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. aug. 23-án 13 óra körüli idõben az encsi butiksoron található játszótéren megtalálta és jogtalanul elsajátította egy encsi gyermek mobiltelefonját, melyet a gyermek az ott folytatott játék idejére a hinta mellett a fûbe lerakott. A
cselekménnyel okozott kár 22.000 Ft. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. aug. 28-án 13 óra körüli idõben az Encs, Petõfi úton található egyik áruház kerékpár tárolójából eltulajdonította egy encsi hölgy lezáratlan Mountain Bike kerékpárját, ezzel a sértettnek, ezzel 24.000 Ft kárt okozott. Rongálás miatt indult eljárás egy vizsolyi nõ ellen, aki 2010. szept. 12-én 23.30 és 24.00 óra között idõben a Vizsoly, Malom út 2.sz. elõtt található ház elõtti útszakaszon, az ott parkoló, a Rendõrség tulajdonát képezõ Ford Focus Combi szolgálati személygépkocsi hátsó szélvédõjét szándékosan befejelte, melynek hatására a szélvédõ szilánkosra tört, a cselekménnyel okozott kár a 20.000 Ft-ot meghaladja, de a 200.000 Ft-ot nem haladja meg. Betöréses lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. szept. 06. és 13. közötti idõben ajtóberúgás módszerével behatolt egy encsi férfi tulajdonát képezõ felújítás alatt álló fancsali házába és onnan 1 db házi vízmûvet, és 1 db rotációs kapát tulajdonított el kb.124.000 Ft értékben. A rongálással okozott kár 1.500 Ft. Lopás miatt indult eljárás egy encsi fiatalkorú férfi ellen, aki 2010. szept. 15-én 09.30 óra körüli idõben bement az egyik encsi ruházati üzletbe és ott két db farmernadrágot magához véve, azokat a próbafülkébe vitte, ahol az egyik nadrágról letörte az azon elhelyezett lopás gátló jelzõket, majd a nadrágot a rajta lévõ nadrág alá vette fel. Távozása elõtt azonban az üzletben dolgozó eladó az elkövetõt tetten érte. A cselekménnyel okozott kár 7.400 Ft. Közúti jármû ittas vezetése miatt indult eljárás egy hernádbûdi férfi ellen, aki 2010. szept. 20-án 19.15 órakor úgy vett részt az általa vezetett személygépkocsival Gibárt és Hernádbûd közötti útszakaszon a közúti közlekedésben, hogy a vezetés megkezdése elõtt szeszesitalt fogyasztott. Rongálás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. 09. 23-án 08.00 óra és 14.20 óra közötti idõben az Encsi Ipartelepen található Bútorgyár parkolójában maró folyadékkal leöntötte egy garadnai férfi személygépkocsiját, mellyel kb. 75.000 Ft kárt okozott. Lopás miatt indult eljárás egy miskolci férfi ellen, aki 2010. szept. 25-én 19 és 20 óra
2010. október
közötti idõben megjelent a Baktakéki Hubertusz Vadásztársaság Baktakék külterületén található vadászterületén anélkül, hogy tagja lenne a táraságnak, illetõleg vendégvadászként oda beiratkozott volna és ott kilõtt 1 db szarvasbikát, ezzel a vadásztársaságnak kb. 250.000 Ft kárt okozott. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. szept. 26-án 09.05. és 09.26 óra közötti idõben eltulajdonított egy encsi fiatalasszony lezáratlan mountain bike kerékpárját az egyik encsi áruház kerékpártárolójában, ezzel a sértettnek kb. 50.000 Ft kárt okozott. Garázdaság és könnyû testi sértés miatt indult eljárás egy forrói, Encs egyik iskolájában tanuló kislány ellen, aki 2010. szept. 29-én elõzetes szóváltást követõen, Encs, Bem J. út Petõfi út keresztezõdésében tettleg bántalmazott egy másik kislányt, oly módon, hogy lökdösni kezdte, majd a földre kerülõ sértettet pofon ütötte, valamint megrúgta. A sértett nyolc napon belül gyógyuló könnyebb sérüléseket szenvedett el, magánindítvánnyal élt könnyû testi sértés miatt. Lopás bûntette miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2010. szept. 01. és 30. közötti idõben ajtóbefeszítés módszerével behatolt egy hajdúböszörményi vállalkozó tulajdonát képezõ Vizsoly községben található nem üzemelõ presszójába és onnan rézfûtés csöveket, vízvezeték csöveket valamint csaptelepeket és gázpalackokat tulajdonított el kb. 500.000 Ft értékben. A rongálással okozott kb. 500.000 Ft. A nyomozás második napján adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a tettes az letulajdonított dolgokat hol adta le színesfém hulladékként. Ez alapján hatóságunk megtalálta, elfogta, és õrizetbe vette a vizsolyi lakhelyû felnõtt férfi gyanúsítottat. Rongálás bûntette miatt indult eljárás egy encs-fügödi fiatalkorú lány ellen, aki 2010. okt. 02-án 20 és 21 óra közötti idõben szándékosan lerúgta, megrongálta az EncsFügöd, Fõ út 30.sz. elõtt található köztéri kõkereszt egyik virágvázáját, mely ennek következtében összetört. A rongálással okozott kár kb. 3.000 Ft. Polgári Sándor r. alezredes Bûnügyi osztályvezetõ
Garázs eladó! Encsen, a Jókai utcában jó állapotban lévõ garázs eladó. Érdeklõdni: 70-363-9889-es telefonszámon.
17
Ifjú tûzoltók 2010. szeptember 22-én rendezték meg a már hagyománnyá vált körzeti tûzoltóversenyt az encsi laktanya munkatársai. A Váci Mihály Gimnázium csapata már évek óta képviseli iskolánkat ezen a megmérettetésen, kiemelkedõ eredményekkel. Hogy mi is ez a verseny? Sokak számára talán semmitmondó ez a név: tûzoltóverseny. Jómagunk is így voltunk ezzel, csak viccelõdtünk: „Miért, mit csináltok ott, tüzet oltotok?” De csak addig. míg mi is el nem indultunk, s részesei lettünk a NAGY CSAPAT-nak.. Rájöttünk, hogy a versenyre való felkészülés során betekintést nyerhetünk a tûzoltók munkájába és egy kis gyakorlati tudást is elleshettünk tõlük. Megtanultuk, mit kell tennünk egy katasztrófa bekövetkeztekor, és nem tudhatjuk, hogy késõbb az itt szerzett tapasztalatainkat még hol és hogyan tudjuk majd kamatoztatni. Ezért is tekintünk úgy erre a versenyre, mint komoly kihívásra, és készülünk rá nagy odaadással minden éven. Ezek után remélem, hihetõ, hogy nem csak azért járunk, hogy lógjunk egy napot az iskolából. Kiemelkedõ eredményeink nemcsak a csapat tagjainak köszönhetõek, hanem az encsi tûzoltóság állományának is, akik segítettek a tûzoltó felszerelések megismerésében és a szerelés gyors és pontos betanulásában, továbbá lehetõséget biztosítottak a többi versenyszám gyakorlására. De a verseny nem csupán fizikai megmérettetésbõl áll, hanem elméleti ismeretekbõl is, melyeket Bialkóné Horváth Krisztina tanárnõ irányításával sajátíthattunk el.
Csapatunk tagjai voltak: - Ferencsák Tibor 11.B - Batyi Richárd 11 - Mogyorósi Gábor 11.B - Zsibai Zsolt 11.B - Kovács Bence 12 - Tóth Tibor 12.B Elérkezett a verseny napja. 9 órai kezdettel indult a vetélkedõ. Kovács Sándor (tûzoltó alezredes) rövid megnyitója után Kovács Zsolt (tûzoltó õrnagy) ismertette a verseny szabályait és menetét. Nyolc állomásból tevõdött össze a játszma: 1. Tûzoltó teszt 2. Tûzoltó totó Ebben a két versenyszámban elméleti tudásunkról adtunk számot, melyben sikeresen helyt álltunk, hiszen maximális pontot szereztünk. 3. Tûzoltócsizma-dobás Az egyik legszórakoztatóbb szám, ahol egy kijelölt területbe 6 méterrõl próbálkoztunk a tûzoltócsizmát repíteni. 4. Tûzoltó szerek felismerése 10 tûzoltó szert kellett felismerni és megnevezni, csapatunk itt is maximális pontszámot szerzett, nem volt hiábavaló tehát a sok gyakorlás. 5. Tömlõgurítás A legrettegettebb mindközül, ugyanis itt a legkönnyebb pontokat veszíteni. Négy bója közé gurítottuk a tûzoltótömlõt, és ha pont a közepébe sikerült érkeznie, akkor kaptuk a maximális 2 pontot. 6. Váltófutás Különbözõ ügyességi feladatokat hajtott
végre a csapat mindegyik tagja, miközben az idõ repült, és csak akkor állt meg, mikor az utolsó csapattag is beért a célba. 7. Szerelés A leginkább csapatmunkát igénylõ feladat, melyben a csapattagok teljes összhangjára van szükség a jó idõeredmény eléréséhez. Talán ez a versenyszám áll leginkább közel a tûzoltáshoz, mert itt oltást kell imitálni persze tûz nélkül pet- palackokra célozva. Itt érezhetõ leginkább az az érzés, melyet a tûzoltók nap mint nap átélnek egy-egy riasztáskor. 8. Célba lövés puttonyfecskendõvel Az utolsó kihívás célzó képességeinket tesztelte, ami egy tûzoltónál elengedhetetlen. A csapatunk három egységre oszlott 2-2 fõvel, és így felváltva lõttük le a célpontokat. Elárulhatjuk, hogy ez volt az egyetlen versenyszám, amiben nem tudtuk a legjobb eredményt elérni, így összesítésben mi nyertük meg a körzeti versenyt és jutottunk tovább a megyei fordulóba. Fájdalom azonban mindannyiunk részére, hogy nincs országos döntõ, de talán a jövõben ezt is megrendezik. Ez a verseny jó lehetõség volt arra, hogy más szemmel nézzünk a károsultakra, és lehetõségeinkhez mérten, ha tudunk, majd segítsünk rajtuk. Nem kizárt az sem, hogy valamelyikünk ezt a pályát választja majd hivatásául és csatlakozik a magyar tûzlovagok közé. Kovács Bence & Tóth Tibor
Az árvíz hozadéka Segítség a károsult gazdáknak A B.-A.-Z. Megyei Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Encsi Kerületi Állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ Hivatal 2010. szeptember 29-én, az encsi Agrárcenter nagytermében tartotta rendezvényét, mely keretén belül az árvízkárosult gazdák kárainak enyhítésére szánt adományokat adták át. Dr. Búza László igazgató fõállatorvos elmondta, hogy az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Szolgálat munkatársai még 2010. nyarán kezdetek gyûjtésbe, és kérték az ágazatban dolgozó kollégákat, hogy egy napi bérükkel járuljanak hozzá a károk enyhítéséhez, mely sok esetben egy élet munkáját tette tönkre. Ehhez a gyûjtéshez csatlakozott még az Európai Élelmiszerlánc Parlament, a Foodlawment és az általa szervezett I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, emellett a szervezet nagy örömére, Erdélyben élõ kollégák is. Az így összegyûlt, mintegy 4,000,000 Ft-ot, a vidéki kistermelõk,
18
kisgazdák kárainak enyhítésére szánja a szervezet. Az adományból két, a térségünkben élõ gazdálkodó részesült. Dr. Kozaróczy Gábor kerületi fõállatorvos beszámolt azon tevékenységekrõl, melyet munkatársaival együtt az árvíz ideje alatt végeztek. Elmondta, hogy az igazgatóság valamennyi dolgozója pontosan, és minden esetben határidõre teljesítették e rájuk rótt feladatokat. A szervezet kiemelt feladata volt az árvíz sújtotta területeken az állat-
2006. június 2010. október
állományok figyelemmel kísérése a fertõzõ betegségek tekintetében, az állatállományok, takarmánykészletek védelme, az esetleges mentések felügyelete, valamint az érintett települések, élelmiszer elõállító, illetve forgalmazó létesítmények fertõtlenítésének megszervezése, lebonyolítása. Fõállatorvos úr külön megköszönte munkatársainak a területen tevékenykedõ, mindössze 5 állatorvosnak -, azt a sokszor szabadidõt nélkülözõ, áldozatkész munkát, amivel hozzájárultak a területen lévõ állomány megmentéséhez. A rendezvény végén Dr. Búza László igazgató fõállatorvos úr a következõ szavakkal búcsúzott a résztvevõktõl. Mikor elmegyünk vásárolni, nézzük meg, mi kerül a kosarunkba. Ha tehetjük, válasszunk magyar terméket, hisz akkor egy magyar gazdálkodónak, egy magyar családnak, egy magyar közösségnek adunk lehetõséget a megélhetésre. Balla Ákoas
Katasztrófavédelmi Országos Verseny döntõje 2010. évben Zánkán Az ifjúsági verseny országos döntõjét május-júniusban kétszer kellett elhalasztani, hiszen az ország több részén megfeszített árvízi védekezés folyt, így csak az új tanév elején mérhették össze tudásukat és ügyességüket a korábban továbbjutott gyõztes csapatok. Ahogy a május esõvel mosta el a versenyt, a szeptember is csapadékosan fogadta a fiatalokat a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban szeptember 17-én, pénteken délután és sajnos 18-án, szombaton reggel is. A versenyre való felkészülés mint a veszélyhelyzetek megelõzésére irányuló munka - fontos momentum a lakosság felkészítésének, a biztonság megteremtésének, megõrzésének rendszerében. A 39 csapatban versenyzõ 156 diáknak olyan feladatokat, kérdéseket kellett megoldaniuk melyek összeállításában a szakmai szövetségek ajánlásait is figyelembe vették a szervezõk, és amelyek megoldásánál tudás, ügyesség, és gyorsaság egyaránt szerepet kapott. A megnyitót követõen a korábbi évek gyakorlatának megfelelõen minden csapat egy 60 kérdésbõl álló elméleti számítógépes feladatsorra kellett hogy válaszoljon. Mindegyik kérdésre 25 másodpercet adott a gép, elõzõ kérdésre visszalépni, választ módosítani nem lehetett. Mindenféle téma terítékre került, akadt kérdés a rendkívüli téli idõjáráskor követendõ magatartási szabályokról, földrengésrõl, árvízrõl, de meg kellett tudni mondani, mi az a zajártalom, és azt is, mi számít vagy mi nem számít megújuló energiaforrásnak. A szombaton reggel is vigasztalan képet mutatott az idõjárás: az esõ szorgosan esett egész éjjel, tökéletesen átáztatva a talajt. Az elsõ feladatban a versenyzõk földrengést követõen telefonon jelentették be a történteket, épületben vízt, villanyt, gázt zárat el majd futásnak eredtek a sportpálya felé. A második feladat során a csapatoknak veszélyhelyzeti csomagot kellett összeállítani a rendelkezésre álló tárgyakból. A következõ feladatban egy füsttel teli
helyiségbõl való menekülést szimulált. A csapattagok kúszócsövön haladtak keresztül, majd rövid futás után már ott is álltak a tûzoltási állomásnál, ahol elõször magukra öltötték a védõfelszerelést és egy tábortûz formára rendezett, fahasábokból álló tábortüzet oltották el a fiatalok. Ezt követõen gyors vetkõzés után indulhatott a csapat a következõ állomásra, ahol a Magyar Vöröskereszt munkatársainak felügyelete alatt két, a földrengésnél megsérült ember állapotát kellett felmérniük, ellátni a sérülteket, illetve bejelentést tenni a mentõknek. Amint végeztek nyúlgátat kellett építeniük az ötödik állomáson. Homokzsákkal kellett továbbépíteni biztonságosan a már meglévõ nyúlgát-kezdeményt, figyelembe véve a folyásirányt. Amikor elhárult az árvízveszély, a következõ sátorban a környezetvédelem vette át a szerepet, ahol legjobb tudásuk szerint kellett alkalmazni megfelelõ szelektív hulladékgyûjtési szabályokat. Ezután a versenyzõk befordultak a célegyenesbe. Utolsó feladatként sebesültet szállítottak: ketten vitték a hordágya, a harmadik versenyzõ volt a sérült, a negyedik pedig az elsõsegély-dobozt vitte. A 2010. évi katasztrófavédelmi ifjúsági verseny záróünnepségén, az eredményhirdetésen az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója, Dr. Bakondi György tû. Vezérõrnagy úr köszöntötte a csapatokat. Emlékeztetett arra, hogy négy hónappal ezelõtt az árvíz annyira lekötötte a
katasztrófavédelem hivatásos állományát, hogy a legjobb szándék ellenére sem volt szabad kapacitás az országos döntõ megrendezésére. A tábornok úgy fogalmazott, az, hogy a verseny jól sikerült, nemcsak a csapatok szorgalmát, hanem a felkészítõk jó munkáját is jelzi. Mint mondta, a több hónapos közös felkészülés az ismeretek megszerzésén túl a közösség építését is szolgálta és fejezte ki, hogy a diákoknak a tanultakat éles helyzetben minél ritkábban, vagy egyáltalán nem kell majd használniuk, de ha mégis valamilyen veszélyes helyzetbe kerülnének, akkor biztos tudásra támaszkodva cselekedhetnek majd. Végezetül a fõigazgató minden csapatnak gratulált az elért eredményhez. A záróünnepségen minden résztvevõ csapat és felkészítõ oklevelet és emlékérmet vehetett át az OKF fõigazgatójától, illetve az MPVSZ valamennyi csapat részére a budapesti Sziklakórházba szóló csoportos belépõjegyet ajánlott fel. Az eredményhirdetés leginkább várt részében végül kiderült, mely csapatok állhattak fel a dobogóra. A térségünket képviselõ Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény csapata végeredményben a 16. helyen zárta a versenyt, melyhez gratulálunk. A csapat tagjai.: Subert Mátyás Urbán Bence Kisslotár László Varga Norbert diákok voltak Felkészítõ tanáruk.: Hajdú Zoltán A csapat felkészítése során a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság illetve, a Mentõállomás encsi munkatársai mellett Sándor Róbert fõtanácsos úr végzett lelkiismeretes munkát, melyet ezúton is köszönünk. Dsupin Gyula pv. fõhadnagy Kirendeltség-vezetõ Polgári Védelmi Kirendeltség Encs
Aktuális „nonszenszek” - A vörös iszap nem káros az egészségre. - Lapáttal kitakarítani a vörös iszap tengert. - A vörösiszap tározó ellenõrzése a helyi hatóság (jegyzõ) feladata lett volna. - A 33 lakosú Keresztétén 96 fõ szavazott. - A pálinkafogyasztást támogatni a tejivás helyett. - Közepessel egyetemre felvételt nyerni államilag finanszírozott képzésre. - Minimálbérbõl megélni és abból adót fizetni. - Öt-hat gyermek után „alanyi jogon” családi pótlékot kapni. - Ártérbe áruházat építeni. - Encs-Miskolc között egy napon
háromszor belefutni a traffipaxba. - Kár esetén könnyen hozzájutni a biztosítási összeghez. - A harmatgombát összetéveszteni a gyilkos galócával. - Kis jövedelmûeknek vegetáriánussá válni. - Biszku Bélának állami kitüntetést adni október 23-a alkalmával. - Október 23-án „Magyar-Szovjet Barátsági Hetet” nyitni. - Geréb Ágnesért demonstrációt tartani. - A bankok, biztosítók, szolgáltatók, kereskedelmi láncok nem fogják áthárítani a rájuk kirótt adót az ügyfélre, fogyasztóra. K.
2010. október
19
Kitekintő
JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ KÖZPONT
KÖRNYEZET „Okos ember a más kárán tanul, buta a magáén sem” tartja a mondás. „Okos ember még azelőtt elfogadja az észérveket, azaz tanul, mielőtt még bárki kárt szenvedne.” tartom én, és tartják sokan, akik szerint nem kellene kisebb, nagyobb katasztrófának bekövetkezni ahhoz, hogy azokból messzemenő tanulságokat vonjunk le. Példát számosan hozhatunk a magunk környezetéből is. Amíg le nem ég az illető háza, kertje, földje, addig nem biztos, hogy meggondolja, mikor, hova dobja az égő csikket. Amíg nem okoz balestet, nem biztos, hogy meggondolja, kapatosan beüljön-e autójába a volán mögé. Amíg nem neki kell eltakarítani a felgyülemlett hulladékot, nem gondolja meg, hová dobja, pakolja. Apropó szemét. Csak az nem hulladék, ami nem keletkezik, vagy ha keletkezik is, nem tárolásra kerül, hanem további felhasználásra, feldolgozásra, addig, amíg úgy visszahelyezhető a környezetbe, hogy ott létezése természetes. A legegyszerűbb léggömbfúvó példán szemléltethető, hogy mi történhet, ha túlfeszítjük környezetünk, ha azt a végsőkig terheljük. Okos ember ezt akkor elhiszi, ha még fel sem fújta azt. A butább, amikor az kidurrant, és megsemmisült. A még butább addig tölti vízzel, míg szét nem hasad. A még nálánál is butább, addig tölti szennyel, olajjal, radioaktív anyaggal, vörös iszappal, mindenféle egyéb káros anyaggal, míg … A mesének még ezelőtt legyen vége.
20
SZOBORKERESŐ Hejcén megcsonkították, kidöntötték a h ej c e i 18 4 8 - 4 9 - e s e m l é k h e l y Kisdobosát. Ki, vagy kik lehettek az elkövetők? Az alapzat vasrúdja arról árulkodik, hogy többen lehettek. 2010. szeptember 25-én kora délután a polgármester azt jelentette a rendőrségnek, hogy eltűnt a szobor, de Nemes Sándornál keressék.
A szélesebb sajtónyilvánosság elõtt zajlott az építmény bemutatása. Az eseményt az érdeklõdõ lakosokon kívül megtisztelte figyelmével néhány kistérségbeli település polgármestere, Tállai István államtitkár és dr. Ódor Ferenc térségi országgyûlési képviselõ is. A megjelentek megtekinthették az intézményt, bejárhatták a már berendezésre, kistérségi egészségügyi Érdeklődésünkre s z a k e l l á t á s h o n f o g l a l á s á r a v á r ó a z E n c s i r e n d ő rk a p i t á nys á g o n helyiségeket. elmondták, hogy a fenti ügyben történt lopás miatti feljelentés ügyében eljárás nem indult, mert a tárgy tulajdonosához került vissza lévén az önkormányzat hitelt érdemlően nem tudta bizonyítani tulajdonjogát és elismerte, hogy az az alkotójánál található a sajnálatos esemény után. Lapzártáig sem az önkormányzat, sem pedig az alkotó nem tett feljelentést rongálás miatt.
Fórum
a felvidékiekkel A korábbi híradásokból már ismeretes, hogy néhány éve Észak-borsodi falvakban keresnek új otthont, hétvégi pihenőházakat a felvidéken élők. Az egyik ilyen település Göncruszka, ahol több, mint negyven lakóingatlant vásároltak meg a határainkon túli magyarok, ill. szlovák anyanyelvűek. A régi, felújított parasztházak szép színfoltjai lettek a településnek. Sokan végleges otthonukat is itt alakították ki, innen járnak át a 30 km-re levő Kassára dolgozni. Urbán József polgármester és az önkormányzat képviselő-testülete szeptember 11-én délután ismerkedési találkozóra hívta meg a Göncruszkára áttelepült, illetve itt ingatlant vásárolt felvidékieket. A találkozó első részében a polgármester ismertetőt adott a település múltjáról és jelenéről, majd baráti társalgás formájában beszélgettek a lehetőségekről, a jövőről.
2010. október
SORSOK A hejcei köztéri alkotások életútja igen változatos és egyébiránt érdekes is. A faszobrokat illetően talán szimbolikusnak tekinthető, hogy Velekei József Lajos alkotását már a kazánház mellé állították. Eltűnt a holland művészek krokodilja a fűzfáról, eltűntek a kőből készült térinstallációk is, a huszadik születésnapját ünneplő hejcei alkotótábor művészei által a településen hagyott alkotások többségéről ne is beszéljünk… kistérségi folyóirat
Czifrák András
?
mi újság ...?
Rejtvény Csokonai Vitéz Mihály: Az õsz „Már a víg szüretnek örül minden ember, Mellyel örvendeztet bennünket szeptember.” Folytatás a rejtvényben.
Vízszintes 1. Nem is utó! 4. Az idézet folytatása. 16. Település a Lázbérci-víztározó mellett. 17. Gyökeres változtatás. 18. A hidrogén és a szén vegyjele. 19. Tanár van ilyen. 20. …Sziná (980-1037); arab orvos. 21. Trombitahang. 22. Francia terrorszervezet volt. 23. Görög elõtag: ön24. Svéd sportszermárka. 26. Középhang! 27. Gönc határai! 29. Sürget. 31. Falu a Vadász-patak völgyében. 33. Belga hegedûmûvész (Eugéne, 1858 1931). 36. Francia színész (Jean). 38. Sütemény sül benne. 39. Idõs nõ megszólítása. 41. … bury; Zimbabwe egykori fõvárosa. 43. Névelõs színesfém. 44. Szántóeszköz alsó része. 46. Veterán orosz focista (Igor). 48. A délutánt követi. 49. Fecskefarok! 50. Középkori kivégzés. 53. Tagozat, latinul. 54. Parány. 55. Magyar Televízió, röv. 56. … futó; õrjöngõ személy. 58. Csapatkapitány, röv. 60. Az erbium vegyjele. 61. Abaúji falu, híres a kastélya. 62. Várrom a Zempléni hegység abaúji oldalán. 63. Jelez a kecske. 65. A jelzett idõtõl. 67. Némán lógó! 68. A nátrium vegyjele. 69. Búzát betakarít. 71. A „magyar Kojak” (László). 72. Az einsteinium és a nitrogén vegyjele. 74. Tutaj, angolul. 76. Göngyölegsúly. 78. Gyalu része! 79. A kispróféták egyike. 82. Tinódi hangszere. 84. Félig põre! 85. Ganxta Zolee eredeti neve. 87. Község a Bódva völgyében.
Függõleges 1. Csahos. 2. Bodrogközi település a szlovák határ mellett. 3. Ragadozó folyami hal. 4. Álljunk csak meg! 5. Idõ elõtti. 6. Vára adott menedéket IV. Béla királynak. 7. Körültekintõ. 8. Pléhes iparos.
2
1
3
4
5
6
7
8
9
10
T
19
18
27
28
33
34
14
15
R
44
37 41
50
44
32 38 43
42 46
45
49
31 30
36
35
26
25
30
40
48
47
51
52
A
54
53
T
21
24 29
28
39
58
57
67
70 73 80
69
70 76
75
86
A
66 71 78
77 82
81
85
61 65
64
68
74
55 60
59
63
62
79
13
20 23
22
72
12
17
16
56
11
83 87
84 88
Á
9. Gyõri sportklub. 10. Indonéz autójel. 11. Földkerekség, latinul. 12. Zászlót lobogtat. 13. Nagyfa része! 14. Free of tax (adómentesen) röv. 15. Elõrebukás. 18. Az idézet befejezése. 20. Vita közepe! 24. Román válogatott focikapus. 25. Cicero kockája! 28. Arany János költeménye. 30. Abaújkérhez tartozó üdülõfalu. 32. Belga város francia neve. 34. Szamár, Párizsban. 35. Régi rádiómárka. 37. Abaúji falu a Cserehát északi részén. 40. … Island; New York szigete. 42. Állam, angolul. 45. Kõ a Bükkben. 47. Példamutató községünk! 51. Garibaldi szülõvárosának (Nizza) francia neve. 52. Bizony. 53. Nagytestû kutya. 55. Menyasszony és võlegény. 57. Feladatot határoz. 59. Veteményes. 61. Falu a Gergely-hegy déli lábánál. 63. Magyar Filmgyártó Vállalat, röv. 64. A Sodrásban c. film rendezõje (István). 66. Kettõzve: édesség. 68. Hegység Szlovéniában. 70. Latin elöljáró, jelentése: túl. 73. Figyelmeztetõ szó. 74. Könnyû bor. 75. Gyerekek búcsúszava. 77. Az egyik szülõ.
2010. október
80. Hajó hátsó része. 81. Éles levelû vízinövény. 83. Maga elõtt nyom. 86. Holland autójel. 88. Emõd centruma!
ENCSI HÍREK Encs város polgárainak lapja Megjelenik havonta Kiadja: Encs Város Önkormányzata Felelős kiadó: Bratu László Főszerkesztő:Balla Ákos Szerkesztőség: 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: 06/46/587-330 A szerkesztőbizottság munkatársai: dr. Szántó Marianna aljegyző önkormányzati hírek Evva Margit helytörténet Molnár Erzsébet oktatás Borsos István glossza Kércsi Tibor kultúra, fotó Czifrák András térségi hírek Polgári Sándor közbiztonság Dsupin Gyula polgári védelem Rácz Tamás mentőhírek Kiss József rejtvény Kissné Pásztor Mónika szedés Vezse Attila tördelés * ISSN 1217-3320
21
Frankóné Kecskés Borbála Írás nélkül… Írás nélkül jegyzem a Szót, hogy érjen végtelenbe! Szavak nélkül engedem útjára láthatón, Isten kék egére! Kövek mélyére temetett hitet, mesékben alvó Õsi igazságot talán meghalljátok, Talán meglátjátok, S elûzi félelmetek, feltámasztva sokévezredes Tanulságot! Medrek mélyébõl feltörve, partot kutatva kiált, Hegycsúcsán megtelepedve, kopár szirtek évszázados Regéjében várt! Hazugságok fellegvára idõt nem állja, Érezd meg végre, alázott sorsú, megtiport Szenvedõk fájdalmát! Nem a porba írom a Szót, hanem a szívetekbe! Nem is papírra rovom; hamu alján Parázsló lelketekbe! Mit érsz, nem tudván mért' születtél e helyre, S miért szent minden rög, melyhez õsök vére köt! Meddig gyõz, - míg elmével Álságot magyaráztok - zsigerbénító, Turáni átok? Miért testvéred az ellenség, s az istentelen kezet Idegentõl várod? Júdás csókjaiddal véred illeted, s halált osztó bitorlókra Vetsz hûséges szemet! Írás nélkül jegyzem a Szót, mélyen a szívedbe: Istenadta föld a tiéd, ha nem õrzöd, véle halsz Bár keserves ez a harc, Megvívnod talán gyötrelem, de születnek új Messiások! Kiválasztott a népek között, mutató utat kell bejárnod, Hogy megválthasd e pusztulásra ítélt Hitetlen Világot!
