Komplex környezetvédelmi foglalkoztatási program az Encsi Kistérségben

Projektjavaslatok az Encsi Kistérség foglalkoztatási stratégiájához

2. sz Függelék

1. Projektjavaslat címe: Komplex környezetvédelmi foglalkoztatási program az Encsi Kistérségben Kistérségi stratégia prioritása: A gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése Illeszkedés más stratégiákhoz, programokhoz: Környezet és Energia Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Észak-Magyarország Operatív Program Általános cél:

Pályázó konzorcium vezet je:

Tartós munkanélküliek részére stabil foglalkoztatási lehet ség és jövedelemforrás biztosítása, olyan környezetvédelmi Encsi Többcélú Kistérségi feladatok ellátásával, amelyekre folyamatosan igény van, és Társulás közvetlenül javítja az itt él lakosság életfeltételeit, valamint növeli a kistérség értékeit és vonzerejét. Konkrét célok

Partnerek:

100 f tartós munkanélküli tervezett foglalkoztatási Érintett települések id tartama: 2 hét felkészít tréning, munkavédelmi oktatás, önkormányzatai, kisebbségi majd 8 hónap támogatott foglalkoztatás. önkormányzatok, Talentum Kht, ÉKÖVIZIG, Célcsoportok: hátrányos helyzet (munkanélküliek n k, Északerd Zrt, romák, 45 év felettiek, fogyatékkal él k, szociális Regionális Munkaügyi segélyezettek, inaktívak stb. Központ Encsi Kirendeltsége A projekt konkrét céljai: a folyamatosan jelentkez és növekv környezeti károk csökkentése, (ár-és belvíz továbbá az illegális hulladékokból ered károk elhárítása) és a lakókörnyezet értékesebbé tétele.

1


2. sz Függelék

Leírás: A projekt keretében az alábbi szakmai jelleg feladatok ellátására kerül sor: •

A Hernád folyó tisztítása, az árvízveszély hatékony megel zése, csónakázási lehet ség kialakítása

•

Közutak tisztítása, karbantartása

•

Roma telepek takarítása, rendezése

•

Illegális hulladéklerakók felszámolása, rekultiválása

•

Települések belterületén átfolyó patakok, átereszek, vízlevezet árkok korszer sítése

•

Települési közterek, parkok, játszóterek korszer sítése

•

Sport és szabadid parkok továbbfejlesztése

Indoklás: Az Encsi kistérség gazdasági – társadalmi - foglalkoztatási szempontból egyaránt hátrányos helyzet . A munkanélküli és a gazdaságilag inaktív személyek képzettségi szintjükb l adódóan többnyire segéd, illetve betanított jelleg munkakörök betöltésére alkalmasak. A kistérségben a roma népesség száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik, elhelyezkedésük esélyük az els dleges munkaer piacon minimális. A kistérségben a környezeti és foglalkoztatási hátrányok csökkentése és a potenciális értékek kihasználása érdekében egyaránt szükség van komplex foglalkozatási program indítására. A kistérséget a megyeközponttal és a szomszédos kistérségekkel összeköt közutak zsúfoltak és általában rossz min ség ek. A természeti környezet állapota általában jó, a táj változatos és alkalmas a turizmus fejlesztésére. A vonalas létesítmények, közutak, útpadkán kívüli részei, vízvezet csatornák, állami és önkormányzati kezelés árkok, árvízvédelmi m vek és átereszek, tározók, m tárgyak, az erdészeti m velés állami területek, nem m velt, parlagon hagyott, gyomos, esetleg allergén növényekkel szennyezett területek helyreállítása, fenntartása javítja az itt él és idelátogató személyek életmin ségének feltételeit. Látványos eredménnyel járó része lenne a munkáknak a természetes környezetet és a hozzá kapcsolódó út menti forgalmat, vízrendszereket és tájképet zavaró gaz, szemét és egyéb hulladékok elt ntetése. A gyomtalanított vízlevezet elemek, kitisztított átereszek, elfajult medr csatornák karbantartás után a meghatározott és méretezett vízhozamokat biztonságosan képesek elvezetni. A munkák által a térség természeti értékeinek bemutathatóvá tétele, az allergén és tájidegen növények irtása és visszaszorítása, a hulladékgy jtés szükséges feltétele a kultúrált él hely és tájkép megteremtésének. A projekt közvetlen haszonélvez i a stabil munkalehet séghez, munkajövedelemhez jutó hátrányos helyzet munkanélküli személyek és családok. Közvetett haszonélvez k az érintett térségben él lakosság, az itt m köd gazdálkodó szervezetek és vállalkozások, az érintett települési önkormányzatok, illetve a térségben m köd vendéglátó, múzeumi, turisztikai egységek, valamint az idelátogató turisták.

2

2. sz Függelék

Projektjavaslatok az Encsi Kistérség foglalkoztatási stratégiájához Pénzügyi összefoglaló

Millió Ft

Összes ráfordítás Öner Pályázati forrás Anyag – eszköz ráfordítás Bér és közterhek

88,0 8, 8 79, 2 12, 2 75, 4

Prioritások/

Projektek

Monitoring: A megvalósításban résztvev szakmai szervezetek jelentései, m szaki naplók, monitoring jelentések

L e h e t s é g e s F o r r á s a l a p o k Állami Közmunka- Regionális Önkormányzati, tanács Munkaügyi kistérségi költségvetés Központ társulás, egyéb helyi forrás MPA, TÁMOP 1.1.

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

É-Mo-i Regionális Program (ÉMOP)

Közlekedési Operatív Program (KÖZOP)

Társadal-mi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

Településfejlesztés Vizeink kezelése Természeti értékek kezelése Térségi közlekedés, elérhet ség javítása Turisztikai feltételek javítása Foglalkoztathatóság fejlesztése Alkalmazkodó készség javítása Komplex környezetvédelmi programok

3


2. sz Függelék

2. Projektjavaslat címe: Óvodai és iskolai"Pedellus" program az Encsi Kistérségben Kistérségi stratégia prioritása: Az esélyegyenl ség javítása és a roma népesség társadalmi integrációjának el segítése Illeszkedés más stratégiákhoz, programokhoz: Társadalmi Megújulás Operatív Program Észak-Magyarország Operatív Program Általános cél: A halmozottan hátrányos helyzet és a roma gyerekek szegregációjának csökkentése, a szül k foglalkoztatásának el segítésével Konkrét célok:

Pályázó konzorcium vezet je: Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Partnerek:

• É-Mo-i Regionális A program a feltörekv , kiemelkedni vágyó és a gyermeküket Munkaügyi Központ, és az példamutatóan nevel , egyben mások számára is példát mutató, Encsi Kirendeltsége; pozitív hatást kifejt mintegy 40 f roma szül , "pedellus" számára • Települési biztosít munkalehet séget. Önkormányzatok; • Kisebbségi A "pedellusokkal" szemben elvárásként fogalmazódik meg, hogy Önkormányzatok; bekapcsolódjanak az óvoda, illetve az iskola közösségi életébe, az • Általános iskolák, óvodák. oktató - nevel munkába, s személyes közrem ködésük révén mintegy összeköt kapcsot képezzenek a többnyire hátrányos helyzet , beilleszkedési zavarokkal küzd roma gyerekek, illetve szüleik, valamint az óvoda, az iskola, az óvón k, a pedagógusok és a gyerekek között. A projektben résztvev roma n k tevékenysége jelentsen érdemi segítséget a gyerekek szocializációjához és szolgáljon példaként a gyermeknevelés alapvet , igényes feladatainak ellátásában.

4


2. sz Függelék

Leírás: A programba bevont „pedellusok” a szükséges képzés után a feladataikat a következ i területeken végeznék: Ügyelet, szoktatás, orvosi vizsgálatra kísérés, családlátogatás, korrepetálás, órai besegítés, napközi tanulószoba, uszodába, területi versenyekre kísérés, házi versenyek szervezése, ünnepségek, bálok felügyelete, tehetségfejleszt szakkörök és roma hagyomány rz foglalkozások tartása, illetve bemutatása. A pedellusok munkájukkal hozzájárulnának a térségben nagy számban él roma gyerekek hátrányos helyzetének csökkentéséhez, a lemaradásuk, kirekesztésük, perifériára sodródásuk mérsékléséhez, a társadalomba történ beilleszkedésük el segítéséhez. A program id tartama: Egybeesik az óvodai év, illetve az iskolai tanév kezdésével és befejezésével. Helyszín, érintett romák célcsoportja, becsült száma, aránya: Helyszín: Encs város, illetve a kistérség települései. Roma célcsoport meghatározása: minimum 8 általános, vagy attól magasabb iskolai végzettség , munkanélküliként regisztrált, a feladatra alkalmas, a pedagógia, gyermeknevelés iránt megfelel fogékonyságot és érdekl dést mutató roma szül k, mint a program végrehajtói. (40 f ) Az általános iskolás, illetve óvodás korú hátrányos helyzet , roma és nem roma gyerekek, mint a program alanyai. (becsléseink szerint 1000 f ) Indoklás: A projekt elemei több ponton kapcsolódnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Operatív Programok oktatás, kultúra, foglalkoztatás, esélyegyenl ség és diszkriminációellenes intézkedéseihez. A 2001. évi népszámlálás alkalmával a kistérségben a lakosság 18,3 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebb l adódóan is a térség jelent s részében fokozottan jelen vannak a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási oktatási, képzési gondok, problémák. Bár 11 településen nincs, vagy minimális a roma lakosság aránya, ugyanakkor 14 településen a roma lakosság aránya már 2001 – ben túllépte a 25 %-ot, de egyes településeken Hernádpetri, (54,9 %) Beret, (56,9 %) Csenyéte ( 93,4 %) ezt az arányt is jelent sen meghaladja. A roma népesség aránya 2001. óta jelent sen emelkedett, és az óvodás, iskoláskorúak között sok településen már többségben is vannak. A kistérségben a roma gyerekek hátrányos helyzete már kora gyerekkorban rögz dik. Sokan közülük nem, vagy kés n kerülnek óvodába, ezért az iskolaérettségük nem éri el a kívánt szintet és ez a hátrány az iskolai évek alatt általában tovább fokozódik. Az iskolai elkülönítés er södésében igen jelent s szerepet játszik a hátrányos családi környezet mellett a többségi társadalom ilyen célú törekvése is. E kistérség példája is azt mutatja, hogy az itt él k a szabad iskolaválasztás lehet ségével élve igyekeznek gyerekeik számára megteremteni a mobilitáshoz szükségesnek vélt feltételeket, miközben a gyengébb képesség , hátrányos helyzetben él – köztük cigány gyerekeket - az "esélytelenek" egyre nagyobb arányú csoportjába szegregálják.

5

2. sz Függelék


Amint azt a bevezet ben felsorolt alapdokumentumok is megfogalmazzák: a halmozottan hátrányos helyzet és roma tanulók szegregációjának csökkentése, az esélyegyenl ségük megteremtése megköveteli a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, az egészségügy, a szociális terület egész eszközrendszerének célirányos, komplex alkalmazását, továbbá az antidiszkriminációs eszközök er sítése mellett a roma népesség jelent s részénél a szül i nevelési felel sség növelése irányába ható érdekeltségi, késztetési és szemléletalakítási módszerek fokozott mérték alkalmazását is. A megye más kistérségeiben (Ózd, Putnok, Edelény) foglalkoztatott pedellusok tevékenységükkel már bizonyították, hogy az ilyen jelleg projektek szakszer megvalósítása érdemben hozzájárul a hátrányos helyzet gyerekek beilleszkedésének el segítéséhez. Millió

Pénzügyi összefoglaló

50 5 45 2 48

Összes ráfordítás Öner Pályázati forrás Anyag – eszköz ráfordítás Bér és közterhek

Prioritások/ Projektek

Állami költségvetés

Ft

Lehetséges forrásalapok

Regionális Munkaügyi Központ, MPA és TÁMOP 1.1.

Önkormányzati, kistérségi társulás, egyéb helyi forrás

Monitoring: Az elvégzett munka eredményességének, hasznosságának vizsgálata. A programcélok megvalósulásának és a támogatás jogszer felhasználásának ellen rzése. Módszerek: • Személyes interjú, értékelés eseti jelleggel, illetve 3 havi rendszerességgel; • Kérd íves felmérés félévente az intézményvezet k, pedellusok, szül k körében; • Csoportos tréningelemeket tartalmazó foglalkozások;

É-Mo-i Regioná-lis Program (ÉMOP)

OCKÖ, OFA

Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

Foglalkoztathatóság fejlesztése Alkalmazkodóképesség fejlesztése Halmozottan hátrányos helyzet roma tanulók szegregációjának csökkentése

6


2. sz Függelék

3. sz. Projektjavaslat címe: Erd gondozó program Encs és környéke roma lakosságának munkaer -piaci integrációjára Kistérségi stratégia prioritása: A gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése Illeszkedés más stratégiákhoz, programokhoz: Környezet és Energia Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Észak-Magyarország Operatív Program Általános cél:


Tartós munkanélküliek részére stabil foglalkoztatási lehet ség Civil szervezet és munkaer piaci reintegráció biztosítása erd gondozási feladatok ellátásával Konkrét célok:

Partnerek:

•

ÉSZAKERD Zrt, Encsi kistérség 50 f roma munkavállaló 6 hónapos képzése és a 8 települési önkormányzatai hónapos támogatott foglalkoztatása Érintett települések kisebbségi a célcsoport tagjainak szakképzése, OKJ szerinti, önkormányzatai Encsi munkaügyi kirendeltség erd - és parkgondozó szakma megszerzése; Feln ttképz szervezet a képzést követ tranzitfoglalkoztatás;

•

a tartós foglalkoztatás feltételeinek megteremtése;

•

a projekt résztvev inek továbbfoglalkoztatása.

• •

Leírás: A projekt szakmai tartalma •

• • • •

képzési és foglalkoztatási irányok meghatározása, melyek egyaránt szolgálják a célcsoport tagjainak igényeit, valamint a kistérség településeinek szükségleteit, érdekeit. A kiválasztott munkatípus a erd gondozás, amely területen az ÉSZAKERD Zrt már jelent s tapasztalatokra tett szert szakmailag, illetve a roma munkavállalók foglalkoztatását illet en is; helyzetelemzés, majd az együttm ködési módzserek meghatározása, 50 f roma munkanélküli körültekint kiválasztása 6 hónapos munkaer -piaci képzés az OKJ szerinti erd gondozói szakképesítés megszerzése érdekében pszichoszociális gondozás, mentálhigiénés tréningek, a projektrésztvev k napi gondjainak 7


• •

2. sz Függelék

megoldásának els segítése, a képzést és foglalkoztatást akadályozó tényez k kiküszöbölése céljából; minimálbér biztosítása a képzés idejére is, amely biztosítja a projektrésztvev k és családjuk megélhetését. az eredményes vizsgát követ en a résztvev k 8 hónapos támogatott foglalkozatása az alábbi szakmai tartalommal:

Erd ápolási, erd m velési munkák: A fiatal erd állományokban a faegyedek növekedésének megsegítése érdekében a gyorsabban növ , agresszív, konkurenciát jelent lágyszárú és cserjefajok növekedését vissza kell szorítani. Ez kétféleképpen történik: mechanikai módon levágásra, leverésre kerül a nem kívánt növényzet sarlóval, kaszával, illetve egyéb erdészeti szerszámmal. A feladat elvégzése minden esetben csak nagy él munka igény kézi munkával történhet. A másik lehetséges mód a vegyszeres védekezés, ami szintén csak kézi munkával, háti permetez vel végezhet . Vágástakarítás: A fakitermelések után a területen visszamaradó úgynevezett vágástéri hulladék nehezíti az erd felújítását, balesetveszélyt jelenthet és esztétikai szempontból sem kívánatos. A hulladék esetenként jelent s mennyiségben tartalmazhat tüzelésre alkalmas gallyfát, melynek összeszedésével és kedvezményes megvásárlásával a munkában résztvev k t zifa-beszerzési gondjait is enyhíteni lehet. Közcélú, közjóléti munkák: Különösen a települések közelében, átvezet közutak mentén, de az ezeken kívüli erd területeken is az illegális szemételhelyezés már szinte kezelhetetlen méreteket öltött. A programba bevonandó gazdaságilag elmaradott térségek szinte egyetlen kibontakozási lehet sége a tiszta természeti területek idegenforgalmi vonzerejének meg rzése révén az idegenforgalom, a turizmus növelése. Az ár és belvíz ellen védelem érdekében az erd terültek vízrendszereinek tisztítása A kiránduló-helyek, séta-, és turistautak folyamatos tisztán-, és karbantartása, az erd infrastrukturális hálózatának folyamatos javítása A projektben érintett települések Encs, Forró, Baktakék, Abaújkér, Csenyéte, Csobád ahol a munkaképes korú népesség száma 8610 f , a regisztrált álláskeres k száma 1208 f , és amely települési körben a becsült adatok szerint a lakosság több mint 30 % -a roma származású. A projekt megvalósítás kezdete a pályázat elnyerését l számított 4 héten belül, befejezése a kezdett l számított 14 hónapon belül. Indoklás: A térségben a munkanélküliségi ráta stabilan 16-19 % körüli, a foglalkoztatottsági rátában még ennyi mozgás sincs, stabilan 44 % körüli. Jellemz szám az is, hogy a gazdaságilag inaktív személyek száma csaknem folyamatosan meghaladja a foglalkoztatottak számát. Állandó fenyegetettség a térség munkavállalói számára, hogy aki egyszer munkanélkülivé válik, nagy valószín séggel tartósan kiszorul a munka világából. A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, rendkívüli 8


2. sz Függelék

módon megterhelve az önkormányzatok költségvetését. A tartósan munkanélküliek jelent s része roma származású, akiknek alacsony képzettségük miatt is rendkívül nehéz bekerülni az els dleges munkaer piacra. A 2001. évi népszámlálás alkalmával a lakosság 18,3 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebb l adódóan is a térség jelent s részében fokozottan jelen vannak a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási gondok. 14 településen a roma lakosság aránya már 2001 –ben meghaladta a 25 %ot. Azóta ez az arányszám érzékelhet n tovább növekedett. A térség er sségeit a természeti adottságok jelentik. Az erd k, a viszonylag tiszta víz és leveg , az alacsony szint , illetve nem létez ipari szennyezés, a kultúrtörténeti emlékek, és a határmentiség hosszú távon el nyére válhatnak az itt él knek. A térségben els dleges társadalmi, gazdasági érdekek f z dnek az erd k értékeinek meg rzéséhez és gyarapításához. Különösen a települések közelében, átvezet közutak mentén, de az ezeken kívüli erd területeken is az illegális szemételhelyezés már szinte kezelhetetlen méreteket öltött. A programba bevonandó gazdaságilag elmaradott térségek szinte egyetlen kibontakozási lehet sége a tiszta természeti területek idegenforgalmi vonzerejének meg rzése révén az idegenforgalom, a turizmus növelése. A legszélesebb körben lehet ezen a területen foglalkoztatást megvalósítani. Az erd közjóléti funkciói iránt fokozódik az igény. Mindenki szép, tiszta, és kényelmi célokat szolgáló berendezésekkel (kiránduló helyek, pihen padok, sétautak, információs táblák, stb.) ellátott erd kben szeretne sétálni, ismerkedni a természettel. Az erd gazdaság az arra érdemes, és alkalmas helyeken létre is hozott ilyen létesítményeket, amelyek sajnos gyakran esnek rongálás áldozatává. A projekt gazdasági hasznossága A szakképzettséghez jutott 50 f foglalkoztatása, a havi rendszeres jövedelem, a támogató programok utóhatásának következménye, hogy javul a résztvev k életmin sége: a célcsoport tagjai biztosítani tudják családjuk könnyebb megélhetését, emberi kapcsolataik, körülményeik javulnak. A projekt munkahelyet biztosítana azoknak, akiknek minimális az esélyük az els dleges munkaer piacon való elhelyezkedésre. Stabil, kiszámítható életforma megteremtésére törekedve igénylik a rendszeres munkát, a biztonságot adó jövedelmet. A pozitív tapasztalatok birtokában kedvez en megváltozhatnak a munkáltatói attit dök a romák foglalkoztatását illet en, oldódnak a cigány népességgel kapcsolatos el ítéletek, kedvez bbé válik társadalmi szerepük megítélése. Az erd gondozó tevékenységükkel hozzájárulnak a rendezett települési kép kialakításához, a kistérség természeti értékeinek gyarapításához, az idegenforgalmi vonzer növeléséhez.


Millió Ft

Összes ráfordítás Öner Pályázati források Anyag és eszköz Bér – és közterhek

84,0 8,4 75,6 14,0 70,0

Monitoring: A szakmunkás bizonyítványt szerzett személyek száma, foglalkoztatottak száma, A gondozott erd nagysága (ha) Forrás: A projektben résztvev képz és szakmai szervezet jelentései

9


Prioritások/

Projektek

L e h e t s é g e s f o r r á s a l a p o k

Állami Közmunka- Regionális költségvet. tanács Munkaügyi Központ MPA. TÁMOP 1.1.


Környe-zet és Energia Operatív Program (KEOP)

É-Mo-i Regioná-lis Program (ÉMOP)

2. sz Függelék

OCKÖ, OFA


Természeti értékek kezelése Foglalkoztathatóság fejlesztése Alkalmazkodó készség javítása Komplex környezetvédelmi programok

10


2. sz Függelék

4. sz. Projektjavaslat címe: Abaúji Foglalkoztatási Program (Szociális gazdaság projekt) /ATÖSZ által kidolgozott javaslat alapján/ Kistérségi stratégia prioritása: A lakossági, személyi és gazdasági szolgáltatások, illetve a szociális gazdaság gyors ütem , támogatott fejlesztése Illeszkedés más stratégiákhoz, programokhoz: Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Észak- Magyarország Operatív Program LEADER + Cserehát Program Általános cél: A települések lakóinak életmin sége javítása érdekében közösségi és személyes szolgáltatások végzése

Konkrét célok: 42 f tartós munkanélküli területeken:

foglalkoztatása

az

Pályázó konzorcium vezet je: ATÖSZ (vagy gesztor önkormányzat)

alábbi

Mez gazdasági vállalkozók részére (vállalkozási alapon) -

gyümölcs szedés metszés növényápolási munka erdei termékek gy jtése erdei termékek feldolgozása gyógynövény termesztési program magántulajdonban lév mez gazdasági utak árokrendezése, karbantartása

Partnerek: Települési önkormányzatok Kisebbségi önkormányzatok Házi orvosok Civil szervezetek Munkaügyi kirendeltség

Önkormányzatok részére - település karbantartó munkák - erd k telepítése, ápolása - önkormányzati utak mentén árokrendezés, karbantartás - környezetvédelmi feladatok - hulladék vas gy jtése - folyók, patakmedrek tisztítása

11


2. sz Függelék

Szociális feladatok ellátása Az id s, beteg, fogyatékkal él embereket megterhel , fizikai munkát igényl ház körüli teend k folyamatos elvégzése tartósan munkanélküliek foglalkoztatásával. (téli tüzel aprítása, f nyírás, kerti munkák, kaszálás, vízelvezet árkok mélyítése, épület- és kerítésjavítás, bevásárlás, takarítás, gyógyszerek felíratása és kiváltása, orvoshoz kísérés, ebédkihordás, stb.). Leírás: A Projekt keretében a kistérség 3 mikrokörzetében (Bels -Cserehát, Kegyetlen, és Hernádvölgye) 42 f -körzetenként 14 f - (ezen belül 1 f irányító és 1 f asszisztens) tartósan munkanélküli 18 hónapos foglalkoztatására kerülne sor. A Projekt elemei: kiválasztás, motivációs tréning, képzés, majd támogatott, illetve vállalkozói alapon végzett foglalkoztatás. A 3 mikrokörzet csoportjainak munkáját egy 3 f s központi menedzsment irányítaná, koordinálná és fogná össze. (Vezet , pénzügyes, valamint adminisztrátor) A projekt keretében a kistérség településein el zetesen felmérésre kerülnének azok a feladatok, amelyek közfeladatként az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ellátásuk jelenleg nem megfelel szinten történik, illetve azok a feladatok, amelyeket a projekt keretében vállalkozási alapon a projekt fenntarthatósága érdekében a csoportok elvégeznének. Ez a projektelem újszer munkaer piaci program megvalósítását tenné lehet vé. Külön a házi orvosok, a házi gondozón k bevonásával felmérésre kerülnének az id s, beteg és fogyatékkal él lakosok körében a ház körüli munkákra vonatkozó igények. A konkrét munkafeladat igények alapján a munkaügyi kirendeltség és a települési önkormányzatok közrem ködésével kiválasztásra kerülne az a 42 f tartós munkanélküli férfi és n , akik a képzettségük és személyes jellemz ik szerint alkalmasak lehetnek az ilyen jelleg feladatok ellátására. A program másodlagos célcsoportját a községekben él id skorú, mozgásában er sen korlátozott emberek jelentik. Sok az egyszemélyes id sháztartás és gyakran a hozzátartozók is távol élnek. Ezeknek az embereknek nyújtana segítséget az önkormányzat azzal, hogy a munkavégzésre alkalmazott személyek elvégzik a családi házaknál folyamatosan jelentkez munkákat, rendbe teszik a porták el tti árkokat és a közterületeket is. A férfi alkalmazottak elvégeznék a fizikai jelleg munkákat: téli tüzel aprítása, f nyírás, kerti munkák, kaszálás, vízelvezet árkok mélyítése, épület- és kerítésjavítás, stb. A téli hónapokban a hóeltakarításban, nyáron a f kaszálásban segítenek a munkások azoknak az embereknek, akik nem tudják elvégezni ezeket a feladatokat. A szociális szolgáltatás keretében a n i foglalkoztatottak ellátnák az olyan jelleg feladatokat, mint: bevásárlás, takarítás, gyógyszerek felíratása és kiváltása, orvoshoz kísérés, ebédkihordás, stb.

12


2. sz Függelék

Indoklás A projekt életképességét, fenntarthatóságát jelent s részben biztosítaná, hogy bevételi lehet ségei lennének: - gyümölcstermel vállalkozóknak végzett bérmunka (metszés, gyümölcsszedés) - erd m velésb l származó bevételek (földalapú támogatás) - erdei termékek gy jtéséb l származó bevétel (értékesítési lánc kiépítése) - energiaerd telepítése A projekt keretében a közmunka jelleg feladatok magasabb szint ellátása azért is indokolt lenne, mivel: A szilárd kommunális hulladék elhelyezése nem mindenütt megoldott. A hulladék szervezett elszállítását Encsen és a környez falvakban megoldották. Az elszállított hulladék az Encs melletti hulladékelhelyez telepre került, viszont a megsemmisítése, illetve hasznosítása itt sincs megoldva. A hulladékelhelyez telep Encs városban is telít dött, ezért új elhelyezési megoldást kell keresni. Az illegális hulladéktelepek felszámolása sem a kívánt mérték . A közterek, közparkok, utcabútorok színvonalas kivitelezése és folyamatos karbantartása is nagyobb ráfordítást és figyelmet igényel a kistérség településein. A csapadékvíz elvezetés sem kell en megoldott több településen, az árkok, patakok gazosak és hulladékkal szennyezettek. A szociális szolgáltatás fejlesztése azért is szükséges, mivel a kistérségben lakosainak közel 40 %-a az életkora és egészségi állapota miatt segítségre szorul a ház körüli munkák végzésében. Egyes települési önkormányzatok már eddig is szerveztek hasonló célú és tartalmú közhasznú munkákat, azzal a különbséggel, hogy ezek id tartama mindössze 3 hónapra korlátozódott, amely túl rövid id volt ahhoz, hogy a foglalkoztatottak és a segítend családok között a kölcsönös bizalom megfelel en kialakuljon. E családoknál, illetve egyéneknél a megélhetés anyagi nehézségei, az életvitel, a gyermekek, id sek ellátásának, a beteg családtagok gondozásának körülményei közepette minden váratlan esemény, kiadás megnehezíti a család, illetve a magányos személy életét. A normális életvitelhez szükséges feltételek folyamatos hiánya jelent sen rontja e személyek életmin ségét. E családok többségének házai vagy régiek és leromlott állapotúak, s állaguk ezért gyenge. A régi házakat vagy örökölték, vagy éppen rossz állaguk miatt olcsón vették meg. Gyakran csak szobakonyhásak, s ritkán állnak háromnál több helyiségb l, kevésben található fürd szoba, viszont sok köztük a nedves, nehezen f thet . A lakás és a háztartás, a megélhetés költségeit esetenként csökkenti ugyan a kiterjedt, nagyobb családok együttélése, ugyanakkor számos feszültség és konfliktus hordozója is az ebb l fakadó zsúfoltság, a pihenéshez, tanuláshoz szükséges megfelel tér hiánya. Különösen nagy segítséget tudna a projekt nyújtani olyan családoknál, ahol a tartósan beteg családtagok, fogyatékos gyerekek gondozása is a családra hárul. A családi és nevelési tanácsadás, az ügyes-bajos dolgok intézésében igénybe vehet szociális intézmények és szakemberek elérhet sége is jelent s segítség lehet a kistelepüléseken.

13

2. sz Függelék


A projektben szerzett munkatapasztalatok révén a foglalkoztatott tartós munkanélkülieknek növekedne az esélyük az els dleges munkaer piacon való elhelyezkedésre is.


Millió Ft

Összes ráfordítás Öner Pályázati források Saját bevételek Anyag és eszköz ráfordítás Bér – és közterhek

180 18 140 22 40 140

A foglalkoztatottak száma, A segítséget kapott személyek száma, A konkrétan elvégzett közmunkák mennyisége. Vállalkozói alapon végzett munkák mennyisége Forrás: A projektet szervez , irányító szervezet jelentései

Lehetséges forrásalapok

Prioritások/

Projektek

Monitoring:

Állami költségvetés.

Regionális Munkaügyi Központ MPA, TÁMOP 1.1.

Önkormány- Alapítványok, zati, OFA kistérségi társulás, egyéb helyi forrás


Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

LEADER+, Cserehát program

Foglalkoztathatóság fejlesztése Alkalmazkodó készség javítása Szociális gazdaság fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése

14


2. sz Függelék

5. sz. Projektjavaslat címe: Munkalehet ség teremt komplex beruházások az Encsi Kitérségben (Hátrányos helyzet kistérségekre kiírt GOP-2007-2.1.2/C kódszámú él pályázati felhívás) Kistérségi stratégia prioritása: A gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése Illeszkedés más stratégiákhoz, programokhoz: Gazdaságfejlesztési Operatív Program Általános cél: A komplex technológiai korszer sítés a növekedési potenciállal rendelkez vállalkozások foglalkoztatottjainak b vítésével és a jövedelemtermel képességének növelésével.

Pályázó konzorcium vezet je: Gazdasági társaságok, Szövetkezetek, Egyéni vállalkozók

Konkrét célok: Innovációs, adaptációs képességének er sítése; Vállalkozások által el állított hozzáadott érték növelése; Környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való kapcsolódás; Piacra jutás segítése;

Partnerek: A konkrét pályázati céloktól függ en: Gazdasági társaságok, Szövetkezetek, Egyéni vállalkozók, Képz , tanácsadó szervezetek, Közhasznú társaságok, civil szervezetek, Munkaügyi központ

Lehetséges pályázati támogatások: 1. Eszközbeszerzés: • technológiai korszer sítést eredményez új eszközök beszerzése, • szállítás és üzembe helyezés, • betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva),

15


2. sz Függelék

2 Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás: • • • •

infrastruktúra építése, korszer sítése, szolgáltatónak közm - és hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetése, ingatlan építése, b vítése, korszer sítése, ingatlanfejlesztési kiviteli tervek,

3.Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések. 4. Információs technológia fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatása 5 Piacra jutás támogatása: • • •

piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel), piackutatás, igényfelmérés, marketing eszközök elkészítése, beszerzése.

6. Vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan: •

munkavállalók képzése (betanítás, tanfolyamok, tréningek, képzések).

7. Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken: • vállalati stratégiai tanácsadás, • szervezetfejlesztési tanácsadás, • menedzsmentfejlesztési tanácsadás, • vállalati folyamatmenedzsment támogatása, • online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, • technológiai fejlesztési tanácsadás, • marketing tanácsadás, • logisztikai tanácsadás. 8. Min ség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása: • ISO 9001 szabvány el írása szerinti min ségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása, • ISO 14001 követelményeknek megfelel környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása, • ISO/TS 16949; QS 9000, VDA járm ipari beszállítói követelményeknek megfelel rendszer bevezetése és tanúsíttatása, • AQAP 2110/2120, valamint AQAP 150 és 160 szerinti NATO beszállítói követelményeknek megfelel min ségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása, • Élelmiszer-biztonsági rendszer szabványok (BRC, EFSIS, IFS, ISO 22000) bevezetése és tanúsíttatása, 1. Technológiai korszer sítést eredményez új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft érték eszközök beszerzése esetén az alábbi költségek számolhatók el: • tevékenységek végzéséhez szükséges új eszközök és berendezések vételára, 16

Projektjavaslatok az Encsi Kistérség foglalkoztatási stratégiájához • • • •

2. sz Függelék

szállítás és üzembe helyezés beruházási költsége, beleértve az els min sítés, hitelesítés költségét is, betanítás költsége (közvetlenül a beszerzett eszközhöz kapcsolódva), az eszközök els felszerszámozásához a szerszámok, kiegészít berendezések költsége.

2. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás esetében az alábbi költségek számolhatóak el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-áig): • Telekhatáron belüli infrastrukturális beruházások költsége: • ivó-, ipari- és t zi-víz hálózat, korszer t zvédelmi hálózat kiépítése, • földgázvezeték, gázfogadó állomás, távh vezeték, • elektromos energiaellátás hálózata, transzformátor-állomás, • es - és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztító, • iparvágány, • a küls telefon és telekommunikációs hálózat csatlakozási pontjainak • kiépítése, • útépítés, parkoló építés, rz -véd elektronikai rendszer, • • informatikai és távközlési alaphálózat kiépítése. • A technológiai fejlesztéshez kapcsolódó ingatlan építés, b vítés, átalakítás, felújítás, korszer sítés költségei (kivitelez nek fizettet ellenszolgáltatás). 3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig). 4. Információs technológia fejlesztés (beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is) esetén az alábbi költségek számolhatók el: • Hardverekhez kapcsolódó tevékenységek, egyenként minimum nettó 200.000 Ft érték eszközök költségei (Informatikai beszerzések esetén a számítógép konfiguráció egy tételnek számít.): • közvetlenül a projekthez rendelhet hardver eszközök beszerzési költségei, • közvetlenül a projekthez rendelhet hardver eszközök bérleti díja a végs pénzügyi elszámolás id pontjáig (elszámolása legalább évente), Szoftverekhez kapcsolódó tevékenységek, eszközök költségei: üzleti alkalmazások, szoftverek beszerzése és a beszerzéshez • kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások, • immateriális javak (licenc) költségei, • szoftver-tervezés, testreszabás költségei, • migrációs (adatok is) fejlesztések költségei. 5. Piacra jutás támogatása esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig): • vásárokon, kiállításokon való megjelenés díja (utazás, napidíj, bérköltség, szállás kivételével), 17

Projektjavaslatok az Encsi Kistérség foglalkoztatási stratégiájához • •

2. sz Függelék

tanulmányok költsége, marketing anyagok, marketing akciók költsége.

6. A projekthez kapcsolódó vállalati HR fejlesztés esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig): • képzési igények felmérésének költsége, • tréneri díjak értéke, • oktatók, képz k, betanítást végz k díja, • küls képzésekhez kapcsolódó terembérlet költsége. 7. Tanácsadás igénybevétele esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig): •

A támogatott tanácsadói területeken igénybevett tanácsadás díja (tanácsadói díjak a támogatható tevékenységek 7. pontjában felsoroltak alapján), továbbá a vállalati folyamatmenedzsment támogatása esetén folyamatszervezés, BPR, szervezetfejlesztés költségei, információ, adatmenedzsment költségei.

8. Min ség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása esetén az alábbi költségek számolhatók el (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig, de maximum 5 millió forintig): •

Rendszer kialakítása: irányítási rendszer kézikönyve, folyamatleírások, munkautasítások, munkaköri leírások készítése, irányítási rendszer bevezetése, oktatás a felkészít , tanácsadó szervezet árajánlata alapján elszámolt költségek,

•

Nemzetközileg elismert tanúsíttatás: el audit, tanúsító audit, a tanúsítvány regisztrációjának költsége a tanúsító szervezet árajánlata alapján.

•

Elszámolható az olyan pénzügyi eszközlízing keretében történ beszerzés, amelynek teljes nettó költsége (t ketörlesztés) a beruházás megvalósítási ideje alatt kifizetésre kerül. A nettó költség nem lehet több, mint a lízingbe adott vagyontárgy szerz dés szerinti beszerzési értéke. A lízingszerz déssel kapcsolatos egyéb költségek nem számolhatók el. Nem min sül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalat közötti lízing. (A hitelintézetekr l és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 2. sz. melléklete szerint.)

•

A pályázat tárgyát képez eszközökre a megrendelés id pontja után fizetett el leg teljes összegében elszámolható. Az el legszámlára támogatás nem folyósítható. A kifizetett el leg a végszámla benyújtásakor számolható el, ha a kifizetést a kibocsátott végszámla magában foglalja.

A lehetséges támogatás összege Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhet támogatás mértéke az Észak-Magyarországi régióban maximum az összes elszámolható költség 50%-a. Jelen pályázat keretében az igényelhet támogatás minimum 50.000.000 Ft, maximum 500.000.000 Ft. 18


2. sz Függelék

Ezen belül további maximális korlátok: Ha a projekt költsége maximum 1.000 millió Ft, akkor a támogatás maximum 40 %, de legfeljebb 200 millió Ft. Ha a projekt költsége meghaladja az 1.000 millió Ft-ot, akkor a támogatás maximum 30 %, de legfeljebb 500 millió Ft. Indoklás Jelen pályázati kiírás keretében kizárólag a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékér l szóló 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet szerint az alábbi térségek kaphatnak támogatást: •

a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzet 48 kistérség, vagy

•

a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzet 235 település

A kistérség gazdasági szervezeteinek különösen kívánatos lenne a fenti pályázati forrásokból való részesedés, mivel: A kistérség gazdasági helyzetét olyan objektív mutatószámok is jelzik, mint a 7/2003.Korm. rendelet szerinti besorolás, amely alapján a térség 36 településéb l 29 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és 35 az országos átlagot jelent sen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. A megye egész északi térségének gazdasági elmaradottságát mutatja, hogy az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma mindegyik itteni kistérségben (abaúji-hegyközi, bodrogközi, encsi, edelényi, szikszói) egységesen mélyen a megyei és az országos átlag alatt van. ( 1000 lakosra 31-46, az encsi kistérségben 45 vállalkozás, a megyei 77 –tel és az országos 120-szal szemben). 2005-ben az encsi kistérségben bejegyzett 1101 vállalkozás közül 326 társas és 775 egyéni volt. A regisztrált vállalkozások között az egyéniek megyeit l is jóval magasabb aránya egyrészt a viszonylag gyenge gazdasági és foglalkoztatási potenciálra utal, másrészt a kényszervállalkozások jelent s arányát is valószín síti. A termel k kiszolgáltatottságát fokozza a feldolgozó kapacitás igen sz k keresztmetszete. A gyümölcskertészeti kultúra térhódítása különösen indokolttá tenné ennek fejlesztését. A jól prosperáló farmergazdaságok létrejöttének financiális háttere hiányzik, a volt mez gazdasági szövetkezetek egy része pedig – megfelel támogatottság híján – szinte csak vegetál. Foglalkoztatási szempontból az ágazatnak egyre kisebb szerepe van, holott a térségben – gazdaság-földrajzi adottságainál fogva – a mez gazdasági és élelmiszeripari tevékenységnek igen komoly létjogosultsága lenne. Feltételezhet , hogy a termelés gépesítettségének jöv beni fokozódása még inkább csökkenti majd az él munkaer iránti igényt a mez gazdasági alaptevékenységben. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a háztartások többsége eltér arányban kiegészíti jövedelmét a mez gazdasági tevékenységb l.

19


2. sz Függelék

Az elmúlt években a mez gazdaság és a vidék fejlesztésére létrehozott Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programon (AVOP) belül pályázati lehet ség nyílt a fejlesztések támogatására. A térség gazdálkodói is nyertek el támogatásokat gépi és épület beruházásokra, de foglalkoztatási vonzatuk nem volt számottev . Az itt m köd vállalkozásoknak beruházásra, korszer sítésre saját er b l sajnálatos módon csak igen szerény mértékben vagy egyáltalán nem telik, emiatt veszélyeztetettnek látszik hosszabb távú versenyképességük. A területfejlesztési, felzárkóztatást segít támogatást – a korábbinál jóval nagyobb részesedés ellenére – viszonylag kevesen tudták igénybe venni. Foglalkoztatáspolitikai szempontból kedvez tlennek min síthet az a gyakorlat, miszerint a támogatások odaítélését sok esetben nem vagy csak minimális mértékben kötötték össze a foglalkoztatás b vítésének és új munkahelyek létrehozásának a követelményével. Az ipar szinte alig van jelen a területen. Arányait tekintve a feldolgozóipar a legjellemz bb. Az ipar képviseletében az elmúlt id szakban nem jelent meg új munkáltató a térségben. A régió feldolgozóiparát továbbra is alapvet en a ruhakészítés, a bútorgyártás, valamint a tejfeldolgozás és ásványvíz-palackozás reprezentálja. Az Encsi Ipari Park stratégiájában egy agro-ipari park megteremtése szerepel célkit zésként. Probléma, hogy a megtermelt mez gazdasági termékek feldolgozása, csomagolása, tárolása ma még nem megoldott. Az ipari park a szántó m velési ágú zöldmez s területekre kíván olyan betelepül ket fogadni, akik az említett termékek tovább feldolgozásában és exportjában érdekeltek. Az infrastruktúra a parkon belül kiépített, a zöldmez s területek kis költséggel beköthet k a hálózatba. Az ipari park a kezdeti induló szakaszában van, ezért még nem rendelkezik komoly tapasztalatokkal a m ködtetésben, a szolgáltatások kiépítése folyamatban van. A területet jó fekvése, Kassához, illetve , illetve a kassai nemzetközi repül térhez való közelsége teszi értékessé. A tervekben megfogalmazódott egy logisztikai központ kialakítása is, amely szintén a helyi termékek raktározását, h tését, csomagolását lenne hivatott szolgálni.

Pénzügyi összefoglaló A pályázati adatlap formai el írása és a konkrét pályázat adatai alapján lehetséges kitölteni.

Min: Monitoring: 50 millió A pályázati kiírás el írásai szerint. Ft Max: 500 millió Ft

20


2. sz Függelék

6. sz. Projektjavaslat címe: Termel iskola létesítése és m ködtetése az Encsi Kistérségben Kistérségi stratégia prioritása: A humáner forrás-potenciál és a tudásbázis átfogó, differenciált fejlesztése Illeszkedés más stratégiákhoz, programokhoz: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Általános cél:


Szociális gondokkal és magatartászavarokkal küszköd , Képz intézmény veszélyeztetett és biztos családi háttér nélkül sodródó fiatalok részére szakmaszerzés és foglalkoztatási lehet ség biztosítása

Partnerek:

Konkrét célok:

A célcsoportba tartozó 25 f , 16-18 éves fiatal beiskolázása a Települési önkormányzatok termel iskolába, ahol az alábbi célok kit zésével folyik a Munkáltatók képzés, nevelés és foglalkoztatás: Képz intézmények Kisebbségi önkormányzatok A szakmatanuláshoz szükséges alapfokú iskolai végzettség Civil szervezetek Munkaügyi kirendeltség megszerzése Az érdekl déshez közelálló OKJ-s szakmák oktatása és a képzettség megszerzése Tehetségfejlesztés Támogatott foglalkoztatásuk biztosítása M veltségi hátrányaik csökkentése A termel munkában szerzett sikerélmények személyiségük pozitív irányban történ változtatása

révén

Magatartás zavaraik mérséklése, illetve megsz ntetése, A munkában, tanulásban az akaraterejük és kitartásuk er sítése

21


2. sz Függelék

Leírás: A Dániában m köd termel iskolák mintájára, a hazai viszonyokra adaptálva Zalaegerszegen már több éve sikeresen m ködik hasonló iskola. A projekt elemei: Tárgyi, technikai feltételek biztosítása. (A szükséges iskolaépület, amely lehet jelenleg használaton kívüli helyiség is, és a taneszközök biztosítása) A projekt megvalósításhoz a hozzáért menedzsment és a szakért tanárok, nevel k alkalmazása. (5 f ) alapfeltétel. A kistérségben él hátrányos helyzet és az arra érdemes, megfelel akarattal rendelkez fiatalok kiválasztása. (25 f ) Részükre termel iskolai felzárkóztató, szakmai alapozó és személyiségfejleszt program szervezése, amely egyben igazi pályaorientáció is. A képzést követ en a fiatalok szakmát tanulhatnak a nappali iskolarendszerben, átképz tanfolyamokon, illetve a termel iskolában szerzett ismeretek és a gyakorlat birtokában betanított munkát vállalhatnak. A második év az Országos Képzési Jegyzékben szerepl , kiválasztott szakma elsajátításának id szaka, amely végén a résztvev k szakmai min sít vizsgát tesznek és OKJ bizonyítványt kapnak. A hallgatók többsége a szakmunkás-bizonyítvány birtokában a megszerzett ismeretek, gyakorlati jártasságok és készségek alapján el tud helyezkedni. A képzés a munkaer piacon keresett 5-6 szakmában lehetséges. A harmadik év azon szakmunkásvizsgát tett fiatalok tranzitfoglalkoztatásának id szaka, akik gyengébb képességeik miatt nem tudták megfelel készségszintre emelni szakmai tudásukat. Számukra a harmadik év a szakma begyakorlását, a szakmai készségszint emelését teszi lehet vé. Ezek a fiatalok részt vesznek a termel iskolai vállalkozásokban, kapcsolatba kerülnek gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal, és ennek révén a termel iskola ajánlásával tartós foglalkoztatáshoz jutnak. A termel iskola pedagógiai elvei A termel iskola komplex tevékenységével második esélyt biztosító intézménnyé válik. Tevékenységével több állami és önkormányzati feladatot is átvállal: a dolgozók általános iskolájának megfelel képzést folytat; szakképz intézmények felzárkóztató-alapozó és pályaorientációs tevékenységét végzi; OKJ-szakképzést valósít meg; szakmaszerz és szakmabegyakorló foglalkoztatást biztosít. A projektben az a legfontosabb nevelési cél, hogy a fiatalokban felkeltsék a tanulás és a szakmaszerzés igényét és ehhez megnyerjék együttm ködésüket. Ennek legfontosabb eszköze a napi rendszeres munkavégzés, a termelés. A napi munkavégzés ezen fiatalok számára a sikerélményt biztosítja. Bizonyíthatják jó gyakorlati érzéküket, ügyességüket és találékonyságukat, ezáltal napról napra er södik önbizalmuk, tettrekészségük és eltökéltségük. A magyar pedagógiában új az az elv, hogy a tanár vagy oktató nem vállalhat teljes felel sséget a tanóra egészéért, mert ezzel felel tlenségre neveli tanítványait. A tanórák eredményességéért oktató és tanuló együtt felel. Az oktató feladata a tanulók tanulási feltételeinek biztosítása, a 22


2. sz Függelék

jelentkez akadályok elhárítása. A tanuló feladata a tanulás, a gyakorlás. Ez azt jelenti, hogy a tanulónak joga van többször hibázni és a munkát addig gyakorolni, ameddig az nem tökéletes. A termel iskolának fontos része az önmaga építése, fejlesztése, amely történhet a helyben szükséges épít ipari, bútoripari, mez gazdasági, önellátást segít tevékenység ellátásával, ami egyben szakmai gyakorlatnak is megfelel. Indoklás A kistérségben több olyan, jobb sorsra érdemes fiatal él, aki az alapképzettség és szakmai képzettség hiánya miatt szinte teljesen esélytelenekké válnak a munkaer piacon. A termel iskola els dlegesen olyan fiataloknak kínál e hiányok megszüntetésére lehet séget, akik: – nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel (alapvizsgával), amely nélkül szakmaszerzésük lehetetlen, – rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, de hiányos az ismeretszintjük, vagy egyéb okból adódóan nem részesülnek középfokú képzésben, – jó képesség ek, de középfokú tanulmányaikat hanyagság vagy más problémák miatt abbahagyták, – személyiségzavarokkal küszködnek, önismeretük hiányos, céljaik irreálisak. Ezen célcsoport számára a szakmaszerzés nélkülözhetetlen, mivel szakképzettség hiányában nem számíthatnak a munkaer piacon tartós foglalkoztatásra. A termel iskola tanulóinak összetétele képzettség és életkor alapján er sen heterogén. Az eltér vonások mellett a többségre jellemz , hogy: – nem rendelkeznek olyan bels motivációval, akarater vel és kitartással, amellyel saját erejükkel ki tudnák használni a társadalom által kínált lehet ségeket (szakmaszerzés, elhelyezkedés); – korábbi tanulmányaik során olyan kudarcélményeket szereztek, amelyek miatt életszemléletüket a kiábrándultság, az optimizmus hiánya jellemzi; – hiányos alapm veltségük ellenére szellemileg nem fogyatékosok, kézügyességük és gyakorlati problémamegoldó képességük sok esetben magas szint ; – szociális gondokkal és magatartászavarokkal küszködnek; sok közöttük a veszélyeztetett fiatal; gyakran hiányzik a biztos családi háttér és a pozitív példa; a hagyományos iskolai kötöttségeket nehezen vagy egyáltalán nem fogadják el; – körükben magas a káros szenvedélynek hódolók aránya, szabadidejüket gyakran csavargással, egyoldalú szórakozással (játékterem) töltik el.

23

2. sz Függelék


E fiatalok számára olyan tevékenységre van szükség, amelynek során csökkenthetik m veltségi hátrányaikat, megszerezhetik a szakmatanuláshoz szükséges alapfokú iskolai végzettséget. A termel munkában szerzett sikerélmények révén személyiségük pozitív irányban változik, korábbi magatartászavaraik mérsékl dnek, illetve megsz nnek, er södik akaraterejük és kitartásuk a munkában, tanulásban.

Pénzügyi összefoglaló (3 évre)

Millió Ft

Összes ráfordítás Öner Pályázati forrás Saját bevétel Anyag – eszköz ráfordítás Bér és közterhek, képzési költségek

220 22 180 18 50 170

Prioritások/

Projektek


L e h e t s é g e s f o r r á s a l a p o k Regionális Munkaügyi Központ MPA, TÁMOP 1.1.


Monitoring: A személyiségfejlesztésben, képzésben résztvev k száma, OKJ –s száma

bizonyítványt

szerzettek

A foglalkoztatottak száma, A konkrétan elvégzett munkák mennyisége. Vállalkozói alapon végzett munkák mennyisége Forrás: A projektet szervez , irányító szervezet jelentései, vizsgák, bizonyítványok, szerz dések

Társadalmi

Infrastruktúra

Operatív Program (TIOP)

OCKÖ, OFA


A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések infrastrukturális hátterének biztosítása Foglalkoztathatóság fejlesztése Alkalmazkodó készség javítása

24


2. sz Függelék

7. sz. Projektjavaslat címe: Elektronikai hulladék begy jtése, bontása és újrahasznosítása Kistérségi stratégia prioritása: Ipari – épít ipari tevékenység fejlesztése Környezetvédelmi ipar meghonosítása, elektronikai és egyéb ipari hulladékok újrahasznosítása Illeszkedés más stratégiákhoz, programokhoz: Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Általános cél: Az E- hulladék begy jtési, bontási és újrahasznosítási folyamatának megszervezése során, új munkahelyek Pályázó konzorcium vezet je: megteremtése révén nyíljon lehet ség a megváltozott munkaképesség , valamint fogyatékkal él személyek Gazdasági szervezet foglalkoztatására.

Konkrét célok:

Partnerek:

A tevékenység szervezeti, személyi irányítási feltételeinek Önkormányzatok megteremtése, valamint a stabil m ködés biztosítása. Munkáltatók Képz intézmények Civil szervezetek Saját tulajdonú vagy bérelt telephely kialakítása, amely alkalmas a tevékenység végzésére. Munkaügyi kirendeltség A megváltozott munkaképesség , fogyatékkal él , illetve alacsony iskolai végzettség személyek közül 30 f kiképzése az elektronikai hulladék gy jtéséhez, bontásához és újrahasznosításához szükséges ismeretekre. A kiképzett alkalmazottak támogatott, munkaviszonyban történ foglakoztatása.

majd

normál

Az elektromos és elektronikai berendezésekb l származó hulladékok minél nagyobb arányban kerüljenek újrahasznosításra;

25


2. sz Függelék

Leírás: A projekt megtervezéséhez, pályázat elkészítéshez, majd lebonyolításához szükséges 5 f s menedzsment szervezet, amelynek tagjai megfelel vezetési, pénzügyi, jogi és szakmai ismeretekkel rendelkeznek az E-hulladék ágazatban. A projekt elemei: Saját tulajdonú vagy bérelt telephely kialakítása, amely alkalmas a tevékenység végzésére. A feladatra alkalmas megváltozott munkaképesség , fogyatékkal él , illetve alacsony iskolai végzettség személyek közül 30 f kiválasztása, majd részükre személyiségfejleszt , motivációs tréning után 6 hónapos szakmai képzés és gyakorlati oktatás biztosítása. A kiképzett személyek részére 12 hónapos támogatott foglalkoztatás. A 18 hónap után önfenntartó gazdasági szervezet m ködtetése. A szervezet els sorban az alábbi termékek begy jtését, bontását és újrahasznosítását végezné: -Kisméret háztartási berendezések -IT és telekommunikációs berendezések -Szórakoztató elektronika -Világítóeszközök -Elektromos és elektronikus szerszámok -Játékok, eszközök szabadid eltöltéséhez, sporteszközök A projektben végzett tevékenység alapját képezheti a kistérségben a környezettudatos gondolkodás és tevékenység fejlesztésének.

Indoklás Hazánkban évente több százezer elektronikai eszköz, tévé, illetve monitor kerül a szemétbe. Újrahasznosításuk megoldatlan, ám hamarosan ezen a területen is teljesítenünk kell a szigorú uniós el írásokat. Egy felmérés szerint Magyarországon évente legkevesebb 100-150 ezer PC és 20-30 ezer monitor kerül ki a forgalomból. E hatalmas mennyiség elektronikai lom alkatrészei értékes elemeket – aranyat, ezüstöt, rezet, molibdént – és a környezetet súlyosan szennyez , de hasznosítható anyagokat, például ólmot és cinket tartalmaznak. Egy képcs ben átlagosan 2-4 kilogramm ólom található, emellett adalékanyagként foszfor, cinkszulfid és kadmium is kerül bele. A széttört képcs b l a toxikus fémek az es vízzel a talajba kerülnek. Nyugaton több megoldás létezik a digitális lomok kezelésére. Németországban a használt monitorok házait megolvasztják, majd az épül autópályák burkolatába építik be, míg az eldobált mobil telefonokból elektronikus eljárással kivonják a bennük található aranyat, ezüstöt és más értékes elemeket. Bizonyított, hogy az elektronikai-hulladék feldolgozása üzletnek sem rossz.

26


2. sz Függelék

Egyre inkább követelménnyé válik, hogy települések hulladékgy jt udvarokat hoznak létre, ahol a lakosok ingyen adhatják le elektronikai hulladékaikat. A cégek – az ártalmatlanítási költség megfizetése után – a megfelel engedéllyel rendelkez telepekre vihetik a használt, leselejtezett eszközöket. A hulladék képcsövek kommunális hulladéklerakóba történ lerakása az EU valamennyi tagországában tilos. A Magyarországon jelenleg tapasztalható gyakorlat szerint a kiszolgált televízió-készülékek és számítógép-monitorok nagyobb része kommunális vagy illegális hulladéklerakókba kerül, kisebb hányada a használtcikk-kereskedelemben jelenik meg újra, amivel e készülékek hulladék-elhelyezési problémája néhány évvel kés bbre tolódik. Az elektronikai szemét egyel re csak 4 százalékát teszi ki a háztartási hulladékoknak, ám mennyisége folyamatosan emelkedik. Hasonló tendencia jellemzi a többi európai államot is. Az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése érdekében az EU 2005. februárban két új irányelvet adott ki. Az els ben a közösség a tagállamoknak 2006-tól megtiltja, hogy a területükön tevékenyked cégek elektronikai termékeikbe ólmot, higanyt, kadmiumot vagy brómozott égésgátló m anyagokat építhessenek be. A második irányelv a háztartási eszközök esetén el írja, hogy a tagállamokban 2006-ra fejenként évente legkevesebb 4 kilogramm hulladékot kell begy jteni, emellett az egyes termékcsoportok esetén konkrét hasznosítási kötelezettségeket is el ír. A számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai termékek esetén 75 a kötelez hasznosítási arány. A februári irányelv betartása jelent s kihívást jelent a korábbi tagállamok számára is. Görög- és Írország már az el készítés során jelezte, hogy nem tudja id ben teljesíteni a kötelezettségeket, így a közösség a két tag részére 2008. végéig szóló átmeneti mentességet adott. Könnyen lehet, hogy Magyarország is hasonlóra törekszik, hiszen a teljes újrahasznosítási kapacitás kiépítésének költsége tízmilliárd forint. Az el írás teljesítéséhez szükséges újrahasznosítási kapacitás Magyarországon 40 ezer tonna lenne, miközben ma alig 10-12 ezer tonnányival rendelkezünk. Brüsszel egyértelm en a gyártó felel sségévé teszi az elektronikai hulladékok begy jtését és feldolgozását. Abba a szabályozás nem szól bele, hogy a gyártó hogyan teljesíti ezt a kötelezettségét, de a szabály el írja: a költségeket neki kell viselnie. Megítélésünk szerint a kistérségben hasznos lenne az elektronikai hulladék feldolgozásának tárgyi, technikai, szervezeti, személyi feltételeit megteremteni, amely számottev ipari szennyezéssel nem jár, ugyanakkor enyhítene a hátrányos helyzet rétegek súlyos foglalkoztatási gondjain.

Pénzügyi összefoglaló (1,5 évre)

Millió Ft

Összes ráfordítás Öner Pályázati forrás Saját bevétel Anyag – eszköz ráfordítás Bér és közterhek, képzési költségek

180 80 80 20 50 130

Monitoring: A személyiségfejlesztésben, képzésben résztvev k száma Szakképzettséget szerz k száma A foglalkoztatottak száma, A konkrétan elvégzett munkák mennyisége. Vállalkozói alapon végzett munkák mennyisége Forrás: A projektet szervez , irányító szervezet jelentései, vizsgák, bizonyítványok, szerz dések

27


Prioritások/

Projektek


L e h e t s é g e s f o r r á s a l a p o k Regionális Munkaügyi Központ MPA

Önkormányzati, Vállalkozói, egyéb

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

2. sz Függelék

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)


Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Foglalkoztathatóság fejlesztése Alkalmazkodó készség javítása

Infrastruktúra fejlesztése

28

Komplex környezetvédelmi foglalkoztatási program az Encsi Kistérségben

Recommend Documents