Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás

Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás

KÖZOKTATÁSI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013 FELÜLVIZSGÁLVA 2010. MÓDOSÍTVA 2011.

Készítette:

Konyor Judit Tanügy-igazgatási szakértő Szakértői igazolás száma: SZ021064 3860 Encs, Deák F. út 3. 2/2 70/319-2387 [email protected]

Bodnárné Király Erzsébet Térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértő Szakértői igazolás száma: SZ024721 3860 Encs, Szabadság út 3. 70/319-2386 [email protected]

Adatokat szolgáltatták az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzatai Intézményei

2008. 2010. 2011.

2

TARTALOMJEGYZÉK I. A többcélú kistérségi társulás bemutatása................................................................................. 7 I. 1. Jogi háttér ..........................................................................................................................7 I. 2. Megalakulása, alapadatok..................................................................................................8 I. 3. Társulási megállapodásban vállalt feladatok ...................................................................10 II. Helyzetelemzés ............................................................................................................... 11 II.1.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális, társadalmi helyzete ........... 11 II.1.2. Népesség, társadalmi helyzet .................................................................................. 14 II.1.3. A települések gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete ........................... 17 II.1.4. A települések szerkezete, szociális és közlekedési viszonyai .................................. 31 II.2.1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben .................... 40 II.2.1.1. Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája ......................................... 40 II.2.1.2. Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai ................... 42 II.2.1.3. Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók...... 44 II.2.1.4. Az intézmények nevelési programjai .................................................................... 50 II.2.1.4.1. Óvodai fejlesztő program ................................................................................... 50 II.2.1.5. Az intézmények humánerőforrásai, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői.............................................................................................................................. 51 II.2.1.5.1. Vezetők és pedagógusok .................................................................................... 51 II.2.1.5.2. Pedagógus továbbképzés.................................................................................... 52 II.2.1.5.3. Egyéb alkalmazottak .......................................................................................... 52 II.2.1.5.4. Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer.......................................................... 54 II.2.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása................................ 57 II.2.1.7. Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérség óvodáiban:............ 58 II.2.1. 8. Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek............................................... 61 II.2.2. Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben ..... 62 II.2.2.2. Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik.......................... 65 II.2.2.3. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók ...... 66 A 2010-es felülvizsgálat kapacitás kihasználtsági jellemzői:............................................. 75 II.2.2.4. Az intézmények pedagógiai programjainak sajátosságai, tanórán kívüli lehetőségek, felzárkóztatás, tehetséggondozás ................................................................... 76 II.2.2.4.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés ........................................... 76 II.2.2.4.2. Idegen nyelv oktatás........................................................................................... 77 II.2.2.4.3. Tanórán kívüli lehetőségek ................................................................................ 78 II.2.2.4.4. Versenyek........................................................................................................... 78 II.2.2.4.5. Napközi, Tanulószoba, Iskolaotthonos ellátás ................................................... 80 II.2.2.5. Az intézmények humánerőforrásai, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői.............................................................................................................................. 82 II.2.2.5.1. Vezetők és pedagógusok .................................................................................... 82 II.2.2.5.2. Szakos ellátottság ............................................................................................... 85 II.2.2.5.3. Pedagógus továbbképzés.................................................................................... 87 II.2.2.5.4. Egyéb alkalmazottak .......................................................................................... 88 II.2.2.5.5. Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer.......................................................... 89 II.2.2.6. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása................. 94 II.2.2.7. Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben ............ 96 II.2.2.8. Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek ..................................................... 98 II.2.3. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben ........................................................................................................................................... 100 II.2.4. Diákotthon és kollégiumi ellátás ............................................................................ 102

3

II.2.5. Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása ............................................................. 103 II. 2.5.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája ..................... 103 II.2.5.2. Humánerőforrás, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői ....... 108 II.2.6. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása:............................ 109 II.2.6.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása ................................................... 109 II.2.6.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei ..................................... 113 II.2.6.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer........................................................................ 115 II.2.6.4. Helyettesítési-rendszer ........................................................................................ 118 II.2.6.5. Felnőttoktatás és –képzés .................................................................................... 118 II.2.6.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere ....................................................................... 119 II.2.6.7. Erdei iskolai program .......................................................................................... 121 II.2.7. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai ... 125 III. A közoktatási feladatellátás terén megfogalmazott szervezési és fejlesztési célok a kistérségben........................................................................................................................... 126 III.1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások .........................................................................126 III.1.1. Szakszolgáltatás .................................................................................................... 126 III.1.2. Szakmai szolgáltatás ............................................................................................. 128 III.1.3. Tanügy-igazgatás .................................................................................................. 129 III.1.4. Óvodai ellátás........................................................................................................ 130 III.1.5. Általános iskolai ellátás ........................................................................................ 132 III.2. Az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi) összefüggő elképzelések (településenkénti bontásban) .....................................135 III.2.1. Az Óvodák infrastrukturális és tartalmi fejlesztése 2013-ig................................. 135 Megvalósult fejlesztések 2008-2010 között: .................................................................... 137 III.2.2. Az iskolák infrastrukturális és tartalmi fejlesztése 2013-ig.................................. 138 Megvalósult fejlesztések 2008-2010 között: .................................................................... 140 III.2.3. Az elkövetkezendő 5 évben tervezett közoktatási intézményi fejlesztések.......... 140 III.3. Az intézményrendszer átszervezésével összefüggő elképzelések (településenkénti bontásban) .............................................................................................................................143 III.4. Kistérségi pedagógiai innováció ..................................................................................144 III.5. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere, kapcsolat rendszere ...............................................................................................................................................147 III.5.1. Ütemezés............................................................................................................... 147 III.5.2. A megvalósítás eszközrendszere........................................................................... 149 III.5.2.1. Szabályozás és finanszírozás ............................................................................. 149 5.2.1.1. Törvények, rendeletek.......................................................................................... 149 5.2.1.2. Kistérségi fejlesztési terv ..................................................................................... 149 5.2.1.3. Társulási Tanács határozatai ................................................................................ 149 5.2.1.4. Központi normatíva ............................................................................................. 149 5.2.1.5. Önkormányzati befizetések.................................................................................. 149 5.2.1.6. Pályázatok ............................................................................................................ 149 III.5.2.2. Tervezés, koordináció és irányítás ..................................................................... 150 III.5.2.3. Információs rendszer.......................................................................................... 150 III.5.2.4. Intézményi innováció iránti fogadókészség erősítése........................................ 151 III.5.2.5. Partneri együttműködés ..................................................................................... 151 III.5.2.6. Eredményesség, mérés....................................................................................... 152 III.5.3. A megvalósítás kapcsolatrendszere ...................................................................... 152 5.3.1. Belügyminisztérium................................................................................................ 152 5.3.2. Nemzeti Erőforrás Minisztérium ............................................................................ 153 5.3.3. Oktatási Hivatal ...................................................................................................... 153 5.3.4. Megyei Önkormányzat............................................................................................ 153

4

5.3.5. B.A.Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány ........................................................ 153 5.3.6. B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati és Közművelődési Intézmény ........................................................................................................................................... 153 5.3.7. Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás ...................................................... 154 5.3.8. Óvoda Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsőde Encs ............... 154 5.3.9. Települési Önkormányzatok ................................................................................... 154 A kistérség közoktatási intézményei................................................................................. 154 5.3.11. Oktatási Munkacsoport/Bizottság......................................................................... 154 5.3.12. Közoktatási szakreferens ...................................................................................... 154 IV. Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv................................................................................ 155 IV.1. Bevezető....................................................................................................................... 155 IV.2. Jogszabályi háttér......................................................................................................... 155 IV.3. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés ........................................................... 159 IV.3.1. Demográfiai adatok változása...................................................................................161 IV.3.2. Népességvándorlás ...................................................................................................161 IV.3.3. Szociális helyzet .......................................................................................................162 IV.3.4. Külterületeken élők...................................................................................................162 IV.4. Közszolgáltatások elérhetősége ...................................................................................164 IV.4.1. A közszolgáltatások kistérségi jellemzői.............................................................. 164 IV.4.2. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere............................................... 166 IV.5. Óvodai nevelés létszámadatainak és feltételeinek változása .......................................168 IV.5.1. Hátrányos helyzetű gyermekek létszámadatai az óvodai csoportokban............... 171 IV.5.2. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya...... 174 IV.5.3. Telephelyen belüli csoportok közötti különbségek .............................................. 177 IV.5.4. A telephelyek közötti különbségek....................................................................... 179 IV.5.5. Bejáró és eljáró gyermekek létszámadatai............................................................ 180 IV.5.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek létszámadatai ............................................... 182 IV.5.7. Személyi és tárgyi feltételek ................................................................................. 182 IV.6. Általános iskolai nevelés-oktatás létszámadatai és feltételei.......................................187 IV.6.1. A telephelyek, intézmények közötti különbségek ................................................ 192 IV.6.2. Telephelyen belüli tanulócsoportok közötti különbségek .................................... 193 IV.6.3. Más településre eljáró általános iskolás tanulók száma........................................ 197 IV.6.4. Lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók, magántanulói státusz ...................... 198 IV.6.5. Kompetencia mérések eredményei telephelyenként............................................. 202 IV.6.6. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés.............................................. 207 IV.6.7. Tanórán kívüli programokban való részvétel ....................................................... 209 IV.6.8. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel .............................................. 212 IV.6.9. Személyi feltételek................................................................................................ 214 IV.6.10. Infrastruktúra és hozzáférés az egyes intézményekben ...................................... 216 IV.7. Intézményi kapcsolatrendszer......................................................................................217 IV.8. Az intézmények főbb esélyegyenlőségi intézkedései..................................................219 IV.8.1. Családbarát munkahely......................................................................................... 219 IV.8.2. Nemek közti esélykülönbségek csökkentése ........................................................ 219 IV.8.3. Akadálymentesítés előrehaladása ......................................................................... 219 IV.8.4. Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása................ 220 IV.8.5. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása................................ 220 IV.8.6. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása220 IV.9. Finanszírozási feltételek óvoda, általános iskola.........................................................221 V. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv .............................................................. 222 V.1. Az intézkedési terv célja ...............................................................................................222 V.1.1. Általános célok....................................................................................................... 222

5

V.1.2. Konkrét célok......................................................................................................... 223 V.1.3. Célok a költségvetési lehetőségek függvényében.................................................. 228 V.2. Kötelezettségek és felelősség........................................................................................228 V.3. Akcióterv.......................................................................................................................230 V.3.1. Azonnali beavatkozást követelő feladatok............................................................. 230 V.3.2. Középtávú feladatok .............................................................................................. 233 V.3.3. Hosszú távú feladatok ............................................................................................ 236 V.4. A problémalista intézkedési terve .................................................................................237 V.5. Megvalósítás .................................................................................................................246 V.5.1. Fenntartói megvalósítás ......................................................................................... 246 V.5.2. A program megvalósítása a társintézményekkel.................................................... 246 V.5.3. A esélyegyenlőségi terv megvalósítása közoktatási intézményi szinten ............... 247 V.6. Várható eredmények .....................................................................................................247 V.7. Kockázat elemzés..........................................................................................................248 V.8. Monitoring és nyilvánosság ..........................................................................................251 V.8.1. Monitoring ............................................................................................................. 251 V.8.2. Nyilvánosság.......................................................................................................... 251 V.9. Konzultáció és visszacsatolás .......................................................................................251 V.9.1. Konzultáció ............................................................................................................ 251 V.9.2. Visszacsatolás ........................................................................................................ 252 V.10. Szankcionálás..............................................................................................................252 VI. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintű tervezéssel ............................. 253 VI.1. Helyi szintű tervezés....................................................................................................253 VI.2. Megyei szintű tervezés ................................................................................................253 VII. Kistérségi intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának, nyilvánossá tételének szabályai ................................................................................................................ 254

Mellékletek

6

„A tegnap gondolatainak felhasználásával szemlélni a jövőt az élet mozdulatlanságára utal. Bármi legyen is a feladatunk, Mindannyiunknak új és jobb módszereket kell keresnünk, - mivel amit ma jól csinálunk, holnap még jobban hajthatjuk végre.” ( James F. Bell)

I. A többcélú kistérségi társulás bemutatása I. 1. Jogi háttér A közigazgatási térszerkezet átszervezését a 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet szabályozza. Meghatározza a kistérség fogalmát, rendeltetését és alapvető jellemzőit, megváltoztatására vonatkozó rendelkezést. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.

7

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok önkéntes társulásának elve alapján határozza meg a többcélú kistérségi társulás létrehozásának és működésének részletes szabályait. A törvény megteremti a jogi alapot a többcélú kistérségi társulások létrehozására, meghatározza működésük feltételeit, lehetőséget biztosít az ágazatoknak arra, hogy ösztönözzék az egyes feladat- és hatáskörök e társulási típusban történő ellátását. A törvény melléklete alapján az Encsi kistérséget eredetileg 35 település alkotta, de Gibárt településrész önálló településsé válásával 36 lett a települések száma. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága, hogy számos, alacsony lélekszámú, gazdaságilag

kis

teljesítőképességű

önkormányzattal

rendelkezik.

Az

állampolgárok

életminőségének javítása, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében kiemelten fontos, hogy a települések között fokozatosan kiépült együttműködés mennyire képes megerősödni. Önkormányzati törvény adta lehetőség 1990 óta, hogy a kötelező és szabadon választott feladataikat az önkormányzatok önállóan, vagy más településekkel együttműködve lássák el, autonómiájuk feladása nélkül. A többcélú kistérségi társulások nem érintik a jelenleg működő önkormányzati társulásokat, a jövőben is megmarad a széleskörű társulási szabadság. A közoktatási törvény 85.§ (4) bekezdése előírja, hogy a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges intézkedési tervet kell készíteni. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a többcélú kistérségi társulás intézkedési terve kiválthatja az egyes helyi önkormányzatok intézkedési terve készítésnek kötelezettségét. Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás intézkedési terve úgy készült, hogy az valamennyi önkormányzatra vonatkozóan tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A törvényi kötelezettségének tesz eleget a Társulási Tanács azzal, hogy az intézkedési terve végrehajtását kétévente értékeli, és szükség szerint felülvizsgálja. A Társulási Tanács 2010. szeptember 14-én, 23/2010. számú határozatával elfogadta a felülvizsgált intézkedési tervet. I. 2. Megalakulása, alapadatok Az önkormányzatok közös, és önkéntes elhatározásából jött létre 2004. június 23-án az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás, amely az ETKT 1/2004. (06. 23.) sz. határozatával elfogadott társulási megállapodásával vált jogszerűvé.

8

A cél, hogy az önkormányzatok együttműködése során megvalósuljanak a közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól készült kormányhatározat prioritásai:


minden állampolgár számára legyenek elérhetőek a minőségi szolgáltatások,
mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások

fejlesztése

segítse

megalapozni

az

uniós

források

maximális

kihasználásának feltételeit,
a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. Régió: Kistérség neve: KSH azonosító: Kijelölt önkormányzat Ssz.

A kistérség települései

1. Abaújalpár 2. Abaújkér 3. Alsógagy 4. Baktakék 5. Beret 6. Büttös 7. Csenyéte 8. Csobád 9. Detek 10. Encs 11. Fáj 12. Fancsal 13. Felsőgagy 14. Forró 15. Fulókércs 16. Gagyapáti 17. Garadna 18. Hernádbűd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 15585541841136605 KSH kód 05 00037 ENCS Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N)

Ssz.

I I I I I I I I I I I I I I I I I I

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

A kistérség települései

Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádvécse Ináncs Kány Keresztéte Krasznokvajda Litka Méra Novajidrány Pamlény Pere Perecse Pusztaradvány Szalaszend Szászfa Szemere Gibárt

Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N)

I I I I I I I I I I I I I I I I I I

Különösen fontosnak tartja a kistérségi társulás a közoktatási feladatok mindhárom területének –szak-, szakmai szolgáltatás és tanügy-igazgatás– kistérségi szintű megszervezését, összehangolását, mert úgy látja, hogy ez elengedhetetlenül fontos a minőségi nevelő-oktató munkához. Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás döntésének értelmében a közoktatási feladatok ellátását a megkötött együttműködési megállapodás értelmében közösen látjuk el.

9

I. 3. Társulási megállapodásban vállalt feladatok A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében a 2004. évi CVII. törvény, és a 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben szabályozott alábbi feladatok közös ellátására vállaltak kötelezettséget:

Alapfeladatok: - oktatás és nevelés, - egységes pedagógiai szakszolgálat, - egészségügyi ellátás, - szociális és gyermekjóléti alapellátás, támogató szolgáltatás, - területfejlesztés, - belső ellenőrzés, - mozgó könyvtári szolgálat működtetése, - közművelődési, közgyűjteményi feladatok, Szabadon választott feladatok: - diáksport feladatok szervezése, - közös mikrotérségi, kistérségi ágazati pályázatok készítése, - környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés, - esélyegyenlőségi program megvalósítása, - foglalkoztatás, - ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, bel- és csapadékvíz elvezetés, - közszolgáltatások szervezésének elősegítése, - településfejlesztési, településrendezési feladatok segítése. További közszolgáltatási tevékenységek folyamatosan a feltételrendszer megteremtésének függvényében, a társulásban résztvevő önkormányzatok igényeinek alapján fokozatosan szervezhetők meg és látja el a társulás. Ezek: -

bűnmegelőzés, ifjúsági referensi feladatok, helyi közlekedés, helyi közútfenntartás, ingatlan- és vagyongazdálkodás, kommunális szolgáltatások, szennyvíztisztítás, elvezetés, területrendezés, gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom, diákturizmus, erdei iskola fenntartása, állat- és növényegészségügy

10

II.

Helyzetelemzés

II.1.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális, társadalmi helyzete Az Abaúji régió természetföldrajzi szempontból két nagy régióhoz tartozik, az Északiközéphegység és az Alföld területéhez. A terület egységei szerkezeti, alaktani sajátosságok alapján mező és mikrorégiókra tagolhatók:
Zempléni hegység-hegyláb
Hernád-völgye
Csereháti dombság Abaúj vármegye a Honfoglalás idején szerveződött – az évezredek óta lakott Hernád-völgyben – Abaúj központtal. Eleinte magába foglalta Heves, Sáros, Torna részét is. A XIV. század elején alakult ki öt századon át fennmaradt formája. Központja: Kassa szabad királyi város, mely a századfordulón nyüzsgő életű közép-európai nagyváros. Ez ideig Encs csupán csak egyike a Hernád-völgy településeinek. Kereskedelmi szerepe a Budapest-Kassa vasútvonal megépültével nőtt ugyan, de igazi jelentőségét, fejlődését a trianoni határok meghúzásának köszönheti. Keserű fintora a történelemnek, hogy ami az országnak tragédiát jelentett, az Encsnek felemelkedést. A település Abaúj központja lett. Már a rendszerváltás előtt hozzácsatolták Gibártot, Fügödöt és Abaújdevecsert, Encshez, majd, 1984-ben várossá nyilvánították. A 2006. évi helyhatósági választások alkalmával Gibárt újra önálló településsé vált.

Encs egy nagyobb térség gazdasági, kereskedelmi és általános ellátó központja. Az apró falvak többnyire körjegyzőségeket alkotnak egymással. Ahol jelentős számban élnek roma lakosok, ott megalakultak a cigány kisebbségi önkormányzatok. A megyeszékhely Miskolc, átlagban 45 km távolságra van a kistérségtől. Az elmúlt évtizedekben Encs lakossága sokszorosára nőtt. Hatalmas feladatot jelentett a településnek, hogy alkalmassá váljon központi szerepének ellátására. Napjainkban ez az élet számos területén sikerült is. A kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyének az északi részén fekszik, az Abaúj-Hegyközi és a Szikszói kistérséggel határos, illetve egy szakaszon országhatár is húzódik. A kistérségben egyetlen egy város található: Encs

11

A települések lakosságszámát tekintve az alábbi megoszlást mutatja a kistérség: 100 fő alatti lakosú 101-500 fő közötti lakosú

501-1100 fő közötti lakosú 1101-2000 fő közötti lakosú 2001-5000 fő közötti lakosú 5001 fő feletti lakosú

7 (Abaújalpár, Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Litka, Pamlény, Perecse) 18 (Alsógagy, Beret, Büttös, Csenyéte, Detek, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Fulókércs, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Pere, Pusztaradvány, Szászfa, Szemere) 5 (Abaújkér, Baktakék, Csobád, Hernádvécse, Krasznokvajda) 4 (Ináncs, Méra, Novajidrány, Szalaszend) 1 (Forró) 1 (Encs)

Földrajzi, területi meggondolás indokolta hogy a jelenlegi 36 településen belül 5 mikro-térséget alakítsunk ki, a következő központokkal: Encs, Felsőgagy, Szászfa, Pere, Szalaszend.

A térség gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben nem változott meg. Néhány kisebb jelentőségű munkahelyteremtő beruházástól eltekintve más jelentős fejlődés nincs, sőt bizonyos ágazatokban még mindig a visszafejlődés a jellemző, egyébként a pangás, a stagnálás tapasztalható. A népesség megélhetését, munkalehetőségét, a közintézmények, néhány közepes termelőüzem, kevés számú életképes kisvállalkozás, a közhasznú foglalkoztatás, a még mindig leépülő, esetleg vegetáló mezőgazdaság adja. A kereseti viszonyokra jellemző, hogy a bérek alacsonyak, a fő foglalkozásból nem lehet megélni, ezért még mindig jelentős a második, harmadik gazdaság (barack-, szedertermelés stb.).

12

Magas – a megyében és az országban is a legmagasabb – a munkanélküliek aránya melynek oka, a megyeszékhely (Miskolc) nehéziparának tragikus összeomlása és a térség néhány termelőüzemének bezárása, a jól működő TSZ-ek felszámolása, megszűnése; valamint Miskolc munkaerő felszívóképességének dinamikus csökkenése; másrészt a jelenlegi segélyezési rendszer teljesen leszoktatta a munkanélkülivé vált emberek nagyobb hányadát a munkáról. Térségünkben magas a cigánynépesség aránya, akik nagy százalékban a segélyekből akarnak megélni. Sajnos nem partnerek az óvoda, iskola nevelőmunkájában, másrészt a szülők gyermekeik iskoláztatására nagyon keveset tudnak áldozni – egyes rétegek még a legszükségesebbet sem –, ezért az oktatás csak az állami, önkormányzati finanszírozásból él meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága 738 143 fő, ez alapján az ország második legnépesebb megyéje, a népesség 7,3 %-a él itt. Magyarország egészéhez hasonlóan a megye lakossága az utóbbi két évtizedben több tízezer fővel csökkent, melynek egyik oka az elvándorlás (ami évi 2-5000 fős csökkenést jelent), másik oka pedig a természetes fogyás, az élveszületések száma jellemzően kisebb a halálozási mutató értékénél.

Kistérségünk összes lakosa a Magyar Államkincstár 2007. január 1-jei állapota szerint 24 775 fő, mely a megye 3,35%-a. Egyes településünket a népességcsökkenés, és az elöregedés jellemzi; illetve ahol stagnálás vagy növekedés tapasztalható ott a kisebbség, a cigány származású lakosok számának növekedése produkálja azt. A kistérség népsűrűsége (54,8 fő/km2) ennek megfelelően jóval a megyei (102 fő/km2) és az országos (89/km2) átlag alatt van. A népesség száma a teljes térségre vonatkozóan az utóbbi 3 évben kis mértékben, de növekedett. Egyes településein viszont az elöregedés és a lélekszám fogyása a meghatározó. Az öregedési index a térségben 85,4 %. Ez is erős szélsőségeket mutat: 8 település eléri a kritikus 200 %-ot: Keresztéte, Perecse, Abaújalpár, Kány, Gagyapáti, Hernádbűd, Litka és Büttös. Az első kettő 1500 %- nál is magasabb indexszel rendelkezik. 75 % alatti indexszel bírnak: Méra (73,75 %), Hernádvécse (72,64 %), Hernádszentandrás (67,57 %), Krasznokvajda (65,41 %) és Fulókércs (63.16 %). A „legfiatalabb” települések: Forró (55,79 %), Fáj (35,04%) és Csenyéte (12,11 %). Ez utóbbiakban a roma populáció nagy, a 60 év felettiek száma az egyéb populációkhoz képest jelentősen alacsony. A legnagyobb lélekszámú Encs 6 773, a legkisebb Keresztéte 33 fővel.

13

A demográfiai adatok az önkormányzatok közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak, ezért a jövőbeni tervezésnél figyelembe kell vennünk az elemzések eredményét. A 0-6 éves korosztály az összlakosság 8,16 %-a, a 7-14 éves korosztály 12,32 %-a, a 15-18 éves korosztály 6,34 %-a, a 60 év fölöttiek a 17,6 %-át teszik ki. Az intézményeket fenntartó önkormányzatok állami normatíván túli bevételei csekélyek, ezért nagyon nehezen tudják kiegészíteni ezeket, így szinte csak a központi támogatásból tartják fenn azokat. Vannak természetesen ettől eltérő gyakorlatot folytató önkormányzatok, akik jelentős összeget biztosítanak a normatíván felül is, illetve bármi áron is fenntartják a saját kisiskolájukat. Összegezve: kistérségünkben jó hagyományai vannak a közös (társulásos) feladat ellátásnak, hiszen az aprófalvas kistérségünk önkormányzatai belátják, hogy egyedül nem, hanem csak közös összefogással lehet megvalósítani bizonyos közszolgáltatásokat. A jövőben már megalapozottabbnak látják a rendszer működtetését, bíznak abban, hogy a kistérségi együttműködés tovább fog élni.

II.1.2. Népesség, társadalmi helyzet A kistérség településhálózata a települések népességnagyság-kategóriák szerinti megoszlása alapján egyenletes eloszlásúnak mondható (egyaránt vannak 500 fő alatti, 500-1.000 fő közötti és 1.000 fő feletti népességszámú községek), igaz, a legnagyobb település népességszáma sem éri el az 10.000 főt. Települések Abaújalpár Abaújkér Alsógagy Baktakék Beret Büttös Csenyéte Csobád Detek Encs Fáj Fancsal Felsőgagy Forró Fulókércs Gagyapáti Garadna Gibárt

Lakosságszám 90 687 122 767 293 234 488 729 306 6773 354 368 182 2601 386 34 461 363

Települések Hernádbűd Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádvécse Ináncs Kány Keresztéte Krasznokvajda Litka Méra Novajidrány Pamlény Pere Perecse Pusztaradvány Szalaszend Szászfa Szemere

Lakosságszám 155 242 485 892 1302 72 33 581 66 1834 1480 73 382 43 221 1117 173 386

14

Az állandó népesség számot településenként, korcsoportok szerinti (fő) bontásban a 1. sz. melléklet tartalmazza. Encsi 0-2 évesek 3-6 évesek 7-10 évesek 11-14 évesek 15-18 évesek 19-54 évesek 55-59 évesek 60-69 évesek 70-79 évesek 80-X évesek Kistérség száma száma száma száma száma száma száma száma száma száma

Összesen

2008.

873 1 150

1 472

1 581

1 573

12 446

1 318

2 003

1 573

786 24 775

2009.

894

1297

1462

1533

1608

12 277

1367

1883

1616

754 24 691

2010.

944 1 279

1 394

1 548

1 597

12 241

1 410

1 905

1 572

795 24 685

A kistérségre az elöregedés nem jellemző, hiszen a 60 év fölöttiek 4362 fő, az összlakosság 17,6%-át, az óvodás és iskoláskorúak 5776 fővel 23,31%-át alkotják. A legutóbbi statisztikai adatokból azt állapíthatjuk meg, hogy az állandó népességszám kismértékű csökkenést mutat, de a közoktatás szempontjából vizsgálva a korcsoportonkénti eloszlást, a fiatalabbak száma növekszik. A 60 év fölöttiek száma 4272 fő, a 3-18 évesek száma 5818 fő. 2008. év 1 2

1573

786 873 1150

2003

3

1472 1581 1573

1318 12446

4 5 6 7 8 9 10

2010. év

15

Az alábbi táblázatból látható, hogyan változott az utóbbi 6 évben a kistérségben született gyermekek száma, illetve a felülvizsgálat 2 évében. Született gyermekek száma Kistérségi összesen

2002-ben

2003-ban

2004-ben

2005-ben

2006-ban

2007-ben

2008-ban

2009-ben

312

309

313

318

300

301

310

313

319 316 313 310 307 304 301 298 295 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Kistérségi szinten 2005-ben születet a legtöbb gyermek, míg a legkevesebb 2006-ban, de a különbség nem szignifikáns; azóta azonban ismét növekedés tapasztalható. A gyermeklétszám változása minimális, hiszen vannak olyan települések, ahol nem csökkenés, hanem növekvés mutatható ki. A vizsgált 6 éves időszakban 11 településen nem érte el a született gyermekek száma a 10 főt. A születési adatok településenkénti kimutatását a 2. sz. mellékletben tekinthető meg. A térség foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen: nagyon alacsony a gazdasági aktivitási ráta, magas viszont a munkanélküliségi ráta értéke. A termelőszövetkezetek és a nagy cégek által működtetett melléküzemágak megszűnésével gyakorlatilag eltűntek a munkahelyek, ebből ered a magas munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek között az iskolai végzettségben meghatározó az általános iskolai vagy szakiskolai végzettség. Ez alapján is beszűkült az elhelyezkedés lehetősége, mivel a távolabb található nagyobb cégek, ahová ezek az emberek dolgozni járhatnának, a kvalifikáltabb munkaerőt keresik. Foglalkoztatási szempontból meghatározóvá vált az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, amely szinte egyetlen lehetőség a szegénység visszaszorítására, sok családnál gyakorlatilag ez az egy jövedelem áll rendelkezésére, ez biztosítja a megélhetésüket. A kistérségben elsősorban cigány kisebbség él, más nemzetiségiek jelenléte nem jellemző. Cigányok szinte minden településen élnek, arányuk a lakosságon belül jelenleg kb. 25 %, de ez a demográfiai változás miatt évről-évre emelkedik.

16

II.1.3. A települések gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete 1. Abaújalpár A települési Önkormányzat a közigazgatás feladatait az abaújkéri körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Abaújkér, Abaújalpár, Hernádbűd és Pere települések alkotnak. A jelenlegi gazdasági helyzet féloldalasnak mondható, mivel a gabona és gyümölcsfejlesztésre korlátozódik. A település határa szőlő-és gyümölcstermesztésre, extenzív állattartásra, valamint turisztikai hasznosításra alkalmas. A szőlőterületek és a turizmus szorgalmazása a település gazdaságának egyik gerince lehetne. A lakosok részére a fog-, gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városban van biztosítva. A településen gyermekei óvodába és iskolába Abaújszántóra járnak. 2. Abaújkér A települési Önkormányzat a közigazgatás feladatait az abaújkéri körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Abaújkér, Abaújalpár, Hernádbűd és Pere települések alkotnak. A településen 19 vállalkozás van, amelyből 14 egyéni vállalkozás, 3 betéti társaság, 2 pedig korlátolt felelősségű társasági forma szerint működik. A jelenlegi gazdasági helyzet féloldalasnak mondható, mivel a gabona és gyümölcstermesztésre korlátozódik. A település határa szőlő-és gyümölcstermesztésre, extenzív állattartásra, valamint turisztikai hasznosításra alkalmas. A szőlőterületek és a turizmus szorgalmazása a település gazdaságának egyik gerince lehetne. A településen a háziorvosi szolgáltatás és a védőnői tanácsadás a hét minden napján működik. A lakosok részére a fog-, gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városban van biztosítva. A településen társulási keretek között napközi otthonos óvoda működik. Az önkormányzat a kulturális feladatok ellátására művelődési házat és könyvtárat működtet. A településen az időjárásbiztos út, az elektromos-, az ivóvíz-, a csapadékcsatorna-, a szennyvíz-, és a gázhálózat kiépült.

3. Alsógagy 4. Baktakék Közigazgatási területe 18,79 km2, napjainkban a településen található mintegy 290 lakásban 767-en élnek. A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait a baktakéki körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Baktakék, Beret, Detek és Gagyapáti települések alkotnak. A település nagy szerepet játszik a megalakult többcélú kistérségi társulás szervezetében, hiszen a Keleti-Cserehát egyik meghatározó települése. A település lakosságszerkezete optimálisnak mondható, annak ellenére is, hogy van elvándorlás. Az aktív korú (18-62 éves) lakosságnál az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek aránya, ezáltal sok a szociális járulékra szorulók száma. A talapülés önálló háziorvosi rendelővel rendelkezik, ahol ellátás a hét minden munkanapján van. A településen a fogorvosi ellátás helyben biztosított. A lakosok részére gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városában van biztosítva. A település gyermekei részére óvodai és általános iskolai ellátás biztosított. A napköziotthonos óvodát és az általános iskolát a települési önkormányzat társulás keretében tartja fenn, hiszen fogadja azon környékbeli kistelepülések iskolakötelezett gyermekeit, ahol az intézmények fenntartása gazdasági okokból nem lehetséges. A települési önkormányzat a közművelődés feladatainak végrehajtása érdekében 17

művelődési házat tart fenn, amelyben a folyamatosan jelentkező rendezvények megtartása mellett ifjúsági klub is működik. A településen 27 vállalkozás van bejegyezve, amelyből 17 egyéni vállalkozás, 7 betéti társaság, egy szövetkezet és kettő pedig korlátolt felelősségű társasági formában működik. A település területén a demokratikus rendszerváltás következtében történő kárpótlások lezárulása után megtörtént a mezőgazdasági szerkezetátalakítás, ennek következtében 220 ha gyümölcsöst telepítettek. A gyümölcsös betelepítése tervszerűen történt, benne magas a kajszibarack aránya, ami annak köszönhető, hogy a település a gönci barack tájkörzetéhez tartozik. A térség valamikori nagy és jelentős szőlőterületeiből napjainkra már csak töredék maradt meg, az is csak a zártkerti részen, kisparcellás művelésben. A település gazdasági fejlesztésének egyik iránya a szőlőterületek arányának növelése, valamint gyümölcstermesztésének és bortermelésének versenyképessé tétele. A térség változatos történelméből adódóan magas a turisztikai látványosságok aránya, amelyre komplex idegenforgalmi kínálatot lehet kiépíteni. Az önkormányzat szervezésében a nemzeti ünnepek, a szeretetnap és a falunap minden évben rendszeresen megtartásra kerülnek. A településen helyi civil szervezetként működik a Fiatalokért Alapítvány, amely egyik legfőbb célkitűzése, hogy megakadályozza az elvándorlást és azt itt született fiatalokat helyben próbálja tartani. 5. Beret Közigazgatási területe 6,78 km2 napjainkban a településen található mintegy 86 lakásban 263-an élnek. A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait baktakéki körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Baktakék, Beret, Detek, és Gagyapáti települések alkotnak. A település lakosságszerkezete elöregedő és magas a szociális ellátásban részesülők aránya. Az aktív korú lakosság között az országos átlagot magasan meghaladja a munkanélküliek száma. A település járóbeteg-ellátását tekintve a baktakéki körzeti orvoshoz tartozik, aki hetente egy alkalommal az önkormányzat által biztosított orvosi rendelőben rendel. A lakosok részére a fogorvosi ellátás Baktakéken, a gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városában biztosított. A településhez legközelebb eső kórház (II. Rákóczi Ferenc) Szikszó városában, mintegy 23 km-re található. A településen nevelési, oktatási intézmény nincsen, az óvodás korú és az iskolakötelezett gyermekek társulási szerződés alapján a baktakéki óvodába és általános iskolába járnak. A volt iskola épületében az önkormányzat teleházat alakit ki, mely otthont adna a számítástechnikai gyermek- és felnőttképzésnek, internet-hozzáférést biztosít az érdeklődőknek. A településen az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz-, a csapadékcsatorna- és a gázhálózat kiépült. Az önkormányzat tervezi a szennyvízhálózat jövőbeni kiépítését. A hírközlési hálózatból a vezetékes telefonrendszer működik, a kábeltelevízió-hálózat létrehozása folyamatban van. A mobiltelefon-hálózat lefedettsége szempontjából a terület vegyesnek mondható. A településen jelenleg egy vállalkozásnak van telephelye, amely egyéni vállalkozási formában működik. A település területe szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint extenzív állattartásra alkalmas, ennek hagyományai a településen a mai napig megtalálhatók. A gazdaság mélypontról történő kimozdítója a tájspecifikus mezőgazdaság felélesztése, valamint a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése lehet.

18

6. Büttös A településen nem működnek termelő üzemek, vállalkozások, a munkanélküliség magas meghaladja a 30 %-ot, vezetékes ivóvíz van; gáz, szennyvízcsatorna nincs. A lakosság elöregedő, magas a nyugdíjas korúak aránya, a születések száma évről évre csökken. 7. Csenyéte Csenyéte a Cserehát apró falvai közül talán az egyik legeldugottabb zsáktelepülése. Közigazgatási területe 9,97km2. A községben kb. 80 lakás található. Állandó lakosainak száma 488 fő , a lakosság 99%-a roma etnikumhoz tartozik. Útjaink rosszak, közlekedési lehetőségeink beszűkültek. Csenyétén nincs működő üzem, nincsenek vállalkozások, munkalehetőséget csak az önkormányzat biztosít az itt élők részére. Közös háziorvosi körbe tartozunk Alsógagy és Felsőgagy településekkel, sajnos a háziorvosi állás 1997.évtől betöltetlen, helyettesítő háziorvos látja el a betegeket hetente két alkalommal. Önkormányzati igazgatási feladatainkat szintén Alsógagy és Felsőgagy településekkel közös Körjegyzőségben látjuk el. Oktatási feladatainknak a Baktakék székhelyű Közös Fenntartású Oktatási Intézmény keretei között teszünk eleget. Helyben működik napköziotthonos óvoda két csoporttal, alsótagozatos iskola hat tanulócsoporttal. A felsőtagozatos gyermekek Baktakéken végzik tanulmányaikat. Működtetjük a falugondnoki szolgálatot, ami elengedhetetlen az ilyen elszigetelt települések esetében. Igyekszünk ellátni a házi szociális gondozás keretében az idős embereket, ezenkívül biztosítjuk a szociális étkeztetést a rászorulóknak. Az elmúlt években igyekeztünk minden pályázati lehetőséget kihasználni, így sikerült falugondnoki gépjárművet vásárolni, orvosi rendelőt kialakítani , iskolaépületet felújítani és bővíteni, az óvoda és az önkormányzati hivatal épületét felújítani, ivóvízhálózatot bővíteni. 8. Csobád Csobád község közigazgatási területe 11,85 km2. A településen található kb. 260 lakásban közel 730-an élnek, a település szennyvíz, ivóvíz, gázközmű és villamos energia ellátottsággal, kiépült kábeltévé, telefon illetve internet hálózattal rendelkezik, a mobiltelefon-hálózati lefedettség is jónak mondható, mivel a település a 3. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik ele. Az úthálózat a község teljes területén kiépített, időjárásbiztos. A településen 12 vállalkozás van bejegyezve, ebből 2 egyéni vállalkozás, a többi társasági formában tevékenykedik. A község területe a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek folytatására alkalmas, mivel ilyen jellegű termőföldek övezik. A demokratikus rendszerváltás utáni kárpótlási folyamatok következtében elkezdődött a mezőgazdaság szerkezetének átalakítása. Ennek során a szántóföldi növénytermesztés mellett nagyobb arányban megjelent a gyümölcstermesztés is. Korábban jelentős mértékű szőlőültetvények is voltak, melyek mára már csak a saját szükséglet kielégítésére szolgálnak, termelői értékesítésük nem jellemző. A településen régre visszanyúló hagyományai vannak az állattartásnak, ami a jelenlegi szarvasmarhaés mangalica tenyésztés alapjait is adja. A gazdaságot a jövőben a mezőgazdaság ill. állattenyésztés, -tartás újragondolt és szervezett felélesztése illetve a falusi turizmus kiépítése, működtetése élénkíthetné, lendíthetné fel.

19

A települési önkormányzat közigazgatási feladatait 2008. január 1. napjától – Hernádszentandrás községgel együtt – körjegyzőségben látja el Csobád központtal. A településen a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás biztosított, melyet az önkormányzat által biztosított és fenntartott rendelőben háziorvosi ellátás tekintetében heti 2 alkalommal (keddenként és péntekenként) a halmaji háziorvos, míg gyermekorvosi ellátás tekintetében heti 1 alkalommal (keddenként) a forrói gyermekorvos lát el. A lakosság részére a fogorvosi ellátás Szikszó városban, a szakorvosi ellátás Szikszó és Encs városokban, míg a sürgősségi betegellátás (mentőszolgálat) Encs Városában biztosított. A községhez legközelebb eső kórház – miután Szikszó városában a kórház már nem üzemel – Miskolcon található, mintegy 35 km-re. A településen társulási keretek között, tagintézményként óvoda működik, mely az alapfokú nevelési feladatokat látja el. Az Ötv.-ben előírt alapfokú oktatási feladatokat az önkormányzat társulási szerződés alapján látja el az iskolaköteles gyerekek tekintetében. Ennek megfelelően a gyermekek 1-4. osztályos oktatása a csobádi tagiskolában, míg az 5-8. osztályosok, ill. az integráltan nem oktatható SNI-s gyermekek oktatása az encsi anyaintézményben történik. 9. Detek Közigazgatási területe 11,85 km2, napjainkban a településen található mintegy 134 lakásban 313-an élnek. A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait a baktakéki Körjegyzőségen keresztül látja el. A település lakosságszerkezete elöregedő és magas a szociális ellátásban részesülők aránya. Az aktív korú lakosság között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek száma. A település háziorvosi ellátását tekintve a baktakéki körzeti orvoshoz tartozik, aki hetente egy alkalommal az önkormányzat által biztosított orvosi rendelően rendel. A lakosok részére a fogorvosi ellátás Baktakéken, a gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városában van biztosítva. A településhez legközelebb eső kórház (II. Rákóczi Ferenc) Szikszó városában, mintegy 22 km-re található. Az óvodás korú és az iskolakötelezett gyermekek társulási szerződés alapján a baktakéki napköziotthonos óvodába és általános iskolába járnak. A település rendelkezik kultúrházzal, de benne folyamatos, rendszeresen ismétlődő kulturális rendezvénye nincsen. A településen az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz, a csapadékcsatorna- és a gázhálózat kiépült. Az önkormányzat tervezi a szennyvízberuházást. A hírközlési hálózatból a vezetékes telefonrendszere működik, a kábeltelevízió-hálózat kiépítése folyamatban van. A mobiltelefon-hálózat lefedettsége vegyesnek mondható, a völgyi elhelyezkedés miatt. A településen jelenleg 14 vállalkozásnak van telephelye, amelyből 9 egyéni vállalkozás, kettő betéti társasági, három pedig korlátolt felelősségű társasági formában működik. A település területe szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint extenzív állattartásra alkalmas, amelynek hagyományai a mai napig megtalálhatók. A gazdaság mélypontról történő kimozdítója a tájspecifikus mezőgazdaság felélesztése, valamint a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztés lehet. 10. Encs A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait önálló polgármesteri hivatalon keresztül látja el, valamint építés, -gyámhatósági és okmányirodai szempontból térségi feladatokat végez. Encs Város Önkormányzata a hatékony és egyenletes munkavégzés érdekében a település részek tekintetében településrészi önkormányzatokat hozott létre.

20

A 2004. évben megalakult Encsi Többcélú Kistérségi Társulás esetében a település vezető szerepkört tölt be, valamint a társulás munkaszervezetének a városházán helyet biztosított. A településen a háziorvosi, a fog, a -gyermek, -és a szakorvosi ellátás önkormányzati és magán rendelőkben biztosított. A településen a térségi feladatokat ellátó mentőszolgálat működik, amely folyamatos kapcsolatban áll a terület egyetlen korházi intézményével, a Szikszón működő II. Rákóczi Ferenc Kórházzal. A városban a térséget meghatározó jelentős civil élet van, amelyek között nagy számban a helyi és kisebb részben a térségi civil szerveződések tartoznak. A legjelentősebb civil szervezetek az Encsi Városvédő és Szépítő Egyesület, az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség, Hernád Medence Térségi Közalapítvány, Encsi Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Encsi Polgárvédelmi Egyesület, Roma Parlament Encsi Tagszervezete, Abaúji Természet és Környezetvédelmi Egyesület, Encs Városa Kultúrájáért és Sportjáért Közalapítvány, Encs Város Szociális Helyzetének Javításáért Közalapítvány. Infrastruktúra A település az időjárás biztos út; az elektromos; az ivóvíz; a csapadék-csatorna; a gáz és a szennyvíz hálózat ki van építve. Vezetékes telefonnal, -és a kábel tv rendszerre, és azon belül helyi adással rendelkezik a település. A mobil telefonhálózat lefedettsége szempontjából a terület jónak mondható a síkvidéki elhelyezkedése valamint az erősítők közelsége miatt. Gazdaság A településen 458 db vállalkozás van bejegyezve, amelyből 299 db egyéni vállalkozás, 76 db Bt, 6 db szövetkezeti és 64 db, pedig Kft formában működik. A trianoni békekötés következtében, az elcsatolt országrészben maradt a térség közigazgatási és gazdasági központja, ezért a fejlesztéseket át kellet strukturálni. Az eltelt időszakban (mintegy 80. év alatt) Encs városa (tudatos fejlesztés során) vette át a térség központi szerepét és infrastrukturálisan ezen feladat ellátására rendezkedett be. A térség lényegében mezőgazdasági (agrár) típusú vidék, amelynek területei nagyrészt szőlő, -és gyümölcstermesztésre valamint az állattartásra alkalmas. A térség Hernád völgyi térségben elhelyezkedő települések esetében a szántóföldi növénytermesztés is az agrárium meghatározó része. Az ipar a térségben nem volt jellemző, annak kialakulása a trianoni békekötés utáni időszakban indult el, majd csak a 90’-es években tudott térthódítani, aminek következtében kialakult az Encsi Ipari Park. A park stratégiájában egy un. agro-ipari park megteremtése szerepel célkitűzésként, ahol a meglévő agráriumra épülő szolgáltatások valamint a kialakuló mikro, -kis -és középvállalkozások összefogása a feladat. A területen jelenleg is több mezőgazdasági termék előállító, és feldolgozó végzi a tevékenységét. A megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozása, csomagolása, tárolása, disztribúciója ugyanakkor nem megoldott. Az ipari park a ma még szántó művelési ágú zöldmezős területekre kíván olyan betelepülőket fogadni, akik az említett termékek tovább feldolgozásában és exportjában érdekeltek. Az infrastruktúra a parkon belül kiépített, a zöldmezős területek kis költséggel beköthetők a hálózatba. Az ipari park a kezdeti induló szakaszában van, ezért még nem rendelkezik komoly tapasztalatokkal a működtetésben, a szolgáltatások kiépítése folyamatban van. A területet jó fekvése, Kassához, illetve a Kassai Nemzetközi Repülőtérhez való közelsége teszi étékessé. A tervekben megfogalmazódott egy logisztikai központ kialakítása is, amely szintén a helyi termékek raktározását, hűtését, csomagolását lenne hivatott szolgálni.

21

A településen működik vállalkozói ház, amely a mikro, kis, -és középvállalkozások megerősítését és egy stabil gazdasági szerkezet kialakulását tűzte ki célul, valamint van olyan civil szerveződés AGVA, Vállalkozó Club ami az érdekképviselt miatt jött létre. 11. Fáj A település gazdasági helyzete rossz, mivel munkalehetőség nincs, csak az önkormányzat tud lehetőséghez képest közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében biztosítani munkát. Mivel a környéken sincs munkalehetőség, így az emberek aluliskolázottak, kitörésre nincs esélyük. A község felújított közvilágítással, vezetékes ivóvízzel és felújított úthálózattal rendelkezik, de nincs vezetékes gázellátása, nincs internet használatra lehetőség (kivéve az iskolai sulinet használata) és nincs kiépítve a szennyvíz hálózat sem. A gazdasági helyzetéből eredően társadalmi helyzete nem kielégítő, mert az aktív korú lakosok nagy százalékban segélyekből élnek. 12. Fancsal Fancsal közigazgatási területe 9,77 km2, napjainkban a település 147 lakásában 368-an élnek. A település önkormányzati közigazgatási feladatait a Forró és Fancsal községek körjegyzőségen keresztül látja el, A település háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi ellátást tekintve a forrói orvosi körzethez tartozik. A településen a gyermekek részére a napköziotthonos óvodai ellátás biztosított. Az iskolás gyerekek a forrói és az encsi iskolákba járnak. Az idősek ellátásáról az Idősek Napköziotthona gondoskodik. Fancsal teljes területén az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz, a szennyvíz, a gázhálózat kiépült. Vezetékes telefonhálózat működik. A terület mobiltelefonhálózatlefedettség szempontjából vegyesnek mondható a völgyi elhelyezkedés miatt. A faluban 8 vállalkozás van. A település területén gabona- és szőlőtermesztés, valamint gyümölcstermesztés (alma, barack) folyik, amely a gazdaság gerincét képezi. A gazdaság fellendülését a jelenleg meglévő szolgáltatásokhoz kapcsolódó turizmus is elősegítheti. 13. Felsőgagy

14. Forró Forró közigazgatási területe 19 km2, napjainkban a település 760 lakásában 2601-en élnek. A településen 72 vállalkozás van bejegyezve, ebből 46 egyéni vállalkozás, 15 betéti társaság, 1 szövetkezet és 10 KFT. Legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat mellett az Abaújtej Közös Vállalat, mely tejtermék gyártással és forgalmazással foglalkozik. A település határában található gyümölcsültetvények – málnás, kajszibarackos és Európa legnagyobb egybefüggő szederültetvénye – közel 800 családnak biztosítanak jövedelmet, illetve jövedelemkiegészítést. Az önkormányzat közigazgatási feladatait Forró és Fancsal községek Körjegyzőségén keresztül látja el. A település önálló háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi rendelővel rendelkezik.

22

Önkormányzati intézményként, Fancsal községgel közösen, társulás keretében Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskola működik. A közművelődési feladatok ellátására az ÁMK keretében Művelődés Ház és Könyvtár található a településen. Az idősek ellátásáról az Idősek Napköziotthona gondoskodik. Forró teljes területén az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz, a szennyvíz, a gázhálózat kiépült. Vezetékes telefon és kábeltelevízió rendszer működik. A település a társadalmilag, gazdaságilag elmaradott települések közé tartozik.

15. Fulókércs A településen termelőüzem nincs, munkalehetőséget kizárólag az önkormányzat közhasznú és közcélú foglalkoztatás keretében tud biztosítani, kivéve az intézményekben foglalkoztatott néhány fő köztisztviselőt és közalkalmazottat. A gazdaság fellendülése önerőből nem lehetséges, mert a településen élő emberek nem rendelkeznek annyi önerővel, hogy akár vállalkozóként tudjanak bármilyen tevékenységhez kezdeni, emellett inkább a községben élő emberek alacsony iskolázottságúak, nem rendelkeznek szakképzettséggel, így csak bedolgozói munkakört tudnának ellátni, illetve segédmunkásként lehetne őket alkalmazni. A település vezetések ivóvíz ellátása, vezetékes gázellátása biztosított, közvilágítása korszerűsítve lett 2007 év folyamán, szennyvíz hálózata még nem kiépített. Önkormányzati utak állapota megfelelő. A településen polgárőrség és szoc. földprogram működik . Az aktív korú lakosoknak a 15-20 %-a rendelkezik munkaviszonnyal, 40-50 %-a munkanélküli, a fennmaradó aktív korú lakosok GYES, GYET, illetve rendszeres szociális járadékban, RÁT-ban részesül. 16. Gagyapáti Közigazgatási területe 3,22 km2, napjainkban a településen található mintegy 14 lakásban 19-en élnek. A települési önkormányzat közigazgatási feladatait a baktakéki körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Baktakék, Beret, Detek és Gagyapáti települések alkotnak. A település – lakosságát tekintve – valójában mindig is a kistelepülések közé tartozott. Azonban csak az utóbbi időben erősödött fel az 1960-as évek hibás (egyébként az egész Cserehát sorsát megpecsételő) vidékpolitikájában gyökeredző folyamat, amely napjainkra szinte tizedére csökkentette a századfordulós népességszámot (1869-től 1960-ig 10 népszámlálási adatot figyelembe véve lakosainak száma mindig 110 és 150 között volt). Gagyapátiban mindezek ellenére 2002 végén átfogó falumegújítási program született: szerény lehetőségeik birtokában, közhasznú és közcélú munkások foglalkoztatásával teszik élhetővé, szebbé a falut. Ezt erősíti meg az is, hogy keresettek a beépítetlen telkek és 2005-ben lakóházak építésébe fogtak, holott több mint félszáz éve egyetlen épületet sem emeltek itt. Nem véletlen, hogy a „Találjuk ki Közép-Európát!” kezdeményezés értékmérő példaként szerepelteti honlapján a 2006-ben 750 éves csereháti aprófalut. A település háziorvos ellátását tekintve a baktakéki körzeti orvoshoz tartozik. A lakosok részére a fogorvosi ellátás Baktakéken, a gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városában van biztosítva. A településhez legközelebb eső kórház (II. Rákóczi Ferenc) Szikszó városában, mintegy 40 km-re található. A rendezett településen az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz- és csapadék csatorna-hálózata kiépült. Az igények felmerülésének tükrében az önkormányzat nagyobb rendszerhez kapcsolódva tervezi a gáz- és a szennyvízhálózat kiépítését.

23

A hírközlési hálózatból a vezetékes telefonrendszer működik, a kábeltelevízióhálózat nincsen kiépítve. A mobiltelefon-hálózati lefedettség szempontjából a terület vegyesnek módható, a völgyi elhelyezkedése miatt. A településen jelenleg két vállalkozásnak van telephelye, ebből egy egyéni vállalkozási, egy pedig korlátolt felelősségű társasági formában működik. A település területe a magas legelők aránya miatt kifejezetten alkalmas extenzív állattartásra, ennek gyökerei a mai napig megtalálhatók. A település sturktúrája, elhelyezkedése, rendezettsége, természeti környezetének szépsége alapján kiválóan alkalmas turisztikai hasznosításra. Elsősorban a csöndet, nyugalmat keresők pihenhetnek meg itt. Egy népszerű üdülő is található a faluban. Tervek születtek további szálláshely kialakítására: ez 2006 nyarától fogadja majd a vendégeket. 17. Garadna Társadalmi, gazdasági, munkanélküliségi szempontból községünk a leghátrányosabb helyzetű települések kategóriájába sorolt. Az önkormányzat évek óta az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települési önkormányzatok támogatásában részesült. A településen 100%-os mértékben kiépült a vezetékes ivóvíz-, földgáz- telefonhálózat és az önkormányzat kezelésében lévő szilárd burkolatú belterületi úthálózat. Az ADSLlel való ellátottság közel 60%-os mértékű. Önkormányzatunk általános iskolát, óvodát, intézményfenntartó társulásban működtet Novajidrány Község Önkormányzatával. Az intézményfenntartó társulás keretein belül tagiskola működik a településen az 1-3 évfolyam összevont csoportban tanul. A társulás székhelye Novajidrány, a közigazgatási feladatokat a Novajidrány székhellyel működő körjegyzőségben látja el. Háziorvosi szolgálat illetve a védőnői szolgálat működési területe településünkre is kiterjed, a feladatellátás székhelye Novajidrány Idősek klubját tart fenn. Önként vállalt önkormányzati feladatellátást nem biztosít. A településen a tényleges munkanélküliség a 40%-ot is eléri. A munkaképes korú lakosság körében jellemző a szakképesítés hiánya. A település munkaerőpiaci helyzetén -időlegesen- kizárólag az önkormányzat javít a közfoglalkoztatás működtetésével. Az elmúlt 15 évben jelentős munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezet sem telephelyet, sem székhelyet nem létesített községünkben. A település lakosságára az elöregedés a jellemző. 18. Gibárt A kistérség gazdasága a központi városban, Encsen összpontosul. A település egyik problémája a helyi gazdaság hiánya. A vállalkozások pár mezőgazdasági és építőipari vállalkozásra korlátozódnak. A rossz gazdasági viszonyokon némileg az újonnan megalakult önkormányzat köz- és közhasznú alkalmazotti létszám foglalkoztatása enyhít. A település közmű ellátása jónak mondható, hisz van villany, víz, szennyvíz, gáz, telefon és kábel TV. A társaság a hálózatot felújította, de az internet hozzáférése még nem realizálódott. Sajnos a szélessávú internet hozzáférés a telefonhálózat terheltsége miatt korlátozott, gyakorlatilag nem bővíthető. A településen működik az óvoda egy csoporttal, valamint az orvosi rendelő. Az általános iskolások az encsi iskolákat látogatják. Gibártra is jellemző az elöregedés, de az elmúlt két évben ez a folyamat stagnál. A Hernád folyó a térség jelentős vízbázisa, Gibárt kicsi vízierőműve átlagosan évi 2,5 Gwh kapacitású. A törpe vízerőművet 1901-ben tervezték, 1902-ben építették, és 1903ban helyezték üzembe, mely ma ipartörténeti műemlék. Ezen kívül turisztikai vonzerő a 18. századi Szent-Imrey kastély, a ligetes Hernád part és a településen keresztül haladó országos kék túra útvonal.

24

19. Hernádbűd A település szerkezete az aprófalvas térségre jellemző, 152 fős lakosságszámú kistelepülés. Hernádbűdnek két utcája van, a lakásokhoz általában – gazdálkodásra alkalmas - nagy telek tartozik. A lakóingatlanok fele a Hernád parton: a folyó és a közút között található, másik része pedig a Hernád magaspart tövében, még beépíthető részeken helyezkedik el. A tömegközlekedés egy irányban működik: Hernádbűd – Ináncs vasútállomás viszonylatban. Így a menetrend szerinti Volán járat az egyetlen tömegközlekedési lehetőség. A járatok számát gazdaságtalanságra hivatkozva évről-évre ritkítja a szolgáltató, ez még inkább nehezíti a munkahelyek elérhetőségét. 20. Hernádpetri Hernádpetri község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a magyar-szlovák határ közelében fekszik, a kistérségi központtól, Encstől 20 km-re. Jellegzetes aprófalvas, a megyén belül is különösen kedvezőtlen helyzetű zsáktelepülés. Lakóinak száma 242 fő, mely lélekszámban jelentős, 75 % feletti a cigány etnikum aránya. Az aktív korú magyar lakosság szinte teljesen elköltözött, a településen maradtak leginkább nyugdíjasok. A munkanélküliség nagyfokú, szinte mindenkit érint. Munkalehetőséget kizárólag az önkormányzat által szervezett közhasznú és közcélú munkavégzés jelent. A település a legalapvetőbb intézményhálózattal sem rendelkezik, csupán a falugondnoki rendszer működtetése biztosítja az önkormányzat alapfeladatainak ellátásához szükséges intézményi hátteret. A községben élő gyermekek óvodai ellátása, általános iskolai oktatása - a szomszédos Hernádvécse településen lévő - közös fenntartású intézményekben történik. Az igazgatási feladatok ellátása társulásos formában, körjegyzőség fenntartásával biztosított, melyet három település önkormányzata működtet. A háziorvosi körzetet Hernádvécse – Hernádpetri - Pusztaradvány községek alkotják. A háziorvosi teendőket helyettesítéssel a novajidrányi körzeti orvos látja el, a községben heti egyszeri rendeléssel. Gyógyszertár a közelben Garadnán, Encsen és Forrón található. A település szakorvosi rendelőkörzet alapján Encshez tartozik, a kórházi betegellátás Szikszón volt (45 km) biztosított, jelenleg 70 km-re, Miskolcon. A védőnői körzetet szintén a három község alkotja. A településen az ivóvízhálózat kiépült, annak üzemeltetését a Borsodvíz látja el. A településen a gázhálózat és szennyvízcsatorna hálózat nem került kiépítésre. Nincs szélessávú internet-hozzáférés. A helyi közutak egy része felújításra szorul. A kedvezőtlen lehetőségeket nyújtó munkaerőpiacra nehezíti meg a belépést az infrastrukturális környezet. 21. Hernádszentandrás Hernádszentandrás község közigazgatási területe 7,00 km2. a településen található kb. 160 lakásban közel 500-an élnek, a település szennyvíz, ivóvíz, gázközmű és villamos energia ellátottsága jó. Emellett kiépült kábeltévé, telefon illetve internet hálózattal rendelkezik, mobiltelefon-hálózati lefedettség is jónak mondható. Az úthálózat kiépített, időjárásbiztos. A településen 7-8 vállalkozás működik telephellyel, ebből 5 egyéni vállalkozás 2-3 társasági formában tevékenykedik. A község területe a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek folytatására alkalmas, mivel ilyen jellegű termőföldek övezik. A gazdaságot a jövőben a mezőgazdaság újragondolt és szervezett felélesztése illetve a falusi turizmus kiépítése, működtetése élénkíthetné, lendíthetné fel. A települési önkormányzat közigazgatási feladatait 2008. január 1. napjától körjegyzőségben Csobád központtal látja el.

25

A településen a háziorvosi ellátás biztosított, melyet heti 1 alkalommal (szerdánként) az önkormányzat által biztosított és fenntartott rendelőben az ináncsi háziorvos lát el. A lakosság részére a fogorvosi és gyermekorvosi ellátás Ináncs községben, míg a szakorvosi és sürgősségi betegellátás (mentőszolgálat) Encs Városában biztosított. A községhez legközelebb eső kórház – miután Szikszó városában a kórház már nem üzemel – Miskolcon található, mintegy 40 km-re. A településen társulási keretek között, tagintézményként óvoda működik, mely az alapfokú nevelési feladatokat látja el. A településnek általános iskolája nincs, az Ötv.ben előírt alapfokú oktatási feladatokat az önkormányzat társulási szerződés alapján látja el az iskolaköteles gyerekek tekintetében. Ennek megfelelően a gyermekek elsősorban Ináncsra, illetve Encsre járnak. 22. Hernádvécse Hernádvécse az abaúji térségben, a Keleti-Csereháthoz tartozó Mogyorós és Petri patak völgyében fekszik a kistérségi központtól, Encstől 15 km-re. Lakóinak száma 892 fő, mely lélekszámban jelentős, kb. 75 % a cigány etnikum aránya. Az aktív korú magyar lakosság szinte teljesen elköltözött, a településen maradtak leginkább nyugdíjasok. A munkanélküliség nagyfokú, szinte mindenkit érint, a kb. 240 háztartásból 148 háztartás kap rendszeres szociális segélyt. A helyi TSz felszámolását követően (1989-90) a községben gyakorlatilag megszűnt a foglalkoztatási lehetőség (üzemelt varroda, betonés fűrészüzem). A korábban Miskolci nagyüzemekbe ingázó munkavállalók folyamatosan veszítették el munkahelyüket. Munkalehetőség helyben a Megyei Önkormányzat által fenntartott lakásotthonokban és az önkormányzati intézményekben van. Ezen túl a kereskedelmi egységek biztosítanak munkalehetőséget. Munkalehetőséget az önkormányzat által szervezett közhasznú és közcélú munkavégzés jelent. A település a legalapvetőbb intézményhálózattal rendelkezik: óvoda, általános iskola, központi konyha, körjegyzőség, és a Gondozási központ keretein belül idősek nappali ellátása működik. A háziorvosi körzetet Hernádvécse – Hernádpetri Pusztaradvány községek alkotják. A háziorvosi teendőket helyettesítéssel a novajidrányi körzeti orvos látja el. Gyógyszertár a közelben Garadnán, Encsen és Forrón található. A település szakorvosi rendelőkörzet alapján Encshez tartozik, a kórházi betegellátás Szikszón volt (40 km) biztosított, jelenleg 65 km-re, Miskolcon. A védőnői körzetet szintén a három község alkotja. A településen az ivóvízhálózat 1997-ben kiépült, annak üzemeltetését a Borsodvíz látja el. A település gázhálózatának kiépítése 2002-ben valósult meg, a lakóingatlanok kb. 30 %-a kapcsolódott a vezetékes gázhálózatba. A helyi közutak egy része felújításra szorul. A település közigazgatási területén a szennyvízcsatorna hálózat nem került kiépítésre. Nincs szélessávú internet-hozzáférés. 23. Ináncs A település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a történelmi abaúji térségben, a Hernádvölgy középső részén elhelyezkedő község, Szikszótól északkeletre. A település határában talált bronzkori leletek szerint a hely már ősidők óta lakott volt. A XIII. században két faluból állt. Nevét egy 1271-ből származó oklevél Inanchnak írva közli. Csak a XIV. századtól különül el a két falu, ettől kezdve Ináncs már Olynanch néven szerepel, a tornai uradalom részeként. A Berencsiek által birtokolt falura 1450-bemn Czudar Jakab tört rá, és feldúlta. 1467-ben akkori urától, Tornai Osvaldtól – hűtlensége okán – Hunyadi Mátyás a falu felét elvette. 1565-ben még 16 portája volt, de 2 év múlva a rátörő törökök ellen kevés lakos hiába védekezett, nagy részüket leölték.

26

Ezután több évtizedig lakatlan lett. 1602-ben hajdúk települtek ide, majd 1607-ben itt tartották meg 20 ezer fős gyűlésüket, amin Rudolf császár lemondását követelték. 1632ben a török ellen lovasokat toboroztak, és az itt állomásozó lovasok révén kisebb erősség lett a községből. A XVIII. Század végén pestis tizedelte meg lakóit, aminek következtében csaknem elnéptelenedett. 1828-ban viszont már 660 lakosa volt, mivel földesura fokozatosan újra telepítette. A két világháború között a falut – ahol Hangya Szövetkezet is működött – főként kisbirtokosok és cselédek lakták. 1945-ben megtörtént a földosztás, majd a tszszervezés. 1960-as években 4 tantermes iskola épült, amit később jelentősen bővítettek. A közművesítés során vízvezeték létesült. A jó közlekedési helyzetű, a 3. számú főút és a Budapest-Miskolc-Kassa nemzetközi vasútvonal melletti településről, a 60-as évektől kezdve egyre több fiatal járt be dolgozni Miskolcra. Jövedelmükkel hozzájárultak a falu fejlődéséhez, amit számos, felépült új lakóház jelzett. Az 1300 fős lélekszámú község népessége évtizedek óta a mai szinten mozog, a település demográfiai szempontból stabil állapotúnak tekinthető. A településen rendszeresen megemlékeznek az állami és egyházi ünnepekről, falunapot tartanak. Idősek napján köszöntik a nyugdíjasokat. Főbb idegenforgalmi rendezvények: Falunap, Teréz napi búcsú, Ifjúsági Találkozó, Abaúji Művészeti Fesztivál. Településünkön teljes a közművesítettség. Foglalkoztatottság A községben az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Az aktív keresők közül a mezőgazdasági ipari és kereskedelmi szövetkezet foglalkoztatja – a helyi cégek és vállalkozások között - a legtöbb embert, számottevő a vállalkozók aránya is. Munkavállalás céljából jelentős számban ingáznak a Miskolc és környéki üzemekbe, valamint Encsre. A regisztrált munkanélküliek aránya helyi viszonylatban magas. A regisztrált munkanélküliek nagy része képzetlen, vagy alacsonyan képzett. A munkanélküliek foglalkoztatásában az utóbbi két évben jelentős eredményeket sikerült elérni a sikeres értékteremtő közhasznú foglalkoztatásra benyújtott pályázatokkal. Ezek a lehetőségek nagyban segítették a családok megélhetését, azonban csupán átmeneti foglalkoztatást biztosítottak az érintettek részére. Tartós, állandó munkahely létesítésére nem volt lehetősége önkormányzatunknak az elmúlt években. Tudomásunk szerint létezik, de nincsenek adataink a fekete- és szürkegazdaságban foglalkoztatottakról. 24. Kány A településen nem működnek termelő üzemek, vállalkozások, a munkanélküliség magas meghaladja a 30 %-ot, vezetékes ivóvíz van; gáz, szennyvízcsatorna nincs. A lakosság elöregedő, magas a nyugdíjas korúak aránya, a születések száma évről évre csökken. 25. Keresztéte A település gazdasági, infrastrukturális, társadalmi helyzete halmozottan hátrányos helyzetű. 26. Krasznokvajda A településen nem működnek termelő üzemek, vállalkozások, a munkanélküliség magas meghaladja a 30 %-ot, vezetékes ivóvíz van; gáz, szennyvízcsatorna nincs. A lakosság elöregedő, magas a nyugdíjas korúak aránya, a születések száma évről évre csökken.

27

27. Litka A településen élők 90%-a idős kisnyugdíjas,sem munka-sem bevásárlási lehetőség nincs. Nagy az igény a falugondnoki gépkocsi használatára. Kiépített villany - vezetékes víz- és gázhálózat működik. A faluban az önkormányzat és egy vállalkozó biztosít munkalehetőséget. 28. Méra Méra a társadalmi, gazdasági szempontból leghátrányosabb települések közé tartozik. Mint az abaúji térség többi települését, jelentős mértékben sújtja a munkanélküliség. Ez behatárolja a település fejlődési lehetőségeit és érződik az itt lakók mindennapi megélhetésén. A község legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat, mely önálló hivatalt, óvodát és általános iskolát tart fenn. A vállalkozások alig, vagy csak önfoglalkoztatás szintjén alkalmaznak munkaerőt. Javarészt a lakosság mindennapi ellátását biztosító kereskedelemben működnek. A falu összközműves: ivóvízhálózattal, csatornahálózattal, gázhálózattal, telefonhálózattal rendelkezik. A kábeltévé hálózat is kiépített. 29. Novajidrány Társadalmi, gazdasági, munkanélküliségi szempontból községünk a leghátrányosabb helyzetű települések kategóriájába sorolt. A lakosság nemzeti-etnikai összetételében jelentős arányt – közel 1/3 részt képvisel a roma kisebbség. A 14 év alatti korosztálynál ezen mutató a 50%-os arányt is meghaladja. Az önkormányzat a 2007. gazdálkodási évben az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települési önkormányzatok támogatásában részesült. A településen 100%-os mértékben kiépült a vezetékes ivóvíz-, földgáz- telefonhálózat és az önkormányzat kezelésében lévő szilárd burkolatú belterületi úthálózat. Az ADSLlel való ellátottság közel 60%-os mértékű. Önkormányzatunk általános iskolát, óvodát, idősek klubját tart fenn. Önként vállalt önkormányzati feladatellátást nem biztosít. A településen a tényleges munkanélküliség a 40%-ot is eléri. A munkaképes korú lakosság körében jellemző a szakképesítés hiánya. A település munkaerőpiaci helyzetén -időlegesen- kizárólag az önkormányzat javít a közfoglalkoztatás működtetésével. Az elmúlt 15 évben jelentős munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezet sem telephelyet, sem székhelyet nem létesített községünkben. 30. Pamlény A település gazdasági, infrastrukturális, társadalmi helyzete halmozottan hátrányos helyzetű. 31. Pere Önkormányzatunk hosszú évek óta a normatív támogatások felhasználásával végzi gazdasági tevékenységét. Gyakorlatilag saját bevétellel nem, illetve minimális összeggel rendelkezik, melyet jellemzően a kommunális szolgáltatások biztosítására használ fel. Évek óta folyamatosan költségvetési hiánnyal küszködik, melyet az ÖNHIKI pályázatok benyújtásával is csak részben tud ellensúlyozni.

28

Településünk infrastrukturális ellátottsága jó színvonalúnak mondható, ugyanis az összes közművel /víz, gáz, szennyvíz, telefon, áramellátás, belterületi utak, Internet elérhetőség -bár részlegesen- /rendelkezik. Társadalmi helyzetét meghatározza a halmozottan hátrányos települési mivolta, különösen a magas fokú munkanélküliség, illetve ennek alapeleme a munkahelyek hiánya. 32. Perecse A településen nem működnek termelő üzemek, vállalkozások, a munkanélküliség magas meghaladja a 30 %-ot, vezetékes ivóvíz van; gáz, szennyvízcsatorna nincs. A lakosság elöregedő, magas a nyugdíjas korúak aránya, a születések száma évről évre csökken. 33. Pusztaradvány Pusztaradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a magyar-szlovák határ közelében fekszik, a kistérségi központtól, Encstől 20 km-re. Jellegzetes aprófalvas, a megyén belül is különösen kedvezőtlen helyzetű település. Lakóinak száma 221 fő, mely lélekszámban jelentős, 75 % feletti a cigány etnikum aránya. Az aktív korú magyar lakosság szinte teljesen elköltözött, a településen maradtak leginkább nyugdíjasok. A munkanélküliség nagyfokú, szinte mindenkit érint. Munkalehetőséget kizárólag az önkormányzat által szervezett közhasznú és közcélú munkavégzés jelent. A település a legalapvetőbb intézményhálózattal sem rendelkezik, csupán a falugondnoki rendszer működtetése biztosítja az önkormányzat alapfeladatainak ellátásához szükséges intézményi hátteret. A községben élő gyermekek óvodai ellátása, általános iskolai oktatása - a szomszédos Hernádvécse településen lévő - közös fenntartású intézményekben történik. Az igazgatási feladatok ellátása társulásos formában, körjegyzőség fenntartásával biztosított, melyet három település önkormányzata működtet. A háziorvosi körzetet Hernádvécse – Hernádpetri - Pusztaradvány községek alkotják. A háziorvosi teendőket helyettesítéssel a novajidrányi körzeti orvos látja el, a községben heti egyszeri rendeléssel. Gyógyszertár a közelben Garadnán, Encsen és Forrón található. A település szakorvosi rendelőkörzet alapján Encshez tartozik, a kórházi betegellátás Szikszón volt (45 km) biztosított, jelenleg 70 km-re, Miskolcon. A védőnői körzetet szintén a három község alkotja. A településen az ivóvízhálózat kiépült, annak üzemeltetését a Borsodvíz látja el. A településen a gázhálózat és szennyvízcsatorna hálózat nem került kiépítésre. Nincs szélessávú internet-hozzáférés. A helyi közutak egy része felújításra szorul. A kedvezőtlen lehetőségeket nyújtó munkaerőpiacra nehezíti meg a belépést az infrastrukturális környezet. A falu fő nevezetessége a település központjában található Pallavicini kastélyszálló, mely szállodaként, és melegkonyhás étteremként működik. 34. Szalaszend Szalaszend község az ország egyik halmozottan hátrányos helyzetű, iparszegény, mezőgazdasági potenciálját is nagy részben elveszített térségben - Borsod-AbaújZemplén megye északi részén – lévő 1117 lelket számláló falu. Az aktív korú népesség száma nem éri el a lakosság 60 %-át. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsága – a helyi mezőgazdasági szövetkezet felszámolása miatt erősen beszűkült lehetőségek és az elérhető távolságban lévő ipari munkahelyek megszűnése miatt – alacsony szintű.

29

A település munkanélküli rátája az országos szintet meghaladó. Ebből adódóan a település mindennapjait súlyos szociális feszültségek terhelik, melynek feloldása nagyrészt önkormányzatunkat nyomasztja, jelentős költségvetési terheket okozva. Településünk az önkormányzati alapellátást nyújtó intézményhálózattal rendelkezik. A kilenc tanulócsoportos általános iskolát, két tanulócsoportos napköziotthont, két csoportos óvodát, háziorvosi és védőnői szolgálatot magában foglaló intézményrendszer működtetése, a szociálpolitikai és egyéb településüzemeltetési feladatok ellátása a legtakarékosabb gazdálkodás mellett sem finanszírozható évről évre az önkormányzat rendelkezésére álló bevételekből. Az elmúlt esztendőkben működőképességünk megőrzéséhez sikeres ÖNHIKI-s pályázat járult hozzá. Évekre visszamenőleg nem tudtuk felhalmozási bevételeink egészét ilyen jellegű kiadásokra fordítani állandó likviditási problémáink miatt. A korábban végrehajtott leépítkezések miatt az intézményi kör további szűkítése már nem lehetséges, kiadáscsökkentő lehetőségeink kimerültek. 35. Szászfa A település lakosságszerkezete elöregedő. Az aktív korúak lakosság (18-62 év) között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek aránya. A településen a háziorvosi ellátás a krasznokvajdai körzeti orvoshoz tartozik, amely heti egy alakalommal az önkormányzat által biztosított helyiségben rendel. A lakosok részére gyermekorvosi ellátás krasznokvajdán; fogorvosi ellátás Baktakéken; valamint szakorvosi ellátás és a mentőszolgálat Encs városában van biztosítva. A településhez legközelebb eső kórház (II. Rákóczi Ferenc) Szikszó városában található, amely mintegy 20 km-re van. Az óvodás korú és az iskola-kötelezett gyermekek társulási szerződés alapján a krasznokvajdai napközi otthonos óvodába és általános iskolába járnak. A településen az időjárás biztos út; az elektromos; az ivóvíz; a csapadék-csatorna hálózata ki van építve. A szennyvíz, -és a gázhálózat kiépítése folyamatban van. A hírközlési hálózatból a vezetékes telefon rendszer ki van építve, a kábel tv hálózat kiépítése az önkormányzat jövőbeni feladatai között szerepel. A mobil telefonhálózat lefedettsége szempontjából a terület vegyesnek mondható, hiszen a völgyi elhelyezkedés miatt vannak fehér foltok. 36. Szemere A község Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a történelmi Abaúji térségben az encsi kistérségben található zsáktelepülés. Földrajzilag a Keleti-Csereháthoz tartozik és a Bélus patak völgyében fekszik. Az ország egyik legelmaradottabb régiójában, a szlovák-magyar államhatártól 5 km-re fekszik. A lakosság száma 393 fő. Az inaktív korú népesség a lakosság kb. 40 %-a. Magas a nagycsaládosok száma is. A településen 124, 18 év alatti gyermek él. Ezen gyermekek nagy része halmozottan hátrányos helyzetű. A családok ezen felül családi pótlékból, GYES-ből, GYET-ből, és aktív korúak ellátásából élnek. Önkormányzatunk jelenleg 82 fő számára fizet rendelkezésre állási támogatást, illetve rendszeres szociális segélyt. A faluban rendkívül magas a munkanélküliek aránya, ami cigány nemzetiségű lakosság között majdnem eléri a 100 %-ot. Az alacsony képzettség, és a munkahelyek hiánya miatt a lakosok nagy részének az önkormányzat biztosít rövid ideig tartó közcélú munkát.

30

A munkanélküliek zöme ma már nemcsak a szakmával nem rendelkező, 8 általános vagy ennél kevesebb osztályt végzett lakos, egyre több közöttük az érettségizett fiatal, szakmunkásképzőt végzett személy. A nyugdíjasok aránya a település lélekszámának mintegy 19 %-át képezik. Ezek az emberek alacsony nyugdíjból élnek, hiszen általában mezőgazdasági munkát végeztek aktív korukban. A településen van vezetékes ivóvíz, telefon, villany, gáz, sajnos nincs mobil-térerő, illetve szennyvízhálózat.

II.1.4. A települések szerkezete, szociális és közlekedési viszonyai 1. Abaújalpár A település lakosságszerkezetét tekintve a lakosság elöregedést mutat. Az aktív korú lakosság között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek aránya, de jelentős a szociális járandóságból élők száma. A település halmozottan hátrányos szociális helyzete végett nagyon sokan rendkívül nehezen élnek, hónapról- hónapra alig tudnak kijönni jövedelmükből. A térségünkben pedig nemhogy teremtődnének, inkább munkahelyek szűnnek meg. 2. Abaújkér A település lakosságszerkezete optimálisnak mondható. Az aktív korú lakosság között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek aránya, de jelentős a szociális járandóságból élők száma. A település halmozottan hátrányos szociális helyzete végett nagyon sokan rendkívül nehezen élnek, hónapról- hónapra alig tudnak kijönni jövedelmükből. A térségünkben pedig nemhogy teremtődnének, inkább munkahelyek szűnnek meg. 3. Alsógagy

4. Baktakék A település teljes területén az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz-, a csapadékcsatorna- és a gázhálózat kiépült. Az önkormányzat tervei között szerepel a jövőbeni szennyvízhálózat-beruházás. A hírközlési hálózatból a vezetékes telefon- és a kábeltelevízó-rendszer kiépítése megtörtént. A mobiltelefon-hálózat lefedettsége szempontjából a terület vegyesnek mondható. 5. Beret

6. Büttös A lakosság elöregedő, évről évre csökken a születések száma, magas a munkanélküliség. A tömegközlekedést a napi 2 VOLÁN járat jelenti. Az alapellátást nyújtó önkormányzati intézményeket társulásban tartják fenn, amik a 4 km-re lévő Krasznokvajdán működnek.

31

7. Csenyéte Csenyéte állandó lakosainak száma 488 fő, a 0-18 évesek száma 265, 19-60évesek száma 201 fő, a 60 év felettiek száma 22 fő. Speciális életet élnek, távol a világ forgatagától, elszigetelve. Naponta két alkalommal van csak autóbusz közlekedés reggel és este. Többnyire nagycsaládosok lakják a települést és olyan idős emberek, akik ragaszkodnak a gyökereikhez. A munkaképes korúak alul iskolázottak, munkanélküliek, halmozottan hátrányos helyzetűek. Az itt élők 90%-a komfort nélküli, erősen felújításra szoruló lakásokban élnek. Jövedelmüket egy-két kivétellel a szociális ellátások, a családtámogatási ellátások és a nyugdíjszerű ellátások képezik. Az aktív korú lakosok között is nagy számú a csökkent munkaképességű. A foglalkoztatás biztosítása érdekében igyekszünk kihasználni a Munkaügyi Központ adta lehetőségeket, a közcélú foglalkoztatásra kapott támogatást is minden évben teljes mértékben kihasználjuk. Részt veszünk a közmunkaprogramokban is. Önkormányzatunk 120 fő részére folyósít rendszeres szociális segélyt, 2 fő részére időskorúak járadékát, 3 fő részére ápolási díjat, 76 fő részére lakásfenntartási támogatást . Évek óta kénytelenek vagyunk a szülőktől átvállalni az óvodás, iskolás korú gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat , annak reményében, hogy ezek a fiatalok elvégzik tanulmányaikat és a fejlődést hoznak a település életébe. 8. Csobád A település lakosságszerkezete optimálisnak mondható, sajnálatos módon azonban az aktív korú (18-62 éves) lakosság között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek és a szociálisan rászorulók száma. A munkanélküliség mellett jelentős számú a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok száma. A település mind gépjárművel, mind tömegközlekedési eszközökkel (vasúton, busszal) jól megközelíthető, könnyen elérhető.

9. Detek 10. Encs A település lakosság szerkezet optimálisnak mondható, és a térségben szinte egyedülállóan több évtizedre visszamenőleg növekvő tendenciát mutat. A lakosság aránya a településrészek között úgy oszlik meg, hogy a gerincét Encs képezi, aki a lakosság mintegy 75 %-át adja. A fennmaradó részt Abaújdevecser és Fügöd képezi. Az aktív korú lakosság (18-62 év) között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek aránya, ezáltal sok a szociális járulékokra szorulók száma. Az önkormányzat a szociális feladatait önállóan és intézményén, a Gondozási Központon keresztül valósítja meg. A Gondozási Központ bentlakásos idősotthont, Család, -és Gyermekjóléti szolgálatot, jelzőrendszeres házi gondozást, valamint Támogató Szolgálatot működtet, ezeken túl pedig tevékeny részt vállal a Kapu Programban. A településen az Encs Város Szociális Helyzetének Javításáért Közalapítvány keretein belül 1994-óta folyamatosan működik az itt élők legnagyobb elégedettségére a szociális földprogram.

32

A város jelentős oktatási központ, naponta több mint 1200 gyerek tanul itt. Az óvoda 300 férőhelyes, a településrészeken tagóvodákkal rendelkezik. Egy bölcsődei csoportot tart fenn. Emellett a gyermekek továbbhaladását segítve nevelési tanácsadó, logopédiai és pszichológiai szolgáltatás folyik. Az iskolaköteles korúak részére településen két általános iskolában folyik a magas színvonalú oktatás. Mindkettő mellett művészeti iskolában is tanulhatnak. A középfokú oktatást a gimnázium és szakközépiskola, valamint szakiskola végzi. Számukra diákotthon működik. Az önkormányzat intézményeként működő Városi Művelődési Központ és Könyvtár látja el a település kulturális feladatait, valamint e-pontot, galériát és mozit üzemeltett. A nemzeti ünnepeken túl hagyományosan majálist, szeretet napot, valamint a térségi jelentőségű Encsi és Abaúji Művészeti Fesztivált tart. Az állandó programokon kívül (Alkotótábor, Gitárfesztivál) minden évben vannak egyedi rendezvények, kiállítások. Az Encsi Televíziót, amely folyamatos, igény szerinti tájékoztatást ad a település eseményeiről az Encs Város Kultúrájáért és Sportjáért Közalapítvány működteti. Emellett kiadja a havonta megjelenő Encsi Híreket is. A város sportéletét az EVSC (Encsi Városi Sport Club) fogja össze. A 10 szakosztály a szabadidős és a profi sport területén működik. Tevékenységi köre a Városi Sportcsarnok és Uszoda területén van. A településen, mint térségközpont működnek országos szervezetek térségi feladatait ellátó intézmények, ilyenek az ÁNTSZ az Encsi Mentőállomás, a Körzeti Földhivatal, az Encs Városi Rendőrkapitányság, illetve az Encs Városi Bíróság és Ügyészség. 11. Fáj A település falusi jellegű. Szociális viszonyai hasonlóak a térség többi településéhez. Közlekedési viszonyai: VOLÁN járat kevés, mivel az utas létszám nem indokolja a sűrű járatok indítását és ezért a faluban élő emberek legtöbbször a falugondnoki gépkocsit veszik igénybe.

12. Fancsal A település lakosságszerkezetet optimálisnak mondható, bár a gyermekek száma évrőlévre csökken. Fancsal község Encs városától ény-i irányba található, mintegy 6 km távolságra. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi megállóhely Encsen van. A ritka autóbuszjáratokat a falugondnoki autó bevonásával igyekszik pótolni. 13. Felsőgagy

14. Forró A település lakosságszerkezete optimálisnak mondható, de az aktív korú lakosság között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek, így a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya, ezzel együtt a gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma is jelentős. A település Encs város déli részével határosan, a 3. sz. főút mentén található, autóval, vagy menetrendszerinti autóbusz-járattal könnyen megközelíthető. Vasútvonal nem érinti, vasútállomása a 3 km-re található Encs várossal közös.

33

15. Fulókércs Településünk átlagos falusi jellegű. A szociális viszonyai hasonló a többi Abaúji községben élő emberéhez képest. Közlekedési viszonyai: az utóbbi időben nagyon megritkult VOLÁN járatokat a község falugondnoki gépjárművének igénybevételével igyekszik pótolni. 16. Gagyapáti 2010 májusában átadásra került az önkormányzat kezelésében 6 fő elhelyezését kényelmesen biztosító kulcsos ház, valamint sátorozási lehetőség. 17. Garadna Közlekedési szempontból település földrajzi elhelyezkedése jónak mondható. A KassaMiskolc villamosított vasútvonal mentén fekszik Községünk, vasútállomás nem található . A vasúttal való közlekedési kapcsolatot az egyre ritkuló helyközi autóbusz közlekedés biztosítja. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi úthálózat szilárd burkolattal ellátott, a járdahálózat hiányos, a meglévő járdahálózat is felújításra szorul. 18. Gibárt Az Encsi Mikrotérség 12 települése a legsűrűbben lakott és legfejlettebb területe a kistérségnek, Gibárt lakosainak a száma: 371 fő. A munkanélküliek száma viszonylag kevés, vidékre jellemző kisebbségi problémákkal sem küzd még a település. Aktív a tánc, testépítő és az idősek klubja. Gibárt az ország északkeleti peremén terül el, viszonylag jó áthaladó autóbusz forgalommal, de a reggeli zsúfoltsága a buszoknak rendszeresen probléma az ingázó felső tagozatos diákoknak. Az alsó tagozatos diákok szállítását az ETKT buszaival az iskolák végzik. Gibárt utcái javarészt szilárd burkolatúak, de rossz állapotúak, a közök viszont, már pormentesek. A település utcáiban 50 %-ban hiányzik a járda. 19. Hernádbűd Önkormányzatunk hivatali teendőit, közigazgatási feladatait az abaújkéri körjegyzőség keretein belül látja el. A körjegyzőséget Abaújkér, Abaújalpár, Hernádbűd és Pere községek alkotják. Költségvetésünk döntő részét a normatív támogatások adják, saját bevételeink csekélyek, viszont ezek nem növelhetők a lakosság anyagi helyzete miatt. Évek óta működési forráshiánnyal küzdünk. Eddig sikerült a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása jogcímén annyi pénzt nyernünk, hogy ideiglenesen helyre billentsük anyagi helyzetünket. A kistelepüléseken jellemző pénztelenség rendkívül hátrányosan érinti önkormányzatunkat, a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése szinte lehetetlen. Hernádbűdön minden közmű ki van építve, jó a levegő, a közbiztonság, viszont a halmozottan hátrányos helyzetű kategóriába tartozunk; legnagyobb problémánk a munkanélküliség. A település lakossági szerkezetét tekintve az elöregedő település tipikus jegyeit mutatja. Magas az idős, sőt nagyon idős emberek aránya, sok lakásban egyedül élnek az idősek. Az aktív korú lakosok között az országos átlagot meghaladó a munkanélküliek aránya, sokan élnek rendszeres szociális ellátásból, vagy rokkant nyugdíjból. Térségünkben nagyon kevés a munkalehetőség, helyben a közmunkán kívül szinte semmi. A munkalehetőség hiánya miatt már a „70”-es években megindult az elvándorlás: Encs, Miskolc, Budapest irányába.

34

20. Hernádpetri A település „történelmi magja” egyutcás úti-falu szerkezettel alakult ki, amely mára egy zsákutcás völgyi szerkezetté alakult át. A település közigazgatási területén a 26145 számú országos közút található, amely a falut közvetlenül beköti az M3-as főközlekedési útba, valamint felfűzi a zsáktelepülés teljes mellék úthálózatát. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi megállóhely 12 km-re Novajidrányban van. Az autóbusz közlekedés hiányos, tömegközlekedéssel nem optimális a ki- és beutazás. A helyi önkormányzati utak funkciói: az összeköttetés megteremtése, valamint a lakóingatlanok megközelítése. A település területén kerékpárút nincs kiépülve. A Rákóczi úton 1997-ben kiépítésre került a gyalogosok közlekedésére szolgáló járda. A földes dűlőutak a mezőgazdasági területek megközelítését biztosítják. A településen élők szociális helyzete rendkívül rossz. 21. Hernádszentandrás A település lakosságszerkezete optimálisnak mondható, sajnálatos módon azonban az aktív korú (18-62. éves) lakosság között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek és a szociálisan rászorulók száma. A munkanélküliség mellett jelentős számú a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok száma. A település gépjárművel jól megközelíthető, mind Ináncs, mind Encs, mind Abaújszántó felől. A tömegközlekedés azonban rossz, vasúton egyáltalán nem, közúton a megritkított buszjáratok miatt nehezen megközelíthető. 22. Hernádvécse A település szerkezetére a kettős tagoltság jellemző (két település összeolvadásából jött létre a jelenlegi szerkezet). A település „történelmi magja” egyutcás úti-falu szerkezettel alakult ki, amely mára egy többutcás völgyi szerkezetté alakult át. A település közigazgatási területén az alábbi országos közutak találhatók: - M3-as főközlekedési út/M30-as gyorsforgalmi út - 2627 számú közút, - 26145 számú közút Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi megállóhely 7 km-re Novajidrányban van. Az autóbusz közlekedés hiányos, közvetlen járat a kistérségi központba napjában kétszer indul, reggel és délben, vissza is kb. ekkor érkezik. Átutazással is hasonló a helyzet: tömegközlekedéssel nem optimális a ki- és beutazás. A helyi önkormányzati utak funkciói: az összeköttetés megteremtése a település fő közlekedési útjára (2627 sz. közút), valamint a lakóingatlanok megközelítése. A település területén kerékpárút nincs kiépülve. A Rákóczi, a Kossuth és a Petőfi utak egy részén kiépítésre került a gyalogosok közlekedésére szolgáló járda 1600 méter hosszan. A földes dűlőutak a mezőgazdasági területek megközelítését biztosítják, azonban a kárpótlások során ezek átalakultak. 23. Ináncs A szociális helyzetre vonatkozó adatok tükrözik, hogy a településen sok a hátrányos helyzetű család, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

35

kiemelkedően magas. Az önkormányzat Polgármesteri Hivatala mindent megtesz annak érdekében, hogy a rászoruló családok és azok gyermekei minden jogos ellátást megkapjanak. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítését, hogy nyilvántartásaink minél pontosabbak legyenek. Szükség esetén felhívjuk az érintetteket a különböző ellátások igénybevételére, segítséget nyújtunk a beadványok elkészítésében. A helyi társadalom mintegy 15 %-át alkotja a roma kisebbség. A népességen belüli arányuk a 90-es évektől kis mértékben növekedett, mivel születési arányszámuk azóta folyamatosan meghaladja a nem roma lakosságét. Másik ok az, hogy a településen lakást vásárló új beköltözők az alacsony ingatlan árak miatt szintén ebből a körből kerülnek ki. Az ináncsi cigányság döntően római katolikus vallású. 1995. novembere óta három, majd öt fős cigány kisebbségi önkormányzat látja el érdekképviseletüket. Jellemző, hogy a helyi cigány lakosság nagy része a település meghatározott területén, részlegesen szegregálódva (Arany J. út, Szabadság út vége, Dózsa Gy. út ) él, de a jobb módúak és az iskolázottabbak a község más részeire költöznek. A fentiekben jelzett utcákban a lakókörnyezet vegyes képet mutat. E területeken kevés a rendben tartott, jól felszerelt lakás. Jellemzőek a rendezetlen udvarok, rossz lakáskörülmények. A Dózsa Gy. utcán az elmúlt években épült un.”szocpol”-os házak lassan ugyanarra a szintre épülnek le, mint amilyenből oda költöztek a lakók. A fenti területen élő felnőttek közül szinte senki nem dolgozik, néhányan időnként az önkormányzat által szervezett közmunkában vannak foglalkoztatva, többségük szociális ellátásokból él. A település más részein élő roma lakosság közül néhány fő dolgozik csupán, van közöttük egy-két vállalkozó, a többi valamilyen állami támogatásból, segélyből él.

24. Kány A település zsákfalu, lakossága egyre fogyó. Növekszik a nyugdíjas korúak aránya. Az alapellátási intézmények mind Krasznokvajdán találhatóak, a községtől 8 km-re. A közlekedés csak VOLÁN autóbusszal, ami napi 3 alkalommal közlekedik, vagy saját gépjárművel lehetséges. 25. Keresztéte Elöregedő, aprófalvas település, szociális halmozottan hátrányos helyzetű, a közlekedés nem kielégítő. 26. Krasznokvajda A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Cserehát területén található. Állandó lakosainak száma: 554 fő. Az állandó lakosságból 14 éven aluli 117 fő, hatvan éven felüli 246 fő. Az aktív korú lakosság 293 fő, melyből állandó munkahellyel, így rendszeres jövedelemmel egyre kevesebb létszámban rendelkeznek. 2010. I. negyedévében a munkaképes korú népesség több,mint 30 %-a álláskeresési támogatásból, illetve rendszeres szociális segélyből tartotta el önmagát és családját. Helyben lévő munkalehetőség minimális, annak is a zömét az önkormányzat biztosítja. A népesség kb. 36 %-a cigány származású, ahol a munkanélküliség még nagyobb mértékű, közel 90 %-os. Az előzőekben említett számokból is kitűnik, hogy a községben a munkahellyel, keresettel rendelkezők körében is nagyon alacsony az éves kereset.

36

Az inaktív korú lakosság teszi ki az össznépesség közel 60 %-át, magas az időskorúak száma, akik zömmel alacsony nyugellátással rendelkeznek. A földrajzi helyzetből adódóan rosszak a közlekedési viszonyok, naponta két autóbusz indul, illetve érkezik a községbe. A legközelebbi kórház 40 km-re található, a megyeszékhely 60 km-re. A településen lévő kereskedelmi egységekben csak az alapvető élelmiszerek kaphatóak. Tartós fogyasztási cikk legközelebb Encs városban szerezhető be, ami 25 km-re van a községtől. A regisztrált munkanélküliek száma meghaladja a 90 főt, rendszeres szociális ellátásban 59 fő. A település szociális mutatói és infrastrukturális ellátottsága miatt halmozottan hátrányos helyzetű, szerepel a társadalmi- gazdasági- és infrastrukturális szempontból, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékén. Községi Önkormányzatunk a térség aprófalvas jellegéből és az ott elfoglalt földrajzi helyzetéből adódóan úgymond körzetközponti szerepet is betölt, tekintettel arra, hogy a közelben lévő másik hat településre kiterjedően is Krasznokvajdán működik az általános iskola, általános iskolai napköziotthon, napköziotthonos óvoda, nyilvános könyvtár, a háziorvosi és védőnői szolgálat. 27. Litka Speciális helyzetű kistelepülés, szociális viszonyai eltérnek a környező falvakétól, mert a lakosság kiöregedett, sok a beteg, nyugdíjból élő idős ember. Ritkán közlekedik a VOLÁN járat, de nincs is helyben rá igény, inkább a falugondnok segítségét veszik igénybe a bevásárlásokhoz és szakrendelésre utazáshoz. 28. Méra A település a 3. számú főközlekedési út és a 3706. számú országos közút mentén, Encstől É-i irányban 4 km-re található. Mellette fekszik a Budapest-Miskolc-Kassa nemzetközi vasútvonal. Ezekből kifolyólag mind közúton, mind vasúton jól megközelíthető. A település hagyományos falusias beépítésű, településszerkezet szempontjából a beépített terület egésze központi belterület a lakóházas övezetek mellett lakóházasintézményi területtel. A falu rendezési tervében gazdasági övezet került megjelölésre. A szociális helyzetet alapvetően meghatározza a nagymérvű munkanélküliség. Az itt élők megélhetésében meghatározó szerepe van az állami és önkormányzati ellátásoknak. 29. Novajidrány Közlekedési szempontból település földrajzi elhelyezkedése jónak mondható. A KassaMiskolc villamosított vasútvonal tengelyén fekszik községünk, vasútállomás található itt. Hernádvécse-Pusztaradvány-Hernádpetri-Garadna, ill. Vizsoly települések helyközi autóbusz járatokkal közelíthetőek meg. Ezen települések lakói ezen járatokkal vehetik igénybe a vonatközlekedést. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi úthálózat szilárd burkolattal ellátott, a járdahálózat hiányos, a meglévő járdahálózat is felújításra szorul. 30. Pamlény Elöregedő, aprófalvas település, szociális helyzete halmozottan hátrányos, rossz közlekedési viszonyokkal.

37

31. Pere A település szerkezete az aprófalvas térségre jellemző, 381 lakosú kistelepülés. Vasútállomása nincs, legközelebbi vasútállomás Ináncs községben található, ahová menetrend szerinti VIOLÁN járat biztosítja az elérhetőséget. Sajnálatos körülmény, hogy a térség központja, amely a településtől 10 km-re van, VOLÁN járattal gyakorlatilag nem elérhető. Mindezek lényegében meghatározzák a település szociális viszonyait /munkahely elérése/. Mezőgazdasági tevékenységet jellemzően az itt élők önfenntartási céllal nem folytatnak, a termőföldeket a Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Szövetkezet (Ináncs) bérli és műveli. Önkormányzatunk a közoktatás kötelező feladatait egyrészt az önállóan fenntartott helyi óvodán keresztül, másrészt társulási megállapodás alapján – az Encs Önkormányzata fenntartásában működő Kazinczy F. Ált. Iskola igénybevételével biztosítja. 32. Perecse A térség egyik legkisebb faluja, a lakosok 8o %.a nyugdíjas, általában egyedül élő nyugdíjas. Tömegközlekedési lehetőség a VOLÁN napi két járata. Az önkormányzati intézmények a közeli (6 km) Krasznokvajdán találhatóak, pl. iskola, óvoda, orvos, védőnő. 33. Pusztaradvány A település egyutcás völgyi-falu szerkezettel alakult ki, amely mára egy zsákutcás jellegű „U” alakú úthálózati szerkezetté alakult át. A település közigazgatási területén a 2627 számú országos közút található, amely a falut (Hernádvécsén keresztül) beköti az M3-as főközlekedési útba. Az út a település belterületének déli részét érinti, valamint összeköttetést biztosít Hernádvécse és Szemere településekkel. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi megállóhely 12 km-re Novajidrányban van. Az autóbusz közlekedés hiányos, tömegközlekedéssel nem optimális a ki- és beutazás. A helyi önkormányzati utak funkciói: az összeköttetés megteremtése, valamint a lakóingatlanok megközelítése. A település területén kerékpárút nincs kiépülve. A földes dűlőutak a mezőgazdasági területek megközelítését biztosítják. A településen élők szociális helyzete rendkívül rossz. 34. Szalaszend

35. Szászfa A történelmi Abaúji-térség Kelet-Csereháti tájegységének Rakaca-patak völgyében található. Elérhetőség A település a 2613. számú országos közút mentén, Encs városától Észak-nyugati irányban található, mintegy 29 km-re. A vasútosítás nem érinti, a legközelebbi megállóhely 29 km-re Encsen van. Települési értékek Épített értékek

38

Református templom: - 1805-1811 közötti időszakban épült (torony nélkül) barokk stílusban. A templomot 1873.-ban tűzvész pusztította el, amelyet teljesen 1889.-be (torony megépítése) állítottak helyre a mai kialakításnak megfelelően. Híres emberek Uza-nemzettség: - Őrségi család, amelynek bölcsője Gömör vármegyében ringott és a XV. században Uza Miklós révén megjelenik az Abaúj vármegyei ága. Uza Bernát 1492-ben felveszi a „szászfai” előnevet. Uza Zsigmond 1720.-ban eladja a szászfai birtokokat és ezután a család teljesen elszegényedett. Gazdaság A településen egy vállalkozásnak van székhelye, amely Bt formában működik. A településen gazdaságának a gerincét a gyümölcstermesztésbe (meggy, alma, szilva) valamint az állattenyésztés képezi. A település területe gabona termesztésre kevésbé alkalmas, a szőlő, -és gyümölcstermesztésnek valamint extenzív állattartásnak kedvez. A gazdaság mélypontról történő kimozdítója a túrizmus lehet, amelyet meg tudna alapozni egy környékbeli határátkelő megnyitása. 36. Szemere Munkahelyteremtésre a község infrastruktúrája megfelelő lenne, hiszen a teljes úthálózat burkolattal ellátott, kiépült ivóvízrendszerünk van, minden lakóház villamosított, a vezetékes gázellátás is megvalósult és bekapcsolódtunk a crossbartelefonvonal rendszerbe, internet hozzáférés igaz csak részben biztosított a településen. Tőkebefektetők, beruházók azonban csak érdeklődési szintig jutottak el. Településünket nem érinti a vasúti közlekedés, legközelebbi vasútállomás 13 km-re Méra községben található. A legközelebbi főútvonalra is itt lehet csatlakozni. A tömegközlekedés egyetlen formája a Volán autóbusz. Az autóbuszok nagyon ritkán közlekednek, így a legközelebbi városba, a 18 km-re fekvő Encsre is rendkívül körülményes eljutni. Szemere település a megye székhelyétől Miskolc városától 60 kmre fekszik. A település egészén kiépített vezetékes telefonvonal található, mely a lakások 70 %-ába van bekötve. Mobiltelefon nem használható a faluban a hálózat lefedettségének hiánya miatt. A település teljes intézményi hálózatot tart fenn. Működik 8 évfolyamos általános iskola, 2 vegyes korcsoportú napközi otthonos óvoda és Gondozási Központ. A gyermekek délutáni felügyeletéről két csoportos napközi otthonos ellátásban gondoskodunk. Az általános iskolában 152 fő tanul. Az iskolánkban és az óvodánkban oktatják és nevelik a szomszédos, Fáj óvodás és felső évfolyamos iskolás gyermekeit is. A Gondozási Központ feladatai között ellátja az idősek és rászorulók szociális étkeztetését, házi-segítségnyújtását, illetve nappali ellátását (Idősek Klubja) jelenleg kb. 30 főt gondoznak. Ezek a nyugdíjas emberek a napi háromszori étkezés mellett szabadidejüket is az intézményben töltik. Működik falugondnoki szolgáltatás is, melyre megalakulásától, - 2001 február hónaptól kezdve - rendkívül nagy igény mutatkozik. A lakosok számítanak a szolgáltatás által nyújtott lehetőségekre és élnek is azzal. A falugondnoki szolgáltatás jelenleg egy 14 férőhelyes Volkswagen típusú kisbusszal működik. Az egészségügyi ellátás sajnos nem kielégítően megoldott a településen. Heti kétszeri alkalommal rendel a háziorvos. Minden más napokon a 10 km-re lévő Szalaszend

39

településre kell a betegeket orvoshoz szállítani. Csecsemő tanácsadás havi egy alkalommal van, terhes tanácsadás, pedig nincs a faluban. A kisgyermekeket és a terhes anyákat Szalaszendre szállítja a falugondnoki gépjármű. Gyógyszertár legközelebb Encs városban található. Egészségügyi szakrendelésre a betegek Encsre, Szikszóra, illetve Miskolcra járnak. A településen két vegyesbolt található, amelyben azonban csak az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek szerezhetők be. Nagyobb bevásárlásra csak Encsen van lehetőség. Postahivatal jelenleg működik a településen.

II.2.1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben A 3-6 éves korosztályú gyermekek teljes személyiség kibontakoztatására ad lehetőséget a közoktatás első pillére, az óvodai nevelés. Ebben az intézmény típusban is biztosítani kell a szakszerű, magas színvonalú, megújulni tudó nevelését a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és feltételek között. A közoktatási intézményben a nevelőmunkának az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített, vagy adaptált helyi nevelési program szerint kell folynia, melyben az alábbi pedagógiai alapelveknek kell érvényesülni: •

„az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával,

•

a gyermeket –mint fejlődő személyiséget– gondoskodás és különleges védelem illeti meg,

•

a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepe játszanak.”

II.2.1.1. Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben 20 településen van óvodai ellátás; ezek közül Ináncs önállóan, a többi helyen más önkormányzattal együttműködve, társulásos formában; így tudják biztosítani a kötelező feladatellátást.

Az intézmények típusa szerint többségében közös igazgatású közoktatási

intézmények óvodai intézményegységeként funkcionálnak. Az óvodák tekintetében 2008. szeptemberétől már a szervezeti formában változás nem várható.

40

A kistérség óvodái fenntartás és intézményi típusok szerint Sorszám

1.

2.

Település

Intézmény neve

Baktakék

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék

Csenyéte

3.

Encs

4.

Encs-Abaújdevecser

5.

Encs-Fügöd

6.

Csobád

7.

Abaújkér

8.

Gibárt

9.

Fulókércs

10.

Forró

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. Intézményegység Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. tagóvoda Encs-Abaújdevecser Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.sz. tagóvoda Encs- Fügöd Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.sz. tagóvoda Csobád Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 5.sz.tagóvoda Abaújkér Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 1.sz.tagóvoda Gibárt Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Önálló igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró

Intézményfenntartás módja

Intézmény típusa

Intézményi Társulás

Közös igazgatású közoktatási intézmény Óvodai Intézményegység

Intézményi Társulás

Közös igazgatású közoktatási intézmény Óvodai Intézményegység

Intézményi Társulás

Közös igazgatású közoktatási intézmény Óvodai Intézményegység

Intézményi Társulás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Óvoda

Intézményi Társulás

Óvoda

41

11.

Fancsal

12.

Hernádvécse

13.

Ináncs

14.

Hernádszentandrás

15.

Krasznokvajda

16.

Méra

17.

Szemere

18.

Novajidrány

19.

Pere

20.

Szalaszend

Önálló igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Tagóvoda Hernádszentandrás Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Mérai Napköziotthonos Óvoda Méra Mérai Napköziotthonos Óvoda Szemerei Tagóvoda Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány Napközi Otthonos Óvoda Pere Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend

Intézményi Társulás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Óvoda

Intézményi Társulás

Óvoda

Egyházi fenntartás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Közös igazgatású közoktatási intézmény Óvodai Intézményegység

Intézményi Társulás

Óvoda

Intézményi Társulás

Tagóvoda

Intézményi Társulás

Óvoda

Intézményi Társulás

Óvoda

Intézményi Társulás

Óvoda

II.2.1.2. Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai Minden önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a gyermekek óvodai ellátását vagy a saját településükön működő, vagy másik településen lévő intézmény, kötelezően biztosítja. Az alábbi táblázatban látható, hogy a kistérségben működő 20 telephelyen lévő óvoda, hogyan biztosítja mind a 36 településen élő óvodásoknak az intézményes nevelést. Megállapítható, hogy minden település az óvodai felvételi körzethatár szempontjából tartozik valamelyik intézményhez, tehát a feladatellátásról megfelelően gondoskodnak.

42

Sorszám

1.

Település Baktakék

2.

Csenyéte

3.

Encs

4.

EncsAbaújdevecser

5.

Encs-Fügöd

6.

Csobád

7.

Abaújkér

8.

Gibárt

9.

Fulókércs

10.

Forró

11.

Fancsal

12.

Hernádvécse

13.

Ináncs

14.

Krasznokvajda

15.

Méra

16.

Szemere

17.

Novajidrány

18.

Pere

19.

Szalaszend

Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. Intézményegység Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. tagóvoda Encs-Abaújdevecser Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.sz. tagóvoda Encs- Fügöd Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.sz. tagóvoda Csobád Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 5.sz.tagóvoda Abaújkér Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 1.sz.tagóvoda Gibárt Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda Ináncs Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Mérai Napköziotthonos Óvoda Méra Mérai Napköziotthonos Óvoda Szemerei Tagóvoda Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány Napközi Otthonos Óvoda Pere Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend

Felvételi körzete alapító okirat szerint a települések közigazgatási területei

Baktakék, Beret, Detek, Felsőgagy, Alsógagy, Gagyapáti Csenyéte

Encs (Encs-Abaújdevecser Encs-Fügöd) Csobád Abaújkér Gibárt

Fulókércs, Fáj

Forró Fancsal

Hernádvécse, Hernádpetri, Pusztaradvány Ináncs Krasznokvajda, Büttös, Kány, Keresztéte, Pamlény, Perecse, Szászfa Méra Szemere Novajidrány, Garadna Pere, Hernádbűd Szalaszend, Litka

Abaújalpár Abaújszántóval kötött intézményfenntartói társulást, így a gyermekek erről a településről a kistérségen kívüli abaújszántói óvodában vehetik igénybe az óvodai nevelést.

43

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A kistérség óvodáinak fenntartásában és intézményi típusok szerinti meghatározásában változás nem történt. Az évek óta kialakult társulások formájában tartják fenn továbbra is –két település önállóan– az óvodáikat az önkormányzatok. Módosítás 2011. 2011-ben a Hernádszentandráson működő óvoda (eddig az ináncsi óvodának volt tagóvodája) átkerült egyházi fenntartásba; Méra és Szemere társult, így a szemerei óvoda tagóvodaként működik; Fulókércs pedig Fájjal kötött intézményfenntartói megállapodást.

II.2.1.3. Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók A közös igazgatású közoktatási intézmények tekintetében az óvodai intézményegységeket külön kell vizsgálni a fenti szempontok alapján; azonban az óvoda-tagóvoda esetében, amikor egy OM azonosító számhoz tartozik több óvoda akkor azokat együtt. Minden intézmény statisztikai adatlapja megtalálható a 3.sz mellékletben. A jelenlegi nevelési évben a kistérségben összesen 1063 gyermek vesz részt óvodai nevelésben, a tervezési időszak végére (2012/2013-mas nevelési évben) ez a szám 1087-re becsülhető. Átlaglétszám tekintetében két tagóvodában (Gibárton és Fancsalban) lesz a legkevesebb, Baktakéken, Csenyétén, Abaújkérban, Fulókércsen pedig a legtöbb. Létszámnövekedésre lehet számítani több településen is (Baktakéken, Abaújkérben, Hernádvécsén, Szemerén), amiből következik, hogy csoportbővítésre is szükség lesz. Jelenleg a csoportok száma 44, várhatóan 1-2 csoportkialakításra lehet számítani; jelenleg három ellátási hely (Gibárt, Fancsal, Krasznokvajda) kivételével minden óvodai csoport az átlag feletti létszámmal működik, várhatóan a jövőben is csak ezeknél az óvodáknál fog a 20 fős átlaglétszám alá kerülni. A csoportszervezéseknél legjellemzőbb a vegyes életkorú csoportok kialakítása, több esetben az indokolja, hogy a kistérségben a településeken 1-2 csoportos óvodák működnek. Encs városában működik a legtöbb gyermek nevelését biztosító óvoda.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A 2009/2010. nevelési év októberi statisztikai adatszolgáltatás idejében 1000 gyermek vett részt óvodai nevelésben; ez 39 fővel kevesebb, mint a tervezési időszak elején. A gyermeklétszám csökkenés azonban nem eredményezett csoportlétszám csökkenést, hanem az egy csoportra jutó gyermekek száma lett kevesebb; de még így is mindenhol (kivéve Krasznokvjdát) átlag feletti létszámmal működnek. A kistérségben továbbra is 44 csoportban folyik a nevelőmunka.

44

Az intézményi átlaglétszámokat tekintve a baktakéki Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegységében volt a legmagasabb (28,75), illetve Szemerén (28) és Novajidrányban (27); a legkevesebb pedig a krasznokvajdai Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda intézményegységében (18,5). Kistérségi szinten a tényleges gyermeklétszámot tekintve 22,72 fő az óvodák csoportonkénti átlaglétszáma, mely szakmai és gazdasági szempontból is jónak mondható.

Az átlaglétszámok alakulása intézményenként: Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújdevecseri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Napköziotthonos Óvoda Forró Napköziotthonos Óvoda Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Óvoda Hernádszentandrási tagóvodája Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

28,5

26

32,5

32,5

32,5

32,5

25,35

23,85

25

25

25

25

28

33

33

33

33

33

19,16

18,66

21,16

21,16

21,16

21,16

24

25

25

25

25

25

22

22,75

21,5

21,5

21,5

21,5

16,5

17

17

17

17

17

45

Napköziotthonos Óvoda Méra Napköziotthonos Óvoda Novajidrány Napköziotthonos Óvoda Pere Napköziotthonos Óvoda Szalaszend Napköziotthonos Óvoda Szemere ÖSSZESEN:

25

23,33

26

26

26

26

29

29,33

27

27

27

27

21

20

16

16

16

16

24,5

24

26

26

26

26

25

26,5

25

25

25

25

24,15

23,56

24,7

24,7

24,7

24,7

Az óvodában a kistérségi közoktatási feladatok teljesítésének feltétele a közoktatási törvény 3. sz. melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszám 75%-os mértékének teljesítése intézményi szinten, amely 15 fős átlaglétszámot jelent. A költségvetési törvény szerint támogatást is csak azon intézmények után igényelhet a kistérség, ahol ez teljesül; a gyermek létszám prognosztizálásából megállapítható, hogy minden óvoda tudja teljesíteni ezt a feltételt. Ha a gyermeklétszámot elosztjuk az Alapító Okiratokban meghatározott maximális létszámmal, láthatjuk, hogy melyik óvoda milyen %-ban van kihasználva. A jelenlegi kiírások szerint, a különböző pályázatoknál minimum 80%-os kihasználtságot kell egy-egy intézménynek mutatni ahhoz, hogy ne utasítsák el azonnal a benyújtott pályázatot. Kihasználtsági mutató: Intézmény

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújdevecseri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája

Alapító okirat szerinti maximális létszám

Gyermeklét-

Kihasználtsági mutató

Kihasználtsági

Intézményi

szám

telephelyenként

mutató

sorszám

60

65

108,33 %

60

49

81,66 %

2.

228

211

92,54 %

3.

25

21

84 %

4.

47

52

110,63 %

5.

30

24

80 %

6.

30

33

110 %

7.

25

14

56 %

8.

2007/2008

intézményenként

1. 95 %

92,2 %

46

Napköziotthonos Óvoda 112 % 50* 28 Fulókércs Napköziotthonos Óvoda 90,43 % 115 104 Forró Napköziotthonos Óvoda 55 % 20 11 Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda 96 % 50 48 Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda 84 % 75 63 Ináncs Napköziotthonos Óvoda 100 % Hernádszentandrási 25 25 tagóvodája Béres Ferenc Általános Iskola 66 % és Napköziotthonos Óvoda 50 33 Krasznokvajda Napköziotthonos Óvoda 100 % 75 75 Méra Napköziotthonos Óvoda 96,66 % 90 87 Novajidrány Napköziotthonos Óvoda 84 % 25 21 Pere Napköziotthonos Óvoda 98 % 50 49 Szalaszend Napköziotthonos Óvoda 83,33 % 60 50 Szemere * Ez a két csoportra vonatkozna, jelenleg csak egy csoporttal működik, tehát 25 fővel számoltunk.

112 %

9. 10.

85,18 %

11.

96 %

12. 13.

88 %

14.

66 %

15.

100 %

16.

96,66 %

17.

84 %

18.

98 %

19.

83,33 %

20.

Kihasználtsági mutatók telephelyenként

120

108,33 92,54

100

81,66

112

110

110,63 84

100

100

96

90,43

84

80

80

96,66 84

98 83,33

66 55

56

60 40 20 0 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

A 4. sz. melléklet tartalmazza telephelyenként és csoportonként a plusz befogadóképességet, illetve a férőhely szükségletet. Látható, hogy ezt a nevelési évet vizsgálva Gibárt, Fancsal és Karsznokvajda településeken működő óvodák 80% alatti kihasználtsággal működnek; Hernádszentandráson és Mérán 100%, illetve Baktakéken, Encs-Fügödön, Abaújkérben és Fulókércsen 100% fölötti.

47

A visszaküldött óvodai adatlapok alapján férőhely hiánya miatt Baktakéken, Abaújkérben, Hernádvécsén és Novajidrányban utasítottak el gyermekeket. A törvényi kötelezettség alapján az intézmények 2010-től minden 3 éves korú gyermek számára 4 település (Baktakéken, Abaújkérben, Hernádvécsén, Szemerén) kivételével tudják biztosítani az óvodai nevelést.

Beavatkozási terület: A négy település esetében a fenntartónak a törvényi kötelezettség teljesítése érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a férőhely bővítésére. Kihasználtsági mutató 2009/2010: Intézmény

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2. sz. Intézményegység Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.számú tagóvoda Encs-Abaújdevecser Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.számú tagóvoda Encs-Fügöd Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.számú tagóvoda Csobád Óvoda Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat Bölcsőde 5.számú tagóvoda Abaújkér Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs 1.számú tagóvoda Gibárt Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró

Alapító okirat szerinti maximális létszám

Statisztikai

Kihasználtsági mutató

Kihasználtsági

Intézményi

Gyermeklét-

telephelyenként

mutató

sorszám

60 fő

61

szám

intézményenként

101,66%

1. 95,83%

60 fő

54

90%

2.

199

300 fő

21

3.

91,66%

55 89,21% 25 fő

25

100%

4.

30 fő

28

93,33%

5.

25 fő

11

44%

6.

50 fő

24

48%

48%

7.

115 fő

115

100%

91,85%

8.

48

Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Tagóvoda Hernádszentandrás Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Napköziotthonos Óvoda Méra Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány Napközi Otthonos Óvoda Pere Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend Napközi Otthonos Óvoda Szemere

20 fő

9

45%

9.

50 fő

45

90%

75 fő

61

81,33%

25 fő

19

76%

50 fő

37

74%

74%

13.

75 fő

63

84%

84%

14.

90 fő

81

90%

90%

15.

25 fő

25

100%

100%

16.

50 fő

42

84%

84%

17.

60 fő

56

93,33%

93,33%

18.

90%

10. 11.

88,88% 12.

Kihasználtsági mutató 2010 110 102 100 100 90 92 90

100

100 90

93

81

80 70 60

93

90 76 74

84

84

48

50 40

44

45

30 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A telephelyenkénti kihasználtságot vizsgálva megállapítható, hogy az Alapító Okiratban meghatározott maximális létszámhoz viszonyítva a 75%-át Gibárton, Fulókércsen, Fancsalban és Krasznokvajdán nem tudják teljesíteni. Férőhely hiánya miatt csak Baktakéken utasítottak el gyermekeket; de a csoportbővítésre náluk is hamarosan sor kerül. Megállapítható, hogy a kistérségben a fenntartók eleget tettek azon kötelezettségüknek, mely szerint minden gyermek számára biztosítottá vált az óvodai nevelés.

49

II.2.1.4. Az intézmények nevelési programjai Az óvodák a közoktatásról szóló törvény 45.§ (1) bekezdése értelmében a 137/1996.(VIII. 28.) Korm. rendelet alapján –mely az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szól– nevelési programot készítenek, vagy az ily módon készítettek közül választanak. A helyi óvodai nevelési programok hasonló képet mutatnak a kistérségen belül, szinte mindegyikben megtalálható a környezetvédelem, hagyományápolás, a tevékenykedtetés; az encsi óvoda már a legújabb tanulási módszert is bevezeti, a kompetencia alapú programcsomagot, a projekttervezést, és a kooperatív tanulási technikákat. A programok elkészítésénél kiemelten kezelték az intézmények a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozást, a magyar nyelven folyó cigány kisebbségi nevelést. A kistérség 7 település óvodájában (Encsen, Abaújkérben, Forrón, Hernádvécsén, Mérán, Szalaszenden és Szemerén) az alapfeladatok ellátásán túl különböző tevékenységeket, szabadidős elfoglaltságot biztosítanak a gyermekeknek az óvodai keretek között. Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben folyó nevelési programok sajátosságait és egyéb tevékenységeket az 5. sz. melléklet tartalmazza.

II.2.1.4.1. Óvodai fejlesztő program Az óvodák esetében is lehetőséget biztosítottak a 12/2007.(III.14.) OKM rendelettel arra, hogy a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti foglalkozásokhoz támogatást igényeljenek a fenntartók. Az óvodai fejlesztő programba 8 település kapcsolódott be, ezek Baktakék, Csenyéte, Forró, Fancsal, Krasznokvajda, Novajidrány, Szalaszend, Szemere. Beavatkozási terület: Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy minél több fenntartó csatlakozzon az óvodai fejlesztő programhoz!

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A nevelési programok változásait nagyrészt az óvodai IPR-be való bekapcsolódás, illetve a kompetencia alapú programok bevezetése tette indokolttá. A tervezési időszak elején 8 óvoda vett részt a fejlesztő programban, mára azonban szinte mindenki (Encset kivéve) pályázott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek programjának a működtetéséhez nyújtott támogatásra. Egyéb tevékenységeket 10 óvodában biztosítanak a kicsiknek, többségében a hitoktatást; a Társulási Tanács döntése értelmében ingyenesen biztosított az óvodások számára is 1-1 csoportban az úszásoktatás.

50

II.2.1.5. Az intézmények humánerőforrásai, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői Az intézményekben folyó szakmai munka hatékonyságát, sikerességét nagymértékben befolyásolja a megfelelő személyi feltételek biztosítása. A részletes intézményenkénti kimutatást a 6. sz. melléklet számú melléklet tartalmazza. Létszámgazdálkodásban nagyobb változás kistérségi szinten nem várható, a fentebb említett 4 település esetében a csoportbővítések miatt kell létszámnövekedéssel számolni. II.2.1.5.1. Vezetők és pedagógusok A kistérségben 80 felsőfokú és 6 középfokú végzettségű óvodapedagógus végzi a nevelőmunkát. Öt óvodában (Csenyétén, Fügödön, Forrón, Krasznokvajdán és Szalaszenden) a törvény által előírt csoportonkénti 2 fő óvodapedagógus nem biztosított. A kitöltött kérdőíveken a kistérségben összesen 10 magasabb vezető, 13 vezető beosztású, alkalmazottat jelöltek; ezek a jogszabályi előírásoknak megfelelnek, hiszen a kistérségünkben 10 intézmény működik önálló intézményként, itt kell magasabb vezetőt alkalmazni, a többi pedig tagóvoda, vagy iskola intézményegysége, tehát az óvodai szakmai munkát vezetőnek kell megvalósítani.

Négy helyen jelölték, hogy függetlenített vezetőként végezhetik

munkájukat az óvodavezetők. Encs esetében a helyettes kötelező heti óraszámát (24) az egyre növekvő tagintézmények száma miatt indokolt lenne csökkenteni, ez azonban csak a társult településeknek anyagi hozzájárulásával valósítható meg. Speciális képesítéssel 20-an rendelkeznek, 1 fő fejlesztő pedagógus, 19 fő egyéb végzettséggel rendelkezik. Két diplomások száma: 25 fő Több diplomások száma: 1 fő Közoktatási szakértők száma: 3 fő Más településről bejáró óvodapedagógusok: Sorszám 1. 2.

3.

4.

5.

6.

7.

Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújdevecseri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája

Település ahonnan bejár

Bejáró pedagógusok száma

Megtett km

Kázsmárk

1 fő

11,55

Alsógagy Felsőgagy

1 fő 1 fő

6 2,59

Csobád Gibárt

1 fő 1 fő

9,43 3,66

Miskolc

1 fő

38,02

Forró

1 fő

3,16

Halmaj Megyaszó

1 fő 1 fő

6,44 17,68

Encs

1 fő

6,99

51

8.

9.

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Fulókércs

Encs Forró

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

3,66 6,83

13.

Napköziotthonos Óvoda Ináncs

Encs Forró Méra Novajidrány Encs Encs Forró Novajidrány Encs Garadna Hernádpetri Encs Szalaszend

14.

Napköziotthonos Óvoda Hernádszentandrási tagóvodája

Encs-Abaújdevecser Ináncs

1 fő 1 fő

15.

Napköziotthonos Óvoda Méra

Gibárt Fancsal Encs Hernádvécse Szikszó Gibárt Encs-Fügöd Encs

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

7,81 10,54 10,27 5,33 29,82 4,75 8,41

Encs Szalaszend Novajidrány

1 fő 1 fő 1 fő 38 fő

17,28 8,87 12,31

10.

Napköziotthonos Óvoda Forró Napköziotthonos Óvoda Fancsali tagóvodája

11. 12.

Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse

16.

17.

Napköziotthonos Óvoda Novajidrány Napköziotthonos Óvoda Pere

18. 19.

Napköziotthonos Óvoda Szalaszend Napköziotthonos Óvoda Szemere ÖSSZESEN:

13,24 13,87 7,08 10,9 3,16 6,63 4,86 5,33 15,76 3,29 4,03 7,72 15,86 7,39 2,7

8,41

Látható, hogy egyedül a krasznokvajdai óvodába nincs bejáró óvodapedagógus; a legtöbb km-t a Miskolcról Encs-Abaújdevecserbe utazó teszi meg; ezen kívül a többiek napi 3-30 kilométert utaznak a munkahelyükre. II.2.1.5.2. Pedagógus továbbképzés Az eredményes, hatékony munka alapfeltétele az innovációra fogékony pedagógus. A megváltozott társadalom, a megváltozott családok, gyermekek mind-mind azt kívánják, hogy a különböző továbbképzés keretében elsajátított ismereteiket az óvónők a mindennapi munkában hasznosítsák. Ezt kötelezővé is teszik, hiszen hét évenként minimum 120 órás továbbképzésen kell részt venni a pedagógusoknak. Nagyon változatos az elmúlt időszak legjellemzőbb továbbképzéseit intézményenkénti bontásban bemutató táblázat, illetve az elkövetkezendő időszak továbbképzési terve is. Ezt a 7. sz melléklet tartalmazza.

II.2.1.5.3. Egyéb alkalmazottak Dajkák száma a kistérségben 45 fő, Encs központi óvodában és Encs-Fügödön a törvényben előírt csoportonkénti 1 fő nincs biztosítva. Gazdálkodást segítő munkakörben csak Encsen alkalmaznak 2 főt, hiszen a többi óvoda nem önálló gazdálkodó az intézmény; de a jövőben a megnövekedett feladatok miatt még egy fő

52

alkalmazására lenne szükség. Legtöbb esetben a gazdálkodással összefüggő tevékenységet a körjegyzőségek, vagy a polgármesteri hivatalok pénzügyi előadói, vagy csoportjai végzik. Adminisztrációt végző munkatársat csak Ináncson jelöltek. Más munkakörben összesen a kistérségben 15 főt alkalmaznak. Összességében megállapítható, hogy a kistérség több óvodájában az óvodapedagógusok és dajkák mellett nincs más személy alkalmazva. Az alkalmazottak intézményenkénti kimutatását a 6. sz. melléklet tartalmazza. Más településről bejáró óvodapedagógusok 2009/2010 Sorszám 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9. 10.

11.

Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2. sz. Intézményegység Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.számú tagóvoda Encs-Abaújdevecser Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.számú tagóvoda Encs-Fügöd Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.számú tagóvoda Csobád Óvoda Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat Bölcsőde 5.számú tagóvoda Abaújkér Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs 1.számú tagóvoda Gibárt Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró Fancsali tagóvodája

12. Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse 13.

14. 15.

16.

Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Tagóvoda Hernádszentandrás Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Napköziotthonos Óvoda

Település ahonnan bejár

Bejáró pedagógusok száma

Megtett km

Kázsmárk

1 fő

11,55

Alsógagy Felsőgagy

1 fő 1 fő

6 2,59

Csobád Göncruszka

1 fő 1 fő

Miskolc

1 fő

38,02

Forró

1 fő

3,16

Halmaj Gibárt

1 fő 1 fő

Encs

1 fő

6,99

Encs Forró

1 fő 1 fő

3,66 6,83

Encs

2 fő

13,24

Méra Novajidrány Encs

1 fő 1 fő 1 fő

7,08 10,9 3,16

Encs Forró

1 fő 1 fő

6,63 4,86

Novajidrány Encs Garadna Hernádpetri Encs Csobád

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

5,33 15,76 3,29 4,03 7,72 4,1

Ináncs

1 fő

-

-

9,43 20,7

6,44 13,6

2,7 -

Fancsal

1 fő

10,5

53

Méra 17.

18. 19. 20.

Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány Napközi Otthonos Óvoda Pere Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend Napközi Otthonos Óvoda Szemere

Hernádszurdok Encs Szikszó Encs Gibárt Encs

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

9,4 10,5 30 8,41 4,7 17,28

Encs Novajidrány Szalaszend

1 fő 1 fő 1 fő 36 fő

17,28 12,31 8,87

ÖSSZESEN:

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A kistérségben összesen 83 óvodapedagógust, 44 dajkát és 20 más munkakörben lévő közalkalmazottat foglalkoztatnak. Csenyétén és Krasznokvajdán nem biztosított minden csoporthoz a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka; Novajidrányban azonban 7 óvodapedagógus van a 3 csoporthoz. Három fővel növekedett a két diplomások száma, illetve négyen egyéb végzettségeket szereztek. Az elmúlt időszakban 30 fő vett részt különböző képzéseken, de többen nem jelölték meg, hogy milyen ismeretekkel bővítették a módszertani kultúrájukat. Hatékony együttnevelési ismereteit 6 fő bővítette, kooperatív technikákkal 4 fő ismerkedett meg. A más teleülésről bejáró pedagógus száma 36 fő lett, kettővel csökkent 2008-hoz képest; a megtett leghosszabb kilométer távolság továbbra is a 38 km.

II.2.1.5.4. Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer A szakmai munka eredményességét a megfelelő környezet nagymértékben befolyásolja. A kicsik életében az egészséges, esztétikus, harmonikus légkör megteremtése kötelező. Tudjuk azonban azt, hogy régebben az óvodák nem kifejezetten erre a célra épültek, hanem átalakítások után kapták meg ezt a funkciót. Az óvodák építésének évszám megjelölése több esetben a feladat-ellátás kezdetét jelölik, és nem az építését. Az építések évét és a technikai adottságok jellemzőinek intézményenkénti kimutatását a 8. sz. mellékletben található.

Tudjuk azt, hogy régebben más volt az elvárás, és más a mai kor követelménye. A legidősebb épület Szemerén a kastély, melyet 1547-ben építettek, az óvoda 1981 óta működik benne. Az Ináncsi épületet az 1800-as évek vége felé építették, nem erre a célra. Szintén régi (1870. 1898.) a csobádi és fügödi, igaz ezeket 2003-ban, illetve 2006-ban teljesen felújították, de még hiányosságok itt is vannak. Legfontosabb az udvari játékok beszerzése lenne. A legfiatalabb

54

épület Fulókércsen található, melyet 2006-ban alakítottak ki, de az eszközök és egyéb felszerelések terén itt is hiányosságok mutatkoznak. További nagyobb felújítások, bővítések valósultak meg pályázatok segítségével az elmúlt 5 évben Forrón, Mérán, Novajidrányban és Szalaszenden. Kistérségi szinten a legjobb állapotban az encsi központi óvoda található, felújítás 2005-ben valósult meg, melyhez a megfelelő játszóudvar kialakítása is megtörtént.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Az eltelt időszak alatt történt óvodai fejlesztések telephelyenkénti kimutatása részletesen a 8. sz. mellékletben található meg. Encsen, Gibárton és Fancsalban nem valósult meg a 2008-2010es időszakban fejlesztés. Összességében megállapítható, hogy a fenntartók önerőből nem lennének képesek fejlesztéseket kivitelezni, minden esetben pályázatok segítségével valósultak meg. Fontos kiemelni, hogy a legtöbb esetben az IPR, TÁMOP, ÉMOP keretében nyújtott anyagi források tették ezeket lehetővé. A Demján Sándor Alapítvány kistérségünk gyermekeit és óvodáit is támogatja, így több helyen az ő támogatásával történtek meg a fejlesztések.

Az óvodák helyiségei: Minden feladat-ellátási helyre vonatkozó kimutatást a 9 sz. melléklet tartalmazza.

Csoportszobák: A kistérség 44 csoportjához 22 normál méretű és 3 szükség csoportszoba áll rendelkezésre. A gyermekek speciális fejlesztése érdekében Encsen, Forrón, Mérán és Szemerén van fejlesztőszoba kialakítva. Könyvtár szoba is csak két helyen (Encsen és Forrón) található.

Tornaterem, tornaszoba, játszóudvar: Tornateremmel csak az encsiek rendelkeznek, 6 helyen pedig (Csenyétén, EncsAbaújdevecserben, Abaújkérben, Mérán, Novajidrányban, Szalaszenden) tornaszoba van. A többi óvodában a csoportszobát kell átrendezni testnevelés foglalkozás megtartásához, megfelelő idő esetén, az udvaron fejleszthetik a kicsik testi képességeit. Összesen 25 zuhanyzóval 8 óvoda van ellátva. Mindenhol van játszóudvar, a játékok azonban nem 100%-ban felelnek meg az Európai játékszabványnak.

Konyha, ebédlő:

55

A kistérség 5 óvodájában van főző konyha, 15+1 helyen pedig melegítő; külön ebédlővel hatan rendelkeznek.

Öltözők, mosdók, orvosi szoba, elkülönítő: Az óvodai adatlapok alapján a kistérség 44 csoportjához 40 öltöző tartozik és 41 gyermek mosdó, WC. Orvosi szobával csak Encs és Forró rendelkezik, elkülönítő szobával 8 (Baktakék, Encs, Fulókércs, Forró, Méra, Novajidrány, Pere, Szalaszend) óvoda. Vezetői, helyettesi, nevelői, gazdasági, szülői, többcélú helyiségek: Óvodavezetői iroda 12 megfelelő méretű és 1 kisebb helyen biztosítja a vezető zavartalan munkavégzését, mivel az óvodákban általában nincsenek helyettesek, így érthető, hogy helyettesi iroda csak 3 óvodában van. Nevelőtestületi szoba Forrón, Krasznokvajdán, Mérán, Novajidrányban, Szalaszenden és Szemerén található. Szülői fogadó Encsen és Mérán, tárgyaló is csak 2 helyen (Encs, Fancsal) van. Többcélú nagyteremmel is csak Encs és Fancsal rendelkezik.

Személyzeti szoba, felnőtt öltöző, szertárak: Két óvoda van személyzeti szobával ellátva, 21 helyen van felnőtt öltöző, mosdó, WC. Karbantartó műhely csak Encsen, szertár 14 helyen, általános raktár 7 helyen, sport-szertár csak 6 helyen lett kialakítva.

Kötelező eszköz és felszereltség: A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szól, melyet 2008. augusztus 31-éig minden fenntartónak teljesítenie kell. A kistérség 20 településén működő óvodák közül 1 helyen fog véleményük szerint ez teljesülni; átlagban 75% körülit becsültek, de van aki csak 30 %-os megvalósulást írt. Különböző alapvető eszközöket jelöltek meg hiányzóknak, ezeknek a kimutatása a 10. sz. mellékletben található.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A 44 csoportban lévő gyermekek neveléséhez 41 normál méretű, 4 szükség és 4,5 fejlesztő szoba áll rendelkezésükre. A teremben történő mozgásigény kielégítésére csak 7 helyen (Csenyéte, Encs, Abaújdevecser, Abaújkér, Méra, Novajidrány, Szalaszend) van tornaterem/tornaszoba; 2010. szeptemberétől már Hernádvécsén is.

56

A főző és melegítő konyhák és ebédlők tekintetében nem történt változás. Orvosi szobával 4 óvoda rendelkezik, az elkülönítő szobák száma is nagyon alacsony, összesen 5 helyen van. Vezetői, helyettesi, nevelői, gazdasági, szülői és a többcélú helyiségekre vonatkozóan nem történt számottevő változás az eltelt két év alatt. Felnőtt öltözővel, mosdóval Baktakék és Krasznokvajda nem rendelkezik, a többi helyen legalább egy biztosítva van. A raktárakat tekintve jelentősebb változások nem történtek. Legalább egy számítógéppel minden óvoda rendelkezik, azonban Abaújdevecserben, Fügödön, Fulókércsen, Krasznokvajdán, Novajidrányban és Perén az Internet nem érhető el. Hogy továbbra is milyen alapvető eszközök, felszerelések, tárgyak hiányoznak az óvodákból, azt részletesen a 10. sz. mellékletben találhatjuk meg. Továbbra is az udvari játékok hiányát, illetve a meglévők nem az EU-s szabványnak történő megfelelést jelölték. A kistérségi TIOP 1.2.5. pályázat keretén belül minden óvoda részesül különböző fejlesztő eszközökből és informatikai eszközökből, ezzel is segítve a nevelőmunka hatékonyságát. Beavatkozási terület: A hat telephelyen működő óvodában lehetővé kell tenni az Internet elérhetőséget, hiszen balesetnél, tűznél, egyéb nem várható veszélyeknél, gyermek óvodában történő megbetegedésekor az értesítés nem megoldott. A gyors információáramlás ennek hiánya miatt nem biztosított a székhely és tagintézmények, az intézmény és fenntartók, illetve egyéb partnerek között. Ha a fenntartók önerőből nem képesek megoldani ezeknek az alapvető eszközöknek a beszerzését, keresni kell pályázati lehetőségeket, esetleg civil szervezeteket, cégeket, akik segíthetnek ennek a kivitelezésében. II.2.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A közoktatásban a gyermekek mindenekfelett álló érdeke kell hogy érvényesüljön; minden segítséget meg kell kapniuk a képességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük teljes fejlődéséhez. A gyermekek velük született- és környezeti hátrány megszüntetésének, csökkentésének, felszámolásának igénye mind az intézményre, mind a családra, mind a szakszolgálat intézményeire egyaránt feladatokat, kötelezettségeket ró. A kistérségben jelenleg 7 intézményben foglalkoznak sajátos nevelési igényű gyermekekkel, számuk 27 fő, mely az összlétszám mindössze 2,53 %-a. Tanulási, magatartási zavarral 24 gyermek küzd, organikus okokra visszavezethető tartós, súlyos rendellenességgel 2 fő, organikus okokra vissza nem vezethető

tartós, súlyos rendellenességgel pedig 1 fő. Az

57

adatszolgáltatásoknál azon gyermekek száma, akik 2 és 3 főnek számítanak, illetve a fogyatékosság típusai szerint besorolt gyermekek száma eltérő. Az SNI-s gyermekek száma fogyatékosság típusai szerinti intézményenkénti kimutatása a 27. sz. mellékletben található.

Beavatkozási terület: egy-egy nevelési évre vonatkozó adatokat mindig, mindenhol a központi statisztikai jelentéssel összhangban, az októberi állapotnak megfelelően kell feltüntetni; kivéve, ha azt külön más időszakra megjelölve kérik! A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését Abaújdevecser (1 fő), Krasznokvajda (1 fő), Novajidrány (1fő) és Szemere (1 fő) jelezte az októberi statisztikában, azonban a nyári adatszolgáltatásnál már Abaújkér (1 fő) és Hernádszentandrás (1 fő) is jelezte, hogy náluk is vannak SNI-sek. Még ebben az esetben is ez a gyermekek 0,7%-a, tehát csökkent az ilyen gyermekek száma. Megállapítható, hogy az SNI gyermekek száma csökkent, de a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdőké nem. A BTM-ek száma is eltérő, a nevelési év elején 23 fő volt, mely 2,3%-át jelenti az óvodás gyermekeknek. A különbségek adódhatnak az év közben érkezők miatt, illetve a szakvélemények megérkezése miatt; de egy nevelési évben mindig az októberi statisztikai állapotot kell adatként szolgáltatni. Beavatkozási terület: az adatszolgáltatás pontatlanságának megszüntetése.

II.2.1.7. Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérség óvodáiban: A kistérségen belül Gibárton, Fancsalban és Perén nincs etnikai nevelés, hiszen ezeken a településeken kevés a cigány származású; a többi óvodában a nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelvének megfelelően beépítették programjukba a cigány kisebbségi óvodai nevelést is. Sorszám

Intézmény

1.

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs

2.

3.

4.

Összes gyermek létszám

Résztvevő gyermekek száma

Cigány kisebbségi nevelésben résztvevő gyermekek aránya

65

42

64,61 %

49

46

93,87 %

211

54

25,59 %

21

13

61,9 %

58

5.

6.

7.

8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Abaújdevecseri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Napköziotthonos Óvoda Forró Napköziotthonos Óvoda Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Óvoda Hernádszentandrási tagóvodája Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Napköziotthonos Óvoda Méra Napköziotthonos Óvoda Novajidrány Napköziotthonos Óvoda Pere Napköziotthonos Óvoda Szalaszend Napköziotthonos Óvoda Szemere ÖSZESEN:

52

32

61,53 %

24

11

45,83 %

33

7

21,21 %

14

0

0%

28

28

100 %

104

64

61,53 %

11

0

0%

48

48

100 %

63

23

36,5 %

25

20

80 %

33

33

100 %

75

38

50,66 %

87

51

58,62 %

21

0

0%

49

22

44,89 %

50 1063

36 568

72 % 53,43 %

Összes gyermek száma és az etnikai nevelésben résztvevők száma 250 200 150 100 50 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (32/1197. (XI.5.) MKM rendelet) meghatározza az ilyen irányú sajátos pedagógiai munka alapelveit. „A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy
biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;
ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat; készítse fel a gyermekeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;
segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.” A kisebbségi óvodai nevelés formái lehetnek: -

anyanyelvű (kisebbségi nyelvű) óvoda,

59

-

kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda,

-

cigány kulturális nevelést folytató óvoda, melyet folytathat: -

a kisebbség nyelvén,

-

két nyelven,

-

cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.

A kistérség mind a 17 óvodájában magyar nyelven folyik a cigány kulturális nevelés.

Etnikai nevelés 2009/2010. Sorszám

Intézmény

1.

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2. sz. Intézményegység Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.számú tagóvoda Encs-Abaújdevecser Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.számú tagóvoda Encs-Fügöd Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.számú tagóvoda Csobád Óvoda Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat Bölcsőde 5.számú tagóvoda Abaújkér

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9. 10.

11.

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs 1.számú tagóvoda Gibárt Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró Fancsali tagóvodája

Összes gyermek létszám

Résztvevő gyermekek száma

Cigány kisebbségi nevelésben résztvevő gyermekek aránya

61

42

68,85%

52

52

100%

199

46

23,11%

19

8

42,1%

46

36

78,26%

23

14

60,86%

26

9

34,61%

11

0

0%

22

21

95,45%

115

90

78,26%

9

0

0%

60

12. 13. 14. 15.

16. 17. 18. 19. 20.

Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Tagóvoda Hernádszentandrás Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Napköziotthonos Óvoda Méra Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány Napközi Otthonos Óvoda Pere Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend Napközi Otthonos Óvoda Szemere ÖSZESEN:

45

45

100%

58

21

36,2%

19

17

89,47%

34

34

100%

61

33

54,1%

79

43

54,43%

25

0

0%

42

20

47,61%

54

54

100%

1000

585

58,5%

Összes gyerm ek szám a és az etnikai nevelésben résztvevők szám a 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A cigány kisebbségi nevelést Gibárton, Fancsalban és Perén továbbra se építették be a nevelőmunkába; 17 óvodai telephelyen azonban magyar nyelven folyik a cigány kulturális nevelés. Az összes óvodáshoz viszonyítva a gyermekek több mint a fele (58,5%) részesül kisebbségi nevelésben -majdnem 5%-kal nőtt 2008-hoz képes-, azonban Csenyétén, Hernádvécsén, Krasznokvajdán és Szemerén 100%-os a részvételük.

II.2.1. 8. Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek Az óvodai nevelésről a kistérségben 20 feladat-ellátási helyen gondoskodnak, tehát 16 településről már a 3-6 éves korosztályú gyermekeknek is utazniuk kell. Kistérségi szinten a bejárók és iskolabusszal utaztatott gyermekek a 2007/2008-as nevelési évben: Nevelési év

Összlétszám

Bejáró

Bejárók aránya az

Iskolabusszal utaztatott

Iskolabuszos utaztatás

61

összlétszámhoz viszonyítva 2007/2008

1063

158

14,86%

119

aránya bejárókhoz viszonyítva 75,31%

A következő nevelési évek becsült bejáró és iskolabusszal utaztatott létszámadatait a 11. sz. melléklet tartalmazza. Legtöbb esetben a községek önkormányzatai saját busszal oldják meg a gyermekek szállítását, kistérségi busz is szállít óvodásokat is, illetve szerződéses formában is gondoskodnak a gyermekek szállításáról. Azon települések óvodáiba, ahová 1-1 gyermek jár be, ott a szülők oldják meg a gyermekeik szállítását. Jelenleg a legtöbb bejáró gyermeket, 31-30 főt fogad Encs és Baktakék; az önállóan fenntartott óvodákba nincs más településről bejáró.

2010. Nevelési év

Összlétszám

Bejáró

Bejárók aránya az összlétszámhoz viszonyítva

Busszal utaztatott

2009/2010

1000

163

16,3%

118

Buszos utaztatás aránya bejárókhoz viszonyítva 72,39%

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Az óvodás gyermekek száma csökkent, de a bejáróké kicsit növekedett; a szervezett buszos utaztatásban részt vevők arányában a változás nem szignifikáns. A kistérség 9 óvodájába nincs más településről bejáró; a 11 hely közül legtöbb gyermeket most Encs (36), Baktakék (35) és Szemere (30) fogadott. Az önkormányzati buszok mellett a kistérségi busszal is szállítanak óvodásokat is, illetve több helyre továbbra is a szülők viszik el gyermekeiket.

II.2.2. Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Az Encs Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi önkormányzata az ellátandó kötelezettségei közül kiemelt figyelmet fordít a közoktatási feladatainak megoldására. A települések mindegyike nagyon ragaszkodik az intézményéhez, óvodához, iskolához egyaránt, hiszen ezek a kis közösségek életében a kultúra, a szabadidős programok, a civil szerveződések központját jelentik. Egyik önkormányzat sem szívesen mondana le oktatási intézményéről, mert az intézmény megszűntetése esetén tart annak lélekszámcsökkentő 62

hatásától. Az önkormányzatok úgy vélik, hogy az óvoda, iskola jelenléte erősíti a fiatal, kisgyermekes családok helyben maradását. A kistérségben a 36 településből 15 településen van iskola, ez a települések 42%-a. Egy önkormányzat –Méra– önállóan, a 35 település pedig intézményfenntartó társulásban gondoskodik az általános iskolai kötelező feladatellátásról. Encs városban két általános iskola van, közülük az egyiknek a fügödi településrészen egy tagintézménye. A többi 14 településen egy-egy általános iskolai feladatellátási hely van. Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás területén, tehát összesen 17 feladatellátási helyen folyik általános iskolai nevelés-oktatás. Önálló OM azonosítóval rendelkező intézmények száma: 11 Tagintézmények száma: 6

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Az elmúlt két év során az encsi intézmények összevonása következtében csökkent az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmények száma így jelenleg 10 intézmény működik 15 településen. Az encsi Zrínyi Ilona iskolának két tagintézménye van, öt feladatellátási helyen folyik a nevelés-oktatás, melyből egy a társult településen Csobádon, egy a fügödi városrészen, három pedig a városban található. A baktakéki, novajidrányi, szalaszendi és szemerei iskoláknak van 1-1 tagintézménye. Méra továbbra is önállóan tartja fenn iskoláját, a többi intézmény fenntartója intézményfenntartó társulás. Önálló OM azonosítóval rendelkező intézmények száma: 10 Tagintézmények száma: 6

II.2.2.1. Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája Intézmény

Intézményfenntartás módja

Intézmény típusa

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye

Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási

Változás 2010.

nincs

Intézményfenntartó társulás

Közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda-általános iskola) nincs

Intézményfenntartó társulás

Közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola-alapfokú

Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú

63

Intézmény Encs művészetoktatási intézmény)

Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Intézményfenntartó társulás Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró Körzeti Általános Iskola Hernádvécse Arany János Általános Iskola Ináncs Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája Körzeti Általános Iskola Szalaszend Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája Általános Iskola Szemere Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája

Közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola-alapfokú művészetoktatási intézmény

Művészetoktatási Intézmény Encs Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Csobádi Tagiskolája

Beolvadt a Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI-ba

Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Fügödi Tagiskolája

Intézményfenntartó társulás

Általános Művelődési Központ

nincs

Intézményfenntartó társulás

Általános Iskola

nincs

Intézményfenntartó társulás

Általános Iskola

nincs

Intézményfenntartó társulás

Közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda-általános iskola)

nincs

Községi Önkormányzat Méra

Általános Iskola

nincs

nincs Intézményfenntartó társulás

Általános Iskola nincs

nincs Intézményfenntartó társulás

Általános Iskola nincs

nincs Intézményfenntartó társulás

Általános Iskola nincs

64

II.2.2.2. Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik Intézmények 2010-ben Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék

Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye

Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Csobádi Tagiskolája

Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája

Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Fügödi Tagiskolája ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró

ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró

Körzeti Általános Iskola Hernádvécse

Körzeti Általános Iskola Hernádvécse

Arany János Általános Iskola Ináncs Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája Körzeti Általános Iskola Szalaszend Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája

Arany János Általános Iskola Ináncs Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája Körzeti Általános Iskola Szalaszend Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája

Felvételi körzete alapító okirat szerint Baktakék, Beret, Csenyéte, Detek, Alsógagy, Felsőgagy, Gagyapáti települések közigazgatási területe

Encs, Abaújkér, Csobád, Gibárt, Pere, Hejce* települések közigazgatási területe

Forró, Fancsal települések közigazgatási területe Hernádvécse, Hernádpetri, Pusztaradvány települések közigazgatási területe Ináncs, Hernádbűd, Hernádszentandrás települések közigazgatási területe Krasznokvajda, Büttös, Kány, Keresztéte, Pamlény, Perecse, Szászfa települések közigazgatási területe Méra település közigazgatási területe

Novajidrány, Garadna települések közigazgatási területe

Szalaszend, Fulókércs, Litka települések közigazgatási területe

65

Általános Iskola Szemere Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája

Általános Iskola Szemere Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája

Szemere, Fáj, települések közigazgatási területe

*Hejce: kistérségen kívüli település **Abaújalpár kistérségen belüli település, de Abaújszántóval, másik kistérségbeli településsel kötött intézményfenntartói társulási megállapodást. Megjegyzés: A vastaggal jelölt települések töltik be a gesztor szerepet.

II.2.2.3. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Intézményi struktúra: Tizenegy önálló OM azonosítóval rendelkező általános iskola van a kistérségben (lásd.: II.2.1.1.), ebből 4 intézmény közös igazgatású közoktatási intézmény, 1 ÁMK, és 6 csak általános iskolai feladatokat ellátó intézmény. Két intézményben –Encs Kazinczy, Encs Petőfi– működik művészet oktatási intézményegység, két iskolában óvodai intézményegység. Az encsi Petőfi Sándor Általános Iskolában angol két tanítási nyelvű tagozat működik. Hat intézménynek –Baktakék, Encs Kazinczy, Encs Petőfi, Novajidrány, Szalaszend, Szemere– van általános iskolai tagintézménye, ebből öt más településen, egy pedig encsi településrészen. Így 15 településen van jelenleg általános iskola, 17 feladat-ellátási hellyel. (Lásd. II.2.1.1.) Tagintézmények: A csenyétei, csobádi, fügödi, fúlókércsi, fáji tagintézmények 1-4 évfolyammal, a garadnai tagintézmény 1-3 évfolyammal működik. Összevont osztályok: Garadnán egy csoport van 1-3 összevont osztályban, Csobád, Fúlókércs, Fáj tagiskolákban és Szemere székhely iskola alsó tagozatán kettes összevonásban, Csenyéte és Fügöd településrészen évfolyamonként 1-1 önálló osztályban szerveződnek a tanulócsoportok. Összevont osztályokként működnek még a sajátos nevelési igényű szegregált csoportok Baktakéken 3-4;, Encs Kazinczyban 1-4; 5-6; 7-8; Hernádvécsén 1-3; 2-4; Szalaszenden 3-5-7; összevonásban. Az évfolyam összevonásokat mindig a tanulólétszám határozza meg. Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Intézményi struktúrában bekövetkezett változás:
Az encsi két általános iskola összevonásra került, így eggyel csökkent az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmények száma, a tagintézmények száma azonban változatlan maradt.
A fügödi tagintézmény a 2010/2011-es tanévtől 1-6 évfolyammal működik tovább.

66

Osztályösszevonások: A tanulólétszám csökkenése miatt a krasznokvajdai iskola alsó tagozatán összevont osztályok szervezésére került sor, hiszen csak így tudtak az elvárt átlaglétszám feltételeknek megfelelni. A hernádvécsei és a szalaszendi szegregált SNI csoportok megszűntek, így már csak két intézményben –Encsen, Csenyétén– van ilyen csoport.

Osztálylétszámok: Az intézmények évenkénti –a 2007/2008-as tanévtől a 2012/2013-as tanévig–, évfolyamonkénti csoport és tanulólétszám alakulását a 12. sz. melléklet tartalmazza.

Az átlaglétszámok alakulása ennek alapján: Alsó tagozat Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye 2010 Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája

Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Encs

2007/2008

19,25

2008/2009

18,5

2009/2010

16,37

2010/2011

2011/2012

2012/2013

16,37

17

17,5

20,5

23,29

21,27

20,33

19,66

19,27

18,94

22,8

22,16

22

21,75

21,16

21,16

22,21

67

Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Fügödi Tagintézménye Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Csobádi Tagintézménye ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró 2010 Körzeti Általános Iskola Hernádvécse 2010 Arany János Általános Iskola Ináncs 2010 Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda 2010 Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra 2010 Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája 2010 Körzeti Általános Iskola Szalaszend Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája 2010 Általános Iskola Szemere Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája 2010 Kistérségi átlag Kistérségi átlag 2010

20,4

19,3

19,6

19,6

19

19

21,3

21

20,5

27

25,5

24

15

17

17,8

24,3

24,3

23,8

23,8

23,6

22,4

17,83

18,83

17,66

27,6 22

22,8

22 21,83

27

26,8

26,5 28,25

16

15,3

15,3

20,33 23,7

25,5

24,3 23,75

20,83

23,6

22,8

23,6

20,83

22,16

19,33

20,16

19,25

21,5

22,25

23,25

19,25

16,75

21,57

21,48

19 20,67

20,44

20,16

19,72

22,45

68

Az alsó tagozatban a normatíva és kiegészítő normatívák igénylésének, illetve a közoktatási feladatok teljesítéséhez szükséges feltétel a közoktatási törvény 3. sz. melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszám 75%-os mértékének teljesítése intézményi szinten, amely 16 fős átlaglétszámot jelent. A krasznokvajdai intézmény a 2008/2009-es tanévtől előreláthatóan három évig nem felel meg az elvárt létszámfeltételnek. Alacsony átlaglétszámok várhatók a baktakéki intézményben is. Tervezési időszakban a csoportok száma 76-ról 73-ra fog csökkenni, hiszen a gyermeklétszám 89,58%-ra csökken 2012-re. Megjegyzés: A megállapításoknál a jelenleg érvényben lévő költségvetési törvényt vettük figyelembe. Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A csoportok száma már a 2009/2010-es tanévben 73-ra csökkent, a krasznokvajdai és szemerei intézmény csak osztályösszevonással tudta biztosítani a törvény szerinti átlaglétszám 75%-os létszámfeltételt. A csoportok számának csökkenése az átlaglétszámok növekedését eredményezte. Kistérségi szinten 2 fővel lett magasabb az átlaglétszám a tervezettől. Ennek másik oka, hogy a csoportszervezésnél két főként figyelembe vehető beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekek száma jelentősen növekedett az elmúlt két évben. Felső Tagozat Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye

2007/2008

23,6

2008/2009

24

2010 Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája

Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs

2009/2010

24,3

2010/2011

2011/2012

2012/2013

24,8

25,6

31

25

25,62

25,7

26,1

26,4

25,3

24,7

28,3

30

30

29,3

29,3

30,9

69

Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Encs Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Fügödi Tagintézménye Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Csobádi Tagintézménye ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró 2010 Körzeti Általános Iskola Hernádvécse 2010 Arany János Általános Iskola Ináncs 2010 Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda 2010 Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra 2010 Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája 2010 Körzeti Általános Iskola Szalaszend Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája 2010 Általános Iskola Szemere Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája

26,74

16,6

17,3

17,6

17,8

18,9

19

34

32,8

20,3

27,8

27

26,8

16

17

16,3

22,3

23,8

25,5

21,8

22

26,3

20,8

28,8

30,8

16,3

20,8

23

21 29,5

32,5

35 25,8

29,5

28,8

27 28,25

17

16,5

17,3 24

19,25

20,8

22,3 21,75

22,75

21

23,2

22,2

30,75

31

29

23,4 17

16,5

17

70

2010 Kistérségi átlag Kistérségi átlag 2010

23,92

24,2

20,5 24,62

24,65

24,75

25,68

25,15

A felső tagozatban a kistérségi közoktatási feladatok teljesítésének feltétele a közoktatási törvény 3. sz. melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszám 75%-os mértékének teljesítése intézményi szinten, amely 17 fős átlaglétszámot jelent. A költségvetési törvény szerint az 5-8 évfolyamon az osztályösszevonás az átlaglétszám számítás és a támogatás szempontjából nem elismerhető. A felső tagozatban nincs a kistérségben összevont osztály, de két település –Krasznokvajda és Szemere– intézményeiben létszámuk alacsony, így az elvárt létszám teljesítése veszélybe kerül, amely a kiegészítő normatívától történő elesést eredményezi. A költséghatékonyság szempontjából negatívumként értékelhető, hogy a létszámok a közoktatási törvényben előírt átlaglétszámok (alsó tagozat:21; felső tagozat: 23) alá csökkennek több intézményben is. (12. sz. melléklet tartalmazza a tanulócsoportok számának és létszámának alakulását intézményenként a 2012/2013-as tanévig)

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A felső tagozatban a csoportok száma (71) ténylegesen több lett, mint amit becsültek (67) az intézmények, így néhány esetben jóval a becsült átlag alatti osztálylétszámok lettek a 2009/2010-es tanévben. Kistérségi szinten azonban közelít az átlag a becsült létszámhoz. A két főként figyelembe vehető BTM-es gyermekek száma a felső tagozatban is emelkedést mutat.

Csoportok száma, tanulólétszám és átlaglétszám kistérségi szinten: (a létszámok az 2 illetve 3 főként figyelembe vehető SNI létszámokkal növelten szerepelnek) Alsó tagozat Felső Tagozat Tényleges Tanév

Csoportszám Létszám Átlag Csoportszám Létszám Átlag SNI-vel, BTM-el növelt

SNI-vel BTM-el növelt

létszám SNI BTM nélkül

2007/2008

76

1635

21,5

66

1573

23,83

3099

2008/2009

75

1611

21,48

66

1598

24,2

3101

2009/2010

74

1530

20,67

67

1650

24,62

3087

2010-es felülvizsgálat 2010/2011

73

1639

22,45

71

1786

2515

3092

74

1513

20,44

66

1627

24,65

3058

2011/2012

73

1472

20,16

66

1634

24,75

3047

2012/2013

73

1440

19,72

63

1618

25,68

3012

71

Az alsó tagozatban az átlaglétszám számításnál figyelembe vehető SNI gyermekeket is figyelembe véve 2012-re 12%-os csökkenés, a felső tagozatban viszont 2,86%-os emelkedést becsültek az intézmények. Az általános iskolai tényleges tanulólétszámot figyelembe véve 2,8%-os tanulólétszám csökkenéssel kell számolni kistérségi szinten.

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A 2010-es felülvizsgált adatokból is egyértelműen látszik, hogy az SNI, illetve elsősorban a BTM-es gyermekek növekvő száma jelenti az átlaglétszám növekedést. A 2009/2010-es tanévben két főnek számító SNI létszám 94fő, három főnek számító SNI létszám 12 fő, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő (BTM-es) gyermekek száma 215 fő volt. A tényleges létszám a becsülttől 0,16%-kal lett magasabb.

Kihasználtsági mutató: Intézmény

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék 2010 Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye 2010.

Alapító okirat szerinti maximális létszám

Tanulólétszám *

300

224

74,66%

300

251

83,66%

90

61

67,77%

2008/2009

Kihasználtsági mutató telephelyenként

90

92

102,22%

Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs

740

858

115,9%

Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Encs

Alapító okirat együtt1400 (1400-106= 1294)

1310

101,24%

46

24

52,17%

Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Kihasználtsági mutató intézményi szinten

Csobádi Tagiskolája

sorszám

1.

73,07%

2.

87,95% 3.

112,21%

4.

5.

Csobádi Tagiskolája Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI

Intézményi

Nincs külön az alapító okiratban 2008-as adat 46

25

54,35%

570

417

73,15%

80,31%

Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási

72

Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs

Beolvadt Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Encs Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú 60 89 148,33% Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája Zrínyi Ilona Nincs külön az Általános Iskola és alapító 89 148,33% AMI okiratban 2008Fügödi as adat 60 Tagiskolája Zrínyi I. Általános Iskola és AMI együtt ÁMK Gárdonyi G. 300 254 84,66% Általános Iskola Forró 300 306 102% 2010 Körzeti Általános 210 243 115,7% Iskola Hernádvécse 210 264 125,7% 2010 Arany János 240 222 92,5% Általános Iskola Ináncs 210 226 107,62% 2010 Béres Ferenc Általános Iskola és 200 127 63,5% Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda 200 157 78,5% 2010 Dayka Gábor Általános Iskola és 224 185 82,58% Központi Konyha Méra 224 182 81,25% 2010 Kölcsey F. 300 205 68,33% Általános Iskola Novajidrány 300 210 70% 2010 Kölcsey F. Általános Iskola 24 18 75% Garadnai Tagiskolája 24 19 79,16% 2010 Körzeti Általános 250 235 94% Iskola Szalaszend 225 206 91,55% 2010 Körzeti Általános Iskola 50 42 84% Fulókércsi Tagiskolája 40 32 80% 2010 Általános Iskola 130 102 78,46% Szemere 130 110 84,62% 2010 Általános Iskola Szemere 60 50 83,33% Fáji Tagiskolája 50 48 96% 2010

6.

101,71%

84,66%

7.

102% 115,7%

8.

125,7 92,5%

9.

107,62%

63,5%

10.

78,5% 82,58%

11.

81,25% 12. 68,82% 13. 70,68% 14. 92,33% 15. 89,81% 16. 80% 17.

73

* az átlagszámításnál figyelembe vehető 2, vagy 3 főként figyelembe vehető SNI létszámokkal növelten.

Kihasználtsági mutató telephelyenként 160

148,33

140

115,7

115,9

120

92,5

100 80

74,66 67,77

84,66

73,15

63,5

82,58 68,33

94 75

84

78,46

83,33

52,17

60 40 20 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17

Megjegyzés: A fenti táblázat tartalmazza a sorszámokhoz tartozó intézményeket

A 13. sz. melléklet tartalmazza intézményenként és évfolyamonként az intézményvezetők által meghatározott befogadóképességet, illetve a férőhely szükségletet. Ezek az adatok azonban nem teljes mértékben fedik le a befogadóképességet, illetve a férőhely szükségletet. Férőhelyszükséglet jelentkezik az encsi Kazinczy, az encsi Petőfi Fügödi Tagiskola, és Hernádvécse Általános Iskoláinak tekintetében. Az utóbbi kettő esetében nincs jelzés férőhelyszükségletre a leadott adatok alapján, pedig a kihasználtság lényegesen 100% fölött van. A többi intézmény azonban még tudna gyermekeket fogadni, hiszen nyolc intézmény kihasználtsága a 80%-ot sem éri el, amely a pályázatoknál elvárt kihasználtsági szint.

A pályázatoknál elfogadott 80%-os kihasználtság alatt van négy telephely, egy tagintézmény kihasználtsága még az 50%-ot sem éri el.

Beavatkozási terület: Az gyermeklétszám csökkenése, és a szülők szabad iskolaválasztása miatt az egyes intézményekben kihasználtság tovább romlik, aminek következtében az intézmények működtetése kedvezőtlen költséghatékonyságú. Célszerű átgondolni kistérségi

74

szinten az intézményi struktúrát, úgy, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdeke ne sérüljön, de az oktatás színvonala és költséghatékonysága javuljon.

A 2010-es felülvizsgálat kapacitás kihasználtsági jellemzői: Kihasználtsági mutató telephelyenként 2010. 160

148,33

140

125,7

120

102,22 101,24 100 83,66

107,62

102

91,55 96 81,25 84,62 80 78,5 79,16 70

80 54,35

60 40 20 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17

A KIR rendszerben Krasznokvajda és Novajidrány települések intézményeinek 2004-es alapító okirata szerepel, amelyben nincs meghatározva a felvehető maximális létszám, így a két évvel ezelőtti intézményi adatszolgáltatás adatait vettük figyelembe. A Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI alapító okiratában nincs meghatározva telephelyenként a felvehető létszám, csak iskolai összesenben 1400 fő, ezért a 2008-as adatszolgáltatás alapján a csobádi és fügödi tagintézmények adatait vettük alapul, és az összes felvehető létszámból ezt levonva számoltunk a székhelyre felvehető létszámmal. A vizsgált két éves időszakban négy intézmény –Ináncs, Szalaszend, Fúlókércsi Tagiskola, Fáji Tagiskola–

alapító

okiratát

módosították

a

felvehető

maximális

gyermeklétszám

vonatkozásában, amelynek következtében csökkent a felvehető létszám az intézményben. Amennyiben a számított létszámot (SNI, BTM két-három főként figyelembe vehető létszám) vesszük figyelembe, akkor 6 intézmény –Csenyéte, Encs Zrínyi, Encs Zrínyi Fügödi Tagiskolája, Forró, Hernádvécse, Ináncs– kihasználtsága haladja meg a 100%-ot. A legnagyobb mértékben a Fügödi Tagiskolában, ahol ez 148,33%. A legalacsonyabb kihasználtságú intézmény a Csobádi Tagintézmény (54,35%)

75

A tényleges létszámokkal vizsgálva a Fügödi Tagiskolában 115%-os, a hernádvécsei intézményben 100%-os a kihasználtság. Az intézményenkénti létszámokat és kihasználtsági mutatókat a 13. sz. melléklet tartalmazza.

II.2.2.4. Az intézmények pedagógiai programjainak sajátosságai, tanórán kívüli lehetőségek, felzárkóztatás, tehetséggondozás Az intézményekben a nevelő-oktató munka a pedagógiai programok szerint folyik. Az iskolák pedagógiai programja biztosítja, hogy az iskolai felkészítés egységes elvek, célok és követelmények alapján folyjék. Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben folyó pedagógiai munka sajátosságait a 14. sz. melléklet tartalmazza. A legtöbb intézményben megjelenik a környezettudatos nevelés, a hátrányos helyzetű és roma, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja kiemelt feladatként jelenik meg szinte minden intézményben. Integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítést az ináncsi iskola, a csobádi és fáji tagiskola kivételével valamennyi intézmény végez. A nemzeti etnikai kisebbségi nevelésben a magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatást csak két intézmény –Ináncs és a garadnai tagiskola- nem végez. Emelt szintű kiscsoportos oktatásra van lehetősége a tanulóknak a felsős évfolyamokon 1-1 osztályban magyarból és matematikából az encsi Kazinczy F. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézményben. Az encsi Petőfi S. Általános Iskola pedig magyar angol két tanítási nyelvű oktatást biztosít a tanulók számára

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Valamennyi intézményben a törvényi előírásoknak megfelelően a nem szakrendszerű oktatás beépítésre került a pedagógiai programokba. A kompetencia fejlesztés területeivel bővült a hernádvécsei intézmény, valamint névváltozás és a kéttannyelvű oktatás megszűntetése miatt változott az encsi intézmény pedagógiai programja.

II.2.2.4.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés A program a hátrányos helyzetű tanulóknak a többi tanulóval együtt történő nevelést, oktatását célozza meg. Speciális pedagógiai eljárások alkalmazásával igyekszik a hátrányok csökkentését megvalósítani. Ez az oktatási forma biztosítja:

76

-

a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását,

-

az otthonról hozott tudás és kultúra értékként történő kamatoztatását,

-

a szülő, család partnerként történő bevonását az iskolai folyamatokba, döntésekbe,

-

az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő elfogadó környezet kialakítását,

-

az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködését,

-

a tanulókövetést.

Integrációs felkészítés hat feladat-ellátási helyen, képesség-kibontakoztató felkészítés pedig kilenc feladat-ellátási helyen folyik.

Integrációs felkészítésben a tanulók 15%-a, képesség-kibontakozató felkészítésben a 29%-a vesz részt. Az intézmények hasonló arányban tervezik továbbra is biztosítani ezt a felkészítési formát a tanulók számára. Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítések intézményenkénti kimutatását a 15. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI kivételével valamennyi általános iskola bevezette az IPR-t.. Az integrációs felkészítésben részt vevők aránya csökkent, a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevőké pedig növekedett. A 2009/2010-es tanévben integrációs felkészítésben a tanulók 4,9%-a, a képesség-kibontakoztató felkészítésbe a tanulók 30,2%-a vett részt. Az intézményenkénti kimutatást a 15.sz. melléklet tartalmazza.

II.2.2.4.2. Idegen nyelv oktatás Az idegen nyelvoktatás során a tanulók az angol és német nyelvet tanulhatják. Mindkét nyelvből van választási lehetősége a tanulóknak három intézményben:
Kazinczy F. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs
Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs,
ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró Angol nyelvet összesen 13 telephelyen, német nyelvet 6 telephelyen oktatnak. Első osztálytól tanulhatnak nyelvet három intézményben, az encsi két általános iskolában és Szemerén.

77

A legtöbb intézményben heti három órában tanulják a nyelvet a tanulók, de néhány intézményben alsó tagozatban csak 1 vagy 2 óra áll rendelkezésre. A nyelvoktatás intézményenkénti kimutatását a 16. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A nyelvoktatásban jelentős változás nem következett be a két év során. Az angol nyelvi munkaközösség aktívan tevékenykedik segítve a pedagógusok nyelvi képzéssel kapcsolatos munkáját, a gyermekek részére pedig versenyzési lehetőséget biztosítanak. Az intézmények fontosnak tartják a nyelvi képzést, melyet az is bizonyít, hogy szinte minden iskola tart nyelvi szakköröket, felzárkóztatót a tanulók részére (50.sz melléklet).

II.2.2.4.3. Tanórán kívüli lehetőségek A közoktatási törvény 52.§ és 53.§-a alapján az iskolák a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező, választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat szerveznek. A foglalkozások célja a felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés, konzultáció, speciális illetve kiegészítő ismeretek átadása, középiskolai felvételre való felkészítés. Az intézmények a törvény szerinti órakereten belül gazdálkodva szervezhetik meg ezt a tevékenységet. A foglalkozásokon részt vevő gyermekek száma mind a tehetséggondozó, mind a felzárkóztató foglalkozásokon jelentős.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A garadnai és fulókércsi tagintézmények kivételével –ők nem szolgáltattak erre vonatkozóan adatot– széleskörű tanórán kívüli tevékenységek biztosítják a tehetséggondozást, felzárkóztatást egyaránt. A tanórán kívüli foglalkozásokon részt vevők száma jelentős, intézmények általában 10-15 tanuló részvétele esetén már indítják a szakköröket. Az intézményenkénti kimutatást az 50.sz. melléklet tartalmazza.

II.2.2.4.4. Versenyek A tanulók számára fontosak az olyan megmérettetési lehetőségek, amelyek során összemérhetik tudásukat más intézmények tanulóival. Mivel az iskolák tanulóinak nagy többsége halmozottan hátrányos helyzetű, a felmenő rendszerű és megyei versenyeken nem sok tanuló tud részt venni.

78

Ezért nagyon lényeges, hogy intézményen belül és kistérségi szintű versenyek is szerveződjenek, amely több tanuló számára biztosít versenyzési lehetőséget. Az alábbi táblázat kistérségi szintű összesítése az egyes versenyeken résztvevő tanulók számának. A versenyek intézményenkénti kimutatást a 17. sz. melléklet tartalmazza.

Tanév

iskolai verseny

2005/2006 2006/2007 2007/2008

kistérségi verseny

megyei verseny

országos verseny

HH/HHH létszáma a versenyeken

1299

406

111

149

419/342

1316

449

125

139

477/390

1349

482

119

145

451/353

Az iskolai versenyeken a tanulók kb. 40%-ának, kistérségi versenyeken a tanulók kb. 14%-ának részvételét jelzi a táblázat. Az összes versenyt tekintve a versenyzők kb. 13%-a hátrányos helyzetű gyermek, és kb. 11%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Szükséges az iskolai és kistérségi szinten szervezett versenyek koordinálása és összehangolása az azonos, illetve egy időben szervezett versenyek elkerülése érdekében. A megyei versenyek kistérségi fordulóinak lebonyolítását a kistérség továbbra is vállalja, és szorosan együttműködik a B.A.Z. Megyei

Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és

Közművelődési Intézettel a felmenő rendszerű versenyek szervezésében, koordinálásában. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek versenyekre történő minél nagyobb arányú bevonása érdekében továbbra is megszervezzük a közepes képességű tanulók tanulmányi (matematika, magyar-nyelv és irodalom, környezet ismeret) versenyeit. Ezen túl a tehetségkutató seregszemléket tánc, ének, vers, próza, hangszer, képzőművészet kategóriákban továbbra is meg kívánjuk hirdetni. A sport versenyek szervezése és lebonyolítása a kistérségen belül, a diáksport keretében külön megbízott szakember koordinálásával történik. A versenyeken részt vevő gyermekek teljesítményének elismerése, jutalmazása érdekében pályázatokat nyújtunk be a B.A.Z. Megye Közoktatásáért Közalapítványhoz, valamint egyéb pályázati lehetőségeket használunk ki.

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A felmenő rendszerű versenyek szervezésébe továbbra is részt vesz a kistérség, a megyei fordulók előtti kistérségi fordulókat koordinálja, ennek érdekében együttműködik a B.A.Z.

79

Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézettel. Továbbra is működik a diáksport, amely széleskörű versenyzési lehetőséget biztosít a sportot szerető tanulók részére. Sajnos tovább szűkülnek a pályázati lehetőségek ennek a feladatnak az ellátására, hiszen a szakmai szolgáltatási feladatokra már évek óta normatíva nincs, a következő évtől pedig a Közalapítvány pályázatai is megszűnnek. Egyedüli forrás a Társulási Tanács által erre a feladatra biztosított pénzösszeg. II.2.2.4.5. Napközi, Tanulószoba, Iskolaotthonos ellátás Az iskola feladatai közé tartozik azoknak a tanulóknak a felkészítése, illetve felkészülésének segítése akinek a családja nem vagy nem megfelelően tudja biztosítani a felkészítés, felkészülés lehetőségét. A helyi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell az ellátatlan gyermekek napközbeni felügyeletének az ellátásáról, melynek egyik lehetséges formája a napközis, illetve tanulószobai foglalkozás. A közoktatási törvény 53.§ (3) bekezdése szerint az iskola, köteles biztosítani a szülők igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére a napközis illetve tanulószobai ellátást. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére pedig fontos is ennek megszervezése. Ebben a keretben válik biztosítottá a gyermekek napközbeni ellátása, és a másnapra való felkészülése. Iskolaotthonos nevelés és oktatás: Ebben az oktatási formában a tanulók arányos terhelését figyelembe véve valósul meg a kötelező tanórai foglalkozás, a mindennapos testedzés, a szabadidős tevékenység, valamint a másnapra való felkészülés. Kistérségi összesen: Napközi csoportok tanulók száma száma 35

1335

Tanulószoba csoportok tanulók száma száma 9

268

Iskolaotthon csoportok tanulók száma száma 10

234

Az intézményenkénti adatokat a 18. sz. melléklet tartalmazza. Jelenleg a novajidrányi intézményben és a hozzá tartozó garadnai tagintézményben, valamint a fáji tagiskolában nem biztosított egyik forma sem. Napközis foglalkozást a fenti három intézmény kivételével a többi iskolában biztosítanak a tanulók másnapra történő felkészítéséhez.

Tanulószoba öt intézményben szerveződik:
Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Csenyétei tagintézménye,
Kazinczy F. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs
Arany János Általános Iskola Ináncs,
Béres Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Krasznokvajda, 80


Körzeti Általános Iskola Szalaszend Iskolaotthonos nevelés-oktatást három intézmény szervez:
Körzeti Általános Iskolaés Napközi Otthonos Óvoda Baktakék
ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró
Körzeti Általános Iskola Hernádvécse. Jelenleg a tanulók 43%-a részesül napközis ellátásban, 8,6%-a tanulószobai ellátásban és 7,5%a iskolaotthonos nevelésben-oktatásban. Sajnos az intézmények jelzése alapján a fenntartók a szűkös források miatt ezeknek a felkészítési formáknak a visszaszorításáról hoztak döntéseket. Várhatóan a napközis csoportok száma 7-tel, a tanulószobai csoportok száma 2-vel, és az iskolaotthonos csoportok száma 2-vel fog csökkenni. Egyedül a fáji tagintézményben tervezik egy csoport beindítását. Ez azért jelent nagy problémát, mert minden intézményben magas és egyre növekszik a hátrányos helyzetű gyermekek száma, akiknek a másnapra való felkészítését, felkészülését a család nem tudja biztosítani. Ezeknek a foglalkozásoknak a szűkítése, vagy teljes megszüntetése a tanulási kudarcnak kitett tanulók számát növelheti.

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. 2009/2010-es tanévben szervezett csoportok és létszámok Napközi csoportok száma

tanulók száma

40

1205

Tanulószoba csoportok tanulók száma száma 6

157

Iskolaotthon csoportok tanulók száma száma 8

154

Az elmúlt évek finanszírozási rendszerében bekövetkezett változás a tanulók napközbeni ellátását biztosító tevékenységek számára kedvezőtlenül alakult. Az alacsony finanszírozás következtében a csoportok száma csökkent mindhárom ellátási forma tekintetében. A Fáji Tagiskola kivételével mindenütt megszervezésre kerül a másnapra történő felkészítést biztosító valamelyik ellátás. Iskolaotthonos oktatás továbbra is a baktakéki, forrói és hernádvécsei intézményben működik, Baktakéken 1-4 évfolyamos, Forrón és Hernádvécsén az 1-2. évfolyamos tanulók vesznek részt benne.

81

A 2009/2010-es tanévben a tanulók 38,26%-a részesül napközis ellátásban, 4,98%-a tanulószobai ellátásban és 4,89%-a iskolaotthonos nevelésben-oktatásban.

Az intézményenkénti kimutatást a 18.sz melléklet tartalmazza.

II.2.2.5. Az intézmények humánerőforrásai, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői Humánerőforrás A szakmai munka hatékonyságának legfontosabb feltétele a megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberállomány biztosítása az intézményekben. A részletes intézményenkénti kimutatást a 19. sz. melléklet tartalmazza. II.2.2.5.1. Vezetők és pedagógusok A nevelő-oktató munkát felsőfokú végzettségű pedagógusok látják el, képesítés nélküli nevelők száma öt, ebből négy a csenyétei tagiskolában, egy pedig a szemerei iskolában alkalmazott. A kistérségben 28 vezető állású és 218 beosztott, és 30 speciális képesítésű pedagógus végzi az intézmények irányítását és az ott folyó nevelő-oktató munkát. Pedagógiai és más munkakörökben óraadó és részfoglalkozású alkalmazásokra is sor kerül:
Tanórákon 41 órában,
Művészet oktatásban 71 órában,
Szakszolgáltatásban (logopédus, gyógypedagógus) 20 órában,
Technikai alkalmazásban 24 órában. Minden tagintézményben megbízásra került vezető beosztású alkalmazott, aki a tagintézmény működéséért felelős. Két intézmény –Baktakék, Szemere– kivételével igazgatóhelyettesek is segítik a magasabb vezetői munkát.

Az encsi iskolákban 2-2 igazgatóhelyettes kapott

megbízást, hiszen itt művészetoktatási tevékenység is folyik alapító okirat szerinti alaptevékenységként melynek élére kötelező intézményegység vezetőt megbízni.

Két intézményben –Hernádvécse, Krasznokvajda– nincs jelenleg szakvizsgázott pedagógus, pedig a nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás egyik feltétele (Kt. 18. § a) pont) a pedagógus szakvizsga megléte. A másodszori és további megbízásnál pedig a pedagógus szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképzettség.

Itt az

elkövetkezendő időszakban a vezető beiskolázása szükséges a törvényi előírások betartása érdekében. Szakvizsgázott pedagógusok száma: 26 82

Speciális képesítéssel rendelkezők száma: 30 Egyetemet végzettek száma: 13 Két diplomások száma: 43 Több diplomások száma: 17 Közoktatási szakértő száma: 5 Más településről bejáró pedagógusok: Az alkalmazásban lévő pedagógusok 31%-a más településről jár be. A bejárási távolságok 2-61 km között vannak. Intézmény

Település ahonnan bejár

Bejáró pedagógusok száma

Bejáró pedagógusok Megtett kilométer száma 2010 2 37,5 1 10,5

Miskolc

3

Encs

3

Halmaj

1

-

16

1

1

7,6

1

3,9

Kiskinizs

1

18,2

Szikszó

1

21,8

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Felsőgagy Baktakék Alsógagy

Baktakék

2

3

9,8

Körzeti Általános Iskola és Encs Napköziotthonos Óvoda Alsógagy Csenyétei Fancsal Tagintézménye

3

1

20,2

2

2

5,9

1

1

13,6

Nyékládháza

1

1

60,4

Miskolc

3

38

Forró

2

3,6

Szikszó

3

22,3

Méra

1

4

Fancsal

1

Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Zrínyi I. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája

ÁMK Gárdonyi G.

Baktakék,Hidasnémeti,Felsőzsolca, Miskolc,Aszaló,Forró, Szikszó,Onga, Rátka

6,7 18 3,6-38

Aszaló

1

Forró

1

Ongaújfalu

1

Aszaló

1

Baktakék

1

Homrogd

1

10,8 5,8 Beolvadt Zrínyi I.Á.I. és AMI

31,5 20,2 10,5 31,1

-

-

Miskolc

2

2

34,4

83

Általános Iskola Forró

Körzeti Általános Iskola Hernádvécse

Arany János Általános Iskola Ináncs

Hidasnémeti

1

1

23,4

Encs

2

2

3,6

Boldogkőújfalu

1

-

14,9

Fancsal

1

1

5,1

Csobád

1

-

Encs

4

3

Fancsal

1

Garadna

6

4

1,9

Novajidrány

3

5

4,3

Pere

1

1

22,5

Pusztaradvány

1

1

4,2

Forró

1

15,5

Tornyosnémeti

1

10,7

Vilmány

1

11,3

Gibárt

1

17,7

Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája Körzeti Általános Iskola Szalaszend

18,6

1

Szikszó

1

Encs

1

Abaújdevecser

1

2

7,7

Gibárt

1

1

28

5,3 1

Encs

3

Novajidrány

1

15,2 7,9

1

Szászfa

Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány

14,2

Forró

Béres Ferenc Általános Miskolc Iskola és Napköziotthonos Kisgyőr Óvoda Krasznokvajda

Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra

5,8

51,4 1

71,2

1

1,6

4

4 5,9

Ináncs

1

11,9

Forró

1

7,4

Miskolc

2

Halmaj

1

1

24,1

Vilmány

1

1

7

Fancsal

1

1

14,2

Abaújszántó

1

1

18,1

Forró

1

11,2

Szalaszend

1

7,7

-

-

Encs

4

Méra

1

Szikszó

1

45,6

5

8 4

1

28

84

Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája

Szemere

1

1

9,4

Encs-Abaújdevecser

1

1

10,9

Szalaszend

1

Encs Általános Iskola Szemere Szalaszend

3

3

17,4

1

2

9,4

Méra

1

Általános Iskola Szemere Méra Fáji Tagiskolája Összesen

2

2

87

92

10,7 2 – 61 km 1,6-71,2 km

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A magasabb vezető beosztású pedagógusok száma 1 fővel csökkent az encsi intézmények összevonása következtében, a beosztott pedagógusok száma 5 fővel csökkent. Az intézményekben újabb diploma megszerzése érdekében 8 fő kezdte meg tanulmányait, illetve 14 fő nyert felvételt gyógypedagógus képzésre. Képesítés nélküli nevelők száma 7 fő. A bejáró pedagógusok száma növekedett, a legtöbb bejáró pedagógus a hernádvécsei iskolában van. Szakvizsgázott pedagógusok száma: 25 Speciális képesítéssel rendelkezők száma: 30 Egyetemet végzettek száma: 19 Két diplomások száma: 39 Több diplomások száma: 11 Közoktatási szakértő száma: 5 A szakvizsgázott, két és többdiplomás pedagógusok száma egyaránt csökkent a két év alatt, azonban az egyetemi végzettségűek száma növekedett. Óraadó és részfoglalkozású alkalmazottak 97 órában látnak el nevelő-oktató munkát az intézményekben. II.2.2.5.2. Szakos ellátottság Jelentős mértékű a szakos hiány a kistérség intézményeiben. Valamennyi intézményben van szakos hiány, melynek mértéke tantárgyanként változó 100%-50%-25%-os mérték közötti. Hiányzó szak Tanító Fizika

Intézmény

Hiány mértéke

- Körzeti Ált. Isk. és Napk. Otth. Óvoda Csenyétei Tagintézménye - Körzeti Ált. Isk. és Napk. Otth. Óvoda Baktakék - Arany J. Ált. Isk. Ináncs - Béres F. Ált. Isk. és Napk.Otth.Óvoda

4 fő 100%

85

Biológia Történelem Angol

Kémia

Földrajz Gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus

Technika

Rajz

Ének

Napközi otthonos nevelő

Krasznokvajda - Dayka G. Ált. Isk. és Központi Konyha Méra - Béres F. Ált. Isk. és Napk.Otth.Óvoda Krasznokvajda - Általános Iskola Szemere - Általános Iskola Szemere - Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapf. Műv.okt. Intézmény Encs - Béres F. Ált. Isk. és Napk.Otth.Óvoda Krasznokvajda - Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapf. Műv.okt. Intézmény Encs - Körzeti Ált. Isk. Hernádvécse - Kölcsey F. Ált. Isk. Novajidrány - Körzeti Ált. Isk. Szalaszend - Ált. Isk. Szemere - ÁMK Gárdonyi G. Ált. Isk. Forró - ÁMK Gárdonyi G. Ált. Isk. Forró - Ált. Isk. Szemere - Körzeti Ált. Isk. és Napk. Otth. Óvoda Csenyétei Tagintézménye - Körzeti Ált. Isk. és Napk. Otth. Óvoda Baktakék - Béres F. Ált. Isk. és Napk. Otth. Óvoda Krasznokvajda - Dayka G. Ált. Isk. és Központi Konyha Méra - Arany J. Ált. Isk. Ináncs - Béres F. Ált. Isk. és Napk. Otth. Óvoda Krasznokvajda - Kölcsey F. Ált. Isk. Novajidrány - Ált. Isk. Szemere - Körzeti Ált. Isk. Hernádvécse - Arany J. Ált. Isk. Ináncs - Béres F. Ált. Isk. és Napk. Otth. Óvoda Krasznokvajda - Kölcsey F. Ált. Isk. Novajidrány - Ált. Isk. Szemere - Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapf. Műv.okt. Intézmény Encs - Dayka G. Ált. Isk. és Központi Konyha Méra - Körzeti Ált. Isk. Fúlókércsi tagiskolája

100% 100% 25% 100%

100%

25% 100%

100% 50%

100%

100%

50% 1 fő

A legtöbb hiányzó szakos nevelő a krasznokvajdai Béres F. Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvodában és a szemerei Általános Iskolában van, mindkét helyen hat tantárgyból, 100%-os a szakos nevelői hiány.

86

Biológia és történelem, tantárgyakból jelentkezik szakos többlet. Tehát két hiányszak esetében többletkapacitás is jelentkezik kistérségi szinten. A munkaerő-gazdálkodási rendszer kistérségi szintű kidolgozása javíthat a szakos ellátottságon.

Szakos többlet

Intézmény

Többlet kapacitás

Biológia

-

10 óra 10 óra 10 óra 10 óra

Történelem

Körzeti Ált. Isk. Hernádvécse Kölcsey F. Ált. Isk. Novajidrány Körzeti Ált. Isk. Hernádvécse Kölcsey F. Ált. Isk. Novajidrány

A 19. sz. melléklet tartalmazza a szakos ellátottságot intézményenként. Beavatkozási terület: A szakos ellátottság javítása sürgető feladat, az alkalmazásban lévő pedagógusokat ösztönözni kell a hiányszakok megszerzésére, vagy új alkalmazásokkal kell javítani a szakos ellátottságot. Hosszabb távon a kistérségi szintű a munkaerő-gazdálkodási rendszer kidolgozásával javítható a szakos ellátottság.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A kistérség iskolái közül az encsi székhely intézményben és tagintézményeiben, valamint a Fáji Tagintézményben 100%-os a szakos ellátottság. A többi intézményben továbbra is van szakos hiány, néhány intézményben csökkent a szakos hiány, azonban intézményenként 1-6 közötti azoknak a tantárgyaknak a száma, melyeknél nincs teljes mértékben megoldva a szakos ellátottság. Összesen 9 olyan tantárgy van, amelyeknél valamilyen mértékben (25%-100% között) nem szakos az ellátás. A legnagyobb hiány ének, rajz, kémia, fizika és technika szakosból van. Szakos többletet egy intézmény sem jelzett. Az intézményenkénti kimutatást a képesítési feltételekről a 19. sz. melléklet, a szakos ellátottságról az 52. sz. melléklet tartalmazza.

II.2.2.5.3. Pedagógus továbbképzés A pedagógusok önképzés és szervezett továbbképzés keretében gyarapítják ismereteiket, sajátítják el az új kihívásoknak megfelelő módszertani ismereteket. A hét évenkénti továbbképzésen való részvétel minden pedagógus számára kötelező, ez az alkalmazásának feltétele is.

87

A továbbképzések között a hatékony együttnevelés az iskolában IPR, kooperatív tanulás, kompetencia alapú oktatás, nem szakrendszerű oktatás, tanulás tanítása, az interaktív tábla használat, hatékony tanulási technikák megismerése képzések jelennek meg leggyakrabban.

Magas létszámban vettek részt egyes továbbképzéseken az alábbi intézmények pedagógusai:
A forrói általános iskola a tevékenységközpontú pedagógiai (25 fő) és a hatékony együttnevelés módszertani továbbképzésen (25 fő),
Az encsi Kazinczy F. Ált. Iskola a kooperatív tanulás (28 fő)
A hernádvécsei iskola a tanítás-tanulása (20 fő)
A krasznokvajdai általános iskola a hatékony együttnevelés (15 fő), kooperatív tanulás (15 fő), tevékenységközpontú pedagógiai (15 fő), tanulás tanítása (15 fő)
A mérai általános iskola a projekt pedagógia (12 fő), multikulturális (12 fő), kooperatív tanulás (12 fő) A fulókércsi tagiskola nem adott információt az elmúlt időszak továbbképzéseiről sem és a tervekről sem. A továbbképzési tervek között is a hatékony tanulást és együttnevelést segítő kooperatív technikák, kompetencia alapú oktatás, differenciál tanulásszervezés és a nem szakrendszerű képzések szerepelnek. Ezen túl a hiányszakok esetében a másoddiploma megszerzése is bekerült a továbbképzési tervek közé az encsi Petőfi S. Általános Iskolában. Az elmúlt időszak legjellemzőbb továbbképzéseit, illetve az elkövetkezendő időszak továbbképzési tervét intézményenként a 20. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Az elmúlt két évben több pedagógus a másoddiploma megszerzésére vállalkozott furulya, fizika, angol, matematika, magyar, történelem, szociál-pedagógia szakon. Az akkreditált továbbképzések közül továbbra is a hatékony, eredményes nevelés-oktatást segítő módszertani képzések –kooperatív tanulás, kompetenciafejlesztés, nem szakrendszerű oktatás, projekt pedagógia– szerepeltek jelentős számban. A krasznokvajdai tantestület a tanulási nehézségek és zavarok felismerése és kezelése témakörű továbbképzésen vett részt. A fáji és a csobádi tagiskolák pedagógusai nem vettek részt az előző tanévben képzésen.

II.2.2.5.4. Egyéb alkalmazottak Adminisztratív munkakörben alkalmazottak száma: 10

88

A tagintézményekben nincs ilyen munkakör, ezt a feladatot a székhely intézményben alkalmazott végzi, egy intézményben a szemerei Általános Iskolában nem foglalkoztatnak adminisztrátort. Gazdálkodást segítő munkakörben alkalmazottak száma: 6 Az önállóan gazdálkodó intézményekben van ilyen munkakör, a legtöbb intézmény azonban részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv, a gazdálkodással összefüggő tevékenységet a körjegyzőség, vagy a polgármesteri hivatal pénzügyi előadója, vagy csoportja végzi. Oktatást közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak száma: 7 A hét alkalmazott öt intézményben –Baktakék, Encs Kazinczy, Encs Petőfi, Szalaszend, Szemere- van foglalkoztatva.

Más munkakörben alkalmazottak száma: 98 A fügödi tagintézmény nem jelölt technikai munkakörben alkalmazottat, itt a technikai munkaköri feladatokat a székhely intézmény alkalmazásában lévők látják el. Az alkalmazottakról az intézményenkénti kimutatást a 19. sz. melléklet tartalmazza

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Valamennyi munkakörben létszámnövekedés volt, adminisztratív munkakörben 1 fő; gazdálkodást segítő 4,5 fő; oktatást közvetlenül segítő 2 fő; és más munkakörben 4 fő létszámfejlesztés történt a kistérség iskoláiban. Az alkalmazottak intézményenkénti kimutatását a 19. sz. melléklet tartalmazza II.2.2.5.5. Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer A legrégebbi épület a forrói iskola épülete amely 1904-ben épült, azóta azonban folyamatosan bővítették (1959;1984; 1986;). 2005-2006-ban modern informatika terem került kialakításra,

megtörtént

az

épületek

külső

szigetelése,

külső

festése,

azonban

a

mellékhelyiségek teljes felújítása szükséges és a nyílászárók cseréje is energia megtakarítást eredményezne. Az akadálymentesítés is csak 30%-ban valósult meg. A hernádvécsei iskolát 1908-ban építették, azonban azóta lényeges felújítások nem történtek rajta. Az intézmény épülete elavult, teljes felújításra szorul. Hasonló a helyzet a krasznokvajdai iskola épületével, amely 1927-ben épült, azóta 2005-ben higiénés blokk került kialakításra és 2007-ben felújító meszelést végeztek, teljes felújításra szorulna.

89

Az ináncsi általános iskola 1965-ben épült, 1983-ban és 1986-ban történtek rajta bővítések, azonban mára az épület jelentős felújításra szorul, a fűtés-világítás gazdaságtalan, az épület több helyen beázik, a nyílászárók elhasználódtak. Az épület nem felel meg a mai kor elvárásainak. Az encsi Kazinczy F. Általános Iskola alsó tagozatos épületének építési éve 1970, illetve a felső tagozatos épületé 1987. Az alsó tagozatos iskolában 2007-ben nyílászáró csere és vizesblokk felújítás történt. Mindkét épület bővítésre, felújításra szorul, tanteremgondokkal küzd az intézmény, a szülők szabad iskolaválasztása miatt vidékről beiratkozó magas tanulólétszám miatt. Az építés óta a többi intézményben is történtek kisebb nagyobb felújítások. Ezek között:
bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés, korszerűsítés,
tetőszerkezet csere,
új tantermek kialakítása,
fűtés-korszerűsítés,
vizesblokk felújítás,
nyílászáró csere,
tornaterem építés,
informatika terme kialakítása,
külső szigetelés,
villamoshálózat felújítás. Részlegesen megoldott akadálymentesítések néhány intézményben vannak, de a legtöbb intézménybe való bejutás, illetve az épületben történő közlekedés a mozgásfogyatékosok számára nem megoldott. A jelenlegi és a folyamatban lévő pályázati keretből történő megvalósításuk szerepel a fenntartók tervei között. Az intézmények technikai adottságait a 21 sz. melléklet tartalmazza. Az iskolaépület helyiségei: Tantermek: A tantermek száma a krasznokvajdai intézményben egyel kevesebb, mint a tanulócsoportok száma, itt csak úgy tudják megoldani a tanulócsoportok elhelyezését, ha egy csoportnak testnevelés órája van. Hat intézményben, illetve telephelyen csak szükségtantermekkel együtt tudják biztosítani a tanulócsoportok elhelyezését. Szükségtanteremben tanuló csoportok száma:
Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Baktakék
Kazinczy F. Általános Iskola és Alapfokú Műv.okt. Intézmény Encs

1 csoport 11 csoport


Petőfi S. Magyar-angol Kétt. Nyelvű és Alapf. Műv.okt. Int. Fügödi Tagiskolája
Körzeti Általános Iskola Hernádvécse

1 csoport 7 csoport

90


Béres F. Ált. Isk és Napk. Otth. Óvoda Krasznokvajda

2 csoport


Körzeti Általános Iskola Szalaszend

1 csoport

A legkritikusabb a helyzet a hernádvécsei iskolában, hiszen ott mindössze három normál tanterem van. A Kazinczy F. Általános Iskolában 11 termet minősítettek szükségtanteremnek, ez azonban a csoportok magas tanulólétszáma miatt lehetséges. A fenntartók folyamatosan igyekeznek a pályázati lehetőségek keresésével ezen a helyzeten változtatni, jelenleg is vannak beadott pályázatok az iskolák bővítésére felújítására. Tornaterem, tornaszoba, sportudvar: A csenyétei, a csobádi, a fügödi, fulókércsi, fáji tagintézmények nem rendelkeznek sem tornaszobával, sem tornateremmel. A többi intézményben rendelkezésre áll a testnevelési órák és a mindennapos testnevelés feladatait szolgáló helyiség. Krasznokvajdán és a garadnai tagiskolában tornaszoba, a többi helyen tornaterem van. Két intézmény –Encs Petőfi és Novajidrány– rendelkezik tornateremmel is és tornaszobával is. A tornatermekhez, tornaszobákhoz a baktakéki iskola és a garadnai tagiskola kivételével zuhanyzók is kapcsolódnak. Sportudvarral Hernádvécse, Méra, Szemere iskolái és a csenyétei, garadnai, fulókércsi és fáji tagiskolák nem rendelkeznek. Könyvtár A krasznokvajdai általános iskola és a tagintézmények –csenyétei, garadnai, fügödi, fulókércsi, fáji– nem rendelkeznek könyvtárral. A kistérségben azonban működik a mozgókönyvtári szolgálat, amely az iskolai és települési könyvtárral nem rendelkező településeken heti rendszerességgel nyújt könyvtári szolgáltatást. Konyha, ebédlő Főzőkonyhával hét, melegítő konyhával hat intézmény rendelkezik, mind a tizenhárom helyen ebédlő is kapcsolódik a konyhákhoz. Sem főző sem melegítő konyha nincs a hernádvécsei és szemerei iskolában, illetve a csobádi, a fúlókércsi és a fáji tagintézményekben. Az önkormányzat által fenntartott szociális konyhák azonban mindenütt biztosítják a tanulók részére az étkezési lehetőséget. Nyelvi labor, Számítástechnika terem Örvendetes tény, hogy számítástechnika terem minden székhely intézményben kialakításra került, a tagintézmény közül a fáji tagiskolában is. Intézményenként általában egy osztálylétszámnak megfelelő (20-31) darabszámú P4 szintű számítógéppel felszereltek a

91

számítástechnika termek, kivéve az ináncsi (9db), és a mérai (2 db) iskolákat. Szinte minden géphez Internet kapcsolat is tartozik; Hernádvécsén azonban csak 6 gép csatlakozik Internetre. Ettől a baktakéki iskolában van jelentősen több darab (86), amely mindegyike Internet kapcsolattal is rendelkezik.

Nyelvi labor azonban mindössze négy helyen biztosítja a korszerű nyelvoktatást, a baktakéki iskolában kettő, az encsi Petőfi Sándor és az ináncsi Arany János általános iskolákban 1-1 helyiségben. Orvosi szoba Meglétét kötelezően előírja a rendelt, azonban mindösszesen öt intézményben -Encs Petőfi, Méra, Novajidrány, Szalaszend, Fáj- került kialakításra. Igazgatói, tanári, helyettesi szoba Fulókércs kivételével minden telephelyen található tanári szoba, négy intézményben – Baktakék, Encs Kazinczy, Forró, Méra– kettő. A székhely intézményekben különálló igazgatói iroda is mindenütt kialakításra került. Az igazgatóhelyettesek részére hat intézményben – Baktakék, Encs Kazinczy (2), Encs Petőfi, Forró, Ináncs, Méra– önállóan kialakított helyettesi szoba áll a vezetők rendelkezésére. Szülői fogadó csak a forrói Gárdonyi Géza Általános Iskolában van. Gazdasági iroda Az intézmények többsége részben önálló gazdálkodó, csak néhány intézmény rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel. Gazdasági iroda kilenc intézményben került kialakításra. Aula, porta, kapus fülke Három intézmény rendelkezik a rendezvények megtartását szolgáló közösségi térrel, aulával. Hat intézményben van kialakítva porta, illetve kapus fülke. Karbantartó műhely, raktár, szertár Kilenc intézmény rendelkezik karbantartó műhellyel, és 15 általános raktár van hét intézményben. A szertárak száma 30, de négy telephelyen nem áll rendelkezésre az eszközök elhelyezésére szolgáló külön helyiség. Az intézményenkénti tantermekről, helyiségekről történő tételes kimutatást a 22. sz. melléklet tartalmazza.

Kötelező eszköz és felszereltség: A fenntartónak kötelezettsége a nevelő-oktató munkához szükséges eszközöket, felszereltséget biztosítani. Valamennyi intézménynek 2008. augusztus 31-ig az eszközfejlesztési tervét teljesíteni kell, az abban szereplő eszközökkel rendelkeznie kell. 92

Az intézmények adatlapjai alapján megállapítható, hogy 100%-os teljesítés nincs egyik intézményben sem, egy intézmény (Baktakék) jelzett 90 %-os teljesülést. A többi intézményben az eszközfejlesztési terv teljesülése 50-80% között van.

Beavatkozási terület: Az eszközfejlesztési tervek teljesülésének azonnali felülvizsgálata, és a hiányosságok rövid időn belüli megszüntetése. A teljesítés törvényi kötelezettségének időpontja 2008. augusztus 31. Az eszközfejlesztési terv teljesülést és a hiányosságokat a 21. sz. „Intézmények technikai adottságai” adatlap tartalmazza intézményenként.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Az eltelt két évben az iskolák közül a hernádvécsei és az ináncsi általános iskolák teljes körű felújítása megtörtént, a kor követelményeinek megfelelő iskolaépület, belső berendezés és eszközfelszereltség áll a nevelők és tanulók rendelkezésére, teljes körű akadálymentesítés megvalósult. A felújítások következtében a szükségtantermek száma 20-al csökkent, négy intézményben még 7 szükségtanteremben folyik az oktatás. Az iskolai könyvtárak száma is növekedett eggyel, az encsi iskola mindháron telephelyén kialakításra került könyvtár helyiség. A számítástechnika tantermek száma kettővel nőtt, a számítógépek száma közel 25%-kal emelkedett, melyből 86,84% Internet kapcsolattal is rendelkezik. Orvosi szoba a két felújított épületben –Hernádvécse, Ináncs– kialakításra került. Szülői fogadót alakítottak ki Encsen és Hernádvécsén. Jelentős változás következett be a fejlesztő szobák kialakításában, hiszen míg 2008-ban csak két intézményben volt, addig jelenleg már 10 ilyen helyiség áll rendelkezésre hét intézményben (Baktakék, Encs, Forró, Hernádvécse, Ináncs, Méra, Novajidrány, Szalaszend), ezen kívül Baktakéken, Encsen és Szalaszenden logopédiai foglalkoztató is rendelkezésre áll. A forrói általános iskola infrastruktúra fejlesztését az elkövetkezendő időszakban szükséges lenne elvégezni, hiszen a vizesblokkok, mosdók leamortizálódtak, a tantermek padlózatati, burkolatai elhasználódtak, balesetveszélyesek. Eszközellátottság területén is jelentős javulás történt az elmúlt két évben, elsősorban az IPR pályázatok illetve a két iskola felújítással párhuzamosan megvalósuló fejlesztések eredményeként. IKT eszközök, fejlesztő eszközök terén vannak még hiányosságok, azonban ezek jelentős része a nyertes TIOP 1.2.5 pályázat segítségével az intézmények rendelkezésére

93

fog állni a következő tanévben. A legnagyobb feladatot az eszközök folyamatos cseréje (projektor izzó, burkolatok, bútorzat), valamint a felújítások jelentik.

II.2.2.6. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, állapotának, személyes adottságának megfelelő nevelésben-oktatásban, megkülönböztetett ellátásban –különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik. A 2007/2008-as tanévben integráltan oktatott SNI tanulók száma és aránya intézményenként: Integráltan oktatottak Intézmény

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék 2010 Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye 2010 Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája Zrínyi Ilona Ált. Isk. és AMI Encs Zrínyi Ilona Ált. Isk. és AMI

SNI 2 főnek számít

SNI 3 főnek számít

Szegregáltan oktatottak SNI 2 SNI 3 főnek főnek számít számít

Aránya az összlétszámhoz

alsó

felső

alsó

felső

7

11

0

0

0

0

9,47%

2

21

0

0

0

0

11,85%

0

0

0

0

16

2

21,95%

0

0

0

0

12

5

25%

3

6

0

0

44

0

6,52%

0

0

0

0

0

0

0

2

8

0

0

0

0

2,36%

4

0

1

0

0

0

6,02%

2

13

0

0

40

0

4,38%

0

0

0

0

0

0

0

94

Fügödi Tagiskolája Zrínyi Ilona Ált. Isk. és AMI Csobádi Tagiskolája ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró 2010 Körzeti Általános Iskola Hernádvécse 2010 Arany János Általános Iskola Ináncs 2010 Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda 2010 Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra 2010 Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány 2010 Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája 2010 Körzeti Általános Iskola Szalaszend 2010 Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája 2010 Általános Iskola Szemere 2010 Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája 2010 Összesen

0

0

0

0

0

0

0

3

8

0

0

3 1 6 5 6

5 14 10 6 8

0 0 2 0 0

0 1 4 1 1

0 10 0 0 0

0 5 0 0 0

3,24% 15,19% 10,47% 5,6% 7,61%

1

1

0

0

0

0

1,53%

1

0

0

0

0

0

0,74%

0

0

0

0

0

0

0

0 2 0

1 2 5

0 0 0

0 0 1

0 0 0

0 0 0

0,55% 2,06% 3,14%

2

0

0

0

0

0

12,5%

0

0

0

0

0

0

0

6

12

0

0

10

0

14%

1

7

0

0

0

0

4,37%

1

0

1

0

0

0

5,26%

0 3 0

0 2 2

0 0 0

2 0 1

0 0 0

0 0 0

7,14% 5,49% 2,83%

0

0

1

0

0

0

2,08%

1 40 22

0 70 72

1 3 5

0 2 7

0 80 52

0 7 5

4,44% 6,33% 5,17%

4,15%

Két intézményben – Mérán és Csobádon– nincs sajátos nevelési igényű tanuló. Az integráltan oktatott tanulók létszáma kistérségi szinten 115 fő, ez a normál tanterv szerint tanulólétszámnak a 3,7%-a. Szegregáltan oktatott tanulók száma 87 fő, amely a tanulólétszám 2,72%-a. Az integráltan és szegregáltan oktatott tanulók együttes létszámát tekintve, a SNI arányok öt intézmény kivételével mindenütt meghaladják az országos 5%-os átlagot.

95

Beavatkozási terület: A tanulók rendszeres felülvizsgálatát el kell végezni, fel kell tárni az okokat, és komplex intézkedési terv kidolgozására van szükség az arányok csökkentésére. Az intézményenkénti és évfolyamonkénti SNI létszámokat, és a következő évi létszámokat a 12. sz. melléklet tartalmazza.

Szegregáltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekcsoport négy intézményben van:
Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye
Kazinczy F. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs
Körzeti általános Iskola Hernádvécse
Körzeti Általános Iskola Szalaszend Beavatkozási terület: Meg kell vizsgálni, hogy a gyermekek a többi gyermekkel együtt nevelhetők oktathatók-e, és ennek megfelelően a szegregált csoportok fokozatos megszűnését kell elérni. A szegregáltan oktatottak évfolyamonkénti létszámait, és a következő évi létszámokat a 24. sz. melléklet tartalmazza. Az sajátos nevelési igényű gyermekek fogyatékosság típusai szerinti kimutatását a 23. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Hat intézményben növekedett ugyan az SNI tanulók aránya, azonban kistérségi szinten 1,16%os csökkenés tapasztalható, így nem sokkal magasabb az SNI arány az 5%-tól. Két intézményben Hernádvécsén és Szalaszenden megszűnt a szegregált oktatás, így jelenleg már csak két intézményben Csenyétén és Encsen két-két csoportban folyik ilyen típusú oktatás. Folyamatosan növekszik azonban a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekek száma. Kistérségi szinten ez 215 fő, amely az általános iskolások létszámának 6,83%-át jelenti. Az intézményi létszámadatokat az integráltan oktatottak vonatkozásában a 12.sz. melléklet, a szegregáltan oktatottakat a 24. sz. melléklet, a fogyatékosság típusa szerinti megosztást a 23. sz. melléklet tartalmazza.

II.2.2.7. Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben

96

A kistérség településein a cigány lakosság száma jelentős, egyéb kisebbségek nem élnek, illetve nem jelentős számban élnek itt.

Tizenöt intézményben folyik a magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás. Nyolc intézményben az iskola valamennyi tanulója részesül cigány kisebbségi nevelés-oktatásban.

Intézmény 1. Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék 2. Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye 3. Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs 4. Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája 5. Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs 6. Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája Zrínyi I. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Zrínyi I. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája Zrínyi I. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája 7. ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró 8. Körzeti Általános Iskola Hernádvécse 9. Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda 10. Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra 11. Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány 12. Körzeti Általános Iskola Szalaszend 13. Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája

2007/2008 Résztvevő Részt vevő tanulók száma tanulók aránya

2009/2010

190

100%

194

100%

64

100%

68

100%

156

20,3%

24

85,7%

119

28,2%

82

100%

Átszervezésre került 2009/2010-től Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI

369

29,4%

69

100%

19

90,47%

265

100%

227

91,9%

189

100%

198

94,28

130

100%

135

100%

59

34,3%

98

54,14%

122

62,9%

105

54,97%

91

47,9%

102

55,74%

37

100%

28

100%

97

14. Általános Iskola Szemere 15. Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája

83

91,2%

105

100%

47

100%

45

100%

Összesen

1658

53,4%

1762

55,95%

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Összes tanuló száma

Cigány kisebbségi nevelésben-oktatásban résztvevők száma 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, zenei és tánckultúrájáról, képzőművészetéről szóló ismeretek elsajátítását. A 25. sz. melléklet évfolyamonként tartalmazza a résztvevő gyermekek számát az elkövetkezendő tanévekre is. A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. 1400 1200

Összes tanuló száma

1000 800

Cigány kisebbségi nevelésben-oktatásban résztvevők száma

600 400 200 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14

A nemzeti etnikai kisebbségi nevelést-oktatást folytató intézmények száma nem változott, az ináncsi és a garadnai iskolákban továbbra sincs nemzeti etnikai kisebbségi nevelés-oktatás. Hét intézményben a tanulók 100%-a vesz részt ebben a nevelési-oktatási formában. A 25. sz. melléklet tartalmazza az intézményenkénti kimutatást.

II.2.2.8. Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek A kistérséget alkotó 36 településből 17 településen van iskola, ebből 1 településen 1-3 évfolyamos, öt településen pedig 1-4 évfolyamos tagintézmény működik.

Így tizenkilenc

98

településről az általános iskolai korosztály teljes létszámának, egy településről a 4-8 évfolyamos tanulóknak és öt településről az 5-8 évfolyamos tanulóknak más településen biztosított az általános iskolai nevelés-oktatás. A tanulók egy jelentős része nem az önkormányzat által megkötött társulási megállapodással biztosított kötelező felvételt biztosító iskolában veszi igénybe az általános iskolai ellátást. A szülők szabad iskolaválasztása lehetővé teszi, hogy bármelyik intézménybe beírathassa gyermekét.

Ezek

a

tanulók

tömegközlekedési

eszközzel,

vagy

a

szülők

által

személygépkocsival érkeznek az iskolába.

Kistérségi szinten a bejárók és iskolabusszal utaztatott tanulók a 2007/2008-as tanévben: Tanév

Összlétszám

Bejáró

Bejárók aránya az összlétszámhoz viszonyítva

Iskolabusszal utaztatott

Iskolabuszos utaztatás aránya bejárókhoz viszonyítva

2007/2008

3103

928

29,9%

456

49,13%

2009/2010

3149

1029

32,68%

786

76,38%

A következő tanévek becsült bejáró és iskolabusszal utaztatott tanulóinak létszámadatait, valamint a települések szerinti bontást a 26. sz.. melléklet tartalmazza. Az intézményfenntartó társulásban részt vevő önkormányzatok mindegyike igyekszik gondoskodni arról hogy a gyermekek biztonságos körülmények között jussanak el a kötelező felvételt biztosító iskolákba. A szervezett utaztatásban a bejáró gyermekek közel 50%-a részesül. Az utazási feltételek biztosításának módja:
Kistérségi tulajdonban, de önkormányzatnak átadott használatú iskolabuszokkal,
Önkormányzat saját fenntartásában lévő iskolabusszal,
Falugondnoki buszokkal,
VOLÁN-nal kötött iskolabuszos szolgáltatás-vásárlással
Vállalkozóval kötött szolgáltatási szerződés iskolabuszra. Azok a tanulók, akik a szabad iskolaválasztás miatt más intézménybe veszik igénybe a szolgáltatást azonban egyénileg oldják meg a bejárást. Leggyakrabban VOLÁN járattal történik az utazásuk, nagyon ritka esetben vonattal, és a szülők szállítják be a gyermeket a választott iskolába. A felülvizsgálat tapasztalatai 2010 Bejáró tanulók létszámadatai 2009/2010

99

alsó

felső

alsó

felső

Társuláson kívülről bejárók alsó felső

394

638

203

401

191

Bejárók száma

Társulásból bejárók

237

Egyre magasabb azoknak a tanulóknak a száma, akik nem a társuláson belüli intézményt választják, folyamatosan növekszik az encsi iskolába a társuláson kívülről bejáró tanulók száma ez az intézménybe bejáró tanulóknak a 67,25%-a. A baktakéki iskola kivételével mindenütt vannak társuláson kívülről érkező gyermekek, számuk azonban nem haladja meg a 10 főt.. A bejáró és iskolabuszos tanulók intézményenkénti, valamint az eljáró tanulók településenkénti kimutatását a 26.sz. melléklet tartalmazza.

II.2.3. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Jelenleg a kistérség területén négy középfokú oktatási intézmény működik, különböző fenntartásokban. Egy intézmény megyei, egy városi, egy egyházi és egy alapítványi fenntartásban van. Mivel az egyházi és alapítványi intézményekkel nincs közoktatási megállapodás kötve, ezért ezek nem szerepelhetnek a fejlesztési tervben.

1.

Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (B-A-Z Megyei Önkormányzat fenntartásában) Tanuló létszáma gimnáziumban 0. évfolyamtól 12. évfolyamig: 295 fő Szakközépiskola pénzügyi-számviteli ügyintézői (vállalkozói) szakon: 131 fő Az iskola a kistérség meghatározó oktatási intézménye. Beiskolázási adataik mutatják a meglévő jelentős érdeklődést az intézmény iránt. Oktatási tevékenységén túl komoly kulturális szerepet is betölt a gimnázium a kistérségen belül. Érettségi utáni OKJ-s képzéseket az alábbi szakokon indíthatnak:

2.

Vállalkozási ügyintéző

Ált. gazdasági és statisztikai ügyintéző

Idegenforgalmi ügyintéző

Műszaki számítástechnikai technikus

Banki ügyintéző

Gazdasági informatikus II.

Aba Sámuel Szakiskola (Encs Város Önkormányzat fenntartásában) Tanuló létszáma 1. évfolyamtól a 13. évfolyamig: 395 tanuló. A tanulók közül összesen 60 településről 316 fő bejáró, természetesen a kistérségen kívüli településekről is érkeznek. 100

Az iskola a kistérségben kötelező középiskolai felvételt biztosít minden 8. évfolyamot elvégzett tanuló számára. A 10. évfolyam elvégzése után az alábbi szakmák közül választhatnak a diákok: Asztalos

Ács-állványozó

Férfi-ruhakészítő

Géplakatos

Kárpitos

Kőműves

Szociális gondozó és ápoló Az alábbi választható szakképesítések fenntartói engedéllyel indíthatók: Mezőgazdasági gépjavító

Vendéglátó eladó

Növénytermesztő gépész

Varrómunkás

Gyógynövénytermesztő és feldolgozó

Környezet- és természetvédelmi szakmunkás

Az intézmény személyi feltételei: 27 főállású dolgozója van a szakiskolának, melyből 21 fő pedagógus, 1 fő adminisztrációt végző, 5 fő más munkakörben alkalmazott. Részfoglalkozású pedagógust heti 16 órában alkalmaznak. Szakvizsgával összesen hárman rendelkeznek, ebből közoktatási vezető 2 fő; minőségbiztosító 1 fő. Egyetemi végzettséggel 4 fő, két diplomával 10 fő, több diplomával 1 fő rendelkezik; 2 fő közoktatási szakértő. Hét pedagógus más településről jár be, Gesztely a legtávolabbi, ahonnan 36,4 km-t kell utazással megtenni. Az elmúlt időszakban 5 fő vett részt továbbképzésen, a tervben 1 fő angol nyelv szakos képzése szerepel.

Sajnos a kistérségben megjelenő új alapítványi iskolák megjelenése az intézmény jövőjét, létszámgazdálkodását kiszámíthatatlanná teszik; így az iskolának szabad kapacitása keletkezett, még plusz egy 9. osztály indítására lenne lehetősége. Az egyes intézmények elszívó hatása, illetve az átgondolatlan felnőttképzési tanfolyamok szervezése a tanulókat arra ösztönzi, hogy ne nappali rendszerű szakiskolai képzésben vegyenek részt. A többi évfolyamon a lemorzsolódás aránya magas, ennek csökkentése feladatként jelenik meg az iskolában.

Tárgyi feltételek: Az iskola több épületrészből áll; a legrégebbi több mint 100 éves, kb. 1860ra tehető az építési éve, majd 1936-ban és 1970-ben is építettek hozzá. Az épületet 2005-ben felújították, ablakokat cseréltek, fűtést korszerűsítették és külső vakolással látták el egységesen

101

az iskola ezen részét. Az újabb épületek (1965. és 1991-1998.) a központi résztől távolabbi telephelyen vannak. Könyvtár, számítástechnika terem és sportudvar kivételével sajnos tornaterem, ebédlő, szertárak és különböző kiszolgáló helyiségek sem állnak rendelkezésükre. Összességében megállapítható, hogy épületek nem felelnek meg a kor-, és az oktatás követelményeinek. Az épületek belső átalakítása, bővítése, akadálymentesítése elengedhetetlenül fontos. Az eszközök és felszerelések hiánypótlása, korszerűbbek beszerzése a minőségi munka alapfeltétele.

Pedagógiai program: Az iskola kötelező felvételt biztosító, a kistérségben egyetlen szakiskola. A gyengébb képességű, halmozottan hátrányos helyzetű, roma tanulók magas számban kerülnek ide. Ebből következik, hogy az iskola Pedagógiai programjának sajátossága, hogy a hátrányos helyzetű és roma integrációs elemeket tartalmazza. A felzárkóztatás mellett (korrepetálás,

Útravaló

program)

a

tehetséggondozással

(tehetségfejlesztő

műhely,

versenyfelkészítés) is foglalkoznak. Az iskolai versenyeken közel 200 tanuló vett részt az utóbbi években, a megyei is országos megmérettetésen is részt vesznek, igaz ez már csak 2-3 főt érint. A 2010. évi felülvizsgálathoz nem szolgáltattak adatot. II.2.4. Diákotthon és kollégiumi ellátás Az encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, biztosítja a távolabbi településekről érkező tanulóknak a szállást, illetve a délutáni tanulási idő alkalmával a pedagógusok, nevelőtanárok a másnapi felkészülésben segítenek a tanulóknak. Kihasználtságuk nem mondható ideálisnak, hiszen egyre kevesebben veszik igénybe a kollégiumi ellátást. Encsen a 80 férőhelyen csak 51-en vannak. A kollégiumok színes programjai jó alkalmak a közösségek formálására. A programok, versenyek, szakkörök, hobbikörök, sportprogramok még színvonalasabb lebonyolítására, a tanulási idő, a szabadidő minél hasznosabb, kulturáltabb eltöltésére nagy szüksége van a tanulóknak. Így e vidék fiataljai, diákjai nem szakadnak el még jobban a magyar átlagtól, az európai szinttől. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy e régióban, Abaújban sajnos nem „sorakoznak” az iskolákban, sőt az otthonokban a számítógépek, internet-vonalak, nyelvi laborok. A tanulók nagy részének csak az intézményekben van lehetősége megismerkedni, elmélyülni az informatika, az internet világában, megismerkedni a nyelvi laborok előnyeivel.

102

II.2.5. Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, állapotának, személyes adottságának megfelelő nevelésben-oktatásban, megkülönböztetett ellátásban –különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A pedagógiai szakszolgálat segíti a szülő és pedagógus nevelő munkáját és nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását. Tevékenységi területei:
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;
fejlesztő felkészítés;
a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;
a nevelési tanácsadás;
a logopédiai ellátás;
a továbbtanulás és a pályaválasztási tanácsadás;
a konduktív pedagógiai ellátás;
a gyógy-testnevelés
iskolapszichológia. II. 2.5.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A kistérségben hosszú évekig nagy gondot jelentett, hogy a rászoruló gyermekeket Miskolcon a Megyei Pedagógiai Szakszolgálati Intézményben látták el. A szülőknek óriási terhet jelentett a nagy távolság, illetve a rossz közlekedési viszonyok. Emiatt sok gyermek nem részesülhetett a fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges különleges gondozásban. A gondon enyhített, amikor az önkormányzatok önkéntes társulásaként 1997-ben megalakult a Közoktatási Ellátási Körzet (KEK) encsi központtal 79 település részvételével, amelynek keretei között létrejött a Körzeti Nevelési Tanácsadó illetve a szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegység. A pedagógiai szakszolgáltatás szinte valamennyi területét felvállalta a KEK, természetesen az anyagi lehetőségek függvényében –önkormányzatok befizetése, közalapítványi támogatás tudta csak az ellátást biztosítani. Így a logopédiai ellátást is csak az öt éves korosztály teljes körére, illetve a súlyosabb esetekben az 1-2. osztályban folytatott terápiára tudta kiterjeszteni. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység továbbra is a B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet keretei között maradt.

103

A kistérségek lehatárolásával a 79 önkormányzatból álló KEK három kistérségre –AbaújHegyközi Encsi, Szikszói– szakadt, a szakszolgálati feladatellátás legalább két területének felvállalása a többcélú kistérségi társulások kötelező feladata lett. A szakszolgáltatást biztosító intézmény az encsi önkormányzat fenntartásában működő Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsőde. A többcélú kistérségi társulás létrejöttével az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa úgy döntött, hogy önálló szakszolgálati intézményt nem hoz létre, hiszen azt a létszámok sem indokolják, nem biztosított a megfelelő „üzemi méret”. Ezért együttműködési megállapodás keretében közösen látjuk el ezeket a feladatokat. Az intézmény az alábbi feladatokat látja el: -

nevelési tanácsadás,

-

logopédiai ellátás,

-

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

-

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés,

-

fejlesztő felkészítés,

-

konduktív pedagógiai ellátás.

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet a B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet látja el. A gyógy-testnevelést, gyógy-úszást jelenleg az encsi székhellyel működő Területi Egészségügyi Központ végzi, az intézmények, szülők egyénileg oldják meg a gyermekek ellátási helyre történő utaztatását. A gyógy-úszásra az encsi uszodában van lehetőség; illetve minden iskolának, óvodának egy 20 fő úszásoktatását biztosítjuk.

Kistérségi normatívából ellátott gyermekek, tanulók létszámadatai:

Szakszolgáltatás területei gyógypedagógiai tanácsadás

2008. A szakszolgálati, Helyben vagy más ellátottak intézményben száma ellátottak száma 3

2010. A szakszolgálati, Helyben vagy más ellátottak intézményben száma ellátottak száma 1 6

korai

fejlesztés fejlesztő felkészítés szakértői

3

3

4

és

rehabilitációs tevékenység

104

nevelési tanácsadás

800

31

641

11

logopédia

239

6

291

10

továbbtanulás,

341

353

pályaválasztási tanácsadás konduktív pedagógia

gyógy-testnevelés Iskolapszichológia

250

Fejlesztő felkészítés a Nevelési Tanácsadóban kialakított helyiségben történik. A nevelési tanácsadás keretén belüli szűrővizsgálatok és a fejlesztő pedagógiai foglakozások 95%-ban a gyermekek, tanulók intézményében biztosítottak. A komplex, eszközigényesebb, illetve súlyosabb esetekben a szakmai segítségnyújtást a Nevelési Tanácsadóban végzik. Mivel kistérségünkben fokozatosan emelkedik a halmozottan hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből érkező gyermekek száma, ugyanakkor sok a hiperaktív, részképesség hiánnyal küzdő gyermek is, ezért fokozottabb igény jelentkezik a nevelési tanácsadó vizsgálatára, terápiás gondozásra. A gondozásba vett gyermekek szüleivel, pedagógusaival az eddigi gyakorlatnak megfelelően az intézmény folyamatosan tartja a kapcsolatot, a szükséges tanácsadást elvégzi. A pszichoterápiás tevékenység az intézményben történik, 1 főállású és 1 megbízásos jogviszonyú pszichológus szakember foglalkozik a gyermekekkel és családjaikkal. Iskolaérettségi és egyéb vizsgálatok (tanulási zavar, fejlettség vizsgálat, egyéb vizsgálat) elvégzésére részben az intézményben részben pedig a gyermekeket ellátó oktatási – nevelési intézményben kerül sor. Ezzel is szeretnénk megkímélni a gyermekeket az utazás fáradalmaitól, és mivel a gyerekek kevésbé szoronganak saját ismerős környezetükben, ezáltal oldottabb viselkedésük segíti a vizsgálatok könnyebb elvégzését. A gyermekek pedagógusaival való konzultációra is lehetőség nyílik, amely során sok fontos információhoz jutnak a szakemberek. A 2007/2008-as tanévben az intézmény visszakapta működtetésre azt a helyiség együttest, amely eredetileg is a korai fejlesztés és a konduktív pedagógia céljait szolgálta volna, hiszen erre a feladatra lett átalakítva. Jelenleg a logopédiai ellátást – amennyiben azt a szakmai feltételek és a gyermeklétszám lehetővé teszi – a gyermek óvodájában, utazó szakemberrel látják el. Sajnos azonban a 105

személyi feltételek jelenleg csak az óvodás korosztály teljes körű ellátását teszik lehetővé. Szükséges lenne azonban az általános iskolákban is a beszédfejlődés nyomon követésére, illetve logopédiai terápiára is sok esetben. Ennek megvalósítása szakember és anyagi forrás függvénye, amelyre az elkövetkezendő években sort kell keríteni. A speciális képesítés megszerzésére vállalkozó pedagógusok továbbképzésének támogatása előbbre lépést jelenthet ezen a területen. Amennyiben újabb szakember beállítása lehetővé válik, akkor biztosítani lehet a teljes körű ellátást. Logopédiai bázishelyek:

Baktakék;

Csenyéte;

Csobád;

Encs;

Forró;

Fulókércs;

Hernádvécse;

Ináncs;

Krasznokvajda;

Méra;

Novajidrány;

Szalaszend;

Szemere. A szakemberek ezekre a bázishelyekre – heti rendszerességgel, órarend szerint - kiutaznak (szolgálati autóval), ezzel is segítve a szülők és a gyermekek utazással kapcsolatos problémáinak kiküszöbölését és a gyermekek helyben való ellátását. Az ellátáshoz szükséges eszközöket, anyagokat szakszolgálatunk, a helyiségeket a települési önkormányzatok biztosítják. Problémát jelent még mindig, hogy a szakemberek sokszor nem megfelelő körülmények között kénytelenek dolgozni. Előfordult, hogy fűtetlen, illetve nem megfelelően megvilágított termekben, szobákban vagy pedig szűkős helyen kellett a gyermekek terápiáját végezniük, míg a Nevelési Tanácsadóban erre a célra kialakított logopédiai szoba (sokféle logopédiai eszközzel, társas játékkal, könyvekkel stb.) pedig csak 1-2 alkalommal került kihasználásra. Ennek a problémának az átgondolására a következő években mindenképpen szükség van.

A pályaválasztási tanácsadáson belül, elsősorban az iskolákban dolgozó pedagógusok szakmai felkészítését, a koordinációs munkát vállalják fel. Szakmai előadásokat tartanak szülőknek, gyermekeknek, pedagógusoknak. A továbbtanulási döntés segítésére, szükség szerint a pszichológiai képességvizsgálat elvégzésére kerül sor. A kötelező feladatokon túl 2007-től még bővült az ellátási kör az iskolapszichológiával. A szakemberek csoportos tréningekkel, terápiákkal, a szülők bevonásával próbálták a gyermekeket érintő problémákat átgondolni és feldolgozni.

106

A szakszolgáltató intézmény valamennyi szakembere rendelkezik az adott szakterületére szóló előadástervvel, amelyet igény alapján nevelőtestületi értekezleteken, szülői értekezleteken, szakmai tanácskozásokon megtartanak, ezzel is segítséget nyújtva a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához. A széleskörű feladatellátás megszervezése ellenére nem lehetünk elégedettek, egyre nagyobb igény jelentkezik az intézmények részéről ezen a területen.

Elvárások:
logopédiai foglalkozások számának emelése, kiterjesztése az általános iskolai tanulókra is,
rendszeres iskola pszichológusi segítségnyújtás,
fejlesztő pedagógiai feladatok ellátása az óvodákban, iskolákban,
gyógy-pedagógusok nagyobb számú alkalmazása, illetve pedagógusok képzése ezen a területen,
magasabb óraszám igények minden területen,
pszichológus szakemberek előadásai nevelőtestületeknek, gyermekeknek, szülőknek.

A szakszolgálati feladatellátással kapcsolatos óvodai adatokat és véleményeket a 27. sz. és 30. sz. melléklet, az iskolai adatokat és véleményeket a 28. sz. és 31. sz. melléklet és az önkormányzati javaslatokat a 29. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A szakszolgálati feladatellátás intézményi hátterében változtatás nem történt és nem is tervez a kistérség. Lehetőség szerint minden gyermeket a saját lakóhelyén, intézményében igyekeznek a szakemberek ellátni, csak azokban az esetekben kell a tanulóknak utazni, ha a speciális szakszerű ellátás azt igényli. A 2009/2010-es tanévtől az iskolapszichológiai ellátásra is lehetőség nyílt, pályázati forrás segítségével, 10 iskolában összesen 250 tanuló részesült ellátásban.

107

II.2.5.2. Humánerőforrás, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A feladatellátást az encsi Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsőde intézményegység alkalmazásában lévő szakemberek látják el.

Személyi feltételek: -

pszichológus

1 fő főállású 1 fő megbízásos (16 órában)

-

gyógypedagógus

1 fő főállású

-

logopédus

2 fő főállású 2 fő részfoglalkozású

-

fejlesztőpedagógus, tehetségfejlesztő

1 fő főállású

-

konduktor

1 fő főállású (2007. 03. 01–től)

2007. márciusától egy konduktor szakemberrel is bővült a Nevelési Tanácsadó kollektívája, aki a gyógypedagógiai foglalkozások mellett megosztott óraszámban végzi a gyermekek mozgásfejlesztését a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján. A gyógypedagógus és pszichológus részmunkaidőben látja el a kistérségben felmerülő igényeket. Szükséges lenne kistérségi szinten legalább még 1 fő pszichológus alkalmazása. Több iskola is igényelné fejlesztő pedagógus alkalmazását, valamint logopédus segítségét az 12. osztályos gyermekek beszédfejlődésének nyomon követésében. A speciális szakember ellátottság javítása érdekében, kistérségi szinten támogatni szükséges az arra vállalkozó pedagógusok továbbképzését. Ezáltal biztosítható a helyi szakszolgáltatási szükségletek minél nagyobb százalékú kielégítése, hiszen országos szinten is kevés a logopédus, pszichológus, gyógypedagógus.

Tárgyi feltételek: Az alapfeladatok ellátására az intézmény épülete, felszereltsége alkalmas. Az épületben rendelkezésre áll: - vizsgáló, terápiás helyiség

3

- tárgyaló, adminisztrációs szoba

1

- váróhelyiség

2

- vezetői szoba

1

- mosdó, WC

2

- ehhez kapcsolódó mosdó, WC

1

- korai fejlesztő

1

108

A több éve folyamatos pályázatok eredményeként az alapvető fejlesztő eszközök is beszerzésre kerültek, így a terápiás vizsgálatok és a korai fejlesztést szolgáló helyiségek alapeszközökkel felszereltek. Ma már nem szükséges igénybe venni az óvoda tornatermét.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Személyi feltételekben bekövetkezett változás:
2 fő gyógypedagógus
2 fő pszichológus (iskolapszichológiai feladatok ellátására) került felvételre. Tárgyi feltételekben bekövetkezett változás: A fejlesztő eszközök területén pályázati forrásokból az ETKT által benyújtott TIOP 1.2.5. és az iskolapszichológiai feladatok ellátásához kapcsolódóan bővül mennyiségileg és minőségileg is a készletük. Speciális gyermek és felnőtt tesztek, szakkönyvek, értelmi, érzékelés és mozgásfejlesztést segítő eszközök kerülnek beszerzésre.

II.2.6. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: II.2.6.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A közoktatási intézmények és a fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatás segítheti. A szakmai szolgáltatás területei:
a pedagógiai értékelés,
a szaktanácsadás,
pedagógiai tájékoztatás,
igazgatási, pedagógiai szolgáltatás,
pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat. A fenti feladatokat az láthatja el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel. A szakmai szolgáltatást biztosító megyei intézmény a B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet, amely a kistérséggel együttműködve látja el a feladatokat. Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás ezért a társulási megállapodásban szerepelteti a szakmai szolgáltatási feladatot. Az önkormányzati és intézményi javaslatok között többek között az alábbiak is szerepelnek:

109


kistérségi munkaközösségek magasabb színvonalon történő működtetése,
intézményi találkozók szervezése,
kiállítások rendezése,
közoktatási tapasztalatcsere félévenként, szakmai nap keretében,
tanévkezdés előtti egyeztetések,
intézményvezetők félévenkénti szakmai értekezlete,
szaktárgyi és sport versenyek szervezése,
szakmai értekezletek szervezése külső előadókkal,
színvonalas továbbképzések szervezése a kistérségben. A pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása ugyan nem kötelező feladata a települési önkormányzatoknak, ugyanakkor valamennyi iskolafenntartó érdeke, hogy a pedagógusok átés továbbképzését biztosítsák. Ezen túl fontosak azok a munkaközösségek, pedagógiai műhelymunkák, szaktanácsadási lehetőségek, amelyeket a társulás keretében meg lehet szervezni. Továbbá nagy jelentőségük van a tanulók megmérettetését biztosító versenyeztetési formáknak. A szakmai szolgáltatási feladatok nagy részét a megyei pedagógiai intézettől 1997-től az önkormányzatok önkéntes társulás alapján létrejött Abaúji Közoktatási Ellátási Körzet vette át. Erre azért volt nagy szükség, mert Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, köztük az abaúji térségben, sok az aprófalvas település, nagyok a távolságok, így a pedagógusok, tanulók számára gyakran elérhetetlen távolságokra voltak a továbbképzések, versenyek, szakmai programok. A szakmai szolgáltatási feladatokat a többcélú kistérségi társulás, mint önként vállalt feladatot továbbra is közösen látja el, az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulással együttműködve, az 1997-től kialakult hagyományok alapján. A szakmai szolgáltatás területei A szakmai munkaközösségek alulról jövő kezdeményezés eredményeként jöttek létre. A pedagógusok

igénye

alapján

igazgatói,

óvodavezetői,

óvónői,

tanítói,

szaktárgyi

munkaközösségek működnek. A munkaközösség vezető irányításával, éves munkaterv alapján, évente 3-4 foglalkozást szerveznek. Valamennyi munkaközösségre jellemző, hogy szakmailag elismert előadókat hív meg foglalkozásaira, de elsősorban a gyakorlatban hasznosítható tapasztalatcseréknek, bemutató foglalkozásoknak, bemutató óráknak szentelnek nagy jelentőséget.

110

Ezek a foglalkozások nagyon széles skálán segítik a körzetek pedagógusainak mindennapi munkáját, elméleti és gyakorlati ismereteik gyarapítását. A beérkezett vélemények alapján újra kell gondolni hosszabbtávon a működésüket, ki kell egészíteni az igazgató-helyettesi, az SNI-s osztályokban tanítók munkaközösségének létrehozásával. Szakmai napokat, konferenciákat minden évben rendeztünk, ezt továbbra is biztosítani kívánjuk úgy, hogy témánként, korosztályos érdekeltenként (óvoda, alsó tanítók, tanárok) várjuk a résztvevőket. A kistérségben kiemelkedő munkát végző pedagógusokat már 3. éve megrendezésre kerülő Kistérségi Pedagógus Napon jutalmazzuk; melyet a többcélú kistérségi Társulási Tanács anyagiakkal is támogat. Óvodai, tanítói, matematika szaktanácsadók segítik az intézményekben folyó szakmai munkát. Tervszerűen, illetve az igényeknek megfelelően látogatják meg az intézményeket és nyújtanak módszertani segítséget. A többi szakterületen a megyei szaktanácsadók nyújtanak segítséget elsősorban a munkaközösségi foglalkozások keretében, de eseti felkérés alapján közvetlenül az intézményekben. A tanulmányi versenyek szervezése, a bemutatók, a tehetségkutatók minden tanuló számára a kihívások terét jelentik. Kistérségi szinten fontos feladatnak tartjuk, hogy kollégáink segítségével felkutassuk a tehetségeket szaktárgyak és képességek tekintetében egyaránt. Sokrétű, szerteágazó az a lehetőség melyet a kistérség kínálhat a tanulók számára. A szaktárgyi versenyek tekintetében kétszintű a versenyeztetési rendszerünk. Az egyik szint a felmenő rendszerű versenyek, ahol a megyei és országos versenyek kistérségi fordulóit szervezzük, bonyolítjuk, ez azonban kevés területet ölel fel. A másik, amely több tanuló számára biztosítja a versenyzés izgalmát, örömét, a kistérségi, illetve az intézmények által hirdetett versenyek. Ezek széleskörű lehetőséget biztosítanak a tanulók számára nemcsak tantárgyi területen, hanem művészeti, sport, műveltségi, kulturális, egészségügyi témákban is. Néhány említésre méltó ezek közül: népdal-éneklési verseny, cigány tanulók kulturális versenye, táncos találkozó, ovi olimpia, óvodások mesedramatizáló versenye, fog-és testápolási verseny, kerékpáros és gyalogos közlekedési verseny, zenetörténeti-zeneelméleti vetélkedő, karácsonyfa díszítési verseny, bor és gasztronómia helytörténeti vetélkedő. Több éve már, hogy a közepes eredményt elért tanulók számára hirdetünk versenyt matematikából és magyarból, amely nagy sikert aratott, óriási volt a jelentkezők száma, ezért ezt a jövőben is meg kívánjuk rendezni. Természetesen a versenyek szervezésének anyagi vonzata is van, amely a pályázatok eredményétől és a Társulási Tanács döntésétől függ.

111

A versenyek összehangolása érdekében a sportversenyek mellett a tantárgyi és műveltségi versenyekre vonatkozó versenynaptár összeállítása is feladata a közoktatási szakreferensnek. A pedagógusok továbbképzése is a kiemelt feladatok közé tartozik. A cél a pedagógusmunka hatékonyságának növelése, a továbbképzések közelebb vitele a pedagógushoz, ezzel időt és pénzt is megtakarítva az intézményeknek. A továbbképző programok főbb típusai: - akkreditált továbbképzési programok - másoddiploma megszerzésének segítése - tanfolyamok - szakmai napok szervezése - konferenciák A pályázati lehetőségek kihasználásával igyekszünk az intézmények pedagógusai számára ingyenes, vagy kedvezményes továbbképzési lehetőségeket biztosítani. Az önkormányzati javaslatokat a 29. sz. melléklet, az óvodai szak, szakmai szolgáltatási és tanügy-igazgatási javaslatokat a 30. sz. melléklet, az iskolai szak, szakmai szolgáltatási és tanügy-igazgatási javaslatokat a 31. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A kialakult rendszer a visszajelzések alapján jól működik, a továbbiakban is szeretnénk ezeket a tevékenységeket folytatni. A szakmai szolgáltatás anyagi feltételeit a kistérségi Társulási Tanács biztosítja, melynek segítségével szakmai munkaközösségek, konferenciák, szakmai napok, versenyek, seregszemlék, továbbképzések valósulnak meg. Szaktárgyi és tematikus munkaközösségek működnek (14 db), amelyek éves szinten 3-4 foglalkozást tartanak, ennek során is megvalósul a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, és az intézményközi kapcsolatok erősödnek. A szakmai napokon, konferenciákon különböző témákban országosan elismert szakemberek tartanak előadásokat, ahol lehetőség nyílik az egyedi problémák megvitatására is. A felmenő rendszerű versenyek megszervezése mellett a kistérségi versenyekre továbbra is igényt tartanak az intézmények, ahol a tehetséges és a közepes képességű gyermekek/tanulók számára is biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. A továbbképzéseket a felmerülő igények alapján igyekszünk a kistérségben megszervezni, a költségek fedezésére a pályázati lehetőségeket kihasználni. Mivel a kistérségben növekszik a BTM-es és a HHH gyermekek/tanulók száma, így egyre többen igénylik a speciális, egyéni fejlesztést; ez indokolta, hogy gyógypedagógusok képzésére kerüljön sor.

112

A leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kiírt TÁMOP 3.3.7. pályázat teheti lehetővé, hogy kihelyezett konzultációs helyszínként gyógypedagógiai képzés valósuljon meg a kistérségben; 14 fő szerezhet másoddiplomát ezen a szakterületen. A pályázat keretében logopédus és pszichológusképzésre is sor kerülhet, valamint több korosztályt érintő konfliktuskezelő tréningek szervezésére nyílik lehetőség.

II.2.6.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei A tehetségfejlesztés, egyéni képességek fejlesztésének jelentős színtere a művészeti képzés. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. Cél a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetek tanítása mással nem helyettesítő módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismeréséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A kistérségben két alapfokú művészetoktatási intézmény van:
Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs
Petőfi Sándor Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Mindkét intézmény minősített művészetoktatási intézmény, kiváló minősítéssel. Nyolc intézményben nem folyik jelenleg művészeti képzés, bár ezek közül korábban kettőben lehetőség volt néhány tanszak igénybevételére. Sajnos a minősítési eljárás során az ott tanító pedagógusok végzettségét nem fogadták el, így meg kellett szüntetni a képzéseket. A későbbiekben kihelyezett tagozatként szerveződhet meg a művészetoktatás. Hét intézményben –Baktakék, Krasznokvajda, Méra, Novajidrány, Garadna, Szalaszend, Fulókércs– kihelyezett tagozatai működnek, az alábbi művészetoktatási intézményeknek:
T-Dance Apagy,
Szendrői Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szendrő,
COGITO Általános Művelődési Központ Salgótarján,
T-Dance Táncstudió Nyíregyháza.

113

A művészetoktatásban résztvevők száma: Zeneművészet:

205 fő

Táncművészet:

554 fő

Képzőművészet:

217 fő

Szín- bábművészet: Összesen:

99 fő 1075 fő

Az intézményenkénti művészeti ágakon belüli tanszakok szerinti kimutatást a 34. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Az encsi Kazinczy és Petőfi általános iskolák összevonása következtében egy alapfokú művészetoktatási intézmény lett a kistérségben. Nem folyik kihelyeztt tagozaton sem művészeti képzés a forrói, ináncsi, hernádvécsei iskolákban és a csenyétei, csobádi, fügödi tagiskolákban. Szakköri formában az ináncsi iskolában gitár és néptánc, a hernádvécsei iskolában furulya oktatás helyettesíti ezt a tevékenységet. A többi intézményben a korábbiakhoz hasonlóan kihelyezett művészeti csoportok működnek.

A művészetoktatásban részt vevők száma a 2009/2010-es tanévben: Zeneművészet:

123 fő

Táncművészet:

668 fő

Képzőművészet:

139 fő

Szín- bábművészet: Összesen:

76 fő 1006 fő

A zeneművészetben és képzőművészetben csökkent, a tánc és szín- bábművészetben növekedett a gyermekek száma, de összességében a tanulók 31,94%-a vesz részt a művészetoktatásban ez 1,75%-al kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Az intézményenkénti művészeti ágakon belüli tanszakok szerinti kimutatást a 34. sz. melléklet tartalmazza.

114

II.2.6.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A munkaerő-gazdálkodási rendszer az Önkormányzati törvény megjelenéséig, 1990-ig működött. A nevelési-oktatási és egyéb intézményeknek tanévenként munkaerő-gazdálkodási tervet kellett készíteniük és a fenntartóval egyeztetési kötelezettségük volt. A megüresedett álláshelyet kötelező volt meghirdetni a közlönyben. 1990. után a munkaerő-gazdálkodás tervezése és az álláshelyek fenntartói koordinálása jogszabályi kötelezettség hiányában megszűnt. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007-es módosításával a munkaerőgazdálkodási rendszer működtetésére vonatkozó rész 2008. január 1-én lépett hatályba. A módosítás meghatározta, hogy az önkormányzat munkaerő-gazdálkodási rendszert működtethet. A munkaerő-gazdálkodási rendszernek tartalmaznia kell tervet és nyilvántartást. A rendszer működtetése nem kötelező, csak lehetőség az önkormányzatoknak. Lényeges, hogy a rendszerbe bevonhatók a nem közoktatási feladatokat ellátó intézmények is. A munkaerő-gazdálkodási rendszert a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás lehetőségét biztosítja a közösen működtethető munkaerő-gazdálkodási rendszer. Ezáltal lehetővé válik, hogy amennyiben az egyik intézményben a rendelkezésre álló kötelező óraszámok kitöltése nem valósul meg, míg a másik intézményben szükség lenne további kötelező óra megtartására, akkor a közalkalmazott közös foglalkoztatásával oldják meg az ellátatlan feladat teljesítését.

A munkaerő-gazdálkodási rendszer előnye:
Működtetése esetén nem kell a pályázati felhívást az Oktatási Közlönyben és a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán minden megüresedő közalkalmazotti álláshely esetén közzétenni.
A nevelési-oktatási és egyéb intézményeiben kiszámíthatóbb és tervezhetőbb a munkaerő szükséglet.
A minőségi munkaerő irányítása megvalósítható.
A pedagógus-helyettesítési rendszer központilag működtethető.
Az intézmények 100%-os szakos ellátása biztosítható.
Az utazó pedagógusi hálózat kialakítható.
Pénzügyileg kedvezőbb. (felmentés, pályázati közzétételek költsége) hátránya: 115


Többlet feladat.
Kisebb a választási lehetőség a pályázók közül. A munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése három változatban lehetséges:
A munkaerő-gazdálkodási rendszer működhet önkormányzati szinten önállóan.
A rendszer működhet a társult önkormányzatok szintjén.
A rendszer működtethető kistérségi rendszerben. Az önkormányzatok a helyettesítési rendszer szükségességéről, megvalósíthatóságáról és az áttanítás lehetőségéről az alábbi véleményeket fogalmazták meg:

Település Abaújalpár

Abaújkér

Alsógagy Baktakék Beret Büttös Csenyéte Csobád

Detek Encs Fáj Fancsal Felsőgagy Forró Fulókércs

Helyettesítési rendszer Szükségesnek tartom, hogy szakemberek távollétében se akadjon meg az oktatási – nevelési intézményekben a rendszeres, folyamatos oktatás képzés menete. Amennyiben ezeknek a szaktanároknak, tanítóknak, pedagógusoknak a helyettesítése valamilyen módon megoldható, mindenképpen célszerűnek tartom. Szükségesnek tartom, hogy szakemberek távollétében se akadjon meg az oktatási – nevelési intézményekben a rendszeres, folyamatos oktatás képzés menete. Amennyiben ezeknek a szaktanároknak, tanítóknak, pedagógusoknak a helyettesítése valamilyen módon megoldható, mindenképpen célszerűnek tartom. A helyettesítési rendszer megoldásra szorul, szükséges, akár mikrotérségi, akár kistérségi szintű megvalósítás is lehetséges. Nincs szükség, mert saját kereteinken belül megoldjuk. Szükséges lenne a helyettesítési rendszere kidolgozása és működtetése a kistérség költségére!

Gagyapáti Garadna

Szükséges és indokolt.

Gibárt

Mivel egy nagy intézmény tagóvodája a településen működő óvodánk, ezért ez nem okoz problémát. Saját intézményen belül megoldható a helyettesítés. További pedagógus létszámleépítéseket generálhat.

Hernádbűd Hernádpetri

Áttanítás Hasznosnak találom ezt a megoldási módot, mivel nem minden oktatási – nevelési intézmény képes finanszírozni önállóan a szakemberek munkáját, viszont az áttanítás során ezeknek az intézményeknek is lehetőségük nyílna színvonalasabb oktatási, képzési feladatellátásra. Hasznosnak találom ezt a megoldási módot, mivel nem minden oktatási – nevelési intézmény képes finanszírozni önállóan a szakemberek munkáját, viszont az áttanítás során ezeknek az intézményeknek is lehetőségük nyílna színvonalasabb oktatási, képzési feladatellátásra. A jelenlegi finanszírozási és egyéb indokok alapján szükséges egy esetleges kistérségi fenntartás esetén pedig egyértelmű. Az áttanítás csak több iskolás településen kivitelezhető, a községek közötti viszonylagosan nagy távolság ezt nem teszi lehetővé. Mindezeket a kistérségnek meg kell szerveznie. Indokoltnak és szükségesnek tartjuk. -

Nem tudom, készült-e az esetleges igényekre vonatkozó felmérés. A szakos ellátottság

116

Hernádszentandrás

Hernádvécse

Ináncs

Kány Keresztéte

Krasznokvajda Litka Méra Novajidrány Pamlény Pere Perecse Pusztaradvány

Szalaszend Szászfa Szemere

A helyettesítési rendszer megoldásra szorul, szükséges, akár mikrotérségi, akár kistérségi szintű megvalósítás is lehetséges További pedagógus létszámleépítéseket generálhat.

Véleményünk a fentiekben írtak szerinti, jónak tartanánk a kistérségi koordinálást és foglalkoztatást. Egyenlőre kilátástalannak látjuk ennek a problémának a megoldását a nagy távolságok és a várható magas költségek miatt. Nincs javaslat

javítása érdekében megvalósíthatónak tartanám. Látás- hallás-sérülteknek utazó pedagógus. A jelenlegi finanszírozási és egyéb indokok alapján szükséges egy esetleges kistérségi fenntartás esetén pedig egyértelmű Nem tudom, készült-e az esetleges igényekre vonatkozó felmérés. A szakos ellátottság javítása érdekében megvalósíthatónak tartanám. Látás- hallás-sérülteknek utazó pedagógus. Véleményünk a fentiekben írtakkal megegyezik. A kistérség készítsen felmérést és tervet a szükséges és lehetséges megoldásra. Nincs javaslat

-

-

Mérési-értékelési szempontok időbeni megküldése, az ellenőrzés során a segítőszándék hangsúlyossá tétele Szükséges és indokolt.

Részint nincs rá igény, részint a távolságok miatt nehezen megoldható.

A távolság miatt nem tudjuk elképzelni egyenlőre, úgy véljük ennek magas várható költsége is lenne. Nem tudunk nyilatkozni

További pedagógus létszámleépítéseket generálhat.

Meg kell vizsgálni, és fel kell mérni a lehetőségeket, és amennyiben alacsonyabb a költsége, abban az esetben ki kell dolgozni a lehetőségét.

Mindezeket a kistérségnek meg kell szerveznie. Indokoltnak és szükségesnek tartjuk. Felmérést, tervet készítsen a kistérség a szükséges és lehetséges megoldásra.

Nem tudom, készült-e az esetleges igényekre vonatkozó felmérés. A szakos ellátottság javítása érdekében megvalósíthatónak tartanám. Látáshallás-sérülteknek utazó pedagógus. Szükségesek egyeztetések, és a szakos ellátottság hiányának felmérése, mely után ez kivitelezhető, sőt elengedhetetlenül fontos.

A kistérségben célszerű a rendszer működtetésének végiggondolása, hiszen a fenti vélemények nagyon változóak, valamint a humánerőforrás tekintetében is megállapítást nyert, hogy több tantárgyból kedvezőtlen a szakos ellátottság. (19.sz. melléklet) Az óvodák tekintetében intézményen belül meg tudják oldani a helyettesítéseket, az iskolák többsége is inkább a szakos ellátottság érdekében javasolja az áttanítás lehetőségét. Amennyiben a társulási tanács dönt a munkaerő-gazdálkodási rendszer kistérségi szintű működtetéséről, el kell készíteni a munkaerő-gazdálkodási tervet és a munkaerő-gazdálkodási nyilvántartást. A munkaerő-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodást, a munkaerő-kihasználás és a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógushelyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember-hálózat igénybevételével történő megoldását. A munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám „kihasználásával” összefüggő feladatokat. A felülvizsgálat tapasztalatai 2010.

117

A kistérségi munkaerő-gazdálkodási rendszer kidolgozására nem került sor, de vannak olyan intézmények (Szalaszend-Szemere) akik között már az áttanítás megvalósult kistérségi koordináció nélkül. Intézményen belül (Baktakék-Csenyéte; Szemere-Fáj) a székhely és tagintézmények között a szakos ellátottság érdekében áttanítás történik.

II.2.6.4. Helyettesítési-rendszer A helyettesítés intézményen belül, vagy a székhely iskolákból irányítottan valósul meg. Az állandó helyettes(ek) alkalmazása csak megfelelő anyagi fedezettel lenne működtethető. Az intézmények nem is tartanak rá igényt, mert intézményen belül zökkenőmentesen meg tudják oldani. Óvodai és iskolai véleményeket a 32.sz és a 33.sz melléklet tartalmazza

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A két év alatt változás nem történt, a helyettesítést intézményen belül oldják meg, tartós távollét esetén pedig a munkaügyi központon keresztül az állás nélküli pedagógusokat foglalkoztatják határozott időre.

II.2.6.5. Felnőttoktatás és –képzés Fontosnak tartjuk, hogy lehetőséget biztosítsunk azon emberek számára, akik valamilyen oknál fogva kikerültek az iskolai rendszerből, hiszen egy bizonyos idő eltelte után, érettebben majd ők is fontosnak látják a tanulást. A társadalmi-gazdasági fejlődés megköveteli, hogy a munkavállalók egyre magasabb iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezzenek. Így természetes, hogy a felnőttoktatás bázisai egyre inkább a középfokú oktatási intézmények lesznek. Jelenleg a kistérségen belül 4 középfokú oktatási intézmény van; információink szerint az encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium lát el felnőttképzést is. Amennyiben az igények alapján a jelentkezők száma egy osztály átlaglétszámát elérné az encsi Petőfi Sándor Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is vállalná az általános iskola 8 évfolyamával rendelkezők oktatásának megszervezését.

118

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Továbbra sem megoldott az általános iskola 8 évfolyamát el nem végzett 16 éves tanulók felnőttoktatás keretében történő képzése, amely megyei önkormányzati feladat, de a fenntartásukban csak három intézményben van lehetőség ezeknek a tanulóknak az oktatására. Beavatkozási terület: Felméréseket kell végezni a kistérség iskoláiban, hogy hány olyan tanuló van az intézményekben, akik a 16. életévüket betöltik és a következő tanévtől már csak felnőttoktatás keretében folytathatja tanulmányait. II.2.6.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere A települések több mint felében nincs sem óvoda, sem iskola, az intézményfenntartó társulás székhely intézményeibe az óvodás és iskolás gyermekek szervezetten történő eljutása – iskolabusszal–, nagyobb részben megoldott. A Többcélú Kistérségi Társulás pályázati úton 4 db 19+1 személyes iskolabuszt nyert, melyet négy mikrokörzeti önkormányzatnak –Pere, Baktakék, Encs, Krasznokvajda– használatra átadott. A 2008-as pályázat is sikeres lett és egy újabb busz beszerzésével az 5. mikro-körzet részére is biztosított lesz egy 19+1 személyes iskolabusz. Az óvodás korú bejáró gyermekek 75,31%-a, az iskolás tanulók 49,13%-a számára biztosított az iskolabuszos szolgáltatás. A kistérségi társulás iskolabuszai illetve az önkormányzatok fenntartásában lévő autóbuszok, a VOLÁN-nal és vállakozóval kötött szolgáltatási szerződések alapján, a törvényi előírásoknak megfelelően, és felnőtt kísérőkkel utaznak a gyermekek, tanulók a kijelölt intézményekbe.

Utazási feltételek az intézményfenntartó társulások területén:

Baktakék-Beret-Detek-Alsógagy-Felsőgagy-Csenyéte-Gagyapáti óvoda-iskola társulás A bejáró óvodás és iskolás gyermekek mindegyike iskolabusszal jut el a közoktatási intézményekbe. Az önkormányzatok a VOLÁN-nal kötött szolgáltatás-vásárlási szerződéssel biztosítják az intézményfenntartó társulásban részt vevő településekről a gyermekek szállítását.

Ináncs--Hernádszentandrás óvoda-iskola társulás Ináncs--Hernádbűd iskola társulás Kétféle módon történik a szervezett utaztatás: Mind a két településről a falugondnoki autóbusszal és VOLÁN-nal kötött szerződés alapján is utaztatják a gyermekeket/tanulókat.

119

Krasznokvajda-Büttös-Kány-Keresztéte-Pamlény-Perecse-Szászfa óvoda-iskola társulás Hernádvécse-Hernádpetri-Pusztaradvány óvoda-iskola társulás Novajidrány-Garadna óvoda-iskola társulás Encs-Abaújkér-Hejce Az önkormányzatok a VOLÁN-nal kötött szerződéses formában iskolabuszos szolgáltatást vásárolnak az utazási feltételek biztosításra. Az óvodáskorú gyermekeket a biztonságosabb utaztatás érdekében a falugondnoki szolgálat buszaival szállítják az intézményekbe.

Csobád-Encs óvoda-iskola társulás Az óvodai és az 1-4 évfolyamos általános iskolai ellátást helyben biztosítja az önkormányzat, a felső tagozatos tanulók utaztatását pedig saját tulajdonú és fenntartású iskolabusszal oldja meg.

Encs-Pere iskola társulás A kistérségi tulajdonú, de Pere Önkormányzatnak átadott pályázaton nyert iskolabusszal történik a gyermekek utaztatása.

Pere-Hernádbűd óvodatársulás Hernádbűd önkormányzat falugondnoki busszal szállítja a gyermekeket.

Gibárt-Encs óvoda-iskola társulás Az óvodai ellátást helyben biztosítja a gibárti önkormányzat, az általános iskolás tanulókat a kistérségi tulajdonú, de Encs Önkormányzatnak átadott pályázaton nyert iskolabusz szállítja. Ezzel a busszal jutnak el a fancsali tanulók is Encsre az iskolákba.

Szemere-Fáj iskola-óvoda társulás Az óvodások és a felső tagozatos gyermekek utaznak, az önkormányzatok falugondnoki buszokkal oldják meg az intézménybe történő szállítást.

Szalaszend-Fulókércs-Litka iskola társulás A fulókércsi és litkai önkormányzatok falugondnoki buszokkal viszik el a gesztor intézménybe a tanulókat.

120

Forró Nincs ugyan intézményfenntartó társulásban Forró és Encs, de az encsi iskolákba járó gyermekek részére vállalkozóval kötött szerződéssel biztosított a szállítás.

Hernádbűd Intézményfenntartó társulási megállapodása nem Enccsel van kötve, de a szabad iskolaválasztás jogával élve a szülők, többen ide íratták be gyermekeiket. Az önkormányzat falugondnoki járművel szállítja az iskolába a tanulókat.

Beavatkozási terület: A pályázatokon nyert kisbuszokkal kell megoldani az óvodás gyermekek szállítását, kiváltva a VOLÁN-nal kötött szerződéseket.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Tovább bővült az iskolabusszal utaztatott gyermekek száma, hiszen a kistérség új iskolabusszal bővült, így már mind az 5 mikrotérség rendelkezik busszal. Elsősorban az iskolatársulások területéről a tanulókat iskolabusz szállítja a kötelező felvételt biztosító intézménybe. A bejáró tanulók 76,38%-a iskolabusszal jut el az iskolába, az óvodás gyermekek esetében ez 72,39%-ot jelent. Azok a gyermekek, akiket szülei a szabad iskolaválasztás miatt más intézménybe íratnak, azokat vagy a szülők egyéni megoldással, vagy menetrendszerinti VOLÁN járattal viszik a választott intézménybe.

II.2.6.7. Erdei iskolai program Az encsi kistérségben erdei iskola nem működik, azonban öt intézmény pedagógiai programjában kiemelten jelenik meg a környezettudatos nevelés, de minden intézmény rendelkezik környezeti nevelési programmal.

Az Abaúj-Hegyközi kistérségben Telkibányán már évtizedek óta működik az Aranyásó Erdei Iskola, melynek minősítését az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa elindította, szakemberekkel kidolgoztatta annak programját. A két kistérség a közoktatás minden területén együttműködik, tehát az erdei iskolai program igénybevételére is lehetősége nyílik az encsi kistérség valamennyi intézményének.

121

Az Aranyásó Erdei Iskola létrejöttét a telkibányai 1. és 2. sz. Gyermek és Ifjúsági Tábor meglévő infrastruktúrája tette lehetővé. A táborok évtizedek óta szálláshelyként működnek. Az eltelt években számos iskolai csoportot fogadtak már szorgalmi időszakban erdei iskola szálláshelyként, de szakmai szolgáltatást nem adtak nekik. A szakmai szolgáltatást nyújtó erdei iskolák és a közoktatásban új módszereket követő változások sikereit látva, bennük is felmerült az igény arra, hogy létrehozzanak egy saját szakmai szolgáltatást. A lehetőséget a kistérségi összefogás szolgáltatta. Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa döntött az erdei iskolai regisztráció és szakmai program kidolgozásáról, melyhez az anyagi forrást is biztosította. Az abaúji térség hátrányos helyzete megkívánja, hogy az önkormányzatok együttműködve, összefogással segítsék a közös kiút megtalálását nehéz helyzetükből. Az egyik kitörési pont a meglévő infrastruktúra, a helyi képzett szakembergárda és a természet adottságainak közös kihasználása. Telkibányán évtizedek óta két táborhely működik. Az egyik a régi iskola épületéből átalakított ifjúsági tábor, míg a másik az úttörő korszakból megmaradt 160 férőhelyes ifjúsági tábor. A kor követelményeinek megfelelő felújítása után az épületegyüttesek lehetővé tették a nyári táborozás mellett az erdei iskola programok beindítását is (szálláshely, konyha, étkező, foglalkoztató terem kialakítása). Évek óta számos iskola keresi fel a telkibányai 1. és 2. számú Aranyásó Gyermek és Ifjúsági Táborokat szorgalmi időszakban is erdei iskola lebonyolítási céllal. Összefogásuk eredményeként nemcsak szálláshelyként, hanem a jövőben erdei iskola szolgáltatóként is kívánják működtetni táboraikat. Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás feltérképezte az erdei iskoláztatáshoz szükséges humánerőforrásokat. A társulás iskoláiban dolgozó és a környék környezetvédő civil szervezeteiben tevékenykedő szakember gárdából sikerült létrehoznia a szakmai programokat lebonyolító, az erdei iskolában foglalkozásokat vezető csapatot. A jövőbeni céljuk, hogy sikeres minősítés után beindítsák Aranyásó Erdei Iskolájukat két szálláshely üzemeltetésével. Az ide érkező erdei iskolás csoportok az eltérő szálláshelyek közül választhatnak. A 2. számú tábor minőségibb szálláshelyet kínál, míg az 1. számú tábor a régi ifjúsági táborok hangulatát kínálja többágyas szobáival. A szálláshely megléte miatt már számos iskolai csoportot fogadtak, de nekik teljes szakmai programot nem sikerült adniuk. Az erdei iskola szakmai szolgáltatása során helyi szakemberekkel és szakmai egyesületek oktatóival együttműködve kívánják kivitelezni programjaikat. A tervezés során gondoltak a szakszerű helyettesítésekre, arra, hogy a diákok sohase maradjanak foglalkozásvezető nélkül.

122

Fontos feladatnak tartják, hogy a beindulástól kezdve folyamatosan ellenőrizzék és visszacsatolják a résztvevő osztályok, partneriskolák igényeit, elvárásait, a megvalósuló programokról adott visszajelzéseit. Ezeket összevetik az oktatók visszajelzéseivel, hogy egy sikeresen működő fejlesztést tudjanak véghez vinni. Az elégedettséget, a felmerülő hibákat, problémákat dokumentálják és a fejlesztési, cselekvési tervekben megtartásukat, vagy javításukat eszközlik.

Céljuk, hogy a tanulók legyenek tisztában a földi élővilág sokféleségével, ezek értékeivel. A megszokott környezetükből kiszakítva legyenek képesek új ismeretek befogadására. A használható tudást tartsák szem előtt. Az erdei iskolában olyan lehetőségek nyíljanak, amelyekkel a természetes közegében tudják megvizsgálni, tapasztalni a kötelező és kiegészítő tananyagban leírtakat. A természet közeli élmények járuljanak hozzá tudásuk elmélyítéséhez. Alakuljon ki bennük vágy az egészséges életmód követésére. Tudjanak szakítani a társadalomban kialakult egészségromboló és természetpusztító sztereotípiákkal. Képesek legyenek meglátni az életközösségek rendszerét, egymásra épülését. Alakuljon ki bennük a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartási attitűd, értékrend elérésének igénye. Képesek legyenek társaikkal együttműködni, készüljenek fel tudatosan (ismeretei bővítése által) a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerjék meg a tantárgyi követelményekben szereplő, a Zemplénben előforduló növényeket, állatokat és geológiai képződményeket.

A valóság összefüggéseinek észrevételezése a hagyományos tantárgyi struktúrában nem elég hatékony. A természetismereti tantárgyak követelménye az, hogy a tanulók a hazai életközösségek összefüggéseit, tagjait megismerjék. Az erdei iskola nagyban hozzájárul az elsajátítandó tananyag közvetlen, élményszerű tanulása során a természet folyamatainak, összefüggéseinek megismeréséhez. Az erdei iskolában lehetősége nyílik a tanulóknak a tantárgyak közti szintézisre, arra, hogy észrevegyék a természet egységét. Képet kapjanak a természettel egykor harmóniában élő ember mindennapi tevékenységéről, a természeti kincseket felhasználó gazdálkodás, bányászkodás mindennapjairól. Forrás: Az Arany Ásó Erdei Iskola Önminősítése Telkibánya B.A.Z. megye 2008.

123

Humánerőforrás A szakmai programot nyújtó terepi vezetők és előadók a társuláshoz tartozó általános illetve középiskolák gyakorló pedagógusai, illetve zempléni területen működő környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek tagjai, akikkel a telkibányai önkormányzat megbízásos munkaviszonyt alakít ki. A foglalkozás- és terepi vezetők saját iskolájukban erdei iskolákat szerveztek, tapasztalatokkal rendelkeznek. Munkájuk során számos természetvédelmi és környezetvédelmi nyári tábor vezetését végezték. A program sajátossági Az erdei iskola programban törekedtek arra, hogy az ideérkező iskolás csoportoknál a tevékenykedtetés álljon a középpontban. Ne tantárgyakat tanítsanak, hanem a gyerekek a maguk valóságában, összefüggéseiben fedezzék fel a környezetet. A környezettudatos magatartás megalapozását a megismerés, megszerettetés, megóvás egysége jelentse. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódjon a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységhez kapcsolódó szocializáció. Programok, modulok Program

Korosztály

Óraszám

Abaúj - Zemplén kincsei

Általános iskola alsó tagozat

35 óra

Program

Korosztály

Óraszám

Abaúj - Zemplén kincsei

Általános iskola felső tagozat

45 óra

Modul Élet a faluban modul Aranyásó modul Élővilág modul Vízvizsgálati modul Éltető levegő modul Madarak és denevérek Eső modul o kézműves foglalkozások o filmvetítések o természetismereti-környezeti nevelési játékok o táncház o drámapedagógiai foglalkozások

Modul Élet a faluban modul Aranyásó modul Élővilág modul Vízvizsgálati modul Éltető levegő modul Madarak és denevérek - természetvédelmi modul Erdő és ember modul Vártúrák modul Eső modul o kézműves foglalkozások o filmvetítések o természetismereti-környezeti nevelési játékok o táncház o drámapedagógiai foglalkozások

124

Az erdei óvoda/iskola program nevelési céljai, tartalmi követelményi A tanulók legyenek tisztában a földi élővilág sokféleségével, ezek értékeivel. A megszokott környezetükből kiszakítva legyenek képesek új ismeretek befogadására. A használható tudást tartsák szem előtt. Az erdei iskolában olyan lehetőségeik nyíljanak, amelyekkel a természetes közegében tudják megvizsgálni, tapasztalni a kötelező és kiegészítő tananyagban leírtakat. A természet közeli élmények járuljanak hozzá tudásuk elmélyítéséhez. Alakuljon ki bennük vágy az

egészséges

életmód

követésére.

Tudjanak

szakítani

a

társadalomban

kialakult

egészségromboló és természetpusztító sztereotípiákkal. Képesek legyenek meglátni az életközösségek rendszerét, egymásra épülését. Alakuljon ki bennük a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartási attitűd, értékrend elérésének igénye. Képesek legyenek társaikkal együttműködni, készüljenek fel tudatosan (ismeretei bővítése által) a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerjék meg a tantárgyi követelményekben szereplő, a Zempléni-hegységben előforduló növényeket, állatokat, geológiai képződményeket és az itt élő emberek tevékenységét, ősi munkáját. A környezeti nevelésnek egy kiváló színtere a minősített erdei iskola, el kell érni, hogy az általános iskolai tanulmányok alatt legalább egy alkalommal minden gyermek eljusson az erdei iskolába. Az ehhez szükséges anyagi forrást pályázatok és támogatások útján lehet biztosítani azon gyermekek részére is, akik anyagi helyzetük miatt kimaradnának ebből a lehetőségből. Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A telkibányai Arany Ásó Erdei Iskola minősítése sajnos még nem történt meg, de a szakértők által elkészült a program felülvizsgálata, melyet az A-HTKT finanszírozott. Újabb eljárás lefolytatására van szükség a minősítéshez. Ösztönözni kell az iskolákat arra, hogy vegyenek részt az erdei iskolai programban.

II.2.7. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Nincs közoktatási megállapodás kötve a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő intézményekkel.

125

III. A közoktatási feladatellátás terén megfogalmazott szervezési és fejlesztési célok a kistérségben III.1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások Az Encsi kistérség közoktatási fejlesztési céljai a helyzetelemzésre és az állami oktatáspolitika céljaira alapozva határozhatók meg. A magyar közoktatás fejlesztésének stratégiája a következő prioritásokat fogalmazta meg középtávú célként: - az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén; - az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; - az oktatás minőségének fejlesztése; - a pedagógus szakma fejlődésének támogatása; - az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése; - az oktatás tárgyi feltételeinek javítása; - a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. A kistérségben lévő települések minden közoktatási intézményüket a jövőben is szeretnék megtartani, működtetni, fejleszteni. A szak és szakmai szolgáltatási feladatok minél teljesebb körű ellátására törekszik a többcélú kistérségi társulás. Elsődleges cél, hogy minél közelebb vehessék igénybe a gyermekek/tanulók az intézményes nevelést, oktatást; illetve a speciális szolgáltatásokat. Az oktatás minőségének fejlesztésére széleskörű szakmai szolgáltatási tevékenység folytatására törekszik. A közoktatás irányítás javítása, a tanügy-igazgatási feladatok szakszerű ellátása érdekében közoktatási szakreferens alkalmazásával nyújt segítséget a Társulási Tanács a fenntartók és intézményvezetők ilyen irányú tevékenységéhez. III.1.1. Szakszolgáltatás A gyermekek, tanulók harmonikus személyiségfejlődését segíti elő a logopédiai, fejlesztő pedagógiai, pszichológiai szakszolgáltatás. A pedagógiai szakszolgálat segíti a szülő és pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását. A szülőknek óriási terhet jelentett a nagy távolság, illetve a rossz közlekedési viszony. Emiatt sok gyermek

nem

részesülhetett

a fejlődéséhez

elengedhetetlenül

szükséges

különleges

gondozásban. A több mint tíz éves szakszolgálati tevékenység során a célunk az volt, hogy minél közelebb vigyük a szolgáltatást az igénylőkhöz; ezzel is időt, pénzt, energiát megtakarítva. A szolgáltatást továbbra is biztosítjuk az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó településeknek is, együttműködés keretében. A feladatot az encsi székhelyű Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsőde látja el.

126

Célok, feladatok Cél, hogy a speciális ellátást igénylő gyermekek/tanulók a rendszerbe kerülve még folyamatosabb kezelést kaphassanak, segítsék őket a hátrányaik leküzdésében. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását lehetőleg a gyermek lakóhelyén kell megoldani, utazó szakemberek foglalkoztatásával. Fejlesztési elképzelések:
a növekvő igényeknek megfelelő szakember állományfoglalkoztatása (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus létszám növelése)
a logopédiai ellátás kiterjesztése az általános iskolai korosztályra
a feltételek biztosítása minden területen, az intézményi igények teljes körű ellátásához,
magasabb óraszámban történő feladatellátás,
iskolapszichológus kistérségi szintű alkalmazása,
gyermek-szülő-pedagógus fórumok, szakmai előadások (erőszak, káros szenvedélyek tanulási, magatartási problémák, stb) témakörökben,
gyógy-pedagógus képzés indításának szervezése, több kistérség összefogásával a kistérségek valamely településén,
segítségnyújtás az intézményekben folyó sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez-oktatásához. Bővítést igénylő terület:
Gyógy-testnevelés megszervezése. A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A fejlesztési elképzelések jelentős része a két év alatt már megvalósult, illetve folyamatban van. A szakszolgálati feladatellátáshoz a személyi feltétel javult, 2 gyógypedagógus és 2 iskolapszichológus került alkalmazásra. Az első osztályosok logopédiai ellátása nagyon indokolt esetben megvalósul. A finanszírozás nem tette lehetővé, hogy magasabb óraszámban lássák el a speciális fejlesztéseket, hiszen így is jelentős mértékben egészíti ki a Társulási Tanács

a

szakszolgálati

feladatellátást.

A

2009/2010-es

tanévtől

megvalósul

az

iskolapszichológiai szolgáltatás. Nevelési és szülői értekezleteken az igényelt témákban a szakszolgálat

szakemberei

előadásokat,

konzultációkat,

esetmegbeszéléseket

tartanak.

Lehetőség adódhat a TÁMOP 3.3.7. pályázat keretében a gyógypedagógus, logopédus és pszichológus képzés ingyenes megszervezésére. A jogszabályban előírt kötelezettségüknek eleget téve az intézmény dolgozói segítik a pedagógusok munkáját az SNI-s gyermekek ellátásában. A gyógy-testnevelés továbbra is a Területi Egészségügyi Központ szervezésében történik, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a kistérség átvegye e a feladatellátást.

127

III.1.2. Szakmai szolgáltatás Az 1993. évi LXXIX. tv a közoktatásról így határozza meg: „A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.” A pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása nem kötelező feladata a települési önkormányzatoknak, ugyanakkor valamennyi iskolafenntartó érdeke, hogy a pedagógusok átés továbbképzését biztosítsák. Ezen túl fontosak azok a munkaközösségek, pedagógiai műhelymunkák, szaktanácsadási lehetőségek, amelyeket a társulás keretében meg lehet szervezni. Továbbá nagy jelentőségük van a tanulók megmérettetését biztosító versenyeztetési formáknak. A kistérségben több mint tíz éves hagyománya van a szakmai szolgáltatások biztosításának, az eddigi színvonal megtartása, javítása mellett, a szolgáltatások körének bővítése is a kitűzött célunk.

Célok, feladatok
A nevelő-oktató munka eredményességének mérése, értékelése, fenntartói szinten az Önkormányzati Minőségirányítási Program, intézményi szinten az Intézményi Minőségirányítási Program működtetése.
Új pedagógiai módszerek megismerése, terjesztése. Pedagógusok továbbképzésének szervezése – kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozás módszertanára.
Iskolai szakmai munkaközösségek működtetése.
Pedagógusok továbbképzése, átképzése, az akkreditált továbbképzések segítése, szervezése.
Kistérségi pedagógus továbbképzéseken, szakmai napokon való részvétel.
Kistérségi Pedagógus Nap megszervezése, jutalmazottak kiválasztása.
Iskolai tanulmányi, kulturális, sport és tehetséggondozó versenyek szervezése.
Kistérségi tanulmányi, kulturális, sport és tehetséggondozó versenyeken való részvétel.
Kistérségi versenynaptár összeállítása, a versenyek összehangolása,
Felmenő rendszerű versenyek koordinálása, kistérségi fordulóinak szervezése,
Tehetséggondozás működtetése.
A tanulók tájékoztatása, a diákönkormányzatok munkájának segítése.

128

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A szakmai szolgáltatás területén kitűzött valamennyi cél és feladat a két év során megvalósult, eredményesnek mondható ezen a területen a kistérségi tevékenység, együttműködés. Továbbra is kiemelten kívánjuk kezelni a fentebb megjelölt célokat, feladatokat; szeretnénk folytatni az eddigi sikeres tevékenységet.

Az alábbi közoktatással kapcsolatos feladatok anyagiakkal történő támogatását ajánlják az önkormányzatok: feladatok speciális szakemberek közös foglalkoztatása áttanító pedagógusok béréhez, útiköltségéhez való hozzájárulás, szakmai napok támogatása úszásoktatás, (bérlet, utazási költség) pedagógusok továbbképzésének finanszírozása színházi előadások kistérségben történő megszervezése szakmai tanulmányutak támogatása versenyekre történő utaztatás kistérségi szintű versenyek támogatása oktató filmek, CD-k mikro-körzetenként szakértők igénybevétele a közös intézményi ellenőrzésekre

III.1.3. Tanügy-igazgatás A társulásban végzett munka

egyik

fontos

igen 15 11 14 14 13 5 8 12 15 16 14

része

a

települési

nem 1 6 2 2 5 12 8 4 2 0 3

önkormányzatok

polgármestereinek, jegyzőinek, képviselő-testületeinek nyújtott szakmai támogatás, azaz a tanügy-igazgatás. A megállapodásban rögzített igazgatási tevékenységet a szakreferens kétféle módon teljesítheti:
meghatározott időszakonként végiglátogatja a társult önkormányzatokat, azok intézményeit, a helyszínen gyűjti össze a megoldásra váró problémákat, konkrét intézkedéseket készít elő, javaslatokat dolgoz ki,
hivatalos megkeresés alapján végzi munkáját. A segítségadás a következő témákban, feladatok elvégzésében realizálódik:
közreműködés a közoktatás tartalmú képviselőtestületi előterjesztések összeállításában,
segítség

a

magasabb

vezetői

döntés-előkészítésben,

szakmai

pályázatok

véleményezésében,
helyi, kistérségi, megyei intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv készítésében,
a kötelező eszközjegyzékben foglaltak megvalósításának előkészítésében,
a közoktatási és közalkalmazotti törvény közös értelmezésében,
pályázatok megírásában, vagy annak előkészítésében,

129


tantárgyfelosztás ellenőrzésében,
intézményi átszervezések előkészítésében,
pedagógiai programok jóváhagyásának előkészítésében,
intézményi dokumentumok törvényességi ellenőrzésében,
munkajogi kérdésekben,
jogszabályváltozások figyelésében, közös értelmezés érdekében közös jegyzői igazgatói értekezletek szervezésében. A

szakszolgáltatáshoz,

szakmai

szolgáltatáshoz,

tanügy-igazgatáshoz

kapcsolódó

önkormányzati javaslatokat a 29. sz. melléklet, az óvodai javaslatokat a 30. sz. melléklet és az iskolai javaslatokat a 31. sz. melléklet tartalmazza.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A kistérség önkormányzatai önálló közoktatási szakembert nem alkalmaznak (kivéve Encs városa), így a kistérségi közoktatási szakreferens látja el mind a 36 település vonatkozásában ezt a feladatot. A közoktatás területén a folyamatos jogszabályi változások továbbra is indokolják a tanügyigazgatási tevékenység kistérségi ellátását. A kialakult jó hagyományoknak megfelelően továbbra is fontos a jogszabály értelmezések érdekében a fenntartói és intézményvezetői közös értekezletek megszervezése. A szakreferensek segítik a fenntartók irányítói tevékenységét, koordinálják a szakmai és szakszolgálati területeket; közreműködnek a kistérségi normatíva igénylésében. A fejlesztési tervben kitűzött célokat és feladatokat a jövőben is ebben a formában kívánja a kistérség ellátni.

III.1.4. Óvodai ellátás Az óvodában kiemelt feladat az érzelmi biztonságot, megfelelő környezetet nyújtó, gyermekközpontú nevelés. Az óvodai nevelésnek meghatározó szerepe van a gyermekek érdeklődésének felkeltésében, tanulási képességeinek megalapozásában, motiváltságának és kreativitásának fejlesztésében. Fontos a későbbi tanulási nehézségek mögött rejlő kulturális és nyelvi hátrányok ellensúlyozásában is. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, tehát elengedhetetlen a családdal való együttműködés. Már az óvodások részére is lehetőség nyílik egy-egy 20 fős csoport úszás tanfolyamon való részvételre.

130

Célok, feladatok
Az óvodába járás feltételét minden encsi kistérségi gyermek számára a harmadik életév betöltése után biztosítani kell.
Óvodai ellátás helyben tartása, ahol az önkormányzat azt kéri és vállalja,
Meg kell teremteni a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai csoportban történő nevelésének feltételeit.
A fejlettség szerinti beiskolázást elő kell segíteni.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek ellátása, nevelése. A nevelési feltételek megteremtésével, a pedagógiai szakszolgálattal együttműködve segíteni kell a gyermekek fejlesztését.
Tárgyi feltételek tekintetében a meglévő épületek állapotának felmérése és az épületek felújításának, karbantartásának tervezése a költségvetéshez igazodva.
Az óvodai nevelési programok folyamatos felülvizsgálata kiemelt feladat. A programban súlyozott szerepet kell kapnia az alapkészségek, az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs készségek fejlesztésének. Jelentős teret kell biztosítani az egészséges életmód, művészeti és a természet- környezetvédelmi nevelésre, a játékra.
Kistérségi támogatással az úszásoktatás biztosítása.
Továbbra is nagy gondot kell fordítani az óvoda-iskola közötti zökkenőmentes átmenetre.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A kistérség szinte minden települése számára biztosított, hogy a gyermekek 3 éves kortól óvodai ellátásban részesülhetnek, férőhely hánya miatt elutasított gyermek csak Baktakéken volt, de a csoportbővítés náluk is folyamatban van. Az óvodák tárgyi feltételei az IPR és a TÁMOP pályázatoknak, illetve a Demján Alapítványnak köszönhetően jelentős mértékben javult. A kistérségi TIOP pályázatnak köszönhetően a fejlesztő eszközök és az informatikai eszközök terén még további pozitív változás lesz 2010-ben. Az

SNI

és

BTM-es

óvodapedagógusok,

a

gyermekek szakszolgálat

fejlesztése szakemberei,

minden illetve

óvodában megbízásos

megvalósul,

az

jogviszonyban

foglalkozatott speciális végzettségű szakemberek együttműködésével. Az óvodai nevelési programok felülvizsgálatát a jogszabály kötelezővé tette, ezért rövid időn belül meg kell vizsgálni, hogy minden intézmény eleget tett-e ennek a kötelezettségnek.

131

Az iskola-óvoda átmenet minél zökkenő mentesebbé tétele érdekében IPR-es munkacsoportok működnek a kistérség szinte valamennyi intézményében. A célként kitűzött úszásoktatás is megvalósult a TT. döntésének köszönhetően, így lehetővé vált, hogy valamennyi óvodából minden évben egy 20 fős csoport úszásoktatáson vegyen részt. Az elkövetkezendő időszakban továbbra is kiemelten fontos a nevelőmunka hatékonyságát segítő módszertani kultúra fejlesztése, a tárgyi eszközök folyamatos karbantartása, bővítése. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és BTM-es gyermekek számának növekedése az óvodapedagógusokat és fenntartókat egyaránt új kihívások elé állítják, ennek érdekében szélesíteni kell az intézményközi kapcsolatokat, megismerni a jó gyakorlatokat, valamint erősíteni a kapcsolatrendszert a szakmai és civil szervezetekkel.

III.1.5. Általános iskolai ellátás Az általános iskolában a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő felkészítés folyik. Elvárás az iskolákkal szemben, hogy emelkedjen a gyermekek neveltségi szintje, kiemelt szerepet kapjon az intézmény tevékenységében a prevenció, a társadalmi környezet gyermekekre és fiatalokra irányuló káros hatásának az ellensúlyozása. A tanulók teljesítményének folyamatos nyomon követése, a kompetencia mérések eredményeinek javítása az országos átlaghoz közelítése. A minőségi nevelő-oktató munka feltételeinek – humánerőforrás, eszköz, infrastruktúra– biztosítása. Az intézménystruktúra gazdaságos, hatékony működtetése, a minőségi nevelő-oktató munka megtartásával és a gyermekek érdekeinek maximális figyelembevételével. Célok, feladatok
Az alsó tagozatos oktatás helyben történő biztosítása, azokon a településeken, ahol az önkormányzat azt kéri és vállalja,
A bejáró gyermekek biztonságos utaztatásának megoldása,
Szorosabb együttműködés az iskolák között a szakos ellátottság megoldása érdekében,
Fontos feladat a fenntartó-iskola, család-iskola, óvoda-iskola kapcsolatának további erősítése.
Elavult óvodai és iskolai épületek felújításának támogatása,
Eszközbeszerzések, tárgyi feltételek javításának támogatása,
A közoktatás modernizálásából adódó tartalmi feladatok megoldása, ezen belül a pedagógusok szakmai képzése, továbbképzése elengedhetetlen, amire a nevelőtestület által jóváhagyott beiskolázási terv alapján kerüljön sor.

132


Támogatandó a racionális szempontok szerinti napközis és tanulószobás csoportok szervezése, ugyanis ezek a csoportok jelentős szerepet játszanak a szociális hátrányok leküzdésében, a gyermek- és ifjúságvédelem előtt álló feladatok megoldásában. A felmerült igények kielégítése minden iskolában.
Fontos terület és feladat a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása,

illetve

a

tehetséges

gyermekek

gondozása.

A

mindenkori

tantárgyfelosztás összeállításánál meg kell jelenjen a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozások óraszáma is.
Kiemelten kezelendő a kulcskompetenciák fejlesztése és az élő idegen nyelvek, a számítástechnika-informatika,

a

testi

nevelés

és

sport,

a

természet-

és

környezetvédelem.
A kompetencia mérési eredmények és a továbbtanulási mutatók minőségi javítása.
Jusson el minden általános iskolás gyermek tanulmányai alatt legalább egyszer a térségi erdei iskolába,
Minden gyermek részesüljön általános iskolai tanulmányai alatt úszásoktatásban,
Kapjon nagyobb hangsúlyt a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása.
Az általános iskolában a tanulólétszám biztosítása a kistérségi normatív támogatás jogosultsága érdekében.
A létszámelvárásoknak való megfelelés szempontjából a térség intézményszerkezetének folyamatos nyomon követése.

A felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Az alsó tagozatos tanulók oktatásában a két év alatt nem következett be változás, nem szűnt meg kisiskola. A szakos ellátottságban csak kismértékű előrelépés történt, de jelenleg folyamatban van több tantárgyból –magyar, matematika, történelem, angol, fizika, furulya– másoddiplomás képzés. Még jelenleg is kilenc tantárgy oktatásában van hiány a kistérségben 25-100% közötti mértékben, illetve még vannak képesítés nélküli nevelők is. A pedagógusok a módszertani képzések során a kompetencia alapú oktatást, kooperatív technikák elsajátítását, és a hatékony együttnevelés lehetőségeit, a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges ismereteket sajátították el. A tárgyi feltételek az IPR, TIOP, ÉMOP, TÁMOP pályázatoknak köszönhetően jelentősen javultak, két intézmény teljes körű felújítására, akadálymentesítésére is sor került. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése szükségessé tette/teszi a másnapra való felkészülés segítését.

133

Az alacsony finanszírozás miatt azonban a napközis, tanulószobai és iskolaotthonos csoportok száma és az abban részt vevő tanulók aránya csökkent. Iskolaotthonos oktatás három intézményben van, két iskolában az 1-2 osztályosok, egyben pedig 1-4 évfolyamos tanulók számára biztosított ez a lehetőség. A legtöbb intézményben a tanórán kívüli tevékenységek széleskörű választási lehetőséget nyújtanak mind a tehetséges, mind a felzárkóztatásra szoruló gyermekek számára. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése-oktatása folyamatosan felmenő rendszerben megvalósul, hiszen a szegregált csoportok száma csökken, már csak két iskolában 4 csoportban folyik ilyen oktatás. A célok között megjelenő erdei iskolai oktatást a 2009/2010-es tanévben egyik iskola sem szervezte meg a tanulói számára. Az úszásoktatás megszervezését a Társulási Tanács már több éve anyagilag támogatja, így minden iskola évente 1-2 csoporttal részt vesz az encsi uszodában úszótanfolyamon. Az eltelt két évben minden intézmény teljesíteni tudta a kiegészítő normatíva elvárt létszámfeltételeit, a következő években két intézményben az alsó tagozaton Krasznokvajdán és Szemerén válhat a létszámfeltétel kritikussá.

Az elkövetkezendő időszakban a szakos ellátottság további javítása szükséges, ösztönözni kell a kollégákat újabb diploma megszerzésére, illetve az áttanítással megoldani a szakszerű nevelőoktató munkát. Az infrastruktúra fejlesztés és a tárgyi eszközök karbantartása, folyamatos cseréje azokban az intézményekben is szükséges, ahol a teljes körű felújítás megtörtént, néhány intézménynél pedig a felújítások elvégzése jelenik meg feladatként. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése egyaránt fontos, ezért minden gyermeket önmagához képest kell fejleszteni.

A HH és a HHH tanulók magas száma továbbra is szükségessé teszi a délutáni felkészülést biztosító foglalkozások szervezését az intézményekben. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minél több tanuló vehessen részt a másnapra való felkészülést biztosító foglalkozásokon, erdei iskolában, úszásoktatáson, egyéb tanórán és iskolán kívüli programokban.

134

III.2. Az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi) összefüggő elképzelések (településenkénti bontásban) III.2.1. Az Óvodák infrastrukturális és tartalmi fejlesztése 2013-ig Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei tagóvodája

Pedagógiai (Tartalmi) Szakvizsga Módszertani képzések Fejlesztő pedagógus

Eszköz Udvari játékaink bővítésre szorulnak. Csoportszobai eszközeink Fejlesztő eszközök

A két óvodai csoporthoz 4 szakképzett óvónő. (Jelenleg 3 van.) Fejlesztő pedagógiai végzettség vagy pszichopedagógia megszerzése. Állandó, megbízható technikai személyzet.

Kompetencia alapú program beépítése az intézmény helyi programjába

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs

Alternatív módszerek megismerése adaptációja a helyi viszonyok és program figyelembe vételével

gyermekek integrációs nevelési

Kompetencia alapú program beépítése az intézmény helyi programjába

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújdevecseri tagóvodája

Csoportszoba bővítéssel a jelenlegi kis alapterületű, nevelői szoba lenne. Játszóudvar kialakítása, megóvása. Kerítés Internet, telefon Képesség fejlesztést szolgáló anyagokeszközök beszerzése folyamatos pótlása, kiemelten a szomatikus és kognitív képességek területén

ÖKO óvodai program adaptálása Hátrányos helyzetű nevelésének óvodai program beillesztése programunkba

Alternatív tanítás-tanulás módszerek kipróbálása, beillesztése helyi nevelési programunkban Öko óvodai program adaptáció. Hátrányos helyzetű nevelésének óvodai program beillesztése programunkba

gyermekek integrációs nevelési

Infrastruktúra, épület Épület felújítás, bővítés.

Pedagógusok munkáját segítő szemléltető eszközök interaktív eszközök fejlesztése

Fenti eszközök pótlása, fejlesztése, bútorzat cseréje, udvari játékok korszerűsítése. Értelmi képességeket fejlesztő eszközök, mozgásfejlesztő eszközök, ének-zene hangszerek, eszközök ábrázoló tevékenység anyagok, eszközök, szerepjátékot segít anyagok, eszközök

Folyamatos karbantartás, állagmegóvás, biztonsági védő korlát a főbejárathoz, mobilizálható udvari eszközök fejlesztése beépítettek karbantartása, bevizsgálása. Pancsoló vagy csobogó létrehozása szabványossági vizsgálat elvégeztetése, fák cserjék ültetése. Burkolatok betonos fedett kiegészítése, padok létrehozása, kiegészítése. Emeleten környezetbarát légkondicionáló beépítése. Épület külső tatarozása falazat és tető, ablak-ajtó csere, belső átalakítással hasznos terek kialakítása, (szertár-iroda) mosdó felújítása, folyosó burkolat felújítás, udvar betonos és fedett terület felújítása, létrehozása, kerítés felújítása. Internet bekötése

Híradástechnikai eszközök (magnetofon TV) Kompetencia alapú megismerkedése, bevezetése. Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája

Alternatív módszerek megismerése adaptációja a helyi viszonyok és program figyelembe vételével

Hátrányos helyzetű nevelésének óvodai program beillesztése programunkba Óvoda, Egységes

nevelés

gyermekek integrációs nevelési

Kompetencia alapú program beépítése

Teljes bútorzat csere, értelem fejlesztő játékok, mozgás fejlesztő játékok, ének zene eszközök, ábrázolás anyagok eszközök, anyanyelvi fejlesztést segítő eszközök, szerepjátékot segítő anyagok, eszközök, Természet közeli játékok a csoportszobába. Udvari játékok, sporteszközök, Szemléltető eszközök, anyagok bútorzat cseréje, udvari

Melegítő konyha létrehozása (jelenleg aiz iskolával közös) Raktárak kialakítása a helyi lehetőségek viszonylatában Udvar leválasztása, óvodai udvari játékok bővítése. Internet bekötés Nem rendelkezünk kötelező helyiségekkel: orvosi szoba, elkülönítő, nevelői szoba, és ezekhez szükséges bútorzattal Internet bekötés

135

Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája

az intézmény helyi programjába

játékok korszerűsítése.

Alternatív tanítás-tanulás módszerek kipróbálása, beillesztése helyi nevelési programunkban

Értelmi képességeket fejlesztő eszközök, mozgásfejlesztő eszközök, ének-zene hangszerek, eszközök ábrázoló tevékenység anyagok, eszközök, szerepjátékot segít anyagok, eszközök

Öko óvodai program adaptáció. Hátrányos helyzetű nevelésének óvodai program beillesztése programunkba

gyermekek integrációs nevelési

Híradástechnikai eszközök, szemléltető eszközök, fénymásoló

Kompetencia alapú program beépítése az intézmény helyi programjába

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája

Alternatív tanítás-tanulás módszerek kipróbálása, beillesztése helyi nevelési programunkban

Hátrányos helyzetű nevelésének óvodai program beillesztése programunkba

Alternatív módszerek megismerése adaptációja a helyi viszonyok és program figyelembe vételével Öko óvodai program adaptáció.

Hátrányos helyzetű nevelésének óvodai program beillesztése programunkba

gyermekek integrációs nevelési

Fejlesztő pedagógus foglalkoztatása Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Napköziotthonos Óvoda Forró Napköziotthonos Óvoda Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse

- tetőszerkezet - nyírászárók - vizesblokk - villany, áram stb. - Udvar felújítás (burkolat, fedett rész, eszközök)

Udvari játékok cseréje fa játékokra. Fedett rész létrehozása az udvaron (babaszoba)

Külső felújítás az épületen. Teljes tatarozás, ablakok ajtók cseréje, tetőszerkezet felújítás, kerítés felújítás, Fejlesztő szoba, orvosielkülönítő nevelői szoba kialakítása, parketta, öltöző, mosdó felújítása,

gyermekek integrációs nevelési

Bekapcsolódunk a kompetencia alapú óvodai nevelési programba.

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája

asztalok, székek, fektetők, oktatási, fejlesztő eszközök, készlet bővítése, fejlesztő játékok, mozgás, értelem fejlesztő, ének, ábrázolás anyanyelvi nevelés és szerepjáték területen

Mozgásfejlesztő játékok, ének-zene eszközök, ábrázoló tevékenység anyagok eszközök, fejlesztő játékok, szemléltető eszközök, anyanyelvi nevelést segítő eszközök, fejlesztésre szorulnak, szemléltető eszközök fejlesztése, oktatás technikai eszközök beszerzése Óvoda udvarára és a csoportszobába játékok beszerzése

Óvoda körbekerítése

udvarának

Testnevelés foglalkozások megfelelő szintű biztosítása

Tornafelszerelések

Tornaterem kialakítása

Testnevelés foglalkozások megfelelő szintű biztosítása, készségfejlesztés.

Tornafelszerelések Készségfejlesztő eszközök

Tornaterem kialakítása

Bútorok Szemléltető eszközök

Iskolafelújítással összekapcsolt pályázat alapján új épületbe költözne az óvoda.

Napköziotthonos Óvoda Ináncs

Integrációval kapcsolatos fejlesztő program kidolgozása

Napköziotthonos

Integrációs

pályázathoz

óvodai

kapcsolódó

Bútorok,

136

Óvoda Hernádszentandrási tagóvodája Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda

Szemléltető eszközök

IPR és kompetencia pedagógiáknak megfelelően

Udvari játékok, játszótér

alapú

Integrációs felkészültség fokozása

Napköziotthonos Óvoda Méra Napköziotthonos Óvoda Novajidrány

Napköziotthonos Óvoda Pere Napköziotthonos Óvoda Szalaszend

Napköziotthonos Óvoda Szemere

óvodai fejlesztőprogram kidolgozása

Ehhez kapcsolódó fejlesztő eszközök

Áttérés a kompetencia alapú oktatásra

Elhasználódott eszközök folyamatos pótlása

Kooperatív fejlődés

megfelelés eszközöknek

tanulással

összefüggő

Fejlesztő pedagógus

Integráció elősegítése

Egyik csoportszobában a padló cseréje, Vizesblokk felújítása (mindkettő az ÁNTSZ kérése)

a

min.

Babaház Játszó udvar kerítése.

körbe

Fejlesztő-, mozgásfejlesztést elősegítő eszközök, udvari játékok

Kiépülés kapcsolódás szennyvízhálózatra jó állapotú épület, telefon, internet

estén a

Óvoda és konyha építése, korszerű a mai kor követelményei alapján, játszóudvar kialakítása

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Megvalósult fejlesztések 2008-2010 között:
Infrastruktúra fejlesztések: o Hernádvécsén és Ináncson teljes körűen felújított és 1-1 csoporttal bővített óvoda került kialakításra. o Az abaújkéri óvodában a nyílászárók cseréjére került sor. o A forrói, krasznokvajda és szemerei óvodában a játszóudvar eszközeinek bővítését végezték el ebben az időszakban. o Pályázati döntés született a baktakéki óvoda felújítására.
Az eszközfejlesztések terén IPR, ÉMOP, TÁMOP pályázatok segítségével; valamint a Demján Alapítvány támogatásával fejlesztőeszközök, bútorok, irodatechnikai eszközök, sporteszközök stb. kerültek beszerzésre, szinte minden óvodában.
Tartalmi fejlesztések: o Az IPR-hez kapcsolódó módszertani képzéseken szinte minden óvodából részt vettek. o A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a hernádvécsei, ináncsi és a hernádszentandrási óvónők vettek részt kompetencia alapú nevelés bevezetését segítő képzéseken. Intézményenkénti kimutatást a 35.sz melléklet tartalmazza.

137

III.2.2. Az iskolák infrastrukturális és tartalmi fejlesztése 2013-ig Intézmény Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Tagintézménye Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobádi Tagiskolája Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolája ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró

Körzeti Általános Iskola Hernádvécse

Pedagógiai

Fejlesztések Eszköz

Fejlesztőpedagógus Fejlesztőeszközök szakképzés, tanulói beszerzése kiscsoportok működtetése

pedagógia pedellus, pedagógus

Infrastruktúra, épület

Fő épület bővítése

felújítása,

asszisztens, informatikai eszközök, tornaterem, szertár, fejlesztő számítógépek kerítés, riasztó, rácsok az ablakokra, ajtókra, udvari játszótér

A megkezdett munka elkészített továbbvitele mellett sporttagozat indítása

Kompetencia alapú oktatás

Két Tan.nyelv felfuttatása Komp.alapú okt. Műv.-i fejlesztések

Fejl. ped. alkalmazása. Gyógyped. alkalmazása

Tornaeszköz beszerzés Informatikai eszközök beszerzése. Iskolai berendezések beszerzése.

Épületek fejújítása. felújítása.

bővítése, Sportudvar

Tornaterem felújítása. Nyílászárók és ajtók cseréje.

Tantárgyi eszközkészl. bővitése, nyelvi labor, stúdió felszerelése, hangszerek jelmezek,táncos ruhák

Nyílászárók,padlózat cseréje, aula beépítése, vezeték és csőrendszer cseréje,sportudvar felújítása,konyha felújítása Tantárgyi Tornaszoba, közösségi eszközkészletek fogl. építése. bővítése. Bábjáték Sportudvar-játszóudvar feltételének fejlesztése. megteremtése.

Kompetencia alapú oktatás Képesség-kibontakozató oktatás

Nyelvi labor Orvosi szoba

Teljes iskola felújítás

Kompetencia alapú oktatási ismeretek bővítése, IKT eszközök használatának elmélyítése Nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. osztályokban Módszertani megújulás

Informatika, fizika, Iskola felújítás, bővítés kémia, testnevelés tantárgyak oktatásához szükséges eszközök beszerzése

138

Arany János Általános Iskola Ináncs

Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda

Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra

Fejlesztő eszközök Kompetencia alapú oktatás tanulói bevezetése tevékenykedtetéshez

IPR és kompetencia alapú oktatás és nevelés eszközrendszerének fejlesztése

Kulcskompetenciák fejlesztése

a Az épület felújítása

Fizika, kémia szaktanterem szártár és a hozzá kapcsolódó eszközök beszerzése, melyet a fenntartó csak pályázat útján tud megvalósítani. Számítógépek beszerzése

átfogó

Az elavult óvoda, iskola épület teljes felújítás, melyhez pályázati forrás szükséges.

Megtartó erő Interaktív tábla tornaterem Integráció Kölcsey F. Általános Kooperatív tan. Iskola Romapedagógia Novajidrány Képesség-kibontakoztató felk.. hozzáférés, Épület felújítása. Kölcsey F. Általános Iskola megtartó erejének Internet növelése. bútorzat Iskola Garadnai Tagiskolája

Körzeti Általános Iskola Szalaszend

Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája

Általános Iskola Szemere Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája Aba Sámul (ASSZI) Szakiskola ENCS

A szegregált SNI oktatás Folyamatos a bútorzat megszüntetése. cseréje. Pályázatot adtunk be digitális táblára.

A fűtés korszerűsítése. A legrégebbi épület , ebédlő és konyha tetőszerkezetének cseréje, teljes külső és belső felújítása. Az ebédlő és a konyha alapterületének növelése. Akadálymentesítés. Interaktív tábla, video Nevelői szoba, Az intézmény kamera, egy tornaszoba, megmaradása esetén az használható, gazdaságos elkezdett és jól bevált fénymásoló gyakorlat és oktatási metódus folytatása Cigány nyelv oktatása Interaktív tábla Játszóudvar kialakítása Művészeti oktatás Helyi rádió Fogyatékkal élő tanulók Laptop minden oktatásának fejlesztése pedagógusnak Cigány nyelv oktatása Interaktív tábla Napközis terem Művészeti oktatás Laptop minden kialakítása Fogyatékkal élő tanulók pedagógusnak Tornaszoba kialakítása oktatásának fejlesztése A felzárkóztatásra, a A 9-10. osztály Csak egy új ikolaépület tanulók iskolában tartására pályaorientációs hozhat megoldást. való törekvés; gyakorlati oktatás felzárkóztató oktatás feltételrendszerének megszervezése. megoldása.

139

Kooperatív oktatási módszerek bevezetése. Együttműködés a kistérség minden iskolájával.

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. Megvalósult fejlesztések 2008-2010 között:
Infrastruktúra fejlesztések: o A hernádvécsei és a ináncsi iskola teljes körű felújítása és akadálymentesítése megtörtént 2010-ben. o A 2010. szeptemberére a szemerei tornaszoba kialakításra került.
Az eszközfejlesztések terén OKM, IPR, TIOP és ÉMOP pályázatok segítségével jelentős javulás tapasztalható valamennyi iskolában. Bútorok, informatikai eszközök, audiovizuális eszközök, művészeti eszközök, kisebb értékű taneszközök beszerzésére került sor. Ezáltal tanulóbarát környezet kialakítása valósult meg. A Demján Alapítvány támogatásával több iskolában közösségi termeket alakítottak ki, melyeket audiovizuális eszközökkel szereltek fel. Folyamatban van a nyertes TIOP pályázatban szereplő eszközök beszerzése.
Tartalmi fejlesztések: o Továbbképzések: TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a hernádvécsei, ináncsi iskola pedagógusai vettek részt együttnevelés, mérés-értékelés, kooperatív tanulás, drámapedagógia, IKT oktatást segítő képzéseken. o IPR keretében képzések, jó gyakorlatok megismerése valósult meg. Intézményenkénti kimutatást a 35.sz melléklet tartalmazza.

III.2.3. Az elkövetkezendő 5 évben tervezett közoktatási intézményi fejlesztések A folyamatban lévő fejlesztéseket a 35. sz. melléklet tartalmazza A 2008-2013-as időszakra vonatkozóan a települések az alábbi fejlesztéseket tervezik; mint látható, pályázatok útján kívánják ezeket megvalósítani. Település

Abaújalpár Abaújkér Alsógagy Baktakék Beret

Tervezett fejlesztés

1. Iskola I. sz. épület rekonstrukció 2. Tornaterem rekonstrukció

Megvalósítás tervezett időpontja

Megvalósítás formája (pályázat, vagy saját forrás)

Megvalósulás 2010-es felülvizsgálatra

2009-2010.

Pályázat

Megvalósult.

2009-2010.

Pályázat

Megvalósult.

140

3. Óvoda rekonstrukció

2009-2010.

Pályázat

1. Iskola I. sz. épület rekonstrukció 2. Tornaterem rekonstrukció 3. Óvoda rekonstrukció

2009-2010.

Pályázat

2009-2010. 2009-2010.

Pályázat Pályázat

1. KFÁI Táncsics úti épületének bővítése, Bem úti épület tetőtér ráépítése, felújítása 2. PSÁI aula és tornaterem építése 3. Fügöd településrészen óvoda bővítése 4. Abaújdevecseri óvoda korszerűsítése, felújítása 5. ASSZI új iskola építése (bővítése, tornaterem, sportudvar építése)

2008-2009.

Pályázat

2008-2009.

Pályázat

2009.

Pályázat

2008-2009.

Pályázat

2009-2010.

Pályázat

1. Tornaterem és étkező épület 1. Óvoda tornaterem kialakítás 2. Iskola felújítás

2010.

Pályázat

2013.

Pályázat

2008.

Pályázat

1. Óvoda játszóudvar kialakítása 2. Iskola tanári szoba kialakítás 3. Iskola tornaterem kialakítása 1. Iskola I. sz. épület rekonstrukció 2. Tornaterem rekonstrukció 3. Óvoda rekonstrukció

2009-2010.

2009-2010.

Pályázat + Saját forrás Pályázat + Saját forrás Pályázat + Saját forrás Pályázat

2009-2010. 2009-2010.

Pályázat Pályázat

Tagiskola épületének felújítása, Óvodai csoport – tagóvodaként a már működő intézményfenntartó társuláshoz kapcsoltan.

2008-2010.

Pályázat

2008-2010.

Pályázat

Gibárt

1. Épület felújítás

2009-2010.

Pályázat

Hernádbűd

-

-

-

1. Iskola – régi szárny átalakítása, emeletráépítés, új szárny építése

2008-2010.

ÉMOP-2007-4-31/2F pályázat és saját forrás

Megvalósult.

2. Óvoda – új helyszínen

2008-2010.

ÉMOP-2007-4-3-

Megvalósult.

Büttös Csenyéte Csobád Detek

Encs

Fáj Fancsal Felsőgagy Forró

Fulókércs

Gagyapáti

Garadna

Hernádpetri

2009-2010. 2009-2010.

Folyamatban van.

Megvalósult. Megvalósult. Folyamatban van. Pályázat készül a megvalósításra.

Nem valósult meg. Folyamatban van. Részben valósult meg. Nem valósult meg.

Nem meg.

valósult

Részben valósult meg. Nem valósult meg. Megvalósult. Nem valósult meg. Megvalósult. Megvalósult. Folyamatban van. Nem valósult meg. Nem valósult meg.

Nem meg.

valósult

141

egy épület átalakítása és bővítése

1/2F pályázat és saját forrás

Hernádszentandrás Hernádvécse

Ináncs

Kány Keresztéte Krasznokvajda Litka Méra

Novajidrány

Pamlény Pere Perecse Pusztaradvány

Szalaszend Szászfa Szemere

1. Iskola – régi szárny átalakítása, emeletráépítés, új szárny építése 2. Óvoda – új helyszínen egy épület átalakítása és bővítése 1. Óvodai nevelés és alapfokú oktatás feltételeinek korszerűsítése 1. Általános iskola felújítása, korszerűsítése (energiafelhasználási szempontú racionalizálás, külső-belső felújítás, akadálymentesítés) 2. taneszköz-nevelési eszköz pótlások 3. Óvodai játszóudvar fejlesztése

1. Iskola konyhai főzőüst beszerzése 2. Közétkeztetés fejlesztése „Intelligens iskoláért Novajidrányon” 1. Helyi óvoda felújítása 1. Iskola – régi szárny átalakítása, emeletráépítés, új szárny építése 2. Óvoda – új helyszínen egy épület átalakítása és bővítése 1. Napközi Otthonos Óvoda és Konyhája építése 2. Iskola Sportudvar kialakítása

2008-2010.

2008-2010.

2009. (el nem bírált pályázat) 2010-ig (kiírástól és önrész rendelkezésre állásától függően) Minden év 2010-ig (kiírástól és önrész rendelkezésre állásától függően) 2008.

ÉMOP-2007-4-31/2F pályázat és saját forrás ÉMOP-2007-4-31/2F pályázat és saját forrás Pályázat+ Saját forrás Pályázat

Pályázat, forrás Pályázat

Megvalósult.

Megvalósult.

Megvalósult.

Nem meg.

saját

valósult

Megvalósult. Részben valósult meg.

Pályázat

Megvalósult.

2008. 2008.

Pályázat Pályázat.

Megvalósult. Megvalósult.

2008/2009.

Pályázat

2008-2010.

ÉMOP-2007-4-31/2F pályázat és saját forrás ÉMOP-2007-4-31/2F pályázat és saját forrás ÉMOP - saját forrás Kt. 5. mell, és saját forrás

2008-2010.

2009. 2008.

Nem meg.

valósult

Megvalósult.

Megvalósult.

Nem valósult meg. Nem valósult meg.

Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. A további fejlesztési elképzeléseket a 36. sz. melléklet tartalmazza, amelyben pedagógiai-, eszköz- és infrastruktúrafejlesztések egyaránt megjelennek.

142

III.3. Az intézményrendszer átszervezésével összefüggő elképzelések (településenkénti bontásban) A hatékony, gazdaságos intézményrendszer működtetése és fenntartása érdekében az alábbi változásokat, átszervezéseket tervezik a települések önkormányzatai: Település Abaújalpár

Abaújkér

Alsógagy Baktakék Beret Büttös Csenyéte Csobád

Detek Encs Fáj Fancsal Felsőgagy Forró Fulókércs

Gagyapáti Garadna

Gibárt Hernádbűd Hernádpetri Hernádszentandrás

Hernádvécse Ináncs

Kány

Javaslatok az intézményszerkezet változtatására - a régió versenyképességének növelését - és az élhető régió kialakítását. - az együttműködési keretek fejlesztése, - a régió versenyképességének növelését - és az élhető régió kialakítását. - az együttműködési keretek fejlesztése, Igen, a jövőben célszerű lenne a kistérségi fenntartásban történő feladat ellátás, több pólussal, esetleg alközpontos megoldással. Az iskolabuszos utaztatással kapcsolatban célszerű lenne a kistérségi koordinálás, törekedve a települési igények teljes mértékű kielégítésére. Nem tartom szükségesnek. Állítsák vissza az eredeti oktatási törvényben lévő oktatási intézményrendszert, mert a jelenlegi olyan visszaélésekre ad okot, hogy a kisiskolák megszűnése várható tőle. Az áttanítás csak több iskolás településen kivitelezhető, a községek közötti viszonylagosan nagy távolság ezt nem teszi lehetővé. Nem tartjuk szükségesnek a változtatást. Igen, a jövőben célszerű lenne a kistérségi fenntartásban történő feladat ellátás, több pólussal, esetleg alközpontos megoldással. Az iskolabuszos utaztatással kapcsolatban célszerű lenne a kistérségi koordinálás, törekedve a települési igények teljes mértékű kielégítésére. Nem tartjuk szükségesnek a változtatást. Encs helyett közelebbi, meglévő, jelenleg is megfelelő létszámmal működő iskolákba, óvodákba irányítani a környező települések azon gyermekeit, ahol tovább nem működhet intézmény. Kevesebbet kellene utaztatni ezáltal a gyermekeket -

Felülvizsgálat 2010. Az LHH pályázatok kihasználása folyamatos. Az LHH pályázatok kihasználása folyamatos.

Nem került kistérségi fenntartásba intézmény. Mind az 5 mikrokörzet rendelkezik autóbusszal.

Nem szűnt meg kisiskola.

Az áttanítás kevés helyen valósult meg.

Nem került kistérségi fenntartásba intézmény. Mind az 5 mikrokörzet rendelkezik autóbusszal.

A szabad óvoda, iskola választás lehetőségeivel élve a szülők döntik el, hogy melyik intézménybe kérik gyermekeik felvételét.

143

Keresztéte Krasznokvajda Litka Méra Novajidrány

Nem Változtatás nem szükséges. Nem Nem tartjuk szükségesnek és célszerűnek a kistérségi szintű közoktatási intézmény létrehozását. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében „korlátozni” kell, ill. meg kell szüntetni a városi közoktatási intézmények „gyermekelszívó” tevékenységét.

Pamlény Pere

Nem Jelenleg nem, de hosszabb távon a kistérség teljes körű szerepvállalása megfontolandó! Nem tartjuk szükségesnek a változtatást. Igen, az elmúlt évben a társulások létrejöttével egyre több probléma jelent meg, mind a pedagógusok, mind az intézményfenntartók között, ezen kellene változtatni.

Perecse Pusztaradvány Szalaszend Szászfa Szemere

Nem jött létre kistérségi fenntartású közoktatási intézmény. A szabad óvoda, iskola választás lehetőségeivel élve a szülők döntik el, hogy melyik intézménybe kérik gyermekeik felvételét. Nem történt feladat átvétel a kistérség részére.

Korrekt, gazdaságos és hatékony együttműködés kialakítása.

III.4. Kistérségi pedagógiai innováció Az információs társadalomban egyre többet hallunk a megújuló iskoláról, az átalakuló oktatásról, a tanítási-tanulási folyamat célját és tartalmát érintő kihívásokról. Gyakran elhangzik az innovatív jelző is, amikor kreatív, alkotó kedvű pedagógusokról, a hagyományos frontális oktatástól eltérő didaktikáról, új pedagógiai módszerekről beszélünk. Maga a szó, a latin újításból vezethető le. Trencsényi László szerint az iskola (egyéb nevelési-oktatási intézmény) pedagógiai tevékenysége, hatékonysága fejlesztésének azon módja, melyben meghatározók, hogy:
a fejlesztés szakmai bázisa elsősorban maga az intézmény, annak belső szellemi erőforrásait az iskola pedagógusai képezik;
a fejlesztés általában nem lépi át a hatályos tv.-i szabályozás kereteit, bevezetése, alkalmazása nem igényel különleges (jogi) engedélyezést;
a fejlesztést általában csupán a közönséges folyamat-ellenőrzés kíséri, vele szemben nincsenek a tudományos kísérletre jellemző elvárások. A kistérség nevelési-oktatási intézményfenntartói, pedagógusai azt a célt tűzték ki, hogy ez a szemlélet érvényesüljön mindenhol. Ebben talán az a legveszélyesebb, hogy amit ma elmulasztunk, azt már holnap nem pótolhatjuk; minden gyermek/tanuló minden hatástól változik, fejlődik. A legfontosabb, hogy ezt a mindennapi munka során ne felejtsék el a

144

pedagógusok. Az új dolgok bevezetésétől, az alapvető emberi tulajdonságok miatt sokan félnek, de meg kell tudni előre meghatározni a változásokból eredő előnyöket és hátrányokat. Természetesen, ami pozitív előrejelzést mutat, azt kell választani.

Az

óvodák több lehetőséget, támogatást várnak ezen a területen; az iskolák az új iránti fogékonyságukat azzal fejezték ki, hogy minél hamarabb legyen kistérségi tájékoztató egy-egy jogszabályi változás esetén, képzéseket, valamint közös adatbázis létrehozását tartják még fontosnak. Az óvodai, és iskolai javaslatokat a 32.sz. és 33.sz melléklet tartalmazza Felülvizsgálat tapasztalatai 2010. 1. Integrációs Pedagógiai Rendszer A pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése terén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése-oktatása érdekében a kistérség szinte valamennyi óvodája, iskolája bevezette az IPR-t. Ezen a területen kiemelkedő szerepet vállal Baktakéken, Szemerén az óvoda; Forrón, Mérán az iskola. Megvalósultak az intézményközi kapcsolatok, amelynek során a jó gyakorlatokat megosztják egymással az intézmények, lehetőséget biztosítanak egymás tevékenységeinek megismerésére, bemutató foglalkozások keretében. Tovább kívánjuk az intézmények ilyen irányú együttműködését erősíteni. 2. Tehetségpont

Tehetségpont abban nyújt segítséget, hogy:
az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről;
minél

intenzívebb

kapcsolatrendszert

tudjanak

kiépíteni

a

tehetséggondozó

kezdeményezések egymással, a tehetséges fiatalokkal, a szüleikkel, tanáraikkal, a tehetséggondozásban jártas szakemberekkel, a tehetséggondozást segítő önkormányzati egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel.
A tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába.

145

Terv szinten megjelent a szakszolgálat bekapcsolódása ebbe a tevékenységbe, illetve az intézmények közül bármelyik települési, intézményi, térségi tehetségponttá válhat.

3. Referencia Intézmény

A kistérség intézményei közül a kiemelkedő innovációs tevékenységük révén az új tartalmak, módszerek kialakításában, adaptálásában tapasztalattal rendelkező intézmények váljanak referencia intézménnyé. Alapfeltételei:
Befogadó, egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelési eljárások alkalmazása
Kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak, módszereinek alkalmazása,
Nyitott oktatási környezet jellemzi, partnerkapcsolatai erősek,
Vezetése tantestülete elkötelezett a referencia intézménnyé válás folyamatában,
Folyamatos önfejlesztésre kész,
IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programjában foglaltak szerint alkalmazza,
Szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára jellemző a team munka,
Fenntartói nyilatkozat biztosítja a referenciaintézményi működés lehetőségét,
Az intézmény által megjelölt referencia területen minimum két éve működik. Referencia területek, referencia intézmény típusok:
Kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény,
Befogadó pedagógiai gyakorlat/integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény,
Az info-kommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű intézmény,
Kistérségi együttműködésben mintaadó intézmény,
Tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény,
Ökoiskolai/-óvodai, egyéb környezetpedagógiai program alapján dolgozó intézmény, A kompetencia alapú nevelés területén az encsi óvoda kíván referencia intézménnyé válni, melynek a pályázata folyamatban van. A többi intézménynek lehetősége van folyamatosan bekapcsolódni ebbe a rendszerbe.

146

III.5. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere, kapcsolat rendszere III.5.1. Ütemezés

Feladat

Határidő

Felelős

Felülvizsgálat 2010.

Alapító okiratok, társulási megállapodások jogszabályi megfelelőségének felülvizsgálata, azok összhangjának megteremtése. Kötelező eszköz és felszerelési jegyzéknek megfelelő eszközfejlesztési terv megvalósulásának felülvizsgálata, a szükséges intézkedések megtétele. Szakszolgáltatási feladat javítása, szűrések elvégzése; megfelelő bázishelyi körülmények megteremtésének vizsgálata.

2008. szeptember 30.

Jegyzők

2008. szeptember 1.

Fenntartók

Megvalósult. Azonban a módosított alapító okiratok megküldése a kistérség részére nem minden esetben történik meg. Megtörtént. A fejlesztés folyamatos.

Szakmai szolgáltatások körének áttekintése, vállalt feladatok meghatározása.

2008. szeptember 30.

2008. szeptember 30.

Közoktatási szakreferens, Intézményvezetők

Megtörtént, folyamatos. Iskola-pszichológiával bővült a szolgáltatás.

Közoktatási szakreferens, Intézményvezetők

Megtörtént, minden gazdasági évben konkrét feladatok kerülnek meghatározásra. Normatívák igényléséhez az októberi adatokat bekérjük; nem minden esetben történik a pontos adatszolgáltatás. Megtörtént.

Jegyzők Intézményvezetők

Statisztikai adatok összehangolása, a fejlesztési terv adattábláinak pontosítása.

Versenynaptár összeállítása Intézményi struktúra áttekintése a létszámfeltételeknek való megfelelés és a kihasználtság javítása érdekébe. Döntés a kistérségi munkaerőgazdálkodási rendszer működtetéséről. Munkaerő-gazdálkodási terv készítése a TT döntésétől függően. Humánerőforrás- fejlesztési és továbbképzési terv elkészítése. Tartalmi fejlesztések: Óvodai fejlesztő program, integrációs-,

2008. október 15.

2008. október 15. 2009. március 30.

2009. augusztus 30. 2010. március 30. 2010. április 15. 2010. április 15.

Közoktatási szakreferens, Intézményvezetők Fenntartók, Munkaszervezet vezető, Közoktatási szakreferens, Szakértők

A nevelési/tanév indításakor, és a statisztikai adatszolgáltatás idejében megtörténik.

Társulási Tanács Munkaszervezet vezető

Nem volt igény rá, így nem született döntés.

Munkaszervezet vezető Szakértő

Nem volt igény rá, így nem született döntés.

Közoktatási szakreferens

Az érvényben lévőt felül kell vizsgálni.

Fenntartók, Intézményvezetők

Megvalósult.

147

képesség-kibontakoztató felkészítés stb. Óvodai férőhelyek biztosítása valamennyi 3 éves korú gyermek számára. Iskolabusz szolgáltatás bővítése Szakos ellátottság javítása.

Infrastruktúra fejlesztések.

Statisztikai összegyűjtése.

adatok

Kistérségi normatíva igénylés, teljesítés, elszámolás A gyermekek/tanulók létszámának, a csoportok, osztályok számának folyamatos felülvizsgálata. Szükséges intézkedések (átszervezés, csoportösszevonás, társulás,) tervezése, lebonyolítása. Szakszolgálati szűrővizsgálatok elvégzése, kiterjesztése az általános iskolai korosztályra is. Utazó pedagógus foglalkoztatás lehetőségének vizsgálata. Az intézmények felszereltségének, eszközellátottságának biztosítása. Mérési, ellenőrzési területek meghatározása. Döntés a szakértő igénybevételéről. A fejlesztési terv értékelése, a további feladatok meghatározása. A fejlesztési felülvizsgálata

terv

2010. augusztus 31.

Fenntartók

2011. szeptember 1. 2012. augusztus 30.

Társulási Tanács, Munkaszervezet vezető Intézményvezetők

Folyamatos 2013. augusztus 30.

Fenntartók

Folyamatos feladatok Minden év Közoktatási szakreferens október 15. Minden év Munkaszervezet vezetője, november 15. Gazdaságvezető folyamatos Minden év Fenntartók június 15.Munkaszervezet vezetője augusztus15. Közoktatási szakreferens

Minden év szeptember 30. Folyamatos Minden év. június 15. Folyamatos Minden év költségvetés elfogadása Minden év augusztus 2010. augusztus 2012. augusztus

Egységes Ped. Szakszolg. Encs intézményvezetője, szakmemberei Intézményvezetők, Közoktatási szakreferens Települési önkormányzatok polgármesterei

Társulási Tanács, Közoktatási szakreferens Társulási Tanács Közoktatási szakreferens Oktatási Bizottság Társulási Tanács Közoktatási szakreferens Oktatási Bizottság

Megvalósult, egy esetben folyamatban van. Megvalósult. Javuló tendencia tapasztalható. Továbbra is feladat. Több helyen már megvalósult, folyamatban van még néhány intézményé. Folyamatosan megtörténik. Folyamatosan megtörténik. Folyamatosan megtörténik.

Megtörténik.

Intézmények között részben megvalósult. Folyamatos.

Nem került rá sor.

Folyamatos.

Megtörtént.

148

III.5.2. A megvalósítás eszközrendszere A társulási tanács törekvése, hogy a közoktatási feladatok minél hatékonyabb, gazdaságosabb ellátását biztosítsa, ösztönző és meggyőző eszközökkel segítse elő a fejlesztési tervben meghatározott célkitűzések megvalósulását.

III.5.2.1. Szabályozás és finanszírozás 5.2.1.1. Törvények, rendeletek A közoktatást szabályozó törvények,

rendeletek

egyértelmű

meghatározói

az

intézményekben folyó munkának. A többcélú kistérségi társulások megalakulását szabályozó törvény, illetve normatív működési támogatásokról rendelkező költségvetési törvény lehetőséget biztosítanak az összehangolt, költséghatékony, szakmailag magasabb színvonalú közoktatás szervezéshez a kistérségen belül.

5.2.1.2. Kistérségi fejlesztési terv A kistérségi fejlesztési terv a helyzetelemzésre építve a fejlesztési lehetőségeket számba véve fogalmazza meg a kistérség közoktatási feladatellátásához kapcsolódó célkitűzéseket, elvárásokat, feladatokat.

5.2.1.3. Társulási Tanács határozatai A társulási tanács a fejlesztési terv megvalósítását segítő határozataival, a meggyőzés eszközével, szervező tevékenységével és anyagi források biztosításával hozzájárul a kistérségi közoktatás-fejlesztéshez. 5.2.1.4. Központi normatíva A többcélú kistérségi társulás, a feladatellátáshoz rendelt normatívát a célszerűség, költséghatékonyság, racionalitás elvének figyelembevételével használja fel. 5.2.1.5. Önkormányzati befizetések Valamennyi önkormányzat hozzájárulása az éves költségvetés részét képezi, melyből a vállalt feladatok ellátását finanszírozzák. 5.2.1.6. Pályázatok A minél szélesebb körű feladatellátás megszervezése, az infrastrukturális fejlesztés, minőségi változás érdekében pályázatok benyújtására van szükség. A pályázati lehetőségek kihasználásával növelhető a kistérségi feladatellátás finanszírozása.

149

III.5.2.2. Tervezés, koordináció és irányítás A többcélú kistérségi társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely elvi irányítást végez, meghatározza azokat a közoktatási feladatokat, amelyek kistérségi szintű ellátását felvállalja. A közvetlen vezetői feladatokat a munkaszervezet vezetője látja el a TT iránymutatása alapján. A közoktatási feladatok tervezéséért, koordinálásáért, a munkaszervezet vezetője és a közoktatási szakreferens a felelős. Az oktatási munkacsoport/bizottság tagjai segítik a vezetők munkáját, a programok lebonyolítását, szakmai segítséget, információkat nyújtanak a térség intézményei számára, illetve érdekképviseletet gyakorolnak. Az oktatási munkacsoport/bizottság évente összegzést, elemzést készít, javaslatokat fogalmaz meg a Társulási Tanács, illetve a munkaszervezet felé. III.5.2.3. Információs rendszer A fejlesztési tervben kitűzött célok megvalósítása nem kis részben attól függ, hogy a fejlesztési folyamat milyen információk felhasználásával történik. Fontos szempont, hogy a döntéshozatal az érintettekkel történő konzultációs folyamat eredménye legyen. Az információkhoz való hozzáférést, az információ áramlás gyorsaságát az intézményekben található informatikai rendszerek biztosítják. Figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy valamennyi intézmény rendelkezzen a megfelelő színvonalú informatikai rendszerrel. Ezen keresztül biztosítható a tájékoztatás, illetve az adatszolgáltatás, mindkét irányban. A társult települések önkormányzatainak, intézményeinek adatszolgáltatási kötelezettsége van, amely alapja a kistérségi normatíva igénylésnek. Az információáramlás, gyorsasága, pontossága, nagymértékben meghatározza a kistérségi feladatellátást. Az adatszolgáltatás határidejének be nem tartása, pontatlanság súlyos következményekkel járhat az egész kistérségre kihatóan. Nem megfelelő normatíva lehívás, nem megfelelő elszámolásból eredő visszafizetési kötelezettség. Az oktatással kapcsolatos kérdések megtárgyalásánál lehetőséget kell biztosítani az Oktatási Munkacsoport/Bizottság vezetője, illetve tagjai részére a TT ülésen való részvételre, akinek tájékoztatási kötelezettsége van az intézményvezetők felé. Folyamatos információ áramlásra van szükség az érintettek között:

150

Társulási Tanács Önkormányzatok

Munkaszervezet vezetője

Közoktatási referens

Közoktatási intézmények

Oktatási Munkacsoport/

Bizottság

III.5.2.4. Intézményi innováció iránti fogadókészség erősítése Az innovatív gondolkodás képes a valóság elemzésére, és megközelítően helyes tükrözésére; a cselekvési cél –elemzésétől függő– korrigálására vagy megváltoztatására, helyes ítéletek és következtetések megalkotására, és a nevelési folyamat szereplői gondolkodásmódjának megismerésére. Jelentős súlyt kell kapnia azoknak az eszközöknek, amelyek az oktatási intézményekben erősítik az innováció iránti fogadókészséget. Ezért az innovációs projektekkel rendelkező intézmények számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bemutathassák, terjesszék, programjaikat, átadják tapasztalataikat minél szélesebb körben. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését szolgáló továbbképzések kistérségi szintű megszervezésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, ez segítheti az innovatív mentalitás kialakítását. A pedagógiai tevékenységgel csak az az innováció fér össze, amelynek céljai, módszerei, eszközei és szervezeti megoldásai igazodnak az adott gyermek, tanuló, szülő, pedagógus és a tárgyi világ differenciált adottságaihoz, állapotához.

III.5.2.5. Partneri együttműködés A fejlesztési stratégia sikeressége elképzelhetetlen az oktatási rendszer és a társadalmi partnerekkel való folyamatos konzultáció és együttműködés nélkül.

151

Szoros kapcsolat kialakítására van szükség a kistérség intézményei, önkormányzatai között. Célszerű erősíteni a kistérségek közötti együttműködési formákat, a tapasztalatok átadása lerövidítheti a „tanulási” folyamatot. A megyei, kistérségi szakmai és szakszolgálati intézmények szakemberei széleskörű ismereteikkel segíthetik a kistérségben folyó tevékenységeket. A megyei önkormányzattal való kapcsolattartás pedig, elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kistérségi szinten megfogalmazott fejlesztések bekerüljenek a megyei fejlesztési tervbe is. A 36.-37.-38. sz. mellékletek tartalmazzák az önkormányzatok és intézmények kapcsolatrendszerét. III.5.2.6. Eredményesség, mérés Az iskolai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja. Az intézmények mérésének, értékelésének ellenőrzésének összehangolására az önkormányzatok többsége nem tart igényt, a saját ÖMIP-je, illetve az intézmények IMIP-je alapján tudják ezt a feladatot elvégezni. A törvény által kötelezően előírt négyévenkénti intézményellenőrzések végrehajtására esetenként szakértők igénybevétele is szükségessé válhat. A kistérségi közoktatási feladatellátás tekintetében pedig évente célszerű mérni a partnerek, az intézmények, az önkormányzatok elégedettségét, hogy a következő évi feladatok meghatározásánál, a döntések kialakításakor, azokat figyelembe lehessen venni. A méréssel kapcsolatos önkormányzati véleményeket a 39. sz. melléklet tartalmazza. III.5.3. A megvalósítás kapcsolatrendszere 5.3.1. Belügyminisztérium A többcélú kistérségi társulás társulási tanácsának elnöke, munkaszervezetének vezetője, rendszeresen részt vesz a Belügyminisztérium által szervezett konferenciákon, tájékoztatókon annak érdekében, hogy pontos, naprakész információkkal rendelkezzen a társulási tanács a döntéseinek meghozatalakor. A munkaszervezet vezetője és a közoktatási szakreferens problémás kérdésekben tájékoztatást, állásfoglalást kér az Önkormányzati Minisztérium szakembereitől.

152

5.3.2. Nemzeti Erőforrás Minisztérium A közoktatási szakreferens, mint kapcsolattartó az Nemzeti Erőforrás Minisztérium továbbképzésein, tanácskozásain képviseli a kistérséget. Információkat gyűjt, illetve tolmácsolja a kistérség kéréseit, véleményét a minisztérium felé. 5.3.3. Oktatási Hivatal A közoktatási szakreferens a törvényesség betartása érdekében szoros kapcsolatot tart az Oktatási Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága szakembereivel, részt vesz a hivatal által szervezett tanácskozásokon. 5.3.4. Megyei Önkormányzat A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás folyamatos együttműködésre törekszik, az együttműködési területeket megállapodásban szabályozzák. A Megyei Önkormányzat, a B.A.Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány és B.A.Z. Megye valamennyi kistérsége a folyamatos tájékoztatás, információ csere érdekében rendszeres értekezletet tart. A közoktatási szakreferens képviseli a kistérséget a megyei értekezleteken. A kistérség az elkészült intézkedési tervet megküldi a Megyei Önkormányzat részére. 5.3.5. B.A.Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány A Közalapítvány kuratóriuma a kistérségi közoktatási feladatok még hatékonyabb, színvonalasabb ellátása érdekében pályázatokat ír ki a többcélú kistérségi társulások részére, ezzel is anyagi támogatást biztosít olyan területekre, amelyre még nem áll rendelkezésre központi normatíva. A közoktatási szakreferens figyelemmel kíséri a pályázati kiírást, tájékoztatást

nyújt

és

közreműködik

annak

elkészítésében

az

oktatási

munkacsoporttal/bizottsággal, és az intézményekkel. Sajnos 2010-ben a közalapítványok felszámolásra kerülnek, így a közoktatási feladatok támogatási rendszere tovább szűkül, tehát a jövőben a szak- és szakmai szolgáltatásra innen már nem tudunk anyagi támogatást igényelni; így a szakmai szolgáltatásra semmilyen külső forrás nem fog rendelkezésre állni, csak a kistérség településeinek anyagi hozzájárulása. 5.3.6. B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati és Közművelődési Intézmény Az intézmény szakmai segítséget nyújt a szak- és szakmai szolgáltatási feladatok minél hatékonyabb ellátásához. A szakreferens és munkaközösség vezetők részére szakmai tanácskozásokat szervez, szaktanácsadóin keresztül térítésmentes és térítéses szolgáltatásokat biztosít a kistérség, illetve az intézményei részére.

153

5.3.7. Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás A szak-, szakmai szolgáltatási és tanügy-igazgatási feladatok ellátásában együttműködik az ETKT és az A-HTKT a korábbi hagyományoknak megfelelően. 5.3.8. Óvoda Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsőde Encs Jelenleg az intézmény biztosítja a kistérség részére a szakszolgáltatás teljes körét, illetve koordinálja a szakmai szolgáltatást. 5.3.9. Települési Önkormányzatok A kistérségi települések önkormányzatai segítik a többcélú kistérségi együttműködést, a Társulási Tanács döntéseihez javaslatokat tesznek, közreműködnek az együttműködési megállapodásban szereplő feladatok végrehajtásában.

A kistérség közoktatási intézményei Aktív közreműködői a kistérségi közoktatási feladatellátás minőségi megvalósításában. Az oktatási munkacsoporton/bizottságon keresztül javaslataikkal segítik a társulási tanács döntéshozatalát. 5.3.11. Oktatási Munkacsoport/Bizottság Tagjai rendszeresen részt vesznek a Társulási Tanács ülésein, oktatási kérdésekben, témákban javaslatokat tesznek, képviselik a kistérség közoktatási intézményeinek érdekeit. 5.3.12. Közoktatási szakreferens Összekötő szerepet tölt be a Társulási Tanács és az Önkormányzati Minisztérium; Oktatási Minisztérium; Önkormányzatok; Közoktatási Intézmények; Oktatási Munkacsoport/Bizottság; között. Segíti a közoktatással kapcsolatos valamennyi feladatot, statisztikákat készít, részt vesz a normatíva igénylésben, elszámolásban, szakmai segítséget nyújt az önkormányzatoknak, intézményeknek.

154

IV. Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv

IV.1. Bevezető Az utóbbi években elvégzett kutatások arra mutattak rá, hogy a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Kiemelten fontos az érintett intézmény, intézmények nevelés-, oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények gyermeki és tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen (illetve adott

esetben

a fenntartói-,

kistérségi-,

mikrotérségi-,

stb.

társulásban) a

diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelési, oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok tagintézményei, feladat- ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos óvodai csoportok és évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell. A

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyerekek

esélyegyenlősége

előmozdításának

elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ennek érdekében készült el 2008-ban az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi terve is, amelynek felülvizsgálatára kerül sor ebben az évben.

IV.2. Jogszabályi háttér IV.2.1. Az 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

155

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. IV.2.2. Az 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról „4.§

(7)

A

közoktatás

szervezésében,

irányításában,

működtetésében,

feladatainak

végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége

kibontakoztatásához,

személyisége

fejlesztéséhez,

ismeretei

folyamatos

korszerűsítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. 4/A. § (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában

közreműködők

a

gyermekkel,

tanulóval

kapcsolatos

döntéseik,

intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (5) E § alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

156

105. § (2) bekezdése kimondja, hogy „A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített - közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot.” IV.2..3. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Oktatás és képzés 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése,

157

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.

158

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

IV.3. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv 35. §-a szerinti esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoport esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésén túl ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben lévő személyek helyzete javuljon, olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik. Az esélyegyenlőségi terv fogalma a 2003. évi esélyegyenlőségi törvény folyománya, amely az átalakuló magyar társadalom megváltozott elvárásaival és az Európai Unió előírásaival összhangban rendelkezett az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséről és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az esélyegyenlőségi terv meghatározza azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében, és amelyek eszközök, tevékenységek segítenek alkalmazkodni a mássághoz. Egyenlő bánásmód: Az egyenlő bánásmód a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. A diszkrimináció az érintett jogok élvezetével összefüggésben alkalmazott önkényes és jogellenes különbségtétel. A diszkrimináció fogalma három elemet rejt magában:
a megkülönböztető intézkedés negatív hatással van az érintett személyre
ez a negatív hatás a különbségtételből ered
a különbségtétel ésszerűtlen, azaz objektíve nem indokolható. Esélyegyenlőség: mindazon jogi és nem jogi eszközök, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein, de legalábbis csökkenjenek a hátrányok.

159

A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a közoktatás-szolgáltatás megszervezése a többcélú kistérségi társulás keretében történjen. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 89/A.§ (5) bekezdés szerinti kistérségi intézkedési tervnek része a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, amely tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak.

Az esélyegyenlőség biztosítása: passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára.

Az esélyegyenlőség előmozdítása: aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

Esélyegyenlőség érvényesülése: erről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó és az intézmény azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőség elvárásának, ha nem alkalmaz diszkriminációt. A feladata az, hogy saját lehetőségeinek megfelelően megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel elősegítheti az adott csoport esélyegyenlőségének előmozdítását, javítsa hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, illetve új szolgáltatásokat biztosítson számukra.

A kistérségi közoktatási esélyegyenlőségi tervnek a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség érvényesülését kell ösztönöznie. Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztésben:
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására,
a minőségi neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés javítására,
nevelési-oktatási eredményességük előmozdítására,
diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesülésére,
hátránycsökkentő és esélyteremtő tevékenységek tervszerű megvalósítására.

160

Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás, ezen szempontok figyelembevételével kívánja a kistérségben lévő intézmények tevékenységét koordinálni, és meghatározni mindazon feladatokat a közoktatási esélyegyenlőségi tervében, amellyel csökkenthetők a meglévő hátrányok, illetve javíthatók az iskolába lépés feltételei, az iskolai sikeresség, és az érettségit adó középiskolába való továbbtanulási mutatók. A 2008-ban elkészített és elfogadott közoktatási esélyegyenlőségi és intézkedési terv jelen felülvizsgálata az elmúlt két év alatt történt változásokat, illetve az elkövetkezendő három évet kívánja elemezni. IV.3.1. Demográfiai adatok változása

Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) Állandó népességszám változása 2007-től

2007. január 1. 24775 23054 822 934 3037 1523 672

2009. 2010. január 1. január 1. 24691 24685 24663 24656 894 944 981 1279 3313 3262 1608 1597 -84

-90

Az Encsi kistérség lakónépessége enyhén növekvő tendenciát mutat, ennek ellenére sok településen csökken a lakosságszám. Az elmúlt időszakot vizsgálva az Encsi kistérség lakónépessége enyhén csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor a 0-14 éves korosztály, amely a kistérség közoktatási intézményhálózat működésének meghatározó tényezője, növekedést mutat.

Az óvodás korosztályon belül a

növekedés 26,59%-os, az általános iskolások esetében 7,4% ez a mérték. A településenkénti kimutatást a statisztikai hivatali adatok alapján a 40. sz. melléklet tartalmazza. IV.3.2. Népességvándorlás

Közeli településekről/re Közeli városból/ba Távolabbi településekről/re Távolabbi városokból/ba Megyeszékhelyről/re Budapestről/re Külföldről/re

Bevándorlás 2008 2,64 1,76 1,84 1,44 1,36 1,2 1,12

Bevándorlás 2010 2,15 1,38 1,61 1,38 1,31 1,23 1,34

Elvándorlás 2008 1,92 2,24 1,76 1,52 1,92 1,68 1,16

Elvándorlás 2010 1,57 1,73 1,42 1,38 2,00 1,38 1,19

161

Az összesítések alapján az állapítható meg, hogy nincs nagy eltérés a bevándorlási és elvándorlási mutatók között, de a kismértékű elvándorlás is hozzájárul a lakónépesség csökkenéséhez. A bevándorlás az utóbbi két évben Budapestről és külföldről kismértékben ugyan de növekedett, elsősorban Szlovákiából vásárolnak kistérségünk területén ingatlanokat, de érkeztek Hollandiából is. A többi esetben a bevándorlás mindenütt csökkent. Az elvándorlás tekintetében inkább csökkenés tapasztalható, minimális a növekedés a megyeszékhelyre és külföldre történő távozásnál. A népességvándorlási adatokat településenként a 41. sz. melléklet tartalmazza. IV.3.3. Szociális helyzet 2010* 1453 1150 391 421 2348 977

2008

Munkanélküliek száma a településen 3768 Ebből tartósan munkanélküli 3009 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 2045 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 2494 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 3853 kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel nyilatkoztak 2242 halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel nyilatkoztak 99 halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek szülei nem nyilatkoztak 738 458 *2010-ben az adatot szolgáltató települések száma: 21 (ezért a 2008-as adatokkal nincs értelme összehasonlításra) A településenkénti adatokat a 42. sz. melléklet tartalmazza. IV.3.4. Külterületeken élők összesen

ebből

Külterületen élők száma:

3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma

24

2 2 2

Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek n.a

összesen

n.a n.a

0 0

18 0

Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek 0 0 0

162

Külterület mindössze három településhez tartozik, Encshez, Fulókércshez és Hernádvécséhez. A külterületen élők összlétszáma nagyon minimális. Óvodás és iskolás 2-2- fő él a külterületen, mindketten járnak óvodába. A 2010-es adatszolgáltatás alapján Abaújalpár, Hernádvécse, Kány és Novajidrány települések jeleztek külterületen élőket. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv szempontjából nem releváns ennek vizsgálata, hiszen óvodás és általános iskolás korú gyermekek nem élnek külterületen. A fenti három településről adatszolgáltatás hiánya miatt nem állapítható meg, hogy van-e változás ezen a téren.

ebből

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma

összesen 516

HH / HHH

110

19/43

78

14/28

152

35/47

Etnikailag szegregált lakókörnyezet hat településen, Baktakék, Beret, Detek, Encs, Hernádszentandrás és Ináncs településeken van.

A lakónépességhez viszonyított arányok:
Baktakék

4,7%


Beret

8,7%


Detek

9,1%


Encs

3,4%


Hernádszentandrás

7,2%


Ináncs

12,3%

A szegregált lakókörnyezet változása tekintetében reális megállapításokat adatszolgáltatás hiánya, illetve pontatlansága miatt nem lehet tenni. Feltételezni lehet, hogy Ináncs és Hernádszentandrás településeken felszámolásra kerültek a szegregátumok, hiszen most nemleges az adatszolgáltatásuk, a többi négy településről erre vonatkozóan nem érkeztek adatok.

163

A jelenlegi adatszolgáltatás során négy település –Hernádpetri, Hernádvécse, Pusztaradvány és Szalaszend– jelzett szegregált lakókörnyezetet a településén.
Hernádpetri

100%


Hernádvécse

100%


Pusztaradvány

100%


Szalaszend

7,89%

Ezekből az adatokból az állapítható meg, hogy három település a teljes lakosságot, így a teljes települést szegregátumként jelölte. A településenkénti kimutatásokat a 43. sz. melléklet tartalmazza

IV.4. Közszolgáltatások elérhetősége IV.4.1. A közszolgáltatások kistérségi jellemzői Pár évvel ezelőtt a közszolgáltatások elérhetősége terén az unióban hazánk hátulról a negyedik helyet foglalta el; sajnos azóta sem változott jelentősen ez a helyzet. Magyarországon, az Észak-magyarországi régóban, az encsi kistérségen belül is óriási különbségek vannak az életkörülmények,

a

közszolgáltatások

elérhetősége

között.

A

leszakadó

területeken

halmozódnak a hátrányok; ezt népesség kedvezőtlen kor-, illetve képzettségi összetevői és a rossz gazdasági szerkezet, valamint az erőforrások szűkössége miatt adódnak. Az elöregedés, elnéptelenedés mellett az alacsony iskolázottságúak körében a sok gyermek vállalása is megjelenik, mellyel a szegénység újratermelődése komoly veszélyként jelenik meg. A kedvezőtlen szociális és gazdasági helyzetben fontos lenne a versenyképes településhálózat megerősítése, valamint a minőségi életfeltételeinek megteremtése. A hatékony, racionális ellátások a közszolgáltatások területén csak akkor szervezhetők meg, ha ezen a területen is érvényesül a munkamegosztás. A területi szempontú feladatmegosztás meghatározásakor az intézményrendszer mellett a civil szféra bevonásával, szemléletváltással; illetve a tömegközlekedés fejlesztésével lehetne pozitív irányba elmozdulni. Az ilyen hátrányos helyzetű kistérségnek, a településeknek, az embereknek szinte egyetlen kitörési pontjuk a tanulás, a tudás. Ehhez pedig megfelelő közoktatási rendszerrel kell rendelkezni, azt hatékonyan kell működtetni, biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden gyermek/tanuló számára; lehetőséget kell adni a hátrányok kompenzálására és a tehetségek fejlesztésére egyaránt. Az encsi kistérséget alkotó 36 település közül 18 településen (Encs közigazgatási területén 3 helyen van) van óvodai nevelés helyben, tehát a többi 18 településről (Abaújalpár, Alsógagy, Beret, Detek, Fáj, Felsőgagy, Gagyapáti, Garadna, Hernádbűd, Hernádpetri, Büttös, Kány,

164

Keresztéte, Pamlény, Perecse, Szászfa, Litka, Pusztaradvány) azok a gyermekek, akik utazni kényszerülnek naponta maximum oda-vissza akár 20 km-t is megtesznek. Általános iskolai nevelést-oktatást 1-4. évfolyamig 14 településen tudnak biztosítani, ezt a feladatot az előzőekben felsorolt 16 település (Fájban 1-4. évfolyam, Garadán 1-3. évfolyam van) mellett Abaújkér, Fancsal, Gibárt, Hernádszentandrás és Pere is más településen veszi igénybe; az utazási távolság ebben az esetben már elérheti a 22 kilométert. Az 5-8. évfolyamot már csak 10 településen tudják biztosítani, így a többi 26 településről utazni kell a tanulóknak; ebben az esetben is 22 km-t jelent. Az alapfokú művészetoktatást Encsen tudják csak saját intézmény keretei között biztosítani, a többi intézményben külsős művészeti iskolák látják el. Az óvodai nevelés és az általános iskolai feladatellátásban változás a két év alatt nem történt, az előzőekben ismertetett településeken és formában biztosított ez a két kötelező önkormányzati feladat.

A speciális ellátások, pedagógiai szakszolgálatok ellátása még nehezebben érhetők el. A kistérségen belül az encsi intézményben lehet gyógypedagógiai ellátást, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést, nevelési tanácsadást, valamint a pályaválasztási tanácsadást igénybe venni; de a mellékletben látható, hogy minél több szolgáltatást megpróbálnak a szakemberek a gyermekek/tanulók intézményeibe kiutazva biztosítani. A logopédiai ellátásokat a résztvevők létszámától függően lehetőleg helyben biztosítja szakember kijárásával az encsi székhelyű intézmény. Csak az abaújkéri (3 fő) és a hernádszentandrási (3 fő) gyermekek utaznak a logopédiai ellátás igénybe vételéért. Vannak olyan települések, ahonnan Miskolcra járnak be egy-egy ellátás igénybevételéért. A gyógy-testnevelésre vonatkozóan többen az encsi ellátás lehetőségét jelölték meg, de sokan vagy nem adtak információt, vagy ellátatlannak ítélték.

A szakszolgálati feladatellátás területén fejlődés tapasztalható a kistérségben, hiszen a növekvő igények kielégítése érdekében szakember állománybővítésre került sor; így egyre több rászoruló gyermek fejlesztése helyben történik. A logopédiai foglakozás négy településen – Abaújkér (1fő), Fancsal (1fő), Gibárt (1fő) Pere (3fő)– nem biztosított helyben az alacsony gyermeklétszám miatt, így nekik utazniuk kell az ellátás érdekében. Az iskolák részéről jelentkező igények alapján a 2009/2010-es tanévtől kezdődőden iskolapszichológiai szolgáltatással bővítette a Társulási Tanács a szakszolgáltatást.

165

A szociális közszolgáltatások ellátása is nagyon hiányos, vagy a településektől távoli helyeken vehetők csak igénybe. Gyermekjóléti szolgáltatást 16 településen helyben, 4 településen szintén helyben, de más településről kijáró szakemberekkel biztosítják. Több település lakosai ezt a szolgáltatást akár 10 km-re vehetik csak igénybe. Bölcsődei ellátás csak Encsen van, tehát férőhely esetén a településekből itt vehetik igénybe a kicsik ilyen formában történő gondozása. A családi napközit egyik településen sem kaphatják meg; de az iskolai napközit 11 településen tudják helyben biztosítani, Novajidrányban és Garadnán ugyan működik iskolai ellátás, de napközi nem. A tanulók jobb eredményeinek elérése érdekében érdemes ezeken a helyeken is biztosítani. A házi gyermekfelügyeletet mind a 36 település ellátatlannak; a családok átmeneti otthona

szintén

nem

megoldott

kistérségi

szinten.

Legközelebb

38-60

km-re

a

megyeszékhelyen, Miskolcon lehet ilyen ellátást igénybe venni.

A kistérségi szervezőmunkának köszönhetően pozitív változás történt a gyermekjóléti szolgáltatás területén, hiszen mind a 36 településen helyben ellátott lett ez a feladat, azonban 22 településen más településről kijáró szakemberek biztosításával. A családi napközi továbbra sem működik egyik településen sem, az iskolai napközit biztosító intézmények száma azonban növekedett -15 telephelyen biztosított-, egyedül Fájban nincs napközis csoport. A többi területen az elmúlt két évben nem történt változás. A helyzetelemzést segítő társulási adatlap 5. pontja tartalmazza a közszolgáltatásokra vonatkozó adatokat, amely a 44. sz. mellékletben található.

IV.4.2. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere

Közszolgáltatások

Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága

Óvodai nevelés 2 település Általános 1 település iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás

A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában non Intézményprofit, civil, egyházi fenntartó Többcélú szervezet, vagy társulás Társulás gazdasági társaság

Megyei önkormányzat

Egyéb

34 település* 35 település* 19 település 23 település

5 település 36 település 36 település 36 település 36 település

166

Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi

36 település 36 település

36 település 1 település

Iskolai napközi 1 település

32 település 35 település* (2010)

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona** „Helyettes szülő” ellátási forma**

36 település

* ebből egy település –Fáj– vonatkozásában, csak a felső tagozatos tanulók számára biztosított Szemerén a napközis ellátás. ** az új adatlap ezekkel az ellátási formákkal bővült 2008-hoz képest. A táblázat a településnevekkel a 44. sz. melléklet 6. pontjában található. Az új adattáblában –44. sz. melléklet 6. pont– a közszolgáltatások elérhetőségének szervezetiintézményi formában történő ellátását lehetett csak jelölni, így településenként nem jelenik meg az adat. Az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés-oktatás valamennyi településen ellátott, az óvodai ellátást két település –Fulókércs, Méra–, az általános iskolai feladatellátást egy település –Méra– önállóan látja el, a többi település mind a két kötelező feladatellátásról önkormányzati társulásban gondoskodik. A közszolgáltatások közül a családi napközi, a házi gyermeke felügyelet és a családok átmeneti otthona nincs ellátva egyetlen településen sem. A bölcsődei ellátás biztosítását is csak Encsen oldották meg. A gyógy-testnevelést egyénileg oldják meg a szülők az encsi Területi Egészségügyi Központon keresztül.

A fenti területeken a két év alatt változás nem történt. Az újonnan bekerülő szolgáltatási terület, a gyermekek átmeneti otthona, ellátatlan a kistérségben; a „helyettes szülői” ellátási forma pedig a Megyei Önkormányzaton keresztül biztosított.

167

Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt is módosította. Ezzel lehetővé teszi 2009. szeptemberétől, egységes, az óvodai és bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény létrehozását, a legalább 2. életévüket betöltött gyermek és az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelését. Fel kell mérni tehát a településen élők igényeit, és igény esetén az egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény létrehozását meg kell vizsgálni.

Beavatkozási terület: A bölcsődei igények felmérése, és szükség esetén az egységes óvodai és bölcsődei feladatot ellátó intézmény/intézmények létrehozása. A gyógy-testnevelés kistérségi szintű ellátásának lehetőségét meg kell vizsgálni.

Az igényfelmérések nem tették indokolttá az egységes óvoda-bölcsőde intézményegységek létrehozását. A gyógy-testnevelés kistérségi szintű megszervezése szakember hiány és finanszírozási problémák miatt nem valósult meg, továbbra is a Területi Egészségügyi Központon keresztül történik az ellátás.

IV.5. Óvodai nevelés létszámadatainak és feltételeinek változása Az óvodai esélyegyenlőségről A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének egyik alapvető feltétele a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Ebben a korban a gyerekek fejlődésének üteme a későbbiekhez viszonyítva jóval gyorsabb; ezért az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban rendkívül fejleszthetőek. A hátrányosabb, halmozottan hátrányosabb helyzetben lévő gyermekek öt éves korukra lényegesen elmaradnak fejlődésükben a kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők aluliskolázottsága miatt, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai következtében alakulhat ki.. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatóak. 168

A közösen elfogadott cél érdekében, a szülőknek és a nevelőknek a kölcsönös tisztelet alapján kell együttműködni, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132.§-ának (6) bekezdése alapján vizsgálni kell, hogy
biztosított-e a településeken 2008. szeptember 1-jétől minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves kortól történő nevelése.


biztosított-e 2011. augusztus 31-éig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltétel. A jelenlegi nevelési évben férőhely hiánya miatt Baktakéken, Abaújkérben, Hernádvécsén és Novajidrányban utasítottak el gyermekeket az óvodai nevelésben való részvételtől. Baktakék, Abaújkér, Hernádvécse és Szemere település óvodáiból jelezték, hogy 2010-től csak csoportbővítés, felújítás, megfelelő körülmények megteremtése esetén tudják minden három éves korú gyermek számára biztosítani az óvodai nevelést. A fenntartóknak minden pályázati lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy a törvényi kötelezettségének eleget tudjon majd tenni. Hernádvécsén megtörtént az óvodai csoportok bővítése, és megfelelő infrastruktúra kialakítása is; új épületben kezdik meg a 2010/2011-es nevelési évet, immár 3 csoportba tudják a gyermekeket fogadni. Ináncson is új épületben kezdhetik meg a következő nevelési évet az óvodások, a csoportok száma náluk is három. Baktakéken pályázat segítségével szintén bővülni és modernizálódni fog az óvoda, így az eddig elutasított gyermekek is felvételt nyerhetnek az óvodai nevelésre. Abaújkérben több területen történt felújítás, akadálymentesítés, így a gyermekeket jobb és szebb körülmények között tudják fogadni. Szemerén az új óvodai épület igénye még továbbra is fennáll, a fenntartók minden pályázatot igyekeznek kihasználni ennek megvalósítása céljából. Ezt bizonyítja az is, hogy 2010. szeptemberétől új tornaszobában lehet a kicsik testi fejlődését elősegíteni.

169

2008 Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) CSAK INTEGRÁLTAK Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2010 12

12

20

20

1190

1225

1063

1000

717

747

455

505

113

58*

82

53*

13

4

44

44

Települési bontásban a 45. sz. mellékletben találhatóak az óvodáztatásra vonatkozó adatok. Az adatszolgáltatások pontatlanága miatt az intézményi adatok és az önkormányzati adatok között különbségek mutatkoznak. A sikeres pályázatok alapfeltétele, formai előírása az adatok összhangjának megteremtése az önkormányzati és intézményi adatszolgáltatásokban.

* Az önkormányzati adatszolgáltatás hiányossága miatt vélelmezhető, hogy ezek a számok nem a valós adatokat tükrözik. Az óvodai adatokból azonban megállapítható, hogy mind a hátrányos helyzetűek, mind pedig a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások száma növekedett; a HH 4,18%-kal, a HHH pedig 10,98%-kal . A gyógypedagógiai nevelésben részesülő, integráltan nevelt gyermekek száma közel 70%-kal csökkent; kistérségi szinten a 4 fő, a gyermekek 0,4%-kát jelenti.

170

IV.5.1. Hátrányos helyzetű gyermekek létszámadatai az óvodai csoportokban 2008 Telephely

Kiscsoport Létszám

HH/ HHH

Középső Csoport I. LétHH/ szám HHH

Középső Csoport II. LétHH/ szám HHH

Nagycsoport I. Létszám

HH/ HHH

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs

Lét-szám

HH/ HHH

Vegyes csoport I. Lét-szám

Abaújdevecseri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája

22/20

22

10/12

26

25

14/13

21/21

Létszám

HH/ HHH

33

28/23

25

25/25

24

24/24

211*

70/33*

21

16/8

52

38

HH/ HHH

Vegyes csoport II.

30/25

32

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs

Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Napköziotthonos Óvoda Forró Napköziotthonos Óvoda Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse

Nagycsoport II.

42/34

24

11/0

33

21/15

14

11/0

28

25/16

18

18/18

11

3/3

23

20/20

171

Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Óvoda Hernádszentandrási

tagóvodája Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Napköziotthonos Óvoda Méra Napköziotthonos Óvoda Novajidrány Napköziotthonos Óvoda Pere Napköziotthonos Óvoda Szalaszend Napköziotthonos Óvoda Szemere Összesen:

25

63

22/5

25

44/25

47

24/6

25

34/18

20 21

14/6 6/3

14/7

17

15/8

30

18/14

30 27

24/15 20/14

21

11/1

22/10

22

18/2

25

21/10

16

20/10

18

12/4

31

27

23/16

23

121

90/64

22/14

832

549/348

* Minden csoportjában vegyes életkorú gyermekek vannak.

2010. Gyermeklétszám az intézményben

Intézmény

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. Intézményegység Encs

Összesen

HH

HH %

HHH

HHH %

31

28

90,32%

21

67,74%

Csoportok SNI

SNI %

2 vegyes 30

24

80%

23

76,66%

26

26

100%

26

100% 2 vegyes

26

26

100%

26

100%

25

9

36%

3

12%

22

12

54,54%

7

31,81%

26

12

46,15%

6

23,07%

27

10

37,03%

5

18,51%

27

13

48,14%

2

7,40%

28

2

7,14%

1

3,57%

25

12

48%

2

8%

19

10

52,63%

2

10,52%

8 vegyes

172

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. tagóvoda EncsAbaújdevecser Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.sz. tagóvoda EncsFügöd Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.sz. tagóvoda Csobád Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 5.sz. tagóvoda Abaújkér Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 1.sz. tagóvoda Gibárt Napköziotthonos Óvoda Fulókércs

19

16

84,21%

4

21,05%

26

26

100%

22

84,61%

1

5,26%

1 vegyes

2 vegyes 20

19

95%

11

55%

23

13

56,52%

7

30,43%

1 vegyes

26

18

69,23%

4

15,38%

1 vegyes

11

6

54,55%

0

0,00%

1 vegyes

22

22

100%

14

63,63% 1 vegyes

Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró

Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Fancsali tagóvodája

15

10

67%

10

66,66%

25

20

80%

20

80%

25

20

80%

15

60%

25

23

92%

19

76%

25

22

88%

17

68%

9

8

88,88%

3

33,33%

23

23

100%

21

91,30%

Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse

Napköziotthonos Óvoda Ináncs

Napköziotthonos Tagóvoda Hernádszentandrás

2 kiscsop. 1 középső 1 nagy 1 vegyes

1 vegyes

1 nagy 1 vegyes 22

22

100%

20

90,90%

20

9

45%

7

35%

20

14

70%

5

25%

18

11

61,11%

5

27,77%

19

18

94,73%

10

52,63%

3 vegyes

1 vegyes

173

Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda

Napköziotthonos Óvoda Méra

Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány

Napközi Otthonos Óvoda Pere Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend

Napközi Otthonos Óvoda Szemere KISTÉRSÉG ÖSSZESEN

16

15

93,75%

7

43,75%

1

2,94% 2 vegyes

18

14

77,77%

8

44,44%

17

14

82,35%

6

35,29%

21

17

80,95%

12

57,14%

23

20

86,95%

9

39,13%

22

18

81,81%

17

77,27%

29

21

72,41%

15

51,72%

28

23

82,14%

21

75,00%

25

18

72%

10

40%

21

15

71,42%

11

52,38%

21

17

80,95%

13

61,90%

27

25

92,59%

21

77,77%

27

26

96,29%

17

62,96%

1

1,85%

1000

747

74,70%

505

50,50%

4

0,40%

1 kicsi 2 vegyes

1 kicsi 1 közép 1 nagy 1

1,26% 1 vegyes

2 vegyes

2 vegyes

IV.5.2. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya Telephely

2008. Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújdevecseri

tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája

Összes létszám

HH

Összlétszám %-a

HHH

Összlétszám %-a

65

58

89,23 %

48

73,84 %

49

49

100 %

49

100 %

211

70

33,17 %

33

15,63 %

21

16

76,19 %

8

38,09 %

52

42

80,76 %

34

65,38 %

24

11

45,83 %

0

0%

174

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Fulókércs Napköziotthonos Óvoda Forró Napköziotthonos Óvoda Fancsali tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse Napköziotthonos Óvoda Ináncs Napköziotthonos Óvoda Hernádszentandrási

tagóvodája Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda Napköziotthonos Óvoda Méra Napköziotthonos Óvoda Novajidrány Napköziotthonos Óvoda Pere Napköziotthonos Óvoda Szalaszend Napköziotthonos Óvoda Szemere Összesen:

33

21

63,63 %

15

45,45 %

14

11

78,57 %

0

0%

28

25

89,28 %

16

57,14 %

104

64

61,53 %

63

60,57 %

11

3

27,27 %

3

27,27 %

48

41

85,41 %

41

85,41 %

63

38

60,31 %

11

17,46 %

25

21

84 %

10

40 %

33

29

87,87 %

15

45,45 %

75

66

88 %

21

28 %

87

62

71,26 %

43

49,42 %

21

11

52,38 %

1

4,76 %

49

34

69,38 %

14

28,57 %

50

45

90 %

30

60 %

1063

717

67,45 %

455

42,8 %

Látható, hogy a gibárti és csobádi településeken működő óvodákban nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek; a hátrányos helyzetűek aránya Encs, Csobád és Fancsal kivételével mindenhol 50% fölötti, sajnos Csenyétén 100%-os. A halmozottan hátrányos helyzetűek kistérségi szinten meghaladják a 40%-ot, 9 esetben (Encs, Abaújdevecser, Csobád, Gibárt, Fancsal, Ináncs, Méra, Pere, Szalaszend) azonban telephelyenként alatta marad.

175

2010.

Gyermekszám az intézményben

Intézmény Összesen

HH

HH %

HHH

HHH %

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék

61

52

85,25%

44

72,13%

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte

52

52

100,00%

52

100,00%

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. Intézményegység Encs

199

80

40,20%

28

14,07%

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. tagóvoda EncsAbaújdevecser

19

16

84,21%

4

21,05%

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.sz. tagóvoda EncsFügöd

46

45

97,83%

33

71,74%

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.sz.tagóvoda Csobád

23

13

56,52%

7

30,43%

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 5.sz. tagóvoda Abaújkér

26

18

69,23%

4

15,38%

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 1.sz. tagóvoda Gibárt

11

6

54,55%

0

0%

Napköziotthonos Óvoda Fulókércs

22

22

100%

14

63,63%

Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró

115

95

82,60%

81

70,43%

SNI

SNI %

1

5,26%

176

Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Fancsali tagóvodája

9

8

88,88%

3

33,33%

Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse

45

45

100%

41

91,11%

Napköziotthonos Óvoda Ináncs

58

34

58,62%

17

29,31%

Napköziotthonos Tagóvoda Hernádszentandrás

19

18

94,73%

10

52,63%

Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda

34

29

85,29%

15

44,11%

Napköziotthonos Óvoda Méra

61

51

83,61%

27

44,26%

Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány

79

62

78,48%

53

67,08%

Napközi Otthonos Óvoda Pere

25

18

72%

10

40%

Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend

42

32

76,19%

24

57,14%

Napközi Otthonos Óvoda Szemere

54

51

94,44%

38

KISTÉRSÉG ÖSSZESEN

1000

747

74,70%

505

1

2,94%

1

1,26%

70,37%

1

1,85%

50,50%

4

0,40%

A 2009/2010-es nevelési év adatai szerint a 2008-as évhez képest a kistérségben kevesebb gyermek jár óvodába, de közülük majdnem 75%-uk a HH, illetve a HHH elérte az 50%-ot. A kistérségben nincs olyan óvoda, ahol ne lenne hátrányos helyzetű gyermek, sajnos mindenhol meghaladja a 40%-ot; egyedül Gibárton nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Abaújkér, Encs és Abaújdevecser telephelyek kivételével a 25%-ot mindenhol meghaladja az arányuk.

IV.5.3. Telephelyen belüli csoportok közötti különbségek A kistérségen belül jelenleg 8 (Abaújdevecser, Csobád, Abaújkér, Gibárt, Fulókércs, Fancsal, Hernádszentandrás, Pere) óvodában csak egy csoportban folyik az óvodai nevelés, tehát a telephelyen belüli csoportok közötti különbségek vizsgálata nem szükséges, nem releváns.

177

Baktakéken 2 vegyes életkorú csoport van kialakítva, ha a csoportotokban lévő HH és HHH-s gyermekek arányát vizsgáljuk, megállapítható, hogy két csoport között a különbség nem éri el a 40%-ot, illetve a 25%-ot. Megállapítható, hogy nincs szegregációra utaló elkülönítés. Csenyétén szintén 2 vegyes életkorú csoport működik, ahol jelenleg minden gyermek HHH-s. Encsen 8 vegyes életkorú csoportban nevelik a gyermekeket, a Fügödön 2 csoportban fejlesztik a kicsiket. Az intézmény adatlapján összesen van meghatározva a HH és HHH-s gyermekek száma; csoportonkénti kimutatás alapján lehetett volna a megállapításokat megtenni. Forrón 2 kiscsoport 1 középső csoport, 1 nagycsoport és 1 vegyes csoport működik. A két kiscsoportban összesen lettek megadva az adatok, így ezt a fenti szempontok alapján nem lehet elemezni; a többi csoportot nem kell egymáshoz viszonyítani, mivel csak1-1 van. Hernádvécsén 1 nagycsoportba és 1 vegyes csoportba járnak a gyermekek, a HH és HHH-s gyermekek száma egy eltéréssel ugyanannyi, ebből következik, hogy az arányok is megfelelőek. Ináncson mind a 3 csoport vegyes életkorú gyermekeket fogad, 2 csoportban hasonló a HH gyermekek száma, aránya, a harmadikban viszont jóval kevesebb, de a HHH-s gyermekek csoportok közötti különbsége ebben az esetben sem haladja meg a 25 %-nyi aránykülönbséget. Krasznokvajdán 2 vegyes csoportban tevékenykednek a gyermekek, mind a HH, mind a HHH-s gyermekek száma hasonló, így az aránykülönbség is megfelelő. Mérán úgymond tiszta életkor szerinti csoportokban folyik a nevelőmunka, így a csoportok közötti különbségének vizsgálata nem szükséges. (Az arányok így is megfelelőek.) Novajidrányban 3 vegyes csoport működik, a HH-s gyermekek csoportonkénti aránykülönbsége itt sem éri el a 40%-ot, a HHH-soké pedig a 25%-ot. Szalaszenden 1 vegyes életkorú és 1 nagycsoportban folyik az óvodai nevelés a HH és a HHH-s gyermekek aránya megfelelően lett csoportonként megosztva. Szemerén is 2 csoport működik, az egyikben nagycsoportos korú gyermekek, a másikban vegyesen kis és középsős korúak vannak elhelyezve. A HH és HHH-s gyermekek aránya csoportonként megfelelően lett kialakítva. A jövőben, az újonnan érkezők csoportba sorolásánál is figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes csoportokban a HH-s, ill. HHH-s gyermekek aránya továbbra is kiegyenlített legyen.

A felülvizsgálat során a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy a kistérségen belül továbbra is 8 óvodában (Abaújdevecser, Csobád, Abaújkér, Gibárt, Fulókércs, Fancsal, Hernádszentandrás, Pere) csak egy csoportban folyik az óvodai nevelés, tehát a telephelyen belüli csoportok közötti különbségek vizsgálata nem releváns.

178

Encsen és Fügödön a HHH gyermekek csoportonkénti aránykülönbsége meghaladja a 25%-ot, Ináncson pedig pontosan 25%. A következő nevelési években oda kell figyelni, hogy ezekben az óvodákban se alakuljanak így a csoportok közötti HHH gyermekek aránya. Összességében megállapítható, hogy az encsi kistérség óvodáiban tudatos szegregálásra utaló jel nincs. IV.5.4. A telephelyek közötti különbségek A kistérségben 3 olyan óvodai intézmény van, ahol különböző telephelyeken is működik az ellátás. Meg kell azonban állapítani, hogy ezek mindegyike vagy más településen, vagy településrészen található. A legújabb jogszabály szerint a gesztor és tagintézmény arányát nem kell vizsgálni–, ezért a telephelyek közötti különbségének vizsgálata nem releváns. Egyedül az Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsőde intézménynél kell megvizsgálni, hogy az encsi központi, a fügödi és abaújdevecseri telephelyek között milyen különbségek mutatkoznak. A legkevesebb HH-s gyermek a központi óvodába jár, arányuk csak 33,17%; a legtöbb a fügödi óvodába, az ő arányuk 80,76%. A HHH-s létszámot és arányokat is megvizsgálva szintén ezt az eredményt kapjuk; miszerint az encsi központi óvodába 15,63%-a a gyermekeknek HHH-s a fügödi óvodában ez 65,38%-ot mutat. Fontos azonban azt megállapítani, hogy a városrészekről a gyermekek utaztatása aránytalan terhet jelentene mind a szülőknek, mind pedig a gyermekeknek. Ezen elemzéseket 2010-ben elvégezve megállapítható, hogy mind a három telephelyen nőtt a HH gyermekek száma. Az encsi központi óvodában a HH gyermekek aránya elérte a 40%-ot, a HHH azonban 14,07% lett, tehát minimálisan csökkent. Abaújdevecserben 80% fölött van a HH aránya, és kicsivel 20% fölött a HHH. Fügödön majdnem 100% a HH aránya, és elérte a 70%-ot a HHH aránya.

179

IV.5.5. Bejáró és eljáró gyermekek létszámadatai 2008. A társulás területén élő óvodás gyermekek, tanulók száma

Összesen:

társuláson belüli (településnevekkel) ebből

ebből

ebből

Óvodába jár Helyben Más településre eljáró

társuláson kívüli (településnevekkel)

Ebből hhh

Ebből hh

1099 994 105

725 642 83

445 392 53

Baktakék, Hernádvécse, Ináncs, Krasznokvajda, Novajidrány, Pere, Szemere Encs* Pere* Szalaszend* Abaújszántó**

* Intézményfenntartó társuláson kívüli települések. ** Kistérségen kívüli település. A 2008/2009-es nevelési évben kistérségi szinten 12 óvodába, összesen kb.150 gyermek fog várhatóan bejárni más településről; ez a gyermekek 14,11%-át érinti. Közel azonos számú bejáró gyermeket (30-37 fő) fognak fogadni Baktakéken és Encsen, de vannak olyan óvodák is, ahová 1-1 gyermek jár be. Mivel a kistérség 26 településén nincs helyben óvodai ellátás, így ezekről a településekről minden óvodai nevelést igénylőnek el kell járnia. Többen az intézményfenntartó társulás keretein belül veszik igénybe ezt az ellátást, de vannak akik társuláson kívüli óvodákba viszik gyermekeiket. Az eljárók 79%-a hátrányos helyzetű és 50,47%-a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. 2009/2010. nevelési év Intézmény

Tényleges létszám

Bejárók

Iskolabuszos

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Baktakék

61

33

33

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Óvodai Intézményegysége Csenyéte

52

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. Intézményegység Encs

199

42

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 2.sz. tagóvoda Encs- Abaújdevecser

19

2

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 3.sz. tagóvoda Encs- Fügöd

46

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 4.sz.tagóvoda Csobád

23

180

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 5.sz. tagóvoda Abaújkér

26

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde 1.sz. tagóvoda Gibárt

11

Napköziotthonos Óvoda Fulókércs

22

Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Forró

115

Önálló Igazgatású Napközi Otthonos Óvoda Fancsali tagóvodája

9

Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse

45

17

17

Napköziotthonos Óvoda Ináncs

58

3

3

Napköziotthonos Tagóvoda Hernádszentandrás

19

Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda

34

15

11

Napköziotthonos Óvoda Méra

61

Napközi Otthonos Óvoda Novajidrány

79

13

12

Napközi Otthonos Óvoda Pere

25

6

6

Napközi Otthonos Óvoda Szalaszend

42

2

Napközi Otthonos Óvoda Szemere

54

34

34

Összesen:

1000

170

116

3

A 2009/2010-es nevelési évben 11 telephelyen működő óvodába 170 fő utazott. A legtöbben továbbra is a városi óvodába érkeznek, illetve Szemerére és Baktakékre. A gyermekek 17%-a más településről jár be, elsősorban az intézményi társulások területéről; 68%-uk utaztatása szervezetten történik. A bejárókból a HH és HHH gyermekek nyilvántartása nem történt meg, erre vonatkozóan a jövőben ezt is el kell készíteni.

181

IV.5.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek létszámadatai A kistérség óvodáiban összesen jelenleg 27 fő van SNI-snek nyilvánítva; 24 fő tanulási, magatartási zavarral küzd, 2 fő organikus okra visszavezethető tartós, súlyos rendellenességgel igényel speciális ellátást; 1 gyermek organikus okra vissza nem vezethető tartós, súlyos rendellenességgel küzd. Ez az összes gyermek létszámához viszonyítva 2,53%, mely az országos 7%-os átlaghoz viszonyítva alacsonyabb. A fogyatékosság típusa szerinti SNI gyermekek ellátásánál a felülvizsgálat idején 7 óvoda jelezte, hogy a többi gyermekkel együtt, integrált körülmények között fejlesztenek összesen 7 gyermeket. Fogyatékosság típusa Beilleszkedési tanulási magatartási zavar (BTM) Organikus okra visszavezethető tartós súlyos rendellenesség

Kiscsoportos

Középső csoportos

Nagycsoportos

Vegyes csoportos

Fulókércs 1 fő

Novajidrány 1 fő

Encs-Abaújdevecser 1 fő Abaújkér 1 fő Hernádszentandrás 1 fő Krasznokvajda 1 fő Szemere 1 fő

Organikus okra vissza nem vezethető tartós súlyos rendellenesség

Az ellátás módját tekintve, egyik helyen sem tudnak főállású gyógypedagógust alkalmazni. Megbízásos

jogviszonyban

Szemere;

illetve

Novajidrány

megállapodás

alapján

szurdopedagógust foglalkoztat. A kistérségben ösztönözni kell a speciális végzettségek megszerzését, ezzel is segítve az SNI gyermekek szakszerű fejlesztésének lehetőségét.

IV.5.7. Személyi és tárgyi feltételek A nevelőmunka egyik alapfeltétele a megfelelő infrastruktúra, tárgyak eszközök és felszerelések biztosítása, a másik a humánerőforrás.

Az intézményekben alapvetően

rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek eredményes nevelésének feltételei.

182

A 44 óvodai csoporthoz a kistérségben összesen 42+3(szükség) csoportszoba áll rendelkezésre, 4 fejlesztő szoba, 1 tornaterem, 6 tornaszoba és különböző kiszolgáló helyiségek. Ezeket minden gyermek egyforma joggal, megkülönböztetés nélkül használja. A XXI. század követelményeinek azonban több nem felel meg közülük teljesen, ezért a felújításukról, korszerűsítésükről a fenntartóknak gondoskodni kell. A kötelező (minimális) eszköz és felszerelés teljesítését is meg kell valósítani minden óvodában, hiszen mindegyik hiányosságokkal rendelkezik az előírtakhoz képest. Az óvodapedagógusok és a dajkák számát mindenhol a törvényi előírások alapján biztosítani kell. Az elmúlt két évben bekövetkezett változások: Az infrastruktúra fejlesztéseknek és bővítéseknek

köszönhetően az óvodák többségének

körülményei javultak; modern és esztétikus feltételek között történhet a gyermekek nevelése. Az eszközök és felszerelések terén azonban még mindig vannak hiányzó eszközök, melyeknek pótlására az intézményvezetőknek és a fenntartóknak egyaránt figyelmet kell fordítani. Az IPRhez kapcsolódó pályázatok nagymértékben hozzájárulnak ezek megvalósításához, illetve a kistérségi TIOP-1.2.5-09/1-2009-0009 pályázati azonosító számú, „Encsi kistérség 5 mikrotérségében a minőségi nevelés és oktatás feltételeinek megteremtése a modern digitális és interaktív táblák beszerzésével.” című projekt közel 150 milliós eszközbeszerzése. A személyi feltételeket megvizsgálva, jelenleg 77 fő felsőfokú, 6 fő középfokú óvodapedagógus végzi 44 fő dajka segítségével a nevelőmunkát 44 csoportban. Több helyen a csoportonkénti 2 óvónő nem biztosított, így a munkaidő beosztást kell úgy koordinálni, hogy a törvény által előírt teljes nyitva tartás ideje alatt óvónő legyen a gyermekekkel, és a 2 óra átfedési idő is teljesítve legyen. Mivel a HH és HHH gyermekek aránya magas, ezért is indokolt az egyéni fejlesztésekhez a megfelelő személyi feltételek biztosítása. Módszertani képzettség az intézményekben A kistérségben összesen 26 óvodapedagógus rendelkezik két vagy több diplomával; speciális képesítéssel is 20 fő; közoktatási szakértő 3 fő. Ezek az adatok magas fokú felkészültséget jelentenek. A megváltozott társadalom, a megváltozott családok, gyermekek mind-mind azt kívánják, hogy a különböző továbbképzés keretében elsajátított ismereteiket a pedagógusok a mindennapi munkában hasznosítsák. Ezt kötelezővé is teszik, hiszen hét évenként minimum 120 órás továbbképzésen kell részt venni.

183

Az óvodai fejlesztő program megvalósításába jelenleg csak 8 fenntartó, óvoda (Baktakék, Csenyéte, Forró, Fancsal, Krasznokvajda, Novajidrány, Szalaszend, Szemere) kapcsolódott be; erre a jövőben a többieket is ösztönözni kell. Az eltelt két év alatt a két diplomások, illetve az egyéb képzettségekkel rendelkezők száma is növekedett. A kistérségben egyedül az encsi intézmény nem tudott eddig pályázati támogatással bekapcsolódni az Óvodai Integrációs Program keretén belül megvalósuló HHH gyermekek fejlesztésébe. Náluk a kompetencia alapú program került ebben az időszakban bevezetésre, és egyben a bázisintézményi szerepet is vállalták, így a többi óvoda pedagógusai ezt a módszert itt még jobban megismerhetik, adaptálhatják, vagy egy-egy elemet építhetnek be a saját helyi óvodai nevelési programjukba.

Az alábbi táblázatból látható, hogy eddig milyen továbbképzéseken vettek részt az óvónők.

Az elmúlt időszak legjellemzőbb képzései Intézmény

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék

Képzések IPR képzés Önálló tanulási képességek szokásrendszerek fejlesztése Minőségirányítás Vizuális nevelés Professzionális tanári kommunikáció

Integrált iskola-támogató környezet Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Csenyétei Mérés -értékelés a kistérségben tagóvodája Óvoda-iskola átmenet Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs

Résztvevők száma 3 2 2 1 3 1 1 3

Szakvizsga

5

Kompetencia alapú óvodai program

5

Vezető óvodapedagógus szakvizsga Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújdevecseri tagóvodája

1 Korszerű nevelés, minőségfejlesztés szak,

tanügyigazgatás,

1

120 órás képzések (módszertani) 1 Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Fügödi tagóvodája

2+1 főiskolai képzés Felsőfokú óvónői képzés

1 1

184

Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Csobádi tagóvodája Vezető óvodapedagógus szakvizsga Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Abaújkéri tagóvodája

Számítástechnika

(4 modul)

1 1

Korszerű nevelés, oktatás tanügyigazgatás Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolg, Bölcsőde Encs Gibárti tagóvodája Napköziotthonos Óvoda Fulókércs

Napköziotthonos Óvoda Forró

1 Számítástechnika

(4 modul)

Szakvizsga

4

Beilleszkedési problémák és magatartási zavarok az óvodában.

4

Szociális készségek és képességek fejlesztése az óvodában

4

1

Beilleszkedési problémák és magatartási zavarok az óvodában.

1

Differenciált személyes bánásmód az óvodában Vizuális nevelés és tárgykultúra Tevékenységközpontú pedagógiák Napköziotthonos Óvoda Ináncs

Napköziotthonos Óvoda Hernádszentandrási tagóvodája

Béres Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Krasznokvajda

Napköziotthonos Óvoda Méra

Napköziotthonos Óvoda Novajidrány

4

Kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása

Számítógép kezelési alapismeretek.

Napköziotthonos Óvoda Hernádvécse

1

Kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása

Számítógép kezelési alapismeretek.

Napköziotthonos Óvoda Fancsali tagóvodája

1

1 2 1 4

IPR Tevékenységközpontú pedagógiák

4

IPR Iskola-óvoda átmenet

2

IPR Kooperatív módszerek Kompetencia alapú óvodai

3 3 1

Integráció, múlti-kulturális

4

Vizuális Fejlesztőpedagógus Projekt pedagógia Min. irányítási program Kompetencia alapú okt. Vizuális nevelés és tárgykultúra

2 1 4 2 2

Kooperatív technikák

7

2

1

4

185

Differenciált nevelés 30 órás tanfolyam

Napköziotthonos Óvoda Pere Napköziotthonos Óvoda Szalaszend

1

Vezető óvodapedagógus 1 Tánc az óvodában Fejlesztő pedagógia Gyógypedagógia Számítógép-kezelői ECDL

Napköziotthonos Óvoda Szemere

1 1 1 2

107

ÖSSZESEN:

2010. Hatékony együttnevelés, IPR képzés

Differenciált tanulásszervezés

Kooperatív tanulás

Projektpedagógia

Drámapedagógia

Egyéb

6

0

4

0

0

20

A kistérség óvodapedagógusai az eltelt 2 évben a fenti táblázatban látható képzéseken vettek részt, ezzel is bővítve szakmai ismereteiket, módszertani kultúrájukat, ezáltal a gyermekek fejlesztése is még eredményesebbé válhat.

186

IV.6. Általános iskolai nevelés-oktatás létszámadatai és feltételei 2008 Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma Jegyző által védelembe vettek száma

2010

11

10

20

19

163

163

149

143

3190

3149

22

32

202

163

87

57

1925

2255

1308

1430

417

353

343

361

1569

1362

100

36 37

A kistérség 36 településéből 17 településen 20 általános iskolai feladat-ellátási hely van, amely 11 önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt jelent, öt településen működik tagintézmény. Ezeket a telephelyeket továbbra is szeretnék megtartani az önkormányzatok, azonban a gyermeklétszám csökkenése az elvárt létszámfeltételek teljesítése az intézményi csoport, és létszámok alakulásának nyomon követését igényli. Az önálló OM azonosítóval rendelkező általános iskolai intézmények száma a két év alatt eggyel csökkent, mert az encsi két általános iskola összevonásra került; ennek az összevonásnak az eredményeként csökkent a feladatellátási helyek száma is, hiszen a korábban különálló épületben lévő gyógypedagógiai csoport az alsó tagozatos feladatellátási helyre került. A gyermeklétszám csökkenése és a pénzügyi nehézségek miatti racionalizálás az intézményeken belül csoportok összevonását eredményezte, így az osztályok átlaglétszáma

187

emelkedett. Az alsó tagozatot vizsgálva nagyon magas az átlaglétszám -a törvény szerinti maximális létszámot is meghaladja- az ináncsi (28,25 ) és a forrói (27,6 ) általános iskolákban. A felső tagozatban az ináncsi (28,25); az encsi (26,74) és a hernádvécsei (25,8) általános iskolákban a legmagasabb az átlaglétszám.

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók létszámadatai és aránya: Feladatellátási hely (megnevezése és címe)

Körzeti Általános Iskola és Napköziotthon os Óvoda Baktakék 2010. Körzeti Általános Iskola és Napköziotthon os Óvoda Csenyétei

Funkció

1-8 évfolyamos iskola

1-4 évfolyamos tagiskola

Főállású ped. létszáma

Gyermekek tanulók száma

száma

aránya

száma

aránya

SNI

arány

18

190

180

94,7%

171

90%

18

9,5%

15

194

191

98,45

155

79,89%

23

11,85%

4

82

74

90,2%

74

90,2%

18

21,9%

4

68

68

100%

68

100%

17

25%

59

813

281

34,5%

91

11,2%

53

6,5%

87

1255

666

53,06%

241

19,2%

55

4,38%

3

28

21

75%

6

21,45

0

0

3

21

16

76,19%

13

61,9%

0

0

30

422

127

30,1%

119

28,2%

10

2,4%

HH gyermekek, tanulók

HHH

SNI gyermekek, tanulók száma

Tagintézménye

2010. Kazinczy F. Ált. Isk. és 1-8 Alapfokú évfolyamos Művészetoktat iskola ási Intézmény Encs 2010. Zrínyi I. Ált.Isk. és AMI Kazinczy F. Ált. Isk. és 1-4 évfolyamos AMI tagiskola Csobádi Tagiskolája 2010. Zrínyi I. Ált.Isk. és AMI Csobádi Tagiskolája Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási 1-8 Nyelvű és évfolyamos Alapfokú iskola Művészetoktat ási Intézmény Encs 2010.

Összevonásra került a Kazinczy F. Ált. Isk. és AMI-val,

188

Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és 1-4 évfolyamos Alapfokú Művészetoktat tagiskola ási Intézmény Fügödi Tagiskolája 2010. Zrínyi I. Ált.Isk. és AMI Fügödi Tagiskolája ÁMK Gárdonyi 1-8 G. Általános évfolyamos Iskola iskola Forró 2010. Körzeti Általános Iskola Hernádvécse

1-8 évfolyamos iskola

2010. Arany János Általános Iskola Ináncs

1-8 évfolyamos iskola

2010. Béres Ferenc Általános 1-8 Iskola és évfolyamos Napköziotthon iskola os Óvoda

6

83

83

100%

72

86,7%

5

6%

6

69

69

100%

69

100%

0

0

23

265

219

82,6%

144

54,3%

11

4,1%

18

247

209

84,61%

138

55,87%

8

3,23%

19

204

204

100%

192

94,1%

31

15,2%

19

210

187

89%

187

89%

22

10,47%

18

214

108

50,4%

64

29,9%

12

5,6%

16

197

123

62,43%

65

32,99%

15

7,61

12

130

100

76,9%

57

43,8%

2

1,5%

12

135

118

87,4

75

55,55%

1

0,74%

12

172

144

83,7%

72

41,8%

0

0

12

181

147

81,21%

83

45,85%

1

0,55%

13

194

155

79,9%

81

41,7%

4

2,1%

15

191

142

74,34%

121

63,35%

6

3,14

1

16

7

43,7%

1

6,25%

2

12,5%

1

19

6

31,57%

3

15,79%

0

0

Krasznokvajda

2010. Dayka Gábor Általános Iskola és Központi Konyha Méra

1-8 évfolyamos iskola

2010. Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány

1-8 évfolyamos iskola

2010. Kölcsey F. Általános Iskola Garadnai Tagiskolája 2010.

1-3 évfolyamos iskola

189

Körzeti Általános Iskola Szalaszend

1-8 évfolyamos iskola

17

200

126

63%

71

35,5%

28

14%

17

183

147

80,32%

89

48,63%

8

4,37%

2

38

31

81,6%

25

65,8%

2

5,3%

2

28

27

96,42%

18

64,28%

2

7,14%

7

91

79

86,8%

44

48,3%

5

5,5%

11

106

94

88,68%

71

66,98%

3

2,83%

2

48

48

100%

24

50%

1

2,1%

2010.

2

45

42

93,33%

31

68,88%

2

4,44%

Összesen

246

3190

1987

62,3%

1308

41%

202

6,3%

2010. Összesen

240

3149

2252

71,51% 1422 45,15%

163

5,17%

2010. Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagiskolája

1-4 évfolyamos iskola

2010. Általános Iskola Szemere 2010. Általános Iskola Szemere Fáji Tagiskolája

1-8 évfolyamos iskola

1-4 évfolyamos iskola

Az encsi kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében, amely a kistérségeket fejlettség alapján emelkedő sorrendbe állítja, az 8. helyen szerepel, tehát az utolsó tíz közötti. Így a ”komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike”. Ezt az iskolai hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámadatai is alátámasztják. Bár nem teljesen pontosak az adatok, hiszen az önkormányzati és intézményi adatok között gyakran tapasztaltunk eltéréseket, sőt időnként még az intézmények által leadott különböző adatlapokon sem egyeztek meg minden esetben a létszámok. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy mindössze egy olyan település van -Encs-, ahol 40% alatti a HH tanulók aránya, igaz hogy a fügödi településrészen lévő iskola valamennyi tanulója hátrányos helyzetű. Kistérségi szinten a HH arány meghaladja a 60%-ot, két településen –Hernádvécse és Fáj– ez az arány 100%; és két településen – Bakatakék és Csenyéte– 90% fölött van. A HHH tanulók aránya kistérségi szinten 41%, a legmagasabb a HHH arány Hernádvécsén, ahol ez 94,1%-os, de Baktakéken és Csenyétén is eléri a 90%-ot.

190

Beavatkozási terület: a HH és HHH tanulókról pontosabb kimutatások, egyeztetve az önkormányzattal. Csak így lehet tervszerű, tudatos a velük való foglalkozás, iskolai sikerességük, továbbtanulási esélyeik növelése. A két év alatt sokat javult az önkormányzatok és intézmények nyilvántartása a HH és HHH tanulókra vonatkozóan. Kistérségi szinten a HH arány közel 10%-os növekedést, a HHH arány 4%-os növekedést mutat. Két tagintézményben – Csenyéte és Fügöd– minden tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Csak egy olyan intézmény van –garadnai tagintézmény–, ahol a HH arány 40% alatti, és egy olyan intézmény –csobádi tagintézmény–, ahol a két év alatt a HHH arány majdnem háromszorosára nőtt. Ez köszönhető annak is, hogy nagyobb figyelmet fordítottak a szülők tájékoztatására, a HHH nyilatkozatok kitöltésének előnyeiről. Beavatkozási terület: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése a legtöbb intézményben tapasztalható, amely a pedagógiai tevékenységben, az egyéni fejlesztések terén még nagyobb odafigyelést kíván a pedagógusoktól.

A sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma is jelentős a kistérségben, 6,3%-os az arányuk, amely meghaladja az országos átlagot. Csenyéte, Baktakék és Hernádvécse intézményeiben nagyon magas az SNI arány, de 5% alatt van Fájban, Novajidrányban, Krasznokvajdán, Forrón, és az encsi Petőfi iskolában. A többi intézményben az országos átlag fölött a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Négy intézményben –Csenyéte, Encs Kazinczy, Hernádvécse, Szalaszend– van jelenleg szegregáltan oktatott tanulócsoport, hét összevont tanulócsoportban 87 gyermek eltérő tanterv szerinti oktatása folyik. Általában kettes összevonásban működnek a tanulócsoportok, de az előző tanévben két hármas összevonású csoport működött. Erre a közoktatási törvény is lehetőséget ad. Felmenő rendszerben célszerű lenne a szegregált csoportokat megszüntetni, de az integrált neveléshez szükséges személyi és tárgyi háttér megteremtése szükséges. A gyermekek fejlesztéséhez biztosítani kell a megfelelő szakembereket, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglakoztatására ezekben az intézményekben nagy szükség lenne. Megoldás lehet, a kistérségi szintű, utazó pedagógus hálózat kialakítása.

Beavatkozási terület: Fel kell tárni annak okát, hogy miért ilyen magas az intézményekben ez az arány, illetve különös figyelmet kell fordítani a tanulók rendszeres szakértői felülvizsgálatára, és egyéni fejlesztésére.

191

A vizsgált két éves időszakban az SNI tanulók száma 39 fővel lett kevesebb kistérségi szinten. Három intézmény kivételével –Csobád, Fügöd és Garadna Tagintézmények– mindenütt van sajátos nevelési igényű tanuló.

A szegregált csoportot működtető négy intézmény száma

kettőre csökkent, jelenleg az encsi Zrínyi Ilona és a csenyétei általános iskolában szerveznek ilyen csoportokat. A négy összevont csoportban 57 sajátos nevelési igényű gyermek neveléseoktatása folyik. Közülük 52 tanuló két főnek, és 5 tanuló 3 főnek számít a csoportszervezés szempontjából. A Zrínyi Ilona Általános Iskolában a szegregált SNI csoportok szervezése (1-5 összevont; 6-8 összevont) és átlaglétszáma (40fő) nem felel meg a közoktatási törvény előírásainak, hiszen összevont osztályt szervezni legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet, és a maximális létszám 1-4 évfolyam esetén 26 fő; 5-8 évfolyam 30 fő, melyet legfeljebb 20%-al léphetnének túl. A többi intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása integráltan történik. A szakember állomány biztosítása érdekében elkezdődött a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kiírt pályázati lehetőségen belül a gyógy-pedagógus képzés szervezése, jelenleg 15 fő nyert felvételt a Győri Egyetem Apáczai Csere János Karára, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakra. Sajnos a pályázat bírálatának húzódása miatt veszélybe kerülhet a képzés beindulása. Beavatkozási terület: A szegregált SNI csoportok esetében is a jogszabályi előírásoknak megfelelő csoportszervezés. A beiskolázott pedagógusok képzésének támogatása, a pályázat kiegészítésének minél korábban történő benyújtása, tanulmányi szerződések kötése. IV.6.1. A telephelyek, intézmények közötti különbségek A kistérségben csak Encs városban van két általános iskola tehát intézmények közötti különbséget itt kell vizsgálnunk. Az önkormányzat meghatározta a beiskolázási körzeteket, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya kiegyenlített legyen az egyes intézményekben. A városban lévő két általános iskola között nincs 25%-ot meghaladó aránykülönbség, azonban a fügödi településrészen a két iskolához képest 60-65%kal magasabb a HH arány; és 60-75%-kal magasabb a HHH arány. A településrészi iskola egy szegregálódott lakókörnyezetben található, ez eredményezi ezt az óriási aránykülönbséget. A Kazinczy Ferenc Általános iskolának van más településen –Csobádon– tagintézménye. A 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet szerint „Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni.” (39/D § (9) bek. és 39/E § b) pont). Így tehát az anyaiskola és tagiskola közötti arányt nem kell vizsgálni.

192

Az encsi két általános iskola összevonása megtörtént az elmúlt tanévben, így egyetlen olyan település sincs a kistérségben, ahol az intézmények közötti aránykülönbségek vizsgálatát el kellene végezni. A Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek két tagintézménye van, az egyik Encs városához tartozó településrészen Fügödön, a másik társult településen Csobádon. A városhoz tartozó fügödi településrészen elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű családok élnek, így ebben a tagiskolában valamennyi tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. IV.6.2. Telephelyen belüli tanulócsoportok közötti különbségek Párhuzamos osztályok a 2007/2008-as tanévben három intézményben voltak
Kazinczy F. Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs (évfolyamonként 4-4 osztály)
Petőfi S. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs (1-7 évfolyamon 2-2 osztály, 8. évfolyamon 3 osztály)
ÁMK Gárdonyi G. Általános Iskola Forró (a 2. osztály kivételével 2-2 osztály) Az adatszolgáltatás hiányossága miatt az encsi Kazinczy F. általános iskolában nem lehetett elvégezni a csoportok közötti arányvizsgálatot, mert csak évfolyamonkénti létszámadat állt rendelkezésre. Ezt az intézménynek pótolnia kell, különösen, ha pályázat beadására kerül sor.

A párhuzamos osztályok közötti aránykülönbség vizsgálata: Intézmény

Osztály

Petőfi S. MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b 8.c

létszám

HH

Arány

21 22

4 8

21 21

11 4

20 20

7 4

22 22

11 4

34 36

13 12

27 30

7 6

28 30

7 8

20 19 20

10 3 8

19% 36% 52% 19% 35% 20% 50% 18% 38% 33% 26% 20% 25% 27% 50% 16% 40%

HHH

Arány 3 6 5 6 5 5 6 4 16 12 14 10 11 8 3 2 3

14% 27% 24% 28% 25% 25% 27% 18% 47% 33% 52% 33% 39% 27% 15% 11% 15%

193

Három osztály esetében lépi túl az aránykülönbség a 25%-ot, a különbség 32-34% közötti. Két osztály alsó tagozatos osztály, felmenő rendszerben, a felső tagozatba lépéskor törekedni kell az arányok kiegyenlítésére. A következő tanévekben pedig az első osztályba lépéskor kell fokozottabb figyelmet fordítani a szegregáló mentes csoportszervezésre.

Intézmény

ÁMK Gárdonyi Géza Általános Iskola

Osztály

létszám

HH

1.a 1.b

23 21

21 17

2.o.

20

19

3.a 3.b

20 16

15 13

4.a 4.b

21 19

16 16

5.a 5.b

16 16

13 16

6.a 6.b

19 16

11 14

7.a 7.b

16 12

10 11

8.a 8.b

16 14

14 13

Arány 91% 81% 95% 75% 81% 76% 84% 81% 100% 58% 87% 19% 9% 87% 93%

HHH 9 11 11 10 9 10 11 9 10 9 9 8 8 10 10

Arány 39% 52% 50% 50% 56% 48% 58% 56% 63% 47% 56% 38% 13% 63% 71%

Az osztályok közötti aránykülönbség a 6. évfolyamon haladja meg a 25%-ot, szegregáló osztályszervezést az intézmény nem folytat, az első osztályok szervezésénél az utóbbi években már 10% alatti a különbség.

Párhuzamos osztályok a 2009/2010-es tanévben:
Körzeti Általános Iskola Baktakék: 5. évfolyam 2 osztály;
Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI Encs: 1. és 3. évfolyamon 5-5 osztály; 2.,4. és 8. évfolyamon 6-6 osztály; 5.,6.és7. évfolyamon 7-7 osztály;
ÁMK Gárdonyi Géza Általános Iskola Forró: 3. évfolyamon és 5-8 évfolyamokon 2-2 osztály;
Körzeti Általános Iskola Hernádvécse: 6. évfolyamon 2 osztály;
Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány 6. évfolyamon 2 osztály;
Körzeti Általános Iskola Szalaszend 5. évfolyamon 2 osztály;

194

A párhuzamos osztályok közötti aránykülönbség vizsgálata: Intézmény Körzeti Általános Iskola Baktakék

Osztály

létszám

HH

Arány

HHH

Arány

5.a

23

23

100%

17

73,91%

5.b

19

19

100%

18

94,73%

A baktakéki általános iskola 5. évfolyamán valamennyi tanuló hátrányos helyzetű, az évfolyamon belül szegregáció nem tapasztalható, hiszen a HHH aránykülönbség sem haladja meg a 25%-os mértéket. Intézmény

Osztály

Zrínyi Ilona Ált. Isk. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Encs

1.a 1.b 1.c 1.d 1.e 2.a 2.b 2.c 2.d 2.e 2.f 3.a 3.b 3.c 3.d 3.e 4.a 4.b 4.c 4.d 4.e 4.f 5.a 5.b 5.c 5.d 5.e 5.f 5.g 6.a 6.b 6.c 6.d 6.e 6.f 6.g 7.a 7.b 7.c 7.d 7.e 7.f 7.g 8.a 8.b 8.c 8.d 8.e 8.f

létszám 23 24 24 24 24 21 21 22 23 23 21 26 25 25 20 22 23 23 21 24 24 23 23 25 26 28 28 29 32 21 24 25 21 20 23 32 30 34 14 30 30 30 31 25 27 20 26 25 30

HH

Arány 13 8 15 20 13 15 14 15 5 9 12 9 14 11 10 16 16 11 12 8 11 10 23 12 20 16 19 14 6 21 11 19 12 17 14 9 26 21 10 17 18 5 3 18 11 10 10 13 5

56,52% 33% 62,5% 83,33% 54,16% 71,42% 66,66% 68,18% 21,73% 39,13% 57,14% 34,61% 56% 44% 50% 72,72% 69,56% 47,82% 57,14% 33,33% 45,83% 43,47% 100% 48% 76,92% 57,14% 67,85% 48,27% 18,75% 100% 45,83% 76% 57,145 85% 60,86% 28,12% 86,66% 61,76% 71,42% 56,66% 60% 16,66% 9,67% 72% 40,74% 50% 38,46% 52% 16,66%

HHH

Arány 0 1 2 4 4 1 8 4 0 1 1 1 2 4 4 4 2 4 5 2 2 4 23 6 5 8 9 4 1 21 5 8 3 5 4 0 9 10 7 7 5 3 0 8 5 2 1 2 1

0 4,16% 8,3% 16,66% 16,66% 4,76% 38,09% 18,18% 0 43,47% 47,61% 3,84% 8% 16% 20% 18,18% 8,69% 17,39% 23,8% 8,33% 8,33% 17,39% 100% 24% 19,23% 28,57% 32,14% 13,79% 3,12% 100% 20,83% 32% 14,28% 25% 17,39% 0 30% 29,41% 50% 23,33% 16,66% 10% 0 32% 18,51% 10% 3,84% 8% 3,3%

195

Az encsi Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI-ban a 3.-4. évfolyamok kivételével nem egyenletes a HH és HHH tanulók arányelosztása. Két olyan évfolyam (5. és 6. évf.) van ahol az egyik osztályban 100%-ban vannak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Beavatkozási terület: Az osztályok szervezésénél nagyobb gondot kell fordítani az egyenletesebb arányok kialakítására.

Intézmény

ÁMK Gárdonyi Géza Általános Iskola Forró

Osztály

létszám

HH

3.a 3.b

22 21

21 21

5.a 5.b

18 16

14 15

6.a 6.b

16 20

14 18

7.a 7.b

16 15

12 14

8.a 8.b

19 15

9 13

Arány 95,45% 100% 77,77% 93,75% 87,5% 90% 75% 93,33% 47,36% 86,66%

HHH 11 14 9 10 7 10 8 9 7 7

Arány 50% 66,66% 50% 62,5% 43,75% 50% 50% 60% 36,84% 46,66!

A forrói általános iskolában összességében nagyon magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, így az osztályoknál is az tapasztalható, hogy a legtöbb csoportban 80% fölötti az arányuk. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma is 50% fölött van az intézményben. Az osztályok közötti arányelosztás sehol nem haladja meg a megengedett mértéket, tehát az intézmény szegregációs csoportszervezést nem folytat.

Intézmény Körzeti Általános Iskola Hernádvécse

Osztály

létszám

HH 17

Arány 85%

HHH 17

Arány 85%

6.a

20

6.b

14

12

85,71%

12

85,71%

A hernádvécsei általános iskola 6. évfolyamán valamennyi hátrányos helyzetű tanuló halmozottan hátrányos helyzetű is. A két osztályban egyenletesen kerültek elosztásra a HHH tanulók. Intézmény Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány

Osztály

létszám

HH

Arány

HHH

Arány

6.a

18

9

50%

8

44,44%

6.b

20

13

65%

10

50%

A 6. évfolyamon a HH és HHH tanulók egyenletesen kerültek elosztásra, szegregáció nem történik.

196

Intézmény Körzeti Általános Iskola Szalaszend

Osztály

létszám

HH

Arány

HHH

Arány

5.a

17

11

64,7%

6

35,29%

5.b

18

12

66,66%

11

61%

Az intézményben a HH gyermekek elosztása arányos, azonban a HHH gyermekek aránya kis mértékben, de meghaladja a 25%-os mértéket. IV.6.3. Más településre eljáró általános iskolás tanulók száma Összesen:

1685 1497 1253 1103 432 394

Ebből HHH

893 1104 670 n.a 223 n.a

701 710 628 n.a 73 n.a

746 1148 581 n.a 165 n.a

433 712 273 n.a 160 n.a

2010 Baktakék, Ináncs, Encs

ebből

ebből

ebből

ebből

A társulás területén élő tanulók száma Alsó tagozatos (1-4.) 2010 helyben 2010 más településre eljáró 2010 Abaújszántó* Encs, társuláson Baktakék, Novajidrány belüli (településne Ináncs vekkel) Hernádvécse Krasznokvajda Szalaszend Abaújszántó* társuláson Encs, kívüli Novajidrány, (településne Garadna, vekkel) Szalaszend Felső tagozatos (5-8.) 2010 helyben 2010 más településre eljáró 2010 Abaújszántó* társuláson Encs, Baktakék, belüli (település- Szemere, Szalaszend, nevekkel) Novajidrány, Ináncs, Hernádvécse Abaújszántó* társuláson Encs, kívüli Szikszó*, Miskolc*, Szemere, (településne Novajidrány, vekkel) Szalaszend

Ebből HH

2010 Encs, Krasznokvajda, Novajidrány 1470 1652 1025 1014 445 638 2010** Encs, Baktakék Szemere 2010** Encs Krasznokvajda Szemere

Megjegyzés: * A dőlt betűkkel jelölt települések nem a Többcélú Kistérségi Társulás területén vannak **A három leggyakrabban választott

197

Mivel nem minden településen biztosított helyben a gyermekek számára az általános iskolai nevelés-oktatás a gyermekeknek utazniuk kell. Az alsós tanulóknak a 25,6%-a, a felsősöknek a 30,3%-a más településen jut hozzá a szolgáltatáshoz. A szülők szabad iskolaválasztásának köszönhetően nem minden gyermek a kötelező felvételt biztosító iskolában veszi igénybe az általános iskolai nevelést-oktatást. Vannak gyermekek, akik nemcsak az intézményfenntartó társuláson kívüli, hanem a többcélú kistérségi társuláson kívüli településre járnak iskolába. Számuk jelentős, különösen az encsi iskolákba járnak nagyon sokan nemcsak az encsi kistérség területéről, hanem a szikszói és gönci kistérségből is. Változás az elmúlt két évben: Az általános iskolai ellátás csak 15 településen biztosított helyben, így ezeken a településen lakó gyermekeknek utazniuk kell az iskolába. A bejáró gyermekek számát növeli az is, hogy egyre több szülő él a szabad iskolaválasztás jogával. Az elmúlt két év alatt növekedet a bejáró tanulók száma. Az alsós tanulóknak a 26,3%-a, a felsősöknek a 38,62%-a bejáró. Tovább növekedett az encsi iskolát választó tanulók száma mind az encsi kistérség területéről, mind a szikszói és abaúj-hegyközi kistérségből. A társulás területén élő 1-4, 5-8 évfolyamos tanulók településenkénti kimutatását a 46. sz. melléklet tartalmazza. IV.6.4. Lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók, magántanulói státusz Évfolyamismétlők aránya Öt intézményben –Encs Kazinczy, Forró, Ináncs, Karsznokvajda, Méra– az évfolyamismétlők aránya nem haladja meg az országos átlagot. Jelentős eltérés van azonban ettől a baktakéki, szemerei (10%), hernádvécsei (6%), intézményekben. Az évismétlők a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek köréből kerülnek ki, hiszen összességében ezekben az intézményekben nagyon magas a HH és HHH arány. Az adatszolgáltatás alapján az állapítható meg, hogy az encsi iskolákban és hernádvécsén valamennyi évfolyamismétlő hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű

Azonnali beavatkozást igénylő terület: Az évfolyamismétlők magas arányának vizsgálatát szükséges elvégezni az adott intézményekben, és a megfelelő intézkedések megtételével az arányokat csökkenteni kell.

198

A vizsgált időszakban kistérségi szinten a tanulók kb. 4%-a ismételt évfolyamot, a forrói általános iskola kivételével minden intézményben az évfolyamismétlők aránya az országos átlag fölött van. Különösen magas az arányuk a baktakéki 17,5%), csenyétei (25%) intézményekben, de a szemerei (8,49%) és a novajidrányi (4,71%) is lényegesen meghaladja az országos átlagot. Az évfolyamot ismétlők 78,4%-a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Intézményenkénti kimutatást a 47. sz. melléklet tartalmazza.

Magántanulói státusz A tanulónak a közoktatási törvényben rögzített joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A szülő is kérheti, hogy a gyermekek magántanulóként folytassa tanulmányait, azonban az iskola igazgatója a bejelentést követő három napon belül köteles beszerezni a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét arról, hogy hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak (a gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét). Ha a tanuló a szülő döntése alapján lesz magántanuló, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel.

A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek foglalkoztatásának költségeiről a szakértői vélemény készítője gondoskodik. Kistérségi szinten a magántanulók száma 22, amely a tanulólétszám 0,73%-a, kicsivel magasabb mint az országos átlag. Négy intézményben van magántanulói státusz:
Baktakék (4), a tanulólétszám 2,1%-a,
Hernádvécse (13), a tanulólétszám 6,4%-a,
Novajidrány (4) a tanulólétszám 2,1%-a
Szalaszend (1) a tanulólétszám 0,5%-a A magántanulók a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók köréből kerülnek ki, a legmagasabb a számuk a hernádvécsei intézményben.

199

Azonnali beavatkozást igényel: Az intézményekben, meg kell vizsgálni azokat az okokat, amelyek a tanulók rendszeres iskolába járása alóli felmentéséhez vezettek (szülői kérés, szakértői vélemény). A megfelelő eljárási szabályok megtörténtek-e a felmentéskor? Biztosítottak-e a feltételek a tanulók eredményes továbbhaladásához. Be lett-e vonva a gyermekjóléti szolgálat szakembere? A két év alatt jelentős emelkedés tapasztalható a magántanulók számában, hat intézményben van ilyen tanulói státusz. Míg 2008-ban a tanulólétszám 0,73%-a volt ilyen tanulói státuszban, addig a 2009/2010-es tanévben az arányuk 3,14%.
Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Baktakék: 19 fő a tanulólétszám 9,79%-a;
Körzeti

Általános

Iskola

és

Napköziotthonos

Óvoda

Baktakék

Csenyétei

Tagintézménye: 4 fő a tanulólétszám 5,88%-a;
Zrínyi I. Ált. Isk és AMI Encs: 2 fő a tanulólétszám 0,16%-a;
Arany János Általános Iskola Ináncs: 2 fő a tanulólétszám 1,01%-a
Kölcsey F. Általános Iskola Novajidrány: 6 fő a tanulólétszám 3,14%-a;
Körzeti Általános Iskola Szalaszend: 1 fő a tanulólétszám 0,54%-a. A legnagyobb arányban a baktakéki általános iskolában van ilyen tanuló, de a csenyétei tagintézményben és az encsi iskolában is magas a számuk. A magántanulók 85,85%-a halmozottan hátrányos helyzetű, további 3% a hátrányos helyzetű tanulók köréből kerül ki. Beavatkozási terület: Vizsgálni szükséges, hogy miért következett be ilyen nagymértékű növekedés, illetve, hogy a jogszabályi előírások betartásával történt-e a magántanulói engedélyezési eljárás. Intézményenkénti kimutatást a 47. sz. melléklet tartalmazza.

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya A forrói, ináncsi és a krasznokvajdai intézmények kivételével mindenütt vannak olyan tanulók akik hiányzása ezt az óraszámot elérte, vagy meghaladta. A tanulók aránya az országos átlag fölötti az encsi Kazinczy, az encsi Petőfi iskolák kivételével.

Azonnali beavatkozást igényel: A hiányzások okainak feltárása, kapcsolat erősítése a szülőkkel, a kisebbségi önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel.

200

A 2009/2010-es tanévben öt intézmény –Krasznokvajda, Méra, Garadnai Tagintézmény, Szalaszend, Fulókércsi tagintézmény– kivételével voltak olyan tanulók, akik hiányzása ilyen magas. A hiányzó tanulók 90,5%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 4,2%-a hátrányos helyzetű. Kistérségi szinten is az országos átlag fölötti, 3,01% a hiányzási arány. Beavatkozási terület: Továbbra is fontos feladat a kapcsolatok erősítése a szülőkkel, kisebbségi önkormányzatokkal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, akikkel együttműködve a hiányzó tanulók számának csökkenését el kell érni.

Intézményenkénti kimutatást a 47. sz. melléklet tartalmazza. Továbbtanulási mutatók Kistérség összesen

8. évf. tanulók száma

gimnáziumban tanul tovább létszám

HH

HHH

szakközépiskolában tanul tovább

%

létszám

HH

%

HHH

2005/2006

331

117

83

2006/2007

354

98

100

2007/2008

301

98

81

2008/2009

350

149

47

19

12,75%

89

47

14

15,73%

2009/2010

347

110

30

14

12,72%

110

56

29

26,36%

Kistérség összesen

8. évf. tanulók száma

szakképző iskolában tanul tovább létszám

HH

HHH

%

speciális szakiskolában tanul tovább létszám

HH

HHH

Nem tanul tovább

%

HH

HHH

2005/2006

331

121

8

1

2006/2007

354

144

3

4

2007/2008

301

115

6

1

2008/2009

350

109

70

66

60,55%

0

3

3

2009/2010

347

120

60

78

65%

0

7

7

A gimnáziumokban a kistérség tanulóinak 32%-a tanul tovább, a szakképző iskolában továbbtanulók aránya 38% nagyobb a szakközépiskolában tovább tanulókétól 27%, speciális szakiskolában folytatja tanulmányait a végzős tanulók 2%-a, és a tanulók 1%-a nem tanul tovább. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb része, 70-80%-a szakiskolai képzéseket választja. Nagyon kevés HH és HHH tanuló kerül gimnáziumba, és kb. ugyanennyien a szakközépiskolákba.

201

Beavatkozási terület: A továbbtanulásokat segítő programokban való részvétel ösztönzésével, a szülők meggyőzésével, iskolán belüli felkészítő tevékenységgel kell elérni, hogy a HH és HHH tanulók száma növekedjen az érettségit adó képzésekben. Intézményenkénti kimutatást a 48. sz. melléklet tartalmazza (Vélhetően az arányok megállapítása több helyen hibás). A kistérség tanulói a 2009/2010-es tanévben szinte egyenlő arányban választották a három – gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolaképzés– képzési típust. Sajnálatos, hogy növekedett azoknak a tanulóknak a száma (7fő), akik nem tanulnak tovább. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy az általános iskolából úgy kerülnek ki, hogy tankötelezettségük megszűnik, vagy pedig nem tesznek eleget a törvényi kötelezettségnek. A kistérségben az elmúlt két év alatt növekedést mutat az érettségit adó képzést választók száma; a HHH tanulók aránya nőtt a szakközépiskolai képzést választók között. IV.6.5. Kompetencia mérések eredményei telephelyenként

A közoktatás minőségét meghatározza a tanítási-tanulási folyamat hatékonysága, a hatékonysággal pedig szorosan összefügg a belső és külső értékelés rendszere. A belső értékelés, önértékelés gyakorlata meghatározó szerepet játszik a tanári tevékenység fejlesztésében. A külső értékelés, vagyis a külső személyek, testületek által végzett vizsgálatok funkciója pedig az, hogy térségi vagy országos szinten képet adjon az oktatásirányítás, az intézményfenntartók számára a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről. A külső mérés így a tartalmi szabályozás egyik fontos tényezőjévé válhat.

A belső és külső értékelések összhangjának megteremtése érdekében nélkülözhetetlen, hogy az iskolák és fenntartóik az intézményértékelési folyamat során építsenek az országos mérési adatokra is. Mindezek céljából a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 40.§-a és 99.§-a olyan többletfeladatokat ír elő a közoktatási intézmények, az intézményfenntartók, továbbá az oktatásért felelős miniszter számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését.

202

A Kt. 99.§ (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen szükséges mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamon minden tanuló esetében. A Kt. 99. § (3) bekezdés értelmében az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködhet – az oktatásért felelős miniszter felkérése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (továbbiakban Hivatal). Az intézményenkénti kompetencia mérés eredményeit a 49. sz. melléklet tartalmazza. Az adatszolgáltatás hiányos, nem minden intézmény adott meg minden tanévről és évfolyamról adatot, a HH és HHH tanulókra vonatkozó információval pedig mindössze két intézmény –Encs Petőfi 2006. 8. évfolyam és Szemere 2007. év 6-8. évfolyam– nyújtott információt. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az encsi Kazinczy F. Általános iskola minden tanévben és mindkét kompetencia területen minden évfolyamon az országos átlag fölött teljesített. Rajta kívül 1-2 esetben találunk országos átlag fölötti teljesítést.

Országos átlag fölötti teljesítések 2004 6.évf. Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

+6 pont (Kazinczy) +9 pont (Petőfi)

Olvasás, szövegértés +18 pont (Kazinczy)

+9 pont Petőfi)

(Kazinczy,

+9 pont (Kazinczy) +20 pont (Szalaszend) 2006

Matematikai eszköztudás

egyező

(Kazinczy)

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás +11 pont (Kazinczy) +19 pont (Novajidrány)

6.évf. 8.évf Matematikai eszköztudás Olvasás, szövegértés Matematikai eszköztudás +9 pont (Kazinczy) + 8pont (Kazinczy) +10 pont (Kazinczy) + 6 pont (Szalaszend) 2007 6.évf. 8.évf

Olvasás, szövegértés Átlaggal

8.évf

+ 2 pont (Kazinczy) + 3 pont (Szemere)

Olvasás, szövegértés +4 pont (Kazinczy)

Matematikai eszköztudás +12 pont (Kazinczy) + 48 pont (Hernádvécse) + 17 pont (Méra) + 52 pont (Szalaszend) + 15 pont (Szemere)

2008 6.évf. Olvasás, szövegértés (519 pont) +17 pont (Forró)

8.évf

Matematikai eszköztudás (499 pont) +64 pont (Hernádvécse) +4 pont (Forró)

Olvasás, szövegértés (506 pont) -

Matematikai eszköztudás (497 pont) +16 pont (Krasznokvajda) +8 pont (Hernádvécse)

2009 6.évf.

8.évf

203

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

+32 pont (Forró)

+55 pont (Ináncs) +13 pont (Baktakék) +4 pont (Forró)

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

+10 pont (Forró) +7 pont (Ináncs)

+66 pont (Méra) +63 pont (Forró) +34 pont (Ináncs)

A legtöbb intézmény mindkét mérési évben országos átlag alatt teljesített. A 2009-es évben már több iskola teljesítménye haladta meg az országos átlagot. Ebben az évben a forrói általános iskola tanulói minden évfolyamon és mindkét területen országos átlag fölött teljesítettek. Őket követik az ináncsi általános iskola tanulói, akik csak a 6. évfolyamon olvasás, szövegértés kompetencia területen teljesítettek országos átlag alatt.

Kistérségi átlag fölötti teljesítések: 2008 6.évf.

8.évf

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

(446 pont)

(443 pont)

(440 pont)

(457 pont)

+120 pont (Hernádvécse) +60 pont (Forró) +18 pont (Kazinczy) +12 pont (Szalaszend) +11 pont (Szemere)

+49 pont (Krasznokvajda) +38 pont (Petőfi) +31 pont Novajidrány) +16 pont (Méra) +13 pont Forró) +1 pont (Kazinczy)

+56 pont (Krasznokvajda) +48 pont (Hernádvécse) +37 pont (Méra) +17 pont (Forró) +10 pont Szemere) Átlagon (Kazinczy)

+90 pont (Forró) +49 pont (Petőfi) +36 pont (Kazinczy) +18 pont (Szalaszend)

2009 6.évf. Olvasás, szövegértés

8.évf

Matematikai eszköztudás

+89 pont (Forró) +54 pont (Méra) +26 pont (Szalaszend) +24 pont (Ináncs) +12 pont (Krasznokvajda) +9 pont (Baktakék) +6 pont (Kazinczy)

+94 pont (Ináncs) +52 pont (Baktakék) +43 pont (Forró) +9 pont (Kazinczy) + 6 pont (Méra)

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás +95 pont (Méra) +92 pont (Forró) +63 pont (Ináncs)

+59 pont (Forró) +56 pont (Ináncs) +49 pont (Méra) +26 pont (Petőfi) +20 pont (Baktakék) +19 pont (Szalaszend) +2 pont (Kazinczy)

Országos átlag alatti teljesítések: 2004 6.évf. Olvasás, szövegértés

-42;-115 pont közötti

Matematikai eszköztudás

-3;-95 pont közötti

8.évf Olvasás, szövegértés

-10;-137 pont közötti

Matematikai eszköztudás

-4;-130 pont közötti

Az alulteljesítés tekintetében változóak az eltérések az intézményeknél kompetencia területenként, de a legnagyobb mértékű alulteljesítés mindkét területen Hernádvécse, Szemere, és matematika kompetencia területen Forró település intézményeiben volt.

204

2006 6.évf. Olvasás, szövegértés

8.évf

Matematikai eszköztudás

-100;-140 pont közötti

-8;-21 pont közötti

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

-8;-136 pont közötti

-1;-135 pont közötti

Nem minden évfolyamon és nem minden mérésről kaptunk információkat. A legkisebb eltérés az országos átlagtól matematikából 6. évfolyam a szemerei, 8. évfolyamon a szalaszendi intézményben volt. A 8. évfolyam olvasás szövegértés esetében a legkisebb eltérés az encsi Petőfi iskolánál található. A legnagyobb mértékű alul teljesítés a 6. évfolyamok olvasás szövegértése tekintetében tapasztalhatók. 2007 6.évf.

8.évf

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

-69;-105 pont közötti

-31;-104 pont közötti

-16;-142 pont közötti

-53;-175 pont

Ebben a tanévben is hiányos az adatszolgáltatás. Lényeges javulás következett be ebben a tanévben a 8. évfolyam matematika eszköztudás eredményeiben. Hét intézmény szolgáltatott adatot, melyből öt intézmény átlag fölötti teljesítményt nyújtott (lásd fentebb). Ezen az évfolyamon alul teljesítők a baktakéki (-175) és forrói (-53) iskola tanulói voltak. 2008 6.évf.

8.évf

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

-24;-201 pont közötti

-38;-174 pont közötti

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

-17;-183pont közötti

-3;-161 pont

Mindkét évfolyamon és mindkét kompetencia területen a legnagyobb mértékű alulteljesítést a baktakéki általános iskola tanulói nyújtották. 2009 6.évf.

8.évf

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

Olvasás, szövegértés

-3;-175 pont közötti

-33;-170 pont közötti

-23;-156 pont közötti

Matematikai eszköztudás

-34;-148 pont

A leggyengébben ebben az évben a novajidrányi általános iskola tanulói teljesítettek, hiszen mindkét évfolyamon és mindkét kompetencia területen a legnagyobb mértékű alulteljesítést ők nyújtották. 205

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan, kevés az információ, még nem fordítottak kellő figyelmet az iskolák ezen gyermekek teljesítményének kimutatására. 2006. év 8. évfolyama tekintetében Encs Petőfi S. általános iskola szolgáltatott HH/HHH adatot, melynek alapján az alábbiak állapíthatóak meg:
Az olvasás szövegértés esetében a HH tanulók 24 ponttal értek el alacsonyabb értéket mint az iskolai átlag, viszont a HHH tanulók átlaga 18 ponttal magasabb volt az iskolai átlagnál.
A matematika eszköztudásban a HH tanulók 23 ponttal kevesebbet, a HHH tanulók 20 ponttal többet értek el az iskolai átlagtól. 2007. év 6. és 8. évfolyamáról a szemerei általános iskola nyújtott infomációt a HH tanulókról, melynek alapján az alábbi megállapítások tehetők: 6. évfolyam:
Olvasás szövegértés kompetencia területen a HH tanulók átlaga 9 ponttal volt jobb,
Matematikai eszköztudás tekintetében 2 ponttal volt jobb az iskolai átlagnál. 8. évfolyam:
Olvasás szövegértésben 19 ponttal volt jobb,
Matematika eszköztudásban 12 ponttal volt jobb a HH tanulók átlaga. Beavatkozási terület: A kompetencia mérések eredményeinek kiértékelése, a nevelőtestület feladatainak meghatározása az eredményesség javítása érdekében. A HH és a HHH tanulók teljesítményének nyomon követése. Alulteljesítés esetén pedig intézkedési terv kidolgozása szükséges.

A HH és HHH tanulókra vonatkozóan mindössze két intézmény Hernádvécse és Novajidrány szolgáltatott adatot. Ez azért is meglepő, mert az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésre pályázóknál feltétel a HH és HHH tanulók eredményeinek nyomon követése. Hernádvécsén valamennyi tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, tehát itt az iskolai átlag és a HHH tanulók átlaga megegyező. Novajidrányban az iskolai átlag is lényegesen alacsonyabb volt mindkét tanévben az országostól, 2009-ben a kistérségben a leggyengébb teljesítményt ez az iskola nyújtotta. Ha a kistérségi átlagot nézzük, akkor is csak a 2008-as mérésnél a 8. évfolyam szövegértés kompetencia területen voltak 31 ponttal a kistérségi átlag fölött, egyébként minden más esetben alatta teljesítettek.

206

A HH és HHH tanulók teljesítménye az iskolai átlaghoz viszonyítva: 2008 6.évf. Olvasás, szövegértés

8.évf

Matematikai eszköztudás

Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

HH: -26 pont

HH: -22 pont

HH: -11 pont

HH: -21 pont

HHH: -44 pont

HHH: -34 pont

HHH: -21 pont

HHH: -31 pont

2009 6.évf. Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

8.évf Olvasás, szövegértés

Matematikai eszköztudás

HH: -18 pont

HH: -9 pont

HH: -16 pont

HH: -16 pont

HHH: -28 pont

HHH: -24 pont

HHH: -36 pont

HHH: -26 pont

Beavatkozási terület: A HH és HHH tanulók eredményeinek leválogatása, intézkedési terv kidolgozása a tanulói teljesítmények javulásának érdekében. IV.6.6. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A 2007/2008-as tanévtől kiegészítő normatíva helyett támogatás formájábanjuthatnak hozzá a forráshoz az intézmények. A képesség-kibontakoztató felkészítés és az integrációs felkészítés 2003. szeptember 1-jétől az általános iskolákban és a szakiskolákban vezethetők be. A rendelet mindkét formára vonatkoztatva előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be. Pedagógiai rendszer kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. 207

A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A közoktatási intézkedési terv a II. 2.2.4.1. pontjában kimutatásra került, hogy mely intézményekben folyik integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, az intézményenkénti adatokat a 15. sz. melléklet tartalmazza. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszáma indokolja, hogy az intézményekben továbbra vállalják fel a képesség-kibontakoztató, vagy integrációs felkészítés megszervezését, a pályázatok megírását. Beavatkozási terület: A kidolgozott pedagógia rendszer alapján a tevékenység tovább folytatása az intézményekben, a költségvetési törvény 5. sz. mellékletében meghatározott forrásra történő fenntartói pályázat benyújtása. A kistérségben az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szervezését az intézményekben a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas száma indokolja.

A vizsgált időszakban a feltételek nem teljesülése miatt a Zrínyi Ilona (volt Kazinczy és Petőfi) Általános Iskola és AMI –ban és a hozzájuk tartozó tagintézményekben –Fügöd, Csobád– nem tudtak pályázatot benyújtani az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésre, így megszüntették ennek szervezését. Ugyanakkor bekapcsolódott az IPR programba Ináncs és Fáj. Jelenleg tehát az encsi intézmény és tagintézményei kivételével valamennyi intézményben, tagintézményben folytatnak ilyen felkészítést a HHH gyermekek részére. A 2009/2010-es tanévben integrációs felkészítésben 167 fő, képesség-kibontakoztató felkészítésben 951 fő vett részt, amely a programban részt vevő iskolák tanulólétszámának 52,7%-a.

208

IV.6.7. Tanórán kívüli programokban való részvétel A II.2.4. pontban a tanórán kívüli tevékenységek elemzésre kerültek. Itt elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek programokban való részvételére térünk ki. Az alapfokú művészetoktatásban a HH és HHH tanulók részvételi aránya a legtöbb iskolában hasonló mint az iskolai átlag, ez annak tudható be, hogy sok olyan intézmény van, ahol a tanulói arány is 80% fölötti. Azokban az iskolákban, ahol kisebb az összlétszámhoz viszonyított HH és HHH arány, ott átlagot tekintve 50%-os vagy az alatti a részvételi arányuk a művészetoktatásban. Ennek oka lehet az, hogy a művészetoktatási képzés nem ingyenes szolgáltatás. A 2009/2010-es tanévben az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók 34,53% HH és 38%-a HHH tanuló volt, tehát arányuk a nem hátrányos helyzetű társaikéval megegyező.

Kisebbségi programot mindössze az ináncsi általános iskola, és a garadnai tagiskola nem szervez, a tanulók 60%-a vesz részt a magyar nyelven folyó cigány kisebbségi nevelésbenoktatásban. A nevelés-oktatás integráltan történik, minden tanuló megismerkedik a cigány kisebbség kultúrájával. A II.2.2.7.-ban szerepelnek az intézmények, és az egyes intézményekben résztvevők száma, valamint a 25. sz., és 50. sz. mellékletek tartalmazzák az intézményenkénti kimutatást. A kisebbségi programok szervezését ugyanazok az intézmények végzik továbbra is, mint akik két évvel ezelőtt, a tanulók 55,9%-a vesz részt ebben az oktatási formában.

A napközis foglalkozást szülői igények alapján szervezik az intézmények, itt a HH és HHH gyermekek aránya azonos a többi gyermekével, néhány esetben azt meg is haladja. Sajnos

a

központi

finanszírozás

csoportmegszüntetésekről

hoztak

nem

döntést

megfelelő (Encs,

mértékű,

Forró,

ezért

Hernádvécse

a

fenntartók

(iskolaotthon),

Szalaszend). A HH és HHH tanulók magas aránya miatt azonban a napközis foglalkozás lehetőségének megszűnése miatt a gyermekek másnapra való felkészülése, felkészítése veszélybe kerülhet. Eddig Novajidrányban és a hozzá tartozó garadnai tagintézményben nem működött napközis csoport és iskolaotthonos oktatás sem, az intézményvezetés szeretné azonban annak beindítását a HH és HHH tanulók magas arányára való tekintettel. Hasonlóan egy csoport indítását tervezi a fáji tagintézmény vezetője is.

209

Jelenleg a fáji tagintézményben nem működik napközis csoport. A novajidrányi és garadnai általános iskolákban 1-1 csoport beindítására került sor az előző tanévben. A napközis csoportok száma emelkedett a két év alatt, a létszám azonban csökkent, de az egy csoportra jutó tanulók száma így is 30 fő. A felső tagozatos tanulók számára indított tanulószobai csoportok száma egy harmadával csökkent az elmúl két év alatt. A tanulószobai csoportok átlaglétszáma 26 fő. A napközibe és tanulószobára járó tanulók kb. 50%-a HHH tanuló, ez magasabb (5%-kal), mint az iskolai HHH arány. Tovább csökkent az iskolaotthonos oktatás csoportjainak száma is, jelenleg 8 csoportban 154 tanuló részesül ilyen képzési formába.

A különböző szakkörökön való részvételük is biztosított, szinte ugyanolyan mértékű részvételük, mint az iskolai átlag, A pedagógusok igyekeznek bevonni a tanulókat mind a szakköri, mind a felzárkózató programokba, ezáltal is lehetőséget nyújtva a sikeresebb továbbtanuláshoz. A 2008/2009-es tanévben a szakkörön résztvevő tanulók 47%-a HHH tanuló volt, ez az arány kicsivel magasabb, mint az iskolai összlétszámhoz viszonyított arány (45,15%). A Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI-ban azonban a szakkörön részt vevőknek mindössze 7,5%-a HHH tanuló. A 2009/2010-es tanévben a szakkörön részt vevő HHH tanulók aránya csökkenést mutat, hiszen a szakköri foglalkozáson résztvevő tanulóknak 42,4%-a volt HHH tanuló, az encsi Zrínyi iskolában pedig a 4,24%-a volt HHH tanuló.

Beavatkozási terület: Motiválni kell a tanulókat a szakköri foglalkozásokon való részvételre. Nagyobb arányú bevonásukra kell törekedni a Zrínyi Ilona Általános Iskola és AMI-ban is.

Nyári tábort hat intézményben Krasznokvajda, Méra, Novajidrány, Szalaszend, Baktakék, Ináncs, egyáltalán nem szerveztek. A többi intézményben a HH és HHH gyermekek részvételi aránya nagyon eltérő képet mutat, a kazinczy iskolában nincs adat erre vonatkozóan. Hernádvécsén és Szemerén az iskolai átlagból következően, szinte 100%-ban csak a HH és HHH gyermekek vesznek részt a táborokban. A forrói iskolában a részvételi arányuk nagyon minimális, az encsi Petőfi iskolában pedig kb. fele-fele arányban vesznek részt a tanulók. A nyári tábort szervező intézmények száma csökkent, de az utóbbi két évben a baktakéki iskola már szervezett nyári tábort, ahol valamennyi táborozó gyermek HHH tanuló volt. A vizsgált időszakban négy (2008-ban), illetve három (2009-ben) intézmény szervezett nyári tábort a gyermekeknek.

210

A baktakéki és hernádvécsi iskola által szervezett táborban valamennyi tanuló HHH volt, a krasznokvajdai intézmény által szervezett táborban minden tanuló HH volt. Az encsi intézmény tanulói közül azonban a HHH arány 3-5% közötti, a HH arány 9-11% közötti. A táborozás a legtöbb esetben önköltséges, így a HH és HHH tanulók szülei nem tudják a költségeket felvállalni, ezért ezek a tanulók nem jutnak el a táborba.

Beavatkozási terület: Keresni kell azokat a pályázati lehetőségeket, amelynek segítségével ezek a tanulók is nagyobb számban vehetnének részt az iskolák által szervezett táborokban.

Erdei iskolai programot az ináncsi általános iskola szervezett a 2007/2008-as tanévben, de nem jelezte a következő tanévi tervezést, az encsi Petőfi iskola pedig a tervek között szerepeltette annak szervezését. Ez azért meglepő, mert a legtöbb intézmény pedagógiai programja kiemelten kezeli a környezeti nevelést, és minden iskolának rendelkeznie kell a környezeti nevelési programmal. Jó lehetőséget jelenthet az intézmények számára a telkibányai Aranyásó Erdei Iskola, hiszen nem nagy távolságra kell utazni a gyermekeknek, hogy kötetlenebb formában, a természethez közel szerezzenek ismereteket.

Beavatkozási terület: Az erdei iskolai programokhoz kapcsolódóan kiírt pályázati lehetőségek keresésével kell megteremteni az anyagi hátterét annak, hogy a HH és HHH gyermekek is minél nagyobb számban jussanak el táborba, illetve az erdei iskolába.

A szülők meggyőzése is szükséges, hogy elengedjék gyermeküket a táborokba. Ösztönözni kell a szakkörökön és a napközis foglakozásokon való részvételre őket, hogy minél eredményesebben készüljenek fel a továbbtanulásra.

Az eltelt két év alatt egyik iskola sem vett részt erdei iskolai programban. Továbbra is célként kell kitűzni, hogy keresni kell azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek segítségével minél több gyermek juthat el erdei iskolába, valamint különböző táborokba.

211

IV.6.8. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Útravaló program Az Útravaló program célja az ösztöndíj-rendszer megújítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A program illeszkedik a kormány olyan intézkedéseinek (pl. Fészekrakó program, családi támogatások) sorába, melyek célja, hogy az állam a születéstől a nyugdíjig támogassa a rászorulókat, amikor erre szükség van. Az oktatási rendszer jelenleg nem biztosítja az esélyegyenlőséget valamennyi fiatalnak: a hátrányos társadalmi helyzetű, de tehetséges fiatalok előtt nem nyílnak olyan lehetőségek, amelyek nyitottak a megfelelő családi és anyagi háttérrel rendelkező diákok előtt. A kormány egyik

legfontosabb

feladata

a

társadalmi

egyenlőtlenségek

újratermelődésének

megakadályozása, amelynek érdekében a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb mértékben kell támogatni.

A mérai, ináncsi általános iskolából nem vettek részt tanulók ebben a programban, a novajidrányi általános iskola csak a 2007/2008-as tanévben kapcsolódott be a programba, a többi intézményből azonban valamennyi tanévben voltak programban résztvevők. Az út a középiskolába programban diákok és mentortanárok vesznek részt. Célja, hogy a diákokat felkészítse érettségit adó intézményben történő továbbtanulásra. Az elmúlt két évben az ináncsi és mérai iskola továbbra sem kapcsolódott be, valamint a szalaszendi iskolából a korábbiakkal ellentétben nem vettek részt tanulók az útravaló programban. A többi intézményben azonban nőtt a résztvevő tanulók száma, a 2009/2010-es tanévben közel 200 fő vett részt ebben a programban. Arany János Tehetséggondozó Program Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek olyan gimnáziumokban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek tovább, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. A program célja, hogy segítse a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű (a törvényes felügyeletet gyakorló szülő(k) legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik(nek), vagy a gyermek után a szülő kiegészítő családi pótlékra jogosult, vagy az osztályfőnöke által bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetűnek tartott) tehetséges diákok továbbtanulását.

212

Négy intézményből jelentkeztek 8. évfolyamot követően Arany János programban részt vevő középiskolába. Az encsi Kazinczy iskolából minden tanévben bekerült gyermek ebbe a programba. Az ináncsi és a novajidrányi iskolából a 2007/2008-as tanévben, a szalaszendi iskolából pedig korábban, a 2005/2006-os tanévben volt jelentkező ilyen iskolába. Tanoda program a 2005/2006-os tanévben volt a kistérség egyetlen településén Forrón, azóta azonban ez sem működik. Beavatkozási terület: A programok népszerűsítése a tanulók és szüleik körében. A programokban való részvétellel a HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolába történő kerülésnek elősegítése. Mentori feladatok vállalása minél több pedagógus részéről. Az önkormányzatok elvi és anyagi támogatása a programban résztvevők részére. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel alakulása az elmúlt két évben: Intézmény

Útravaló program

Arany János program 2008/09 2009/10 2008/09 2009/10 Összesen 170 196 4 4 Az intézményenkénti kimutatást az 51 sz. melléklet tartalmazza.

Tanoda 2008/09 0

2009/10 1

Az elmúlt két évben az ináncsi és mérai iskola továbbra sem kapcsolódott be, valamint a szalaszendi iskolából a korábbiakkal ellentétben nem vettek részt tanulók az útravaló programban. A többi intézményben azonban nőtt a résztvevő tanulók száma, a 2009/2010-es tanévben közel 200 fő vett részt ebben a programban. Az Arany János Tehetséggondozó programba mindössze két iskolából –encsi Zrínyi, Hernádvécse– 2-3 fő vett részt az elmúlt két tanévben. Tanoda program a kistérség területén az 2009/2010-es tanévben Hernádszentandráson kezdte meg működését pályázati keretből. Jelenleg folyamatban van egy pályázat Csobád és Méra településeken történő indítására.

213

IV.6.9. Személyi feltételek A II.2.2.5. pontban, az általános iskolában foglalkoztatottak köre, pedagógus és egyéb alkalmazottak és a szakos ellátottság elemzése megtörtént. Az alábbiakban azt mutatjuk ki, hogy mennyi azoknak a tanulóknak a száma, közülük a HH és HHH tanuló akik oktatását nem megfelelő képesítéssel végzik a pedagógusok.

Kistérségi összesen

ETKT 11 intézmény

Összesen:

nem megfelelő érintett tanulók száma képesítésű pedagógus által HH HHH oktatott tantárgy összes tanuló tanulók tanulók Fizika 240 130 203 Kémia 215 88 105 Biológia 89 60 12 Történelem 70 31 0 Angol 198 168 136 Földrajz 35 25 0 Technika 261 208 143 Rajz 159 117 29 Ének 394 240 234 Hon és népismeret 107 101 100 Tanító (4) 84 84 80 Gyógy-ped.(2) 16 16 16 1868 1208 1058

SNI tanulók 27 18 2 0 12 0 15 1 30 11 16 132

A fizikát a tanulók 7,7%-ának; a kémiát a tanulók 6,9% %-ának; biológiát a tanulók 2,8 %ának, történelmet

a tanulók 2,25%-ának; angolt a tanulók 6,38%-ának; éneket a tanulók

2,42%-ának, németet a tanulók 1,7%-ának, földrajzot a tanulók 1,1%-ának; technikát a tanulók 8,4%-ának; rajzot a tanulók 5,1%-ának; éneket a tanulók 12,7%-ának;hon és népismeretet a tanulók 3,4 %ának nem szakos pedagógus tanítja. Ezen túl hiányzik még 4 tanító és két gyógypedagógus az intézményekből. A HH és HHH gyermekek ebből a szempontból sincsenek megkülönböztetve, nem részesülnek nagyobb arányban nem szakszerű oktatásban. Az intézményenkénti kimutatást a 52. sz. melléklet tartalmazza. A 2009/2010-es tanévben az encsi intézményekben és tagintézményeiben, valamint a fáji tagintézményben teljes a szakos ellátottság. A többi intézményben 1-6 tantárgy közötti a hiányzó szakos nevelő. Mivel az intézmények szegregációs csoportszervezést nem folytatnak, így a tanulókat egyformán érinti a szakos hiány, nincs megkülönböztetés a HH és HHH tanulók hátrányára. 214

A két év alatti változás, hogy a történelem, német és hon és népismeret tantárgyakat már képesített pedagógusok oktatják, egy intézményben viszont a testnevelés órák 50%-ban kerültek be a nem szakos ellátottság körébe. Szakos hiány tantárgyanként:
ének szakos 6 intézményben hiányzik: 2 intézményben 100%; 3 intézményben 50%; 1 intézményben 25%;
rajz szakos 5 intézményben hiányzik : 3 intézményben 100%; 2 intézményben 50%;
kémia 4 intézményben 100%-ban;
fizika 4 intézményben 100%-ban;
Technika 4 intézményben: 1 intézményben 100%; 2 intézményben 50%; 1 intézményben 25%;
Biológia 2 intézményben 100%-ban;
Angol 2 intézményben 100%-ban;
Testnevelés 1 intézményben 50%-ban. Módszertani képzettség az intézményekben Módszertani képzésben résztvevő pedagógusok száma

Kistérség

Pedagógusok

Arány

összesen

Hatékony együttnevelés IPR

Differenciált tanulásszervezés

Kooperatív tanulás /kompetencia

Projektpedagógia

Drámapedagógia

2008

114

81

106

25

22

256

136%

34

10

30

33

0

107

45%

20092010

Az intézményenkénti tételes kimutatást az 53 sz. melléklet tartalmazza.

A hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglakozás és a hatékony tanulást elősegítő módszertani továbbképzéseken való részvételi arány kistérségi szinten nagyon jó. Vannak tantestületek –Baktakék, Krasznokvajda, Forró, Ináncs, Novajidrány– akik teljes létszámmal vettek részt egy-egy ilyen továbbképzésen. A krasznokvajdai és mérai tantestület három olyan továbbképzést is szervezett, amelyen valamennyi pedagógus részt vett. A módszertani képzettségekről az intézményenkénti kimutatást az 53. sz. melléklet tartalmazza. Beavatkozási terület: A szakos ellátottság javítása.

215

A vizsgált időszakban tovább folytatódtak az intézményekben a tanulás eredményességét szolgáló pedagógus továbbképzések, illetve a következő években is terveznek a továbbképzési tervekben ilyen jellegű képzéseket. Ezeken a képzéseken kívül újabb diploma megszerzését szolgáló másoddiplomás képzésekre is sor került, furulya, fizika, angol, matematika, magyar, történelem, szociálpedagógia szakokon, illetve a krasznokvajdai általános iskola teljes tantestülete a tanulási nehézségek és zavarok felismeréséhez és kezeléséhez szükséges ismereteket sajátította el továbbképzés keretében. Beavatkozási terület: Továbbra is kiemelt feladat a szakos ellátottság javítása. IV.6.10. Infrastruktúra és hozzáférés az egyes intézményekben A hátrányos helyzetű gyermekek nem hátrányos helyzetű társaikkal azonos módon férnek hozzá a közoktatási intézmények tárgyi eszközeihez. Nincsenek szándékosan elkülönített csoportok, azonban a fügödi településrészen lévő iskolában a közel 150%-os kihasználtságot meg kell szüntetni. Az esélyegyenlőségi adatlapon és az iskolai kérdőíven megadott infrastrukturális adatok között eltérések mutatkoznak a szükségtantermek számát és a tornatermek számát illetően is. Nem igazán érthető, hogy mit jelent az encsi Petőfi iskolában a szükségtanterem, hiszen 20 normál tanterme és 17 tanulócsoportja van, ezzel szemben hoz az iskolai kérdőíven 2 szükségtantermet. A Kazinczy iskola esetében is eltérő a szükségtantermek száma a két adatlapon, az egyiken 11-et, a másikon már 14-et hoz. Indokolt a szükségtantermek száma az encsi Kazinczy és a hernádvécsei általános iskolákban, ahol a kihasználtsági mutatók 16%-kal haladják meg az intézményi befogadóképességet. A fügödi tagiskolában is 100%-ot meghaladó a kihasználtság, és egy osztály szükségtanterembe kényszerül, azonban a székhely iskola kihasználtsági mutatója nem éri el a 80%-ot. A fügödi tagintézmény szükségtantermének megszüntetése érdekében csak az 1-3 évfolyamot kellene a tagintézményben tartani, 4. osztálytól bejárhatnának a tanulók a székhely intézménybe. Ez szakmailag is indokolt lenne, hiszen 4. évfolyamtól kötelező a nyelvoktatás a tanulók részére. Az infrastrukturális feltételrendszer és az eszközellátottság a II. 2.2.5.6 pontban részletes elemzésre került, az intézményenkénti kimutatást a 22. sz. melléklet tartalmazza.

Beavatkozási terület: A szükségtantermek tényleges számának meghatározása, megszüntetési lehetőségének vizsgálata, különösképpen azért, mert a kihasználtsági mutató csak két intézményben indokolja meglétüket. Pályázati lehetőségek keresésével a fenntartóknak a megfelelő infrastrukturális feltételeket és eszközfejlesztést meg kell valósítani.

216

Az elmúlt két év alatt jelentős javulás következett be az infrastrukturális feltételekben, hiszen a szükségtantermek száma 27-ről 7-re csökkent. Az ÉMOP pályázatnak köszönhetően több iskola –Baktakék, Novajidrány, Hernádvécse, Ináncs (folyamatban) – teljes körű felújítására került sor. Kettővel emelkedett a számítástechnika termek száma is, illetve a számítógépek számai is növekedett 77 db-al, a számítógépek 87%-hoz Internet elérhetőség is kapcsolódik. Valamennyi tanuló

egyenlő

mértékben

jut

hozzá

szolgáltatásokhoz

az

iskolákban,

hátrányos

megkülönböztetés nem éri a tanulókat, azonban továbbra is megoldásra vár a fügödi településrészen lévő tagiskola körülményeinek javítása.

IV.7. Intézményi kapcsolatrendszer Az intézmények nyitottsága és együttműködő készsége magas szintű. Sikeresek a partnerség építésben, mellyel a felmerülő problémákat közösen, több oldalról megtámogatva tudják megoldani, ezzel is segítve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálását. A Civil szervezettek való kapcsolatról Encs Petőfi, Hernádvécse, Méra, Szalaszend, települések intézményei nyilatkoztak. Az egyéb és Civil szervezetekkel való kapcsolatról 2010-ben Abaújkér, Csobád, EncsAbaújdevecser, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Krasznokvajda, Méra, Pere, Szalaszend, Szemere települések intézményei nyilatkoztak.

Kistérségi összesen

Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)

Szervezetek, intézmények

Cigány kisebbségi ETKT önkormányzat 11 intézmény 33 intézmény (2 intézmény nem adott információt) Családsegítő

2008

9 intézmény általában havi rendszerességgel

11

11

2008

10 intézmény

1 intézmény

2010 2008

24 11 intézmény

Nincs kapcsolat (jelölje Xszel)

2 intézmény

2010

heti és havi rendszerességgel, baktakék napi kapcsolatot tart. Gyermekjóléti szolgálat

Intézmények száma Alkalmi találkozók (jelölje Xszel)

11

7

2

7

5

heti és havi rendszerességgel,

2010

21

217

Védőnők

2008

10 intézmény heti és havi rendszerességgel,

Kistérség Művelődési Ház

1 intézmény

2010

21

12

0

2010 2010

21 7

11 11

1 15

Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) nincsenek Polgárőrség

Abaúj Polgáraiért Alapítvány Városszépítő Egyesület Abaúj Honismereti Egyesület Öregek Otthona EVSC sportklub, Sportkör, Sport Egyesület

2008

1 intézmény 1 intézmény 1 intézmény 1 intézmény 1 intézmény 2 intézmény

Egyházak (Római katolikus, Református) Phralipe Lungo-Drom tagszervezete Ukrán kisebbség Közéleti Nők Egyesülete Gyermekétkeztetési Alapítvány

1 intézmény 2 intézmény 1 intézmény 1 intézmény 1 intézmény 1 intézmény 1 intézmény

A közoktatási intézmények azokkal az intézményekkel, szervezetekkel, akikkel együttműködve eredményesebben végezhetik a hátránycsökkentő tevékenységüket igyekszenek rendszeres kapcsolatot tartani. Nincs olyan intézmény, aki legalább alkalmanként nem keresi velük a kapcsolatot. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal a hernádvécsei és a krasznokvajdai intézményeknek is rendszeres kapcsolatot szükséges kialakítani. A hernádvécsei intézmény rendszeressé tette a kapcsolatát, azonban krasznokvajdán a CKÖ megszűnése miatt ez nem lehetséges. A pedagógiai munka még sikeresebb, hatékonyabb végzésének érdekében, valamint a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében történő együttműködéseket, kapcsolatokat az 54. sz. melléklet, az egyéb, és a szakmai jellegű kapcsolatokat a 36.-37.-38. számú mellékletek tartalmazzák.

218

IV.8. Az intézmények főbb esélyegyenlőségi intézkedései Az Európai Unió elsődleges jogának 1997 óta része a nemre, a fajra, vagy az etnikai hovatartozásra, vallásra, vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra alapított mindenfajta megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalma. Az esélyegyenlőség elősegítése nem azonos a diszkrimináció-mentes gyakorlattal. A befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel párosuló pozitív cselekvés. Az Európai Közösségi rendelet (1083/2006/EK rendelet) két olyan horizontális elvárást emelt ki amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni:
az esélyegyenlőséget, és a
fenntartható fejlődést. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. A legtöbb intézmény még nem foglalkozik kellő mélységgel az alábbi területekkel, különösen az óvodák részéről nem érkezett ezzel kapcsolatos válasz. Az iskolák esetében is csak hét intézmény fogalmazott meg egy-egy területre vonatkozó intézkedést. IV.8.1. Családbarát munkahely
Családtagok bevonása az iskolai programokba,
Munkaidő beosztásnál a szülő időbeosztásának figyelembe vétele,
Rugalmasan kezeljük a dolgozók családi életével összefüggő eseményeket,
Gyed-Gyes-en

lévő

kismamákkal

a

kapcsolattartás,

rendezvényekre

történő

meghívásuk,
A megváltozott munkaképességű alkalmazottakra való odafigyelés,
A fogyatékkal élő tanulók szülei számára lehetőség a foglakozásokon való részvételre,
Gyermekes szülők foglalkoztatása, IV.8.2. Nemek közti esélykülönbségek csökkentése
A képzések során a nemek közti esélyegyenlőség figyelembe vétele a pedagógusok és technikai dolgozó tekintetében egyaránt,
Férfi pedagógusok foglalkoztatásának előnyben részesítése, IV.8.3. Akadálymentesítés előrehaladása
Az óvodáknál nagy többségében pályázati úton megoldódott az akadálymentesítés, az iskolákban kedvezőtlenebb a helyzet, csak részlegesen valósult meg, de valamennyi intézményben tervezik annak teljes kialakítását.

219

IV.8.4. Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása
A fogyatékkal élő gyermekek és tanulók integrált nevelése, oktatása, infrastruktúra és tárgyi eszközökhöz való hozzáférés biztosítása,
A fogyatékkal élők fejlesztése, logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus segítő közreműködésével,
Valamennyi programon való részvétel biztosítása,
Követelmény támasztás, a teljesítmények értékelése, amely segíti őket a munkaerő-piaci esélyek növelésében. IV.8.5. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása
Képzésekhez való hozzájutás, (szakember, terem biztosítás)
Dolgozók iskolájának támogatása,
Roma alkalmazottak arányának növelése, bevonásuk az iskolai életbe,
Az egyre magasabb színvonalú oktatáshoz való hozzáférés biztosítása,
Integrációs foglalkozás (IPR) megszervezése,
Kisebbségi oktatás,
Roma koordinátorok alkalmazása több éve, továbbképzésben való részvételük támogatása, IV.8.6. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása
Képzésekhez való hozzájárulás (szakember, tanterem),
Helyi dolgozók alkalmazása,
Munkanélküliek alkalmazása a kiszolgáló tevékenységekhez.

Az intézmények 2008-2010 közötti intézkedései az esélyegyenlőség biztosítására:
Teljes körű beóvodázás biztosítása 3 éves kortól, különös tekintettel a HHH gyermekekre.
Minden csoportban biztosítva legyen a HH és HHH gyermekek kiegyenlített aránya.
Óvodai és iskolai Integrációs Program bevezetése (az encsi óvoda és általános iskola kivételével minden intézményben megvalósult)
Cigány kulturális nevelés magyar nyelven (az ináncsi intézmény és a garadnai tagintézmény kivételével minden intézményben folyik ilyen nevelés-oktatás, a többi tanulóval együtt integráltan)
A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása (kompetencia alapú, inkluzív pedagógia, projektoktatás)

220


Szociális hátrányok kompenzálása: ingyenes tankönyvellátás, ingyenes étkezés biztosítása, ingyenes beszállítás a környező településekről, ingyenes programok szervezése.
Lemorzsolódás érdekében tett intézkedések: korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások szervezése.
Továbbtanulást segítő programok: középiskolai előkészítők szervezése, Útravaló Program Az egyes intézmények esélyegyenlőségi intézkedéseit az 55. sz. melléklet tartalmazza

IV.9. Finanszírozási feltételek óvoda, általános iskola A kistérségen belül jelenleg 12 óvodai intézmény működik 20 településen; 11 általános iskola van, 20 telephellyel, 4 településen –Csenyéte, Csobád, Fáj, Fulókércs– 1-4. évfolyammal és Garadnán1-3. évfolyammal, 10 településen 1-8. évfolyammal működnek az intézmények. Önállóan csak Fulókércs és Méra település tart fenn óvodát; Méra az iskolát is. A többi település minden kötelező közoktatási feladatellátásról intézményi társulás útján gondoskodik. Az intézményfenntartó társulás keretein belül működtetett, fenntartott intézményeknek a költségvetési törvény előírásai szerint több jogcímen lehet normatív, illetve a kistérségnek kiegészítő normatív hozzájárulást igényelni. Több intézmény esetében, ha a 2004., 2005., 2006. gazdasági évet vizsgájuk az önkormányzati/társulási hozzájárulás szempontjából, megállapítható, hogy általában a legkevesebbet 2005-ben kellett az állami normatíván felül biztosítani az intézmények működéséhez. Az utolsó évet megvizsgálva megállapítható, hogy a központi támogatáson felül a szemerei óvodában nem kell kiegészíteni az önkormányzatoknak a bevételt; az iskolásoknál viszont itt kell a legtöbbel (125.533 Ft) hozzájárulni a működéshez. Sajnos az állami normatívák csökkenő tendenciát mutatnak, illetve egyik jogcímből átkerülnek a másikba; több esetben pályázni kell bizonyos (pl. integrációs, képesség-kibontakoztató) támogatások elnyerésére, melynek felhasználása kötötté válik. A fenntartók ezáltal nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen a kistérségben a jövedelemtermelő képesség alacsony, saját bevételre kevésbé számíthatunk, így a közoktatásra fordítható összeg nem növekszik.

221

A különböző szociális ellátások (ingyenes tankönyv, ingyenes étkezés) biztosítására sem elegendő a központi normatíva, ezért szinte minden önkormányzat pénzügyi erején felül kell hogy támogassa az óvodákat, iskolákat. Az önkormányzatok által megadott intézményenkénti adatokat a 44. sz. melléklet 8. pontja tartalmazza. A

2010-es

felülvizsgálathoz

intézményfenntartó

adott

csak

négy

finanszírozásra

–Gibárt, vonatkozó

Hernádvécse,

Ináncs,

információt.

Így

Méra– általános

következtetéseket nem vonhatunk le; de az állami normatíva csökkenése miatt a fenntartóknak egyre több hozzájárulást kell biztosítani az intézmények működéséhez. Ezt alátámasztja a fenti négy településről érkezett adat is.

V. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv V.1. Az intézkedési terv célja

V.1.1. Általános célok Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás által elkészített közoktatási esélyegyenlőségi terv alapvető célja, hogy a kistérség területén, illetve az általa fenntartott intézményekben biztosítsa, a szegregációmentesség és egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatások egyenlő hozzáférésén túl a kistérség településein lévő valamennyi telephelyen olyan szolgáltatások, támogató lépések megvalósítását tűzi ki célul, amelynek segítségével a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányai csökkenthetők, továbbtanulási, továbbképzési esélyei növelhetők. Célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések szolgáltatások megvalósítását az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében: -

a beiratkozásnál, felvételnél, csoportszervezésnél a 25%-os aránykülönbség figyelembevételével,

-

tanítási módszerekben, ismeretközvetítésben, (óvodai fejlesztő program, IPR, kooperatív tanulás,)

-

egyéni fejlesztésekben, (Hatékony együttnevelési módszerek alkalmazása)

-

az értékelés gyakorlatában, 222

-

tananyag kiválasztásban, alkalmazásban, fejlesztésben,

-

tanulói előmenetelben, továbbtanulásban, pályaorientációban, (az érettségit adó képzésekben való részvétel erősítése, a képző intézményekbe való bejutás segítése)

-

humánerőforrás fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, (szakos ellátottság biztosítása, hatékony együttnevelést segítő módszerek széleskörű megismerése)

-

infrastruktúrafejlesztésben,

-

partnerség építésben, kapcsolattartásban, -szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel, CKÖ-vel

-

szociális gondoskodásban (tanulmányi ösztöndíjak, tankönyv és étkezési támogatások rendszere, tehetséggondozó programok támogatása)

A fenti célkitűzések a legtöbb intézmény tekintetében megvalósultak, szinte minden területen előrelépés történt. A helyzetelemzésekből látszik, hogy a csoportok szervezésénél jobban odafigyelnek az intézmények a HH és HHH gyermekek arányos elosztására. A pedagógusok módszertani kultúrájának bővülése és az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása szinte minden intézményben megvalósult, melynek eredményeként a továbbtanulási mutatók terén is javulás tapasztalható. Az infrastruktúrafejlesztések a legtöbb intézményben megvalósultak illetve folyamatban vannak; egy-két esetben –tagintézmények és az encsi iskola– szükséges a jövőben felújításokat végezni. Az óvodai és iskolai udvarokat Európai Uniós szabványnak megfelelő játékokkal és eszközökkel szükséges felszerelni. A partneri kapcsolatokat rendszeressé kell tenni a nevelés-oktatás minél hatékonyabb, eredményesebb megvalósulása érdekében. A fenti célkitűzések megvalósítása a jövőben is kiemelt feladat. V.1.2. Konkrét célok Nyilvántartás:
A szülők tájékoztatása a nyilatkozattételi lehetőségről, annak előnyeiről.
A nyilatkozatok eljuttatása minden érintetthez.
A nyilatkozatok begyűjtése, kezelése, jelentési kötelezettségek teljesítése.
A fenntartói és az intézményi adatok összhangjának megteremtése az adatszolgáltatás egységessége érdekében.

223

A fenntartó és az intézmények közötti információszolgáltatás a HH és HHH gyermekek/tanulók nyilvántartása tekintetében továbbra is fontos feladat. Szakmai célok: 1. Óvodai nevelés terén a. 3 éves kortól történő óvodai ellátás biztosítása, a szülők megnyerése annak igénybevétele érdekében. b. A rendszeres óvodába járás erősítése. A kistérség minden óvodájában biztosítottá vált, illetve a következő nevelési évtől biztosítottá válik –Baktakék–, hogy a gyermekek 3 éves kortól óvodai ellátásban részesüljenek. 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése oktatása terén a. Integrált nevelés-oktatás erősítése, feltételrendszerének biztosítása, b. Logopédiai ellátás, utazó gyógypedagógus hálózat bővítése, c. Tanköteleskor előtti szűrések rendszeressé tétele, d. SNI gyermekek/tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése, az országos átlagot meghaladó arány okainak feltárására. A vizsgált két éves időszakban a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése-oktatása erősödött, hiszen több intézményben megszűntek a szegregált csoportok. Az általános iskolai korosztálynál az SNI gyermekek száma is csökkenést mutat. Az intézményekben folyó integrált nevelés-oktatás szakszerű végzése érdekében folyamatban van a kistérség szervezésében a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos képzés indítása. 3. Tanórai foglalkozások terén a. Alapvető készségek képességek fejlesztése, b. Kompetencia alapú oktatás kiszélesítése, c. Projektpedagógia módszerek alkalmazása, d. Tanulás tanításának bevezetése, e. A kompetencia mérések eredményeinek javítása, különös tekintettel a HH és HHH tanulókra, f. Differenciált, egyéni haladási ütemhez igazodó tanulásszervezés, g. Idegen nyelv, számítástechnika oktatás erősítése, h. Eszközháttér biztosítása.

224

Az elmúlt két év során egyre több pedagógus vett részt olyan módszertani képzéseken, melyekkel a fenti kitűzött célokat meg tudják valósítani. Az eszközök biztosításához jelentős mértékben hozzájárultak különböző pályázatok IPR, TIOP. 4. Tanórán kívüli tevékenységek terén a. Napközis foglalkozások továbbra is történő biztosítása, a HH és HHH gyermekek minél nagyobb arányú bevonása, b. Tehetséggondozás színtereinek bővítése, a HH és HHH tanulók nagyobb arányú bevonása, c. Felzárkóztatás lehetőségeinek biztosítása, d. Táborozási, erdei iskolai programok szervezése, a HH és HHH tanulók részvételi arányának növelésével. A vizsgált időszakban a napközis foglalkozások tekintetében pozitív változás tapasztalható, hiszen nőtt a csoportok száma. A tehetséggondozásban azonban a HH és HHH tanulók számában jelentős változás nem mutatható ki. Az iskolán kívüli szabadidős programok, táborok, erdei iskola, szervezése visszaesett az elmúlt időszakban, ennek javítása érdekében keresni kell a pályázati lehetőségeket, hogy szülői hozzájárulás nélkül juthassanak el a diákok különböző helyekre. 5. Továbbtanulás terén a. A HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolába történő pályaorintációja, b. A gimnáziumokban történő továbbtanulás elősegítése, a továbbtanulási mutatók növelése a HH és HHH gyermekek körében. Az elmúlt években különösen a szakközépiskolába jelentkezők esetében mutat növekedést a HHH tanulók aránya. Továbbra is ösztönözni kell a tanulókat, hogy egyre többen válasszák az érettségit adó középiskolákat. 6. Pedagógus továbbképzések terén a. A speciális képzéseken való részvétel ösztönzése, b. Kistérségi munkaközösségekben való aktívabb részvétel ösztönzése az önképzés érdekében. Az intézmények nagy többségében az elmúlt években a pedagógusok tantestületi szinten vettek részt egy-egy képzésen, így egységes szemlélet alapján tudják végezni mindennapi munkájukat,

225

nagyobb eredményeket tudnak elérni a tanulók fejlesztése terén. Egyre gyakoribbá váltak az intézményközi bemutató órák, tapasztalatcserék az IPR keretében. 7. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel a. Útravaló program népszerűsítése, b. Arany János tehetséggondozó programban való részvételi arány növelése, c. Arany János Kollégiumi Programban való részvétel ösztönzése. Az Útravaló Program egyre népszerűbb a tanulók és pedagógusok körében, három intézmény kivételével mindenütt bekapcsolódtak a programba. A szülők meggyőzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a másik két segítő programon való részvétel érdekében. Személyi fejlesztési célok
A szakszolgáltatás személyi hátterének bővítése,
Az óvodákban a csoportonkénti 2 fő óvodapedagógus és egy dajka biztosítása,
A szakos ellátottság teljes körűvé tétele érdekében másoddiploma megszerzésére ösztönzés,
Speciális

szakmai

tudás

megszerzésének

támogatása

–nyelv,

informatika,

tehetséggondozás, logopédus, gyógypedagógus, gyógy-testnevelő, stb.) A 2009/2010-es tanévtől kezdődően a szakszolgálatnál elindult a kistérségi iskolapszichológusi hálózat, amely pszichológus létszámfejlesztéssel is párosult; valamint gyógypedagógus létszámbővítésre került sor. Az intézmények szakos ellátottsága tekintetében kevés előrelépés történt az elmúlt két évben, tehát intézmények közötti áttanításokkal, illetve másoddiploma megszerzésével, vagy új foglalkoztatással javítani szükséges. Tárgyi fejlesztési célok Óvodákban
Tornaterem, vagy tornaszoba kialakítása valamennyi óvodában,
Akadálymentesítés, ahol még nem valósult meg,
Fejlesztő játékok bővítése,
Játszóudvarok kialakítása, EU-s szabványnak megfelelő játékokkal,
Konyhai eszközök, textíliák cseréje,
Orvosi szoba, elkülönítő szoba,

226


Különböző kiszolgáló helyiségek,
Épületek felújítása, állagmegóvása,
Taneszköz-fejlesztések teljesítése. Az elmúlt időszakban a kistérség legtöbb óvodaépülete megújult, azonban ez nem minden esetben párosult eszközfejlesztéssel, illetve játszóudvarok kialakításával. Néhány óvodában azonban –Forró, Szemere, Krasznokvajda– a Demján Alapítvány segítségével alakítottak ki megfelelő játszóudvart. Jelentős változás várható a következő nevelési évtől a kistérségi TIOP pályázatnak köszönhetően, ahol a XXI. század követelményeinek megfelelő fejlesztő eszközök beszerzésére kerül sor. Iskolákban
Szükségtantermek megszüntetése,
Logopédiai foglalkoztató, fejlesztő szoba kialakítása,
Nyelvi labor kialakítása,
Taneszköz-fejlesztések teljesítése, IKT eszközök beszerzése,
Művészeti képzéshez szükséges eszközök biztosítása, zeneterem, táncterem kialakítása,
Könyvtár állomány bővítése,
Bútorzatok cseréje,
Szaktantermek, szertárak kialakítása,
Épületek, termek, kül- és beltéri terek, szociális helyiségek minőségének és eszközrendszerének megújítása,
Konyhai eszközök beszerzése,
Épületgépészeti felújítások,
Tornaterem felújítása,
Sport udvar, játszóudvar kialakítása,
Akadálymentesítés, Az iskolák infrastruktúra fejlesztésében 2008-tól szintén jelentős előrelépés történt, szükségtantermek

szűntek

meg,

iskolaépületek

teljes

felújítása

valósult

meg

több

intézményben. Bővültek az iskolák számítástechnika teremmel és Internet kapcsolattal rendelkező számítógépparkkal. A Demján Alapítvány segítségével néhány iskolában –Szemere, Forró, Szalaszend– közösségi terek kialakítására került sor. A sportudvarok, játszóudvarok kialakítása azonban kevés helyen valósult meg. Az elkövetkezendő tanévben IKT eszközök, interaktív szettek, fejlesztő eszközök, bútorok, multimédiás eszközök beszerzésére kerül sor a kistérségi TIOP pályázat keretén belül.

227

V.1.3. Célok a költségvetési lehetőségek függvényében
Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás
Arany János Tehetséggondozó programban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása,
Ingyenes füzet, tankönyvcsomag,
Tanévkezdő támogatás
Tanulmányi ösztöndíj. A fenntartók a nehéz anyagi körülményeik ellenére, szinte mindenütt támogatják a tanulókat – ingyenes tankönyv, ingyenes étkezés-, segítik az Arany János Programban való részvételt, támogatást nyújtanak a Bursa Hungarika Ösztöndíjhoz. Az encsi kistérségben további lehetőség a nehéz sorsú gyermekek valamint a tehetséges gyermekek számára, a Demján Alapítvány támogatása. V.2. Kötelezettségek és felelősség A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért a társulás kötelezettséget vállal, és az alábbiakban határozza meg, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítésért kiket jelöl meg felelősként.

Társulási Tanács Elnöke felelős:
Az

Encsi

Többcélú

Kistérségi

Társulás

Közoktatási

Esélyegyenlőségi

Intézkedési Terv irányításáért, végrehajtásáért. Társulási Tanács tagjai (polgármesterek) felelősek:
az önkormányzatok honlapján, és a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra

hozatalért,

hogy

a

települések

lakossága,

az

oktatási

intézmények, a szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat,
az

esélyegyenlőség

sérülésére

vonatkozó

panaszok

kivizsgálására

munkabizottság felállításáért. A közoktatási szakreferens felelős:
az intézkedési terv megvalósításának irányításáért,
a program megvalósításának koordinálásáért,
a programban érintett felek tevékenységének összehangolásáért, instruálásáért,

228


az intézmények vezetőinek felkészítéséért,
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó panaszok összegyűjtéséért, a TT elé terjesztéséért,
a társulással és intézményekkel szerződéses jogviszonyban álló és szolgáltatást nyújtókkal való kapcsolattartás, a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel való megismertetés. A társulás vezetése, tisztségviselői, a társulás területén működő közoktatási intézmények vezetői felelősek:
ismerjék az egyenlő bánásmódra az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó jogi előírásokat,
biztosítsák a diszkriminációmentes nevelést-oktatást, a befogadó és toleráns légkört,
esélyegyenlőséggel

kapcsolatos

ismereteiket

továbbképzéseken,

egyéb

programokon bővítsék, fejlesszék,
ismerjék a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában,
a

nevelőtestületekkel,

alkalmazotti

közösségekkel

ismertessék

meg

a

jogszabályokat és az intézkedési tervet,
hivatalosan jelezzék, ha az esélyegyenlőség sérülését tapasztalják. A társulással, és intézményeivel szerződéses jogviszonyban állók, a közalkalmazottak és szolgáltatást nyújtók felelőssége:
a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megismerése,
az intézkedési tervben megfogalmazottak magukra nézve kötelezőként való elismerése, annak követése.

229

V.3. Akcióterv A helyzetelemzés által feltárt problémák, beavatkozások, fejlesztési célok V.3.1. Azonnali beavatkozást követelő feladatok Feltárt problémák

Teljesülés 2008-2010 Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása A hátrányos helyzetű és halmozottan Kerüljön sor a nyilatkozatok újbóli kiosztására, A nyilvántartások hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ezzel egyidejűleg a szülők tájékoztatására, pontosabbá váltak. A statisztikai adatai mind az önkormányzatok, mind ismertetve, hogy a kitöltés önkéntes, azonban szülők tájékoztatása az intézmények nyilvántartásában jelenleg bemutatva azt, hogy milyen előnyökkel jár a folyamatossá vált. A hiányosak, nincsenek összhangban; nem kellő nyilatkozat kitöltése. fenntartók többsége az mértékben történt meg a szülői tájékoztatás, a A fenntartó tegyen eleget jelentési intézmények felé megfelelő nyilatkozatok visszagyűjtése. kötelezettségének a KIR felé. tájékoztatást nyújt a HH és A közoktatási intézményeknél ugyanazok a HHH létszámról. gyermekek/tanulók szerepeljenek HH és HHH-ként, mint a fenntartónál. A statisztikai adatszolgáltatás pontosságának megteremtése. A mellékletek pontosítása. Közszolgáltatások elérhetősége Szakszolgálati feladatellátást igénylők pontosabb felmérése, diagnosztizálása; megfelelő óraszámban történő speciális fejlesztés biztosítása.

Beavatkozások, fejlesztési célok

Minden rászoruló kapja meg a fejlesztést. Létszámfejlesztés történt a A humánerőforrás biztosítása a sajátos nevelési szakszolgáltatás területén igényű gyermekek/tanulók ellátására az igénylők (gyógypedagógus, létszámának alapján. pszichológus).

A szociális közszolgáltatások terén több Tájékoztatók, esetben még információval sem rendelkeznek a megjelentetése. települések, hogy hol lehetne legközelebb igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat.

információs

További feladatok 2010-2013 A kistérség minden településén történjen meg a HH és a HHH nyilvántartások pontosítása. Határidőre tegyenek eleget a jelentési kötelezettségeknek a fenntartók és intézmények.

A fejlesztések óraszámának növelése. Minden ellátásra szoruló bekerülése a szolgáltatásba. kiadványok A családsegítő és A kistérség gyermekjóléti szolgálat koordinációs mind a 34+2 településen szerepének erősítése. intézményfenntartó társulás formájában került megszervezésre.

Feltárt problémák

Beavatkozások, fejlesztési célok

Teljesülés 2008-2010

További feladatok 2010-2013

A 3 éves kortól történő óvodáztatás az óvodák többségében biztosítottá vált.

2011/2012-es nevelési évtől minden óvodában megteremtődnek a feltételek a 3 éves kortól történő beóvodázásra. Intézményközi kapcsolatok keretében a jó gyakorlatok átadása. A pályázatokon való folyamatos részvétel. További javulást eredményeznek a kistérségi TIOP pályázat keretében beszerzésre kerülő eszközök. A továbbra is VOLÁN járattal történő szállítás megszüntetése.

Minél több gyermek kerüljön be az óvodai ellátásba, ha betöltötték a 3. életévüket. Rendszertelen óvodába járás.

Óvodai ellátás A szülők megnyerése a szolgáltatás igénybevételére. Minél kevesebb gyermek hiányozzon az óvodai nevelésből, rendszeres óvodába járásra való ösztönzés.

Óvodai fejlesztő program (IPR) az intézmények több mint felénél nincs.

A program bevezetési lehetőségének a vizsgálata, ösztönzése, a pályázati lehetőség kihasználása.

Az encsi óvoda kivételével mindenütt megszervezésre került az IPR.

Eszközfejlesztési terv intézményi szintű teljesítése szinte minden intézményben 100% alatti. Valamennyi óvodában van hiányosság, de az eszközellátottság két óvodában (Hernádszentandrás, Pere) nagyon sok hiányosságot mutat. A bejáró óvodás gyermekek VOLÁN busszal történő szállítása.

A törvény szerint 2008. augusztus 31-ig valamennyi telephelyen az eszközfejlesztési tervnek megfelelően az eszközöket biztosítani kell.

Javult az intézmények eszközellátottsága elsősorban az IPR pályázatnak köszönhetően.

A mikro-térségi kistérségi iskolabuszokkal kell megoldani a gyermekek óvodába történő szállítását.

Egy újabb kistérségi busz beszerzésére került sor.

Általános iskolai feladatellátás A SNI gyermekek országos átlagot meghaladó aránya a legtöbb intézményben.

Komplex beavatkozás szükséges. A felülvizsgálatok kezdeményezésével ki kell deríteni ennek okait. Nagy figyelmet kell fordítani a rendszeres szakértői rehabilitációs bizottsági felülvizsgálatokra.

Csökkent az SNI tanulók száma, illetve két intézményben megszűntek a szegregált csoportok.

A szegregált SNI-s csoportok esetében a törvényi létszámkorlátok betartása. A felülvizsgálatok rendszeres elvégzése.

Telephelyen belüli, párhuzamos osztályok közötti HHH eltérést, az encsi Kazinczy iskolában nem lehetett elvégezni, mert az évfolyamlétszámok nem lettek osztályokra bontva.

Intézményi szinten el kell végezni az osztályok közötti aránykülönbség vizsgálatot, és az intézményi esélyegyenlőségi tervben ennek megfelelően kell szerepeltetni, a szükséges intézkedéseket megtenni.

A telephelyen belüli és párhuzamos osztályok létszámadatai minden intézmény részéről rendelkezésre állnak.

Az évfolyamismétlők intézményben

Az okok vizsgálatát el kell végezni. Intézkedések meghozatalára van szükség az arányok csökkentésére.

A statisztikai adatok folyamatos rendelkezésre állása. Az aránykülönbségek csökkentése a 25%-ot meg nem haladó mértékig minden intézményben. Az egyéni fejlesztésekkel az arányok csökkentésére kell törekedni. Kiemelt figyelmet fordítva a HHH tanulók iskolai sikerességére.

magas

aránya

több

Négy intézményben továbbra is nagyon magas az évfolyamismétlők száma, közel 80%-uk HHH tanuló.

231

Teljesülés 2008-2010

További feladatok 2010-2013

A kistérség hat iskolájában van magántanuló, számuk emelkedett; többségük HHH.

A magántanulók számának csökkentésére törekedni kell.

Továbbra is országos átlag fölötti a 250 órát meghaladó hiányzások száma. Sajnos az intézmények száma is növekedett, ahol ez előfordul.

Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a szülőkkel, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, a CKÖ-vel, a hiányzások csökkentésének érdekében.

A gimnáziumban továbbtanulók alacsony aránya, Egyéni fejlesztési programokkal, hatékonyabb a HH és HHH gyermekek körében pedagógiai módszerekkel az iskolai eredményesség javítása a HHH gyermekek körében. Mentorálással, utánkövetéssel, pályaorientációs programokkal az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló HHH tanulók számának növelése.

Kismértékű növekedés mutatható ki az érettségit adó középiskolai továbbtanulás esetében mind a HH, mind a HHH gyermekek körében.

Ösztönözni kell a tanulókat és szüleiket is a magasabb műveltség megszerzésére.

Az Arany János Tehetséggondozó programba, A programok népszerűsítése a gyermekek és és az Arany J. Koll. Programba csak öt szüleik körében. Pedagógusok mentor intézmény kapcsolódott be. szerepvállalásának ösztönzése. Részvételi arány növelése. Önkormányzatok elvi és anyagi támogatása a programban résztvevő gyermekek részére.

Nem kellő mértékű a programban részt vevő iskolák és gyermekek száma, mindössze két intézményből volt 2-3 részt vevő tanuló az elmúlt két évben.

A kistérség részéről is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolák figyelmének felhívására; valamint az iskoláknak a szülők tájékoztatására a programban való részvételről.

Feltárt problémák

Beavatkozások, fejlesztési célok

Általános iskolai feladatellátás A magántanulói státuszban lévők aránya Az intézményekben, meg kell vizsgálni azokat az magas, különösen Hernádvécsén, és a nagy okokat, amelyek a tanulók rendszeres iskolába járása többsége a hátrányos helyzetűek köréből kerül ki. alóli felmentéséhez vezettek (szülői kérés, szakértői vélemény). Vizsgálni kell, hogy betartották-e a megfelelő eljárási szabályokat? Három intézményben –Baktakék, Hernádvécse, A hiányzások okainak feltárása, kapcsolat erősítése a Szemere– voltak 250 órát meghaladó szülőkkel, a kisebbségi önkormányzatokkal, a hiányzások az országos átlagot jelentősen családsegítő és gyermekjóléti szolgálat meghaladó mértékben szakembereivel. A hiányzások csökkentését kell elérni.

232

Feltárt problémák

Beavatkozások, fejlesztési célok

Teljesülés 2008-2010

További feladatok 2010-2013

Az ÉMOP, TÁMOP, IPR pályázatoknak köszönhetően az iskolák eszközfelszereltsége javult.

További fejlesztés várható a kistérségi TIOP pályázatból minden iskolában.

Az infrastruktúra fejlesztések következtében a szükségtantermek száma csökkent A szabad iskolaválasztás következtében kistérségi szinten tovább növekedett az eljáró tanulók száma.

A cél, hogy a kistérség minden intézményében megszűnjenek a szükségtantermek. Törekedni kell arra, hogy az általános iskolai ellátást helyben vegyék igénybe a tanulók.

Teljesülés 2008-2010

További feladatok 2010-2013

Az igényfelmérések nem indokolták az egységes óvoda–bölcsőde létrehozását.

Megfelelő létszám esetén az intézményátszervezés lehetőségét a fenntartók vizsgálják meg.

Az etnikailag szegregált lakókörnyezetről a fenntartók négy kivétellel nem szolgáltattak adatot. Az óvodai adatok alapján megállapítható, hogy 3 éves kortól a gyermekek nagy többsége óvodai ellátásban részesül.

A jegyzők, illetve a szociális ágazatban dolgozó szakemberek nagyobb figyelmet fordítsanak a szegregált lakókörnyezetben élő gyermekekre.

Általános iskolai feladatellátás Eszközfejlesztési terv intézményben 100% alatti.

teljesítése

minden

Szükségtantermek léte (Encs Kazinczy, Encs Petőfi, Hernádvécse, Krasznokvajda, Szalaszend)

Az eszközfejlesztési tervek teljesülésének azonnali felülvizsgálata, és a hiányosságok rövid időn belüli megszüntetése. Az eszközfejlesztési terveknek 2008. augusztus 31-ig kellene teljesülniük. A használat okainak feltárása, a megszüntetés lehetőségeinek vizsgálata. Pályázati lehetőségek keresése.

Az eljáró tanulók számának növekedése. Az általános iskolai ellátást nem helyben történő igénybevétele.

Az okok keresése, a szülők megnyerése, a szolgáltatás minőségének javításával és bővítési lehetőségek keresésével helyben tartani minél több gyermeket.

V.3.2. Középtávú feladatok

Feltárt problémák Bölcsődei ellátás csak Encsen biztosított, a többi településen nem, illetve távolabbi városokban lehet igénybe venni.

Beavatkozások, fejlesztési célok Közszolgáltatások tere Igényfelmérés alapján a Kt. előírásainak megfelelő egységes óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény/intézmények létrehozása.

Óvodai ellátás Az etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő 3-5 éves gyermekek 30%-a nem jár óvodába, ez hat települést érint.

Szülők megnyerése a 3 éves kortól történő óvodai ellátás igénybevételére, illetve a rendszeres óvodába járásra.

233

Feltárt problémák

Beavatkozások, fejlesztési célok

Teljesülés 2008-2010

További feladatok 2010-2013

Három óvodában a Demján Alapítvány támogatásával az óvodai udvarok az EU-s szabványnak megfelelően lettek kialakítva. A különböző pályázatoknak köszönhetően szintén három óvodában alakítottak ki tornatermet, illetve tornaszobát. Két intézményben az akadálymentesítés is megvalósult. Három intézményben biztosítottá vált a 3 éves gyermekek fogadása.

Továbbra is keresni kell a pályázati lehetőségeket, hogy minden óvodában esztétikus környezetben valósuljon meg a gyermekek nevelése.

Óvodai ellátás Infrastruktúra nem a XXI sz. követelményeinek megfelelő. Tornaterem, illetve tornaszoba az óvodák 2/3-ában nincs. Az akadálymentesítést mindenhol biztosítani kell. EU-s szabványnak nem felelnek meg a játszóudvarok.

Infrastruktúra és eszközfejlesztési koncepció kidolgozása szükséges. Pályázati lehetőségek keresése, kihasználása és önerő biztosítása szükséges a koncepció megvalósítására.

2010-re történő csoportszoba bővítés, átalakítás Baktakéken, Hernádvécsén, Abaújkérben, Szemerén hogy minden 3. életévüket betöltő gyermeket fogadni tudjanak.

A születési adatok alapján a szükséges férőhelyek biztosítása.

Kompetencia mérések eredményeinek kimutatása hiányos, különösen a HH és HHH gyermekek eredményei tekintetében. Az alul teljesítő iskolák magas száma.

A mérési eredmények kiértékelése, kimutatások pontossága, teljes körűsége. HH és HHH tanulók eredményeinek nyomon követése. Minden intézményben vizsgálni szükséges az országos átlag alatti teljesítés okait. A szükséges fejlesztések szakmai módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. Megfelelő szervezési technikákkal, kommunikációval a szülők és gyermekek megnyerése a programokban való részvételre. Pályázati lehetőségekkel, alapítványi támogatások bevonásával a szükséges anyagi források biztosítása.

Baktakéken a 2011-es nevelési évre teljesülnek a feltételek.

Általános iskolai feladatellátás

Szabadidős programokban –nyári tábor, művészetoktatás, erdei iskola– való részvételi arány a HH és HHH gyermekek körében lényegesen alacsonyabb.

Két iskola kivételével nem történt meg a HH és HHH gyermekek kompetencia mérésének leválogatása.

A HH és HHH tanulók egyéni fejlesztésének érdekében minden intézményben a kimutatásokat el kell készíteni.

A tanulók egyharmada vesz részt művészeti képzésben, közel 40%-uk HHH. A táborok tekintetében azonban jelentős csökkenés következett be.

Azokban az iskolákban ahol nem volt eddig művészeti képzés, keresni kell az indítás lehetőségét. A pályázati források bevonásával a táboroztatás anyagi feltételeinek megteremtésére kell törekedni.

234

Feltárt problémák Szakos ellátottság hiánya szinte intézményben legalább egy tantárgy.

Beavatkozások, fejlesztési célok Általános iskolai feladatellátás minden Továbbképzési tervben a másoddiploma megszerzésének, illetve a módszertani képzéseknek az ütemezése. Kistérségi szintű továbbképzések szervezése. Kistérségi -munkaerő-gazdálkodási terv készítése.

Teljesülés 2008-2010

További feladatok 2010-2013

Kismértékű javulás történt ezen a területen, azonban még mindig 9 tantárgy vonatkozásában van kisebbnagyobb mértékű hiány egy-egy intézményben.

Másoddiplomás képzéssel, áttanítással, új alkalmazással törekedni kell a teljes körű szakos ellátottságra.

Egyéb területen Együttműködések alkalomszerűek Az együttműködési lehetőségek kidolgozása. A partneri kapcsolatok több Hernádvécsén, Krasznokvajdán a CKÖ-vel. Szükséges a települési és kistérségi intézményi helyen rendszeressé váltak. életbe történő bevonásuk. Van azonban olyan település is ahol megszűnt a CKÖ.

Több fórum, nyílt nap, rendezvény közös megszervezésével kell tovább erősíteni a kapcsolattartást. A HH és HHH gyermekeket érintő kérdéseknél a döntéshozatalba be kell vonni a CKÖ-t.

235

V.3.3. Hosszú távú feladatok Feltárt problémák Családi napközi, házi gyermekfelügyelet valamennyi településen ellátatlan.

Nem minden telephelyen működik megfelelő kapacitáskihasználtsággal az óvoda. (Gibárt, Fancsal, Krasznokvajda)

Pedagógiai, eszköz és fejlesztések szükségessége.

infrastruktúra

Kapacitáskihasználtság az egyes telephelyeken tovább romlik, a gyermeklétszám csökkenése és az intézményfenntartó társuláson kívüli szolgáltatás igénybevétele miatt.

Beavatkozások, fejlesztési célok Közszolgáltatások tere A két ellátási forma megismertetése, igényfelmérése, megoldást jelenthet a bölcsődei férőhelybővítésre is. Óvodai ellátás A születési adatok alapján a szükséges férőhely igények alapján intézményátszervezések szükségességének vizsgálata, a kapacitáskihasználtsági mutató javítása és a kistérségi kiegészítő normatíva jogosultsága érdekében. Általános iskolai feladatellátás Infrastruktúra és eszközfejlesztési koncepció kidolgozása szükséges. Pályázati lehetőségek keresése, kihasználása és önerő biztosítása a koncepció megvalósítására. A tanulólétszám alakulása alapján intézményi létszámfeltételeknek való megfelelés vizsgálata szükséges. A költséghatékonyság és a kapacitáskihasználtság javítása érdekében a szükséges intézkedések megtétele.

Teljesülés 2008-2010

További feladatok 2010-2013

Ezen a területen nem történt Az igények felmerülése változás. esetén az ellátási forma feltételeinek vizsgálata. Intézményi szinten teljesültek Továbbra is a kistérségi kiegészítő figyelemmel kell normatíva létszámfeltételei. kísérni az elvárt létszámfeltételek teljesülését. A fejlesztések megvalósult.

egy

része Az eszköz és infrastruktúra fejlesztéseket folyamatosan el kell végezni. Összevont osztályok Továbbra is létrehozására volt szükség, a figyelemmel kell gyermeklétszám csökkenése kísérni az elvárt miatt. létszámfeltételek teljesülését.

236

V.4. A problémalista intézkedési terve Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

A HH és HHH gyermekek azonosítása. Valamennyi statisztikai adat közötti összhang megteremtése

Valamennyi HH és HHH gyermek felmérése a kistérség településein.

Tájékoztató tartása az érintett szülőknek. Felmérés készítése családsegítő, osztályfőnök, gyermekjóléti szolgálat bevonásával. Nyilatkozatok kiosztása, begyűjtése.

Települések jegyzői.

2008. október 10.

2010 A nyilvántartások pontosabbá váltak

A HH és HHH nyilvántartások pontos vezetése, jelentési kötelezettségek teljesítése.

A fenntartók és intézményvezetők figyelmének felhívása az októberi statisztika előtt a jelentési kötelezettségekre, statisztikában való szerepeltetésre.

Jegyzők

2010. október 10. folyamato san minden év október és április

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

HH létszám: 3002 fő HHH létszám: 1935 fő

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Kimutatás a HH és HHH gyermekekről. Szülői nyilatkozatok visszaérkezése.

Kimutatás a HH és HHH gyermekekről. Szülői nyilatkozatok visszaérkezése .

Kimutatás a HH és HHH gyermekekről. Szülői nyilatkozatok visszaérkezése . Minden HHH gyermek, tanuló nyilvántartásba kerül.

A HH nyilatkozatok 90%-a visszaérkezik.

A HH nyilatkozatok 95%-a visszaérkezik.

Minden HHH gyermek, tanuló nyilvántartásba kerül.

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Jegyző szociális ágazatért felelős dolgozó.

és

237

Az intézkedés státusza*

5

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

SNI gyermekek országos átlagot meghaladó aránya néhány iskolában.

Komplex beavatkozás szükséges az arányok csökkentésére.

Felülvizsgálatok ellenőrzése. Egészségügyi, szociális térkép készítése, szűrések a korai fejlesztés érdekében, egyéni fejlesztések, az integrált oktatás személyi és tárgyi feltételek vizsgálata, igényelt normatíva célzott felhasználásának vizsgálata, 7-8. osztályosok továbbtanulását segítő mentorált programok megvalósítása.

Intézményvezetők Szakszolgálat vezetője és szakemberei

Folyamato sévente beszámoló a TT-nek

2010 SNI arány országos átlagot meghaladó, de csökkent a számuk. Két iskolában megszűntek a szegregált csoportok.

Az SNI gyermekek, tanulók szakszerű ellátása, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A szegregált csoportok esetében a törvényi létszámhatárok betartása.

Gyógypedagógus ok képzése kistérségi szervezésben. Szakszolgálat szakemberei segítséget nyújtanak a pedagógusoknak.

Intézményvezető, Szakszolgálat vezetője és szakemberei

2010. szeptembe r 1. Folyamato s

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

SNI létszám: 114 fő Szegregált SNI 55 fő

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Az SNI tanulók integrációjának mértéke. Csökken a szegregált csoportokban tanulók száma.

Az SNI tanulók integrációjána k mértéke.

Az SNI tanulók integrációjána k mértéke. Megszűnnek a szegregált csoportok.

Minden csoport megfelel a törvényi létszámhatárok nak

14 fő gyógypedagóg us képzése megvalósul.

A személyi és tárgyi feltételek teljesülnek.

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Normatíva, TÁMOP 3.3.7. pályázat, Szakemberek .

238

Az intézkedés státusza*

5

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

A tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérések.

A tanulók, köztük a HH és HHH gyermekek kompetencia mérési eredményeinek kiértékelése. A gimnáziumba és az érettségit adó középiskolákba továbbtanuló HHH gyermekek száma növekedjen

A HH és HHH gyermekek kompetencia mérési eredményeinek kimutatása. Mérési-értékelési munkacsoport felállítása az országos átlagtól való eltérés okainak feltárására. A teljesítménybeli lemaradások a jelenlegi jelentős, helyenként a 100 pontot is meghaladó arány javítása érdekében intézkedési terv kidolgozása.

Intézményveze tő, tagintézmény vezetők

folyamatos

Minden intézményben kerüljenek kimutatásra a HH és HHH tanulók eredményei. Az eredmények javítása érdekében intézkedési terv kidolgozása minden intézményben. A HH és HHH tanulók számának további növelése érettségit adó középiskolába.

A HH és HHH tanulók 2009-es eredményeinek kimutatása elkészül, megküldi az intézmény a kistérségnek. Az iskola elkészíti az intézkedési tervét, a fenntartó jóváhagyja. Az érettségit adó

Intézményvezető, osztályfőnökök mérésértékelési csoportvezetők

2010. október 15.

2010. Kompetencia mérések eredményeit csak két intézmény válogatta le. Az alulteljesítő iskolák száma magas. Növekedett az érettségit adó középiskolába jelentkező HH és HHH tanulók száma

középiskolába történő továbbtanulás érdekében a szülők megnyerése (szülői értekezlet, családlátogatás)

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Folyamatos

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

A mérési eredmények teljes körű kimutatása.

2 iskola válogatta le a HH és HHH eredményt. Továbbtanulás: össz/HH/HHH Gimnáziumban 110/30/14 Szakközépiskola 110/56/29 Szakiskola 120/60/78 Speciális szakiskola 0/0/0 nem tanul tovább 7/7/7

Minden intézmény leválogatja és megküldi a HH és HHH eredményt. Minden intézmény elkészíti az intézkedési tervet, a fenntartók jóváhagyják. Érettségit adó középiskolába jelentkezők száma 5%-al javul.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

javul az eredmény iskolai szinten és a HH/HHH gyermekeknél is 5-5 ponttal évente.

javul az eredmény iskolai szinten és a HH/HHH gyermekeknél is amely, eléri az országos átlagot.

Minden intézmény leválogatja és megküldi a HH és HHH eredményt. Minden intézmény elkészíti az intézkedési tervet, a fenntartók jóváhagyják. Érettségit adó középiskolába jelentkezők száma 5%-al javul.

Minden intézmény leválogatja és megküldi a HH és HHH eredményt. Minden intézmény elkészíti az intézkedési tervet, a fenntartók jóváhagyják. Érettségit adó középiskolába jelentkezők száma 5%-al javul.

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Az intézkedés státusza*

Intézményvezető, osztályfőnökök mérésértékelési csoportvezetők fenntartó, szülők 3

239

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Lemorzsolódás, magántanulói státusz, hiányzások magas aránya.

Komplex beavatkozás az arányok csökkentésére

Az okok vizsgálatát el kell végezni. Intézkedések meghozatalára van szükség az arányok csökkentésére. Vizsgálni kell, hogy betartották-e a megfelelő eljárási szabályokat a magántanulói státusz engedélyezésénél! A hiányzások okainak feltárása, kapcsolat erősítése a szülőkkel, a kisebbségi önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel.

Intézményveze tők, osztályfőnökök ,

2008. október 15.

2010 Az évfolyamismétlők, a hiányzás és a magántanulók tekintetében is növekedés tapasztalható. Többségük a HHH tanulók köréből kerül ki.

Az arányok csökkentése mindhárom területen.

A minimum követelmények teljesítése érdekében az egyéni fejlesztések óraszámának növelése, a hiányzások érdekében a szülőkkel, CKÖ-vel, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereivel a kapcsolatok erősítése.

Intézményvezető,

2011. január 31.

osztályfőnökök, pedagógusok.

Az intézkedés megvalósításának határideje

2011. június 15.

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Össz/HH/HHH Évfolyamismétlők száma: 125/113/98 Magántanulók száma: 34/34/34 250 hiányzók 95/90/86

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

A vizsgálatok elvégzése, okok feltárása, intézkedés terv készítése

Csökken a lemorzsolódás, a magántanulók száma és a hiányzási órák száma évente 55%-kal

Magántanulói státuszba csak orvosi javaslatra kerülnek gyermekek.

Mindhárom területen 5%-kal csökkenjen az arány

Mindhárom területen 5%-kal csökkenjen az arány

Mindhárom területen 5%-kal csökkenjen az arány

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Intézményvezető,

Az intézkedés státusza*

3

osztályfőnökök, pedagógusok, szülők, CKÖ, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakemberei.

órát

240

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

2010 Szakos ellátottság hiánya nagymértékű

Minden intézményben szakos pedagógusok végezzék a nevelő-oktató munkát. Valamennyi telephelyen álljanak rendelkezésre a törvényben előírt eszközök, a XXI. század követelményeinek megfelelő óvodaés iskolaépületek biztosítsák a nevelő-oktató munkát.

Másoddiplomás képzés, áttanítás, új alkalmazással megoldani a teljes szakos ellátottságot.

Intézményvezetők

Az eszközfejlesztési tervek teljesülésének azonnali felülvizsgálata, és a hiányosságok rövid időn belüli megszüntetése. Infrastruktúra és eszközfejlesztési koncepció kerül kidolgozásra. Pályázati lehetőségek keresése, kihasználása, önerő biztosítása a költségvetési rendeletben.

Fenntartók (Polgármestere k)

Pályázati keresése.

Fenntartók, intézményvezetők

Eszközfejlesztési terv intézményi szintű teljesülése 100% alatti. Infrastruktúra fejlesztések szükségessége.

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

2010. szeptember 1. illetve folyamatos

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul) 9 tantárgy vonatkozásában van szakos hiány 25-100%-os mértékben

Koncepció: 2008. december

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

6 tantárgy vonatkozásában van szakos hiány

4 tantárgy vonatkozásában van szakos hiány

Minden tantárgy szakosan ellátott.

Humánerőforrás

3

Az eszközfejlesztési tervben szereplő eszközök 100%ban teljesülnek.

Pályázat benyújtása infrastruktúra fejlesztésre. Egyéni fejlesztő szoba, logopédiai foglalkoztató kialakításra kerül. Javul az épületek, termek, kül- és beltéri terek, szociális helyiségek minősége és eszközrendszere a pályázat eredményeként.

Pályázat benyújtása infrastruktúra fejlesztésre. Valamennyi telephelyen megvalósul a pályázat eredményeként a tornaszoba, tornaterem, nyelvi labor.

Eszközellátottság 90%-os

Eszközellátottság 100%-os

Anyagi forrás, pályázati lehetőség, fenntartók intézményvezetők,

5

infrastruktú ra fejlesztés 2009-2013.

Az intézkedés státusza*

Minden intézményben megtörténik az akadálymentesítés

Szükségtantermek megszüntetésre kerülnek.

2010 Javult az intézmények eszközellátottsága az IPR-nek köszönhetően. További javulás várható a TIOP pályázatból.

Az intézmények ellátása a XXI. század követelményeinek megfelelő eszközökkel.

források

Folyamatos

Az eszközellátottság 80%-os kistérségi szinten.

Eszközellátottság 85%-os

241

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

Iskolán kívüli szabadidős és segítő programokban való részvétel alacsony aránya, vagy teljes hiánya.

2010. Művészetoktatásban és Útravaló programban való részvételnél javulás következett be. A táborok tekintetében és az Arany János Tehetséggondozó Programban csökkenés tapasztalható. Telephelyek kapacitáskihasználtságának növelése, intézményi átszervezések. Óvodai férőhelyek bővítése, átalakítása Abaújkér, Baktakék, Hernádvécse, Szemere

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

A HH és HHH gyermekek nagyobb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli tevékenységekben az útravaló programban és az Arany János tehetséggondozó és Koll. programban.

Szülői, tanulói tájékoztatók a programokról. Mentori feladatokat vállaló pedagógusok ösztönzése. A részvételi arány növelése.

A tanórán kívüli tevékenységekbe a HH és HHH tanulók nagyobb arányú bevonása. Táborok szervezéséhez az anyagi források megteremtése. Minél több tanuló bekapcsolódása az Arany János Programba. A költséghatékonyság érdekében a telephelyek kapacitáskihasználtságának növelése. Elérni, hogy minél több gyermek a lakóhelyén, illetve az intézményfenntartó társuláson belül vegye igénybe a közoktatási szolgáltatást.

A gyermekek, szülők megnyerése a tanórán kívüli programokban való részvételre. Tájékoztatás az Arany János Programról.

Az intézkedés felelőse

Intézményveze tők pedagógusok

Intézményveze tők, osztályfőnökök

Az intézkedés megvalósításának határideje

Kiinduló érték

folyamatos

Minden év szeptember 15. illetve pályázatok megjelenése

Művészetoktatás 810/540/306 Útravaló program 196 fő Arany János Program 3 fő

Fenntartók (TT elnök)

2010. március 31.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

A programban résztvevők száma a pályázati kiírások, és az igénybe vevők számának függvényében határozható meg, Kb. 1-3 tanuló

A programban résztvevők száma a pályázati kiírások, és az igénybe vevők számának függvényében határozható meg, Kb. 3-5 tanuló

Az Arany János Programban a résztevők száma 2 fővel növekszik A táborokban a HH és HHH tanulók aránya 5%-kal nő

Az Arany János Programban a résztevők száma 2 fővel növekszik A táborokban a HH és HHH tanulók aránya 5%-kal nő

Az Arany János Programban a résztevők száma 2 fővel növekszik A táborokban a HH és HHH tanulók aránya 5%-kal nő

-

A kistérségen belül minden 3. életévét betöltött gyermek jár óvodába.

A kapacitáskihasználtság 80% fölötti

Tájékoztató értekezletek szervezése

Táborok 217/40/24 A születési adatok és a gyermek létszám/tanulólétszám alakulása alapján a szükséges óvodai és iskolai férőhelyek megállapítása. Szülők megnyerése annak érdekében, hogy minél hamarabb vegyék igénybe a szolgáltatást. Intézkedési terv készítése a kihasználtság javítására.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

(a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Anyagi erőforrás. Pedagógusok, szülők.

242

Az intézkedés státusza*

3

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

2010 A költségvetési elvárt létszámfeltételek teljesülnek. Az eljáró gyermekek száma nőtt. Az óvodai férőhelybővítés három intézményben teljesült.

Közszolgáltatások közül a bölcsőde csak Encsen ellátott, a családi napközi, házi gyermekfelügyelet ellátatlan.

2010 Bölcsődei ellátás nem javult, családi napközi, házi gyermekfelügyelet továbbra is ellátatlan.

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

A gyermekek és tanulók helyben vegyék igénybe a szolgáltatást ahol ez biztosított. Minden óvodában biztosított legyen a 3 éves kortól történő beóvodázás, lehetőség szerint a 2,5 évesek felvétele.

Különböző programokon, nyílt napok szervezésével az iskolai élet bemutatása, a szülők meggyőzése, a helyben történő szolgáltatás igénybevételére. A feltételek megteremtése a 2,5 évesek felvételéhez.

A bölcsődei igények teljes körű kielégítése a kistérségben. Családi napközi és a házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás bemutatása.

Megfelelő létszámigény alapján az egységes óvodabölcsőde létrehozása.

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Fenntartók, Intézményvezetők,

Folyamatos

Elvárt létszámfeltételek minden intézményben teljesülnek. Társuláson kívülre eljárók száma: 428 fő iskolás, 56 fő óvodás Baktakéki társulás 20 főt nem tud felvenni.

A kistérség településein felmérésre kerül a bölcsődei férőhely igény. Az igények alapján a férőhelyek bővítési lehetőségeinek kidolgozása megtörténik.

Fenntartók, intézményveze tőkvédőnők

2010. augusztus 31.

Az igények felmérése, szükség esetén az intézményátszervezés lefolytatása.

Fenntartók

Jogszabályi

1 bölcsődei

előírásoknak megfelelően

intézményegység

(Encs)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

A társuláson kívülre eljárók száma ne növekedjen. A baktakéki társulásban minden 3éves bekerülhet az óvodába.

A társuláson kívülre eljárók száma ne növekedjen.

A társuláson kívülre eljárók száma ne növekedjen.

Beindulhatnak a 2009/2010-es nevelési évben az óvodák mellett a bölcsődei csoportok.

Igény alapján bővül a bölcsődei ellátásban résztvevők száma 5 fővel.

Bővül a bölcsődei férőhelyek száma 10 férőhellyel. Valamennyi igény kielégítésre kerül.

Igény szerinti megszervezés.

Igény szerinti megszervezés.

Igény szerinti megszervezés.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Az intézkedés státusza*

ÉMOP pályázat, Intézményvezetők,

3

Humánerőforrás,

1

Anyagi erőforrás.

243

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Óvodai ellátás igénybevétele minden érintett gyermek körében, kifejezetten a HH és HHH gyermekek.

Valamennyi beíratott gyermek vegye igénybe az ellátást.

Minden gyermek szüleinek megnyerése, hogy vegyék igénybe a szolgáltatást, illetve a beíratott gyermekek járjanak rendszeresen óvodába.

A támogatás megszűnése esetén is rendszeres legyen az óvodába járás.

Nincs szükség intézkedésre.

Óvodai fejlesztő program, illetve integrációs és képességkibontakoztató program folytatása.

A 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D és 39/E §-a alapján történő szervezés. A feltételeknek való megfelelés esetén: A miniszter által kiadott programnak megfelelően az óvodai fejlesztő program, illetve az iskolai integrációs és képességkibontakoztató felkészítés programjának folytatása. A programhoz kapcsolódó pályázat megírása (költségvetési tv 5. sz melléklet,)

2010 Az óvodáztatási támogatás eredményeként a gyermekek rendszeresen járnak óvodába. Normatív támogatás növelésének lehetősége.

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Óvodavezető, tagóvodavezetők.

Folyamatos 2010. augusztus 31.

-

-

Közoktatási szakreferens, Intézményveze tők Tagintézmény vezetők,

2009. március

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

A beíratott gyermekek óvodába járása javul.

Csökken legalább 10%kal a 3-5 éves óvodába nem járó gyermekek száma

Csökken legalább 10%kal a 3-5 éves óvodába nem járó gyermekek száma

-

-

-

Feltételek vizsgálata megtörténik óvodai és iskolai szinten egyaránt.

A feltételek megléte esetén a Program kidolgozásra, és a pályázat beadásra kerül.

A beindítást követően a program folytatódik, pályázat beadásra kerül.

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

-

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

-

Az intézkedés státusza*

-

244

Helyzetelemzés megállapítására (problémára hivatkozás)

2010 Az encsi intézmények kivételével mindenki részt vesz az IPR-ben. A CKÖ-vel alkalmi az együttműködése két intézménynek

2010 A kapcsolat rendszeresebbé vált.

Cél, konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

A program folytatása.

A pályázatok elkészítése. Az aránykülönbségek betartása.

Intézményvezető, IPR munkacsoport

folyamatos

Hatékonyabb együttműködés az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében a CKÖvel.

Együttműködések felülvizsgálata. Fórumok, konzultációk szervezése. Közös programok, rendezvények szervezése.

Közoktatási szakreferens, Intézményvezető k

folyamatos

Minden intézmény tegye rendszeressé a kapcsolatát a CKÖvel, vagy a kisebbségi képviselővel. Minél több programon vegyenek részt a kisebbségi vezetők, a döntéshozatalba is kerüljenek bevonásra.

Több fórum, nyílt nap, rendezvény közös szervezése.

Intézményvezetők, CKÖ vezetők

folyamatos

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

IPR-ben részt vevő intézmények száma: 11 óvoda 9 iskola

Intézmények egyharmadánál rendszeres a kapcsolattartás.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Minden intézmény benn maradjon a programban.

Minden intézmény benn maradjon a programban.

Minden intézmény benn maradjon a programban. Támogatás nélkül is folytatódjon az egyéni fejlesztés.

Legalább egy fórumra sor kerül

Rendszeressé válnak a rendezvényeken való részvételek.

Fórumok rendezvények száma.

Az intézmények 50%-nál rendszeressé válik a kapcsolat.

Az intézmények 75%-nál rendszeressé válik a kapcsolat.

Az intézmények 100%-nál rendszeressé válik a kapcsolat.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Az intézkedés státusza*

Pályázati rendszer. Humánerőforrás

5

Humánerőforrás

5

*Kódok használata javasolt: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

245

V.5. Megvalósítás

V.5.1. Fenntartói megvalósítás Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás a Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja alapján biztosítani és vizsgálni fogja, hogy a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Rendszeresen, de évente legalább egyszer értékeli és visszacsatolja a program ellenőrzése során szerzett információkat a társulási tanács ülésén. A társulási tanács által történt elfogadás után közös értekezleten ismerteti meg a közoktatási esélyegyenlőségi programot és annak célkitűzéseit az érintettekkel, bevonva minden érintett partnert, szervezetet. Az intézmények vezetői részére külön értekezletet szervez, hogy a kistérségi program alapján a rájuk vonatkozó feladatokat megtárgyalják és kielemezzék, majd kapjanak felkészítést az intézményi esélyegyenlőségi terv elkészítésére.

V.5.2. A program megvalósítása a társintézményekkel Gyermek és ifjúságvédelem feladata:
gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer működtetése,
a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gondozása,
a gyermekvédelmi speciális szolgáltatások kialakítása, Egészségügy feladata:
iskolaorvosi és védőnői hálózat minden telephelyen való működtetése,
felvilágosító előadások tartása (drogprevenció, egészséges életmód, stb) Szociálpolitika feladata:
szociális ellátórendszer működtetése,
munkaügyi kirendeltséggel együtt a reintegrációt elősegítő képzések, programok indítása,


közmunkaprogramok szervezése, Közművelődés, sport feladata:
szabadidő hasznos eltöltésére programok szervezése,
sportolási lehetőségek biztosítása,
nyári táborok szervezése,
mozgókönyvtári

szolgáltatás

folytatása,

eszközállományának

bővítése

a

neveléshez-oktatáshoz kapcsolódó szakirodalommal, oktatófilmekkel. V.5.3. A esélyegyenlőségi terv megvalósítása közoktatási intézményi szinten A közoktatási intézményeknek vizsgálni kell:
nem folytat-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot,
biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók eredményes nevelése-oktatása,
biztosítottak-e a feltételek a HHH tanulók neveléséhez-oktatásához,
biztosítottak-e személyi és a tárgyi feltételek az integráltan oktatott SNI gyermekek neveléséhez-oktatásához. A közoktatási intézmények 2008. december 31-ig elkészítik a közoktatási esélyegyenlőségi programjukat. A

közoktatási

intézmények

2010.

december

31-ig

felülvizsgálják

a

közoktatási

esélyegyenlőségi programjukat.

V.6. Várható eredmények Az európai normáknak megfelelő, a lakosság igényeihez jobban igazodó, korszerű intézményhálózat jön létre, s ezzel az egyes intézményekben ellátottak életminősége jelentősen javul. A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik.

247

A hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azonosításával, a rájuk történő fokozottabb odafigyeléssel javul ezen gyermekek iskolai eredményessége, növekszik az érettségit adó intézményekbe történő továbbtanulási esélyük. Az intézményekben tudatosabb csoportszervezéssel kiegyenlítődnek az aránykülönbségek. Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és képzettségben a követelményeknek részben felelnek meg, az új oktatási módszerek alkalmazásával hozzájárulhatnak a gyermekek tudásszintjének, tanulási eredményességének a javulásához, a másság elfogadásához. A HH és HHH gyermekek életesélyei, a piacképes szakmákban való elhelyezkedési esélyei javulnak. Az infrastruktúra és eszközfejlesztés valamennyi gyermek számára biztosítja a XXI. század követelményeinek megfelelő korszerű intézményi és eszközfeltételeket. A kistérségi társulás a feladat-ellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget. A társszervek, a civil szféra és a CKÖ bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre, amely elősegíti a jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését. V.7. Kockázat elemzés A kockázatelemzés, az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat). Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

A HH és HHH nyilvántartások A fenntartók és pontos vezetése, jelentési intézményvezetők kötelezettségek teljesítése. figyelmének felhívása az októberi statisztika előtt a jelentési kötelezettségekre,

Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata

A fenntartó nem adja át az intézménynek a nyilvántartást

A kocká-zat következményének súlyossága (1-3)

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-3)

3

1

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja

A kistérség részéről a fenntartók megkeresése, figyelem felhívás a jelentési

248

statisztikában szerepeltetésre. Az SNI gyermekek, tanulók szakszerű ellátása, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A szegregált csoportok esetében a törvényi létszámhatárok betartása.

Minden intézményben kerüljenek kimutatásra a HH és HHH tanulók eredményei. Az eredmények javítása érdekében intézkedési terv kidolgozása minden intézményben. A HH és HHH tanulók számának további növelése érettségit adó középiskolába.

való

kötelezettség teljesítésére.

Gyógypedagógusok képzése kistérségi szervezésben. Szakszolgálat szakemberei segítséget nyújtanak a pedagógusoknak.

A gyógypedagógus 3 képzés meghiúsul, mert a pályázat elutasításra kerül, a pedagógusok vagy az intézmény nem tudja vállalni a költségeket. A csoportlétszámok alakításánál nem veszik figyelembe a 2 és 3 főnek számító létszámot. A HH és HHH tanulók Nem készítik el a 2 2009-es eredményeinek kimutatást és az kimutatása elkészül, intézkedési tervet megküldi az intézmény a az intézmények. kistérségnek. A szülők nem Az iskola elkészíti az tartják fontosnak, intézkedési tervét, a hogy a gyermekük fenntartó jóváhagyja. érettségit adó Az érettségit adó középiskolába középiskolába történő továbbtanulás érdekében tanuljon tovább.

a szülők megnyerése (szülői értekezlet, családlátogatás) Az arányok csökkentése az A minimum évfolyamismétlés, a követelmények magántanulók száma és a 250 órát teljesítése érdekében az meghaladó hiányzások esetében. egyéni fejlesztések óraszámának növelése, a hiányzások érdekében a szülőkkel, CKÖ-vel, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereivel a kapcsolatok erősítése.

Minden intézményben szakos Másoddiplomás képzés, pedagógusok végezzék a nevelő- áttanítás, új oktató munkát. alkalmazással megoldani a teljes szakos ellátottságot.

Az intézmények ellátása a XXI. Pályázati század követelményeinek keresése. megfelelő eszközökkel.

A szülők és a tanulók számára nem érték a tanulás, így nem járnak iskolába, nem vesznek részt az egyéni fejlesztésekben. Korai családalapítás miatt válnak magántanulóvá.

3

Nem jelentkezik a 3 pályázati kiírásra pedagógus, illetve nem vállalják az áttanítást, vagy az újabb diploma megszerzését. A pedagógusok elhagyják a pályát, másik iskolába mennek tanítani. Pályázati források 2 források beszűkülése, illetve a pályázatok elutasítása.

2

2

3

Sikeres pályázat készítése. Pedagógusok és az intézmény meggyőzése a másoddiplomás képzés tandíjának vállalására. A törvényi előírások betartására a fenntartó és az intézményvezetők figyelmének felhívása. A közoktatási referens az októberi statisztikával egyidejűleg bekéri ezeket az adatokat is. Tájékoztatók tartása, a szülők meggyőzése szülői értekezleteken, családlátogatásokon.

Családlátogatások számának növelése, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereinek és CKÖ bevonása a szülőkkel való elbeszélgetésbe. A tanulók motiválása a foglakozásokon való részvételre.

3

A pedagógusok ösztönzési rendszerének megteremtése, a pedagógus pálya presztizsének visszaállítása. A fiatal pedagógusok megtartása az iskolában.

1

A legfontosabb eszközök beszerzéséhez az önerő biztosítása.

249

A tanórán kívüli tevékenységekbe a HH és HHH tanulók nagyobb arányú bevonása. Táborok szervezéséhez az anyagi források megteremtése. Minél több tanuló bekapcsolódása az Arany János Programba.

A gyermekek, szülők megnyerése a tanórán kívüli programokban való részvételre. Tájékoztatás az Arany János Programról.

3 A tanórán kívüli tevékenységek irányt a tanulók nem mutatnak érdeklődést. A

3

Szülők tájékoztatása, egyéb pályázati források megkeresése. A pályázatok elkészítésének segítése. A szülőkkel történő kapcsolat erősítése, aktív bevonása a programba, látogatások szervezése, kihelyezett szülői értekezletek tartása, ismerkedés az Arany János Program helyi vezető tanáraival, és diákjaival.

szülők félnek, hogy a tehetséggondozó programokban való részvétel bár ingyenes, de az egyéb kellékek biztosításának forrását nem tudják fedezni, és ezért nem engedik el a gyermekeket. Szülők nem akarják kollégiumba engedni a gyermekeket.

A gyermekek és tanulók helyben vegyék igénybe a szolgáltatást ahol ez biztosított. Minden óvodában biztosított legyen a 3 éves kortól történő beóvodázás, lehetőség szerint a 2,5 évesek felvétele.

Különböző programokon, nyílt napok szervezésével az iskolai élet bemutatása, a szülők meggyőzése, a helyben történő szolgáltatás igénybevételére. A feltételek megteremtése a 2,5 évesek felvételéhez.

A szülők szabad 2 óvoda-, iskolaválasztás jogával élnek, és nem helyben, illetve a társulásban veszik igénybe a szolgáltatást. A fenntartók nem tudják megteremteni a 2,5 éves kortól történő óvodába járás feltételeit. A szülők részéről nincs igény a korai óvodáztatásra.

2

Sokszínű szakmai programok szervezése. A szülőkkel való kapcsolat erősítése. Igény esetén a feltételek megteremtése a korai beóvodázáshoz.

Megfelelő létszámigény alapján az egységes óvoda-bölcsőde létrehozása.

Az igények felmérése, szükség esetén az intézmény-átszervezés lefolytatása.

Nem jelentkezik igény a szülők részéről. A fenntartó nem tudja a tárgyi és személyi feltételeket megteremteni.

1

1

Igény esetén a fenntartók az intézményátszervezés lehetőségét megvizsgálják.

Minden intézmény tegye rendszeressé a kapcsolatát a CKÖ-vel, vagy a kisebbségi képviselővel. Minél több programon vegyenek részt a kisebbségi vezetők, a döntéshozatalba is kerüljenek bevonásra.

Több fórum, nyílt nap, rendezvény közös szervezése.

Nem minden Önkormányzat, CKÖ, intézmény nyitott az együttműködésre.

2

2

Nyílt napok, közös rendezvények szervezésével egymás tevékenységének jobb megismerése. Foglakoztatási pályázatokon való részvétel. Egyeztetés a munkaügyi központ kirendeltségének a vezetőjével a rendelkezésre álló bértámogatásokról, összehangolt közhasznú és közcélú

250

munkaszervezés a településeken.

V.8. Monitoring és nyilvánosság V.8.1. Monitoring Az intézmények vezetői évente legalább egyszer, de szükség szerint az intézményvezetői értekezleten értékelik a kistérségi és intézményi közoktatási esélyegyenlőségi tervben meghatározott feladatok teljesítését.
Az intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítását.
A közoktatási szakreferens az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít a társulási tanácsnak, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket.
Az értékelést minden intézmény megkapja és a fejlesztési területeket, a társulási tanács által meghatározott feladatokat a következő évi tervezésnél figyelembe veszi. V.8.2. Nyilvánosság
A fenntartó és az intézmények a programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik.
Továbbá szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadvány, rendezvény, lakossági fórum, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

V.9. Konzultáció és visszacsatolás

V.9.1. Konzultáció A társulási közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv a településeken működő közoktatási intézmények, és a települési önkormányzatok vezetőinek közreműködésével készült. Az adatok gyűjtése a fenntartó és az intézmények feladata volt, az elemzéseket közoktatási szakértők készítették el.

251

Az intézkedési terv készítése és felülvizsgálata során folyamatos konzultáció volt a fenntartó képviselői –a társult települések polgármesterei, jegyzői– intézményvezetők, tagintézmények vezetői és a szakértők között. Az elkészült munkaanyagot minden érintett megkapott a TT ülése előtt. A társulási tanács által történő elfogadás előtti konzultációk: - a települések Képviselő-testületeivel, - a települési önkormányzatok a kisebbségi önkormányzatokkal, - a települések polgármesterei az intézmények vezetőivel, - az intézmények vezetői a nevelőtestületekkel, - az intézmények vezetői a szülői szervezetekkel, - az iskolai DÖK vezetők, segítők a diákönkormányzatokkal. A megfogalmazott véleményeket a tervvel együtt terjesztik a társulási tanács elé. V.9.2. Visszacsatolás Minden érintett fél az észrevételeit, módosító javaslatait írásban eljuttathatja a települések polgármestereihez, intézmények vezetőihez, akik a közoktatási szakreferens részére továbbítják. Az értékelést és a módosításokat minden év augusztus 31-ig kell végrehajtani. V.10. Szankcionálás A társulási tanács által hozott közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel kapcsolatos döntéseket minden intézményben végre kell hajtani, annak végre nem hajtása fegyelmi felelősséget von maga után. Az intézményben dolgozók az intézményvezető utasítása, a nevelőtestületi határozatok alapján kötelesek végrehajtani az intézményi esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatokat, melynek elmulasztása fegyelmi felelősséget vonhat maga után. Az intézményekkel szerződéses jogviszonyban állók a megfelelő tájékoztatás után, magukra nézve kötelezőnek kell hogy tekintsék a fenntartói és nevelőtestületi döntéseket. Az intézkedési terv végrehajtásának akadályozása, vagy szándékos megszegése a szerződés felmondását vonhatja maga után.

252

VI. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintű tervezéssel VI.1. Helyi szintű tervezés Az önkormányzatok nem rendelkeznek önálló közoktatási intézkedési tervvel. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 85. § (4.) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat önállóan, vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és – fejlesztési tervet készíteni. A jogszabály azonban lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a helyi önkormányzat tagja a többcélú kistérségi társulásnak és a kistérség önálló intézkedési teve tartalmazza –települések szerinti bontásban– mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, akkor az önkormányzatnak nem kell intézkedési tervet készíteni. Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési és Esélyegyenlőségi Terve úgy készült, hogy valamennyi településre vonatkozóan tartalmazza az egyes önkormányzatok kötelező feladatellátásának módját, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő elképzeléseket, valamint a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A kistérségi közoktatási intézkedési terv az önkormányzatok és intézmények adatszolgáltatása alapján készült, az általuk meghatározott elképzeléseket, fejlesztéseket tartalmazza.

Így a kistérségi közoktatási intézkedési terv kiváltja a helyi önkormányzati intézkedési tervet. Ennek ellenére valamennyi önkormányzat önállóan, vagy társulásban is készíthet közoktatási intézkedési tervet. VI.2. Megyei szintű tervezés A megyei önkormányzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 88.§ (1) bekezdése szerint

a

megye

területén

működő

önkormányzatok

véleményének

kikérésével

és

közreműködésével –a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítést szolgáló– feladatellátási intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet készít. A megyei fejlesztési terv 2007-2013 közötti időszakra készült, a települési önkormányzatok és kistérségi társulások adatszolgáltatása és véleménye alapján.

253

A megyei fejlesztési terv tartalmazza, illetve meghatározza:
az önkormányzatok együttműködésének alapelveit,
az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit,
a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését,
a megoldásra váró feladatokat,
a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet,
a tanulói létszám várható alakulását, figyelembe véve az egyes iskolatípusok összes befogadóképességét,
az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetve a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való feladatát.

A megyei fejlesztési terv tartalmazza az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás által szolgáltatott statisztikai adatokat. Az összhang biztosításához, szükséges minden olyan intézményszerkezeti átalakítást jelezni a megye felé, amely bekövetkezik a kistérség intézményeiben. A törvényi kötelezettség – Kt.88.§ (6) bek. a megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményének megkérése– is garancia arra, hogy a helyi szintű tervezés és a megyei tervezés összhangban legyenek egymással.

VII. Kistérségi intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának, nyilvánossá tételének szabályai Elfogadás: Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a közoktatási intézkedési és esélyegyenlőségi tervet a 38 /2008. (VIII.28.) sz. TT. határozatával egyhangúlag elfogadta. Módosítás: Az intézkedési tervet felül kell vizsgálni és módosítani szükséges, ha azt a Társulási Tanács egyszerű többséggel hozott határozata kimondja. Értékelés, felülvizsgálat: Az intézkedési tervben meghatározottakat évente értékelni kell, két évenként pedig kötelezően felül kell vizsgálni.

254

Érvényességi ideje: 2013. augusztus 30.

Nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése: Az intézkedési terv a Társulási Tanács által történő elfogadást követően összehívott intézményvezetői értekezleten kerül ismertetésre. A Többcélú Kistérségi Társulás honlapján kerül közzétételre. Az intézkedési terv 1 pld. A TT elnökénél 1 pld. A Munkaszervezet vezetőjénél 1 pld A közoktatási szakreferensnél 1 pld. Irattárban kerül elhelyezésre.

Záradék: A kistérségi közoktatási esélyegyenlőségi tervet az OKM részéről támogatták és elfogadták Nemes Katalin és Szigeti István esélyegyenlőségi szakértők 2009. október 28-án. A felülvizsgált dokumentum és mellékletei 1 pld. Nyomtatott formában a közoktatási referensnél 1 pld. Irattárban CD-n 1-1 pld. Elektronikus formában a közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknál 1-1 pld. Elektronikus formában a közoktatási intézményeknél kerül elhelyezésre.

Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a felülvizsgált közoktatási intézkedési és esélyegyenlőségi tervet a 23 /2010. (IX.14.) sz. határozatával egyhangúlag elfogadta.

Encs, 2010. szeptember 14. Bratu László TT elnöke

255