Encsencs Penészlek Nyírvasvári Általános Iskola Pedagógiai programja
1
NEVELÉSI PROGRAM Iskoláink rövid története
Encsencs A székhelyen működő intézmény több évszázados múltra tekint vissza. Az 1770-es egyházi könyvekben már szerepel az iskolára utalás. Iskolánk ősei a református és görög katolikus egyház népiskolájaként működtek, majd 1948-tól állami iskola lett. Iskolánk modern, tiszta épülete, technikai eszközök, a jól szervezett pedagógiai munka, a pedagógusok igényessége biztosítják tanulóink számára, hogy tudásukat minél magasabb fokra emeljék. A falu központi helyén a községi park szomszédságában helyezkedik el intézményünk épülete, tornaterme és sportudvara. Az itt élők apraja-nagyja értékeli e környezetet és legtöbben igyekeznek ezt megőrizni, szépíteni. Önkormányzatunk külsőségekben is szépíti a falut, építi a jövőt. A falunk mára már teljesen komfortos: víz, gáz, telefon, aszfaltozott utak, járdák, belvízi csatornák biztosítottak. Fenntartónk költségvetésében anyagilag gondoskodott iskolánkról: biztosította gyermekeink óvodai, iskolai, napközis ellátását. Az orvosi rendelő szolgálja az itt élők egészségügyi ellátását. A művelődési házból kialakított óvodában kapott helyet a napközi ebédlője, de reméljük, hogy sikeres pályázat révén helyben is megoldhatjuk majd az étkeztetést. Iskolánk, községünk egyetlen iskolája, nyolcosztályos képzésre alapozva, tehát a 6-14 éves korosztály
oktatását-nevelését
szolgálja.
Az
általános
műveltség
alapozásán
túl
gyógypedagógiai neveléssel is foglalkozik. Központi épületünk régi szárnya 1969-ben négy tanterem plusz egy előadóteremként épült. Az 1970-80-as években a demográfiai csúcs idején kicsivé vált iskolát 1984-ben bővítették négy tanteremmel és egy napközis teremmel. A bővítés harmadik fázisára 2000-ben került sor, amikor a tetőtér beépítésével, újabb tantermekkel gazdagodtunk. Így tehát 13 tanterem, 4 szaktanterem áll rendelkezésünkre. Rendelkezünk még egy kisméretű számítástechnika teremmel is. Nincs dísztermünk, tehát iskolai rendezvényeinket a tornateremben tartjuk. Hiányoznak a szakszertárak, így szaktantermi jelleggel csoportosítottuk az eszközöket a tantermekbe. Hiányzik még épületünkből a nyelvi labor, stúdió, klubhelyiség és az ebédlő. 2
Szabadtéri létesítményekkel rendelkezünk. Így a szabadtéri színpad és tornapálya biztosítottak. Az iskola valamennyi szintjén található vizesblokk, többnyire gyenge berendezésekkel. A 2000-ben épített tantermekből sajnos hiányoznak a mosdók, a folyosókon házilag kiépített kézmosók biztosítják a kéz tisztántartásának feltételét. Reméljük, hogy 2015-ig pályázatok segítségével sikerül igazán korszerű jól felszerelt iskolát létrehozni közös erővel. Településünk a legközelebbi kisvárostól 15 km-re található. A lakosság egy kis hányada jár már csak a városba dolgozni. Helyileg kevés lehetőség adódik munkavállalásra. A lakosság heterogén összetételű. A jól képzett szakembertől, a képzetlen munkanélküliig minden réteg megtalálható. A romalakosság aránya községünkben az átlagosnál magasabb. A többgyermekes családok megélhetési gondjai fokozottan jelentkeznek. Egyre több a csonka család, sok a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek. Nagy számban jelennek meg a szorongó, szeretetre, biztos kapcsolatra, védettségre vágyó tanulók. Több évre visszamenőleg van tudomásunk a segítségre szoruló tanítványainkról. Az információkat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésénél, a fejlesztő foglalkozások tervének elkészítésénél, a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a családok megsegítésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél. Iskolánk integráltan oktatja a sajátos nevelési igényű, tanulási hátránnyal küzdő gyermekeket 2006. óta. Az integrálódási folyamatok erősödésével az SNI- s tanulók száma lassan, de csökken. Iskolánk egy épületben működik, mi vagyunk a székhely. Penészleken 1 telephely található, ahol az iskoláskorú gyermekek oktatása-nevelése folyik. 2005. óta épületeinken nagyobb felújítás nem valósult meg. Évente a nyári szünetben történnek karbantartási munkálatok, egészségügyi meszelés. Költségvetésünkre támaszkodva kisebb átalakításokra sor kerül pl. burkolatok javítása, lambériázás, új függönyök vásárlása, régi bútorok cseréje. 2007-től folyamatosan nyújtunk be pályázatokat épületünk korszerűsítésére: pl. külső szigetelésre, nyílászáró cserére, fűtéskorszerűsítésre, vízhálózat cseréjére, de eddig nem tudtuk megvalósítani terveinket. 3
Alapítványi pályázaton nyert összegekből lecseréltük a 10 évnél régebbi számítógépeinket, vásároltunk képességfejlesztő játékokat, bővítettük szakleltárainkat. Ezek a fejlesztések csekélyek, de mind hozzájárulnak gyermekeink sokoldalú fejlesztéséhez.
Szakmai munka Iskolánk a NAT 2007-ben módosított kerettanterve szerint tanít, testnevelésből emelt óraszámmal, 4. évfolyamon pedig a számítástechnika tantárgy bevezetésre került. Csoportbontást alkalmazunk idegen nyelv (angol, német), számítástechnika esetén, ahol az osztálylétszám indokolja, 1-4. évfolyamon szülői igény szerint napközis csoportokban foglalkoztatjuk alsósaink közel 90%-át. Tanulói létszám: Az elmúlt években iskolánk tanulólétszáma csak kismértékben változott. Elsősorban az első osztályos beiratkozók száma volt alacsonyabb a kelleténél. A Nevelési Tanácsadó vizsgálata alapján elég sok gyerek marad vissza 1 évre óvodai nevelésre. A közeli városi iskolába történő gyermekek beíratása nem jellemző, csak évente 1-2 kisgyermeket érint. A 2008/2009es tanévben az iskola tanulólétszáma 245 fő volt. Az intézmény befogadóképességét tekintve vannak még szabad férőhelyeink. Személyi feltételek Tantestületünk 80%-ban stabilnak mondható. Igyekszünk minden szakterületen megfelelő képességű nevelőt foglalkoztatni, de kis iskola révén ezt még nem sikerült 100%-osan megvalósítani. A változások a kötelező óraszámok növekedésével, intézményen belüli átszervezésekkel, nyugdíjba vonulással, lakhelyváltoztatással, vagy gyermekáldás miatt egyidejűleg természetes módon következnek be. Tantestületünk ennek köszönhetően energikus, fiatalos pedagógusokkal gyarapodik. Pedagógusaink többsége aktívan részt vesz tanulóink tanórán kívüli foglalkozások megszervezésében. Gyógypedagógusunk látja el a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését, oktatását. Napközis munkakörben tapasztalt pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. A napközis 4
csoportok számát 2007-hez képest megnöveltük, ezt a tendenciát a következő évben is követjük szülői igény szerint. Így a 4 napközis csoportunkban az alsósok nagyobb részét tudjuk foglalkoztatni. Az iskolai adminisztrációban évek óta stabilan dolgozó munkatárs van, munkája segíti a zökkenőmentes haladást. Az alkalmazotti közösség részeként takarító személyzetünk létszáma állandó, munkájukat közcélú, illetve közhasznú foglalkoztatott személyek segítik. Penészlek Penészlek
önálló
önkormányzattal
rendelkező
település.
Lakosságának
jelenlegi
létszáma:1000 fő körül. A lakosság földműveléssel és állattartással foglalkozik, valamint az erdőgazdálkodás kezd meghonosodni a futóhomokos földeken. Az alapfokú nevelési és oktatási feladatok ellátása Encsencs községgel létrehozott intézményfenntartó társulás keretében történik. A település Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-Nyírségi részén helyezkedik el, alacsony aranykorona értékű földterületekkel rendelkezik. A népesség létszámának alakulásában csökkenés tapasztalhat, ezért az óvodás-, iskoláskorú gyermekek létszáma is csökken. Az etnikai kisebbség a településen egyre nagyobb létszámban van jelen. Kisebbségi önkormányzat, településünkön nem működik. Infrastruktúra vonatkozásában a települést önállóan ellátó vízmű telep van, a vezetékes gáz településünkön megtalálható, a fejlesztés következő állomása a szennyvízhálózat megépítése lesz. A település gazdasági helyzetét egyértelműen az agrárágazat határozza meg. Településünkön egy óvoda és egy általános iskola működik. Az óvodások létszáma 33 fő, az iskolai tanulólétszám 100 fő körül stagnál. a pedagóguslétszám 10 fő. Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, a szülők magas hányada munkanélküli. Életmódjuk, lakáskörülményeik, jövedelemszintjük, iskolázottságuk alacsony szintű. A családok egy része együttműködő, nem gátolj a az iskola tevékenységét. A pedagógiai munkához szükséges legfontosabb tárgyi feltételek adottak. Nevelőtestületünket az önképzés igénye, az új iránti fogékonyság, elkötelezettség jellemzi. Biztosított a nevelői szabadság, az értékek létrehozása és megerősítése, a szakmai és emberi segítségadás.
5
Nyírvasvári Intézményünk, mint Nyírvasvári közoktatási rendszerének legkorábbi múltra visszatekintő intézménye, mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a község oktatástörténetében. A település neve 1318-ban tűnik fel először a forrásokban "Eghazas Wosvari" alakban. A XIX. század közepéig a Károlyiak voltak a legnagyobb földbirtokosai. 1950-tõl már a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírbátori járáshoz tartozó nagyközség. Nyírvasvári nevezetes épülete, a volt Luby-udvarház, mely ma általános iskolaként működik. Károlyi György 1835 körül parkot készíttetett, ebben a parkban „úri lak” állt. A mai formájában 1942-ben épült iskola középső, emeletes része helyén volt az 1800 körül emelt udvarház. Pincéje dongaboltozatos. Az új szárnyakat 1986-ban, és 2003-ban építették hozzá. Helyzetelemzés Nyírvasvári Általános Iskola bemutatása Településünkön élő 2000 főnyi lakosság összetétele nagyon heterogén. Jelentős a munkanélküli, szociálisan hátrányos helyzetűek száma. Ugyanakkor vannak jobb anyagi körülmények között élő, tehetősebb családok is. Ez az összetétel megmutatkozik tanulóinkon is. Komoly feladat elé állította a nevelőket a program céljainak megfogalmazásakor. Különösen azért, mert a szülők egy része a szabad iskolaválasztás jogát gyakorolva a szomszéd város általános iskoláit választja gyermekeinek, nem pedig a helyben lévőt. Iskolánk önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként működő köznevelési intézmény. Fő feladata a Nyírvasváriban lakó tanköteles tanulók nappali rendszerű alapfokú nevelése-oktatása. Tanulólétszámunk 130 fő körüli, csökkenő tendenciát mutatott, de mára újra több szülő választja gyermeke számára intézményünket. Tanulóink kb. 90 % hátrányos, és 60% halmozottan hátrányos helyzetű családból érkezik. Egy évfolyamon belül általában 1 tanulócsoport működik. Osztálylétszám 14-20 fő, ideálisnak mondható. A sajátos nevelési igényű gyerekeket szakértői vélemény alapján integráltan oktatjuk. Évfolyamonként 2-3 ügyes, tehetséges tanulóval büszkélkedhetünk. Számuk remélhetőleg a szabad iskolaválasztás ellenére is növekszik. Pedagógusaink ezért folyamatos differenciálnak, és a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával, az oktatás színvonalának emelésével 6
törekszenek intézményünk elismerését kivívni, eredményeit tovább bővíteni. A tehetséges gyerekek képességeiknek megfelelő tudást, rendszeres versenyeztetést, míg a szociokulturális hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdők a tanítási időn túl korrepetálásban, egyéni fejlesztésben részesülnek. Az egész napos iskolai oktatást ezért is örömmel üdvözöltük. Az egész napos elfoglaltságot. a szülők is kezdik megszokni és elfogadni A szülők és gyerekek igényeihez alkalmazkodva sokféle lehetőséget biztosítunk diákjaink képességeinek, tehetségeiknek a kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére, a hátrányok kiküszöbölésére, szabadidejük eltöltésére. Oktatási és nevelési módszereink megválasztásában elsősorban a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonynak tartunk. Irányítás-vezetés Az intézmény működéséért az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek a felelősek. Intézményünkben Közalkalmazotti Tanács működik. Az egyeztetés folyamatos. Az intézmény szakmai vezetésében az intézményvezető, az intézményvezető helyettes mellett, a szakmai munkaközösség vezetők vesznek részt. Jelentős pedagógiai munkát végez a gyermekszervezet vezetésével megbízott pedagógus, a diák-önkormányzatot segítő tanár. Kiemelkedő szerep jut az osztályfőnököknek a gyermeki közösségek alakításában, fejlesztésében. A
Szülői
Munkaközösség
szervezőmunkájával
sok
Választmánya
segítséget
nyújt
és a
Elnöksége hétköznapokon
praktikus és
a
tanácsaival, rendezvények
lebonyolításában. A nevelő-oktató munka tervszerűségét, szervezettségét az alapdokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, a tanévekre szóló munkatervi feladatok tudatos megvalósítása biztosítják.
7
Nevelőtestületeink A tantestületeink legfőbb feladata, az iskolai élet zökkenőmentes megszervezése, az oktató nevelő munka hatékony vezetése. A pedagógusközösség tagjai igen sokat tesznek és vállalnak azért, hogy az iskolai oktatás feltételei az igényeknek megfelelően teljesüljenek. Munkahelyüket sajátjuknak tekintik, alkotó műhelynek tartják, ahol a gyermekeket igyekeznek korszerű ismeretekhez juttatni egyre emelkedő minőségű színvonalon. Iskolánk tanítói, tanárai kiemelt figyelmet fordítanak a képesség kibontakoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók tulajdonságait számba veszik, s megfelelő pedagógiai, pszichológiai ismeretek birtokában a tehetség kibontakoztatásának feltételeit igyekszenek megteremteni. A szülőkkel való egyeztetés során számba veszik a helyi, a szűkebb és tágabb környezet nyújtotta lehetőségeket. A hátrányos helyzetű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatására sok időt és energiát fordítunk. A hátrányok pótlására, az ismeretek megalapozását a lassan haladó tanulók továbblépési feltételeit teremtettük meg. Különös figyelmet fordítunk a kezdeti hátrányok mérséklésére – minden évfolyamon lehetőséget biztosítunk képesség-kibontakoztatásra és felzárkóztatásra. Iskolánkban következetes oktató-nevelő munka folyik, melynek eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók sikeresebb továbbhaladását biztosítjuk. A megismertető, megértő, tiszteletben tartó napi iskolai élet a pedagógus - diák együttdolgozásán nyugszik. Az eredményeket pedagógusaink rendkívül nagy türelemmel és toleranciával érik el. A tanítók, a szaktanárok a szabadon megválasztott módszereket alkalmazzák, tanítási óráróltanítási órára készítenek az ismeretek megértését, elsajátítását segítő eszközöket. Minden pedagógus célja - minden tantárgy tanítása során -, hogy szívesen tanuljon a gyermek. A tehetségek valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulókat tanórán kívül is segítik a jobb, a sikeresebb eredmény elérésében. Szakmai munkánk megújítását célzó törekvéseink, kezdeményezéseink mutatják: tantestületeink igyekeznek a kor kihívásainak, pedagógiai követelményeinek megfelelni. A helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakorlásán túl olyan erkölcsi értékek átszármaztatásán is munkálkodunk, amelyek alapján tanítványaink képessé válnak az egyetemes értékek befogadására, továbbvitelére. Az egyetemes erkölcsi értékek megismertetését az egyházak hittanórái is segítik. Nyírvasváriban ezen kívül térségünkben egyedülálló szervezésű „Egyházi szavalóverseny” kiemelkedő jelentőséggel bír. Járásunk és távolabbi térségek iskoláinak tanulói és 8
pedagógusai visszajáró vendégeink e rendezvényünkön. A zsűriben pedig az Egyházak képviselői vesznek részt, ezzel emelve a rangját az eseménynek. A Nyírvasvári iskolának kiemelkedő személyiségű tanítói, tanárai voltak: Lukács Anna tanító, Papp Gyula nyugalmazott igazgató vagy Koleszár József tanár, aki 2007-ben községünk díszpolgári címét is megkapta. A nagy elődök munkássága, és a most meginduló újítások tudatos, tervszerű munkára késztették nevelőtestületünket. Nevelőtestületeink szakmai felkészültsége, pedagógusi elhivatottsága, több éve folyó elemző-értékelő, feladatkijelölő munkássága, garancia a Pedagógiai programunk, és a Kerettantervi alapokon kimunkált Helyi tanterveink megvalósításának. Nevelő-oktató munkánk eredményei Tanulóink
képességeit,
adottságait
tekintve
elvárásaink
reálisak:
jól
ismerjük
gyermekeinket, családi, szociális, egzisztenciális, kulturális hátterüket. A magatartás minősítése és az év végi osztályzatok napi tapasztalatainkkal összhangban vannak. Tanítványaink
felkészültségét,
képességeit
úgy
alapozzuk,
hogy
valamennyien
képességeiknek megfelelő iskolatípusba folytathassák tanulmányaikat. Fokozott igényként jelentkezett, hogy tanulóink továbbépíthető tudáshoz, illetve ismeretanyaghoz jussanak, és elsajátíthassák az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákat. A már végzett tanulóink továbbtanulási igénye és felvételük eredményessége, majd a munkaerő-piacon történő elhelyezkedés pedagógiai munkánk elismerése. A középfokú iskolák félévi visszajelzései (tanítványaink továbbhaladásáról) bizonyítják, hogy diákjaink megállják helyüket. Nevelő-oktató munkánk során tanítványaink esélyegyenlőtlenségének csökkentésére, valamint lemorzsolódásuk megakadályozására törekszünk. . Az iskolai versenyen is eredményesen szereplőket felkészítjük a városi, területi, tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre. Tanítványaink a városi, területi, versenyeken szép sikereket érnek el, melyek pedagógusaink mindennapi következetes munkáját igazolják. Gyermekszervezetünkön belül tanulóink egy-egy feladat önálló megoldásához már eljutottak, a tanulói érdekképviselet, cselekvési önállóságának kialakítása folyamatos. Iskolai ünnepségeinket, megemlékezéseinket iskolai közösségben szervezzük. A közös élményszerzést, a hagyományok ápolását, iskolaközösségünket átfogó rendezvények 9
biztosítják. Csakis az értelmileg-érzelmileg ható, a gyermeki személyiség „megérinteni” képes ünnepi megemlékezéseket tekintjük mérvadó teljesítménynek. Működési-tárgyi feltételek Az encsencsi Általános Iskola fűtött alapterülete 2500 m2, hozzátartozik 800 m2-nyi udvari terület. Aránylag megfelelő nagyságú területen, zöld övezetben terül el iskolánk. Az épület mögött, szabadtéri színpad, távolugró gödör, futópálya és 1 kisméretű sportpálya található közel 4400 m2 –en. Épületünk 3 szintes. Nyírvasvári iskola kb. 6000 m2 területtel rendelkezik, melyből 1900 m2 az épületek alapterülete, 4200 m2 pedig az udvar. Aránylag nagy területen fekszik, szép zöld övezetben. Az udvaron sétálópark, 2 sportudvar melyből az egyik füves, foci és kézilabdapálya együtt pedig bitumenes.
Encsencs
Nyírvasvári
Penészlek
Tantermeink száma:
13
10
8
Szaktanterem száma:
4
8
-
Ebből számítógépes terem
1
1
1
Tornaterem
1
1
1
Öltöző
2
2
2
Ebédlő
-
1
-
Konyha
-
-
-
Helyiségeink száma bővítésre szorul. Az iskolai bútorzat cseréje, felújítása folyamatos. Taneszközeink mennyiségben, minőségben közepes szintűek, legalább 30 % kiegészítésre várnak. Szaktantermet csak számítástechnikai képzésre, valamint könyvtár használatra tudunk biztosítani. Az intézmény épülete, helyiségei folyamatosan karbantartottak. Részleges felújításuk, korszerűsítésük önkormányzati segítséggel és pályázatok útján valósultak/valósulnak meg. Intézményünk bútorzatát pályázatok igénybevételével folyamatosan újítjuk, korszerűsítjük. Számítógépparkunk korszerűtlen, színvonalában elavult. Egyidejűleg 14 felhasználói munkahelyről tudunk Internet-elérést biztosítani, de korszerűbb gépekre lenne szükség. 10
Audiovizuális eszközellátottságunk a tanulóközösségek számához viszonyítva hiányos, azonban a tartami munka minőségét nem hátráltatja. Néhány készülék már nem korszerű. Rendelkezünk televíziókkal, videokamerával, videomagnókkal, írásvetítőkkel, hangosító berendezéssel, fénymásolóval, nyomtatókkal, CD-íróval, de nagy részük sajnos elhasználódott állapotú. Iskolák könyvtárai kb. 4000 kötetes, könyvtári órák, szakköri foglalkozások, csoportos oktatás céljára is alkalmas. A mai követelményeknek nem megfelelő, bútorzatbeli ellátottsága: hiányos. A médiatár kiépítése, bővítése további feladat. A tanulói könyvállomány bővítését folytatni szükséges, a nevelők részére a legszükségesebb szakkönyveket, a beindított programokhoz a szakmai anyagokat beszereztük. A szakmai folyóiratok nem állnak rendelkezésre. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen eszközök, felszerelések beszerzése, az elavult eszközök cseréje folyamatos. Tornatermeink felújításra szorulnak, felszerelését évről-évre fejleszteni kell. Teljes kihasználtsága folyamatos. Iskolánknak saját orvosi rendelője nincs, de rendszeres iskolaorvosi ellátásban részesülnek tanulóink. Az iskolavédőnő felkérésre tart egészségvédő, felvilágosító órákat, előadásokat a dohányzás, az alkohol, a drog káros hatásáról és az egészséges életmódról, életvitelről. Az orvosi szoba berendezési tárgyainak fejlesztése szükséges. Tanulóink jelentős számban szociális támogatásokra (étkeztetés, tankönyv) jogosultak. Iskolaudvaraink egy része bitumenes, másik része salakos, harmadik része füves. Jelentős területek a mozgás és játék színterei. Környezetünk gondozását, szépítését a feltételrendszer javítása érdekében folyamatosan végezzük.
11
Küldetésnyilatkozatunk Tanulók, pedagógusok -, akik itt élünk és dolgozunk, nagyra értékeljük az elődök munkáját, a történelmi korok üzenetét, és iskoláink arculatát is ehhez a községközponti, a történelmi múlthoz és a ma követelményeihez igazítjuk. Intézményünk sokéves munkájának alapelve: a gyermekközpontú pedagógia, a fontolva haladás, a tervezhetőség és kiszámíthatóság. Ennek megfelelően, az alapfeladatok ellátását a szülők számára is egységes képet nyújtó, egyre inkább kiszámítható és tervezhető módon valósítjuk meg. Feladatunknak tekintjük egy olyan intézmény megteremtését, amely az iskolába járó gyermekek számára biztosítja a minőségileg garantált, a fejlődésüket elősegítő nevelést, ellátást, az iskola mai, naprakész, a társadalmi igényeknek egyre inkább megfelelő alapkészségeket, kompetenciákat, az un. alkalmazásképes, továbbépíthető tudást és továbbépíthetőséget nyújt, azaz felkészít az egész életen át tartó tanulásra. A tanulói képességek kibontakoztatásának, a tehetséggondozásnak, a hátrányok leküzdésének, az esélyegyenlőtlenség mérséklésének számos formájával, szervezeti megvalósításának kialakult gyakorlatával rendelkezünk. A szabadidő hasznos eltöltésével, praktikus ismeretek elsajátíttatásával felkészítjük a gyerekeket, a tanulókat a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására is törekszünk, melyeknek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. A pedagógiai program küldetésnyilatkozatának kiegészítése „Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/12013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.” Iskolánk gyermekképe A 6-8 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, nyitott, érdeklődő, aktív, tettre kész feladattudattal rendelkezik. Érzelmei központi szerepet kapnak a megismerésben, a
12
motivációban.
Emlékezete
cselekvéses
tapasztalataihoz,
élményeihez
kapcsolódik.
Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét 10-15 percig tudja összpontosítani, mely képességét óráinkon játékos helyzetekkel folyamatosan fejlesztjük. A 9-10 éves időszakot a második miért korszaknak is nevezzük. Kíváncsiak, szeretnék megismerni az őket körülvevő valóságot, az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A különböző tevékenységterületek (tantárgyak) kapcsolódási pontjainak felfedezése jelenik meg. A 10-12 éves gyermekeknek szélesednek a társadalmi tapasztalataik, kiemelt szerepet kapnak társas kapcsolataik, a kortárscsoportok. A kondicionáló, motorikus képességek fejlesztésének a meghatározó szakasza. A 12-14 éves időszak a serdülés kezdete. A szülőkről, a felnőttekről érzelmileg kezdenek "leválni", nő az önállósodási igényük. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Felerősödik az önmegismerési vágy. Meg akarja ismerni képességeit, korlátait, lehetőségeit, szeretné átlépni határait. Az önálló véleményalkotás, a készen kapott nézetek bírálata, a kétkedések, a fékezhetetlen vitakedv az általános jellemző. Bekövetkezik a függőség és az önállóság szükségletének ismétlődő, az egyén személyiségét megingató konfliktusa, az identifikációs zavar, a csalódás és a bűntudat érzésének átélése, a frusztrációtűrés küszöbének tartós csökkenése. A konkrét és az elvi szintet össze tudják kapcsolni. Eljutnak elvont műveletek végzéséig.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó munka pedagógiai céljai: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi, erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: -
az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen,
-
meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit,
13
-
a sokrétű ismeretátadással fejlesszük tanulóink önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását,
-
a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja,
-
a tehetség kibontakoztatása érdekében az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek, a versenyszellemnek a kialakítása,
-
az informatika alkalmazásával és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztésével hozzájárulni az alapműveltség kialakításához,
-
a tanulás tanulása és az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása minden gyermek számára,
-
a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi képességű, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú gyerekek felkészítése a pályaválasztásra és a továbbtanulásra,
-
fejleszteni tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek,
-
tudatosítani a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat,
-
személyes példamutatással nevelni a diákokat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, egyenrangú társként kezeljék a kisebbséghez tartozókat, fogyatékosokat,
-
jó kapcsolatot tartani az önkormányzattal, a helyi közintézményekkel, a környék iskoláival, egyesületekkel, kulturális szervezetekkel.
-
a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy érezzék, közösek a céljaink és érdekeink,
-
segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak,
-
ezek megvalósításához jellemezze munkánkat a következetes követelés, igényesség, a tanulók jogainak tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság.
Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam):
14
az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;
vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;
az iskola adjon teret, a gyermekek játék - és mozgás iránti vágyának;
az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;
az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;
társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat,
alkalmazzák
a
kulturált
együttélés
normáit,
tudjanak
együttműködni másokkal;
szeressék és óvják természeti környezetüket;
az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;
mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;
Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam):
folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;
a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;
vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;
vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;
a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;
15
az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;
a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializációjú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;
a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;
alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;
magas
színvonalú
és
sokrétű
ismeretátadással
fejlessze
a
tanulók
önálló
problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;
a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;
tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;
segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;
elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;
az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez;
a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;
fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;
a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók
önismeretét,
együttműködési
szolidaritásérzését, empátiáját,
16
készségét,
akaratát,
segítőkészségét,
a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése érdekében a tanév elején egyéni fejlesztési terv készítése a szakvélemények és a gyógypedagógus véleménye alapján,
esettanulmány készítése minden hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű gyerekről, melyet félévenként felül kell vizsgálni.
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, feltételeinek biztosítása (tantárgyi fejlesztés, önismereti fejlesztés, sikerélményhez juttatás, differenciálás).
a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;
jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;
a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;
a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;
a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;
a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,
az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;
alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;
ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;
legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;
személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;
alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;
A 6-14 éves korúak iskolázásának különleges, későbbi változásokat is meghatározó szerepe van. Minden gyermeknek, tanítványunknak meg kell adnunk a lehetőséget, hogy megközelítse
17
teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Nevelő-oktató munkánk egyik fő célja az általános emberi értékek közvetítése:
-
sokoldalú feladatmegoldó gondolkodási készségek kialakításával,
-
a tanulók ismereteinek iskolán kívüli tevékenységekkel való kiegészítésével (tanulmányi kirándulások, kulturális programok, szaktáborok, helyi közművelődési lehetőségek kihasználása) gazdagításával,
-
a viselkedéskultúra, a kommunikációs képességek és készségek javításával,
-
a felső tagozaton a továbbtanulás, a pályaválasztás kiemelt kezelésével,
-
az osztályközösségek, a napközis és a más csoportok szerepének erősítésével a személyiség formálását előtérbe helyezve a tanulói önállóságot,
-
a demokratikus közösségi magatartás fejlesztésével,
-
a toleráns, a másságot tiszteletben tartó személyiség kialakításával,
-
az egészségnevelés és környezetvédelem fontosságának tudatosításával,
-
az erkölcsi tulajdonságok megalapozásával az egyházak fakultációs hitoktatását igényelve.
Az iskoláinkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai -
Megalapozni a tanulási szokásokat, az elemi műveltségbeli alapokat biztosítani.
-
Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott foglalkoztatással lehetőséget adni az egyéni haladási ütem, egyéni képességek, kibontakoztatására.
-
A tehetséges gyerekeket segíteni a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában, megvalósításában.
-
Fogékonnyá tenni a tanulókat a saját környezetük a természet, a társadalom értékei iránt, hogy kialakuljon bennük a környezetük megismerésének és megóvásának igénye.
-
Tudatosítani a tanulókban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősíteni a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.
-
Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez illetve egymáshoz való viszonyulásban.
-
Odafigyeléssel, előadások tartásával, szervezésével egészséges életmódra nevelni.
18
-
Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon megismertetni a természeti környezetünket túrákkal, kirándulásokkal összehangolva.
Feladatok a nevelés-oktatás 1 – 4. évfolyamán:
a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;
a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;
alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);
a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;
támogassa az egyéni képességek kibontakozását;
az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;
a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;
törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;
tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;
erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;
a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;
Feladatok a nevelés-oktatás 5 – 8. évfolyamán:
19
fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi
és
emberi
környezettel
való
harmonikus,
építő
kapcsolatokhoz
szükségesek;
az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók
önismeretét,
együttműködési
készségét,
akaratát,
segítőkészségét,
szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;
olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;
tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;
tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;
a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;
vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;
erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;
fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;
felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;
a test és a lélek harmonikus fejlesztése;
a szocializáció folyamatainak elősegítése;
az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;
a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;
a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;
adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat;
Az iskoláinkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai
20
fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
az iskolai nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;
21
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív, tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;
heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;
az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári
ismeretek
gyakorlati
értelmezésével,
a
mindennapi
életvitellel
összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;
a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok
kezelésében
is
alkalmazzák,
döntésképességüket
szervezett
gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;
az iskolában folyó nevelő – oktatómunka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási
rendszerében
meghatározott
rend
szerint
funkciójuknak
megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;
alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;
a mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerben, meghatározott rend szerint elvégezzük a diagnosztikus, a formatív méréseket.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit, szokásait.
22
a tanulási stratégiák és a taneszközök kiválasztásában kitüntetett szempontot kapnak az életkori sajátosságok, tanulási képesség.
növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát pl. megfigyelés, kísérlet, anyaggyűjtés stb.
differenciáljuk a foglalkoztatást, egyéni haladási ütemhez igazítjuk a terhelést.
a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek mellett szerepeltetjük diákjainkat tanulmányi versenyeken, rendezvényeken, vetélkedőkön.
a kortárs kapcsolatok megerősítésével és a mindennapi életvitellel összefüggő ismeretek nyújtásával lehetőséget adunk az életben való eligazodásra, különösen a fogyatékos gyerekeknek, akiknek túlkorosság és hiányzásai miatt nagyfokú lemaradása van.
az osztályfőnöki és a helyi tanterv megvalósításával megalapozzuk az egészséges életmód és életvezetés készségét.
a diákönkormányzat érdemi működésével kibontakoztatjuk a tanulók önállóságát, öntevékenységét, önkormányzó képességét
Az iskoláinkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Pedagógiai alapelvünk, hogy:
iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;
alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;
kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;
23
pedagógiánk
elfogadott
alapelve:
a
komplexitás
elve,
azaz
annak
állandó
figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;
a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;
a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában,
a
tanulók
aktivitásának
kibontakoztatásában,
tevékenységük
megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;
a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;
minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;
iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;
a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;
minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;
az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;
minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli
és
környezeti,
az
életpálya-építési,
idegen
nyelvi,
valamint
az
infokommunikációs technológiákat;
a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;
hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;
24
iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;
az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;
az
egyéni
adottságokat
figyelembe
véve
kialakítjuk
tanítványainkban
a
teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;
a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;
a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;
reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;
a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;
alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;
a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;
a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.
Nevelőtestületünk elkötelezett a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú nevelés mellett. Pedagógiai programunkban az érzelemközpontú nevelés jelentős hangsúlyt kap, amely összhangban van a nyolcadik évfolyam végére elérendő teljesítményközpontúság, a reális pályaválasztás, a továbbtanulás érdekével.
25
Értékeink Iskoláink meghatározó, szép természeti környezetben, eltérő viszonyok között élő családok gyermekeit neveli. Fő feladata a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, az alapvető készségek és képességek biztos kialakítása, fejlesztése, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások szervezése, melynek során figyelembe vesszük az iskolai közösség, a gyermek egyéni és megismételhetetlen adottságait. Munkánkban a következő értékek meghatározó jellegűek: A tudással és művelődéssel kapcsolatos értékek: Állandó törekvés a megismerésre, a tudás iránti vágy felkeltése, igény az önművelésre, az emberek által létrehozott kulturális értékek tisztelete, a szépség és a többi esztétikai kategória iránti fogékonyság. A munkával kapcsolatos értékek: A szorgalom, a figyelem, a kötelességtudat, a rendszeresség, az igényesség, a pontosság, a munkasiker öröme, az ésszerűség, a kockázatvállalás, a munka tisztelete. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: Érdeklődés, aktivitás, együttműködés, tisztelet a szülők, a nagyszülők és valamennyi embertársunk iránt, a társadalmi kapcsolatok, a családi hagyományok ápolása, fogékonyság a barátságra, a hűség, az önzés leküzdése, az emberi méltóság tisztelete. Az általános emberi és kulturális értékek: A humanizmus, a szeretet, az igazság, a jóság, a szépség, a harmónia, a nemzetünkhöz való kötődés, nemzeti szimbólumaink tisztelete, az élet tisztelete, tolerancia, a természet védelme. A mindennapi kapcsolatokra vonatkozó értékek: Kulturáltság a viselkedésben, a kommunikációban és az élet minden területén, a segítőkészség, a különböző meggyőződésűek és szokások elfogadása és tisztelete, a tulajdon védelme, az erőszak elutasítása. Az "én" harmóniájára vonatkozó értékek: Az önismeret, az önkontroll, az önfejlesztés, az önmegvalósítás, a felelősségvállalás, az alkalmazkodni tudás, az önbecsülésre törekvés, a szerénység, az alázat, a nyitottság, a fegyelem értékei.
26
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei -
Egyéni fejlesztő programok és modern informatikai eszközök alkalmazása.
-
Alsó tagozatban már tanóra keretén belül is ismerkednek tanulóink az idegen nyelvvel és a számítógéppel.
-
Pozitív motiváció eszközeivel élünk, a jutalmazás és büntetés módszereinek alkalmazásában egészséges arányokat tartjuk.
-
A tanítás során minden pedagógus alkalmazza a szemléltetés, cselekvés, aktivizáló módszereit.
-
Felzárkóztató csoportos foglalkoztatás, egyéni tehetséggondozás vagy korrepetálás során biztosítjuk az egyéni kibontakoztatást.
-
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.
-
Folyamatos differenciálással segítjük a különböző fejlettségi szinten álló tanulók képességeinek kibontakozását.
minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;
a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;
személyes
példamutatással
neveljük
gyermekeinket
toleranciára,
a
másság
elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;
a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;
az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;
megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert
a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;
27
nevelési
célzatú
(nyílt
és
zárt)
csoportfoglalkozás
a
nevelési
problémák
megbeszélésére, kezelésére;
a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük:
A: meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön) ellenőrzés, (ön) értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a,) ösztönző módszerek: (Ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl.: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, országos szintű elismerések; - osztályozás;. Milyen tevékenységet jutalmazunk, és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. Pl.: Mit jutalmazunk? Hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések). A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás,) b,) utasító módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, áthelyezés másik iskolába c.) gátlást kizáró módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…).
A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: 28
-
nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú;
-
nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető
mutatóujj, korholást) közleményeiket:
arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, -
szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják meg), kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés), majd az iskolai közösségben, ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában,
-
technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés,
-
szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve, a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység;
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, „én tudata” birtokában többé–kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye
29
és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása. Nevelőtestületünk szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges felnőtteket kíván nevelni a rábízott gyermekekből. Tervszerű nevelő-oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket nyújt, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét,
világképük
formálódását
és
eligazodásukat
szűkebb
és
tágabb
környezetükben. Biztosítjuk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a munkának becsülete legyen. Iskolánk humánus légkörével elősegítjük, hogy tanítványaink önmagukat megismerve tiszteletet tanúsítsanak mind az egyén, mind a közösség iránt. Segítjük tanítványainkat, hogy a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit elsajátítsák, és az emberek közötti érintkezéseikben alkalmazzák. Megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel, hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Az ismeretanyagon keresztül olyan képességeket, személyiségjegyeket alakítunk ki, mint az egyetemes emberi kultúra értékeinek megbecsülése, más népek, kultúrák, vallásuk szokásainak tiszteletben tartása, a másság elfogadása. A magyar nyelv műveltségünk, nemzeti önazonosságunk alapja, feltétele, kultúránk hordozója. Ezért fontos feladatunk a nyelvi-kommunikációs nevelés, az alapkészségek, az írás, olvasás, a helyes beszéd és a nyelvtani ismeretek elsajátítása, folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál gondot fordítunk a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabatosságra, a trágár beszéd elleni küzdelemre. A matematikatanításunk célja a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, a következtetés, a logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztése, kellő figyelmet szentelve az alapkészségek kialakítására is. A célok eléréséhez a matematikai órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a szakkörök, versenyek, a 30
számítástechnika 4. évfolyamtól történő tantárgyként való bevezetése, megalapozva az ismeretelsajátítás új technológiáját. Az idegen (angol, német) nyelvi képzésünk célja, hogy tanulóink hétköznapi helyzetekben is a nyelvet tudják használni. Szerezzék meg a fejlesztéshez szükséges alapismereteket, legyen általános ismeretük az adott nyelvet beszélő országról. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előtérbe helyezzük a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos formákat. Eddig elért eredményeink e területen jók, amelyeket meg szeretnénk őrizni a következő évek során is. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszere: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből.
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK Támogassuk a
ELJÁRÁSOK
Nevelő - oktató
Az iskolai
munkánk során
tevékenységrend fiatalokat a reális megismerjük,
komplex
szer minden
Folyamatosan
ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek,
önismeret
követjük és
dramatikus
személyiségfejles eleme segítse a
kialakításában,
elősegítjük
játékok,
ztésre
az erkölcsi és
személyiségük
önmegvalósítási
törekszünk. Ezért értelmi, érzelmi,
jellembéli
fejlődését.
lehetőségek,
megismerjük
akarati és
tulajdonságok
Tapasztalatainkat szereplési
tanítványaink
jellembeli
felismerésében és megosztjuk a
szükségleteit,
tulajdonságainak tudatos
motivációs
harmonikus
formálásában!
bázisát.
fejlődését!
Teremtsük meg a Alkalmazzuk a
tanítványainkat
Az iskolai élet
feltételeit
tanuló
saját
szervezésének és
tanulóink
megismerési
személyiségük
a pedagógiai
szükségleteinek
technikákat.
megismerésében
hatásrendszer
kielégítéséhez:
és
alakításának
biológiai;
fejlesztésében..
meghatározó
biztonságérzet, a
szempontja a
közösséghez
tanulói
tartozás, az
szükségletek
intellektuális-
tanulók testi,
31
alkalmak
kollégákkal és a
teremtésével
szülőkkel.
segítjük
mind teljesebb
esztétikai és az
kielégítése.
önmegvalósítás.
Igyekszünk
A fiataloknak
Segítsük
Reális
Követjük a
megismerni
legyen
felfedezni és
önértékelésre
tanítványaink
minden
áttekintése saját
fejleszteni
késztetjük a
magatartásában
tanítványunk
személyisége
minden
tanulókat. Valós
megnyilvánuló
személyiségszerk összetevőiről,
gyermekben /
életszituációk
SZÉK
ezetét, s
képességei és
fiatalban a
teremtésével
kompetencia-
elősegítjük a
tehetsége
személyiségének segítjük az
elemek
reális
határairól és
saját értékeit;
fejlődését!
önismeretük
lehetőségeiről,
keressük minden felelősségteljes
alakítását,
legyen
gyerekben az
személyiség
visszacsatolás a
formáljuk az
betekintése a
egyedit, a
kialakulását.
reális énkép
önmagukhoz és
viselkedése
megismételhetetl A valós
alakítása
társaikhoz
hátterébe,
ent, támogassuk
állapotból
érdekében
fűződő
motívum-
őket önmaguk
kiindulva
„szociális tükör”
(szociális)
rendszerébe,
kiteljesítésében!
fogalmazzunk
évén. Mind az
viszonyukat
helyesen ítélje
meg egyénre
alacsony, mind a
(attitűdjüket). Az meg az emberi
szóló
túl magas
ember
kapcsolatokban
személyiségfejles önértékelés
személyiségét
játszott szerepét,
ztő programot!
tükrözi
hatását!
önálló, aktív,
Folyamatos
esetén a realitásokkal való
viszonyulásainak
szembesítésre, a
rendszere: az
reális önkritika /
önmagához, a
kritika
szűkebb - tágabb
kialakítására
emberi- és
törekszünk.
természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori
Az egyes életkori Az érzékelés,
Valamennyi
A kreatív
pszichikus
fejlődési
pszichikus
személyiség-
észlelés,
32
sajátosságokhoz
szakaszok:
figyelem,
alkalmazkodunk. latencia kor (6-8 emlékezet,
funkció
beállítódást
működését
erősítjük, az
év); prepubertás
képzelet és
fejlesszük, de a
ismeretszerzés
kor (9-11 év);
gondolkodás
serdülő korban
induktív és
pubertás kor (12- pszichikus
már a produktív
deduktív útját
16 év) jellemzőit funkcióit
(konvergens és
egyaránt
vegyük
tudatosan
divergens)
alkalmazzuk.
figyelembe
fejlesszük a
gondolkodásra
A tágan
(terhelhetőség,
nevelési -
helyezzük a
értelmezett
motiváció,
oktatási
hangsúlyt. Ezzel
tanulási
viselkedési
folyamatokban!
alapozzuk meg a folyamatokban a
sajátosságok,
Ezzel
kreatív
társas
megalapozzuk a
személyiségjegye módszereket
kapcsolatok
tanuláshoz
k kialakulását.
stb.)!
szükséges
az aktivizáló részesítjük előnyben.
alapkészségeket. A pedagógus
Lehetőleg
A pedagógus
A szociális
A tanulókkal a
személyisége
alakítsunk ki
vértezze fel
befolyásolás
„megszó-
alapvető
minden
magát a
folyamatai közül líthatóság”
motivációs
tanulóban
professzionális
a behódolás, az
közelségében
tényező,
sikerorientált
szakmai-
azonosulás és
élnek a
módszertani
interiorizáció
pedagógusok.
közvetett módon beállítódást, meghatározója a
ennek érdekében tudás elemeivel,
tanulói
alkalmazzon
a tanuló
teljesítménynek,
minden
személyiségének amelyet nem a
készséget
a tantárgy iránti
pedagógus
megismeréséhez
hatalmi
tanúsítanak
tekintéllyel,
korlátozottan
érdeklődésnek, a hatékony tanítási szükséges
közül az utóbbira Demokratikus törekszünk,
együtt-működési
személyes
stratégiákat,
tudással, a tanári- hanem a
tekintélyelvű
kapcsolatok
nevelési stílusa
tanulói
vonzerővel,
nevelési
minőségének
legyen integratív interakciós és
hitelességgel és
gyakorlatot
(magatartási
felismerhető
értékeink
folytatnak..
modell, irányító
együttműködésse készségekkel, a
vállalásával
személy).
l!
kívánunk elérni.
kommunikációs
konfliktusok
33
kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel A kompetencia-
Az iskola
Az értelem
Kognitív
A kompetencia
alapú oktatás
pedagógiai
kiműveléséhez
képességek
területekre
részprogramjait
gyakorlata adjon kapcsolódó
fejlesztése:
készített tanulói
is magába
teret: a színes
kognitív rutinok
eszközök
foglaló pedagó-
sokoldalú iskolai motívumok és
(műveletek),
(tankönyvek,
giai programunk
életnek, az
tanulási módok, a kognitív
munkafüzetek,
össze-állításánál
egyéni és
megismerési
kommunikáció,
feladatsorok,
elsődleges
csoportos
vágy fejlesztése,
problémamegold fejlesztő
szempont a
tanulásnak,
a játék-szeretet
ás, a tanulási
nevelés - oktatás
játéknak,
és az alkotásvágy életforma
demonstrációs
személyiségfejles munkának;
fejlesztése, a
kialakítása a
anyagok és
ztő hatásának
fejlessze a
tanulási
pedagógusok és
mérőeszközök
érvényesítése.
tanulók
teljesítmény
szülők
stb.) célszerű
önismeretét,
optimalizálását
együttműködése
alkalmazása.
együttműködési
segítő
révén. Az egyéni
készségét, eddze
személyiségjegye (önálló) tanulási
akaratát!
k erősítése
stratégiák és
minden
módszerek
pedagógus napi
kialakítása a
feladata.
tanulás-
tanulási
programok,
módszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Megalapozzuk a
A tanulók
Olyan iskolai
Az iskolai társas Élményszerű,
szociális (társas)
ismerjék meg és
életrend
szituációk
kompetencia, a
sajátítsák el a
kialakítása,
iskolai / osztály felkínálása,
pozitív szociális
szociális
működtetése,
közösség
szociális
szokások,
viselkedés
amelyben a
mindennapi
szokások,
34
az pozitív minták
kialakulását.
alapvető
tanulók
életében
Tudatosan
szabályait,
biztonságban
„terepgyakorlatk bemutatása,
fejlesztjük
alakítsuk ki
érzik magukat,
ént” szolgálnak a meggyőződések,
tanítványaink
bennük az egyéni mivel a
tanulóknak
az értékítéletek,
társas
szociális
magatartási
egyének
és ismeretek és
hatékonyságát.
értékrendet, a
szabályok
csoportok
készségek
A pedagógusok - döntési
átláthatóak,
kölcsönös
nyújtása,
a segítő
szabadság és
kiszámíthatóak,
megértésének,
személyes
életmódra
felelősség
mindenkitől
együttérzésének, példamutatás,
nevelés - sikere
összhangját.
egyértelműen és
segítőkészségéne történelmi
érdekében
Formáljuk
következetesen
k
rendszeresen
tanítványainkat
elvártak.
megtapasztalásáh irodalmi, drámai
pozitív mintákat
belső kontrollos,
Tudják higgadtan oz; a pozitív és hősök tetteinek,
nyújtanak a
asszertív
kezelni a
segítő
személyiségekké konfliktusos
együttműködés
!
változatos
Legyenek
(szimpátia
formáival.
tisztában a
antipátia
antiszociális
mindenkori
kapcsolatok).
minták pusztító
szituációkat is.
attitűdök
élményszerű személyiségek,
negatív
érzelmi magatartásának
viszonyulások
átélési
kezeléséhez
lehetőségeivel, a – negatív,
szociális
hatásának
státusukkal.
csökkentése, fékezése.
A személyes
Személyes
A tanuló
Az önellátó és
Beszélgetés, vita,
kompetencia
képességek
tudatosan
identitásvédő
véleménycsere,
fejlesztésével az
fejlesztése:
alakítsa a saját
képesség,
élethelyzetek,
egészséges és
önkiszolgálás,
pozitív
tevékenységform szituációk
kulturált
önellátás,
életfilozófiáját,
áinak
életmódra
önkifejezés,
egészséges
gyakoroltatása az elemzése,
nevelést
önvédelmi
életmódját,
életkori
szolgáljuk. A
(egészségvédő,
szokásrendszerét sajátosságoknak
harmonikusan
identitásvédő,
!
megfelelően a
jelenetek
fejlett
önreflexív
A tanuló
SZÉK program
bemutatása,
személyiség
képességek
személyiségébe
szerint.
dramatizálás,
35
eljátszása, azok kiselőadások, prezentációk,
szükségleteit
(önértékelő,
építsük be a jóléti A személyiség
színjátszás,
meghatározó
önmegismerő,
modell központi
egészséges
pszichodráma,
életfilozófia
önfejlesztő
kategóriáit.
önérvényesítéséh riportok készítése
részévé válik.
képesség).
- egészség,
ez, ugyanakkor a - elemzése,
Kiépítjük és az
A tanuló legyen
- önmegvalósítás függőségi
kiállítások,
egyéni életélési
tisztában a
–alkotás,
relációk
vetélkedők,
kultúra részévé
személyiséget
- minőség
megtapasztalásár irodalmi - zenei -
tesszük a pozitív
veszélyeztető
mindenben,
a is alkalmas
képzőművészeti
tartalmú
negatív
- egyéni életélés
szituációk
alkotások, tablók,
viszonyulásokat
hatásokkal
kultúrája,
teremtése.
sajtófigyelés,
(attitűd),
(negatív hatású
videofilmek,
szükségleteket
társas viszonyok,
bábozás,
(igényszint),
káros
tematikus gyűjtő
motívumokat
szenvedélyek -
munka, fénykép-
(cselekvésre
drog, alkohol,
és
késztető belső
dohányzás,
videofelvételek,
hajtóerő),
elégtelen
riportok stb.
szokásokat
táplálkozás,
(sztereotip
mozgásszegény
módon működő
életmód stb.)!
cselekvések). Az iskola
Az értelmi és
Az önfejlesztő
Minden
szakmai
érzelmi
képesség
korosztály jusson komfort-érzés
profiljának
intelligencia
alapozásával, a
hozzá az
érdekében a
megfelelő
fejlesztése
saját adottságok,
életkornak
sport-
speciális -
mellett a pozitív
képességek és
megfelelő
foglalkozások,
szakmai
tartalmú jellem
tehetségük
művészeti: zenei, vetélkedők,
kompetenciák
és akarati
felmérésével
vizuális
szervezett
fejlesztését, az
tulajdonságok
segítsük
esztétikai
játékok,
alkotó képesség
személyiségbe
tanulóinkat
befogadás és
kulturális
kibontakoztatását ágyazása. Az
megtalálni
megismerés
programok,
vállaljuk.
önkifejezés
erősségeiket!
lehetőségéhez, és versenyek,
gazdag és
Indirekt módon
kapjon
36
A testi - lelki jó
képesség-
igényes
segítsük a saját
inspirációkat a
fejlesztő és
tárházának
önfejlesztő
művészi
önismereti
bemutatása,
stratégiáik
önkifejezésre.
foglalkozások
befogadó- és
kialakítását!
Az iskola
szervezése.
alkotó képesség,
esztétikus külső
Legyen
improvizációs
és belső
boldogságélmény
képesség,
környezete
forrása a
verbális és nem
fejleszti
kacagás, a
verbális,
ízlésüket,
kocogás és az
valamint vizuális
igényességüket.
intim
kifejező
kapcsolatteremté
képesség.
s!.
Frusztrációs
A nevelő
A verbális és
A kortársi
A nevelőtestület
nevelési
személyiségének
nonverbális
interakciókat
elsajátítja a
szituációkban
fontos eleme a
kommunikációs
indirekt módon
neveléssel
adekvát
hitelesség
képességek
irányítjuk, s a
összefüggő
konfliktus-
(kongruencia), az
változatos
pozitív tartalmú
mérési –
megoldási
elfogadás és az
formáinak
csoportnyomás
értékelési
stratégiákat
empátia (beleélő
megtanítása.
eszközét a kívánt
ismereteket és
alkalmazunk:
készség),
A
nevelési hatások
készségeket,
problémamegold
önmaga állandó
problémamegold
elérésének
igény szerint
ó (győztes-
fejlesztésére,
ás lépéseit
szolgálatába
alkalmazza
győztes),
interperszonális
tudatosan
állítjuk. A
azokat:
alkalmazkodó,
készségeinek
betartjuk (a
szempontváltás
neveltségi szint
elkerülő,
javítására kell
probléma
képességét
vizsgálatok,
kompromisszum
törekednie!
meghatározása, a
gyakorlással
szociometriai
kereső, versengő
konfliktusban
sajátíttatjuk el.
mérések, tanulási
(győztes-
érintett
vesztes).
személyek azonosítása,
Követendő mintákat nyújtunk a
lehetséges
kommuniká-
megoldási
cióban és a
módok keresése, konfliktusok
37
motiváció, szorongásvizsgál at, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsg
a választott
kezelésében!
álat, stb.
megoldás kivitelezése. A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra
Korlátozottan
A szociális
tekintélyelvű és befolyásolás magas szintű
fokozatait a
demokratizmusra helyzetnek
Változatos, a
A bevezetőben
szituációkhoz
vázolt
adekvát módon
valamennyi
megválasztott
nevelési
alapozzuk.
épülő nevelési
megfelelően
nevelési
módszernek
A pedagógus
stílusra
alkalmazni:
eljárásokat és
létjogosultsága
személyisége
törekszünk, a
behódolás (alapja módszereket
lehet, de annak
alkotó
pedagógusok
a hatalom),
eldöntése, hogy
művészetté
bánásmódja,
azonosulás
nemesíti a
alkalmazunk.
mikor, melyik
kontrollmódszere (alapja a
megoldást
professzionális
i a nevelés
vonzerő) és
alkalmazza a
szakmai
folyamán,
interiorizáció
pedagógus, az
munkáját.
kizárólag a
alkalmazkodjana (alapja a k a gyerek
hitelesség).
nevelő
életkorához,
döntésének a
alkatához,
függvénye.
reakciómódjaiho
Az építő és estleges romboló
z!
következményeit egyaránt vállalnia kell. Az
iskolánkban A pedagógus
Formáljunk
Az ember és
folyó pedagógiai bánásmódja és
sokoldalú társas
társadalomismere ismerethordozó,
tevékenység
kapcsolatokra
t, etika modul
médiaanyag,
alapja a tanuló, legyen szoci ál-
képes,
keretében
demonstrációs
nevelő,
környezettudatos, összehangoltan
eszköz, info-
egészséges
az osztályfőnöki
kommuniká-
életmódot
témákkal,
ciós technika
közvetítő,
valamint az
rendelkezésünkre
kialakító
egészségnevelési áll.
nevelési stílusa szülő integratív!
együttműködése
38
Sokféle
személyiségeket
modul
Ezeket az egyéni
valamennyi
tartalmával.
és csoportos
tantárgy tanítása
ismeret-
során, kiemelten
elsajátítás
az osztályfőnöki
szolgálatába
órák
állítjuk.
témakörének körültekintő megválasztásával . A kompetenciák
A nevelési
Az életkornak és A közösségi
Konkrét megélt
fejlesztése a
területek
fejlettségi
nevelés
életszituációk
készségek és
kölcsönös
szintnek
módszereinek, a
elemzése,
képességek
hatékonyságának megfelelő
szociálpszicholó
megoldási
fejlesztése,
megteremtése a
prioritások
giai
alternatívák
pozitív attitűdök
személyiség
megtalálása, a
csoportnyomás
kidolgozása,
kialakítása
harmonikus
nevelő hatások
eszköztárának
alkotó viták
szintézisében
fejlődése
összehangolása.
alkalmazása
lefolytatása, az
történik.
érdekében.
egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.
Tanulóink
A következetes
Az önellátó
Egészséges és
A formális és
személyiségébe
követelés és
képesség,
kulturált étkezés, informális
építjük a
igényesség,
viselkedés
öltözködés,
szociális (társas)
másrészt a
tevékenységform testápolás,
kapcsolatok, a
tanulók jogainak, áinak
konstruktív
emberi
szerepek értelmezése,
rendszeretet, a
elemzése,
megismerése,
lakás és az
(szimulatív
életvezetés, és az méltóságának
gyakoroltatása,
osztályterem
játékos)
emberi
tiszteletben
tudatosítása
berendezéseinek
gyakoroltatása, a
természeti
tartása, a velük
változatos
rendben tartási
szerepkonfliktuso
társadalmi
szemben
formákban az
igénye, az
k „megélése”,
39
környezet
megnyilvánuló
életkori
önkiszolgáló
feloldásuk
alakításának
pedagógiai
sajátosságoknak
munkák, a
lehetőségeinek
képességét.
tapintat, bizalom, megfelelően.
közlekedés, és a
feltárása.
megértés,
vásárlás
türelem és
szokásai, mintái,
igazságosság.
készségei.
A különböző
Az
A formális és
A különböző
érdeklődésű,
empátiaképesség együttélés
informális
kompetencia-
értelmi, érzelmi,
kialakításával
emberi-közösségi területek
testi fejlettségű
növelni a másság napi
kapcsolatokat
programcsomagj
és motivációjú
elfogadásának, a
gyakorlatának
építő fórumok,
ai, a hozzájuk
gyermekeket
toleranciának a
befogadása,
rendezvények,
készült tanulói és
felkészítjük a
fokát.
követése.
programok
tanári eszközök,
tovább tanulásra
A társadalmi
szervezése.
demonstrációs
A harmonikus szabályainak és
együttélési
anyagok.
normák és formák kölcsönös alakítása.
Ezek figyelembevételével az iskolánkban folyó személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok, eljárások, eszközök a következők: - Az iskola pedagógiai programja, nevelési folyamata adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát. - Munkánk során szülői bevonással alapozzuk meg a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését. - Tesztek, dramatikus játékok szereplési alkalmak teremtésével segítjük a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok formálásában. - Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást. - Olyan iskolai életrend kialakítása, ahol biztonságban érzik magukat a diákok, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől egyértelműen elvártak.
40
- Olyan légkör kialakítása, melyben a tanuló megtapasztalhatja az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hátrányuk káros következményeit. - A testi- lelki komfortérzés megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális foglalkozások, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. - Lehetőséget adni, hogy minden korosztály hozzájusson az életkorának megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez. - Az iskola legyen mindenben igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. - A mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások gyakorlása folyamatosan észlelt minták elsajátítása, a pozitív minták követése, a személyiségkárosító szokások és függőségek kialakulásának megelőzése
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes iskolai közösségeknek, a pedagógusoknak, mint közösségfejlesztőknek, akiknek bátorító - ösztönző - informáló munkája segítheti, kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi formákat. A közösségfejlesztés a pedagógiai program egyik célkategóriája: Ennek lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez egy olyan folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya.
A közösségfejlesztés színterei az iskolában: - tantestület - alsó tagozat
41
- felső tagozat - szakmai munkaközösségek - évfolyamközösségek - osztályközösségek - szakkörök - csoportok Közösségfejlesztés az oktató - nevelőmunkában: Alsó tagozat: Az iskolai oktatás alapvető szervezeti formája az osztályrendszerű tanítás. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől, teljesítménytől, nemzeti hovatartozástól függő szempontjai. Az iskola kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. 1 – 4. osztályban a tanítók a diákok már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, gazdagítják az olvasást és a szóbeli írásbeli nyelvhasználatot. A betűtanítás hangoztató - elemző - összetevő módszerrel történik. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek tanórán és azon kívül folyamatosan történnek. Az SNI tanulókkal heti 4 órában utazó gyógypedagógus, naponta órarendszerűen gyógypedagógus, illetve fejlesztő pedagógus foglalkozik. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Erre szolgálnak a szakkörök, melyek: - angol szakkör, német szakkör - énekkar - kézműves szakkör - néptánc - tömegsport, foci, röplabda - matematika, magyar szakkör
2008. szeptemberétől a székhelyintézmény a T-dance Alapfokú Művészetoktatási Intézmény telephelye lett. Tanulóink 2-8. évfolyamtól 6 csoportban társastánc oktatásban vehetnek részt. Iskolásaink közel 1/3-a él ezzel a lehetőséggel. 42
Szakkörök a penészleki tagintézményben:
mazsorett énekkar néptánc tömegsport képzőművészeti
Felső tagozat: A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon, napközis foglalkozásokon valamint szakkörök keretében történik. Integráltan oktatott diákoknál rendszeres, tanórán kívüli egyéni korrekció segíti a tananyag elsajátítását. A különleges adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulók gondozása a tanító vagy a szaktanár
feladata,
aki
egyéni
vagy
kiscsoportos
foglalkozások
során
valamint
versenyeztetéssel motiválja a tanulót. Fontosnak tartjuk, hogy SNI tanulóink is rendszeresen részt vegyenek versenyeken, szerepeljenek ünnepségeken, hogy ezzel is érezzék ők is hasznos tagjai iskolánknak, tanulótársadalmunknak. Iskoláinkban egy idegen nyelvet szükséges elsajátítani diákjainknak. Ennek érdekében 4. osztálytól megkezdődik az idegen nyelv oktatása. 5. osztálytól heti 3 óraszámban tanulhatják az idegen nyelvet. Encsencsen szabadon választhatnak az angol és a német nyelv között gyermekeink. Negyedik évfolyamtól heti 3, (az új tantervben heti 2) órában tanulnak idegen nyelvet. Szaktanár birtokában erre lehetőséget kívánunk biztosítani a jövőben is. Célunk, hogy minden diákunk részesüljön informatikai oktatásban. Az eredményes továbbtanulás érdekében osztályfőnöki és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk órarendbe építve 8. osztályban matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból Nyírvasváriban. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Erre alkalmat adnak a tömegsport mellett az iskolai és körzeti versenyek, megmérettetések. 43
Fontos feladatunk a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerése, ápolása, megbecsülésére nevelés. Erre szolgálnak az osztályfőnöki órák, a tanulmányi kirándulások, diák- önkormányzati programok. Szakkörök a penészleki tagintézményben:
mazsorett énekkar néptánc tömegsport képzőművészeti tehetséggondozó
Kompetencia alapú oktatási rendszerünk Az intézmény pedagógiai programja a NAT– ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A
44
kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik. A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi (szövegértés – szövegalkotás - idegen nyelvi - matematikai - logikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony önálló tanulás - szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - életpálya-építés 1.Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint. -
az integrációs folyamatok erősödése,
-
pedagógusok felkészítése a kulcskompetenciák fejlesztésére,
-
a képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben, új pedagógiai kultúra megismertetése,
-
a tanulási – tanítási kultúra megújítása,
-
korszerű tanulási környezet megteremtése: infrastrukturális fejlesztés, intézmények felújítása, új hálózatok kiépítése
2.A közoktatás tartalmi megújítása -
kompetencia alap
-
pályaorientációs tanácsadás
-
átfogó mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer fejlesztése 45
-
tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák
-
oktatási dolgozók át-és továbbképzése, alkalmazkodóképesség
-
kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás érdekében
3.Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fejlesztések -
hátrányos helyzetű tanulók szegregációja elleni küzdelem,
-
integrációs nevelés és integrált oktatás
-
sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
4.A tanítók és tanárok feladatai és változó szerepük -
az óvoda –iskola átmenet segítése
-
képességfejlesztés
-
befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat
-
egyénre szabott fejlesztési programok
-
új pedagógiai „szerepértelmezés”
-
új pedagógiai kultúra alkalmazása
-
szöveges és érdemjegyes értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés
-
a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése
-
az átmenetek elősegítése
5.Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója -
Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre.
-
A tananyag kijelölése – lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában (tantárgyakhoz, műveltségi területekhez, osztályfőnöki programokba, modulokhoz, tanórán kívüli tevékenységekbe).
-
Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek).
-
Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően).
-
A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása: - programtanterv - tanulói eszközök - tanári eszközök - értékelő eszközök - modulok rendszere - digitális eszközök, informatikai fejlesztés
6.A kompetencia fejlesztését támogató rendszer - külső továbbképzések 46
- belső továbbképzések - mentorállás - szaktanácsadás igénybe vétele 7.A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása - pedagógiai diagnosztika, - tehetségazonosítás, - tanulási stratégiák és módszerek megismerése, - tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság), - részképesség-zavarok kiszűrése, - a személyiség komplex megismerése 8.Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere - az értékelés elveinek kidolgozása - diagnosztikus (bemeneti) mérések - formatív (visszajelző, szabályozó) mérések - a tanulói fejlődés nyomon követése - szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés - tanulásszervezési javaslatok, - tanórai differenciálás heterogén csoportban, - kooperatív tanulás, - tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat, - a drámapedagógia eszközei, - egyéni és csoportos projektmunka, - átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba, - prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása - tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása, 10.A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe, - a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése, - a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése, - a motivációs bázis megismerése és formálása, - a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása (életkor-specifikusan),
47
- a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése (kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás, küzdőképesség, sikerorientáció – kudarckerülés), - a tanulók felkészítése egy életen át tartó tanulásra.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje Az Nkt.6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell biztosítani. Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt.6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilencfős csoportokra kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Azonos ellátásra jogosultak minősülnek azok a tanulók, akiknek sajátos nevelési igényét azonos – az Nkt.6. mellékletének EA–EF oszlopaiban megnevezett – fogyatékosság alapozza meg. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a többi tanulóval együtt nevelt, oktatott, azonos ellátásra jogosult tanulók száma az öt főt meghaladja. Négy vagy kevesebb azonos ellátásra jogosult tanuló esetén az órakeret ötven százalékát kell biztosítani. Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosság alapján kell megállapítani. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra az Nkt.6. melléklete eltérő mértékű egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óraszámot határoz meg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények
eredményes
teljesítését
szolgáló
48
felzárkóztatásra
is
fordítható.
A
nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni, vagy módosítani.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszicho diagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek
vagy
oksági
összefüggésben
állnak
az
értelmi
fogyatékossággal,
vagy
következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az ide vonatkozó Knt-ben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a pedagógiai programunkat, sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervünket. Figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak
49
fejlesztési
feladatainak
megvalósításához
a
szakirányú
képesítéssel
rendelkező
gyógypedagógiai tanár gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelésioktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek, melyek beépülnek a tanítási órán kívüli programokba. A
gyógypedagógus,
a
terapeuta
–
esetenként
más
szakember
véleményének
figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.
50
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása: A szakértői és rehabilitációs bizottságok - 2007. március 31. és 2007. november 30. között hivatalból indított eljárás keretében megvizsgáltak minden olyan gyermeket, tanulót, akinek a sajátos nevelési igényét pszichés fejlődési zavar miatt (pl. dislexia, disgraphia, diskalkulia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) állapították meg. Iskolánkban szakértői vélemény alapján, integráltan oktatjuk a sajátos nevelési igényű tanulókat. Teljes integrációban vesznek részt a tanulók- minden tanórán saját, ép osztályközösségükkel tanulhatnak. Ezen kívül rendszeresen szakember foglalkozik a fejlesztésükkel, felzárkóztatásukkal. Az integrálás során az osztályközösségek, az iskolások mindennapi helyzetben gyakorolják a másokkal való együttélést, a másság elfogadását, folyamatosan pozitív mintát kapnak a tanulásban, sportban, emberi társi kapcsolatokban egyaránt. Ezért egyre nagyobb teret engedünk az integrált oktatásnak. Az SNI tanulóknak a tananyag elsajátítása akadályokba ütközik.
Ezért a köznevelési
törvény, kötelező pedagógiai
rehabilitációs
tanórai
foglalkoztatásokat ír elő. A rehabilitációs foglalkozásokat gyógypedagógusnak kell tartani. Ehhez egyéni fejlesztési tervet kell készíteni a felzárkóztatást végző gyógypedagógusnak. Az egyéni fejlesztési terv az intézmény által felvállalt fejlesztés biztosításának ütemterve, mely személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül kidolgozásra. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások Célja: A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs és rehabilitációs nevelés célja a sajátos nevelési igényű fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A gyógypedagógus, a terapeuta készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló
különleges
gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, és meglévő, képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása egyéni és kiscsoportos formában. Feladata:
A
szociális
érés
elősegítése,
tapasztalatok
gyűjtése
élethelyzetekben,
kapcsolatokban, problémahelyzetekben.
Cselekvőképesség alakítása.
Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, beszédállapot javítása. 51
társas
A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával.
A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése.
Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM), küzdő tanulók ellátását az érvényben lévő Köznevelési Törvény és a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az ott meghatározottak szerint végzi az intézményünk.
Feladataink:
Tudatos, tervszerű kapcsolat az óvodákkal, a Nevelési Tanácsadóval, az iskolaorvossal, védőnővel.
Tanév elején egyéni fejlesztési terv készítése a szakvélemények és a gyógypedagógus véleménye alapján, esettanulmány készítése minden hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű gyerekről, melyet félévenként felül kell vizsgálni.
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, feltételeinek biztosítása (tantárgyi fejlesztés, önismereti fejlesztés, sikerélményhez juttatás, differenciálás).
Napközi otthonos, menzás ellátás feltételeinek megteremtése, minél több tanulót felvenni a napközis csoportokba.
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
Családlátogatás, a szülők rendszeres tájékoztatása, együttműködés az osztály szülői munkaközösségével.
A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, szükség esetén a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésére javaslat készítése.
A káros szenvedélyek, a bűnmegelőzés érdekében felvilágosító előadások szervezése.
52
Adminisztratív intézkedések megtétele a gyermek csavargása, kirívó, közösségellenes magatartása, erőszakos és garázda cselekménye esetén (Gyermekjóléti Szolgálat, rendőrség, gyámügy).
A heterogén összetételű osztályközösségek (viselkedés, motiváltság, más közösségből érkezők, szülői háttér) igazi közösséggé alakítása az osztályfőnökök kiemelt feladata.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként, az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg.
Sajátos nevelési igényű-és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban az a gyermek kezdheti meg, aki a) május 31. napjáig, vagy b) a szülő kérelmére december 31. napjáig hatodik életévét betölti. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem
53
haladhatja meg a közoktatási törvény 3. számú mellékletében a gyógypedagógiai osztályok számára meghatározott átlaglétszámot. A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatt rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelésoktatás fejlesztési területeinek tartalma tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka
szakaszolása
a
tevékenység
tartalmi
kínálatának
életkori
sajátosságokhoz
alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, továbbá a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység A tanulmányi téren történő felzárkóztatás mellett fontos szerep juthat az akarat edzésének, a magatartás kialakításának, az érzelmi élet gazdagításának, valamint a "sikerélmény" biztosításának. Mindez leginkább a következő pedagógiai eljárásokkal érhető el:
-
napközi és tanulószoba szervezése
-
egyéni képességekhez igazodó tanórai tevékenység
-
felzárkóztató foglalkozások
-
tanórán kívüli kulturális tevékenység (könyvtár, internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata.
-
A tanulás tanítása - módszertani elemek alkalmazása a tanórákon
-
Motivációt fejlesztő tevékenységek beiktatása
-
Képességfejlesztő program
-
Fejlesztő pedagógusok munkája
54
Az esélyegyenlőség megteremtését kiváltó okok és feladatok A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés;
kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása;
folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés;
a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;
A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.
A hátrányos helyzetű gyerekek nevelési-oktatási programja Célok: Nyírvasvári telephelyünkön képesség-kibontakoztató felkészítés folyik. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek együtt ismerkednek meg a többi tanulóval a multi kultúra műveltségi anyaggal. Célunk: ismerjék meg, felfedezett értékei alapján, becsüljék más népek, népcsoportok kulturális hagyományait. Az oktatás segítse a községünkben élő közösséget abban, hogy a hagyományaikat felfedezzék, újraélesszék. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Törekszünk: - a tanulók hátrányainak kompenzálására, a közoktatási rendszeren belüli előrejutásuk, illetve társadalmi beilleszkedésük elősegítésére, - az egymás megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelésre.
55
Oktatási program E program elősegíti a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli szociokulturális hátrányaikat.
Irodalom Az irodalmi művek segítségével, olyan alkotásokat válasszunk ki, amelyek más népek életét belülről láttatják, népi logikáját, belső törvényeit felidézik, a ma feszültségeit segítenek értelmezni, okait árnyalni, az előítéletes megközelítéseket oldani. Ezek az írások nagymértékben hozzájárulnak a másság megismeréséhez és tolerálásához. Ember és társadalom A helyi kapcsolatokra építve a roma népcsoport szokásainak, hagyományainak összegyűjtésével megismertetésével az igény kialakítására törekszünk, hogy értékeiket megóvják. Roma tárgyi és szokáskultúra A településen élők életvitelének, munkakörülményeinek, a közösség hagyományos ünnepeire való visszaemlékezésekkel élményanyagot biztosítva alakítjuk ki a népcsoport kulturális értékeinek megbecsülését, tiszteletét. Ének-zene Építünk a roma közösség sajátos előadási hagyományaira, a rögtönző-újrateremtő készségükre. A programban kiemelten kezeljük az éneklés és hangszerjáték, a ritmus, a zenei ismeretek és a zeneirodalom területeit.
Első osztályba csak óvodai nevelés után iskolázunk be gyereket.
Sokoldalú pedagógiai és szociális jellegű munkával el kell érni, hogy a tankötelesek rendszeresen vegyenek részt a mindennapi iskolai munkában.
Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek megtanítására (olvasás, írás, számolás), és viselkedési szabályok elsajátíttatására, a beilleszkedési zavarok mérséklésére.
Gyermekönkormányzat Iskolánk tanulóinak több mint 60 %- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, így törekednünk kell arra, hogy az összes tanulót képviselő iskolai diákönkormányzatban gyakorolhassák képviseletüket, aktívan részt vegyenek a közös munkában. Szociális ellátás 56
Az osztályfőnökök szociális támogatásra történő javaslattétellel, (tankönyv, tanszer), gyermek- és ifjúságvédelmi munkával (megelőzés, tanügy igazgatási eljárás) elősegítik a hátrányos helyzetű gyerekek rendszeres iskolába járását. Az iskola rendelkezésére álló eszközökkel (költségvetés, pályázatok) biztosítja, hogy a hátrányos, veszélyeztetett gyerekek oktatás-nevelésben, napközis-és tanulószobai ellátásban részesüljenek. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelő-oktató munka fontos része, a tantestület minden tagjának, különösen az osztályfőnököknek a feladata. Településeinken Gyermekjóléti Szolgálat működik. Az iskola jelzéseit komolyan veszik, és rendszeresek az esetmegbeszélések. Az osztályfőnökök jelzőlapokon keresztül értesítik a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét. Iskolánkban a hátrányok legfőbb okai, tünetei: Környezeti okok: - anyagi okok - családi konfliktusok, a család szétesése - mindkét szülő munkanélküli - éppen nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, vagy nemtörődömség, elemi szokásrendszer kialakulatlansága) - italozás a családban - kifogásolható szülői életvitel - a gyerek elhanyagolása - testi fenyítés, verés alkalmazása a szülő részérő - alacsony iskolai végzettség - elhanyagolt lakás-körülmények Egészségügyi okok: - öröklött, veleszületett betegségek - érzékszervi fogyatékosság A gyermek személyiségéből eredő okok: - értelmi elmaradottság - fokozott agresszivitás 57
A hátrányos helyzetű gyerekeknél gyakran a fent említett okok halmozottan jelentkeznek. Ezért fontos az összehangolt, közös megelőző munka. A gyermekek alkotmányos jogai védelmét kötelességünk biztosítani. Célunk a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: A. Családi (szociokulturális): - szakkörök biztosítása - könyvtár látogatási lehetőség - szünidei programok - kulturális rendezvények, szabadidős programok
B. Anyagi: - kedvezményes étkezés biztosítása - napközi, tanulószobai lehetőség - tanszer, tankönyvvásárlási segély C. Tanulási: - differenciált foglalkoztatás órán - felzárkóztató foglalkozás - egyéni bánásmód
Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) Képesség Kibontakoztatás Nyírvasvári A képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai Az EMMI rendelet Intézmények működéséről 171§ (1) Az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása
58
céljából képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban képesség-kibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (3) bekezdés a)–c) pontjai szerinti elkülönítésével. (2) A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. (3) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. (4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által az Nkt. 94. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kiadott program alkalmazásával történik. (5) A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően
létrehozott
iskolai
tagozaton,
osztályban,
csoportban
teljesítik
tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik. (6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek 59
minősül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók harminc százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. 172. § (1) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben résztvevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. (2) A képesség-kibontakoztató felkészítést az intézmény a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg, amely szakmai szolgáltatás kiterjed az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. A szervezet minőségirányítási követelményeknek megfelelő szakmai támogató rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében, továbbá a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő intézmény az érintett tanulók programnak megfelelő fejlesztése céljából készített intézményi fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás folyamatos nyomon követése mellett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez. Iskolánkban 60% fölötti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezért pályázati segítséget veszünk igénybe annak érdekében, hogy gyermekeink minél hatékonyabb segítséget kaphassanak a hátrányaik leküzdése érdekében. A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelés és oktatása a többi tanulóval azonos osztályban folyik. Intézményünk eddigi gyakorlatában sem szerepelt a HHH és a nem HHH tanulók bármilyen szempontú elkülönítése. Képesség kibontakozató felkészítésben részt vevő tanulóink azonos osztályba járnak azokkal, akik nem vesznek részt a képesség kibontakoztató felkészítésben. A HHH tanulókat sem osztály, sem csoportszinten nem különítjük el. Településünkön egy iskola működik, évfolyamonként egy-egy osztállyal.
60
Kapcsolat a szülőkkel Erre vonatkozóan elégedettség mérési adatunk alapján elmondható, hogy az iskola és a szülők együttműködése jó. Jól működik az óvodából iskolába átmenet segítése érdekében: a szülők iskolai nyílt napra történő meghívása, és a szülői értekezlet a leendő 1. osztályos szülők számára. Szülői értekezleteken, családlátogatásokon segítséget, tanácsot adunk a tanulási problémák megoldásához, tájékoztatást adunk oktatási-nevelési módszereinkről. A programmal kapcsolatban felmérjük a szülők igényeit, kikérjük a véleményüket, támaszkodunk a szülői képviselő véleményére, állásfoglalására. Tanórán kívüli foglalkozásainkon lehetőséget adunk sokféle igény kielégítésére (dráma, tánc, angol, matematika, természetjáró, digitális eszközök használata, más népek kultúrája, sportkörök) Minden hátrányos helyzetű tanulónál családot látogatunk, a jobb megismerés és a körültekintő módszerek megválasztása érdekében. A szülőkkel együttműködve a megfelelő pályára orientáljuk a tanulókat, hogy továbbtanulásuk sikeres legyen. A tanév folyamán erősíteni kell a szülőkkel kialakított jó kapcsolatot. Mindennapossá kell válnia az iskola- szülői ház kapcsolatának. El kell érni, hogy a szülők bizalommal forduljanak hozzánk. Rendszeres családlátogatások, szülői értekezletek, nyílt tanítási napok szervezésével még élőbbé tehetjük ezt a kapcsolatot. Nagy segítséget nyújtanak ehhez rendezvényeink: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja stb.
A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenysége: Sajnos térségünkben a szülők egy része és a családok is nehéz helyzetben élnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, így az intézmények feladata az ifjúságvédelem területén is megnő. Ezek a problémák intézményeinkben is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. A gyermek-és ifjúságvédelem széles körben fogja át a pedagógiai munkát.
61
A rendszeres beszélgetésekkel, családlátogatásokkal közelebb kerülünk gyerekhez, szülőhöz és a gyermekjóléti szolgálattal és az önkormányzattal karöltve szükség esetén segítünk megoldani a problémás helyzeteket. Kötelező feladatként gondoskodnunk kell a tanulók felügyeletéről, az oktatás egészséges feltételeinek
megteremtéséről,
a
tanulói
balesetet
kiváltó
okok
feltárásáról
és
megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. Kötelessége minden pedagógusnak, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjön. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni az illetékeseknek A veszélyeztetettség feltárását, követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, melyeknek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulniuk. Fontos feladat a gyermekek és a szülők megismerése. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a sikerhez. A
gyermekvédelmi
feladatok
megvalósításában
kiemelkedő
feladata
van
az
osztályfőnököknek, ifjúságvédelmi felelősnek, gyermekjóléti szolgálat vezetőjének. Az osztályfőnök feladata: -
Irányítja
a
vezetésére
bízott
osztályban
a
pedagógusok
gyermekvédelmi
tevékenységét. -
Jelzi a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolja a nyilvántartásba vételét.
-
Segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában, és közreműködik a veszélyeztető problémák felszámolásában.
-
Számon tartja az igazolatlan hiányzásokat, szükség esetén intézkedik (felszólítás, feljelentés).
-
Segít a túlkoros, bukott vagy új tanulóknak a beilleszkedésben.
-
Tájékoztatja és segíti a szülőket és diákokat a pályaválasztást érintő kérdésekben.
-
Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival.
Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: -
A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, nyilvántartása.
-
Koordinálja mindazokat a feladatokat, amelyek az osztályfőnökökre hárulnak.
-
Rendszeres kapcsolatban van az érintett családokkal, segíti őket tanácsaival.
-
Részt vesz a segélyezéssel kapcsolatos ügyek intézésében. 62
-
Együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal Gyermekjóléti Szolgálat, helyi Önkormányzat, Családsegítő Központ.
-
Előadásokat, foglalkozásokat szervez.
-
Az iskola munkatervére építve elkészíti a gyermekvédelmi és az egészségügyi vizsgálatok
éves
esemény-naptárát,
a
gyámügyi
és
egészségügyi
érintett
partnerszervekkel egyeztetve. Pl.: háziorvos, védőnő. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek mindegyike kivétel nélkül nehéz anyagi körülmények között él. Ezért az odafigyelés, tanácsadás, családlátogatás elengedhetetlen számukra. A támogatások jelenlegi formái: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - étkezési hozzájárulás - napközis, tanulószobai elhelyezés - ingyenes tankönyvellátás A szülő, tanuló, intézmény együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülő A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: -
Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről.
-
Az iskolának erről ismernie kell a szülők véleményét.
-
Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői legyenek.
Hogyan segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban?
63
-
Az első osztályt tanító kollégák óvodai szülői értekezleteken oktató nevelő munkánkról tájékoztatjuk a szülőket.
-
Igény szerint nyílt tanítási napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyermeküket bízzák. Rendhagyó tanítási órákkal és délutáni szabadidős programokkal várjuk a nagycsoportos gyerekeket és szüleiket.
Pályaválasztási szülői értekezleten tájékoztatjuk az érintett szülőket a továbbtanulás lehetőségeiről 8. osztályban. Szülői képviseleti fórumok iskolánkban: Intézményünkben a szülők érdekeinek képviseletét az osztály és az iskolai szülői munkaközösség látja el. A kapcsolattartás formái: Szülői értekezletek: melyek célja a közös feladatok megtervezése, a problémák megbeszélése, megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-iskola között. Tanévenként 2 alkalommal tartunk szeptember, január hónapokban a szülők munkaidejéhez igazodva az esti órákban. - Fogadóóra: azok számára, akik különböző okok miatt nem tudnak részt venni a szülői értekezleteken, vagy váratlan gond, probléma miatt a tanár hívatja a szülőt erre az időpontra, az adott szaktanár egyéni órarendjétől függően. - Családlátogatás: Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a tanulóval felmerülő problémák megoldása céljából. A tanítási év bármely napján történhet, szükség szerint, előre bejelentve vagy váratlanul. Egy családhoz több alkalommal is el lehet látogatni. - Nyílt nap: Meghatározott időben, meghatározott napon a szülő részt vehet a délelőtti tanítási órán vagy a napközis foglalkozáson. Egy évben egy alkalom (melynek idejét az igazgató az osztályfőnökkel, osztályfőnökökkel közösen ad meg). Célja, hogy a szülők betekintést nyerjenek gyermekük iskolai tevékenységébe. A szülők tájékoztatásának iskolai formái: a.
Szóbeli: iskolai és osztálybeli szülői értekezletek, fogadóórák 64
b.
Írásbeli: üzenő-tájékoztató füzet 1. évfolyamon
ellenőrző könyv
iskolai hirdetőtáblák
iskolai kiadvány
plakátok
Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe? Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg. - A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője. - A szülő, mint az iskolai közélet szereplője. A szülő kérheti: - A nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások szervezését. - A napközi otthoni ellátást. - Az idegen nyelv megválasztását (két nyelv esetén). - Az étkeztetési hozzájárulás csökkentését. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: - Az iskola eszközparkjának gazdagításában. - Az iskola esztétikai arculatának alakításában. - Az iskola tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában. Formái: - pénzadomány - tárgyi támogatás - szellemi és társadalmi munka A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője:
65
Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatainak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti.
A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok A 20/2012. EMMI rendelet alapján 51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot a mulasztásról, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. (6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt.5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kettőszázötven tanítási órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (7) A nevelőtestület a (6) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
66
Iskolai demokrácia, tanulói részvétel az iskolai szervezetben: A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek a tanév első hetében megválasztják a diák-önkormányzati képviselőket, akiket delegálnak a diák-önkormányzati vezetőségbe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleteken és az iskolavezetés értekezletein a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a diákok érdekeit. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal hívnak össze. A diákközgyűlésre a tanulók diákképviselőt választanak. A közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Részt vesznek a közgyűlésen a küldött tanulók, az iskola igazgatója, a diákok felnőtt segítője. A megjelent diákok kérdéseket tehetnek fel, új megoldási javaslatokat tehetnek az iskola életét érintő ügyekben. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.
A hagyományok rendszere Célunk eddigi hagyományrendszerünk működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely megkülönbözteti más iskoláktól. A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot s folytonosságot teremt az intézmény mindennapi életében. Intézményünk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az intézményhez való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük a fenntartói elképzeléseket. 67
1. Szervezeti hagyományok: Intézményünk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. A nevelőtestület szervezetei az intézményben működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét az iskolai SZMSZ határozza meg. A szülők közösségének szervezetei, az osztályok szülői munkaközösségei, valamint a osztályokból választott szülői képviselőkből összetevődő intézményi SZMK. E szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülők érdekeit. A tanulóközösség szervezete a diákönkormányzat. Élén a diákönkormányzatot segítő tanár és a diákönkormányzat vezető áll. Tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve a diáktanács, mely az osztályok, tanulócsoportok diákképviselőiből áll. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. 2. Az iskolai rendezvények hagyományai: Iskolánk nemcsak az oktató-nevelő munka színtere, hanem ünnepeink, ünnepélyeink, rendezvényeink helyszíne is. Tanulóinkban már az iskolás évek alatt kialakítjuk a későbbiekben tudatosan vállalt életvitelt: a tanulás (munka) és az ünneplés harmóniáját. Nemzeti-iskolai ünnepeink, ünnepélyeink, megemlékezéseink egyrészt bővítik tanítványaink ismereteit, fejlesztik kommunikációs készségét, másrészt hozzájárulnak személyiségük fejlődéséhez. Tudatosítjuk az ünnep, az ünneplés, a hagyomány csak közösségben alakulhat ki és élhet tovább. A hagyományok kialakulása függ az iskolai közösségek szervezettségétől, erejétől. A pedagógusoknak, meghatározó szerepük van az iskolai ünnepségek, rendezvények előkészítésében, rendezésében. Nemzeti ünnepünk március 15.- megemlékezéseink alkalmából rendezett községi ünnepségen, megemlékezéseken Nyírvasvári iskola tanuló és pedagógus közössége aktívan részt vesz. Iskolai ünnepélyt szervezünk:
tanévnyitás,
október 23-a,
karácsony
tanévzárás
68
ballagás
Anyák napja
Áldozatok napja
Kiemelkedő történelmi események évfordulóin, magyar és világnapokon tanulóközösségeink közreműködésével emlékezünk:
október 6.
az aradi vértanúk napja
április 22.
A Föld Napja
május első vasárnapja:
Anyák napja
június első vasárnapja:
Pedagógusnap
Ünnepeinkkel, ünnepélyeinkkel kapcsolatos legfontosabb feladataink: * Osztályközösségeinkben tisztázzuk a különböző ünnepfajták fogalmát (családi, nemzeti, helyi, vallási, alkalmi, egyéb), tudatosítjuk, hogy ünnepek nélkül elszürkül, kicsinyessé válik életünk, meghitt beszélgetésekre, a családtagok és osztálytársak köszöntésére (névnap, születésnap) alkalmakat teremtünk, * Tanulóinkkal megismertetjük nemzeti ünnepeink pontos nevét és időpontját, életkoruknak megfelelően követelményként fogalmazzuk meg az ünnepek történelmi gyökereinek és az egykori események hőseinek megismertetését. * Szervezettséggel, példaadással, biztosítjuk, hogy ünnepségeinket, megemlékezéseinket a külső és belső ünneplés egységének elve hassa át, * A tanítás-tanulás folyamatában a tényszerűség és élményszerűség összekapcsolásával biztosítjuk, hogy tanítványaink életkoruknak megfelelően folyamatosan ismerkedjenek a magyar nemzet nagyjainak életével. Kiemelt figyelmet fordítanak a Nyírvasvári intézmény pedagógusai Vasvári Pál életének, hősies cselekedeteinek megismertetésére. Mindennapi nevelő-oktató munkánk során tudatosítjuk, hogy tevékenységünket áthatja az a tény és érzés, hogy magyar emberekként vagyunk része az emberiség nagy családjának.
A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő eszközének a magyar történelem és irodalom, a
földrajz, az ének-zene tanítását tartjuk. Tervszerű tanítási-tanulási tevékenységünkben címerünk, zászlónk, a szent korona és államiságunk egyéb jelképei, megismertetésével, a Himnusz és a Szózat üzenetének megértésével, jeles elődeink szerepeinek felidézésével tudatosítjuk, hogy mit jelent magyarnak lenni itt az anyaországban, a határokon túl vagy a nagyvilágban.
69
Az iskolai ünnepségek, ünnepélyek, rendezvények színvonalas megtartása céljából énekkar, tánccsoportok, alkalmi irodalmi-versmondó körök szerveződhetnek. * Az énekkar a zene megszerettetésének, az élményből fakadó éneklési kedv felkeltésének tanórán kívüli színhelye. Az aktív éneklés mellett ezzel együtt egyik legfontosabb feladata az ünnepségekre való felkészülés, a népdalok, különösen a nyírségi és szatmári táj hagyományaihoz kapcsolódó dalok megismerése és megszólaltatása. A Helyi tanterv alapján - követelmény, az együtténeklés egyben fegyelmezettségre is nevel. * A tánc (néptánc, történelmi és társastánc) jelentős eszközünk a nevelésben. A tánc elősegíti tanulóink testi fejlődését, ügyesebbé teszi mozdulataikat, kulturáltabbá viselkedésüket. További rendezvényeink: -
Szülői értekezleteket szeptember - és január hónapokban tartunk. Természetesen a szülők szükség esetén bármikor felkereshetik az adott osztályfőnököt, nevelőt, szaktanárt.
-
Folyamatos a kapcsolattartás, rendszeresen szervezünk közös programokat, pl. majális, anyák napja.
-
Rendszeresek a családlátogatások is, különösen, ha a pedagógusok valamilyen problémát észlelnek.
-
Tanulmányi kirándulásokat május, június hónapban szervezünk.
-
Felvilágosító jellegű előadásokat az év során folyamatosan tartunk, szervezünk, pl.
káros szenvedélyek ellen. Az iskolai környezet alakításának hagyományai: Az iskolai környezet esztétikus alakítása az ízlésnevelés része. Célunk, hogy az igényes környezet alakításával példaként álljunk a diákok előtt. Ennek érdekében osztálytermeink igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt megfelelőek. A dekorációk anyagukban és tartalmunkban a tantárgyak, az iskolai élet sajátosságait, értékeit közvetítik. A tantermekben lévő bútorzat, taneszköz rendeltetésszerű használata minden tanulóra nézve kötelező érvényű. Ebben fontos a nevelő személyes példaadása. A szaktantermekben a szemléltetés és a díszítést egyaránt szolgáló anyag gondozása, a szaktárgyakhoz, kapcsolódó gyűjtemények kialakítása, bővítése a szaktanár és tanítványai igénye és feladata. 70
Az encsencsi iskolába látogatókat iskolánk mottója fogadja. „ Legnagyobb cél pedig itt e földi létben, ember lenni mindég, minden körülményben.” A földszinti folyosókat hirdető táblák, tanulóifjúságunk munkái és dicsőségtábla díszítik, ahova versenyeken eredményesen szereplő diákok oklevelei kerülnek fel. Az emeleti folyosókon a gyermekmunkák mellett helyet kapott egy Uniós fal, ahol az Unióba belépett országok és zászlaik tekinthetők meg. A zöld növények a régi folyosókat esztétikusabbá teszik. Iskolánk előtti parkunk, községünk egyik látványossága. Az Áldozatok napi megemlékezésünk egyik színtere. 2010. szeptembertől pedig pályázat útján helyet kapott egy játszótér és egy sétáló rész is, melyek idősek és fiatalok számára egyaránt nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Intézményeinkben a folyosó és az aula világa folyamatosan gazdagodik.
A penészleki intézményünkbe érkezőket egy rendkívül színes, kreatív aula fogadja. A tanulóink által festett falak mind az aulánkban, mind a hosszú folyosónkon végig, az ablakokon, a teremajtókon, és egy-egy tantermünkben is megtekinthetők, pl: Biológia terem falát a tanulandó állatok díszítik. A mi mottónk a saját, egyedi készítésű fából faragott címerünk felett: „Célozd meg a Holdat! Még, ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” ( Les Brown) Az idézet és címer alatt pedig az éppen aktuális tanév oklevelei díszelegnek. Mivel egy tanévben rengeteg országos, nemzetközi, megyei, térségi versenyen veszünk részt sikeresen, úgy gondoljuk, méltó helyet találunk az elért sikereikhez! Célunk, hogy tanulóink sokoldalúan művelt, alkotó és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. Természetesen a színes hirdető tábláinkon az éppen aktuális programokat, eseményeket, ünnepeket tekinthetik meg a tanulóink. Aulánk mennyezetéről lelógatva dekorhálót feszítettünk ki, melyre az éppen aktuális ünnepeink, vagy egy-egy évszaknak megfelelő, technika-és rajz órákon készült műveket tűzünk fel.
71
Egy pár éve a szorgalmas összefogásnak köszönhetően, még színesebbé, szerethetőbbé „varázsoltuk” iskolánkat a gyermekeink számára.
A Nyírvasvári iskolába a belépőt a nemzeti színű zászló, valamint a névadóról készült grafika fogadja. Az aulát Vasvári Pál mellszobra, írásos emlékek, hirdető fal, dekorációs táblák, s folyamatosan cserélődő gyermekmunkák díszítik. A folyosón diák-önkormányzati és sportfal is megtalálható, melyen a hétköz- és ünnepnapok eseményei is megtalálhatóak. Az udvar iskolánk egyik ékessége. Méretében és parkosításában egyaránt kiemelkedő a környék iskoláihoz viszonyítva. Éppen ezért kiemelten kezeljük a környezeti nevelést. Tisztasági verseny keretén belül próbáljuk ránevelni tanulóinkat környezetük tisztán tartására, szépítésére. Udvarrészük tisztaságáról napi rendszerességgel kapnak visszajelzéseket a tanulócsoportok. A tisztaság mellett odafigyelünk a parkosításra, az udvar és az iskola virágosítására. Év elején kampányt indítunk a tisztaság megóvásáért, a legtisztább, leggondosabb környezetért jutalom jár. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény tevékenységét sokoldalúan támogatják és fejlesztik azok az intézmények és szervezetek, amelyekkel hosszabb- rövidebb ideje kapcsolatban állunk.
Tanulóink beiskolázását és továbbtanulását segítő kapcsolatok: - Óvoda - Nevelési Tanácsadó - Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság - Megyei Pedagógiai Intézet 72
- A környék általános-és középiskolái A nevelőtestület szakmai képzését segítő kapcsolatok: - Egyetemek, főiskolák - Megyei Pedagógiai Intézet - Bátori Iskolaszövetség és Pedagógiai Szakszolgálat A környék általános iskoláival kialakított kapcsolatok: - szakmai és nyílt tanítási napok szervezése - módszertani előadások tartása - tanulmányi- sport- kulturális versenyek szervezése és azokon való részvétel - pályázatok E versenyeken kiemelkedő eredményeket értünk el, melyek iskolánk jó hírnevét erősítek. A közművelődést segítő kapcsolatok: - Nyírbátor Városi Könyvtár - Alapfokú Művészeti Iskola - Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza - A községben működő egyházak vezetőivel való rendszeres kapcsolat - Kulturális Központ Nyírbátor - Vasváriak Vasváriért Közéleti Egyesület - Báthori István Múzeum Nyírbátor Az elmúlt évben több alkalommal voltunk színházban, aktív résztvevői voltunk a Művelődési Központ rendezvényeinek. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN
Gyermekszervezet A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában gyermekszervezet működik. A demokratikus iskolai élet mozgatója a jól működő diákönkormányzat, melynek már 73
hagyományai vannak iskolánkban. Az
alulról
építkező
gyermekszervezet
működési
elveit,
szervezeti
kereteit
a
Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. Tanulói részvétel * Fel kell készíteni a tanulókat a közéletben való részvételre, az állampolgári jogok gyakorlására. * Diákvezetők képviseljék az osztályközösségek érdekeit a diákközgyűlésen. * A tanulók aktívan vegyenek részt az iskolai közéletben, melynek fórumai a Diáktanács, az éves diákközgyűlés. * Az iskolavezetés és a diák/gyermekvezetők kapcsolattartása, havi megbeszélése legyen rendszeres. Az oktató-nevelő munka segítése * A gyermekszervezet vezetői legyenek kezdeményezői és szervezői az iskola kulturális és sportprogramjának. * Tanulói öntevékenységüket fejlesztve nagyobb önállósággal és felelősséggel lássák el a tanulói ügyeletet, a társadalmi tulajdon védelmét. * Szervezzenek minél több játékos, pihentető, egészséges életmódra neveléssel járó programot. * Alkotó módon vegyenek részt az iskolai élet szervezésében. Szülői részvétel Nevelési tevékenységünkben meghatározó szerepe van a szülők és az iskola kapcsolatának. A kapcsolat erősítése érdekében iskolánkban szülői szervezet működik. A szülői szervezetek működési elveit és keretét a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. "A szülők kötelesek partnerként viselkedni az oktatásban gyermekük iskolájával szemben" (Szülői Szervezetek Európai Szövetsége). Szülői szervezetek Osztály-szülői munkaközösség választott vezetővel és két-két fő képviselővel. Iskolai Szülői Munkaközösség Választmánya az osztályközösségek választott képviselőivel.
74
A szülőkkel való kapcsolattartásban az együttműködés változatos formái alakultak ki:
A szülő részt vehet szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt tanítási napokon-, tájékozódik családlátogatások, alkalmi vagy szükség szerinti személyes találkozások alkalmával, írásos kapcsolattartás formában.
A szülő, mint a folyamat segítője közreműködik az első és ötödik évfolyamon a bemutatkozó szülői értekezleten, gyermeke osztály rendezvényein (Mikulás-nap, farsangi jelmezes bemutató, anyák napja).
A szülő, mint a folyamat szereplője döntésével, választott szülői tisztségviselőként, kísérőként és felügyeletet ellátóként segíti a gyermek-osztályközösségek kulturális és sport
programjait
(tanulmányi
kirándulások,
kerékpártúrák,
nyári
táborok,
színházlátogatás, sportversenyek szervezése, lebonyolítása, szakkör-vezetői feladatok ellátása, tudományos, ismeretterjesztő előadások megtartása, az iskolaszépítő, otthonossá tevő munkák) Az oktató-nevelő munka segítése A tantestület nevelő-oktató munkája során erősíti a szülők által is vallott és vállalt erkölcsi és szellemi értékeket: humánum, tudás, kulturális érdeklődés, tolerancia, kulturált viselkedés, környezettudatos magatartás, testi-lelki egészség, kommunikációs kultúra.
Pedagógiai tapintatunk minden eszközével elősegítjük, hogy a szülők partnereink legyenek a nevelésben, az együttgondolkodásban; ismerjék meg nevelési törekvéseinket, s azok megvalósításában aktívan vegyenek részt.
A családi életre való nevelésben partneri kapcsolatunk építése során együttműködünk, hogy tanulóink megismerjék és megértsék a szilárd, a kiegyensúlyozott, a boldog családi élet kialakításának, elsajátításának feltételeit, módját, sokfajta akadályát, veszélyét. Illetve megerősítjük, hogy a hűség, a család: érték, és ezért az értékért hozott áldozatvállalásnak értelme van.
A Pedagógiai program, a Helyi tanterv elkészítése, megvalósítása a szülői ház igényeinek alaposabb felmérésén, a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeiből a korszerűbb elemek elfogadtatásán alapulva olyan tudatos együttműködést indokol a szülői házzal, amelyben a szülő érzékeli, hogy a központban az ő gyermeke, az ő problémái és annak megoldása áll.
Hiteles eszmények, közös példaadás segítségével végezzük munkánkat, hiszen pedagógiai munkánk értékelői a gyermekeken kívül a szülők.
75
Az osztályfőnökök egyéni törődéssel segítik a családból hozott tapasztalatok feldolgozását, a gondok megoldását. Az iskola értékközvetítő, normaalakító feladatait mindig a szülői háttérrel együttműködve igyekszünk megvalósítani.
Előmozdítjuk, hogy a szülők egymást is segítve javítsák készségeiket, mint elsődleges nevelők és partnerek a család és iskola kapcsolatában). A pedagógusokkal szembeni követelmény pedagógiai tevékenység
A pedagógiai munka középpontjában mindig a tanulók álljanak, akik ne tárgyai, hanem alanyai,
tevékeny
részesei,
főszereplői
legyenek
a
nevelő-oktató
munkának.
Tevékenységükben jusson kifejezésre, hogy a munka szeretetére, az igényességre, a szakszerűségre, az élet, a tudás tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igénylésére, az önfegyelemre nevelünk. - Minden pedagógusnak nagyobb feladatot kell vállalnia az új emberi értékek (kockázatvállalás, vállalkozó- és kezdeményezőkészség, önállóság, tárgyalóképesség, stb.) kialakításában és tanítványaikat is az élet gyorsan változó viszonyai miatt a többszöri szakmaváltás lehetőségére, a vállalkozói szemlélet és gondolkodásmód kialakítására kell nevelni, az élethez igazodó ismeretekhez kell juttatni, felkészíteni az egész életen át tartó tanulásra. - Legyenek járatosak a tudományokban és a nevelés művészetében, igyekezzenek minél több értéket közvetíteni, és egységes követelményrendszert kialakítani. - Lehetőség szerint minden pedagógus ismerje a számítógépet és tudja azt kezelni, hogy az iskola minél hatékonyabban be tudjon kapcsolódni az informatika és az internet-adta korlátlan lehetőségek kihasználásába. - Oktató-nevelő munkájukban legyenek igényesek, pontosak, fegyelmezettek a korszerű didaktikai és metodikai eljárások mellett nagyobb figyelmet szenteljenek a differenciálásra, a képességek egyéni kibontakoztatására. - Nevelő munkájukban a gyermek centrikusság, a tolerancia, az egyéni bánásmód, a türelem tükröződjék. Működjenek együtt a szülőkkel és az iskola egész kapcsolatrendszerével. - Pedagógus-tanuló viszonyában legyen demokratikus, segítőkész és kölcsönös bizalomra épüljön. - Az iskolai élet vonzóvá tétele a tevékenységek kiszélesítésével.
76
Az iskolavezetés feladatai Legfontosabb feladat a nevelőtestület stabilizálása, olyan nevelői közösség kialakítása, melyre jellemző a globális feladatok közös vállalása, az őszinte, nyílt légkör, a hagyományápolás és az alkotás vágya - az új utak keresése, a folyamatos önképzés képessége. A konfliktushelyzetek időbeni felismerése, kezelése, annak kiaknázható és fejlesztő hatású feloldása. Az egészséges és mentálisan jó munkahelyi légkör kialakítása és fejlesztése. Alkotó pedagógiai légkör biztosításával a pedagógus egyéniségek kibontakoztatásának segítése, az innovációs törekvések támogatása. A szakmai-pedagógiai munkában a pedagógusok szabadságának növelése, hogy mindenki saját maga dönthessen az alkalmazott módszerek megválasztásában, eredményeiben figyelemmel az átjárhatóság követelményeire, s a Kerettantervek által is megfogalmazott Helyi tantervi előírásokra. A pedagógus munkájának megítélésekor a legfontosabb szempont az eredményesség, a kimenet vizsgálata legyen, de hogy azt milyen úton kívánja elérni, ebben legyen az egyéni pedagógiai döntési szabadság lehetősége adott. Biztosítsa, hogy az oktató-nevelő munka érdekében a különböző területeken dolgozók egymás munkáját ismerjék és megbecsüljék. Követelménytámasztással, tervszerű ellenőrzéssel biztosítani, hogy a pedagógus mindig felkészülten menjen a tanítási órára, foglalkozásra. A pedagógus tevékenységen belül (tanulás, irányítás, szakkör, sportkör, kirándulás szervezése, tanulói önkormányzat munkájának segítése, stb.) biztosítani a pedagógus vezetőinformátor, szervező-irányító, közreműködő, tanácsadó és partnert segítő szerepeit. Megteremteni a feltételeit annak, hogy a munkaközösségek még inkább az iskolán belüli szakmai központok legyenek. Saját területük módszertani központjává, alkotó műhelyévé váljanak. A munkaközösség-vezetők feladat és szerepnövelése a pedagógiai munka belső ellenőrzésében. Olyan
légkör
teremtése,
amely
elismeri,
segíti,
megbecsüli
a
továbbtanuló,
továbbképzésben résztvevő pedagógusokat, s másokat is követésre ösztönöz. A drámapedagógia, a mozgóképkultúra, médiaismeret, tánc területén a pedagógusok továbbképzésének, átképzésének elősegítése. A nevelőtestület belső továbbképzésének tervezésével, szervezésével előmozdítani az új alapdokumentumok alkalmazását, felkészíteni a pedagógusokat a saját tantárgyprogramjának 77
készítésére, a kerettantervek műveltségi területekbe történő beépítésére, az integrált oktatásra.
Egészségnevelési program Az iskola pedagógusai szívügyüknek érzik az egészségnevelést. Ehhez néhány évvel ezelőtt jó szintű felkészítést kaptak, mivel a tantestület tagjainak többsége részt vett ez irányú továbbképzésen. A tanítók, tanárok kellő mélységű ismerettel és módszerekkel rendelkeznek az egészséges életmód szokásainak alakításához, fejlesztéséhez, az egészség megőrzéséhez, a káros szenvedélyektől való távoltartáshoz. E felkészültség azonban még nem jelenti azt, hogy a helyzet problémamentes iskolánkban. Sok feszült, ingerült gyermek érkezik naponta iskolánkba. A háttérben fellelhetők:
a rendezetlen családi háttér
az egészségtelen életmód (ésszerűtlen tévézés, kevés alvás, diszharmonikus gyermek-
szülő kapcsolat)
a tanulók nagy részét egészségtelen étkezési szokások jellemzik.
(Ők többnyire reggeli nélkül indulnak el. Sokan útban az iskolába – boltban vásárolt zsemlét, szendvicset az utcán fogyasztják el, vagy csak a tízórai szünetben reggeliznek.) Encsencsen az ebédeltetés a tanulók több mint a felénél az óvoda ebédlőjében történik. Általában megterített asztalok fogadják a gyermekeket. Az ételek minősége átlagos. Az ebédeltetés együtt történik az óvodásokkal. Az ebédlő zajos, zsúfolt, mintegy 150 gyermek 3 évestől a 14 évesig együtt étkezik. A napközisek önálló tevékenysége háttérbe szorult. Ilyen körülmények között nevelési feladatokat megvalósítani lehetetlen!
Akad túlsúlyos gyermek is, akiknek étkezésén és mozgásszegény életmódján a
szülők, orvos, védőnő közreműködésével próbálunk változtatni.
A gyermekek fizikai állapota többnyire koruknak megfelelő. Gyakori a
gerincferdüléses, mely a helytelen testtartás, az elegendő testmozgás hiányát is felveti. Növekvő a látásproblémás gyermekek száma! (tévézés, számítógépezés)
A tanulók higiéniai szokásain is van mit javítani. Ilyen az illemhelyek használata, a
kézmosás, a folyosók, tantermek rendjének megőrzése. Néhány tanuló ruházatának tisztasága elfogadhatatlan. Sokszor okoz gondot az ápolatlanság, az elhanyagolt frizura, előfordul
78
fejtetvesség is. Ezeken a problémákon a védőnő, a családsegítő segítségével igyekszünk úrrá lenni.
Az iskola környezete rendezett, kultúrált. Ebben nagy szerepe van a takarítóknak,
karbantartóknak, pedagógusoknak. A hangulatos tantermekben öröm lehetne a tanulás, az iskolai munka, melyet lehetőségként minden tanulónak biztosítunk.
A tanár-diák viszony normális. Időnként előfordul tiszteletlenség egyes tanulók
részéről. Ennek eredendő oka általában a neveletlenség. Ilyen esetekben a szülő nem partner!
A tanárok és technikai dolgozók között a viszony megfelelő. A segítő
alkalmazottak szívesen segítik a pedagógusok munkáját.
A tanárok követelménytámasztása, a házirend betartatása nem teljes. Néhány
pedagógus elnéző, figyelmetlen, következetlen.
A természethez való kapcsolat elfogadható. Az iskola folyosóin, a tantermekben
elhelyezett növények védelme, kezelése természetes. A környezetünkben található növényekre is a legtöbben ügyelnek. Nem érvényesül ez a természetvédő magatartás a sportudvaron, az utcán. Az évente ismétlődő fásítási akciók sokszor sikertelenek, mivel fatördelők mindig akadnak.
A hulladék, a szemét kezelését igyekszünk normálisan, ésszerűen megszervezni.
Hulladékgyűjtőt helyezünk el a folyosón, minden tanterembe. A hulladékgyűjtők rendszeres használata általános. Előfordul a szemét a padban, eldobott szemét a folyosókon. A lábtörlők használata sem történik rendeltetésszerűen. Nagy mennyiségű homok kerül be a tantermekbe.
A tanulók tanári, olykor szülői kísérettel részt vesznek a kötelező egészségügyi
szűrővizsgálatokon (fogászat, állapotfelmérés, stb.) A feltárt egészségügyi problémák gyógyítása, kezelése már a szülő és az orvos feladata.
A tanulók mozgásához tornaterem, iskolai tornapálya áll rendelkezésre. A terek
elfogadható méretűek. Az iskolai folyosók, a tantermek megfelelően tágasak.
A szabadidő kultúrált eltöltésére külön helyiséget nem tudunk biztosítani. Kulturális
rendezvényeink színhelyéül is a tornaterem vagy a folyosó áll rendelkezésünkre. (Nincs díszterem, klubhelyiség, ebédlő!)
Az iskola melletti ösvény és használói eddig nem tették lehetővé az iskolaliget, illetve
a belső udvar kialakítását, mely a szabadtéri rendezvények színhelyéül szolgálna. Ez irányú terveinkről nem mondtunk le teljesen, de a megvalósítás a sorozatos rongálás miatt nehézkes.
79
A tanulókat bevonjuk a feladatok teljesítésébe. Részt vesznek az ügyeleti, a hetesi, a
felelősi munkákban. E feladatokat többnyire felelősséggel el is látják a tanulók.
A káros szenvedélyek ellen következetesen küzdünk. Az iskolában törvény szerint
tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás.
Az egészségnevelési program megtervezése Célok: 1. Rövidtávú (azonnali beavatkozást igénylő feladatok, illetve 1-2 éven belül megoldandó feladatok) 2. Középtávú (3-4 évre tervezett feladatok) 3. Hosszú távú (8-10 évre tervezett célkitűzések) Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága (mindennapos testmozgás)
az értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe
a szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai, AIDS prevenció
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a tanulás, és a tanulás technikái, a tanulási környezet
az idővel való gazdálkodás fontossága
a rizikóvállalás és határai
a személyes biztonság (közlekedés)
a szenvedélybetegség elkerülése
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja
az iskolán belüli bántalmazás megelőzése
Feladatok: 80
Tanórai foglalkozások:
Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, melyeket
tanítási órákon a szaktanárok felhasználnak az egészségnevelés céljainak megvalósítása érdekében.
Osztályfőnöki órák témái (évfolyamonként)
5. évfolyam
A szabadban történő sportolás fontossága.
A tanulás környezete, módja (megvilágítás, bútorzat, stb.).
Lakókörnyezet tisztán tartása.
Helyes táplálkozási szokások.
Egészséges táplálkozás.
Személyi higiénia (külső előadó: iskolai fogorvos).
A helyes öltözködés, egészséges ruházat.
A dohányzás káros hatásai.
Az alkoholfogyasztás veszélyei.
Gyermekbetegségek és azok megelőzése.
Elsősegély-nyújtási alapismeretek
6. évfolyam
Kamaszkori változások (fizikai és mentális).
A nemi érés jellemzői.
Bőrápolás – kozmetika.
Hajápolás – élősködők.
Az egészséges testtartás.
A szabadidő eltöltés formái (mozgásos, nem mozgásos).
A személyes biztonság (pl. közlekedés terén).
A kávéfogyasztás és az energiaitalok.
Környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés).
7. évfolyam
81
Környezeti ártalmak (hulladékkezelés).
A serdülőkori változások (biológiai, pszichológiai).
Az értékek ismerete.
Stressz és kezelése.
Személyes krízishelyzetek felismerése.
A drogfogyasztás veszélyei.
Szexuális felvilágosítás.
A szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben.
A párválasztás.
A családtervezés alapjai.
Testékszerek és káros következményeik.
8. évfolyam
A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat.
Allergiás betegségek.
Beteg a családban (hogyan segíthet a gyerek?).
Nemi úton terjedő betegségek.
AIDS prevenció.
Menstruációs ciklus, hormonális változások, higiénia.
Fiú-lány kapcsolat.
Barátság.
Szerelem, szexuális párkapcsolat.
Korai terhesség és annak következményei.
Anyaság-felelősségvállalás.
Egyneműek vonzódása.
Tanórán kívüli foglalkozások: Délutáni szabadidős foglalkozások:
Sportprogramok (folyamatosan a tanév során)
Vetélkedők, versenyek (folyamatosan a tanév során)
Egészségnap (az Iskolahéthez kapcsolódva)
Kirándulások (tavasszal minden évfolyamon) 82
Tájékoztató fórumok:
Szülői értekezlet (iskolai szintű, külső előadóval az egészséges életmódhoz
kapcsolódóan)
Előadás a 8. évfolyam tanulóinak (rendőrség képviselője „Illegális szerek törvényi
szabályozása” címmel).
Szakmai tanácskozások pedagógusoknak.
Iskolán kívüli rendezvények:
Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz
Módszerek:
Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában (meghívott
előadó) Pedagógusok, szülők, tanulók részére.
„Tegyük szebbé az iskola környezetét!”
1.
„Tiszta, igényes tanterem” akció
(felelős: egészségtan-tanár) 2.
„A(z) ……. osztály fája” faültetési akció
(felelős. a gyermekszervezet segítője)
„Tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást!”
(felelős: testnevelő)
Egészségtan-tanár továbbképzése
Az ellenőrzés és értékelés módszereinek meghatározása (Egészségfejlesztő team:
intézményvezető v. megbízottja egészségtan-tanár iskolaorvos védőnő testnevelő
83
gyermekszervezet segítője gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Az egészségfejlesztés az iskola minden pedagógusának, minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson feladata. Az Általános Iskoláinkban az egészségfejlesztési programunkat négy fontos elem köré csoportosítjuk.
Egészséges táplálkozás
Egészséges testmozgás
Megfelelő higiénés környezet
Jó mentális állapotra való törekvés
Egészséges táplálkozás: Mivel hátrányos helyzetben élő családok gyermekeit neveljükoktatjuk, különösképpen oda kell figyelnünk a táplálkozásukra. Tanulóink nagy része rendszeresen úgy érkezik az iskolába, hogy otthon nem reggelizik. Meleg, főtt ételhez csak itt jut. Ezért nem lehetünk elégedettek a jelen gyakorlattal, mely a gyermekétkeztetésünket jellemzi. Eszerint a gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés ugyanarról a konyháról van biztosítva. Emiatt a gyermekek számára nem a korosztályuknak elvárható étrend kerül összeállításra. Jó kezdeményezés a mintamenza program, örömmel kapcsolódnánk be, ha lenne rá lehetőségünk. Nagyon jónak tartjuk az iskolatej és az iskolagyümölcs programot. Azonban az iskolagyümölcs csak az alsó tagozatnak biztosított. Az iskola többi tanulója soha nem jut gyümölcshöz az iskolai étkeztetés során. Szívesen látnánk néha süteményt, vagy egyéb desszertet is, mely a főétkezés során szintén nem jelenik meg a palettán. Egészséges testmozgás: Intézményünk tantestülete a mindennapos testnevelésen és a tömegsporton kívül kezdeményezte közösségformálással egybekötve közös sportdélutánok szervezését. Ezt havi két alkalommal szervezzük, mely rendkívül jó hangulatban mozgatja meg tanulóinkat, és valóban közösségformáló erővel párosul.
84
Megfelelő higiénés környezet: Tanulóinkat meg kell tanítanunk az alapvető higiénés szokások kialakítására. Erre kiváló terep az iskola. Sokat beszélgetünk a témáról, de gyakorlatban is törekszünk a megvalósítására. Így például az IPR keretünkből Nyírvasváriban az alsós gyerekeknek fogmosó felszerelést vásároltunk, és a fő étkezés után közös fogmosás keretén belül is hangsúlyozzuk annak fontosságát. Ezen kívül a testnevelés órák utáni mosakodás is gondot okozott a korábbi években. Most ez is megoldódni látszik, a rendszeres beszélgetések, és a feltételek biztosításának köszönhetően. Így szintén IPR keretből tisztálkodási felszerelést, törölközőt, folyékony szappant vásároltunk, a meleg víz természetesen biztosított. Ennek folyamatos felszínen tartása, a dicséret, megerősítés elengedhetetlen fontosságú az eredményesség szempontjából. Iskolai és otthoni környezetünk tisztán tartása is állandó napirendi téma. Jó mentális állapotra való törekvés: Mivel tanulóink nagyon nehéz körülmények között élnek, állandó anyagi és szociális nehézséggel küzdenek, sajnos egyre több mentális problémával kell megküzdenünk. A szülők elkeseredettsége, esetleg nemtörődömsége a gyermek elhanyagolásával párosulhat, mely depresszióban, agresszióban, vagy más zavarban nyilvánul meg. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy csak olyan pedagógusok jelentkezzenek a mi iskolánkhoz hasonló intézményekbe oktatni-nevelni, akik nagyfokú empátiával rendelkeznek, átérzik a családok problémáit, és segíteni akarnak. Nem elég a tananyag átadása. Itt a gyermek egész személyiségét kell figyelemmel kísérni és a lehető legtöbb odafigyelést biztosítani, mert a gyerek ezt érzi, és csak akkor teljesít, ha mindezt megtapasztalja. Ennek köszönhetően Nyírvasváriban csökkent az agresszivitás, és gyerekek érezhetően kiegyensúlyozottabbá váltak. Ha ez egy konkrét programhoz kapcsolódhatna, és szakemberek, pedagógusok óraszámával is támogatható lenne, még jobb eredményt érhetnénk el.
A mindennapos testedzés formái A mindennapos testmozgás lehetőségét iskolánk nevelő-oktató munkájával összhangban teremtjük meg. Kiemelt figyelmet fordítva a sportos életforma megszerettetésére, a rendszeres testedzés iránti igény felkeltésére, az egészséges életmód szokásainak kialakítására.
85
A mindennapos testedzést a heti 5 testnevelési órák mellett a szakköri táncoktatással, az iskolai tömegsport foglalkozásaival bővítjük. A foglalkozások, az edzések felkészítik tanulóinkat a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tanulóink edzettségének biztosítása teljesítőképességük sokoldalú próbatétele érdekében Nyírvasváriban házi bajnokságokat szervezünk, részt veszünk körzeti rendezvényeken. * Az első-negyedik évfolyamon tanévenként sor- és váltóversenyeket szervezünk, mellyel fejlesztjük gyermekeink testi adottságait, megtanítjuk a játékszabályok betartására, a közösségért, a csoportért való küzdeni akarásra. * Valamennyi tanulónknak jó erőpróba tanévenként a gyermeknapon megrendezett akadályverseny, valamint az osztályközösségekben szervezett kerékpártúra, az osztály vagy korcsoportok közötti bajnokságok. *Nyírvasváriban lehetőséget biztosítunk tanulóink mozgásigényének kielégítésére a Tavaszi Sport Napokon, Mikulás kupa Március 15-ei rendezvényein is. * Testnevelő tanáraink felügyeletével sportudvarunk a tavaszi, őszi időszakban tanítványaink sportolását, mozgásigényei kielégítését szolgálja (foci suli, röplabda). Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai sportkör működési rendje: Sportköri foglalkozások: Penészlek: felső tagozat: futball alsó tagozat: játékos, ügyességi vetélkedők Encsencs: alsó: játékos sportfoglalkozás felső: aerobik, foci Nyírvasvári:
futball,
röplabda.
Ezeket
meghirdetett
formában,
felügyelettel,
dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani kell. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: Az intézmény vezetője (vagy helyettese) évente legalább egy alkalommal lelátogatja a sportköri foglalkozást. Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon követése. 86
A sportkör vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportkör munkájáról, működéséről, a sportkör által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken.
Iskolai környezetnevelési program Helyzetkép Az iskola rövid története Encsencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Dél-Nyírség területén található. Lakóinak száma. 2080 fő. Az itt élő emberek között számottevő a szorgos, földművelő, egyszerű ember. Az utóbbi években szép számmal érkezett iskolánkba alacsony neveltségi szintű gyermek. A gyermekösszetétel rendkívül szélsőséges, melyből eleve adódik az iskola feladata. A tanulók több mint 90%-a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű. Otthonuk és környezetük gyakran elhanyagolt, igénytelen. Több esetben előfordul, hogy az utcán, a parkban élő növényeket elpusztítják, a fákat és virágokat kihúzgálják. A falu utcái igen sokszor szemetesek. Mi, akik itt élünk, nagyra értékeljük az emberek keze nyomán létrejött környezetet és igyekszünk ezt megőrizni, szépíteni. Ezért fontos, hogy változtassunk a gyerekek és a természet között létrejött negatív magatartáson, valamint a tanulók által hassunk a szülőkre is. A környezet megóvása és építése, szépítése szempontjából a legfontosabb teendő, hogy a szemléletmódon változtassunk. Hagyományok: Iskolánk a környezeti nevelés terén már rendelkezik hagyományokkal, melyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják. Az iskola területén kis területű, rendezett parkocska ékeskedik. A fizikai dolgozókon kívül a diákok is hozzájárulnak a park rendezettségéhez. Minden évben a gyermekszervezettel együttműködve szemétgyűjtést szervezünk diákjaink számára. Alsó tagozaton a tanulók számára környezet- és természetvédelmi vetélkedőket szervezünk. Itt nemcsak a tanult ismeretekről adnak számot, hanem gyakorlati felkészültségükről is. Sok-sok éve hoztuk létre intézményünk minden tanulója számára az iskolahetet, melyen évről évre változnak a programok.
87
Mind a gyakorlati, mind az elméleti ismeretek szükségesek a különböző témájú napok sikerességéhez. Épület és berendezése: Iskolánk épülete több részből tevődik össze. A régi szárny, az új szárny téglából, a tetőtér pedig tégla és gipszkarton anyagokból épült fel. Az épület világítását 2003-ban korszerűsítették. A fűtés gázzal valósult meg ősztől tavaszig. 2012. decemberében fatüzelésre álltunk át. A szigetelés nem mindenütt jó, a régebbi épületek nyílászáróinak hőszigetelése felújításra szorul. A gyerekek oktatása szaktantermekben történik, hiány csak a szertárakban mutatkozik. A termek fényviszonyai megfelelőek, általában mindenütt jól sötétíthetők, a hőmérséklet is megfelelő. A mosdók a higiéniás feltételeknek megfelelnek, a mennyisége, minősége azonban kifogásolható. A tetőtér tantermeiben egyáltalán nincsenek mosdók, a folyosókon is csak egy helyen található. Az iskola épülete kívülről is tetszetős. Környezete tiszta, rendezett. A folyosók és a termek faliújságai a tanulók keze nyomát jelzik. Minden osztályfőnök és szaktanár augusztusban barátságossá varázsolja az osztályok falait. Minden terem és a folyosók is zöld növényektől díszelegnek. A termek padjai tiszták, a tantermek ízlésesek, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelőek. A gyerekek munkái a tantermekben, a folyosókon, és az iskola vitrinjében egyaránt megtalálhatóak. Az osztálytermek általában jól felszereltek. Különböző méretű szerkények rejtik az oktatáshoz szükséges eszközöket. Az új szinten minden helyen van íróasztal, írásvetítő-asztal, TV-szekrény tévével, videóval. Az iskola technikai felszereltsége is megfelelő szintű: televízió, video, magnó, CD-lejátszó, írásvetítő, diavetítő, epidiaszkóp, fénymásoló, számítástechnikai felszerelés segíti a pedagógusok és gyerekek munkáját. Az iskola udvara Az építmény udvara zárt, a szomszédoktól kerítéssel elhatárolt. Az épület előtt két oldalon kis park terül el. Mögötte füves és fás udvarrész, valamint salakos sportpálya található mini lelátóval, padokkal. Csak a sorakozóhely betonozott, a többi rész füves és homokos. Az udvaron két pad található a kerítés tövében, ahol a fáradt diákok megpihenhetnek. A hatalmas füves terület alkalmas a szabadtéri játékokra, sportolásra.
88
A játszótér részén a kisebbek mérleghintázhatnak, mászókán erősíthetik karjukat, hintázhatnak. A felhőtlen szórakozásra és sportolásra kiválóan alkalmas a terület. Mivel bokrokból és fákból kevés van, ezért ez fejlesztésre szorul. Nagy gondot jelent a környezetünkben lévő lakosság rongáló tevékenysége. Hiába a kerítés. A sportpálya építményeit széttördelik, a szemetet szétdobálják, a növényeket, fákat tönkreteszik. Egyéb A szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg iskolánkban. A tisztítószerek változatosak. Domestos, Cif, Cillit, hypo tisztítószereket használnak iskolánk fizikai dolgozói. Ezek a szerek zömében környezetbarát termékek. Az iskola helye és épülete Az iskola Encsencs központi részén épült több mint 30 éve. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése, környezeti nevelési szempontból Iskolánk 8 osztályos általános iskola. Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül fele foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon belül és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán:
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi
vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzunk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű 89
tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket a szabadban megtartott
tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. Környezet- és egészségvédelmi verseny 2. és 3. osztály; Környezet- és természetvédelmi verseny felső tagozat; Biológia városi-körzeti verseny 7. és 8. osztály.) Különböző akciókban veszünk részt: a)
Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (papírgyűjtés) szervezünk.
b)
Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra:
a Föld Napján rajzkiállítást, az iskola heti rajzokból, tárgyakból összeállított kiállítást. Évente rendezünk iskolahetet, amelynek témája évről-évre változik. Az utolsó három év témái: a)
Millennium
b)
Hagyományok
c)
Irány Európa!
Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés
Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,
munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve továbbfejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és
figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai
90
gyermekszervezeteknek, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a
tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskolának, az iskolahétnek, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a szaktanárok határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelés tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.
Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a
szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és
technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolatitkár feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját
és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.
91
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli
környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek, botanikus kertek, és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie.
Civil szervezetek. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti
témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Pl.: alapítvánnyal, ifjúsági klubbal.
Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy a
környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyermekek által közösen kialakított iskolakertben – ligetben – szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek még hangulatosabbak lesznek. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtenénk. Diákjaink aktív szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A diákok harmonikus körülmények között tanulnak. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép o
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek
fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia;
92
elővigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség; az ökológiai szemlélet Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képzünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! o
Hosszú távon célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak
tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban is ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt;
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak
megőrzésének igényét és akaratát;
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
a rendszerszemléletet;
tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,
módszereket. o A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:
alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
szintetizálás és analizálás;
problémaérzékenység, integrált megközelítés;
kreativitás;
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
vitakészség, kritikus véleményalkotás;
kommunikáció, média használat;
konfliktuskezelés és –megoldás;
állampolgári részvétel és cselekvés;
értékelés és mérlegelés készsége.
o
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
93
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. o Új tervek:
94
a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap. Hagyományok ápolása:
o
iskolahét szervezése az egész iskolai közösség számára; a falu nevezetességeinek feltérképezése; az iskola hírességeinek élete – kutatás; 8. évfolyamon erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása; Farsang szervezése. -
Szüreti felvonulás
-
Falu Nap
-
Karácsonyi Betlehemezés
o
Szaktárgyi célok:
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és
környezete, kapcsolatok, természetismeret);
hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon;
interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, kísérlet, probléma-
megoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
természetvédelmi versenyekre felkészítés;
multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
a számítógép felhasználása a tanórákon.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.
95
Lehetőségeink: kerékpártúra a környékre, környékbeli értékek felfedezése; hulladékgyűjtés; táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, stb.; kézműves foglalkozások; „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése; modellezés; „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, valamint szeméttelep, hulladékégető, stb.; versenyek; szakkörök; iskolaszépítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő, stb.); DÖK-nap; „jeles napok”; Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése, játékos vetélkedő; iskolai projektek készítése; Föld napja; Környezetvédelmi őrjárat. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok;
96
modellezés; riportmódszer; projektmódszer; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A program végrehajtásához szükséges eszközigényt az iskola Taneszköz és felszerelés jegyzéke tartalmazza. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számukra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ez a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái: kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; faliújságon közölt információk készítése.
97
Iskolán kívüli kommunikáció formái:
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;
környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola, éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen érésze is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. A környezeti nevelési munkacsoport tagjai: 1. az intézmény vezetője vagy megbízottja; 2. alsós munkaközösség vezető; 3. felsős munkaközösség vezető; 4. biológia tanárok; 5. földrajz tanárok.
Közlekedési nevelés A közlekedési kultúra romlásának köszönhetően egyre gyakrabban hallhatunk közlekedési balesetekről. A közlekedési szabályok ismerete és az egyén viselkedési kultúrája az alapja a biztonságos közlekedésnek. A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása
98
az életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt, de az iskolának is komoly a felelőssége ebben. Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere:
Elméleti oktatás
Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg.
Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok megerősítése.
Gyakorlati alkalmazás
Iskolán kívüli programok, kirándulások, alkalmával tudatosítjuk és alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait az Iskola Rendőr bevonásával.
Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése A téma az osztályfőnöki órákon kerülhet feldolgozásra. Cél, hogy tanulóink megismerjék és megtanulják elkerülni azokat a helyzeteket, amelyben károsultakká, áldozatokká válhatnak. (aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepeire). Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell:
Erkölcsi nevelés erősítése
Alapvető törvényi ismeretek nyújtása
Alapvető állampolgári jogok ismertetése
Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk.
Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. 99
Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei:
A tanórai technikák (páros munka, csoportos és együttműködő, kooperatív tanítási technikák) alkalmazásával kell a gyermekeket hozzászoktatni a társas viszony, az abból adódó konfliktusok helyes megoldására.
Dráma órák, ahol szituációs játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés.
Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása.
Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése.
Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke: Taneszköz, tanszer ellátottság tekintetében iskolánk közepesnek mondható. A taneszköz beszerzési pályázat elkészítése során a nevelőkkel közösen felmértük, melyek azok az eszközök, amelyek szükségesek az oktató-nevelő munkához. Az elkövetkezendő évekre vonatkozó eszközbeszerzési tervet sajnos, eddig még nem tudtuk maradéktalanul beszerezni, de pályázati forrásból folyamatos a beszerzés. A még hiányzókat pályázatok segítségével szeretnénk pótolni. Fejleszteni szeretnénk a számítógépparkunkat, a könyvtár állományt. Szinte minden tantárgy (műveltségi terület) részesül valamilyen támogatásban, fejlesztésben. Sikerült lecserélnünk az elavult bútorainkat, tanulói padok, tanulói székek, tanári asztalok, nevelői székek. Tervünk, céljaink megvalósításához minden évben pályázunk.
100
HELYI TANTERV A tartalmi szabályozás új dokumentumai
2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve
51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok
2. § (1) Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAT) alapján az Nkt.5. § (1) bekezdés b)- d) pontjaiban meghatározott
pedagógiai
szakaszokra
(a
továbbiakban:
pedagógiai
szakaszok),
iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §- ban foglaltakra figyelemmel. (2) Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe. (3) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg. (4) Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át. (5) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti.
101
(6) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.
A képzés rendje A pedagógiai munka szakaszai: 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről alapján: (2013.09.01-től felmenő rendszerben)
5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat, c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a – a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével – kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be. d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. (5) A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás
102
céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. A képzés belső szakaszai: (kimenő rendszerben 2016. június 30-ig.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban ktv.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. Az egyes iskolaszakaszok és főbb jellemzőik: 1. bevezető szakasz - 1- 2. évfolyam 2. kezdő szakasz - 3-4. évfolyam 3. alapozó szakasz - 5-6. évfolyam 4. fejlesztő szakasz - 7-8. évfolyam Bevezető szakasz: Feladata: a gyerekek megismerjék, és természetes közegüknek érezzék az iskolai és közösségi életrendet, tevékenységeket, a tanítás, tanulás folyamatát. Ebben az időszakban alakulnak ki a gyerekek alapismeretei, valamint a tanulás és a társadalmi beilleszkedés alapkészségei. A pedagógusok megbízható ismereteket szereznek az egyes gyerekek adottságairól, személyiségéről, életkörülményeiről és ennek alapján segítik fejlődésüket, s megalapozzák az iskola és a szülők közti együttműködést. Kezdő szakasz: Feladata: továbbépíti az elemi szakaszban megszerzett ismereteket, jártasságokat. Nagyon indokolt esetben az alapozó szakasz e periódus végéig kitolható. Ebben a szakaszban már nem csak a tanulás fejlesztése az egyetlen cél, hanem a sokoldalú fejlesztés: a mozgáskoordináció, a beilleszkedési és kommunikációs zavarok megszüntetése, a kézügyesség fejlesztése, diszlexia - prevencíó, és másfajta szükséges és indokolt tevékenységek. Lehetőséget kapnak a művészeti tárgyak tanulására és az önkifejezés egyéb formáira.
103
Alapozó szakasz: az előző években megszerzett ismeretekre és alapokra támaszkodva
Feladata:
tájékozódni a gyerekek képességeiről, érdeklődéséről és sokirányúan segíteni ezek kialakítását, kipróbálását. Törekedni kell a hozott hátrányok kiegyenlítésére, képet kapni a tanulási képességekről és egyben differenciált módon fejleszteni azt. Jártasság szintjére kell fejleszteni a kulturális alaptechnikákat - írás, olvasás, köznyelv használata, számolás, ábrázolás-. Fejleszteni kell az önismeretet, a társas együttélés, együttdolgozás képességeit. Kialakítani, vagy fenntartani a tudás iránti vágyat, a tudás értékének tiszteletét, elsajátítani az alapvető tanulási technikákat. Fejlesztő csoportban segítjük az egy-egy műveltségi területen lemaradókat. Ebben a szakaszban indul az intenzív nyelvtanítás, megkezdődik az informatikai, számítástechnikai alapképzés. E szakasz lényeges eleme az önismeret, az érzelmek, az akaraterő fejlesztése. Mindezt a fejlődési fokot úgy érje el a tanuló, hogy jól érezze magát az iskolában, legyen beleszólása sorsa alakulásába. Tanórán kívül változatos tevékenységrendszer segíti, megismerheti az alapvető művészeti kifejezésmódokat. Fejlesztő szakasz: Feladata:
az
alapvető
tudományos
és
társadalmi
ismeretek
megtanítása
és
a
munkatevékenységhez szükséges elemi készségek és képességek kialakítása. E szakasz másik igen fontos alapfeladata, hogy segítsen kialakítani a tanulók reális továbbtanulási döntését. 7. osztálytól intenzív pályaismereti programmal bővül oktatásuk. Motiválttá és képessé kell, váljanak az önálló ismeretszerzésre és az ehhez szükséges technikák alkalmazására. Növekedjék és váljon mindinkább tudatosabbá az önmagukért és közösségeikért érzett felelősség. Ez a szakasz a differenciált fejlesztés szakasza is, hiszen az alaptárgyakból képesség szerinti csoportbontásban folyik a tanítás. Ösztönözzük a tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli ismeretszerzés formáiban való részvételt. Szabadidős és fakultációs kínálatunkban lehetőséget
adunk az önálló
problémamegoldó foglalkozásokon való részvételre. Fokozottan biztosítjuk a tanulási nehézségekkel birkózók segítését. Képzési specialitásaink: 2010. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az encsencsi székhelyen működő általános 104
iskolában a leendő 1. évfolyamos tanulók osztályba sorolása szülői nyilatkozat alapján történik felmenő rendszerben. Május végén az óvodapedagógusok közreműködésével szülői kérelem alapján a nagycsoportosok tájékozódó mérésben vesznek részt. A szülők figyelembe veszik az óvodapedagógusok véleményét és a feladatsor megoldásának eredményét. Ezután dönt a szülő arról, hogy „a” vagy „b” osztályba íratja gyermekét. Az évfolyamon az „a” osztály 1 tehetséggondozó órát, a „b” osztály 1 felzárkóztató órát kap. Ezzel szeretnénk biztosítani minden tanuló számára az esélyt a biztos továbbhaladáshoz. Így megfelelő ütemben tud haladni a gyengébb, illetve jobb képességű tanuló egyaránt. Az 1-2. évfolyam feladatai * Az óvoda és az iskola közötti átmenet biztosítása. * Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, emberi viszonyok, a természeti környezet tapasztalati felfogása, az elemi zenei ismeretek és viszonyulások, az ábrázolási technikák, a zene és a mozgás összekapcsolása, az anyagok alkalmazásához szükséges kézügyesség és a legfontosabb mozgásismeretek és játékok) kialakítása és elsajátítása. A 3-4. évfolyam feladatai * A tanulás tanításában az egyén szerepének tapasztalati úton való tudatosítása. * A képességek és készségek fejlesztése az egyéni lehetőségek megéreztetésével. * A tankönyvön kívüli más ismeretforrások beépítése a tanulásba. Az 5-6. évfolyam feladatai * A kompetencia alapú oktatás kihasználása, a világban való boldogulás kialakulásának alapozása. * A kiemelkedő képességű gyermekek szervezett megmérettetésének biztosítása. * A többoldalú önálló ismeretszerzés szorgalmazása. A 7-8. évfolyam feladatai * A tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával a pályaválasztás előkészítése, az önismeret fejlesztése. * Az önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság biztosítása. Az általános műveltséggel kapcsolatos igényszint növelése. * Lehetőségek biztosítása érdeklődésük minél teljesebb kielégítésére, önmaguk kipróbálására. Az átmenetek 105
A gyermekközpontú iskolai munkánk eredményes megoldása érdekében szükséges az egyes életkori ciklusok közötti átmenet problémáit figyelmesebben kezelni. A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, a fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük tanítványaink számára. Óvoda-iskola átmenet * Az alsó tagozatos nevelők számára biztosítjuk az óvodai nevelési program megismerését. * Az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napokat, szüleik részére bemutató órákat, iskolát bemutató látogatásokat szervezünk. Alsó és felső tagozat közötti átmenet * Tanévenként a negyedik és ötödik évfolyam tanítói és szaktanárai között egyeztetni kell a tananyagot és követelményrendszert. * A 3-4. évfolyamon a szaktanárok is részt vesznek a tantárgyrendszerű oktatásban (angol és német nyelv, informatika, testnevelés). * Rendszeressé kell tennünk a konzultációt, hospitálást a 4. és 5. évfolyamon tanító osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között (munkaközösség keretében). * Ki kell használni a kölcsönös óralátogatások és a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket (4-5. évfolyam osztályai közös kirándulás, egymás közötti versenyek, játékok). Általános és középiskola közötti átmenet * A tankötelezettség, a szakképzés indulásának 16 éves korra történő kiterjesztése szükségessé teszi nyolcadikos tanulóinkkal való fokozottabb törődést. * A sikeres továbbtanulás érdekében 7. és 8. évfolyamon tanítványaink érdeklődési körének megfelelő középiskolai előkészítőket, fakultációs programokat szervezünk (Nyírvasvári). * A környező városok középfokú oktatási intézményeivel pedagógiai, szakmai programokat, végzős tanítványaink részére középiskolai bemutatkozó látogatásokat szervezünk. *
Iskolánk
volt
tanítványait
meghívjuk
a
nyolcadik
évfolyam
osztályközösségi
rendezvényeire. * A továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk tanítványainkat és szüleiket. Tanulásszervezés 106
Az egy-nyolc évfolyamon osztályokat működtetünk. Penészleken a 2-3. évfolyam összevont csoportként működik. Az első és második évfolyamon iskolaotthonos oktatás működik (Nyírvasvári). 1-4. évfolyamon napközit biztosítunk a rászoruló gyerekek részére Encsencsen és Penészleken. Tanítási szerkezet Az alsó tagozatban a több évtizedes tapasztalatokra, alapozva a nagy felmenő rendszert tovább folytatjuk. Harmadik évfolyamtól az angol nyelvet oktatjuk. Encsencs székhelyen 4. évfolyamtól 8. évfolyamig csoportbontásban oktatunk angol és német nyelvet (választási lehetőséget biztosítjuk). Penészleken 4. évfolyamtól csak angol nyelvet oktatunk. 2013. szeptember 1-től 5. évfolyamon az oktatást magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és természetismeret tantárgyakból szintén csoportbontásban szervezzük meg. Tanulási
nehézségekkel,
korosztályában
több
szociális
évvel
túlkoros
hátrányokkal, tanulók
beilleszkedési
részére
zavarokkal
foglalkozásokat
saját
szervezünk,
magántanulóként felkészítésüket segítjük. Napközi otthoni ellátást a szülők igényei alapján szervezünk. A 2008/09-es tanévtől a Nyírvasvári iskolában bevezetésre került az iskolaotthonos nevelés és oktatás - mely biztosítja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét a tanítási napokon. Az oktatás térszerkezete - A tanuló csoportok a központi épületben osztályterem rendszerben nyernek elhelyezést. - A művészetek tantárgyi oktatására (rajz- mozgóképkultúra, ének-zene) célszerű lenne szaktanterem kialakítása, működtetése. - A számítástechnika-termet megfelelő alapterületű helyiségbe helyeztük. - A könyvtár, mint műveltségterületek oktatásának (könyvtárhasználat) színtere, egyben forrásközpont indokolta a központi épületben megfelelő elhelyezését. Nyírvasvári és Penészleki tagintézményben nincs könyvtár. - A napközis foglalkozások, a szakkörök, a hitoktatás a tanulók osztálytermében délután 107
folynak. - A tornatermet a testnevelés tantárgy oktatása mellett a község tanulóifjúságát befogadó tevékenységek szervezésével nyitottá tesszük (Nyírvasvári). - A játszóudvar és sportpályák felújítását a költségvetési lehetőségektől függően, folyamatosan tervezzük. A tanulók részvétele az iskola életében Iskolánkban továbbra is olyan légkör megteremtésén munkálkodunk, ahol tanítványaink otthon érzik magukat. Ennek érdekében: -
Tanulóink személyiségét tiszteletben tartjuk.
-
A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.
-
Tanulóink egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.
-
Tanítványaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.
-
Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.
-
Iskolánkban szeretetteljes emberi kapcsolat kialakítására törekszünk: a tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő között.
Az iskolák szerepe a községek közéletében Iskoláink folyamatosan részt kívánnak venni a község életében. Ennek érdekében: - Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. - Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, a község érdeklődő polgáraival. - Meglévő kapcsolatainkat ápoljuk, újabb kapcsolatok kiépítését kezdeményezzük. - Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, és ilyen - a tanulók számára szervezett községi szintű - megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is aktívan közreműködjön.
108
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai Iskolánk Helyi tanterve az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyakat/műveltségterületeket, a tanítás időkeretét (heti és éves óraszámok), a tanítandó tananyag tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontását, az ehhez kapcsolódó minimum és optimum követelményeket, a tantárgyak eszközszükségleteit tartalmazza. .
A jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátrányokkal rendelkező gyerekek részére
több tantárgyból felzárkóztató foglalkoztatásokat tartunk, mellyel szeretnénk elérni, hogy tanulásbeli hátrányuk ne növekedjen, és időben történő segítségadással minél több tanuló eredményesen végezze el évfolyamát. A felzárkóztató-fejlesztő foglalkozások révén így kevés lemorzsolódással, évismétlésekkel számolunk. A tanító, a szaktanár feladata, hogy a Nemzeti alaptanterv, a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterve, Nyíregyházi tantervcsalád, az Apáczai Bázisiskolák Kerettanterv, Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokban tanító iskolák számára- az intézményegységek által adaptált kerettantervek alapján
készítse el a tantárgyi
programját, mely magában foglalja a tanítás éves menetét, a tananyagbeosztást, az egyes órák didaktikai felépítését, a tematikus készségfejlesztési tervét, saját célra készíthető tanmenetét, szükség szerint óravázlatát.
Tananyagszerkezet Iskolánkban általános műveltséget alapozó, a tanulók képességének, tehetségének és érdeklődésének megfelelően továbbtanulásra, pályaválasztásra, társadalmi beilleszkedésre felkészítő nevelés-oktatás folyik.
109
Encsencs Intézményegységünkben az oktató-nevelő munkát 1-4.évfolymanon a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterve, 5-8. évfolyamon a Nyíregyházi Tantervcsalád kerettanterve alapján szervezzük meg. A Nemzeti Tankönyv Kiadó kerettanterve következetesen érvényesíti a NAT 2007 kompetenciáit és kiemelt fejlesztési területeit. Ezek hálót alkotva egymást erősítik és hozzájárulnak az oktatási folyamat horizontális kohéziójához . A kerettanterv ezáltal is segíti az eredményes oktatás gyakorlati megvalósulását, hogy az Európai Unió kompetenciafejlesztési ajánlásait és a hazai fejlesztési területek közvetítését, az un. globális nevelés kontextusába is belehelyezi. Nemzeti Tankönyvkiadó műveltségterületek és heti óraszámok.
Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika
1.
2.
3.
4.
A
B
A
B
A
B
A
B
8,5
7,5
8,5
7,5
8,5
7,5
8
7
1
0
1
0
1
0
3
2
5
4
5
4
4
4
4
4
Ember és társadalom
1,5
0,5
1,5
0,5
1,5
0,5
1,5
1
Ember a természetben
1,5
0,5
1,5
1
1,5
1
2
1
Művészetek
4
2,5
4
2,5
4
2,5
4
2,5
Informatika
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Életvitel és gyak. ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
4
3
4
3
4
3
4,5
3,5
Földünk–környezetünk
Összesen
20+2
20+2
20+2
22,5+2
A Nyíregyházi tantervcsalád az:
átlagos feltételek közepette működő intézmény számára készültek, ahol az iskolát körülvevő közeg is a magyar átlagot tükrözi.
A szülők műveltsége, a művelődési lehetőségek a településen, a fenntartói támogatás a magyar társadalom egészét reprezentálja.
A megcélzott iskolamodell pedagógiai értelemben is kerüli a szélsőségeket.
Egyszerre és azonos ambíciókkal foglalkozik a lemaradókkal és a kiugró képességű tanulókkal, a hátránykezelés és felzárkóztatás mellett a tehetséggondozással és a
tehetségmegtartással.
110
Az általános iskola 1-8. évfolyamán a NAT -nak megfelelően valamennyi műveltségterület lefedésre került. A Nyíregyházi tantervcsaládot iskolánk 2007. december 31-ig kiegészítette a NATban
szereplő
kulcskompetenciákkal,
a
kompetencia
alapú
oktatásban
használható
tanulásszervezési tecnikákkal, bejelölésre kerültek a nem szakrendszerű oktatásban tanítandó témakörök.
A Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
7,5
7,5
4,5 4
4
4
1
3
2
Történelem Angol nyelv / német nyelv
1,5
2
2,5 3
3
3
4
4
4
3
3
3
0,5
1,25
1
1
1
1,5
1,5
1,25 2
2 1
1,5
Biológia
1
1
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1
1
Matematika
4
4
Informatika Környezetismeret
1
1,5
Természetismeret Fizika
1
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5 1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1,5
1
Testnevelés és sport
3,5
3
3
3
2,5 2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5 0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma (modul)
0,5 0,5
Hon és népismeret (modul)
0,5 0,5
1
Mozgókép és médiaismeret
0,5
(modul) -
20
20
111
20
22,5
22,5 22,5
25
25
Adaptált tantárgyi rendszer és heti óraszámok 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma 2012/2013. tanév 1-4. évfolyam óraterve
óraszám 2. félévi
1.félévi
óraszám 2. félévi
4
4
4
4
4
4
3
3
Magyar irodalom
4
4
4
4
4
4
4
4
3
3
4
4
1
1
Kötelező tanítási órák
Idegen nyelv Matematika
5
5
5
5
5
5
Informatika Környezetismeret
1
1
1
1
1
1
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
1
1
1
1
Technika életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
5
5
3
3
3
3
3
3
Kötelező tanítási órák
22
22
20
20
20
20
23
23
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
összesen Nem kötelező (választható) tantárgy Felzárkóztató/tehetséggondozó Kompetencia alapú oktatás
112
óraszám
1.félévi
óraszám
óraszám 2. félévi
óraszám
1.félévi
4. évfolyam
Magyar nyelv
Tantárgy
óraszám
3. évfolyam
óraszám 2. félévi
2.évfolyam
1.félévi
1. évfolyam
5-8. évfolyam Évfolyam
5.
6.
7.
8.
5
4
4
4
Történelem
2
2
2
2
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
4
4
4
Informatika
1
1
1
1
Környezet ismeret
-
-
-
-
Természetismeret
2
2
-
-
Fizika
-
-
1,5
1,5
Biológia
-
-
1,5
1,5
Kémia
-
-
1,5
1,5
Földrajz
-
-
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
1,5
1,5
1
1
Technika életvitel
1
1
1
1
Testnevelés(tánc)
5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Tanterv m.
-
-
-
-
Tánc ,dráma
-
-
-
-
Hon és népismeret
-
1
-
-
Informatika
-
-
-
-
Ember és társ. Ismer.
-
-
1
-
Mozgókép
-
-
-
0,5
Egészségtan
-
-
-
0,5
26,5
24
27,5
27,5
Magyar nyelv és irod. (dráma)
Rajz
Kötelező óraszám
113
Adaptált heti óraterv 1-4-5-6-7-8.évfolyam 1. évfolyam 4. évfolyam óraszáma óraszáma I.félév II.félév I.félév II.félév 4 4 4 4 Magyar ny. 4 5 4 4 Magyar i. 3 3 Angol ny. 5 5 4 4 Matematika 1 1 2 2 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 1 1 2 Rajz 1 1 1 1 Technika 3 3 3 3 Testnevelés 1 1 Oszt.f. Kötelező tanítási 21 21 24 25 órák 1 1 Felzárkóztatás 22 22 24 25 Összesen: 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszáma óraszáma óraszáma óraszáma Tantárgy I.félév II.félév I.félév II.félév I.félév II.félév I.félév II.félév Magyar ny. és 5 5 4 4 4 4 4 4 i. 2 2 2 2 2 2 2 2 Történelem 3 3 3 3 3 3 3 3 Angol ny. 4 4 4 4 4 4 4 4 Matematika 1 1 1 1 1 1 1 1 Informatika 2 2 3 2 Term. ism. 2 1 1 2 Fizika 1 2 2 2 Biológia 1 2 2 1 Kémia 2 2 2 2 Földrajz 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 2 Rajz 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika 3 3 3 3 3 3 3 3 Tesnevelés 1 1 1 1 1 1 1 1 Oszt.f. Modulok Tánc és dr. 1 1 Ember és társ. 1 1 Mozgókép 0,5 Hon és népi. 1 1 0,5 0,5 Egészségtan Kötelező 25 25 25 24 28 29 28 29 óraszám Tantárgy
114
Nyírvasvári által adaptált óraterv (2015.09.01-től kimenő 2016.08.30-ig ) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom
5.
6.
7.
8
8. 4
Történelem
2
Angol nyelv / német nyelv
2
3
Matematika
5
3
Informatika
1
1
Környezetismeret
2
Természetismeret Fizika
1,5
Biológia
1,5
Kémia
1,5
Földrajz
1,5
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
2
1
Technika és életvitel
1
1
Testnevelés és sport
5
5
Osztályfőnöki
1
Tánc és dráma (modul) Hon és népismeret (modul) Mozgókép és médiaismeret (modul)
0,5
- -
---
---
27
--
--
28
Nem kötelező terhére Tehetséggondozás-felzárkóztatása hátrányos
4
4
helyzetű tanulók számára Magyar felkészítő
1
Matematika felkészítő
1
Összesen
44
115
34
Tantárgyi struktúra és óraszámok az (új 110/2012) NAT és (51/2012)KET alapján 2015. 09.01-től felmenőben Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére Összes óraszám Heti időkeret terhére Összes óraszám
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
7+1
7+1
6+2
6+2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
2 4+1 1 1 2 2
1
1
1
1
5
5
5
5
2
2
3
3
25
25
25
27
4 óra 4 óra 4 óra 4 óra tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás 1óra 1óra 1óra angol nyelv angol nyelv angol nyelv 30 30 30 31 Iskolaotthon 14 44
Iskolaotthon 14 44
116
Iskolaotthon 14 44
Iskolaotthon 13 44
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére Összes óraszám
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4+1
4+1
3+1
4
3 4+1
3 3+1
3 3
3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
2
1+1
2 1+1 1+1 1 1
1+1 2 2 1 1
1
1
1 1 1
1 1 +1 1
1
1
1
5
5
5
5
1
1
1
1
2
3
3
3
28
28
31
31
4 óra 4 óra 4 óra 4 óra tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás 2óra 2óra Felvételi Felvételi felklészítő felklészítő 32 32 37 37
117
HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁMOK (2015.09.01-től) Nyírvasvári Évf.
Oszt.
Kt.
Köt.
Egész napos/
Nem köt.
Sz./fő
52.§
óra össz.
Iskolaotthon
össz.
Összes óraszám
(3) Köt.ó.
Felzárkóz tatás
1.
1
25
26
14
4
44
2.
1
25
26
14
4
44
3.
1
25
26
14
4
44
4.
1
27
27
13
4
44
5.
1
28
28
4
32
6.
1
28
28
4
32
7.
1
31
31
6
37
8.
1
28
28
6
34
Ö
8
215
218
36
311
55
A fenti óraszámhoz kell még számítani: 2015. szeptember 1-jétől 5. osztály napközi 12 óra/hét 6. évfolyam tanulószoba
12 óra/hét
7. évfolyam tanulószoba
9 óra/hét
8. évfolyam tanulószoba
12 óra/hét
SNI-s tanulók ellátása rehabilitáció, integrálás
4 óra/ hét
Tehetséggondozó szakkör /KRESZ, egészség
3 óra/hét
4 óra tánc ingyenes Sportkör
2 óra/ hét
BTM 3 csoport
9 óra/ hét
DÖK
1 óra/ hét
Összesen:
64 óra/hét Mindösszesen: 2015. szeptember 1-jétől 375 óra/hét
118
Nyírvasvári 2014. 09. 01-től Intézményegységünkben 2016. 08. 31-ig az oktató-nevelő munkát kimenő rendszerben a Nyíregyházi Tanterv-család kerettanterve alapján szervezzük meg. 2013. szeptember 1-jétől az 1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben az új NAT és KET alapján felmenő rendszerben vezetjük be. Nyírvasvári által adaptált óraterv (2014.09.01-től kimenő 2016.08.30-ig ) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
Magyar nyelv és irodalom
3.
4.
8
8
5.
6.
Történelem
7.
8.
4
4
2
2
Angol nyelv / német nyelv
1
2
3
3
Matematika
5
5
3
3
1
1
1
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Informatika Környezetismeret
2
2
Természetismeret
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
2
2
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
2,5
2,5
1
1
Osztályfőnöki Tánc és dráma (modul) Hon és népismeret (modul) Mozgókép és médiaismeret (modul)
0,5
119
- -
---
25
--
---
40
27 40
----- ---
25 25
26 26
Nem kötelező terhére Tehetséggondozás-felzárkóztatása hátrányos
4
4
4
4
Magyar felkészítő
1
1
Matematika felkészítő
1
1
31
32
helyzetű tanulók számára
Összesen
44
44
Tantárgyi struktúra és óraszámok az (új 110/2012) NAT és (51/2012)KET alapján 2014. 09.01-től felmenőben Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére Összes óraszám Heti időkeret terhére Összes óraszám
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
7+1
7+1
6+2
6+2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
2 4+1 1 1 2 2
1
1
1
1
5
5
5
5
2
2
3
3
25
25
25
27
4 óra 4 óra 4 óra 4 óra tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás 1óra 1óra 1óra angol nyelv angol nyelv angol nyelv 28 30 30 31 Iskolaotthon 14 44
Iskolaotthon 14 44
120
Iskolaotthon 14 44
Iskolaotthon 13 44
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére Összes óraszám
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4+1
4+1
3+1
4
3 4+1
3 3+1
3 3
3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
2
1+1
2 1+1 1+1 1 1
1+1 2 2 1 1
1
1
1 1 1
1 1 +1 1
1
1
1
5
5
5
5
1
1
1
1
2
3
3
3
28
28
31
31
4 óra 4 óra 4 óra 4 óra tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás 2óra 2óra Felvételi Felvételi felklészítő felklészítő 32 32 37 37
121
122
HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁMOK (2013.09.01-től) Évf.
Oszt.
Kt.
Köt.
Egész napos/
Nem köt.
Sz./fő
52.§
óra össz.
Iskolaotthon
össz.
Összes óraszám
(3) Köt.ó. 1.
1
25
25
18
2
45
2.
1
25
25
18
4
47
3.
1
25
25
18
2
45
4.
1
27
27
16
4
47
5.
1
28
28
4
32
6.
1
26
26
6
32
7.
1
25
25
6
31
8.
1
25
25
6
31
Ö
8
206
206
34
310
70
Nyírvasvári
A fenti óraszámhoz kell még számítani: 5. osztály napközi
18 óra/hét
6-8 évfolyam tanulószoba
18 óra/hét
SNI-s tanulók ellátása rehabilitáció, integrálás
8 óra/ hét
Tehetséggondozó szakkör
12 óra/hét
Tömegsport
4 óra/ hét
Ifjúságvédelem
5 óra/hét
BTM 3 csoport
9 óra/ hét
Összesen:
74 óra/hét Mindösszesen: 384 óra/hét
123
Tantárgyi struktúra és óraszámok az (új 110/2012) NAT és (51/2012)KET alapján 2013. 09.01-től felmenőben
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére Összes óraszám Heti időkeret terhére Összes óraszám
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
7+1
7+1
6+2
6+2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
2 4+1 1 1 2 2
1
1
1
1
5
5
5
5
2
2
3
3
25
25
25
27
2óra 2óra 2óra 2óra tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás tehetséggondozás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás 2óra 2óra 2óra Évfolyamismétlő Évfolyamismétlő Évfolyamismétlő tanulók tanulók tanulók felzárkóztatása felzárkóztatása felzárkóztatása 1óra 1óra 1óra angol nyelv angol nyelv angol nyelv 28 30 30 31 Iskolaotthon 14 42
Iskolaotthon 14 44
124
Iskolaotthon 14 44
Iskolaotthon 13 44
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismer et Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére Heti időkeret terhére
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4+1
4+1
3+1
4
3 4+1
3 3+1
3 3
3 3+1
2
2
2
2
1
1
1
1
2
2 2
1+1
2 1+1 1+1 1 1
1+1 2 2 1 1
1
1
1 1 1
1 1 +1 1
1
1
1
5
5
5
5
1
1
1
1
2
3
3
3
28
28
31
31
2óra 2óra 2óra 2óra tehetséggondozá tehetséggondozá tehetséggondozá tehetséggondozá s s s s felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás felzárkóztatás 2óra 2óra 2óra 2óra Évfolyamismétl Évfolyamismétl Évfolyamismétl Évfolyamismétl ő tanulók ő tanulók ő tanulók ő tanulók felzárkóztatása felzárkóztatása felzárkóztatása felzárkóztatása 2óra 2óra Felvételi Felvételi
125
Összes óraszám
32
32
felklészítő 37
felklészítő 37
A fenti óraszámhoz kell még számítani: 5. osztály napközi
12 óra/hét
6-8 évfolyam tanulószoba
15 óra/hét
SNI-s tanulók ellátása rehabilitáció, integrálás Tehetséggondozó szakkör
8 óra/ hét 10 óra/hét
Tömegsport
4 óra/ hét
BTM 3 csoport
9 óra/ hét
2015. 01. 01-től a megszűnő tanoda helyére 2 csoport tanulószoba
30 óra/hét
Összesen:
88 óra/hét Mindösszesen: 2014. december 31-éig 370 óra/hét
2015. január 1-jétől 400 óra/hét a megszűnő tanoda helyett belépő tanulószobával.
Jelenleg rendelkezésre áll 13 fő pedagógus, (közülük négy fő gyakornok 25 óra/ fő), négy utazó pedagógus. Az ellátott órák száma:332óra. Egy fő GYED-en lévő kolléga álláshelyének betöltése nincs megoldva. Így a 2014/2015-ös tanévre tervezett óraszámok (370 óra) ellátásához még két fő pedagógusra, 2015. január elsejétől újabb két fő pedagógusra lenne szükség. Iskolaotthonos oktatás Nyírvasvári tagintézményben A 2008/2009-es tanévben a fenntartó engedélyével beindítottuk az iskolaotthonos oktatást. Az iskolaotthonos oktatási - nevelési forma megoldást nyújthat az óvoda és az iskola közötti átmenet problémáinak enyhítésére. Ez a szervezési mód sok felvetődő gondra biztosít megnyugtató megoldást. Az iskolaotthonos oktatás pedagógiai előnyei: - A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. A délelőtt és a délután folyamán a tanítási órák s a szabadidő eltöltésének számtalan lehetősége biztosít a gyerekeknek. Itt készítik el a házi feladatot is. Ezen kívül ebéd, játék, olvasás, bábozás, edzés, sportfoglalkozás, különböző szakkörökön való részvétel is tartozhat a programok közé. A tevékenységek megválasztása mindig a szülői igények, és lehetőségek függvényében valósulhatna meg.
126
A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb lehet. Egész napos oktatás 2013. szeptember 1-jétől 1-4. évfolyamon a Nyírvasvári Tagintézményben A 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén, akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. (2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. (3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,
127
c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. (4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. Intézményünkben az egész napos iskola megszervezése a miniszter által kiadott kerettanterv szerint történik. Napközi otthon az ötödik évfolyamon: Nyírvasváriban az alsó tagozatos egész napos iskola mellett ötödik évfolyamon, az alsó tagozatból felső tagozatba való átmeneti nehézségek elkerülése érdekében napközi otthont szeretnénk biztosítani tanulóink számára. A foglalkozások a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Mindez a hátrányok leküzdésére, a szülők már korábban is megfogalmazott igényének kielégítésével történne. Kiemelt feladatunk - mint a tanítási-tanulási tevékenység speciális területe:
a tanulási módszerek állandó fejlesztése,
az írásbeli és szóbeli házi feladatok elkészítésének segítése, folyamatos ellenőrzése,
a hátrányos helyzetű, a hiányos felkészültségű tanulóink egyéni segítése.
Tanoda és tanulószoba a hatodik-nyolcadik évfolyamon: A Nyírvasvári Tagintézményben Kistérségi pályázat keretében a kompetencia eredmények javítása céljából tanoda jellegű napközis tevékenységet valósíthatunk meg, melynek időkerete 2014. december 31-éig ad lehetőséget tanulóink délutáni tanulmányi munkájának segítésére, fejlesztésre, hasznos időtöltésre. Azon tanulóink, akik nem kerültek be e programba, tanulószoba keretén belül kapnak segítséget a másnapi felkészülésükhöz, tanulmányi munkájuk-kompetencia eredményeik javítására, fejlesztésre, hasznos időtöltésre. ,. A tanulószoba e tevékenységeken kívül személyiségfejlesztő-közösségformáló szándékú programokat is nyújt tanulóink számára.
128
Az egész napos oktatáshoz, és a rendezvényekhez kapcsolódó többletköltség-terv 2015. szeptember 1-jétől a Nyírvasvári Tagintézményben:
Többletkötelezettség tartalma Tanulmányi versenyek utazás Tanévnyitó Közös sport délutánok, havi rendszerességgel Mikulás buli Egyházi szavalóverseny
A többletkötelezettségből adódó fenntartóra háruló várható összes költség egy tanévben (Ft-ban) 50 000 Ft 20 000 Ft 100 000 Ft 50 000 Ft 150 000 Ft
Karácsonyi forgatag
Farsang Vasvári Napok Nyílt hét
120 000 Ft 50 000 Ft 50 000 Ft 50 000 Ft
Gyermeknap
100 000 Ft
Hospitációs nap
200 000 Ft
Iskolai kirándulás
200 000 Ft
Családi nap Tanévzáró, ballagó Sport versenyekre utazás
40 000 Ft 100 000 Ft 20 000 Ft
129
Az egész napos oktatáshoz, és a rendezvényekhez kapcsolódó többletköltség-terv 2014. szeptember 1-jétől a Nyírvasvári Tagintézményben: Tartalma
Indoklás
2013. szeptember 1-jén indítva, de egy fő gyesen Iskolaotthon 4. lévő tanító helyettesítése évfolyam nincs megoldva. Kistérségi pályázati keret terhére, 2014. december 2 csoport tanoda 31-ig megoldva, későbbi jellegű napközi 6-8. működtetés jelenleg évfolyam. bizonytalan. Tehetséggondozás, felzárkóztatás. Évfolyamismétlő tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetű Lemaradás megelőzése, tanulók tehetségfejlesztés. felzárkóztatása, Évfolyamismétlők tehetséggondozása számának csökkentése. Tanévnyitó ünnepélyes keretek között, délután tanévnyitó buli. Kedvcsináló az éves Tanévnyitó munkához. Közös sport délutánok, havi 2 Közösségformáló szándékú alkalom, évi 20 együttmozgás, egészséges alkalom életmód kialakító céllal Tanulóink egyre kisebb része jut otthon mikulás csomaghoz, ezt igyekszünk pótolni, gazdag Mikulás buli programmal összekötve. Kistérségi szinten egyedülálló, több éves Egyházi hagyománya van, érzelmi szavalóverseny és erkölcsi nevelő hatású Közösségformáló, együtt ünneplés, otthoni áldott Karácsonyi karácsonyt pótló, közös forgatag ajándékozás. Farsang Közös farsangolás. Iskolánk névadójára és a Vasvári Napok szabadságharcra
Költség/tanév
Erőforrás
1 fő pedagógus bér 160 000 Ft/hó járulékkal terhelten: 2 438 400 Ft/év
1 fő + pedagógus
2 fő pedagógus bér járulékkal terhelten 2015. január elsejétől. 4 876 800 Ft/év.
2 fő + pedagógus
1 fő pedagógus bér 160 000 Ft/hó járulékkal terhelten: 2 438 400 Ft/év
1 fő + pedagógus
100 000 Ft (Korábban IPR pályázati keretből)
tantestület
300 000 Ft. Korábban IPR pályázati keretből)
tantestület
150 000 Ft (Korábban Önkormányzati forrásból és IPR pályázati keretből)
tantestület
300 000 Ft (Korábban IPR pályázati keretből)
tantestület
tantestület 200 000 Ft (Korábban IPR pályázati keretből) 200 000 Ft (Korábban IPR pályázati keretből)
tantestület
300 000 Ft (Korábban IPR pályázati keretből)
tantestület
130
megemlékezés, programokkal, vendégekkel, civil szervezetekkel Iskolacsalogató, szülői ház iskolakapcsolatának kiépítése, kedvcsináló Nyílt hét programok Egész napos program az iskola tanuló ifjúságának Gyermeknap részvételével Szakmai tapasztalatszerzés, tapasztalatcsere, Hospitációs nap módszertani megújulás Magyarország megismerése, tanulmányi célzattal, ismeretszerzés, elmélyítés, Iskolai kirándulás közösségformálás Közösségformáló, iskolacsalád kapcsolat erősítés, közös főzés, vetélkedők, Családi nap versenyek Az éves munkát könyvjutalommal, díjakkal igyekszünk elismerni. A ballagó 8. osztállyal közös Tanévzáró, ballagó bográcsozást szervezünk.
100 000 Ft (Korábban IPR pályázati keretből)
tantestület
150 000 Ft (Jelenleg IPR pályázati keretből tervezve)
tantestület
300 000 Ft (Jelenleg IPR pályázati keretből tervezve)
tantestület
500 000 Ft(Jelenleg IPR pályázati keret- és önköltségből tervezve)
tantestület
300 000 Ft (Jelenleg IPR pályázati keretből tervezve)
tantestület
150 000 Ft (Jelenleg IPR pályázati keretből tervezve)
tantestület
Jelenleg rendelkezésre áll 13 fő pedagógus, (közülük négy fő gyakornok 25 óra/ fő), négy utazó pedagógus. Az ellátott órák száma: 332óra. Egy fő GYED-en lévő kolléga álláshelyének betöltése nincs megoldva. Így a 2014/2015-ös tanévre tervezett óraszámok (370 óra) ellátásához még két fő pedagógusra, 2015. január elsejétől újabb két fő pedagógusra lenne szükség.
Penészlek Intézményegységünkben az oktató-nevelő munka megszervezéséhez az Apáczai Kiadó Kerettantervét és a Nyíregyházi Tantervcsalád kerettantervét és a Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokkal működő iskolák számára alkalmazzuk.
131
Apáczai Kiadó óratervi ajánlás 1–8. évfolyamra Évfolyamo
-
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
7,5
4
4
4
4
3
3
3
3
3
4
4
3
3,5
3,5
2
2
2
2
k A bevezető és kezdő szakasz tanterve Az alapozó és fejlesztő szakasz tanterve Magyar nyelv
8,5
8,5
8
és irodalom Élő idegen
Angol
Nyelv
Német
Matematika
4,5
Ember és társa-
Történelem a hon- és
Dalom
népismerettel
4,5
4,5
egybeépítve Etika Ember a
Környezetismeret
0,5 1
1
1,5
2
természetben Természetismeret
2
Biológia
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
1,5
1,5
Egészségtan Földünk–
2
0,5
Földrajz
környezetünk
Tánc és
Tánc
dráma
és
0,5
dráma
Hon és
0,5
népism.
Hon és
0,5
népism 0,5
Művészetek
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1
1
Mozgókép-kultúra és
Könyv
médiaismeret
0,5
tárh. 0,5
Informatika
Informatika
Életvitel és
Technika
1
1
gyakorlati ismeretek
132
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
Testnevelés
3
3
3
3
2,5
2,5
2
2
Összesen:
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Heti maximum
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
és sport
Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokban tanító iskolák számára 2010/2011
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3. évfolyamai számára
2. évfolyam Közvetlen Magyar nyelv és irodalom
3. évfolyam Önálló
Közvetlen
Önálló
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
1/37
1/37
1/37
1/37
Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret
közös közvetlen Technika és életvitel
1/37
Rajz és vizuális kultúra
1/37
Ének-Zene
1/37
Testnevelés
3/111
Heti kötelező óraszám összesen
13+7=20 óra
13+7=20 óra
Évi óraszám összesen
740 óra
740 óra
Nem kötelező tanórai foglalkozások száma Felzárkóztató egyéni foglalkozás heti óraszáma
2 óra 2 óra
Adaptált óraterv 2-3.összevont
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3. évfolyamai számára
133
2. évfolyam Közvetlen Magyar nyelv és irodalom
3. évfolyam Önálló
Közvetlen
Önálló
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
3/111
1/37
1/37
1/37
1/37
Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret
közös közvetlen Technika és életvitel
1/37
Rajz és vizuális kultúra
1/37
Ének-Zene
1/37
Testnevelés
3/111
Heti kötelező óraszám összesen
13+7=20 óra
13+7=20 óra
Évi óraszám összesen
740 óra
740 óra
Nem kötelező tanórai foglalkozások száma Felzárkóztató egyéni foglalkozás heti óraszáma
1óra Magyar nyelv önálló 1 óra
Adaptált heti óraterv 1-4-5-6-7-8.évfolyam Tantárgy Magyar ny. Magyar i.
1. évfolyam óraszáma I.félév II.félév 4 4 4 5
134
4. évfolyam óraszáma I.félév II.félév 4 4 4 4
Angol ny. Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Oszt.f. Kötelező tanítási órák Felzárkóztatás Összesen:
5 1 1 2 1 3 -
5 1 1 1 1 3 -
3 4 2 1 1 1 3 1
3 4 2 1 2 1 3 1
21
21
24
25
1 22
1 22
24
25
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszáma óraszáma óraszáma óraszáma I.félév II.félév I.félév II.félév I.félév II.félév I.félév II.félév
Tantárgy Magyar ny. és i. Történelem Angol ny. Matematika Informatika Term. ism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Tesnevelés Oszt.f.
5 2 3 4 1 2 1 1 1 3 1
5 2 3 4 1 2 1 1 1 3 1
4 4 2 2 3 3 4 4 1 1 3 2 1 1 1 1 1 1 3 3 1 1 Modulok 1 1 0,5
4 2 3 4 1 2 1 1 2 1 1 1 3 1
4 2 3 4 1 1 2 2 2 1 1 1 3 1
4 2 3 4 1 1 2 2 2 1 1 1 3 1
4 2 3 4 1 2 2 1 2 1 2 1 3 1
Tánc és dr. 1 1 Ember és társ. 1 1 Mozgókép 0,5 Hon és népi. 0,5 Egészségtan Kötelező 25 25 25 24 28 29 28 29 óraszám A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása a „Kerettanterv a sajátos nevelési igényű tanulók számára” kerettanterv alapján történik. Sajátosságai: a) iskolaszakaszokra készült, biztosítva a dokumentum alapján pedagógiai programot készítő intézmények számára a nagyobb mozgásteret;
135
b) tantárgyi struktúrája igazodik az enyhe értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz: 1. integrált természetismereti tantárgyakat tartalmaz; 2. az élő idegen nyelv tanítása 7. évfolyamon kezdődik, helyi döntés alapján ezt megelőzően is megkezdhető; 3. az informatika tantárgyban hosszú előkészítő időszakot biztosít; 4. a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs, és az életvezetési kompetenciákra; c) szerkezetében egymással szorosan kapcsolódó egységekből épül fel; d) az intézményi folyamattervezéshez a fejlesztési feladatok megvalósítását segítő konkrét prioritásokat ad; e) fejlesztési feladatainak szerkezete lehetővé teszi a tanulók egyéni haladási ütemének figyelembe vételét. A „Kerettanterv a sajátos nevelési igényű tanulók számára”tantárgyi rendszere és heti óraszáma Szakaszok – Évfolyamok Tantárgyak
Bevezető szakasz
Kezdő szakasz
Alapozó szakasz
Fejlesztő szakasz
1.
3.
5.
7.
2.
4.
6.
8.
évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és
7
7
7
7
irodalom Magyar nyelv és
5
4
irodalom dráma Élő idegen–nyelv Matematika
4
4
Informatika Környezetismeret Történelem
1,5
1,5
4
4
1
1
4
4
4
4
4
4
0,5
1
1
1
1
1
2
2 1,5
1,5
2
2
2
2 1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
és
társadalomi Természetismeret ismeretek Természetismeret – (honés Fizika, kémia Természetismeret – népismeret) Biológia, Ének-zene egészségtan Ének-zene – tánc
1
1
1
1
1
1
Rajz
és
1
1
1
1
1
1
kézművesség Rajz
és
médiaismeret
136
Földrajz
1,5
1,5
1,5
Életvitel
és
1
1
1
2,5
2,5
2,5
3
3
gyakorlati Testnevelés ismeretek sport Osztályfőnöki
és
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
Kötött óraszám Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órák
18,5
18,5
19
21
21,5
22,5
25
25
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
1,5
1,5
1
1,5
1
0
0
0
Penészlek által adaptált óraterv 2016.06.30-ig. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+2
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
25
25
25
4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 +1 27
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
5. évf. 4+1
137
6. évf. 4+0,5
7. évf. 3+1
8. évf. 4
Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
3 4
3 3+1
3 3+1
3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2 0,5
1
1
2 2 1+0,5 1+0,5 1 1
1+0,5 1+0,5 2 2 1 1
1 1 5 1 31
1 +1 5 1 31
1 1
1 1
1
+1
+1 1 5 1 28
1 1 5 1 28
PENÉSZLEK :Heti ellátandó óraszámok: Kötele ző óraszá m
DS K
Napkö zi
Integr ált óra
Rehabilitá ció
138
Fejleszt és
Rajz szakk ör
Tánc szakk ör
Énekk ar
1.évfolya m 2.évfolya m 3.évfolya m 4.évfolya m 5.évfolya m 6.évfolya m 7.évfolya m 8.évfolya m Összesen :
25 25
0 1
23
25 27 4
1
3
2
2
2
2
28 23 28
2 1
31 31 220
2
46
4
1
3
Összesen: 282 óra/hét
HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁMOK 2010/2011-es tanév Encsencs
139
2
*4-5-6. évfolyamos SNI-s tanulók ellátása Évf. Évf.
Köt. Köt. óra
Oszt. Oszt. Sz./fő
Kt. Kt. 52.§
Sz./fő
52.§ óra (3) össz. (3) Köt.ó. össz. Köt.ó.
Kt. Kt. 52.§
Kt. Kt. 52.§
EgyéEgyéni
Kt. Kt. 52.§
52.§ (11) c) (11) c) egyéni
ni össz. össz.
52.§ (6) (6) óraszám gyógype
Nem Nem köt.
52.§ köt. (7) össz. (7) köt. össz. nem nem köt. *
egyéni 12%**
*
gyógype d.
12%**
d.15% 15%
1.
2
20
40
10%
4
2,4
4,8
2.
2
20
40
10%
4
2,4
4,8
3.
1
20
20
10%
2
2,4
2,4
4.
2
22,5
45
10%
4,5
2,7
5,4
5.
2
22,5
45
25%
11,25
2,7
5,4
6.
1
22,5
22,5
25%
5,625
2,7
2,7
7.
1
25
25
30%
7,5
3
3
8.
2
25
50
30%
15
3
6
3,75
34,5
7,125
Ö
9
287,5
53,875
Összes Összes óraszám
3,375*
383
A fenti óraszámhoz kell még számítani: 4 alsós napközi
: 90 óra/hét
Összesen:
: 473 óra/hét
További ellátandó feladatok az iskolában és azok óraszámai: -
a pedagógusok kötelező órájába beszámítandó az iskola kötelező óráinak 5 %-a erejéig of.-i, mkv.-i feladatok ellátására: jelen esetben 14 óra.
Összegezve: 487 óra/hét HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁMOK 2010/2011-es tanév Penészlek
140
1. 2.-3.
1(9 fő)
20
20
10%
1
2,4
2,4
1
20
20
10%
2
2,4
2,4
össz.(19fő)
3,375
4.
1 (12 fő)
22,5
22,5
10%
2,25
2,7
2,7
5.
1 (14 fő)
22,5
22,5
25%
5,625
2,7
2,7
6.
1(17 fő)
22,5
22,5
25%
5,625
2,7
2,7
7.
1(14 fő)
25
25
30%
7,5
3
3
8.
1 (11 fő)
25
25
30%
3,75
3
3
Ö
8
157,5
27,75
3,75
18,9
7,125
A fenti óraszámhoz kell még számítani: 1 napközi csoport(alsó,felső)*
: 22,5 óra/hét
Összesen:
: 233,5 óra/hét
További ellátandó feladatok az iskolában és azok óraszámai: a pedagógusok kötelező órájába beszámítandó az iskola kötelező óráinak 5
-
%-a erejéig of.-i, mkv.-i feladatok ellátására: jelen esetben 8 óra. Összegezve: 241,5 óra/hét *Vegyes (alsó,felső) napközis csoport esetében a Kt.52.§-ban meghatározott magasabb óraszámot kell megállapítani. Jelen esetben az alsós tanulók részvétele miatt a napi négy és fél órát, vagyis heti 22,5 fél órát. A nem kötelező időkeret felhasználása Feladat
Tantárgyak
Nem kötelező tantárgyi kiegészítő órák Emelt helyi tanterv szerint
óraszámban
történő
tantárgyak
tanítására
Szakkörök, művészeti csoportok (dráma, A tanulók igénye szerint énekkar, tánc, báb) Felzárkóztatás, hátránykompenzálás
A tanórákon felmerült hiányok pótlására az igényektől függően
141
211
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok Encsencs 2013. szeptember 1-től.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+2
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
25
25
25
4. évf. 6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 5 +1 27
1-3. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyak óraszámát emeltük meg a szabadon tervezhető órakeretből. 4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyak óraszámát emeltük meg a szabadon tervezhető órakeretből. A szabadon választható tantárgyak közül az informatikát vezetjük be kötelezően választandó tantárgyként a szabadon tervezhető órakeretből.
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok Encsencs 2013. szeptember 1-től.
142
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4+1 3 4
6. évf. 4+1 3 3+1
7. évf. 3+1 3 3+1
8. évf. 4+1 3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1+1
2 2 1 1+1 1 1
1+1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 28
1 1 5 1 31
1
1 1 1 +1 1 5 1 28
5 1 31
5. évfolyamon a szabadon tervezhető órakeret terhére a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát növeltük 1 órával, a szabadon választható tantárgyak közül az informatikát vezetjük be kötelezően választandó tantárgyként a szabadon tervezhető órakeretből. 6. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a vizuális kultúra tantárgyak óraszámait emeltük a szabadon tervezhető órakeret terhére. 7. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a földrajz tantárgyak óraszámait emeltük a szabadon tervezhető órakeret terhére. 8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a biológia-egészségtan tantárgyak óraszámait emeltük a szabadon tervezhető órakeret terhére.
HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁM A Kt. SZERINT 2013/2014. TANÉV (2., 3., 4.,6., 7., 8., évfolyamon) kifutó rendszerben ENCSENCS Évf.
Oszt. Sz.
Kt.52§ Köt. (3) Óra Köt. össz.
Kt.52§ Nem (7) köt. nem Össz.
143
Kt.52§ Egyéni Kt.52§ Összes (11) c) össz. (6) óraszám egyéni gyógyped.
Ó.
köt.
12%
2. 3. 4.
2 2 2
20 20 22,5
40 40 45
10% 10% 10%
4,0 4,0 4,5
4,8 4,8 5,4
6. 7. 8. Ö.
1 2 2
22,5 25 25
22,5 50 50 247,5
25% 30% 30%
5,625 2,7 6,0 15,0 6,0 15,0 48,125
15% 4,8 4,8 5,4
3 3 3,375
2,7 6,0 6,0 29,7
0 3,75 3,75 17,25
342,575
A nem kötelező óraszámból 2. és 6. évfolyamon biztosítjuk a heti 5 testnevelés órát.
HETI ELLÁTANDÓ ÓRÁK SZÁMA 2013/2014. TANÉV 1. és 5. évfolyamon (felmenő rendszerben) ENCSENCS
Évf. Oszt. Knt.27§ Össze- Knt.27.§ Össze- Knt.27. Knt.27.§ sz. (4),6. sz. sen (4) 6. sz. sen § (5) te- Össze- (8), 6. sz. melléklet mell. hetség sen mell. köt. vagy Számítás: óraszám felz. 20/2012. 138§ (2) alapján 1. 2 25 50 54 54 2 2 0
5.
2
Ö.
4
28
56
46
106
46
2
100
Összes óraszám: 559,575 óra A fenti óraszámhoz kell még adni: 1. 2. 3. 4. 5.
napközi: 22,5 x 3= 67,5 szakkörök: 6 tanulószoba: 2x15= 30 iskolaotthon:42,5x2=85 ebédeltetés: 10 144
óra óra óra óra óra
2
3
4
3
Öszszes
217
Összesen: 758,075 óra
A Nemzeti alaptanterv műveltségi területeit iskolánkban kialakult, gyakorlatunkban bevált tantárgyakká alakítottuk. A tantárgyak több műveltségi területet is magukban foglalnak. Tantárgyrendszerünk
Nyírvasvári
Encsencs
Penészlek
Magyar nyelv és irodalom
1-4. évfolyam
1-4. évfolyam 1-4. évfolyam
Magyar nyelv
5-8. évfolyam
5-8. évfolyam
5-8. évfolyam
Magyar irodalom
5-8. évfolyam
5-8. évfolyam
5-8. évfolyam
~ könyvtárhasználat
(1-8. évfolyam)
1-8. évfolyam
1-8. évfolyam
~ társadalomismeret
(1-4. évfolyam)
1-4. évfolyam
1-4. évfolyam
műveltségtartalom e tantárgyakba integrálódtak. Nyírvasvári Német nyelv
Encsencs 4-8. évfolyam
Angol nyelv
3-8. évfolyam
Matematika
1-8. évfolyam
Történelem
Penészlek
4-8. évfolyam 1-8. évfolyam
5-8. évfolyam
4-8. évf. 1-8. évf.
5-8. évfolyam
~ állampolgári és gazdasági Ismeretek ~társadalomismeret
(7-8. évfolyam)
7-8. évfolyam 7-8. évf.
(5-8. évfolyam)
5-8. évfolyam 5-8.évf.
részműveltségi területek új ismereteit is tartalma Környezetismeret
1-4.évfolyam
1-4. évfolyam
1-4. évf.
Természetismeret
5-6.évfolyam
5-6. évfolyam
5-6. évf.
Biológia
7-8. évfolyam
7-8. évfolyam
7-8. évf.
Fizika
7-8. évfolyam
7-8. évfolyam
7-8. évf.
Kémia
7-8. évfolyam
7-8. évfolyam
7-8. évf.
Földrajz
7-8. évfolyam
7-8. évfolyam
7-8. évf.
E műveltségtartalmak egyben önálló tantárgyak.
145
Ének-zene
1-8. évfolyam
Dráma
1-8. évfolyam
(6. évfolyam)
Hon és népismeret
(5-6. évfolyam)
Vizuális kultúra
1-8. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam
1-8. évf. 5. évf. 6. évf.
1-8. évfolyam 1-8. évf.
~ mozgóképkultúra és Médiaismeret
(8. évfolyam)
8. évfolyam 8. évf.
mint új ismeretelemek is beépítésre kerültek. Számítástechnika
4-8. évfolyam 4-8. évfolyam 5-8.évf.
Önálló, szabadon válaszható tantárgyként van jelen. Önálló tantárgyként
4-6. évfolyam
7-8. évfolyam
-
-
4-8. évfolyam
5-8.évf.
Technika
1-8. évfolyam
1-8. évfolyam 1-8.évf.
~ életvitel és gyakorlati ismeretek
(5-8. évfolyam) 5-8. évfolyam 5-8.évf.
~ háztartástan
(5-8. évfolyam) 5-8. évfolyam 5-8.évf.
műveltségtartalom e tantárgyban integráltan jelenik meg. Testnevelés ~ tánc
1-8. évfolyam
1-8. évfolyam 1-8.évf.
(5-8.évfolyam) 5. évfolyam
(1-4.évfolyam)
1-8.évf.
mint részműveltségi területet önálló egységként oktatjuk. Osztályfőnöki foglalkozások
5-8. évfolyam
5-8. évfolyam 4-8.évf.
~ nevelési tartalma több műveltségi terület fejlesztési követelményeiből épül fel. Elsőbbséget kell adnunk az első-nyolcadik évfolyamon az anyanyelvi nevelésnek, hiszen ez gondolkodásunk,
érzelmi
gazdagodásunk
nélkülözhetetlen
feltétele,
a
tanulók
személyiségének legbensőbb sajátja. Minden évfolyamon több szereplési lehetőséget kell biztosítanunk a tanulók beszédkészségének javítására. Az elért eredmények ellenére tovább kell erősítenünk a nyelvek oktatását (a tanult idegen nyelven történő kommunikáció elsajátítása alkalmat ad az illető nép megismerésére), a matematika (mint a fogalmi gondolkodás és az absztrakció kialakításának legsajátosabb eszköze) tantárgyak oktatásának színvonalát. Számítástechnikát (mint a felgyorsult információs technológia megalapozását és a csúcstechnika adta lehetőségek megismerését biztosító tevékenységet) több tanévi tapasztalat 146
alapján önálló tantárgy keretében oktatjuk. A Helyi tanterv egyik lényeges eleme a tehetséggondozás, melyben kiemelt szerepet kap a tanítási órákon, a szakkörökben, a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a versenyeztetés (iskolai, megyei, területi). A másik eleme a lassan haladó tanulók számára a továbblépés feltételeit teremti meg a felzárkóztatás. Minden tantárgy tanítása-tanulása során célunk, hogy a gyermek tanuljon meg tanulni, sajátítsa el a tanulás tantárgy-specifikus módjait, és ennek birtokában szívesen tanuljon. Időszerkezet Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az iskolai óraterv foglalja össze. A tantárgyak és a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározása a Nemzeti alaptanterv által előírt és a Kerettantervi rendelettel meghatározott műveltségi területek, ill. tantárgyak, modulok és az ezekhez javasolt időbeli arányok figyelembevételével történik. Iskolánkban az oktatás feladatait elsősorban a kötelező tanítási órák teljes körű kihasználásával biztosítjuk. A
tehetséggondozásra,
felzárkóztatásra
biztosított
órák,
szakköri-
önképzőköri
foglalkozásokra, énekkarra, mindennapos testedzésre, korrepetálásra nyújtanak szűk körű lehetőséget. A tantárgyi struktúra kialakításával együtt dolgoztuk ki a törvényes előírásoknak megfelelően az egyes tantárgyakra fordítható heti tanórák számát. A tantárgyakat a heti órarend beosztása szerint tanítjuk. A heti másfél órás szakmai tárgyakat félévenkénti egymás közötti váltással biztosítjuk.
Encsencs – iskolaotthonos oktatás, napközi és tanulószoba A 2013/14-es tanévben 1. évfolyamon iskolaotthonos oktatással, 2.,3., és 4. évfolyamon napközi működtetésével valósítja meg iskolánk az egész napos oktatást. A következő tanévben 2. évfolyamon is iskolaotthonos oktatást tervezünk, 3. és 4. évfolyamokon továbbra is napközi működne. Felső tagozaton 5-6. és 7.-8. évfolyamokon tanulószoba bevezetésével szeretnénk segíteni a 147
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákjaink felkészülését a következő napi tanórákra. Szeretnénk biztosítani a házi feladatok rendszerességét a tanulószoba bevezetésével.
TÁMOP LHH PROGRAM Intézményünk részt vesz a TÁMOP LHH Kistérségek Projektjei” Minőségi oktatás támogatása, valamint egy egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében” pályázaton. A pályázattal kapcsolatos célokat és a feladatokat, a tanulásszervezési eljárásokat és a használt eszközöket a melléklet tartalmazza. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 2012/2013-as tanévtől a második évfolyam második félévben és év végén valamint a harmadik évfolyam első félévében és félévkor , a második félévben és év végén alkalmazzuk az érdemjegyes értékelést, osztályzatos minősítést. 2013/2014-as tanévtől a 4. évfolyam első félévében és félévkor is alkalmazhatjuk az érdemjegyes értékelést, osztályzatos minősítést. Így az érdemjegyes értékelésre, osztályzatos minősítésre való áttérés alsóban a 2013/14-es tanévben lezárul. A tanuló magasabb évfolyamba nem léphet, ha az igazolt és az igazolatlan óráinak száma meghaladja a 250 órát, hiányzásai miatt tantervi követelményeket nem teljesítette. 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, érdemjegyei, osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, javító vizsgán nyújtott teljesítménye alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. A tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.
148
4. A negyedik- nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
-
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.
-
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát vagy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
-
magántanuló volt.
Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. A javító és osztályozó vizsgára a bizottságot az igazgató jelöli ki. A vizsgabizottság tagjai: -
Az adott évfolyamon tanító szaktanár.
-
A felmenő osztály megfelelő szaktanára.
-
A vizsgán a bizottságon kívül az igazgató és az igazgatóhelyettes vehet részt.
A javító- és osztályozó vizsgán az akkor nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni. A helyi tanterv minimum követelményeinek a teljesítése indokolt a továbbhaladáshoz. A javító-és osztályozó vizsgáról a tanuló szüleit a vizsga előtt nyolc nappal levélben értesíteni kell. A tanulók javító- és osztályozó vizsgára való felkészítését az igazgatóhelyettes az osztályfőnök és a szaktanárok bevonásával koordinálja. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
149
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét.
Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt ( ha, a gyermek óvodás volt, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2 – 8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - az elvégezett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
A 2 – 8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem
tanult.
Amennyiben a tanuló valamely tantárgy (ak)-ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, tanév végén javító vizsgát köteles tenni az adott tantárgyból, és ha a teljesítménye nem megfelelő az évfolyamot köteles megismételni.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2 – 8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló
150
folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél;
A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;
Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:
Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
A
többi
tantárgy
esetében
egy-egy
témakörön
belül.
( A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében
a
következők
151
szerint
történik:
- az 1. évfolyam félévkor és év végén valamint 2. évfolyam első félévében minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyam második félévkor érdemjeggyel értékelünk, osztályzattal minősítünk. - a 3 – 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A tanulók szöveges minősítése a következő:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
Szöveges minősítéshez Encsencsen és Penészleken a Mozaik Kiadó által használt szöveges értékeléseket alkalmazzuk, Nyírvasváriban a Báthory István Általános Iskola alsós munkaközössége által kidolgozott szöveges értékelést. A tanulók év közbeni tudását a következőképpen értékeljük: * Kiválóan teljesített: tudása megfelel a NAT-ban, illetve az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek, ismeretei alkalmazásában kreatív: alkotásra való beállítódása problémaérzékenységet, szellemi, illetve mozgásos könnyedséget, rugalmasságot és eredetiséget tükröz. Befogadási készsége, válaszadása meggyőző. * Jól teljesített: tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumok által meghatározott követelményszintnek. Önálló megnyilvánulását és az ismeret összefüggésrendszerbe illesztését tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmazhat. * Megfelelően teljesített: tudása arra elegendő, hogy a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban
meghatározott
követelményszintet
a
továbbfejlődés
feltételeként
biztosítsa. A rávezető kérdésekre adott válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára utal.
152
* Felzárkóztatásra szorul: a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket nem teljesítette. 2013/14-es tanévben szöveges minősítést már csak az első évfolyam félévekor és év végén valamint a második évfolyam félévekor alkalmazunk.
A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tudás értékelése: A tudás: azok az információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, magatartások, attitűdök, érdeklődés, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek rendelkezik. * Jeles: tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerbe építve ad számot. Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív. * Jó: tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumok által meghatározott követelményszintnek. Önálló megnyilvánulását és az ismeret összefüggésrendszerbe illesztését tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmazhat. * Közepes: tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban
meghatározott
követelményeknek.
A
rávezető
kérdésekre
adott
válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára utal.
* Elégséges: tudása arra elengedő, hogy a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei és a tárgyi összefüggésrendszer hiányosságai lényegesek, a befogadási készsége gyenge, válaszadása érdeklődése hiányára is utal.
153
* Elégtelen: tudása nem elegendő a tantárgyi rendszer NAT-ban és az iskolai dokumentumokban
megfogalmazott
összefüggésrendszerben
való
követelmények
tájékozottsága
alapvetően
teljesítéséhez. hiányosak
Ismeretei,
az
vagy nincsenek.
Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek értékeket képviselő adatok. Félévi és év végi értékelésnél az évközi érdemjegyek alapján, a tanuló fejlődésének figyelembevételével történik az osztályozás. A minősítés, a záró érdemjegy mindig azt fejezze ki, milyen mértékben tett eleget a tanuló a követelményeknek. A rendszeres visszajelzés érdekében a heti 3 és több órás tantárgyakból két-, az ennél kevesebb óraszámú tantárgyaknál havonta egy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Értékelési rendszerünk Értékelési rendszerünk alapja az év közbeni folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés. A teljesítmény objektív értékelését befolyásolja a tanuló * órán való aktivitása, tanuláshoz való viszonya * gyűjtőmunkája, szorgalmi feladat megoldása * szakköri munkában-, versenyeken való részvétele * dolgozatok, témazárók, feladatlapok eredményei * pályázatokon való részvétele. Az egyes műveltségterületeknél és tantárgyaknál az évközi számonkérés módjait a Helyi tanterv tartalmazza. A Helyi tanterv mellékletét képező tanmenetekben kell meghatározni tantárgyanként tanév közben írandó felmérések és dolgozatok számát.
Ellenőrzési rendszerünk A teljes év végi záróvizsga bevezetését nem tervezzük. A Nemzeti alaptanterv és a KET ismeretanyagának, követelményeinek tagolását figyelembe 154
véve a következő felméréseket végezzük el: - első évfolyam végén szintfelmérés írásból és matematikából írásban. Olvasási szintfelmérés szóban. - negyedik évfolyam végén szintfelmérés magyarból és matematikából írásban, olvasási készség felmérése szóban. - hatodik évfolyam végén írásos teszt magyar, matematika és a természetismeret műveltségi területek hatéves ismeretanyagából. - nyolcadik évfolyam végén magyar, matematika, ember és természet, ember és társadalom, élő idegen nyelv műveltségi területek ismeretanyagából szintfelmérések írásban Encsencs székhelyen a következő méréseket alkalmazzuk: Félévkor: 1-8. évfolyamokon hangos olvasás, értő olvasás, matematika és íráshasználat, helyesírást. Első évfolyamokon nincs értő olvasás mérése. Évvégén: 1-8. évfolyamokon hangos olvasás, értő olvasás, matematika és íráshasználat, helyesírás.
Mérések
A)
Diagnosztikus mérés:
-
A fejlesztési feltételek, a kiinduló állapot felmérése
-
Pedagógiai döntések meghozatala
-
Fejlesztési területek, feladatok kijelölése
-
Az egyes fejlesztési feladatok időarányainak meghatározása
A mérések ideje: 1. Szeptember - a fejlesztés előtt 2. Május Célterületek Matematikai kompetencia Szövegértési, szövegalkotási kompetencia
Az elemzés alapvető szempontjai Ha az alábbi kompetenciák - kompetenciakomponensek - fejlettségi szintje az első szinten vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges:
155
-
kommunikációs képességek
-
szövegértést
-
olvasáskészség,
-
íráskészség
-
problémamegoldás,
-
elemi rendszerező képesség,
-
elemi kombinatív képesség.
-
elemi számolási készség Formatív mérés
B)
A folyamat közben Cél: -
A hibák, eredmények feltárása
-
Segítés, korrekció, megerősítés
A vizsgálatok ideje decemberben márciusban
C)
Szummatív mérés
A folyamat végén -
A fejlesztések eredményének megállapítása, a záró állapot felmérése Pedagógiai döntések meghozatala Országos kompetenciamérés
-
4., 6., és 8. évfolyamon
-
Májusban kerül sor a mérésre.
-
Az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése szolgáltat információt a pedagógiai döntés meghozatalához:
Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje (az alapkészségekben mutatkozó elmaradás).
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
156
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyvek, munkafüzetek, térképek, feladatgyűjtemények és egyéb segédletek) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, s a kiadott jegyzéken szerepelnek. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek illetve egyes szaktanárok javasolnak a – Kerettantervi előírásoknak is megfelelő Helyi tanterv alapján. 3. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: * A taneszköz feleljen meg iskolánk Helyi tantervében szereplő tananyagnak és követelményeknek. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez is igazodjon. * Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók. 4. A nyomtatott taneszközökön túl több tantárgy esetén (számítástechnika, vizuális kultúra, testnevelés stb.) egyéb eszközökre is szükség van, melyek kiválasztása a szaktanárok javaslata alapján történik. 5. A kötelezően előírt, szülők által beszerzendő taneszközökről a szülőket minden tanév előtt szülői értekezleteken, vagy írásban - tájékoztatjuk. 6. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
A tanuló magatartása értékelésének és minősítésének formái A magatartás és szorgalom értékelésének iskolai követelményei A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és év végén az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok és az osztály gyermekszervezete véleményének kikérése alapján tesz javaslatot. A nevelőtestület félévkor és év végén az alábbi feltételek megléte esetén minősíti a tanuló magatartását, szorgalmát példásnak, jónak, változónak, hanyagnak, rossznak.
példás Magatartás
157
-
az a tanuló, aki az önként vállalt, vagy rábízott feladatokat maradéktalanul teljesítette,
-
az osztályközösségben kezdeményező, segítőkész,
-
az iskolai közösség életében adottságainak megfelelően részt vesz,
-
az iskolai Házirendet maradéktalanul betartja, és tanulótársaival is betartatni igyekszik,
-
viselkedése iskolában és iskolán kívül példamutató, tanulótársaival és a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó, tanulmányi munkájában példás szorgalmú, tanulótársaira jó hatással van,
-
az elbírálás időszakában legalább osztályfőnöki dicséretben részesült.
Szorgalom -
az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességének megfelelően, példamutatóan végzi,
-
állhatatos, aktívan kapcsolódik az órai és órán kívüli munkába,
-
többlet feladatokat is vállal és azokat elvégzi,
-
öntevékenyen gyarapítja tudását,
-
felszereléseit rendben tartja és a szükségeseket az órákra/foglalkozásokra magával hordja.
Jó Magatartás -
az a tanuló, aki a rábízott és képességeinek megfelelő feladatokat kevés irányítással és ellenőrzéssel a tőle elvárható módon teljesíti,
-
önként kezdeményező,
-
az iskolai Házirendet betartja,
-
az iskolai és iskolán kívüli viselkedése jó,
-
rendszerető, tisztelettudó, fegyelmezett,
-
az elbírálás időszakában szaktanári figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetést nem kapott.
Szorgalom -
az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye megközelíti képességét,
-
az órákon aktívan bekapcsolódik az ismeretszerzésbe,
-
felszerelését rendben tartja, ha szükséges a tanítási órán/foglalkozáson nála vannak,
-
tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, többletfeladatot nagyon ritkán vállal.
Változó Magatartás
158
-
az a tanuló, aki a rábízott feladatot pontatlanul, felületesen végzi,
-
nem kezdeményező, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
-
az iskolai és iskolán kívüli viselkedése több esetben kifogásolható,
-
felnőttekkel és társaival szemben udvariatlan, durva,
-
a tanítási órákról/foglalkozásokról önhibájából igazolatlanul hiányzott,
-
az elbírálás időszakában osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetésben nem részesült.
Szorgalom -
az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja,
-
aktivitása ingadozó, tanórán többnyire csak figyelmeztetésre vesz részt a munkában,
-
felszerelését,
taneszközeit
rendszeresen
nem
hozza
magával
tanítási
órákra/foglalkozásokra.
rossz Magatartás -
az a tanuló, aki a rábízott feladatokat irányítás és ellenőrzés ellenére is rendszertelenül, csekély eredménnyel végzi,
-
fegyelmezetlen, rendbontó magatartásával zavarja a tanítási órát/foglalkozást,
-
viselkedése romboló hatású az osztály- és az iskolaközösségre,
-
tiszteletlen, udvariatlan, illetve durva,
-
az iskolai és iskolán kívüli viselkedése kifogásolható,
-
a tanítási órákról/foglalkozásokról önhibájából többször igazolatlanul mulasztott,
-
az elbírálás időszakában igazgatói intésben, nevelőtestületi fegyelmi büntetésben részesült.
hanyag Szorgalom -
az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye messze elmarad képességeitől,
-
rendszeresen passzív,
-
nem tesz eleget iskolai és iskolán kívüli kötelezettségeinek,
-
felszerelése rendetlen, a tanítási órákra/foglalkozásokra taneszközeit nem hozza magával,
-
tanulmányi tevékenységét felelőtlenség, nemtörődömség, érdektelenség jellemzi,
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
159
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
- A magatartás és szorgalom egyes értékelései és minősítései során az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe kell venni.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái Jutalomban részesítjük azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
rális, sport, stb. versenyeken,
vetélkedőn
vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
Elismerésként tanév közben a következő dicséretek adhatók: ,
Tanév végén az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók dicséretben részesíthetők: yért, Az elismeréseket, dicséreteket az iskolai közösség előtt ismertetni kell. * Tanév végén, valamint nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak. * Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak. * Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. * A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget a nevelőtestület csoportos dicséretben és jutalomban részesítheti.
160
A dicséreteket írásba foglaljuk és a szülők tudomására hozzuk.
Az iskolai fegyelmező intézkedések és formái A fegyelmező intézkedések formái:
Az elmarasztalás, a büntetés kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesítjük, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel eltérünk. Az elmarasztalást, a büntetést írásba foglaljuk, és azt a szülő tudomására hozzuk. A kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő tanuló a fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Intézményünkben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők: -
megrovás,
-
szigorú megrovás,
-
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.
A tanuló fegyelmi felelősségét a Kt. 76.§- a tartalmazza, a fegyelmi eljárás lebonyolítását a 11/1994 (VI.8). MKM rendelelet 5. melléklete szabályozza. A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai:
igazgató (vagy helyettes)
161
osztályfőnök
gyermekvédelmi felelős
igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár
A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le. Az otthoni és napközis másnapra való felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: -
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
-
az első-harmadik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot,
-
a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
- A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
A községi – iskolai közös könyvtár működési rendje A közös könyvtár használatának szabályait: A beiratkozás módját, A szolgáltatás igénybevételének feltételeit, A nyitva tartás és a kölcsönzés idejét – a Községi Könyvtár SZMSZ – a tartalmazza.
A könyvtár helyiséggel szemben támasztott követelmények
162
-
a könyvtárhelyiség könnyen megközelíthető legyen a könyvtárhasználók számára;
-
a könyvtárhelyiség alkalmas legyen legalább egy iskolai osztály befogadására, a tanulók zavartalan könyvtárhasználatra,
-
a könyvtár helyiségben a könyvtárállomány jelentős része (60%) szabadpolcos rendszerben elhelyezhető legyen.
A könyvtár működtetésének személyi feltételei: Könyvtárat akkor lehet működtetni, ha a szervnél sor kerül könyvtáros tanár, vagy könyvtáros tanító foglalkoztatására. A könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzetséggel és legalább középfokú könyvtárosi képesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári felszerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségnek. A könyvtári dokumentumokkal szemben támasztott követelmények -
a könyvtárban legalább háromezer könyvtári dokumentumnak meg kell lennie, a könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van,
-
ha ingyenes tankönyvellátást az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja, a megvásárolt tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag a könyvtár állományába kerül,
-
az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni,
-
a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni,
A könyvtár működtetésének egyéb technikai feltételei: -
a könyvtárnak rendeznie kell:
-
A különböző információhordozók használatához szükséges eszközökkel, így:
-
legalább egy osztály elhelyezéséhez szükséges mennyiségű (kb.10) asztallal, és (kb.20) székkel,
-
legalább egy CD és vagy DVD lejátszóval, (fejhallgatóval)
-
az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel, így:
-
a másolatok készítése céljából legalább 1 fénymásolóval, 163
-
lehetőség szerint,- a nem zenei CD-k adattartamának nyomtatásban való megjelenítéséhez- legalább 1 nyomtatóval,
-
a dokumentumok kiadásához szükséges eszközökkel, így
-
a könyvtári dokumentumok megfelelő nyilvántartásával (könyvtár katalógussal szerző, illetve cím szerint) legalább papír alapon,
-
lehetőség szerint számítógépes nyilvántartással is,
-
a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel, így például:
-
A könyvtárhasználók által kölcsönzött könyvek papír alapú és/ vagy számítógépes nyilvántartásával.
-
a könyvtárban a könyv dokumentumok legalább 60 %- ának ún. szabadpolcos állványrendszerben való tárolása.
A könyvtár nyitvatartási rendjének követelményei A nyitvatartási rendjét úgy kell alakítani, hogy az megfelelő legyen: - a tanulók, valamint - pedagógusok részére is. A könyvtár működés során kapcsolattartás más könyvtárakkal. A könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a következő könyvtárakkal: - más iskolai (kollégiumi) könyvtárral, - pedagógiai-szakmi szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, - a nyilvános könyvtárakkal, A könyvtárnak együtt kell működnie az intézmény székhelyén működő közkönyvtárral. A könyvtár feladatai, az iskolai könyvtár alapfeladatai A könyvtár gyűjteményekkel kapcsolatos feladatai a gyűjteményének -
folyamatos fejlesztése,
-
könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni;
-
feltárása
-
őrzése
-
gondozása
-
rendelkezésre bocsátása.
A könyvtár tájékoztatási feladatai: 164
-
tájékoztatást nyújt a gyűjteményéről, a könyvárban található dokumentumokról,
-
részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól,
A könyvtár tanórai foglalkozással kapcsolatos feladatai: -
a könyvtár helyet ad tanórai foglalkozások
-
részbeni vagy
-
teljes tanórára kiterjedő tartására.
A tanórai foglalkozások során a könyvtár feladata, hogy a tanulók és a pedagógusok számára - áttekinthető tájékoztatást nyújtson a könyvtár működéséről, illetve - az adott téma feldolgozása esetén- igény szerint- a témához kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsássa. A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai. -
a könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetőségét,
-
az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint
-
a csoportban érkező könyvtárhasználók számára is, értve ez alatt a tanórai és a tanórán kívüli szervezett foglalkozásokat.
-
a könyvtárnak el kell látnia a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is,
A könyvtár kiegészítő feladatai- különösen- a következők lehetnek: -
tanórán kívüli foglalkozások tartása,
-
dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása,
-
számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
-
tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,
-
más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
-
részvétel a könyvtárak közötti dokumentumok-és információcserében,
-
muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjteménynek gondozása,
-
közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
Az iskolai könyvtár működése A könyvtárat a következő személyek használhatják: 165
- az intézménnyel jogviszonyban álló: - tanulók, - pedagógusok (beleértve az óraadókat is), - az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk, nyugdíjazásuk miatt szűnt meg. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követően nyílik meg. A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyilvántartási ideje alatt bármikor lehet, - tanulók esetében szükséges a diákigazolvány bemutatása, - tanárok esetében fel kell mutatni a pedagógusigazolványt- nyugdíjasok esetében a személyi igazolványt. A beiratkozás során a könyvtáros névre szóló, egyedi sorszámmal ellátott olvasójegyet állít ki. Az olvasójegy szolgál a könyvtárhasználó azonosítására. Az olvasójegyen feltüntetendő adatokat, valamint az olvasójegy konkrét formáját, tartalmát a melléklet tartalmazza. Az olvasójegyen feltüntetett adatok változását, a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettségnek személyesen kell eleget tenni. A változást a bejelentéskor át kell jegyezni az olvasójegyen és a központi nyilvántartásban is. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei: - A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni. - A könyvtár szolgáltatásait igénybe venni szándékozó személy rendelkezzen, olvasójeggyelazaz a könyvtárba beiratkozzon. - A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használja. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének további feltételeit a melléklet tartalmazza.
A könyvtárhasználat szabályai: A könyvtárhasználat során az olvasójeggyel rendelkezők számára 166
- ingyenes igénybe vehetők a következő szolgáltatások: - könyvtári dokumentumok kölcsönzése - olvasóterem használat, - nem papír alapú, szöveges adathordozó számítógépen történő megtekintése, - zenei CD, illetve DVD lemez lejátszása, - térítés ellenében igénybe vehetők különösen a következő szolgáltatások: - fénymásolat készítés, - számítógépből történő nyomtatás. A könyvtár használat általános viselkedési szabályai -
a könyvtárat csak úgy szabad használni, hogy a könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják.
-
a könyvtárba táskát, könyv, dokumentum kivitelére alkalmas tárgyat bevinni nem lehet, azt a könyvtár előterében, illetve az iskola más helyiségeiben kell elhelyezni.
-
a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni ( beírni) szigorúan tilos.
-
a kölcsönzött könyveket 30 napon belül (a továbbiakban általános kölcsönzési idő) vissza kell vinni. Az általános kölcsönzési idő meghosszabbítható, ha a meghosszabbítás iránti kérést a könyvtárhasználó bejelenti.
-
ha a normatív kedvezmény biztosítását az iskola tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig kell biztosítani a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. Ha az adott tantárgyból érettségi vizsgát lehet vagy kell tenni, a kölcsönzés lejárati idejét.
A nyitva tartás, kölcsönzés ideje: Encsencs: Hétfő: 16-18 óra Szerda: 12-13 óra Péntek: 16-18 óra A nyitva tartás, kölcsönzés ideje: hétfőtől-csütörtökig .14 órától 17óráig tart.
Mindennapos testnevelés
167
A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre
(úszás,
néptánc,
közösségi és más sportjátékok,
szabadtéri sportok,
természetjárás, kirándulás
az
iskola
lehetőségeinek
és
felszereltségének
megfelelően
különféle
más
sporttevékenységekre
fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok,
mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok
A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben,
vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.
168
A tanulók fizikai állapotának mérése Encsencs Általános Iskola A tanulók fizikai állapotának mérése A közoktatásról szóló törvény 41. § (5) kimondja, hogy az ……………… általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetősége biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek: egyszerűek; kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók; megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A tesztek alkotói a már meglévő, legjobban bevált gyakorlatok közül válogattak.
169
3. TESZT: ÜLÉSBEN ELŐRENYÚLÁS (KÖTELEZŐ) A vizsgált tényező: hajlékonyság. A teszt leírása: ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás Felszerelések: Az alábbi méretű tesztasztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége: 45 cm. Ez a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-től 50 cm-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve. Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején. A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le. Támaszd a talpadat a dobozhoz, tedd az ujjad hegyét a felső lap szélére. Döntsd a törzsedet és nyúlj olyan hosszan előre, amennyire lehetséges, miközben a térded végig kinyújtva tartod és lassan, fokozatosan told előrefelé a vonalzót anélkül, hogy meglöknéd és a kezed teljesen kifeszítenéd. Tartsd meg azt a legtávolabbi helyzetet, amit elértél. Ne pattanj vissza. A tesztet kétszer elvégezve a jobbik eredményt írjuk be. Útmutatások a mérést vezető személynek: Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a térd kinyújtott helyzetét. A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a vonalzót mielőtt elkezdené az előrehajlást. Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen. Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni. A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül. A második kísérlet rövid pihenő után következik. Pontozás: A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején lévő beosztáson elért cm érték) Példa: Az a személy, aki a lábujjáig nyúlik ki, 15 pontot ér el. Aki 7 cm-rel túlnyúlik ezen, annak a pontszáma 22.
170
4. TESZT: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (kötelező) A vizsgált tényező: explozív erő. A teszt leírása: álló helyzetből távolugrás. Felszerelések: Csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs, vagy hasonló (például torna) szőnyeg, (a két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos). Kréta. Mérőszalag. A tanulóknak adandó utasítások: „Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel. Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra. Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni és egyenesen megállni. A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít.” Útmutatások a vezető személynek: A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk az elugró vonaltól egy méter távolságtól elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re. A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést. Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze az ugrási távolságot. A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság adja. Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik, vagy bármely más testrészével érinti a szőnyeget. A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is megfelelően kell rögzíteni. Hogy az értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni. Pontozás: A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg. Példa: Az 1 m 56 cm-re ugrás pontszáma 156.
171
6. TESZ: SIT-UP TESZT: FELÜLÉSEK (kötelező) A vizsgált tényező: a törzs ereje (hasizom erő-állóképesség). A teszt leírása: a fél perc alatti maximális számú felülés. Felszerelések: Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve) Stopperóra Asszisztens (segítő) A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le a talajra, a hátadat tartsd függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon. A térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van. Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel és a könyököddel érintsd meg a térdedet. Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt. Amikor azt mondom: „kész…rajt!”, ismételd ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges. Folytasd, amíg azt nem hallod: „állj!” Ezt a tesztet csak egyszer végezd el.” Útmutatások a tesztet vezető személynek: Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a kiindulási helyzetet. A segítő a kísérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak talajon tartását és a derékszögű comb-láb helyzetet. Miután megadta a teszt útmutatását és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált személy csinálja meg egyszer a gyakorlatot ellenőrzésképpen, hogy biztosan megértette-e a feladatot. Indítsa el az órát a „kész…rajt” jelre és állítsa meg 30 másodperc után. Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosan elvégzett felülést. Egy teljes felülés az ülő helyzettől a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart. Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés. A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget, könyökével a térdét, amikor fölemelkedik a kiinduló helyzetbe. Pontozás: A 30 mp alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot. Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15 pont.
172
7. TESZT: FÜGGÉS HAJLÍTOTT KARRAL (kötelező) A vizsgált tényező: funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége) A teszt leírása: megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések: 2,5 cm átmérőjű kör keresztmetszetű vízszintes rúd úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb tanulónál emelhető legyen.). Stopperóra Szőnyeg alatt rúd a leugráshoz Törlőruha és magnéziumkréta Szükség szerint szék vagy pad A tanulóknak adandó utasítások: „Állj a rúd alá, tedd rá a kezedet vállszélességben felső madárfogással (ujjaiddal felülről, hüvelykujjaddal alulról). Segítek felemelni, hogy az állad a rúd felett legyen. Tartsd meg ezt a helyzetet, amilyen sokáig bírod anélkül, hogy az álladat megpihentetnéd a rúdon. A teszt befejeződik, amikor a szemed a rúd alá süllyed.” Útmutatások a tesztet vezető személynek: A vizsgált személy a rúd alatt áll és felső madárfogással markolja meg a rudat vállszélességben. Legyen elővigyázatos, a legtöbben a kezeket túl távol próbálják elhelyezni egymástól. A rúd magasságát a legmagasabb személy testmagasságához kell beállítani. Ne ijessze meg őket a túl nagy magasság. Az órát az egyik kezében tartva a vizsgált személy derekánál megfogva emelje fel a megfelelő helyre. Az óra akkor indul, amikor a személy álla a rúd fölé kerül és elengedtük. A személy előre-hátra lengését meg kell állítani: a teszt közben bátorítsuk. Állítsa meg az órát, amikor a vizsgált személy már nem tudja megtartani tovább az előírt helyzetet (a szeme a rúd alá kerül). A teszt alatt nem mondja meg az időt a vizsgált személynek. A rudat a vizsgált személyek között törölje le. A tanulók bekrétázhatják a kezüket. Egy pad vagy szék segítésére lehet a rúd elérésében. Pontozás: Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. Példa: 17,4 mp pontértéke 174, az 1 perc 3,5 mp pontja 635.
173
8. TESZT: 10x5 MÉTERES INGAFUTÁS (kötelező) A vizsgált tényező: futási sebesség, fürgeség. A teszt leírása: a maximális sebességű futás, fordulás tesztje. Felszerelések: Tiszta, csúszásmentes padló. Ha szőnyeget használ, bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről. Stopperóra. Mérőszalag Kréta vagy szigetelőszalag A fordulóvonal jelölésére jelző kúpok (tekebábuk). A tanulóknak adandó utasítások: „Állj indulásra készen a vonal mögé. Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el. Amikor meghallod az indító jelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz, mindkét lábaddal lépj át a vonalakon. Ez egy kör, ezt kell ötször megtenni. Az ötödik körben se lassíts le, amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást. Ezt a tesztet egy alkalommal végezd el.” Útmutatások a tesztet végző személyeknek: Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy szigetelőszalaggal) 5 méter távolságra egymástól. A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, gúla, kocka, stb.). Bizonyosodjon meg, hogy a futó mindig mindkét lábbal átlépi (keresztezi) a vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges. A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén. A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a célvonalat. Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra. Pontozás: Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket. Példa: A 21,6 másodperc idő pontszáma 216. A lábsérülések elkerülése miatt sportcipő használata szükséges.
174
9/C TESZT: 12 PERCES FUTÁS – COOPER-TESZT A vizsgált tényező: Kardio-respiratorikus állóképesség. A teszt leírása: A gyerekek állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradnak egy időre lelassítsanak, vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. Felszerelése: Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400 m) futópálya. A gyerekeknek adandó utasítások: „Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a „Rajt!” szót, kezdjetek futni a kijelölt pályán, amíg nem mondjuk, hogy „Elég!”. Ha elfáradtatok, lelassíthattok, vagy sétálhattok, majd kezdjetek el újra futni, amíg nem halljátok, hogy „Elég!” Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással!” Útmutatások a tesztet vezető személynek: A gyerekeket 1 vagy 2 percenként indítsa. A névsorban feltüntetjük az időkülönbséget úgy, hogy az első futó 0-t, a második -2 perces indításköz esetén -2-es, a harmadik -4-es, stb. számokkal jelöljük. A gyerekek által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladásukkor feljegyezzük. A 12 perc leteltével az első gyereket „Állj!” vagy „Elég!” utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához adjuk hozzá az utolsó nem teljes körben megtett távolságot. A következő gyereket 2 perc múlva, a harmadikat újabb 2 perc múlva kell leállítani és így tovább. Pontozás: A gyerekek általl megtett méterek számát jegyezzük fel a nevük mellé, ennyi a pontszámuk. Példa: Nagy Sándor: 1248 m – 1248 pont.
175
EREDMÉNYLAP Korcsoport: ....................... Nem:.......................... Azonosító szám: .................... Iskola: ................................................................................. Osztály: ................................... Név: .......................................... Szül. év: ..................... hó ................... nap ........................... Testmagasság: (cm) .......................................... Testsúly: (kg) .....................................................
TESZTEK 1. Egyensúly 2. Lapérintés (a végtagmozgás gyorsasága) 3. Ülésben előrenyúlás (hajlékonyság) 4. Helyből távolugrás (explozív erő) 5. Kézi szorítóerő (statikus erő) 6. Felülések (törzserő) 7. Függés hajlított karral (funkcionális erő) 8. Ingafutás (futási gyorsaság, fürgeség) 9.a Ingafutás (kardio-respiratorikus állóképesség) 9.b 6 perces futás (kardio-respiratorikus állóképesség) 9.c 12 perces futás (kardio-respiratorikus állóképesség)
MEGJEGYZÉS Nem kötelező Nem kötelező Kötelező Kötelező Nem kötelező Kötelező Kötelező Kötelező Kötelező Kötelező* Kötelező**
* Csak 5 éveseknek az ingafutás helyett ** 6-10 éveseknek választható az ingafutás helyett
176
TESZTEREDMÉNY
TESZTLAP Osztályonkénti összesítő adatlap Az 5-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer Felmérő tanár neve: Intézmény neve: Intézmény címe: Felmérés ideje: A tesztcsoportra általában jellemző adatok:
Heti testnevelés órák száma: ...............................................
(írja be a megfelelő adatot)
Motoros tesztek és pontozásuk 1. Flamingó egyensúly: egy percnyi egyensúlyban maradáshoz tett kísérletek száma pl: 1-30 p 2. Lapérintés: a 25 lapérintési ciklus alatt eltelt idő tizedmásodpercekben pl.: 10,3 s: 103 p 3. Ülésben előrenyúlás: az előrehajlás mértéke cm-ben (pl.: 15 cm: 15 p) 4. Helyből távolugrás: a vonaltól a leérkező sarokig mért távolság cm-ben pl. 1m56cm: 156 p 5. Kézi szorító erő: a 2 sec-ig megtartott szorítás ereje N-ban pl: 240N: 240 p 6. Felülések: a 30 sec alatt elvégzett felülések száma (pl.: 15 db: 15 p) 7. Függés hajlított karral az áll rúd felett tartásának ideje tizedmp-ben pl. 1 perc 3,5 sec: 635 sec 8. Ingafutás: a 10x5 méteres futás ideje tizedmásodpercekben pl. 21,6 s: 216 p 9. Állóképességi ingafutás: az ingafutás fokozatszáma a megállás pillanatában pl. 0-20 p
TESZTEK Azonosítási szám: Életkor: Osztály: Motoros tesztek pontozása
Súly (kg)
Azonosítási szám: Életkor: Osztály:
Súly (kg)
1.
1. Azonosítási szám: Életkor: Osztály:
Súly (kg) 1.
Magasság (cm) 2.
Triceps br. (mm) 3.
Magasság (cm) 2.
Triceps br. (mm) 3.
Magasság (cm) 2.
4.
4.
Triceps br. (mm) 3.
4.
177
Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
6.
Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
6.
7. Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
7.
6.
7.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Azonosítási szám: Életkor: Osztály: Motoros tesztek pontozása
Súly (kg)
Azonosítási szám: Életkor: Osztály:
Súly (kg)
1.
1. Azonosítási szám: Életkor: Osztály: Motoros tesztek pontozása
Súly (kg)
Azonosítási szám: Életkor: Osztály:
Súly (kg)
1.
1. Azonosítási szám: Életkor: Osztály: Motoros tesztek pontozása
Súly (kg)
Azonosítási szám: Életkor: Osztály:
Súly (kg)
1.
1. Azonosítási szám: Életkor: Osztály: Motoros tesztek pontozása
Súly (kg)
Azonosítási szám: Életkor: Osztály:
Súly (kg)
1.
1.
Magasság (cm) 2.
Triceps br. (mm) 3.
Magasság (cm) 2.
Triceps br. (mm) 3.
Magasság (cm) 2.
3.
3.
3.
3.
4.
Triceps br. (mm) 3.
Magasság (cm) 2.
4.
Triceps br. (mm)
Magasság (cm) 2.
4.
Triceps br. (mm)
Magasság (cm) 2.
4.
Triceps br. (mm)
Magasság (cm) 2.
4.
Triceps br. (mm)
Magasság (cm) 2.
4.
4.
Triceps br. (mm) 3.
4.
178
Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
6.
Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
6.
6.
6.
6.
6.
6.
7. Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
7. Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
7. Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
7. Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
7. Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
7. Csípő br. (mm)
Biceps br. (mm) 5.
7.
6.
7.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
Lapocka br. (mm) 8.
9.
LÁNYOK
ÉLETKOR Antropometria Testmagasság (cm) Testtömeg (kg) 4 bőrredő méret (mm) Motoros próbák Egyensúly (db/perc) Lapérintés (25 ciklus ideje, mp x 10) Ülésben előrenyúlás (cm) Helyből távolugrás (cm) Kézi szorítóerő (kg) Felülések db/30 mp Függés hajlított karral mpx10 10x5 méteres ingafutás mpx10 20 m-s állóképességi ingafutás (távok száma – perc)
12 perces futás (m) Cooper teszt 6 perces futás
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
116 21 34
122 23 32
128 25 38
135 29 32
139 32 43
145 37 42
151 41 43
157 47 44
160 50 46
162 54 45
165 55 43
163 55 42
164 56 45
26
24
21
19
16
14
15
13
11
10
11
13
12
249
227
188
167
151
127
121
116
113
108
109
106
107
21 114 12 13 99 265
20 124 14 14 102 260
23 129 17 15 106 248
22 138 20 17 99 240
24 145 21 18 104 234
25 151 24 19 89 222
24 155 28 19 96 218
26 160 30 20 82 219
27 165 32 22 96 218
26 164 33 21 98 215
27 167 34 23 90 215
27 165 32 23 99 213
27 166 33 23 98 210
22
27
25
28
32
29
33
35
39
51
52
64
49
1600
1700
1800
1900
2000
2100
2200
2400
2500
2600
2700
2800
2900
A referenciaértékekkel nem rendelkezünk. A folyamatos adatgyűjtéssel alakítjuk majd ki.
179
FIÚK
ÉLETKOR Antropometria Testmagasság (cm) Testtömeg (kg) 4 bőrredő méret (mm) Motoros próbák Egyensúly (db/perc) Lapérintés (25 ciklus ideje, mp x 10) Ülésben előrenyúlás (cm) Helyből távolugrás (cm) Kézi szorítóerő (kg) Felülések db/30 mp Függés hajlított karral mpx10 10x5 méteres ingafutás mpx10 20 m-s állóképességi ingafutás (távok száma – perc)
12 perces futás (m) Cooper teszt 6 perces futás
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
119 21 30
124 23 35
130 26 31
136 29 33
141 33 39
147 37 37
152 42 41
160 48 45
167 55 46
173 62 32
178 66 29
175 69 35
178 70 30
22
18
16
13
12
12
11
10
9
10
10
9
10
199
190
178
176
155
153
130
129
96
93
94
89
91
21 120 12 11 99 261
20 124 15 13 120 252
20 135 17 14 92 231
19 145 20 17 117 213
19 154 23 19 166 210
20 167 26 21 170 208
19 173 31 24 150 211
20 185 36 26 108 206
19 189 42 27 142 199
23 192 44 25 186 192
24 198 47 26 198 187
23 206 49 28 220 185
22 218 52 27 250 185
25
28
29
31
35
41
45
49
53
55
69
74
78
1800
2000
2100
2200
2300
2400
2600
2700
2800
2900
3000
3000
3000
A referenciaértékekkel nem rendelkezünk. A folyamatos adatgyűjtéssel alakítjuk majd ki.
180
Nyírvasvári-Penészlek Az 5-18 éves tanulók állapotának felmérésére szolgáló HUNGAROFIT rendszer A rendszer lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képzik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakorolni. A vizsgálatok megszervezése -
A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik.
-
A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is.
-
A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.
-
A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen, a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között.
-
A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket.
-
Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)
-
A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell készíteni. Az egyik lap a gyereké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példányt a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni.
-
A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg.
-
Interneten hozzáférhetővé tesszük a feldolgozott eredményeket.
-
A tanárok számára ajánlatos a teszt-videokazetta tanulmányozása a vizsgálatok elvégeztetése előtt.
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 181
1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1. 00 1. 10 1. 23 1. 34 1. 45 1. 55 1. 64
1. 72
2
1. 03 1. 13 1. 26 1. 37 1. 48 1. 58 1. 67
1. 75
3
1. 06 1. 16 1. 29 1. 40 1. 51 1. 61 1. 70
1. 78
4
1. 09 1. 19 1. 30 1. 43 1. 54 1. 64 1. 73
1. 81
5
1. 12 1. 22 1. 34 1. 46 1. 57 1. 67 1. 76
1. 84
6
1. 15 1. 25 1. 37 1. 49 1. 60 1. 70 1. 79
1. 87
7
1. 18 1. 28 1. 40 1. 52 1. 63 1. 73 1. 82
1. 90
8
1. 21 1. 31 1. 44 1. 55 1. 66 1. 76 1. 85
1. 93
9
1. 24 1. 34 1. 47 1. 58 1. 69 1. 79 1. 88
1. 96
10
1. 27 1. 37 1. 50 1. 61 1. 72 1. 82 1. 91
1. 99
11
1. 30 1. 40 1. 53 1. 64 1. 75 1. 85 1. 94
2. 02
12
1. 33 1. 43 1. 56 1. 67 1. 78 1. 88 1. 97
2. 05
13
1. 36 1. 45 1. 59 1. 70 1. 81 1. 91 2. 00
2. 08
14
1. 39 1. 48 1. 62 1. 73 1. 84 1. 94 2. 03
2. 11
15
1. 42 1. 52 1. 65 1. 76 1. 87 1. 97 2. 06
2. 14
16
1. 45 1. 56 1. 68 1. 79 1. 90 2. 00 2. 09
2. 17
17
1. 48 1. 58 1. 72 1. 82 1. 93 2. 03 2. 12
2. 20
182
18
1. 51 1. 62 1. 76 1. 85 1. 97 2. 07 2. 16
2. 24
19
1. 54 1. 66 1. 80 1. 89 2. 01 2. 11 2. 20
2. 28
20
1. 57 1. 70 1. 84 1. 94 2. 05 2. 15 2. 24
2. 32
21
1. 61 1. 74 1. 87 1. 98 2. 09 2. 19 2. 2 8 2. 36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0. 97 1. 08 1. 17 1. 24 1. 31 1. 38 1. 43 1. 47
2
1. 00 1. 11 1. 20 1. 27 1. 34 1. 41 1. 45 1. 50
3
1. 03 1. 14 1. 23 1. 30 1. 37 1. 44 1. 48 1. 53
4
1. 06 1. 17 1. 26 1. 34 1. 40 1. 47 1. 51 1. 56
5
1. 09 1. 20 1. 29 1. 38 1. 43 1. 50 1. 54 1. 59
6
1. 12 1. 23 1. 32 1. 41 1. 45 1. 53 1. 57 1. 62
7
1. 15 1. 26 1. 35 1. 44 1. 48 1. 56 1. 60 1. 65
8
1. 19 1. 29 1. 38 1. 47 1. 51 1. 59 1. 63 1. 68
9
1. 22 1. 32 1. 41 1. 50 1. 54 1. 62 1. 66 1. 71
10
1. 25 1. 35 1. 44 1. 53 1. 57 1. 65 1. 69 1. 74
11
1. 29 1. 38 1. 48 1. 56 1. 60 1. 68 1. 72 1. 77
12
1. 32 1. 41 1. 50 1. 59 1. 63 1. 71 1. 74 1. 80
13
1. 35 1. 44 1. 53 1. 62 1. 66 1. 74 1. 77 1. 84
14
1. 39 1. 48 1. 57 1. 65 1. 69 1. 77 1. 80 1. 87
15
1. 41 1. 50 1. 60 1. 68 1. 72 1. 80 1. 83 1. 90
16
1. 44 1. 53 1. 64 1. 71 1. 76 1. 84 1. 87 1. 94
17
1. 47 1. 57 1. 67 1. 74 1. 80 1. 87 1. 91 1. 98
18
1. 50 1. 60 1. 70 1. 77 1. 84 1. 90 1. 95 2. 02
19
1. 54 1. 64 1. 74 1. 80 1. 88 1. 94 1. 99 2. 05
20
1. 57 1. 68 1. 78 1. 84 1. 92 1. 98 2. 03 2. 08
21
1. 61 1. 72 1. 81 1. 88 1. 96 2. 02 2. 07 2. 11
183
2.
feladat:
HASONFEKVÉSBŐL
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
184
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
3.
feladat:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
HANYATTFEKVÉSBŐL
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
185
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
5.
6.
7.
8.
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
Évfolyam
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Évfolyam
186
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
187
11 13 15 17 19
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
188
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
Jó
53 – 63
Kiváló
189
Mellékletek: 1. Nyíregyházi Tantervcsalád kerettanterve, Apáczai Bázisiskolák kerettanterve, Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterve, Kerettantervi ajánlás az összevont osztályok számára
2. SNI kerettanterv 3. Az Egészségnevelési programhoz tartozó iskolaorvosi és védőnői program. 4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges iskolai nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
5. TÁMOP LHH program
190
A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések
A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2011. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület
folyamatosan
vizsgálja.
A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására:az iskola igazgatója; -
nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
SZMK
-
az iskola fenntartója tehet javaslatot.
A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az SZMK szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az SZMK javasolhatják.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
191
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
Az iskola fenntartójánál;
Az iskola irattárában;
Az iskola nevelői szobájában;
Az iskola igazgatójánál;
Az igazgatóhelyettesnél;
A nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;
192
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat DÖK- ülésen megismerte, véleményezési jogával élt. ………….., 2013. …………………………..
----------------------------------------------------DÖK elnök A Pedagógiai programot az iskola szülői munkaközösségének vezetősége megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. ……………, 2013. ……………………. ----------------------------------------------------Szülői munkaközösség elnöke
A Pedagógiai programot (az iskola Pedagógiai programját és Helyi tantervét) a nevelőtestület –egyetértve elfogadta. Encsencs, 2013. március 22-én. igazgató Az ……………….. pedagógiai programjának módosítását …………………….. tankerületi igazgató jóváhagyta. …………….,2013. ………………………..
----------------------------------------------------193
Melléklet
Cselekvési terv a TÁMOP 3.1.4/B13/12013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának megvalósítására
194
A pedagógiai program küldetésnyilatkozatának kiegészítése „Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/12013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.” Közösségfejlesztési tevékenység keretei: TÁMOP
3.1.4/B-13/12013-0001
projekt
Partnerség
és
hálózatosodás
moduljának
megvalósítása során tantestületünk egy újszerű kezdeményezésben vehetett részt, melyet a következő években szeretnénk, ha a pedagógiai programunkba bekerülve, az éves munkatervben tervezetten jelenne meg. Ezért a mini munkacsoportunkkal elkészítettük az éves cselekvési tervet. Eszerint tanévenként két alkalommal fogunk drog prevenciós előadásokat, illetve eseményeket szervezni az iskolában. A szabadidő hasznos eltöltésével, praktikus drogprevenciós ismeretek elsajátíttatásával felkészítjük a gyerekeket, a tanulókat az egészséges életmód kialakítására úgy, hogy közben a társas kapcsolatok építése is előtérbe kerüljön. Miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására is törekszünk, melyeknek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. Közösségformáló programokat szervezünk, melynek lebonyolításához, szervezéséhez bevonjuk a szülőket és partnereinket, a helyi önkormányzatot, a környék iskoláit, egyesületeket, egyházakat, és a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot. A programmal kapcsolatban felmérjük a szülők igényeit, kikérjük a véleményüket, támaszkodunk véleményükre. A szülőkkel olyan szemléletben fogunk együttműködni, hogy érezzék, közösek a céljaink és érdekeink. A programon belül lehetőséget fogunk adni sokféle igény kielégítésére (dráma, tánc, természetjárás, digitális eszközök használata, sport.) Arra törekszünk, hogy mindennapossá váljon az iskola- szülői ház kapcsolat. El kell érni, hogy a szülők bizalommal forduljanak hozzánk. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet szeretnénk teremteni a közös cél érdekében. Terveink szerint nagy segítséget nyújtanak majd ehhez rendezvényeink: így az együtt a drogok ellen elnevezésű programunk megismétlése több iskola részvételével. A program során a sportrendezvényeket havi rendszerességgel fogjuk megvalósítani. A tapasztalatunk alapján a vetélkedőkön jó lehetőség nyílik arra, hogy barátságok, kapcsolatok épüljenek ki. A sportprogramokkal párhuzamosan művészeti foglalkozások tartását is tervezzük önkéntesek
195
segítségével / kézműves foglakozás, tánctanulás, filmnézés, grafika/. Drámapedagógiai foglalkozásokon valós szituációs helyzetek feldolgozásával tervezzük felkészíteni a diákokat az őket veszélyeztető problémák felismerésére. A szülők tájékoztatására is nagy hangsúlyt szeretnénk fordítani, ugyanis sok esetben nem ismerik fel a problémás helyzeteket, jó szándékuk ellenére sem mindig tudnak segíteni gyerekeiknek. Számukra előadást, beszélgető kört tervezünk. A program újszerűnek bizonyult szülők és gyermekek körében egyaránt, ezért szeretnénk folytatni, és továbbfejleszteni. Alternatívákat kínálunk, hogyan töltsék szabadidejüket a fiatalok együtt, egymás társaságában. Sikerélményhez juttatjuk őket, érzékelhetik, hogy a közös munka, a közös mozgás mind erősíti az összetartozásukat, barátságukat. Nem lesz szükségük arra, hogy a dogokban keressék az örömforrást. Terveink szerint mindezek eredményeként a tanár- diák-szülő kapcsolat a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen fog alapulni, így a későbbiekben a szülőkkel együttműködve érünk el eredményeket a drog prevenció terén is. Nyírvasvári, 2015. 08. 30. Belicza Istvánné tagintézmény-vezető
196
ÁLTALÁNOS ISKOLA TANESZKÖZ JEGYZÉK MŰVELTSÉGI TERÜLETENKÉNT Figyelembe véve a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletét (A nevelési-oktatási intézmények kötelező, minimális eszközeiről és felszereléséről.)
I.)
Anyanyelv és irodalom
1.) Fólia: Főnévi oktatócsomag 2.) Fólia: Olvasástanulás I.-IV. 3.) CD-ROM: Micsoda: Regék, mondák (Petőfi, Benedek, Arany) 4.) Betűsín fából 5.) Falikép: Betűtábla (sorozat) 6.) Kép és szókártya gyűjtemény a Helyesírás fejlesztéséhez 2-4. osztályig. 7.) Szókártya, applikációs készlet 8.) Tanítói eseményképek a szófajok tanításához 9.) Képes applikáció mesékhez
II.)
Élő idegen nyelv- angol és német
1.) Hordozható CD lejátszó 2.) CD-ROM: Manó Német 3.) Kiegészítő eszköz: Lesebogen 4.) Hangkazetta: Sprechanlässe für die Partnerarbeit 5.) CD-ROM: Német szótanító 6.) CD-ROM: Wörter német szókirakós 7.) Schulbus hangkazetta 1-4-ig 8.) Német-magyar szótár 9.) Magyar-német szótár 10.) Szemléltető kártyák az alsó tagozatos nyelvtanításhoz 11.) Képsorozat: Egyszerű történet elbeszélése III.)
Matematika
197
1.) Geometriai falikép garn.: Pitagorasz tétel 2.) Geometriai falikép garn.: Párhuzamos szárú szögek 3.) Geometriai falikép garn.: Merőleges szárú szögek 4.) Geometriai falikép garn.: A négyszögek 5.) Geometriai falikép garn.: A kör 6.) Geometriai falikép garn.: A hasábok 7.) Geometriai falikép garn.: Az egyenes henger, a gömb 8.) Geometriai falikép garn.: Az egyenes körkúp, a gúla 9.) Geometriai falikép garn.: Terület és kerületszámítások 10.) Geometriai falikép garn.: Testek felszíne és térfogata 11.) Számegyenes 12.) Matematika V. terület- és űrmérték számítás műveletek az idővel 13.) Méterrúd fából deciméteres beosztással 14.) Méterrúd műanyag dm és cm beosztással 15.) Tanári demonstrációs óra 16.) Közforgalmi súly 50 gr r 17.) Közforgalmi súly 100 gr réz 18.) Közforgalmi súly 200 gr réz 19.) Közforgalmi súly 500 gr öntöttvas 20.) Közforgalmi súly 1 kg öntöttvas 21.) Ferde testek 22.) Térgeometriai elemek 23.) Szorzótábla 24.) Alsós matematika garnitúra 25.) Űrmértékek 26.) Tanulói karos mérleg 27.) Űrmértéksorozat 28.) Matematika falikép - halmazok -
mértékegységek
-
területszámítások
-
lineáris függvények
-
abszolút értékfüggvény
-
másodfokú függvény 198
-
eltolás
-
elforgatás
-
tükrözés
-
algoritmus folyamatábra
29.) Műanyag henger 30.) Műanyag négyzet alapú gúla 31.) Síkgeometriai oktatótáblák - alapfogalmak - háromszögek - négyszögek - kör - terület, kerület - nevezetes szögek 32.) Műveletek törtekkel (oktatótábla) 33.) Kéttányéros asztali mérleg 34.) Közforgalmi súly 10 gr. réz 35.) Közforgalmi súly 20 gr. réz
IV.)
Ember és társadalom
1.)
Tabló: Legújabb kor 1930 – 1999-ig
2.)
Térkép: Európa a II. világháborúban
3.)
Térkép: Az emberiség az Őskorban
V.)
Ember és természet
1.)
Fokozottan védett növények
2.)
Védett madarak
3.)
SI mértékrendszert bemutató táblázat
4.)
Tanulói karos mérleg
5.)
Rugós erőmérő 2,5 N méréshatár
6.)
Mechanikai I. tanulói kísérleti eszköz
7.)
Hőtani egységcsomag (tanulókísérlet)
8.)
Gázok hő tágulása hő hatására 199
9.)
Folyadék áramlása hő hatására
10.)
Mérőhenger 150 ml méréshatárig
11.)
Mágnestű műanyag állványon
12.)
Bimetálos hő érzékelő
13.)
Elektromosságtani tanulói kísérleti egységcsomag
14.)
Generátor elve (falikép)
15.)
Motorok (falikép)
16.)
Mozgási indukció (falikép)
17.)
Eszköz Lenz – törvény vizsgálatára
18.)
Áramjárta vezető kölcsönhatása
19.)
Elektrosztatikus mező erővonalainak bemutatása
20.)
A periódusos rendszer 1-20 atomjának Elektronszerkezete
21.)
PH mérő digitális kijelzéssel vagy CHECKEER
22.)
Kémiai tanulókísérleti készlet
23.)
AQVADVR vízkeménység tesztpapír
24.)
Elemek periódusos rendszere fadobozban
25.)
Applikációs kártyák a vegyjelek és a képletek Tanításához
26.)
Kék lakmuszpapír
27.)
Piros lakmuszpapír
28.)
Labor mechanikai taramérleg
29.)
Tanulói ampermérő
30.)
Tekercsek
31.)
Mengyelejev- féle periódusos rendszer
32.)
Súlysorozat
33.)
Qvantofix nitrat-nitrit tesztpapír
34.)
Háztartási vegyszerek környezeti hatása
35.)
A levegő és víz szennyezése
36.)
Vízbontó készülék
37.)
Az anyagok élettani és környezeti hatására jellemző Piktogramokat bemutató modellező készlet
38.)
A megújuló és meg nem újuló energiaforrásokat bemutató eszköz 200
39.)
Zárvatermők megtermékenyítése (falikép)
40.)
A hormonrendszer (falikép)
41.)
A termések – botanikai falikép
42.)
Vízisikló (szemléltető)
43.)
A dohányzás veszélyei (falikép)
44.)
A kábítószerek (falikép)
45.)
Az alkohol káros hatásai (falikép)
46.)
Az AIDS (falikép)
47.)
Pohár-kaloriméter
48.)
Transzformátor modell
49.)
Ebonitrúd, üvegrúd
50.)
Hőtágulást szemléltető eszköz (rudak)
51.)
Hőmérő tanulói 100 °C-ig
52.)
Demonstáricós elektrov
53.)
Áram átalakító
54.)
Fizika fejlődése falikép
55.)
Mérőszalag
56.)
Tanulói periódusos rendszer
57.)
Laboratóriumi vegyszerek
58.)
Kőzetgyűjtemény tanári
59.)
Indikátor (fenolft, lakmusz, PH papír)
60.)
Anyagok csoportosítása (falikép)
61.)
Mágneses applikációs képlet
62.)
Kalotta modell
63.)
Pálcika modell
64.)
Kristályrács modell
65.)
Falikép: Közömbösítés
66.)
Falikép: Redukció a redukáló sorban
67.)
Magyar vegyészek (falikép)
68.)
Atomok, elektronvonzó képessége falikép
69.)
Fémek jellemerősségi sora (falikép)
70.)
Falikép – szén, oxigén, nitrogén körforgása
71.)
Olvadás, oldódás, égés, bemutató eszközkészlet
72.)
Mágneses applikációs készlet 201
73.)
Dobozos készítmények: - házi méh - közönséges denevér - haszonállatok - rénszarvas zuzmó - párnás eredeti mohák - lombos mohák
74.)
Folyadékos készítmények: - fekete kagyló - galandféreg
75.)
Kitömött készítmények: - pisztráng - vakond - görény - ürge
76.)
Diasorozat: - ház körül élő növények és állatok - Élet az erdőben - Mezők, vizek, vízpartok
77.)
Falikép: - az ember vérkeringése - légzőszerv rendszer
78.)
Modellek: - tüdő belső szerkezete - emberi bőr - növényi sejt
79.)
Metszetkészlet: - botanika I-II.
80.)
Számtartó sejtosztódás modell
81.)
Fali kép: Védett növények
82.)
Védett madarak
83.)
CD-ROM Magyarország vad növényei
202
VI.)
Földünk és környezetünk
1.)
Iskolai iránytű
2.)
Brit-szigetek domborzati térkép
3.)
Észak-Európa domborzata
4.)
Magassági növényövek oktatótábla
5.)
Földgömb nagy
6.)
Térkép: Dél-Európa domborzata
7.)
Térkép: Magyarország védett természeti területei
VII.)
Művészetek
1.)
Kétkazettás magnó, hangfalak
2.)
CD-s rádiómagnó
3.)
Metronom
4.)
Kézi dobok
5.)
Csörgők
6.)
Cintányér
7.)
Fém háromszögek
8.)
Xilofonok
9.)
Nagyképernyős TV
10.)
Hangkazetta: Magyar néptánc
11.)
Diavetítő
12.)
DVD lejátszó
13.)
Műalkotások elemzése diasor 1-8
VIII.) Informatika 1.)
F-secure víruskereső program
2.)
LCD kivetítő
3.)
Falikép Alapfunkciót
4.)
Számítógépasztal+szék
5.)
Magyar-angol, Angol-magyar szótár
6.)
Számítástechnika szótárprogram
7.)
Norton utility program
8.)
Laeser nyomtató hálózati
9.)
DVD ROM (6x) 203
10.)
CD író és újraíró
11.)
Személyi számítógép PC kategória
12.)
CD ROM olvasó a számítógépekhez
13.)
Használaton kívüli számítógép, alkatrészek
14.)
Számítógépes oktatást segítő szoftverek (billentyűzet gyakorló, adatbázis)
15.)
Házi mozi rendszer DVD + 5+1 hangfalak
IX.
Életvitel, gyakorlati ismeretek
1.)
Gyermekollók
2.)
Elsősegélyláda
3.)
Rajztábla
4.)
Satuasztalok (17 fős csoportra)
5.)
Szerelőkészlet gépelemekhez
6.)
Tolómérő
7.)
Elektrotechnika I. tan. kis. 6.o.
8.)
Elektrotechnika II. tan. kis. 8.o.
9.)
Mérőműszer Mt. 300 tanulói
10.)
Tápegység elektrovariához AC/DC
11.)
Számítógép MMX
12.)
Falitábla kéziszerszámok használatának bemutatása
13.)
Kalapács
14.)
Fémfűrész
15.)
Falitábla motorok működése
16.)
Falitábla háztartási gépek
17.)
Kéziszerszámok: Kézifúró (csigafúráshoz)
18.)
Kéziszerszámok: Forrasztópáka 24 V-os
19.)
Kéziszerszámok: Krovakészlet 6-tól
20.)
Kéziszerszámok: Imbusz kulcssor
21.)
Fali kép: Kerti munkák
22.)
Kéziszerszámok kerti munkához: - ásó - gereblye - lapát 204
- hagymakapa - kapa - metsző olló - palántázó fa - háti permetezőgép 23.)
Falikép: Rovarkártevők
24.)
Mérőműszerek: AV tanulói
25.)
Falitábla: Villamosenergia előállítása
26.)
Falitábla: Energia átalakítás
27.)
Falitábla: Kert, tervezés, kertépítés
28.)
Terítési gyakorlathoz eszközök: evőeszközkészlet
29.)
Terítési gyakorlathoz eszközök: étkészlet
30.)
Falikép: A helyes fogápolás bemutatása
31.)
Falikép: A korszerű hajápolás
32.)
A hidegtál készítéshez szükséges eszközök
33.)
Fém tálalótálca
34.)
Jénai tál
35.)
Háztartási reszelő
36.)
Fanyelű kés
37.)
Fakanál
38.)
Elektromos habverő
39.)
Mikrohullámú sütő
40.)
Műanyag tál
41.)
Konzervnyitó
42.)
Konyhatechnikai felszerelések: - mákdaráló - kelesztő tál - húsdaráló - diódaráló - zománcozott lábas - tésztaszűrő - teflon serpenyő - teflon tepsi - burgonyanyomó 205
- konyhai mérleg - gyúrótábla - nyújtófa - lisztszita - műa. tölcsér - tésztakészítő gép - üvegmosó kefe 43.)
Szabás-varrás eszközei: Varrógép
44.)
Szabás-varrás eszközei: Szabó olló
45.)
„
Centiméter
46.)
„
Kézi varrótű
47.)
„
Cérnakészlet
48.)
„
Kötőtű
49.)
„
Horgolótű
50.)
Méretmintát szemléltető sorozat
51.)
Szabásminták
52.)
Asztalterítő
53.)
Konyharuha
X.)
Testnevelés és sport
1.)
Műanyag labda
2.)
Futball
3.)
Teremfoci
4.)
Kézilabda Junior
5.)
Kézilabda női
6.)
Röplabda
7.)
Húzószkodók
8.)
Tornazsámoly
9.)
Röplabda-háló
10.)
Egykezes súlyzó 2 kg-os
11.)
Labdafúvó kompresszor
12.)
Ugrókötél
206
13.)
Gumikötél
14.)
Rövid ujjú mez
15.)
Kosárlabda
16.)
Kosárlabda palánk
17.)
Mászókötél
18.)
Mászórúd
19.)
Gyűrű
20.)
Magasugró állvány, léc
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI I.)
Tantermek
1.)
Tanulói padok, székek
2.)
Tanári asztal, szék
3.)
Szekrény
4.)
Sötétítő függöny
5.)
Magnetofon
II.)
Szaktantermek Számítástechnikai terem Számítógépasztal
III.)
Igazgatói iroda
Fax Számítógép Nyomtató
IV.)
Könyvtár
1.) Létra 2.) Fénymásoló 3.) Számítógép,nyomtató 4.) DVD lejátszó televízióval 5.) CD lejátszó
V.) Orvosi szoba 207
1.) Fektető (vizsgáló ágy) 2.) Íróasztal + szék 3.) Hideg-meleg vizes csaptelep 4.) Kartotékszekrény 5.) Műszerszekrény 6.) Műszerasztal 7.) Személymérleg 8.) Hosszmérő 9.) Kettesy féle világítós látásvizsgáló tábla 10.) Vérnyomásmérő 11.) Vizeletvizsgálathoz állvány 12.) Vizeletvizsgálathoz (kémcsövek, reagensek stb.) 13.) Színlátásvizsgáló könyv 14.) Hordágy 15.) Reflektor 16.) Mérőszalag 17.) Hallásvizsgáló 18.) Elemlámpa 19.) Elsősegélyláda
PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. I. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelése és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD-lejátszó. II. A tanári oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként:
208
Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelése és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók: Hangtani ismeretek Szavak alakja, jelentése A szó A mondat
Az alsó tagozatos (tantermenként):
matematika
Gyermeklexikon (10 db). Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (fali tabló) Fali táblák: Igék Az igenév A teljes hasonulás Mondat Az állítmány fajtái A jelzők rendszere Ok és célhatározó Történelmi arcképsorozat. Helyesírási szabályzat és szótár (10 db). tanítását
segítő
felszerelések
és
taneszközök
- Űrmértékek (cl, dl, l). - Helyiérték-táblázat. - Demonstrációs óra. - Kéttányéros mérleg és súlysorozat - Táblai vonalzók. - Hőmérő. - Táblai körző. - Színes rudak. - Számkártyák (1-1000-ig). Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelése és taneszközök:
Vadon nőtt gyógynövényeink Dunántúli középhegység. Dunántúli dombvidék. Alpokalján. Homokasztal. Tanulói kísérleti dobozok (8 db.). Ásványok. Magyar nemzet jelképei (fali tabló). Élő természet (diapozitívek). Testünk (videofilm) Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.
Az idő (oktató tábla). Iskolai iránytű. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. Szobai hőmérő. Borszeszégő. Domborított földgömb. Videokazetták: Életközösségek I. Életközösségek II. Életközösségek III. Életközösségek IV.
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.
Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:
209
Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz Szózat Magyar és rokon népek dalai
Cselekményes zenék-nőikar, férfikar, vegyes kar Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.
Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelése és taneszközök: Diapozitívek: Steindl Imre: Országház Kispaládi parasztház Thököly vár – Késmárk Medgyessy Ferenc: Anyaság Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű Szőnyi István: Este Csontvári Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pablo Picasso: Maia arcképe Ferenczi Noémi: Noé bárkája – gobelin Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék Hollókői ház Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet Ferenczy Károly: Festőnő Fényes Adolf: Testvérek Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal Bálint Endre: Vándorlegény útra kél Ember alakú butella Kerített ház – Pityeszer Botpaládi ház Faragott, festett oromzatos ház –
Füstös konyha Matyó tisztaszoba Mai ház külső és belső képe Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház Ligeti Miklós: Anonymus Ferenczy Béni: Bem érem Götz János: Szarvas Cseh László: Táncolók Michelangelo: Ádám teremtése Ferenczy Károly: Október Fényes Adolf: Babfejtők
210
Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb Aratókorsó, tálak, miskakancsó Magyar koronázási jelvények.
Hegyhátszentpéter Hősök tere Vajdahunyad vára Koszta József: Tányértörölgetők Glatz Oszkár: Birkózók
Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó (40 db) Mintázó eszközök (20 db) Építőkocka (fa)
Szövőkeret (30 db) Csiszolópapír
Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Síp Gumilabda (20 db) Babzsák (20 db) Ugrókötél (20 db) Kislabda (20 db) Tornapad (3 db) Tornazsámolyok (6 db) Medicinlabda (10 db)
Karika (20 db) Jelzőszalagok Ugrószekrény (1 db) Dobbantó (1 db) Tornaszőnyeg (4 db) Bordásfal (10 db) Mászókötél (5 db) Mérőszalag (1 db)
A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Népballadák Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei Halotti beszéd és könyörgés Ómagyar Mária – siralom Légy jó mindhalálig – rádiójáték Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei Megzenésített versek
Térkép (irodalomtörténeti – 3 db) Írói arcképsorozat (3 db) Magyar értelmező szótár (5 db) Szinonima szótár (5 db) Helyesírási tanácsadó szótár (5 db) Életrajzi lexikon (5 db) Helyesírási szabályzat és szótár (20 db) Hanganyag (hangkazetta, CD): Népdalok, népmesék János vitéz Mitológiai és bibliai történetek Versek (Petőfi, Arany) A kis herceg Görög regék és mondák Rege a csodaszarvasról
Videofilmek: Magyar népmesék János vitéz (rajzfilm) Arany: A walesi bárdok Toldi Egri csillagok (részletek)
211
Ludas Matyi (rajzfilm) Egri csillagok (film) Janus Pannonius emlékére Mátyás könyvtára A Corvinák Balassi, Csokonai: A felvilágosodás Mikszáth: Szent Péter esernyője
Mikszáth prózája Liliomfi (film) A reformkor I-II. Petőfi
Könyv: Népmesegyűjtemények (10 db) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db) Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db) Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db) Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db)
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db) Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db) Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db) Szigligeti Endre: Liliomfi (30 db)
Jelentés Szerkezet Mondattan Magyar nyelvemlékek Nyelvcsaládok
Fali tablók: Hangtan A teljes hasonulás Jelentéstan Szótan A szófajok
Egyéb eszközök: Petőfi (diasorozat) Fogalmazás 5. (diasorozat) Arany János: Toldi (diasorozat) Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm)
212
Egy magyar nábob (film) Kárpáti Zoltán (film) A kőszívű ember fiai (film) Halotti beszéd Légy jó mindhalálig (film) Móricz és a Légy jó mindhalálig Móricz élete Nyugat A fiatal József Attila Erőltetett menet (film) A Pál utcai fiúk (film) A rab ember fiai (film) Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló legendája, A szentgelleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.
A főnév (oktatócsomag) Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm)
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom Bibliai országok – Pál apostol utazásai Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a Honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig A tatárjárás Magyarországon 12411242 A Föld népei a XIV.-XV. században Magyarország népei a XVIII. sz. végén
Videokazetta: Az ókori Egyiptom Egyiptomi hétköznapok Egyiptom, a Nílus ajándéka Széthi, a fáraó A piramisok A kínai Nagy Fal Az ókori Hellász Görögország Az ókori Róma Róma és Pompei Róma építészete A Colosseum, Róma Álmos vezér Honfoglalás, államalapítás Aquincum Élet a középkori Európában Magyarország 1526-1606 Európa a XIV.-XV. században A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században Európa a XVII. század közepén
213
A Föld népei a XVI.-XVIII. században Az 1848-49-es szabadságharc Európa a XIX. sz. második felében Európa a XIX. században Európa 1815-1849 Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975) A Tanácsköztársaság honvédő harcai Európa a II. világháború idején Hazánk felszabadulása Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVI. Század Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) Céh, inas – legény – mester A románkori művészet A román stílus Mátyás király Hunyadi János Mátyás országa Mátyás király könyvtára A lovagok, a Hunyadiak Mohács Magyar ereklyék Nagy Szulejmán és kora Rákóczi szabadságharca A francia forradalom Reformkor I-II. rész Kossuth élete A kiegyezés Oroszország a cártól Sztálinig Versailles A II. világháború 1956. október 23.
Egyéb: Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) A magyar államcímer története (falikép)
Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) A középkori társadalom Tanulói egységcsomag az 5. és 6. osztályos történelem tanításához Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor) Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet a videokazettához)
New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) Videokazetták: Muzzy in Godoland Muzzy Comes Back Window on Britain Guide to Britain CD-ROM: Mano angol
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta) Tematikus képek Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta) ABC kártya (betűkártyák) A névelő (fali tabló) Gyenge ige ragozása (fali tabló) Ping-Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) A főnév szótári alakjai (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló)
Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) Erős ige ragozása (fali tabló) Időbeli módbeli segédigék A személyes névmás (fali tabló) Az elöljárószó (fali tabló) A melléknév ragozása (fali tabló) A személyes névmás ragozása (fali tabló) A főnév ragozása (fali tabló) Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) A birtokos névmás (fali tabló) A melléknév ragozása (fali tabló) Németország (falitérkép)
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa (2 db) Táblai vonalzó 45°-os fából (5 db) Táblai vonalzó 60°-os fából (5 db) Táblai szögmérő fából (5 db) Méterrúd fából (5 db) Összerakható m3 (5 db)
Alaphálók, alapábrák (2 db) Nagy matematikusok arcképei (5 db) Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Helyiérték-táblázat (írásvetítő fólia)
214
Oszthatósági szabályok (falikép) Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és súlysorozat Hatványozás azonosságai (falikép) Halmazok (falikép) Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Lineáris függvény (falikép) Másodfokú függvény (falikép) Abszolútérték függvény (falikép) Mértékegységek (falitérkép) Területszámítások (falitérkép) Kocka, téglatest (testek) Űrmérték sorozat Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép)
Terület és kerületszámítások (falikép) Négyszögek kerülete, területe (falikép) Szögpárok (falikép) Hasábok (falikép) Eltolás (falikép) Pitagorasz tétele (falikép) Az egyenes körkúp, gúla (falikép) Az egyenes henger, gömb (falikép) Műanyag henger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú hasáb Műanyag ötszög alapú hasáb Testek felszíne, térfogata (falikép) Algoritmus folyamatábra (falikép)
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitablók: A számítógép belső felépítése (IBM-02) Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyűzet Alapvető programok: WINDOWS 98 vagy 2000 OFFICE 97 vagy 2000 Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez
Pentium típusú számítógép (15 db) Monitor (SVGA) (15 db) Billentyűzet (15 db) Egér (15 db) CD-meghajtó 40x (3 db) Hangkártya + hangfal (3 db) Projektor (1 db) Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db) Tintasugaras nyomtató (1 db)
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelése és taneszközök: Terepasztal 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény 5-8. osztályos táblai vaktérkép-sorozat Hőmérő (15 db) Iránytű (15 db) Térképjelek Magyarország térképe (falitérkép) A Föld éghajlata (falikép) A Föld természetes növényzete (falikép)
215
A Föld domborzata (falitérkép) Földgömb (10 db) Tellúrium A föld felszíne (dombortérkép) A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép) A Föld forgása és keringése (falikép) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)
Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép)
Kelet-Európa (falitérkép) Közép-Európa (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép)
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály) Mágneses rúdpár fatokban Táblai mágnes 25 mm-es Fényből áram (videokazetta) Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet (komplett) A naprendszer (tabló) Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz – 10 db) Áramátalakító (1 db) Csengőreduktor (1 db) Dugaszos ellenállásszekrény (1 db) Generátorminta (1 db) Elektromotor és generátor (4 db) Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet – 1 db) Transzformátor modell (2 db) Mérőműszer (Voltax – 25 db)
Mikolacső (10 db) Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz – 10 db) Nyomás, súrlódás vizsgálatra alkalmas eszközkészlet (25 db) Rugós erőmérő (25 db) Kétkarú emelő (5 db) Karos mérleg súlysorozattal (5 db) Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db) Kétütemű motor minta (1 db) Négyütemű motor minta (1 db) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db) Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db) Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel – 2 db) Prizmatartó (1 db) Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db)
A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Juh koponya Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótábla) Keresztes pók (oktatótáblák) Mókus (oktatótábla) Sün (oktatótábla) Szarka (oktatótábla) Róka (oktatótábla) Szarvas v. őzagancs
Biológiai egységcsomag Bonctű Csíráztató Diapozitívek az 5-8. osztályos biológiai tanításához Kézi nagyító (15 db) Metszettároló Mikroszkópizáló Lámpa Mikroszkóp A szilvafa virága (modell) Burgonya virága (modell) Almafa (oktatótábla) Rovarok (oktatótábla) Lepkék (oktatótábla) Sertés koponya
216
Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Görény (oktatótábla) Sáska (oktatótábla) Ürge (oktatótábla) Madár (csontváz) Emlős (csontváz) Fogtípusok Lábtípusok Szarvasmarha (oktatótábla) Varjú (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Rák testfelépítése (oktatótábla) Fürge gyík (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Fali tablók: A sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok
Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Csípőcsont Csövescsont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal (modell Légzés (oktatótábla) Szív modell Vese (metszet) Az emberi szaporodás 8 db-os oktatótábla) Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell Emberi fejmetszet Fül (modell)
Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek: Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség
Vigyázz a gyógyszerekkel Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső (50 db) Főzőpohár (25 db) Óraüveg (10 db) Borszeszégő (10 db) Kémcsőfogó (10 db) Vasháromláb (8 db) Azbesztháló (8 db)
Vízbontó készülék (1 db) Kalotta molekulamodell (1 garnitúra) Pálcika modell (1 garnitúra) Mágneses atommodell (1 garnitúra) Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl – 3 db) Falitablók:
217
Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periodusos rendszer Redukció és redukáló sorban Peptidkötés Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó
Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az év féme a vas. Elektronhéjak kiépülése Lidércfény, a nitrátos vizek Kénsav a felhőből és a gyárból Szabadon és kötve Atom és molekula Oktatótáblák: Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció Közömbösítés Írásvetítő és transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db)
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és eszközök: Pianíno A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen Videofilmek:
Tánctípusok Jeles napok népszokásai Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök
A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Műanyag átlátszó hengerek, gúlák Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző (fém hegyű) 60° táblai vonalzó 45° táblai vonalzó 100 cm-es táblai vonalzó Képzőművészet a honfoglalás idején A román stílus A gótika Reneszánsz
Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kocka tégla Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1 db) Videofilmek: XIX. sz. művészete XX. Sz. művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Vasreszelő félgömbölyű 25*200 (15 db) Laposfogó (10 db) Kalapács 15-20 dekás (15 db) Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db)
Fareszelő lapos 25*200 (15 db) Fareszelő gömbölyű 10*200 (15 db) Fareszelő félgömbölyű 25*200 (15 db) Vasreszelő lapos 25*200 (15 db) Vasreszelő gömbölyű 10*200 (15 db)
218
Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) Lyukfűrész (10 db) Kézifúró (amerikáner) (4 db) Lemezvágó olló (10 db) Faliképek a fa megmunkálásához (5 db) Szerelő készlet gépelemek tanításához (4 db)
Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) Asztali fúrógép, állványos (1 db) Asztali körfűrész (1 db) A gépek (falitabló – 3 db) Kerékpár (1 db) KRESZ-táblák (oktató táblák – 1-1 db) LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)
A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelése és taneszközök:
Ugródomb (1 db) Magasugrómérce fém (1 pár) Magasugróléc (1 db) Maroklabda (10 db) Súlygolyó 3 kg (1 db) Súlygolyó 4 kg (1 db) Tornaszekrény (1 db) Gyűrű (1 db) Gerenda (1 db)
219
Dobbantó (1 db) Tornazsámoly (4 db) Medicinlabdák (20 db) Ugrálókötél (20 db) Kézi súlyzók (10 db) Mászókötél (5 db) Kosárlabda (15 db) Kézilabda (15 db) Focilabda (5 db)
Melléklet
NYÍRVASVÁRI ÖNKORMÁNYZAT VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT 4341 NYÍRVASVÁRI, KOSSUTH ÚT 44 TEL: (42) 719-402 MUNKATERV AZ ISKOLAEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ISKOLÁBAN VÉGZENDŐ MUNKÁIRÓL 2010/2011 TANÉVBEN Vasvári Pál Általános Iskola, Nyírvasvári Kossuth út 65. Védőnői Szolgálat- Tanácsadó Nyírvasvári Kossuth út 44. Módja: Tanóra keretein belül Szeptember: Elköltözött-beköltözött gyermekek törzslapjának kérése-küldése Személyi higiéniás vizsgálat -pediculósis szűrés VI. osztály MMR védőoltásának dokumentációs előkészületei, oltóanyag beszerzése, tárolása Szülők tájékoztatása, oltás lebonyolítása, dokumentálása MMR, Engerix B védőoltásnál magántanulók értesítése, oltása Szükség esetén MMR, Engerix B pótolás Október: Kampányolások MMR, Engerix B jelentése Szükség esetén pediculósis szűrés VI. osztályosok Dtap védőoltásának dokumentációs előkészületei, szülők tájékoztatása, oltóanyag beszerzése, tárolása Dtap védőoltás lebonyolítása, dokumentálása, jelentése Magántanulók értesítése, oltása Szükség esetén Dtap pótolás November: A.N.T.SZ. által előírt kampányoltásban együttműködés, adat, információcsere, szülők tájékoztatása. (H1N1 influenza) ? VIII. osztály státusz vizsgálata, szervezése iskolával, védőnői szűrések, orvosi vizsgálat, dokumentálása, szülők tájékoztatása, szakvizsgálatokra irányítás Szükség esetén pediculózis szűrés
December:
220
Szükség esetén személyi higiénés vizsgálat- pediculózis szűrés VI. osztály státusz vizsgálata időpont egyeztetés az iskolával, háziorvossal Védőnői szűrővizsgálatok, háziorvosi vizsgálat lebonyolítása, dokumentálása, szülők tájékoztatása, szakrendelésre utalás Január: IV. osztály státusz vizsgálata időpont egyeztetése az iskolával, háziorvossal Védőnői szűrővizsgálatok, háziorvosi vizsgálat lebonyolítása, dokumentálása szülők tájékoztatása, szakrendelésre utalás Személyi higiénés vizsgálat, pediculózis szűrés, jelentés Február: II. osztály státusz vizsgálata időpont egyeztetés iskolával, háziorvossal védőnői szűrővizsgálatok, háziorvosi vizsgálat lebonyolítása, dokumentálása szülők tájékoztatása, szakrendelésre utalás Szükség, jelzés esetén pediculózis szűrés Március: VII osztály Engerix B-II védőoltásának szervezése, oltóanyag igénylése, lebonyolítása dokumentálása, szülők tájékoztatása Magántanulók védőoltása, szülők tájékoztatása Szükség esetén pótolás, jelentés elkészítése Szükség jelzés esetén pediculózis szűrés Április: Engerix B II védőoltásról jelentés, szükség esetén pótolás. Szükség esetén pediculózis szűrés Május: Elmaradt vizsgálatok pótlása Szükség, jelzés esetén pediculózis szűrés Június: Adatkérés- adatközlés 2010/2011 évi iskola egészségügyi jelentés elkészítése A tanév során felvilágosító előadások ill egyéb témákban ( káros szenvedélyek, táplálkozási ismeretek, serdülőkor, párkapcsolat stb.) igénylés szükség szerint előre megbeszélt időpontokban Tisztelettel:
Dr. Kovács Ildikó háziorvos
Szécsi Ildikó védőnő
Nyírvasvári,2010. 08.31.
221
Encsencs Önkormányzat Védőnői Szolgálat Penészlek Önkormányzat Védőnői Szolgálat
Munkaterv az iskola-egészségügyi ellátás iskolában végzendő munkáiról a 2010/2011. tanévben
Általános Iskola – 4374 Encsencs, Fő út 68. Védőnői Szolgálat – 4374 Encsencs, Sport út 3. Általános Iskola 4267 Penészlek,Vasvári P.u.47. Védőnői Szolgálat 4267 Penészlek,Petőfi u.
222
Iskola-egészségügyi munkánk legfontosabb feladata az ott tanulók egészségének figyelemmel kísérése. Évenkénti szűrővizsgálatok alkalmával történik: testsúly, testmagasság, mellkörfogat, vérnyomás mérése, látásélesség és színlátás vizsgálat, mozgásszervi szűrés, golyvaszűrés, hallásvizsgálat, fogászati szűrés. Elváltozások esetén szakorvoshoz való irányítás történik. Másik fontos feladatunk a személyi higiénén belül a fejtetvesség vizsgálata rendszeres időközönként. Az egészségmegőrzés érdekében nagyon fontos, hogy a védőoltásokat időben kapják meg, így a szervezés és a lebonyolítás is kiemelt feladataink közé tartozik. Korcsoportonként a megfelelő témájú előadások megtartása:
Személyi higiéné Egészséges környezet Egészséges táplálkozás Mindennapos aktív testmozgás Káros szenvedélyek kialakulásának elkerülése, megszűntetése Barátság, szerelem, párkapcsolat, családtervezés
Dr. Rózsa Viktória Magdolna Háziorvos
Balogh Sándorné védőnő
Dr. Holubán József Háziorvos
Balogh Sándorné védőnő
223
Melléklet
A Közös Fenntartású Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár, EncsencsPenészlek-Nyírvasvári Pedagógiai Programjának módosítása a TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH KISTÉRSÉGEK PROJEKTJEI „Minőségi Oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében.” TÁMOP-3.3.7-09/1
224
Bevezetés A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási-nevelési folyamat egészében. Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni határozatában követelményként fogalmazódik meg a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítása - a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése céljából. Az eltelt fél évtizedben a döntéshozók sorra megerősítették a kulcskompetenciák fejlesztésének sürgető igényét a versenyképesség biztosítása érdekében. Kutatások és mérési tapasztalatok egyaránt azt támasztják alá, hogy a hazai oktatás tartalmának és módszertanának átalakítása, a rendszer demokratizálása szükségszerű, elodázhatatlan. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az oktatási intézményekben megújuljon a pedagógiai kultúra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Encsencs székhelyen működő iskolában az alábbi kompetencia területek kerültek bevezetésre az adott évfolyamokon: Kompetencia terület
Évfolyamok
Szövegértés-szövegalkotás Matematika
1., 2., 5. évfolyam 1., 2., 3. évfolyam
225
3 tehetséggondozó csoportunk működik: - matematika alsó tagozaton - magyar felső tagozaton - német 4. évfolyamtól. A céljaink megvalósulását új módszerek, tanulásszervezési eljárások bevezetésével tesszük hatékonnyá: Tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés Projektoktatás Témahét Infokommunikációs technológia, mint taneszköz alkalmazása
Szövegértés-szövegalkotás programcsomag alkalmazása 1-4. évfolyamon 1 A dokumentum főbb pedagógiai jellemzői Az általános iskola 1-4. évfolyamán a szövegértés-szövegalkotás tanításának tartalmát és folyamatának tervezését a 21. században felnövő gyerekek fejlesztési igényeihez és fejlődési jellemzőihez igazítja. Az eredményes tanulásirányítást elvekkel szabályozza, miközben tág teret enged a tanító módszertani szabadságának. Az alapozásban kitüntetetten épít a tanulók tapasztalatszerzésére, a fogalmak tartalmának lassú érlelésére, az értelmes és fejlesztő célú gyakoroltatásra. Az olvasás-és írástanulás kezdő időszakában kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. Az anyanyelvi kompetencia alapozása és fejlesztése a szövegértés-szövegalkotás tevékenységrendszerébe ágyazva valósul meg. A nyelvtan tanítása a korosztály értelmi fejlődésének jellemzőihez igazodik. Az ismeretszerzés e területen nem a leíró nyelvtan rendszerére épül, hanem kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálja a nyelv alkotó elemeit, irányítja a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. Így a nyelvtani fogalom meghatározások és a szabályok bevésése helyett a képességfejlesztés kerül a tanulási folyamat középpontjába, melyben a megfigyelésé, a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ily módon a gyerekek az elemi szintű anyanyelvi ismereteikhez egy sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen jutnak, mintegy felfedezik azokat, és - az eddig megszokott gyakorlattól eltérően - az ismeretek absztrakt szintre emelkedése (pl. a szófajtan, mondattan), kiteljesedése, rendszerezése majd a későbbi iskolaszakaszokban történik meg. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását
226
támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések jelentése, stílusértéke, mondattá szerveződése a vizsgálódás fő terepe, mely lehetőséget kínál alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűségek felismeréséhez és gyakorlásához, jó alapokkal támogatja a szövegértés és szövegalkotás képességének fejlődését. Mivel az anyanyelvi tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írásíráshasználat kínálja a legtermészetesebben, az anyanyelvi fejlesztés feladatai nem elkülönülten, önálló területet alkotva jelennek meg, hanem ezeknek a fejlesztési területeknek a tartalmába integrálódnak. A tanulási tempó a gyerekek aktuális fejlettségéhez és fejlődési jellemzőihez igazodik. Pl. a tanító szükség szerint nyújtsa meg a nyelvi tevékenységek tanulásának alapozását, és a fejlesztés kritikus pontjain hosszabb fejlesztő szakaszokat iktasson be a tanulási folyamatba. Ezzel megelőzheti a korai tanulási kudarcok kialakulását, ébren tartja és fejleszti a tanulási motiváltságot és feltételt teremt a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együtt neveléséhez. Ebből a rugalmas, differenciálásra épülő tanulásirányításból következően az anyanyelvi kompetenciák fejlődésének előrehaladását nem tanévekkel méri, nem tanév végi követelményekkel szabályozza, hanem olyan - hierarchikusan egymásra épülő - fejlettségi szintekben ragadja meg, amelyek a továbblépés, a következő fejlődési szakasz teljesülésének előfeltételét, alapját képezik, ám – a dolog természetéből adódóan - egybeesésük a tanévek lezárásával nem szükségszerű, hanem folyamatos előre haladást tesz lehetővé a tanulók egyedi sajátosságai szerint. Újszerű sajátossága: -
reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulásbeli szükségletekben jelentkező különbözőségeinek kezeléséhez,
-
hatékonyabbá teszi a tanító alapozó munkáját,
-
megelőzi a korai tanulási kudarcok kialakulását, elkerülhetővé teszi a szegregációt.
Fentiekből következően nem évfolyambontásban adja meg a tanítási tartalmakat a tantárgyi programok készítéséhez, hanem a kompetencia-fejlesztés területei szerinti bontásban. Mivel a fejlesztés tanéveken átívelő is lehet és a tanulók nem azonos időpontokban lépnek át az újabb fejlődési szakaszba, de a 4. évfolyam végére mindenképpen teljesítik a nemzeti alaptantervben foglaltakat, ezért a kezdő iskolaszakasz végére tantervi követelményeket határoz meg.
227
2 Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének célja és kiemelt pedagógiai feladatai A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak – a későbbiekben kiteljesedő – igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az új nyelvhasználati módok megtanulásával kiszélesedik a nyelvi tevékenységek köre, gazdagodik eszköztára, pontosabbá válik a megértés és a kifejezés, és differenciálódik az információs forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszere. Sikeressége szoros kölcsönhatásban áll a többi műveltségterület tanításával: meghatározza tanításuk eredményességét, de az ott folyó tanulás jótékonyan vissza is hat az anyanyelvi kompetenciák fejlődésére. Kapcsolódása az ember és társadalom, a művészetek, valamint az informatika műveltségterülethez kitüntetett szerepű. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése komplex folyamat, mely a speciális műveltségterületi célok megvalósítása során jelentős mértékben hozzájárul többféle kulcskompetencia és a nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósulásához is. A fejlesztés eszköze a tanulói aktivitást feltételező, integrált szemléletű változatos tevékenységrendszer, melynek középpontjában a szóbeli és írásbeli szöveg megértése, valamint a szó-és írásbeli szövegalkotás áll. Ebben a folyamatban - miközben megalapozást nyernek, fejlődnek, tökéletesednek a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó, elektronikus) módjai – célirányosan fejleszthetők az önálló tanulás képességei, és természetes feladathelyzetekben nyílik lehetőség a digitális kompetencia fejlődésének megindítására és értelmes aktivizálására. A különböző anyanyelvi kompetenciák fejlesztéséhez felhasznált feladatok szövegkörnyezete és a szövegértés fejlesztéséhez feldolgozott olvasmányok szöveganyaga modellként szolgál az igényes anyanyelvhasználat elsajátításához, gazdag terepet kínál az anyanyelvi tapasztalatszerzéshez és feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség élményszerű megalapozásához. A különféle funkciójú és témájú szövegek tartalmi elemzése során gazdagodik a tanulók világról való tudása, értékes társadalmi tapasztalatok birtokába jutnak (pl. a családról, a hazáról, a munkáról, az alapvető emberi kapcsolatokról), mely fejleszti erkölcsi értékrendjüket, megindítja nemzeti azonosságtudatuk megalapozását, növeli szociális érzékenységüket, természeti környezetük iránti felelősségüket.
228
Az adaptív pedagógiai megalapozottságából szükségszerűen következik a differenciálás preferenciája a tanulásirányításban, mely kedvező feltételt teremt a befogadható sajátos nevelési igényű tanulók (pl. hallássérültek, látáskárosultak, mozgásukban korlátozottak) eredményes fejlesztéséhez, együttneveléséhez is. A tanulás folyamatában követelmény a differenciált tanulásirányítás, a kooperatív technikák és a drámapedagógia alkalmazása. Ezek feltételt teremtenek a tanuláshoz való pozitív viszonyulás megerősödéséhez, megkönnyítik a kapcsolatteremtést, az együttműködést, egymás elfogadását és kialakítják a segítségadás természetes és célravezető módjait, gyakorlóterepet kínálva a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez és az élethosszig tartó tanulás megalapozásához. 3 Fejlesztési követelmények A szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület többféle anyanyelvi kompetencia fejlesztését foglalja magában. Ezek sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, bonyolult rendszert alkotnak. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlődése, fejlettsége minden más kompetencia területben megjelenő tartalom elsajátítását befolyásolja, ezért fejlesztése kereszttantervi modulokban is megjelenik. Napi gyakoriságú fejlesztő tevékenységek Az anyanyelvi képességek fejlesztésének komplex rendszerében tanéveken átívelő, napi rendszerességgel ismétlődő tevékenység a beszélgető kör, a mindennapi mesemondás és a ritmust érzékeltető versmondás. E fontos nevelési eszközök a közös élmény erejével, a csoport és a csoporttagok életével kapcsolatos őszinte beszélgetésekkel alapozzák a szociális kompetenciák fejlődését (közel hozzák egymáshoz a gyerekeket, fokozzák összetartozásuk érzését), oldott légkört teremtenek a tanuláshoz, keretet adnak a szóbeli kommunikáció (a beszéd, a szóbeli szövegértés), a kognitív képességek és az erkölcsi érzék fejlődéséhez. A mesemondás soha nem oktató célzatú, hanem magáért a mesehallgatás élményéért való, a belefeledkezés, a gyönyörködés, az átélés, a mesével való ismételt találkozás örömével, a képzelet szabad szárnyalásával ajándékozza meg a gyerekeket. A népmesék világa betekintést enged a magyarság és más népek kultúrájába, közelebb viszi a gyereket önmaga és a világ megértéséhez. Mesehallgatás közben gyarapodik a szókincs, fejlődik a szövegértés és a belső képteremtés képessége. 4 Általános alapozás Ez a fejlesztési terület az írásbeli nyelvhasználat elsajátítását készíti elő, alapozza meg. A fejlesztő munka arra irányul, hogy minél zavartalanabb, minél inkább örömszerző legyen az új nyelvi tevékenységek: az olvasás és az írás elsajátítása. Ez nemcsak az eredményesség, hanem a kezdeti tanulási motiváltság megőrzése és tovább fejlesztése érdekében is
229
elengedhetetlen, hiszen a kezdeti tanulási sikeresség képezi az élethosszig tartó tanulás egyik legfőbb alapját. Az e területen folyó alapozó munka folyamatában különösen kitüntetett szerepe van a differenciálásnak, a személyre szabott fejlesztésnek, mert ez teremti meg a feltételét annak, hogy a gyerekek akkor kezdjék el az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítását, amikor arra már felkészültek, és olyan tempóban haladjanak a tanulás folyamatában, amelyik leginkább megfelel egyéni fejlődésüknek, fejleszthetőségüknek, amelyik igazodik sajátos nevelési igényeikhez.
Beszéd – beszédértés – szóbeli szövegalkotás A fejlesztés középpontjában ezen a területen az igényes szóbeli kommunikáció megalapozása áll: a szóbeli gondolatközlés tartalmának, nyelvi megformáltságának és hangzó oldalának csiszolása, finomítása itt a tanító feladata. Az egyéni, a páros és a csoportos beszédhelyzetekben a gyerekek anyanyelvi tapasztalatok birtokába jutnak, kipróbálhatják alakuló kommunikációs képességeiket, az önkifejezés szóbeli formáit, nyelvhelyességi szabályokat ismernek meg és alkalmaznak, továbbfejlesztik szókincsüket, aktivizálják verbális és nem verbális eszköztárukat. A nevelés legfőbb eszköze a tanító igényes és példaszerű beszéde, az a minta, amit a meghallgatott és reprodukált szövegek közvetítenek, valamint azok a dramatikus, tevékenységek amelyek a beszéd szervezeti keretét adják. Segítik az átélést, a verbális és nem verbális kódok, valamint ezek összefüggéseinek megértését és alkalmazását. Az intenzív beszédfejlesztés eredményeképpen biztos alapozást nyer a beszédre épülő többi nyelvhasználati mód tanulása. Olvasás - az írott szöveg megértése Az olvasás, az írott szöveg megértése kiemelt fontosságú kulcskompetencia, melynek fejlettsége, a tevékenység kedveltsége meghatározza a diákok tanuláshoz való viszonyát, későbbi iskolai pályafutásának sikerességét, s mint az önálló tanulás alapvető összetevője, kihat felnőtt életük alakulására, a kultúrából való részesedésük minőségére is. A kezdeti olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások alakulására. Az olvasástanulás célja kezdettől fogva az, hogy a gyerekek érdekeltek legyenek az olvasottak megértésében, az első próbálkozásoktól kezdve keressék az elolvasott szó, szókapcsolat, mondat vagy szöveg értelmét. Olvasásuk a fejlesztés eredményeképpen egyre jobban működő eszközzé váljon irodalmi élmények megszerzéséhez, az írásos információhordozók használatához és kiszolgálja önálló tanulási, információszerzési, művelődési igényeiket.
230
Az eszköz szintű olvasás feltétele a jó olvasási technika, melynek fejlesztő eszköze a hangos olvasás, míg a valóságos szövegértéshez a tanulóknak néma olvasás útján kell megismerkedniük a szöveggel. Az olvasástanuláshoz felhasznált szövegeknek a tanulók olvasási készültségéhez kell igazodnia. Témájuk legyen érdekes a gyerekeknek. Az olvasnivalók között legyenek képeskönyvek, mondókák, mesék, mondák, népköltészeti alkotások, versek, zenei formálású lírai művek, rövidebb epikai alkotások, ismeretterjesztő és különféle hétköznapi szövegek is. Az olvasmányok tartalma a mindennapi élethez, a gyerekek világához, a természeti, a társadalmi és a technikai környezethez kapcsolódjon. Olvassák a gyerekek saját és társaik írásait is. Fontos, hogy a tanulás folyamatában a diákok értelmezzék a szöveget saját olvasatuk szerint, keressenek benne információkat, összefüggéseket, jussanak következtetésekhez, reflektáljanak az olvasottakra, mondjanak véleményt és használják fel a megszerzett információkat új feladathelyzetben is. Figyeljék meg a szövegek nyelvi megformáltságát, a kifejezésmód sokrétűségét, stílusát. Az irodalmi feldolgozások feltételt teremtenek a komplex esztétikai értékközvetítésre, az irodalom, a báb, a zene, a képzőművészet összekapcsolásával a gyerekek közelebb kerülnek a valóság (a természet, a társadalom) és önmaguk megismeréséhez, kitekinthetnek a világba és ismerkedhetnek a hazai és más népek kulturális örökségével. A történelmi személyiségek példája, a nemzetiségi és etnikai népcsoportok kultúrájával való találkozás fejleszti a nemzeti identitástudatot, mely előkészíti az Európához tartozás gondolatának megértését és utat nyit az egyetemes kultúra befogadásához. A célirányosan kiválasztott szövegekkel való foglalkozás gazdag nevelési lehetőségeket kínál a környezettudatos magatartás fejlesztéséhez, a fenntartható fejlődés gondolatának gyermek közeli megvilágításához, az egészséges életmód szabályainak és egyszerű összefüggéseinek felismeréséhez, a reklámtevékenység megértéséhez és a káros hatásaival szembeni attitűdformáláshoz. Az olvasmányok szövegeit használja fel a tanító sokrétű anyanyelvi tapasztalatok szerzéséhez is. Figyeltesse meg a gondolatközlés adekvát módjait, az anyanyelvhasználat könnyen belátható szabályszerűségeit, anyanyelvünk alapvető jellemzőit. A tanulás folyamatában váljon természetes gyakorlattá, hogy a diákok könyvekből, kézikönyvekből, szótárakból, digitális forrásokból kiegészítik tankönyveik információkészletét, rendszeresen használják feladatmegoldásaikhoz a különböző információs forrásokat, és olyan technikákat sajátítanak el, amelyek hozzájárulnak önálló tanulási képességük megalapozásához.
231
Írás – íráshasználat- írásbeli szövegalkotás Az írás megtanulásával olyan írásbeli kommunikációs eszköz birtokába jutunk, melyet gondolataink közvetítésére, információk rögzítésére használunk. Ezt már a tanulás kezdetén nyilvánvalóvá kell tenni a gyerekek számára, különös tekintettel a számítógéppel való írás nyújtotta előnyök értelmes egyensúlyának megteremtésére. A fejlesztés arra irányul, hogy a jelrendszer biztonságos elsajátítására építve jól működő, lendületes és olvasható, tetszetős kézírás alakuljon ki, tehermentesítve ezzel az értelmi erőket az írás technikai kivitelezésének felügyelete alól. Az írástanulás folyamatában a gyerekeknek:
szigorúan kötött szabályokat kell elsajátítaniuk (balról jobbra haladás, az írásmozgás iránya, a betűk magassági kiterjedése, a kis-és nagybetűk alakjának eltérése, az írásminta követése), továbbá jelentős értelmi aktivitással kell kontroll alatt tartaniuk az írással közölt tartalmakat, s az írás helyességét. E rendkívül bonyolult folyamat sikerének feltétele, hogy:
kifejlődjenek a gyerekben az írástanulás értelmi, fiziológiai és pszichológiai alapjai, a tanulás irányításához a tanító vegye figyelembe a tanuló vizuális, motorikus és perceptuális adottságait,
apró módszertani lépésekkel haladjon, ne siettesse a tanulás folyamatát.
Különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű és a részképesség zavarokkal küzdő gyerekek türelmes alapozó fejlesztésére, és ha szükséges, be kell szerezni az írástanulást támogató speciális segédeszközöket is (pl. látáskárosodott, mozgáskorlátozott tanulók tanításához). Indokolt esetben - megnyújtva az alapozó időszakot - szükség szerinti további késleltetéssel egyedileg kerüljön meghatározásra a betűírás megkezdésének időpontja. A gondos előkészítés, az írásmozgások aprólékos kimunkálása a vonalvezetést lendületessé, könnyeddé és ritmikussá teszi, mely elvezet az egyéni írás kialakulásához és megakadályozza, hogy az írásmennyiség fokozódásával torzuljon, olvashatatlanná váljon a kézírás. Az írástanítás kétféle írásminta - álló vagy enyhén jobbra dőlő betűk - használatával történhet. A tanulás folyamatát a tanító szabad döntése határozza meg. A betűírás tanulása kezdődhet az olvasás tanulásával párhuzamosan, vagy késleltetett módon követi az olvasás elsajátítását. Kezdődhet kisbetűs programmal, a kis- és nagybetűk párhuzamos tanulásával, valamint nyomtatott nagybetűk írásával. Az a jó, ha a tempó személyre szabott. Az írás eszközzé válásának ideje a legkorábban a harmadik iskolai év végére tehető. Addig szükség van a célirányos és rendszeres
232
írásgyakorlásra. Az írástechnika elsajátítása elsősorban az írásmozgás kiművelését, automatizálódását jelenti, de természetesen kapcsolódik az írás helyességének fejlesztéséhez is, mert jó alkalmat teremt a felismert helyesírási szabályszerűségek, a megszerzett anyanyelvi tapasztalatok hasznosításához, rendszeres alkalmazásához. A helyesírás fejlesztésének lényege, hogy a gyerek minél többször találkozzon a helyes szóalakkal és írja le azt. Ezért az írástevékenységekben elsősorban a másolás és az emlékezetből írás különféle változatai kapjanak elsőbbséget. A tollbamondásra írás nem a helyesírás megtanulásának, sokkal inkább a fejlődés nyomon követésének eszköze legyen, mely átvezető lépcsőfok az akaratlagos írás helyességének kifejlődéséhez. A jól kimunkált írástechnika és helyesírási készültség teremti meg az írásbeli szövegalkotás eszközi alapját. E nélkül a gyerek nem tudja figyelmét a gondolatközlésre, az akaratlagos írás tartalmi kritériumaira irányítani. A diákok lássák, hogy tanítójuk mi mindenre használja az írást. Ők is írjanak kronologikus szöveget, pl. naplót, levelet, mesét, élménybeszámolót, összefoglalót megfigyelésekről, feladatteljesítésről. Szerkesszenek nem kronologikus szövegeket is (meghívókat, feliratokat, címkéket, recepteket, feljegyzéseket). Játsszanak a nyelvvel, írjanak mondókát, verset, szójátékot, találós kérdést. Írjanak olyan szöveget, amit másoknak szánnak elolvasásra (mese, újság, képregény, könyv). Az írásbeli szövegalkotás tanulása szorosan kapcsolódik a szövegolvasáshoz, hiszen az olvasmányok szövege példát ad a szövegformák megfigyeléséhez, a gondolatok nyelvi megformálásához, a téma kifejtésének megoldásmódjaihoz, a gondolatok elrendezéséhez, a nyelvi eszközök használatához, stb., az olvasás bővíti, aktivizálja a szókincset. A szöveg részletei felhasználhatók stilisztikai gyakorlatokhoz, tartalmukhoz pedig számtalan szövegalkotási feladat kapcsolható. 5 Értékelés: Az értékelésnél azt kell kiemelnünk, amit a gyerek tud, nem azt, amit nem tud. A gyerekeket ismerős környezetben és olyan alkalmakat teremtve figyeljük meg, ahol képesek tudásuk és képességeik legsokoldalúbb bemutatására. Ha tudni akarjuk a gyerekek igazi tudását, ne csak az írásbeli dolgozatok eredményeire építsünk. Értékelési módszereinket, elvárásainkat mindig hangoljuk össze a gyerekek fejlődéstani jellemzőivel, így teljesebb és alaposabb képet kapunk. Az értékelés fő célja gyerekek fejlődésének nyomon követése és képességeinek pontos felmérése, ezért a tananyagban szereplő óráknak minden egyes gyerek szükségletét és sikeres részvételét kell szolgálnia. Az értékelés fontosságának egy másik oka, hogy észrevegyük azokat a gyerekeket, akik több figyelmet, segítséget várnak tőlünk. Iskolánkban az értékelés folyamatos, fedi a témaköröket, sok módszert használ, útbaigazítást ad és gazdagítja a tananyagot. A gyerekek tanulmányait és fejlődését már az év
233
elejétől értékeljük, ellenőrizzük, hogy a kapott eredményeket a formálódó tananyag alapjaként használhassuk. A gyerekek megfigyelésén keresztül a gyerekek igényeinek megfelelően változtassuk a tanulási módszereket, mennyiséget, stb. A különböző tanulásszervezési eljárások során értékeljük a tanulók:
magatartását segítőkészségét odafigyelését együttműködését kommunikációs készségét
A projekt értékelése: az önértékelésben a projektkészítés folyamata, a csapatok értékelésében a bemutatás, a zsűri értékelésében a projekttevékenység és a produktum áll a középpontban. Az értékelés típusai
megfigyelés és dokumentáció anekdoták leírása ellenőrző listák és felmérők fényképek és hangfelvételek értékelő mappák írásbeli tesztek (több választási lehetőséggel)
Első évfolyamon és második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Második évfolyam tanév végétől negyedik évfolyam végéig érdemjeggyel minősítünk. Ötödik évfolyamon érdemjeggyel minősítünk.
6. A programcsomaghoz kapcsolódó eszközök, felszerelések jegyzéke
tankönyvek, melyeket 2008. 05.16. után kompetencia alapú tankönyvvé nyilvánítottak, az IKT infrastrukturális jegyzéke (számítógép, laptop, digitális tábla, projektor, CD lejátszó) stb.) IKT eszközellátottság színvonala (minden tanuló külön eszközt használhat órán), hálózat, internet elérhetőség biztosítva van a projekt, témahét során szülők, partnerek aktívan részt vesznek az együttműködés növelése érdekében
Egyéb: csomagolópapír, gyurmaragasztó, filctoll, méhviasz, fűzőlap, gyöngy, babzsák, labda, építőjátékok, szókártyák, festék, radír, ceruza, ragasztó, színes ceruza, gyurma, színes papír, rajzlap, puzzle, fonal, stb.
234
7. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése során biztosítjuk esélyegyenlőséget, az SNI tanulók integrált oktatását és az egyénre szabott fejlesztését.
az
Az integrált nevelés során elengedhetetlen a differenciálás. Ugyanilyen fontos a kooperatív tanulási technikák alkalmazása, az osztály téri rendezésének megváltoztatása, a csoportban folyó tanulás bevezetése és a hagyományos időkerettől való elszakadás. A megszokottól eltérő módszerek, eljárások az SNI- s tanulók számára sikeres örömteli tanulás feltételeit teremtik meg. Az SNI- s gyerekkel differenciáltan, egyéni bánásmódot alkalmazva kell foglalkozni. Ez érvényesül a tanórán és a tanórán kívül is, valamint gyógypedagógus által tartott habilitációs – rehabilitációs foglalkozáson. Az SNI tanulók fejlesztése minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg. Az egyéni fejlesztés tanórán alkalmazható módja a differenciálás, így az értékelés is differenciáltan történik. Differenciálni lehet a feladatok mélysége, minősége, megoldási stratégiák stb. szerint. Lényeges, hogy élet közeli tanulási környezetet hozzunk létre, valamint a játékosság és a szimuláció biztosítva legyen. 8. Helyi tanterv A helyi tantervbe: - beépítjük a kompetencia modulokat - megjelenítjük a projekt és a témahét tantárgyhoz kapcsolható anyagát ( anyák napja, iskolahét) - IKT eszközök 10%-os használatát
235
A matematika programcsomag alkalmazása 1-4 évfolyamokon Kompetenciák fejlesztés a matematika órákon A tudományos és technikai életben bekövetkezett változásokat, illetve a társadalomban az értékek prioritásának eltolódását szükségszerűen követnie kell az oktatásügy változásainak is. Paradigmaváltásra van szükség a pedagógiai kultúrában, hiszen csak így tudunk lehetőséget, készséget, képességet valódi tudást adni a gyermekeink számára, hogy el tudjanak igazodni az információ rengetegben. Ahhoz, hogy újabb és újabb kihívásoknak legyenek képesek megfelelni, ma már élethosszig kell tanulniuk folyamatos önképzésre, mesterségbeli megújulásra van szükség. Az új szemlélet újfajta tanítási-tanulási eljárások alkalmazását kívánja. A hangsúly a tartalomközpontú oktatásról az alkalmazásképes tudás, a képessége, készségek, azaz a kompetenciák fejlesztése felé tolódik. A kompetencia szó az ismeretek alkalmazási képességét és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét jelenti, valamint azon ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összességét, amelyek által a személyiség képes lesz az adott feladat eredményes teljesítésére. Hangsúlyozottan kompetenciákat. kompetenciaalapú oktatás képes fejleszteni. Ez esetben kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését az alkalmazni (és alkalmazkodni) képes tudást középpontba helyező oktatást. Értjük, amely lehetővé teszi. hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet nyerjen a gyermekek számára. Ennek elengedhetetlen feltétele a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás a megértésen alapuló fejlesztés. Mindezek megvalósításához a következő pedagóguskompetenciák és tanulási-tanítási módszerek kerültek előtérbe:
A tanulás tanításának ismerete Az egyéni képességek és szükségletek figyelembevétele Változatos munkaformák alkalmazása A tanulók motivációs rendszerének megismerése A tanulás folyamatos értékelése Szakmai elkötelezettség Kommunikáció nevelőkkel és külső szakemberekkel A munkaközösségek megnövekedett felelőssége Együttműködési képesség
Vannak bizonyos tartalom független kompetenciák, melyek nem köthetők műveltség területekhez, tudományágakhoz, tantárgyakhoz. Ilyen például a motiváció, a kreativitás, a problémamegoldó képesség, a tanulás tanítása stb. Ezek egymástól nem elszigetelten léteznek, hanem egymásba fonódva, rendszert alkotva támogatják, olykor lefedik egymást. A fejlesztési területek nagy része mindegyik kompetencia részét képezi. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A kompetenciában és annak alakításában a pedagógiai folyamat éppolyan fontos, mint az
236
eredmény. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek alakulását, a matematikai modellek alkalmazását. Matematikai kompetencia birtokában az egyén hatékonyabb problémamegoldásra, hatékonyabb érvelésre, a szabályok, összefüggések könnyebb megértésére lesz képes a mindennapi életben. A matematikai kompetencia fejlesztésének stratégiája direkt fejlesztés, amelynek értelmében a készségeket, képességeket a tanítási órákon a tananyagba ágyazottan kell fejleszteni. A hatékony fejlesztés érdekében elengedhetetlen a megfelelő gyakoriság, a következetesség, és az, hogy a fejlesztés megfelelő életkori szakaszban történjék. A fejlesztés még hatékonyabbá válik, ha a fejlesztendő készségek, képességek a tantárgyi integráció jegyében az adott évfolyamon még két¬három tantárgyban, más műveltségterületbe ágyazottan megerősítést kapnak. A matematikai kompetencia fejlesztési területein belül számos olyan elengedhetetlenül fontos, mondhatni kritikus készség és képesség van, amelyek beépülése nélkül a matematikai gondolkodás kialakulása megvalósíthatatlan. Ezekben az esetekben kritériumorientált fejlesztésre van szükség, amely azt jelenti, hogy meghatározzuk a készség, képesség optimum szintjét, és mindaddig folytatjuk a fejlesztést, míg az egyes tanulók el nem érik azt. A fejlesztő munka csak az adott gyermekcsoport előzetes tudására, képességeire, készségeire épülhet, ezért a pedagógusnak alapvet6 feladata és felelőssége a tanulók előzetes megismerése. Ennek tudatában építheti ki a fejlesztési utat, a speciális módszereket, eljárásokat. Az esélyegyenlőség biztosítása lényeges momentum a matematikai kompetenciák fejlesztése során. Ezt a tananyag differenciált módon történő feldolgozásával érhetjük el, így minden tanuló a neki megfelelő szintű feladatot kapja, ezért fejlődése nem válik esetlegessé. (Tankönyveink minden feladatnál jelzik a feladatok nehézségi fokát, segítséget nyújtva ezzel a pedagógusnak a differenciáláshoz.) A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a matematikatanulás meghatározó színtere. Szükségszerű, hogy a gyermekek matematikatanulása tevékenységgel, cselekvéssel, megfigyeléssel kezdődjön, mert ez az alapja az absztrahált problémamegoldásnak, a kreatív, alkotó gondolkodás fejlesztésének. A tapasztalatokat a tanulók spontán vagy irányítva szerzik saját környezetükben, vagy erre a célra létrehozott modelleken sokszor játék, matematikai játék közben, Elengedhetetlen a fejlesztő, elfogadó légkör, ahol a tanuló biztonságban érzi magát. Ahol hangosan gondolkodhat, érvelhet, vitatkozhat, megtorlás nélkül tévedhet. Ennek a kialakítása a pedagógus feladata, sőt felelőssége. A matematikai készségek fejlesztését elősegítő kompetenciák A számlálás, számolás, becslés képességének a fejlesztése Szövegértő képesség fejlesztése:
szöveges feladatok értelmezése a szövegek matematikai és nem matematikai tartalma elkülönítésének a képesség szaknyelv pontos használata (a tanuló mentális szintjének megfelelően) információ gyűjtése adathalmazról, grafikonról, táblázatból
237
Tájékozódó képesség fejlesztése: tájékozódás a tanulók saját testi dominanciája szerint nagymozgások és finommotorika fejlesztését. formaészlelés fejlesztését segíti, képességek fejlesztése tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban Rendszerező képesség fejlesztése: halmazképzés, halmazszemlélet fejlesztése fogalom kialakítás, definiálás sorképzés és hierarchikus osztályozás Kombinatív képességek fejlesztése: adott halmaz elemeinek sorba rendezése (permutálás) adott halmazból meghatározott elemszámú rendezett részhalmazok kiválasztás, (variáció) adott halmazból meghatározott elemszámú, de nem rendezett részhalmazok kiválasztása (kombináció) Függvényszemlélet fejlesztése: összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése a kapcsolatok lejegyzése. ábrázolása arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása táblázatok, grafikonok, diagramok értelmezése, lejegyzése Képi problémamegoldó képesség fejlesztése: tájékozódó képesség fejlesztése síkban, térben testek tulajdonságainak megfigyelése testek építése, ábrázolása térszemlélet fejlesztése síkbeli transzformációk felismerése, alkalmazása Következtetési képességek fejlesztése: valószínűségi következtetések induktív, deduktív következtetések arányossági következtetések: egyről többre, többről egyre, többről többre egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel a matematikai tartalom szelektálása fontos és felesleges adatokra Háttér kompetenciák, amelyek elengedhetetlenül fontosak a tantárgyi kialakulásához.
tudás
Tudásszerző képességek fejlesztése: az általános és a speciális tantárgyi tanulási módszerek fejlesztése elemi tanulási technikák alkalmazása metakogníció: a tanuló saját értelmi működésére vonatkozó tudás fejlesztése (figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás) és beépítése a tanulási folyamatba problémaérzékenység, problémamegoldás, kreativitás fejlesztése
238
A helyes tanulási szokások kialakítása: a megfelelő munkaforma kiválasztása a tanulási tevékenységhez a munkaformának megfelelő tanulási környezet kialakítása a feladat végrehajtásának megtervezése (pl. nyitott mondat felírása, szerkesztési vázlat készítése) a feladat végrehajtásának következetes véghezvitele az eredmény ellenőrzése, vizsgálata Kommunikáció fejlesztése: relációszókincs fejlesztése az eredmény, az összefüggések megfogalmazásának a képessége a szövegalkotó és önkifejező képesség fejlesztése Gondolkodási képességek fejlesztése: induktív gondolkodás fejlesztése deduktív gondolkodás fejlesztése algoritmikus gondolkodás fejlesztése kreatív gondolkodás fejlesztése Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A méréssel, mértékegységekkel kapcsolatos ismeretek kialakítása a matematikatanítás fontos feladata. A fejlesztés más tantárgyak keretében is megjelenik, de nem az ismeretkialakítás, inkább csak az alkalmazás szintjén. Fontos, hogy a mérés, a mértékegységekkel kapcsolatos fogalmak definiálását minden esetben előzze meg a tapasztalatszerzés, az ismeretelsajátítás induktív úja. Ha gondolkodási képességet akarunk fejleszteni a mérés során, legjobb, ha először megbecsültetjük a mennyiséget a tanulóval, megmérjük, majd megállapítjuk, hogy mennyit tévedtünk. Ezen az osztályfokon már ne maradjunk meg a megállapítás szintjén, hanem a miértekre is keressük a választ, esetleg dolgoztassunk ki stratégiát a tanulókkal annak érdekében, hogy a tévedés mértéke kisebb legyen. A mérési feladatok végzése jó terep a kooperatív munkaformáknak. Rendszerező képesség fejlesztése A rendszerezés, a rendszerező képesség nagyon fontos a mindennapi életünk során. Meg kell tanítani a gyermekeinket rendszerekben gondolkodni, bizonyos dolgokat különböző szempontok szerint rendszerezni, hogy el tudjanak igazodni az információk tömegében. A matematikaórákon ennek az alapját a halmazokkal, relációkkal megoldható feladatok adják. Rendszert adunk a kezükbe a számolási algoritmusok tanítása során, amikor szöveges feladatokat következetesen, tervszerűen megoldunk, ellenőrzünk, rendszerezünk, amikor grafikonba, táblázatba rendezzük az adatokat, amikor síkidomokat, testeket meghatározott szempontok szerint differenciálunk. Az igazán jó matematikafeladatok nemcsak a tananyagot kívánják megtanítani az adott évfolyamban, hanem széles körben fejlesztik a tanulók matematikai gondolkodását. Tudásrácsot alakítanak ki a tanulók fejében, amelyre koncentrikusan, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően épülnek a további ismeretek.
239
A matematika tanítás célja a gondolkodás felfedezésével párhuzamosan megismertetni a tanulókkal a környezetük mennyiségi és térbeli viszonyait, megalapoznia a mindennapi életben és a többi tantárgy tanulása során jól használható, továbbfejlesztésre alkalmas matematikai műveltségüket. A cél megvalósítása során elsősorban a matematikai kompetencia komponenseit fejlesztjük, valamint a matematikai nevelés folyamatában rejlő lehetőségeket kihasználva hozzájárulunk a többi kulcskompetencia /anyanyelvi, kommunikáció, természettudományos kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség / megerősítéséhez. A célok megvalósításának komplex folyamata biztosítja a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítását is. Ezek: énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat- egyetemes kultúra aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatos nevelés a tanulás tanítása testi és lelki egészség A matematika kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. A matematika kompetencia készség és képesség komponensei: Készségek
Gondolkodási képességek
Kommunikációs képességek
Tudásszerző képességek
Tanulási képességek
számlálás, számolás mennyiségi következtetés becslés, mérés mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás gondolkodási sebesség
rendszerezés kombinativitás deduktív következtetés induktív következtetés valószínűségi következtetés érvelés bizonyítás
relációszókincs szövegértés szövegértelmezés térlátás térbeli viszonyok ábrázolás prezentáció nyelvi fejlettség olvasási sebesség térlátás észlelési sebesség
problémaérzékenység problémaprezentáció eredetiség kreativitás problémamegoldás metakogníció reakcióidő számolási képesség műveletvégzési sebesség
figyelem rész-egész észlelés emlékezet feladattartás feladatmegoldási sebesség memória terjedelem asszociatív memória
Új tanulási módszerek a matematika kompetencia programcsomag alkalmazásában
240
Tevékenységközpontú módszertani eljárások: A matematikatanulás lényegi összetevői a tartalmak mellett a tanulási módszerek. Ugyanazt a tananyagot sokféleképpen fel lehet dolgozni, de a módszerek megválasztásához nagyon fontos néhány alapvetést figyelembe venni. Az alsó tagozatos tanulók valódi ismeretekhez nem juthatnak elvont közlésekből, magyarázatokból. A matematikatanulás az első szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzéssel kezdődik és sok esetben még nem is léphet túl rajta. Ha a kisgyermek megtanul helyzeteket, képeket történéseket megfigyelni, ezeket rekonstruálni, eljátszani, lerajzolni, elmondani, leírni, jelekkel kifejezni, akkor megtette az első lépést a megismerés útján. Az absztrakció alapja a sokszínű, sokféle konkrétum megismerése. Ehhez feltétlen szüksége van a programcsomag által kialakított eszközökre, tanulói és tanári felszerelésekre, melyekkel a tevékenységközpontú tanulási módszereket alapozzuk meg. A pedagógus szerepe a tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelő probléma felvetése, a megoldáshoz használható eszközök biztosítása, esetenként a megfelelő háttéri irányítás, a nyugodt légkör, aktív tanulási környezet megteremtése. A játékosság az alsó tagozatos gyermek életkori sajátossága, melynek tanulásba adaptálása szintén a pedagógus feladata. Differenciálás: A differenciálás nem más, mint úgy megválasztani a tartalmat, tempót, módszert, hogy az megfeleljen a diákok egyéni szükségleteinek, érdeklődésének, figyelembe véve a csoportok közötti különbségeket is. Ettől azt várjuk, hogy a tanulók többnyire megoldható feladatok, vonzó tevékenységek révén, a tantervi anyagot is elsajátítva egész személyiségük fejlődjön. A differenciálás olyan tanulási környezet kialakítása és fenntartása, amely megfelel a diákok egyéni szükségleteinek, igazodik különbözőségükhöz. Differenciálhatjuk a tanulás folyamatát, azt, ahogyan tanítunk, módszereinkkel igazodhatunk az egyéni sajátosságokhoz. Differenciálással biztosítani tudjuk, hogy az ismereteket többféle módon sajátíthassák el tanítványaink, építeni tudunk erősségeikre, olyan tanulási helyzeteket teremthetünk, amelyekben biztonságosan eredményesen tudnak tanulni. A differenciálás alkalmazási lehetőségei:
Más-más feladat különbözőképpen gondolkodó gyermekeknek Ugyanaz a feladat különböző megoldási módszerekkel Ugyanazt a problémát dolgozzák fel, de van, aki messzebbre jut a megoldásban A segítségadás minősége és mennyisége Egyéni tempóban való fejlesztés Esélyegyenlőtlenség csökkentése Érdeklődési területekhez való alkalmazkodás Az értékelés módja
241
Törekszünk a felzárkóztatás és tehetséggondozás megoldására, főként indirekt differenciálási keretek között. Kapcsolódunk a mindennapi élethez és a műveltségterületek adta lehetőségekhez. Kooperatív tanulási technikák: A csoport feladata, hogy a gyerekek közösen, egymást segítve tanuljanak. A kooperatív tanulási helyzetekben a gyerekek azt tanulják meg, hogy csak akkor lehet sikeres a tanulásuk, ha a társaiké is az. A csoport tagjai együtt dolgoznak, minden csoporttag egyéni lehetőségeinek megfelelően vesz rész a közös munkában. Mindenki fontosnak érzi magát, a tanulók megtapasztalják, hogy egymás nélkül nem megy a feladatok megoldása. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazási területei:
Új anyag feldolgozásánál Ismétlésnél, rendszerezésnél Ellenőrzésnél, értékelésnél
A csoportalakítás:
Véletlenszerűen Különböző szempontok szerint Érdeklődés Eltérő vagy hasonló fejlettségi szint Feladatmegoldás Részfeladatok megoldása
Az együttműködés fejlődését az elfogadást erősíti a heterogén csoport összetétel. Arra törekszünk, hogy különböző képességű, tanulási stílusú, különböző mélységű ismeretekkel rendelkezők kerüljenek egy csoportba. Eredményes munkájukhoz szükséges, hogy minden csoporttag egyéni lehetőségeihez igazodó részfeladatot kapjon, ezzel járuljon hozzá a csoport teljesítményéhez. Tudatos szervezéssel a feladat célszerű, gondos megfogalmazásával tudjuk biztosítani az egyenlő részvételt. Projektmódszer: A projekt olyan oktatási eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. Jól alkalmazható a matematikai megismerés, felfedezés, megtapasztalás folyamatában, épít a tanulók széleskörű kutató, elemző munkájára. Célja: Sajátos tanulási egység. A megismerés fő forrása az önálló és csoportos tapasztalatszerzés Egy-egy probléma sokoldalú összefüggéseinek vizsgálat, kapcsolódási pontjainak felfedezése
242
Jellemzői: A pedagógiai projekt mindig alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység A pedagógiai projekt „valóságos” /tárgyi, vagy szellemi / produktum létrehozásának folyamata A pedagógiai projekt mindig komplex A pedagógiai projekt tanárok és diákok partneri együttműködésre épül A differenciálás eszköze A projektmódszer alkalmazásának lépései:
A téma kiválasztása, megfogalmazása Tervezés Kivitelezés Összegzés Értékelés Produktum bemutatása
A tankönyv kiválasztásának elvei: A matematika tankönyvek, munkafüzetek, eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a kompetencia alapú kiadványokat, tankönyvkiadókat, szerzőket. Csak olyan taneszközöket használunk, amelyek 2008. május 16-a után lettek tankönyvvé nyilvánítva. A tanulók megváltozott értékelési eljárásai: Projektértékelés Értékelési szempontok:
Mennyire volt önálló a munkavégzés Mennyire fejtették ki véleményüket Az együttműködés foka Saját ötletek Önbizalom Dominancia Vitakészség Ítéletalkotás Kitartás
A projektértékelés jellemzői:
Szöveges és numerikus Teljesítmény-orientált Produktum Komplex, átfogó
Tanulói értékelés: Önértékelés
- kérdőív 243
Társas - kérdőív Projektfolyamat értékelése
Tanári értékelés: Szöveges Numerikus, osztályzat A matematika programcsomag alkalmazásának sikerkritériumai:
A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése. Az élethosszig tartó tanulás képessége Hatékony tanulási módszerek Az egyéni igények és szükségletek kielégítése – differenciálás (sikerélmény, motiváltság) Aktív részvétel a tevékenységekben-együttműködés, tapasztalás (kooperatív technikák) „Lazább” tanulásszervezési keretek, jobb közérzet A tanult ismeretek integrált alkalmazása Új eszközök (számítógép, interaktív tábla) Versenyképes praktikus, aktualizálható tudás Rugalmasság, a váltás képessége Önbizalom erősödése A kommunikációs képességek erősödése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításában. A digitális tudás elterjesztése. Egyénre szabott kulcskompetenciák. A tanítás - tanulás folyamatba alkotó jellegű feladatok beépítése. A másság elfogadása. Esélyegyenlőség biztosítása az SNI - is tanulók számára. Szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. IKT eszközök használata. A tehetség, képesség - kibontakoztatását segítő tevékenységek.
Szövegértés-szövegalkotás lefedettséggel
programcsomag
alkalmazása
az
5.
évfolyamon
25%-os
Helyzetértékelés A közoktatás tömegessé válásával az alapkészségek, képességek területén mutatkozó problémák egyre szélsőségesebben jelentkeznek. Az azonos évfolyamra járó tanulók közötti különbségek radikálisan megnőnek. A hazai és nemzetközi felmérések eredményei nyomán mind markánsabban körvonalazódnak a társadalmi szükségletek, de ennek ellenére sem tudott még elterjedni a hagyományos értelemben vett alapkészségek, - képességek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt helyező pedagógiai gyakorlat, valamint a fejlesztést új tartalmakkal bővítő, az együttműködést,
244
tevékenység-központúságot, problémamegoldást, kreativitást, általában véve a kompetenciaalapúságot magáénak valló szakmai elkötelezettség. Egyre nyilvánvalóbb tény, hogy a gyerekek egész iskolai pályáját, majd munkaerő-piaci esélyeiket is befolyásolja, hogy a közoktatás kezdeti szakaszában az oktatás intézményei mennyire járulnak hozzá készségeik, képességeik megfelelő fejlődéséhez. A szövegértés és szövegalkotás képessége, tágabban a kommunikációs képességek, meghatározó módon befolyásolják az iskolai, a munkaerő-piaci és a társadalmi érvényesülést, sikerességet, az egyén elégedettségét, önbecsülését. Az olvasás-szövegértés fejlesztésével kapcsolatban az alábbi célok, prioritások fogalmazódtak meg: Mérsékelni kell az oktatás egyenlőtlenségét Fejleszteni az oktatás minőségét Támogatni a pedagógus szakma fejlődését Fejleszteni az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását A fenti célok megvalósításához a szövegértés-szövegalkotás programcsomag nagymértékben hozzájárul. A tanulók egyéni képességeit is figyelembe vevő differenciáló és kooperációra épülő tanulásszervezéssel pedig hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyének a növeléséhez. A programcsomag megvalósítása új és más pedagógiai szemléletet kíván a pedagógustól is, s ezzel együtt új tanári kompetenciákat is feltételez. A kompetenciaterület sajátosságai Szövegértés-szövegalkotás A szövegértési képesség a következő szinteken mérhető: 1. A szövegben jelenlévő információ kiválasztása, egyszerű kapcsolatok felismerése a hétköznapi tudásra támaszkodva. 2. Egy-két információ helyhez kötése, a legfontosabb gondolat azonosítása. 3. Információk közötti kapcsolatok felfedezése, a szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint. 4. Szokatlan tartalmú/formájú szövegből információ kiválasztása, következtetések alapján elmélyült értelmezése, a háttértudás integrálása, kritikai észrevételek. 5. A szövegbe mélyen beágyazott információk megtalálása, hasonlókkal való összevetése, váratlan gondolatok értékelése, hipotézisek megfogalmazása. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztési feladatai érdemben a magyar nyelv és irodalom tantárgyra helyeződnek. Itt további problémák halmozódtak fel: Az olvasásra szánt szövegek tartalma sokszor életidegen a diákbefogadó szempontjából, nem veszi figyelembe, hogy egyes korosztályok milyen művekre nyitottak. A tankönyvek tartalmának legfőbb szervező elve a tematikusság. A tankönyvi feladatok legtöbbször olyan kérdések, melyre egy-egy helyes válasz adható. A magyarórákon a szövegélmény helyett tartalomkivonatok, lezárt értelmezések tanítása folyik.
245
Szövegértés-szövegalkotás a magyarórán A tananyag tömege, a mennyiségi oktatási szemlélet, a sürgető haladási tempó miatt az iskola nem fejleszti ki az alapvető képességeket; a töménytelen ismeret-adat halmaz ellenére sem képes alkalmazható tudást biztosítani a diákok számára. A magyartanítás „elfelejtett” élményközpontú lenni. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének elsődlegességet kellene élveznie a műveltség-közvetítéssel szemben. Radikális képesség-fejlesztésre van tehát szükség, melynek keretében a gyerekek megtanulják alkalmazni a szövegfeldolgozó, szövegértelmező eljárásokat: a szövegbeli fő téma, résztémák megtalálása; tényállítások és hipotézisek megkülönböztetése; az érvelési szerkezet megállapítása; paragrafusokra bonthatóság; A hangsúly az anyanyelv működésének ismeretére, a mindennapi nyelvhasználatra és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére tevődik. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére, szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése, alkalmazása, szövegtípusok interpretálása, alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, a szöveg háttérmondatainak szerepe a szöveg értelmezésében, a sikeres vita stratégiájának elsajátítása. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének területei, lehetőségei
Nyelvi kompetencia és nyelvhasználat Kommunikációs kompetencia Kulturális kompetencia Egyéni képességfejlesztés Tanulási stratégiák Helyi igényekhez adaptálható
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag a kompetencia alapú oktatás követelményeinek megfelel. Élet- és életkor közeli, érdekes szövegekkel gyakoroltat, fejleszt. A szövegműfajok sokszínűek. Mindennapi kommunikációs helyzetekben fedezhetik fel a szöveg mondanivalóját úgy, hogy közben szöveget elemeznek, alkotnak, átalakítanak, kiegészítenek. A programcsomagok jellemzői: Moduláris felépítésű A modulok ismeretanyagai és gyakorlatsorai kisebb-nagyobb terjedelmű elemekként beépíthetők a hagyományos tanítási-tanulási folyamatokba.
246
A moduláris jelleg lehetővé teszi az átcsoportosítást, a sorrend, a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A szintezett feladatrendszerek lehetővé teszik a differenciált képességfejlesztést és a tanulók egyéni ütemű előre haladását. Módszertani ajánlásokat is tartalmaz. Új tanulásszervezési eljárásokra ad lehetőséget. Az IKT-eszközök használatával a digitális írástudás elterjesztését szolgálják. Szövegfeldolgozási tevékenységi szintek
1. Felismerés: a szövegben lévő információ azonosítása 2. Egyszerű következtetés: az azonosításon túl legyen képes egyszerű következtetésre. Képes követni a nagyobb egységek gondolatmenetét. 3. Integrálás: legalább három információt tudjon összekapcsolni, táblázatot és ábrát értelmezni. 4. Komplex háttérismeretek alkalmazása: magas fogalmi megértés, gondolatiság szükséges a feldolgozáshoz. Szövegértés-szövegalkotás az 5. évfolyamon
Alapelvek:
A kompetencia-alapú oktatási csomagok bevezetésével a képességeket kibontakoztató tanítási-tanulási folyamat került előtérbe. Biztosítja a programcsomag az egyénre szabott előrehaladási feltételt.
Célok:
Esélyegyenlőséget biztosít az eltérő szociális háttérrel rendelkező tanulók számára. Az SNI-s tanulók fejlesztése egyénre szabott. Lehetőséget ad az innovációs kezdeményezésekre.
Konkrét tennivalók:
Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. Együttnevelési-szegregációmentes környezet Digitális írástudás elterjesztése.
Eszközök , eljárások:
kialakítása.
Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül. Modulokra, fejezetekre bontott tanítási egységek: egyensúly a fejezetek mennyisége, mélysége között. Projektoktatás, témahét bevezetése. Új módszerek, jó gyakorlatok készítése, átvétele. IKT-eszközök 10%-ban történő használata.
Módszerek, tanulásszervezési módok: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulásszervezés A hagyományos csoportmunka és a frontális osztálymunka is teret kap a tanítási órákon.
247
Új tanulásszervezési eljárások megszervezése iskolánkban
A TÁMOP-3.3.7-09/1 számú „Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében” című pályázat megvalósításának egyik követelménye, hogy az iskola a projektoktatás keretén belül bevezesse a témahetet. Ez azt jelenti, hogy a pályázatba bevont tanulócsoportok egy héten keresztül minden órán egy adott témával foglalkoznak, emellett egy tanórán kívüli rendezvény is színesíti az iskola életét. A témahét fogalma: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. Jellemzői:
A módszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván. A tanulást egy elvárt, valóságos cselekvés végrehajtása szervezi. A probléma tehát mindig kettős, egyrészt a vizsgálat tárgyában, másrészt a vizsgált probléma megoldásának megszervezésében, a produktum elkészítésében jelenik meg. A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól, együttműködő csoporttól egyaránt. A célvezérelt tanítás során a csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valamilyen érdekeltsége. A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény. A siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a módszernek. A tanár nem hagyhatja magára a projekten dolgozó csoportot, feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, visszacsatoló szakaszt iktasson be. A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben: a közös siker érdekében együttműködve kell munkálkodniuk.
248
Az információt a helyzetértékelés-problémafelismerés → információszükségletismeretszerzés → ismeretalkalmazás → problémamegoldás → helyzetértékelés folyamatában kezeli, értelmezi, szelektálja és használja fel. Az út megtervezése és végigjárása közben a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása az egyéni képességekhez igazodik. A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, elméjük játékát kívánja meg.
A témahét tervezésének feltételei:
A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz. A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is. A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezessenek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése. Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is. A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az ötlet (azaz a téma) kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapjanak. A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.
A megvalósítás lépései: 1. Előkészítés Tájékozódás a szakirodalomban. Aktív mag létrehozása a testületben. Iskolavezetés, szülők, diákok tájékoztatása, támogatásuk elnyerése. Részvétel konferenciákon. Külső előadók felkérése a tantestület tájékoztatása, megnyerése céljából. Helyi koncepció kidolgozása, majd megvalósítása néhány vállalkozó kolléga segítségével. A tapasztalatok ismertetése a tantestülettel, javaslattétel a pedagógiai program módosítására. 2. Osztályfőnöki teendők A témahét címén belül a feldolgozandó területek kijelölése „ötletroham” segítségével; a felmerült variációk közül a legnépszerűbb kiválasztása. Csoportalakítás a témák iránti érdeklődés szerint. Adminisztráció (haladási napló vezetése). A projektkészítés lépései: o célok megfogalmazása, o a téma felosztása, o egyes lépések rögzítése, o a csoport munkamódszerének meghatározása, 249
időrendi tervezés, a szükséges eszközök felsorolása, a dokumentálás módjának kiválasztása. Osztályfőnöki háttértámogatás: projekttervek ellenőrzése, korrekciós javaslatok megtétele, bejelentkező levelek, telefonok elintézése, a kapcsolattartás módjának meghatározása. o o
3. Szaktanári teendők Tanácsadás téma és igény szerint A témához kapcsolódó irodalomjegyzék, könyvek, cikkek biztosítása Segítségnyújtás a produktumok elkészítéséhez A témavezető tanár feladata
Projektterv készítése Csoportalakítás segítése Célmeghatározás Egyes lépések rögzítése Időrendi tervezés Munkamódszer meghatározása, megválasztása Eszközök biztosítása Ellenőrzés Kapcsolattartás tanárokkal, diákokkal, szülőkkel, külsős támogatókkal
4. Szükséges erőforrások:
Humán: o a tanulók előzetes ismeretei, érdeklődésük o a pedagógus szaktudása, beállítódása, attitűdje o a szülők támogatása, családi háttér Szervezeti keret: o tanórai: könyvek, cikkek, képek o tanórán kívüli: iskolai és városi könyvtár, levéltár Tárgyi: o könyvek, újságcikkek o CD o Internetes adatbázisok o képzőművészeti kellékek
5. Interdiszciplinaritás – tantárgyak bevonása: A témahét céljának megfelelően ezen a héten az adott tanulócsoportok minden tantárgyi órán a karácsony témaköréhez kapcsolódva hajtanak végre feladatokat: 6. Utómunkálatok
Az osztályfőnök az iskolavezetés nevében köszönőlevelet küld a támogatóknak. Az arra érdemes tapasztalatok közzététele a helyi sajtóban, TV-ben, iskolai honlapon. Két hét után a kiállítás lebontása.
250
Osztályfőnöki értékelés, tanulói tapasztalatok összegzése.
A témahét célja, várható eredményei: -
A hagyományok megőrzése, továbbvitele Fejlődik a tanulók kommunikációja, viselkedési kultúrája Csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés érzése, az önállóan végzett munka öröme. Növekszik a tanulók motiváltsága, az önbizalma a munka során A tanulók önálló ismeretszerzési és szervezőképessége fejlődik Minden tanuló részt vesz a közös tevékenységben. A tanár-diák viszony pozitív irányba változása
Nehézségek -
Fenntartások az új munkaszervezési móddal szemben (kezdetben kész feladatlapok ajánlásával kivédhető). A szakórák megtartásának biztosítása a tanév során. Az életkori sajátosságok figyelembevétele.
251
ANYÁK NAPJA TÉMAHÉT
„Az anya, az igazi édesanya a legcsodálatosabb ember a világon. Ő a tündéri hang, aki jó éjt kíván; aki mesél neked egy vidám nap után.” (Pán Péter c. film)
Készítette: Fülepné Baracsi Tünde Fencsik Enikő A témahét helyszíne: Közös Fenntartású Általános Iskola Óvoda és Könyvtár Encsencs, Penészlek,Nyírvasvári 1.b osztály A megvalósítás időszaka: 2011 április 27-28-29. A résztvevők köre: - 19 gyermek - Pedagógusok - Szülők - Meghívott vendégek A témahét hosszú távú célja: A család összetartó erejének hangsúlyozása. A család, a családi ünnepek, köztük az anyák napja fontosságának hangsúlyozása. Az ajándék készítés örömének megmutatása.
252
A saját magunk által készített ajándék értékének erősítése. Nemcsak a drágán vásárolt ajándék okoz örömöt. A témahét feladata: Kreativitás fejlesztése a különböző ábrázoló tevékenységek folyamán. Érdeklődés felkeltése cselekvéseken keresztül. Differenciált tevékenységeken keresztül szerezzenek tapasztalatokat, végezzenek változatos tevékenységeket. Az ajándékozás örömének, élményének átélése. A meglévő ismeretek felhasználása, bővítése. Ok-okozati összefüggések keresése és következtetések levonása. Közösségi érzés fejlesztése a tevékenységeken keresztül. Új fogalmak megismertetése, aktív szókincs bővítése. Fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák: Önállóság, önbizalom, kitartás, alkotási motiváció, beleélési képesség, szereplési vágy felkeltése Kognitív kompetenciák: Kommunikációs képesség, tanulási-, gondolkodási képesség, tapasztalati összefüggés-megértés, tapasztalati következtetés, memória, rendszerező képesség, számolási készség Szociális kompetenciák: társas kapcsolatok, segítőkészség, egymás iránti figyelem, véleményalkotás, tolerancia, együttműködési képesség Mozgásos kompetenciák: nagymozgások fejlesztése, finommotorika, verbális képességek A témahét előkészítő tevékenységei:
A témahét megtervezése, a műveltségi területek köré csoportosuló tevékenységek összeállítása.
A lebonyolításhoz szükséges eszközök listájának összeállítása, beszerzése.
A témahét tematikája: 1. nap: Könyvtárlátogatás – gyűjtőmunka 2. nap: Meghívó készítés 3. nap: Dekorációkészítés 253
4. nap: Ajándékkészítés 5. nap: Anyák napi műsor A témahét módszerei:
Beszélgetés
Szemléltetés
Gyakorlás
Megfigyelés
Tevékenységek általi tapasztalatszerzés
Magyarázat
A tevékenység szervezeti keretei / javasolt helyszínei: Kooperatív csoportmunka
Helyi Könyvtár
Páros munka
Az iskola környéke
Egyéni munka
Tanterem Az iskola udvara
A tevékenységek eszközei:
Virágokat ábrázoló képek
Ablakfestés
Színes papírok
Kézműves kellékek
Ragasztó
Kerti eszközök
Mese- versgyűjtemény
Zenei CD
254
A témahéten alkalmazott játékok leírása
Találd ki, ki vagyok A játék fejlesztően hat: az elvont gondolkodásra, az asszociációs készségre, a szövegértésre, a verbális emlékezetre. Olyan foglalkozásokat ábrázoló kártyákkal játszunk, amelyekről találós kérdést ismerünk. Az tanító a lefordított kártyacsomó tetejéről leemel egy kártyát, úgy tartja, hogy a játékosok ne lássák. Elmondja a találós kérdést és aki kitalálja, megkapja a kártyát. A győztes az, aki a legtöbb kártyát gyűjtötte össze a játék végéig. Memóriajáték A játék fejlesztően hat: a figyelemre, a vizuális emlékezetre, bővíti a szókincset. Azonos méretű és színű kartonra virágok képeit ragasztjuk. Párkeresés. Az győz, aki a legtöbbet gyűjtötte össze a játék végéig.
Ismerj magadra! A gyerekek körben állnak. A tanító történetet mond egy gyermekről. Belesző olyan külső jegyeket, amelyek jellemzőek arra a játékosra (haj, szemszín, ruházat, stb.). Az a gyermek, aki magára ismer, feláll. Ellenőrzik, hogy igaz e a történet, ami róla szól. Fejlett csoportoknál belső tulajdonságokat is bevonhatunk a jellemzők közé. Pingvincsalád A gyerekek párt választanak maguknak, megbeszélik ki lesz az anyuka vagy apuka és ki lesz a gyermek. „Délután” jönnek a szülők a pingviniskolába a kicsinyeikért, akik háttal állnak az ajtónak. A tanító rámutat egy szülőre, aki megszólal: „Gyere kisfiam/kislányom!”. Aki felismeri a szülője hangját, megfordul, odamegy és átölelve egymást, hazatotyognak. Folytatódik a játék tovább.
Az jutott eszembe Körbe ülünk. A kezdő mond egy mondatot, pl. „Anyukámról nekem a simogatás jut az eszembe.” A mellette ülő kapcsolódik hozzá: „A simogatásról nekem a szeretet jut eszembe”. Majd a következő jön és addig folytatódik amíg körbe nem érünk.
255
Virágdominó Az ismert dominó mintájára készült. A lapok felező vonalának minkét oldalán más-más virág jól felismerhető képe van. Játékszabálya megegyezik a számdominó szabályaival. Mozdulatok átadása Körben ülünk. A játékvezető elindít egy mozdulatot. A szomszédja utánozza. A többieknek ezt a mozdulatot csak akkor szabad átvenni, ha a mozdulat odaért hozzájuk. Ha körbeért a mozdulat, a játékvezető új mozdulatot talál ki. Családi perpatvar Megbeszéljük, hogy ki milyen szerepet tölt be a családban (anya, apa, gyerek). Körbe ülünk székeken, kivéve egy gyermeket, aki a kör közepén áll. Ő mondja: Cseréljenek helyet az apák/anyák vagy gyerekek. Ha azt mondja: Családi perpatvar. Akkor mindenkinek új helyet kell keresnie magának. Fontos, hogy nem ülhet át a mellette lévő székre!
Összegzés: A gyermekek szívesen, érdeklődve vettek részt a hét eseményein, amelyek kellemes hangulatban zajlottak. A témahét során kitűzött feladatainkat és céljainkat sikerült teljesítenünk. Az egyéni fejlesztéssel, mikrocsoportos foglalkoztatási keretekkel igyekeztünk a gyermekek képességeinek szintjéhez alkalmazkodni. Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy ismereteiket tapasztalati úton szerezzék meg. Alapoztunk a gyermekek érdeklődésére, előzetes tudására, tapasztalataira. A témahét utolsó napján tartottuk az Anyák napi ünnepségünket az iskolában. Az édesanyák, a nagymamák és a meghívott vendégek előtt gyermekeink felszabadultan és bátran adták elő kis műsorukat. Vendégeink „csillogó” szemmel hallgatták és nagy tapssal jutalmazták őket.
256
Csókold meg édes anyukádat százszor, Szorítsd kezét jól, bárhová vezet, Szívből szeretnek téged talán máshol, Legjobban mégis anyukád szeret. Lakner Artúr
ANYÁK NAPJA
TÉMAHÉT
Készítette: Harcsa Gáborné Zengőváriné Soós Tímea A témahét helyszíne: Közös Fenntartású Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári A megvalósítás időszaka: 2011. április 25-29. A résztvevők köre: Az iskola második évfolyamának tanulói A témahét hosszú távú célja: A család összetartó erejének hangsúlyozása. A család, a családi ünnepek, köztük az anyák napja fontosságának hangsúlyozása. Az ajándék készítés örömének megmutatása. A saját magunk által készített ajándék értékének erősítése. Nemcsak a drágán vásárolt ajándék okoz örömöt. A témahét feladata: Kreativitás fejlesztése a különböző ábrázoló tevékenységek folyamán. Érdeklődés felkeltése cselekvéseken keresztül. Differenciált tevékenységeken keresztül szerezzenek tapasztalatokat, végezzenek változatos tevékenységeket.
257
Az ajándékozás örömének, élményének átélése. A meglévő ismeretek felhasználása, bővítése. Ok-okozati összefüggések keresése és következtetések levonása. Közösségi érzés fejlesztése a tevékenységeken keresztül. Új fogalmak megismertetése, aktív szókincs bővítése. Fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák: Önállóság, önbizalom, kitartás, alkotási motiváció, beleélési képesség, szereplési vágy felkeltése Kognitív kompetenciák: Kommunikációs képesség, tanulási-, gondolkodási képesség, tapasztalati összefüggés-megértés, tapasztalati következtetés, memória, rendszerező képesség, számolási készség Szociális kompetenciák: társas kapcsolatok, segítőkészség, egymás iránti figyelem, véleményalkotás, tolerancia, együttműködési képesség A témahét előkészítő tevékenységei:
A témahét megtervezése, a műveltségi területek köré csoportosuló tevékenységek összeállítása.
A lebonyolításhoz szükséges eszközök listájának összeállítása, beszerzése.
A témahét kapcsolódása a Pedagógiai Programhoz: Az Anyák napja az pedagógiai programunkban a jeles napok között szerepel.
A témahét tematikája: 1. nap: Az Anyák napjához kapcsolódó versek, mesék megismerése 2. nap: A család témakörrel összefüggő önismereti játékok megismerése 3. nap: Daltanulás, megzenésített versek meghallgatása 4. nap: Mozgásos játékok az udvaron 5. nap: Ajándékkészítés Anyák napi műsor
258
A témahét módszerei:
Beszélgetés
Szemléltetés
Gyakorlás
Megfigyelés
Tevékenységek általi tapasztalatszerzés
Magyarázat
A tevékenység szervezeti keretei: Kooperatív csoportmunka Páros munka Egyéni munka
A tevékenységek eszközei:
Virágokat ábrázoló képek
Színes papírok
Mese- versgyűjtemény
Zenei CD
A témahét terve Dátum: 2011.04.25-29. Élő-élettelen környezet
Anyák napja
-Séta a faluban, virágos kertek megtekintése -Virágkatalógus készítés
Matematika
-Számlálás gyakorlása -Halmazalkotás: virágos képek, színes lapok 259
Irodalmi nevelés
-Nagy Bandó András: Az én anyukám -Pinczési Judit: A gyermek dala
Ének-zene
- Már megjöttünk… -Orgona ága -Elvesztettem zsebkendőmet…
Memória-játék virágokkal
Fejlesztendő területek kompetenciák
-Mit mondtunk anyuról
-Ok-okozati összefüggések felismertetése -Összehasonlítás képességének fejlesztése -Figyelem,emlékezet, gondolkodás fejlesztése a közös beszélgetéssel -Összefüggő folyamatos beszéd
-Összehasonlítás megfigyelés logikai műveletének gyakorlása -Logikus gondolkodásra szoktatás -Rész-egész viszonyának érzékeltetése a halmazból való elvétellel és az új halmaz létrehozásával
-Családi összetartozás élményének erősítése -Érzelmek,motivációk fejlesztése az anyáról való beszélgetéssel -Az auditív percepció és a figyelem fejlesztése a vershallgatással -Az emlékezet és képzelet fejlesztése a versek mondogatásával
-Virágos képek
-Virágos képek -Színes lapok
-Mese – vers gyűjtemény olvasókönyv
Eszközök
-zh: Anyák napi dalok (pl.Mama,kérlek ) -Aktív részvétel a dalos játékokban, közös éneklésben -Tisztaközéperős éneklés -Ritmus: egyenletes lüktetés gyakorlása Zenehallgatással befogadásra szoktatás -Zsebkendő CDlemez,lejátsz ó
A témahéten alkalmazott játékok leírása
Memóriajáték A játék fejlesztően hat: a figyelemre, a vizuális emlékezetre, bővíti a szókincset. Azonos méretű és színű kartonra virágok képeit ragasztjuk. Párkeresés. Az győz, aki a legtöbbet gyűjtötte össze a játék végéig. Ismerj magadra! A gyerekek körben állnak. A tanító történetet mond egy gyermekről. Belesző olyan külső jegyeket, amelyek jellemzőek arra a játékosra (haj, szemszín, ruházat, stb.). Az a gyermek, aki magára ismer, feláll. Ellenőrzik, hogy igaz e a történet, ami róla szól. Fejlett csoportoknál belső tulajdonságokat is bevonhatunk a jellemzők közé. Az jutott eszembe Körbe ülünk. A kezdő mond egy mondatot, pl. „Anyukámról nekem a simogatás jut az eszembe.” A mellette ülő kapcsolódik hozzá: „A simogatásról nekem a szeretet jut eszembe”. Majd a következő jön és addig folytatódik amíg körbe nem érünk. Családi perpatvar 260
Megbeszéljük, hogy ki milyen szerepet tölt be a családban (anya, apa, gyerek). Körbe ülünk székeken, kivéve egy gyermeket, aki a kör közepén áll. Ő mondja: Cseréljenek helyet az apák/anyák vagy gyerekek. Ha azt mondja: Családi perpatvar. Akkor mindenkinek új helyet kell keresnie magának. Fontos, hogy nem ülhet át a mellette lévő székre!
Összegzés: A gyermekek szívesen, érdeklődve vettek részt a hét eseményein, amelyek kellemes hangulatban zajlottak. A témahét során kitűzött feladatainkat és céljainkat sikerült teljesítenünk. Az egyéni fejlesztéssel, foglalkoztatási keretekkel igyekeztünk a gyermekek képességeinek szintjéhez alkalmazkodni. Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy ismereteiket tapasztalati úton
szerezzék meg.
Alapoztunk
a gyermekek érdeklődésére,
előzetes tudására,
tapasztalataira. A témahét utolsó napján tartottuk az Anyák napi ünnepségünket az iskolában. Az édesanyák, a nagymamák és a meghívott vendégek előtt gyermekeink felszabadultan és bátran adták elő kis műsorukat. Vendégeink „csillogó” szemmel hallgatták és nagy tapssal jutalmazták őket.
261
ANYÁK NAPJA
TÉMAHÉT
„ Az anya nem az a személy, akire támaszkodhatunk, hanem, aki szükségtelenné teszi a támaszkodást.”
Készítette: Oláh Éva
A témahét helyszíne: Közös Fenntartású Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár Encsencs-
262
Penészlek - Nyírvasvári
A résztvevők köre: - 22 fő 3. osztályos tanuló - napközis nevelő - édesanyák
A témahét hosszú távú célja: A család összetartó erejének hangsúlyozása. A család, a családi ünnepek, köztük az anyák napja fontosságának hangsúlyozása. Az ajándék készítés örömének megmutatása. A saját magunk által készített ajándék értékének erősítése. Nemcsak a drágán vásárolt ajándék okoz örömöt.
A témahét feladata: Kreativitás fejlesztése a különböző ábrázoló tevékenységek folyamán. Érdeklődés felkeltése cselekvéseken keresztül. Differenciált tevékenységeken keresztül szerezzenek tapasztalatokat, végezzenek változatos tevékenységeket. Az ajándékozás örömének, élményének átélése. A meglévő ismeretek felhasználása, bővítése. Ok-okozati összefüggések keresése és következtetések levonása. Közösségi érzés fejlesztése a tevékenységeken keresztül. Új fogalmak megismertetése, aktív szókincs bővítése.
Fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák: Önállóság, önbizalom, kitartás, alkotási motiváció, beleélési képesség, szereplési vágy felkeltése
263
Kognitív kompetenciák: Kommunikációs képesség, tanulási-, gondolkodási képesség, tapasztalati összefüggés-megértés, tapasztalati következtetés, memória, rendszerező képesség, számolási készség Szociális kompetenciák: társas kapcsolatok, segítőkészség, egymás iránti figyelem, véleményalkotás, tolerancia, együttműködési képesség Mozgásos kompetenciák: nagymozgások fejlesztése, finommotorika, verbális képességek A témahét előkészítő tevékenységei:
A témahét megtervezése, a tevékenységek összeállítása.
A lebonyolításhoz szükséges eszközök listájának összeállítása, beszerzése.
A témahét tematikája:
1. nap:
Meghívó készítés, dekorációkészítés
2. nap:
Ajándékkészítés
3. nap:
Anyák napi műsor
A témahét módszerei:
Beszélgetés
Szemléltetés
Gyakorlás
Megfigyelés
Tevékenységek általi tapasztalatszerzés
Magyarázat
A tevékenység szervezeti keretei : Kooperatív csoportmunka Páros munka
264
Egyéni munka
A tevékenység helyszínei : Az iskola épülete Tanterem Tornaterem
Szükséges erőforrások : Humán : A gyerekek érdeklődése, előzetes ismeretei. A pedagógusok szaktudása, beállítódása. Családi háttér, a szülők, nagyszülők támogatása, könyvtár.
Szervezeti keretek Tanórái: könyvek, újságcikkek, képek Tanórán kívüli: iskolai könyvtár, délutáni foglalkozások, Tárgyi: CD, könyvek, rajzolási, technikai kellékek. Hangosítás, ritmushangszerek, dekorációs anyagok, plakátok
265
Tevékenységek,
Résztvevők,
feladatok
munkaformák
Eszközök
Időterv
Dokumentumok
1. nap
-
- meghívó
3. osztály
-
plakát
- délelőtt
- plakát
készítő verseny
tanulói
-
karton
órákon
- fotó
kihirdetése
- csoportos
-
filc
hangulat
- egyéni
-
ragasztó
megteremtése
- frontális
-
rajzlap
-
olló
-
díszek készítése
-
Anyák napi
- délután napköziben
versek tanulása
2. nap
-
Anyák napi
3. osztály
ajándék
-
karton
- tanórákon
-
préselt
- délután a
virág
napköziben
spatula
szabadidős
készítése ,
- csoportos
ragasztása
- egyéni
-
- páros
- filctollak - ragasztó
Anyák napi dalok
- selyem-
tanulása
szalag
ritmushangszerek
- ritmus-
kíséretében
hangszerek
266
tevékenység
- fotó
Tevékenységek,
Résztvevők,
feladatok
munkaformák
Eszközök
Időterv
Dokumentumok
3. nap
- Ráhangolódás a
3. osztály
a műsor
- tanórákon
délutáni műsorra,
tanulói és
kellékei
- délután a
készülődés az
nevelői,
előadásra
az édesanyák
tornateremben
- helyszín díszítése, dekorálása -A műsor előadása, az ajándék átadása
267
- fotó
Projekt Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört.
A projektoktatás megvalósulása
A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően önálló, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van a hangsúly. A projekt módszer az integrációs programban a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálására, motiválására, kommunikációs készségük erősítésére, együttműködési készségük fejlesztésére igen alkalmas. A sokrétű feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező tanulóknak alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. A projekt tanítás elősegíti a tanulási folyamatban való részvétel magasabb szintjét (tudás és készség alkalmazása, rendszerezés, önállóság, felelősség vállalása, professzionális magatartás). A projekt munkaformái: csoportmunka, könyvtári kutatás, szakkönyvek megismerése, telefonálás, plakátkészítés, fényképezés, interjúkérdések összeállítása, interjúkészítés, számítógépes adatfeldolgozás, videofelvétel, - beszámoló készítés, szituációs játékok, drámapedagógia alkalmazása stb.
Az információs és a kommunikációs technikák alkalmazása Az információs és a kommunikációs technikák alkalmazásának előnye az oktatásban, hogy segít a diákoknak abban, hogy a saját tempójukkal haladhassanak, megszünteti a tantárgyak közötti éles határokat, valamint növeli a kreativitást. Az Európai Unió 2000-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re az európai oktatási és képzési rendszerek színvonala, minősége nemzetközi viszonylatban mintaként szolgáljon. Ennek kiemelten fontosnak ítélt területei a kulcskompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása és az IKT alkalmazása az iskolai oktatásban. A kulcskompetenciák közé tartozik a digitális kompetencia. Ez többek között felöleli az információs társadalom technológiáinak (IKT) használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, adatbázisokat, információtárolást és kezelést, valamint
268
az internet által kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt (e-mail, hálózati eszközök). Az új IKT alkalmazásának terén azok az iskolák jártak az élen, ahol a számítógépek alkalmazásának már hagyományai vannak. Az IKT segít a diákoknak abban, hogy egyéni tempójukban haladhassanak, saját stílusuknak megfelelő tanulási stratégiákat találjanak, és felelősségérzetük növekedjen önképzésük során. Megszünteti a tantárgyak közti éles határokat, mert a szoftverek nagy része komplex oktatási anyagot tartalmaz. A tanulás hatékonyságát nem csökkenti a gátlás, amely a rossz válaszadásból alakulhat ki. Növeli a kreativitást, a tanulók sokirányú tevékenységét teszi lehetővé, ami kitágítja a tanulási stratégiák és a tanulás során szerezhető tapasztalatok lehetőségét. A digitális írástudat elterjesztése A digitális (számítógépes) írástudás egy összetett fogalom. Tartalmazza azokat a készséggé fejlesztett ismereteket, amik lehetővé teszik a felhasználó számára a számítógép által nyújtott lehetőségek kihasználását, pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő és egyéb alkalmazói szoftverek ismeretét, alkalmazását. Ehhez szorosan hozzátartozik még az internet, és általában a hálózatok ismerete, és egyre inkább nő a multimédiás alkalmazások jelentősége is.. Az új lehetőségek a hagyományos tanulást is átalakítják, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki otthonában, saját maga által megszabott időben tanuljon. A “digitális írástudást” egyfajta gyűjtőfogalomként értelmezzük a tradicionális tudás – számítógépes műveltség - információs műveltség szintéziseként. Segítségével egy olyan jelenséget, újfajta tudást írunk körül, amelyben a tradicionális ismereteken kívül a gondolatiés gyakorlati képességek egy sajátos köre is megjelenik. Az infokommunikációs társadalomban elengedhetetlen az ún. digitális írástudás elsajátítása, ismerete. E nélkül nem lehetséges lépést tartani a folyamatos fejlődéssel. Az, ami néhány évtizeddel ezelőtt még elégséges tudást jelentett, ma már egyre inkább elavult és lassú, ezért átveszi a helyét az új generációs informatika, mely képes nagy mennyiségű információt gyorsan sok felhasználónak továbbítani. Mindezek miatt két fontos feladatot kell azonos időben végrehajtani: elsősorban fejleszteni és naprakész információkkal kell ellátni a világháló adatbázisát, másodsorban széles körben oktatni az informatika helyes alkalmazásának és hasznosításának irányelveit. Az informatika, a digitális írástudás ismerete napjainkban már elengedhetetlen feltétele annak, hogy lépést tartsunk azzal a fejlődéssel, ami korunkat jellemzi (élethosszig tartó tanulás).
269
Innováció- Jó gyakorlat beépülése a programba: A TÁMOP 3.3.7-09/1-2009-0038 projekt keretében iskolánk a www.kosar.educatio.hu oldalon akkreditált jó gyakorlatot adaptálta a Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda intézménytől, melyet 5 évig fenntartunk. Az átvett jó gyakorlat tartalma: -
Szövegértési kompetenciafejlesztés
-
Matematika kompetenciafejlesztés
Encsencs Múzeumpedagógia A múzeumpedagógia az iskolán kívüli ismeretszerzés, ismeretközvetítés sajátos, múzeumban megvalósuló formájával foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat; a múzeum gyűjteményi anyaga, kiállításai, az ott folyó kutatómunka és a múzeum látogatói közötti közvetítőtevékenység olyan területe, amely a gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozik. Közvetlen célja a múzeumi anyag (gyűjtemény, kutatómunka, kiállítás) sokoldalú és élményszerű megismertetése, a gyerekek érdeklődésének felkeltése a hagyományos paraszti (parasztpolgári) kultúra és értékek megismerése iránt. Az élményszerű elsajátítás legkézenfekvőbb helyszíne a múzeum, hiszen itt láthatóak, esetleg megfoghatóak a tárgyak, a gyerekek időnként „beléphetnek” egy-egy szituáció átéléséért az enteriőrökbe. A hagyományos paraszti kultúrához köthető munkafolyamatok, eljárások, szokások már falun sem élnek, a gazdasági épületeket lebontották, vagy más célra használják, a korábban gyakorolt népszokások feledésbe merültek. Ezeknek az értékeknek a bemutatása és felfedezése már csak a múzeumban lehetséges. A néprajzi szókincs szinte teljesen ismeretlen, ritkán vagy alig használt szavakból áll, amelyek azonban lépten-nyomon felbukkannak az irodalmi, történelmi, ének-zenei tanulmányok során. Így a foglalkozások során szerezett ismeretek megkönnyítik ezeknek a tantárgyaknak az elsajátítását is. Az élményszerűség hozzájárul a múzeum népszerűsítéséhez, a gyerekek később is rendszeres látogatók lesznek. Megismerkednek a lakóhelyről, illetve annak környezetéből származó népmesékkel és népmondákkal. Erősödik a lakóhely iránti kötődésük, identitástudatuk. Bővül a szókincsük. A múzeumban szerzett ismereteket alkalmazzák a tanórákon. Fejleszteni kívánt készségek: népnyelvi szöveg megértése irodalmi alkotások archaikus szavainak felismerése, értelmezése memóriafejlesztés koncentráló- és összehasonlító képesség erősítése természet és társadalom együttélésének megértése tájékozódás térben és időben néprajzi források (archív fotók, filmek, múzeumi tárgyak, régi dokumentumok, családi történetek, fényképek és iratok, könyvek, stb.) feldolgozása érzelmi kötődés erősítése a szűkebb szülőföld iránt
270
hazaszeretet erősítse értékek felismerése és bemutatása nemzeti örökség tisztelete együttműködés csoportban kommunikáció egyének és csoportok között problémamegoldás tanulási stratégiák elsajátítása
A tevékenység sikeres megvalósításával elérni kívánt eredmények leírása: Az élményszerűség hozzájárul a múzeum népszerűsítéséhez, a gyerekek később is rendszeres látogatók lesznek. Megismerkednek a lakóhelyről, illetve annak környezetéből származó népmesékkel és népmondákkal. A korosztályunknak megfelelő szinten elsajátítják a címer fogalmát. Erősödik a lakóhely iránti kötődésük, identitástudatuk. Bővül a szókincsük. A múzeumban szerzett ismereteket alkalmazzák a tanórákon. Múzeumi látogatás A múzeumlátogatás egyik kulcsszava a szabadság: elsősorban a tanulás szabadsága a diákok számára. Talán ezt fogadják el legnehezebben a pedagógusok: az iskolában a tanulókat „kötelezik” a tanulásra, míg a múzeumban ilyen nincs. A diákok nem csak abban szabadok, hogy eldönthetik, mit akarnak megtanulni és mit nem (nyitott tanulás), de azt is, hogy hogyan tanuljanak, milyen módszer és tanulási forma felel meg leginkább nekik: a laboratóriumi gyakorlati foglalkozások vagy a történelmi és elméleti tárlatvezetések. Lehetőségük van beszélgetni a tárlatvezetővel és társaikkal, valamint befolyást gyakorolni a látogatás menetére (mindig a múzeumpedagógus irányítása alatt). Ez a szabadság létfontosságú a látogatás szempontjából; ennek köszönhetően a diákok önismeretre tehetnek szert és megtanulhatják, hogy ismereteiket személyes és hatékony módon szerezzék. A szabadság másik típusa a múzeumpedagógus szabadsága, aki olyan stratégiát dolgozhat ki, amely alkalmazkodik a diákok igényeihez és a „tudományt” új szemszögből világítja meg számukra. Segíthet nekik megérteni, hogy az iskolában tanultakat miként hozzák közelebb személyes élményeikhez és hogyan bontakoztassák ki a tudományos ismeretek keltette kíváncsiságot és érdeklődést. Ezt a szabadságot arra kell felhasználni, hogy inkább egy tanulási módszert ismertessünk meg velük, mint megtanítsuk, mi a helyes és mi a téves ismeret: a kérdések, a kutatás és a megfigyelések birodalmába kell, hogy elvezesse őket, amely segítséget nyújt saját maguk és az őket körülvevő világ elemzésének megtanulásához. A látogatás során egymással kölcsönhatásba kerülő különféle szabadságoknak tiszteletben kell tartani a tanuló személyiségét, mert ő saját maga és tudása rendszerezésének valódi irányítója. A múzeumpedagógus azért van, hogy ezt megkönnyítse számára és rámutasson a gyűjteményi tárgyak és a laboratóriumi tevékenységek kapcsolatára. Ez a kapcsolat szükségszerűen egyéni élményeken szűrődik át, ami valódi személyes tudást hoz létre. A múzeumi látogatás azt jelenti, hogy az ember saját élményéből kiindulva jelentéseket és nézőpontokat fogalmaz meg. (Hein 1998). Ebben az értelemben a látogatás egy nagyon kreatív pillanat is lehet.
271
Ennek a projektnek a jelentősége abban áll, hogy az iskola és a múzeum közötti, a tanuló nevelése szempontjából nagy fontosságú kapcsolatot kialakítsa. A foglalkozásokat úgy tervezzük meg, hogy más európai iskolákban és múzeumokban is kivitelezhetők legyenek. Világos volt, hogy a pedagógusképzés ne csak tudományos tartalommal rendelkezzen, hanem kapcsolódjon a mindennapi gyakorlathoz is. Ezt a tudásról alkotott elképzelést a hagyományos skolasztikus tudástól összetettebb módon mutatja be, és ez a metakognitív tudásra is vonatkozik. A modern múzeum kihívása, hogy megtalálja a különböző típusú látogatókkal való kommunikáció módját, különös tekintettel az iskolásokra. A jövőben a múzeum kommunikációs képességeinek hatékonysága egyre jelentőségteljesebb lesz saját szerepének meghatározásában. Miből is álljon ez a felkészülés? És szükséges-e egyáltalán? Úgy gondoljuk, hogy a tanárnak előre meg kell ismerkednie a múzeummal, annak célkitűzéseivel és múzeumpedagógiai módszereivel. Ennek segítségével lesz magabiztos és fogja tudni a legteljesebb mértékben kihasználni a múzeum pedagógiai programjainak kínálatát. Ugyanakkor nem hisszük, hogy a tanulóknak fel kell készülniük a látogatás témájából, mert nem egy tanórát fognak végigülni, fizikai kísérleteket végrehajtani, vagy dolgozatot írni. Annál inkább hasznosabb lenne a közös részvételre való felkészítés. A gyerekek gyakran rendetlenek és összezavarodottak a foglalkozásokon, problémát jelent figyelni a múzeumpedagógusra, gyakran félbeszakítják őt, de leginkább társaikat. Nincsenek viselkedési szabályaik, amelyek lelkesedésüket lefékezné, és ez gyakran problémákat szül a látogatás során. Úgy véljük, ez a tanulásra nevelés az, amelyben az iskoláknak és a múzeumoknak együtt kell működniük. Röviden: a diákok felkészítése azt jelenti, hogy a csoportmunkára való épességeket kell elsajátíttatni velük: azt, hogy képesek legyenek megfigyelni, tiszteletben tartani és átgondolni társaik elképzeléseit, és alkalmazkodni tudjanak a különféle tevékenységek időzítéséhez. A látogatás alatt fejlesztendő készségek közé az érdeklődés, a fantázia, megfigyelés, vita és a fogalmak kifejtése tartozik. Elsősorban fel kell ismernünk, hogy a tanulónak a tárgyhoz fűződő kapcsolata nagyon közvetlen, majdnem „fizikai”. A tárgy rögtön megmozgatja a fantáziáját: és ez az a keret, amit a múzeumpedagógus tekintetbe vesz és felhasznál. A múzeumban, a nagy gépeknek, az egyedi és csodálatra méltó tárgyaknak köszönhetően a múzeumpedagógus az iskolaitól eltérő kommunikációs formákat tud alkalmazni. Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése A. Múzeumok és iskolák partnersége: a múzeumi gyűjteményeken alapuló, az iskolai igényekhez, tantervekhez szorosan illeszkedő, a gyermek- és ifjúsági célcsoportokra irányuló múzeumpedagógiai programsorozatok tervezése és megvalósítása a múzeumi gyűjtemények jellegéhez igazodva. Célcsoport: óvodai, általános és középiskolai szervezett csoportok.
272
Foglalkoztatási forma: múzeumi óra, múzeumi szakkör, valamint az ehhez kapcsolódó tematika, módszertani kiadványok, segédanyagok Foglalkoztatási forma Meghatározása Múzeumi óra Tananyaghoz kapcsolódó vagy a nevelési (minimum 15 fő részvételével minimum 6 terv részét képező iskolán kívüli tanóra. alkalom, minimum 45 perc/alkalom) Elméleti feldolgozás + ismeretet rögzítő, elmélyítő módszerek. Múzeumi szakkörök Alap- és középfokú iskolák délutáni (minimum 15 fő részvételével minimum 10 elfoglaltsága. alkalom, minimum 60 perc/alkalom) Tematika Kidolgozás, megjelentetés, sokszorosítás, Módszertani kiadványok biztosítva az online hozzáférés lehetőségét is. Feladatlapok, füzetek, segédanyagok B. Iskolabarát élményprogramok, múzeumok az informális tanulásért: az élethosszig tartó tanulás jegyében, az éves kiállítási tervhez és a helyi kulturális értékekhez kapcsolódó programcsomagok, korosztályokra lebontott, és a csoportok speciális igényeire alapozott foglalkozássorozatok kidolgozása és megvalósítása a múzeumi gyűjtemények jellegéhez igazodva. Célcsoport: óvodai, általános és középiskolai szervezett csoportok, az élethosszig tartó tanulás jegyében felnőttek, az informális tanulás jegyében többgenerációs családok. Foglalkoztatási forma: tematikus foglalkozás, műhelymunka, szünidei gyermekfoglalkoztató napok, speciális múzeumi foglalkozás, szabadegyetem, egész napos családi foglalkozás, valamint az ehhez kapcsolódó tematika, módszertani kiadványok, segédanyagok. Foglalkoztatási forma Meghatározása Tematikus foglalkozás Kiállításhoz kapcsolódóan az előzetes tudást, (minimum 10 fő részvételével minimum 10 ismereteket, életkori sajátosságokat, s a alkalomból álló sorozat, minimum 60 program oktatás és nevelési célját figyelembe perc/alkalom) véve egy, vagy több témakör interaktív feldolgozása, interpretáció. Műhelyfoglalkozás, műhelymunka Múzeumpedagógiai elméleti órákhoz (minimum 10 fő részvételével minimum 10 kapcsolódó, tapasztalati úton új ismereteket alkalomból álló sorozat, minimum 90 rögzítő, kreativitást fejlesztő foglalkozások. perc/alkalom) Szünidei múzeumi gyermekfoglalkoztató A szünidő élményszerű, ugyanakkor hasznos napok eltöltése az informális tanulás jegyében vagy (min. 15 fő részvételével szervezett, min. 5 az erdei iskola mintájára indított nonformális napos, min. 4 óra/nap a múzeumban, vagy a tanulási rendszer a múzeumi gyűjteményi tematikába szervesen illeszkedő külső anyaghoz kapcsolódó kulturális örökség helyszínen megvalósuló foglalkozás- tanulmányozására iskolán kívüli helyszínen. sorozat.) Speciális múzeumi foglalkozás Fogyatékkal élők felzárkóztatását, (min. 5 fő, min. 10 alkalomból álló sorozat, integrálását segítő képességfejlesztő min. 45 perc/alkalom) múzeumi foglalkozás. Szabadegyetem felsőbb osztályos diákoknak A pályázat céljaihoz kapcsolódó (min. 20 fő, min. 10 alkalomból álló sorozat, témakörökben előadás-sorozat és hozzá
273
min. 90 perc/alkalom) kapcsolódó aktivitások. Egész napos családi foglalkozás Több generációs egyidejű részvételt (min. 30 fő, min. 4 alkalom, min. 6 biztosító, informális programsorozatok. óra/alkalom) Tematika Kidolgozás, megjelentetés, sokszorosítás, Módszertani kiadványok biztosítva az online hozzáférés lehetőségét is. Feladatlapok, füzetek, segédanyagok Minden projekt esetében támogatható a programokhoz kapcsolódó előzetes helyzetfelmérés, a projekt megvalósításához szükséges szolgáltatások igénybevétele formális, nem formális vagy informális képzési alkalmak, szakkörök, foglalkozások népszerűsítése, kommunikációs anyagok készítése, résztvevők toborzása formális, nem formális vagy informális képzés megszervezése és lebonyolítása képzésben maradást segítő mentorálás, utánkövetés projektmenedzsment, ill. adminisztrációs tevékenység. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések A projekt részeként a pályázati útmutató C1.V pontjának 1., 2. vagy 3. alpont tevékenységei közül legalább egy kulturális tevékenység megvalósítása kötelező. Monitoring mutatók igazolásának módja A pályázónak naplót/jelenléti ívet kell vezetni a tevékenységbe bevont célcsoporttól. A napló/jelenléti ív a projekt előrehaladási jelentések részét képezi. A támogatható tevékenységek közül (C1) V. pontban részletezett tevékenységek kapcsán a pályázónak összefoglalót kell készítenie a projekt során fejlesztett szolgáltatások köréről. Az összefoglaló a projekt előrehaladási jelentések részét képezi.
Hon- és népismeret ENCSENCS MÚZEUMPEAGÓGIAI FELADATTERV Múzeumpedagógiai foglalkozás típusa: Címe: Célcsoportja:
A tematika sarokpontjai:
Múzeumi óra 45 perc/alkalom, 6 alkalom, 6 óra , 15 fő Hon-és népismeret 6. évfolyam Az encsencsi Általános Iskola tanulói Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciái Anyanyelvi kommunikáció, önálló tanulás, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia, kreatív gondolkodás, esztétikai 274
tudatosság, a tanulás tanulása. 1. Földművelésa betakarításhoz kapcsolódó gazdasági eszközök a múzeumban 2. Állattartás-a pásztorkodás emlékei a múzeumi gyűjteményben 3. Vásár-országos és helyi vásár,kiváltságok,résztvevők 4. Szüret-a hagyományos szőlőtermesztés 5. Fonó-bekapcsolódás a kalákamunkákba 6.A karácsonyi ünnepkör-hiedelmek,a karácsony eredete,ünneplése 2013.március és április Elkészítendő anyagok, felhasználandó eszközök: tematikus gyűjtemény leltárkönyv állapotfelmérő napló restaurátor eszközök fotós eszközök térképek, dokumentumok
Tervezett dátumok: Elkészítendő foglalkoztató anyagok neve:
Költség/útiköltség/305Ft/fő/+belépő/200Ft/fő/ +foglalkoztatási díj/200Ft/fő/ Humánerőforrás
Terepmunkások, régészek, fotósok, restaurátorok, adminisztratív munkatársak, kiállítás rendezők, tárlatvezető
1. A tevékenység neve, címe: Hon-és népismeret 2. A tevékenység célja, fejleszteni kívánt képességek A foglalkozás célja az érdeklődés felkeltése saját településünk és általában a magyar vidék története és hagyományai iránt. A téma manapság nem „divatos”, így a motiváltság nagyon fontos részét képezi a feladatnak. A hagyományok lassan a falvakban is „elfogynak”, kihalnak, így a mindennapi élet már nem kínálja tálcán a lehetőséget. A munka akkor válhat élményszerűvé, ha saját közvetlen tágabb és szűkebb környezetünkből merítünk, ha a tárgyak, eszközök, dokumentumok, dalok, elbeszélések megérintenek bennünket, tehát elevenek. Természetesen akkor nagy segítséget kaphatunk egy múzeumtól, ahonnan útmutatást és eszközöket kaphatunk a feladat tematizálásához és kivitelezéséhez. Fejleszteni kívánt készségek: -
a népnyelvi szöveg megértése; az irodalmi alkotások értelmezése; 275
-
memóriafejlesztés; alkotó fantázia; koncentráló – összehasonlító képesség erősítése; a természet és a társadalom együttélésének megértése; tájékozódás térben és időben; néprajzi források feldolgozása; önálló szövegalkotás; érzelmi kötődés a szülőföld iránt; értékek felismerése, bemutatása; nemzeti örökség tisztelete; együttműködés csoportban; együttműködés csoportok között; problémamegoldás képessége; tanulási stratégiák elsajátítása; ízlésformálás.
3. A célcsoport leírása (létszám, jellemzők, életkor) Alkalmanként 15 fő, 6. évfolyamos tanulói vesznek részt a foglalkozáson. 4. A tervezett alkalmak száma, a tevékenység időtartama: A foglalkozások száma: 6 alkalom/év A foglalkozás időtartama: 1 óra/1 alkalommal 5. A tevékenység munkaerőigénye ( létszám, képesítésük ) A múzeum részéről a szakmai irányítás, támogatás nélkülözhetetlen. 6. A tevékenység módszertani leírása: A foglalkozásokon a hagyományos, frontális módszereken kívül lényeges szerepet kap a csoportos tevékenység és az egyéni kutatás.
Az önálló munkaprogramok összegzését követően csoportmunkában tervezzük megvalósítani egy kiállítás folyamatát. 7. A tevékenység eszközigénye: -
rajzlap; színeslap; triplex lemez; foto karton; ceruza, színesceruza, zsírkréta, festék, filctoll; fotók, film; olló, ragasztó.
8. A tervezett tevékenység időbeni bontása
276
Időigény 1. foglalkozás 1 óra
Téma Földművelés - a betakarításhoz kapcsolódó gazdasági eszközök a múzeumban - aratóünnep - nyári étkezés - Péter-Pál naphoz kötődő szokások, hiedelmek - Szólások és közmondások, találós kérdések
2. foglalkozás 1 óra
Állattartás - a pásztorkodás emlékei (eszközök, ruhadarabok) a múzeumi gyűjteményben - Szent- György naphoz és Dömötör naphoz kötődő szokások, hiedelmek
3. foglalkozás 1 óra
Vásár - országos és helyi vásár - vásártartási kiváltság - résztvevő, időpontok (Mihály- nap) - áruválaszték, áruversek - súly-, űr- és hosszmértékek - jellegzetes figurák: foghúzó, ponyvaárus, képmutogató, pecsenyesütő, mutatványos, céllövöldés - vásárfia - szólások és közmondások
4.foglalkozás 1 óra
Szüret - a hagyományos szőlőtermesztés eszközei - népdalok, népi játékok - szólások, közmondások, találós kérdések - időjóslás
277
Tevékenység -A múzeumi tárgyak funkciójának azonosítása. - Egy mese kitalálása, megírása. -A búza szerepe a táplálkozásban- a kenyérsütésről néprajzi film megtekintése- feldolgozása. - Szótár készítése az aratáshoz, kenyérsütéshez kapcsolódó fogalmakból. - Népdalok gyűjtése. - Népi gyermekjátékok(Jöjj által…, Kenyeres- játék) felelevenítése.
- A múzeumi tárgyak segítségével párbeszédek rögtönzése. - Pásztordalok gyűjtése. - Szent- György és a sárkányszövegfeldolgozás. - Süss fel nap…- népi játék eljátszása. - Gyógynövényekből tea készítése. - Mezővárosi kiváltságlevél tanulmányozása. - Szabolcs-Szatmár megye vásáros helyeinek feltüntetése térképen. - A nyírbátori vásárok áruféleségeia vásári forgatag megjelenítése. - Áruvers írása. - Régi mértékegységeket őrző állandósult kifejezések gyűjtése, átszámítás a régi és mai mértékegységek között. - Népi gyermekjáték (Én elmentem a vásárra…) megtanulása, előadása. ( Tanultak felelevenítése: állattartás, pásztorünnep) - A múzeum gyűjteményében található eszközök bemutatása, funkciójuk kitalálása. - Szótár készítése a népi kifejezésekből. - A helyi szüreti felvonulás megjelenítése rajzban. - Csőszjáték megtanulása, előadása. - Szőlőről, szüretről szóló dalok, a szülők, nagyszülők időjóslással kapcsolatos ismereteinek gyűjtése.
5. foglalkozás 1 óra
6. foglalkozás 1 óra
- Ismerkedés az állandó kiállítás enteriőrjével-feladatlapos feldolgozás. - A textilgyűjtemény néhány darabjának megtekintése- funkció azonosítása. - Kelengye összeállítása. - Díszítmények lerajzolása. - Beszámoló saját gyűjtésről. - A dél-nyírségi viselet rekonstruálása- beöltözés, babaöltöztetés. - Egy fonóbeli játék dramatikus megjelenítése. - Luca jelmezbe öltözés. A karácsonyi ünnepkör - Luca-napi hiedelmek, pl. lucaszék, - Egy a megyében gyűjtött időjárás- és férjjóslás hiedelemmonda szövegének - a karácsony eredete, ünneplése feldolgozása. - a szatmári tájegységre jellemző - Rontáselhárítás. bábtáncoltató betlehem - Hagymakalendárium készítése - szólások és közmondások vagy „ lucabúza”elvetése. - A betlehem bábjainak elkészítése, helyi betlehemes játék felújítása. Fonó - bekapcsolása a kalákamunkákba - a fonás-szövés eszközkészlete - a textilek funkciói, díszítmények - viselet - fonóbeli játékok - szólások és közmondások
9. A tevékenység kimente ( a teljesítés követelményei ): -
Legyen képes felismerni a paraszti gazdálkodás eszközeit és bemutatni azokat; Ismerje a település legjellemzőbb szokásait; Tudja ezeket bemutatni; Végezzen néprajzi gyűjtőmunkát; Legyen képes megfogalmazni tapasztalatait; Legyen képes a néprajzi források használatára; Ismereteit tudja integrálni.
10. A tevékenység megvalósításának várt eredménye: -
Bepillantást nyernek a paraszti tevékenység rendezésébe; ünnepköreibe Megismerkednek szűkebb hazájuk szokásaival, játékaival, dalaival és alkotásaival. Népszerűbbé válik általa a múzeumlátogatás.
278
279
TEVÉKENYSÉGEK
TESTNEVELÉS Népi játékok és sportjátékok napjainkban 1-8. évfolyam INFORMATIKA (4. évf.),Játék fajtái, játék fogalma OSZT. FŐNÖKI Önálló ku(6. évf.) tató munka, Játékos környezet csop. munka alakítása
önálló kutató munka, csop. munka önálló inf. feldolgozás, mozgáskoordináció Önálló inf. feldolgozás
SZABADIDŐ
Csoportmunka, improvizáció
Nyitónap: - kórus és tánccsoport bemutatkozása - táncház - daltanulás
Ritmusérzék fejlesztése, megfigyelőképesség
frontális csoportmunka egyéni Szövegértés fejl., olvasási készség fejl.
ISKOLA PROJEKT Játszani jó! 1-8. oszt. (1 hét) Finommotorika fejl., kézműves technikák gyak.
páros munka csoport munka egyéni
IRODALOM Népköltészeti alkotások: 2-3. évf. Népi játékok 4. o. Népi gyermekjátékok szabályai, dramatizálás. 7-8. évf.
Szövegértés fejl., információ feldolgozása
Helyesírási készségfejl., szókincsbővítés logikus gond. fejl. műveletek alk., összefüggések
Nem szakrendszerű óra (képességfejlesztő) 5. oszt. Népi frontális, gyermekjátékok páros, csoport, egyéni munka értelmezése
frontális, páros, csoport, egyéni munka
kutató munka csoport munka egyéni
TECHNIKA, RAJZ, ÉNEK 5-8.osztály
TERMÉSZETISM./KÖRNYEZETISM. Településem szépítése. Környezetvédelem, környezetszépítés. Közvetlen környezetem. Zárás: kiállítás a heti alkotásokból.
Karaoke, rajzok, virágkötészet. Zenehallgatás: 2-3. oszt. Népzene 5-8. oszt. Retro zenék 280
MATEMATIKA 5. és 8. oszt. Mértékegységek, szöveges feladatok Játékos feladatok 1-2. évf.
Nyírvasvári tagintézményünkben 2010. szeptember 1-jétől a szövegértés-és matematika kompetencia területek kiemelt hangsúlyt kapnak. Az óvodában, mindhárom csoportban, az iskolában pedig 1. és 2. évfolyamon alkalmazzuk. Emellett az óvodában angol nyelvű-az iskolában pedig drámajáték, az IPR keretén belül egyéb tehetséggondozó csoportokat indítunk. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének. Alapvető feladatunk a tanulási készségek és képességek kialakítása. Különös figyelmet kell erre fordítanunk a hátránykompenzálás- és felzárkóztatás esetén, mely sok esetben csak a tanítási órán való differenciált- és az egyéni fejlesztéssel érhető el. A munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése: pontosság, rendszeresség, feladattartás, több megoldás keresése és az ellenőrzés igénye szintén feladatunk. Szokásrendszerek, megfelelő tanulási technikák kialakítása az egyik legfontosabb szempont. A tanulás tanításának eredményeként: tudjanak megfelelni a tantervi követelményeknek, a képességeiknek megfelelő szinten. Képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. A tanulás eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy a tanulókat mennyire tudjuk motiválni. Szükséges módszerek: megfigyeltetés, tevékenykedtetés, nevelői magyarázat, szerepjátszás, kooperatív
technikák,
páros
tanulás,
kiscsoportok
kialakítása,
egyéni
fejlesztés.
A
figyelem,
koncentrálóképesség, emlékezet, gondolkodás, beszédkészség fejlesztése. A pedagógustól elvárható követelmények: Ismerje a tantárgyak szakmódszertanát, rendelkezzen pszichológiai ismeretekkel, nagyfokú empátia, vállalja fel a hátránykompenzáló, fejlesztő munkát. Folyamatosan képezze magát. Hospitáljon, vegyen részt tanfolyamokon. Minden kolléga nagy hangsúlyt fektet a kulcskompetenciák fejlesztésére. Olvasóvá nevelés, olvasásfejlesztés kisiskolás korban A gyermek olvasási képességszintje azoknak a szellemi műveleteknek az elvégzésével mérhető, amelyek megközelítően teljes képet adnak arról, hogy a tanuló olvasás technikai tudásán, az olvasmány jelentéstartalmainak a megfejtésén(dekódolásán) túl
értelmezni tudja-e az olvasottakat életkorának
megfelelően, képes–e arra hogy ismeretrendszerébe beépítve felidézhetővé alkalmazhatóvá, felhasználhatóvá tegye megszerzett ismereteit. Egyszóval elsajátíthatja-e az önálló tanulás alapvető eszközét, módját. Az olvasóvá nevelés főbb szinterei. Az olvasási kultúra közvetítői: a család, az iskola és a könyvtár. Cél: Az iskola értékközvetítő szerepének erősítése. A szülők bevonása a pedagógiai munkába. Iskolai feladatok: Beszédfejlesztés, beszédművelés. Cél: Beszédhallás, beszédértés, beszédbátorság fejlesztése. Helyes kiejtés és a spontán beszéd fejlesztése, a hangképzés a hangsúly a hanglejtés a megfelelő hangerő a tempó a szünettartás (stb.). 281
Szövegértés fejlesztése (egyéni beszámolók, ötletbörze a nevelők részéről). Helyesírás Az év elején elvégzett felmérések után figyelmet fordítunk a hiányosságok pótlására. Írástechnikai segédletek: auditív alak-háttér tagolás és a vizuális differenciálás fejlesztése. Nyelvhelyesség fejlesztése: nyelvhelyességi gyakorlatok, a helyesírási készség fejlesztése tollbamondással.
Matematika Alapműveletek begyakorlása, matematikai szövegértés fejlesztése. Fontos feladat ebben az évben is a tehetséges tanulók gondozása, hogy felismerjük, megértsük, ösztönözzük, felkészítsük őket, hogy szellemi testi képességeik megfelelően fejlődjenek. A tanulás hatékonysága szempontjából igen fontos a megfelelő tanulási környezet kialakítása, melynek alapelvei közé tartozik, hogy a tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedezés, illetve a szervezett oktatás, az irányítás között. A tanulási környezet erősítse meg a diákokban kialakuló önszabályozási stratégiákat, teremtsen olyan autentikus, életszerű helyzeteket, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell a tudásukat és a készségeiket. Mivel a gondolkodás heurisztikus elemei és a metakognitív stratégiák fontos kiegészítő szerepet játszanak a tanulásban és a feladatmegoldásban, ezért a tanulási környezetnek lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ezeket az általános gondolkodási készségeiket a szaktárgyak keretei között, így például a matematikaórákon is fejlesszék a tanulók. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék és reflektáljanak arra, fejleszteni kell fogalmi és metakognitív felfogásukat azzal, hogy osztálytársaikkal kis csoportokban, megvitatják azokat és reagálnak rájuk. A készségek, képességek fejlesztését kiemelt feladatként kezelő Matematikai készség és képességfejlesztés feladatai A természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben A számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen) A biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kialakítása, fejlesztése (mérések, mértékváltások) A sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése A geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal A probléma –megoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával A valószínűségi szemlélet megalapozása a valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel Konkrét példákkal, szituációkkal alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. 282
Személyes kompetenciák fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztése A tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálása Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése A konfliktuskezelés képességének fejlesztése A konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása Önkifejezés, önellenőrzés, hibajavítás Önmegfigyelő, önértékelő képesség fejlesztése Önismeret, emberismeret fejlesztése Önbizalom, ötletesség, a belső képek, képzetek előhívásában Képzelet mozgósítása (pl. kreatív szövegformálás) Az esztétikai fogékonyság növelése A kognitív kompetenciák fejlesztése Az önművelésnek igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése Az emlékezet fejlesztése A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása: - Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése - Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve - Lényegkiemelés - Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás - Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján - Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében Szociális kompetencia fejlesztése A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlesztése A közösségi magatartás formálása Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése, - erkölcsi választásokban - a jó és a rossz elkülönítése Beszélgetésben, vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel, -tartás, saját álláspont előadása, megvédése, figyelem az ellenvéleményre együttműködés a társakkal, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése,
A kompetenciamérés elemzésére épített fejlesztési terv Alapvető feladat a tanulási készségek és képességek kialakítása. Különös figyelmet kell erre fordítani a hátránykompenzálás- és felzárkóztatás esetén, mely sok esetben csak a tanítási órán való differenciált fejlesztéssel érhető el. Cél: - Szakmai és szervezeti intézményfejlesztés megvalósítása, annak érdekében, hogy az iskolában tervezett legyen minden tanulót érintően a kompetenciafejlesztés, a pedagógusok támogatóan viszonyuljanak a feladathoz és felkészültek legyenek a megvalósításra. 283
- Módszertani megújulásra, szemléletváltásra épülő szakmai felkészülés a kompetencia alapú oktatás biztosítása érdekében. - Javuljon a kompetenciamérési eredmény. - Egységes nevelési elvek kialakításával és alkalmazásával a fegyelmezési problémák csökkenjenek. - A tantestületi légkör javuljon, őszinte, egymást támogató szakmai együttműködés megerősítése. Elvárt eredmény: a vezetés elkötelezett a fejlesztés iránt a pedagógusok azonosulnak a változással működtetjük a folyamatokat szabályozó, kompetenciafejlesztést is előíró MIP- et. van minden évfolyamra kiterjedő mérő és fejlesztő rendszer, melyet működtetnek a mérés és fejlesztés dokumentált, a megvalósítás ellenőrzött és értékelt a fejlesztés a mindennapi órák része a kooperatív módszereket alkalmazunk, az IKT –s eszközöket használják, a differenciálás rendszeres a tanterv, a tananyag, tankönyv változik. A munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése: pontosság, rendszeresség, feladattartás, több megoldás keresése és az ellenőrzés igénye. Szokásrendszerek, tanulási technikák kialakítása. A tanulás tanításának eredményeként: Tudjanak megfelelni a tantervi követelményeknek, a képességeiknek megfelelő szinten. Szeressenek, akarjanak, tudjanak jókedvűen tanulni. Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre A tanulás eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy a tanulókat mennyire tudjuk motiválni. Szükséges módszerek: Megfigyeltetés. Tevékenykedtetés. Nevelői magyarázat. Szerepjátszás. Valamennyi érzékszervvel való tanulás: (hallja, lássa, mondja, csinálja). A figyelem, koncentrálóképesség, emlékezet, gondolkodás, beszédkészség fejlesztése. Ezeket akadályozó tényezők lehetnek: Tanulási zavarok, részképesség zavarok, esetleg szemhiba vagy finommozgás összehangolatlansága. Megvalósításához szükséges eszközök: Tankönyvek, feladatlapok. 284
Auditív, vizuális eszközök. Applikációs képek szókártyák. Babzsák, labda. Számítógépes programok. Könyvtár. Környezetben található apró tárgyak.
Tevékenységek: Mozgásos játékok, feladatok. Hallásra, látásra épülő tevékenységek. Olvasási, számolási feladatok. Ügyességet fejlesztő manuális feladatok. Énekes, verses játékok, táncok. Gondolkodási műveletek. Írás, olvasás, rajz, alkotás. Szerepjátékok. A foglalkozások jellege: Egyéni Csoportos Páros Értékelési szempontok: Ha a tanuló a legrövidebb idő alatt optimális energiával a képességeinek megfelelő eredményt éri el és képes önálló ismeretszerzésre, jó minősítéssel zárhatunk. A pedagógustól elvárható követelmények: Ismerje a tantárgyak szakmódszertanát. Rendelkezzen pszichológiai ismeretekkel. Nagyfokú empátia. Vállalja fel a hátránykompenzáló, fejlesztő munkát. Folyamatosan képezze magát. Hospitáljon, vegyen részt tanfolyamokon. Minden kolléga nagy hangsúlyt fektet a kulcskompetenciák fejlesztésére. Ennek a munkának az eredményét szeretnénk látni majd az ez évi mérésen.
285
Új tanulási – tanítási módszerek Az intézmény az új tanulási – tanítási módszerekkel, programokkal a pedagógusok attitűdjével egy olyan folyamatot szeretne elindítani, amely egyre inkább megfelel a XXI. sz. iskolájának. Célunk: nyitottá válni a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatására.
Intézményünkben a hátrányos helyzetű gyermekek száma igen magas
A hagyományos módszerek, amelyek homogénnek tekintettek egy gyermekközösséget-, alkalmatlannak bizonyultak ebben a helyzetben. A tantestület próbálkozott, de csak a saját hatáskörén belül: differenciáltunk, korrepetáltunk, tehetséget gondoztunk.
Az egyedi próbálkozásokat tudatosabbá kell tenni.
Ehhez első lépés a gyerekek képességeinek a mérése, és egyéni fejlesztése.
Eltérő szociális képességgel, de általában már három éves kortól, rendszeresen járnak a gyermekek az óvodába.
Felkészült óvónők tudatosan végzik a prevenciós munkát.
Az óvodai alapozó munkának a folytatása szükségszerű az iskolában.
Folyamatosan kerül bevezetésre a gondolkodási, szocializációs, kommunikációs képességek feltérképezése. E vizsgálatok eredményei alapján a hiányosságok feltárulnak, erre egyéni terápiát dolgozunk ki.
A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatokkal, tanácsadással segíti a munkánkat.
Céljaink közt szerepelt új, integrációt segítő módszerek megismerése. Így egyre inkább alkalmasak leszünk az eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére.
A drámapedagógia tanórán belül és tanórán kívül is megjelenik az iskola életében.
Ennek alapján a pedagógusok tanórán belül differenciált munkával fejlesztik a gyermeket. (Részvétel továbbképzéseken)
Az integrációt nagyban segíti a kooperatív tanulásszervezés rendszeres alkalmazása. (Részvétel továbbképzéseken)
Új próbálkozásunk a projektmódszer bevezetése, alkalmazása. (Részvétel továbbképzéseken)
A különböző tanítási programok beépülése a nevelők munkájába folyamatos. Az eredményesség olyan eljárástól, módszertől várható, amelyet a nevelők meggyőződéssel alkalmaznak, megfelel egyéniségüknek, felkészültségüknek, és egyezik a gyermekek iskola felkészültségével.
A felzárkóztatást segítő tevékenységformák iskolánkban: A tanítási órák keretein belül 286
tanórai differenciálás megvalósítása egyénre szabott feladatokkal, különböző tanulási technikák tanulói elsajátíttatása lehetőségek függvényében egyes tananyagrészek projekt módszerrel való feldolgozása (továbbképzés szükséges)
A tanítási órákon kívül korrepetálások biztosítása (az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében), egyéni foglalkozások biztosítása mentorok, patrónusok, szaktanárok segítségével napközis és iskolaotthonos foglalkozás biztosítása (az 1-4. évfolyamos tanulóink számára, ha eredményes felkészülésük ezt szükségessé teszi). könyvtári foglalkozások egyéni elbeszélgetések hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel a tanuló segítése érdekében pályázatok, ösztöndíj lehetőségek figyelemmel kísérése, elérése (Pl: Útravaló ösztöndíj, Cinka Panna) Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés A különböző képességű, illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről való gondoskodás, differenciálás egyik fő feladatunk. A differenciálás az egyéniségek kibontakoztatását akár az úgynevezett átlagos képességű, akár tehetséges vagy a hátrányos szociokulturális közegben nevelkedett, hátrányokkal küzdő gyermekek csoportját tekintve fontos tevékenységünk Az óvoda minden gyermek esetében tudatosan, tervszerűen segíti a szociális és értelmi képességek kibontakoztatását az iskolai beilleszkedéshez szükséges pszichikus funkciók fejlesztését.
A differenciálás iskolai alkalmazása során minden tanulónak el kell sajátítania a törzsanyagot, a továbbhaladáshoz szükséges minimumot. Ahhoz kell megtalálni a differenciálási formákat, hogy ezt a minimumszintet minden gyermek elérje. A tehetségek kibontakoztatása éppen úgy feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. A minden gyermek egyéni fejlettségének és tempójának megfelelő haladásban látszik a megoldás kulcsa.
A tanári differenciálás, személyiségfejlesztés automatikusan felbontja a hagyományos, frontális munkaszervezést, ami több csoportos, páros és egyéni önálló munkát igényel.
Óvodai feladatok: Az óvodáskorúak sajtosságainak a csoportos és egyéni foglalkoztatási forma felel meg, ezért megszervezésük és a hozzá szükséges legkedvezőbb feltételek megteremtése az óvónők egyik legfontosabb feladata. Az egyénre szabott feladatokkal követik a gyermekek munkatempóját, a 287
speciális terhelési igényeket. Fontos a gyermekek önállóságának figyelembevétele és fejlesztése. Nyugodt légkör, elegendő eszköz biztosítása. Az iskolai alkalmazás esetén csoportmunka:
Akkor van jelentősége, ha a tanulók már megismert tananyaghoz hasonló anyaggal ismerkednek. A csoportok létszáma általában 3-5 fő.
Homogén csoportok: A hasonló képességűek azonos csoportokba kerülnek, azért, hogy a közel azonos képességű gyerekeknek könnyebben tudjon a pedagógus feladatot adni, illetve, hogy a gyengébbek így külön segítséget kaphassanak, míg a jobbak önállóbban dolgoznak.
Heterogén csoportok: Különböző képességű gyermekek kerülnek össze azért, hogy egymásnak segítsenek.
A feladatmegoldás tempója alapján is történhet csoportba sorolás.
A csoportmunka megszervezése lehetséges úgy, hogy minden csoport ugyanazt kapja, vagy minden csoport különféle feladatot kap. A csoportok megoldhatják feladataikat munkamegosztással és munkamegosztás nélkül. Értékelés Amikor kiscsoportos tanulásszervezéssel dolgozunk, a gyerekek teljesítménye nemcsak egyénileg értékelendő, hanem csoportos teljesítményként is. A csoportteljesítmény minden egyes tanuló egyéni pontjainak összege is lehet.
Páros munka A páros munka a csoportmunka egyszerűbb változata, erőgyakorlata. A jobb eredmény elérésének érdekében egymást kölcsönösen választhatják. A páros munkát olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a tanuláshoz van előismeretük az adott témában, vagy a nevelő irányításában már korábban megismert ismeretszerzési, módszert használják fel. Alkalmazható, gondolkodtató feladatok együttes megoldásaként, csoportosítások során, gyűjtő- és kutatómunka esetében, manuális feladatvégzés során. Egyéni munka Önálló tevékenység esetén, vagy mindenki ugyanazt a feladatot kapja, vagy mindenki más-más feladatot old meg. A differenciálás házi feladatok adásában is meg kell hogy jelenjen.
288
A kooperatív tanulásszervezés Napjainkban a gyerekek világa is színes, mozgalmas, figyelemfelkeltő. Ezzel szemben a hagyományos tanítási módszer szürkének bizonyul a mai gyermekek számára. A kooperatív tanulásszervezés elsajátítását is célul tűztük ki, mert a gyerekek aktivizálására épül, mert sokrétű tanulásszervezést kíván, a tapasztalatok útján a gyerek ismeretei mélyebbé válnak. A csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki megcsinálja a feladatot, elkészüljön, megtanulja az éppen aktuális ismeretet. Mindenki felelős a saját munkájáért, de együtt is dolgoznak, ha szükséges segítik egymást, mert a feladat sikeres megoldása függ valamennyi gyerek munkájától. Az együttműködés sikerét és a szociális készségek (felelősség, együttműködés, tolerancia, irányítás, szervezés, gondoskodás, együttérzés, egymás tisztelete stb.) alakulását szerepek biztosítják, amelyeket valamennyi gyereknek be kell tölteni, hiszen csak gyakorolva tanulhatók.
A célunk az, hogy gyermekeink jobban figyeljenek egymásra, segítsék egymást, toleránsabbakká és empatikusabbá váljanak.
A diák megtanulja, hogy csak akkor lehet sikeres, ha a többiek is azok. A csoport tagjai együtt dolgoznak, egymást segítik, és így biztos, hogy a gyengébb képességűek sem maradnak le.
A kooperatív tanuláshoz a fizikai együttléten túl hozzátartozik a témák megvitatása, a feladat megosztása és egymás segítése, és más kulcsfontosságú tényező.
A diákok erősebben motiváltak, többet tanulnak, és több marad meg bennük.
Jobban becsülik magukat, jobbak a társaikkal kialakult kapcsolataik, érzelmileg és pszichológiailag fejlettebbek, és szívesebben járnak iskolába.
Jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeit
A tapasztalati ismeretszerzés során gyakorlatiasabb tudás birtokába jussanak, hogy a XXI. század kihívásainak meg tudjanak felelni.
Terveink közt szerepel újabb pedagógiai módszerek megismerése, és alkalmazása a mindennapokban. Ezzel gyermekeink számára még vonzóbbá, játékosabbá, egyénre szabottabbá tehetnénk az ismeretszerzést.
Az integrációt elősegítő módszertani elemek szélesebb körű alkalmazása a tanári együttműködést szorosabbá és tudatosabbá teszi.
A tantestület 6 tagja ismeri a kooperatív technika alapjait, s további kollégák továbbképzését tervezzük.
Drámapedagógia Valójában gyermek-csoportpszichoterápiás munkának vehető a drámapedagógia alkalmazása az integrált oktatás folyamatában. 289
Feladat a gyermek megismerése – ez elsősorban önmegismerésen/gyerek/ alapuljon –a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazásával. A dramatikus formák csak kisegítői az oktatás hagyományos formáinak: - a tananyag bizonyos részei drámával - plusz tudás nyújtása dramatikus eszközökkel Személyiségfejlesztés és drámapedagógia: Ismert kell, hogy legyen a pedagógusok számára, hogy a dramatikus tevékenységi formák csoportosítása négy szempont szerint történik: - Gyakorlatok - Dramatikus játék Mindenfajta tanítási órán szabadidős programok során alkalmazható. Tehát a dramatikus elemek alkalmazása nem a dráma tantárgyhoz kötött. Természetesen a humán tárgyak, az osztályfőnöki órák prioritást élveznek- e téren, de a reáltárgyak körében is alkalmazhatók. Az önmegismerés lehetőségei végtelenek; az egész módszer a játékon alapul, ami alapeleme a gyermeki létnek. Ez történhet frontálisan, ezen belül kiscsoportos munkaformákat alkalmazva. A kooperatív csoport nagyobb hatékonyságot mutat az együttes munka során. A személyiség feltárását segíti. Feladat: olyan tanulási környezet biztosítása, ahol védettségben önálló munkát végezhetnek és fontos a véleményük. Mindenféle tevékenység a mintanyújtáson alapuljon, a pedagógus azonosuljon a gyakorlatokkal, a gyerekekkel – arra az időre ő is legyen gyerek. Lényeg, hogy nagyon naprakész és felkészült legyen, de tudjon improvizálni is. A 5-7 éves kezdő nyelvtanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztési céljai Az idegennyelv-oktatás legfőbb célja a gyermekek, tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése. Kisiskolás korban a legfontosabb cél az idegen nyelv és a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd és motiváció kialakítása és fenntartása. Ezen kívül fontos szerepe van a hatékony nyelvtanulási stratégiák megismertetésének, elsajátíttatásának a fokozatosan kialakítandó önálló tanulás érdekében. Általános fejlesztési célokon olyan célokat értünk, amelyek nem közvetlenül a nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányulnak, hanem szélesebb körben, tantárgytól függetlenül fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti készségeket céloznak meg. Az általános célok megfogalmazásával azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra és boldogságra képes felnőtté váljon. A programtantervnek ez a része felsorolja a kiemelten fontos általános fejlesztési célokat, és példákat ad arra, hogyan integráljuk ezeket a célokat a nyelvi tevékenységekbe. Alakuljon ki és növekedjen a tanulóban a nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, az angol nyelv iránti motiváció és érdeklődés. 290
- A tanuló lelje örömét a nyelvi foglalkozásokon végzett tevékenységekben, autentikus gyermekirodalmi művekkel való megismerkedésben. - A tanuló örömmel és aktívan vegyen részt a játékokban. - A tanuló kapcsolja össze a nyelvi foglalkozásokon tanultakat a való életben, a környezetében fellelhető nyelvi inputtal.
Innováció- Jó gyakorlat beépülése a programba: A TÁMOP 3.3.7-09-1-2009--0038 projekt keretében iskolánk a www.kosar.educatio.hu oldalon akkreditált jó gyakorlatot adaptálja . Az átvett jó gyakorlat tartalma: Szövegértési kompetenciafejlesztés Matematika kompetenciafejlesztés
Múzeumpedagógia A múzeumpedagógiai feladatok megvalósítása a Nyírvasvári Iskolában és Óvodában A Nyírvasvári Intézmény együttműködési megállapodást kötött a Báthori István Múzeummal, mely szerint az intézmény tanulói és pedagógusai rendszeresen részt vesznek a múzeum által kínált szakkörökön, témanapokon. A múzeumpedagógia, az iskolán kívüli ismeretszerzés, ismeretközvetítés sajátos, múzeumban megvalósuló formájával foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat; a múzeum gyűjteményi anyaga, kiállításai, az ott folyó kutatómunka és a múzeum látogatói közötti közvetítőtevékenység olyan területe, amely a gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozik. Közvetlen célja a múzeumi anyag (gyűjtemény, kutatómunka, kiállítás) sokoldalú és élményszerű megismertetése, a gyerekek érdeklődésének felkeltése a hagyományos paraszti (parasztpolgári) kultúra és értékek megismerése iránt. Az élményszerű elsajátítás legkézenfekvőbb helyszíne a múzeum, hiszen itt láthatóak, esetleg megfoghatóak a tárgyak, a gyerekek időnként „beléphetnek” egy-egy szituáció átéléséért az enteriőrökbe. A hagyományos paraszti kultúrához köthető munkafolyamatok, eljárások, szokások már falun sem élnek, a gazdasági épületeket lebontották, vagy más célra használják, a korábban gyakorolt népszokások feledésbe merültek. Ezeknek az értékeknek a bemutatása és felfedezése már csak a múzeumban lehetséges. A néprajzi szókincs szinte teljesen ismeretlen, ritkán vagy alig használt szavakból áll, amelyek azonban lépten-nyomon felbukkannak az irodalmi, történelmi, ének-zenei tanulmányok során. Így a foglalkozások során szerzett ismeretek megkönnyítik ezeknek a tantárgyaknak az elsajátítását is. Az élményszerűség hozzájárul a múzeum népszerűsítéséhez, a gyerekek később is rendszeres látogatók lesznek. Megismerkednek a lakóhelyről, illetve annak környezetéből származó népmesékkel és népmondákkal. Erősödik a lakóhely iránti kötődésük, identitástudatuk. Bővül a szókincsük. A múzeumban szerzett ismereteket alkalmazzák a tanórákon.
1. A tevékenység neve, címe: Hon- és népismeret szakkör 2. A tevékenység célja, fejleszteni kívánt készségek: 291
A szakkör célja a gyerekek érdeklődésének felkeltése a hagyományos paraszti (parasztpolgári) kultúra és értékek megismerése iránt. Mivel ez a terület távol esik a korosztály érdeklődésétől, a pedagógusoknak nehéz dolguk van, amikor a hon- és népismeret tantárgyat tanítják. Alig állnak rendelkezésre olyan szemléltető és demonstrációs eszközök, amelyekkel az órákat „élővé”, „színessé” tudnák varázsolni. Az élményszerű elsajátítás legkézenfekvőbb helyszíne a múzeum, hiszen itt láthatóak, esetleg megfoghatóak a tárgyak, a gyerekek időnként „beléphetnek” egy-egy szituáció átéléséért az enteriőrökbe. A hagyományos paraszti kultúrához köthető munkafolyamatok, eljárások, szokások már falun sem élnek, a gazdasági épületeket lebontották, vagy más célra használják, a korábban gyakorolt népszokások feledésbe merültek. Ezeknek az értékeknek a bemutatása és felfedezése már csak a múzeumban lehetséges. A néprajzi szókincs szinte teljesen ismeretlen, ritkán vagy alig használt szavakból áll, amelyek azonban lépten-nyomon felbukkannak az irodalmi, történelmi, ének-zenei tanulmányok során. Így a foglalkozások során szerzett ismeretek megkönnyítik ezeknek a tantárgyaknak az elsajátítását is. Fejleszteni kívánt készségek: - népnyelvi szöveg megértése - irodalmi alkotások archaikus szavainak felismerése, értelmezése - memóriafejlesztés - alkotó fantázia - koncentráló-és összehasonlító képesség erősítése - természet és társadalom együttélésének megértése - tájékozódás térben és időben - néprajzi források (archív fotók, filmek, múzeumi tárgyak, régi dokumentumok, családi történetek, fényképek és iratok, könyvek stb.) feldolgozása - önálló szövegalkotás - érzelmi kötődés erősítése a szűkebb szülőföld iránt - hazaszeretet erősítése - más hagyományú nemzeti kisebbségek kultúrájának megismerése - értékek felismerése és bemutatása - nemzeti örökség tisztelete - együttműködés csoportban - kommunikáció egyének és csoportok között - problémamegoldás - tanulási stratégiák elsajátítása - ízlésformálás
3. A célcsoport leírása (létszám, általános jellemzők, életkor, érdeklődés stb.) A foglalkozásokon az Óvodánk nagy csoportosai és Iskolánk 1. osztályos tanulói vesznek részt.
4. A tervezett alkalmak száma, a tevékenység időtartama: A szakköri foglalkozások száma: 6 alkalom/tanév A foglalkozások időtartama: 2 óra
5. A tevékenység munkaerőigénye (megvalósítók létszáma, részvételük időtartama, képesítésük) A foglalkozásokat néprajzos muzeológus szakmai támogatásával történelem szakos (muzeológia szakirány) múzeumpedagógus tartja.
6. A tevékenység módszertani leírása A szakköri foglalkozásokon a frontális módszerek mellett meghatározó a csoportmunka, az önálló kutatás és a projektpedagógia. Csoportmunkában szeretnénk feldolgozni egy-egy kisebb témát (pl. tabló egy munkafolyamatról, egy-egy népszokás, népi játék dramatikus előadása, kézművesség stb.) Talán a nagyszülők még tudnak valamit mesélni erről a letűnt világról, ezért a gyerekek feladatként kapják, hogy gyűjtsenek 292
történeteket, leírásokat tárgyakról, munkafolyamatokról, egykor gyakorolt népszokásokról, népi játékokról. A foglalkozásokhoz szakköri füzet készül, amely segít irányítani gyerekek figyelmét, tanulását.
7. A tevékenység eszközigényének leírása - fénymásoló papír (A/4) - ceruza (grafit, színes) - rajzlap (A/4) - csomagolópapír - olló - ragasztó - zsírkréta - vízfesték - lepedő - cirokseprű - cserép - fakanál - maradék textilek - filctoll - bábu (öltöztethető baba) - ruhadarabok - fotók - filmek - villanytűzhely - lábas
8. A tervezett tevékenység időbeni bontása Időigény
Téma
Tevékenység
2 óra
Szüret - a hagyományos szőlőtermesztés eszközei - népdalok, népi játékok - szólások, közmondások, találós kérdések - időjóslás
▪ A múzeum gyűjteményében található eszközök bemutatása, funkciójuk kitalálása ▪ Szótár készítése a népi kifejezésekből ▪ A helyi szüreti felvonulás megjelenítése rajzban. ▪ Csőszjáték megtanulása, előadása ▪ Szőlőről, szüretről szóló dalok, a szülők, nagyszülők időjóslással kapcsolatos ismereteinek gyűjtése
2 óra
A karácsonyi ünnepkör - Luca-napi hiedelmek, pl. lucaszék, időjárás- és férjjóslás - a karácsony eredete, ünneplése - a szatmári tájegységre jellemző bábtáncoltató betlehem - szólások és közmondások
2 óra
Fonó - bekapcsolása a kalákamunkákba - a fonás-szövés eszközkészlete - a textilek funkciói, díszítmények - viselet
▪ Luca jelmezbe öltözés ▪ Egy a megyében gyűjtött hiedelemmonda szövegének feldolgozása ▪ Rontáselhárítás ▪ Hagymakalendárium készítése vagy ”lucabúza” elvetése ▪ A betlehem bábjainak elkészítése, helyi betlehemes játék felújítása ▪ Ismerkedés az állandó kiállítás enteriőrjével- feladatlapos feldolgozás ▪ A textilgyűjtemény néhány darabjának megtekintése – funkció azonosítása 293
- fonóbeli játékok - szólások és közmondások
2 óra
▪ Kelengye összeállítása ▪ Díszítmények lerajzolása ▪ Beszámoló saját gyűjtésről ▪ A dél-nyírségi viselet rekonstruálása – beöltözés, babaöltöztetés ▪ Egy fonóbeli játék dramatikus megjelenítése ▪ A farsang történeti gyökerei – Farsang - a farsang eredete, ideje, szövegfeldolgozás ünneplése ▪ A magyar nyelvterület és a - ételek nemzetiségiek által lakott területek - farsangi alakoskodás (pl. szokásainak az összehasonlítása (pl. medve) busójárás) - lánycsúfolás ▪ Hogyan készül a farsangi fánk? – - továbbélő hagyomány: az iskolai ételreceptek gyűjtése, fánksütés farsang, felvonulások, karneválok ▪ Farsangi maszk készítése a világban
2 óra
A húsvéti ünnepkör - virágvasárnap: barkaszentelés - a nagyhét jeles napjai – népi hiedelmek, szokások - a tojás szerepe: hímes tojás, tojásjátékok - szólások és közmondások, találós kérdések
2 óra
Állattartás - a pásztorkodás emlékei (eszközök, ruhadarabok) a múzeumi gyűjteményben - Szent-György naphoz kötődő szokások, hiedelmek
▪ Húsvét időpontjának kiszámítása ▪ A húsvéti ünnepkör jeles napjai tablókészítés ▪ Ételreceptek gyűjtése ▪ Tojásjátékok (gurítás, dobálás stb.) ▪ Tojásfestés a lakóhelyre jellemző eljárásokkal ▪ Helyi gyűjtésű locsolóversek, népszokások felelevenítése ▪ A múzeumi tárgyak segítségével párbeszédek rögtönzése ▪ Pásztordalok gyűjtése ▪ Szent György és a sárkány – szövegfeldolgozás ▪ Rontáselhárítás ▪ Süss fel nap… - népi játék eljátszása ▪ Gyógynövényekből tea készítése (Tanultak felelevenítése: vásár, boszorkányok)
9. A tevékenység kimenete (a teljesítés követelményeinek leírása): - Legyen képes a paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeit és azok technikáit felismerni - Vegyen részt kézműves tevékenységben és dramatikus játékban (rajz és kézművesség, népszokás eljátszása) - Sajátítsa el a naptári év legfontosabb, a tájegységre jellemző szokásait - Ismerjen népi játékokat, népköltészeti alkotásokat - Végezzen néprajzi gyűjtőmunkát - Legyen képes megfogalmazni tapasztalatait, megfigyeléseit - Ismerjen a tájegységre jellemző kifejezéseket, szavakat - Legyen képes a néprajzi források használatára, elemzésére - Ismereteit tudja más tárgyakban tanultakhoz kapcsolnia, pl. történelem, irodalom, rajz és vizuális kultúra, ének-zene.
10. A tevékenység sikeres megvalósításával elérni kívánt eredmények leírása: - Az élményszerűség hozzájárul a múzeum népszerűsítéséhez, a gyerekek később is rendszeres látogatók lesznek. 294
- Bepillantást nyernek a hagyományos paraszti munka éves rendjébe, eszközkészletébe, a népi kultúra értékrendjébe. - Jobban fogják tisztelni az emberi munkát. - Megismerkednek a tájegységünkre jellemző szokásokkal és hiedelmekkel, népi játékokkal. - Bővül a szókincsük. 1. A tevékenység neve, címe: A húsvét (témanap)
2. A tevékenység célja, fejleszteni kívánt készségek: A témanap célja, hogy a múzeum bekapcsolódjon az általános iskolákban folyó pedagógiai innovációkba (projektpedagógia). A múzeumi rendezvénnyel a projektek egyik klasszikus célkitűzése valósul meg, mivel a gyerekek kilépnek az iskola falai közül és egy külső helyszínen is tapasztalatokat szerezhetnek. A múzeumpedagógiai tevékenység a feldolgozás részévé válik, lehetőséget ad a téma más aspektusokból történő megközelítésének. Ezáltal hozzájárul a komplex látásmód fejlesztéséhez. Fejleszteni kívánt készségek: - szövegértés - számolás - memóriafejlesztés - alkotó fantázia - megfigyelőképesség - összefüggések felismerése - értékfelismerés - hagyományok tisztelete, megbecsülése - manuális készségek - egészséges életmód fontosságának felismerése - együttműködés csoportban - közösségformálás - kommunikáció egyének és csoportok között - tanulási stratégiák fejlesztése - ízlésformálás
3. A célcsoport leírása (létszám, általános jellemzők, életkor, érdeklődés stb.) A témanap résztvevői az általános iskolák 3-4. osztályos tanulói. Egy-egy témanap minimum 20 fővel zajlik.
4. A tervezett alkalmak száma, a tevékenység időtartama: A pályázati kiírás szerint félévente három témanapot kell megszervezni a partner intézmény tanulói számára. Ezek közül az egyik témája a húsvét. Időtartama: 4 óra
5. A tevékenység munkaerőigénye (megvalósítók létszáma, részvételük időtartama, képesítésük) A témanapot néprajzos muzeológus szakmai támogatásával történelem szakos (muzeológia szakirány) múzeumpedagógus tartja.
6. A tevékenység módszertani leírása A témanapon meghatározó lesz a tevékenykedtetés, a csoportmunka (pl. tablókészítés a húsvét jeles napjairól, egy-egy népszokás, népi játék dramatikus előadása, kézművesség stb.) Talán a nagyszülők még tudnak valamit mesélni a régi világról, ezért a gyerekek feladatként kapják, hogy gyűjtsenek történeteket, leírásokat tárgyakról, egykor gyakorolt szokásokról, hiedelmekről, népi játékokról. (A témanapot megelőző iskolai előkészítő órá(ko)n.) Így a hallottakat, a családi-rokoni elbeszélést össze tudják vetni a múzeumi tapasztalatokkal. A témanap produktumait portfóliókban gyűjtjük össze. Ez segíti a későbbi, a témanapot követő osztálytermi foglalkozások során a felidézést, az ismétlést, a tanulást. 295
7. A tevékenység eszközigényének leírása - műszaki rajzlap (A/3) - csomagolópapír - filctollak - olló, ragasztó - fotók - színes ceruza - seprű - pászkakosár - pászkakendő - fénymásolópapír (A/4) - íróka - lábas - tűzhely
296
Penészlek Bevezetés A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerőpiaci igényeknek kell megfelelniük. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási-nevelési folyamat egészében. Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni határozatában követelményként fogalmazódik meg a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítása - a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése céljából. Az eltelt fél évtizedben a döntéshozók sorra megerősítették a kulcskompetenciák fejlesztésének sürgető igényét a versenyképesség biztosítása érdekében. Kutatások és mérési tapasztalatok egyaránt azt támasztják alá, hogy a hazai oktatás tartalmának és módszertanának átalakítása, a rendszer demokratizálása szükségszerű, elodázhatatlan. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az oktatási intézményekben megújuljon a pedagógiai kultúra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a különkülön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A penészleki tagintézményben az alábbi kompetencia területek kerültek bevezetésre az adott évfolyamokon: Kompetencia terület
Évfolyamok
Szövegértés-szövegalkotás Matematika
5. évfolyam 5. évfolyam
A céljaink megvalósulását új módszerek, tanulásszervezési eljárások bevezetésével tesszük hatékonnyá:
Tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés Projektoktatás Infokommunikációs technológia, mint taneszköz alkalmazása
Szövegértés-szövegalkotás programcsomag alkalmazása 5. évfolyamon
297
2010/2011-es tanévtől kezdve megszűnik a magyar nyelv és irodalom tantárgyi elnevezés, helyette szövegértés-szövegalkotás műveltségterületet oktatunk tantárgyi bontás nélkül. A tananyag szerkezete moduláris oktatásra épül, ahol változatos eszközökkel, új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, és a projektmódszer támogatásával sajátítanak el egy-egy tananyagot a tanulók.
2. A dokumentum főbb pedagógiai jellemzői Az általános iskola 5. évfolyamán a szövegértés-szövegalkotás tanításának tartalmát és folyamatának tervezését a 21. században felnövő gyerekek fejlesztési igényeihez és fejlődési jellemzőihez igazítja. Az eredményes tanulásirányítást elvekkel szabályozza, miközben tág teret enged a tanító módszertani szabadságának. Az alapozásban kitüntetetten épít a tanulók tapasztalatszerzésére, a fogalmak tartalmának lassú érlelésére, az értelmes és fejlesztő célú gyakoroltatásra. Az olvasás-és írástanulás kezdő időszakában kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. Az anyanyelvi kompetencia alapozása és fejlesztése a szövegértés-szövegalkotás tevékenységrendszerébe ágyazva valósul meg. A nyelvtan tanítása a korosztály értelmi fejlődésének jellemzőihez igazodik. Az ismeretszerzés e területen nem a leíró nyelvtan rendszerére épül, hanem kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálja a nyelvalkotó elemeit, irányítja a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. Így a nyelvtani fogalom meghatározások és a szabályok bevésése helyett a képességfejlesztés kerül a tanulási folyamat középpontjába, melyben a megfigyelésé, a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ily módon a gyerekek az elemi szintű anyanyelvi ismereteikhez egy sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen jutnak, mintegy felfedezik azokat, és - az eddig megszokott gyakorlattól eltérően - az ismeretek absztrakt szintre emelkedése (pl. a szófajtan, mondattan), kiteljesedése, rendszerezése majd a későbbi iskolaszakaszokban történik meg. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések jelentése, stílusértéke, mondattá szerveződése a vizsgálódás fő terepe, mely lehetőséget kínál alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűségek felismeréséhez és gyakorlásához, jó alapokkal támogatja a szövegértés és szövegalkotás képességének fejlődését. Mivel az anyanyelvi tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, az anyanyelvi fejlesztés feladatai nem elkülönülten, önálló területet alkotva jelennek meg, hanem ezeknek a fejlesztési területeknek a tartalmába integrálódnak. A tanulási tempó a gyerekek aktuális fejlettségéhez és fejlődési jellemzőihez igazodik. Pl. a tanító szükség szerint nyújtsa meg a nyelvi tevékenységek tanulásának alapozását, és a fejlesztés kritikus pontjain hosszabb fejlesztő szakaszokat iktasson be a tanulási folyamatba. Ezzel megelőzheti a korai tanulási kudarcok kialakulását, ébren tartja és fejleszti a tanulási motiváltságot és feltételt teremt a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együtt neveléséhez. 298
Ebből a rugalmas, differenciálásra épülő tanulásirányításból következően az anyanyelvi kompetenciák fejlődésének előrehaladását nem tanévekkel méri, nem tanév végi követelményekkel szabályozza, hanem olyan - hierarchikusan egymásra épülő - fejlettségi szintekben ragadja meg, amelyek a továbblépés, a következő fejlődési szakasz teljesülésének előfeltételét, alapját képezik, ám – a dolog természetéből adódóan egybeesésük a tanévek lezárásával nem szükségszerű, hanem folyamatos előre haladást tesz lehetővé a tanulók egyedi sajátosságai szerint. Újszerű sajátossága: -
reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulásbeli szükségletekben jelentkező különbözőségeinek kezeléséhez,
-
hatékonyabbá teszi a tanító alapozó munkáját,
-
megelőzi a korai tanulási kudarcok kialakulását, elkerülhetővé teszi a szegregációt.
Fentiekből következően nem évfolyambontásban adja meg a tanítási tartalmakat a tantárgyi programok készítéséhez, hanem a kompetencia-fejlesztés területei szerinti bontásban. Mivel a fejlesztés tanéveken átívelő is lehet és a tanulók nem azonos időpontokban lépnek át az újabb fejlődési szakaszba, de az 5. évfolyam végére mindenképpen teljesítik a nemzeti alaptantervben foglaltakat, ezért a kezdő iskolaszakasz végére tantervi követelményeket határoz meg.
3. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének célja és kiemelt pedagógiai feladatai
A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak – a későbbiekben kiteljesedő – igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az új nyelvhasználati módok megtanulásával kiszélesedik a nyelvi tevékenységek köre, gazdagodik eszköztára, pontosabbá válik a megértés és a kifejezés, és differenciálódik az információs forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszere. Sikeressége szoros kölcsönhatásban áll a többi műveltségterület tanításával: meghatározza tanításuk eredményességét, de az ott folyó tanulás jótékonyan vissza is hat az anyanyelvi kompetenciák fejlődésére. Kapcsolódása az ember és társadalom, a művészetek, valamint az informatika műveltségterülethez kitüntetett szerepű. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése komplex folyamat, mely a speciális műveltségterületi célok megvalósítása során jelentős mértékben hozzájárul többféle kulcskompetencia és a nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósulásához is. A fejlesztés eszköze a tanulói aktivitást feltételező, integrált szemléletű változatos tevékenységrendszer, melynek középpontjában a szóbeli és írásbeli szöveg megértése, valamint a szó-és írásbeli szövegalkotás áll. Ebben a folyamatban - miközben megalapozást nyernek, fejlődnek, tökéletesednek a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó, elektronikus) módjai – célirányosan fejleszthetők az önálló tanulás
299
képességei, és természetes feladathelyzetekben nyílik lehetőség a digitális kompetencia fejlődésének megindítására és értelmes aktivizálására. A különböző anyanyelvi kompetenciák fejlesztéséhez felhasznált feladatok szövegkörnyezete és a szövegértés fejlesztéséhez feldolgozott olvasmányok szöveganyaga modellként szolgál az igényes anyanyelvhasználat elsajátításához, gazdag terepet kínál az anyanyelvi tapasztalatszerzéshez és feltételt teremt az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőkészség élményszerű megalapozásához. A különféle funkciójú és témájú szövegek tartalmi elemzése során gazdagodik a tanulók világról való tudása, értékes társadalmi tapasztalatok birtokába jutnak (pl. a családról, a hazáról, a munkáról, az alapvető emberi kapcsolatokról), mely fejleszti erkölcsi értékrendjüket, megindítja nemzeti azonosságtudatuk megalapozását, növeli szociális érzékenységüket, természeti környezetük iránti felelősségüket. Az adaptív pedagógiai megalapozottságából szükségszerűen következik a differenciálás preferenciája a tanulásirányításban, mely kedvező feltételt teremt a befogadható sajátos nevelési igényű tanulók (pl. hallássérültek, látáskárosultak, mozgásukban korlátozottak) eredményes fejlesztéséhez, együttneveléséhez is. A tanulás folyamatában követelmény a differenciált tanulásirányítás, a kooperatív technikák és a drámapedagógia alkalmazása. Ezek feltételt teremtenek a tanuláshoz való pozitív viszonyulás megerősödéséhez, megkönnyítik a kapcsolatteremtést, az együttműködést, egymás elfogadását és kialakítják a segítségadás természetes és célravezető módjait, gyakorlóterepet kínálva a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez és az élethosszig tartó tanulás megalapozásához.
4. Fejlesztési követelmények A szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület többféle anyanyelvi kompetencia fejlesztését foglalja magában. Ezek sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, bonyolult rendszert alkotnak. A szövegértésszövegalkotás kompetencia fejlődése, fejlettsége minden más kompetencia területben megjelenő tartalom elsajátítását befolyásolja, ezért fejlesztése kereszttantervi modulokban is megjelenik. Napi gyakoriságú fejlesztő tevékenységek Az anyanyelvi képességek fejlesztésének komplex rendszerében tanéveken átívelő, napi rendszerességgel ismétlődő tevékenység a beszélgető kör, a mindennapi mesemondás és a ritmust érzékeltető versmondás. E fontos nevelési eszközök a közös élmény erejével, a csoport és a csoporttagok életével kapcsolatos őszinte beszélgetésekkel alapozzák a szociális kompetenciák fejlődését (közel hozzák egymáshoz a gyerekeket, fokozzák összetartozásuk érzését), oldott légkört teremtenek a tanuláshoz, keretet adnak a szóbeli kommunikáció (a beszéd, a szóbeli szövegértés), a kognitív képességek és az erkölcsi érzék fejlődéséhez. A mesemondás soha nem oktató célzatú, hanem magáért a mesehallgatás élményéért való, a belefeledkezés, a gyönyörködés, az átélés, a mesével való ismételt találkozás örömével, a képzelet szabad szárnyalásával ajándékozza meg a gyerekeket. A népmesék világa betekintést enged a magyarság és más népek kultúrájába, közelebb viszi a gyereket önmaga és a világ megértéséhez. Mesehallgatás közben gyarapodik a szókincs, fejlődik a szövegértés és a belső képteremtés képessége.
5. Általános alapozás
300
Ez a fejlesztési terület az írásbeli nyelvhasználat elsajátítását készíti elő, alapozza meg. A fejlesztő munka arra irányul, hogy minél zavartalanabb, minél inkább örömszerző legyen az új nyelvi tevékenységek: az olvasás és az írás elsajátítása. Ez nemcsak az eredményesség, hanem a kezdeti tanulási motiváltság megőrzése és tovább fejlesztése érdekében is elengedhetetlen, hiszen a kezdeti tanulási sikeresség képezi az élethosszig tartó tanulás egyik legfőbb alapját. Az e területen folyó alapozó munka folyamatában különösen kitüntetett szerepe van a differenciálásnak, a személyre szabott fejlesztésnek, mert ez teremti meg a feltételét annak, hogy a gyerekek akkor kezdjék el az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítását, amikor arra már felkészültek, és olyan tempóban haladjanak a tanulás folyamatában, amelyik leginkább megfelel egyéni fejlődésüknek, fejleszthetőségüknek, amelyik igazodik sajátos nevelési igényeikhez. Beszéd – beszédértés – szóbeli szövegalkotás A fejlesztés középpontjában ezen a területen az igényes szóbeli kommunikáció megalapozása áll: a szóbeli gondolatközlés tartalmának, nyelvi megformáltságának és hangzó oldalának csiszolása, finomítása itt a tanító feladata. Az egyéni, a páros és a csoportos beszédhelyzetekben a gyerekek anyanyelvi tapasztalatok birtokába jutnak, kipróbálhatják alakuló kommunikációs képességeiket, az önkifejezés szóbeli formáit, nyelvhelyességi szabályokat ismernek meg és alkalmaznak, továbbfejlesztik szókincsüket, aktivizálják verbális és nem verbális eszköztárukat. A nevelés legfőbb eszköze a tanító igényes és példaszerű beszéde, az a minta, amit a meghallgatott és reprodukált szövegek közvetítenek, valamint azok a dramatikus, tevékenységek amelyek a beszéd szervezeti keretét adják. Segítik az átélést, a verbális és nem verbális kódok, valamint ezek összefüggéseinek megértését és alkalmazását. Az intenzív beszédfejlesztés eredményeképpen biztos alapozást nyer a beszédre épülő többi nyelvhasználati mód tanulása. Olvasás - az írott szöveg megértése Az olvasás, az írott szöveg megértése kiemelt fontosságú kulcskompetencia, melynek fejlettsége, a tevékenység kedveltsége meghatározza a diákok tanuláshoz való viszonyát, későbbi iskolai pályafutásának sikerességét, s mint az önálló tanulás alapvető összetevője, kihat felnőtt életük alakulására, a kultúrából való részesedésük minőségére is. A kezdeti olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások alakulására. Az olvasástanulás célja kezdettől fogva az, hogy a gyerekek érdekeltek legyenek az olvasottak megértésében, az első próbálkozásoktól kezdve keressék az elolvasott szó, szókapcsolat, mondat vagy szöveg értelmét. Olvasásuk a fejlesztés eredményeképpen egyre jobban működő eszközzé váljon irodalmi élmények megszerzéséhez, az írásos információhordozók használatához és kiszolgálja önálló tanulási, információszerzési, művelődési igényeiket. Az eszköz szintű olvasás feltétele a jó olvasási technika, melynek fejlesztő eszköze a hangos olvasás, míg a valóságos szövegértéshez a tanulóknak néma olvasás útján kell megismerkedniük a szöveggel. Az olvasástanuláshoz felhasznált szövegeknek a tanulók olvasási készültségéhez kell igazodnia. Témájuk legyen érdekes a gyerekeknek. Az olvasnivalók között legyenek képeskönyvek, mondókák, mesék, mondák, népköltészeti alkotások, versek, zenei formálású lírai művek, rövidebb epikai alkotások, ismeretterjesztő és különféle hétköznapi szövegek is. Az olvasmányok tartalma a mindennapi élethez, a gyerekek világához, a 301
természeti, a társadalmi és a technikai környezethez kapcsolódjon. Olvassák a gyerekek saját és társaik írásait is. Fontos, hogy a tanulás folyamatában a diákok értelmezzék a szöveget saját olvasatuk szerint, keressenek benne információkat, összefüggéseket, jussanak következtetésekhez, reflektáljanak az olvasottakra, mondjanak véleményt és használják fel a megszerzett információkat új feladathelyzetben is. Figyeljék meg a szövegek nyelvi megformáltságát, a kifejezésmód sokrétűségét, stílusát. Az irodalmi feldolgozások feltételt teremtenek a komplex esztétikai értékközvetítésre, az irodalom, a báb, a zene, a képzőművészet összekapcsolásával a gyerekek közelebb kerülnek a valóság (a természet, a társadalom) és önmaguk megismeréséhez, kitekinthetnek a világba és ismerkedhetnek a hazai és más népek kulturális örökségével. A történelmi személyiségek példája, a nemzetiségi és etnikai népcsoportok kultúrájával való találkozás fejleszti a nemzeti identitástudatot, mely előkészíti az Európához tartozás gondolatának megértését és utat nyit az egyetemes kultúra befogadásához. A célirányosan kiválasztott szövegekkel való foglalkozás gazdag nevelési lehetőségeket kínál a környezettudatos magatartás fejlesztéséhez, a fenntartható fejlődés gondolatának gyermek közeli megvilágításához, az egészséges életmód szabályainak és egyszerű összefüggéseinek felismeréséhez, a reklámtevékenység megértéséhez és a káros hatásaival szembeni attitűdformáláshoz. Az olvasmányok szövegeit használja fel a tanító sokrétű anyanyelvi tapasztalatok szerzéséhez is. Figyeltesse meg a gondolatközlés adekvát módjait, az anyanyelvhasználat könnyen belátható szabályszerűségeit, anyanyelvünk alapvető jellemzőit. A tanulás folyamatában váljon természetes gyakorlattá, hogy a diákok könyvekből, kézikönyvekből, szótárakból, digitális forrásokból kiegészítik tankönyveik információkészletét, rendszeresen használják feladatmegoldásaikhoz a különböző információs forrásokat, és olyan technikákat sajátítanak el, amelyek hozzájárulnak önálló tanulási képességük megalapozásához. Írás – íráshasználat- írásbeli szövegalkotás Az írás megtanulásával olyan írásbeli kommunikációs eszköz birtokába jutunk, melyet gondolataink közvetítésére, információk rögzítésére használunk. Ezt már a tanulás kezdetén nyilvánvalóvá kell tenni a gyerekek számára, különös tekintettel, a számítógéppel való írás nyújtotta előnyök értelmes egyensúlyának megteremtésére. A fejlesztés arra irányul, hogy a jelrendszer biztonságos elsajátítására építve jól működő, lendületes és olvasható, tetszetős kézírás alakuljon ki, tehermentesítve ezzel az értelmi erőket az írás technikai kivitelezésének felügyelete alól. Az írástanulás folyamatában a gyerekeknek:
szigorúan kötött szabályokat kell elsajátítaniuk (balról jobbra haladás, az írásmozgás iránya, a betűk magassági kiterjedése, a kis-és nagybetűk alakjának eltérése, az írásminta követése), továbbá jelentős értelmi aktivitással kell kontroll alatt tartaniuk az írással közölt tartalmakat, s az írás helyességét. E rendkívül bonyolult folyamat sikerének feltétele, hogy:
kifejlődjenek a gyerekben az írástanulás értelmi, fiziológiai és pszichológiai alapjai, a tanulás irányításához a tanító vegye figyelembe a tanuló vizuális, motorikus és perceptuális adottságait, 302
apró módszertani lépésekkel haladjon, ne siettesse a tanulás folyamatát.
Különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű és a részképesség zavarokkal küzdő gyerekek türelmes alapozó fejlesztésére, és ha szükséges, be kell szerezni az írástanulást támogató speciális segédeszközöket is (pl. látáskárosodott, mozgáskorlátozott tanulók tanításához). Indokolt esetben - megnyújtva az alapozó időszakot - szükség szerinti további késleltetéssel egyedileg kerüljön meghatározásra a betűírás megkezdésének időpontja. A gondos előkészítés, az írásmozgások aprólékos kimunkálása a vonalvezetést lendületessé, könnyeddé és ritmikussá teszi, mely elvezet az egyéni írás kialakulásához és megakadályozza, hogy az írásmennyiség fokozódásával torzuljon, olvashatatlanná váljon a kézírás. Az írástanítás kétféle írásminta - álló vagy enyhén jobbra dőlő betűk - használatával történhet. A tanulás folyamatát a tanító szabad döntése határozza meg. A betűírás tanulása kezdődhet az olvasás tanulásával párhuzamosan, vagy késleltetett módon követi az olvasás elsajátítását. Kezdődhet kisbetűs programmal, a kis- és nagybetűk párhuzamos tanulásával, valamint nyomtatott nagybetűk írásával. Az a jó, ha a tempó személyre szabott. Az írás eszközzé válásának ideje a legkorábban a harmadik iskolai év végére tehető. Addig szükség van a célirányos és rendszeres írásgyakorlásra. Az írástechnika elsajátítása elsősorban az írásmozgás kiművelését, automatizálódását jelenti, de természetesen kapcsolódik az írás helyességének fejlesztéséhez is, mert jó alkalmat teremt a felismert helyesírási szabályszerűségek, a megszerzett anyanyelvi tapasztalatok hasznosításához, rendszeres alkalmazásához. A helyesírás fejlesztésének lényege, hogy a gyerek minél többször találkozzon a helyes szóalakkal és írja le azt. Ezért az írástevékenységekben elsősorban a másolás és az emlékezetből írás különféle változatai kapjanak elsőbbséget. A tollbamondásra írás nem a helyesírás megtanulásának, sokkal inkább a fejlődés nyomon követésének eszköze legyen, mely átvezető lépcsőfok az akaratlagos írás helyességének kifejlődéséhez. A jól kimunkált írástechnika és helyesírási készültség teremti meg az írásbeli szövegalkotás eszközi alapját. E nélkül a gyerek nem tudja figyelmét a gondolatközlésre, az akaratlagos írás tartalmi kritériumaira irányítani.
A diákok lássák, hogy tanítójuk mi mindenre használja az írást. Ők is írjanak kronologikus szöveget, pl. naplót, levelet, mesét, élménybeszámolót, összefoglalót megfigyelésekről, feladatteljesítésről. Szerkesszenek nem kronologikus szövegeket is (meghívókat, feliratokat, címkéket, recepteket, feljegyzéseket). Játsszanak a nyelvvel, írjanak mondókát, verset, szójátékot, találós kérdést. Írjanak olyan szöveget, amit másoknak szánnak elolvasásra (mese, újság, képregény, könyv). Az írásbeli szövegalkotás tanulása szorosan kapcsolódik a szövegolvasáshoz, hiszen az olvasmányok szövege példát ad a szövegformák megfigyeléséhez, a gondolatok nyelvi megformálásához, a téma kifejtésének megoldásmódjaihoz, a gondolatok elrendezéséhez, a nyelvi eszközök használatához, stb., az olvasás bővíti, aktivizálja a szókincset. A szöveg részletei felhasználhatók stilisztikai gyakorlatokhoz, tartalmukhoz pedig számtalan szövegalkotási feladat kapcsolható. 6. Értékelés: 303
Az értékelésnél azt kell kiemelnünk, amit a gyerek tud, nem azt, amit nem tud. A gyerekeket ismerős környezetben és olyan alkalmakat teremtve figyeljük meg, ahol képesek tudásuk és képességeik legsokoldalúbb bemutatására. Ha tudni akarjuk a gyerekek igazi tudását, ne csak az írásbeli dolgozatok eredményeire építsünk. Értékelési módszereinket, elvárásainkat mindig hangoljuk össze a gyerekek fejlődéstani jellemzőivel, így teljesebb és alaposabb képet kapunk. Az értékelés fő célja gyerekek fejlődésének nyomon követése és képességeinek pontos felmérése, ezért a tananyagban szereplő óráknak minden egyes gyerek szükségletét és sikeres részvételét kell szolgálnia. Az értékelés fontosságának egy másik oka, hogy észrevegyük azokat a gyerekeket, akik több figyelmet, segítséget várnak tőlünk. Iskolánkban az értékelés folyamatos, fedi a témaköröket, sok módszert használ, útbaigazítást ad és gazdagítja a tananyagot. A gyerekek tanulmányait és fejlődését már az év elejétől értékeljük, ellenőrizzük, hogy a kapott eredményeket a formálódó tananyag alapjaként használhassuk. A gyerekek megfigyelésén keresztül a gyerekek igényeinek megfelelően változtassuk a tanulási módszereket, mennyiséget, stb. A különböző tanulásszervezési eljárások során értékeljük a tanulók:
magatartását segítőkészségét odafigyelését együttműködését kommunikációs készségét
A projekt értékelése: az önértékelésben a projektkészítés folyamata, a csapatok értékelésében a bemutatás, a zsűri értékelésében a projekttevékenység és a produktum áll a középpontban. Az értékelés típusai
megfigyelés és dokumentáció anekdoták leírása ellenőrző listák és felmérők fényképek és hangfelvételek értékelő mappák írásbeli tesztek (több választási lehetőséggel)
Az 5. évfolyamban érdemjeggyel értékelünk. 7. A programcsomaghoz kapcsolódó eszközök, felszerelések jegyzéke tankönyvek az IKT infrastrukturális jegyzéke (számítógép, laptop, projektor, CD lejátszó) stb.) IKT eszközellátottság színvonala : hálózat, internet elérhetőség biztosítva van. Egyéb: csomagolópapír, gyurmaragasztó, filctoll, fűzőlap, gyöngy, babzsák, labda, építőjátékok, szókártyák, festék, radír, ceruza, ragasztó, színes ceruza, gyurma, színes papír, rajzlap, fonal, stb.
304
8. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése során biztosítjuk az esélyegyenlőséget, az SNI tanulók integrált oktatását és az egyénre szabott fejlesztését. Az integrált nevelés során elengedhetetlen a differenciálás. Ugyanilyen fontos a kooperatív tanulási technikák alkalmazása, az osztály téri rendezésének megváltoztatása, a csoportban folyó tanulás bevezetése és a hagyományos időkerettől való elszakadás. A megszokottól eltérő módszerek, eljárások az SNI- s tanulók számára sikeres örömteli tanulás feltételeit teremtik meg. Az SNI- s gyerekkel differenciáltan, egyéni bánásmódot alkalmazva kell foglalkozni. Ez érvényesül a tanórán és a tanórán kívül is, valamint gyógypedagógus által tartott habilitációs – rehabilitációs foglalkozáson. Az SNI tanulók fejlesztése minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg. Az egyéni fejlesztés tanórán alkalmazható módja a differenciálás, így az értékelés is differenciáltan történik. Differenciálni lehet a feladatok mélysége, minősége, megoldási stratégiák stb. szerint. Lényeges, hogy élet közeli tanulási környezetet hozzunk létre, valamint a játékosság és a szimuláció biztosítva legyen.
9. Helyi tanterv A helyi tantervbe: - beépítjük a kompetencia modulokat - megjelenítjük a projekt és a témahét tantárgyhoz kapcsolható anyagát (Karácsony, farsang, március 15., húsvét, Költészet napja, anyák napja, egészséghét, közlekedés, környezetvédelem) - IKT eszközök 25%-os használatát A matematika programcsomag alkalmazása 5. évfolyamokon Kompetenciák fejlesztés a matematika órákon A tudományos és technikai életben bekövetkezett változásokat, illetve a társadalomban az értékek prioritásának eltolódását szükségszerűen követnie kell az oktatásügy változásainak is. Paradigmaváltásra van szükség a pedagógiai kultúrában, hiszen csak így tudunk lehetőséget, készséget, képességet valódi tudást adni a gyermekeink számára, hogy el tudjanak igazodni az információ rengetegben. Ahhoz, hogy újabb és újabb kihívásoknak legyenek képesek megfelelni, ma már élethosszig kell tanulniuk folyamatos önképzésre, mesterségbeli megújulásra van szükség. Az új szemlélet újfajta tanítási-tanulási eljárások alkalmazását kívánja. A hangsúly a tartalomközpontú oktatásról az alkalmazásképes tudás, a képessége, készségek, azaz a kompetenciák fejlesztése felé tolódik. A kompetencia szó az ismeretek alkalmazási képességét és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét jelenti, valamint azon ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összességét, amelyek által a személyiség képes lesz az adott feladat eredményes teljesítésére. Hangsúlyozottan kompetenciákat. kompetenciaalapú oktatás képes fejleszteni. Ez esetben kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését az alkalmazni (és alkalmazkodni) képes tudást középpontba helyező oktatást. Értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet nyerjen a gyermekek számára. Ennek elengedhetetlen feltétele a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás a megértésen alapuló fejlesztés. 305
Mindezek megvalósításához a következő pedagóguskompetenciák és tanulási-tanítási módszerek kerültek előtérbe:
A tanulás tanításának ismerete Az egyéni képességek és szükségletek figyelembevétele Változatos munkaformák alkalmazása A tanulók motivációs rendszerének megismerése A tanulás folyamatos értékelése Szakmai elkötelezettség Kommunikáció nevelőkkel és külső szakemberekkel A munkaközösségek megnövekedett felelőssége Együttműködési képesség
Vannak bizonyos tartalom független kompetenciák, melyek nem köthetők műveltség területekhez, tudományágakhoz, tantárgyakhoz. Ilyen például a motiváció, a kreativitás, a problémamegoldó képesség, a tanulás tanítása stb. Ezek egymástól nem elszigetelten léteznek, hanem egymásba fonódva, rendszert alkotva támogatják, olykor lefedik egymást. A fejlesztési területek nagy része mindegyik kompetencia részét képezi. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A kompetenciában és annak alakításában a pedagógiai folyamat éppolyan fontos, mint az eredmény. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek alakulását, a matematikai modellek alkalmazását. Matematikai kompetencia birtokában az egyén hatékonyabb problémamegoldásra, hatékonyabb érvelésre, a szabályok, összefüggések könnyebb megértésére lesz képes a mindennapi életben. A matematikai kompetencia fejlesztésének stratégiája direkt fejlesztés, amelynek értelmében a készségeket, képességeket a tanítási órákon a tananyagba ágyazottan kell fejleszteni. A hatékony fejlesztés érdekében elengedhetetlen a megfelelő gyakoriság, a következetesség, és az, hogy a fejlesztés megfelelő életkori szakaszban történjék. A fejlesztés még hatékonyabbá válik, ha a fejlesztendő készségek, képességek a tantárgyi integráció jegyében az adott évfolyamon még két¬három tantárgyban, más műveltségterületbe ágyazottan megerősítést kapnak. A matematikai kompetencia fejlesztési területein belül számos olyan elengedhetetlenül fontos, mondhatni kritikus készség és képesség van, amelyek beépülése nélkül a matematikai gondolkodás kialakulása megvalósíthatatlan. Ezekben az esetekben kritériumorientált fejlesztésre van szükség, amely azt jelenti, hogy meghatározzuk a készség, képesség optimum szintjét, és mindaddig folytatjuk a fejlesztést, míg az egyes tanulók el nem érik azt. A fejlesztő munka csak az adott gyermekcsoport előzetes tudására, képességeire, készségeire épülhet, ezért a pedagógusnak alapvet6 feladata és felelőssége a tanulók előzetes megismerése. Ennek tudatában építheti ki a fejlesztési utat, a speciális módszereket, eljárásokat. Az esélyegyenlőség biztosítása lényeges momentum a matematikai kompetenciák fejlesztése során. Ezt a tananyag differenciált módon történő feldolgozásával érhetjük el, így minden tanuló a neki megfelelő szintű feladatot kapja, ezért fejlődése nem válik esetlegessé. (Tankönyveink minden feladatnál jelzik a feladatok nehézségi fokát, segítséget nyújtva ezzel a pedagógusnak a differenciáláshoz.) A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a matematikatanulás meghatározó színtere. Szükségszerű, hogy a gyermekek matematikatanulása tevékenységgel, cselekvéssel, megfigyeléssel kezdődjön, mert ez az alapja az absztrahált problémamegoldásnak, a kreatív, alkotó gondolkodás fejlesztésének. A tapasztalatokat a tanulók spontán vagy irányítva szerzik saját környezetükben, vagy erre a célra létrehozott modelleken sokszor játék, matematikai játék közben, Elengedhetetlen a fejlesztő, elfogadó légkör, ahol a tanuló biztonságban érzi magát. Ahol hangosan gondolkodhat, érvelhet, vitatkozhat, megtorlás nélkül tévedhet. Ennek a kialakítása a pedagógus feladata, sőt felelőssége. A matematikai készségek fejlesztését elősegítő kompetenciák 306
A számlálás, számolás, becslés képességének a fejlesztése Szövegértő képesség fejlesztése:
szöveges feladatok értelmezése a szövegek matematikai és nem matematikai tartalma elkülönítésének a képesség szaknyelv pontos használata (a tanuló mentális szintjének megfelelően) információ gyűjtése adathalmazról, grafikonról, táblázatból
Tájékozódó képesség fejlesztése: tájékozódás a tanulók saját testi dominanciája szerint nagymozgások és finommotorika fejlesztését. formaészlelés fejlesztését segíti, képességek fejlesztése tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban Rendszerező képesség fejlesztése: halmazképzés, halmazszemlélet fejlesztése fogalom kialakítás, definiálás sorképzés és hierarchikus osztályozás Kombinatív képességek fejlesztése: adott halmaz elemeinek sorba rendezése (permutálás) adott halmazból meghatározott elemszámú rendezett részhalmazok kiválasztás, (variáció) adott halmazból meghatározott elemszámú, de nem rendezett részhalmazok kiválasztása (kombináció) Függvényszemlélet fejlesztése: összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése a kapcsolatok lejegyzése. ábrázolása arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása táblázatok, grafikonok, diagramok értelmezése, lejegyzése Képi problémamegoldó képesség fejlesztése: tájékozódó képesség fejlesztése síkban, térben testek tulajdonságainak megfigyelése testek építése, ábrázolása térszemlélet fejlesztése síkbeli transzformációk felismerése, alkalmazása Következtetési képességek fejlesztése: valószínűségi következtetések induktív, deduktív következtetések arányossági következtetések: egyről többre, többről egyre, többről többre egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel a matematikai tartalom szelektálása fontos és felesleges adatokra Háttér kompetenciák, amelyek elengedhetetlenül fontosak a tantárgyi tudás kialakulásához. Tudásszerző képességek fejlesztése: az általános és a speciális tantárgyi tanulási módszerek fejlesztése elemi tanulási technikák alkalmazása metakogníció: a tanuló saját értelmi működésére vonatkozó tudás fejlesztése (figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás) és beépítése a tanulási folyamatba problémaérzékenység, problémamegoldás, kreativitás fejlesztése A helyes tanulási szokások kialakítása: 307
a megfelelő munkaforma kiválasztása a tanulási tevékenységhez a munkaformának megfelelő tanulási környezet kialakítása a feladat végrehajtásának megtervezése (pl. nyitott mondat felírása, szerkesztési vázlat készítése) a feladat végrehajtásának következetes véghezvitele az eredmény ellenőrzése, vizsgálata
Kommunikáció fejlesztése: relációszókincs fejlesztése az eredmény, az összefüggések megfogalmazásának a képessége a szövegalkotó és önkifejező képesség fejlesztése Gondolkodási képességek fejlesztése: induktív gondolkodás fejlesztése deduktív gondolkodás fejlesztése algoritmikus gondolkodás fejlesztése kreatív gondolkodás fejlesztése Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A méréssel, mértékegységekkel kapcsolatos ismeretek kialakítása a matematikatanítás fontos feladata. A fejlesztés más tantárgyak keretében is megjelenik, de nem az ismeretkialakítás, inkább csak az alkalmazás szintjén. Fontos, hogy a mérés, a mértékegységekkel kapcsolatos fogalmak definiálását minden esetben előzze meg a tapasztalatszerzés, az ismeretelsajátítás induktív úja. Ha gondolkodási képességet akarunk fejleszteni a mérés során, legjobb, ha először megbecsültetjük a mennyiséget a tanulóval, megmérjük, majd megállapítjuk, hogy mennyit tévedtünk. Ezen az osztályfokon már ne maradjunk meg a megállapítás szintjén, hanem a miértekre is keressük a választ, esetleg dolgoztassunk ki stratégiát a tanulókkal annak érdekében, hogy a tévedés mértéke kisebb legyen. A mérési feladatok végzése jó terep a kooperatív munkaformáknak. Rendszerező képesség fejlesztése A rendszerezés, a rendszerező képesség nagyon fontos a mindennapi életünk során. Meg kell tanítani a gyermekeinket rendszerekben gondolkodni, bizonyos dolgokat különböző szempontok szerint rendszerezni, hogy el tudjanak igazodni az információk tömegében. A matematikaórákon ennek az alapját a halmazokkal, relációkkal megoldható feladatok adják. Rendszert adunk a kezükbe a számolási algoritmusok tanítása során, amikor szöveges feladatokat következetesen, tervszerűen megoldunk, ellenőrzünk, rendszerezünk, amikor grafikonba, táblázatba rendezzük az adatokat, amikor síkidomokat, testeket meghatározott szempontok szerint differenciálunk. Az igazán jó matematikafeladatok nemcsak a tananyagot kívánják megtanítani az adott évfolyamban, hanem széles körben fejlesztik a tanulók matematikai gondolkodását. Tudásrácsot alakítanak ki a tanulók fejében, amelyre koncentrikusan, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően épülnek a további ismeretek. Ennek céljai és feladatai: A matematika tanítás célja a gondolkodás felfedezésével párhuzamosan megismertetni a tanulókkal a környezetük mennyiségi és térbeli viszonyait, megalapoznia a mindennapi életben és a többi tantárgy tanulása során jól használható, továbbfejlesztésre alkalmas matematikai műveltségüket. A cél megvalósítása során elsősorban a matematikai kompetencia komponenseit fejlesztjük, valamint a matematikai nevelés folyamatában rejlő lehetőségeket kihasználva hozzájárulunk a többi kulcskompetencia /anyanyelvi, kommunikáció, természettudományos kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség / megerősítéséhez. A célok megvalósításának komplex folyamata biztosítja a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítását is. Ezek: énkép, önismeret, 308
hon- és népismeret, európai azonosságtudat- egyetemes kultúra aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatos nevelés a tanulás tanítása testi és lelki egészség
A matematika kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. A matematika kompetencia készség és képesség komponensei: Készségek
Gondolkodási képességek
Kommunikációs képességek
Tudásszerző képességek
Tanulási képességek
számlálás, számolás mennyiségi következtetés becslés, mérés mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás gondolkodási sebesség
rendszerezés kombinativitás deduktív következtetés induktív következtetés valószínűségi következtetés érvelés bizonyítás
relációszókincs szövegértés szövegértelmezés térlátás térbeli viszonyok ábrázolás prezentáció nyelvi fejlettség olvasási sebesség térlátás észlelési sebesség
problémaérzékenység problémaprezentáció eredetiség kreativitás problémamegoldás metakogníció reakcióidő számolási képesség műveletvégzési sebesség
figyelem rész-egész észlelés emlékezet feladat-tartás feladatmegoldási sebesség memória terjedelem asszociatív memória
Új tanulási módszerek a matematika kompetencia programcsomag alkalmazásában Tevékenységközpontú módszertani eljárások: A matematikatanulás lényegi összetevői a tartalmak mellett a tanulási módszerek. Ugyanazt a tananyagot sokféleképpen fel lehet dolgozni, de a módszerek megválasztásához nagyon fontos néhány alapvetést figyelembe venni. Az alsó tagozatos tanulók valódi ismeretekhez nem juthatnak elvont közlésekből, magyarázatokból. A matematikatanulás az első szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzéssel kezdődik és sok esetben még nem is léphet túl rajta. Ha a kisgyermek megtanul helyzeteket, képeket történéseket megfigyelni, ezeket rekonstruálni, eljátszani, lerajzolni, elmondani, leírni, jelekkel kifejezni, akkor megtette az első lépést a megismerés útján. Az absztrakció alapja a sokszínű, sokféle konkrétum megismerése. Ehhez feltétlen szüksége van a programcsomag által kialakított eszközökre, tanulói és tanári felszerelésekre, melyekkel a tevékenységközpontú tanulási módszereket alapozzuk meg. A pedagógus szerepe a tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelő probléma felvetése, a megoldáshoz használható eszközök biztosítása, esetenként a megfelelő háttéri irányítás, a nyugodt légkör, aktív tanulási környezet megteremtése. A játékosság az alsó tagozatos gyermek életkori sajátossága, melynek tanulásba adaptálása szintén a pedagógus feladata. Differenciálás: 309
A differenciálás nem más, mint úgy megválasztani a tartalmat, tempót, módszert, hogy az megfeleljen a diákok egyéni szükségleteinek, érdeklődésének, figyelembe véve a csoportok közötti különbségeket is. Ettől azt várjuk, hogy a tanulók többnyire megoldható feladatok, vonzó tevékenységek révén, a tantervi anyagot is elsajátítva egész személyiségük fejlődjön. A differenciálás olyan tanulási környezet kialakítása és fenntartása, amely megfelel a diákok egyéni szükségleteinek, igazodik különbözőségükhöz. Differenciálhatjuk a tanulás folyamatát, azt, ahogyan tanítunk, módszerinkkel igazodhatunk az egyéni sajátosságokhoz. Differenciálással biztosítani tudjuk, hogy az ismereteket többféle módon sajátíthassák el tanítványaink, építeni tudunk erősségeikre, olyan tanulási helyzeteket teremthetünk, amelyekben biztonságosan eredményesen tudnak tanulni. A differenciálás alkalmazási lehetőségei:
Más-más feladat különbözőképpen gondolkodó gyermekeknek Ugyanaz a feladat különböző megoldási módszerekkel Ugyanazt a problémát dolgozzák fel, de van, aki messzebbre jut a megoldásban A segítségadás minősége és mennyisége Egyéni tempóban való fejlesztés Esélyegyenlőtlenség csökkentése Érdeklődési területekhez való alkalmazkodás Az értékelés módja
Törekszünk a felzárkóztatás és tehetséggondozás megoldására, főként indirekt differenciálási keretek között. Kapcsolódunk a mindennapi élethez és a műveltségterületek adta lehetőségekhez. Kooperatív tanulási technikák: A csoport feladata, hogy a gyerekek közösen, egymást segítve tanuljanak. A kooperatív tanulási helyzetekben a gyerekek azt tanulják meg, hogy csak akkor lehet sikeres a tanulásuk, ha a társaiké is az. A csoport tagjai együtt dolgoznak, minden csoporttag egyéni lehetőségeinek megfelelően vesz rész a közös munkában. Mindenki fontosnak érzi magát, a tanulók megtapasztalják, hogy egymás nélkül nem megy a feladatok megoldása. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazási területei:
Új anyag feldolgozásánál Ismétlésnél, rendszerezésnél Ellenőrzésnél, értékelésnél
A csoportalakítás:
Véletlenszerűen Különböző szempontok szerint Érdeklődés Eltérő vagy hasonló fejlettségi szint Feladatmegoldás Részfeladatok megoldása
Az együttműködés fejlődését az elfogadást erősíti a heterogén csoport összetétel. Arra törekszünk, hogy különböző képességű, tanulási stílusú, különböző mélységű ismeretekkel rendelkezők kerüljenek egy csoportba. Eredményes munkájukhoz szükséges, hogy minden csoporttag egyéni lehetőségeihez igazodó részfeladatot kapjon, ezzel járuljon hozzá a csoport teljesítményéhez. Tudatos szervezéssel a feladat célszerű, gondos megfogalmazásával tudjuk biztosítani az egyenlő részvételt. 310
Projektmódszer: A projekt olyan oktatási eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. Jól alkalmazható a matematikai megismerés, felfedezés, megtapasztalás folyamatában, épít a tanulók széleskörű kutató, elemző munkájára. Célja: Sajátos tanulási egység. A megismerés fő forrása az önálló és csoportos tapasztalatszerzés Egy-egy probléma sokoldalú összefüggéseinek vizsgálat, kapcsolódási pontjainak felfedezése Jellemzői: A pedagógiai projekt mindig alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység A pedagógiai projekt „valóságos” /tárgyi, vagy szellemi / produktum létrehozásának folyamata A pedagógiai projekt mindig komplex A pedagógiai projekt tanárok és diákok partneri együttműködésre épül A differenciálás eszköze A projektmódszer alkalmazásának lépései:
A téma kiválasztása, megfogalmazása Tervezés Kivitelezés Összegzés Értékelés Produktum bemutatása
A tankönyv kiválasztásának elvei: A matematika tankönyvek, munkafüzetek, eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a kompetencia alapú kiadványokat, tankönyvkiadókat, szerzőket. A tanulók megváltozott értékelési eljárásai: Projektértékelés Értékelési szempontok:
Mennyire volt önálló a munkavégzés Mennyire fejtették ki véleményüket Az együttműködés foka Saját ötletek Önbizalom Dominancia Vitakészség Ítéletalkotás Kitartás
A projektértékelés jellemzői:
Szöveges és numerikus Teljesítmény-orientált 311
Produktum Komplex, átfogó
Tanulói értékelés: Önértékelés
- kérdőív - kompetencialista Társas - kérdőív - kompetencialista Projektfolyamat értékelése
Tanári értékelés: osztályzat A matematika programcsomag alkalmazásának sikerkritériumai:
A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése. Az élethosszig tartó tanulás képessége Hatékony tanulási módszerek Az egyéni igények és szükségletek kielégítése – differenciálás (sikerélmény, motiváltság) Aktív részvétel a tevékenységekben-együttműködés, tapasztalás (kooperatív technikák) „Lazább” tanulásszervezési keretek, jobb közérzet A tanult ismeretek integrált alkalmazása Új eszközök (számítógép, interaktív tábla) Versenyképes praktikus, aktualizálható tudás Rugalmasság, a váltás képessége Önbizalom erősödése A kommunikációs képességek erősödése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításában. A digitális tudás elterjesztése. Egyénre szabott kulcskompetenciák. A tanítás - tanulás folyamatba alkotó jellegű feladatok beépítése. A másság elfogadása. Esélyegyenlőség biztosítása az SNI - is tanulók számára. Szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. IKT eszközök használata. A tehetség, képesség - kibontakoztatását segítő tevékenységek.
Szövegértés-szövegalkotás programcsomag alkalmazása az 5. évfolyamon Helyzetértékelés A közoktatás tömegessé válásával az alapkészségek, képességek területén mutatkozó problémák egyre szélsőségesebben jelentkeznek. Az azonos évfolyamra járó tanulók közötti különbségek radikálisan megnőnek. A hazai és nemzetközi felmérések eredményei nyomán mind markánsabban körvonalazódnak a társadalmi szükségletek, de ennek ellenére sem tudott még elterjedni a hagyományos értelemben vett alapkészségek, képességek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt helyező pedagógiai gyakorlat, valamint a fejlesztést új tartalmakkal bővítő, az együttműködést, tevékenység-központúságot, problémamegoldást, kreativitást, általában véve a kompetenciaalapúságot magáénak valló szakmai elkötelezettség. Egyre nyilvánvalóbb tény, hogy a gyerekek egész iskolai pályáját, majd munkaerő-piaci esélyeiket is befolyásolja, hogy a közoktatás kezdeti szakaszában az oktatás intézményei mennyire járulnak hozzá készségeik, képességeik megfelelő fejlődéséhez. 312
A szövegértés és szövegalkotás képessége, tágabban a kommunikációs képességek, meghatározó módon befolyásolják az iskolai, a munkaerő-piaci és a társadalmi érvényesülést, sikerességet, az egyén elégedettségét, önbecsülését. Az olvasás-szövegértés fejlesztésével kapcsolatban az alábbi célok, prioritások fogalmazódtak meg: Mérsékelni kell az oktatás egyenlőtlenségét Fejleszteni az oktatás minőségét Támogatni a pedagógus szakma fejlődését Fejleszteni az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását A fenti célok megvalósításához a szövegértés-szövegalkotás programcsomag nagymértékben hozzájárul. A tanulók egyéni képességeit is figyelembe vevő differenciáló és kooperációra épülő tanulásszervezéssel pedig hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyének a növeléséhez. A programcsomag megvalósítása új és más pedagógiai szemléletet kíván a pedagógustól is, s ezzel együtt új tanári kompetenciákat is feltételez. A kompetenciaterület sajátosságai Szövegértés-szövegalkotás A szövegértési képesség a következő szinteken mérhető: 6. A szövegben jelenlévő információ kiválasztása, egyszerű kapcsolatok felismerése a hétköznapi tudásra támaszkodva. 7. Egy-két információ helyhez kötése, a legfontosabb gondolat azonosítása. 8. Információk közötti kapcsolatok felfedezése, a szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint. 9. Szokatlan tartalmú/formájú szövegből információ kiválasztása, következtetések alapján elmélyült értelmezése, a háttértudás integrálása, kritikai észrevételek. 10. A szövegbe mélyen beágyazott információk megtalálása, hasonlókkal való összevetése, váratlan gondolatok értékelése, hipotézisek megfogalmazása. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztési feladatai érdemben a magyar nyelv és irodalom tantárgyra helyeződnek. Itt további problémák halmozódtak fel: Az olvasásra szánt szövegek tartalma sokszor életidegen a diákbefogadó szempontjából, nem veszi figyelembe, hogy egyes korosztályok milyen művekre nyitottak. A tankönyvek tartalmának legfőbb szervező elve a tematikusság. A tankönyvi feladatok legtöbbször olyan kérdések, melyre egy-egy helyes válasz adható. A magyarórákon a szövegélmény helyett tartalomkivonatok, lezárt értelmezések tanítása folyik. Szövegértés-szövegalkotás a magyar órán A tananyag tömege, a mennyiségi oktatási szemlélet, a sürgető haladási tempó miatt az iskola nem fejleszti ki az alapvető képességeket; a töménytelen ismeret-adat halmaz ellenére sem képes alkalmazható tudást biztosítani a diákok számára. A magyartanítás „elfelejtett” élményközpontú lenni. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének elsődlegességet kellene élveznie a műveltség-közvetítéssel szemben. Radikális képességfejlesztésre van tehát szükség, melynek keretében a gyerekek megtanulják alkalmazni a szövegfeldolgozó, szövegértelmező eljárásokat: a szövegbeli fő téma, résztémák megtalálása; tényállítások és hipotézisek megkülönböztetése; az érvelési szerkezet megállapítása; paragrafusokra bonthatóság; A hangsúly az anyanyelv működésének ismeretére, a mindennapi nyelvhasználatra és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére tevődik.
313
A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére, szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése, alkalmazása, szövegtípusok interpretálása, alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, a szöveg háttérmondatainak szerepe a szöveg értelmezésében, a sikeres vita stratégiájának elsajátítása. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének területei, lehetőségei
Nyelvi kompetencia és nyelvhasználat Kommunikációs kompetencia Kulturális kompetencia Egyéni képességfejlesztés Tanulási stratégiák Helyi igényekhez adaptálható
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag a kompetencia alapú oktatás követelményeinek megfelel. Élet- és életkor közeli, érdekes szövegekkel gyakoroltat, fejleszt. A szövegműfajok sokszínűek. Mindennapi kommunikációs helyzetekben fedezhetik fel a szöveg mondanivalóját úgy, hogy közben szöveget elemeznek, alkotnak, átalakítanak, kiegészítenek. A programcsomagok jellemzői: Moduláris felépítésű A modulok ismeretanyagai és gyakorlatsorai kisebb-nagyobb terjedelmű elemekként beépíthetők a hagyományos tanítási-tanulási folyamatokba. A moduláris jelleg lehetővé teszi az átcsoportosítást, a sorrend, a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A szintezett feladatrendszerek lehetővé teszik a differenciált képességfejlesztést és a tanulók egyéni ütemű előre haladását. Módszertani ajánlásokat is tartalmaz. Új tanulásszervezési eljárásokra ad lehetőséget. Az IKT-eszközök használatával a digitális írástudás elterjesztését szolgálják. Szövegfeldolgozási tevékenységi szintek 5. Felismerés: a szövegben lévő információ azonosítása 6. Egyszerű következtetés: az azonosításon túl legyen képes egyszerű következtetésre. Képes követni a nagyobb egységek gondolatmenetét. 7. Integrálás: legalább három információt tudjon összekapcsolni, táblázatot és ábrát értelmezni. 8. Komplex háttérismeretek alkalmazása: magas fogalmi megértés, gondolatiság szükséges a feldolgozáshoz. Új tanulásszervezési eljárások megszervezése iskolánkban „Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, - hogyan tanulják. Mert ez meghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során.” (Max Plancot) 314
A TÁMOP–3.3.7/09/1–2009-0038 számú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat megvalósításának egyik követelménye, hogy az iskola a projektoktatás keretén belül bevezesse a témahetet. Ez azt jelenti, hogy a pályázatba bevont tanulócsoportok egy héten keresztül minden órán egy adott témával foglalkoznak, emellett egy tanórán kívüli rendezvény is színesíti az iskola életét. A témahét fogalma: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. Jellemzői:
A módszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván. A tanulást egy elvárt, valóságos cselekvés végrehajtása szervezi. A probléma tehát mindig kettős, egyrészt a vizsgálat tárgyában, másrészt a vizsgált probléma megoldásának megszervezésében, a produktum elkészítésében jelenik meg. A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól, együttműködő csoporttól egyaránt. A célvezérelt tanítás során a csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valamilyen érdekeltsége. A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény. A siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a módszernek. A tanár nem hagyhatja magára a projekten dolgozó csoportot, feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, visszacsatoló szakaszt iktasson be. A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben: a közös siker érdekében együttműködve kell munkálkodniuk. Az információt a helyzetértékelés-problémafelismerés → információszükségletismeretszerzés → ismeretalkalmazás → problémamegoldás → helyzetértékelés folyamatában kezeli, értelmezi, szelektálja és használja fel. Az út megtervezése és végigjárása közben a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása az egyéni képességekhez igazodik. A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, elméjük játékát kívánja meg.
A témahét tervezésének feltételei:
A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz. A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is. 315
A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezessenek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése. Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is. A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az ötlet (azaz a téma) kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapjanak. A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.
A megvalósítás lépései: 1. Előkészítés Tájékozódás a szakirodalomban. Aktív mag létrehozása a testületben. Iskolavezetés, szülők, diákok tájékoztatása, támogatásuk elnyerése. Részvétel konferenciákon. Külső előadók felkérése a tantestület tájékoztatása, megnyerése céljából. Helyi koncepció kidolgozása, majd megvalósítása néhány vállalkozó kolléga segítségével. A tapasztalatok ismertetése a tantestülettel, javaslattétel a pedagógiai program módosítására. 2. Osztályfőnöki teendők A témahét címén belül a feldolgozandó területek kijelölése „ötletroham” segítségével; a felmerült variációk közül a legnépszerűbb kiválasztása. Csoportalakítás a témák iránti érdeklődés szerint. Adminisztráció (haladási napló vezetése). A projektkészítés lépései: o célok megfogalmazása, o a téma felosztása, o egyes lépések rögzítése, o a csoport munkamódszerének meghatározása, o időrendi tervezés, o a szükséges eszközök felsorolása, a dokumentálás módjának kiválasztása. Osztályfőnöki háttértámogatás: projekttervek ellenőrzése, korrekciós javaslatok megtétele, bejelentkező levelek, telefonok elintézése, a kapcsolattartás módjának meghatározása. 3. Szaktanári teendők Tanácsadás téma és igény szerint A témához kapcsolódó irodalomjegyzék, könyvek, cikkek biztosítása Segítségnyújtás a produktumok elkészítéséhez A témavezető tanár feladata Projektterv készítése Csoportalakítás segítése Célmeghatározás Egyes lépések rögzítése Időrendi tervezés Munkamódszer meghatározása, megválasztása Eszközök biztosítása Ellenőrzés Kapcsolattartás tanárokkal, diákokkal, szülőkkel, külsős támogatókkal 4. Szükséges erőforrások: 316
Humán: o a tanulók előzetes ismeretei, érdeklődésük o a pedagógus szaktudása, beállítódása, attitűdje o a szülők támogatása, családi háttér Szervezeti keret: o tanórai: könyvek, cikkek, képek Tárgyi: o könyvek, újságcikkek o CD o Internetes adatbázisok o képzőművészeti kellékek
5. Interdiszciplinaritás – tantárgyak bevonása: A témahét céljának megfelelően ezen a héten az adott tanulócsoportok minden tantárgyi órán a karácsony témaköréhez kapcsolódva hajtanak végre feladatokat: 6. Utómunkálatok Az osztályfőnök az iskolavezetés nevében köszönőlevelet küld a támogatóknak. Az arra érdemes tapasztalatok közzététele a helyi sajtóban, TV-ben, iskolai honlapon. Két hét után a kiállítás lebontása. Osztályfőnöki értékelés, tanulói tapasztalatok összegzése. A témahét célja, várható eredményei: - A hagyományok megőrzése, továbbvitele - Fejlődik a tanulók kommunikációja, viselkedési kultúrája - Csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés érzése, az önállóan végzett munka öröme. - Növekszik a tanulók motiváltsága, az önbizalma a munka során - A tanulók önálló ismeretszerzési és szervezőképessége fejlődik - Minden tanuló részt vesz a közös tevékenységben. - A tanár-diák viszony pozitív irányba változása Nehézségek - Fenntartások az új munkaszervezési móddal szemben (kezdetben kész feladatlapok ajánlásával kivédhető). - A szakórák megtartásának biztosítása a tanév során. - Az életkori sajátosságok figyelembevétele.
Témahét Karácsony A projekt témája: KARÁCSONY - CHRISTMAS A projekt időtartama: december utolsó tanítási hete (5 nap) A témahét helyszíne: Közös Fenntartású Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár Encsencs- PenészlekNyírvasvári, Penészleki tagintézménye, 4267 Penészlek, Vasvári u. 47 tantermek, tornaterem, aula, folyosó, udvar A témahét célja:
A karácsonyi hagyományok ápolása, a népszokások megismerése 317
Más népek karácsonyi szokásainak megismerése A karácsonnyal kapcsolatos irodalmi, zenei művészeti alkotások megismerése A kompetencia fejlesztése o Információgyűjtés, a kapott információk kezelése, válogatása o Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás o Kommunikációs készség fejlesztése o Megfigyelőképesség o Értő, elemző olvasás fejlesztése o Memória fejlesztése o Koncentrációskészség fejlesztése o Tanulási technikák fejlesztése o Esztétikai érzék fejlesztése o Kreativitás, alkotókedv fejlesztése o Életszerű ismeretek megismerése o Sikerélmény, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, tolerancia fejlesztése
A témahét résztvevői: Az iskola valamennyi tanulója és dolgozója. Szükséges erőforrások:
Humán: o a tanulók előzetes ismeretei, érdeklődésük o a pedagógus szaktudása, beállítódása, attitűdje o a szülők támogatása, családi háttér Szervezeti keret: o tanórai: könyvek, cikkek, képek Tárgyi: o könyvek, újságcikkek, CD o Internetes adatbázisok o képzőművészeti kellékek
Interdiszciplinaritás – tantárgyak bevonása: A témahét céljának megfelelően ezen a héten az adott tanulócsoportok minden tantárgyi órán a karácsony témaköréhez kapcsolódva hajtanak végre feladatokat: angol órán 5 órában, matematika 1-4 órában (választható óraszámban), történelem, hon- és népismeret, informatika, ének, rajz, technika, testnevelés és osztályfőnöki órákon 1-1 órában (a konkrét megvalósítást ld. a projekttervben) Munkamódszerek:
kooperatív módszerek kooperatív csoportmunka páros munka információ-adatgyűjtés ünnepi műsor
Produktumok:
meghívók ajándékok ünnepi műsor tabló – faliújság 318
dal/verstanulás betlehemes játékok
A projekt értékelésének szempontjai:
élményt adó volt-e elérte-e a témahét a kitűzött célt bővült-e a tanulók ismerete elégedettség együttműködés megvalósulása a munka folyamán
PROJEKTTERV
Előkészületek Pedagógusok tájékoztatása Tanulók tájékoztatása Megvalósítás Tanórán Tevékenység angol
versek gyűjtése
angol
verstanulás
angol angol angol
a Christmas Party műsorának összeállítása készülés a Christmas Party-ra a Christmas Party főpróbája
országismeret
a két ország karácsonyi tradíciói, népszokások
ének
karácsonyi dalok tanulása
hon- és népismeret
karácsonyi népszokások
történelem
a karácsony története
magyar
matematika
technika rajz informatika
Felelősök osztályfőnökök osztályfőnökök
angol szakos tanár angol szakos tanár ének szakos tanár angol szakos tanár osztályfőnökök történelem szakos tanár ének szakos tanár történelem szakos tanár történelem szakos tanár
karácsony a Bibliában; hitoktató karácsonyi jelképek karácsonyi bevásárláshoz, sütéshez kapcsolódó matematika feladatok egyenes szakos tanár arányossággal karácsonyi díszek technika szakos készítése tanár karácsonyi képeslap, rajz szakos meghívó készítése tanár informatika információk gyűjtése szakos tanár 319
December december utolsó tanítási előkészület hete 1. 2. 3. 1. 2. 3. 4. 5. nap nap nap nap nap nap Nap nap
ajándékozás – szokások osztályfőnöki a Christmas Party megszervezése iskolai karácsonyfa testnevelés díszítése Tanórán Tevékenység kívül Christmas Party ünnepi műsor előadása A témahét zárása
osztályfőnökök testnevelés szakos tanár
osztályfőnökök, pedagógusok
Értékelés: minden egyes tanórai és tanórán kívüli tevékenység után karácsonyi díszekkel, karácsonyi mézeskalács-süteményekkel. A projektzárás után osztályzatok adására is lehetőség van. Jutalmazás: karácsonyi ajándék az osztály részére az iskola igazgatójától és a szülői munkaközösségtől. Projekt Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört.
A projektoktatás megvalósulása
A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően önálló, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van a hangsúly. A projekt módszer az integrációs programban a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálására, motiválására, kommunikációs készségük erősítésére, együttműködési készségük fejlesztésére igen alkalmas. A sokrétű feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező tanulóknak alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. A projekt tanítás elősegíti a tanulási folyamatban való részvétel magasabb szintjét (tudás és készség alkalmazása, rendszerezés, önállóság, felelősség vállalása, professzionális magatartás). A projekt munkaformái: csoportmunka, könyvtári kutatás, szakkönyvek megismerése, telefonálás, plakátkészítés, fényképezés, interjúkérdések összeállítása, interjúkészítés, számítógépes adatfeldolgozás, videofelvétel, - beszámoló készítés, szituációs játékok, drámapedagógia alkalmazása stb. Moduláris programok Március 15. A projekt időtartama: 2010. február vége – március első fele
Projekt célja: 320
Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeinek megismerése
1848 március 15-e eseményeinek megismerése
Az 1848-as forradalom nagy alakjainak megismerése
Kompetencia fejlesztés: o Lényegkiemelő képesség o Rendszerező képesség o Adatok rögzítése o Memória fejlesztés o Demokráciára nevelés o Érzelmi-erkölcsi nevelés o Digitális képesség o Memória o Szociális kompetencia o Koncentrációs készség
A témahét résztvevői:
5. osztály
osztályfőnök
magyar tanár
tánc-és dráma tanár
ének tanár
történelem tanár
rajz tanár
technika tanár
Munkamódszerek:
információ - adatgyűjtés
csoportos munka
kooperatív módszerek
páros munka
frontális munka
Bevont tantárgyak:
magyar
történelem
ének
rajz 321
informatika
tánc és dráma
Produktumok:
ünnepi műsor
daltanulás
verstanulás
faliújság készítés
kokárda készítés
Projekt értékelésének szempontjai:
élményt adó volt-e
bővült-e a tanulók ismerete
elérte-e célját a témahét
elégedettség
együttműködés a munka folyamatában
Szervezeti keret:
tanóra
tanórán kívül
322
TEHETSÉGGONDOZÁS: RAJZ SZAKKÖR KEZDŐ CSOPORT ( korosztály: 4 -7.osztály ) Általános célok: Az iskolai tehetséggondozás megalapozása és elterjesztése. A tanulók látáskultúrájának megalapozása. Nevelési alapelvek: Kreativitás, a problémafelismerő és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészi nevelés értékközvetítő, értékteremtő, személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Művészettörténeti ismeretek elsajátítása, mellyel egy környezetére igényes, annak értékeiért felelősséget érző magatartás kialakítása a cél. Ezzel párhuzamosan elősegíti a vizuális memória kialakulását, fejlődését, és az önálló ítéletalkotást. Kompetencia alapú tanulásszervezési alapelv: Kooperatív technikák, élményszerű témafeldolgozás, a hétköznapi életben is alkalmazható technikák eljárások. Feladatok: A vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a vizuális megismerő képességet, tudatosan rendszerbe foglalja az általános vizuális műveltséget. A látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. Fejlesztendő területek / képességek fejlesztése /: Alkotóképesség kibontakoztatása, befogadó – megismerő képesség fejlesztése, síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességek fejlesztése, kreatív gondolkodásmód kialakítása, alapvető készségek és képességek fejlesztése a kifejezés, alkotás tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció témakörökben, szövegértés fejlesztése versillusztrációk készítésén keresztül. 323
Tartalmak: December: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Fenyőünnepre dekorációs anyag készítése. Határidő: december 21. Január: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Február: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Farsangi dekorációs anyag készítése. Határidő: 2011. február vége, március eleje Március: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Történelmi hagyományaink: Március 15. Április: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos „A festészet néma költészet” c. megyei rajzverseny. Határidő: 2011. április 11. Húsvéti dekorációs anyag készítése. Határidő: 2011. április vége Május: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Anyák napi rendezvény dekorációja. Határidő: 2011. május eleje Májusfa készítés. Határidő: 2011. május eleje Június: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Gyermeknapi rajzverseny, arcfestés. Határidő: 2011. május vége, június eleje Kiállítás szervezése. Határidő: 2011. június 17. Szeptember: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Versillusztrációs házi rajzverseny szervezése. Határidő: szeptember vége 324
Október: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Szüreti felvonulás. Határidő: 2011. október eleje Rajzverseny őszi témában. Határidő: 2011. október vége November: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Következő naptári év: December: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Fenyőünnepre dekorációs anyag készítése. Határidő: december 22. Január: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Február: Rajz pályázatokon, versenyeken való részvétel. Határidő: folyamatos Farsangi dekorációs anyag készítése. Határidő: 2012. február eleje Zárókiállítás Időkeretek: 2x45 perc / hét, tömbösítve (90 perc)
TEHETSÉGGONDOZÁS: TÁNC SZAKKÖR Csoport minősítése: KEZDŐ CSOPORT ( korosztály: 4 -8.osztály ) Általános célok: Az iskolai tehetséggondozás megalapozása és elterjesztése. A magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése a tanulóban . A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. Kompetencia alapú tanulásszervezési alapelv: Kooperatív technikák, élményszerű szakköri foglalkozások. 325
A szakkör feladatai: Ismertesse a tanulóval: . a hagyományos népi játékokat, . a népi dialektus tánctípusait, táncrendjeit, . a mozgásanyag variációs lehetőségeit, . a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, . a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegeknek a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, . a táncművészi és köznapi formáit, . a társasági táncélet alkalmait, . a színpadi táncélet fontosabb ágazatait és korszakait, . az egyetemes és a nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, . az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány jelentős alapművét, s ezeken keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Alakítsa ki a tanulóban: . a rendszeres munka természetes igényét, . a megfelelő munkafegyelmet, . a munkájuk tudatos kontrollálását, . a művészi előadásmód kivitelezését, . az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra , népéletét, egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmező, . az esztétikai érzéket, . a fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló: . mozgáskultúráját, . fizikai állóképességét, . ritmusérzékét, . hallását, . zenéhez valóalkalmazkodását, . a tér-, forma- és stílusérzékét, . mozgásmemóriáját, . koncentráló képességét, . improvizációs készségét, . ízlését, kritikai érzékét, . a tánc komplexitásából adódóan a táncművészet (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységet, . vizuális memóriáját, . a képzelőerejét.
326
Ösztönözze a tanulót: . a közösségi alkotás öröme a közösségi kultúra értékei iránt, . a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, . a rendszeres múzeumlátogatásra, . a rendszeres társasági és színházi események látogatására, . a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, . az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves rendezvények, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), . a környezetben adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására ( helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése), . tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészek iránt, . hívja fel a tanulók figyelmét a korévfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra, . tegye nyitottá a tanuló személyiségét a folklór iránt, . a továbbképző folytatására, . az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. Népi játék, néptánc A tanuló ismerje: . a tanult népi játékokat (min.:20) és népdalokat(min.:40), . a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon, pl.: . Dél-dunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk), karikázó (lányok), . Rábaközi dús, illetve közverbunk (fiúk), . Szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó(lányok), lassú és friss csárdás, . Széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk), . Lőrincrévi páros tánc, . Sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), . Dél- alföldi páros ugrós és csárdás, Legyen képes a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajt6ani, összekötni, 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, Felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklór ismeret A tanuló ismerje: . a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, . az egyes jeles napok időpontját, . a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, . a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, 327
. a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, . a korévfolyam szintjének megfelelő, legfontosabb kiadványokat (könyv, lemez) és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények).
MÚZEUM PEDAGÓGIA Korcsoport: 5-8. évfolyamig. Tanórán kívüli foglalkozás (érdeklődés alapján történő részvétel). Cél: . szociokultúrális attitűdök kialakítása, és megerősítése, . városi közlekedés, tájékozódás, eligazodási képesség erősítése, . helytörténeti ismeretek, hagyományok megismertetése, . a múzeumi környezetben a gazdag eszközválaszték adta lehetőségek kihasználása, . erőteljesebb ingerek, hitelesebb impulzusokon keresztüli jobb bevésés, . megszerettetni a történelmet, a hon-és népismeretet, . a magyarság, hazafias tudat erősítése, . fejhajtás elődeink dicső munkássága előtt.
Múzeumpedagógiai témák: 1-2 óra: Kendermagtól a komakendőig (Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás) 3-4 óra: Népzenei dialektusok a magyar nyelvterületen (Ismerkedés a népszokásokkal a népzenén keresztül.) 5-6 óra: Az emberi élet fordulói, az év jeles napjai (Keresztelő, lakodalom, húsvét pünkösd és a téli ünnepek)
328
Az információs és a kommunikációs technikák alkalmazása Az információs és a kommunikációs technikák alkalmazásának előnye az oktatásban, hogy segít a diákoknak abban, hogy a saját tempójukkal haladhassanak, megszünteti a tantárgyak közötti éles határokat, valamint növeli a kreativitást. Az Európai Unió 2000-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re az európai oktatási és képzési rendszerek színvonala, minősége nemzetközi viszonylatban mintaként szolgáljon. Ennek kiemelten fontosnak ítélt területei a kulcskompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása és az IKT alkalmazása az iskolai oktatásban. A kulcskompetenciák közé tartozik a digitális kompetencia. Ez többek között felöleli az információs társadalom technológiáinak (IKT) használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, adatbázisokat, információtárolást és kezelést, valamint az internet által kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt (e-mail, hálózati eszközök). Az új IKT alkalmazásának terén azok az iskolák jártak az élen, ahol a számítógépek alkalmazásának már hagyományai vannak. Az IKT segít a diákoknak abban, hogy egyéni tempójukban haladhassanak, saját stílusuknak megfelelő tanulási stratégiákat találjanak, és felelősségérzetük növekedjen önképzésük során. Megszünteti a tantárgyak közti éles határokat, mert a szoftverek nagy része komplex oktatási anyagot tartalmaz. A tanulás hatékonyságát nem csökkenti a gátlás, amely a rossz válaszadásból alakulhat ki. Növeli a kreativitást, a tanulók sokirányú tevékenységét teszi lehetővé, ami kitágítja a tanulási stratégiák és a tanulás során szerezhető tapasztalatok lehetőségét. A digitális írástudat elterjesztése
A digitális (számítógépes) írástudás egy összetett fogalom. Tartalmazza azokat a készséggé fejlesztett ismereteket, amik lehetővé teszik a felhasználó számára a számítógép által nyújtott lehetőségek kihasználását, pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő és egyéb alkalmazói szoftverek ismeretét, alkalmazását. Ehhez szorosan hozzátartozik még az internet, és általában a hálózatok ismerete, és egyre inkább nő a multimédiás alkalmazások jelentősége is.. Az új lehetőségek a hagyományos tanulást is átalakítják, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki otthonában, saját maga által megszabott időben tanuljon. A “digitális írástudást” egyfajta gyűjtőfogalomként értelmezzük a tradicionális tudás – számítógépes műveltség - információs műveltség szintéziseként. Segítségével egy olyan jelenséget, újfajta tudást írunk körül, amelyben a tradicionális ismereteken kívül a gondolati- és gyakorlati képességek egy sajátos köre is megjelenik. Az infokommunikációs társadalomban elengedhetetlen az ún. digitális írástudás elsajátítása, ismerete. E nélkül nem lehetséges lépést tartani a folyamatos fejlődéssel. Az, ami néhány évtizeddel ezelőtt még elégséges tudást jelentett, ma már egyre inkább elavult és lassú, ezért átveszi a helyét az új generációs informatika, mely képes nagy mennyiségű információt gyorsan sok felhasználónak továbbítani. Mindezek miatt két fontos feladatot kell azonos időben végrehajtani: elsősorban fejleszteni és naprakész információkkal kell ellátni a világháló adatbázisát, másodsorban széles körben oktatni az informatika helyes alkalmazásának és hasznosításának irányelveit. Az informatika, a digitális írástudás ismerete napjainkban már elengedhetetlen feltétele annak, hogy lépést tartsunk azzal a fejlődéssel, ami korunkat jellemzi (élethosszig tartó tanulás). 11.A kompetencia-területek beépítése
329
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATO K
ELJÁRÁSOK
Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.
Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.
Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?
Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.
Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésén ek kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenci ákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, természettudomá nyos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kezdeményezőké pesség és vállalkozói komp., - esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomago k (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadat bazis.hu
A tanulás tervezésében, szervezésében és A irányításában a kulcskompeten tevékenységciák NAT által központú tanítási meghatározott gyakorlatot rendszere honosítjuk meg, járuljon hozzá mely életszerű a szükséges helyzetek ismeretek, teremtésével képességek és alkalmat nyújt attitűdök konkrét élmények közvetítésével és tapasztalatok a gyűjtésére; kritikusgondol kodás, a kreativitás, kezdeményezők épesség, a problémamego ldás, a kockázatértéke lés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához .
330
ESZKÖZÖK
A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejleszté s és a személyiségfejles ztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATO K
Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatáss al lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatásár a.
A képességfejleszté s és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban
ELJÁRÁSOK
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak A mérés, mint megfelelően a elvégezzük a képességfejles diagnosztikus, a ztés alapeleme. formatív és Nem az szummatív elsajátított méréseket. ismeretanyag mennyiségéne k, hanem a kompetenciák szintjének meghatározásá t szolgálják Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..
ESZKÖZÖK
A tanulásmódszerta n epocha beépítése 5 – 8 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó) , és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A tehetséges A tanórai és Az intelligencia gyermekeket tanórán kívüli és kreativitás valós tevékenységekben, fejlesztő egyéni szükségleteik a tanulmányi programokkal. szerint segítsük versenyekre történő A komplex a saját felkészítéssel, személyiségépíté önfejlesztő szerepléssel. s teljes stratégiájának eszközrendszerév kialakításában el. és megvalósításáb an. 331
ALAPELVEK Iskolánkban két idegen nyelvet (angol, német) oktatunk.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk a programokat.
Minden iskolai tevékenységünke t - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)
CÉLOK
FELADATO K
Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.
ELJÁRÁSOK
Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Minden Tanórai A fejlesztő pedagógus keretben és programok tanulja meg és azon kívül alkalmazásával alkalmazza a megtanítjuk lehetővé tesszük modern gyermekeinkne minden tanulónak infokommunikác k a az egyéni tanulási iós technikákat, a számítástechni utak érvényesítését. számítástechnika ka alapjait, az i - informatikai interaktív eszközöket a táblával saját tantárgya folytatott oktatása során! oktatási metódust.. Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségválla lást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat!
ESZKÖZÖK
A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, internet lehetőségeinek kihasználása.
Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pedagógus a A pozitív „megszólíthatóság” motivációs közelségében él eszközökkel, a tanítványaival, az jutalmazás és interperszonális büntetés kapcsolatai építő módszereinek jellegűek. A pozitív mértéktartó (nem tartalmú szélsőséges) „csoportnyomás” alkalmazásával. eszközeit is alkalmazza.
332
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATO K
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységén ek, önkormányzó képességének kibontakoztatásá hoz.
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzésé t, empátiáját!
Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
333
ALAPELVEK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismere t (jelenismeret);
CÉLOK
Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és Az „Ember a a természethez természetben” fűző szellemi műveltségi blokk kapcsolatok ismeretanyaga az világába! ember és természeti Tanuljanak meg környezete a fiatalok viszonyát globálisan megalapozza. gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!
FELADATO K
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrend szer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlősé ggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.
Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
A programcsomago k elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.
334
ALAPELVEK
CÉLOK
Fejlesszük a munkavállalásho z szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképessé g, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, A NAT Cél: Az emberi valamennyi élet műveltségi harmóniájának területe szolgálja megtalálása, a a boldogságélmény kulcskompetenci megélése, a ák fejlesztését: konstruktív - a magyar nyelv életvezetés az és egyén hasznára irodalom; és a társadalom - az élő idegen javára. nyelv; Sokoldalú - a matematika; kompetenciákkal - az ember és bíró ifjúság társadalom; nevelése, akik a - ember a felnőtt életben természetben; megtalálják - földünk – helyüket és környezetünk; boldogulásukat. - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
FELADATO K
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhe z való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárság ra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, környezettudat osságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
335
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATO K
ELJÁRÁSOK
A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít - az információ áramlást biztosítja - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe
Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.
A tanulók idegen-nyelv – használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése. A tanuló az alapvető szükségleteine k kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.
Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.
Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok
Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.
A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd
Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.
Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..
A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban
Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.
Tudjon írni: - üzeneteket - feljegyzést - életrajzot - magánlevelet - egyszerű történéseket
Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás
336
ESZKÖZÖK
ALAPELVEK A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.
CÉLOK
A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka A projektmunka minél szélesebb során a tanulók körű bevezetése átélhető, valós és alkalmazása a élményeket tanulók nyelvi szereznek, készségeit tevékenységüket integrálja és önmaguk fejleszti az irányítják,a általános tanulási csoportban való képességeket is együttműködés a mint tervezés, kommunikatív információszerzé nyelvhasználatot s, kooperatív erősíti. tanulás. A nyelvórákon A cél, hogy lehetőség nyílik növekedjen a az általános tanuló kompetenciák és - kreativitása a kommunikatív - önismerete, nyelvi önbecsülése kompetencia - váljon autonóm integrált személyiséggé fejlesztésére. - legyen képes együttműködésre - fejlődjenek interkulturális kompetenciái
FELADATO K
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.
Mindenféle Autentikus szövegtípus olvasott és hallgatása és hallható anyagok. olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. - hírműsor - filmrészlet - interjú - történetek, mesék, - versek
A tanulók képesek: - egy adott modellt követve saját szöveget alkotni - saját munkájukat bemutatni
Szabad interakció: - feladatfelmérés - tervezés - követés - értékelés - megvitatás
Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatároka t.
Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.
Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.
337
338
