Emlékeztető a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Monitoring Bizottság 2013. június 13-án tartott üléséről
Helyszín: Balatonfüred, Flamingó Hotel Jelen voltak: Szavazati joggal jelenlevő tagok: Hegmanné Nemes Sára Bocskov Jordanov Jordán Lucza Vilmos h. Kelemen Csaba Dr. Gyalog Cecília Prohászka Tamás Kiss Beatrix Ádám Sándor Dr. Farkas István Szendrey Silvia h. Szollár István Dancsó Józsefné dr. Soós Ilona Mária Dr. Éri Vilma Kuszák Miklós
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium NFÜ, Gazdaságfejlesztési Operatív Programok IH NFM, Infokommunikációs Projektmenedzsment Főosztály NFM, Fejlesztéspolitikai Főosztály VM, Stratégiai Főosztály VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály NGM, Foglalkoztatási Programok Főosztály NGM, EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya Joint Venture Szövetség NGTT A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
Tanácskozási joggal jelenlévő tagok: Barta E. Gyula h. Fehér József Vingelman József Szász Ágnes Csizmár Zsuzsanna Dr. Joerg Lackenbauer
MAG Zrt. MV Zrt. Igazoló Hatóság, Magyar Államkincstár NGM, Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály European Commission, DG Regional and Urban Policy, Unit F5
További résztvevők: Jack Engwegen Petia Manolova Székely Szabolcs Buzás Sándor Mészáros Karina Siba Ignác Dr. Tölgyesi Viktória Lehrner Lóránt Szalma Tamás Gábor Bíró Eszter Borbélyné Varga Judit Dr. Novák Csaba
European Commission, DG Regional and Urban Policy, Unit F5 EIB EIB NTH NFM Századvég Gazdaságkutató Zrt. ELI-HU Non-Profit Kft. ELI-HU Non-Profit Kft. NGM, Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály MAG Zrt. MAG Zrt. MAG Zrt.
1
Fehérvári Levente Milos Katalin Némethné Horváth Marianna Sasi Emőke Szabó Anita Bendó Zoltán Csuport Tamás Dr. Horváth András Dr. Kabai Anikó Dr. Oravecz László Dr. Szabados Zsuzsanna Ember László Gaszler Annamária Hesztera Dóra Karsai Tamás Maurer Anita Poldauf Éva Mária Pomázi Zoltán Szabó Krisztina Júlia Szabó Mónika Szloboda Renáta
MAG Zrt. MAG Zrt. MAG Zrt. MAG Zrt. MAG Zrt. NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, KMF NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP NFÜ, GOP
IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH
A bizottság ülésére meghívást kaptak továbbá (nem jelentek meg): Szavazati joggal rendelkező tagok: Varga Ferenc Dr. Vadász György Wimmer István Kompaktor Emília Földesi Erzsébet Tóth Herta Hegedűs István
NGM Magyar Iparszövetség (OKISZ) NGTT Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mozgássérültek Budapesti Egyesülete (Országos Fogyatékosügyi Tanács) Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség
Tanácsadási joggal rendelkező tagok: Sohajda Zsófia Dr. Nikodémus Antal
EUTAF NGM
Megfigyelők: Dr. Peredy Zoltán
NIH
Az ülés menete: Hegmanné Nemes Sára, a Monitoring Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket és bemutatkozása után megkérte a jelenlévőket, hogy amennyiben nem tették meg, szíveskedjenek aláírni a jelenléti ívet.
2
Tájékoztatta a Monitoring Bizottságot, hogy az ülésről hangfelvétel készül, illetve kérte, hogy a felszólalók használják a mikrofonokat, és a hozzászólásaik előtt a könnyebb nyomonkövetés érdekében mutatkozzanak be. Megállapította, hogy a Bizottság határozatképes, a 19 szavazati joggal rendelkező tagból 12 képviseltette magát az ülésen. Elnök Asszony az emlékeztető hitelesítésére kormányzati oldalról Dr. Gyalog Cecíliát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjét, civil oldalról pedig a Joint Venture Szövetség képviseletében Szollár István urat kérte fel. A hitelesítőket akadályoztatásuk esetén kormányzati oldalról Prohászka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa, civil oldalról Dr. Éri Vilma, Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója (Környezettudományi Központ Alapítvány) delegáltja helyettesíti. Hegmanné Nemes Sára ezután az alábbi napirendi pontokat javasolta: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A GfP MB 2012. november 30-i ülés emlékeztetőjének jóváhagyása, Tájékoztató a GOP előrehaladásáról, A GOP 2012. évi Éves Végrehajtási Jelentés elfogadása, Tájékoztató a GOP Akciótervének módosításáról, Makrogazdasági áttekintés, Egyéb: A GVOP zárás státusza, Tájékoztató az Éves Ellenőrzési Jelentésről, Tájékoztató a 2014-2020-as programozási időszakról
Miután a napirendre vonatkozóan kiegészítő javaslattal senki nem élt, Hegmanné Nemes Sára kérte a tagokat a fenti napirendi pontok elfogadására. A Monitoring Bizottság a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. 1/2013. (VI.13.) GfP MB határozat: A GfP Monitoring Bizottság a napirendet elfogadta. Ezt követően a Bizottság rátért a napirendi pontok tárgyalására.
1. napirendi pont: A GfP MB 2012. november 30-i ülés emlékeztetőjének jóváhagyása; Hegmanné Nemes Sára felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Monitoring Bizottság 2012. november 30-i ülésének hitelesített emlékeztetője kiosztásra, illetve az ülést megelőzően elektronikus formában megküldésre került. Hegmanné Nemes Sára elmondta, hogy észrevétel nem érkezett az Emlékeztetővel kapcsolatban. Kérte, hogy a tagok hagyják jóvá az Emlékeztetőt, mely egyhangúan elfogadásra is került. 2/2013. (VI.13.) GfP MB határozat: A GfP Monitoring Bizottság a 2012. november 30-i emlékeztetőt jóváhagyta.
3
Hegmanné Nemes Sára ezt követően lezárta a napirendi pontot. 2. napirendi pont: Tájékoztató a GOP előrehaladásáról; Hegmanné Nemes Sára felkérte Bocskov Jordanov Jordánt, a GfP IH főosztályvezetőjét, hogy számoljon be a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban elért előrehaladásról. Bocskov Jordanov Jordán előadásában az alábbiak szerint foglalta össze a GOP előrehaladását. •
A GOP fő célkitűzései: a növekedés előmozdítása, a kkv-k üzleti fejlesztése és a foglalkoztatás ösztönzése.
Bocskov Jordanov Jordán többek között elmondta, hogy a keretek kihasználtsága jól mutatja a további forrásbevonások szükségességét. A 4.prioritásban a végső kedvezményezettek felé kihelyezett forrás elérte a 61%-ot, ami komoly abszorpciós eredmény. Az 1. prioritásban csaknem 100%-ot, a 2. prioritásban 95%-ot, a 3. prioritásban 86%-ot ért el eddig a program. Összességében a 3,3 mrd eurós keret 89%-a már le van kötve. •
Elhangzott, hogy a GOP kifizetések tendenciája már megfelelő a 2013-as N+2/N+3 küszöb teljesítéséhez. • •
508 109 mrd Ft összegű uniós lehíváshoz 597,8 mrd Ft (hazai+uniós) kifizetése szükséges 2013. december 31-ig Ehhez 2013-ban 165,4 mrd Ft kifizetése szükséges.
•
GOP keretekhez képest az uniós lehívások, prioritásonkénti bontásban jól haladnak, a források 53%-a már lehívásra került.
•
Dinamikus növekedés jellemzi a GOP – kifizetéseket, minden hónapban kb. 20 mrd Ft-t tud az IH kifizetni a kedvezményezetteknek, ami azt jelenti, hogy a terveket 170%-ban teljesítjük. Mindemellett az IH igyekszik továbbra is a gyorsítás jegyében eljárni, van még egy komoly, ledolgozandó bennálló számlaállomány.
•
A GOP működésének aktualitásai – „Az ajtók záródnak.”: •
•
Extrém pályázói érdeklődés tapasztalható: ▪ A pénzügyi időszak utolsó éve, ▪ 2012 decemberétől 2013. februárig közel 8 ezer pályázat érkezett be GOP-ba (addig összesen 34 ezer db), ez egy komoly mennyiség, összehasonlítva a korábbi időszakokkal; nem volt prognosztizálható és nem kis feladat elé állította az intézményrendszert, ▪ a felhívások felfüggesztésre kerültek. Minden szakaszban munkacsúcs van: ▪ döntés előkészítés utolsó rohama, ▪ kapcsolódó a szerződéskötési hullám, ▪ projektzárásokhoz kapcsolódó szerződésmódosítások, ▪ kifizetési hajrá, ▪ programértékelés a tapasztalatok visszacsatolására.
4
•
•
A lemorzsolódó forrásokat most kell előre kompenzálni: ▪ 2007-2010. közötti referencia időszakban 20%-ot meghaladó a lemorzsolódás (minden munkanapon 20 m Ft támogatás esik vissza!) ▪ Most kell túlvállalást tenni, mivel a projekteknek meg is kell valósulnia 2015 közepéig (hazai költségvetés kockázata). JEREMIE vs. vissza nem térítendők eltérő életszakasza.
Szükséges továbbra is: • Megfelelő egyensúly a biztonságos kötelezettségvállalás és a folyamatok gyorsítása között. • A szereplők közötti összhang megtartása (IH, KSZ, közvetítők, stb). • Fokozott monitoring, többletkötelezettség vállalás igénybevétele. • Visszacsatolás a tervezésbe. • JEREMIE programok esetében még a felívelő szakaszban tartunk, fokozott figyelmet igényel, új problémák jöhetnek még elő a végső kedvezményezettek szintjén. •
Az 1-3. prioritás éves előrehaladása kapcsán elmondta: • • • •
•
A támogatási igények és döntések fele 2012-2013-ban realizálódott. A szerződések kis időbeli eltérésekkel követik. A szerződött állomány fele van kifizetve. A K+F prioritás 2012-ben érte utol a többit, felzárkózott az egyébként is sikeres 2. prioritáshoz: ▪ Kimagasló abszorpció volt 2012-ben. ▪ Hosszú előkészítést igénylő, nagyobb projektek (ELI, konzorciális K+F projektek, szélessávú fejlesztések).
A projektek regionális megoszlása: a Dél-Dunántúli régió és a Nyugat-Dunántúli régió kivételével viszonylag hasonló arányban oszlanak meg a támogatások, a korábbi évek tendenciái folytatódnak. Kulcsfaktorok: • Urbanizáltság, infrastruktúra megléte (DD lemaradása) • Regionális támogatási térkép (NyD – 30%) • Egyetemekhez kötődő tudásbázisok (Szeged, Debrecen, Miskolc) • Integrátor nagyvállalatok köré szerveződő beszállítói hálózatok (KD)
•
Az egy főre jutó megítélt közkiadások regionális és kistérségi bontásban (1-3. prioritás): lakosságra vetítve kiegyensúlyozottnak mondható a teljesítmény.
•
A támogatott projektek vállalatméret szerinti megoszlása a támogatás összege alapján: a két támogatási forma kiegészíti egymást, a VNT 76%-ban támogatja a KKV-at, a VT 96%-ban a mikrovállalkozásokat.
•
A 4. prioritás szerződött összegeinek regionális megoszlása termékek szerint: Minden régióban a hitel termékek népszerűsége figyelhető meg, nagyrészt a kombinált mikrohitelnek köszönhetően.
•
1. prioritás: önálló vállalati K+F helyett együttműködések: Népszerű konstrukciók 2012-ben:
5
A felhívások kisebb módosításokkal a vállalkozások igényeire jobban tudtak reagálni (GOP-1.1.1, GOP-1.3.1/A, B és C). • Kiugróan magas növekedés, az elmúlt egy év során közel 160 Mrd kötelezettségvállalás keletkezett. • Alapja: nagyobb, konzorciumi pályázatok lehetővé tétele. • Az igények növekedése és a források kimerülése miatt a kiírások felfüggesztésre kerültek. • A visszacsorgó források tapasztalatai alapján a keretek teljes körű lekötése érdekében túlvállalásra került sor hazai forrás kockázatára – 2012. december. Intenzív klaszterfejlesztési tevékenység: • A Pólus Programban kitűzött célok megvalósítását 2011-től a Klaszterfejlesztési Iroda végzi. A korábbiakban meghatározott 2 pillér feladatait egybe lehetett olvasztani a klaszterben. • Az Iroda főbb feladatai: ▪ Fejlesztési projektek végrehajtásának segítése; ▪ Koordinációs feladatok; ▪ Többlépcsős klaszterek fejlesztése; ▪ Megújuló akkreditáció; ▪ Nemzetközi feladatok; ▪ Jelenleg 21 akkreditált innovációs klaszter van, összes klasztertag száma 787, összes KKV tag száma 647; ▪ A klasztertagok által foglalkoztatottak összlétszáma: 105 832 fő; ▪ A klaszterek számára kiírt pályázatok források elfogyása miatt felfüggesztésre kerültek. ▪ A GOP 2. prioritásban (2.1.1-12/B, 2.1.3-12) is előnyt (magasabb támogatási arány és összeg) élveztek. •
• •
•
•
Az 1. prioritás számokban - Ugrásszerű növekedés: a projektfinanszírozás támogatása előleggel jelentősen meglendítette a program teljesítményét. ELI lézer kutatóközpont – Sikeres előkészítés, Bizottsági jóváhagyásra benyújtva. A közbeszerzési eljárások folyamatban. • Az új nemzeti K+F+I stratégia tervezetében már szerepel az ELI-ALPS projekt. • A tudásbázisok erősítése négy stratégiai eszközének egyike a nemzetközileg versenyképes K+F infrastruktúrák fejlesztése – ebben a ELIALPS projekt kulcsszerepet játszik. • A Szegedi Egyetem számos szakterületén folyó nemzetközi kutatás kapcsolható az ELI-ALPS jövőbeli tevékenységeihez. 2. prioritás - Jelentős fellendülés 2012 végén: JEREMIE közvetítők katalizátor hatása • Hatalmas volt az érdeklődés a KKV és munkahelyteremtő pályázatok iránt, ezért 2013 februárjában minden pályázati kiírás felfüggesztésre került. • KKV fejlesztési pályázatok (pl.: GOP-2.1.1/A, B és M) esetében 2013 február végéig összesen: 309 Mrd forintot meghaladó igény érkezett be, 187 Mrd Ft az érvényes támogatás. • Kiemelten fontosak a munkahelyteremtést fókuszba helyező pályázatok (GOP-2.1.3, GOP-2.2.4). • A visszacsorgó források tapasztalatai alapján a keretek teljes körű lekötése érdekében túlvállalásra került sor hazai forrás kockázatára. • GOP-2.1.1/KHG pályázat pozitív 2012-es tapasztalatai – bankok és a pályázók egyaránt felismerték a pályázatban rejlő lehetőségeket. A 2. prioritás a GOP egyik legdinamikusabban teljesítő programja.
6
• •
A program húzóága: a 211/M pályázat, amely a legtöbb vállalkozást érte el. A 2. prioritás számokban: A mikrovállalkozásokra fókuszálva csökken projektméret.
•
3. prioritás: Üzleti környezet - közvetett hatású fejlesztések, időben később realizálódó piaci eredmények. • Hosszas előkészületi munkát követően 2012 májusában került meghirdetésre a szélessávú hiátusokat kezelni hivatott pályázati felhívás (GOP-2012-3.1.2) – támogatói döntések időpontja: 2013. január. • Logisztikai pályázatok népszerűsége eredményezte a GOP-2012-3.2.1 pályázati felhívás felfüggesztését. • Új célokhoz jelentek meg pályázati felhívások 2012 júliusában: ▪ KKV-k piacra jutásának támogatása (GOP-3.3.3). ▪ Esélyegyenlőségi célcsoportok munkaerő piaci integrációjának támogatása (GOP-3.5.1/A, B és C).
• •
A 3. prioritás a terveknek megfelelő teljesítményt produkál. A 3. prioritásban a körzethálózati infrastruktúrafejlesztés fajsúlyos tétel.
•
4. prioritás – módosulások a programokban: • Kombinált Mikrohitel Program siker termék (a program forráskimerülés miatt 2013. februárban lezárásra került). Még inkább az önálló hitel, a garancia és a kockázati tőke konstrukciókra kell koncentrálni az abszorpció további javítása érdekében. • Új Széchenyi Hitelprogram módosítása (hitelintézetek 200 millió forintig nyújthatnak hitelt, a továbbiakban a pénzügyi vállalkozások részére is 50 millió forintról 100 millió forintra tervezzük emelni az összeget). • Új Széchenyi Hitelgarancia Program módosítása: ▪ a bevonható hitelösszeget 200 millió forintról 500 millió forintra emeltük, ▪ a garanciadíj módosult június 1-től 1%-ról 0,5%-ra. • Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok keretének növelése (+12 mrd forinttal) – további alapkezelők bevonása a programba.
a
Szabó Krisztina, a Gfp IH osztályvezetője a Jeremie program kapcsán ismertette a keretszámokat (a GOP-ban 203,6 mrd Ft az elérhető forrás 2007-2013 között, míg a KMOP-ban 47 mrd Ft állt rendelkezésre, ez utóbbi gyakorlatilag már elfogyott). Bemutatta a 2012-es év eredményeit, elmondta, hogy a szerződött ügyletek darabszáma meghaladta a 11 ezret, összességében pedig a Jeremie program kihasználtsága 65%-os. Szabó Krisztina ismertette továbbá a szerződött pénzügyi közvetítők típusait (KT Alapkezelő, Bank, Pénzügyi vállalkozás, Takarékszövetkezet, Vállalkozásfejlesztési alapítvány) és fontos információként bemutatásra került a Forráskezelőhöz utalt összeg, illetve ehhez képest a kihasználtság, a közvetítők részére átutalt forrás aránya is. IH vezető úr ezután röviden kitért még a kockázati tőke programra: •
Kockázati tőke - JEREMIE I. (2009.év)(GOP+KMOP): A korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő KKV-k tőkehelyzetének javítása a cél. • • •
Az első befektetésekről döntés 2010 III. negyedévében. 2013. I. negyedév végén az eldöntött befektetések száma: 93 db, értéke: 32 mrd HUF (ca. 114,3 millió EUR)
7
•
Szerződött ügyletek száma 75 db, értéke: 26,4 milliárd HUF (94,3 millió EUR), melyből 18 Mrd Ft (64,3 millió EUR), folyósításra került.
A 8 alap 2012 decemberéig összesen: • 103 befektetéssel kapcsolatban hozott döntést és • 73 portfoliócéggel kötött szerződést. •
Kockázati tőke befektetések iparági és regionális megoszlása: regionálisan kiegyensúlyozott a megoszlás, az iparágak között hangsúlyos az informatika, az elektronika, de a biotechnológia, nagykereskedelem és a feldolgozóipar szerepe is.
•
Kockázati tőke - JEREMIE II (2012. év), JEREMIE III. (2013. év): 2012 júniusában két új kockázati tőke pályázat megjelentetése (JEREMIE II.) • 4 magvető alap, amely 1,5 mrd HUF Jeremie finanszírozást nyújt alaponként, start-up vállalkozások számára. • 6 (3+3) növekedési alap, amely 3/4.5 mrd HUF Jeremie finanszírozást nyújt alaponként, növekedési fázisú vállalkozások számára. • Befektetés mérete: Magvető tőke:150.000 EUR (max. 2 alkalommal). Növekedési tőke: max. 2 500 000 EUR/12 hónap. • 2012. december közepéig aláírásra kerültek a közvetítői szerződések a 10 új alappal. • Az első befektetési döntések/szerződéskötések 2013 II. negyedévében várhatóak. Tekintettel a jelentős számú beérkezett pályázatra és azok magas színvonalára, további 12 mrd forint került allokálásra a kockázati tőke konstrukcióra. • 2013. április 9-én meghirdetésre került a Közös Növekedési Alap Alprogram (JEREMIE III.). 4 növekedési alap, amely 3 mrd HUF Jeremie finanszírozást nyújt alaponként, növekedési fázisú vállalkozások számára. • Befektetés mérete: Növekedési tőke: max. 2 500 000 EUR/12 hónap. • 2013 III. negyedévében aláírásra kerülhetnek a közvetítői szerződések a 4 új alappal. • Az első befektetési döntések/szerződéskötések 2013 III. negyedévében várhatóak.
Bocskov Jordanov Jordán úr végezetül a GOP értékelésekről adott rövid ismertetést: •
GOP értékelések – a tapasztalatok visszacsatolása a 14-20-as tervezéshez fontos
Az értékelések célja: - Az értékelési megállapítások, javaslatok segítsék a jelenlegi programozási időszak végrehajtását. - Az értékelések a jelenlegi programozási időszak tapasztalatainak feldolgozásával támogassák a következő programozási időszak tényalapú tervezését. •
Kutatás-fejlesztési beavatkozások értékelése (GOP 1. prioritás) Az értékelés lezajlott. Időtáv: 2012.05.02-2013.01.31.
8
•
•
•
Értékelés a Komplex vállalati technológiafejlesztés középvállalkozások számára c. beavatkozásról (GOP 2. prioritás) Az értékelés lezajlott. Időtáv: 2012.09.20-2013.02.28. Pénzügyi eszközök értékelés (GOP 4. prioritás) Az értékelés lezajlott. Időtáv: 2012.09.20-2013.02.28. KHG értékelés (GOP 2.1.1 KHG-11, GOP 3.2.1 KHG-11) Az értékelés lezajlott. Időtáv: 2012.11.20-2013.01.31.
kis-és
Az előadás után Elnök Asszony megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban. A beszámolót követően Szollár István a Joint Venture szövetségtől érdeklődött az 1.1.1 és 1.3.1 kiírások kapcsán a 2013 januárjában elutasított, és kifogáskezelés alatt álló, ill. újraértékelt pályázatok sorsáról: elsőbbséget élveznek-e a később benyújtott pályázatokkal szemben, van-e még támogatási keret, milyen új határidővel értékelik ki őket újra, illetve mikorra várhatják a választ az újraértékelt pályázatok. Bocskov Jordanov Jordán válaszában elmondta, hogy kb. 2 héttel az ülés előtt tárgyalta a kormány a GOP 1., és 2. prioritását érintő túlvállalást, mellyel extra 100 mrd Ft-t igényeltünk a még bent álló pályázatok támogathatósága érdekében: a Magyar Közlönyben való megjelenést követően a további döntések meg fognak születni. Az újraértékelés folyamatos. Pár héten belül gyakorlatilag a teljes GOP 1. és 2. prioritást le tudjuk zárni. A döntések záros határidőn belül egyszerre fognak megszületni. Szollár úr érdeklődött a fentieken túli esetleges további túlvállalásról, illetve további kérdést tett fel az október-december között, és februárban benyújtott 1.3.1, 1.1.1 és 2.1.1/B kiírások keretében benyújtott pályázatokra vonatkozó döntések várható időpontjára vonatkozóan. Kuszák Miklós (Megyei Önk. Orsz. Szöv.) hozzászólásában felhívta a figyelmet a Dél-és Nyugat-Dunántúl lemaradására a többi régióhoz képest, és hogy a korábbi évek tapasztalatait próbáljuk meg beépíteni a következő időszak tervezésébe. Kérdése volt, hogy látszik-e valamiféle megoldás ezen térségek forrásfelszívó képességének javításához, lehet-e a rendszert úgy alakítani, hogy az ő felkészültségüket javítsuk, segítsük. Dr. Kabai Anikó, a Gfp IH főosztályvezető-helyettese válaszában többek közt kitért arra, hogy az elmúlt időszakban egy olyan mennyiségű pályázati feldolgozandó anyag érkezett be az IH-hoz, ami jelentősen lelassította a munkákat, a 2.1.1/B-n az utolsó 3 napon 2400 db pályázat érkezett be. Jelen állás szerint július közepéig minden egyes kiírásban fog döntés születni, (kivéve a hiánypótlást, tisztázó kérdést igénylő eseteket). A kifogáskezelés kapcsán annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy ennek menetét jogszabály határozza meg, és az egész intézményrendszer ennek megfelelően jár el, és a forráskiosztás is ennek megfelelően fog történni. A regionális kérdésre reagálva még elmondta, hogy a regionális térkép szerint adható maximum 30% a Nyugat-Dunántúli régióban, míg a keleti régiókban 50%. A regionális térképből fakadó különbségeken ilyen módon nem fogunk tudni változtatni. A lehetőség abban van, hogy célcsoportban máshova fókuszálunk. A Dél-Dunántúli régió legfőbb problémája a településszerkezeti elaprózottság, nagyobb ipari központok csak elszórtan alakulhattak ki, illetve 2007-2013 között az 5000 fő alatti települések mikrovállalkozásait
9
nem a GOP, hanem az ÚMVP ill. a Darányi Ignác Vidékfejlesztési Program támogatta. Feltételezte, hogy a következő időszak tervezésénél erre és a források összehangolására oda fognak figyelni. Jack Engwegen az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy nagyon hasznosnak találja az előrehaladás bemutatását, észrevételében az értékelések fontosságát hangsúlyozta ki, valamint a már elkészült értékelések tapasztalatainak felhasználásáról kérdezett, a következő időszak (2014-2020) vonatkozásában. Véleménye szerint érdemes lenne részletesebben kitérni az értékelések eredményeire és a Monitoring Bizottsággal is megismertetni azokat. 2 okból kifolyólag: egyrészt az értékelések tovább segítik a jelen program megvalósulását, másrészt a következő tervezéséhez is elengedhetetlenek. Az ezzel kapcsolatos konzultációkon nem igazán látta őket visszaköszönni, pedig fontos lenne felhasználni és beépíteni a „megtanult leckéket”, hogy a következő programok még hatékonyabbak lehessenek. A kérdés az, hogy hogyan, vagyis mi a következő lépés ezen a téren. Dr. Joerg Lackenbauer (EB) az 1. prioritás - utóbbi időszakban - kiemelkedő és meglepő előrehaladásával kapcsolatban érdeklődött, valamint az IH által használt nagyvállalati definíció megadását kérte és érdeklődött, hogy melyek a nyertes nagyvállalatok jellemzői. Érdemes lenne megnézni, hogy mely nagyvállalatok kapják a támogatásokat, vajon ezek magyar cégek vagy nagy nemzetközi vállalatok. Az IH részéről Bocskov Jordanov Jordán ígéretet tett a Bizottság képviselőinek, hogy az IH az ülésen előadott prezentációk értékeléseket bemutató részeihez kiegészítést küld, és megerősítette, hogy nagyon fontos beszélni a program eddigi tapasztalatairól és beépíteni azokat a következő programba. Buzás Sándor (NTH) hozzászólásában elmondta, hogy a következő időszak tervezéséért a NTH felelős, és nem csak az értékelések, hanem egyéb intézményrendszeri tapasztalatokat is széles körűen figyelembe vesznek a tervezési folyamat során, illetve a GINOP kidolgozásáért a Nemzetgazdasági Minisztérium felel. Az NTH ezt a munkát segíti. A GOP értékeléseinek bemutatására mind a Minisztérium, mind az NTH meg volt hívva, és részt is vettek. Az eredményeket munkájuk során felhasználják, de a tervezési munka legelején még kevésbé relevánsak azok a részletek, melyekre az említett értékelések kitértek. Mindenképpen szükség lesz egy szorosabb együttműködésre, amint a tervezés további –a végrehajtáshoz közelebbi- fázisába érkeznek a tervezők. Az ex-ante értékelés is elindult, ami szintén segíti a tapasztalatok beépítését a következő időszak operatív programjainak tervezetébe. A felmerült kérdésekre reagálva Bocskov Jordanov Jordán úr elmondta továbbá, hogy az előző IH vezető időszakában az 1. prioritásra vonatkozóan könnyítések lettek bevezetve a megfelelő abszorpció érdekében, ezért növekedhetett meg és gyorsulhatott fel jelentős mértékben a beérkező pályázatok száma és a szerződött, és kifizetett összegek. Illetve a pályázói kör is csak némi idő eltelte után realizálta a felhívásokban számukra rejlő lehetőségeket, de ezt követően komoly eredményeket értek el abban, hogy felpörögjön a program. Az IH vezető elmondta még, hogy ezen kívül teljes „business process reengineering” is elindult a tavalyi év közepe óta az intézményrendszerben, a folyamatok ennek következtében hatékonyabbá váltak mind az IH, mind a közreműködő szervezetek esetében. A bizottsági kérdéseket illetően Dr. Kabai Anikó még röviden elmondta, hogy az IH az EK rendeletnek (800/2008 EK rend.) megfelelő nagyvállalati besorolást használja, továbbá az 1. prioritás sikerességét a pályázói igényekhez jobban illeszkedő, enyhített feltételek, a nemzeti szabályozás változása (kkv-k részére elérhető 50%-os előleg) és az
10
önmagában 36,998 mrd Ft-os kötelezettségvállalású ELI projekt okozta. Továbbá 2012től indult meg a lehetősége annak is, hogy a pályázók nemcsak egyéni vállalati formában, hanem konzorciumi együttműködés keretében pályázzanak. Ez egy kulcsfontosságú szemléletbeli változást hozott a GOP-os pályázatoknál, ily módon egy projekt magasabb támogatási összeget kaphatott. Ezek a tényezők tehát együttesen mind jelentősen megnövelték a prioritás abszorpciós szintjét, és magyarázzák a piac bátrabb pályázói magatartását. A nagyvállalatokra vonatkozó bizottsági kérdésre válaszként még elhangzott, hogy az elnyert támogatási összeg 24%-a nagyvállalatokhoz jut (nyertes projekt darabszám tekintetében kb. 3%-ot tesznek ki a nagyvállalatok). Döntő többségük magyar kkv-kból kifejlődött nagyvállalat, valamint 6-8 éve Magyarországon lévő külföldi cég, jelentős munkahelyteremtési kapacitásokkal, a szűk értelemben vett multinacionális cégek kevesen vannak a nyertesek között, ha a darabszámukat nézzük. Az értékelések folyamatát Dr. Oravecz László foglalta össze és elmondta, hogy az értékelések kimutatták, hogy a prioritások megvalósítása az eredeti célkitűzésekkel összhangban történt. A gazdasági környezet okán a közben szükségessé váló beavatkozások, módosítások indokoltak és szükségesek voltak ahhoz, hogy az OP ténylegesen végrehajthatóvá váljon. Az értékelések publikusak, és vannak bennük olyan további fókuszok, javaslatok, melyek kiindulási alapul szolgálhatnak a jövőre nézve. Elnök Asszony ezt követően megerősítette, hogy egy kivonatos összefoglalót az értékelésekről az IH mindenképp eljuttat majd az EB-nek, illetve a Monitoring Bizottságnak. Miután nem volt több kérdés, észrevétel, Hegmanné Nemes Sára megköszönte a tájékoztatást és lezárta a napirendi pontot. 3. napirendi pont: A GOP 2012. évi Éves Végrehajtási Jelentés elfogadása; Hegmanné Nemes Sára felkérte Bocskov Jordanov Jordánt, a GfP IH főosztályvezetőjét, hogy ismertesse az éves jelentéssel kapcsolatos tudnivalókat. Bocskov Jordanov Jordán az alábbiakról adott tájékoztatást: •
Az Éves Végrehajtási Jelentés jogszabályi háttere: 1083/2006/EK rendelet 67. cikk. Az Éves Végrehajtási Jelentés célja: az operatív program és a prioritási tengelyek megvalósítása terén elért, azok egyedi, ellenőrizhető céljaihoz viszonyított előrehaladás bemutatása. • A Monitoring Bizottság megvizsgálja és jóváhagyja az Éves Végrehajtási jelentéseket. Az irányító hatóság az operatív program végrehajtásáról szóló éves jelentést minden év június 30-ig (2017. március 31-ig a zárójelentést) megküldi az Európai Bizottságnak. • A jelentés 2013. május 22-én véleményezésre elektronikusan megküldésre került az MB tagjainak. • Beérkezett észrevételek: 2 db technikai jellegű észrevétel érkezett, mely átvezetésre került a szövegben. •
•
11
Ezt követően Elnök Asszony megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket, mondják el észrevételeiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Kérdés, észrevétel nem volt. Hegmanné Nemes Sára kérte a tagokat a GOP 2012. évi Végrehajtási Jelentésének elfogadására. A Monitoring Bizottság a GOP 2012. évi végrehajtási jelentését egyhangúan elfogadta. 3/2013. (VI.13.) GfP MB határozat: a Monitoring Bizottság elfogadta a GOP 2012. évi Éves Végrehajtási Jelentését. Hegmanné Nemes Sára lezárta a napirendi pontot. 4. napirendi pont: Tájékoztató a GOP Akciótervének módosításáról; Hegmanné Nemes Sára felkérte Bocskov Jordanov Jordánt, a GfP IH főosztályvezetőjét, hogy tartsa meg ismertetőjét az Akcióterv módosításáról. IH vezető úr elmondta, hogy • a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akciótervének módosítása 2012-ben két alkalommal történt meg, a Kormány 1333/2012. (IX.7.) és 1647/2012. (XII.19.) számú határozatával kerültek elfogadásra. • A módosítások mind a 4 GOP prioritástengelyt érintették – forrás átcsoportosítás, illetve visszacsorgó források felhasználása, továbbá túlvállalások. • A módosítások célja a hatékonyabb forrásfelhasználás, illetve a piaci igényekhez történő igazodás, valamint a 100%-os abszorpció biztosítása érdekében túlvállalás a hazai költségvetés terhére az alábbiak szerint: • GOP 1. prioritás: 10,98 Mrd Ft túlvállalás (Vállalati innovációra), •
GOP 2. prioritás: 18,6 Mrd Ft túlvállalás (foglalkoztatásra és KKV támogatásra),
•
GOP 3. prioritás: belső forrásátrendezések a bent lévő igények kezelése érdekében,
•
GOP 4. prioritás: GOP-4.1. Hitel és GOP-4.3. Kockázati tőke intézkedések keretének emelése a GOP-4.2. Garancia terhére.
Elnök Asszony megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Szász Ágnes (MÁK) arról érdeklődött, hogy hogyan nézett ki a 3. prioritás belső átcsoportosítása az Akcióterv módosítás során, minek a terhére, ill. javára. Dr. Kabai Anikó válaszában elmondta, hogy a 3. prioritás esetében a logisztikai és szélessávú körzethálózati pályázatoknál tapasztaltak túligénylést, ezekre a visszacsorgó forrásokból történt átcsoportosítás, illetve mivel a 3.5.1 kiírásaira a vártnál kevesebb pályázat érkezett be, részben ennek a terhére történt az emelés. Ezen kívül volt még további 2 Mrd Ft, amely korábban nem került kiallokálásra és így még beépíthető volt. Dr. Joerg Lackenbauer úr a legfrissebb Jeremie átcsoportosítási tervek kapcsán javasolta, hogy amint lehet, jelezze ezt az IH a DG COMP-nek, hogy minél hamarabb megszülethessen a jóváhagyás. IH vezető úr elmondta, hogy legkésőbb a következő hét végén ez meg fog történni.
12
Több kérdés, észrevétel nem volt, ezt követően Elnök Asszony lezárta a napirendi pontot. 5. napirendi pont: Makrogazdasági áttekintés; Hegmanné Nemes Sára felkérte Siba Ignácot, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját, hogy tartsa meg makrogazdasági áttekintő előadását. Siba Ignác úr előadásában az alábbiakról adott áttekintést Magyarország makrogazdasági helyzetét illetően, a jelenlegi magyar és nemzetközi trendekről. Nemzetközi kitekintésben (EU): •
A tavalyi év végi GDP adatok negatív meglepetést okoztak mindenhol, az összes nagy piacon. –
Erősödő mérlegalkalmazkodás miatt (mindenki próbálta a hiteleit visszafizetni), következménye lett a csökkenő kereslet, a lassuló kivitel – a vártnál nagyobb a visszaesés.
•
Az európai konjunktúraindexek lassuló fordulatra engednek következtetni, a bizalmi indexek mínuszban, továbbra is ez a trend.
•
Tovább romlottak a munkaerő-piaci kilátások, egész Európában historikus csúcson áll a munkanélküliség. –
Ledolgozott munkaórák száma és a foglalkoztatás csökken.
–
Konszolidációra csak 2014-ben számíthatunk.
•
Ugyanakkor generálisan javult a pénzpiaci hangulat, bár továbbra is törékeny (minden tőzsdeindex fölfelé megy).
•
Nem jó hír, hogy az általános hitelezési helyzetben nem következett be fordulat. –
Keresleti (mindenki próbálja leépíteni a felvett hiteleket) és kínálati tényezők (a pénzintézetek követelményeinek viszonylag kevesen tudnak megfelelni) is szerepet játszanak.
•
Visszafogott a pénzromlás üteme és a felzárkózó gazdaságokban is lassul az infláció, trendforduló nem várható.
•
A monetáris kondíciók ennek megfelelően nem változtak.
•
Lassul a költségvetési konszolidáció, és 2014-ben tetőzik az államadósság, majd csökkenni fog; az Európai Bizottság is 3% alá várja a magyar hiányt 2013-ra. A hazai GDP alakulása:
•
Jelentős a visszaesés, ami felgyorsult a múlt év végén, ehhez képest meglepetés volt az idei év eleji 0,7%-os növekedés.
•
Kedvezőtlenebb, mint a régiós országokban regisztrált dinamika.
•
A felhasználási oldal:
•
–
Meglepetésre eltűnt a nettó export GDP-növekedési hozzájárulása.
–
A fogyasztás tovább csökken (visszaeső reálbérek, mérlegalkalmazkodás miatt). Várhatóan a 2. negyedévben már emelkedni fog.
–
Kevés a beruházás, a beruházások szűkülése hosszú távon erodálja a növekedési lehetőségeket.
Termelési oldal:
13
–
A mezőgazdaság csökkenése jelentősen szűkítette a GDP-t 2012. 4. negyedévében. 2013. 1. negyedévében viszont már pozitívak a mutatók. Ha az idei évben egy átlagos mezőgazdasági termelés valósul meg, az nagyságrendileg 0,35 %-os addicionális GDP növekedést eredményezhet.
–
Az ipar is negatív hozzájárulóvá vált (bízunk benne, hogy ideiglenes).
–
A szolgáltató ágazatok közül csak az infokommunikáció ágazat bővült.
Munkaerő-piaci helyzet főbb jellemzői: •
Lassult az aktivitásbővülés (a kormányzati intézkedések hatása lassan lecseng).
•
A romló konjunkturális helyzet munkanélküliség emelkedett.
•
A közfoglalkoztatás miatt emelkedett a közszféra foglalkoztatása.
•
Komoly strukturális problémák vannak:
•
miatt
–
Tartós munkanélküliek száma nő.
–
Munkakeresési idő emelkedik.
a
Gyors béremelkedés a versenyszférában, összetételhatás domináns.
munkakereslet
a
közszféra
csökkent,
esetén
így
pedig
a
az
Infláció és monetáris kondíciók helyzete: •
•
Jelentős dezinfláció ősztől. Rendkívül alacsony a magyar inflációs mutató: 1,8%. –
Csökkenő trendinflációs mutatók (elmaradnak az inflációs céltól).
–
Áfa változás bázisba kerül (egy részét ellensúlyozza a tranzakciós illeték).
–
Várttól elmaradó élelmiszerár-emelkedés.
A gyenge kereslet és az alacsony infláció miatt a Monetáris Tanács folytatta a kamatcsökkentési ciklusát. –
Lassan gyűrűzik be a vállalati hitelkamatokba.
–
Továbbra is szigorú nem ár-jellegű feltételek, melyek visszafogják a hitelezést.
–
Nincs fordulat a hitelezésben. (A lakossági hitelek 16%-a legalább 90 napot késik, 2008 óta négyszeresére nőtt ez az arány, és kb. 1000-1100 mrd forintot tesz ki.)
Prognózis: •
Mezőgazdaság – átlagos évet feltételezve – 0,35 százalékkal növelheti a kínálati oldalon a GDP-t.
•
A külső kereslet is dinamizálódik a második félévben.
•
Összességében horizonton.
•
A ciklikus pozíció javulása növekedést eredményezhet. –
a
termelő-kapacitások
nem
fognak
bővülni
az
előrejelzési
Nulla-negatív potenciális növekedés helyett ma már a GDP növekedését várjuk a 2. félévben: 0,6%-ot. (Jövőre pedig 1,7%-ra emelkedhet.)
•
A háztartások fogyasztási kiadása is pozitívabb, mint eredetileg gondolták.
•
Bruttó állóeszköz-felhalmozás: az idén még negatív, jövőre pozitív.
•
Kivitel: idén 3%, jövőre 7,5%.
•
A külker. egyenlege bőven pozitív lesz.
14
•
Éves fogyasztóiár-index: idén 2,1% és 3,1% jövőre.
•
A jegybanki alapkamat az év végén: még további csökkenés várható, 4,5%-nál fog megállni.
•
Munkanélküliségi ráta éves átlaga nagyságrendileg 11% körül marad.
•
A bruttó átlagkereset alakulása: idén 2%, jövőre 4% növekedést vár a Századvég. Költségvetés:
•
Adóbevételek esetén jelentős eltéréseket látunk a prognózisunk és a terv között.
•
Kiadási oldalon 150 – 170 milliárd forintnyi feszültséget látunk.
•
2013-ban a szabadon felhasználható tartalék Országvédelmi Alappal) 400 milliárd forint.
(amely
idén
megegyezik
az
–
A tartalék a felmerült kockázatok jelentős részét képes lesz kezelni, a hiánycéltól való várható eltérés az előrejelzéshez kapcsolódó hibahatáron belül van.
–
Nem vettük figyelembe a telekommunikációs különadó ügyében folyó uniós bírósági eljárást (a GDP 0,6-0,7 százaléka).
Siba úr meglátása szerint elkezdődött egy trendforduló, és az elmúlt negyedév után a számok alapján sokkal pozitívabb a kép, mint gondolták. Hegmanné Nemes Sára megköszönte a tájékoztatót és megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. A prezentációhoz Jack Engwegen tett észrevételt, megköszönte és nagyon hasznosnak találta, illetve szívesen venné még a munkabérköltség és a versenyképesség összefüggéseinek feltárását is a prezentációban, hiszen a munkabérköltség egy fontos versenyképességi tényező makrogazdasági szinten, mind az európai, mind a világpiacon. Engwegen úr érdeklődött, hogy Magyarország ezen a téren hogyan teljesít a környező országokhoz képest. Illetve felvetette, hogy az ilyen analízisek eredményei miképpen tudnak beépülni a következő gazdaságfejlesztési program tervezésébe, a gazdaságfejlesztési politika irányainak alakításába, formálásába, minél inkább hasznosítva az eredményeiket. Siba Ignác válaszában elmondta, hogy már foglalkoztak a munkabérköltség témájával, már megvizsgálták azt. Az ezzel kapcsolatos kiegészítést, plusz információkat a GOP IH közreműködésével eljuttatja Engwegen úrnak. Egyetértett a felvetéssel, valóban fontos kérdés, hogy az uniós források miképpen járulnak hozzá a foglalkoztatás ösztönzéséhez és ezáltal a versenyképesség javításához. Úgy gondolja, hogy a tervező csapatok és az Irányító Hatóság meg fogják vizsgálni és lehetőség szerint beépítik a következő program terveibe ezt a szempontot is. Miután több észrevétel nem volt, Hegmanné Nemes Sára lezárta a napirendi pontot.
15
6. napirendi pont: Egyéb; A GVOP zárás státusza, Tájékoztató az Éves Ellenőrzési Tájékoztató a 2014-2020-as programozási időszakról
Jelentésről,
Hegmanné Nemes Sára felkérte elsőként Dr. Oravecz Lászlót, a GfP IH főosztályvezetőhelyettesét, hogy tartsa meg tájékoztatóját a GVOP zárás státuszáról, és az Éves Ellenőrzési Jelentés főbb megállapításairól. Dr. Oravecz László előadásában a következőket foglalta össze: A GVOP zárása – bizottsági kommunikációról: •
Az Európai Bizottságnak a végleges zárással kapcsolatos hivatalos értesítése 2012. június 25. keltezésű.
•
A záró kifizetés megtörtént 2012. július 5-én 1.778.880,77 EUR értékben.
•
Tagállami kérdésre az Európai Bizottság megerősítette, hogy a GVOP lezárásra került és a tagállam dokumentumok megőrzésére vonatkozó kötelezettsége 2015. július 5-ig áll fenn.
•
A programmal kapcsolatban még felmerülő feladatokat, különösen a követelések kezelését folyamatosan ellátjuk.
Az Éves Ellenőrzési Jelentésről: Beszámolási időszak: Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, mint Ellenőrzési Hatóság a 1083/2006/EK rendelet 62. cikk (1) d) pontja alapján elkészítette a 2011.07.01-2012. 06.30-ig terjedő időszakra vonatkozó éves ellenőrzési jelentését. Ellenőrzött szervezetek: •
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség •
Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság (GFP IH)
•
Koordinációs Irányító Hatóság (KOR IH)
•
Magyar Államkincstár (Igazoló Hatóság)
•
Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (Közreműködő Szervezet)
•
Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (Forráskezelő Szervezet)
A beszámolási időszakban lefolytatott rendszerellenőrzés megállapításai: •
A vizsgálat megállapította, hogy az Operatív Program működtetéséhez létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszer továbbra is megfelel az európai uniós jogszabályokban előírt követelményeknek.
•
A rendszervizsgálat eredményei alapján az Operatív Program működése a 2. kategóriába sorolható, miszerint a rendszer alapvetően működik, azonban néhány javításra szükség van a megfelelő működés érdekében.
•
Súlyos, rendszerszintű, a közösségi finanszírozást befolyásoló kockázatot nem tárt fel.
•
Az intézkedések időarányos megvalósításának dokumentumai alapján a rendszervizsgálat keretében javasolt intézkedések többségükben teljesültek, illetve folyamatban vannak.
16
A beszámolási időszakban lefolytatott mintavételes ellenőrzések megállapításai: •
A projektellenőrzések (72 projekt és 87 JEREMIE ügylet) tapasztalatai visszaigazolták, hogy az Operatív Program rendszerének működése alapvetően megfelelő.
•
Az európai uniós támogatás tekintetében a teljes kivetített hiba 5.414.749,12 euró, azaz 1,74%.
•
A projektek ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok nem eredményeztek a lényegességi szintet meghaladó jelentős hibát, továbbá a mintavételek alapján a szabálytalansággal érintett összeg operatív programra vonatkozó kivetítésének eredményeként programszinten nem minősült lényegesnek a hibaarány.
Hegmanné Nemes Sára megköszönte a beszámolót, majd felkérte Buzás Sándort, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal főosztályvezetőjét, hogy tartsa meg tájékoztatóját a 2014-2020-as programozási időszakról és a tervezésről. Buzás Sándor az alábbi pontokban mutatta be a következő programozási időszakkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, illetve a következő gazdaságfejlesztési operatív program tervezésének aktuális helyzetét:
Felkészülés a 2014-2020 időszakra,
Partnerségi Megállapodás tervezése,
Operatív Programok tervezése,
Gazdaságfejlesztési és innovatív operatív program (GINOP).
A 2014-2020-as fejlesztési időszakra való felkészülés: 2011-2012. július már egy előkészületi időszak volt a tervezésben az EU-ban is és Mo.-on is: •
EU új Területi Agendája (TA2020),
•
2014-2020-as Kohéziós politikai reform,
•
Nemzeti, ágazati, területi stratégiai dokumentumok megújítása, ez máig folyamatban van
2012. júliusban megindult a 2014-2020-as fejlesztési időszak tervezési és felkészülési folyamata: •
OTK felülvizsgálata elkezdődött - Új „MAGYAR FEJLESZTÉS” 2020 (eredményeként megszületett az OFTK, mely a legfontosabb stratégiai irányokat rögzíti Mo. számára 2020-ig az elérendő célokról),
•
Megyei Területfejlesztési Koncepciók tervezése tavaly indult el,
•
2012/2013 - Kiemelt nemzeti fejlesztési programok, projektek azonosítása és előkészítésének megindítása
•
Partnerségi Megállapodás és OP-k új generációjának tervezése és szövegezése,
•
Egyeztetések a Bizottsággal (Partnerségi Megállapodás, OP-k)
2013:
17
Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések: 1. NFK - Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása 2012.06.02. •
A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében.
•
Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
•
2007-2013-as és 2014-2020-as kormánydöntések előkészítése.
2. 2012.07.19-i OFTK Kormányhatározat - határoz •
az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében.
•
Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása – NGM.
•
Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése.
(OFTK)
Központi szakmai koordinációja – NGM + NFM Térségi koordinációja – Megyei Önkormányzatok 3. 2012.10.31. 28/2012. NFM miniszteri utasítás – 2014-2020-as magyar tárgyalási miniszteri biztos kijelölése -) 2013.04.22. Varga Mihály Úr –) operatívan Cséfalvay Zoltán Úr személyében 4. 2012.10.16 – Kormányrendelet - határoz • •
Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM, Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM -) 2012.12.17. NGM - az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve
•
Területi felkészülés támogatása: - Szakmai támogatásáról: NGM (NTH) - Ennek forrásáról: NFM gondoskodik
Főbb változások 2014-től, melyek az EU által meghatározott keretekből származnak (Buzás Sándor itt kihangsúlyozta, hogy az elmondott információk bizonyos értelemben indikatív jellegűek, hiszen még az EU-s keretek sem véglegesek, nincsen még elfogadott rendelet. A GINOP-ról elhangzó információk az aktuális állapotot tükrözik.): •
Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület)
•
Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni)
•
Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek)
•
3 régiókategória (Mo-on 2 fajta – konvergencia, fejlett régió)
•
Vidékfejlesztés, ETE és Mainstream programok együtt-tervezése
•
Új térségi integrációs eszközök bevezetése:
•
Integrált térségi beruházások (ITI)
Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése
A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k
és
a
rugalmas
18
•
Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók
•
Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak
•
OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok
•
Koncentráltabb forrásfelhasználás – még tisztázásra váró lehatárolási területek tisztázása folyamatban van
•
Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források 60%-a
•
Források 40%-a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság területére
Partnerségi Megállapodás: 2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritásokat tartalmazza, „ernyő” és stratégiai dokumentum az operatív programok fölött, pontos forrásallokációval: •
A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről
•
A Kormány a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely 1. a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, 2. a foglalkoztatás növelésén, 3. az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, 4. a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, 5. a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán, mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik.
Partnerségi Megállapodás funkciója és műfaja: Funkciója: •
A fejlesztések stratégiai szintű összefoglalása: hogyan támogatják az EU Európa 2020 stratégiájának (EU2020) és az EU Kohéziós Politikájának céljait
•
A több OP-t érintő fejlesztési témák megjelenítése, például: •
forrásallokáció bemutatása az EU2020 mentén, tematikus célonként,
•
területileg integrált fejlesztések rendszere,
•
eredmények összesítése.
Műfaja és stílusa: •
kötött tartalom sablonban,
•
nem szokványos tervdokumentum (nincs célrendszer, fejezetek nem stratégiai logika szerint követik egymást; 11 tematikus célkitűzésre vannak felfűzve szükségletek, ennek megfelelően az elérendő célok, és a kapcsolódó eszközök).
Partnerségi Megállapodás fő üzenetei: •
Nemzeti prioritások (OFTK alapján)
•
Fókuszban a gazdaságfejlesztés
19
-
Források 60%-a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési OP-okban
-
Uniós és hazai közös metszet, 4 kiemelt tematikus cél: •
K+F+I
•
KKV fejlesztés és versenyképesség
•
foglalkoztatás
•
alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság
•
Megújul a végrehajtás intézményrendszer)
•
Szükség van területileg decentralizált, térségi alapon szerveződő fejlesztésekre:
•
(szolgáltatás-orientált,
egyszerűbb
•
megyék
•
nagyvárosok és térségeik
•
helyi szint
•
területileg decentralizált fejlesztések fókuszában.
eljárások
és
Országos jelentőségű területi problémák/lehetőségek: kiemelt feladatok, ágazati OP-k gondozzák (pl. Balaton, LHH, Növekedési Zónák)
Regionális forrás felhasználási elvek: Kevésbé fejlett régiók (6) •
A pályázatok támogatásintenzitása: max. 75-85%
•
A felhasználható források 50%-a kötött EU2020 célokra (tematikus célok)
•
Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek (ITI, CLLD)
Fejlettebb, ún. versenyképességi régiók - Közép-Magyarország •
Pályázatok támogatásintenzitása: max. 60%
•
A felhasználható források 80%-a kötött EU2020 célokra
•
ESZA minimum 40%
Operatív Programok tervezése: Eddig megtett lépések – kormányhatározatban rögzítettek szerint: 1. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében •
2013. január 31-e az egyes OP-k prioritástengelyének definiálása - 2013.02.06-i NFK ülésen a továbbdolgozás alapjaként elfogadta a kormány
2. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében •
2013. február 28-a az egyes OP-k 0.1 verziójának a koordinációért felelős szaktárcák általi elkészítése - Megtörtént az 0.1 OP verziók elkészítése, NFK tárgyalás: 2013. május 15.
Eddig megtett további lépések: •
PM + OP Tárcaközi MCS ülések – legutóbbi 2013.04.30.
•
EU Bizottsági tárgyalások – legutóbbi általános 2013.05.28-a, folyamatos informális egyeztetések
•
EU szakértői szintű egyeztetések – 2 heti rendszerességgel
20
•
Folyamatos, szin nte etések egyezte
heti
rendszere ességű
•
Megyei tájékoztató ó Fórumok
•
Egyéb tájékoztató t ó rendezvén nyek
tárcaközi
szakértői s
etek várha atóan nov vemberben lesznek elfogadva.. Ez nehe ezíti az Az EU-s rendele zítést, hisze en ezután lesznek l bea adhatóak csak c a dokumentumok, és fonto os, hogy előkész minél kevesebb k időt veszítsü ünk a 2014.. évből, hog gy minél ha amarabb el tudjunk indulni. amok, a Kormány K 1600/201 12. (XII. 17.) Korm ozata a Operattív progra m. határo 2014-2020 közöttti európai uniós fejle esztési forrrások felhasználásána ak tervezés sével és ényrendsze erének kiala akításával összefüggő ö aktuális fe eladatokról: intézmé
ési üteme ezés: Indikatív tervezé •
OP 2.0-ás köztes k mun nkaváltozatt – 2013. jú úlius 15. (N NFK nem tárgyalja)
•
OP 2.0 mun nkaváltozatt – 2013. jú úlius 31. (N NFK tárgyallja), /teljes s verziós/
•
OP 3.0 köztes munkav változat – 2013. 2 szeptember 10. (NFK nem m tárgyalja))
•
nkaváltozatt – 2013. szeptember s r 25. (NFK tárgyalja) t OP 3.0 mun
•
Központi tá ársadalmasítás (I. körr) – 2013. szeptember s r 25-től
Gazdas ságfejlesz ztési és inn novatív op peratív pro ogram stra atégiája: Kiemellt fejleszté ési céljai: 1. A fo oglalkozta atás növelé ése és a munkahely m yteremtés •
munkahely yek megtarrtása és új ú munkah helyek létrrehozása, munkahely yteremtő beruházáso ok ösztönzé ése,
•
a nemzetgazdaság növekedés se szempontjából kiemelten k v várostérség gek integrá ált gazdaság gi fejlődésé ének ösztön nzése,
•
a területi különbsége k k csökkentése szempontjából kiemelt fonto osságú, periférikus é hátrányo és os helyzetű ű térségek fenntarthat f tó növekedési pályára a állítása,
fontos
té érségek,
21
•
a helyi gazdaság alapjainak újjászervezése, valamint közösségi gazdaságban rejlő lehetőségek hatékony kihasználása,
•
a munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése,
•
a munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása,
•
hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása,
•
az egész életen át tartó tanulás ösztönzése,
•
a gazdaság/vállalkozások kialakítása,
•
a munkaerő versenyképességének javítása,
•
a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása,
•
innovatív, kreatív és minőségi turisztikai kínálat kialakításának ösztönözése,
•
munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés szolgáltató szektorokban,
•
a hatékonyan működő turisztikai szektor alulról építkező intézményrendszerének megerősítése, illetve a sport és a helyi gazdaságfejlesztés helyi intézményrendszerének a kiépítése,
•
társadalmi vállalkozások és a szociális gazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése.
igényeihez
igazodó
a
képzési
turisztikai
intézményrendszer
és
a
kapcsolódó
2. A vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ipari és szolgáltatási ágazatok, térségek versenyképességének növelése •
vállalatok versenyképességének javítása (ipar- és innováció-politikai fókusszal, az intelligens szakosodási stratégia alapján – entrepreneurial discovery process)
•
KKV-k pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz jutásának javítása, Jeremie nagyobb súlya
•
vállalatok működéséhez szükséges infrastrukturális háttér javítása, (nem új ipari parkok, hanem a meglévő ipari parkok szolgáltatásfejlesztése)
•
vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, (klaszterek, beszállítói hálózatok)
•
növekedési zónákban és szabad vállalkozási zónákban, kiemelt, hátrányos helyzetű és periférikus területeken megvalósuló beruházások ösztönzése. 3. A K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése
•
a tudásáramlás erősítése,
•
a tudásfelhasználás segítése,
•
a tudásbázisok megerősítése,
•
eredmény orientált és stratégiai jelentőségű (iparági és társadalmi kihívások megoldását szolgáló) KFI tevékenységek ösztönzése. 4. Infokommunikációs technológiák széles körű elterjesztése
•
versenyképes IKT szektor kialakítása,
•
digitális gazdaság térnyerésének előmozdítása,
•
elektronikus közigazgatás és kiemelt közszolgáltatások informatizálódásának ösztönzése,
•
infokommunikációs ismeretek, készségek növelése,
•
szélessávú infrastruktúra és hálózatok kialakítása, és az azokhoz való hozzáférés javítása.
22
Változás az előző időszakhoz képest, hogy nemcsak ERFA, hanem ESZA források is felhasználhatóak lesznek a gazdaságfejlesztési programban. Ezek a jelen időszakban a TÁMOP-ból vannak finanszírozva. A GINOP prioritás tengelyei: 1. KKV versenyképesség fejlesztése)
és
növekedési
potenciál
fejlesztése
(termelő
ágazatok
2. Tudásgazdaság fejlesztése 3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Innovatív és kreatív szolgáltatások, kiemelt vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése (szolgáltatások fejlesztése) 5. Kiemelt növekedési zónák és speciális területek célzott gazdaságfejlesztési programjai (a megyei szintnél magasabb területi célokkal) 6. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 7. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (végül külön prioritásként szerepel, 95-5%-os finanszírozási aránnyal, de a közvetítők támogatása máshonnan lesz megoldva) 8. Technikai segítségnyújtás
Hegmanné Nemes Sára elnök asszony az előadást követően megköszönte a tájékoztatót, és megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket, osszák meg észrevételeiket az elhangzottakkal kapcsolatban, vagy bármely Monitoring Bizottságot érintő témakörben. Kérdés, észrevétel nem volt, Hegmanné Nemes Sára lezárta a napirendi pontot. Elnök Asszony tájékoztatásul végül elmondta, hogy a következő Monitoring Bizottsági ülésre 2013 őszén kerül sor, illetve a Horizontális Albizottsági ülés is az év második felére tervezett. Hegmanné Nemes Sára megköszönte az előadók és a Monitoring Bizottság munkáját, aktív részvételét, valamint az IH munkatársainak közreműködését az ülés előkészítésében, majd ezt követően lezárta az ülést. Hitelesítők:
…………………………………. Dr. Gyalog Cecília NFM, Fejlesztéspolitikai Főosztály
…………………………………. Szollár István Joint Venture Szövetség
23
