Emlékeztető a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Monitoring Bizottság június 7-én tartott üléséről

Emlékeztető a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Monitoring Bizottság 2012. június 7-én tartott üléséről

Helyszín: Tiszafüred, Hotel Balneum Jelen voltak: Szavazati joggal jelenlévő tagok: Siba Ignác

NFÜ, Gazdaságfejlesztési Operatív Programok IH Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalomfejlesztési Főosztály NFM, Fejlesztési Koordinációs Főosztály VM, Stratégiai Főosztály VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály NGM, Foglalkoztatási Programok Főosztály NGM, EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya NGM, KKV-fejlesztési Főosztály Joint Venture Szövetség Magyar Iparszövetség NGTT Gazdaság Képviselői Oldal

Lucza Vilmos Kovács-Nagy Rita Prohászka Tamás Koncz Krisztián Ádám Sándor Dr. Farkas István h. Földiák Gergely Varga Ferenc Szendrey Silvia Sasvári Csaba Wimmer István Dr. Dancsó Józsefné dr. Soós Ilona Mária NGTT Munkavállalói oldal Kompaktor Emília Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A Környezet és Természetvédő Társadalmi Dr. Éri Vilma Szervezetek Országos Találkozója Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Hegedűs István Polgári Szövetség Kuszák Miklós Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Tanácskozási joggal jelenlévő tagok: Barta E. Gyula h. Fehér József Vingelman József Sohajda Zsófia Matlag Attila Szász Ágnes Tiszolczky Andrea Dr. Nikodémus Antal Dr. Joerg Lackenbauer Szabó Zoltán Kelemen Csaba

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím: H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Levelezési cím: H-1393 Budapest, pf. 332. Tel.: +36 40/638-638 (+36-1-474-9180) E-mail: [email protected] www.nfu.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

MAG Zrt. MV Zrt. EUTAF EUTAF Igazoló Hatóság, Magyar Államkincstár Igazoló Hatóság, Magyar Államkincstár Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály EC, DG Regional Policy, Unit I4 NGM, EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-

fejlesztési Főosztály További résztvevők: Dr. Lengyel Attila Kalfman Petra Szép Péter Bíró Eszter Dr. Novák Csaba Szabó Anita Bendó Zoltán Bocskov Jordanov Jordán Csomor Zsuzsanna Csuport Tamás Dr. Hegyi Fatime Dr. Kabai Anikó Dr. Oravecz László Dr. Szohár Ferenc Floruta Zsuzsanna Gaszler Annamária Karsai Tamás Koscsó Attila Maurer Anita Poldauf Éva Szabó Krisztina Júlia Szemző György Sinka Gergely

ÁSZ Deloitte Deloitte MAG Zrt. MAG Zrt. MAG Zrt. NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, Gazdaságfejlesztési NFÜ, KoR IH

Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív

Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok Programok

IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH IH

A bizottság ülésén egyéb elfoglaltság miatt nem tudtak megjelenni: Varga Mihály

Miniszterelnökség

Szavazati joggal rendelkező tagok: Szöllősiné Földesi Erzsébet Tóth Herta

Mozgássérültek Budapesti Egyesülete (Országos Fogyatékosügyi Tanács) Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács

Tanácsadási joggal rendelkező tagok: Csizmár Zsuzsanna

Nemzetgazdasági Minisztérium, Belső Kontrollok Főosztály

Megfigyelők: Dr. Rákossy Balázs Dr. Peredy Zoltán


Miniszterelnökség Nemzeti Innovációs Hivatal

2

Államháztartási

NGM, Közszolgáltatási Közüzemi Főosztály European Investment Bank

Kamarás Gábor Székely Szabolcs

Költségvetési

Az ülés menete: Siba Ignác főosztályvezető úr tisztelettel köszöntötte a résztvevőket. Tájékoztatásul elmondta, hogy Varga Mihály elnök úr kormányzati teendői miatt nem tud jelen lenni az ülésen, ezért távollétében a GfP IH főosztályvezetője vezeti le az ülést. Siba Ignác megkérte a jelenlévőket, hogy szíveskedjenek aláírni a jelenléti ívet. Megállapította továbbá, hogy a Bizottság határozatképes. A 19 szavazati joggal rendelkező tagból 16 képviseltette magát az ülésen. Az emlékeztető hitelesítésére a kormányzati oldalról Kovács-Nagy Ritát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztési Koordinációs Főosztály osztályvezetőjét, civil oldalról pedig Szendrey Silviát, Joint Venture Szövetség igazgatóját kérte fel. A hitelesítőket akadályoztatásuk esetén a kormányzati oldalról Prohászka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa, civil oldalról Kuszák Miklós, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége delegáltja helyettesíti. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy az ülésről hangfelvétel készül, illetve kérte, hogy a felszólalók használják a mikrofonokat és a hozzászólásaik előtt a könnyebb nyomonkövetés érdekében mutatkozzanak be. Főosztályvezető úr ezután az alábbi napirendi pontokat javasolta: 1.

A GfP MB 2011. november 22-i ülés emlékeztetőjének jóváhagyása

2. A MB Ügyrend módosítása (a 4/2011 Korm. Rendelet alapján), a tagságban bekövetkezett változások 3.

Tájékoztató a GOP előrehaladásáról - Előrehaladás, jövőbeni tervek, új kiírások - A kifizetés gyorsítása érdekében tett lépések

4.

A GOP 2011. évi Éves Végrehajtási Jelentés elfogadása

5.

Tájékoztató a GAP analízis eredményeiről

6.

Beszámoló a Horizontális Albizottság 2012. évi üléséről

7.

A GVOP zárás státusza

8.

Tájékoztató az Éves Ellenőrzési Jelentésről

9.

Egyéb

Miután a napirendre vonatkozóan kiegészítő javaslattal senki nem élt, Siba Ignác kérte a tagokat a fenti napirendi pontok elfogadására.


3

A Monitoring Bizottság a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. 1/2012. (VI.07.) GfP MB határozat: A GfP Monitoring Bizottság a napirendet elfogadta. Ezt követően a Bizottság rátért a napirendi pontok tárgyalására.

1. napirendi pont: A GfP MB 2011. november 22-i ülés emlékeztetőjének jóváhagyása Siba Ignác felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Monitoring Bizottság 2011. november 22i ülésének hitelesített emlékeztetője kiosztásra, illetve az ülést megelőzően elektronikus formában megküldésre került. Siba Ignác elmondta, hogy észrevétel nem érkezett az Emlékeztetővel kapcsolatban. Kérte, hogy a tagok hagyják jóvá az Emlékeztetőt. Az Emlékeztető egyhangúan elfogadásra került, ezt követően főosztályvezető úr lezárta a napirendi pontot. 2/2012. (VI.07.) GfP MB határozat: A GfP Monitoring Bizottság a 2011. november 22-i ülésről készített emlékeztetőt jóváhagyta.

2. napirendi pont: A MB Ügyrend módosítása (a 4/2011 Korm. Rendelet alapján), a tagságban bekövetkezett változások Siba Ignác felkérte Dr. Oravecz Lászlót, a GfP IH főosztályvezető-helyettesét, hogy ismertesse az Ügyrend módosításával kapcsolatos tudnivalókat. Dr. Oravecz László elmondta, hogy a módosított Ügyrend tervezet a tagoknak a meghívóval együtt kiküldésre került, melyben a 4/2011 Korm. rendelet módosulásával érintett részek átvezetésre kerültek. Egyrészt nevesítve lett a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács az Ügyrendben, másrészt kikerültek a tagok köréből a - tanácskozási joggal rendelkező - regionális fejlesztési tanácsok, miután megszűntek és regionális fejlesztési fórumok jöttek létre. Kompaktor Emília kérdésére megerősítést nyert, hogy az átvezetett változások nem érintik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az Ügyrend mellékletében továbbra is a szavazati jogú tagok között szerepel. A Monitoring Bizottság az Ügyrend módosítását egyhangúan elfogadta. Több kérdés és észrevétel nem volt, Siba Ignác lezárta a napirendi pontot. 3/2012. (VI.07.) GfP MB határozat: A GFP Monitoring Bizottság a Monitoring Bizottság Ügyrendjének módosítását jóváhagyta.


4

3. napirendi pont: Tájékoztató a GOP előrehaladásáról A GfP IH főosztályvezetője tájékoztatást adott az OP előrehaladásáról, kérte, hogy ha bármi kérdés felmerülne az előadása alatt, nyugodtan tegyék fel közben is. Siba Ignác előadásában az alábbiakról számolt be. A GOP egy nagyságrendileg 900 milliárd Ft-os program, 700 milliárd Ft vissza nem térítendő és 200 milliárd Ft visszatérítendő támogatással. A prezentáció adatai az április 30-i számokat tartalmazzák: ü a támogatásban részesült pályázók közül összesen 19 842 nyertessel került sor a támogatási szerződés aláírására, közel 490 milliárd Ft értékben. ü Több mint 300 milliárd Ft-ot fizettek ki 15 805 kedvezményezett részére, amelyből 63,7 milliárd Ft a visszatérítendő támogatás. ü a pályázati rendszer mindezzel közel 1 300 milliárd Ft beruházás megvalósulását tette lehetővé az OP-n belül, a 2007-13-as időszak eddigi szakaszában. A program alapvetően a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását célozta meg, fontos, hogy az összes kedvezményezett 98%-a ebből a kategóriából kerül ki. A K+F+I támogatások (277 milliárd Ft) 21%-a ment ki támogatásként végső kedvezményezettekhez, 41%-ra van hatályos szerződés és kb. 44%-ra van érvényes támogatási döntésünk, a számok napról napra nőnek. Az innováció ösztönzése hozzájárul a vállalkozások fejlesztéséhez. A hosszabb futamidejű projektek miatt hosszabb az átfutási idő a 1. prioritásban. Az ELI szegedi szuperlézer projekt is ebbe a prioritásba tartozik, 60 milliárd Ft lett rá allokálva, de hatályos szerződés, érvényes támogatás erre még nincsen. A 2. prioritás mindig is a legnépszerűbb volt a vállalkozások körében, 368 milliárd Ft-nyi forrással, melynek 45%-a már ki is van fizetve. Nagyságrendileg az összeg ¾-ére van hatályos szerződés és kicsit több mint 80%-ára van érvényes támogatási szerződés. (Ezek a számok a visszalépetteket nem tartalmazzák.) Ebben a prioritásban a bruttó összeg nagyjából már 100%-nál tart, vagyis kb. 17%-nyi projekt valamilyen oknál fogva nem tudott megvalósulni. A 3. prioritás, a modern üzleti környezet fejlesztése viszonylag kis prioritás (63 milliárd Ft), 19% van kifizetve, 40%-ra van hatályos szerződés, és érvényes támogatási döntés egyaránt.


5

Most lett kiírva a körzethálózati fejlesztés 20 milliárd forinttal, mely növelni fogja az abszorpciót. A 4., pénzügyi eszközök prioritás esetében a hatályos szerződés a közvetítőkkel kötött szerződést jelenti. A végső kedvezményezettekhez a prioritás 31%-a került kifizetésre. Az új kockázati tőke program napokon belül kiírásra kerül 10 új alappal a meglévő 7 alap mellé. A Jeremie támogatások kihelyezése jelentős gyorsulást mutat A vissza nem térítendő támogatások esetében (1-3. prioritás) az év végéig 1003 milliárd Ftnyi igény jelenik meg nagyságrendileg, ebből 610 milliárd Ft-t fogunk jóváhagyni valószínűleg, a jelenlegi trend alapján. A kifizetés év végére várhatóan eléri legalább a 300 milliárd Ft-ot. Le nem kötött forrás az OP-ban nagyságrendileg 100 milliárd Ft lesz. Kötelezettségvállalás az ÚSZT-ben: tavaly 102 milliárd Ft, idén 74 milliárd Ft április végéig, 2012 végére 220 milliárd Ft. Cél a teljes rendelkezésre álló forrás felhasználása. A kifizetések gyorsítása az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet elsőrendű feladata. Minden rendelkezésre álló erőt a kifizetésekre kell koncentrálni. Az idei terveket már teljesítettük, de potenciális forrásvesztés áll fenn az n+3-ról n+2 szabályra való áttérés miatt, jövő év végéig kettő addicionális évet ki kellene fizetni, mely nagyon komoly feladat. Az OP vége felé ezek a szabályok plusz terheket jelentenek mind az Irányító Hatóságra, mind a közreműködő szervezetre és forráskezelő szervezetre nézve, hogy a kifizetések megvalósuljanak. Új kiírások az 1. prioritásban: ü Megjelent felhívás: ü Innováció a fogászatban ü Jóváhagyás alatt lévő felhívások: ü Beszállítói programok ü Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása ü K+F+I ernyőprojektek támogatása ü Felfedező kutatások eszköz beruházási támogatása ü Innováció menedzsment szakértők és tanácsadók képzésére ü Innovációs tanácsadó és támogató szolgáltatások igénybevételének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások részére Tervezett változások: ü Támogatási mértékek növelése


6

ü Konzorcium esetén nem gazdasági tevékenységet végző kutatási szervezetek támogatási mértékének növelése 100%-ra ü Kötelező vállalások enyhítése ü Egyszerűsített értékelési rendszer (innovációs potenciál, stb.) ü Regionális beruházási jogcím által engedett maximum támogatási mértékek ü ü ü ü

Bizonyos KKV-k 1 lezárt üzleti évvel is pályázhatnak Létszámtartási kötelezettség helyébe K+F létszámtartás kerül Agrár innovációs KKV pályázat indítása Mikrohiteles pályázat kiterjesztése innovatív cégekre

Új kiírások az 2. prioritásban: ü Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása ü Tervezett keretösszeg: 9 milliárd Ft ü Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1 millió Ft, maximum 20 millió Ft ü Az elnyerhető támogatás mértéke maximum 50 % ü Amennyiben a projekt keretében teremtett munkahelyek legalább 50 %-a fiatal álláskeresőkkel kerül betöltésre további 10% bónusz érhető el Új kiírások az 3. prioritásban: ü Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása ü Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – Megváltozott munkaképességű személyek integrációja a munkaerőpiacon ü Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – Női munkavállalók, GYES / GYED-ről visszatérők a munkaerőpiacon ü Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – Romák integrációja a munkaerőpiacon ü KKV-k a piacon

Változások a Jeremie programban (4. prioritás): Kombinált Mikrohitel ü Projekt összköltség növelése 10 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra Új Széchenyi Viszontgarancia Program


7

ü A garanciaszervezetek által 80%-os garancia mögé 85%-ot viszontgarantál az alapkezelő ü 2011 októberétől a kombinált folyamatok jórészt erre a termékre épülnek (Kombinált Hitel Garanciával termék) Portfoliógarancia Program ü Új struktúra Új Kockázatitőke Program ü 2012. május-június két új tender kiírása ü Tőke biztosítása kezdő innovatív vállalkozások számára Kombinált Mikrohitel program előrehaladása: ü A „Kombinált Mikrohitel” pályázatok közvetítők részére (GOP-2011-4.1/2) 20 milliárd Ft kerettel, a „Mikrovállalkozások fejlesztése” (GOP-2011-2.1.1/M) pályázatok 15 milliárd Ft kerettel kerültek meghirdetésre; ü A 2011. I. negyedévében 10% önerő mellett 1-8 millió Ft-tal hitellel, és 1-4 millió Ft vissza nem térítendő támogatással meghirdetett konstrukció támogatásainak felső határa 2012-től 20 és 10 millió Ft-ra emelkedett; ü A szövetkezeti hitelintézetek is bekerültek a közvetítői körbe; ü A közvetítői pályázati kiírás 2012. áprilisban felfüggesztésre került. Több közvetítő nem akkreditálható. Az GOP kombinált mikrohitel konstrukcióra már akkreditált pénzügyi közvetítők azonban egyablakos rendszerben továbbra is befogadják a kérelmeket; ü A programra 2012. április végéig 2933 pályázat érkezett be, amelyből 1698-an nyertek; ü A folyósított összeg 1,5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást és 5,1 milliárd Ft hitelt tesz ki. Siba Ignác elmondta, hogy vállalkozásméret szerinti bontásban az látszik, hogy a támogatottak 75%-a KKV, a legtöbb forrás a mikro-, és kisvállalkozásokhoz jutott, a regionális bontást tekintve pedig az látszik, hogy az alföldi régiók részesültek több támogatásban, és Dél-Dunántúl továbbra is lemaradást mutat. A 4. prioritás esetében a források eloszlása egyenletes, a Jeremie támogatások az 5000 fő alatti településeken is elérhetőek, gyakorlatilag az egész ország le van fedve a rendszerrel.

Felkészülés a következő programozási időszakra: ü Visszatérítendő források szerepének növekedése ü A nagyvállalatok támogathatóságának kérdése ü Innováció szerepének felértékelődése


8

ü Kombinált termékek előtérbe helyezése ü Operatív programok közötti támogatások kidolgozása ü A vissza nem térítendő források szerepének csökkenése ü Támogatások fókuszáltan a KKV-k versenyképességének javítását kell, hogy szolgálják ü Klaszteresedés továbbra is a középpontban marad További tervek: Visszatérítendő források ü Garanciaprogramok újraindítása ü Második Kockázati Tőke Program elindítása ü Mikrohitel Program további gyorsítása ü Közvetítők ellenőrzése Vissza nem térítendő források ü Nagyobb hangsúly a horizontális célok elérésén; ü esélyegyenlőségi célcsoportoknak pályázat ü Innováció-tudatos látásmód erősítése; ü IMP3rove ü Magyar beszállítói versenyképesség növelése; ü beszállítói pályázat ü Nagy kapacitású internetelérés biztosításának támogatása ü Körzethálózati fejlesztések ü Science parkok Kihívások: ü Likviditás szűke ü Növekvő abszorpciós nyomás ü Következő programozási időszak új fókuszai ü Erős verseny a többi közép-európai állammal ü N+2 probléma / forrásvesztés ü Konvergencia régiók szerepének hangsúlyozása Lehetőségek: ü A megfelelő K+F pályázatok kiválasztása ü ü ü ü ü

Fókuszált programokkal a gyorsabb gazdaságélénkítésért JEREMIE programok gazdaságélénkítő hatása Megfelelő programokkal a munkahelyteremtés elősegítése Átlátható támogatások Kifizetések gyorsítása

Szükséges:


9

ü Megfelelő támogatottság itthon és Brüsszelben ü Kormányzati támogatás szükséges a célok megvalósításához ü A megfelelő humán erőforrás megtartása ü Együttműködés és egyeztetés a szereplők között Előadását követően Siba Ignác megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Dr. Nikodémus Antal megköszönte a színvonalas előadást. Elmondta, hogy a konvergencia vs. központi régió problematikánál a K+F prioritásban egyrészt valóban számolni kell a hosszabb futamidővel, másrészt a hazai K+F térszerkezete is megerősíti a központi régióval kapcsolatos dilemmát. A fővárosi koncentráció miatt ezen prioritás abszorpciója eleve hátránnyal indul a többihez viszonyítva. Ez a Bizottság felé is egyfajta üzenet, szükséges lenne figyelembe venni ezt a szerkezeti problémát, illetve világszínvonalú projektek esetében szerencsés lenne, ha önmagában az elhelyezkedés nem jelentene problémát, ha adott esetben a központi régióban találhatóak. Ez egy tipikus regionális probléma, más országokat is érint. Dél-Dunántúl jellemzően aprófalvas, Nyugat-Dunántúl is, a földrajzi adottság is hozzájárul a kimutatott eredményekhez. Támogatandók a kombinált konstrukciók, de a K+F esetében a humán ráfordítás és kapacitás is fontos lenne, pl. kevés K+F értékelő van, az innovációt tekintve nagy a humán elmaradás, így az innovációra eleve korlátozottan számíthatunk. Ez is nagy kihívás. Ezt követően Varga Ferenc érdeklődött, hogy a tervezett pályázati kiírások mikorra várhatóak. A prioritásokért felelős főosztályvezető-helyettes, Dr. Kabai Anikó válaszában elmondta, hogy az elhúzódás oka egyrészt, hogy több esetben volt szükség Akcióterv módosításra, másrészt hosszabb egyeztetésre volt szükség a Támogatásokat Vizsgáló Irodával. Az érintett kiírásoknak nincsen elődje sem, így az IH nem rendelkezik korábbi tapasztalatokkal. A jóváhagyatás egy informatikai rendszer révén a minisztériumokon keresztül megy, a végleges verziók ebben a rendszerben már feltöltésre kerültek. Előreláthatólag júniusban meg fognak tudni jelenni a kiírások, az NFM jóváhagyásától függően. Novák Csaba megerősítette, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások és a következő OP egyik legfontosabb eleme lesz a nagyvállalatok kérdése. Fontos kiemelni azt is, hogy Magyarország kb. 700 millió eurót allokált a Jeremie programra, ami kiemelkedően magas a környező országokhoz képest. Nehéz lesz azt felhozni Magyarországgal szemben, hogy ez a szint nem elégséges. Magyarország ezen a területen egészen kiemelkedő és elől jár. Dr. Joerg Lackenbauer többek között megköszönte az elhangzott előadást a GOP előrehaladásáról. Érdeklődött az ELI helyzetéről, aktuális állapotáról, a 3. prioritást illetően látható enyhe lemaradásról és a körzethálózati projektről, végül a Jeremie program előrehaladását illetően pontosítást kért, hogy a dián a kifizetés mire vonatkozik (MV Zrt-re vagy végső kedvezményezettekre). Elmondta, hogy a K+F+I említett térszerkezeti problematikáját látja, de még nem tudja megmondani, hogyan lesz feloldva a következő programozási periódusban.


10

Tudatában van a K+F+I-t illető méretgazdaságossági problémáknak a közép-magyarországi régióban. Hasonló a helyzet a nagyvállalatokat illetően is. A nagyobb projektek többségükben nagyvállalatoknál vannak, és ha a szakpolitika nem támogatja őket, akkor ez a gazdasági hatékonyság rovására fog menni. Brüsszelbe visszatérve fel fogja vetni ezeket a kérdéseket is, és megköszönte a hozzászólásokat. Siba Ignác válaszában elmondta, hogy az ELI projekt esetében július 15. a következő határidő, amikor a Jaspers fogja véleményezni a projektet, ezután fogja tudni elfogadni a kormány a projekt ütemezését. Hónapról hónapra értékelni szükséges, hogy mi fog tudni megvalósulni a projektből még ebben a programozási periódusban. A körzethálózati kiírásról elhangzott, hogy nem lesz nagyprojekt, hanem különböző területekre alapvetően kkv-k pályázhatnak, tehát nem egy nagy projekt lesz, hanem sok kicsi. Végül elmondta, hogy a Jeremie esetében a végső kedvezményezettekre vonatkoznak a számok. Dr. Éri Vilma kérdése a zöldgazdaság jövőjére vonatkozott, ugyanis a jövőben a munkahelyteremtés nagy részét a zöldgazdaság tenné ki. Felvetette, hogy hol jelenik meg ez a prioritás, mi lesz a hulladékfeldolgozással, geotermikus energiával vagy a környezettudatos, energiatakarékos járművek gyártásával. Dr. Kabai Anikó válaszában elmondta, hogy jelenleg 9 milliárd Ft-os kerettel él egy környezetközpontú technológiai fejlesztési pályázat a GOP-ban, illetve az elérhető kiírásoknál külön plusz pontot jelent a környezeti fenntarthatóság vállalása, pl. kiemelendők az innovációs projektek. Ezen kívül fut a Környezet és Energia Operatív Program is, és létezik egy lehatárolás a két operatív program között. Viszont a következő 7 éves időszakra nézve még nem tudható, hogy a lehatárolás pontosan hogyan fog kinézni, és ettől nagyban függ, hogy a GOP-ban hogyan fognak megjelenni a környezeti szempontok. Szendrey Silvia is megköszönte az informatív előadást, őt is a beszállítói program megjelenése érdekelte, másrészt kérdése a KKV-k külpiaci megjelenésének esetleges támogatásra vonatkozott. Dr. Kabai Anikó válaszában elmondta, hogy exportot nem támogathatunk strukturális alapokból, ilyen jellegű felhívás tehát nincs betervezve. A versenyképesség javítását, piaci megjelenés támogatását célzó felhívás lesz a közeljövőben, ez is minisztériumi jóváhagyásra vár. Kuszák Miklós még az előadásra reagálva elmondta, hogy a Közép-Magyarországi régión belül is komoly fejlettségbeli különbségek vannak. Az EU GDP átlagához képest Budapest 146%-on, míg Pest megye az uniós GDP 56%-án áll. Vagyis semmivel nem jobb Pest megye helyzete, mint az összes többi konvergencia régióba tartozó megyéé. Pest megyét ezért fájdalmasan érintené, ha a régió vállalatai áttelepülnének. Tudja, hogy ezen probléma feloldása nem a GOP feladata, és hogy folyamatban van a kérdéskör vizsgálata Pest megye helyzetének kezeléséről. Siba Ignác egyetértett az elhangzottakkal, valóban nem a GOP hatásköre ez. Ebben a struktúrában a GOP nem tud támogatni közép-magyarországi projekteket.


11

Dr. Joerg Lackenbauer elmondta, hogy tud Pest megye helyzetéről és nehézségeiről, de egyelőre nem világos a megoldás a kérdéskörre. Hozzátette, hogy az Eurostat adataiban Prága pl. mindig önállóan szerepel, és Csehországban a fővárost körülölelő régió önálló. Kompaktor Emília a munkahelymegőrzés jelentőségét hangsúlyozta, amelynek támogatása kiemelten fontos lenne. Főleg a leghátrányosabb helyzetű térségekben, és a megváltozott munkaképességűek körében, akár az utóbbiak számára kialakítandó speciális infrastruktúra támogatásával is. Elmondta továbbá, hogy ugyanazokat a szempontokat, elveket nem lehet érvényesíteni Közép-Kelet-Európában, mint a fejlettebb és klasszikus hagyományokkal rendelkező nyugat-európai gazdaságokban, az uniós támogatásoknál. Hiszen más a vállalkozói kultúra, jelentősek a lemaradások. Ezeket a szempontokat is figyelembe lehetne venni. A nagyvállalati kérdéshez annyit fűzött hozzá, hogy tudomása szerint folyik a vállalati kategorizálás felülvizsgálata az EU-ban, a Kamarához érkezett egy megkeresés állásfoglalás céljából. A létszámkorlát felemelését javasolták az állásfoglalásukban. Siba Ignác elmondta még, hogy az egyik probléma, hogy a mostani döntések valódi értékelését 5-7 év múlva lehet kielemezni. Amit jelenleg értékelni lehet, az a GVOP, a 20042006-os program lezárása. Fontos a vissza nem térítendő támogatások csökkenése miatti közös közép-európai állásfoglalás és fellépés, akár a Visegrádi Négyek szintjén is. Még nem lezárt kérdés, a GOP szintjén viszont erre nem tudnak ráhatni. A nagyvállalatokkal kapcsolatban elhangzottakkal is egyetértett, klasszikus példának Herendet említette. Dr. Kabai Anikó hozzátette, hogy uniós forrásokkal nagyon korlátozottan lehet munkahelymegőrzést effektíven támogatni. A de minimis támogatásoknál van arra lehetőség, hogy a megőrzött, nem újonnan létrejött munkahelyekre is támogatást adjunk. Az esélyegyenlőségi pályázatokban ez szerepel. Hatását tekintve áttételesen a vállalandó létszámtartás miatt minden pályázat és támogatás hozzájárul a munkahelymegőrzéshez. Ezt követően Siba Ignác felkérte Fehér Józsefet, a MAG Zrt. vezérigazgató-helyettesét, hogy számoljon be, 2012-ben milyen hatékonyságot javító, ill. a kifizetéseket gyorsító lépések történtek a GOP projektek vonatkozásában. Fehér József előadásában az alábbiakról adott tájékoztatást. A kifizetések gyorsítása témájában vannak külső és belső elemek (A külső, jogszabályi elemeket nem érintette előadásában, a belső, Mag Zrt-re és a szervezeti folyamatokra vonatkozókról számolt be). Megújult a Mag Zrt. • Partneri kapcsolat erősítése ügyfeleinkkel - Új típusú ügyfélszolgálat: Projekt Partneri rendszer, tanácsadás (ügyféloktatás a MAG Zrt-nél, roadshow) - Egyszerűsített belső eljárásrendek (párhuzamosságok megszüntetése egységek összevonása) → - Kifizetések felgyorsítása • Költséghatékonyság megvalósítása


12

→

szervezeti

•

Teljes értéklánc átlátható kezelése stratégiai tervezés → pályázatkezelés → pályázat értékelés →

tudásmegosztás • A támogatásközvetítés céljainak tudatos támogatása - Részvétel a szabály- és eljárásrend kialakításban - Kiszámíthatóság megteremtése - Együttműködés a pályázókkal, tapasztalatok, visszajelzések Közreműködői idő • Előleg kérelem • Időközi-/záró kifizetési igénylés

15 nap 45 nap

Kifizetések gyorsítása Területei: • Bruttó átfutási idő csökkentése •

Nettó átfutási idő csökkentése

Bruttó átfutási idő: • Nettó átfutási idő + • Hiánypótlás • • • • • • • •

Helyszíni ellenőrzés Szerződésmódosítás Szabálytalansági vizsgálat Köztartozás vizsgálata, felszólítás IH állásfoglalás Jog állásfoglalás Monitoring jelentés elfogadása Korrekció

A nettó átfutási idő csökkentése: • • •

A jogszabály szerint 60 helyett 45 nap Késedelmi kamat Hatékonyabb szervezet

A kifizetést felfüggesztő tényezők • • •

Hiánypótlás Rendkívüli helyszíni ellenőrzés Szerződésmódosítás


13

•

Szabálytalansági gyanú

A bruttó átfutási időt csökkentő intézkedések: Hiánypótlások számának csökkentése 1. A kedvezményezettek tájékoztatása révén • Projekt Partneri rendszer • Roadshow • Ügyféloktatás • MAG Zrt., NFÜ honlap 2. A benyújtandó dokumentáció felülvizsgálata Szerződésmódosítások • Adatváltozás-bejelentés • Egyszerűsített szerződésmódosítás • Kevesebb felfüggesztés Helyszíni ellenőrzések • Kevesebb rendkívüli ellenőrzés További észrevétel, kérdés nem volt, Siba Ignác lezárta a napirendi pontot. A következő két napirendi pont felcserélésre került, így 4. pontban a GAP analízissel kapcsolatos beszámolót hallgathatta meg a Monitoring Bizottság.

4. napirendi pont: Tájékoztató a GAP analízis eredményeiről Siba Ignác felkérte Szép Pétert és Kalfman Petrát, a Deloitte Magyarország szakértőit, hogy tartsák meg előadásukat a GAP analízis eredményeiről. Szép Péter a 100 oldalas elemzés legfontosabb pontjainak összefoglalójáról az alábbi tájékoztatást adta. Áttekintést nyújtott a KKV-k piaci szerkezetéről, ill. ehhez kapcsolódóan a bankok és az állam szerepéről. Piaci elégtelenségek: q KKV-k pénzügyi helyzete a válság hatására jelentősen romlott: ü tőkearányos jövedelmezőség (mérleg szerinti eredmény/saját tőke): jelentősen romlott minden árbevétel kategóriában ü tőkeellátottság (saját tőke/mfő): 500 millió Ft alatti árbevétel esetén szignifikánsan romlott ü tőkeáttétel (rövid és hosszú kötelezettségek/saját tőke): • 100 millió Ft alatti árbevétel esetén csökkent


14

200-2500 millió Ft között valamivel magasabb, mint más árbevétel kategóriákban ü likviditási mutató (forgóeszközök/rövid kötelezettségek): • 100 millió Ft alatti árbevétel esetén jelentősen magasabb, mint más kategóriákban (7x) • más kategóriában valamelyest nőtt 2006 és 2010 között q KKV beszámoló adatok hitelessége, főleg 100 millió Ft alatti árbevétel esetén jelentősen megkérdőjelezhető •

q Életképes vállalkozások finanszírozási hiánya két okra vezethető vissza: ü Vállalkozások fiatal kora ü Fedezetek hiánya Finanszírozási piaci gap-ek Hitelpiac és garanciák • Kínálat oldali forrásszűkülés ‒ ‒ ‒ •

•

Portfolió tisztítás Forrásszűke külföldi anyabanktól és forrásköltség emelkedés Tőkeoptimalizációs nyomás

Kereslet oldali finanszírozási irányváltozás ‒ Beruházások visszafogása ‒ Megnövekedett igény a rövid finanszírozásra Garanciapiac a hitelpiac szűkülésével együtt mozog

Lízingpiac • Kínálat oldali forrásszűkülés ‒

•

Lízingcégek refinanszírozása nagyrészt leállításra portfolió veszteségek, folyamatosan romló portfoliók) Kereslet oldali finanszírozási igény csökkenése ‒

került

(magas

Eszközbeszerzések visszafogása

Tőkepiac •

•

Kockázati tőke nem jelent alternatívát a KKV-k nagy többsége részére méretproblémák miatt ‒ Cél a korai fázisú, nagy növekedési potenciált felmutatni képes vállalatok tőkefinanszírozása piac eszközökkel Közvetlen tőkepiaci finanszírozás korlátozott ugyancsak méretproblémák miatt

Faktoring • Refinanszírozás hiánya és költsége


15

•

KKV-k általános piaci helyzete nem teszi lehetővé a megemelkedett faktoring díjak megfizetését

Állami szerepvállalás lehetőségei Hitelpiac és garanciák • •

Célzottan olyan hiteloldali termékstruktúra kialakítása, mely segítséget nyújt a rövidtávú finanszírozási szükséglet áthidalására Garanciatermékek és a működési keretrendszer „vonzóbbá” tétele a banki közvetítők számára is

Lízingpiac • Olyan refinanszírozási konstrukció kialakítása, melynek célja az eszközlízing refinanszírozáson keresztüli támogatása • Olyan garanciatermék kialakítása, melynek célja speciális gépparkkal működő vállalkozások, garanciával támogatott lízingfinanszírozása Faktoring •

Szigorú értékelési refinanszírozása

elvek

mentén

kiválasztott

közvetítői

kör

támogatott

Tőkepiac • Vállalati kötvényalap létrehozása, melyhez kapcsolódóan a JEREMIE programon belül állami garanciavállalás valósulhat meg ‒

Egy megfelelően átgondolt állami program mellett a kötvénypiac fontos alternatívává léphetne elő a finanszírozásban, hiszen segítségével kiküszöbölhetőek a közvetítő szektor forráshiányából és alacsony kockázatvállalási hajlandóságából eredő problémák.

Siba Ignác megköszönte az előadást és megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket, osszák meg észrevételeiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Dr. Joerg Lackenbauer érdeklődött a GAP analízis felhasználásáról, hogy a jelenlegi vagy a következő programozási időszakban beépítésre kerülnek-e a megállapítások, javaslatok. Siba Ignác válaszában elmondta, hogy amit még ebben az időszakban be lehet építeni, azt természetesen felhasználják, mindamellett, hogy folyamatos a változás és az elemzés is egészen friss. Egy nagyon jól felhasználható anyagról van szó, amely alapot nyújthat egy hosszú távú stratégia kialakításához. Dr. Nikodémus Antal hozzátette, hogy az innováció és K+F tekintetében látna még jelentős tartalékot. Kutatásfejlesztésnél nemcsak visszanézünk, míg általában az értékelések visszatekintenek. A technológiafejlesztést és innovációt jellegénél fogva nem lehet csak a múltból, és csak a pénzügyi szempontok szerint értékelni. A K+F megújításában az állami tulajdonú bankszektor stratégiailag lényegesen nagyobb szerepet kellene, hogy vállaljon. Fontos lenne az is, hogy a találmányok beépüljenek a gazdaság szerkezetébe.


16

Szép Péter kihangsúlyozta, hogy a fejlesztések végén egy súlyos profit van, pl. DNS alapú olvasás, internetes fejlesztések. Mindenfajta K+F végén a profit áll, ehhez a bankszektor konzervatív. Két fontos dolog van még: itt kell tartani (adózás) a fejlesztést, piacra lépés szempontjából pedig a legrövidebb útvonalat kellene kitalálni neki. Inkább a tőkepiac irányába kellene terelni a K+F fejlesztéseket, és nem a bankszektor felé. Siba Ignác hozzátette, hogy a kockázati tőke programban kötelezően meg van határozva, hogy hány százaléknak kell lennie innovatív befektetésnek. Jelentős része ezen program befektetéseinek komoly innovatív befektetés, pl. biotechnológiában, IT szektorban. Dr. Nikodémus Antal véleménye szerint a távol-keleti, főleg koreai példát lenne érdemes tanulmányozni európai szinten is. További észrevétel, kérdés nem volt, Siba Ignác lezárta a napirendi pontot.

5. napirendi pont: A GOP 2011. évi Éves Végrehajtási Jelentés elfogadása Siba Ignác felkérte Koscsó Attilát, a GfP IH monitoring osztályvezetőjét, hogy ismertesse az éves jelentéssel kapcsolatos tudnivalókat, észrevételeket. Koscsó Attila beszámolt arról, hogy a jogszabályi hátteret a 1083-as és a 1828-as uniós rendelet adja. Az Éves jelentés elkészítésével kapcsolatban elmondta, hogy a tagok a jelentés draft verzióját május 15-én kapták meg. A véleményezési határidőt követően a Monitoring Bizottságnak szavaznia kell az elfogadásáról, majd a végleges verzió feltöltésre kerül az EB elektronikai rendszerébe, az ún. SFC rendszerbe. Ezt követően az EB elküldi az Éves jelentéssel kapcsolatos észrevételeit, kiadja végső véleményét a program előrehaladásával kapcsolatban, mely az alapját fogja képezni a minden évben, ősszel megrendezésre kerülő áttekintő értekezletnek. Amennyiben az EB nem fogadná el az Éves jelentést, az az időközi kifizetések felfüggesztését vonná maga után. A rendelkezésre álló idő alatt két szervezet részéről érkezett észrevétel, a Magyar Államkincstár és az Irányító Hatóság részéről. A MÁK a 2.1.2 pénzügyi tájékoztatás fejezetben a Ft-ban található adatoknál kérte, hogy forrásként ne az Emirt jelöljük meg, mert itt nem a költségnyilatkozat Ft összegei szerepeltek, hanem az eurós összeg az NFÜ által használt (280 Ft/euró) árfolyamon számolva. Az IH észrevétele a szabálytalanságok státuszára vonatkozott, ezeket pótoltuk, átvezettük, a többi észrevétel pedig az indikátorokra vonatkozott. Az időközben beérkezett adatokat átvezettük, 3 indikátor esetében pedig jelentős mértékű növekedés következett be, ezért azokat frissíteni kellett, 2 indikátornál pedig pontosítás történt.


17

Kiegészítésként elmondta, hogy a létrehozott munkahelyek száma uniós magindikátor és egyben az OP indikátora is, mely a kedvezményezettek által benyújtott fenntartási jelentések alapján pillanatnyilag 16673 főt tesz ki. A beszámolót követően Siba Ignác megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Dr. Lengyel Attila elmondta, hogy a 4/2011-es kormányrendelet eltérő rendelkezései egész pontosan a 2011. február 1. után megjelent felhívások pályázataira érvényesek csak. A hátralévő kifizetések majdnem a felére a korábbi szabályozás vonatkozik. Dr. Oravecz László válaszában megerősítette, hogy az egész intézményrendszer ebben a kettős helyzetben van, a meghirdetés időpontjától függően kell eljárni az egyes projektek esetében. Dr. Éri Vilma, a Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója képviselője elmondta, hogy sajnos egyéb elfoglaltságai miatt lekéste a jelentés véleményezési határidejét. Mindemellett elmondta, hogy a saját területéről véleménye szerint egyenetlen képet fest a jelentés. Sérelmezte, hogy az 1. prioritásban szerinte mindösszesen 1 pontot lehet kapni esélyegyenlőségre és fenntarthatóságra. Dr. Kabai Anikó pontosított és reakciójában elmondta, hogy minden pontozásos pályázatban 5-5 pontot lehet elérni a nevezett területeken. A jelentésbe pedig az került bele, hogy aki nem tud teljesíteni ezeken a területeken, az egyáltalán nem jogosult támogatásra. Tehát az esélyegyenlőség és fenntarthatóság, mint jogosultsági kritérium jelenik meg. Siba Ignác kérte, hogy Éri Vilma írásban küldje meg észrevételeit az IH felé, hogy pontosan utána lehessen nézni azoknak. Dr. Éri Vilma írásban megküldi majd észrevételeit, mert a vonatkozó megfogalmazások a jelentésben szerinte félreérthetőek. Siba Ignác kérte, hogy a tagok fogadják el a GOP 2011. évi végrehajtási jelentését, azzal együtt, hogy az IH írásban válaszol a beérkező környezetvédelmi kérdésekre. A Monitoring Bizottság a GOP 2011. évi végrehajtási jelentését egyhangúan elfogadta. 4/2012. (VI.07.) GfP MB határozat: a Bizottság elfogadta a GOP 2011. évi Éves Végrehajtási Jelentését. Siba Ignác lezárta a napirendi pontot.

6. napirendi pont: Beszámoló a Horizontális Albizottság 2012. évi üléséről Siba Ignác felkérte Dr. Hegyi Fatime Barbarát, a GfP IH főosztályvezető-helyettesét, hogy tartsa meg beszámolóját a Horizontális Albizottság 2012. évi ülésével kapcsolatban. Dr. Hegyi Fatime Barbara az alábbiakról számolt be:


18

2012. április 26-án a Horizontális Albizottság sikeresen és konstruktívan, 18 szervezet 26 képviselőjének jelenlétében zajlott le. Az alábbi pontokat emelte ki, mint előrehaladást az előző MB-n elhangzottakhoz képest. NFÜ szintű horizontális célok megvalósítása ü Horizontális szakértői támogatás ü Koordinációs Irányító Hatóság Integrált Fejlesztési Osztály ü Külső szakértők ü Horizontális munkacsoport ü Roma integráció ü Roma kerekasztal ü Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia ü NFÜ-ORÖ ü LHH program GOP horizontális célok megvalósítása ü Horizontális elvek érvényesítése a programozás és végrehajtás során ü Partnerség erősítése ü GOP pályázatainak közvetlen és közvetett hozzájárulása az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági célokhoz ü Esélyegyenlőségi pályázatok bemutatása Civil licit ü Az esemény számokban: ü 2008: 1,5 millió Ft ü 2009: több, mint 3 millió Ft ü 2010: közel 3 millió Ft ü 2011: közel 2 millió Ft értékű szolgáltatás került megvásárlásra A beszámolót követően Szendrey Silvia elmondta, hogy a roma integrációra a legnagyobb vállalatoknak van a legnagyobb lehetősége, javasolná a nagyvállalati részvételt is a programokban. Siba Ignác válaszában elmondta, hogy a GOP fókusza a KKV-k, de az első 4-6 hónap tapasztalatai függvényében elképzelhető a fenti javaslat. Hegedűs István egyetértett a hozzászólásokkal és reményét fejezte ki, hogy az esélyegyenlőségi felhívások mihamarabb meghirdetésre kerülnek. Fontos lenne a cigány


19

munkanélküliség enyhítése, a roma vállalkozások támogatása. Érdeklődött, hogy mely programok voltak egyeztetve az ORÖ-val. Dr. Hegyi Fatime elmondta, hogy írásban megküldjük a pontos listát erről, a GOP részéről. Dr. Kabai Anikó elmondta, hogy a foglalkoztatási programok a TÁMOP keretében kerülnek kiírásra, a GOP-ban ez addicionális. Ádám Sándor az NGM részéről hozzátette, hogy a foglalkoztatási programokhoz a TÁMOP esetében az ORÖ bevonásra került, már a pályázat előkészítés során. Novák Csaba még hozzátette kiegészítésként, hogy vannak nagyvállalatok, megjelennek az LHH-kban és jelentős számban foglalkoztatnak ott romákat.

akik

További kérdés, észrevétel ezután nem volt, Siba Ignác lezárta a napirendi pontot.

7. napirendi pont: A GVOP zárás státusza Főosztályvezető úr felkérte felkérte Dr. Hegyi Fatime Barbarát, a GfP IH főosztályvezetőhelyettesét, hogy mutassa be a GVOP zárás státuszát. Dr. Hegyi Fatime Barbara az alábbiakról nyújtott tájékoztatást. Heti nyilvántartó tábla van a zárásról, a MAG Zrt-vel együttműködésben. Bizottsági kommunikáció a legutóbbi MB ülés óta: Ø Záró jelentés elfogadása 2011.11.29-én Ø Ø Ø Ø

GVOP részleges zárásáról értesítés 2011.12.21-én Részleges zárással kapcsolatos hivatalos válasz kiküldése 2012.02.17-én Behajthatatlanságot igazoló dokumentumok kiküldése 2012.03.26-án Jelenlegi státusz: Június 30. előtt várható a végleges zárás kifizetéssel együtt

Siba Ignác megköszönte a beszámolót, és kérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Dr. Lengyel Attila kérdése volt, hogy van-e még behajthatatlanságot igazoló dokumentumokon kívül.

más

tisztázandó

kérdés

is

a

Dr. Joerg Lackenbauer válaszában megerősítette, hogy a teljes zárás június vége előtt megtörténik, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz több nyomonkövetés. Siba Ignác megköszönte a hozzászólásokat és ezt követően lezárta a napirendi pontot.


20

8. napirendi pont: Tájékoztató az Éves Ellenőrzési Jelentésről Siba Ignác megkérte Dr. Oravecz László főosztályvezető-helyettest, hogy tartsa meg tájékoztatóját az Éves Ellenőrzési Jelentésről. Dr. Oravecz László az alábbiakban foglalta össze a főbb megállapításokat. Európai uniós jogszabályi háttér v A Tanács 2006. július 11-i az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletének (a továbbiakban: EK tanácsi rendelet) 62. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 65. cikkének e) pontja: 62. cikk: „(1) Az operatív program ellenőrzési hatósága különösen a következőkért felelős: d) 2008 és 2015 között minden év december 31-ig: i. éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban végzett ellenőrzések eredményeit, és beszámol a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról..” 65. cikk: „A monitoring bizottság meggyőződik az operatív programok végrehajtásának eredményességéről és minőségéről a következő rendelkezések szerint: e) tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az érintett operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekről;” v A Bizottság 2006. december 8-i az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1828/2006/EK rendeletének (a továbbiakban: EK bizottsági rendelet) 18. cikke (2) bekezdése és VI. és VI. számú melléklete: „(2) Az EK tanácsi rendelet 62. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett éves ellenőrzési jelentésnek és véleménynek a rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti ellenőrzési rendszereken és az ellenőrzési stratégiának megfelelően


21

végrehajtott művelet-ellenőrzéseken kell alapulnia, és e rendelet VI. és VII. mellékletében közölt minták szerint kell őket összeállítani…” Hazai jogszabályi háttér A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 113. §-a alapján: -

Az NFÜ az irányító hatóságok beszámolói alapján minden évben elkészíti az irányítási és ellenőrzési rendszer változásairól szóló beszámolót, amelyet október 15-éig megküld az ellenőrzési hatóság részére. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásáról szóló beszámoló az éves ellenőrzési jelentés része.

-

Az ellenőrzési hatóság minden év december 15-éig véleményezésre megküldi az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban, az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során végzett ellenőrzések eredményeit megállapító, és a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról beszámoló éves ellenőrzési jelentés tervezetét az NFÜ, az igazoló hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.

-

Az ellenőrzési hatóság 2008 és 2015 között minden év december 31-éig benyújtja az éves ellenőrzési jelentést az Európai Bizottságnak, amelyet megküld az NFÜ-nek és az államháztartásért felelős miniszternek is.

-

Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (továbbiakban: EUTAF) mint Ellenőrzési Hatóság végzi el a tanácsi rendelet 62. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket, valamint a projektek mintavételes alapon történő ellenőrzését

Az EUTAF-ról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 3.§-ának a) pontja értelmében az EUTAF látja el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az ellenőrzési hatósági feladatokat. Beszámolási időszak 2010. július 1. és 2011. június 30. közti időszak (az EK tanácsi rendelet 62. cikke (1) bekezdése d) pontjának i) alpontja alapján). Ellenőrzött szervezetek •

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság (GFP IH), Koordinációs Irányító Hatóság (KOR IH)


22

• • •

NGM Nemzeti Programengedélyező Iroda, majd Magyar Államkincstár (Igazoló Hatóság) Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (Közreműködő Szervezet) – MAG Zrt. Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (Forráskezelő Szervezet) – MV Zrt.

A beszámolási időszakban lefolytatott rendszerellenőrzés megállapításai: -

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) működtetéséhez létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszer továbbra is megfelel az EK tanácsi rendelet 58-61. cikkében, valamint az EK bizottsági rendelet 3. szakaszában előírt követelményeknek.

-

A GOP működése a 2. kategóriába sorolható, miszerint a rendszer alapvetően működik, azonban néhány javításra szükség van a megfelelő működés érdekében. Az ellenőrzés súlyos, rendszerszintű, a közösségi finanszírozást befolyásoló működési kockázatot nem tárt fel.

-

Az elkészített intézkedési tervek, valamint az intézkedések időarányos megvalósításának dokumentumai alapján a rendszervizsgálat keretében javasolt intézkedések többségükben teljesültek, illetve folyamatban vannak.

A 129 mintavételes ellenőrzés alapján megállapításra került: A GOP rendszerének működése alapvetően megfelelő a kiválasztott 64 projekt és 65 JEREMIE ügylet vizsgálata alapján, a fizikai megvalósítás a vizsgált projektek többségénél a vonatkozó jogszabályokban és a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően történt. -

A JEREMIE program esetében az időközi költségnyilatkozatokkal kapcsolatban, melyek a holdingalap számára történő hozzájárulások összegét tartalmazzák, szabálytalanul felhasznált összeg az éves ellenőrzés keretében nem került megállapításra.

-

Az Ellenőrzési Hatóság által - a vonatkozó uniós iránymutatások alapján - a szabálytalansággal érintett összegek GOP-ra kivetített hibaarányát 2,92%-ban állapította meg, amelynek a lényegességi szintet meghaladó, azonban a küszöbértéket nem jelentősen túllépő mértéke miatt:

-

a GOP irányítási és ellenőrzési rendszerét továbbra is a 2. rendszerértékelési kategóriába („működik, de néhány javításra van szükség”) sorolta.

Kérdés és észrevétel nem merült fel, így Siba Ignác lezárta a napirendi pontot.


23

9. napirendi pont: Egyéb Siba Ignác megkérte a tagokat, hogy tegyék fel kérdéseiket, bármely Monitoring Bizottságot érintő témakörben. Elmondta, hogy a következő ülésre várhatóan 2012 őszén kerül sor. Megköszönte a Monitoring Bizottság aktív részvételét, majd az ülést lezárta.

Hitelesítők:

…………………………………. Kovács-Nagy Rita NFM, Fejlesztési Koordinációs Főosztály


…………………………………. Szendrey Silvia Joint Venture Szövetség

24

Emlékeztető a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Monitoring Bizottság június 7-én tartott üléséről

Recommend Documents