JEGYZŐKÖNYV a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság rendes üléséről
Időpont: 2008. november 20. Helyszín: Lajosmizse, Gerébi Kúria Hotel Jelenlevők: jelenléti ív szerint Az ülést levezette: Mosonyi Balázs alelnök, ROP IH főigazgató
I.
Az ülés megnyitása, a napirend elfogadása Előterjesztő: Mosonyi Balázs, alelnök
Mosonyi Balázs: Köszönti a megjelent tagokat és meghívottakat. Megállapítja, hogy a Monitoring Bizottság határozatképes. Az ülést alelnöki minőségében ő fogja levezetni, mivel dr. Kolber István államtitkár úr más jellegű elfoglaltsága miatt nem tud részt venni. Külön köszönti az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank megjelent képviselőit. Ismerteti a napirendi pontokat, majd kéri a napirend elfogadását. Határozat: A napirendet a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta. Mosonyi Balázs: Kérdezi, hogy az Európai Bizottság képviselői kívánnak-e napirend előtt felszólalni. Flórán László: Megköszöni a Monitoring Bizottság ülésének megszervezését és azt, hogy a kapcsolódó anyagok időben kiküldésre kerültek. Így volt lehetőségük azok áttanulmányozására. Külön megköszöni az angol nyelvű anyagok megküldését. Marco Orani úr sajnos nem tudott részt venni az ülésen, mert éppen Bajnai Gordon miniszter úrral tárgyal Brüsszelben. Mosonyi Balázs: A jövőben még inkább figyelni fogunk a magyar és angol nyelvű anyagok mielőbbi kiküldésére. II.
Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása Előterjesztő: Mosonyi Balázs, alelnök
Mosonyi Balázs: A tagok megkapták az előző ülés véglegesített jegyzőkönyvét, amelyre azóta észrevétel nem érkezett. Kérdezi, hogy van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvvel kapcsolatban.
1
Határozat: Az előző ülés jegyzőkönyvét a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta.
III.
A Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság Ügyrendjének módosítása Előterjesztő: Mosonyi Balázs, alelnök
Mosonyi Balázs: Az Ügyrend módosítására vonatkozó előterjesztés a tagoknak a meghívóval együtt kiküldésre került. Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága levélben jelezte igényét, miszerint szeretne részt venni a Monitoring Bizottság munkájában teljes jogú tagként. Úgy gondolja, hogy nagyon fontos a turisztikai ágazat képviseletének jelenléte. Továbbá a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának OLAF Koordinációs Irodája is jelezte, hogy tanácskozási joggal rendelkező tagként szeretne részt venni a munkában. Javasolja az előterjesztésben foglaltak elfogadását. Sári László: Szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy azzal, hogy újabb minisztérium képviselője kap teljes szavazati joggal járó tagságot tovább nő a kormányzati oldal súlya a társadalmi szervezetekkel szemben. Fontosnak tartják a turisztikai ágazat képviseletét a bizottságban, de nem tartják indokoltnak a szavazati jog megadását. Így a Megyei Jogú Városok Szövetsége nevében nem javasolja ezt. Mosonyi Balázs: Jogszabályban nincsen rögzítve az ágazati és társadalmi szereplők aránya. A tagság felállításakor egy körülbelül 50-50%-os arányt próbáltak meghatározni. Úgy véli a turisztikai szakterületnek, mint az egyik legfontosabb területnek a ROP-ban, helye van a tagságban. Részt vesznek a bíráló bizottsági üléseken, tárgyalásokat folytatnak a partnerekkel, befektetőkkel. Nem a kormányzati akarat erősítése a cél, hanem a szakmai képviselet biztosítása. Szabó Gabriella: A Turisztikai Szakállamtitkárság a korábbiakban is szavazati joggal rendelkező tagja volt a Monitoring Bizottságnak. A minisztériumok strukturális átalakulása miatt van szükség ezen tagság tulajdonképpen megerősítésére. A turisztikai és a területfejlesztési szakterület képviselete 2004 óta jelen volt a Monitoring Bizottság munkájában, így tulajdonképpen csak a folytonosságot szeretnék biztosítani. Sári László: Nem vitatják, hogy a Turisztikai Szakállamtitkárságnak helye van a Monitoring Bizottságban, csak nem szeretnék, ha a kormányzati oldal aránya megnövekedne. Abban az esetben utasítják el a szavazati jog megadását, amennyiben a civil oldal nem kap kompenzációt. Mosonyi Balázs: Tekintettel a Regionális Operatív Programok területi fókuszára a civil oldal is bővüljön ki egy taggal. Javasolja, hogy az önkormányzati érdekszövetségek jelöljenek egy tagot a Monitoring Bizottságba.
2
Kovács Katalin: Meg kellene határozni, hogy milyen módon kerül meghatározásra az, hogy melyik önkormányzati érdekszövetség delegál tagot. Javasolja, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége adja a delegáltat. Mosonyi Balázs: Javasolja, hogy az önkormányzati érdekszövetségek egymás között válasszák ki, hogy azon szervezetek közül, amelyik nem tagja a Monitoring Bizottságnak, ki delegáljon képviselőt.
Határozat: A Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottsága egyhangúlag úgy dönt, hogy Ügyrendjének 2. sz. mellékletében felsorolt teljes jogú tagok közé beemeli az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának delegáltját, továbbá felkéri az önkormányzati érdekszövetségeket, hogy azon szervezetek közül, amely még nem tagja a Monitoring Bizottságnak, delegáljanak egy teljes jogú tagot. Valamint tanácskozási joggal rendelkező tagok közé pedig beemeli a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának OLAF Koordinációs Irodája delegáltját.
IV.
Tájékoztató a Regionális Monitoring Albizottságok beszámoló az üléseken megfogalmazott javaslatokról
üléseiről,
Előterjesztő: Mosonyi Balázs, alelnök
Mosonyi Balázs: A napirend keretében a Regionális Monitoring Albizottságok (RMA) üléseiről hallhatnak tájékoztatást. Az RMA-k titkársági, szervezési feladatait a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) látják el. Ezért kéri az RFÜ-k képviselői, hogy szükség esetén egészítsék majd ki a beszámolókat. Szabó Gabriella: Minden RMA ülést megelőzően októberben egy képzésre került sor az RMA tagok részére. A képzésen tájékoztatást kaptak arról, hogy mi az RMA szerepe, miként viszonyul a Monitoring Bizottsághoz, mit tartalmaznak az Operatív Programok illetve az Akciótervek, valamint mik a pályázati rendszer főbb sajátosságai. Felhívja a figyelmet arra, hogy a dél-dunántúli régióban az igény miatt két RMA ülésre is sor került. Az RMA ülések napirendjén a következő témák szerepeltek: az adott régióra vonatkozó 2007-2008. évi Akcióterv végrehajtásának tapasztalatai; az adott régióra vonatkozó 2009-2010. évi Akcióterv tervezetének bemutatása és az előző Akciótervhez képest történő változtatások ismertetése. Az RMA tagok részére tartott szakmai képzések tematikájában a következők szerepeltek: a Strukturális Alapok felhasználását végző hazai intézményrendszer bemutatása; a Monitoring Bizottság és a Regionális Monitoring Albizottságok szerepe, működése és feladatai; az Operatív Program és az Akcióterv szerepe, jelentősége, tartalmi elemei; ROP pályázati rendszerének (intézményi és eljárási rendszer, működési mechanizmus) bemutatása; a régiós szereplők bemutatása, feladataik a tervezés és végrehajtás folyamatában, helyi partnerség. Az első két téma ismertetésére külső szakértőket kértek fel. A többi esetében az RFÜ munkatársai adtak tájékoztatást a tagoknak.
3
Szoboszlai Sándor: Az RMA üléseken egy általános problémával szembesültek. Sajnos több esetben nem vettek részt kellő számban a tagok az üléseken. Volt ahol nem volt határozatképes a testület és volt, ahol két ülést kellett tartani. Arra kérik a Monitoring Bizottságot, hogy az RMA Ügyrendjére vonatkozóan fogadjon el egy módosítást, miszerint amelyik delegáló szervezet képviselője két egymást követő ülésen nem jelenik meg és helyettesítőről sem gondoskodik, az adott szervezet kerüljön kizárásra az RMA tagságából és helyette egy másik delegáló szervezetet jelöljenek ki a tagok. Amennyiben valaki két ülésen nem jelenik meg, az azt jelenti, hogy fél vagy akár egy éven keresztül nem vesz részt az RMA munkájában és ezáltal nem képviseli a delegáló szervezet érdekeit. Kéri, hogy ezt a javaslatot szavazza meg a Monitoring Bizottság a napirend végén. Előtte azonban hallgassák meg az RMA ülésekről szóló beszámolókat. Sasvári Zoltán: Mind pozitív, mind negatív tapasztalatok voltak az RMA ülésekkel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a résztvevők sokkal inkább az egyedi érdekek, az egyedi pályázati konstrukciók szintjén vizsgálják az akcióterveket és kapcsolódó dokumentumokat. Az azonban pozitív volt, hogy már sokkal jobban kialakultak érdemi viták, mint az első üléseken. A Nyugat-dunántúli Regionális Monitoring Albizottság talán a legaktívabb volt. Érdemi javaslatok is születtek. Ilyen volt például a „zöld minta régióval” kapcsolatos észrevételek. Ennek keretében a civil szervezeteknek külön konstrukcióban lesz lehetőségük pályázni. A tervek szerint ez a konstrukció 2009. második felében kiírásra kerül. Szinte pilot jelleggel ebben a régióban az önkormányzatok civil szervezetekkel társulva pályázhatnak majd. Felmerült az önkormányzati társulások kérdése is. Úgy gondolják, hogy ezt már a korábbi kiírásokban is megjelentették. Szintén előkerült a NATURA 2000 területek felkarolása. Ezek a területek is megjelentek az eddigi pályázatokban, ahol többletpontot kaptak azon fejlesztések, amelyek ilyen területek fejlesztését is érintették. Felmerült a helyi és kézműves termékek támogatása. Úgy gondolja, hogy amíg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) ezek támogatása megoldott, addig a ROP keretében ez nem indokolt. Az 5. prioritáshoz tartozó akadálymentesítési kiírások támogatásának növelésére is érkeztek javaslatok. Az ülésen 805-os intenzitásra tettek ígéretet a korábbi 60%-hoz képest. Végül 85%-os intenzitást kívánnak meghatározni az Akciótervben. Egyébként az akadálymentesítés minden pályázatban kötelező elemként jelenik meg. A közoktatás támogatása kapcsán felmerült a megyei és kistérségi tanácsok bevonása. Erre megoldás egyfelől, hogy az RFT a jogszabályváltozás során jogot kapott pontozás igénybe vételére a területi szempontok érvényesítése érdekében. Továbbá a régió tervezi az értékelési szempontok között szerepeltetni a Megyei Közoktatási Tervekhez történő illeszkedés vizsgálatát. Felmerült a házi segítségnyújtás hálózat kiépítésének támogatása is. Ennek támogatása az egészségügyi szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódva napirenden van a régióban. Az információs társadalom kiteljesítésének kérdése kapcsán elmondja, hogy amennyiben az elektronikus közigazgatás megvalósítását támogató konstrukció elindul, ez a probléma is megoldásra kerül. A Dél-dunántúli Regionális Monitoring Albizottság két ülést is tartott. A második ülésen már az Akcióterv frissebb változatát tudta véleményezni az RMA. Támogatásra került az oktatás támogatására történő átcsoportosítás, valamint, hogy az integrált egészségügy, szociális szolgáltatások komponensre allokált 500 millió Ft átcsoportosításra kerül a 2011-13-as időszakra és 2009-10-ben nem indul a konstrukció. Továbbá a testület támogatta, hogy a 3.1.4. E-közigazgatási rendszerek fejlesztése konstrukció 1.5 Mrd forint helyett 1 Mrd Ft összeggel kerüljön meghirdetésre. Végezetül pedig, hogy az 5.1.3.C Közlekedés biztonságát javító fejlesztések konstrukció 2009-10-ben ne kerüljön meghirdetésre, helyette a forrás kerüljön átcsoportosításra az 5.1.4. és az 5.1.5. konstrukciókra, mivel a szennyvízkezelés és a vízrendezés tématerületek kiemelt jelentőségűek a Dél-dunántúli régióban. Általános javaslatként fogalmazódott meg az
4
ülésen, hogy kiválasztási szempontként az akadálymentesítés sokkal hangsúlyosabban kerüljön megjelenítésre a pályázati kiírásokban, valamint legyen kötelező az akadálymentesítési szakértő bevonása a tervezés során. Úgy véli, hogy az akadálymentesítés témáját eddig is kiemelt jelentősséggel kezelték, a szakértők tervezésbe történő bevonásának lehetőségét pedig megvizsgálják, mivel kevés ilyen szakértő áll rendelkezésre. További észrevétel volt, hogy ha az intézményrendszer hibájából kifolyólag ismételten előfordulnak a pályázatok elbírálását illetően 3-4 hónapos csúszások, akkor a pályázók kapjanak lehetőséget arra, hogy a megvalósítás határideje is a csúszásokat figyelembe véve későbbre tolódjon. Ezt a problémát rugalmasan kezeli az intézményrendszer, mivel a támogatási szerződés aláírásakor a cselekvési tervet a csúszásoknak megfelelően lehet módosítani. Az ülésen legmarkánsabban megfogalmazott vélemény az volt, hogy a projektek értékelése során a Regionális Fejlesztési Tanács által a regionális jelentőség érvényesítéséért adható pontozás (16/2006 MeHVM-PM együttes rendelet (XII.28.)), mint értékelési kritérium ne kerüljön alkalmazásra a DDAT egyetlen pályázati kiírásában sem, e lehetőség sem az akciótervben, sem az egyes pályázati felhívásokban ne kerüljön előírásra. A régió úgy gondolja, hogy a szakmai minimumot el nem ért pályázatokat ne lehessen a ponthatár fölé segíteni. Továbbá az RFT irányelvei a stratégiai dokumentumokban már rögzítésre kerültek. A Közép-dunántúli Regionális Monitoring Albizottság ülésén három fő pont került megfogalmazásra. Az első, hogy valamennyi olyan konstrukció esetében, ahol releváns lehet, kerüljenek megjelenítésre a civil szervezetek a pályázói körben. Ez már megvalósult, hiszen a környezetfejlesztés tématerületén belül külön komponens került kidolgozásra a civil szervezetek számára. A turisztika, humán infrastruktúra és városfejlesztés prioritás esetében támogatásban részesülő partnerek lehetnek. A második fő észrevétel az volt, hogy vizsgálja meg a régió egy külön, csak civil szervezetek infrastrukturális fejlesztésére irányuló pályázati felhívás indítását az 5. prioritás keretében. Úgy ítélik meg, hogy külön konstrukció indítása nem indokolt. Inkább egy integrált partnerség megvalósítását szeretnének megvalósítani. Végezetül további javaslat volt, hogy a 4. prioritás keretében vizsgálja meg a régió egy önálló, civil környezetfejlesztési komponens beépíthetőségét a 2009-10-es akciótervbe. Ezzel összhangban a civil szervezetek kezdeményezésére új komponens került beépítésre az Akciótervbe. Szoboszlai Sándor: Az Észak-alföldi Regionális Monitoring Albizottság ülésén két olyan javaslat volt, amely az Akciótervet érintette. Ez egyik, hogy a Monitoring Bizottság vizsgálja meg, van-e lehetőség az önkormányzati 4-5 számjelű utakra való átcsoportosításra a kerékpár utakról. Egy 1,5 Mrd Ft-os keret átcsoportosítására van lehetőség. A másik javaslat az volt, hogy a Monitoring Bizottság vizsgálja meg a 4. prioritáson belüli lehetőségeket az ESZA típusú költségek elszámolási arány maximalizálására. Eddig csak maximum 1,5 millió Ft-os keret állt rendelkezésre projektekként ilyen költségek elszámolására. A javaslat arra irányult, hogy ez lehetőség kerüljön megnövelésre a költségek 10%-nak erejéig. Ezen kívül kiírás szintű javaslatok is születtek. Az első szerint az ipari parkokra vonatkozó pályázatot az adott önkormányzat/pályázó csak akkor adhassa be, ha már a kiszemelt terület a rendezési tervben is ipari park/ipar terület besorolású. A következő javaslat az volt, hogy a nők esélyegyenlőségének elősegítése érdekében, azon pályázók, akik vállalják, hogy azonos arányban és azonos bérért vesznek fel nőket, valamilyen előnyben részesüljenek (pl. plusz pontok). Végezetül javaslatként hangzott el, hogy a 4.1.3. D esetében ne legyen kötelező előírás a civil szervezet és az önkormányzat együttműködése. A Dél-alföldi Regionális Monitoring Albizottság ülésén sajnos nem volt meg a határozatképesség. Azonban itt is merültek fel javaslatok. A turisztikai attrakciófejlesztés terén nehéz volt lekötni a forrásokat, ezért a tagok javasolták, hogy legkésőbb jövő év februárjáig kerüljön sor még egy RMA ülésre, ahol megvizsgálnák annak lehetőségét, hogy a turisztikai prioritás attrakció részről kerüljön átcsoportosításra forrás a
5
közoktatásra a 2009-2010. évekre vonatkozóan. További észrevétel volt, hogy az ÚMFT pályázati rendszer átláthatóságán és szabályrendszerén – a specifikumok kivételével – sok tekintetben célszerű volna egységesítést, egyfajta szabványosítást végrehajtani (pl.: benyújtási határidő, támogatási szerződések). A harmadik észrevétel arra vonatkozott, hogy a pályázatok kiírásánál a műszaki, eljárásrendi adottságok fokozottabb figyelembe vétele történjen meg. A Észak-magyarországi Regionális Monitoring Albizottság határozatképes volt. Az Akciótervvel kapcsolatban azt javasolták, hogy ne legyen kizárva annak a lehetősége, hogy akár 50% fölé is mehessen a támogatási intenzitás az 1. prioritásban. Mivel a jogszabály erre lehetőséget ad, kérték, hogy az Akcióterv legyen megengedőbb és akár a 70%-os intenzitás is megengedett legyen. Továbbá, hogy „de minimis” típusú támogatások esetében is lehessen magasabb az intenzitás 50%-nál. Kiírás szintű javaslatként fogalmazódott meg, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek esetében preferencia alkalmazása valósuljon meg minden prioritásban, valamint az 5000 fő feletti települések is élvezzenek preferenciát. További javaslat volt, hogy a munkahelyteremtés vagy megtartás indikátor esetén a támogatás arányosan kerüljön visszafizetésre, amennyiben a vállalásokat nem teljesíti a projektgazda. Felmerült még, hogy a helytörténeti, néprajzi szempontból nagy értékű gyűjtemények bemutathatósága kulturális és örökségvédelem címszó alatt szerepeljen a 2. prioritásban. Valamint, hogy a kistelepüléseken komplex fejlesztések részeként az utak fejlesztésére legyen forráskeret (hazai forrásokkal összhangban). Végezetül pedig, hogy az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésén belül (4. prioritás) önálló eszköz beszerzésre legyen lehetőség. Mosonyi Balázs: Az elhangzott javaslatok egy része érinti az Akcióterveket, a többi majd a pályázati kiírások szintjén lesz releváns. Kérdezi a régiókat, van-e kiegészíteni valójuk az elhangzottakkal kapcsolatban. Kovács Tamás: A Közép-dunántúli Regionális Monitoring albizottságban kiemelkedő szerepet töltenek be a civil szervezetek. Az ülést követően megvizsgálták az elhangzott észrevételeket. Szeretné felhívni a figyelmet, hogy a kistréségi koordinációs hálózat a civil szervezetek képviselőivel felvette a kapcsolatot az Akcióterv előkészítésével kapcsolatban. Flórián László: Érdeklődik, miért nem került előre kiküldésre az előadás anyaga a tagok részére. Így nem tudnak kellően felkészülni a tagok. Kéri, hogy a jövőben az ilyen fontos anyagokat a Monitoring Bizottság tagjai megfelelő időben kapják meg. Tenczer Tamás: Előre megkapta elektronikus úton öt RMA ülés jegyzőkönyvét. Egyedül az északmagyarországit nem. Örül annak, hogy nyugat-dunántúl esetében megemelkedik a támogatási intenzitás. Azonban szeretné kérni, hogy amennyiben olyan forrásátcsoportosítás történik, ami szaktárcákat is érint, azokról előzetesen kapjanak tájékoztatást. A házi segítségnyújtás kérdése kapcsán felajánlja segítségüket ha szükséges. Közép-dunántúl esetében a civil infrastruktúra fejlesztés támogatásának igényét a tárca támogatja. Az észak-alföldi régióban elmerült a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében az egyenlő bérezés indikátorként történő alkalmazása. Ezt a javaslatot minden régió tekintetében támogathatónak tartják.
6
Csernai Judit: Az Észak-magyarországi RMA ülése kapcsán elhangzott az a javaslat, hogy legyen támogatható a helytörténeti néprajzi gyűjtemények bemutathatóvá tétele. Szakmailag támogatják, de ez átfedésben lehet az ÚMVP-vel, ahol ez acél részben támogatható. A nyugat-dunántúli régióban hangzott el az a javaslat, hogy a kézműves termékek támogathatósága valósuljon meg. Az Irányító Hatóság álláspontja az volt ezzel kapcsolatban, hogy a ROP keretében ez nem indokolt. Ezzel kapcsolatban jelzi, hogy az ÚMVP csak az 5000 fő alatti települések esetében támogatja ezt a tevékenységet. Ha a régió ezt indokoltnak tartja és jogszabály ezt nem tiltja, akkor ennek támogathatóságát lehetővé kellene tenni. Mádai Mónika: Meglepődve hallotta, hogy az akadálymentesítés területén mennyi forrás nem került felhasználásra. A törvényben előírt határidők lassan lejárnak és az akadálymentesítés rosszul áll. Kéri a régiókat, hogy az OFT számára küldjön tájékoztatást, hogy mi az oka a nagymértékű forrás megmaradásának. Továbbá kéri a minisztériumokat is, hogy december 15-ig adjanak tájékoztatást az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak az intézmények akadálymentesítésének állásáról. Véleménye szerint az akadálymentesítési szakmérnökök bevonása a pályázatok előkészítésében valóban megnöveli a költségeket, viszont emeli a szakmaiságot. Magyarországon nagy a kihasználatlan rehabilitációs szakmérnök kapacitás. A házi segítségnyújtás nem pusztán egészségügyi kérdés és nem csak az időskori ellátást érinti. Kéri, hogy a régiók üljenek le tárgyalni a szakértőkkel. Sári László: A kiküldött RMA emlékeztetők nem tartalmazták olyan részletességgel a javaslatokat, amint azok itt elhangzottak. Szerencsés lenne ha az anyagokat előre megkapnák. A legtöbb regionális operatív programot érinti a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex fejlesztése és ennek forrásallokációja. A „Nem mondunk le senkiről” program értelmében ebben a témában a speciális komplex segítségnyújtás két módon valósul meg. Egyfelől a releváns OP-k műveletei számára célcsoport-specifikus, tematikus, pénzügyi és eljárási elemek kidolgozásával, valamint a célcsoportok fogadókapacitásának növelése érdekében biztosított segítség révén. Információi szerint november 30-án zárul az első szakasza ezen komplex programok kidolgozásának. Az akciótervezés kapcsán már megelőzték ezt a folyamatot, amikor forrásokat különítettek el ezen kistérségek számára. Vannak olyan LHH-k számára biztosított programok, amelyekben vállalkozások nem pályázhatnak. Kérdezi, hogy milyen módon tudnak majd az önkormányzatok a vállalkozásfejlesztés terén hatékonyak lenni, ha vállalkozások nem pályázhatnak. Megkérdőjelezik ennek átgondoltságát. Az akciótervekben már elkülönítettek erre forrásokat. Dél-dunántúl esetében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek kapcsán olyan átcsoportosítások történtek konstrukciók között, amely eredményeként a megyei jogú városok fejlesztésére szolgáló konstrukció keretében Kaposvár és Szekszárd olyan méretű forráselvonást tapasztalt, amely más régióban példátlan. Mátyás Mónika: Örül annak, hogy megjelennek a régiós javaslatokban a környezetvédő szervezetek észrevételei. Azonban úgy tudja, hogy a nyugat-dunántúli régióban javasolták a környezetvédelmi szervezetek, hogy a környezetvédelmi prioritásban kedvezményezettként jelenjenek meg a nemzeti parkok és felsőoktatási intézmények. Valamint a közép-dunántúli régió kapcsán szeretné elmondani, hogy példaértékű az, amit itt a régió a civil szervezetekkel történő egyeztetések terén tett. Fontos lenne egy önálló civil infrastruktúrát támogató konstrukció bekerülése a tervezetbe. Kérdezi, hogy miként lehetne ezt megoldani, hiszen más régióban van erre példa. Jelenleg a civil szervezetek nincsenek felkészülve az egyeztetési folyamatokban történő részvételre.
7
Hangyál Zsuzsanna: Az észak-magyarországi régió egészségügyi fejlesztései kapcsán két észrevételt szeretne tenni. Az egyik az, hogy eszközfejlesztések is képviselhetnek kapacitásbővítést a jogszabály szerint. Ha ez megvalósulna, nem volna szükség az előzetes OEP finanszírozásra. Valamint figyelembe kell venni a fizikai akadálymentesítés megvalósítását az egészségügyi intézmények tekintetében. Kassai Ferenc: Kéri, hogy az RMA emlékeztetőkkel együtt a jelenléti íveket is kapják meg, mert fontosnak tartják, hogy a Mérnöki Kamara képviselője minden esetben jelen legyen az üléseken. További érdeklődi, hogy az észak-magyarországi régióban létrehozott NORDA pontosan mit takar. Gecse Attila: Midig pozitívan látta a mérnöki kamara részvételét az RMA üléseken. Kéri az MB tagokat, hogy ösztönözzék a regionális szervezeteiket az RMA üléseken való részvételre. Kovács Tamás: Valóban megállapítható, hogy a régióban a civil szervezetek abszorpciós képessége gyengének bizonyult a 2007-2008-as időszakban. Ugyanakkor az Operatív Program korlátozott lehetőségeket biztosít a civil szervezetek számára. Példaként említi, hogy mind a 3., mind pedig az 5. prioritás a régióban szűkös keretekkel gazdálkodik. Ezekben a prioritásokban a kiírásokban a nyertes pályázóknak kötelező jelleggel elő kívánják írni civil szervezetek bevonását, különös tekintettel a disszemináció terén. A 3. prioritás esetében pedig az IVS kidolgozás kapcsán építenek be előírásokat a civil szervezetek bevonására vonatkozóan. Danajka Noémi: Az észak-magyarországi régióban az eszközfejlesztés kapcsán felmerült javaslatból véleménye szerint nem derül ki, hogy az a 4.1.1-es vagy a 4.1.2-es konstrukcióra vonatkozik. A konstrukciók jelenlegi szövegezése ellentmondásban van a javaslattal. Erről szeretne több információt kapni. Továbbá mint az elhangzott az eszközbeszerzés kapcsán is felmerülhetnek kapacitással összefüggő kérdések. A dél-dunántúli forrásátcsoportosítási javaslat kapcsán kérdezi, hogy mi indokolja azt. Mosonyi Balázs: Az anyagok időben történő kiküldésének kérdése kapcsán elmondja, hogy nem minden régióban készültek el időben az emlékeztetők. Az SZMM forrásátcsoportosításra vonatkozó észrevételére reagálva tájékoztatja a tárcát, hogy nem végleges döntésről van szó. A tárcának van lehetősége ennek véleményezésére. Alapvetően a régió tesz javaslatot az átcsoportosításra és a tárcának joga van ennek véleményezésére. Az OFT észrevételéhez kapcsolódva elmondja, hogy nem történnek forráselvonások az akadálymentesítés terén és egyedül a nyugat-dunántúli régióban kell megvizsgálni, hogy a változtatások milyen szempont alapján történtek. Az LHH program speciális módon kerül kidolgozásra. A kistérségek tehetnek javaslatot, hogy mely projektek kerüljenek megvalósításra. A régiók kijelölték azokat a témákat, amelyeket az LHH programban szeretnének látni. Ez forrásallokáció terén is eltérést okoz. A nemzeti parkok eddig is bekerülhettek a támogatottak közé, a felsőoktatási intézmények pedig nem kifejezett célcsoportjai a ROP-nak.
8
Az Európai Bizottságnak az RMA tagok részvételi felelősségére vonatkozó megjegyzéséhez kapcsolódva támogatja a korábban elhangzott ügyrend módosítási javaslatot. Úgy látta, főként a nyugat-dunántúli illetve az észak-magyarországi régió kapcsán érkeztek észrevételek. Kéri a régiókat, hogy reagáljanak ezekre. Horváth Jácint: Az akadálymentesítés terén történő forrásátcsoportosításról az RFT döntött, amelynek az SZMM képviselője is tagja. Az ülés előtt nyolc nappal ő is megkapta az anyagokat áttanulmányozás céljából és az RFT ülésen megszavazta a javaslatot. Az RMA ülésen a Regionális Szociálpolitikai Tanács delegáltja vett részt és ő sem kifogásolta a döntést. A házi segítségnyújtásra vonatkozó javaslatot az RMA ülésen szintén a Regionális Szociálpolitikai Tanács delegáltja tette. A nemzeti parkok támogathatóvá tételére vonatkozó javaslatot be fogják építeni a konstrukcióba. Francsics László: Az OKM észrevételét a helyi értékeket bemutató gyűjtemények bemutatásával kapcsolatban annyiban vitatja, hogy bár valóban támogatja ezt az ÚMVP, mégis nyitott a dolog az Észak-magyarországi Operatív Programban és az akciótervben, mivel fontosnak tartják a terület támogatását. Az akadálymentesítés tekintetében szeretné jelezni, hogy észak-magyarországon kevés volt a forrás és a régió forrás-előrehozást kért a Kormánytól. A civilekkel történő szükségességét ő is fontosnak tartja. Támogatja azt a javaslatot, hogy további egyeztetéseket folytassanak az egészségügyi gépek és műszerek beszerzésének támogatásával kapcsolatban. A támogatás pozícionálása a kiírások finomhangolásának kell része legyen. A Mérnöki Kamara kérdésére válaszolva elmondja, hogy a NORDA az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség rövidítése. Amennyiben további kérdés lenne ezzel kapcsolatban készséggel áll rendelkezésre. Márton György: Az RMA javaslata azért szól arról, hogy a 3.1.3 A komponensről 500 millió Ft kerüljön átcsoportosításra 2011 utánra, mert a 2007-2008-as időszak után összesen 1,1 Mrd Ft marad erre a célra és nem tartják reálisnak meghirdetni ezt a pályázatot 500 millió Ft-os kerettel. Azért nem 2009-2010-ben kerül meghirdetésre, mert az előző kiírás tapasztalatait szeretnék megvizsgálni és a döntés csak a napokban fog megszületni ezzel a kiírással kapcsolatban. Mosonyi Balázs: Javasolja, hogy az RMA beszámolókat követően az Akciótervek véleményezése napirendi pont következzen. Tenczer Tamás: Kéri, hogy a szaktárca tervezőivel is legyen egy előzetes egyeztetés, mert az RFT delegáltakkal előfordulhat kommunikációs zavar. Csernai Judit: Nem kapott válasz a nyugat-dunántúli régiótól a kézműipari termékek előállításának támogathatósága kérdésében. Horváth Jácint: Részükről befogadható a támogatható tevékenységek közé a 2.2.1 E komponensbe.
9
Az SZMM észrevételére vonatkozóan kéri, hogy egyeztessenek mivel a következő hét szerdáján kerül sor RFT ülésre, amelyre már végleges álláspontra van szükség a forrásátcsoportosítás kérdésében. Mosonyi Balázs: Amennyiben nincs több észrevétel, lezárja a napirendi pontot.
V.
Tájékoztatás a Regionális Operatív Programok 2009-2010. évi Akcióterveinek tervezéséről és a beérkezett vélemények megvitatása Előterjesztő: Mosonyi Balázs, alelnök
Mosonyi Balázs: Az akciótervezés folyamatának részeként 2008. április-május környékén minden régió elkészítette azt a stratégiai tézis dokumentumot, amely meghatározta, milyen irányba kívánják az akcióterveket tovább fejleszteni. Ezt követően készült el az a változat, amely a konstrukciók struktúráját és a legfontosabb keretösszegeket tartalmazta. Az akciótervek második változata jelenleg társadalmi véleményezés szakaszban van. Ezt megtárgyalták az Regionális Monitoring Albizottságok illetve most a Monitoring Bizottság. A végleges akcióterveket a következő hét végéig szeretnék lezárni, a kormány pedig december 17-én fogadja el. Az akciótervek stratégiájában alapvető változás nem történt. Egy egyszerűbb és hatékonyabb kiválasztási rendszert szeretnének megvalósítani. A jövőben kétfordulós eljárás alkalmazására csak különösen indokolt esetben kerül majd sor. A folyamatok felgyorsítását szolgálná az automatikus eljárás bevezetése néhány esetben. Ennek révén néhány nap alatt megszülethetne a döntés a támogatásokról. Ezen kívül a pénzügyi válság hatására néhány esetben visszatérítendő támogatási formákat is szeretnének alkalmazni. További új elem lesz a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása egy komplex program keretében, dedikált források elkülönítése révén. Ezek a programok november végén kerülnek kidolgozásra. Majdnem minden régióban 85%-os allokáció elérését teszik lehetővé a következő két évben. Azzal mindenképen számolni kell, hogy a források egy része lemorzsolódik. Jelentős forrásátcsoportosítást nem terveznek. A gazdaságfejlesztés terén vannak olyan módosítások, amelyek a kiküldött verziókban még nem szerepeltek. Ezek révén a ROP érdemi gazdasági szereplőknek is tud támogatást biztosítani három új konstrukción keresztül. Konstrukciónként 20-30 Mrd Ftos keret lesz erre biztosítva. A többi tématerület esetében inkább kisebb változtatások történnek. Ezekben főként a pályázati rendszer módosítása, az eddigi tapasztalatok beépítése és a konstrukciók átdolgozása történik meg. Kiemelt projektekre lesz lehetőség a 2009-2010-es időszakban is minden régióban. Ezek régiós vagy országos szempontból kiemelt fejlesztések lesznek elsősorban a közlekedésfejlesztés és a turisztika területén. Valamint ilyen konstrukcióban működne a megyei jogú városok fejlesztése is. A beérkezett észrevételek közül több az akciótervek pénzügyi kereteire illetve olyan területekre vonatkozott, amelyeket nem tudtak beépíteni. Az észrevételek másik csoportja olyan volt, amely már vagy beépült az akciótervekbe, vagy majd a pályázati konstrukciók szintjén kezelendő.
10
Az észrevételt beküldők számára minden esetben visszajelzést fognak küldeni arról, hogy javaslataik miként tudtak, vagy nem tudtak beépülni a dokumentumokba. Csernai Judit: Három, minden régiót érintő észrevételt szeretne megemlíteni. Az egyik az óvodai férőhelyek bővítése, amelynek támogathatóságát mindenhol fontosnak tartják biztosítani. A második a közoktatási esélyegyenlőség érvényesülésének megjelentetése. A harmadik pedig az, hogy a turisztikai, a humáninfrastruktúra és a város-rehabilitációs pályázatok esetében megvizsgálnák az egyházak támogathatóságának lehetőségét. Mádai Mónika: Örömét fejezi ki, hogy az akadálymentesítési pályázatok esetében az automatikus eljárásrend bevezetésre kerül. Fontosnak tarják, hogy a rehabilitációs szakmérnökök a folyamat teljes egészében legyenek jelen. Egyeztetéseket javasol a forrásátcsoportosítások terén. Sári László: Véleménye szerint az LHH konstrukciók megjelölt források nélküli megjelenése nem elegendő. Nem elfogadható a megyei jogú városok integrált fejlesztését érintő nagymértékű forráselvonás a dél-dunántúli régióban. Fekete Páris Judit: A Közép-dunántúli Operatív Program esetében a Balaton vonatkozásában kardinálisan jelenik meg az, hogy a turisztikai pályázatok esetében mennyi lehet a támogatás maximális összege. Egy 600 millió forintos felső korlátot szeretnének elérni, mivel a Balatonnál komplex nagy fejlesztésekre van szükség. Közép-dunántúl esetében ezt kiemelt projekt keretében már nem lehet megvalósítani. Fontosnak tartják dél-dunántúl esetében a Siófokon tervezett kiemelt projekt befogadását. Átcsoportosítási javaslataik vannak a maradványösszegek tekintetében, valamint a TDM kapcsán javasolják, hogy az erre vonatkozó keretek megnövelésre kerülnének. A többi javaslatukat írásban megkapták. Mosonyi Balázs: Az LHH program esetében a forrásokat a régió határozta meg, az eljárást pedig központilag az NFÜ. Mintegy 60 Mrd Ft van elkülönítve erre a célra. A források allokációját a régiók határozták meg. Amennyiben nem lesz összhang, akkor vagy a régió változtat a terveken, vagy pedig a kistérségek igényei fognak módosulni. A megyei jogú városok fejlesztésére elkülönített forrás mértékét az RFT döntötte el. A BFT által javasolt 600 millió Ft-os felső határ akkor támogatható, ha relatívan sok pályázat lesz majd támogatható. Megfigyelhető, hogy a magas támogatási összeg kevesebb támogatott pályázatot jelent. Kiemelt pályázatok elindítására van lehetőség, de ezt a régióval kell leegyeztetni. A TDM szervezetek kapcsán egyetért azzal, hogy ezeket most kell megtámogatni. Márton György: A megyei jogú városok vonatkozásában valóban történt egy átcsoportosítás az LHH program miatt. A városok tekintetében 4,8 Mrd Ft áll rendelkezésre így is. Egy főre vetítve más régiókhoz viszonyítva Szekszárd és Kaposvár így is megfelelően nagy összegben részesül. A megyei jogú városok e mellett indulhatnak a Pécs Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó regionális fejlesztési programban. Mindkét város be is nyújtotta erre pályázatát. Az összes többi, a régióban található város számára alig több mint 7 Mrd Ft áll rendelkezésre. A balatoni kiemelt projekt vonatkozásában tárgyalások folynak. Az akcióterv tervezetben 2011 utánra van betervezve egy kiemelt projekt megindítása. Azonban amennyiben a
11
BFT részéről egy megalapozott javaslat érkezik a siófoki projektre, abban az esetben lehetőség van arra is, hogy a 2009-2010-es időszakban történjen meg a megvalósítása. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonatkozásában, a 2007-2008-as időszakban a vártnál alacsonyabb számú megfelelő fejlesztési igény érkezett be. Horváth Jácint: A közoktatási területen belül külön komponenst hoztak létre az óvodák és iskolák fejlesztésére. A kiemelt projektek tekintetében a Balaton térsége ugyanúgy pályázhatott és pályázott is. A TDM kapcsán az RFT forrás-előrehozást javasolt a 2009-2010-es keret terhére. Annak érdekében, hogy ezen időszakban is elegendő forrás legyen biztosítva, az attrakciófejlesztésről kívánnak forrásokat áthelyezni erre a témakörre. Jármi Gyöngyi: Az NFGM írásban megküldte javaslatait a területi kohézió szempontjára vonatkozóan. Szeretnék, ha ezek a szempontok beépülnének az akciótervekbe. Erre vonatkozóan már egyeztetések történtek az Irányító Hatóság munkatársaival. Szeretne megerősítést kapni, hogy ezek a javaslatok beépítésre kerülnek. Jelzi, hogy az RMA ülések emlékeztetőit nem kapták meg és meghívót sem kaptak ezekre az ülésekre. Meglepte az elhangzott javaslatokban az, hogy a város-rehabilitáció témakörében mindössze két javaslat született a pályázati kiírásokhoz kapcsolódóan. A minisztérium azon dolgozik, hogy az eddigi tapasztalatok alapján milyen módosítások szükségesek az IVS és az Akcióterületi tervek elkészítését segítő kézikönyvben. A bíráló bizottságok működése és a különféle szakmai műhelyek tevékenysége során felmerült tapasztalatok alapján több olyan módosítási javaslatot gyűjtöttek össze, amelyeknek az RFÜ-k illetve az Irányító Hatóság rendelkezésére is kellene álljon. Ezért nem érti, hogy ezek a javaslatok miért nem merültek fel az RMA üléseken. Kovács Tamás: Közép-dunántúlon az egyházak a turisztika, a humánerőforrás fejlesztés és a városrehabilitációs pályázatok esetében is jelen voltak végső kedvezményezettként. Ez a jövőben is így lesz. A balatoni problémára megoldást jelentene az egy településről, az egymás hatását erősítő projektek benyújtása. Másik lehetőség lehetne a BFT valamilyen előzetes szelekciója a nagy értékű projektek támogatása esetében. Mosonyi Balázs: Minden régióban a turisztikában, a humán fejlesztésekben és a városfejlesztés területén az egyházak mint potenciális kedvezményezettek, megjelennek. Danajka Noémi: Az észak-alföldi 4.1.2 A komponenssel kapcsolatban meglepve látták, hogy szerepel új alapellátási praxis létesítéséhez szükséges infrastruktúra támogatása. A 2009-2010. évi TÁMOP-os akciótervben praxisösszevonáshoz nyújtanak támogatást. Új alapellátási praxis létesítése nem látszik lehetségesnek. Gönczölné Utasi Valéria: Elhangzott, hogy amennyiben a források nem találkoznak a komplex programokban leírtakkal, akkor vagy forrásátcsoportosításra lesz szükség, vagy a komplex programok módosítására. Nem tartja jónak, ha a források húzzák a projekteket és nem fordítva történik. Mosonyi Balázs: A stratégiai tervezés fentről lefelé épül. Valakinek fel kell adnia az igényeit.
12
Gönczölné Utasi Valéria: Véleménye szerint rossz lenne olyan projekteket támogatni, amikre nincsen igény, vagy nem eléggé indokoltak. Danajka Noémi: Az észak-magyarországi 4.1.1 A és B komponensek esetében az indikátorok közül a szakorvosi óraszám növelését illetve a támogatott intézmények kapcsán az új egészségügyi szolgáltatásokat töröljék. Ezek mind kapacitásmódosítással összefüggő kérdés. Francsics László: Kéri, hogy az OPTKB ülésen térjenek vissza a kérdésre. Mosonyi Balázs: Az Egészségügyi Minisztériumnak több olyan javaslata hangzott el, amelyeket az OPTKB ülésen tisztázni kell. Nagy részét pályázati szinten kell majd kezelni, de fontos, hogy ezek már most egyeztetve legyenek. Fésüs László: Az új praxis létesítéséhez szükséges infrastruktúra támogathatóságának igénye a társadalmasítás során merült fel. Megvizsgálták és az Irányító Hatóság egyetértésével került beillesztésre. Mosonyi Balázs: Kéri az Egészségügyi Minisztériumot, hogy írásban juttassa el észrevételeit és az OPTKB ülésen vitassák meg ezeket. Csernai Judit: Kéri, hogy az észak-magyarországi, a közép-dunántúli és a dél-dunántúli régiók nyilatkozzanak az óvodai férőhelyek bővítésének támogatásáról. Azt javasolják, hogy ez jelenjen meg az akciótervekben. Francsics László: Beépítésre kerül a javaslat. Kovács Tamás: Közép-dunántúlon prioritások közötti forrásátcsoportosítást igényelne ennek megvalósítása. Bölcsődék támogatására van lehetőség, óvodákéra és iskolákéra jelenleg nincsen. Márton György: Dél-dunántúlon az integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózat és központok fejlesztése esetében óvodák is pályázhatnak a megfelelő feltételek teljesítése mellett. Mosonyi Balázs: Az NFGM azért nem került meghívásra az RMA ülésekre, mert ezt alapvetően régiós fórumnak tekintik. AZ ágazat jelen van a Monitoring Bizottságban és az egyeztetéseken is. Jármi Gyöngyi: Elsősorban nem ez volt a problémája, hanem az, hogy a bíráló bizottságokon összegyűjtött tapasztalatok nem jelentek meg a javaslatok között. Mosonyi Balázs: A mai ülésnek nem volt célja a pályázati kiírások felülvizsgálata. Az RMA-k több olyan javaslatot tettek, amelyekről be is számoltak.
13
Gecse Attila: Kéri, hogy a tagok kapjanak egyeztetésekről, változtatásokról.
tájékoztatást
a
következő
napokban
történő
Mosonyi Balázs: A tagok meg fogják kapni a módosított akcióterveket és a változtatások összefoglalását. Sasvári Zoltán: Az RMA tagok üléseken történő hiányzásának szankcionálásáról, valamint az RFT-k pontozási lehetőségéről szóló javaslatokról szavazni kellene, amennyiben azokkal a Monitoring Bizottság is egyetért. Mosonyi Balázs: Javasolja, hogy az RMA Ügyrend oly módon kerüljön módosításra, hogy amennyiben egy RMA tag két egymást követő ülésen nem vesz részt, kerüljön kizárásra és az RMA tagok jelöljenek új delegáló szervezetet. Tenczer Tamás: Javasolja, hogy már az első olyan eset után, amikor az RMA tag nem jelenik meg az ülésen, a delegáló szervezet kapjon értesítést erről. Mosonyi Balázs: Egyetért a javaslattal, de ha az értesítés ellenére az adott tag a következő ülésen sem jelenik meg, kerüljön kizárásra.
Határozat: A Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottsága egyhangúlag úgy dönt, hogy a Regionális Monitoring Albizottságok működésére vonatkozó ügyrendet kiegészíti azzal a ponttal, miszerint amennyiben a Regionális Monitoring Albizottság egy tagja egy ülésen nem vesz részt és helyettesítő személyről sem gondoskodik, a delegáló szervezet kapjon erről írásbeli értesítést. Ha ezt követően a soron következő Regionális Monitorig Albizottság ülésen sem vesz részt és helyettesítő személyről sem gondoskodik, kerüljön kizárásra a tagságból és a Regionális Monitoring Albizottság tagjai jelöljenek meg egy új delegáló szervezetet a testületbe.
Mosonyi Balázs: Az RFT pontozási jogával kapcsolatos javaslat ellentétes a hatályos jogszabállyal, ezért nem bocsátja szavazásra. A 16/2006 MeHVM-PM együttes rendelet (XII.28.) jelenleg úgy rendelkezik, hogy az RFT véleménye pontozással jelenik meg. Márton György: A 16/2006 MeHVM-PM együttes rendelet (XII.28.) 9/A § szerint az RFT pontozást abban az esetben kell alkalmazni, ha az akcióterv vagy a felhívásban az NFÜ előírta ezt. Mivel az Akciótervvel kapcsolatban a Monitoring Bizottság állást foglal, van lehetőség arra, hogy az Akcióterv tekintetében ettől eltérjenek. Mosonyi Balázs: A Regionális Operatív Programokban, amennyiben a pályázat meghaladja az 50 millió Ftot de nem éri el az 1 Mrd Ft-ot ez a véleményezési jog adott. Az, hogy ezt mi korlátozhatja még, az az ágazati programoknál releváns. Ezekben vannak olyan
14
pályázatok, amelyek nem tartoznak a tanácsi véleményezés kategóriájába, mivel régión túlnyúló hatással rendelkeznek. Márton György: A jogszabály három feltételt szab meg az RFT pontozási jogra vonatkozóan. Az egyik az, hogyha az Akcióterv vagy a felhívásban az NFÜ ezt előírta. A második feltétel, hogy a projektjavaslat javasolt támogatása nem haladja meg az 1 milliárd forintot. A harmadik, hogy és a projektjavaslat az értékelés során a felhívásban meghatározott pontszámot eléri, vagy attól legfeljebb 5 ponttal marad el. Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesül, ez a pontozási jog nem érvényesíthető. Tehát továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy a Kormány ezt a feltételt nem építi bele az Akciótervbe. Mosonyi Balázs: A Regionális Operatív Programok esetében ez a jog alapvetően megilleti a Regionális Fejlesztési Tanácsokat. Amennyiben ehhez az szüksége, hogy ezt az Akciótervben jelezzék, akkor ezt meg fogják tenni. A 2007-2008-as akciótervekben szerepel egy általános passzus, miszerint a Regionális Fejlesztési Tanács véleményezése kiterjed az adott pályázatra. Fenntartja álláspontját, hogy a javaslat jogszabállyal ellentétes, ezért nem teszi fel szavazásra. Amennyiben nincs több észrevétel lezárja a napirendi pontot. Annak érdekében, hogy a határozatképesség biztosan meglegyen, javasolja, hogy a következő napirend keretében a kiválasztási kritériumokra vonatkozó előterjesztést tárgyalják meg.
VI.
A
Regionális Operatív Programok módosítása Előterjesztő: Mosonyi Balázs, alelnök
kiválasztási
kritériumainak
Mosonyi Balázs: A kiválasztási kritériumok 2007-ben elfogadásra kerültek hét évre vonatkozóan, azonban jogszabályváltozások és a programban történt változások miatt szükséges ezek módosítása. Ezek olyan általános alapelveket jelentenek, amelyeknek minden régióban, minden pályázat esetében érvényesülniük kell. A kiválasztási kritériumok nem helyettesítik az egyes pályázatok vagy kiemelt projektek szelekciós kritériumait. A módosítások egyik része a jogszabályváltozás miatt történt. Ezek a befogadási kritériumokat érintik. Bizonyos feltételek hiánypótolhatóvá, mások pedig nem hiánypótolhatóvá váltak. Ezek felsorolása szerepel a dokumentumban. Több értékelési kritérium olyan, amelyeket a szakmai kritérium helyett inkább jogosultsági kritériumként szeretnének megjeleníteni. Ilyenek például az esélyegyenlőségi, vagy projektmenedzsmentre vonatkozó kritériumok. A programvégrehajtás tapasztalatai alapján is épültek be plusz szempontok. Ezek tématerületenként kerültek beemelésre de olyan általános jelleggel, hogy minden pályázat meg tudjon ezeknek felelni. A beérkezett észrevételek elsősorban a szaktárcáktól és partnerszervezetektől érkeztek. Néhányat szeretne kiemelni csak. Az SZMM észrevételét a funkcióbővítő városrehabilitáció kapcsán szeretnék beépíteni. Ennek értelmében a fejlesztés nem járhat az alacsony státuszú lakosság szegregációjával. Az Egészségügyi Minisztérium tett néhány olyan észrevételt, amellyel kapcsolatban azt javasolja, kerüljön be a szempontok közé egy olyan általános megfogalmazás, amely biztosítja, hogy a fejlesztések nem mennek szembe az ágazati szabályozással.
15
A többi észrevételt úgy ítéli meg, hogy a pályázati szempontokban jelenhetnének majd meg. A kiválasztási kritériumokat el kellene most fogadni, mert különben a 2007-es kritériumokkal kell dolgozniuk, amelyek viszont már nem teljes mértékben megfelelőek. Flórián László: A Regionális Monitoring Albizottságok munkájára nagy hangsúlyt helyez az Európai Bizottság. Véleménye szerint a kiválasztási kritériumokat megtárgyalására elsősorban az RMA ülések keretében kellett volna sort keríteni. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg, javasolja, hogy a kérdés megvitatását napolják el. Mosonyi Balázs: A mai napon szeretne a megoldás felé haladni és megegyezésre jutni. Sári László: Örömét fejezi ki, hogy a hiánypótolható kategóriába került a nyilvánosság, tájékoztatás biztosításának kérdése. A pályázati adatlapon ezek a kérdések és más kizáró okok közé tartozó szempont egy hosszú nyilatkozat kitöltésével válaszolhatók meg. A kitöltő programban igen-nem válaszokat kell adni. Amennyiben valaki nemet jelöl meg, a program nem jelzi, hogy így nem befogadható a pályázat. Kérdezi, hogy mi az oka annak, hogy a nem hiánypótolhatók közé került „A papír alapon benyújtott projekt-adatlap az arra jogosult által, a megfelelő módon aláírásra került” kritérium. Sok esetben az aláírás csak véletlenül marad le. Nem tartja ezt jó megoldásnak. Francsics László: Véleménye szerint jó irányba változtak a kritériumok. Elfogadásra javasolja azokat. Azonban úgy véli, hogy az értékelési szempontrendszer sokszor problémát okozott, mivel a pályázatok támogathatóságával kapcsolatban a pontszámokat helyezik előtérbe. Az alkalmazott értékelő tábla nem tud valós képet adni a projekt értékéről. Nem enged az értékelő számára megfelelő differenciálást. Az értékelés nem adja meg az összevetés lehetőségét. Úgy gondolja, hogy a szempontrendszer sok esetben túl aprólékos. Amit lehet át kellene vinni a jogosultsági kritériumok közé. Bizonyos esetekben az értékelés alapvető szempontokat nem vesz figyelembe. Ilyen például az eredmény indikátorok megvalósulásának lehetősége, vagy a hatásindikátorok elemzése egy adott projekt tekintetében. Hiányzik az is, hogy egy projektnek milyen makro szintű társadalmi haszna van és ezt milyen mértékű támogatással éri el. A gazdaságfejlesztésnél hiányzik a hozzáadott érték, a turisztikai attrakcióknál a látogatószám növekmény, szálláshelyek esetén a vendégéjszakák száma, a szolgáltatások paraméterezése. Szükség lenne arra, hogy a kritériumrendszernek legyen régió-specifikus eleme, amelyet a pályázatok paraméterezésénél figyelembe lehet venni. Ezeket az RMA-k is megtárgyalhatnák. Csernai Judit: Jelezni szeretné, hogy a turisztikai pályázatoknál volt olyan mérőszám, ami a látogatószámot vizsgálja. Mosonyi Balázs: Fontosnak tartja, hogy ezek általános alapelvek. Horváth Jácint: Egyetértenek azzal, hogy néhány kritérium a befogadási kritériumok közé kerüljön át. Kérdezi, hogy az esetleges régió-specifikus kritériumoknak mennyire lesz súlyuk.
16
Mosonyi Balázs: Javasolja, hogy a tárgyalt kritériumrendszert tekintsék alapelveknek. Ezen felül minden régióra vonatkozóan kerüljön kidolgozásra egy régió-specifikus kiválasztási szempontrendszer, amelyet az adott RMA fogadjon el. Ezekre az RMA ülésekre 2009. első negyedévében kerüljön sor. Amennyiben ez a javaslat elfogadható, ennek figyelembe vételével tenné fel szavazásra a kiválasztási kritériumokat egységesen minden régióra vonatkoztatva.
Határozat: A Monitoring Bizottság a Regionális Operatív Programok kiválasztási kritériumait az előterjesztésben foglaltaknak és, a vitában elhangzottaknak megfelelően egyhangúlag elfogadta. Az így elfogadott Kiválasztási kritériumok a jegyzőkönyv 2. sz. mellékleteként annak elválaszthatatlan részét képezik. Továbbá a Monitoring Bizottság úgy dönt, hogy minden régióra vonatkozóan kerüljön kidolgozásra egy régió-specifikus kiválasztási szempontrendszer, amely az adott régió kapcsán kompetens Regionális Monitoring Albizottság által 2009. első negyedévében kerüljön elfogadásra.
VII.
A Regionális Operatív Programok 2008. évi eredményei és végrehajtásának tapasztalatai Előterjesztő: Mosonyi Balázs alelnök, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek igazgatói
Mosonyi Balázs: A napirend keretében a régiók tájékoztatást nyújtanak a 2008. évi eredményekről és tapasztalatokról. Márton György: A Dél-dunántúli Operatív Programban közel 200 Mrd Ft-os keretösszeg áll rendelkezésre. Az első két évben igen nagy összeg kerül lekötésre. Ez elsősorban a Pécs Európa Kulturális Fővárosa Programnak köszönhető. 112 Mrd Ft keretösszeggel kerültek pályázatok meghirdetésre. Ebből kiemelt eljárásrendben több mint 40 Mrd Ft. Ezen belül a Pécs EKF Program közel 30 Mrd Ft-t tesz ki. A bíráló bizottsági döntések alapján közelítenek a keretösszeg feléhez a lekötések terén. Többletigény mutatkozott az oktatásügy és a városfejlesztés területén. A gazdaságfejlesztés területén azonban a kereteket nem érték el az igények. Ennek fényében valószínűleg oldani kell ezen a területen a feltételeken. Jelenleg mintegy húsz megkötött szerződés van már közel 8 Mrd Ft értékben. Kerékpárút építés témakörében már van egy megvalósult projekt, amihez már kapcsolódik kifizetés. Terveik szerint az év végéig a kifizetések terén megközelítik az 500 millió Ft-t. A Pécs Európa Kulturális Fővárosa Program hat projektelemből áll össze és 29,4 Mrd Ft-os támogatási igénnyel rendelkezik. A nevesítésről 2007. közepén született meg a kormányzati döntés. A program része többek között a Zsolnay Kulturális Negyed megvalósítása, közterek felújítása, konferencia és koncerttermek létrehozása. Reményeik szerint az év végére a hat projektből három esetében a támogatási szerződés aláírásra kerül. A megvalósítás 2009-ben indul meg és várhatóan 2010 elejére a legfontosabb rendezvény helyszínek már átadásra kerülnek. Gecse Attila: Úgy tudja, hogy működik egy speciális bizottság, amely az EKF program megvalósítását segíti. Korábban ígéretet kaptak, hogy ezen bizottság üléseiről készült emlékeztetőket megkapják. Érdeklődik, hogy ez mikor várható.
17
Márton György: Sajnos az anyagok fordításával kicsit elmaradtak, de amint lehetséges megküldik a bizottság ügyrendjét és egy összefoglalót arról, hogy mik voltak a legfontosabb állásfoglalások. Gecse Attila: Nem szükséges mindent lefordítani. Elegendő, ha egy összefoglaló készül angolul. Mosonyi Balázs: A szóban forgó Projektirányító Bizottság egy technikai munkát végző testület. Véleménye szerint egy időközönként megküldött előrehaladási jelentésre lenne szükség. Kovács Tamás: Közép-dunántúlon 17 pályázati kiírás jelent meg 47 Mrd Ft-os kerettel. A beérkezett 327 pályázat 50 Mrd Ft forrásigényre vonatkozott. A támogatott projektek elsősorban a gazdaságfejlesztés, a turizmus és a közlekedési infrastruktúra fejlesztés területéről kerültek ki. Eddig 26 támogatási szerződést kötöttek meg és 31 millió Ft kifizetés történt. A kiemelt projektek terén az 5 tervezési felhívásra 23 nevesített projekt jutott. Hat projekt nyert támogatást és 3 támogatási szerződést kötöttek meg. Az egyik projekt esetében már 210 millió Ft kifizetés is történt. A meghirdetett pályázati kiírások kerete, a beérkezett pályázatok forrásigénye és a kötelezettséggel lekötött keretek kapcsán látható, hogy az esetek többségében az igények jóval meghaladják a lehetőségeket. A kötelezettségvállalás mértékéről az OP jelenlegi végrehajtási fokán még kevés adat áll rendelkezésre. Ennek oka, hogy egyes kiírások (pl. belterületi utak fejlesztése) esetén az AT keretének csak egy része került 2007-ben kiírásra, a 2008-as pályázat azonban még nem zárult le. Eddig 50 projekt részesült támogatásban. Gazdaságfejlesztés területén eddig két kiírás jelent meg, amelyből az egyik az ősz folyamán ismét meghirdetésre került. Az első körben szigorú feltételeket határoztak meg, ami kevés pályázatot eredményezett. A második körben a támogatható tevékenységek közé bekerült az építés, a pályázók körét kibővítették az üzemeltetőkkel valamint egyszerűsítették a feltételrendszert. Ennek köszönhetően a beérkezett pályázatok száma a duplájára emelkedett. A klaszteresedést elősegítő pályázati kiírás esetében 15 pályázat érkezett be, mely megfelel a várakozásaiknak. A turizmusfejlesztés a legnépszerűbb terület volt a régióban. A jelentős túligénylés kezelése érdekében szűkítették a támogathatóság feltételeit és konstrukciók kerültek összevonásra. A lassú megvalósítás felgyorsítása miatt átgondolásra került a kétfordulós eljárásrend alkalmazása. A város-rehabilitáció terén szintén túligénylés mutatkozott. Összesen 35 pályázat érkezett be, amelyek értékelése folyamatban van. Szerződéskötés és kifizetés itt még nem történt. A közlekedési és környezeti infrastruktúra fejlesztés terén 4 pályázatos és 3 kiemelt pályázatról tud beszámolni. A jövőben ezen a téren szükséges a támogatható tevékenységek körének szélesítése a költséghatékonyabb megoldások megtalálása érdekében. „Best practice” példaként a KDOP-2007-4.2.1/B „Belterületi utak fejlesztése” című konstrukciót említi meg. Itt a 69 beérkezett pályázatból 18 részesült támogatásban. Ezek közül 7 projekt már le is zárult és 31 millió Ft kifizetés is megtörtént már. A konstrukció járulékos hatásokat is feltételezett. A cél a települési közlekedési infrastruktúra komplex fejlesztése volt. Erre jó példa a móri belterületi útfejlesztés. Az útfejlesztés egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel is kiegészült. Kiemelt projektek közül a balatonfüredi projektet szeretné megemlíteni, ahol a városközpontban lévő műemléképületek turisztikai funkcióval történő ellátására került sor. Összességében közel 60 ezer m² terület fejlesztése történt meg. A kommunikációs tevékenységgel kapcsolatban elmondja, hogy 2008-ban közel 200 cikk számolt be az eredményekről, valamint 24 pályázati hirdetés jelent meg. Számos társadalmi egyeztetési fórumot rendeztek, továbbá egy megújult honlap szolgálta a tájékoztatás teljes körűvé tételét.
18
Horváth Jácint: A nyugat-dudántúli régióban a források legnagyobb részt a turizmusfejlesztés területére lettek allokálva. Összességében 11 pályázati felhívásra 287 pályázat érkezett be. Ebből 231 volt teljes és jogosult. Az év vége felé közeledve egyre csökken az elutasított pályázatok aránya. 110 pályázat részesült támogatásban 24,87 mrd Ft (101 M Eur) értékben. Az év végéig még további 7-8 Mrd Ft támogatás szétosztását tervezik. 18 Támogatási szerződést kötöttek meg, amiből 5 kiemelt projektekhez kapcsolódik. Közel 300 millió Ft kifizetés történt meg. A gazdaságfejlesztés terén megemlíti, hogy most fog sor kerülni az ipari parkos pályázatok második körös bíráló bizottsági ülésére. A turizmusfejlesztés terén két kiemelt projekt van. Az egyik a gyógyfürdők fejlesztésére, a másik pedig a nemzetközi jelentőségű kulturális világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai hasznosítására vonatkozik. A hat kiemelt projektből négy már támogatási szerződéssel is rendelkezik. A városfejlesztés témakörében az öt megyei jogú város kiemelt projektje közül három már az Akciótervben nevesítésre került, a negyedik pedig már szakmai zsűri előtt volt. A környezetvédelem esetében a kiemelt projektek közül megemlíti a lukácsházi tározót, amelynél a támogatási szerződés megkötésre került. A Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációjára vonatkozó projekt esetében pedig már megrendezésre került a bíráló bizottsági ülés. A közlekedésfejlesztés terén már két megvalósult kerékpárút építésről tud beszámolni. A kiemelt projektek közül sikeresnek tartják a Hévíz nemzetközi Gyógyhely egészségturisztikai fejlesztése projektet. Ehhez 1,5 Mrd Ft-os támogatást biztosítottak 30%-os intenzitás mellett. A projekt a világon egyedülálló természeti kincsre fókuszál. A megvalósítás során 6000 m² területnövekedésre, 658 m² új vízfelület létesítésére, 14 új gyógyterápia bevezetésére és 84 új munkahely létesítésére kerül sor. A gazdaságosság érdekében új, alternatív energetikai rendszerek bevezetése történik meg. Sikeres pályázatos konstrukcióként a Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztését emeli ki. A pályázat során 1 forint támogatás 6 forint magántőke beruházást mozgat meg. 17 db nyertes projekt keretében, 2.277.420.000 Ft támogatásból mindösszesen 13.837.949.500 Ft értékű turisztikai beruházás valósul meg. Jelentős turisztikai potenciállal rendelkező, de szálláshelyeket tekintve alulfejlett térségekben történnek jelentős beruházások. A nyertes projektek összességében: 869 új szoba létrehozására, 514 fő új munkaerő felvételére és közel 75 000 m² új épület felépítésére tettek vállalást. A pályázói aktivitás a régióban a tervezettnek körülbelül két és félszerese volt, kivéve a közoktatási pályázatokat. Francsics László: Az észak-magyarországi régióban a 2007-2008-as időszakban 80 Mrd Ft-os keret állt rendelkezésre. Ezen belül a kiemelt projektek száma 9 db. Mindegyik esetében már vagy van döntés, vagy pedig döntés előtti helyzetben vannak. Mivel a régióban sok volt a kétfordulós pályázat, mindössze egy támogatási szerződéssel rendelkeznek és még a kifizetések sem indultak meg. Csaknem 1000 pályázat érkezett be. A régió kénytelen volt élni a forrás-előrehozás lehetőségével. A gazdaságfejlesztés tekintetében kiemeli a vállalkozások számát, az új munkahelyek számát és a hozzáadott értéket a régióban. Ezeket a fejlesztéseket az elért eredmények érdekében teszik. Ez az intézkedés aluljegyzett volt a régióban és itt van az egyetlen, még nyitott pályázatuk is. A turisztikai potenciál esetében kiemeli, hogy ez szintén gazdaságfejlesztő hatású a régióban. Fontosnak tartja az elért 2,2 milliós látogatószámot. A fejlesztéssel érintett tényezők mellett a régióban összesen 5 millió fős látogatószám valósult meg. A régió vendégéjszakáinak száma 1.450.000 volt. A fejlesztéssel érintett szállodák esetében magas eredményt értek el. Összességében eddig két négycsillagos szálloda volt. Ez a szám 14-re emelkedett. A településfejlesztés tekintetében két befutó kiemelt projekt lesz ebben az időszakban. A 3.1.3 konstrukció kapcsán 465 pályázat érkezett be. Nagy volt a társadalmi, gazdasági igény ez ilyen típusú fejlesztésre. A térségi közlekedés fejlesztés kiemelt része a régiónak. Az igények miatt 3,5 Mrd Ft-t kellett előre hozni a 2009-2010es időszakról.
19
Fésüs László: Az észak-alföldi régióban 25 pályázati kiírás jelent meg a régióban. Nagyon sok pályázat érkezett be elsősorban a humán-infrastruktúra prioritásra. Továbbá népszerű pályázat volt az önkormányzati utak fejlesztése, a belvízkezelés, a funkcióbővítő városrehabilitáció illetve a turisztikai kiírások. Átlagosan 263%-os túlpályázás volt megfigyelhető. Eddig 350 nyertes projekttel rendelkeznek, ami 66 Mrd Ft megítélt támogatást jelent. A projekt-kiválasztási folyamatok a finisben tartanak. Sok esetben most zajlanak a projektfejlesztési folyamatok. A kifizetések száma egyenlőre csekély. A felgyűlt tapasztalatok közül kiemeli, hogy gyakran szembesültek nem megfelelően előkészített pályázatokkal. Az információs napok keretében a jövőben erre még inkább felhívják a pályázók figyelmét. Ehhez kapcsolódik az az intézkedés, hogy enyhíteni kívánják a benyújtási dokumentációs kötelezettséget. Az iskolafejlesztési és városrehabilitációs pályázatok esetében megfigyelhető volt az, hogy sok pályázó a maximális támogatási összegre fókuszált. Tekintettel erre a jövőben változtatni kívánnak a támogatási maximumokon és a szakmaiság tekintetében is szigorúbb feltételeket írnak elő. A Közreműködő Szervezetben egy jól működő struktúra alakult ki. Jelentősen javultak az Irányító Hatósággal fennálló kapcsolatok. Sok esetben egy tanulási fázison estek át. A jövőben olyan pályázati kiírásokat szeretnének összeállítani a civil partnerek és a minisztériumok közreműködésével, amelyek kezelik az említett anomáliákat. Kiemelt projektként a Nyíregyházi Állatkert fejlesztését említi. A projekt teljes költségvetése 6,646 millió euró, melyből a támogatás 3,323 millió euró. A fejlesztés egyik eleme, a Zöld Piramis, mely egy 3800 m2 alapterületű ócenárium és esőerdőház megépítését jelenti, ahol az Indiai óceán csodálatos élővilága lesz megtekinthető. Ezen kívül lesz egy Afrika ház is. A fejlesztést követően évente kb. 426 ezer látogatót várnak az Állatparkba. Buzás László: Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács társelnökének képviseletében egy szomorú végrehajtási tapasztalatról szeretne beszámolni. Felvetése a 2008. szeptember végén megjelent, oktatási-nevelési intézmények fejlesztése című pályázati felhívással kapcsolatos. Olyan tényekre szeretné felhívni a figyelmet, amelyek sértik az átláthatóság és esélyegyenlőség elvét a végrehajtás és a pályázatok kiválasztása során. Meglátásuk szerint az alkalmazott eljárás jogszabályt sért, alkotmányos jogot korlátoz. Javaslatot szeretnének tenni a Monitoring Bizottságnak arra, hogy a pályázati kiírás visszavonására kérje az Irányító Hatóság vezetőjét és jelezze az esetet az Európai Bizottság felé. Indokai a következők. Az Irányító Hatóság vezetője levélben hívta fel a Regionális Fejlesztési Tanácsokat, hogy mondjanak le a 16/2006 MeHVM-PM együttes rendeletben rögzített jogukról és egyúttal attól eltérő szerepvállalásra kérte őket, amelyben meghatározza azt a szempontrendszert, ami szerint értékelniük kell a beadott pályázatokat, amikor döntenek azok támogatásáról vagy elutasításáról. Bár az értékelés szót nem használja, de lényegében a szempontrendszert határozza meg egy olyan esetben, amikor a Tanácsnak elutasítási jogkörében az tulajdonképpen értékelésnek nevezhető. A részletes indoklása a következő. A közjogi terület jellegzetessége az Magyarországon, hogy jogszabályai kötelező erővel bírnak, azoktól eltérnie nem lehet a jogalkalmazónak. Ez vonatkozik a fejlesztéspolitikára, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó jogszabályokra is. Ha pedig a jogszabály nem enged eltérést, nem mondja azt ki, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács a nyilatkozattételi jogáról lemondhat és hogyan mondhat le, akkor erről a jogról nem is lehet lemondani. Tehát ha le is mond, akkor is ez a lemondás semmis. Az Irányító Hatóság vezetője tehát levelében tulajdonképpen jogszabálysértésre kérte fel a Regionális Fejlesztési Tanácsokat. Az eljárási rendelet egyértelműen meghatározza a Regionális Fejlesztési Tanácsok szerepét az eljárásban. Mivel a jogszabálytól a fentebb említettek miatt nem lehet eltérni, jogszabálysértés az, ha attól eltérő eljárást valósít meg a Regionális Fejlesztési Tanács az eljárás során. Úgy gondolja tehát, hogy különösen súlyos hiba az Irányító Hatóság vezetője részéről, hogy önkényesen kívánja tulajdonképpen felülírni a jogszabályokat és így meghatározni a Regionális Fejlesztési Tanácsnak a rendelettől való eltérés módját. Ezt sugallni, ezt javasolni a levelében. Ez szerintük helytelen. Az Irányító Hatóság azzal, hogy
20
meghatározza azokat a szempontokat, melyek szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsnak értékelni kell a pályázatokat, tulajdonképpen értékelésre kéri fel a Regionális Fejlesztési Tanácsot. Bár az értékelés szót nem használja. Az eljárási rendelet részletesen szabályozza, hogy az értékelésben résztvevő értékelőnek milyen szakértelemmel és képességekkel kell rendelkeznie, melynek a Regionális Fejlesztési Tanácsok tagjai nyilvánvalóan nem felelnek meg. Nem beszélve arról, hogy az értékelésre testület felkérése sehol nem szerepel az eljárásrendben. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács még csak nem is tartotta be az Irányító Hatóság vezetője által javasolt szempontokat és teljesen következetlenül, például korábban kiemelt fontosnak minősített pályázatokat hagyott figyelmen kívül az eljárása során. Úgy gondolják, hogy ez az egész folyamat az Alkotmány 2 § 1 bekezdésében meghatározott jogbiztonság fogalmának megsértését jelenti igen erősen. Jelentősen szeretné kiemelni azt, hogy az eljárással súlyosan sérül a pályázók jogorvoslathoz való joga, amely alkotmányos aggályokat is felvet. Felvetését azzal indokolná, hogy tulajdonképpen a panasszal való élés jogával összefüggésben a pénzügyi rendelet nevesíti, hogy kinek a döntése ellen panasszal lehet fordulni a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé. Az Irányító Hatóság vezetője a Regionális Fejlesztési Tanácsot jogszabálytól eltérő módon értékelőként vonja be az eljárásba és gyakorlatilag elutasítási joggal ruházza fel, hiszen ha a Regionális Fejlesztési Tanács nem támogatja a benyújtott pályázatokat, akkor azokat el kell utasítani, nem támogathatók. Ugyanakkor mivel a Regionális Fejlesztési Tanácsok a vonatkozó eljárási rendelet, valamint a Közreműködő Szervezet kijelöléséről szóló rendelet szerint rendesen nem részei a kiválasztási eljárásnak, a Regionális Fejlesztési Tanács döntése elleni fellebbezés, jogorvoslat lehetősége nincs megteremtve a rendeletekben. Azaz a pályázót megfosztják a jogorvoslathoz való alkotmányos jogától az Irányító Hatóság eljárása alapján. A Regionális Operatív Programok hiteles tervezési dokumentumainak elérhetőségét az Irányító Hatóság nem biztosítja meglátásuk szerint kellő módon. Így az sem világos, hogy mi alapján minősíti zárt eljárásnak az említett kiírást súlyosan sértve ezzel az átláthatóság, a nyilvánosság, a jogbiztonság és az esélyegyenlőség elvét. A kormányhatározat, amely jóváhagyja a regionális Operatív Programok két éves akcióterveit, mellékletként nem tartalmazza azokat és hivatkozást sem jelöl meg, hogy hol lehet azokat elérni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapján közzéteszi az akcióterveknek egyfajta táblázatos formáját, mely vezetői összefoglaló címet visel, de még csak utalás sincs arra, hogy ez lenne az a dokumentum, amelyet a kormány elfogadott. Nem beszélve arról, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsok anno elfogadtak egy Akciótervet a Regionális Operatív Programokról, amelyek viszont csak hasonlítanak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető dokumentumhoz. A leglényegesebb dolog esetükben az, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács által elfogadott dokumentum egyértelműen kijelenti, hogy az oktatási-nevelési intézmények fejlesztése című pályázat esetében nyílt eljárást kell alkalmazni. Azzal, hogy az Irányító Hatóság zárt eljárást hirdetett a szeptemberi kiírásával, szöges ellentétben áll azzal az Akciótervvel, amit a Regionális Fejlesztési Tanács elfogadott. Ugyanakkor fogalmuk sincs arról, hogy mi szerepel abban, amit a Kormány elfogadott. Ez az anomália önmagában is súlyos átláthatósági, nyilvánossági és jogbiztonsági kérdéseket feszeget. Komoly problémának érzik azt, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsok tagjait titoktartásra kötelezték az eljárás megkezdése előtt, amikor még egyáltalán nem volt látható, hogy itt nyilvánvaló törvénysértésekről lesz szó. Ezzel próbálván eltusolni egyértelmű jogszabálysértéseket, szabálytalanságokat. Úgy gondolják, hogy az egész magyar jogalkotás tekintetében általános jogalkotási probléma, hogy az eljárási rendelet a magyar jog szerint nem megfelelő szintű jogszabályban van rögzítve és annyiszor módosították eddig, egészen pontosan 188 helyen, hogy követhetetlenné teszi az eljárást. Egyrészt oda-vissza utal helyekre, másrészt pedig visszamenőlegesen folyamatban lévő ügyekre határoz meg új eljárásokat. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint is alapvető a gazdasági rendre, azon belül is a tervezésre és végrehajtásra vonatkozó jogszabályok törvényben rögzítését a jogalkotásról szóló törvény írja elő. Egy 2005-ben hozott, az Országgyűlés fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló határozata kimondta, hogy egységes törvényi szinten szabályozott támogatási rendszert kell kidolgozni. Azonban sajnálatos módon a fejlesztéspolitika törvényi szabályozása eddig nem valósult meg ezen a szinten. Törvény
21
hiányában különböző szintű jogforrások tartalmazzák a fejlesztéspolitika egyes elemeit, amely a jogszabályok ismétlésének, joghézagok kialakulásának lehetőségét jelenti. Az alapvető alkotmányos szabályozás végrehajtásához szükséges végrehajtási törvény hiányában a fejlesztéspolitika törvényességi operatív működését alacsonyabb szintű jogszabályok, kormányrendeletek és kormányhatározatok összessége teszi lehetővé és ebből egyértelmű anomáliák következnek. Ez tehát az Állami Számvevőszék hivatalos állásfoglalása a fejlesztéspolitika szabályozásáról. Úgy vélik, hogy az esetből egyértelműen kiderül, hogy az Irányító Hatóság tulajdonképpen ezzel az eljárásával nem egyebet tesz, mint a Kormány eszközeként működik közre a Regionális Fejlesztési Programokban olyan módon, hogy az EU adófizetőinek pénzét saját célnak megfelelően az EU szabályait és a magyar jogszabályokat egyaránt figyelmen kívül hagyja és kívánja elkölteni. Kéri az Irányító Hatóság vezetőjét és az EU képviselőit, hogy az ügyben tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Arra kérték fel, hogy a felolvasott dokumentumot írásban adja át az Irányító Hatóság vezetőjének és ennek az egész vonatkozó programnak az eljárásrendi kivizsgálását kérje. Kéri, hogy ez kerüljön jegyzőkönyvbe és mellékletként történő csatolásra. Mosonyi Balázs: Nem kíván a helyszínen vitát indítani a kérdésben. Természetesen bármelyik tag kezdeményezhet vizsgálatot a program végrehajtásával kapcsolatban. Amennyiben az RFT képviselője azt kéri, hogy ezt a pályázati lehetőséget vizsgálják felül, akkor ezt meg fogják tenni. Jobb lett volna ha ezt az észrevételt előzetesen megkapják, mert akkor fel tudtak volna rá készülni a válasszal. Ebben az esetben a Regionális Fejlesztési Tanács a megszokottnál erősebb kompetenciát kapott. Egy magas túljelentkezéssel bíró pályázat esetében volt lehetősége projekteket támogatáshoz juttatnia. Amennyiben a Regionális Fejlesztési Tanács azt kéri, hogy ezt a pályázatot függesszék fel és ebben ne legyen döntés, akkor ezt a Regionális Fejlesztési Tanács döntése megalapozza, akkor ezt meg fogják tenni. A Regionális Fejlesztési Tanács azonban a most elhangzottakkal pontosan ellentétes javaslatot tett és élni kívánt ezzel a lehetőséggel. Tanácsnak kellene döntenie a végleges álláspont tekintetében. Annyit tud ígérni, hogy a levelet csatolják a jegyzőkönyvhöz és az érdemi vizsgálat lefolytatásra kerül A pályázat egyébként az EU szabályokkal, a pályázati kiírással, az alapelvekkel összhangban készült és erről jogi szakvélemény is készült. Buzás László: A Regionális Fejlesztési Tanácsban sajnálatos módon a kormánytöbbség miatt a regionális szereplők, akik hátrányát élvezték ennek az eljárásnak illetve titoktartásra kötelezettek és ezért nem szólalhatnak meg, nem kapnak más fórumot arra, hogy jelezzék azt, hogy jelentős törvénysértésekről van szó. A kormánypárti többség nem teszi lehetővé, hogy egységes álláspontként jelenjenek meg ezek a kérdések. A kisebbség, aki a helyi többséget képviseli, elhallgattatásra kerül. Flórián László: Azt kéri, hogy az anyagot juttassák el részükre. Lehet, hogy nem az EU kompetenciája ebben a kérdésben döntést hozni, de meg fogják vizsgálni és véleményt fognak alkotni. Francsics László: Szeretné felhívni a figyelmet, hogy az itt elhangzottak nem általánosíthatók minden régióra. Vannak olyan Regionális Fejlesztési Tanácsok, ahol ezeket a döntéseket konszenzussal képesek meghozni. Ilyen az észak-magyarországi is. Nyilván midig vannak viták és egyedi érdekek, amelyek a szavazatokban is megjelennek. Tudni kell azt, hogy a Tanács a források felhasználásokhoz kapcsolódó döntéseit mindig zárt ülés formájában hozza meg. Ezeknek vannak bizonyos formai követelményei. Ilyen a titoktartás kérdése is.
22
Balogh László: A dél-alföldi régióban 22 pályázati kiírás volt több mint 75 Mrd Ft értékben. 13 kiemelt projektjük volt 17 Mrd Ft értékben. Jelenleg az aláírt támogatási szerződéseik száma 126, több mint 15 Mrd Ft értékben. Kifizetések összege megközelíti a 400 millió forintot. 1229 pályázat érkezett be 163 Mrd Ft támogatási igénnyel. A gazdaságfejlesztés prioritásban két kiírásuk volt 3 Mrd Ft-os kerettel. A beérkezett pályázatok száma körülbelül háromszor annyi, mint amennyit támogatásban részesítettek. A turisztika területén közzétett felhívások keretösszege 18 Mrd Ft volt. Egy nevesített kiemelt projekt értéke 3 Mrd Ft. Kötelezettségvállalásuk értéke a prioritásban 9 Mrd Ft. Kifizetés még nem történt témában. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás esetében négy kiírás és hét kiemelt projekt volt. 52 támogatási szerződést írtak alá. 319 millió Ft kifizetés történt. 337 beérkezett pályázatból 77 került támogatásra. A humán infrastruktúra fejlesztés prioritásban 6 pályázati kiírás keretében 23,5 Mrd Ft-ot hirdettek meg. 583 beérkezett pályázatból 106 részesült támogatásban. A településfejlesztés esetében 3 kiírás volt 11 Mrd Ft értékben. 432 millió Ft kötelezettségvállalást tettek eddig. Támogatási szerződések aláírása folyamatban van. A környezetvédelem esetében 3 kiírást jelentettek meg. Négy kiemelt projekt volt 6 Mrd Ft értékben. Eddig 171 millió Ft értékben írtak alá szerződést. Tenczer Tamás: Dél-alföld esetében a 4.1.3 A pályázat esetében információi szerint kirívóan alacsony volt a beérkezett pályázatok száma. Kéri, hogy járjanak utána ennek a problémának.
Matisz János: Véleménye szerint azért volt alacsony a jelentkezés az említett pályázatra, mert az önkormányzatok kivártak az akadálymentesítési beruházásokkal. Közoktatás esetében viszont négyszeres túljelentkezés mutatkozott átlagosan. Az egészségügyi vonatkozású pályázatok is túljegyzettek voltak. Néhány szempontot át kell gondolniuk a következő kiírások előkészítése során. 307 esetben érkezett be panasz a formai elutasítás miatt. Néhány esetben ezek visszaemelésre kerültek. A minőségbiztosítás során a szaktárcát többször bevonták esélyegyenlőségi szempontból. Bevezették az előzetes helyszíni szemlét, amely többször elutasításra ösztönözte a bíráló bizottságokat. A közoktatási fejlesztések kapcsán is sok problémájuk adódott az akadálymentesíthetőség miatt. A kétfordulós eljárásokban a jogosultsági szempontok ismételt vizsgálatára került a hangsúly. Terveik szerint ebben az évben 708 millió Ft kifizetésig tudnak eljutni. Gecse Attila: Javasolja, hogy gyakrabban kerüljön sor monitoring bizottsági ülésre. A jövőben megfontolandó, hogy az adott régió albizottságának egyik tagja tartson előadást. A Technikai Segítségnyújtás felhasználásáról és a fejlesztési pólusokról szeretnének tájékoztatást kapni. A város-rehabilitáció jobb kihasználását meg kellene vizsgálni. A panaszkezelések meghosszabbítják a döntéshozatalt. Meg kellene vizsgálni, hogy mit lehetne tenni ennek érdekében (pl.: díjat szedni). Szeretné kérni, hogy a Monitoring Bizottság tagjai meglátogathassanak jó projekteket. Mosonyi Balázs: A Monitoring Bizottság fog helyszíni látogatásokat tenni. Délután például NFT I-es projektek bemutatására kerül sor. Amennyiben nincs több észrevétel, lezárja a napirendet.
23
VIII.
Az ülés lezárása
Mosonyi Balázs: Megköszöni mindenkinek a részvételt. Az visszacsatolásokat meg fogják tenni. Amennyiben nincs több észrevétel, lezárja az ülést.
Akciótervek
véglegesítéséről
a
Budapest, 2008. november 20 .
A jegyzőkönyvet készítette:
A jegyzőkönyvet látta:
Hargitai Gábor
Szoboszlai Sándor igazgató-helyettes ROP Irányító Hatóság
ROP Irányító Hatóság
A jegyzőkönyvet jóváhagyta:
Mosonyi Balázs IH vezető, főigazgató a Monitoring Bizottság alelnöke
24
