JEGYZİKÖNYV a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság rendes ülésérıl
Idıpont: 2009. december 9. Helyszín: Lillafüred, Hungest Hotel Palota Jelenlevık: jelenléti ív szerint
Az ülést levezette: Varju László elnök
I.
Az ülés megnyitása, a napirend elfogadása Elıterjesztı: Varju László, elnök
Varju László (elnök): Köszönti a megjelent tagokat és meghívottakat. Megállapítja, hogy a Monitoring Bizottság határozatképes. Külön köszönti az Európai Bizottság megjelent képviselıit. Ismerteti a napirendi pontokat, majd kéri a napirend elfogadását. Határozat: A napirendet a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta.
II.
Az elızı ülés jegyzıkönyvének elfogadása Elıterjesztı: Varju László, elnök
Varju László (elnök): Felkéri Mosonyi Balázs fıigazgatót, hogy tegye meg szóbeli kiegészítéseit az elızı ülés eseményeinek áttekintése és az elızı ülés jegyzıkönyvének elfogadásához kapcsolódóan. Mosonyi Balázs (ROP IH): Elmondja, hogy a tagok megkapták az elızı ülés véglegesített jegyzıkönyvét, amelyre azóta észrevétel nem érkezett. Varju László (elnök): Kérdezi, hogy van-e valakinek észrevétele a jegyzıkönyvvel kapcsolatban. Javasolja a jegyzıkönyv elfogadását. Határozat: Az elızı ülés jegyzıkönyvét a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta. Mosonyi Balázs (ROP IH): Röviden ismerteti az elızı ülésen tett vállalásokat és elvégzett feladatokat. A Regionális Monitoring Albizottságok (RMA) az üléseken tájékoztatást kaptak a régió-specifikus kiválasztási szempontok pályázatokba történı beépülésérıl. A 2009-2010-es Akciótervek kapcsán beérkezett észrevételekre megfogalmazott válaszok megküldésre kerültek. Az
1
Éves Jelentésekkel kapcsolatban megfogalmazott észrevételekre írásbeli válaszok kerültek megfogalmazásra és kiküldésre. Az elfogadott észrevételek beépültek a jelentésekbe. A kedvezményezettek körének megoszlásáról kimutatás készült és beépültek a jelentésekbe. Az elızı ülés prezentációi és a ROPTÉR-rıl szóló tájékoztató megküldésre kerültek a tagoknak. A horizontális szempontok érvényesülésérıl és az akadálymentesítés hatásairól az Irányító Hatóság összefoglalókat készített, amelyek szintén kiküldésre kerültek a tagoknak. Mádai Mónika (OFT): Megköszöni az akadálymentesítéssel kapcsolatos összefoglaló anyagot.
III.
Tájékoztatás a Regionális Monitoring Albizottságok üléseirıl Elıterjesztı: az adott RMA elnöke
Szabó Gabriella (ROP IH): Az Regionális Monitoring Albizottságok (RMA) ülésekre november 4-13. között került sor. Minden ülésen napirendre került a Regionális Operatív Programok (ROP) országos szintő elırehaladásáról szóló tájékoztató, a végrehajtás adott régióban történt elırehaladásáról és tapasztalatairól szóló beszámoló, tájékoztatás az Éves jelentés elfogadásáról és az Éves Áttekintı Megbeszélés eredményeirıl és bemutatásra került a régió-specifikus kiválasztási kritériumok megjelenése a pályázati kiírásokban. Az Európai Bizottság számos javaslatot, észrevételt tett az RMA üléseken. Ezek közül kiemeli az integrált városfejlesztési programok és konkrétan a JESSICA jellegő projektek bevezetésére irányuló javaslatokat. Minden régióban megállapították, hogy az n+3 teljesítését tarthatónak vélik, az Operatív Programok (OP) teljesítését nem tartják kockázatosnak. Az RMA-k mőködésére is pozitív visszajelzést adott a Bizottság. A gazdaságfejlesztési projektek kapcsán a visszatérítendı támogatási forma bevezetését javasolták. Szoboszlai Sándor (ROP IH): A Dél-alföldi RMA november 10-én ült össze, Szegeden. A Szegedi Aqualand projekt került bemutatásra. Ezen kívül a turisztikai attrakciófejlesztésekrıl hangzott el két tájékoztató. Az RMA tagjai úgy vélték jobban kellene prognosztizálni az OP végrehajtásának hatásait, szükséges lenne a komplexitás erısítése, a gazdaságfejlesztési prioritáson belül pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tudástranszferre. Végezetül javasolták, hogy jobban hozzák összhangba a pályázati kiírásokat a területi rendezési tervekkel. Az Észak-alföldi RMA november 13-án ült össze, Debrecenben. Az ülésen a tagok hangsúlyozták az önkormányzatok önerı problémáinak megoldásának szükségességét, a munkahelyteremtés még inkább elıtérbe helyezését (a 2007-08-as Akcióterv értékeléséhez kapcsolódva), valamint a közbeszerzési törvény egyszerősítésének fontosságát. A Magyar Mérnöki Kamara bejelentette, hogy módosító javaslatot fog ez ügyben benyújtani. Az Észak-magyarországi RMA november 5-én ült össze, Miskolcon. Mivel ebben a régióban került kiírásra a legnagyobb keret a kiemelt útfejlesztésekre, az RMA tagok tájékoztatást kértek az útfejlesztési projektek helyzetérıl. Ezen kívül kértek tájékoztatást a szerzıdésállomány változásáról is. Felmerült annak az igénye, hogy magasabb támogatási összeg lenne szükséges a komplex akadálymentesítés megvalósításához a projekteknél, valamint javasolták, hogy kerüljön felmérésre egy, a civil szervezeteket támogató konstrukció létrehozásának lehetısége. Végezetül a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) pályázati kiírásról érdeklıdtek a tagok. Sasvári Zoltán (ROP IH): A dunántúli régiók esetében a régió-specifikus kiválasztási szempontok beépülése kapcsán vita nem alakult ki. Fontosabb kérdésekként merültek fel a pályázatok elıkészítése és a döntéshozatal idıbeli csúszása. Több olyan visszajelzés érkezett, amely
2
a problémák okaként a pályázatok rohamtempóban történı elkészítését nevezte meg. A tagok elismerték, hogy az intézményi oldalon jelentıs elırelépések történtek. Itt is felmerült a közbeszerzések elhúzódásának problematikája és az önerı biztosításának nehézsége. A Nyugat-dunántúli RMA ülése kapcsán megtekintették a Büki Gyógyfürdı fejlesztését, amely során az energiahatékonysági szempontok maximálisan figyelembe vételre kerültek. A tagok javasolták kétfordulós pályázatok esetében a projektek felgyorsítását, a projektfejlesztési idıszak rövidítését. Olyan vélemény fogalmazódott meg, miszerint a városrehabilitációs pályázatok gazdasági és szociális elemei erısítésre szorulnak. Szociális fejlesztések esetében javasolták, hogy a szociális koncepció a Regionális Szociál politikai Tanács által is elfogadásra kerüljön. Ennek beépülése a pályázatokba megoldható. A Közép-dunántúli RMA ülésén konkrét javaslatok is megfogalmazódtak. A megfogalmazott egyik javaslat szerint az akadálymentesítési pályázati kiírás (KDOP-5.3.2 konstrukció) esetében a projekt-elıkészítés és a megvalósítás folyamán zajló helyszíni szemlék lebonyolításába kapcsolódhassanak be a fogyaték sággal élıket képviselı szervezetek képviselıi is, az azonban már a mostani kiírásban is szerepel, hogy a pályázat elıkészítésbe és folyamatába kötelezı a fogyatékossággal élık legalább három helyi érdekvédelmi szervezetének a bevonása. Ezt a pályázónak a három szervezettel aláírt együttmőködési megállapodással kell igazolnia. E mellé lehetne még azt kérni a szervezetektıl, hogy a projekt zárásakor egy elfogadó nyilatkozatot adjanak ki. A régióban az akadálymentesítésre szánt keret teljes egészében felhasználásra került. A másik megfogalmazott javaslat az energiahatékonysági szempontok figyelembe vételére vonatkozott az építések és felújítások során. Ez a szempont is négy prioritás esetében már most is markánsan megjelenik. Mindenképpen érdemes lenne megvizsgálni, hogy a jelenlegi pályázati kiírásokban lévı szabályozás elegendı mértékben határozza-e már meg most is az energiahatékonysági szempontokat. Az ülést követıen a tagok megtekintették a „Prímás Pince” kiemelt projekt elırehaladását A Dél-dunántúli RMA ülésén felmerült igénynek megfelelıen figyelemmel fogják kísérni, hogy az új kétfordulós kiírások esetében a projektfejlesztési idıszak csökkentése elegendınek bizonyul-e a csúszások mérsékléséhez. Véleménye szerint a projektgazdáknak igénybe kell venniük a KSZ által biztosított segítséget a csúszások elkerülése érdekében. A tagok több egyeztetést tartottak szükségesnek az úthálózat fejlesztését célzó projektek elıkészítése kapcsán. Marco Orani (Európai Bizottság): Az Európai Bizottság hasznosnak ítéli meg az eddigi munkát. Hatékonynak vélik a rendszert. Úgy gondolja, az eredmények láthatóak és kommunikálhatóak. A többi tagállammal összevetve Magyarország a leghatékonyabb a Strukturális Alapok felhasználása terén. Vannak azonban kijavításra váró problémák is. Ilyen az abszorpciós képesség javítása. Mindazonáltal a kitőzött célok nincsenek veszélyben. Az Európai Bizottságban zajlik egy vita a 2014-2020 közötti költségvetés vonatkozásában. Ennek egyik eleme, hogy Strukturális Alapok jelenlegi formájukban folytatódjanak-e. A strukturális politikák az Európai Unió teljes költségvetésének 1/3-át teszik ki. Fontos megmutatni azt, hogy ez a szakpolitika milyen hozzáadott értéket teremt. Sok példa értékő elem van a regionális programokban, amelyeket be lehet mutatni. Magyarország esetében jó példaként említhetık a kistérségek, a növekedési pólusok és a városfejlesztési kérdések, melyek Magyarország számára stratégiai prioritást jelentenek. Rendkívül fontos, hogy a milyen járulékos haszna van az egyes programoknak. Magyarország az egyik olyan ország, ahol nagy erıforrásokat allokálnak arra, hogy az Unió által lehetıvé tett pénzügyi eszközökkel támogassák meg az állami eszközöket. Ez a gazdaságfejlesztés terén jelent már meg fıként, de már megkezdték a tárgyalásokat, hogy a városfejlesztés terén is megjelenjenek az ilyen eszközök. Ez által az n+3 korlátokat fel lehetne lazítani. A kiválasztási kritériumok esetében a horizontális szempontok különösen fontosak (energiahatékonyság, esélyegyenlıség). Az Európai Bizottság most dolgozik egy dokumentumon „Európa 2020-ban” címmel, amelyben a fıbb prioritásokat fogalmazzák
3
meg (klímaváltozás, energiafelhasználás stb.). Fontos lenne felmutatni, hogy ezen feladatok elvégzésében a strukturális szakpolitika kulcsszerepet játszik. Tájékoztatja a Monitoring Bizottságot, hogy az Európai Számvevıszék úgy találta, hogy a regionális szakpolitikának 12%-os hibarátája van, amely nem elfogadható. Ez felhasználható a szakpolitika ellen. Ennek 2/3-a a közbeszerzésekhez kapcsolódik. Ezen a területen jelentıs erıfeszítéseket kell tenni az uniós irányelveknek történı megfelelés érdekében, valamint azért, hogy a magyar jogszabályok értelmezése összhangba kerüljön az Európai Unió Bírósága esetjogával. Ezen kívül fontos még a valódi verseny feltételeinek megteremtése. Vass Péter (OSZPT): NYDRMA ülésén elhangzott, a Szociálpolitikai Tanáccsal összefüggésben megfogalmazott észrevétellel kapcsolatban szeretné megjegyezni, hogy valószínőleg félreértés történt, hiszen nem lenne célszerő, ha az RMA írná elı, hogy milyen feladata van a Szociálpolitikai Tanácsnak, ezt a Szociális Törvény pontosan meghatározza. Az RMA ülésen megfogalmazott javaslat arra vonatkozott, hogy a pályázat kiírásában szerepeljen, hogy az illetékes Szociálpolitikai Tanács által elfogadott Szolgáltatástervezési Koncepcióban szerepeljen a pályázat tárgya. Ennek készítését 2002 óta törvény írja elı. A koncepció egy részletes elızetes helyzetfeltárás után készül rövid, közép és hosszútávra, amelyet legalább kétévente frissíteni kell. Tenczer Tamás (SZMM): Az akadálymentesítés kapcsán szoros együttmőködés van a szaktárca és az Irányító Hatóság között. Át kell tekinteni, hogy milyen esetleges további források állnak rendelkezésre és milyen további szempontokat lehet beépíteni. Nem érti, miért merült fel az Észak-alföldi RMA-n az, hogy legyen civil konstrukció, amikor volt már. Mosonyi Balázs (ROP IH): Megköszöni az Európai Bizottság együttmőködését az utóbbi idıszakban. Valóban szükség van a politika megújítására abban a tekintetben, hogy megjelenjenek az eredmények. Ez a politika többrıl szól, mint pénzügyi transzferrıl. A támogatások felhasználás során szükség van a hosszú távú tervezésre, az átláthatóságra, a horizontális elvek érvényre juttatására. Ezek a módszertanok az európai uniós támogatások hatására kezdtek beszivárogni a hazai struktúrába. Reális esélyt lát a regionális politika jelentıségének csökkenésére és ennek elkerülése érdekében tenni kell. A közbeszerzések tekintetében úgy véli, hogy ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy a magyar gyakorlat nincs összhangban az uniós irányelvekkel, akkor erre oda kell figyelni. Vass Péter észrevételéhez kapcsolódva elmondja, hogy a megfogalmazott javaslat és a hozzászólás tartalma is arra vonatkozott, hogy legyen egy szorosabb összhang a szakrendszerek és a pályázatok között. Úgy véli, erre szükség van. Tenczer Tamás észrevételére reagálva elmondja, hogy valóban Észak-Alföld volt az elsı, aki ilyen pályázatot elindított. Ezt követték más régiók is. A javaslat arra vonatkozott, hogy ezt a sikeres konstrukciót terjesszék ki más régiókra is. Varju László (elnök): Köszöni a hozzászólásokat és úgy véli, a megfogalmazott véleményekre mindenképpen oda kell figyelni. Számos olyan dolog van, amiben már most változások történtek. Kéri, hogy a szavazás érdekében ismételjék meg az RMA-n elhangzott javaslatokat. Sasvári Zoltán (ROP IH): Az akadálymentesítéshez kapcsolódó KD RMA javaslat: az akadálymentesítési pályázati kiírás (KDOP-5.3.2 konstrukció) esetében a projekt-elıkészítés és a megvalósítás folyamán zajló helyszíni szemlék lebonyolításába kapcsolódhassanak be a fogyatékos szervezetek képviselıi is.
4
Ennek ilyen formában történı elfogadását megfontolásra javasolja, hiszen egy futó kiírásról van szó. Természetesen ennek szellemiségével az Irányító Hatóság teljes mértékben egyetért és már most is megjelenik a kiírásban az, hogy együttmőködési megállapodás megkötésére van szükség. Javasolja kiegészíteni a javaslatot azzal, hogy a zárójelentéshez kelljen benyújtani ezen szervezetek támogató nyilatkozatát, miszerint az ı bevonásukkal kerültek a projektek megvalósításra. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó KD RMA javaslat: csak környezettudatos építési és felújítási technológia alkalmazásával készült építési, illetve felújítási pályázat legyen támogatható, avagy ez az értékelés során súlyozottan kerüljön figyelembevételre. Úgy véli ez teljes mértékben elfogadható és megjeleníthetı a pályázatok értékelési szepontrendszereében, hiszen már most is megjelenik a releváns kiírásokban, de szükség esetén tovább erısíthetı szempont lehet. Felsorolásra kerül, példálódzó jelleggel egy, az MB ülésre készített összefoglaló táblázat alapján, hogy a jelenlegi kiírásokban hol és milyen formában jelenik meg. Varju László (elnök): Mindkét javaslatot úgy teszi fel szavazásra, hogy ezek tulajdonképpen felhívják az Irányító Hatóság figyelmét, hogy ezek szellemiségében végezze a munkáját és vegye figyelembe ezeket. Határozat: A Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság egyhangúlag úgy dönt, hogy a Közép-dunántúli Operatív Program végrehajtása során kerüljenek figyelembe vételre az alábbiak: 1. az akadálymentesítési pályázati kiírás (KDOP-5.3.2 konstrukció) esetében a projekt-elıkészítés és a megvalósítás folyamán zajló helyszíni szemlék lebonyolításába kapcsolódhassanak be a fogyatékos szervezetek képviselıi is. A projektzáró jelentés benyújtásához szükséges az együttmőködı helyi fogyatékos szervezetek támogató nyilatkozata. 2. csak környezettudatos építési és felújítási technológia alkalmazásával készült építési, illetve felújítási pályázat legyen támogatható, és ez az értékelés során súlyozottan kerüljön figyelembevételre.
IV.
A végrehajtás elırehaladása és tapasztalatai Elıterjesztı: RFÜ ügyvezetık és VÁTI
Kormány Krisztián (ÉMRFÜ): Az Észak-magyarországi Operatív Programban az ügynökség négy prioritást kezel. A gazdaságfejlesztés terén az infrastruktúra fejlesztését célzó konstrukciókból már csak azok vannak nyitva, amelyek a leghátrányosabb helyzető kistérségek számára kerültek kiírásra. A klaszterfejlesztésre vonatkozó kiírás még nem jelent meg a 2009-10-es idıszakban. Az indikátorok tekintetében kiemeli a vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (BHÉ) növekedését, amely 2015-re meghaladhatja a 41 Mrd Ftot. A turisztikai potenciál fejlesztése prioritásban három konstrukció van. A 2.1.1. kódszám alatt az attrakciófejlesztési kiírások mellett a turisztikai üzleti szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó felhívás is meg fog jelenni. A 2.2.1-es kódszám alatt a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztését célzó felhívás található. A rendezvény helyszíne is ennek keretében került felújításra. A 2.3.1. kódszám alatt szereplı TDM felhívás elıször jelent meg Magyarországon. Az indikátorok tekintetében megemlíti, hogy a szálláshelyek száma mellet a kapacitáskihasználtságot is figyelemmel kísérik. Az attrakciófejlesztéshez kapcsolódóan pedig a látogatószám jelenik meg indikátorként. 2,5 millió fı látogató többletet prognosztizáltak 2015-ig. Ennek már a felére vállalást tettek a kedvezményezettek.
5
A településfejlesztés és környezetvédelem területén a 3.1.1. kódszám alatt a szociális városrehabilitáció, a 3.1.2. alatt pedig a funkcióbıvítı városrehabilitáció fut. Ez utóbbi alatt található a megyei jogú városok számára kiírt pályázat is. A 3.1.3. kódszám alatt fut a kisléptékő településfejlesztés, amely regionális sajátosságnak is mondható. A 3.2.1.-es konstrukcióban találhatók a környezetvédelmi fejlesztések (szennyvíz, hulladéklerakó, csapadékvíz elvezetés, belterületi vízrendezés). Az indikátorokból látszik, hogy a településfejlesztéseket gazdaságfejlesztı hatásuk szempontjából is mérik. A szennyvízkezelés esetében vállalt indikátor érték véleménye szerint nem lesz tartható, ezért elképzelhetı, hogy módosításra lesz szükség. A térségi közlekedés esetében egy kiemelt partner van, a Magyar Közút. Ez kicsit nehezítette a prioritás beindulását. Az 5.1.3 konstrukció kerékpárutak fejlesztésére vonatkozik. Nagy érdeklıdés volt iránta. Az 5.1.2. egy közösségi közlekedést támogató lezárult konstrukció. Közlekedési vállalatok nyújtottak be pályázatot. Az OP 10%-t fordítják útfejlesztésekre. A 2009-10-es idıszakban 10 Mrd Ft áll rendelkezésre ezen a területen. A megvalósítás tapasztalataival kapcsolatban elmondja, hogy a beérkezett pályázatok minısége néha nem volt megfelelı. Ez a pályázati rendszer bonyolultságából is fakadt. További probléma a folyamatos jogszabályi és eljárásrendi változások nyomon követése. Az indikátorokkal kapcsolatban sokszor problémák vannak (pl.: mértékegység problémák). A pályázók sem tulajdonítanak sokszor nagy jelentıséget az indikátoroknak és ezek teljesíthetıségének. A 2009-10-re tervezett kiírások nagy része meghirdetésre és lezárásra került. Meghirdetésre vár még a vállalati tanácsadás, a klaszterfejlesztés, a turisztikai üzletági szolgáltatások fejlesztése, a TDM és a szociális városrehabilitációt célzó kiírások. A „best practice” projektek kapcsán bemutatja az edelényi Coburg-kastély felújítását, a Hotel Villa Völgy bıvítését, a Balneo Hotel Zsóri fejlesztését és a Tisza-tavi Ökocentrumot. A nyilvánosság biztosítása kapcsán kiemeli az ügynökség által szervezett Partnerség napját, a Családi napot és a Tour de ÉMOP-ot. Boldizsár Brigitta (OKM): Érdeklıdik, hogy lehet-e valamilyen megoldást találni a turisztikai attrakciók esetében arra, hogy az eszközbeszerzés is támogatható legyen. Mosonyi Balázs (ROP IH): Az eszközvásárlás, mint támogatható tevékenység megjelenhet. A Coburg-kastély esetében speciális antik bútorok beszerzésérıl lett volna szó. Ez egy speciális, nehezebb helyzet, hiszen csak számlával igazolható tétel számolható el. Esetleg meg lehetne vizsgálni, hogy más, esetleg állami forrásokból ez finanszírozható ez. Flórián László (Európai Bizottság): A versenyképes helyi gazdaság esetében a támogatási igény 20 Mrd Ft, de közben az aláírt szerzıdések értéke csak 3 Mrd Ft. Ez nagy különbség, amely magyarázatra szorul. Nem szerepel a táblázatokban a jóváhagyott projektek összegzése. A 2. prioritásnál a 2.3.1. konstrukció esetében a keret 2 Mrd Ft volt az igényelt támogatás viszont csak 556 millió Ft. Kérdezi, hogy nem volt-e túlméretezett a keret illetve mi történik a maradvány összeggel. Az indikátorok kapcsán megjegyzi, hogy általában ezeket tervezéskor vagy túl, vagy alulértékelték. Javasolja, hogy az indikátorok revíziójával külön foglalkozzanak. A kiküldött anyagban szerepelt a tervezés tapasztalatainál a szociális lakások építésének kérdése. Ez a mostani anyagban már nem szerepelt, de kérdezi, hogy ez miért volt benne a kiküldött anyagban. Kormány Krisztián (ÉMRFÜ): A gazdaságfejlesztés terén az igényelt támogatás és a leszerzıdött összeg közti különbség jelenleg már kisebb, azonban gyakori, hogy a pályázók túlvállalják magukat. A turizmusfejlesztésnél az alacsony lekötési arány a TDM pályázatnál jelentkezett. Ez a
6
pályázat túlszabályozott volt és ez elvette a pályázók kedvét. A szociális lakások építésére történı utalás véletlenül volt benne a kiküldött anyagban. Varju László (elnök): Az indikátorok kapcsán szeretne egy olyan vállalást tenni, miszerint a Monitoring Bizottság következı ülésén ez részletesen megtárgyalásra kerül majd.
Mosonyi Balázs (ROP IH): Az indikátorok rendszerszintő felülvizsgálata folyamatban van. Sok esetben tervezési vagy értelmezésbeli problémák merültek fel. Pontos definíciókra van szükség. Jövı év elejére, még talán a következı ülés elıtt elkészül egy átfogó anyag. Fésüs László (ÉARFÜ): Az Észak-alföldi Operatív Program keretében 16,6 Mrd Ft kifizetés történt. Ez az utóbbi hónapokban ugrásszerően megnıtt és folyamatosan növekszik. A gazdaságfejlesztés prioritás tekintetében a korszerő infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek nagysága a megkötött szerzıdésekben vállalt értékek szerint már most 523 ha. A betelepült/betelepülı vállalkozásoknak az ipari parkban, ipari területen található telephelyén teremtett új munkahelyek száma 2800 a szerzıdések alapján. A turisztika terén a támogatott turisztikai attrakciók látogatószáma esetében már meghaladták az OP-ben vállalt értéket. A munkahelyteremtés esetében itt a célérték 70%-án állnak jelenleg, így ezt a célt is el fogják érni. A közlekedésfejlesztésnél az útfelújítás és építés esetében a vállalt célértékek kissé túlzottnak bizonyultak, míg a kerékpárút fejlesztéseknél el fogják érni a kitőzött célt. A településfejlesztés és környezetvédelem területén magas a várhatóan elért lakosságszám. A 3-as és 4-es prioritásoknál történtek érdemi kifizetések az egyfordulós pályázatok illetve a gyorsított pályázatok elılegfolyósításai következtében. Azon prioritásokban, ahol jellemzıen kétfordulós pályázatok voltak, ott elenyészı a kifizetések aránya. A tapasztalatok terén elmondja, hogy a turisztikai és gazdaságfejlesztési projekteknél gondot jelent az önerı biztosítása. Különösen a szálláshelyfejlesztésnél volt ez probléma. Némi segítséget nyújtott a halasztott hatályú szerzıdéskötés lehetısége. Kihívást jelent és komoly késlekedéseket okoz a pályázói figyelmetlenség, „fegyelmezetlenség” (csúszások, hiányos PEJ-ek, kifizetési kérelmek, szabálytalanságok). A bevezetni tervezett intézkedések között szerepelnek puha és keményebb szankciók kombinációja. Igyekeznek még több workshopot szervezni és az internetes felületüket is fejleszteni. A „best practice” projektek kapcsán bemutatja a Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. projektjét, a Balmazújváros Városi Termál és Strandfürdı komplex fejlesztését és a „Fény Felé Esélycentrum, napközi és foglalkoztató fogyatékkal élıknek és idıs embereknek” projektet. Tenczer Tamás (SZMM): A 4. prioritás elırehaladását bemutató táblázatban a 4.5.1. konstrukció esetében szereplı számok, ha jól látja, már korrigálásra kerültek a kiküldött anyaghoz képest. Kéri a tagokat, hogy a 4.1.3 konstrukciónál szereplı 6,4 Mrd Ft-os összeget jegyezzék meg, hogy késıbbiekben összevethessék a VÁTI anyagával. Szeretné kérni, hogy a fogyatékkal élık kifejezés helyett a fogyatékossággal élı emberek vagy a fogyatékos emberek kifejezést használják. Fésüs László (ÉARFÜ): Az ülést megelızıen az elıadásban szereplı számok frissítésre kerültek a korábban megküldött változathoz képest.
7
Gecse Attila (Európai Bizottság): Kérdezi, hogy mit tesz az Irányító Hatóság és a Közremőködı Szervezet annak érdekében, hogy csökkentse a keretszám és kifizetett összeg közti nagy különbséget az 1. és 5. prioritás esetében. Az indikátorok felülvizsgálata érdekében javasolja a közbensı értékelés elvégzését. Kéri, hogy a keretszámok euróban is kerüljenek feltüntetésre. Varju László (elnök): Az indikátorokra vonatkozó korábbi kérést is általánosnak tekintették és az arra adott válasz is általános volt. Gabriela Hernandez Martin (Európai Bizottság): Úgy látja, hogy az eddig benyújtott pályázatok összege meghaladja a rendelkezésre álló kereteket. Érdeklıdik, hogy vannak-e még nyitott pályázatok, valamint mi történik a finanszírozási gondokkal küzdı projektekkel. Fésüs László (ÉARFÜ): Az 1. prioritás esetében még több új kiírás formálódik. Vannak még nyitott kiírások. A leszerzıdött keret viszonylag magas és ez folyamatosan növekszik. Az 5. prioritás esetében még vannak elbírálás alatt lévı kiírások és vannak szerzıdés elıtt álló projektek. 2010-ben gyorsulni fognak a kifizetések. Az eddigi tapasztalatokat sikerült becsatornázniuk az új kiírásokba. Mosonyi Balázs (ROP IH): A jövı év derekán lesznek az új kötelezettségvállalások. A 2009-10-es keretek nagy része lekötésre kerül addigra. Az ideális az lenne, ha 1 euro kötelezettségvállalást 2 hónap alatt 1 euro leszerzıdött összeggé tudnának átformálni. Sajnos a valóságban ehhez 3-4-5 hónapra van szükség. 6000 projektbıl mindössze kb. 100 esetében maradt el a szerzıdéskötés. A projektek megmentése érdekében lehetıvé tették a Támogatási Szerzıdés (TSZ) megkötése határidejének meghosszabbítását, illetve a halasztott hatálybalépést. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) sokszor tudott biztosítani fejlesztési hiteleket a projektgazdáknak. Az uniós forrásból történı önrész biztosítása még nem bevett gyakorlat. Ez csak a mikro hitelek esetében jelenik meg jelenleg. Balogh László (DARFÜ): A Dél-alföldi Operatív Program kifizetés terén a konvergencia régiók tekintetében az elsı helyen áll. A humáninfrastruktúra fejlesztés és a közlekedésfejlesztés markánsabb eredményeket mutat mind a kötelezettségvállalások, mind pedig a kifizetések terén. Az 1. és 2. prioritás esetében a kismértékő lemaradás oka a gazdasági válság, míg az 5. prioritásnál a kétfordulós pályázatok elhúzódása. Az 1. prioritás esetében folyamatosan figyelemmel kísérik a piaci változásokat annak érdekében, hogy szükség esetén azonnal be tudjanak avatkozni és így biztosítva legyen a források kihelyezésének folyamatossága. A turisztikai fejlesztéseken belül a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése esetében a kifizetés szerény. Ez a bankok hozzáállását is mutatja. Sokszor elállnak a nyertes pályázat társfinanszírozásától a gazdasági válságra hivatkozva. A közlekedésfejlesztés terén történt az eddigi kifizetések 40%-a. Ezek a pályázatok már 2007 végén megjelentek. A térségfejlesztési akciók esetében a megyei jogú városok projektjei kötik le a források jelentıs részét. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatoknál sokszor nem volt meg a szükséges kompetencia. Sokszor változatattak menet közben az ötleteken, elképzeléseken. Sokszor tapasztalták, hogy rosszul értelmezték a pályázók a kiírásokat. A meghatározott indikátorok valóban sokszor alul vagy felülbecsültek voltak. Szükséges az indikátorok áttekintése, módosítása. A tapasztalatok kapcsán elmondja, hogy a telephelyfejlesztés kiírás kimondottan sikeresnek volt mondható. A turisztika területén saját erı, illetve banki finanszírozási problémák jelentkeztek már a szerzıdéskötés folyamán, további visszalépések várhatók. A 3. prioritás esetében nagy mennyiségő pályázat érkezett be. Ezt a kiírások
8
specializálásával sikerült részben kezelni. A pályázatok kidolgozottságának alacsony szintje volt tapasztalható. Ennek egyik oka az volt, hogy a pályázók nem használják ki az ügyfélszolgálatokon elérhetı konzultációs lehetıségeket. Jó példaként említi meg, hogy közlekedésfejlesztésen belül a kerékpárút építés, felújítás terén 15 projektet támogattak, 62 km kerékpárút épült meg és 90%-os támogatási intenzitás mellett 1,8 Mrd Ft támogatást ítéltek meg. Példaértékő projektként bemutatja az Újszegedi Fürdıkomplexum fejlesztését.
Gecse Attila (Európai Bizottság): Érdeklıdik, hogy a pályázatok jobb kidolgozottsága érdekében mit tesz a Közremőködı Szervezet (KSZ). Valamint kérdezi, hogy az önkormányzatok önerıproblémája kapcsán a kormányzat részérıl milyen beavatkozás, megoldás várható. Szeretne információt kapni még arról, hogy mi az oka az 5. prioritásban a projektek lassú elırehaladásának. Balogh László (DARFÜ): A kidolgozottság javítása érdekében megyei fórumok is megrendezésre kerültek, ahol a tipikus pályázói hibákra is felhívták a figyelmet. Az új folyamatelemekkel (pl.: kifizetések) azonban mindig vannak problémák. Tréningeket is tartottak pályázóknak a kifizetési kérelmek pontos kitöltése érdekében. A környezetfejlesztési projektek menet közben változtak sokszor, ez lassította a folyamatot. A problémák folyamatosan változnak és a KSZ folyamatosan dolgozik ezek megoldásán. Varju László (elnök): Az önkormányzatok önrész problémájával kapcsolatban elmondja, hogy a tapasztalatok szerint az önrész általában rendelkezésre áll, mivel általában ezeket a feladatokat priorizálják az önkormányzatok. Ezen kívül kötvénykibocsátással is tudják biztosítani az önerıt. A leghátrányosabb helyzető önkormányzatok esetében a 95%-os támogatási arány minimalizálja az önerı szükségességét. Amennyiben mégis vannak gondok, úgy azokat külön igyekeznek orvosolni. Végezetül, ha a pályázati kiírás lehetıvé teszi, akkor lehetıség van külsı tıkebevonásra is. Dr. Gál Csaba (FVM): Érdeklıdik, hogy a központi költségvetési szervek (pl.: minisztériumok) önrészének biztosítására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) költségvetésében elkülönített 6 Mrd Ft elegendınek bizonyult-e. Varju László (elnök): Alapvetıen abból indulnak ki, hogy a minisztériumoknak az önerıt saját költségvetésükbıl kell tervezniük. Az NFÜ-nél rendelkezésre álló keret felhasználására csak korlátozott mértékben van lehetıség. Gecse Attila (Európai Bizottság): Kérdezi, hogy az MFB-n kívül milyen segítséget tud nyújtani a kormányzat a vállalatoknak. Varju László (elnök): Az MFB a legfontosabb szereplı ebbıl a szempontból. További lehetıség egy regionális fejlesztési holdingon keresztül történı finanszírozás. Az innováció terén a kockázati tıkebefektetéshez hasonló megoldás is elképzelhetı lenne. Bízik benne, hogy a kereskedelmi bankok is visszatérnek majd erre a piacra. Tóth Gábor (NYDRFÜ): A Nyugat-dunántúli Operatív Program teljes keretének 60%-a meghirdetésre került és ennek a fele lekötésre került. A kifizetések is meredeken emelkedtek ebben az évben. A
9
megjelent pályázatok nagy része kétfordulós volt, így az év második felében kezdıdtek meg a TSZ kötések és a kifizetések. A csúszásoknak bürokratikus okai vannak. A kötelezı közbeszerzések elhúzódása hátráltatja a projektek elırehaladását. A másik probléma az állami tulajdonokra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulások kiadásának elhúzódása. A gazdaságfejlesztés terén kisebb kerettel indítottak 2007-08-ban, de most már magasabb összeget szeretnének kiírni. Az ipari park és inkubátorház projektek jelentıs része visszamondásra került önerıproblémák miatt. A telephelyfejlesztés kiírás a vártnál is sikeresebb volt. A KKV szektorból 67 pályázatot támogattak, amelyekben 2200 munkahely megtartására és 400 megteremtésére tettek vállalást. Ezt a jövı év elején is szeretnék meghirdetni. A turizmusfejlesztés a másik válság által érintett prioritás. A kiemelt projektek példásan haladnak. Az elsı akciótervben hat kiemelt projektet nevesített a Kormány és mind a hat esetben megtörtént a szerzıdéskötés. Öt esetben pedig már az építési munkák is megkezdıdtek. A 2009-10-es Akcióterv keretében pedig már két kiemelt turisztikai projekt került nevesítésre. A vonzerı fejlesztési kétfordulós pályázatok projektfejlesztési szakaszai most zárulnak le. TDM Szervezetek támogatására 12 elızetes regisztrációt követıen csak 3 pályázat érkezett a költségvetési szigorítás következtében. A városfejlesztés terén az öt megyei jogú város fejlesztésére irányuló projekt esetében a bíráló bizottsági döntések megszülettek, négy esetében pedig szerzıdéskötésre is sor került. Gyırben az elsı ütem átadásra is került. A környezetvédelem és közlekedésfejlesztés terén is döntıen kétfordulós pályázatok voltak és így a jövı év elején kezdıdnek a beruházások. A kiemelt projektek itt is jól állnak. A vízügyes projekteknél már mindenhol megkezdıdtek a munkálatok. Kiemeli a Lukácsházai tároló 3 Mrd Ft-os projektjét. A tapasztalatok terén megemlíti, hogy az egyfordulós pályázatokra történı átállással felgyorsult a folyamat, viszont romlott a pályázatok minısége. Jó projekt példaként említi az AQUACOMET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Nyugatmagyarországi Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató ZRt. telephelyfejlesztését, a Büki Gyógyfürdı fejlesztését, Jánossomorja Polgármesteri Hivatal felújítását és a SümegZalaegerszeg összekötı út felújítását. Flórián László (Európai Bizottság): Az igényelt támogatások és a kötelezettségvállalások összege közt nagy a különbség. Véleménye szerint ez további odafigyelést igényel. Tóth Gábor (NYDRFÜ): Sok esetben most születnek meg a döntések, kötelezettségvállalások arányát meg is duplázhatják.
így
jövı
márciusra
a
Matisz János (KDRFÜ): A Közép-dunántúli Operatív Program végrehajtásában bekövetkezett lemaradás ledolgozásán dolgoznak. 2007. január 1. és 2009 májusa között mindössze 1 Mrd Ft kifizetés történt. Ez a mai napon meghaladta már a 7 Mrd Ft-ot az 1-4-es prioritásokat figyelembe véve. A gazdaságfejlesztésbıl a telephely fejlesztési pályázatot emelné ki, amelyben a legnagyobb aktivitás volt tapasztalható. 125 kedvezményezettel tudnak majd szerzıdést kötni. A turizmusfejlesztésen belül a kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése konstrukció esetében 238%-os túligénylés jelentkezett. 85 pályázatból 13-mal kötöttek szerzıdést. A pályázók egyértelmően a magasabb kategóriás szálláshelyeket célozták meg. A balatoni kiemelt üdülıkörzet fejlesztése konstrukcióban a pályázói érdeklıdés alacsonyabb volt a keretnél. A városfejlesztésnél az értékmegırzı városrehabilitációs kiírás keretéhez képest 114%os igény jelentkezett. Itt már szerzıdéskötések is történtek. A közlekedés és környezetfejlesztés prioritás esetében is túligénylés jelentkezett. Tapasztalat a prioritással kapcsolatban, hogy nehéz rábírni a településeket a közös
10
szennyvízkezelési projektek kidolgozására. A térségi elérhetıség növelése kapcsán a belterületi utak fejlesztése iránti igény elmaradt a várakozásoktól. A kiemelt projektekrıl elmondja, hogy nehezen tudtak reagálni a meghatározott feltételekre. Sokszor a költségek megosztása okoz problémát a projektgazdáknak. Többször elıfordult, hogy 25%-nál magasabb arányú költségcsökkentésrıl született döntést, amely már a pályázat elutasítását vonta maga után. Sikeres volt például a 10-es fıút mentén lévı sziklafal stabilizációjára vonatkozó projekt, amely már be is fejezıdött. Egyes kiemelt projektek azonban lassabban haladnak. Ennek oka az ÁFA változás, valamint a közbeszerzések elhúzódása. Az indikátorok kapcsán azt tapasztalták ık is, hogy vagy tervezési problémák vagy pályázói hibás vállalások okozzák a problémákat és az eltéréseket. A támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága esetében például 12%-on állnak a célértékhez viszonyítva. A tapasztalatok kapcsán kiemeli a kétfordulós eljárás lassúságát. „Best practice” projektként bemutatja a Komáromi Ipari Park infrastruktúra fejlesztését, a Veszprémi Állatkert fejlesztését, a gárdonyi településközpont kialakítását és a sárosdi önkormányzati utak felújítását. Flórián László (Európai Bizottság): Örülnek a kifizetések emelkedésének, de a támogatási szerzıdések összegei véleménye szerint nem növekednek eléggé. Mindössze az OP keret 16%-a. A térségi elérhetıség javítása esetében a belterületi utaknál a győjtıút feltétel okozta, hogy kevés volt a pályázat. A B komponensben azonban ennek ellenkezıjét látja. Kérdezi, hogy mivel magyarázható, hogy itt a keretet jóval meghaladta az igény. Úgy véli, a kötelezettségvállalások és szerzıdéskötések terén lévı elmaradás behozása érdekében tenni kell valamit. Gabriela Hernandez Martin (Európai Bizottság): Kérdezi, mi az oka annak, hogy a táblázat szerint eddig az OP keretének csak 1/3-a került meghirdetésre. Érdeklıdik, hogy ez tényleg így van-e vagy csak egy elírásról van szó. Matisz János (KDRFÜ): A beérkezett pályázatok száma és a megkötött TSZ-ek száma közti különbség a pályázatok minıségét jellemzi. 2009. májusig 54 TSZ került megkötésre. Azóta további 110 –et kötöttek meg. A telephely fejlesztési pályázat kapcsán újabb 125 szerzıdés megkötése várható. Nagy munka lesz behozniuk a lemaradást. A szálláshelyfejlesztés területén például sokan próbálják a lehetı legtovább kihúzni a szerzıdéskötést, mert folyamatosan változik a bázisértékük. Mosonyi Balázs (ROP IH): A KDOP a programvégrehajtás tekintetében a legrosszabb helyzetben volt. A helyzet javítása érdekében a kötelezettségvállalásokat tovább kell növelni. A hatékonyság fokozása érdekében a Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ) struktúrájában jelentıs változtatások történtek. Ezen kívül egyes intézkedések kezelése idıszakosan a VÁTI-hoz kerültek át. Gabriela Hernandez Martin (Európai Bizottság): Érdeklıdik, hogy a pályázatok hiányzó 1/3-a mikor kerül kiírásra. Ha nem történik meg a meghirdetés, nem fogják utolérni magukat. Mosonyi Balázs (ROP IH): A táblázatban szereplı számok helytállóságát meg fogják vizsgálni. Az alacsonyabb érték abból is adódhat, hogy a VÁTI által kezelt keretek nem szerepelnek a KDRFÜ összesítésében. A tervek szerint négy éven belül a keretek 80-85%-át el kell érniük a kötelezettségvállalásoknak.
11
Márton György (DDRFÜ): A Dél-dunántúli Operatív Program végrehajtásában a kifizetések terén jelentıs elırelépés történt. Elérték a 16,9 Mrd Ft-ot, amely a teljes keret 8,3%-a. A kötelezettségvállalások és a támogatási szerzıdések összege között 10-15% különbség van. A kötelezettségvállalások értéke év végére meghaladja majd a 90 Mrd Ft-ot. Általánosan körülbelül kétszeres igény jelentkezik a kerethez képest. Ez szándékos. Próbálták a kiírásokat koncentrálni. A gazdaságfejlesztés prioritásban a telephelyfejlesztés pályázat beindulásával jelentıs javulás kezdıdött. Szeretnék ezt a konstrukciót januárban ismételten meghirdetni. A turisztika területén problémát okozott a kereskedelmi szálláshelyeket érintı hitelválság. A vonzerıfejlesztés kétfordulós eljárás keretében került meghirdetésre, amely lassítja a folyamatot, de minıségben jobb pályázatok születtek. A TDM pályázat sajnos kudarc volt. Jelentıs átalakításokat kell végrehajtani ebben a kiírásban. A humáninfrastruktúra területén a mikrotérségi oktatás támogatása régiós sajátosság. Itt is fıként a minıségre törekedtek. 2010-ben már itt is megkezdıdnek a tényleges fejlesztések. A városfejlesztési prioritás jelentıs része meghirdetésre került és magas a kötelezettségvállalás aránya is. Jelentıs része a Pécs Európa Kulturális Fıvárosa (EKF) programsorozatnak köszönhetı. Mind a hat kiemelt projekt leszerzıdésre került. Az EKF vonatkozásában 29,4 Mrd Ft-os kötelezettségvállalásról tud beszámolni, amibıl 6 Mrd Ft már kifizetésre is került. Az EKF 20-30%-os készültségben van. De ez a programok lebonyolítását nem fogja befolyásolni. A közlekedésfejlesztés terén sok gond jelentkezett a kiemelt utakkal. Kaposvár és Szekszárd kiemelt projektjei jól haladnak és rövidesen a támogatási szerzıdések megkötésére is sor kerülhet. Az indikátorok terén a teljes program tekintetében jók az idıarányos adatok. Kiemeli az 1. prioritásnál a munkahelyteremtést, amely a vállalásokban megközelíti a 700 fıt. Ennek tarthatóságát majd a fenntartási idıszak fogja eldönteni. A turisztika területén is magasnak mondhatók mind a munkahelyteremtésre, mind pedig a látogatószámra vonatkozó vállalások. A városfejlesztés vonatkozásában az EKF nélkül is jó arány mutatkozik az érintett lakosságszám tekintetében. Itt a kérdés az, hogy a funkcióbıvítı városfejlesztési akciók mennyiben tudnak majd gazdaságfejlesztési hatást gyakorolni. Az infrastruktúra prioritás kulcsindikátorai tekintetében is jók az értékek. A 2007-08-as Akcióterv értékelését elkészítették. Ennek alapján megállapítható, hogy az OP szintő területi célok jól alakulnak. A tapasztalatok terén sikerként emeli ki a telephely-fejlesztési kiírás megjelenését. A turisztika terén a hitelválság okozott gondot. A 3. prioritás esetében probléma volt, hogy az egészségügyi reform elhúzódása miatt az egészségügyi fejlesztések támogatását célzó kiírások késve jelenhettek meg. Az oktatási pályázatok terén a túlzott bürokrácia jelentett gondot. A 4. prioritás esetében a magánszféra részvétele a fejlesztésekben egy fontos kritérium ennek ellenére a partnerek bevonása minden esetben egy bonyolult folyamat. Az 5. prioritás esetében bonyolult az állami szervezetekkel való együttmőködés. Példaértékő projektként említi a balatonmáriafürdıi csomópontépítést, a Gunaras East and West Spa Resort Hotel építését Gunarason, közösségi létesítmény kialakítását Lengyeltótiban és a harkányi Dráva Hotel szolgáltatásainak fejlesztését. Ezen kívül az EKF-el kapcsolatos projektek helyzetét vázolja fel. Meghívja a Monitoring Bizottságot, javasolja, hogy a következı ülésre Pécsen kerüljön sor. Gecse Attila (Európai Bizottság): Érdeklıdik, hogy az EKF-hez kapcsolódó projektek esetében miért nulla a szerzıdések száma. Az indikátorok tekintetében fontosnak tartja a revíziót. Egyetért azzal, hogy a mennyiség mellett a minıségre is hangsúlyt kell helyezni.
12
Kulin László (EÜM): Felmerült, hogy az egészségügyi reform elhúzódása hátráltatta az egészségügyi fejlesztéseket. Ezzel kapcsolatban jelezni szeretné, hogy úgy tudja a fı problémát az okozta, hogy a TIOP keretében is sor kerül járóbeteg központok fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos lehatárolási probléma okozta a késlekedést. Márton György (DDRFÜ): Az EKF-hez kapcsolódó regionális fejlesztések esetében nulla a támogatási szerzıdések száma. Ez a Pécsen kívüli városok számára fejlesztési lehetıséget nyújtó pályázatra vonatkozik. Ezen szerzıdések megkötésére a napokban kerül sor. A fejlesztések jórészt 2010-re valósulnak meg, de ez nem veszélyezteti az EKF programot. Gecse Attila (Európai Bizottság): Kérdezi, hogy a négy csillagos szállodák fejlesztése az EKF-hez kapcsolódóan hogyan alakul. Márton György (DDRFÜ): A tervezett 6 szállásfejlesztésbıl 2-3 tud megvalósulni. Új építéső mindössze egy. Az égetı szálláshely hiány orvoslásra kerül. Most van folyamatban egy újabb szálláshelyfejlesztési kiírás. Polgár Tibor (VÁTI): A humáninfrastruktúra fejlesztések terén jelenleg 1000 TSZ-szel rendelkeznek a konvergencia régiókban. Január elejére a tervek szerint eléri a jelenlegi kötelezettségvállalás értékét a TSZ-ek összege. A kifizetett támogatás 19 Mrd Ft-on áll. Év végére a terv szerint 31 Mrd Ft-ot eléri a kifizetések értéke. Jövıre 1500 TSZ megkötését és 80 Mrd Ft kifizetést terveznek a konvergencia régiók tekintetében. Így jövı év végéig a VÁTI által kezelt hét éves keret 40%-át kifizetik. Dél-Dunántúlon a kétfordulós eljárás miatt februárra várható a TSZ-k megkötése. A kifizetések már 3,2 Mrd Ft-on állnak. Dél-Alföldön a kifizetések összege 4,88 Mrd Ft. Ez az év végére 5,8 Mrd Ft-ra fog növekedni. A végleges kötelezettségvállalások elérték a hét éves keret felét. A meghirdetett keret 43 Mrd Ft. Ez jövı év közepére kötelezettségvállalással lefedett összeg lesz. Észak-Alföld esetében a szociális intézmények fejlesztését célzó konstrukció kétfordulós így itt még nem születtek meg a döntések. A jelenlegi 5,3 Mrd Ft kifizetés év végére 6,6 Mrd Ft-ra fog nıni. A teljes keret 2/3-a már meghirdetésre került. Ez jövı év végére lekötésre kerül. Észak-Magyarország tekintetében a 4,2 Mrd Ft kifizetés év végére 5,7 Mrd Ft-ra fog növekedni. Jelenleg 47 Mrd Ft került meghirdetésre, amely folyamatosan kerül lekötésre. Közép-Dunántúlon több mint 1 Mrd Ft kifizetésére került sor, ami az év végére 2,2 Mrd Ft-ra változik. Ebben a programban a meghirdetett keret és a végleges kötelezettségvállalások összege nagyon közel áll egymáshoz. Ez pedig 2 hónapon belül leszerzıdött összeggé fog válni. Nyugat-Dunántúlon az eddig kifizetésre került 1,6 Mrd Ft év végére 2,3 Mrd Ft-ra emelkedik majd. A meghirdetett keret nagy része már kötelezettségvállalásokkal és támogatási szerzıdésekkel lekötésre került. Sárváron és Kapuváron vannak kiemelt projektjeik, amelyek várhatóan 2010. második felében zárulnak majd. Ezen kívül Dél-Alföldön van egy nemzetiségi oktatást-nevelést támogató kiemelt projektjük. Az indikátorok esetében sok probléma merült fel, amelyek megoldásán dolgoznak. Folyamatosan kerülnek korrigálásra és feltöltésre a monitoring rendszerbe. Vannak tervezési hibák is. Például Dél-Alföldön esetében a minıségi járóbeteg szakellátással ellátottak száma túlzottnak bizonyul. Az eddig leszerzıdött projektek keretében általában arányosan követik a vállalt értékek a célértékeket. A tapasztalatok terén pozitívum volt, hogy a kétfordulós eljárásrend bonyolult pályázatok esetében hatékonyabbnak bizonyult. Az akadálymentesítés terén bevezetett automatikus eljárásrend sikertörténetnek bizonyult. A pályázói aktivitás megfelelı volt. A határidıket
13
tartani tudták és kevés volt a visszalépı. Az elıleg megnövekedése is pozitív változás volt. A negatívumok közt megemlíti a pályázatok sokszor nem voltak megfelelı minıségőek, a közbeszerzések sokszor elhúzódtak. Ezen kívül az önerı kérdése merült fel nagyobb problémaként. A kiviteli tervek a megvalósítás során, az építési munkálatokkal párhuzamosan készülnek, így az elıre nem látható okok miatt a tervdokumentáció módosítása válhat szükségessé. Végezetül a kedvezményezetteknek komoly nehézséget jelent a pénzügyi beszámoló benyújtása, valamint nehezen boldogulnak az on-line számlakitöltıvel. Javasolják a kifizetési kérelmek esetében az átalány-elszámolás bevezetését (pl. projektmenedzsment, nyilvánosság költségekre), amely egyszerősítené az elszámolás folyamatát. Az önkormányzatok esetében az önerı igazolás lehetséges formáit érdemes lenne tovább bıvíteni, könnyíteni. Javasolják az alátámasztó dokumentumok körének további csökkentését mind a pályázatok, mind a kifizetési kérelmek esetében és az automatikus kiválasztási rendszer kiterjesztését az egyszerő, 50M Ft alatti támogatású pályázatokra. Dél-alföldön probléma volt, hogy kevés pályázat érte el a szükséges szakmai minimumot. A szociális intézmények fejlesztése témában a közösségi terek és bölcsıdék fejlesztésére volt a legnagyobb érdeklıdés, ezért ezen tématerületekre forrásátcsoportosítás történt. Az LHH kiírásokkal kapcsolatban a pályázói aktivitás azonban nagyon alacsony volt, valamint beérkezı pályázatok kidolgozottsága valamint az elfogadott kistérségi programokhoz való illeszkedése nem megfelelı. Az egészségügyi intézmények fejlesztése témában a jogszabályi módosításokhoz való alkalmazkodás minden régióban megnehezítette a pályázatkezelési folyamatot (határidık betartása). Észak-alföldön a szociális intézmények fejlesztése esetében a legnagyobb problémát az arányosítás jelentette. Ezen kívül a Dél-alföldi problémákhoz hasonlók jelentkeztek. Közép-dunántúlon a közoktatási intézmények fejlesztése témájú pályázatok esetében a pályázók általában hosszúnak ítélték a projektfejlesztés szakaszát. Észak-magyarországon merült fel a szociális pályázatok esetében, hogy a projektek megvalósítása során gondot okoz, hogy sok pályázó olyan tevékenység megvalósítását is vállalta, amely a szociális törvény módosítását követıen kikerült a normatív finanszírozási körbıl (pl. közösségi ellátás, támogató szolgálat). Nyugat-Dunántúlon két önerıprobléma miatti visszalépés történt. Projektpéldaként bemutatja a gödi orvosi rendelı akadálymentesítését, a bakonyszentkirályi egészségház létrehozását, egy szombathelyi bölcsıde komplex akadálymentesítését. Tenczer Tamás (SZMM): A beszámolóban nem voltak a szociális fejlesztésekre vonatkozó részletes információk. Ezek regionálisan eltérnek egymástól. Vannak régiók, ahol ide tartozik az akadálymentesítés vagy a közösségi terek fejlesztése. Ez nagymértékben torzítja a képet. A beszámolókban figyelembe kellene venni ezeket az alábontásokat. A bölcsıdefejlesztések például külön nem jelennek meg. Ezen kívül a mostani beszámoló több helyen eltért a régiós prezentációkban megjelenített humáninfrastruktúra adatoktól, sıt néhány esetben az akciótervi számokkal sincsenek összhangban. Szeretné, ha a jövıben az információk komponens szinten jelennének meg. Vass Péter (OSZPT): A szociális területen a pályázatok meghirdetésekor mások voltak a feltételek, mint jelenleg. Nem csak az a probléma, hogy egyes pályázatokkal érintett ellátások kikerültek a normatívan támogatottak körébıl, hanem az is, hogy sok esetben a normatív támogatások összege a jelentısen lecsökkent. Ilyen a bölcsıdei normatíva is. Ez fenntartási problémákat okozhat. Ezen kívül figyelni kell arra is, hogy a bölcsıdei csoportlétszámot most tervezik megemelni 10-rıl 12 fıre. Szeretné a nyugat-dunántúli RMA-n elhangzott javaslatot kiterjeszteni az összes konvergencia régióra, miszerint a szociális kiírások kritériumai közé emeljék be azt a feltételt, hogy elınyt élvez az a pályázó, akinek a programja szerepel az illetékes
14
Szociálpolitikai Tanácsok által elfogadott Szolgáltatástervezési Koncepcióban. Ezzel meg lehetne elızni a nem megalapozott projektek beadását, mivel ez egy szakmai kontrollt képezne. Gecse Attila (Európai Bizottság): Kérdezi, hogy az LHH térségek kapcsán felmerült általános problémák orvoslására milyen megoldást javasol a KSZ illetve az NFÜ. Kovács Katalin (NFET): Kérdezi, hogy az Irányító Hatóság és a régiók mit tudnak tenni közoktatási pályázatok esetében a túljelentkezések kezelésére. Van-e lehetıség arra, hogy például a TIOP-ból több járóbeteg ellátás kerülne finanszírozásra és így több maradna a közoktatás támogatására. Érdeklıdik, hogy az NFÜ honlapján szereplı, az LHH-s kiírások túligénylésére vonatkozó információk pontosak-e. Azon programok valósulnak-e meg, mint amelyek a honlapon olvashatók és ha igen akkor a hiányzó 3 Mrd Ft-ot honnan csoportosítják át erre. Valamint kérdezi, hogy a DDOP esetében honnan került átcsoportosításra forrás a bölcsıdék és közösségi terek fejlesztésére. Gabriela Hernandez Martin (Európai Bizottság): Érdeklıdik, hogy történnek-e egyeztetések a TIOP és a ROP általi finanszírozási kérdések tisztázása érdekében, amellyel a hatékonyság esetleg növelhetı lenne. Mosonyi Balázs (ROP IH): Szeretne ígéretet tenni, hogy az akadálymentesítéshez hasonlóan minden humán területre készülne egy összefoglaló, áttekintı anyag a jövı év elején. Ez tartalmazná konstrukciók, komponensek szintjén, hogy milyen beavatkozások történtek. A prezentációkban szereplı eltérı számokra most azonnal nem tudnak pontos választ adni, de biztosan van ezekre magyarázat. Polgár Tibor (VÁTI): A számok az elırehozott összegeket csak részben tartalmazzák, de a részletes adatok természetesen rendelkezésre állnak. A szociális konstrukcióra vonatkozó javaslatot megfontolják és lehetıség szerint beépítik. Az LHH kistérségek projektjei a zsőrizés után megjelennek a honlapon. Azon projekteket tudják befogadni, amelyek megfelelnek a feltételeknek. A programcsomagokat benyújtó szervezetek sokszor nem gondolják át, mely költségek elszámolhatóak. AZ NFÜ honlapján szereplı információk a programcsomagokra vonatkoznak, de az egyes projektek esetében már általában módosulnak az összegek. Az LHH térségek kapcsán felmerülı problémák kezelése érdekében folyamatosan próbálnak egyeztetni a kedvezményezettekkel. Ez a VÁTI részérıl plusz kapacitást igényel. Az akadálymentesítés pályázatot automatikus eljárás szerint hirdették meg, amely egyszerőbbé teszi a folyamatot. A társfinanszírozási szükségletet is alacsonyabbá tették. Így lefedésre kerülnek a meghirdetett pályázati keretek. Nyugat-Dunántúlon azonban valamiért nem sikerült felkelteni az önkormányzatok érdeklıdését ezen kiírás iránt. Véleménye szerint más operatív programokkal való egyeztetés ezen nem sokat tud segíteni. Tenczer Tamás (SZMM): Megköszöni a felajánlott összefoglaló anyagok elkészítését és javasolja, hogy ez az ágazatok számára is használható formában készüljön el oly módon, hogy konstrukciónként tartalmazza a 2007-2013-as teljes keretet, a 2007-2010-es keretet, valamint a meghirdetett keretet is.
15
Mosonyi Balázs (ROP IH): Az LHH programcsomagok tekintetében a honlapon található, zsőri által elfogadott projektekhez szükséges forrásnak rendelkezésre kell állnia. Ezt, ha kell forrásátcsoportosítással, vagy elırehozással érik el. Varju László (elnök): Felkéri a szálloda igazgatóját, Ivacs Lajos urat, hogy röviden mutassa be a szálloda projektjét. Ivacs Lajos: Üdvözli a megjelenteket. A projektben három észak-magyarországi szálloda vett részt. A Hungest Hotel Palota, a Hotel Flóra Egerben és a Grand Hotel Galya. A pályázat teljes összege 898 millió Ft volt. A támogatási összeg 348 millió Ft volt. A Palotaszálló esetében a felújítás költsége 510 millió Ft volt. A felújítás májusban kezdıdött és októberben ért véget. 129 szoba teljes felújítása és 4 új apartman kialakítása történt meg. A szálló augusztus 25-tıl négy csillagosként üzemel. A szobafelújítással párhuzamosan történt a wellness részleg felújítása is. Az ünnepélyes átadásra december 22-én kerül majd sor.
V.
A 2007-08. évi Akciótervek végrehajtását értékelélı tanulmányok bemutatása Elıterjesztı: Tóth Csaba, ROP IH
Tóth Csaba (ROP IH): Az értékelési munka a korábbiakban is folyamatos volt. 2009-ben nem készült olyan kiírás, amelyet ne elızött volna meg egy koncepciópapír a tapasztalatok összegyőjtésére. Azonban felmerült az igény egy on-going értékelés iránt, amelybe bevonásra kerültek a KSZ-k is. A legfontosabb szempontok a pénzügyi és szakmai megvalósítás kiemelt kérdéseinek értékelésére vonatkoztak. A tapasztalatok alapján összességében sikeres akcióterv végrehajtásokról lehet beszélni. Jelentıs pályázói aktivitás volt, amelyhez tématerületenként eltérı forrásigény párosult. Például az üzleti infrastruktúra fejlesztés esetében több helyen nem a várakozásoknak megfelelı mértékő igény jelentkezett. Legsikeresebbnek a humáninfrastruktúra fejlesztést célzó fejlesztések bizonyultak. A gazdaságfejlesztés terén elsısorban olyan területekrıl érkeztek be pályázatok, amelyek megfelelı gazdasági potenciállal, illetve pályázói képességekkel rendelkeztek. Ebbıl is következik, hogy a hátrányos helyzető térségek további elınyben részesítése indokolt. A szakmai elırehaladás tekintetében jelentkeztek nehézségek bizonyos indikátorok értékének megállapítása során, de minden régióban sikerült a kulcsindikátorok pályázók által vállalt értékeit megállapítani. Az LHH térségekben a pályázói aktivitást sikerült ösztönözni, a lakosságszámhoz viszonyítva megfelelı mennyiségő pályázatot nyújtottak be, és a nyertes pályázatok aránya is jónak mondható. Az indikátorértékek megvalósulásai koncentrálódnak mind területi, mind projektszinten. Fıként munkahelyteremtés vonatkozásában figyelhetı ez meg. A legfontosabb teendık tekintetében megemlíti az eredmények gyors feldolgozását, a tapasztalatok megismertetését az egyes szakterületekért felelıs kollégákkal és az elmaradó vagy túlzott teljesítést mutató indikátorok további vizsgálatát. Marco Orani (Európai Bizottság): Fontos menedzsment eszköznek tartják az értékelést. Javasolja, hogy gondolják át, miként lenne érdemes a közbensı értékelést megközelíteni annak érdekében, hogy strukturált, átfogó képet kapjanak. Egy tematikus, programokhoz kapcsolódó értékelésre lenne szükség. Javasolja, hogy erre mielıbb kerüljön sor. Érdeklıdik, hogy az Irányító Hatóság szükségesnek látja-e a végrehajtás folyamatában történı beavatkozást. Egy ilyen értékelés jó alap lenne ehhez.
16
Mosonyi Balázs (ROP IH): A 2010. év a programvégrehajtás középsı szakasza, így alkalmas idıpont egy mid-term értékelés elvégzéséhez. Egy átfogó értékelés készül majd a térségi szempontokat és a beavatkozási szükségleteket figyelembe véve. Ez 2010. elsı negyedévében kezdıdne el. Fontos, hogy az eredmények még beépíthetık legyenek az utolsó akciótervi idıszakba. Ennek az értékelésnek egy pragmatikus, programvégrehajtást elemzı értékelésnek kell lennie majd, amelybe bevonásra kerülnének a KSZ-ek és a szakértı, támogató szervezetek. Tóth Csaba (ROP IH): A specifikus témákról konzultációk folynak. Vannak olyan témák, amelyek több OP-t érintenek, amelyekhez ÚMFT szintő értékelés szükséges. Hajek Dóra (NFGM): Az ÚMFT területi eredményeirıl szóló elemzés készül, amelynek eredményei jó lenne, ha beépülnének az értékelésekbe. Márton György (DDRFÜ): Javasolja, hogy az értékelés terjedjen ki arra, hogy milyen javaslatokat lehet tenni a konstrukciók, prioritások módosításához a támogatások hatékonyabbá tétele érdekében. Az értékelésben szeretnének részt venni. Javasolja, hogy az értékelés alkalmas legyen arra, hogy megalapozza a 2014. utáni tervezést.
VI. Projektbemutatók
Varju László (elnök): Sajnos egyéb, korábban betervezett elfoglaltsága miatt el kell mennie. Köszöni a munkát mindenkinek, és felkéri Mosonyi Balázs fıigazgatót az ülés további vezetésére. Felkéri Francsics László ügyvezetı igazgató urat, hogy tartsa meg elıadását. Francsics László (ÉMRFÜ): Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Szabó György úr nevében is köszönti a tagokat. Az Észak-magyarországi Operatív Program indulásakor komoly kihívásokkal kellett szembenézniük. Komoly területi különbségekkel és lemaradásokkal szembesültek. A régió szempontjából az értékelés esetében a fı hangsúly az eredményesség és a hatékonyság. A gazdaságfejlesztés terén a leghangsúlyosabb kérdés, hogy beavatkoznak a vállalkozások környezetébe. Az eredményindikátorok tekintetében a szeptemberi állapotot nézve a fejlesztett területekre betelepülı vállalatok által megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedése 76%. A turisztika esetében az attrakciófejlesztésnél a fı eredményindikátor a látogatószám növekedése (91%-os elırehaladás), a kereskedelmi szálláshelyek esetében a vendégéjszakák számának növekedése (93%-os elırehaladás). Ezen kívül a turisztikai üzleti szolgáltatások megjelenésének a területen még az a célja, hogy minél nagyobb bruttó hozzáadott értéket tudjanak elérni a behozott piaci szereplık tekintetében. Az attrakciók terén egy látogató egységre vetítve 4 508 Ft támogatást közvetít ki a régió. A településfejlesztés terén óriási volt a párbeszéd igénye a régióban. Magas volt a beérkezett pályázatok száma. Jelen állapot szerint már 121 ezer embert érintenek ezek a fejlesztések. A térségi közlekedés fejlesztése keretében a 4-5 számjegyő utaknál az eddigi kötelezettségvállalásokat figyelembe véve 45%-on állnak a felújított utak hosszát figyelembe véve.
17
A jövı attól függ, hogyan tudják az adottságokat kihasználni és a megkezdett utat folytatni. Ennek két lényeges eleme van a szubszidiaritás és a decentralizáció. Mosonyi Balázs (ROP IH): Felkéri Józsa Viktóriát, a Miskolc Holdig Zrt-tıl, hogy tartsa meg elıadását a miskolci fejlesztésekrıl. Józsa Viktória: A Miskolc Technopolis Stratégia az alkalmazott ipari technológiákra helyezte a hangsúlyt. A stratégia két fı prioritása a tudásalapú gazdaságfejlesztés és az élhetı város koncepció. Prioritásaik: pólus projektek megvalósítása, külföldi tıkebefektetés vonzása és a hálózatközponti szerep támogatása. Az infrastrukturális hátteret a Miskolc Holding Zrt. adja. E mellett egy Pólus Koordinációs Testület is mőködik. Miskolc elsı helyen áll a pólusvárosok között mind a megítélt támogatás összege, mind pedig a pályázott és elnyert támogatások arányát tekintve. A Pólus Program két fı pillére a horizontális gazdaságfejlesztés és a vállalkozásfejlesztés. Ez utóbbin belül egy akkreditált klaszterrel rendelkeznek, amelynek székhelye Miskolcon van. Mivel hagyományosan a szakképzés igen erıs Miskolcon így a projektek révén számos szakképzési intézmény újult meg. Ide tartozik a Miskolci Egyetem TIOP-os projektje és két kapcsolódó TÁMOP-os projekt. Ebbe a projektcsoportba tartozik a Nonovium Központ projekt, amelynek egyik lába ROP-os, másik lába TIOP-os támogatás. A Nanopolis Innovációs Park az ország legnagyobb ilyen jellegő projektje, amely GOP-os támogatással valósul meg. Az ipari infrastruktúra terén három fejlesztési terület van: a Mechatronikai Ipari Park, a Miskolc Déli Ipari Park és egy harmadik zöldmezıs fejlesztési terület. A Mechatronikai Ipari Park már összközmőves terület, amelyet májusban adtak át. 2009-ben az ÁTIDEPO Zrt. és két Bosch gyár is jelezte csatlakozási szándékát a Miskolci Ipari Parkhoz. Így elérték a 174 hektárt. Az élhetı város területén most került átadásra a városi tanuszoda, amely egy 2 Mrd Ft-os fejlesztés volt. Modernizálásra került a Selyemréti Fürdı, valamint ide tartozik a miskolctapolcai fürdı, Diósgyır, Lillafüred és Miskolc belvárosának fejlesztése is. A projektek célja a látnivalók összekötése. A „zöld” projektek közé tartozik a nadasréti depóniagáz hasznosítása, a Tatár utcai gázmotor telepítése, a vízbázis diagnosztikai vizsgálat elvégzése, a Miskolc-tapolcai vízbázis védelem és a villamosközlekedést fejlesztı Zöld Nyíl projekt. A vállalkozásfejlesztés terén elsısorban klaszterfejlesztés történik. Magyarországon egyedülálló módon megfogalmazásra került egy vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönzési rendelet, amely megteremtette az átmenetei támogatás nyújtásának feltételét. Betelepülı cégek: Bosch gyár, IND Group, Sanofi-Aventis, Patec Precision Kft., Shinwa Precision Hungary Kft., Vodafone Magyarország Zrt. A Financial Times befektetés-ösztönzési rangsorában Miskolc a 16. lett, valamint a Miskolc Holding Zrt. Európai Vállalkozási Díjat nyert. Mosonyi Balázs (ROP IH): Nagyon látványos fejlesztések történnek Miskolcon, különösen a munkahelyteremtés terén vannak komoly eredmények. Felkéri Jancsurák Sándort, hogy tartsa meg bemutatóját az edelényi Coburg-kastély projektjérıl. Jancsurák Sándor: A Coburg-kastély az ország harmadik legnagyobb barokk kastélya, amely évtizedek óta kihasználatlanul állt. Egy hosszas kutatómunka eredményeként elkészült egy értékleltár, amely alapját képezte a fejlesztési koncepciónak. A projekt-elıkészítés 2007-ben kezdıdött. 2009. március 25-én írták alá a támogatási szerzıdést. A fı cél a kastély kulturális turisztikai hasznosítása volt. A népszerősítés eszközei között szerepel, hogy a
18
kastély falképeinek szereplıit felhasználva elkészítenek egy három dimenziós filmet. Ezen kívül állandó és idıszaki kiállításokat terveznek. A projekt teljes költsége 2,194 Mrd Ft. Ebbıl a támogatás 1,853 Mrd Ft. A projekt keretében 2500 m² kerül felújításra és 30 munkahelyet hoznak létre. Fı cél a 100.000 fı/év látogatószám. Mosonyi Balázs (ROP IH): Megköszöni az elıadást és felkéri Bornemissza János polgármestert, hogy mutassa be a Poroszlón megvalósuló Tisza-tavi Ökocentrum projektjét. Bornemissza János: A projekt támogatási szerzıdését 2009. november 26-án aláírták. A projektgazda Poroszló Önkormányzata. A támogatás összege 1,936 Mrd Ft, a beruházás teljes költsége pedig 2,2 Mrd Ft. A várható befejezés dátuma 2011 novembere. A tervezett látogatószám 200.000 fı/év. A projekttel szeretnék az átlagos tartózkodási idıt meghosszabbítani. A fı attrakció egy 726 ezer liter össztérfogatú édesvízi akvárium lesz, amely segítségével a Tisza-völgyi élıhelyeket szeretnék bemutatni természetszerő diorámák között. Kialakításra kerül még vetítıterem, konferenciaterem, terepasztal, több hektáros park, halász skanzen is. Mosonyi Balázs (ROP IH): Megköszöni az elıadást és felkéri a Tokaji Fesztiválkatlan projekt bemutatására Dévad István urat. Dévad István: Tokaj 2002-ben lett a világörökség része. Ekkor tartottak elıször rendezvényt az elhagyott bányában és merült fel a hasznosítás gondolata. A 90-es évek elején a világkiállítási tervek között is szerepelt a bánya területének hasznosítása. Egy 2500 fıs szabadtéri színpadot terveznek parkolóval, kikötıvel és kiszolgáló épületekkel. A nézıtér alatti részen közösségi tereket alakítanak ki. A projekt befejezését 2011 nyarára tervezik. Összköltsége közel 2 Mrd Ft, amibıl 1,7 Mrd Ft a támogatás. Hasonló rendezvényterekre vannak európai példák: St. Margarethen (Ausztria). Velük is felvették a kapcsolatot a tapasztalatcsere és együttmőködés érdekében. Mosonyi Balázs (ROP IH): Megköszöni az elıadást. Marco Orani (Európai Bizottság): Fontosnak tartja bemutatni a regionális politika sikereit, pozitív hatásait. Az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy stratégiát a régiós politikára vonatkozóan 2009 végére. Sok ország részt vesz ezen stratégia meghatározásában. Ennek három pillérre kell épülnie: a kommunikáció, a környezetvédelem, valamint a gazdaság, a humán területek és az intézményrendszer fejlesztése. 2010 elsı felében az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot ez ügyben a tagállamokkal és régiókkal és 2010 végére a Bizottság összeállít egy Akciótervet a stratégia megvalósításával kapcsolatban. A stratégiához kapcsolódó finanszírozási terv még nincs kidolgozva. Valószínőleg a stratégia célja a finanszírozások összehangolása lesz. Ennek kihatása lesz valószínőleg a belsı projektkiválasztásra és a jelentéskészítésre is. Magyarországnak is láthatóvá kell válnia ebben a stratégiában. Mosonyi Balázs (ROP IH): Megköszöni a tájékoztatást és felajánlja az együttmőködést. Mind az NFÜ, mind pedig a KSZ-ek gyakorlattal rendelkeznek a makro-tervezésben. Biztos benne, hogy Magyarország szeretne szerepet játszani a Duna Stratégia kialakításban. Boldizsár Brigitta (OKM): A Duna Stratégiával kapcsolatban elmondja, hogy jelenleg a prioritások kidolgozás zajlik. Eddig egy célpiramis készült el és folyik a projektötletek győjtése regionális szinten is.
19
VII.
Az ülés lezárása
Mosonyi Balázs (ROP IH): Megköszöni a tagok aktív részvételét, az Európai Bizottság részvételét, javaslatait és a projektbemutatók elıadását. További észrevétel hiányában lezárja az ülést.
Budapest, 2009. december 9.
A jegyzıkönyvet készítette:
Hargitai Gábor ROP Irányító Hatóság
A jegyzıkönyvet látta:
Mosonyi Balázs IH vezetı, fıigazgató a Monitoring Bizottság alelnöke
A jegyzıkönyvet jóváhagyta:
Varju László a Monitoring Bizottság elnöke
20
