Emlékeztető a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Monitoring Bizottság április 22-én tartott üléséről

Emlékeztető a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Monitoring Bizottság 2015. április 22-én tartott üléséről Helyszín: NGM, Budapest, József nádor tér 2-4. Jelen voltak: Szavazati joggal jelenlevő tagok:

Ádám Sándor

NGM, Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkárság

Bozzay Andrásné

NGM, Turizmusért Felelős Helyettes Államtitkárság

Dr. Enghy Csaba

NGM, Kiemelt Vállalati Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Dr. Kelemen Csaba

NFM, Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárság

Dr. Novotny Gábor

NGM, Államháztartásért Felelős Államtitkárság

Dr. Odrobina László h. Katona Miklós

NGM, Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkárság

Dr. Rákossy Balázs

NGM, Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság

Gál Erzsébet

NFM, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság

Jávor László

Miniszterelnökség, Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkárság

Karsai Tamás

NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

1

Kiss Tamás Attila

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Dr. Éri Vilma

Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója (Környezettudományi Központ Alapítvány)

Dr. Szabó Imre

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Holló Szilvia

Magyar Nők Szövetsége

Jakó Gergely

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

Kompaktor Emília

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Papp Erika

Megyei Jogú Városok Szövetsége

Szendrey Silvia

Joint Venture Szövetség

Tardos János

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Varga Péter h. Kiss Márta

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Wimmer István

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

Tanácskozási joggal jelenlévő tagok:

Abdulwahab Ádám

European Commission, DG Regional and Urban Policy, Unit F5

Jiri SVARC

European CommissionDG Employment, Social Affairs & Inclusion

2

Székely Szabolcs

EIB

Tárnoki-Zách Péter h. Szalontai Zsófia

NGM, Nemzetközi Pénzügyi Főosztály

Szász Ágnes

Magyar Államkincstár

Kovács Dóra

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

Garamvölgyi Balázs

MFB Zrt., EU Kompetencia Központ Igazgatóság

Ritter Antal

NFM, Miniszteri Kabinet

További résztvevők:

Szőke Gyula Balogh Zoltán Gabriela HERNANDEZ

ME, Monitoring és Értékelési Főosztály European CommissionDG Employment, Social Affairs & Inclusion European Commission, DG Regional and Urban Policy, Unit F5

Apró Antal Zoltán

NGTT, Civil oldal

Balczó Bertalan

Földművelésügyi Minisztérium

Bendó Zoltán

NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Tenderix Kft.

Bihari László

Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége

Balla Györgyi

Bokor Anett Boór Tamás Csomor Zsuzsanna Csuport Tamás

NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

3

Danajka Noémi

NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Dénesné Spitzer Éva

Munkaesély Szövetség

Dr . Szabados Zsuzsa Dr. Kabai Anikó Dr. Novák Csaba Dr. Szohár Ferenc

NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Dr. Vadász György

Magyar Iparszövetség (OKISZ)

Essősy Zsombor

Magyarok a Piacon Klub NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Floruta Zsuzsanna Földi Anna

Miniszterelnökség, Kommunikációs Főosztály

Havas Attila

NGM, Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelős Helyettes Államtitkárság MTA KRTK, Közgazdaság Tudományi Intézet

Horváth Miklós

Magyar Külgazdasági Szövetség

Illés Szabolcs

NGM, Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság

Jakubecz Viktória

ME-PPF

Kovács Patrik

Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége

Krisán László

KAVOSZ Zrt.

Latkóczy Zsuzsanna

MÁK IgH

Maurer Anita

NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Molnár Ferenc

Megyei Jogú Városok Szövetsége

Olajos-Szabó Alexandra

European Commission

Fukker Gabriella

4

Oláh Gábor Poldauf Éva Mária Pomázi Zoltán Simonka György Szabó Krisztina Júlia Szabó Mónika Szemző György Szloboda Renáta Szűcs András Török Dezső Turóczy László Zalai Mihály

NGM RFP HÁT NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Országgyűlési képviselő NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság NGM, Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat NGM, Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelős Helyettes Államtitkárság Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Békés Megyei Önkormányzat

A bizottság ülésére meghívást kaptak továbbá (nem jelentek meg): Szavazati joggal rendelkező tagok:

Katona Bence Gergely Vagács István Földesi Erzsébet Schmidt Jenő

Miniszterelnökség, Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság NGM, Belgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárság Országos Fogyatékosságügyi Tanács (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

5

Az ülés menete: Rákossy Balázs, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Monitoring Bizottság (MB) elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára köszöntötte a megjelenteket a GINOP MB első ülésén. Az államtitkár elmondta, hogy ő felügyeli az NGM alá tartozó három operatív programot, a GINOP-ot, a TOP-ot és a VEKOP-ot a 2014-2020 közötti időszakban, valamint a miniszterelnök felkérte a GINOP monitoring bizottságának vezetésére is. Rákossy Balázs a monitoring bizottság tagjainak megértését kérte amiatt, hogy az ülés Budapesten kerül megrendezésre és tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a jövőben a tervek szerint vidéki helyszíneken lesznek a GINOP MB rendezvényei. Ennek legfőképp az a célja, hogy a kormány bemutassa azokat a vidéki fejlesztéseket, amelyek a Magyarországot megillető európai uniós forrásokból valósulnak meg. Hozzátette, a jelenlegi ülés ugyanakkor lehetőséget adott a Minisztérium épületének bemutatására. Kiemelte, hogy az NGM a források áttekinthető, prudens felhasználását felügyeli. Rákossy Balázs felhívta a figyelmet, hogy az MB a GINOP tartalmát megvitató fórum, a vita, a vélemények megosztásának terepe, ezzel az OP végrehajtása jobb, hatékonyabb lehet. Elmondta, hogy a 2015-ös év speciális, az előző időszak zárásának éve, illetve az 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak elindítása is idén történik. Az államtitkár hozzátette, hogy számít a résztvevők aktív közreműködésére, akik közül sokan már a 2007-2013-as időszakban is részt vettek a korábbi Monitoring Bizottság munkájában és elmondta, hogy az üléssel a tervezési időszakból a végrehajtás időszakába lép a program. Egyúttal megköszönte az elmúlt 2-2,5 év munkáját a GINOP tervezése során, amikor a program széles körű társadalmi és szakmai egyeztetések mellett elnyerte jelenlegi tartalmát. Rákossy Balázs külön köszöntötte az Európai Bizottság képviselőit és megköszönte nekik eddigi támogatásukat, valamint felidézte az egyeztetések során jelentkező vitákat is, amelyekre végül sikerült megnyugtató megoldást találni. Ezzel a kompromisszummal mindkét fél, Magyarország és az Európai Bizottság egyaránt biztosítékot kapott arra, hogy a GINOP-ban rendelkezésre álló 2700 milliárd forint hatékony, a célkitűzéseknek megfelelő felhasználása fog megtörténni. A GINOP megvalósításával a kis-és középvállalkozások támogatása valósul meg, a magyar versenyképesség javul, a források új munkahelyek teremtését teszik lehetővé, összességében a program a kohézió és a felzárkózás céljait szolgálhatja. Rákossy Balázs ezt követően tájékoztatta az MB-t arról, hogy a jelenléti ívet a résztvevők aláírták, továbbá felkérte azokat a résztvevőket a jelenléti ív aláírására, akik esetlegesen ezt még nem tették meg. A jelenléti ív alapján - 21 szavazati joggal rendelkező tag megjelenésével - a Bizottság határozatképes volt, a szavazati joggal rendelkezők legalább 2/3-a megjelent az ülésen. Az államtitkár ismertette, hogy az Európai Parlament és a Tanács irányadó rendelete alapján az MB-t az OP elfogadásától számított 3 hónapon belül köteles létrehozni a tagállam. Emlékeztetett, hogy a GINOP-ot 2015. február 12-én, két másik az NGM felügyelete alatt álló OP-val együtt az EB elfogadta. A 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet és a 21/2015. (III. 12.) ME határozat alapján a miniszterelnök nevezi ki az MB-k elnökét, így a GINOP MB elnökét is. Az MB-be az irányító hatóság (IH) felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a GINOP irányító hatóság, az államháztartásért felelős miniszter, a szakpolitikai felelős, az érintett megyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve, az érintett megyei jogú városok önkormányzatai érdekképviseleti szerve, a gazdasági és a releváns szakmai érdekképviseletek, a szociális partnerek, a civil és nem-kormányzati szervezetek. Az operatív program monitoring bizottságba emellett tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bank, továbbá a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter, az igazoló hatóság, az audit hatóság, illetve ha kijelölésre került, a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet, valamint a nem az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter.

6

Az MB elnöke az ülésről készülő emlékeztető hitelesítésére kormányzati oldalról Vagács István főosztályvezetőt, az NGM Belgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárságáról, civil oldalról pedig Kompaktor Emíliát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazgatóját kérte fel. A hitelesítőket akadályoztatásuk esetén kormányzati oldalról Bozzay Andrásné, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmusért Felelős Helyettes Államtitkárság, a nem kormányzati oldalról Tardos János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége delegáltja helyettesíti. Az MB elnöke tájékoztatta továbbá a Monitoring Bizottságot, hogy az ülésről hangfelvétel készül, illetve kérte, hogy a felszólalók használják a mikrofonokat, és a hozzászólásaik előtt a könnyebb nyomon követés érdekében mutatkozzanak be. Elmondta, hogy az ülés két részre tagolódik, az ülés első fele 13 óráig tart, míg a második felére a tervek szerint 14 és 16 óra között kerül sor. A napirendek tárgyalását megelőzően Államtitkár úr felkérte a résztvevőket, hogy mutatkozzanak be. A bemutatkozást megelőzően Rákossy Balázs elmondta, hogy a 2014-2020-as időszakban a Kormány sikeres érdekérvényesítésének köszönhetően jelentős pénzmennyiség áll Magyarország rendelkezésre, ez az agrártámogatásokat is figyelembe véve 34 milliárd eurónak megfelelő összeg, közel 12 000 milliárd forint. A Kormány döntésének megfelelően ennek az összegnek a nagyobbik részét - több mint 60%-át - közvetlen és közvetett gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, ennek része a GINOP is. A munkahelyteremtés, a kkv-k erősítése, az exportképes vállalatok számának és teljesítményének növelése a legfőbb célkitűzés, e célkitűzések meghatározásához nagy segítséget jelentett a 2007-2013 közötti időszak tapasztalata. Ebből kiindulva alakította át a Kormány az elmúlt időszakban a fejlesztéspolitikai intézményrendszert is. Ennek keretében létrejött a központi koordinációval, de a szubszidiaritás elve alapján működő intézményrendszer. Ebben a Miniszterelnökség (ME) látja el az EU-s fejlesztéspolitika koordinációját, ugyanakkor a szaktárcákhoz kerültek az egyes irányító hatóságok, ezen keresztül az OP-k tervezése és végrehajtása. E lépéssel erősödött a programok szakmaisága, közelebb kerültek a szakpolitikai felelősökhöz. Kiemelte, hogy az NGM három OP tervezését és végrehajtását kapta meg feladatként. Az egyik a GINOP, ezen kívül a Területfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) felügyelete tartozik az NGM-hez. A három OP 4500 milliárd forintos fejlesztési keretet foglal magában, amit a Minisztériumnak átláthatóan, ésszerűen, a tervezők és a kedvezményezettek szándékainak megfelelően, eredményesen kell felhasználni. Rákossy Balázs kitért a 2007-2013 közötti időszak tapasztalataira is. Az intézményrendszeri átalakítás mellett beszámolt az eljárásrendi változásokról is. Az eljárásrendet pályázóbarátabbá, felhasználóbarátabbá kellett tenni, hogy a fejlesztéseket minél kevesebb külső szereplő igénybevételével tudják végrehajtani, ahogy az a 272/2014. (XI. 5.) kormányrendeletben is megjelenik. Az MB elnöke ismét hangoztatta, hogy számít a résztvevők aktív közreműködésére, nemcsak a mostani ülésen, hanem a következő években egyaránt, és ígéretet tett arra, hogy a következő MB ülés egy vidéki helyszínen kerül megrendezésre. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy az MB ülés széleskörű szakmai és társadalmi párbeszédre ad lehetőséget és sikerül meghozni azokat a fontos döntéseket, amelyekkel a GINOP minél hamarabb elindítható. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai bizottági elfogadást megelőzően, a tavalyi évben a Kormány már meghirdetett több pályázati konstrukciót. Emlékeztetett, akkor több OP-ban, 9 konstrukció jelent meg 120 milliárd Ft értékben. Ebből öt kiírás, megközelítőleg 70 milliárd Ft-os kerettel volt a GINOPból meghirdetve. Rákossy Balázs tájékoztatta az MB-t, hogy az ebben a körben meghirdetett kiírások keretében a közeli napokban születnek meg az első döntések. Az ekkor megjelent kiírásokról később, a EB jóváhagyásakor bebizonyosodott, hogy szakmailag megfelelően megalapozott program keretében kerültek

7

meghirdetésre. Továbbá elmondta, hogy a Kormány a közelmúltban elfogadta az Éves Fejlesztési Keretet is, amelynek terhére 68 konstrukció meghirdetése tervezett, több mint 830 milliárd Ft értékben. Kiemelte, hogy a kollégák komoly szakmai munkát végeztek az elmúlt időszakban, a szervezetrendszer felkészült, akár a keretösszeg emelésére is van lehetőség. Rákossy Balázs tájékoztatta az MB-t, hogy valószínűsíthetően javaslatot tesz a Kormánynak arra, hogy a 830 milliárd Ft, 2015-re allokált keretösszeget emelje meg annak érdekében, hogy a kkv-k nagyobb összeget tudjanak felszívni. Az MB elnöke ezt követően felkérte Karsai Tamás helyettes államtitkárt, a GINOP MB helyettes elnökét a bemutatkozásra, egyúttal köszönetet mondott az elmúlt időszakban végzett munkájáért. E ponton fontosnak tartotta kiemelni, hogy a GOP-ot érintő felfüggesztések ügye még az NGM-et megelőző időszakra datálható, azonban most a Minisztérium kezeli ennek az ügynek a megnyugtató rendezését. Hozzátette továbbá, hogy az EB képviselőihez hasonlóan a felfüggesztést ő egy technikai kérdésnek tartja, és az informális egyeztetések jól haladnak. Rákossy Balázs bizakodásának adott hangot arra vonatkozóan, hogy az EB által adott 2 hónapos határidőben megnyugtató megoldás születik és megszűnik a GOP 1-3 prioritások felfüggesztése, amelynek semmilyen hatása nem lesz a GOP 100%-os abszorpciójára. Rákossy államtitkár úr köszönetet mondott továbbá Turóczy László helyettes államtitkárnak és stábjának a program tervezésben végzett munkájukért. Karsai Tamás, helyettes államtitkár, a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának vezetője bemutatkozásában elmondta, 2013 augusztusa óta tölti be ezt a pozíciót, 2014 januárja óta az NGM-en belül, 2014 februárja óta pedig helyettes államtitkárként. Korábbi pályafutását illetően szólt arról, hogy a gazdaságfejlesztési és versenyképességi programokkal foglalkozott a programok magyarországi indulása óta, hol az intézményrendszeren belül, hol annak szűk környezetében. A GINOP tervezését és elindítását megelőzően 2002 végétől a GVOP tervezésében vett részt, majd a GVOP végrehajátásban, a GOP tervezésében és végrehajtásában is közreműködött. A bemutatkozást követően a helyettes államtitkár úr felkérte a résztvevőket, hogy mutatkozzanak be. A bemutatkozások után Rákossy Balázs megköszönte azokat és javasolta, hogy a Monitoring Bizottság térjen rá a napirendi pontok tárgyalására. Az MB elnöke alábbi napirendi pontokat javasolta: 1. A napirend elfogadása, szavazás 2. Az MB tagsággal járó feladatok, jogok és kötelezettségek, Kiválasztás: - ME tájékoztatás - NGM GFP HÁT tájékoztatás 3. Ügyrend bemutatása, szavazás 4. GINOP összefoglaló - Megjelent kiírások - ELI nagyprojekt 5. Éves Fejlesztési Keret bemutatása, módosítási lehetőségei, javaslatok 6. Kiválasztási kritériumok, VT és VNT vonatkozások, szavazás 7. GINOP ex-ante feltételek bemutatása 8. GINOP ex-ante értékelés bemutatása - Pénzügyi eszközök (GAP) 9. A YEI program bemutatása 10. Az előzetesen megküldött/feltöltött anyagok megvitatása, kérdés, vélemény, észrevétel

8

1. napirendi pont: A napirend elfogadása, szavazás Miután a napirendre vonatkozóan kiegészítő javaslattal senki nem élt, Rákossy Balázs kérte a tagokat a fenti napirendi pontok elfogadására. A Monitoring Bizottság a napirendi pontokat 0 ellenszavazattal, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta. 1/2015. (IV.22.) GINOP MB határozat: A GINOP Monitoring Bizottság a napirendet elfogadta. Ezt követően a Monitoring Bizottság rátért a további napirendi pontok tárgyalására. 2. napirendi pont: Az MB tagsággal járó feladatok, jogok és kötelezettségek Rákossy Balázs felkérte Szőke Gyulát a ME képviseletében, hogy tartsa meg prezentációját az MB tagsággal járó feladatok, jogok és kötelezettségek témájában. Szőke Gyula, a Miniszterelnökség EU Koordinációs Államtitkárság Monitoring és Értékelési Főosztályának munkatársa köszöntötte a megjelenteket és elmondta, hogy előadásában az MB tagok részére a tagsággal járó feladatok, jogok és kötelezettségek hivatalosan is bemutatásra kerülnek. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta: A monitoring bizottságok feladatait az alábbi rendeletek és határozatok határozzák meg: • Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelet 49. és 110. cikke, és • A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelete. • A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről. • A Kormány 1085/2015. (III. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszak operatív programjai monitoring bizottságai létrehozásának előkészítéséről. • 21/2015. (III. 12.) ME határozat a 2014–2020 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek kinevezéséről. A monitoring bizottság feladatai: A monitoring bizottság évente legalább egyszer ülésezik, felülvizsgálja a program végrehajtását, a célkitűzései elérésének előrehaladását, és jóváhagyja a műveletek kiválasztási szempontrendszerét. A monitoring bizottság észrevételeket tehet az irányító hatóság számára a program végrehajtása és értékelése tekintetében, a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez fűződő intézkedéseket is ideértve. A monitoring bizottság az észrevételei eredményeképpen hozott intézkedéseket monitoring alá vonja. Ezek lehetnek többek között: • az operatív program teljesítményére hatást gyakorló problémák; • elért előrehaladás az értékelési terv végrehajtása; • a nagyprojektek végrehajtása;

9

• • •

férfiak és nők közötti egyenlőség, esélyegyenlőség és megkülönböztetés tilalmának előmozdítását célzó intézkedések; fenntartható fejlődést előmozdító intézkedések; a pénzügyi eszközök.

a

hátrányos

A monitoring bizottság főbb feladatai a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján: •

•

a 13. § (2) 2. alapján évente legalább egyszer tájékozódik a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia végrehajtásában elért eredményekről, az eredmények elemzéséről, a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről. a 42. § (3) alapján megtárgyalja és véleményezheti az éves fejlesztési kereteket.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet többek között: • meghatározza a monitoring bizottságban szavazati joggal rendelkezők körét, • lehetőséget ad albizottságok létrehozására (pl. horizontális témában). Az MB tagjainak magatartási kódexe: • Az Európai Bizottság által elfogadott Partnerségi elvről szóló európai magatartási kódex egy egységes szabályrendszer, amely az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektek tervezése, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése során a partnerekkel folytatott konzultáció, együttműködés és párbeszéd minőségének javítását szolgálja. • A kódex rendelkezik a Monitoring Bizottság tagjait megillető jogokról és kötelességekről. A monitoring bizottságok tagjainak jogai: • A véleménynyilvánítás szabadsága (kérdések feltevése, álláspont kifejtése, tartózkodás, egyet nem értés, kisebbségi vélemény ismertetésének joga), • Az operatív program előrehaladásáról szóló információkhoz való hozzáférés, • Az operatív program előrehaladásával kapcsolatban tisztázó kérdések megfogalmazása, • A monitoring bizottságon belül tematikus munkacsoport létrehozása, • Az ex-ante feltételek teljesítésében való közreműködés, • Az információk feldolgozáshoz szükséges legalább 10 napos időtartam rendelkezésre állása, • Az operatív programmal kapcsolatos témákban kapacitásépítő támogatás igénybevétele, • Személyes adatai védelme. A monitoring bizottság tagjainak kötelezettségei: • A monitoring bizottság ülésén való személyes részvétel, • A 1303/2013/EU rendelet 49. és 110. cikkében meghatározott feladatok elkötelezett és alapos ellátása, • Rendszeres tájékozódás az operatív programok előrehaladásáról, • Az előzetesen és utólag kiküldött anyagok tartalmának nyomon követése, • Javaslatok megfogalmazása az operatív program végrehajtására vonatkozóan,

10

• • • • • • • •

Tájékoztatás kérése a megtett javaslatok átültetéséről, Tájékoztatás nyújtása az operatív program végrehajtása szempontjából releváns társadalmi, környezeti és gazdasági környezetben történt és várható változásokról. A releváns és hatályos országspecifikus ajánlások teljesülésének nyomon követése, Az operatív program szempontjából releváns ex-ante feltételek teljesülésének nyomon követése, A monitoring bizottságon megkapott információk továbbadása a tag által képviselt szervezetnek, A nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás tilalma, és ezzel kapcsolatos összeférhetetlenségi ok haladéktalan bejelentése, A monitoring bizottság ügyrendjének betartása, A pályázatok ellenőrzésében, értékelésében és kiírásában részt vevő partnerekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelés.

Az MB munkáját támogató információs felület (palyazat.gov.hu): -

A monitoring bizottság működése szempontjából releváns dokumentumok megosztására és a dokumentumok véleményezése fórum funkcióval,

-

e-mail-es értesítés az új dokumentumok feltöltéséről,

-

MB tag hozzáférés igénylése: o [email protected] o név és az SSO-ban regisztrált e-mail cím megadásával

Rákossy Balázs megköszönte Szőke Gyula tájékoztatóját, egyúttal bíztatta az MB tagjait, éljenek az ismertetett jogaikkal. Majd ezután az MB elnöke felkérte Karsai Tamást, az NGM GFP HÁT helyettes államtitkárát, hogy tartsa meg előadását, szintén az MB tagsággal járó feladatok, jogok és kötelezettségek, és a tagok kiválasztása témájában. Karsai Tamás az alábbiakról adott tájékoztatást a Monitoring Bizottságnak: Az IH figyelembe vette a vonatkozó jogszabályokat és az előző programozási időszak tapasztalatait is a partnerek azonosítása során, az alábbiak szerint: • a programozás és a végrehajtás folyamatosságának biztosítása, • a programok elkészítésébe bevont partnerek figyelembe vétele, előmozdítandó a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának ügyét, az esélyegyenlőségi, fenntarthatósági szempontok képviseletének biztosítását, • a szubszidiaritás és az arányosság elvének figyelembe vétele, a lehetséges érintettek minél szélesebb körű bevonása,

11

•

a GINOP elkészítésébe bevont partnerek, az országos hatáskörű szervezetek, melyek stabil működése biztosított, • a legreprezentatívabb érintett partnerek és szervezetek azonosítása, • az összeférhetetlenség elkerülése, • jogszabály nem ír elő felső létszámkorlátot, ellenben költségvetési szempontokhoz, valamint a hatékony működéshez maximum összesen 40-50 fő. A GINOP MB összetétele:  szakpolitikai felelősök,  a területi szereplők érdekképviseleti szervei,  a gazdasági, szakmai érdekképviseletek,  a szociális partnerek,  a civil érdekvédelmi és szakmai szervezetek,  az esélyegyenlőséget képviselő szervezetek,  az Európai Bizottság. A GINOP Irányító Hatóság vezetője is hangsúlyozta, hogy a GOP MB-hez képest aktívabb, intenzívebb szakmai párbeszédet tart kívánatosnak és ehhez kéri az érintettek közreműködését. 





 

•

•

Kommunikációs stratégia elfogadása: egyeztetve a ME Kommunikációval lehetőség szerint a KÖFOP MB fogja elfogadni, mivel a finanszírozására is KÖFOP-ból kerül majd sor és egységes lesz valamennyi OP-ra. A központi koordináció által készített közös stratégia jelenleg az ESZA, ERFA és Kohéziós Alaphoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységeket tartalmazza és a Vidékfejlesztési Alappal is kiegészül:  a Széchenyi 2020 fejlesztési terv végrehajtásának többéves kommunikációs terve. Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának kommunikációért felelős egysége első számú célként fogalmazza meg az olyan közös politikák, mint a regionális politika ismertségének növelését, melynek irányítását Magyarországon a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárságán belül a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály végzi. Véglegesítés után várhatóan a BIR felületen elérhető lesz a stratégia az MB tagok számára. a GINOP MB-nek is hozzájárulását kell adnia, ez írásban fog történni vagy tájékoztatást ad az IH a tagoknak a végleges stratégia tartalmáról.

Egyéb tájékoztatás: Ex-ante kondicionalitások – az OP MB-k az OP specifikus ex-ante kondicionalitásokat tárgyalják meg – míg a PM-MB feladata lesz az általános ex-ante kondicionalitásokban elért előrehaladás megtárgyalása. Jelenleg folyik az általános ex-ante kondicionalitásban tett előrehaladás felmérése. Nem hoznak létre külön albizottságot, hanem a PM MB fogja kezelni a horizontális témákat is.

Karsai Tamás előadását követően megkérte a tagokat, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban.

12

Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke azután érdeklődött, hogy milyen státuszban vesznek részt a GINOP Monitoring Bizottság ülésein, illetve megerősítést kért arra vonatkozóan, hogy meghívotti minőségben vannak jelen. Továbbá információt kért arra nézve, hogyan vehetnek részt az MB munkájában. Karsai Tamás, IH vezető, helyettes államtitkár válaszában elmondta, hogy a meghívott, szavazati és tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevők a számukra releváns kérdésekben kifejthetik véleményüket, azokhoz hozzászólhatnak. Kiemelte, hogy az ilyen résztvevők azért kaptak meghívást, hogy az MB kikérje véleményüket és észrevételeiket be lehessen építeni az OP végrehajtásába. Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója hozzászólásában a kommunikációs stratégiára vonatkozó kérdést tett fel. A GINOP MB szerepének tisztázását kérte a kommunikációs stratégia elfogadásában. Emellett az IH figyelmébe ajánlotta a MKIK egész országra kiterjedő hálózatát, amely közvetlen kapcsolatban áll a vállalkozókkal. Rákossy Balázs megköszönte a hozzászólást és a kommunikációs stratégiát illetően elmondta, hogy az intézményrendszeri átalakulást követően a kommunikációs stratégia központi koordináció kompetenciájába tartozik, így a KÖFOP monitoring bizottsága fogja tárgyalni és ez a testület fogja elfogadni is. Hozzátette, ez a stratégia határozza meg az európai uniós fejlesztéspolitika kommunikációját a 2014-2020-as időszakban és KÖFOP-os forrásból lesznek finanszírozva a stratégia elemei is. Államtitkár úr kiemelte, hogy ismeretei szerint a 1303/2013 EU rendelet erre lehetőséget ad, továbbá szólt arról is, hogy a KÖFOP monitoring bizottsági elfogadása után lesz a GINOP MB-nek feladata a stratégiával kapcsolatban, valószínűsíthetően már a következő GINOP MB napirendjére fog kerülni. Abdulwahab Ádám a kommunikációs stratégiával kapcsolatban hozzászólásában azt a kiegészítést tette, hogy a jogszabály előírja, hogy az érintett monitoring bizottság konzultációjával kell elfogadni a stratégát, ezért a GINOP MB is látni fogja a dokumentumot. Karsai Tamás úgy reagált, hogy a kommunikációs stratégiával kapcsolatos véleményekkel, észrevételekkel elsősorban a ME-hez érdemes fordulni. Papp Erika, a Megyei Jogú Városok Szövetsége főtitkára kérte – a kommunikációs stratégia esetleges írásbeli vagy elektronikus úton történő szavazásával és a tájékoztatással összefüggésben – hogy az MB ügyrend tárgyalását megelőzően a Monitoring Bizottság kapjon tájékoztatást az elektronikus úton történő tanácskozásról. A főtitkárasszony felhívta a figyelmet, hogy meglátása szerint az MB dokumentumaiban ezzel kapcsolatban semmiféle tartalom nincsen. Szőke Gyula, a ME-MÉF képviseletében javasolta, hogy a felvetéshez az MB hallgassa meg Földi Anna, a ME illetékes főosztálya képviselőjének tájékoztatását. Rákossy Balázs, MB elnök felkérte Földi Annát, a ME Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást a kommunikációs stratégiáról. Földi Anna elmondta, hogy minden OP-ra egységes kommunikációs stratégia készül egy keretdokumentumban. Az OP specifikus kommunikációt az IH-k fogják végezni, az IH-k kommunikációs terveket készítenek minden évben. Mivel a kommunikációs tevékenység a KÖFOP-ból lesz finanszírozva, szakmailag azt tartották megalapozottnak, hogy a stratégiát a KÖFOP MB fogadja el. Hozzászólásában beszélt arról, a ME-nek az IH-kal közösen ki kell alakítaniuk egy mechanizmust a kommunikációs stratégia véleményezésére. Az IH-k részéről a véleményezés április elején megtörtént.

13

Rákossy Balázs MB elnök megköszönte a tájékoztatást és kérte a ME-t, hogy az átlátható és nyilvános együttműködés lehetőségét teremtsék meg a GINOP MB számára. Ezt követően az MB elnöke lezárta a napirendi pontot. 3. napirendi pont: Az Ügyrend bemutatása Az MB elnöke megköszönte Karsai Tamás előadását, majd arra kérte, hogy mutassa be az MB ügyrendjét és ismertesse annak tartalmát. Helyettes államtitkár úr az alábbiakban foglalta össze a GINOP MB ügyrend tartalmát: A monitoring bizottság elnöki tisztét a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. korm. rendelet 29. §-a (3) alapján a miniszterelnök által kinevezett, a program szakmai felügyeletét ellátó személy tölti be.  A Monitoring Bizottság helyettesítő elnöke az irányító hatóság vezetője. Akadályoztatás esetén az elnököt a helyettesítő elnök, illetve átruházott hatáskörben az elnök által kijelölt személy helyettesíti.  A Monitoring Bizottság mellett állandó titkárság működik, amelynek működtetéséről az Irányító Hatóság gondoskodik. A Monitoring Bizottság Titkársága munkáját a helyettesítő elnök felügyeli.  Tagság: szavazati joggal, tanácskozási joggal és egyéb meghívotti minőségben lehet részt venni az üléseken.  A monitoring bizottság ülését az ülés napját legalább 15, indokoltan sürgős esetben 10 munkanappal megelőzően, a tagoknak küldött meghívó útján kell összehívni.  A monitoring bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Évente minimum egy alkalommal az ülést a programterületen tartja és/vagy oda projektlátogatást szervez.  A Monitoring Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal bíró tagok több, mint 2/3-a jelen van. Karsai Tamás kérte az MB tagjait, hogy osszák meg álláspontjukat az MB gyakoriságát illetően. Majd Karsai Tamás felkérte az MB résztvevőit, hogy tegyék fel az ügyrendre vonatkozó kérdéseiket, osszák meg javaslataikat. 

Éri Vilma, a Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója képviseletében a GINOP MB ügyrend egy olyan pontjára hívta fel a figyelmet, amit a GOP MB ügyrendje nem tartalmazott. Az Ügyrend 2. oldal 11. pontja az MB tagjainak adatvédelemre, a bizalmas kezelésre és az összeférhetetlenségre vonatkozó kötelezettségeiről szól, erről bővebb tájékoztatást kért. Miután minden MB anyag felkerül a regisztrációval elérhető honlapra, érdeklődött, hogy milyen jellegű adatvédelmi szabályokról, bizalmas információk kezeléséről van szó az MB-vel összefüggésben. Igazgató asszony kérdésében további információt kért a kötelezettségekre vonatkozóan és kérdést tett fel arra vonatkozóan is, hogy az MB tagjai megismerhetik-e ezeket előzetesen. Rákossy Balázs az elhangzott észrevételre adott válaszában arról tájékoztatott, hogy a teljes nyilvánosság szabályát kívánja az NGM érvényesíteni, a hatályos magyar és EU-s jogszabályokban előírt korlátozásokkal. Ezek irányadóak az adatvédelemmel, a személyes adatok kezelésével összefüggésben is. Kiemelte, hogy az ülésről készülő jegyzőkönyv és hangfelvétel összeállítása és közzététele során a személyiségi jogokat a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartja a minisztérium.

14

Éri Vilma Rákossy államtitkár úr válaszát követően úgy pontosította kérdését, hogy felvetése a delegáló szervezetek és az MB tag viszonyára vonatkozott. Arra vonatkozóan kért iránymutatást, a tagok tájékoztathatják-e delegáló szervezeteiket a bizottsági üléseken elhangzottakról, vonatkozik-e valamilyen korlátozás az ilyen típusú információátadásra. Rákossy Balázs államtitkár viszontválaszában egyértelművé tette, hogy az MB tag és delegáló szervezete közötti viszonyban a teljes nyitottság elvét képviseli az intézményrendszer. Ígéretet tett arra, hogy abban az esetben, ha titkos vagy bizalmas információ hangzik el az ülésen, arról a tagok figyelmét előzetesen fel fogják hívni. Egyéb tekintetben az ülésen elhangzottak nyilvános információnak számítanak, tette hozzá. Karsai Tamás, gazdaságfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy az ügyrend mellékletét képező Code of Conduct részletesen kifejti ezt a kérdéskört, másrészt szólt arról, hogy olyan típusú összeférhetetlenségről van szó például, amikor az MB tagja érintett valamely, a Bizottság által tárgyalt kérdésben, konstrukcióban vagy döntésben. A helyettes államtitkár szintén kiemelte, hogy a tagok számára jelzik, ha ilyen bizalmas információ kerül az MB tagjai elé, de arra törekszenek, hogy ebből a lehető legkevesebb legyen. Abdulwahab Ádám, az Európai Bizottság DG REGIO képviseletében a következő megjegyzéseket tette: elmondta, hogy az ügyrendnek megvan a megalapozó jogszabályi háttere. A felvetett témára vonatkozóan kiemelte, hogy az összeférhetetlenség kérdése mellett, a különböző költségtérítések ügye, a kapacitásépítési szabályok kapcsolódnak ehhez a felvetéshez. Hozzátette, hogy álláspontja szerint ezek jelenleg nincsenek megfelelően rendezve. Kiemelte, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról informálta a Főigazgatóságot, hogy a ME kidolgoz egy magatartási kódexet, egyben reményének adott hangot, hogy ezek a kérdések ebben tisztázva lesznek. Abdulwahab Ádám, a DG REGIO képviselője kérte a tagokat, hogy az ügyrendnek ezt a kérdéskört tárgyaló részét vitassák meg. Továbbá a Bizottság képviselője javasolta, hogy a tagok kapjanak részletes tájékoztatást az összeférhetetlenséggel és a dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatban. Abdulwahab Ádám ezen kívül az ügyrendhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a Bizottság az írásbeli eljárásra (Ügyrend 34. pont) rendelkezésre álló 10 napos határidőt az MB elnök indokolt esetben csak meghosszabbíthassa, ne legyen lehetőség a rövidítésre. Jelezte továbbá, hogy nem szeretnék, ha az írásbeli eljárást alkalmaznák egyes kulcsfontosságú dokumentumok megvitatásakor (pl. éves jelentések). Elmondta, az MB egyik legfontosabb funkciójának tartják, hogy az éves jelentéseket érdemben megvitassa. Majd két további – az ügyrend tervezetével kapcsolatos – észrevételét osztotta a meg a programmenedzser az MB-vel. Javaslata szerint a MB helyszínét a programterületről kell választani, ami a GINOP esetében nem lehet Budapest vagy Pest megye. Kérte, hogy az ügyrend rögzítse, hogy az MB ülések a programterületen zajlanak és ettől csak indokolt esetben lehet eltérni vagy esetleg az évi két alkalom közül legalább az egyik helyszíne a programterület. Ismét kiemelte, hogy a főszabály az, hogy a támogatásokkal kedvezményezett területen legyenek az ülések. Végül az ügyrend tervezetének tárgyalásához azt a javaslatot tette Abdulwahab Ádám, hogy az rendezze explicit módón a rendelkező tagok státuszát is, legyen meghatározva, ezek a résztvevők milyen jogokkal és kötelezettséggel bírnak. Rákossy Balázs megköszönte a Bizottság javaslatait, észrevételeit. Hozzátette, az elhangzott észrevételekkel az Európai Bizottság „nyitott ajtókat dönget”, majd átadta a szót Gabriela Hernandeznek, az Európai Bizottság DG REGIO másik jelen lévő képviselőjének. Gabriela Hernandez szólt arról, számára nem volt teljesen egyértelmű a kommunikáció kérdésköre sem, a Monitoring Bizottság szerepét illetően pedig kiemelte, hogy az MB-nek felügyelnie kell a kommunikációs

15

stratégiát, a stratégiát pedig az OP elfogadását követő 6 hónapon belül be kell nyújtani az MB elé. Elmondta azt is, hogy még ha a stratégia egységes is és elfogadja azt az érintett OP monitoring bizottsága, valamennyi, a stratégia által lefedett OP monitoring bizottsága elé kell tárni azt. Ezen kívül kiemelte, hogy az egységes kommunikációs stratégia ellenére az OP-k irányító hatóságainak megvan a saját felelősségük abban, hogy lefedjék az OP-specifikus kommunikációs igényeket. Az egységvezető-helyettes fontosnak tartja, hogy a GINOP-specifikus tevékenységek is megjelenjenek a stratégiában, különös tekintettel a GINOP komplexitására, ami meglátása szerint többletkommunikációt igényel, valamint indokolja ezt a kedvezményezettek és célcsoportok széles köre is. Kiemelte, hogy a különböző típusú kedvezményezetti kör és a különböző típusú intézkedések eltérő kommunikációt igényelnek, és ezt nem látja az egységes kommunikációs stratégiában. Hozzátette, ezeket a kérdéseket a GINOP MB-nek kell megvizsgálnia és felhívta a figyelmet arra, hogy az NGM felelőssége a kommunikációs tevékenység megvalósítása. Gabriela Hernandez szólt arról is, hogy nem egyértelmű, hogy a megjelenő kiírásokhoz milyen kommunikációs tevékenység kapcsolódik. Rákossy Balázs ezután megköszönte a hozzászólást. Az államtitkár megismételte, hogy nagyon fontos a kommunikációs stratégia kérdésköre, amely nem csak egy OP-t, hanem valamennyi programot át fog fogni. Hangsúlyozta, fontosnak tartja az európai adófizetők és a kedvezményezettek szempontjából is, hogy az elfogadásra sor kerüljön. Felhívta az MB figyelmét arra, hogy az IH, illetve az Államtitkárság részéről igen aktív kommunikáció folyik az érintettek, a lakosság felé. Az államtitkár elmondta, ezt a gyakorlatot a jövőben is szeretné fenntartani. Utalt Gabriela Hernandez hozzászólására, miszerint az OP-k elfogadását követően 6 hónap áll a Kormány rendelkezésére, hogy döntsön a stratégiáról, ez jelenleg folyamatban van. Rákossy Balázs ígéretet tett arra, hogy a dokumentum az őszi MB elé kerül véleményezésre és a GINOP-ot érintő része a monitoring bizottság napirendjére kerül. Az államtitkár Abdulwahab Ádám észrevételeire reagálva azt mondta, a felvetések támogatandók és támogathatók. Ígéretet tett arra, hogy a szükséges tájékoztatást megkapják az MB tagok az összeférhetetlenségi kérdésekről. A Bizottság képviselőjének írásbeli eljárást firtató felvetésére úgy reagált, minimális elvárásnak tartja, hogy az MB tagjai kiszámíthatóan kapják meg az előkészítő anyagokat, annak érdekében, hogy fel tudjanak az ülésre készülni, ezért ígéretet tett az ügyrend ezzel összefüggő módosítására. Az Éves Előrehaladási Jelentést érintő megjegyzésre úgy válaszolt, hogy azok teljes mértékben támogatandók. Az MB helyszínt érintően Rákossy Balázs arról beszélt, hogy a tervezett évi 2-3 alkalomból (a gyakoriság a munka mennyiségétől, illetve a Bizottsággal történő megállapodástól is függ) szeretné, hogy a programterületen kerüljenek megrendezésre. A megfigyelői státusz rendezéséről azt mondta, a státuszhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kidolgozásra fognak kerülni, hozzátette, a teljes nyitottságot fogják képviselni ebben is, a szavazati jogot leszámítva a kommunikációs és javaslattételi jog meg kell, hogy illesse a megfigyelőket is. Az elhangzottakhoz Jiri Svarc az Európai Bizottság DG EMPL képviseletében szólt hozzá. Megköszönte az MB elnöknek azt, hogy aktivitásra bíztatta az MB tagjait, valamint elmondta, hogy a Bizottság is ezt szeretné támogatni, mivel az MB nem lehet „szavazógép”, az MB-nek egy tapasztalatmegosztó fórumként is kell szolgálnia, amelynek a program végrajtásához hozzáadott értéke van. A partnerséggel kapcsolatban fontosnak tartotta kifejteni, hogy ez az elv, amit a Bizottság szeretne megerősíteni. Hangsúlyozta, hogy a tagoknak a szavazati joggal igen erős eszköz van a kezükben, egyetérthetnek, elutasíthatnak, valamint megállapításokat tehetnek, javaslattal élhetnek az IH felé. Ezekre az IH-nak reagálnia kell, továbbá a tagok megvizsgálhatnak számos dokumentumot, tette hozzá. Felhívta a tagok figyelmét, hogy ezeket a jogokat bármikor gyakorolhatják. Azonban megjegyezte, hogy az előző programozási időszakból az Európai Bizottságnak általánosságban vegyes tapasztalatai vannak az MB-t illetően, egyes helyeken nagyon formális az MB, míg másutt igen hasznos. Éppen ezért tartja fontosnak az EB a Code of Conduct megalkotását a partnerségről, ebben a

16

korábbiaknál jóval világosabban jelennek meg a partnerséghez köthető elvek, a különféle szerepek, a részvétel elvei, illetve az MB szerepe a program végrehajtásában. Jiri Svarc kérte az MB tagjait, hogy nézzék át a dokumentumot, amely egy jogszabály, amit végre kell hajtani. Jiri Svarc emellett még két témát érintett hozzászólásában. A kommunikációs stratégia kapcsán elmondta, értik, hogy a KÖFOP MB még nem fogadta el azt, valamint, hogy annak a programnak van egy technikai segítségnyújtási komponense is, amely finanszírozza majd a stratégiát. Ugyanakkor fontosnak tartja a kommunikációs stratégia valamennyi OP MB általi tárgyalását a találkozókon vagy az internetes fórum felületen. Jiri Svarc sürgette a kommunikációs stratégia tervezet megvitatását - tekintet nélkül arra, hogy a KÖFOP még nem elfogadott - mivel a kiírások már megjelentek vagy a közeljövőben fognak megjelenni. Az egységvezető hozzászólása második pontjában a monitoring bizottság összetételét érintette. Kiemelte, hogy a GINOP MB tagjai közül hiányzik a roma közösség képviselője és sürgette az érintett tag kijelölését. Rákossy Balázs államtitkár megköszönte Jiri Svarc hozzászólását. A felszólaláshoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy nagyon fontosnak tartja a partnerség elvének minél szélesebb körű érvényesülését az MB-vel összefüggésben, a napirendek és háttérdokumentumok megvitatása során. Kiemelte, hogy az ügyrendek melléklete a Code of Conduct, így a tagok megismerhették tartalmát. A kommunikációs stratégát érintő felvetésre Rákossy államtitkár úr megjegyezte, számít a Bizottság együttműködésére abban a tekintetben, hogy a KÖFOP mielőbb elfogadhatóvá váljon, ez lehetővé tenné a kommunikációs stratégiának az érdemi megvitatását. Azonban elvi szinten a stratégia tartalmának megvitatására alkalmasnak látja jelen MB ülést csakúgy, mint az internetes fórumot vagy a következő, őszi GINOP MB ülést. Az MB elnöke bíztatta a tagokat, hogy fejtsék ki esetleges álláspontjukat erre vonatkozóan. A monitoring bizottsági tagságot illetően az államtitkár arról tájékoztatta az MB-t, hogy a szavazati joggal rendelkező roma kisebbséget képviselő tag bevonása nem volt megoldható a mostani MB ülés időpontjáig, annak ellenére, hogy kiemelten fontos ennek a kisebbségnek a bevonása. Ezt a helyzetet az idézte elő, hogy a Kormány megállapodást kötött egy roma szervezettel, amely jogszabályi kötelezettséget támaszt a szervezet MB részvételét illetően is, ugyanakkor a Kormányon belül viták vannak, hogy e szervezet környezetében zajló vizsgálatok, legitimációs problémák lehetővé teszik-e ezen szervezet részvételét az MBn. Ez nyitott kérdés, tette hozzá az MB elnöke, majd megjegyezte, várja az e kérdés megoldását célzó esetleges javaslatokat. Rákossy Balázs ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül rendezik a romák képviseletének kérdését. Ezt követően Rákossy Balázs arra kérte a tagokat, hogy tegyék fel további kérdéseiket az ügyrendre vonatkozóan. Mivel további kérdés nem volt, az MB elnöke arra kérte a tagokat, szavazzanak az ügyrendről. Kiegészítésül jelezte, hogy az elsősorban az EB képviselői által javasolt módosítások beépítésével fogadja el az MB a GINOP MB ügyrendjét. A Monitoring Bizottság az ügyrendet 21 támogató, 0 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett elfogadta. 2/2015. (IV.22.) GINOP MB határozat: A GINOP Monitoring Bizottsága a Monitoring Bizottság ügyrendjét – az EB képviselői által javasolt módosítások beépítésével - jóváhagyta. Ezt követően az MB elnöke lezárta a napirendi pontot. 4. napirendi pont: GINOP összefoglaló - Megjelent kiírások, ELI nagyprojekt Rákossy Balázs felkérte Karsai Tamás helyettes államtikárt, tartsa meg összefoglalóját a GINOP-ról. Karsai Tamás prezentációjában a következőkről adott tájékoztatást az MB számára:

17

-

a GINOP a legnagyobb OP a többi magyar OP-val összevetve a 2014-20-as programozási ciklusban, helyettes államtitkár úr kiemelte, hogy ezzel a GINOP MB tagjaira is jelentős feladat hárul; a tagok az ESB alapokból finanszírozott programok közül a legnagyobb irányításában és felügyeletében vesznek részt. A program nagyságrendjét az alábbi táblázattal szemléltette:

Operatív Program

millió Euró

Mrd Ft

8 763

2 717

920

285

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

3 971

1 231

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

3 920

1 216

3 785

1 174

3 069

952

935

290

25 363

7 865

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) összesen Átváltási árfolyam: 310,5 Ft /euró

A GINOP prioritásai: 1. Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása 2. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció 3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Energia 5. Foglalkoztatás 6. Versenyképes munkaerő 7. Turizmus 8. Pénzügyi eszközök A GINOP pénzügyi eszközök prioritáshoz kapcsolódóan Karsai helyettes államtitkár úr a következőket emelte ki: - a pénzügyi eszközök terén jelentős a növekdés a GOP-hoz képest, - a pénzügyi eszközök keretében a kkv szektor külső finanszírozáshoz jutásának támogatása, a vállalati K+I programok külső finanszírozáshoz jutásának támogatása, valamint a lakossági és

18

-

vállalati energiahatékonyság és megújuló energiafelhasználás támogatásának jut a legnagyobb allokáció, az IH a tervezési folyamat lezárulta után a Bizottságtól iránymutatást kapott a Juncker-terv részeként, ebben meghatározták a különféle tematikus célokban a pénzügyi eszközök arányát, a program ehhez viszonyítva csak a kkv fejlesztések terén teljesít alul, valamennyi egyéb tematikus célban meghaladja ezt, a GINOP nominális összegben és százalékosan is eleget tesz a bizottsági elvárásoknak.

Eredményességmérési keret: - A források 6%-a eredményességi tartalékot képez (prioritásonként 5-7%) - Eredményességmérési keret létrehozása - prioritás szinten - 2018 mérföldkő; 2023 cél - Tartalma: pénzügyi-és teljesítménymutató(k) - lefedik a prioritás keretének legalább 50%-át - 2017-től kell jelenteni az éves végrehajtási jelentésben - 2019: felülvizsgálat a 2018-as mérföldkövek alapján - teljesülés > 85% - a tartalék véglegesen kifizethető - teljesülés < 85% - a tartalék újból kiosztható a teljesítő prioritások között (OP módosítás) - teljesülés < 65% - súlyos mulasztás, korrekciós intézkedések, ezek elmaradása a prioritás kifizetéseinek felfüggesztésével járhat 2023: Záró végrehajtási jelentés: súlyos hiányosság esetén pénzügyi korrekció alkalmazható Eredményességi keretbe foglalt indikátorok a GINOP-ban:

1. KKV

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

2. K+I

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

A legalább 30 Mbps sávszélességű hozzáférési lehetőséggel rendelkező további háztartások száma Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése 4. Energia (CO2-egyenérték tonnában) Az NGM által megvalósított programokban 5. Foglalkoztatás résztvevők száma A YEI forrásokból támogatott részprogram keretében 25 éven aluli fiatal NEET (nem foglalkoztatott, oktatási intézmény nappali tagozatán vagy szakképzésben tanulmányokat nem folytató) résztvevők Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által megvalósított program keretében 25 éven aluli fiatal NEET (nem foglalkoztatott, oktatási intézmény nappali tagozatán vagy szakképzésben tanulmányokat nem folytató) résztvevők 3. IKT

6. Versenyképes munkaerő

A képzésben részt vevők száma

19

7. Turizmus 8. Pénzügyi eszközök

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Támogatásban részesülő vállalkozások száma

Az Irányító Hatóság az MB-nek folyamatosan be fog számolni az indikátorok teljesítésének előrehaladásáról és azon fog dolgozni, hogy valamennyi prioritás indikátorai teljesüljenek. 

A 2015. április elején megjelent felhívások:

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) két pilléréhez kapcsolódóan jelentek meg kiemelt projekt felhívások - E-közigazgatási szolgáltatások - GINOP-15-3.2.1 és Digitális kompetencia - GINOP-15-6.1.2  

A GINOP terhére április közepéig mintegy 100 mrd Ft-ot meghaladó összegben jelentek meg kiírások, ez az összeg április végén-május elején további jelentős összegekkel fog növekedni. Az IH a jövő évre 300 mrd Ft körüli kifizetési tervvel számol, amelyhez meg kell tenni a szükséges kötelezettségvállalásokat.

ELI-ALPS nagyprojekt előrehaladás -

az EB által is elfogadott szakaszolt nagyprojekt (Szegedi Lézer Kutatóközpont)

-

a nagyprojekt I. 2007-2013 közötti időszakra eső szakaszát 2015 végéig le lehet zárni, csak kisebb összegű átcsoportosítások lesznek

-

a II. (2014-2020 közötti) szakaszra már megjelent a felhívás

Fázisok

Hatályos (mEUR)

Terv (mEUR)

I. fázis GOP

130,55

97,90

II. fázis GINOP

100,86

133,51

Összesen

231,41

231,41

Gabriela Hernandez, az EB képviselője kérdést intézett helyettes államtitkár úrhoz arra vonatkozóan, hogy mit ért „felhívás” alatt az ELI nagyprojekt esetében. Az egységvezető-helyettes elmondta, nem teljesen világos számára a „felhívás” szó használata itt, mivel már egy megkezdett, elfogadott projekt folytatásáról van szó. A felvetésre adott válaszában Karsai Tamás egyértelműsítette, hogy a „felhívás” kizárólag egy formális megnevezés és csak az ELI-ALPS Nonprofit Kft. nyújthat be erre támogatási kérelmet.

20

Rákossy Balázs megköszönte Karsai Tamásnak a tájékoztatást. Ezután államtitkár úr megosztotta a résztvevőkkel a GINOP-ról az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során szerzett tapasztalatait. Elmondta, hogy két területen volt a legnagyobb a vita a felek között, ezekben az ügyekben sikerült kompromisszumot elérni. Az egyik ilyen vitatott kérdés a visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásoknak az aránya volt. Egy olyan trend érzékelhető (pl. a Juncker-terven keresztül is), amely a visszatérítendő forrásokat helyezi előtérbe a kkv-k támogatásában. Ennek ellenére a Kormány úgy véli, hogy a magyar kkv-k struktúrája és fejlettségi szintje eltér a nyugat-európaitól, ezért a vissza nem térítendő források nagysága kritikus kérdés. Ennek következtében a Kormány ezt az ügyet a legmesszebbmenőkig képviselte a tárgyalások során. A 490 Mrd Ft-os keret, ami kompromisszumként született a GINOP-ban, a Kormány célkitűzésein alul van, de mégis jó eredmény, mivel az EB radikálisabb kívánt lenni a kedvezményezettek érdekeltté tételében. Kiemelte, figyelemmel kell lenni arra, hogy a piacgazdaság Magyarországon csak 1988-ban indult meg, ekkortól lehetett gazdasági társaságot létrehozni. Ez is indokolja, hogy a magyar kkv szektor jellemzői eltérnek a nyugat-európaiaktól. Államtitkár úr emlékeztetett arra, hogy a 2004-es uniós csatlakozással megnyitotta Magyarország piacait a versenytársak előtt, átvette a 80 000 oldalas acquis-t, ezért az európai uniós forrásokat egyfajta kompenzációnak is lehet tekinteni. A támogatásokat a gazdasági szuverenitás megosztása vagy feladása ellentételezéseként lehet értelmezni, és ez nem csak a magyar gazdaság esetében van így, hanem egész Közép-és Kelet Európában is. Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár ezúton is köszönetet mondott az Európai Bizottságnak a kompromisszum elérése terén nyújtott rugalmasságáért. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Magyarország meg tudja valósítani azokat a kkv fejlesztéseket, amelyeket célul tűzött ki. Majd kitért a másik, OP tárgyalásokon felmerült kritikus pontra, ami a fejlesztési területek lehatárolása, a fókuszálás volt. Ebben a kérdésben – a magyar gazdaság fejlettségéből kifolyólag – a Kormány egy tágabb iparági keretet szeretett volna meghatározni. A végeredmény a feldolgozóipari lehatárolás lett, a vissza nem térítendő támogatások fő célterületei a magyar feldolgozóipari gazdasági szereplők lesznek. A Kormány azt elfogadta, hogy a szolgáltatási szektor teljesen kiesik a támogatotti körből, de szerették volna ezt a kört tágítani. A foglalkoztatási indikátorokkal együtt egy jó kompromisszum született, tette hozzá. Hozzászólása zárásaként Rákossy Balázs ismét köszönetet mondott az Európai Bizottságnak a támogató hozzáállásáért, majd kiemelte, mindent megtesznek azért, hogy a programot hatékonyan és jól hajtsák végre. Majd hozzászólása után államtitkár úr kérte az MB tagjait, osszák meg hozzászólásaikat, kérdéseiket a GINOP összefoglalóhoz kapcsolódóan. Jiri Svarc, az Európai Bizottság egységvezetője a DG EMPL képviseletében elsőként 10 évvel ezelőtti személyes tapasztalatait osztotta meg a kkv-k támogatását illetően. Elmondta, akkor szintén szembesültek azzal a dilemmával, hogy visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásokat kapjanak a vállalkozások. Elmondása szerint voltak olyan szervezetek, amelyek azzal fordultak hozzá, hogy ne adjanak vissza nem térítendő támogatásokat a vállalkozásoknak, mivel ezek torzítják a piaci viszonyokat, megváltoztatják a feltételeket. Hozzátette azt is, kíváncsi volna arra, mi az üzleti szféra véleménye, álláspontja ebben a kérdésben, milyen eszközzel kívánják a cégek fejlesztéseiket végrehajtani. Gabriela Hernandez, a DG REGIO-t képviselve fűzött megjegyzést a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások kérdésköréhez, elmondta, hogy a két támogatási formát ötvöző kombinált termékek hatékonyabbak, mint a pénzügyi eszközök vagy a vissza nem térítendő támogatások önmagukban. A pénzügyi eszközök nagyon fontosak azon vállalkozások számára, amelyek kevesebb kockázattal szembesülnek, növekedést érnek el, ők hitelhez jutnak a bankoktól. Azonban mindig vannak piaci kudarcok a kkv-nál, ebben a körben vannak bizonyos kockázatok, számukra ideálisak a vissza nem térítendő támogatások. A kombinált termék számos előnnyel járhat a vállalkozás számára, amikor vissza nem

21

térítendő támogatáshoz és jelentős részben hitelhez jut a vállalkozás és a források egy részét biztosítja a nem visszafizetendő támogatási rész, csak a fennmaradó részt kell biztosítani. Ez a forma jár a gazdaság szempontjából is a legtöbb előnnyel, továbbá ezen eszközzel érhető el a vállalkozások legszélesebb köre. Rákossy Balázs megköszönte Gabriela Hernandez hozzászólását. Rákossy Balázs megköszönte Jiri Svarc és Gabriela Hernandez megjegyzését. Nem is szeretné újra nyitni ezt a vitát, úgyhogy nem szeretné udvariatlan lenni, nem udvariatlanságból vetette ezt fel, csak mint személyes élményéről szeretett volna beszámolni, de ezek voltak a végső érvek amik meggyőzték arról, hogy egy jó kompromisszum, hogy azok a számok, amik a táblákban kialakításra kerültek, azok vállalhatók és végrehajthatók. Rákossy úr megadta a szót Krisán Lászlónak (KAVOSZ Zrt.). Mivel Jiri Svarc megszólított minket a másik oldalról, örül annak, hogy sikerült ezt a kompromisszumot elérni, de azért hadd mondja el, hogy ez messze nem a magyar valóság. Tehát a magyar két lábon álló kisvállalkozó nincs abban a helyzetben, hogy ilyen domináns mértékben a visszatérítendő támogatás talaján mozogjon, a hetedik éves válság környékén csökkent a magyar vállalkozói kör. Azt gondolja, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz a visszatérítendő támogatásoknak a kihelyezésével, főleg a mai kamatkörnyezetben. A visszatérítendő támogatás feltételrendszere jelenleg nem nyújt olyan feltételeket, ami sokkal jobb lesz, mint egy banknak, vagy egy növekedési hitelprogramnak a feltételrendszere. Attól tartunk, hogy a visszatérítendő és a vissza nem térítendő állandó vita a 2014-2020-as időszakot mindenféleképpen megnehezíti Magyarország számára.. Tehát amit Jiri Svarc mond, hogy mi volt 10 évvel ezelőtt az adott területen, azt ma nem meri vállalkozói érdekképviseletként alátámasztani. A Bizottságtól, mint a vállalkozói képviseletek szeretné kérni azt a fajta megértést, gondolkodást, ami segíti a vállalkozásainkat Magyarországon. Majd ezt követően megköszönte a szót. Rákossy Balázs megköszönte az igazgató úr hozzászólását. Horváth Miklósnak, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnökének adta meg a szót. Kicsit reagálva sok mindenre és ott a kolléga EU részéről említette, mi a business community véleménye. A Külgazdasági Szövetség elég nagyszámú magyar vállalattal áll kapcsolatban, és azon kívül éppen a GYOSZ társtagjaként közösen készítenek egy felmérést. A vállalatok válaszai már jönnek be és elég érdekes tényeket lehet leszűrni ebből. Az egyik alapvetően az, ami most egy kicsit furcsán fog hatni, a vállaltok általában nem eszköz hiányosak, hanem piac hiányosak. A magyar vállalatnak önmagában nem az a problémája, hogy nem kap finanszírozást. Ha van vevője és piaca, akkor fog kapni finanszírozást, erre megvannak a mai struktúrák és lehetőségek, pláne a jelenlegi kamatszintek. A kérdés az egyébként, hogy egy magyar vállalat reálisan látja-e, hogy a belföldi piacon van-e élettere és érdemes-e beruháznia, mert a magyar piac eléggé telített. Azt képviseljük, hogy a növekedés egyértelműen nem a hazai piacon van, a nem hazai piacon a növekedés gyakorlatilag korlátlan. Az a kérdés, hogy a jelenlegi program összhangban a magyar kormány gazdaságpolitikájával, ami azt mondja, hogy a magyar vállalt növekedést ne csak a belföldi piacon, hanem a külföldi piacokon is nézze, és ez a program majd milyen módon fog úgy mérni, hogy ezek a feltételek teljesüljenek. Tehát visszatérve a kolléga felvetésére és a finanszírozásra, azt tudom összességében mondani azoknak a vállalatoknak, amelyeknek reális üzletük és piacuk van, azoknál általában nincs finanszírozási probléma. Amelyeknek vannak, azok vevő hiányosak és az hiba lenne, ha a program olyan projekteket finanszírozna, amik mögött nincs piac. Rákossy Balázs megköszönte az elnök úrnak a hozzászólást. Havas Attilának, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet munkatársának megadta a szót. Beszédében két módszertani szempontot vetett fel, amelyeknek nagyon fontos szakpolitikai következményei lehetnek. Azegyik az, ha megnézzük a 8 prioritás tengelyt, akkor tágan értelmezve mind a 8, de minimum mind a 7 erősen összefügg az innovációval. Azt a kérdést vetette fel, hogy az MB, illetve a későbbi felhívások

22

tervezésében résztvevő szakértők, hogyan fogják figyelembe venni a kapcsolódásokat, azaz hogyan törekszenek a szinergiák megteremtésére és kiaknázására, illetve milyen szerepe lesz az MB-nek egyes felhívások megvitatása és elfogadása során. Könnyű és azonnal lehet mérni, hogy hány vállalkozás kap támogatást, de az kérdés, hogy az MB-nek milyen eszközei lesznek az intézkedések hatásainak elemzésére, figyelembe véve, hogy egy bizonyos időnek el kell telnie a hatások értékeléséhez. Rákossy Balázs csak röviden az innovációt érintő kérdésre kitérően elmondta, hogy az egész operatív programot az innováció, mint célkitűzés, az innováció megerősítése erősen átszövi kutatásfejlesztéssel együtt. Hiszen az a tapasztalat, hogy a magyar kkv szektornak, az ilyen jellegű tevékenysége messze elmarad az európai uniós átlagtól. Pont ezért az egyik fő fejlesztési dokumentumban, a Partnerségi Megállapodásban célkitűzésként szerepel, hogy a magyar KKV-k ilyen jellegű tevékenységét szignifikánsan szeretnék emelni a következő 7-10 év tekintetében (időkeretében), azaz 1,8%-ra szeretnénk növelni GDP arányosan a KKV ilyen irányú tevékenységét. Ezért ez egy tudatos kialakítása volt a programnak, hogy az innováció, mint olyan áthassa ebben a szektorban az ilyen jellegű tevékenységet és a támogatásokon keresztül ösztönözni fogjuk. Ami a végrehajtás koordinációját, konkrétan a pályázatoknak kiírásánál ennek a figyelembe vételét illeti, ennek metódusáról majd a helyettes államtitkár úr fog beszélni. Konkrétan a szakpolitikai felelősségi rendszer, amely az irányadó 272/2014 kormányrendeletben került kialakításra, az nem csak lehetőséget ad, de az Irányító Hatóságtól és a felügyelő intézményektől el is várja, hogy olyan felhívások kerüljenek kiadásra, amelyek egymással szinergiában vannak a különböző prioritástengelyeken, illetve az IH vezetőjének a feladata és a felelőssége az, hogy az ilyen jellegű szakmai munkákat összehangolja. Az intézményrendszer számára is és egy jó tanuló időszak lesz, ami elkezdődött, mert most az első 68 pályázati kiírásnál,amit a 2015 évi ÉFK-ban megpályáztatni kívánunk, itt már kijöttek azok a megoldandó technikai kihívások, amelyek gyakorlatilag ezzel függenek össze, hogy az IH vezetője megfelelő kompetens, határozott módon egy össz-operatív program szempontot érvényesítsen az összes prioritási tengelyen, és az összes kiírás tekintetében ennek személyi, technikai és intézményi feltételei rendelkezésre állnak. Komoly szakpolitikai felelősök vannak, melyeknek megvan a maguk által felügyelt területük, erről a szakpolitikai elképzelésük és nekünk kell megteremtenünk, hogy ezek minden esetben párhuzamban és szinergiában álljanak egymással. Karsai Tamásnak adta át a szót. Felszólalásában elmondta azt, hogy az eddig alkalmazott eszközeinkben és a támogatotti csoportoknál általában elvárt jellemző volt, hogy valamiféle innovativitást mutassanak fel. Voltak különféle eszközeink ennek a támogatására. Pl: a European School of Innovation alapján készült felhívások, ahol a cégnek az innovativitási kapacitását próbáltuk felmérni és utána megtámogatni, voltak közvetlenül ilyen típusú tevékenységet támogató felhívásaink. Összességében január 1. óta működik erre dedikált hivatal is a magyar közigazgatás rendszerében, amelytől minden ilyen tekintetben szeretnénk útmutatást és tanácsot kérni előretekintően is. De az MB tagjaitól, is nagyon szívesen várjuk azokat a felvetéseket, melyeket a kiírásokban operacionalizálhatnánk, lefordíthatnánk konkrét olyan feltételekre és elvárásokra, részletekre, amelyek biztosítják, hogy ezek a szinergiák működjenek ezekben a különböző felhívásokban. Támogató segítségére számítunk ezekben a kérdésekben. Szőke Gyulának átadva a szót az indikátorokra vonatkozóan azt fűzte hozzá, hogy a 2014-2020-ban alapvetően az az elvárása az Európai Uniónak és a Bizottságnak, és egyébként a magyar Kormánynak is az a célja, hogy minél eredményesebb programokat valósítson meg. Természetesen az indikátoroknál nem csak az eredményességmérési keretben lévő output indikátorokat fogjuk nyomonkövetni, hanem ezen kívül is vannak output indikátorok és egyébként a specifikus célokhoz tartozóan eredmény indikátorok az Operatív Programban. A központi koordinációnak az a feladata, hogy az eredményesség alapján a hatásokat kimutassa értékelésekkel, ami központi funkció marad és ezt természetesen a Miniszterelnökség fogja csinálni. Végén megköszönte a felvetéseket.

23

Balogh Zoltán egy rövid megjegyzést fűzött ehhez a témához. A TÁMOP program kapcsán volt egy nagyon jó gyakorlat, ami a pályázati felhívásoknak az MB tagok felé történő előzetes konzultációját tette lehetővé, ez talán lehetőséget adna arra, hogy az ilyen típusú innovatív feltételek beépítésre kerüljenek a pályázati felhívásokban, ezért ezt megfontolásra javasolja a GINOP program kapcsán is, azaz az ilyen típusú gyakorlat is bevezetésre kerüljön. Rákossy Balázs megadta a szót Abdulwahab Ádámnnak, az Európai Bizottság képviselőjének. Megköszönte a szót és egy megjegyzést fűzne részben a Szőke Gyula által elmondottakhoz, részben az elhangzottakhoz általánosságban. Hiányolta az ismertetésből az eredményindikátorokat és specifikus célokat, méghozzá azért, mert pont az egyik nagy változás a 2007-13-as periódushoz képest, a 2014-20-as periódusban az eredményorientáltság. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg 2007-13-ban a célok, vagy az indikátorok kvázi kijelöltek egyfajta jogosultsági keretet, a 2014-20-as periódusban ez explicit elvárás a jogszabály szerint, hogy a projekteket úgy kell kiválasztani, és ezt a kiválasztási kritériumoknál figyelembe kell venni, hogy hozzájáruljanak a specifikus célok eléréséhez és az eredményindikátor alakulásához. Ebből a szempontból sokkal inkább számon kéri a Bizottság, hogy mi a program célja. Ezt eredetileg a kiválasztási kritériumokhoz kívánta elmondani. Érdemes lenne a kiválasztási kritériumoknál megbeszélni, hogy mi a célja a prioritásnak, mi az, ami ott meg van fogalmazva, amihez a kiválasztandó projektek hozzá kívánnak járulni. Természetesen figyelembe véve azt, hogy egy projekt hatása kevéssé jelentős a gazdaság egészét tekintve, de összességében az, hogy egy adott intézkedés egy-egy adott szektorban, milyen hatásmechanizmuson keresztül járul hozzá, ahhoz hogy elérjük a program céljait, az egy fontos elem. Most már a jogszabály szerint bürokratikus módon is számon kérhető, de az még nyitott kérdés, hogy a Bizottság auditorai hogyan fogják számon kérni. Megköszönte Rákossy Balázs a hozzászólást. Az elmondottakhoz hozzátette, hogy az eredményességi indikátorokról még a kiválasztási szempontoknál részletesen fogunk beszélni. Ezért most megnyitja a teret további kérdéseknek és javaslatoknak, és amint lezártuk ezt a kört, akkor ezt követően rövid negyedórás kávészünet lesz. Rákossy Balázs átadta a szót Kompaktor Emília igazgató asszonynak. Megköszönte a szót az elnök úrnak, és a témát folytatva, úgy gondolja, hogy az indikátor rendszerben a minőségi mutatók mentén is kellene haladni. Az borzasztó kevés, hogy ha az eredménymérés egyik jellemzője csak és kizárólag önmagában az, hogy hány vállalkozás kapott támogatást. Ebből még nem tudjuk meg, mennyi hozzáadott értéket termel meg az adott beruházás stb. További javaslatokba nem bocsátkozott, mivel nagyon bonyolult kérdés ezt meghatározni. Az új pénzügyi ciklus, valamint a kormányzat által kijelölt cél az volt, hogy amellett, hogy elköltjük a pénzt, nem mindegy, hogy hogyan és mire. Ezt az indikátorrendszerben is meg kellene jeleníteni. A másik téma, amihez hozzá szólt, a keretek kérdése, melyek ugyan már „kőbe” vésettek, de amennyiben meg lehetne még változtatni, - az MKIK részéről korábban is voltak erre vonatkozó javaslataik – a forrásokat a termelő beruházások felé kellene orientálni, már 2015-ben. Oka, hogy 2014-ben elindult egy növekedési folyamat, és ezt jó lenne tartani. Ennek egyik lehetséges eszköze az uniós forrás. Úgy gondolja, hogy a forrásokat átstrukturálva még ki lehetne egészíteni az idei keretet úgy, hogy 2015-ben a termelő beruházások és a kkv fejlesztések kapjanak prioritást. A GDP növekedési ütem (ami elkezdődött 2014-ben), így lenne folytatható és fenntartható. Az innováció tekintetében felajánlja támogató segítségüket (kamarai hálózat), mivel az a cél, hogy minél közelebb kerüljenek és a pályázati kiírásokban is megjelenjenek az egyetemek, kutató intézetek és vállalkozások által közösen menedzselt projektek és ezek támogatása. Egyébként az illetékes hivatalhoz is fordultak ez ügyben, de sajnos még ez idáig nem sikerült választ kapniuk. Megkérdezte hozzászólásában, hogy esetleg közvetlenül is van-e mód konzultálni ebben a kérdésben, esetleg a hivatalon keresztül. Ezt, ha lehet, szükséges lenne megbeszélni. Üdvözölte a pályázati rendszer egyszerűsítését és az egyszerűsített eljárásrend bevezetését, különös tekintettel a 300 milliós

24

felsőhatár megállapítására, és azt gondolja, hogy a hazai vállalkozások számára ez nagyon fontos lépés volt. Megköszönte Rákossy Balázs az igazgató asszony hozzászólását. Továbbá jelezte, hogy nyitott a konzultációra bármikor, amikor időt tud szakítani, mert tényleg fontos úgy kialakítani a struktúráinkat és a rendszereinket, hogy az ilyen jellegű szempontokat be tudjuk építeni, ezért ő, akár a helyettes államtitkár úr a közel jövőben örömmel áll a rendelkezésre. Rákossy Balázs átadta a szót Horváth Miklós elnök úrnak. Előbb a visszatérítendők kapcsán, hogy feldolgozó ipar és szolgáltatás, azt javasolnák, nézzük másképp is, mit jelent, hogy iparágak. Elmondta, hogy az üzleti világot vizsgálják a rendszerváltás óta, hogy a kormányok elég gyengén teljesítettek abban, hogy iparágakat megnevesítettek volna és iparági szintű programok lettek volna. Ennek gyakorlatilag az lett volna közvetlen eredménye, hogy Magyarországnak kialakulhatott volna egy kompetenciája. A kompetencia alatt azt kellene érteni, hogy valamelyik iparágban, melyben jók vagyunk, azt konzekvensen kell végighúzni ezen a hét éven belül is. Nem látja a mai napig annak nyomát, hogy iparágak esetleg meg lettek volna nevesítve, és kimondva, hogy ezzel érdemes lenne foglalkozni, azaz a pályázatokat e köré csoportosítani. Természetesen ez nem fekete-fehér, mindig vannak egyéb innovatív támogatandó területek, ezen belül, vagy mellett, kellenének angolul szólva core kompetenciák. Az üzleti világot látva például Magyarország európai szintű öntészettel rendelkezik. De kiemelve további példákat, mint például műanyag-feldolgozás. Ezzel valahogy kellene szakmailag foglalkozni, ez már iparpolitika. Tehát arról van most szó, hogy 7 évig az iparpolitikát támogatjuk, vagy nem támogatjuk. Azt javasolná, hogy legyen olyan fókusz is, hogy melyek a kompetens iparágai Magyarországnak, és ezek kapjanak támogatást, mert a nem kompetens iparágakat ne támogassuk. Bár a kormányzatnak lehetnek más meggondolásai, de hogy a kompetenseket kell támogatni, az viszont részéről egy kötelező gyakorlat. Rákossy Balázs megköszönte az elnök úr hozzászólását. Ehhez kapcsolódón hozzáfűzte, hogy valószínűleg mulasztást követett el azzal, hogy a bevezetőben nem tett külön említést, hogy az iparpolitika, az iparfejlesztés az a Kormány politikájának egy rendkívül fontos alkotóeleme. Gyakorlatilag itt a „Juncker bizottsággal kéz a kézben megyünk”, ugye a bizottsági elnök úrnak van az ipari reneszánsz megnevezésű programja, melyben „ha jól emlékszik”, az európai ipar GDP-hez való hozzájárulását 16-ról-20%-ra kívánja növelni a következő 5 évben. Magyarország ennél jóval ambiciózusabb, már a kiindulási helyzete miatt is, mert nálunk hozzávetőlegesen most az ipar hozzájárulása a GDP-hez 20-22% körül van, és mi ezt szeretnénk a következő fejlesztési ciklus alatt 30% fölé emelni. A Kormánynak van iparfejlesztési stratégiája is, melyben megnevezi azokat az iparágakat, amelyek egyrészt hagyományos magyar iparágak, megvannak az adottságaink, a tudástőke hozzá, másrészt pedig a magyar versenyképesség növeléséhez ezek azok az iparágak, amelyek hozzáadott értékként befolyásolni tudják jó irányban. Ide tartozik a gépjárműipar, a feldolgozóipar, a logisztika, a vegyipar, a gyógyszeripar, és még lehetne sorolni azokat az iparágakat, ahol a kormányzat elszánt, annak érdekében, hogy a fejlesztéspolitikának az eszközeit ezeken a területeken felhasználja. Glattfeder Béla államtitkár úr, mint szakpolitikai felelős, vehemensen képviseli ezeket az iparági szempontokat, melyek egyben a kormányzat célkitűzése is, és biztosítható, hogy a kiírások során érvényesíteni is fogjuk. „Ennyiben bízom abban, hogy a kiírásaink, azok akár a kkv-knak akár a többi prioritástengelyen, azok mind olyanok lesznek amelyeket keretbe foglal a magyar kormány iparfejlesztési stratégiája.” Rákossy Balázs átadta a szót Kovács Patriknak, a Fiatal Vállalkozások Országos Szövetsége elnökének. Egyrészről üdvözli a prioritástengelyeket, és úgy gondolja, hogy nagyon fontos területeket érint. Ugyanakkor arról kell beszélnünk, hogy Magyarország sajátos társadalmi-gazdasági környeztében van. A kkv szektornak a generáció váltása elkezdődött, ami azzal jár, hogy körülbelül 6-7 éven belül elveszthetjük a kkv szektor 1/3-át. Ezen belül különösen tekintettel a mikro- és kisvállalkozásokat, hiszen népességarányosan, akár régiós összehasonlításban itt kevesebb mikrovállalkozás van, mint akár körülöttünk. Arra hívta fel a

25

figyelmet, hogy a jelenlegi fókusz, a meglévő vállalkozások erősítése mellett, a belépésnek a megkönnyítése mind a visszatérítendő mind a vissza nem térítendő eszközökkel nagyon fontos, hiszen tavaly elindult a folyamat hogy, több mint 10.000 vállalkozással több szűnt meg, mint amennyi alakult Magyarországon. A szövetségükkel a fiatalokkal, illetve a konzorciumukkal, tavaly a 4,14%-át segítették az újonnan megalakult vállalkozásoknak létrejönni. Ebben szeretnék a további segítségüket felajánlani, illetve azoknak a fiataloknak a hangját hallatni, akik szeretnének valamit tenni. És itt nem feltétlenül már meglévő vállalkozásokkal, mondjuk külpiacra lépéssel, az innováció továbbvitelével, fejlesztéssel tudnak foglalkozni, hanem azokkal, akik szeretnének egyáltalán belépni a piacra. Ezért szívesen felajánlják segítségüket, továbbá az lenne a kérésük, hogy az új vállalkozások létrejöttének, a belépésnek megkönnyítésében milyen konkrét programokban lehet a következő időszakban ezen eszközrendszer figyelembevételével gondolkodni. Megköszönte a szót. Rákossy Balázs megköszönte a hozzászólást. Elmondta, hogy megkapta a héten a Fiatal Vállalkozások Országos Szövetségétől a kidolgozott javaslat csomagot. Ezeket érvényesíteni kívánja, az ebben foglalt elemeket a pályázati kiírásokban. Nagyon fontos, hogy a kkv szektor minden szegmensében megteremtsük az optimális működési feltételeket. Ami a piacra lépési lehetőséget jelenti, ott pedig igyekszünk az általános pályázati feltételeknél, olyan könnyítéseket bevezetni, amik ugye azt a belépési korlátot szűkítik, amik a cég életciklusát feltételként szabják meg. Itt 3 évről 1 évre csökkent, továbbá a mérleg elemek benyújtása is egyszerűsödött, illetve maga az eljárási mód, melyet az igazgató asszony (Kompaktor Emília) említett, 300 millió forintos értékhatárig automatikus pályáztatás, illetve a különböző dokumentációk és azokkal összefüggő dokumentációs költségeknek a radikális csökkentése, továbbá az adatbázisok összekapcsolása, a különböző költségelemeknek a csökkentése. Továbbá a Széchenyi Programiroda hálózatának kiterjesztése, ami a pályázati rendszerben való tájékozódást, illetve a pályázatokon való részvételt segíti elő. Tehát a problémát észleljük, de igyekszünk mindent elkövetni ezek megoldására. Az az alap feltevésünk, hogy egy optimális uniós pályázati rendszer olyan lenne, melyben a kkv-knak nincs szükségük semmifajta külső segítségre, tehát a célfüggvény ez lenne. A realitás nyilván más, az összes intézkedés, ami ebben az irányba, halad nyilván ennek a célnak az elérésére irányul, de ennek ellenére nem vagyok naiv, nem gondolom azt, hogy egy olyan rendszert létre tudunk hozni, ahol nem fogunk a jövőben panaszt hallani, ami nem arra irányul, nem nehezen átlátható, - pl. 3 fős bt. vagy kft. nem biztos, hogy rendelkezik azzal az infrastruktúrával, számítógéppel ami ezt lehetővé teszi, azaz ha túl informatikai bázisú, az a baj, ha kevésbé és sok papír van, az a baj - megpróbálunk egy köztes jó megoldást elérni, ahol a pályázati lehetőségek belépésének a különböző korlátait a minimálisra szorítjuk. Ehhez a jövőben is várjuk a Fiatal Vállalkozások Országos Szövetségének javaslatait és a konzultációs lehetőséget is biztosítjuk. Rákossy Balázs megadta a szót Apró Antal Zoltánnak, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Civil oldalának. A civil szektorra kívánja felhívni a figyelmet. „A civil szektor az elmúlt időszakban tanult meg a széllel szemben vitorlázni”. Ez a GINOP egy olyan különleges lehetőséget hordoz a civil szektor számára, melyet a Partnerségi Megállapodás is indirekt módon, de tartalmazz, nevezetesen, hogy a vállalkozások és a különböző szektorok, például a vállalkozások és a civil szektor együttműködése olyan komparatív előnyöket hordozhat, amelyet mind a vállalkozások, mind a civil szektor a célok teljesülése érdekében tudna felhasználni. Több olyan pályázat is volt már korábban, amelyben, mint például a Leader jellegű pályázatok vagy a foglalkoztatási partnerségek, ahol kötelező jellegű feladat volt a civilek, a vállalkozások és az önkormányzatok és más szereplők bevonása. Szorgalmazza és akár a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács plenáris ülésén is megvitatandó témának tartja, hogy az Operatív Programokban minél jelentősebb részében jelenhessen meg a civil szektor, amely nem politizálni, hanem dolgozni szeretne, és szeretne olyan társadalmi hiányokat pótolni, amelyeket a Kormány ilyen olyan módon nem tud megvalósítani. Szerinte a küldetésüket közösen együttműködve tudnák teljesíteni. Megköszönte a figyelmet.

26

Rákossy Balázs megkérdezte, hogy van-e további kérdés ehhez a napirendi ponthoz. Majd folytatta tovább az 5. napirendi ponttal, azaz az éves fejlesztési keret bemutatásával, illetve ennek módosításával. Az éves fejlesztési keret ismertetésére felkérte Kabai Anikó főosztályvezető asszonyt. 5. napirendi pont: Éves Fejlesztési Keret bemutatása, módosítási lehetőségei, javaslatok Kabai Anikó üdvözölte a bizottság tagjait. Korábban kiküldésre került, illetve a BIR felületre felcsatolásra került, és elérhetővé vált sok dokumentum, ebben volt egy részletes leírás a fejlesztési keretről, mint jelenségről. Illetve felcsatolásra került a GINOP 2015. évi Fejlesztési kerete is. Röviden magáról a fejlesztési keret intézményéről szólna előadásában. A 2007-2013-as időszakban 3 éves akciótervek voltak, melyek segítettek abban, hogy lebontsuk azokat az összegeket, amik a 7 évre szóltak. A 2014-2020-as időszakban évente van egy ilyen dokumentum. Ez az éves fejlesztési keret gyakorlatilag tartalmazza a legfőbb paramétereit azoknak a pályázati felhívásoknak, amelyeket egy adott évben meghirdetni kívánunk. A részletes szabályokat az éves fejlesztési keretre vonatkozóan a 272/2014-es kormányrendelet, nevezetesen az eljárási rendelet tartalmazza. A GINOP 2015. évi éves fejlesztési keretét a 1173/2015 kormányhatározatból lehet megismerni. Összefoglalva a legfontosabb információt, és többször elhangzott már, hogy eszerint az éves fejlesztési keret szerint 2015-ben 68 db pályázati kiírás jelenik meg, több mint 800 milliárd forintos keretösszeggel. Ebből 15 db kiemelt felhívás lesz, melyeknek pedig 215 milliárd Ft a kerete. Néhány fontosabb részlet arról, hogy hogyan jön létre, hogyan alakul ki egy ilyen éves fejlesztési keret. Az Operatív Program minden prioritásának van egy jogszabályban kijelölt úgynevezett szakpolitikai felelőse. A szakpolitikai felelős az a szakfőosztály vagy szakállamtitkárság, aki az adott területért „például a turizmusért a Turizmusért felelős helyettes államtitkárság”, felel, aki annak ismerője, azaz a célcsoportot, illetve az igényeket a legjobban ismeri. A szakpolitikai felelős szolgáltat az Irányító Hatóság számára adatot, onnan kapjuk meg, hogy milyen pályázati felhívásokat szeretnének, hogy meghirdetésre kerüljenek, és onnan kapjuk meg a tervezett keretösszegeket is. Az Irányító hatóság gyakorlatilag koordinálja ennek az éves fejlesztési keretnek az összeállítását, egyeztetve a többi szakpolitikai felelőssel, és ezt az összeállított dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság hagyja jóvá. A szakpolitikai felelősöknek a jogszabály jelenlegi verziója szerint április 30-ig van lehetősége arra, hogy a következő évre vonatkozó javaslataikat megtegyék. Itt várható egy változás a jogszabályban, ez valószínű május 31-re fog módosulni, de a hatályos verzió még most április 30-at tartalmaz. Minden évben van egy felülvizsgálata is az adott évi éves fejlesztési keretnek, és egy alkalommal június 30ig van lehetőség arra, hogy javaslatot tegyünk arra, illetve a ME javaslatot tegyen arra, hogy hogyan módosítsuk a kereteket. Ezért is történik ez a határidő módosítás, hiszen egy 2015-ös éves fejlesztési keretet most így áttekintünk áprilisban, májusban látjuk, hogy mi az, ami meg tud valósulni, mi az, ami az adott esetben mégsem aktuális. Egyrészt felül lehet vizsgálni az adott évit, másrészt az új, következő évihez lehet ebben javaslatokat tenni. Az éves fejlesztési keretről szóló kormányhatározatot egy alkalommal lehet most jogszabály szerint módosítani. Ennek a menete az, hogy a Fejlesztési Koordinációs Bizottságra kerül benyújtásra a dokumentum és utána a Nemzeti Fejlesztési Kormány Bizottság dönt róla. Főosztályvezető asszony felszólalásában megjegyezte, hogy nem sorolná fel tételesen, hogy mi mindent kell tartalmaznia ennek az éves fejlesztési keretnek, de a legfontosabb peremfeltételek vannak benne az egyes tervezett pályázati felhívásokra vonatkozóan, azaz: a neve, célja, allokált keret, ki a kedvezményezeti kör, mekkora lehet a támogatás összege, mértéke, illetve kiemelt felhívásokra vonatkozóan külön is tartalmaz információt a kormányhatározat a módszertan és az érintett közfeladat vonatkozásában.

27

Továbbá megjegyezte, hogy az éves fejlesztési keretek, nagyon szorosan összekapcsolódnak a kiválasztási kritériumokkal, a kiválasztási szempontrendszerrel is. Tovább folytatta és a két témát egyben kívánta kezelni a főosztályvezető asszony. A kiválasztási szempontrendszer azért kapcsolódik ide szorosan, mivel attól függ, hogy milyen pályázati felhívások vannak, mekkora az a keretösszeg, ami az adott célhoz kapcsolódik, akkor lehet egy olyan értékelési szempontrendszert felállítani, amivel azt az eredményt elérhetjük, amit szeretnék. Itt megjegyezte Kabai Anikó, hogy korábban elhangzott, hogy az eredményességi indikátorokról, nem volt külön szó, de az egyes prioritásokhoz a BIR-be felkerült részletes háttéranyagban megtalálható volt. Minden egyes prioritásnál a megküldött dokumentum D) pontjában szerepel az eredményességi indikátor, ezek olyan indikátorok, amelyek az Operatív Programban már rögzítésre kerültek. Ezeket a célszámokat az operatív program elfogadásakor rögzítettük, ezek irányában kell az egyes programrészekkel tartanunk. Ami általában a kiválasztási szempontokhoz fontos, hogy jelenleg 68 kiírás lesz és tekintettel az operatív program méretére, a többi években sem lesz kevesebb. Ezért most itt jelenleg csak a kiválasztási kritérium rendszeréről tudunk ma beszélni, nem konkrét felhívások kiválasztási szempontjairól, hanem úgynevezett intézkedés szintű bontásban tárgyaljuk ezeket a kritériumokat. Elöljáróban beszéljünk róla mi az, ami általános elvárás egy kiválasztási szempontrendszerrel kapcsolatban, amelynek átlátható- megismerhető értékelési szempontrendszernek kell lennie. Szeretnénk itt folyatni azt a gyakorlatot, ami a korábbi időszakban kialakult, hogy a pályázati felhívásban vagy útmutatókban előzetesen szerepeltettük a kiválasztási szempontok rendszerét. Aki támogatási kérelmet szeretne benyújtani, az előre meg tudja nézni, ki tudja számolni, hogy esélyes-e arra, hogy támogatást tudjon elnyerni. Fontos, hogy szakmailag felkészült bírálók és értékelők kezeljék ezeket a kérelmeket, egységes elvek mentén történjen az értékelés, és elutasítani csak a pályázati útmutató megfelelő pontjára való hivatkozással lehessen ezeket a kérelmeket. Továbblépve, maga a kiválasztási kritériumrendszer kétszintű: van egy úgynevezett belépési szempontrendszer, ez a minimum szempontokat fogalmazza meg. Ezek általánosak, azaz a projektnek megvalósíthatónak kell lennie, itt tudjuk megnézni, hogy reális-e az árazása, illeszkedik-e a célhoz, illeszkedik-e az eredményességi indikátorhoz. Ezek mindazok, melyek jogosultsági szintet határoznak meg. Azt lehet elmondani, hogy amelyik projekt ezek közül bármelyiket nem teljesíti, az már ezen a ponton elutasításra kerül, pontozás nélkül 0 ponttal. Van e fölött a második lépcső, mondjuk úgy, hogy rangsorolási kritériumok, amikor azt nézzük, hogy a támogathatósági minimumhoz képest minőségileg mennyivel jobb ez a projekt, másrészt, hogyha rangsorolni kell a projekteket egymáshoz képest, akkor ez alapján az értékelési szempontrendszer alapján lehet felállítni. Itt volt már többször szó a kiválasztások típusairól, melyeket a 272/2014 eljárási rendelet határozza meg. Ez a kormányrendelet összesen 5 típusú kiválasztási eljárást határoz meg. Ebből a GINOP-ban három olyan van, ami a jelenlegi ismereteink szerint használatosak lesznek. Az egyszerűsített eljárásrend, a kiemelt-, illetve a standard eljárásrend. Nagyon fontos, hogy mindhárom esetben a használhatóságnak, az alkalmazhatóságnak a szabályait a jogszabály rögzíti. Egyszerűsített eljárásrend abban az esetben alkalmazható, hogyha kizárólag a támogatást igénylő jogosultsága vagy a felhívásban előírt úgynevezett mérlegelést nem igényelő kritériumok alapján lehet dönteni a projektről. Ebben az estben és akkor, hogy ha az összköltség legfeljebb 300 Millió Ft és kkv kedvezményezetti kör is van, döntés-előkészítő bizottság nélkül, gyorsított, egyszerűsített eljárásrendben lehet döntést hozni. Kiemelt eljárásrendre, abban az esetben van lehetőség, hogyha egy közfeladat fejlesztésre irányuló projektet, a szakpolitikai felelős objektív szakmai szempontrendszer alapján kijelölt, és az arra jogosult által jóváhagyott, azaz nemzetgazdasági szempontból jelentős projektről beszélünk. Amit korábban Gabriela Hernandez kérdezett, az ELI-re is van felhívás, mivel kiemelt projekt. Tudjuk, hogy egy nagy projekt II. fázisa, egy ilyen kiemelt projekteljárás keretében van lehetősége ennek a formális további támogatására. Nagyon fontos, hogy ezekben az esetekben, minden esetben a Nemzeti fejlesztési

28

Kormánybizottság hagyja jóvá a projektek kiválasztását, és az minősül kötelezettségvállalásnak, hogyha az NFK jóváhagyja. A harmadik és talán a kettő közöttinek mondható eljárás, az úgynevezett standard eljárásrend, ahol se nem egyszerűsített se nem kiemelt projektekről beszélünk. Ezekben az esetekben, hogyha nem a ME a szakpolitikai felelős, márpedig a GINOP 1-7 prioritásban esetében nem a Miniszterelnökség a szakpolitikai felelős, akkor kötelező döntés-előkészítő bizottságot felállítani. Kabai Anikó a kapcsolódó fontosobb szabályokból annyit emelt még ki, hogy szintén az eljárási rendelet rögzíti, hogy standard és egyszerűsített eljárásrend esetén, a benyújtás határideje a felhívás közzétételét követő 24 hónapig nyitva kell, hogy legyen. Amit kinyitunk pályázati ablakot, lehetőség szerint 2 évig nyitva kell, hogy legyen, kivéve a források elfogyásának az esetét. Annak érdekében, hogy a kedvezményezettek fel tudjanak készülni a pályázatok megfelelő beadására, onnantól, hogy megjelentetésre kerül egy pályázati felhívás, legalább 30 napig a beadására nem szabad lehetőséget biztosítani. 30 napig mindenkinek lehetősége van az egyenlő elbánás elv alapján a felkészülésre. Szintén nagyon fontos, hogy 1 milliárd Ft keretösszegnél kisebb kerettel nem lehet pályázati felhívást indítani. Ennek az a célja, hogy ne aprózódjanak el a pályázati források, illetve ha az igényelt támogatási összeg meghaladja az 1 milliárd forintot, akkor a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság jóváhagyása szükséges, ahhoz hogy támogatásban részesülhessen. Általánosságban a főosztályvezető asszony ennyit kívánt elmondani a kiválasztási szempontrendszerhez, továbbá megjegyezte, hogy a részletes anyagok a prioritásokhoz megküldésre, illetve a BIR felületére is kikerültek. Amire itt még kitérne, az a pénzügyi eszközöknek kérdése, hiszen az egy más típusú rendszer, más típusú kiválasztási elvekkel. Kabai Anikó átadta Szabó Krisztina Julianna főosztályvezető asszonynak a szót. Főosztályvezető asszony elmondta, hogy 1 diát szól a pénzügyi eszközökről is. Itt alapvetően azt szeretné az Irányító Hatóság követni, amit a 2007-2013-as időszakban is megvalósított. Azaz egy holding fund struktúrával megyünk, ugyanúgy, mint az előző időszakban. Mit is jelent ez pontosan. Az Irányító Hatóság egy korábbi terminológia szerint, úgynevezett forráskezelő szervezettel dolgozik együtt. Ez az új terminológia szerint az alapok alapját végrehajtó szervezet. A 2014-20-as időszak vonatkozásában a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. került kijelölésre, melyet az eljárási rendelet (272/2014 kor. rendelet) 3. számú mellékletében találhatnak meg. Ami nagyon fontos és nyitott kérdés, és elsősorban a Bizottságtól várunk iránymutatást, hogy a pénzügyi eszközök tekintetében a pályázati felhívásainkat a pénzügyi közvetítők számára írjuk ki, tehát nem a végső kedvezményezetteknek. Az előző időszakban úgynevezett nyílt pályázati formában jelentettük meg ezeket a felhívásokat. Jelenleg még ez nem egyértelmű, hogy ezt a mostani időszakban is így megtehetjük, vagy közbeszerzést kell lefolytatnunk. Ugye ez egy óriási különbség és egy óriási kérdés a pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatban. Amit itt szempontonként megjelenítettünk, az a CPR-ból, azaz 1303/2013 EU rendeletből származik, ami azt mondja, hogy nyílt, átlátható, objektív feltételeken alapuló, arányos, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe vevő eljárás alapján kell kiválasztani a közvetítőket. Álláspontunk szerint az Irányító Hatóság a 2007-13-as időszak végrehajtási intézményrendszerével, konkrétan a pénzügyi közvetítők nyílt eljárásban megvalósított kiválasztásával megfelelt egyébként ezeknek a kritériumoknak. Rákossy Balázs megköszönte a főosztályvezető asszonynak a tájékoztatást ebben a két témában. És ezzel megnyitná a hozzászólásoknak a lehetőségét. Szendrey Szilviának, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatójának adta meg a szót. Hozzászólásában arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az összeg nagysága és a célzott közönség ugye a kisvállalatok nagy számából következően, arra szeretne javaslatot tenni, hogy minél szélesebb legyen a pénzügyi közvetítői hálózat. Megköszönte a szót.

29

Jakó Gergely, a MÖOSZ képviseletében hozzászólásában az a kérdése, hogy a standard eljárásoknál a döntés-előkészítő bizottság tagjai kikből állnak? És ha össze kell hívni, akkor azt ki hívja össze? Megköszönte a szót. Kabai Anikó a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az eljárási rendelet meghatározza, hogy 3, illetve 5 fős döntés-előkészítő bizottságot lehet összehívni, és a szakpolitikai felelősök, illetve az irányító hatóság delegálhat tagokat ezekbe a bizottságokba, és az Irányító hatóság látja el gyakorlatilag a titkársági feladatait is. Szabó Imre, a Munkástanács képviseletében kérdést intézett arra vonatkozóan, hogy mit jelent idézve a következőket „a felhívás közzétételét követő 24 hónappal”, ebből az következik, hogy addig nem kerül nyertes meghirdetésre azaz 24 hónapig? Vagy ez nem befolyásolja ezt? Általánosságban a pályázati ablak ilyen szinten meddig van nyitva? Nehezen volt értelmezhető. Illetve a belépési kritériumoknál a kapacitásokkal kapcsolatban lenne egy kérdése, hogyha a kapacitások magában a projekt keretén belül kerülnek kialakításra, akkor ebből a szempontból mit kell vizsgálni, szervezet esetében egy kapacitásbővítési projektnél, hiszen míg a kapacitás növeléséről szól az már maga kapacitásokat köt le a szervezet egészét tekintve. Megfelelő kapacitásokat, mint belépési kritérium rendszert, ha lehetne egy kicsit bővebben értelmezni. Megköszönte a szót. Kabai Anikó a felvetett kérdésekre válaszolva először elmondta, hogy a megfelelő kapacitások rendelkezésre állása elsősorban olyan esetekben fontos, ahol – és itt elnézést kért, hogy ugyanazt a kifejezést két dologra használta. A kapacitásbővítő beruházás az termelő kapacitások bővítésére vonatkozik. Itt amit előzőekben hallhattunk, hogy milyen lehatárolási egyezség született a Bizottság és Magyarország között, látható hogy igazából csak termelő cégeknél vagy feldolgozóipari termelő cégeknél termelőkapacitások bővítésére lehet a támogatást fordítani. Az értékelési szempontrendszerben, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy szervezet megfelelő kapacitásokkal rendelkezik–e egy projekt megvalósítására, itt ugye szélesebb körben kell értelmeznünk, mondjuk egy képzési projekt estében ugye azt kell megnéznünk, erre mondanék is egy példát: hogy 100 fős képzés lebonyolításához megfelelő mennyiségű humán kapacitás rendelkezésre áll-e, van-e olyan terem, vagy megtudja oldani a szolgáltatását. Ilyen értelemben ez egy másik kapacitás fogalom. Kabai Anikó elnézést kérve kérdést intézett Szabó Imrének a feltett kérdés első felére vonatkozóan. Szabó Imre reagálva elmondta, hogy a 24 hónappal kapcsolatban kérdezett, hogy addig nem kerül nyertes meghirdetésre, illetve nem-e túl hosszú ez a határidő akár egy abszorpciós eljárás szempontjából? Kabai Anikó válaszában elmondta, hogy hirdetésre kerül addig nyertes, ez nem a döntési határidő, arra ugye a jogszabály 30 napot, plusz a lehetséges hosszabbításokat adja lehetőségként. A 24 hónapot a jogszabály írja elő a számunkra, ez nem az irányító hatóság döntése, hanem egy jogszabályi előírás, hogy nyitva kell tartani a pályázati ablakot, ha csak nem történik forrás kimerülés. Ennek hátterében a tervezhetőség áll a pályázói kör számára, hogyha megnyílik egy pályázat, akkor még jó ideig elérhető legyen számukra. Nyilván ennek megfelelően megfelelő forrást kell mögé tenni. Gabriela Hernandez arról érdeklődött, hogy hogyan lesz kezelve az egyszerűsített eljárásban, amikor a források kimerülnek. Nem adjuk oda az első héten érkezőknek az összes támogatást, de miként lesznek megítélve a támogatások. Hacsak nincs elég rendelkezésre álló forrás, igen problematikus lehet, ha kinyitjuk a felhívást, és rövid időn belül kimerül és be kell zárni. Hogyan lesz ez kezelve. Vagy nagyon bizonyos, hogy hosszú ideig nyitva lehet őket tartani és lesznek elérhető források? A standard eljárásnál minden hónapban lesznek bizottsági ülések? Minden hónapban fog készülni rangsor a beérkezett projektekről? Nem teljesen világos, hogyan fog működni a folyamat, további tisztázást kért.

30

Jiri Svarc az egyszerűsített eljárással kapcsolatban még megjegyezte, hogy nem titok az, hogy az EB komoly fenntartásokkal kezeli ezen eljárás alkalmazását. Azt szeretnék kihangsúlyozni, hogy azt kell biztosítani, hogy a támogatásokkal minőségi projektek valósuljanak meg, a legjobb projektek kerüljenek kiválasztásra, és a támogatásokkal értékteremtés valósuljon meg, és hogy a források a leghatékonyabb, leggazdaságosabb módon kerüljenek felhasználásra. Ezek a szempontok ellentmondásban állhatnak azzal, ahogyan az egyszerűsített eljárás működik. Pontosan ebből kifolyólag voltak audit problémák az előző időszak ESZA programjánál is, mert nem volt egyértelműen biztosítva a minőségi értékelési szempont. De be lehet építeni a rendszerbe biztosítékokat annak érdekében, hogy a minőség biztosított legyen. Kéri, hogy nagyon precízen vizsgáljuk meg az egyszerűsített eljárás folyamatát és szempontjait, hogy a lehető legteljesebben érvényre juthasson a minőségi értékelési szempont, a gondos pénzügyi menedzsment és hogy azok a projektek részesüljenek támogatásban, melyek leginkább hozzájárulnak a kitűzött célok eléréséhez. Az egyszerűsített eljárás szempontjai tehát rendkívül fontosak, hogy részletesen ki legyen fejtve, erősen minőségorientált módon működjön, és járuljon hozzá az eredmények eléréséhez. Kérte, hogy szenteljünk különös figyelmet az egyszerűsített eljárás kiválasztási szempontjainak. Abdulwahab Ádám felszólalásában azt kívánta az előzőekhez hozzáfűzni, hogy a Partnerségi Megállapodásban az került rögzítésre, hogy az alapértelmezett kiválasztási folyamat a standard kiválasztási folyamat, és az ettől való eltérést, azt minden esetben indokolni kell. Értelemszerűen indokolni, hogy miért van egyszerűsített, illetve miért van kiemelt kiválasztási metódus. Az értékhatár egy egyelőre nyitott és vitatott kérdés. Az Európai Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a 300 millió Ft-os határ, az meg van alaposan indokolva. Ezt írásban többször is közölték a Miniszterelnökséggel a főigazgató által írt levélben. Ezt úgy gondolja, hogy mindenféleképpen érdemes az MB-nek tudnia, mielőtt ebben a kérdésben állást foglal. Rákossy Balázs megköszönte ezeket a hozzászólásokat. Mielőtt a helyettes államtitkár úr részletesebben válaszolna, „hadd reagáljak” röviden a következőkre. Magát az eljárásokat, illetve az eljárások típusait, melyre a bizottság képviselői is utaltak, ezt egy kormányrendelet szabályozza. Azaz kormányzati horizontális szinten került meghatározásra, az átláthatóság, az egyszerűség, a szakmaiság, a hatékonyság maximális biztosítása, a verseny lehetőségének a megteremtése, illetve a gondos gazdálkodás (value for money) elveinek a keretrendszerében. Az a célunk, hogy mindezeket a fejlesztési forrásokat, olyan pályázati eljárások során tudjuk biztosítani a kedvezményezettek irányába, amelyek ezeknek az elveknek és a nyilvánosság legszélesebb biztosításával lehetőséget adnak. A másik része, hogy ezeket az eljárásokat az adott operatív program, így a GINOP is, melyik eljárást alkalmazza, az már az irányító hatóság hatáskörébe tartozik, azzal együtt ugyancsak a kormány dönt. De a mi javaslataink megtételénél is ugyanezek az elvek azok, melyeket a szakpolitikai felelősök értékelése alapján, a kormány elé beterjesztünk. Az, hogy milyen az alkalmazási arány az egyszerűsített vagy az alap generális eljárás alkalmazásnak százalékos aránya között, az gyakorlatilag egy szakmai evaluációnak az eredménye. Természetesen szem előtt tartva azt, hogy ezek az általános elvek érvényesüljenek, illetőleg a fejlesztési források kihelyezésénél a források 100%-os abszorpciójára törekedjünk. Karsai Tamás helyettes államtitkár felszólalásában annyival egészítette ki az előzőeket, hogy a Bizottság képviselőivel már régóta folytatnak tárgyalásokat ez ügyben, és tisztában vagyunk azzal, hogy a bizottsági álláspont szerint az egyszerűsített eljárásrend kerethatára túlságosan magas és erről folynak is egyeztetések a jogszabályért felelős központi koordinációs szervvel, éppen ezért ezt a részét nem érintenénk, miután az IH-t a magyar jogszabályok kötik, de tudunk a vitáról. A tartalmi részéről annyit mondott, hogy az elődprogram a GOP tapasztalatai az egyszerűsített eljárásrenddel nem voltak rosszak a következő okok miatt: először is mindig kellő időt biztosítottunk, megfelelően hosszan, akár fél évig nyitva tartó konstrukciókkal dolgoztunk, tehát nem volt olyan probléma, hogy first come first served típusú, „azaz aki beesett hétfőn, az nyert, a keddiek buktak”. Mindig kellő forrás mennyiséggel nyitottuk meg az ilyen

31

jellegű felhívásainkat. Másrészről, jelentős minőségi kritériumi beugrók kerültek be a felhívásokba, ezek közül volt akár cégkockázat mérők, különféle pénzügyi adatokkal, továbbá meghatározásra kerültek iparági fókuszok, eszköz fókuszok, tehát ezek azt jelentették, hogy nem bárki jöhetett be bármire, hanem viszonylag jól körülírt (egytípusú) projektek. Az a projekt, amely ennek a 10 feltételét teljesítette, az kaphatott egyszerűsítet eljárásban forrást. Ez kétségtelen, hogy a projektek sorba állítása, azt hogy ezt a jó alap jó projektet, milyen szinten tudjuk meghúzni, az tipikus alap vita, de nem mentünk nagyon 50 és 100 millió Ft fölé az előző ciklusban egyszerűsített eljárásrendben vagy automatikusban éppen, hogy nevezték. Annyit tudunk most mondani, hogy amiben mi most jogszabály szerint egyszerűsítettre vagyunk utalva, ott is egyrészt megindokoljuk azt, hogy miért ezt választjuk, és az indok nem az, hogy a jogszabály erre kötelez, ennél többet is lehet indokolni, illetve kellő forrással, nyitvatartási idővel és nagyon erős minőségi szűrő és kvantitatív kritériumokkal választjuk ki a nyertes pályázatokat. Abdulwahab Ádám részéről egy gyors reakció, hogy a küszöbértékre vonatkozóan, igazából kifejtették, hogy nem arról van szó, hogy ha a küszöbérték a 300 Millió Ft marad, akkor nem teljesülnek ezek a kritériumok, nem teljesíthetők, mert ha a Bizottság ezt gondolná, akkor nem ezt írná, hogy túl magas a küszöbérték, hanem azt írná, hogy nem fizet (most így leegyszerűsítve a folyamatot). Amit gondol a Bizottság, hogy elég nagy a kockázata, hogy mivel ebben a tartományban a projektek nem fognak egymással versenyezni, ezért ez a bizonyos value for money elv nem teljesül. Az, hogy a valóságban nem teljesült-e, utólag fog kiderülni. A bizottság csak arra hívja fel a figyelmet, hogy itt látnak egy kockázatot, ezért gondolják azt, hogy a 300 Millió Ft túl magas. A dolog másik része ott sokkal keményebb a megfogalmazás, arról van szó, hogy a Partnerségi Megállapodásban az került rögzítésre, hogy azt kell indokolni, hogy ha a normál menettől eltérő kiválasztási rendszert alkalmaz az Irányító Hatóság. És ebből a szempontból „nem olvastam el a kormányrendeletet”, de egészen biztos, hogy nem szerepel olyan, ami ellentétes lenne a PM-mel, tehát egészen egyszerűen a Bizottság mást nem tud tenni, mint ragaszkodni ahhoz. A Bizottság érti az álláspontot, egészen más lenne a reakciónk, ha azt gondolnánk, hogy nem fogja az Irányító Hatóság teljesíteni, vagy mindent elkövetni annak érdekében, hogy ezek a követelmények teljesüljenek. Arról van szó, hogy meg kell indokolni, ha normáltól eltérő eljárást kíván alkalmazni az IH. És arról is szó van, hogy ezek eljárás típusáról is ennek az MB-nek kell döntést hoznia a GINOP tekintetében, mely a Bizottság számára teljesen egyértelmű a rendeletből következően, nem is igazán tudnak vitát nyitni erről. Rákossy Balázs visszavette a szót, és reagálva Abdulwahab Ádám utolsó mondatára, azaz számunkra is teljesen egyértelműen és világosan fogalmaz a Partnerségi Megállapodás, és az MB-n és egyéb fórumok előtt, mindenhol szakmailag alátámasztható érvekkel, számokkal fogjuk azt alátámasztani, hogy éppen miért, melyik eljárást választjuk az adott pályázati konstrukcióként. „Hadd adjak még egy biztosítékot”, abban bízzunk, hogy maga az egész pályázati rendszernek a garanciális intézményrendszere megteremti a biztosítékot arra, hogy az általunk szakmailag alátámasztott eljárásrendekben a visszaélések számát a minimálisra szorítsuk. Nyilván itt egy együttműködés van a központi koordináció, illetve a szaktárcák által irányított Irányító Hatóságok között. De azt látjuk, hogy az új intézményrendszerben megvannak ennek a biztosítéknak a lehetőségei, persze itt nagyon fontos az egyéb funkcióknak, mint például az auditnak a jó működése, megfelelő mintavételezés, az utókövetés stb. Technikai kérdésnek tekinti összességében. Az nagyon fontos, hogy meg tudjuk indokolni, hogy a PM szövegezése, illetve az irányadó magyar 272/2014 es kormányrendelet alapján, melyik pályázatnál milyen kiválasztási eljárást tartunk fontosnak. Nyilván ezután lesz kormányülés és a Kormánynak a megfelelő testülete lesz a megfelelő helyszín, illetve az MB-nek a végleges jóváhagyásnál, hogy az adott javaslatokat támogatja, vagy nem. Igyekszünk olyan számokat hozni, amelyek kellően meggyőzőek lesznek. Nyilván ez nekünk is korlát, a garanciális szempontokból kiindulva fontos és garanciális jellegű. Tardos János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke hozzászólásában kérte, hogy szeretne visszatérni a pénzügyi közvetítők kérdéskörére, miután az egyik legfontosabb témakör a kis- és

32

közép üzemek pénzzel való ellátása. Teljesen egyetértene itt a 6-os pontban leírtakkal, de ebből is szeretnék kihangsúlyozni és végig látni az átláthatóságot, külön kihangsúlyozva, hogy versenyhelyzetben dőljön el a pályáztatás eredménye. Azonkívül, harmadikként szeretnék megemlíteni azt, hogy nyomatékosan kell figyelembe venni az eddigi gyakorlatokat, illetve azt, hogy mely szervezetek eddig mit tettek, illetve mit nem tettek. Szeretné megemlíteni a Kamarának és a VOSZ-nak azt a pénzügyi közvetítő szervezetét, amely több mint 10 éve foglalkozik ezzel a témakörrel. Gyakorlatilag rendelkezik napi kapcsolattal a vállalatok felé, továbbá megbízható országos hálózattal, információs rendszerrel és minősítési rendszerrel is. Úgy gondolja, hogy a versenyhelyzetbe az eddigi tapasztalatokat is nyomatékosan kell figyelembe venni. Megköszönte a szót. Rákossy Balázs hozzátette az előbb elmondottakhoz, hogy alapvetően fontosnak tartja a versenyhelyzetet, hiszen nagy pénzekről beszélünk, nagy allokált összegekről, azt elkölteni csak úgy lehet, hogy verseny van. Hiába engedünk esetleg, valahol garanciális a szempontból, akkor sem tudunk jól felhasználni ilyen mennyiségű pénzt, ahhoz mindenképpen az kell, hogy legyen egy versenyhelyzet a kedvezményezettek részéről, megfelelő intézményi garanciákkal. Rákossy Balázs visszakérdezett, hogy jól értette-e a kérdést, hogy az MFB alapok alapjával kapcsolatosan fogalmazta meg a hozzászólását. A kormány ebben a tekintetben döntött, hogy a pénzügyi eszközöknek a szakmai felelőse az MFB Zrt., illetve az ezt felügyelő államtitkársága a Miniszterelnökségen van. Az Európai Bizottságnak az egyetértését bírja, ezzel kapcsolatosan az Európai Bizottság nem emelt fenntartásokat vagy kritikát. Ami a második fele ennek a kérdésnek, hogy a pénzügyi közvetítőknek a kijelölése, pontosan milyen eljárásban kell, hogy következzen be, ebben az Európai Bizottságra várunk, mert ellentmondóak a tagállami értelmezések is ebben a tekintetben. De a konzisztenciát nem érzékeljük a bizottság részéről sem. Itt időt kért az Európai Bizottság a tekintetben, hogy a tagállamoknak, így Magyarországnak is iránymutatást tudjon adni, hogy mi a legbiztonságosabb és a fejlesztéspolitikai elveket legjobban alkalmazandó kiválasztási mód. Itt több fajta forgatókönyv jöhet szóba, a magyar kormány nyilván azt a megoldást fogja választani és addig nem fog ilyen pénzügyi közvetítőket kiválasztani, amíg nem százszázalékosan biztos a választandó megoldás európai bizottság általi támogatottságával. Rákossy Balázs feltette a kérdést a bizottság résztevőinek, hogy erre vonatkozóan tudnak-e információval szolgálni. Gabriela Hernandez a Bizottság részéről elmondta, hogy a 8. prioritási tengelynél még tisztázás és „guideline” szükséges a pénzügyi közvetítők közbeszerzését illetően. Azért van szükség iránymutatásra, mert a jogszabályi értelmezés még nem világos. Jelenleg az látszik legvalószínűbbnek, hogy a társfinanszírozás (értve ezalatt a pénzügyi közvetítő által az eszközbe vitt magántőkét) lesz a közbeszerzés szükségességét meghatározó elem, azért kérik a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat, mert még nincs végleges álláspont. Megköszönte az elmondottakat Rákossy Balázs, majd átadta a szót Éri Vilmának, a Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek küldöttének. A kérdése arra vonatkozik, hogy azon túl, hogy örömmel látja, hogy az indikátorok között van a fenntarthatóság szempontjából fontos indikátor is, hogyan történik a horizontális szempontok figyelembevétele a kiválasztási kritériumoknál. Kabai Anikó a feltett kérdésre válaszolva elmondta, hogy abban az esetben, ha pontozási szempontrendszert alkalmaz az IH, ott valamilyen pontszámmal, jellemzően a horizontális szempontokra általában 10%-os súly szokott esni, azaz az esélyegyenlőségre, fenntarthatóságra 5-5% szokott esni a projektek szempontjából. Abban az esetben, ahol nem volt pontozás eddig, ott pedig minimum követelmény volt, egy valamilyen feltételt mindenképpen a horizontális szempontokhoz kapcsolódóan is teljesíteni kellett. Itt jellemzően 4-5 kritériumból lehetett választani, hogy az adott cég mit vállal. De gyakorlatilag olyan, hogy horizontális szempontok nem kerültek a kiválasztásban alkalmazásra, arra nem kerülhetett sor.

33

És ezt a gyakorlatot a jövőben is kívánjuk folytatni. Rákossy Balázs feltette a kérdést, hogy az itt elhangzott prezentációval, illetve a megkapott anyagokkal, amik a kiválasztási kritériumokkal foglalkoznak, azokkal kapcsolatban van-e további kérdés vagy javaslat? Átadta a szót Székely Szabolcsnak, az Európai Beruházási Bank képviselőjének. A kérdése a pénzügyi keretre vonatkozóan lenne, „lehet, hogy én nem találtam meg ” de a régi akciótervekben mindig volt egy támogatási intenzitási oszlop, amiből lehetett tudni, hogy valójában még mit is várunk a final beneficiary-től azon túl, hogy a programból részesül. Megköszönte a szót. Karsai Tamás helyettes államtitkár reagálva a feltett kérdésre, elmondta, hogy nyilván ebben a megjelent nyilvános dokumentumban nincs benne, ez gondolom kiírásonként, előterjesztésként fog eldőlni, az adott pillanatban az adott területen, az adott időszakban melyik az a támogatási intenzitás, ami a legadekvátabbnak látszik. Rákossy Balázs hozzáfűzte az elmondottakhoz, hogy alapvetően egy magyar jogszabály határozza meg a regionális térképnek a támogatás intenzitásait a különböző magyar régiókban, illetve az itt adható extra kedvezményekről, illetve az intenzitás növelésekről, erről egy kormányhatározat rendelkezik, mely egy bizottsági rendeletnek az átvétele, és ennek az alkalmazása történik az egyes pályázati kiírásoknak a megjelentetésénél. Felkérte Rákossy Balázs Kabai Anikót, hogy ehhez a témához további hozzászólást tegyen. Elmondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormány Bizottság dönt ezekről a részletekről, és gyakorlatilag, amikor az Irányító Hatóság leadja az anyagot, akkor mi abban azt feltüntetjük. Ami megjelenik kormányhatározatban az ennek a ME által meghatározott formai kivonata. Székely Szabolcs EIB részről további kérdést intézett ehhez a témához. Akkor arra van mód, hogy erről ők információt kapjanak. Jelenleg akkor ez nincs eldöntve konkrétan? Majd minden egyes alkalommal eldől vagy majd csoportonként? De az, amit most látnak, az nem egészíthető ki ezzel az információval? Kabai Anikó válaszában elmondta, hogy gyakorlatilag mindenütt a maximumot, amit az adott támogatási kategóriákra vonatkozó jogszabály enged, azt lehet alkalmazni. Rákossy Balázs megkérdezte, hogy a válasz kielégítő-e, vagy további információra van szükség. Székely Szabolcs válaszában elmondta, hogy ebből még nem tudta meg, hogy akkor ott mégis mennyi, mert konkrét információra lenne szüksége. „Azért is köti az ebet a karóhoz”, mert nem titok, hogy az EIB azért ül itt, mert az állami önerőt támogatja, azt hivatott finanszírozni. Ugyanakkor mivel az EIB jelentős mértékben támogatja a KKV szektort mindenféle módokon, így szükségük lenne egy tisztább képre ez ügyben. Azaz ha van rá mód, valamilyen indikatív információ megjelenjen ebben a listában, az nagy segítség lenne. Karsai Tamás megjegyezte, hogy a teljes költségre való átállás miatt, a közszféra önrésze az GINOP-ban egészen radikálisian csökkent a GOP-hoz képest. A közszférás projektek pedig általában 100%-os támogatás intenzitással mentek. Azt végül is lehet számolni, hogy mennyi a magyar államra nehezedő, és ezért esetleg az EIB költségből finanszírozható nemzeti önrész. Klasszikusan mondjuk az 1. prioritásban, ahol magánkedvezményezettek vannak, ott a nemzeti önrész, a total cost elven, a magán kedvezményezettnek az önereje lesz, azt nehéz lesz előfinanszírozni.

34

Kabai Anikó gyors reagálásában elmondta, ha megnyugtató, akkor a nyilvános felületre, ahol a MB anyagokat megkapták, oda az IH feltölti az ide vonatkozó jogszabályokat, amikből ezek a maximumok kiolvashatóak. Abdulwahab Ádám kérte elnök szempontrendszer megvitatásában.

urat,

hogy

prioritásonként

haladjanak

végig

a

kiválasztási

Rákossy Balázs elmondta, hogy az általános észrevételt tegye meg a bizottság most. A prioritásonkénti észrevételeket, pedig a szünet után Rákossy Balázs berekesztette az ülést az ebédidőre. Az ebédet követően a 6. napirendi ponttal kívánja folytatni az ülést. 6. napirendi pont: Kiválasztási kritériumok, VT és VNT vonatkozások, szavazás A Monitoring Bizottság az ebédet követően a 6. napirendi ponttal folytatta az ülést. A határozatképességhez szükséges 17 fő szavazó tag jelenléte biztosított volt. Jiri Svarc úr ezt követően részletesen kifejtette általános és konkrét észrevételeit, folytatva a kiválasztási kritériumokhoz kapcsolódó beszélgetést. Elmondta, hogy beszéltünk arról, az új programozási időszak alapelve a szakpolitikákhoz való szorosabb illeszkedés és az eredményorientáltság, mint olyan. Az OP-t szélesebb kontextusba helyezve, a programozás során az egyik kulcs kiindulási pont számukra az Európa 2020 stratégia volt, illetve az országspecifikus ajánlások. Fontosnak tartja, hogy felidézzük, mi volt a kiindulási pont, különösen, amikor a kiválasztási szempontrendszert vizsgáljuk és az Európa 2020 stratégia kiemelt szerepet kap az Európai Szemeszter folyamatában is, melynek a közepén járunk. Néhány héttel ezelőtt az EB kiadta a tagállamokról szóló ország jelentést, Magyarországot is beleértve, ezt követően pedig a bilaterális tárgyalások eredményeként az EB hamarosan megfogalmazza az ország specifikus ajánlásokat is (május 13-án), melyek szintén számos - tagállami képviselőből álló - bizottságban kerülnek majd megvitatásra, aminek eredményeként a Tanács fogadja majd el a következő ország specifikus ajánlásokat. Azért emeli ki mindezt, mert a programozási folyamat bázisaként elsősorban az ország specifikus ajánlások szolgáltak. Az új ajánlások kialakítása folyamatban van. Fontos, hogy a Monitoring Bizottság számoljon ezekkel a folyamatokkal is, hiszen ezek közvetlenül hathatnak a programokra is. Az általános rendelet egyik cikkelye kimondja, hogy a Bizottság maga is kezdeményezheti egy programozási dokumentum módosítását, ha annak szükségét látja az ország specifikus ajánlásokban foglaltak jobb teljesítése érdekében. Jiri Svarc felhívta a résztvevők figyelmét tehát arra, hogy kövessék szorosan nyomon az Európai Szemeszter folyamatait, illetőleg az EB ajánlásait az ország specifikus ajánlásokhoz, valamint a végső ajánlásokat, melyeket a Tanács fog elfogadni. Az ún. beavatkozási logika mentén tehát fontos látni a szélesebb szakpolitikai környezetet, az Európa 2020 stratégiát és az országspecifikus ajánlásokat, melyeket a Partnerségi Megállapodás céljai képeznek le, illetve az operatív programok céljaiban is megjelennek, melyeknek pedig további specifikus céljai vannak. A specifikus célok alatt intézkedések, és ajánlások találhatóak, melyek alatt jelennek meg a kiválasztási kritériumok is. Mindezt azért hangsúlyozza, mert a kiválasztási kritériumok biztosítják a szakpolitikai irányelvek becsatornázását a végrehajtás gyakorlatába, és amikor róluk gondolkozunk, érdemes emlékezetünkben tartani a szélesebb kontextust is. Rákossy Balázs megköszönte a hozzászólást és a tájékoztatást. Kérte a résztvevőket, mondják el további véleményüket, észrevételeiket, tegyék fel kérdéseiket akár Svarc úr, akár az elhangzott prezentációhoz kapcsolódóan. Rákossy Balázs elmondta, hogy a Jiri Svarc úr által elmondottakra a következő MB ülésen és az elektronikus platformon is vissza fogunk térni.

35

Ezt követően Rákossy Balázs megerősítette, hogy a határozatképességhez szükséges minimum 17 fő szavazó taggal határozatképes az MB. Visszatérve a 6. napirendi ponthoz, kérte a tagokat, hogy a kiválasztási kritériumokhoz kapcsolódóan fejtsék még ki további véleményüket, mondják el ajánlásaikat, javaslataikat, tegyék meg észrevételeiket az elhangzottakhoz. Abdulwahab Ádám még elmondta, hogy az egyes intézkedések célcsoportjai nem jelennek meg a kiválasztási kritériumok között, szerinte így nehéz értelmezni a kritériumokat, hiszen nem mindegyik vonatkozik cégekre, és nem mindegyik ugyanolyan típusú cégekre vonatkozik. Rákossy Balázs válaszában elmondta, hogy véleménye szerint a Partnerségi Megállapodás és a GINOP elfogadott verziója világosan fogalmaz ebben a tekintetben. Átadva a szót Kabai Anikónak elhangzott, hogy az OP alapján kiegészíthető a kiválasztási szempontrendszer, ha ez szükséges. De úgy ítélték meg, hogy ezeket az információkat külön már nem szükséges elfogadni, hiszen az elfogadott OP már tartalmazza azokat. Gabriela Hernandez megerősítette, hogy hasznos lenne a kiegészítés, mert valóban sok célcsoport van az OP-ban, és egyébként a felhívások kialakításánál jelenthet könnyebbséget, ha itt is megjelennek a célcsoportok, az információ pedig már úgyis rendelkezésre áll. Rákossy Balázs megkérdezte, hogy az EB képviselőinek meglátása szerint miként haladjon végig a bizottság a szempontrendszeren, intézkedésenként lépésről-lépésre vagy más formában. Gabriela Hernandez javasolta, hogy esetleg prioritásonként lehetne haladni, de kérdés, hogy hogyan kerüljön megvitatásra a téma, illetve a szavazás mikéntje. Abdulwahab Ádám is a prioritásonkénti megvitatást javasolta, és ha valakinek lenne az egyes prioritási tengelyekhez hozzáfűznivalója, akkor azt ott menetközben elmondhatná. Elmondta, hogy az EB részéről egyben is el tudják mondani az észrevételeiket, de az talán kevésbé lenne kezelhető. Elnök úr egyetértett a prioritásonkénti megvitatással. Papp Erika, az MJVSZ főtitkáraként ezt követően megköszönte az EB vonatkozó javaslatát, majd elmondta, hogy nyitott az EB egyes konkrét javaslatainak megvitatására, meghallgatására. Szerinte célszerű lenne a javaslatukról előbb egy írott anyagot kiadni, hogy az átnézhető, és leegyeztethető legyen, és hogy megfelelőképpen véleményezni lehessen, hiszen az MB tagok is képviseletet látnak el. Az elfogadott napirendi javaslatban ez ilyen formában nem szerepelt. Kérte, hogy erről nyisson vitát az MB. Fontos lenne, hogy az MB többi tagja is fel tudjon készülni és megfelelő információkkal érkezzen a helyszínre. Az EB javaslatai nem voltak benne az előzetes anyagokban. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy túlságosan részletes lenne a megbeszélés, és azon túl, hogy az MB tagok előzetesen nem kapták meg az EB javaslatokat, nem lenne szerencsés sorról sorra haladni. Felvetette, hogy az MB 17 szavazó tagja el fogja tudni dönteni, hogy szeretné-e sorról-sorra végigvenni a szempontrendszert vagy nem. Ellenben az EB kiegészítő észrevételeit el lehetne mondani, át lehetne beszélni, ha olyan a téma, amely mindenkit érint. Semmiképpen nem menne bele egy betűről-betűre történő egyeztetésbe, mert ez nem az a fórum, ahol ilyen részletességgel kellene döntéseket hozni. Papp Erika kiegészítésként még hozzáfűzte, hogy esetleg megoldás lehetne, ha az EB javaslatai is felkerülhetnének a BIR felületére, és akkor a következő MB ülés újra napirendre tűzhetné.

36

Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub vezérigazgatója megköszönte a meghívást, majd hozzátette, hogy ő a magyar vállalkozók képviseletében van jelen, és kihangsúlyozta, hogy a magyar vállalkozók nagyon várják, hogy történjen végre valami, hiszen 2700 milliárd forintnyi GINOP forrás a tét. Ezért nagyon fontos, hogy képviseljük a cégek érdekét, és hogy mihamarabb kiírásra kerüljenek a források. Kérdés, hogy mit mondhat annak a kilencven embernek, akik őt küldték, miről számolhat be, milyen eredménye lett a bizottsági ülésnek. A programozási időszak már 2014-ben elkezdődött és lassan 2015 közepe van. Azt szeretnék, hogy a magyar gazdaság még jobban növekedjen, és minél hamarabb kaphassák meg a vállalkozások a támogatásokat. Kérte a kormány képviselőit, hogy mindent tegyenek meg ennek érdekében, és erre kérte az EB képviselőit is, illetve, hogy a célt ne felejtsük el. Az a cél, hogy a fejlesztési források kerüljenek kiírásra a magyar vállalkozók számára. Hangsúlyozta a képzések szerepét is, és a tiszta kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Kérte, hogy mindenképpen legyen outputja a megbeszélésnek. Mindenki, aki a vállalkozókat képviseli, azt szeretné, hogy elindíthassák a fejlesztéseiket. Rákossy Balázs megköszönte a hozzászólást, majd a vélemények ismeretében megkérdezte az EB képviselőit, hogy miként látják az ülés további menetét. Gabriela Hernandez elmondta, hogy ez a legfontosabb része ennek a bizottsági ülésnek, tehát annak meghatározása, hogy miként lesznek a projektek kiválasztva. A vállalkozói érdekeket képviselők is örülnének annak, ha ismerhetnék a támogatások megszerzésének feltételeit. Ennek eldöntése az a jogszabályi felhatalmazás, amivel a Monitoring Bizottság és a partnerek rendelkeznek. A partnerek tehát megvitathatják és eldönthetik a kiválasztási kritériumokat. Elmondta, hogy valóban, a GINOP egy óriási és komplex program, többféle célcsoporttal, szerteágazó intézkedésekkel, és hogy nincs még egy ilyen OP az egész EU-ban. Egy-egy prioritáshoz lenne észrevétele, de a bizottságra és elnök úrra bízta a megvitatás módját. Az első prioritás a legfontosabb prioritás a KKV támogatás szempontjából. Ez az a prioritás, ahol a KKV-k vannak a támogatás fókuszában, azonban innováció és kutatás a második prioritásban támogathatóak. Az OP-ban található egy keretrendszer arra nézve, hogy milyen KKV részesülhet támogatásban. Például termelési kapacitással rendelkező, jelentős növekedési potenciállal bíró, a beruházással új terméket előállító, kutatási tevékenységhez kötött tevékenység, vagy a termelési lánc módosítását tartalmazó tevékenység. Ezek a kritériumok az OP-ban találhatóak, és leegyszerűsítettek. Elmondta, hogy örülne, ha megvitathatná a bizottság a konkrét kiválasztási kritériumokat is, és reméli, hogy meg fogják kapni. Az EB szeretné látni, melyek az egyszerűsített eljárás kiválasztási kritériumai. Úgy gondolja, ez minden érintettet érdekel. A mikro-, kis- és középvállalatok termelési kapacitásainak bővítése esetében 80 milliárd forintos keretösszegről van szó. Ugyanez kombinált hiteltermék keretében 20 milliárd forinttal indulna majd. A kombinált termék kritériumait még nem tudja, mikor fogja megvitatni a bizottság, mert ezek még nem állnak rendelkezésre, ugyan augusztusra tervezett a felhívás megjelenése. Javaslata volt, hogy esetleg május végén vissza lehetne térni a konkrét kiválasztási szempontokra, az előző időszak MB ülése okán. A keretrendszerrel tehát egyetértenek, rendben van, de szeretnék látni a konkrét szempontrendszert is, hogy hogyan lesz mindez alkalmazva, különösen az egyszerűsített eljárásrend esetében fontos ez, hiszen automatikusan lesznek megítélve a támogatások a KKV-knak. A második prioritás esetében kevesebb az egyszerűsített eljárás, itt a standard eljárás a jellemző, de még nem látja a határidőket, ez azt jelentené, hogy nincsenek még kész a második prioritásban, és lesz még több idő, vagy mi pontosan a helyzet. Szeretnék tudni, mit takar pontosan az iparjogi innovációs voucher, hogyan fog ez működni egyszerűsített eljárásban, további információkat kérnek erről. Ezt követően Papp Erika főtitkár asszony hozzászólásában elmondta, hogy az MJVSZ már 2010-ben kezdeményezte azt, hogy a megyei jogú városok a különböző operatív programokban forrásokat kaphassanak. A szövetség honlapján idegen nyelven minden korábbi anyag olvasható. A szakmai egyeztetések már lezajlottak, az operatív programok kapcsán a szövetség területi képviselői a kormánnyal és az ágazati minisztériumokkal való tárgyalások során 2011-től kezdődően lefolytatták a szakmai

37

tárgyalásokat, legyen szó akár a KKV-kal, akár az egyetemekkel való együttműködésről. Felhívta a figyelmet a növekedési zóna programra is, melynek létrejöttét szintén az MJVSZ kezdeményezte. Tudomása szerint ennek az ülésnek tehát nem az a feladata, amit az EB képviselői kezdeményeztek, ezt egy másik szintű konzultációban és társadalmi egyeztetésben kellene lefolytatni, amit az EB kezdeményezhet. Neki, mint bizottsági tagnak nem ez a feladata, nem erre lett felhatalmazva. Végül kérte elnök urat, hogy a delegált tagokat egyesével nyilatkoztassa, hogy ebben a beszélgetésben részt kívánnak-e venni. Gabriela Hernandez hozzátette, hogy a kiválasztási kritériumokat a Monitoring Bizottságnak kell elfogadnia. További vitát nem szeretnének generálni. Rákossy Balázs kiemelte, hogy az ülés fő feladata, hogy mindenki elmondhassa meglátásait az előterjesztésben javasolt kiválasztási kritériumokkal kapcsolatban. Azt a mandátumot kapta a magyar kormánytól, hogy ezt a programot - az EB együttműködésével - jól tervezzék meg, majd ezt követően - a mai ülést egyfajta cezúraként értelmezve – a különböző szempontok jóváhagyásával és széles társadalmi érdekeltségi kör bevonásával kezdjük meg a program végrehajtását. Úgy szeretné vezetni az ülést, hogy lehetőség szerint minden szempont az asztalra kerüljön, minden át legyen beszélve, bizonyos időbeli korlátokkal számolva. A cél továbbra is az, hogy az ülés eredményeképpen a helyes és jó döntés megszülessen. Felvetette, hogy annak a szintjét kellene tehát meghatározni, hogy mely technikai részleteket szükséges ezen ülésen megbeszélni, és melyeket egy másik, szűkebb körű találkozón Brüsszelben, vagy Budapesten. Rákossy Balázs elmondta, hogy szeretné, ha mindenki számára pozitív kimenetele lenne az ülésnek. Konszenzust kért abban a tekintetben, hogy a résztvevők hogyan folytassák az egyeztetést. Jiri Svarc hozzászólásában még az ötödik és hatodik prioritásokhoz tett két konkrét kiegészítést. Az ötödik prioritás kiválasztási kritériumai között örömmel látták a hivatkozást az ügyfélkategorizálási rendszerre. Javasolni szeretne egy kiegészítő kritériumot az ötödik prioritásban, nevezetesen a nemzeti foglalkoztatási szolgálat és a szociális szolgálatok együttműködési kötelezettségét. Ezen területek együttműködése kulcsfontosságú, hiszen a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű személyek sokszor szociálisan is hátránnyal küzdenek. Fontos, hogy legyen egy jó együttműködés a két szolgálat között. Jiri Svarc a hatodik prioritás kapcsán elmondta, hogy a kiválasztási szempontok itt főként input orientáltak, pl. képzések. Szeretne javasolni output jellegűt is, pl. a tréningek minőségének értékelése. Tehát kiegészítésként javasol egy kvalitatív output értékelési szempontot bevezetni a 6. prioritás kiválasztási szempontrendszeréhez. Ez az eredményorientáltság és az OP célértékeinek elérése miatt szükséges. Általános észrevételként ő is megemlítette, hogy jó gyakorlatnak tartja, ha az érintettek és az MB tagjai is megtehetnék az észrevételeiket. Ez is lehetséges mód arra, hogyan növeljük a kritériumrendszer és a felhívások kialakításának átláthatóságát. Rákossy Balázs megköszönte Jiri Svarc javaslatait. Elnök úr megkérdezte a szakpolitikai felelőst, hogy szakmailag hogyan látja a kérdést. A Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárság képviselője, Ádám Sándor elmondta, hogy valóban előremutató lehet az együttműködés a foglalkoztatási szolgálat és a szociális programok összekapcsolása által, egyet tudnak érteni, támogatják. A hatodik prioritás kapcsán szeretne kérni konkrét példát az EB-től arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet biztosítani a képzések minőségi kimenetét a kiválasztási kritériumoknál. Megpróbálhatják beépíteni az általános kiválasztási szempontok közé ezt a típusú elvárást, de a konkrét felhívások megjelentetésénél ez problémát okozhat. A harmadik felvetéshez és még az ülés elején felmerült kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként Dr. Kabai Anikó elmondta, hogy az OP-ban szereplő eredményességi indikátorok olyan output jellegű elvárások,

38

melyek használhatóak lesznek. Minden egyes pályázati kiírás értékelési szempontrendszerének hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az elfogadott OP eredményességi számait elérjük. Ez jogszabályi kötelezettség, ezért nem látták úgy, hogy ezt még feltétlenül nevesíteni is kell. A kivetített táblában szereplő eredményességi számokhoz kell tehát orientálnia a projekteket a kiválasztási szempontrendszernek. Jiri Svarc hozzátette, hogy meglátása szerint a szempontrendszer meglehetősen általános, és a felhívásokban lesznek részletesen kifejtve. Nem azt mondja, hogy most egy nagyon részletes kritériumrendszer kell, hanem inkább, hogy rögzítsük a kritériumok általánosságának szintjét. Például van egy kritérium, ami azt mondja: a kompetenciafejlesztési programokhoz végrehajtási mechanizmus kialakítása szükséges (implementation of mechanism for competency development shall be established). Szerinte ez nem igazán specifikus kritérium. Ha az általánosságnak ezen a szintjén mozgunk, akkor ő például azt gondolná, hogy az eredmények értékelésének rendszere szükséges (system for assessment of achievements should be established) . Kiegészítésként tehát egy ilyen kritériumot javasolna a meglévő mellé. És persze lehetne menni tovább abba az irányba, hogy egyre jobban specifikáljuk a kritériumokat, de az eddigiek alapján úgy látja, hogy ezen az ülésen nem ezt tesszük, mert a részletes kritériumok és feltételek meghatározása majd a felhívások kialakításánál történik. Dr. Kabai Anikó válaszában kiegészítésként hozzátette, hogy a 1303/2013-as EU rendelet 110. cikke rendelkezik arról, hogy a monitoring bizottság miről szavaz a kiválasztási szempontrendszer vonatkozásában. A 2. bekezdés a) pontja alapján a monitoring bizottság vizsgálja és jóváhagyja a műveletek kiválasztásához használt módszereket és kritériumokat. Ennek megfelelően bemutatásra került az általános részben, hogy milyen módszereket tudunk alkalmazni a hazai jogszabályi kötöttségek mellett. A monitoring bizottság szavazati joggal rendelkező többsége dönthet úgy, hogy ezt nem fogadja el, és akkor például jogszabály módosítást kezdeményezhetünk. Továbbá a korábbi évekhez hasonlóan kritériumrendszerről beszélünk. Megadtuk intézkedés szinten a szempontokat, melyeket az egyes pályázati felhívásokban, mint egy menürendszert kívánunk alkalmazni, figyelembe véve természetesen a rendelkezésre álló keretösszeget és a megcélozott KKV kört. Az, hogy egy pályázati felhívásban a kiválasztási szempontrendszer konkrétan hogyan van összeállítva, a szakpolitikai felelősnek, a rendelkezésre álló keretnek, és az IH végrehajtási tapasztalatának az összege. Az EU rendelet alapján úgy látja, hogy a monitoring bizottság szintjén eldöntendő kérdés nem az, hogy az egyes pályázati felhívásoknál milyen szempontra konkrétan hány pontot adunk. Ebből fakad az is, hogy egy nyolc prioritásból álló, rengeteg, egymástól teljesen eltérő területet felölelő operatív program esetében a felsorolt kritériumok, mondhatjuk azt, hogy általánosak, viszont minden esetben intézkedésenként témához specifikáltak. A korábbi időszak gyakorlatára tud támaszkodni, mivel a 2014-2020-as időszakban monitoring bizottsági ülés még nem volt, és más típusú, elfogadott értékelési kritériumrendszer nincsen. 2007-2013-ban ez a módszer elfogadott volt. A javasolt anyag jó leírást kínál ahhoz, hogy megítélhető legyen, az egyes intézkedésekben a felhívásoknál mi alapján születnek majd a döntések. Hozzátette, hogy van egy operatív programunk, amely sok tekintetben meghatározza, hogy mire mennyi forrást adhatunk, ki lehet kedvezményezett, milyen célra adható a forrás, és azt is, hogy mely indikátorokat kell a felhívásokkal teljesíteni. Ez egy adottság, ez egy háttérdokumentum. Minderről szavaztatni nem biztos, hogy szerencsés, hiszen ezek kőbe vésett dolgok. Jiri Svarc hozzátette, részéről egy egyszerű konkrét javaslat volt. Kiegészítő kritériumként javasolta a hatékonyság értékelésének megvalósítási rendszerét, mint kiválasztási szempontot (implementation mechanism for assessment of efficiency shall be established.). Gabriela Hernandez még összefoglalásképpen elmondta, hogy számukra túl általánosak a kiválasztási szempontok ahhoz, hogy véleményt formálhassanak, mert igazán a felhívásoknál fognak részletesen megjelenni, de érti, hogy ezek a későbbiek során kerülnek majd még részletesen kifejtésre. Várják a

39

konkrétumokat, mert amikor meglesznek a részletes és konkrét szempontok, fogják tudni véleményezni őket. Örömmel vitatná majd meg a partnerekkel együtt a konkrét kritériumokat. A tagokon és elnök úron múlik, szeretnék-e további részletességgel megvitatni a konkrét szempontokat. Számít arra, hogy az elektronikus felületre feltöltésre kerülnek az anyagok, és hogy az minden tag számára elérhető lesz. Fontos lenne látni, melyek a konkrét kritériumok, amelyek nagyjából megegyeznek majd a felhívás kiválasztási kritériumaival. Korábbi hozzászólásában jelezte a pontokat, ahol észrevételeik vannak, pl. az egyszerűsített eljárásoknál több konkrétumot szeretnének látni. Információt kérnek az innovációs voucherről. Rákossy Balázs megköszönte a hozzászólást, érdeklődött, van-e még észrevétel, javaslat az elhangzottakhoz, majd átadta a szót Kompaktor Emíliának. Kompaktor Emília a MKIK-tól a kiválasztási kritériumok kapcsán hozzátette, hogy az ilyesfajta részletekbe menő észrevételeket írásban, az ülés előtt lenne jó benyújtani, és akkor a monitoring bizottság is meg tudná tárgyalni.,Kérdése volt, hogy a kiválasztási kritériumrendszernek melyik részében találja azt, hogy a potenciális pályázó “pályázóképességét” vizsgálják, alkalmas-e a pályázat megvalósítására, van-e a rendszerben előminősítés. Rákossy Balázs megköszönte igazgató asszony hozzászólását, elmondta, hogy a jövőben tartandó monitoring bizottságok előkészítése során figyelembe lesz véve eljárásrendi jellegű javaslata. Ezt követően átadta a szót Dr. Kabai Anikó főosztályvezető asszonynak. Kabai Anikó főosztályvezető asszony (GFP IH) a kiválasztási szempontrendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy 8 dokumentumot kaptak a tagok előzetesen. Egy általános, ami a háttérre vonatkozik és a 7 prioritáshoz egy-egy részletes kiválasztási szempontrendszert, ami intézkedésszintű bontásban van. Az általános dokumentum „c” fejezete (belépési kritériumok), azon belül az „e” pont a projektgazda megfelelősége. A belépés kritériumok vizsgálata minden pályázónál nulladik ponton történik, és ha bármelyiknek nem felel meg, akkor lepontozásra sem kerül az adott pályázat. Az „e” pontban (a projektgazda megfelelőségének vizsgálatában) szerepel továbbá, hogy csak megfelelő gazdálkodási adatokkal rendelkező pályázók támogathatóak, (kivétel például) induló vállalkozások. Kompaktor Emília olyan előminősítő rendszerről érdeklődött, ami a céget minősíti valamilyen módszerrel, kockázatviselés, pénzügyi stabilitás szempontjából - megítélése szerint ilyen nincs a rendszerben. Megjegyezte, hogy - az MKIK részéről - többször javasoltak már hasonlót. A probléma az, hogy a cégek bevállalhatnak olyan pályázatokat, amit aztán bebuknak - ez az előminősítő rendszer szolgálna ennek kiküszöbölésére. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. képviselője elmondta, a Széchenyi kártya programban 12-13 terabájt és 300 ezer vállalkozói adat után kialakításra került egy úgynevezett possibility default, lehetséges csődfigyelő rendszer. A rendszer alkalmas arra, hogy a vállalkozást a nulladik ponton leminősítse 15-18 pont alapján arról, hogy egyáltalán életképes-e, jelen esetre lefordítva fordítva pályázatképes-e. Ezt visszamérve a teljes adatbázisra 82%-os találati aránnyal működött. Már korábban is felajánlásra került ez a program ellenszolgáltatás nélkül a minisztériumnak. Ez a rendszer alkalmas lehet a vállalkozások szűrésére. Véleménye szerint jobb a vállalkozások számára is, ha nem kell végigmenni az egész pályázati procedúrán és utólag derül ki, hogy nem alkalmas a pályázó. Rákossy Balázs megköszönte az észrevételt és elmondta, hogy megfontolásra kerül ennek a rendszernek a vizsgálata és a beépítési lehetősége a kiválasztási rendszerbe. Továbbá a Bizottság képviselőit kérdezte arról, hogy van-e ellenvetésük a napirendi pontról történő szavazás ellen.

40

Gabriela Hernandez elmondta, hogy várják, hogy bővebb információt küldjön az Irányító Hatóság a kiválasztási kritériumokról, azokról a szempontokról, amelyeket a Bizottság nem talált elég bőven kifejtettnek. Elmondta, hogy megfelelőek az eddig kapott dokumentumok, de még várnak kiegészítéseket is. Ezután Rákossy Balázs a Bizottság képviselőit kérdezte, hogy a most megfogalmazódott kérdéseket később, az elfogadott napirendi pontok mellett, lehetőség lesz-e tisztázni (elfogadott ÉFK és elfogadott kiválasztási eljárás) vagy ez akadályozza a dokumentum elfogadását. Abdulwahab Ádám jelezte, hogy ez a folyamat nem egy statikus folyamat. Ez egy dinamikus folyamat, tehát nem arról van szó, hogy a monitoring bizottság meghozza döntését és akkor ezen már nem lesz lehetőség módosítani. A Bizottság képviselőinek nem volt ellenvetésük az MB szavazásával kapcsolatban. Azonban az a Bizottság véleménye, hogy ezek a kiválasztási kritériumok túl általánosak ahhoz, hogy valós döntést lehessen hozni. Kiegészítő információként megjegyezte, hogy jelen pillanatban nincs megegyezés a Bizottság és a magyar hatóságok között a kutatás-fejlesztés és az innovációs tengely kiválasztási eljárásának tekintetében. A Bizottság ugyanis ellenezi az egyszerűsített kiválasztási eljárást ezeknél a prioritásoknál. Rákossy Balázs erre reagálva jelezte, hogy a 272/2014 kormányrendelet tekintetében nem tud nyilatkozni. A Monitoring Bizottság kénytelen a hatályos jogszabályok szerint eljárni. A felvetett kérdés pedig egy megoldásra váró probléma. Kompaktor Emília az MKIK képviseletében kérdést tett fel arra vonatkozóan, hogy a korábban megfogalmazott javaslatok a szavazást követően még beépülhetnek-e, azaz a szavazással nem zárulnak le ezek a pontok. Rákossy Balázs elmondta, hogy a javaslatok megfontolásra kerülnek. Éri Vilma érdeklődött, hogy mi volt az a 8 darab dokumentum, amit előzetesen meg kellett volna kapni a bizottsági tagoknak, mivel állítása szerint az információs felületen csak 4 dokumentum található, és nem kapott dokumentumot e-mailben. Aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy olyanról kellene szavaznia, amit nem látott, ezért a szavazás során tartózkodni fog. Kabai Anikó főosztályvezető a jelen lévőket kérdezte a kérdéses dokumentumok meglétéről, azonban mind a Monitoring Bizottság tagjai, mind az Európai Bizottság tagjai hozzájutottak a dokumentumokhoz. Gabriela Hernandez, a Bizottság képviselője elmondta, megkapták a dokumentumokat, és megfelelőnek tartják azokat, bár még nem tekintik teljesnek a dokumentációt, így kérik az ülésen elhangzott kiegészítések megtételét.. Elégedettségét fejezte ki, hogy az IH angol nyelven is eljuttatta az anyagokat. Rákossy Balázs megállapította, hogy a szavazó tagok tekintetében a Monitoring Bizottság határozatképes, és felkérte a tagokat a GINOP műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok jóváhagyására. 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással a napirendi pontot a Monitoring Bizottság jóváhagyta. Tartózkodott: Dr. Éri Vilma, Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója (Környezettudományi Központ Alapítvány); Holló Szilvia, Magyar Nők Szövetsége. 3/2015. (IV.22.) GINOP MB határozat: A GINOP Monitoring Bizottsága jóváhagyta a GINOP műveletek kiválasztásához használt módszereket és kritériumokat.

41

Ezt követően az MB elnöke lezárta a napirendi pontot. 7. napirendi pont: A GINOP ex-ante feltételek bemutatása Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára tartott a témában előadást. Prezentációját a jogszabályi környezet bemutatásával kezdte. 2014-20-as időszak új jogszabályi elemeinek célja, hogy az európai uniós társfinanszírozáshoz olyan stratégiai és intézményi kereteket írjon elő az egyes tagállamok részére, amelyek garantálják, hogy az európai uniós források felhasználása eredményes, hatékony és stratégiailag megalapozott. Az általános ex-ante feltételek, horizontálisan vonatkoznak valamennyi programra, a tematikus ex-ante feltételek pedig az egyes operatív programok egyes prioritási tengelyeire, tematikus célkitűzéseire vonatkoznak. Fontos, hogy az előzetes feltételeket főszabályként a tagállamoknak az operatív programok benyújtásáig, elfogadásáig kell teljesíteni. A jogszabály azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a benyújtáskor még nem teljesülő feltételeket legkésőbb 2016 év végéig teljesítsék a tagállamok. A teljesítésről és a teljesítés előrehaladásáról a tagállamnak évente be kell számolni az Európai Bizottság felé. Azoknál a kritériumoknál, amelyek nem teljesültek, egy akcióprogram keretében kell bemutatni, hogy milyen lépések, milyen intézkedések vezetnek el az adott kritérium teljesítéséig. Összesen hét darab GINOP-ot érintő általános ex ante feltétel van. A 7 feltétel alá 23 darab konkrét kritérium tartozik. A 23 kritériumból a benyújtáskor Magyarország 10-et teljesített. A 13 nem teljesült kritériumra pedig akciótervet kellett bemutatni részben a partnerségi megállapodásban, részben pedig az operatív programban. Tematikus ex-ante feltételekből szám szerint 12 van, amely közül 6-ot teljesített Magyarország a GINOP benyújtásáig, 6-ot pedig csak részben. A 12 feltételhez 43 kritérium kapcsolódik, ezek nagy többsége, 33 darab teljesült. Az elmúlt néhány hónap eredményeként elmondható, hogy saját értékelés alapján javult a helyzet, így már 7 kritérium tekinthető teljesültnek. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a magyar kormányzat értékelése, és erről az Európai Bizottsággal meg kell majd állapodni. Ezek az egyeztetések folyamatban vannak, de még nem zárultak le. A helyettes államtitkár úr prezentációjában kitért az általános ex-ante feltételekről bemutatására, főként a feltételek jellegének ismertetése céljából. Különböző EU-s és más jogszabályoknak való megfelelést kell biztosítani. Hátrányos megkülönböztetés, nemek közötti egyenlőség, fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ egyezmény végrehajtására vonatkozó részben jogszabályok, részben pedig intézményi kapacitások rendelkezésre állását kell biztosítani. Ezek mind olyan kritériumok, amik részben teljesültek, részben pedig a teljesítésük folyamatban van. Főleg az intézményrendszer szereplőinek képzésére irányul az a munka, ami még hátra van, de ide tartozik az állami támogatásokra vonatkozó jogrendszernek a meglévősége, a közbeszerzési jogszabályoknak a megfelelősége, környezetvédelmi hatásvizsgálatokra vonatkozó keretszabályoknak a megléte. Ezek azok a horizontális szabályok, amelyek ugyan a GINOP-ot is érintik, de részleteiben nem a GINOP Monitoring Bizottság előtt érdemes tárgyalni, hanem majd a későbbiekben a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága előtt. Turóczy helyettes államtitkár úr bemutatta a GINOP első négy prioritási tengelyéhez kapcsolódó ex-ante feltételeket: a kutatás-fejlesztési, a kkv fejlesztés, infokommunikációs és energiahatékonysági tengelyekhez tartozókat. Ezek közül hármat Magyarország már az OP benyújtásakor teljesített. A kutatás-fejlesztési kritériumot alapvetően az S3 stratégia kormány általi elfogadásával, amire tavaly novemberben került sor. Az

42

S3 stratégia az intelligens szakosodási stratégia, ami azt szolgálja, hogy az innovációs forrásoknak a felhasználása, illetve tágabb értelemben a vállalkozások fejlesztésére irányuló források felhasználása olyan intelligens szakosodási célok mentén történjen meg, ami hozzájárul a magyar gazdaság innovatív struktúraváltásához. A kkv fejlesztéshez kapcsolódó kritérium szintén teljesült. Részben olyan intézkedésekkel, mint az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedések, a Magyary Program és más hasonló vállalkozási szemléletfejlesztési intézkedéseknek köszönhetően. Elmondta, hogy a decemberi benyújtáskor voltak még nem teljesült kritériumok, de megítélése szerint az elmúlt néhány hónapban részben a digitális infokommunikációs kritériumok, részben pedig az energiahatékonysági kritériumok teljesültek. Az egyik infokommunikációs prioritási tengelyhez kapcsolódó kritérium volt a digitális növekedésre vonatkozó szakpolitikai keretek megalkotása, amelynek számos részkritériuma van, melyek egy részét már eleve teljesítette Magyarország, két elemét azonban nem vagy csak részben, ezek terén érdemi előrelépés történt az elmúlt hónapokban. Ezek közül az egyik, hogy Magyarország 2014 végén elfogadta a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programot, amely tartalmazza a nemzeti infokommunikációs stratégia SWOT elemzése alapján azokat az intézkedéseket, amelyeket az ex-ante kritérium előír. A másik pedig az, hogy a stratégia, illetve a stratégia végrehajtásáért tett intézkedéseket mérő indikátorrendszer bizonyos elemei nem teljesítették a kritériumot, itt az első negyedévben került sor, részben a KSH közreműködésével, részben európai uniós kérdőívek kitöltésével annak az információnak az összegyűjtésére, amelyek kielégíthetik az ex-ante kritériumot, de ez ügyben a bizottság véleménye is irányadó. A másik infokommunikációt érintő kritérium a szélessávú infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti vagy regionális terveknek a megléte. Ezen területen is jelentős előrelépésről számolt be. A Kormány az előző év végén elfogadta a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programot, ennek az egyik pillére a szupergyors internet program, amelynek a megvalósítási tanulmányterve az idei első negyedévben, első verzióban elkészült és a végleges megvalósíthatósági terv 2015. április 30-ig rendelkezésre fog állni. Helyettes államtitkár úr elmondása szerint ez egy olyan tartalmú, szerkezetű és részletezettségű megvalósítási tanulmányterv, ami szintén alkalmas arra, hogy teljesítse ezt az ex-ante kritériumot. Ehhez kapcsolódik egy másik megvalósítási tanulmány, amely szintén az első negyedévben készült, és április végéig szintén végleges formában rendelkezésre fog állni. Ez a tanulmány a versenyt elősegítő, és a szélessávú infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító tartható beruházási modelleket vizsgálja. Egy eddig még nem teljesült kritérium a magánszféra beruházásait ösztönző intézkedés. Több előrelépés történt az elmúlt negyedévben ezen a területen, de ezek részben még folyamatban vannak. A GINOP-ban is lesznek, illetve már vannak olyan pályázatok, amelyek a magánszféra beruházásait ösztönzik. A kormány több stratégiai megállapodást kötött a szélessávú infrastruktúra bővítésével kapcsolatban is. Folyamatos konzultációkat folytat a magánszektor képviselőivel, konzultációs tanácsot hozott létre és folyamatban vannak olyan intézkedések is a digitális nemzet fejlesztési program keretében, mint például a magánberuházásokat esetleg fékező vagy akadályozó jogszabályi kötöttségek egyszerűsítése, megszüntetése, jogszabályi akadálymentesítés. Illetve folyamatban van az ilyen beruházások esetében releváns díjak és adóknak a felülvizsgálata és szükség szerint azoknak a módosítása. A GINOP 5. és 6. prioritási tengelyéhez kapcsolódó ex-ante feltételek a foglalkoztatási és képzési tengelyek. A kritériumok egy része a GINOP benyújtásakor már teljesült, három kritérium azonban csak részben teljesült, melyek teljesítése jelenleg folyamatban van. Kiemelte, hogy a munkaerőpiaci-szervezeti rendszer, szervezeti értelemben jelentős átalakuláson ment át. A korábban a Munkaügyi Hivatal által ellátott foglalkoztatáspolitikai feladatokat ma már az NGM, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látja el. Az informatikai rendszer pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala hatásköre. Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó kritériummal kapcsolatban elmondható, hogy a keretstratégia elkészült, ennek intézkedéseinek végrehajtása jelenleg folyamatban van. Év végéig teljesíthető lesz ez a kritérium.

43

A szakképzési rendszer fejlesztésére, és hatékonyságának növelésére irányuló kritérium alapvetően a szakképzés átláthatóságának és elismerésének növelésére irányul. A TÁMOP projekt keretében válik teljesíthetővé ez a kritérium, amelynek keretén belül egy olyan szakképzési és minőségbiztosítási rendszer kifejlesztéséről van szó, amely a nemzetközileg elfogadott indikátorok figyelembe vételével kerül kidolgozásra. A kritérium várható teljesülése ez év második fele. Rákossy Balázs az előadást követően megnyitotta a hozzászólások lehetőségét. Gabriela Hernandez a Bizottság részéről hozzászólásában kiemelte az S3 Stratégiát és ennek nyomon követését és kérte, hogy a stratégia elkészítéséért felelősök számoljanak be az előrehaladásról a következő MB ülésen, különösen az ebben az évben elért előrehaladásról, a megtett intézkedésekről. A DG Regio képviselője felvetette, hogy külön munkacsoportban kellene megvitatni az S3 Stratégiával kapcsolatos ügyeket, mivel nagyon speciális területről van szó. Turóczy László Gabriela Hernandez észrevételére reagálva elmondta, hogy semmi akadálya nincs ennek. Az ex-ante feltételek teljesülésének nyomon követése a Monitoring Bizottság egyik feladata. A teljesülésről megfelelő részletességű tájékoztatást fog kapni a Monitoring Bizottság. Kiss Tamás Attila főosztályvezető elmondta, az S3 stratégia elfogadása megtörtént azzal, hogy a bizottság az operatív programokat jóváhagyta, hiszen előzetes feltétel volt. Május végéig kell a stratégiának az intézkedési tervét kidolgozni, ez a munka folyamatban van, határidőre el fog készülni. Ennek a stratégiának az érvényesítése ebben az évben úgy tud megtörténni, hogy a 2015-ben kibocsátásra kerülő pályázatok feltételeibe beépítésre kerülnek. Essősy Zsombor a Magyarok a Piacon Klub elnöke azzal a kérdéssel fordult a Monitoring Bizottsághoz, hogy mit mondhat a Magyarok a piacon klub tagjainak, mi lett az eredménye a bizottsági ülésnek? Mi változott a monitoring bizottság ülése után? Mit lehet mondani a vállalkozóknak? Rákossy Balázs ezt az ülést egy mérföldkőnek nevezte az európai uniós fejlesztési időszakban. A napirendi pontok elfogadásával megnyílt a lehetősége 68 kiírás megindításának, mely több mint 830 milliárd forint értékű. Abdulwahab Ádám kiemelte, hogy a pályázati lehetőségek közvetetten ugyan a vállalkozásokat juttatnak forráshoz, de közvetve az egész gazdaság fellendítését szolgálja a program. Ezt követően az MB elnöke lezárta a napirendi pontot. 8. napirendi pont: GINOP ex-ante értékelés bemutatása - Pénzügyi eszközök (GAP) Rákossy Balázs a 8. napirendi pontban felkérte Karsai Tamás helyettes államtitkárt, hogy mutassa be a GINOP ex-ante értékeléseket. A 1303/2013/EU rendelet 55. cikke alapján az OP-k Európai Bizottságnak történő benyújtásának feltétele a független értékelők által előállított ex ante értékelési jelentés elkészítése (tagállami kötelezettség). Az ex-ante értékelés az OP tervezése során, folyamatos tervezés-támogató tevékenységet ellátva vizsgálta a programok beavatkozási logikáját, külső/belső koherenciáját, a források elosztásának megfelelőségét, a programok kapcsolódását, a támogatási formákat és a végrehajtás nyomon követésére szolgáló indikátorokat.

44

Ennek célja az volt, hogy egy olyan OP készüljön, amely megalapozott, logikus, megfelel a szakpolitikai stratégiai környezetnek, figyelembe veszi a EU bizottsági elvárásokat, kereteket, valamint a múltbeli tapasztalatokat az eredményesség és végrehajthatóság területén. Jelentések az OP több verziójára készültek: • 2013 ősz, 2014. március, május, június, november-december • Végső, elfogadott OP: 2015. február Az ex-ante értékelési jelentések vezetői összefoglalói elérhetők a következő linken: http://palyazat.gov.hu/2014_2020_as_operativ_programok_tarsadalmi_egyeztetese A helyettes államtitkár úr kiemelte, hogy az ex-ante elemzés egy új jelenség a Monitoring Bizottság feladatai között. A pénzügyi eszközök alkalmazásának előfeltétele az általános és a termék specifikus ex-ante elemzések megléte. Ezekről a Monitoring Bizottságot tájékoztatni kell. Az értékelésnek két szakasza van: az első szakasz általános helyzetbemutató elemzés, mely a finanszírozási hiányokat, gap-eket állapította meg. A második szakasz a konkrét pénzügyi eszközöket alátámasztó ex-ante elemzések. Több értékelés is zajlik párhuzamosan: a KKV versenyképességi hitelhez kapcsolódó elemzés hamarosan véglegesedik, az IKT konstrukciót megalapozó elemzés is lassan végéhez közeledik, és megindult a kutatás-fejlesztési területhez kapcsolódó elemzés is. Kiemelte, hogy nem lehet pénzügyi konstrukciót indítani megalapozó elemzés nélkül. Az elemzés főbb megállapításai: A külső források egyáltalán nem vagy csak korlátozottan érhetők el a célcsoportok számára. Finanszírozási típusonként – az egyes tematikus célokra vonatkozó részletes megállapítások mellett – összefoglalóan elmondható: • a banki hitelezésben a vonatkozó felmérések szerint egyre meghatározóbb a fedezet vagy garancia hiánya, miközben a kamatkörnyezet nagyon kedvező; • a tőkebefektetések piacán hiányzik a magvető tőke, a tőkebefektetők a kevésbé kockázatos és a későbbi életszakaszokban lévő vállalkozásokat preferálják; • a garancia termékek piacán szabályozási és intézményi korlátok vannak, a vállalkozások számára kevésbé ismert ez a pénzügyi eszköz. Javasolt pénzügyi eszközök: • Univerzális termékek: A pénzügyi termékeket (hitel, tőke, garancia) olyan paraméterekkel kell kialakítani, hogy azok a különböző tematikus célok alatt tervezett intézkedések közül egyszerre többhöz is illeszkedjenek. Ezzel kerülhető el, hogy bonyolult és adminisztrációs szempontból is nehezen kezelhető, színes termékpaletta jelenjen meg. • Ösztönző termékek: Az alacsony kamatkörnyezetben olyan hiteltermék konstrukciókra van szükség, amely a pénzügyi közvetítőket magasabb kockázatvállalásra ösztönzi (azaz a magántőkére jutó elsőbbségi javadalmazásnak, a díjazásnak fedezni kell a magasabb kockázatokat, úgy, hogy a végső kedvezményezettre jutó kamatköltség „versenyképes” maradjon az alacsony kamatkörnyezetben). • Szakpolitikai elvárásokat tükröző termékek: A kombinált termékekben elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokon keresztül legyen megjeleníthető a szakpolitikai elvárás. A pénzügyi közvetítő elsősorban a projekt megtérülését és a hitelképességet értékeli. A bemutatót követően Rákossy Balázs kiemelte, hogy a pénzügyi eszközök prioritás azért is fontos, mert az összes prioritás közül ez tartalmazza a legnagyobb allokált összeget, 730 milliárd forintot. Hangsúlyozta ennek az összegnek a megalapozott és alátámasztott elköltésének fontosságát. És elmondta, hogy a kombinált termékek az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyon sikeresek. Majd megnyitotta a kérdések, javaslatok lehetőségét.

45

Szendrey Sylvia a Joint Venture Szövetségtől észrevételében megjegyezte, hogy várják a konkrét anyagokat, melyeket szívesen támogatnának megjegyzésekkel, észrevételekkel. Karsai Tamás erre válaszolva javasolta, hogy érdemes a szakpolitikai felelősökkel is felvenni a kapcsolatot, az Irányító Hatóság mellett. Székely Szabolcs az EIB-t képviselő delegált megjegyezte, hogy örömmel vették a dokumentumot, és azt, hogy sikerült azokat a piacokat szétválasztani egymástól, amik valóban különböznek egymástól jelentősen. Érdeklődését fejezte ki a részletes dokumentumok iránt. Továbbá felhívta a figyelmet a kkv versenyképesség tekintetében a Nemzeti Bank programjára, melyen a közelmúltban jelentős változtatásokat hajtottak végre. Javasolta az Irányító Hatóság és a Nemzeti Bank konzultációjának szükségességét a programok közötti átfedések elkerülése végett. Felhívta a figyelmet, hogy a Partnerségi Megállapodás is megemlíti, hogy az alapvető vállalkozási készség az egyike a core kompetenciáknak. Látható, hogy milyen sokan vannak, akik vagy egyéni vállalkozóvá válnak vagy mikrovállalkozásban dolgoznak. Nekik szükségük van azokra az alapvető vállalkozási készségekre, ismeretekre, amiket figyelembe vehetnek, és ami jelentősen javíthatja vállalkozásuk életképes működését. Szeretné, ha ez nagy hangsúllyal kerülne figyelembe vételre az új kiírásokban és szakképzéseknél. Ezt követően az MB elnöke lezárta a napirendi pontot. 9. napirendi pont: A YEI program bemutatása Rákossy Balázs megnyitotta a 9. napirendi pontot és felkérte Ádám Sándort, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkárságának megbízott főosztályvezetőjét, hogy tartsa meg előadását az Ifjúsági Garancia programról. Az előadás témája az Ifjúsági Garancia program, illetve ennek részeként az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből megvalósuló foglalkoztatási programnak a bemutatása. Kiemelt figyelmet érdemlő projekt, mivel az eddig GINOP-ból meghirdetésre került forrás mintegy harmadát ennek a programnak a megvalósulására fordítják. A gazdasági válságot követően munkaerő-piaci problémák jelentkeztek majdnem minden korcsoportban, de az egyik legfontosabb probléma a fiatalokat sújtotta. Az elmaradt beruházásoknak köszönhetően új álláshelyek már nem nagyon jöttek létre a gazdaságban és emiatt a fiatalok egyre kisebb számban tudtak belépni a munkaerőpiacra. Ennek az egyik eredménye volt az, hogy európai szinten, illetve Magyarországon is jelentősen csökkent a fiatalok foglalkoztatása. A 15-24 évesek munkanélkülisége európai szinten kétszerese a teljes népesség munkanélküliségi rátájának, Magyarországon ez a különbség 2,5szeres. A kezdeti probléma a megugró munkanélküliség volt a fiatalok között, de ma már elsősorban nem a munkanélküliség növekedése okozza a fő problémát, hanem annak tartóssá válása. 2008-nál látható erős felfutás a magyar fiatalok munkanélküliségi rátájában, amely mellett csökken a foglalkoztatási ráta. A tudatos kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt 3-4 évben sikerült a problémát kezelni, például a munkahelyvédelmi eszközök bevezetésével, illetve a célzott aktív eszközök elérték hatásukat, és csökkent a fiatalok munkanélkülisége, illetve valamelyest nőtt foglalkoztatásuk. Ebből a szempontból az utóbbi négy évben jobban teljesített Magyarország, mint az uniós átlag. Az Európai Tanács 2013 áprilisában új ajánlást hozott Ifjúsági Garancia néven, amely azt tartalmazta, hogy minden 25 év alatti fiatal részére 4 hónapon belül biztosítani kell a tagállamnak azt, hogy vagy konkrét állásajánlatot kapjanak, vagy oktatásba, képzésbe vonják őket, vagy gyakornoki helyet kínálnak fel

46

számukra. Ennek az ajánlásnak a teljesítéséhez forrásokat is biztosít az Európai Unió. Magyarországon 208 milliárd forint áll rendelkezésre ennek a célnak az elérésére az elkövetkezendő 7 évben. Ez a 208 milliárd forint a GINOP illetve a VEKOP KMR, illetve konvergencia régiókban egyaránt rendelkezésre áll, elsősorban munkaerő-piaci, illetve képzési célokra. De ezeket a forrásokat kiegészítik az EFOP oktatási illetve szociálpolitikára fordítandó forrásai is. Ezeken a forrásokon felül az Európai Tanács az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) keretében további mintegy 6 milliárd eurós támogatásról döntött azokban a régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya meghaladja a 25%-ot. Magyarországon négy olyan régió van, amely alkalmas arra, hogy YEI forrást felhasználjon: Dél-Alföld, Észak-Alföld, ÉszakMagyarország, illetve Dél-Dunántúl. Ezekre a régiókra Magyarországon 15 milliárd forint dedikált keretet biztosít az Európai Bizottság. Ehhez a 15 milliárd forinthoz további 15 milliárd forint ESZA társfinanszírozást kell biztosítani a tagállamnak, és ezzel együtt a probléma megoldására országosan, mintegy 36 milliárd forint fordítható az első két évben. Az Ifjúsági Garancia program felépüléséről és alapelveiről is beszélt a főosztályvezető. A programot az uniós iránymutatásoknak megfelelően központi koordináció mellett egy belépési ponttal tervezik, tehát a fiatalokra irányul maga a program, ők a nemzeti foglalkoztatási szolgálaton keresztül jelentkezhetnek ebbe a programba. 20 kormányhivatal, illetve 170 kirendeltség az, ami fogadja a fiatalokat. A programon belül fokozatos bevezetésre tett vállalást Magyarország. A NEET fiatalok aránya, akik ennek az ajánlásnak a célcsoportja, elég magas Magyarországon. Összesen 175 ezer NEET fiatal van. Számukra egyszerre ezt a garanciát vállalni mind kapacitásban mind pénzeszköz szempontjából elég nagy teher lett volna országosan, ezért a fokozatos bevezetés mellett döntött a Kormány. Horizontális együttműködésre van szükség az Ifjúsági Garancia megvalósításához. Munkaerő-piaci, szociálpolitikai illetve oktatási eszközöket együttesen szinergiában kell működtetni. A programon belül létrehozásra került egy ifjúsági mentorhálózatot, amely minden résztvevőnek személyre szabott támogatásokat, szolgáltatásokat, segítséget kínál. Az első időszakban a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű fiatalokra kívánunk fókuszálni és ezt a kört fogjuk fokozatosan bővíteni a teljes népességre, annak érdekében, hogy 2018-ban már valóban minden fiatal egy meghatározott időn belül konkrét segítséget kaphasson ezekből az uniós forrásokból. Különös problémát jelent az álláskeresőként nem regisztrált NEET fiatalok elérése, mert rájuk intézményi szinten nem fogunk tudni rálátni. Ádám Sándor főosztályvezető úr tájékoztatást nyújtott a program fokozatos bevezetéséről. A program 2015 februárjában indult, az első szakaszban 6 hónapon belül vállalnak érdemi segítséget, a legalább 6 hónapja állást kereső fiatalok részére. A második szakasz 2016 júliusában indul majd, ekkor már 4 hónapon belül vállalnak érdemi segítségnyújtást, a legalább 4 hónapja állást kereső fiataloknak. 2018-tól kezdve minden fiatal alanyává válhat az Ifjúsági Garanciának és minden fiatalnak vállalja majd azt a Kormány, hogy 4 hónapon belül érdemi segítséget fog nyújtani. A program célcsoportjába a fiatalok tartoznak. A konvergencia régióban az első szakaszban mintegy 36 000 fiatalt szeretne megcélozni és valamilyen érdemi segítséghez juttatni a program. Ebből 22 000 fő bértámogatás által kerülne elhelyezésre, ezáltal a munkáltatók is érdekelté válnak. Több mint 13 000 fiatal képzése valósul meg. Külön figyelmet fordítva arra, hogy ezek a képzések munkaerő-piaci relevanciával bírjanak. 2015 áprilisáig mintegy 18 500 fiatalt fog megszólítani a program. Magába a garancia eszközbe 5 000 fő került bevonásra és mintegy 650 fiatal támogatott foglalkoztatásba is került. Az előadást követően a résztvevők feltehették kérdéseiket, megoszthatták véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban. Jiri Svarc úr örül, hogy a program működik, kiemelte, hogy a fiatalok foglalkoztatása kulcseleme az EU Bizottság politikáinak. A YEI csak a munkanélküli fiatalokat célozza, nem a rendszerre irányul, nem a képzésre, hanem magára a személyekre/egyénekre. Fontos kiemelni azonban és megfontolni, hogy a minőségi képzésre és minőségi

47

tréningekre is hangsúlyt kell fektetni, hogy jobb minőségű munkához jussanak az álláskeresők. A DG EMLP részéről továbbá kiemelte, hogy a roma származásúak aránya meglehetősen magas, mely jelzi, hogy szignifikáns a romák aránya a jövő munkaerejét képező munkavállalók között. Ezt a további programok tervezésénél, oktatás és képzés szempontjából figyelembe kell venni. Székely Szabolcs, az EIB képviselője megjegyezte, hogy érdekesek az ábrák, viszont ellentmondás fedezhető fel a „15-24 éves fiatalok foglalkoztatási és munkanélküliségi rátája” és a „A népesség munkapiaci státusza korcsoportok szerint” című ábrák között. Az első ábrán látható, hogy nagyjából 18-21% az aki dolgozik, a második ábrán ez a szám 6% körüli. Ezzel kapcsolatban Abdulwahab Ádám az Európai Bizottság DG REGIO-tól azt a kiegészítést tette, hogy a munkanélküliségi rátát az aktív populációhoz viszonyítjuk, a foglalkoztatási rátát viszont az adott generációban a teljes populációhoz. Székely Szabolcs továbbá érdeklődését fejezte ki az arányok mellett a konkrét számadatokról is. Fő kérdése a hátrányos helyzetű fiatalok számára irányult. Ádám Sándor válaszában elmondta, hogy 175 ezer fő a teljes célközönség. Fontos tudni azonban, hogy az inaktív népességen belül nincs rálátásuk mindenkire. Nem kijelenthető, hogy az inaktívakon belül mindenki tanul. Kevés információ áll rendelkezésre az inaktívakról, de köztük is sokan lehetnek, akiknek a garanciák segítségével segíteni kell. Kompaktor Emília, az MKIK igazgatója észrevételében elmondta, hogy az „Ifjúsági Garancia fokozatos bevezetése Magyarországon” című ábra alapján az utolsó fázisban kerülnek fókuszba a hátrányos helyzetű fiatalok, az első két fázis az álláskereső fiatalokra fókuszál. A kérdése ezzel kapcsolatban arra vonatkozik, hogy hogyan értelmezendő – a korábban említett - alacsony iskolázottságúakra/hátrányos helyzetűekre történő fókuszálás. Erre reagálva Ádám Sándor elmondta, hogy pont fordított a programok felépülése. Az első szakaszban a legalább 6 hónapja állást keresőket célozzák meg, ezek nagy része alacsony iskolázottságú, a második szakaszban a legalább 4 hónapja állást keresőket célozza, a harmadik szakaszban pedig már minden fiatalt, aki álláskeresővé válik és segítséget kér tőlünk. A program egy szűk célcsoportból indul ki, majd fokozatosan növeli a célcsoportját. Kompaktor Emília megjegyezte, hogy akik alacsony iskolázottságúak, 25 éven aluliak, vagy/és hátrányos helyzetűek nem mindig jutnak el addig a pontig, hogy állást keressenek. Ádám Sándor elmondta, hogy akik legalább 6 hónapja állást keresnek, nagyon nagy arányban alacsony iskolai végzettségűek. Tehát egy részük megjelenik a regiszterben, de nem mindenki. Az első időszakban is lehetőség van minden fiatal számára segíteni, aki kér segítséget, csak a garanciát nem tudjuk vállalni. Kompaktor Emília, az MKIK igazgatója arról érdeklődött, van-e a GINOP-nak olyan eleme, ami akár a mentoroknak, akár a gondozóknak szociális, mentálhigiénés szakképzést nyújtana. Ádám Sándor tájékoztatása szerint a mentorok képzését is tervezik. Mivel elég magas létszám bevonásával megvalósuló programok, és a mentoroknak elég felkészültnek kell lenni ahhoz, hogy a fiatalok szociális, foglalkoztatási, egyéb problémáját kezeljék, ezért az ő képzésük is betervezett a programba.

48

Ezután Rákossy Balázs lezárta a 9. napirendi pontot. Végül megkérte a tagokat, hogy bármely, a Monitoring Bizottságot érintő témakörben, illetve az elhangzottakkal kapcsolatban tegyék fel kérdéseiket, mondják el észrevételeiket. Jiri Svarc záró észrevételében szerette volna felhívni arra a figyelmet, hogy az MB egyik kiemelt feladata a kedvezményezettek terheinek csökkentése, a végrehajtás egyszerűsítése érdekében hozott intézkedések. Elmondta, hogy a Bizottság előállt néhány, e célnak az érvényesülését célzó konkrét eszközzel. Javasolta Magyarországnak, hogy vizsgálja meg ezen eszközök alkalmazását, mivel álláspontjuk szerint csak előnyök származnak ezekből. Az egyik ilyen az egyszerűsített költségelszámolás (Simplified Cost Option), amelynek alkalmazásával jelentősen csökkennek az adminisztrációs költségek és a hibák aránya is. Jiri Svarc bemutatta az egységköltség (unit cost), az egyösszegű átalány (lump-sum) és a százalékos átalány (flat rate) módszerek jellemzőit. Hozzátette e módszerek alkalmazásával nem csak a kedvezményezettek terhei mérséklődnek, de az auditokon feltárt hiányosságok is. A Bizottság képviselője reményét fejezte ki, hogy a Monitoring Bizottság ezen eszközök alkalmazásának irányába mozdítja el az IH-t. Felhívta az MB figyelmét Joint Action Plan előnyeire is, ami tekinthető egy mini operatív programnak is. Ezt követően MB elnök úr Jiri Svarc hozzászólására reagálva elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a kockázatot minimálisra csökkentsék, a végrehajtás szabályszerűségét pedig maximalizálják. Végezetül Rákossy Balázs szólt arról, úgy érzi, az MB elmozdult abba az irányba – amit az EB is szorgalmaz – hogy valódi vitafórummá váljon. Tájékoztatott arról, hogy a következő Monitoring Bizottsági ülés időpontja várhatóan az ősz folyamán lesz, amennyiben ez módosul, az időpontról és a helyszínről a tagok értesítést fognak kapni. Bíztatta az MB tagjait, hogy jelentkezzenek az IH munkatársainál, amennyiben időközben kérdésük merül fel, valamint hogy legyen mód lefolytatni a felmerült kérdésekben az egyeztetéseket. Rákossy államtitkár úr ezt követően megköszönte a Monitoring Bizottság munkáját, aktív részvételét, majd az ülést lezárta. Hitelesítők: …………………………………… Bozzay Andrásné NGM, Turizmusért Felelős Helyettes Államtitkárság

…………………………………. Kompaktor Emília Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

49