Integrált Monitoring vizsgálatok Partifecske monitoring a Tiszán
Vonuló madarak • A hosszú távon vonuló fajok nagyszámú, egymástól távoli területet használnak életük során – jelentős természetes és emberi környezeti hatásnak kitéve (Alerstam 1991, Berthold 1993, Greenberg and Marra 2005) • A klímaváltozás, élőhelyek átalakulása miatt növekvő fontossággal bír, hogy feltárjuk: – Milyen módon alkalmazkodnak a vonuló madarak a térben és időben nehezen jósolható környezeti hatásoknak – Milyen fiziológiai, morfológiai és magatartási stratégiák teszik lehetővé e sajátos életmódot (Brown et al. 1999, Crick et al. 1999, Sæther et al. 2000, Møller and Szép 2005).
Mi állhat az egyedszám csökkenés mögött ?
Az okok felderítése szükségessé teszi az elsődleges populációdinamikai paraméterek monitorozását: • Szaporodás • HalálozásTúlélés • Emigráció • Immigráció
immigráció + szaporodás + N - halálozás emigráció
INTEGRÁLT MONITORING – A populáció nagyságát közvetlenül befolyásoló populációs paraméterek monitorozása
Partifecskék hosszú távú vizsgálata a Tisza mentén (1986- ) MME Riparia Ökológiai Kutatócsoport, Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Intézet
Célok • A hosszútávon vonuló énekes madarak egyedszámát és eloszlását befolyásoló hatások feltárása • A telepes fészkelésben szerepet játszó hatások vizsgálata • Új módszerek fejlesztése a monitoring számára • Új módszerek fejlesztése a telelő/vonuló területek feltárására • Természetvédelmi célú kutatások
http://partifecske.mme.hu
Partifecske - vizsgálati objektum Alkalmas faj a probléma vizsgálatára: – Hosszútávon vonul, Afrikában telel – Kis méretű, relatíve rövid életű, érzékeny – Jól jellemezhető a fészkelőhely – Telepesen fészkelő, monogám faj – Nagy számban befogható – Jól tolerálja a befogást és gyűrűzést – Jelentős állomány a Tisza magyar szakaszán
Fészkelőhelyek eloszlása a Tiszán, 1990 Eltérő sűrűségű és nagyságú partfalak folyó mentén Legtöbb, legnagyobb partfal a TiszabecsTiszaújváros szakaszon Jelentős szakasz a Tiszakécske-Szeged szakaszon Kis sűrűségű, kicsi méretű falak TiszaújvárosTiszakécske között
Partifecske állomány eloszlása a Tiszán 1990 Jelentős állomány a TuzsérTiszaújváros szakaszon Jelentős denzitás a TuzsérTokaj szakaszon
Számottevő állomány a Martfű-Szeged szakaszon Elhanyagolható nagyságú állomány a Tiszaújváros-Martfű szakaszon
Populáció nagysága a Tisza magyar szakaszán
Jelentős éves ingadozás, alacsony állománynagyság 1998 óta
Populáció nagysága a Tisza magyar szakaszán
A fészkelési sikernek döntő része lehet az állományváltozásban
Fészkelési siker Jelentős szerep a pusztulások pótlásában, a fészkelő egyedek 50-80%-a elpusztul a következő évre!
Évente 1000-2000 üreg heti kétszeri ellenőrzése endoszkóppal 1995 óta a Tisza Tokaj-Tiszatelek szakasza mentén Az üregek lakottságának, költés megkezdésének, fészekaljméretnek, kikelési sikernek, fiókaszámnak, másodköltés gyakoriságának és sikerének mérése
Fészkelési siker jelentős szerep a pusztulások pótlásában
(r=0.609, P=0.047, N=11, Spearman rank korreláció)
Nagyobb fészkelési siker a sűrűbb telepeken (Allé hatás)
(r=0.439, N=122, P<0.001, Spearman rank korreláció)
Telepes fészkelés – telepméret
• Jelentős szerep a táplálkozási hatékonyságban – Információ Centrum Hipotézis (Barta, Szép 1992)
• Mérsékelt szerep a predátorok elleni védelemben – Légi ragadozók (Szép, Barta 1992) – Fészekragadozók
Partifecske – különös magatartás
Aktívan bányászott falakat, folyók szakadó falait preferálja Telepesen fészkelő madár (13g), minden évben új fészkelő üreget ás ki tavaszi megérkezése után
Miért nem használják újra a korábbi években használt üregeket ? • Az elsőként érkező madarak számára elegendő ilyen üreg áll rendelkezésre • Jelentős energia- és időráfordítást takaríthatnak meg
Mi van a régi partifecske fészekben ? -
Partifecske fészkekben számos ízeltlábú faj él köztük számos parazita (Masan és Kristofik 1993) Ixodes lividus kullancsfaj – csak a partifecske fészkekben található, gazdaspecifikus vérszívó ektoparazita
Paraziták • Betegségeket, költséges immun és viselkedési válaszokat válthatnak ki (Hart 1997) • Közvetlenül befolyásolhatják az egyedek fejlődését, szaporodási sikerét, túlélését (Lehmann 1993; Møller 1997) • Telepesen fészkelő madaraknál nagyfokú fertőzöttség (Brown és Brown 1996)
A fészekaljméret nagyobb volt a kísérletesen (pyrethrin) csökkentett kullancs fertőzöttségű fészkekben
Fióka szám 15-16 napos korban
5
4
3
nincs
víz
pyrethrin
Kezelés (F=3.38, df=2,37; P=0.045) Rakamaz 1997 (90.9% kullancs fertőzöttség)
40
30
20
Immunoglobulin (%)
Alacsonyabb kullancsszám esetén kisebb mértékű immunválaszok vannak
víz
nincs
pyrethrin
Kezelés
F=5.31; df=2,37; P=0.009 Rakamaz 1997 (90.9% kullancs fertőzöttség)
Élőhelyi, természetvédelmi vonatkozások • A rendszeresen megújuló szakadófalak jelentős szerepe a sikeres szaporodás biztosításában
• Hatékonyan védhető, évről-évre megújuló partfalak szükségessége a folyók mentén és a homokbányákban
Populáció nagysága a Tisza magyar szakaszán
Jelentős éves ingadozás, alacsony állománynagyság 1998 óta
Fészkelőhelyek számának és méretének eloszlása a Tiszán 1990-2008
Nagy méretű és sűrűségű szakadófalak alacsony és csökkenő száma a Közép-, és Alsó-Tiszán 1990-2008 között, nincs lehetőség nagy telepekre
Állomány eloszlása a Tiszán 19902008
Fészkelő állomány jelentős csökkenése Közép-, Alsó-Tiszán 1990-2008 között, telepek mérete az optimális alatt – kis fészkelési siker
Klímaváltozás és annak várható hatása • A partifecske állomány jelentős csökkenése várható a XXI. Évszázad végére Magyarországon – Jelenlegi eloszlás hőmérséklettől és szezonális szárazságoktól való függése alapján Huntley et al. 2007. A Climatic Atlas of European Breeding Birds.
Első fészekalj – Fészkelőhely időjárás
•
Növekedő hőmérséklet
Vonuló madarak kettő, három, … „világ” élőlényei Partifecske (13g) - 4 hónap fészkelés (Máj.-Aug.) - 3 hónap őszi vonulás (Szept.-Nov.) 4-6 ezer km - 3 hónap telelés (Dec.-Feb.) - 2 hónap tavaszi vonulás (Márc.-Ápr.) 4-6 ezer km
Milyen szerepe lehet az afrikai vonulási/telelési területeknek a jelentős éves változásokban ? Afrikai szárazságokat követően drasztikus állománycsökkenések: – – – – –
Kis poszáta Partifecske Foltos nádiposzáta Vörösgém Fehérgólya
Milyen módon lehet a vonulási/telelési hatásokat detektálni ? Túlélési ráta (fészkelő szezonok közötti) kitüntetett szerepe Vonulási
és telelési körülmények közvetlen hatásának mérhetősége
Fogás-visszafogás adatok alapján becsülhető Nagyszámú,
rendszeres gyűrűzés Számítógépes adatnyilvántartás Fogás-visszafogás eljárások, programcsomagok (MARK, UCARE, M-SURGE) alkalmazása a modellezéshez és becsléshez
Túlélési ráta becslése fogás-visszafogás adatokból Φi: A jelölt egyedek túlélési rátája az i és i+1 közötti időszakban pi: A jelölt egyedek fogási valószínűsége az iik időszakban
Túlélési ráta becslése fogás-visszafogás adatokból Φi: A jelölt egyedek túlélési rátája az i és i+1 közötti évben (időszakban) pi: A jelölt egyedek fogási valószínűsége az i-ik évben (időszakban) Fogási történet (pl. 110): ahol a számok jelölik, hogy be volte fogva (1) vagy sem (0)
Partifecskék gyűrűzése
Évente 5-10 ezer madár gyűrűzése 1986 óta a Tisza Tokaj-Tuzsér szakasza mentén Több, mint 120 ezer meggyűrűzött madár Részletes biometriai adatok felvétele Több száz önkéntes közreműködése a jelentős fizikai erőfeszítést igénylő munkához
A telelési/vonulási eseményeknek közvetlen és jelentős hatásuk van a túlélési rátára
(Szép 1995)
Túlélési ráta • Jól modellezhető, megfelelő pontosság • Jelentős éves ingadozás (0.2-0.5) a vizsgált populáció túlélési rátájában
Populációnagyság - túlélési ráta •
A jelentős éves csökkenéseket a túlélési ráta nagy visszaesése okozza
Mely vonulási/telelési területek játszanak szerepet egy adott fészkelő populáció esetében? Kevés és hiányos ismeret a fészkelő populációk esetében a vonulási és telelési területekről • A tradicionális, 100 éves, madárgyűrűzés a legtöbb populáció esetében nem tud elegendő információval szolgálni • Rádió-, műholdadók használata nem megvalósítható következő évtizedekben a nagyszámú énekesmadárfaj esetében • Geolokátorok adnak lehetőséget a közeljövőben
Partifecske gyűrűzési megkerülések a Tiszán– egymástól nagy távolságban lévő telelő területek használata
1000 km
A Felső-Tiszán 1984 óta gyűrűzött, közel 130 ezer partifecske távoli megkerülései 2010-ig (29 db), valamennyit a tavaszi vonulás során gyűrűzték/fogták vissza.
Mit tehetünk? A műholdas adók adta lehetőség A megjelölt egyedek követhetősége ~galamb méretig • http://www.kekvercse.mme.hu/hu/gmap • http://www.sakerlife.mme.hu/hu/gmap
Mit tehetünk? Geolokátor adta új lehetőségek – Naponta tárolja a napkelte Napnyugta idejét egy évig – Lehetőség a tartózkodási Hely +- 150 km-es meghatározására naponta! – Jelenleg 1g tömeg – 1 év múlva vissza kell fogni a madarat, hogy az adatokat letöltsük – Akár 0.5 g-os jelölések is lehetségesek a közeli jövőben - Kis énekes madarakra használható
A madarak tollának kémiai elem összetételének elemzése – lehetőség a telelőhely vizsgálatára • Lehetőség van 1 tollban akár 40 kémia elem koncentrációját mérni (Vallner et. 1999, 2000) • A tollak kémiai összetétele jellemző arra a helyre ahol növesztették (Szép et al. 2003) • Már ~ 20 egyedtől származó toll összetétele jellemezhet egy adott térséget, területet • A vonuló fajok nagyrésze a telelő területen növeszti új tollát, amelyet „visel” a fészkelőhelyén • A tollak kémiai összetétele a stabil izotóp vizsgálatoknál nagyobb térbeli felbontásban adnak lehetőséget a vizsgálatra (Szép et al. 2009)
Megállapítások a partifecskékre • Alacsony túlélési ráta, amely alapvetően az afrikai élőhelyi körülmények függvényében erőteljesen változik
• A fészkelési siker döntő szereppel bír vonulási/telelési időszak a jelentős pusztulásainak pótlásában • A régi fészkektől mentes partfalak kiemelkedő szerepe a paraziták hatásainak csökkentésében • A fészkelési siker a nagy, ezer párt meghaladó telepeken magas • A nagyméretű szakadófalakat rendszeresen létrehozó, meanderező folyók, folyó szakaszok kitüntetett szerepe az állomány fenntartásában
Az élőhely-térképezés alkalmazása a biodiverzitás monitorozásában http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/biomon/elohelyterkepezes_ v%E9gleges_2008.pdf
A növénytakaró térképezésének koncepciói céljai: • Területek jellemzése • Területek összehasonlítása
• Monitorozás, megismételt térképezés
A szükséges szaktudás és képesség
•
•
•
•
•
A magyar flóra olyan szintű ismerete, amely alapján a problematikusabb taxonok (füvek, sások) meghatározása sem okoz gondot, valamint a fajok indikációs tulajdonságainak, cönológiai preferenciájának ismerete. Utóbbi a megadott irodalmi ismereteken felül terepen megszerzett florisztikaicönológiai gyakorlatot is feltételez. Az Á-NÉR kategóriarendszer (ld. Fekete et al. 1997, Bölöni et al. 2003, 2007) alapos ismerete, többszöri elolvasása, terepi gyakorlása, tanfolyamon és közös térképezési gyakorlaton való részvétel során az élőhelybesorolás elsajátítása. Légi- és műholdfelvétel-interpretációs gyakorlat és az ehhez kapcsolódó szakirodalom ismerete. Kartográfiai alapismeretek (kartográfia tankönyvek): jelkulcs, térképolvasás, generalizálási gyakorlat, térképrajzolási ismeretek. Terepi állóképesség, tájékozódási képesség, lelkiismeretesség, lelkesedés és megbízhatóság, mint a pontos munkavégzés feltétele. Jó szervező- és döntésképesség, alapszintű projektszervezési ismeretek.
A munka fázisai
•
•
• •
• •
Előkészítés: térképek, fotók, irodalmi adatok beszerzése, a technikai feltételek megteremtése, otthon elvégzendő előmunkálatok (különösen a módszertan és az Á-NÉR „betanulása”). Előzetes terepbejárás: tájékozódás a helyi viszonyokról (pl. megközelíthetőség, elzárt területek), a térképek, légifotók használhatóságának ellenőrzése. Terepi munka: a kiszállások előkészítése, a mintaterület megközelítése, térképezés, a bejárási útvonal dokumentálása. Adatfeldolgozás: az élőhelytérkép digitalizálása, az adatok szabványos adatbázisba való rendezése, változástérkép készítése, a jelentés összeállítása. Utólagos terepbejárás: a feldolgozás során felmerült hiányosságok pótlása, a térképek ellenőrzése, a jelentés véglegesítése. Fakultatív elemzések: speciális, célirányos térinformatikai feldolgozás, származtatott térképek elkészítése stb.
Az élőhely-térképezés előkészítése
• Technikai szükségletek: – 1:10 000 topográfiai térkép (kötelező) • Az élőhely-térképezés során célszerű az elérhető legnagyobb felbontású topográfiai térképet használni – aktuális, digitális ortofotó-térkép vagy nagyfelbontású űrfelvétel (kötelező) (ICONOS, QuickBird, SPOT4 (2,5m)) – archív légifelvételekből készített ortofotó-térképek (legalább egy kötelező, a többi opcionális) – történeti térképek papír vagy digitális formában
• http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/3felmeres.ht m
. .
. .
Az adatok forrásai
A korábbi élőhely-térképezés(ek) áttekintése • Történeti térképek • Történeti légifotók • Történeti műholdfelvételek • Történeti botanikai adatok • Erdészeti üzemtervek • Természetvédelmi adatok • Földrajzi (földtudományi) adatok • Földrajzi nevek • Helytörténeti, tájhasználati adatok • Szóbeli információk
Áttekintés javasolt főbb lépései:
• a jelentés szakmai minőségellenőrzési adatlapjának a megismerése (a terepmunka és a jelentés összeállítás minősége), • a jelentés bevezető fejezeteinek, valamint az élőhely jellemzéseknek az elolvasása, • az élőhelytérképek és a foltjellemzések együttes áttanulmányozása, közben a történeti térképekkel és a légifotókkal való összevetése • az aktuális térképezéshez használt légifelvétel és az előző élőhelytérkép(ek) minél alaposabb összehasonlítása, • tekintsük át a korábbi térkép(ek) és az aktuális módszertan során használt élőhely-osztályozás eltéréseit (pl. Á-NÉR1997, Á-NÉR2003 és Á-NÉR2007).
Az élőhely-térképezés munkatérképe
A munkatérkép jellemzői 1.) Ha a korábbi élőhelytérkép foltmintázata ortofotó-térkép alapján készült, akkor: • · A kvadrát friss légifelvétele (vagy topográfiai térképe) és a korábbi térképezés foltmintázata (ezen rajzolunk, azaz ez a munkatérképünk) • · A kvadrát topográfiai térképe (a tájékozódáshoz) • · A kvadrát légifelvétele (ha nem látnánk valamit a munkatérképen) 2.) Ha a korábbi élőhelytérkép foltmintázata nem ortofotó-térkép alapján készült, akkor: • · A kvadrát friss légifelvétele (ezen rajzolunk, azaz ez a munkatérképünk) • · A korábbi térképezés foltmintázata és a korábbi térképezéskor használt légifelvétel • · A kvadrát topográfiai térképe (a tájékozódáshoz)
.
A munkatérkép elkészítéséhez szükséges technikai eszközök • A munkatérkép bármilyen napjainkban használatos térinformatikai programmal elkészíthető. Ezek között találunk professzionális, gyakran meglehetősen drága (pl. ArcGIS ArcView, Mapinfo, Digiterra), de ingyenes (pl. QGIS), akár Linux alatt is futtatható programokat is.
A munkatérkép elkészítése Amennyiben a munka előkészítése megfelelő volt, akkor rendelkezésünkre áll a térképezendő terület – 1:10 000 digitális topográfiai térképe, – aktuális, digitális ortofotó-térképe, – a korábbi térképezés digitális folthatárai.
. .
. .
. .
Az élőhely-térképezés terepi munkálatai A terepi munka előkészítése Előzetes terepbejárás: • Az előzetes terepbejáráskor olyan információkat gyűjtünk, amelyek feltétlenül szükségesek az előttünk álló feladatok eszköz-, idő-, munkaerő- és szakértelemigényének pontos megállapításához. • Felmérjük a térképezendő terület optimális megközelítési és bejárási lehetőségeit • Már az előzetes bejárás alkalmával keressük fel a légifotóról azonosítható jelentősebb kiterjedéső foltokat, mérjük fel ezek megközelítési lehetőségeit, kíséreljük meg a főbb élőhelytípusok előzetes azonosítását, igyekezzünk áttekintést kapni a térképezendő területen gyakoribb élőhelytípusok előfordulásáról, foltosságáról. • Az előzetes terepbejáráskor ellenőrizzük a rendelkezésünkre álló légifotó tényleges munkára való alkalmazhatóságát. • Az előzetes bejárás javasolt időpontja tavasz, lehetőleg március-április, időigénye nem több, mint 1-2 nap. • Vigyük magunkkal a beszerzett térképeket, légifotókat és az élőhely-határozót • Derítsük fel, hogy a zárt területek kutatásához a szükséges belépési engedélyeket mely hatóságtól (pl. HM területek, fokozottan védett területek), esetleg tulajdonostól • Felhasználhatjuk az alkalmat a helyi lakosokkal folytatott előzetes tájékozódó beszélgetésekre is.
. A terepi munka Mozgás a terepen A foltok lehatárolása: • 20 m átmérőnél kisebb területet pontként • 20 méternél kisebb szélességű, de hosszú foltot, pl. fasort, mezsgyét kell ábrázolnunk, azt vonalként tüntessük fel • nagyobb foltokat poligonként Élőhely-határozás (Á-NÉR) • http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/44
A foltok tipizálásának esetei, módjai Alapeset, a folt egyértelműen jellemezhető egyetlen Á-NÉR kategóriával: pl. A •
•
A folt homogén növényzetű, de az élőhely átmeneti (hibrid) jellegű két vagy több Á-NÉR-élőhely között: pl. AxBxC, amennyiben az A típus a jellemzőbb és pl. BxCxA, amennyiben a B adja a fő jelleget az élőhelyfolt lehatárolható, de nem homogén, a benne található élőhelyek felismerhetőek, de egymásba átmenően változnak: – folytonosan, gradiens mentén változik az élőhely jellege a folton belül: pl. AxBxCg – mozaikosan változik két vagy több élőhely: AxBm – zonális komplexet alkotnak az élőhelyek: AxBz Amennyiben nem tudunk egyetlen Á-NÉR-t sem egyértelműen hozzárendelni a folthoz, akkor a leghelyesebbnek tartott besorolás kerül előre, ezt követıen zárójelben felsoroljuk a következő lehetőségeket, a bizonytalanság, valószínűség fokát a zárójelek számával jelezve. Például: A (B)((C)). a fenti esetek néha kombináltan fordulnak elő, ekkor ezt a jelöléssel is kifejezésre juttatjuk (pl. (AxB)xCm, azaz az A és B élőhely hibridje mozaikol C élőhellyel), de célravezetőbb a betű és zárójelek halmozása helyett egy alkalmasan részletező leírással dokumentálni a foltot.
Az egyes élőhely-foltokhoz főzött megjegyzések A folt módosított Németh-Seregélyes-féle természetessége (kötelező)
• •
• •
• •
1 – Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Kizárólag „gyomok” és jellegtelen fajok uralkodnak, semmiféle természetesebb növényzeti típus sem ismerhetı fel, azaz a természetközeli és féltermészetes kategóriáknál ilyen nincs. 2 – Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot A fajkészlet jellegtelen, a zavarástűrők, „gyomok”, özöngyomok uralkodnak, a növényzet szerkezete szétesett vagy fejletlen (monodomináns, egykorú foltok, kevés faj él együtt), a növényzet gyakran fragmentált, a termőhely általában leromlott, természetesebb élőhelyet nemigen lehetne megnevezni. 3 – Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot A természetes fajok uralkodnak, de színező elemek alig vannak, máskor több színező elem mellett sok a zavarástűrő faj, sőt, a „gyomok” is gyakoriak lehetnek, a termőhely gyakran közepesen leromlott, a növényzet szerkezete nem jó (homogén, egykorú vagy természetellenesen foltos) / máskor jobb a szerkezet, de akkor a fajkészlet jellegtelen; szinte mindig meg lehet nevezni egy természetesebb élőhelyet, de az állapota "nem jó„.
Az egyes élőhely-foltokhoz főzött megjegyzések A folt módosított Németh-Seregélyes-féle természetessége (kötelező) • •
• •
4 – „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot A növényzet szerkezete jó és / vagy a természetes fajok uralkodnak, sok a színező elem is, viszont többnyire kevés a zavarástűrő faj; nem ritkán 3-as és 5-ös vegetációs jellemzők kombinálódnak: I. fajokban szegényesebb, esetleg gyomosabb is, de igen jó szerkezetű folt, II. fajokban igen gazdag, de nem jó szerkezettel, III. idős erdőállomány, de fajhiányos vagy nem jó szerkezetű, IV. az egyik vegetációs szint lényegesen jobb állapotú, mint a másik szint (ez a legszélesebb természetességi kategória). 5 – Természetes állapot Specialista, kísérő és termőhelyjelző fajokban a vegetációtípushoz képest gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület, az adott élőhely országosan (regionálisan) legjobb 10-50-100 állományának egyike, gyomok és inváziós fajok nincsenek, vagy alig vannak, a termőhely természetes állapotú.
szöveges jellemzés (kötelező) fajlista (kötelező) A szöveges jellemzést a jellemző fajok listájával egészítjük ki: jellemző fafajok, cserjék, uralkodó növényfajok, minden gyakoribb özönfaj, minden védett növényfaj, valamint lehetőség szerint a színező elemek. A fajok mellett adjuk meg gyakoriságukat az alábbi módon: • 5: tömeges faj (15%-nál nagyobb területet borít) • 4: gyakori faj (a foltban rendszeresen előforduló, egyes részeken domináns faj) • 3: szórványos faj (a foltban rendszeresen előforduló, de nem domináns faj) • 2: ritka faj (a foltban csak egy helyen van kisebb állománya vagy több helyen kevés egyede) • 1: nagyon ritka faj (az egész foltban csak néhány egyede él)
degradációt okozó vagy veszélyeztető tényezők (nem kötelező) degradáció jelensége (nem kötelező)
. .
. Élőhelyfotók •
•
A táj legfontosabb részleteiről táj- és élőhelyfotókat kell készíteni, átlagos kvadrátonként 30-60-at. A képeket digitálisan kell csatolni a jelentéshez, de ki is kell nyomtatni ıket legalább negyed oldalas méretben (fotómelléklet). A térkép digitalizálása során rögzíteni kell minden fotó helyét (kézzel felrakva vagy GPS-ből letöltve) és készítésének irányát („szemecske”) egy külön térképen. Minden fotóhoz legalább egy mondatos jellemzést kell írni.
• •
A bejárási útvonal rögzítése külön térképen Utólagos terepbejárás
A táj élőhelymintázat- és élőhelyminőség-változásának dokumentálása Milyen változásokat dokumentálunk? • egy-egy folt eltűnését, megjelenését, méretének és/vagy helyzetének változását, élőhelytípus-váltását, természetességének két egységnél nagyobb változásait • sok (gyakran közel azonos élőhelytípushoz tartozó) folt előző térképezéshez képesti megjelenését, méretének és/vagy helyzetének változását, élőhelytípus-váltását, természetességének két egységnél nagyobb változásait (pl. vizes évek, aszály, megváltozott tájhasználat, természetvédelmi kezelés esetén) • a kvadrát egy jelentősebb részének változásait (pl. vizes évek, aszály, megváltozott tájhasználat esetén) Hogyan dokumentáljuk a változásokat? • A változott tájrészleteket térképen jelöljük, majd mindegyiket jellemezzük. – a változott térbeli helyzetű folt határát behúzzuk a folttérképen – a változott típusú / természetességű foltot beszínezzük – ha a foltnak csak egy része változott (pl. gyepbeszántás, tarvágás, vízvisszatartás), akkor csak az érintett részt jelöljük
. .
.
• A terepmunka során készített anyagok feldolgozása és archiválása • Az archiválás és a feldolgozás előkészítése • Feldolgozás • Az élőhely-térképezés dokumentációja • Az élőhely-térképezés adatainak feldolgozása
MÉTA program http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/53 A MÉTA program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) általános célkitűzése a hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljeskörű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Célja: az ország nagy léptékű, aktuális élőhelytérképének és élőhely-adatbázisának elkészítése és gondozása, • a botanikusok és ökológusok, a társtudományok és a természetvédelem szakembereinek, valamint a természetvédő társadalmi csoportok összefogásának ösztönzése, • a tájökológiai ismeretek és szemlélet fejlesztése, • a természetvédelmi-ökológiai oktatás és tudatformálás segítése. A MÉTA térképezés az ország teljes területét mérte fel, nagyrészt 2003-2006 között. Ilyen nagyságrendű, egyszerre ennyi embert foglalkoztató vállalkozásra a botanikus-természetvédő szakmában Magyarországon még nem került sor.
A térképezésnek három térbeli egysége van: • - MÉTA kvadrát 5' földrajzi hosszúság és 3' földrajzi szélesség által határolt négyszög, hozzávetőlegesen 5,5 × 6,5 km, vagyis mintegy 35 négyzetkilométer • - MÉTA hatszög 35 hektáros szabályos hatszögekből • - hatszögön belül az élőhelytípusok állományai
.
Mit dokumentálnak? Élőhelyenként: • - a természetessége, - a kiterjedése, a hatszögön belül, - a foltmintázat, - a környezet hatása, - az elszigeteltsége, - veszélyeztető tényezők. • 35 ha-os hatszögenként: • - ökorégiós besorolás, - parlagok aránya, - inváziósokkal borított terület aránya, - van-e legeltetés, kaszálás, - potenciális vegetáció. • 35 km2-es kvadrátonként: • - az egyes élőhelyek altípusai, változatai, - az élőhelyeket veszélyeztető inváziós fajok és a veszélyeztetés mértéke, - átjárhatóság, - az élőhelyek regenerációja három különböző szituációban.
Milyen eredményei vannak a munkának? Alapkutatás: • • • • • • •
Magyarország Természetes Növényzeti Örökség Atlaszának elkészítése élőhelyek (pl. cseres-tölgyes) országos elemzése egyes régiók, tájegységek (pl. Nyírség) növényzeti és ökológiai elemzése országos léptékű botanikai kutatások tervezése, reprezentatív mintaterületek kiválasztása tájökológiai modellezés vegetációs háttereként a növényzet egyes jellemzőinek együttes elemzésére országos és régió szinten (pl. természetesség és regenerációs képesség) más szakmák tematikus térképeivel összekapcsolt elemzésekre (pl. fontos madár-élőhelyek növényzete, klíma és a növényzet kapcsolata)
Milyen eredményei vannak a munkának? Alkalmazott kutatás és stratégiai tervezés: • • • • • •
•
összehasonlító természetvédelmi célú értékelésre (pl. ökológiai hálózatok hatékonyságának becslése, idegenhonos, agresszíven terjedő növényfajok vislekedésének és károsító hatásának országos elemzése) természetvédelmi intézkedések várható hatásainak elemzése (pl. a hazai növényzet jövőjének becslése a különböző jogi oltalom alatt álló területek természetvédelmi hatékonyságának figyelembevételével) az ár- és belvízgazdálkodás növényzetre gyakorolt hatásainak értékelése a Tisza, a Duna és kisebb folyóink vízgyűjtőjén a több százezer hektár szántóföldi művelésből kivonandó parlag sorsának elemzése növényzeti szempontból a klímaváltozás országos hatásának modellezésekor vegetációs fedvényként használható urbanizációs, úthálózat-fejlesztési stratégiák növényzetre gyakorolt hatásának országos értékelése agrár-támogatások lehetséges célobjektumainak meghatározása, a várható következmények előrevetítése
Milyen eredményei vannak a munkának?
Oktatás, tudatformálás: • •
•
•
az ország jelenlegi növényzeti örökségének és állapotának megismertetése (mi?, hol?, mennyi?, milyen?) helyi és térségi speciális tananyagok készítése iskoláknak, erdei iskoláknak: az ország növényzete, benne a térséged növényzete, benne a lakóhelyed növényzete (pl. füzetben, könyvben, CD-n, honlapon) közép- és általános iskolai tankönyvfejezetek, atlaszok, szakköranyagok, felsőoktatási jegyzetbe fejezetek, térképek, elemzések, statisztikák készítése tudományos ismeretterjesztő anyagok elkészítése (könyv, CD, Web)
