Magyar Pellet Egyesület Az egyesületi formában működő Magyar Pelletszövetség (Magyar Pellet Egyesület) egyben a Nyugat-Dunántúli Pelletklaszter munkaszervezete is. A Pelletklaszter és a Pelletszövetség tagjait tekintve teljes fedésben van, a Nyugat-Dunántúli tagok száma azonban többségi. A következő leírásban a klaszter és az egyesület szinonim fogalmak. Előzmények, a klaszterben részt vevő szervezetek bemutatása A klaszter/egyesület első közös találkozója egy osztrák-magyar Interreg pályázat révén, osztrák pelletipari szakemberekkel történt szakmai kerekasztal formájában jött létre 2008. márciusában, Nagykanizsán, a Zsigmondy SZKI Megújuló Energetikai Telephelyén. A megjelent osztrák és magyar szakemberek javaslatára a résztvevők az új ágazat magyarországi összefogását sürgették, és mivel országosan még relatív kevés a piaci szereplő (legfeljebb 25-30 cég, ennek is nagyobb része nyugat-dunántúli), egy az ágazat fejlesztését segítő közös menedzsment szervezet létrehozását határozták el. A szervezet Magyar Pellet Egyesület néven, a kezdeményező zalai klasztertag székhelyén jött létre, beleznai székhellyel, 2008. júniusában, jogerős bejegyzésére 2008. augusztus 28.-án került sor. 12 taggal alakult, jelenleg 16 tagja van, ebből 13 KKV, egy tudományos intézet, egy környezetvédelmi civil szervezet, és egy vezető ágazati szakértő magánszemélyként csatlakozott. Elnöke a klaszter legnagyobb tagjának (Sárváron évi 40.000 db tüzelőberendezést gyártó vállalkozás) ügyvezetője, Bodri Gabriella, munkáját négy operatív alelnök segíti. A klaszter eddigi története: 2006-tól néhány klasztertag között informális kapcsolatrendszerek jönnek létre. 2007-ben több találkozás nemzetközi és hazai fórumokon a klasztertagok között (szakkiállítások, konferenciák) - először vetődik fel a közös fellépés gondolata. 2008. március 26.-án Nagykanizsán osztrák-magyar szakértői fórumon találkozik először a magyar szilárd biomassza ágazat, az eljövendő klasztertagok. 2008. június 18.-án alakult az egyesület, mint klaszter menedzsment szervezet, 12 alapító taggal, ebből 7 nyugat-dunántúli. 2008. július 23.-án az elnökség újabb négy tag, ebből 2 nyugat-dunántúli KKV tagfelvételi kérelmét hagyta jóvá, így a taglétszám 16-ra nőtt (9 nyugat-dunántúli). 2008. augusztus 28.-án jogerősen bejegyzetté vált a klasztermenedzsmentet ellátó egyesület.
A klaszter tagjai között pelletgyártással, pelletkészülékgyártással, pellet alapú rendszerek és pelletgyártó gépsorok fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások, valamint vezető környezetipari szakértők találhatók.
Mivel a klaszter frissen alakult, közös projektek még nem voltak. Szervezés alatt van jelenleg egy közös szakértői adatbázis kialakítása, és szakmai előadás-sorozat összeállítása. Kihívás – problémafelvetés A klaszter létrehozását elősegítő körülmény volt, hogy egy induló ágazatban hiányzó űrt tölt be a szervezet, még nem létezik ehhez hasonló szervezet Magyarországon. Osztrák példa alapján pedig szükség van egy olyan ágazati szövetségre, amely összefogja az ágazatban működő vállalkozásokat. A kezdeményezés azért a Nyugat-Dunántúlról indult, mivel az ágazat a nyugat-európai piacokra exportorientált, ezért természetes módon a célpiacokhoz közel jöttek létre túlnyomórészt az első pelletes cégek. A következőkben a klaszter menedzsmentjét ellátó egyesület (Magyar Pellet Egyesület) alapszabályából, illetve a klaszter SZMSZ-éből idézve fogalmazzuk meg a klaszter céljait. Az egyesület (mely a klaszter menedzsment-szervezete) céljának tekinti a hazai megújuló energia, különösen a pellet ismertségének megteremtését és fenntartását, ennek keretében az ágazat fejlesztését, a fogyasztóvédelmet, valamint a társszakmákkal és kamarákkal való kapcsolattartást. Céljai között szerepel a hazai előállítású pellet akkreditált minősítési rendszerének előkészítésében, kidolgozásában, véleményezésében való aktív részvétel. Célja továbbá egyesített, közös elemzési adatbázis, információáramlási csatornák, honlap kiépítése, valamint a tudományos tevékenységek és kutatások révén létrejött megújuló energetikai, azon belül a pellet tüzeléstechnika fejlesztések összefogása. Közhasznú céljai között szerepel a megújuló energia használattal kapcsolatos tudatformálás, oktatások, képzések szervezése, elsősorban épületgépész, építész, valamint a megújuló energiarendszerek, azon belül a pellet fűtésrendszer iránt érdeklődő szakemberek körében. Céljai között szerepel a megújuló energiaforrások körében hatósági fogyasztóvédelemmel összhangban szabályozások és támogatási rendszerek kidolgozásában, előkészítésében és véleményezésében való részvétel, valamint a pellet tüzeléstechnikával foglalkozók érdekvédelmének teljes körű biztosítása. Részt vállal céljaihoz kapcsolható jogszabálytervezetek, koncepciók, projekttervek véleményezésében, előkészítésében, valamint ezzel összefüggésben szükség esetén új jogszabályok és közigazgatási intézkedések és döntések meghozatalát is kezdeményezi. Véleményt nyilvánít az Egyesületi célokkal kapcsolatos jogalkotói és jogalkalmazói tevékenységről. Működési területén feltárja a fenntartható fejlesztéssel kapcsolatos szükségleteket, elemzi és összesíti azokat, illetve elősegíti különböző sikeres szolgáltatási és energiagazdálkodási modellek, pilot-projektek, innovatív kezdeményezések térnyerését, elterjesztését. Előadásokat, szakmai összejöveteleket, konferenciákat szervez, tanulmányokat készíttet, terjeszt kiemelten Magyarország területén belül, illetve partnerei részvételével.
Együttműködik területének állami, társadalmi és gazdasági szerveivel, továbbá bármely civil és nem civil partnerrel, amennyiben az e partnerség az Egyesületet céljainak elérésében érdemi módon segíti.
Közös cél - innováció A klaszterben 6 pelletgyártással foglalkozó cég található, ezek a jelenlegi magyarországi piacon domináns részt képviselnek, a hat gyártóból 4 nyugat-dunántúli. Pellet alapú készülékgyártással foglalkozó két cégünkből egy nyugat-dunántúli, ő a magyarországi pelletkandalló piacon szintén domináns részesedéssel rendelkező vállalkozás. Szakértőként és projektfejlesztőként működő klasztertagjaink száma 5, ebből 2 nyugat-dunántúli. A pellet-alapú energetikai rendszerek kialakításával és fejlesztésével foglalkozó klasztertagok száma 6, ebből 4 nyugat-dunántúli. A pályázat fontos fejlesztési célja a hazai bio-pelletgyártás komplex logisztikai rendszermodelljének (mezőgazdasági melléktermékek, mg.-i energetikai célú biomassza, erdészeti biomassza, faipari hulladék, kommunális zöld hulladékon alapuló) összeállítása. A faalapú biotüzelőanyagok nemzetközi szabványosítása megoldott (DIN PLUS, CEN, ÖNORM, stb.), de ezzel elég országspecifikusak. Pl. az ún. agripellet, mint sajátosan magyar alapanyagokra (jellemzően mg.-i melléktermékre) épülő pellet termék nem kidolgozott, és egyéb hazai specifikumok is léteznek, ezért a magyar pellet exportpiacra lépése nehéz. Ezt egy innovatív termékminősítési rendszer létrehozásával lehet orvosolni. Ennek megvalósítási formája terveink szerint egy fejlesztési munkacsoport, ami áll: közigazgatásban dolgozó szakértőkből, gyártókból, kereskedőkből, kutatókból, legfeljebb 6-8 főből. A termékminősítési rendszer létrehozását a költségvetés A3 Közös fejlesztések, azon belül a Támogatott tanácsadói területeken igénybevett tanácsadói díjak alpontban meghatározott keret terhére kívánjuk megvalósítani. A kidolgozott termékminősítési rendszer alapján a klaszter olyan eljárásrendet és védjegy rendszert alakít ki, melyre nyugati szomszédainknál (osztrák pelletszövetség) találunk példát - ez egyben nemzetközi együttműködést jelent. A szervezet a klasztertagoktól független módon működik, az elnökség a tagok összességéből álló közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A klasztertagok közötti együttműködés a taggyűléseken, a benchmarking klub üzemeltetésén, a közös adatbázisokon és a hírlevelek kibocsátásán keresztül zajlik. A közonti iroda begyűjti az észrevételeket, javaslatokat és igényeket és továbbít, intézkedik, illetve koordinál a tagok között, vagy megteszi a szükséges intézkedést. Az iroda ellátja klasszikus menedzsment feladatait is, vagyis javasol, kezdeményez, szervez, akciókat indít és bonyolít, partnerségeket közvetít és menedzsel a klasztertagok és külső szervezetek között egyaránt. Piaci helyzetelemzés A magyar energiapiac, azon belül is a gáz alapú energia árszabását nem a piac (1. ábra), hanem a politika határozta meg az elmúlt időszakban oly módon, hogy egyrészt alacsonyan tartotta a gázárat, ezen felül pedig gázár támogatást nyújtott alakossági fogyasztóknak (2. ábra). Mindez azt eredményezte, hogy a magyar lakosság energiához való viszonya messze nem tükrözte az energia helyzetét a többi „fogyasztási cikkhez” képest: mivel olcsó volt, pazarlóan bántunk vele, szemben a szomszédos, elsősorban az EU 15-ök országainak
lakosságával (3. ábra). Az itthoni irreális helyzetet jól mutatja a lakossági és ipari földgázár aránya a különböző országokon belül (4. ábra). Továbbá lehetetlen volt bármely más alapú energia – elsősorban megújuló – elterjedése. Mindezek mellet az itthoni földgázellátottság európai mércével mérve is kiváló, így természetes, hogy a lakosság egy könnyen elérhető, olcsó energiát használ, és ettől eltéríteni szinte lehetetlen volt. Ezt az alaphelyzetet azonban jelentősen átírta a gázárak változása.
1. ábra
2. ábra Átlagos lakossági gázárak az átlagos ipari gázárak százalékában
180 160 140
%
120 100 80 60 40 20
EU -1
5
0
3. ábra
4. ábra
A lakosság által fizetendő gázár 2006-tól az addigi, még az inflációt sem követő mértéke jelentősen megnövekedett, és ezzel párhuzamosan az állami támogatások is csökkentek. Ennek hatására a háztartások gázköltsége jelentősen növekedett. A gázszolgáltatással kapcsolatban a fogyasztók megszokták az elmúlt időszakban, hogy az olcsóságán kívül, folyamatosan rendelkezésre áll, és a biztonsági előírások betartásával kockázatmentesen használható energiahordozó. Azonban a fogyasztói preferencia sorrendben elsőszámú tényező, az ár változása átrendezheti az energiahordozók sorrendjét. Az alábbiakban összehasonlítottuk a piacon elérhető (fekete szín) energiahordozókat a fogyasztó szempontok alapján: pellet
tűzifa
szén
földgáz
fgáz progn PB gáz
áram
ár (Ft/GJ)
2578
1978
2780
2872
4500
5562
4965
kényelem
kiváló
rossz
rossz
kiváló
kiváló
kiváló
kiváló
ellátási biztonság
kiváló
jó
közepes
jó
közepes
jó
kiváló
üzemeltetési biztonság kiváló
jó
j
jó
jó
közepes kiváló
szabályozhatóság
kiváló
rossz
rossz
kiváló
kiváló
kiváló
kiváló
elérhetőség
kiváló
közepes
rossz
jó
jó
kiváló
kiváló
jó
jó
közepes
jó
jó
jó
jó
nincs
van
van
nincs
nincs
nincs
nincs
környezetvédelem járulékos költség
pontozva pellet
tűzifa
szén
földgáz
fgáz progn PB gáz
áram
ár
13
15
12
12
6
2
4
kényelem
10
2
2
10
10
10
10
ellátási biztonság
5
4
3
4
3
4
5
üzemeltetési biztonság
5
4
4
4
4
3
5
szabályozhatóság
5
2
2
5
5
5
5
elérhetőség
5
3
2
4
4
5
5
környezetvédelem
5
4
3
4
4
4
4
járulékos költség
5
1
1
5
5
5
5
összesítő
53
35
29
48
41
38
43
(Forrás: Pannon Pellet Kft, 2007.)
Az összehasonlítás valamelyest szubjektív, de a sorrendet jól tükrözi. Mindezek alapján már a közeljövőben várható, hogy a földgáz az eddigi vezető szerepét elveszti. Az elmúlt két évben rá kellett ébrednünk a szénhidrogén alapú energiafogyasztásunk kiszolgáltatottságára, hiszen a felhasználásunk 80%-a külföldről, annak is a túlnyomó része egy irányból érkezik, ami kiszolgáltatott helyzetet eredményez mint az ellátásbiztonságra, mint az árra vonatkozóan. A politika ráébredt, hogy a gázár támogatási rendszer nem csak hogy igazságtalan, de még finanszírozhatatlan is a költségvetés számára. Napirendre került energia függőségünk csökkentésének kérdése. Továbbá sürgetően megoldandó probléma a magyar mezőgazdaság olyan irányokba való (át)állítása, melyben eladható terméket képes előállítani, pl. energiaültetvények telepítésével. Fontos tényező továbbá, hogy az EU új költségvetési ciklusában Magyarország is jelentős pénzekhez juthat, ha lesznek megfelelő témák és pályázatok. A lakossági hőenergia piac átrendeződése várható a következő években, elsősorban az árváltozás hatására, de ma már nem figyelmen kívül hagyható döntési tényező az
ellátásbiztonság és a környezetvédelem sem. A politika olyan megoldásokat kénytelen keresni és támogatni a gáz kiváltására, ami megfizethető, folyamatosan rendelkezésre álló, lehetőleg itthon előállítható, környezetkímélő energiahordozón alapszik. Több tényező egy idejű változása lehetőséget, vagy talán szükséget teremtett arra vonatkozóan, hogy a megújuló energiaforrásokat használó technológiák elterjedhessenek, és a piacon valódi kereslet alakuljon ki irántuk, és ne csak a gazdasági szempontokat hátrébb soroló „hobbisták” választásai legyenek. Mindennek a gazdasági racionalitását nagymértékben erősíti, az EU ilyen irányú elkötelezettsége, és a megújuló energiák előállítását, használatát támogató új pályázati lehetőségek. A pellet ágazatban működők biztosak abban, hogy a megújuló energiák, és azon belül a pellet nyertese lesz a fenti folyamatoknak. A pelletgyártás és a kapcsolódó pelletkészülék ágazat erősen lokális jellegű, mivel mind az alapanyag és munkaerő illetve szaktudás beszerzési oldalról a helyi erőforrásokra támaszkodik, mind az értékesítési oldalon a relatív alacsony szállítási költségek miatt értékesítési előny dominál a lokális piacokon. Ezért az ágazat erősödése jelentős gazdaságfejlesztési hatással is bír. Ráadásul mindezt a környezetipar egy olyan ágazatában, amely a XXI. század globális kihívásaira több területen is pozitív választ képes adni (energiaínség oldása, megújuló energetika térnyerése a fosszilis energiahordozókkal szemben, környezetvédelem, klímavédelem, hulladékok újrahasznosítása, energiaerdők telepítése, stb.). Ez az a megújuló energiafajta, amely a legjobb megtérülési adatokkal bír, - így térnyerése is várhatóan a leggyorsabb lesz. A pellet használatával a jelenlegi magyarországi domináns fosszilis energiahordozó, egyben legnagyobb konkurrens termék (földgáz) használatával szemben mintegy 40%-os ármegtakarítás érhető el (ezelőtt egy évvel ez még csak 10% volt), hazai, zömmel újrahasznosított hulladék-alapanyagból előállított fapellet alkalmazásával. A piac fejlődése tulajdonképpen a versenytárs termék, a földgáz árához van kötve, - minél nagyobb a megtakarítás, annál ésszerűbb átállítani az energia-rendszereket erre a fűtési/szárítási energia kinyerési módra. A nemzetközi piacfejlődési tapasztalatok alapján a racionális technológiaváltási korlát a fűtésköltségek 40 és 50%-os megtakarítási rátája között van, onnantól robbanásszerű a piacfejlődés, - nálunk az eddig nyomott gázárak miatt nem volt érzékelhető. (Igaz, mindehhez a nyugati piacokon a magas, mintegy 50%-os pelletkészülék beszerzési támogatás is hozzájárult.) A jelenlegi gázáremelkedések viszont a kézzelfogható közeljövőbe hozták az ágazat hazai kiugrási esélyeit, és amint gazdaságilag is racionálissá válik a pellethasználat, tömeges átállás várható erre az energiahordozóra. (Készüléktámogatás nálunk is létezik, idéntől a kezdeti 15% helyett már 30%-os mértékben a háztartások, akár 50%-os mértékben a vállalkozások számára.) A piac természetesen alacsonyabb megtakarítási rátánál is reagálna, ha a fűtőkészülékek árai a versenytárs termék gázkészülékek áraival összemérhetőek lennének, jelenleg azonban még nem tartunk itt. A kis szériában gyártott, viszonylag új fejlesztésű és ezért jelentős fejlesztési költség-hányadú megújuló energián alapuló készülékek, jelen esetben konkrétan a pelletkandallók és pelletkazánok még relatív drágák, akár két-háromszor is többe kerülnek, mint a fosszlis energiahordozók használatára építő készülékek. Ezért van jelentősége a készülékek beszerzési támogatásának, hiszen egy fűtési rendszerbe való beruházáskor a végfelhasználó háztartás, vállalkozás vagy önkormányzat a beruházás és a
működés összköltségét együttesen tekinti. Szerencsére egyre több EU-támogatás nyílik meg a korszerűtlen és környezetszennyező fűtésrendszerek kiváltásának elősegítésére, igaz, a támogatási rendszer legtöbbször sajnos nem várja el, hogy megújuló energia alapú legyen a beruházás, megelégszik a modernebb, fosszilis energiahordozó alapú fejlesztésekkel. A magyar pelletágazat fejlődésének másik gátja az, hogy a jelenlegi nyugat-európai szabványok országspecifikusak, magyar minősítési rendszer pedig nincs. Ez a gyengébb minőségű és olcsó termékek és szolgáltatások előállítóinak kedvez, ami pedig rontja a piac általános megítélését. Vagyis gyakori, hogy a megújuló energetikai A klasztermenedzsment szervezet egyik fő feladata az általános menedzsment feladatokon túl ezért olyan minősített termékpálya rendszer, azon alapuló eljárásrend és védjegy rendszer kialakítása, melyre nyugati (osztrák, olasz) szomszédainknál találunk példát. - ez egyben nemzetközi együttműködést is jelent, mint klasztertevékenység. Várható innovációs hatás A klaszterprojekt közvetlen haszonélvezői a klasztertagok és az általuk foglalkoztatott több száz munkavállaló a régióban, hiszen az ágazat fejlődése elsősorban az ő piaci helyzetük megszilárdítását szolgálja. Közvetett haszonélvező a régióban minden olyan háztartás és szervezet (vállalkozás, intézmény), amely erre az olcsóbb energiaformára vált, hiszen az itt elért megtakarítása miatt több jövedelme marad egyéb célokra. Különösen azok az alacsony jövedelmű rétegek lehetnek preferáltak, ahol a háztartások jövedelmében a rezsiköltségek jelentős részt, magasabb arányt foglalnak el. Az ő számukra, hasonlóan az alacsony költségvetésű intézmények illetve a rezsiköltségeknek erősen kitett vállalkozások számára jelentős könnyebbséget jelenthet ennek az olcsó energiaforrásnak az alkalmazása. Közvetett haszonélvező minden olyan munkavállaló, aki a pellet lokális gazdaságfejlesztő hatása miatt jut munkahelyhez. Közvetett haszonélvezői vagyunk továbbá a projektnek valamennyien, amennyiben a környezeti előnyökre és a fenntarthatóságra fókuszálunk, - hiszen a pellet tüzelése során a fosszilis energiahordozók égetése során felszabaduló káros anyag mennyiség töredéke jut a légkörbe, csupán annyi, ami a fa természetes korhadásával amúgy is elenyészne. Ráadásul a benne levő energiamennyiséget rendkívül magas hatásfokon (akár 95%) hasznosítja, ami akár kétszeres-háromszoros hatékonysági értéket is jelenthet a hagyományos fatüzeléshez vagy egyes fosszilis energia kinyerési módokhoz képest, - mint ez a még tisztább légkörhöz segít hozzá valamennyiünket. A multiplikatív hatások közül az egyik legfontosabb mégis a kapcsolódó ágazatokra gyakorolt hatás. A pelletfűtéshez pelletkészülék és pellet fűtőanyag szükséges. A fűtőanyag helyi hulladék, vagy kifejezetten erre a célra termelt alapanyagból kerül előállításra, és mivel a szállítás nagyjából 3-500 km-es távolságon túl már piacképtelenné teszi a pelletet, ezért a termék hosszútávon feltétlenül csak lokális, jellemzően regionális piacon életképes. Mivel az alapanyagbeszállításra ugyanez az elv érvényes, ezért a lokalitás versus regionalitás elv itt is érvényesül.
Mit jelent ez? A készülékeknél lokális értékesítést és lokális szervízhálózat kiépítését, a kapcsolódó gazdasági hatásokkal. A pelletgyártásnál az alapanyagpiacra gyakorolt húzó hatást, ami három irányú. Egyrészt a régióban működő vállalkozások fahulladékának felvásárlását, másrészt energianövények, harmadrészt mezőgazdasági maradványok felvásárlását jelenti. A speciálisan erre a célra telepített ún. energiaültetvények (jellemzően energianyár, energiafűz) segítik a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek művelésbe vonását, és a létező EU-s telepítési támogatással a földtulajdonosok, gazdák helyben egy új címen juthatnak jövedelemhez. A termelés során képződő, másra már nem hasznosítható hulladékok régióbeli felvásárlása (mind a fafeldolgozó illetve fűrészüzemek, mind a mezőgazdasági termelők és vállalkozások esetében) pedig a kapcsolódó ágazatok versenyképességét javítja, hiszen eddig nem realizálható, plusz bevételekre tesznek szert. A régió versenyképességéhez azáltal járul hozzá a projekt, hogy ezen új ágazat együttműködése révén létrejön egy magyar minősítési és védjegyrendszer, ami biztosíthatja a magyar termékek és szolgáltatások stabil külföldi és hazai piacát. (Probléma pl., hogy a jellegzetes magyar alapanyagokból gyártott ún. agripellet vonatkozásában nem létezik sem magyar, sem megfelelő nemzetközi szabvány vagy előírás. Ez összességében az olcsó és rossz minőségű termékeknek kedvez, ami pedig visszaüt a piacfejlődésre és a minőségi termékeket gyártókra illetve forgalmazókra.) A projekt továbbá megalapozza a klasztertagok közötti további együttműködést, és újabb közös fejlesztési és/vagy beruházási projekteket készít elő. Mindez a régió versenyképességét javítja, hiszen egy olyan új, versenyképes, a régióban eddig még nem domináns ágazatban indukál ágazati összefogást és közös fejlesztéseket , ami világviszonylatban is a húzóágazatok közé tartozik, és választ ad korunk nagy kihívásaira (energetika, környezetvédelem) is.
