Előzetes Akcióterületi Terv Pécs-Keleti Városrész Szociális Városrehabilitációjának megvalósításához kötődően

Előzetes Akcióterületi Terv Pécs-Keleti Városrész Szociális Városrehabilitációjának megvalósításához kötődően

2008. november

1 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 Bevezetés 4 1 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) 7 2 A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 11 2.1 Akcióterület kijelölése 11 2.2 Jogosultság igazolása 14 2.3 Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése 19 3 Helyzetelemzés 20 3.1 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 20 3.1.1 Pécs rövid történeti összefoglalója 20 3.1.2 Demográfiai helyzet 26 3.1.3 Gazdasági helyzet 30 3.1.4 Munkaerő piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet 31 3.1.5 Lakáshelyzet 35 3.1.6 Környezet állapota 38 3.1.7 Közlekedés helyzete 46 3.1.8 A meglévő közműhálózat értékelése 47 3.1.9 Közszféra jelenléte 49 3.1.10 Az akcióterület népességének egészségi állapota és az egészségfejlesztés jellemzői 60 3.1.11 Társadalmi kohézió, társadalmi tőke 68 3.1.12 Közbiztonság helyzete 72 3.1.13 Civil aktivitás az akcióterületen 74 3.1.14 Problémák bemutatása 78 4 Fejlesztési célok és beavatkozások 80 4.1 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai 80 4.1.1 A pécsi akcióterület városfejlesztési rehabilitációs céljai és lehetőségei 80 4.2 Fejlesztési programok 83 4.2.1 Regionális Operatív Program 2007-13 között szociális városrehabilitációs célú pályázat tartalma 87 4.2.2 A közszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások a szociális városrehabilitációs akción túl az akcióterületen 111 4.2.3 Magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztés, az akcióterületi fejlesztés hatásaként 115 4.3 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez 116 4.4 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 132 4.5 A tervezett fejlesztések várható hatásai 133 4.5.1 Társadalmi-gazdasági hatások 133 4.5.2 Környezeti hatások 136 4.6 A városrehabilitációs terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partneri egyeztetések 138 2 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

5 Megvalósítás intézményi kerete 140 5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 140 5.1.1 Civil Program Alapok 143 5.2 Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása 145 5.3 Üzemeltetés, működtetés 146 6 Pénzügyi terv 147 6.1 Pályázat előzetes összefoglaló költségvetése 147 6.1.1 A pályázat finanszírozási oldala 148 6.2 Teljes akcióterv pénzügyi terve 149 6.2.1 Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó pályázatok tartalma 149 6.2.2 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen. 153 6.3 Bevételi terv 153 6.4 Kockázatok elemzése 154 7 Előkészítettség állapota összefoglalóan 155 Táblázat jegyzék 156 Ábra jegyzék 158 Térkép jegyzék 158 Diagram jegyzék 158


BEVEZETÉS Pécs Megyei Jogú város számára az EKF-programok előkészítésével párhuzamosan lehetőség nyílt szociális városrehabilitációs célú városfejlesztési pályázat készítésére és benyújtására, kiemelt projekt keretében. Az előzetes számítások alapján a pályázat tervezhető támogatási forrása 1,5 Mrd Ft. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezte a Pécs-keleti városrész szociális város-rehabilitációjának megtervezését és egy kiemelt projekt pályázati dokumentumának elkészítését. A mecseki szénmedencében folyó szénbányászati tevékenység gazdaságossága a 80-as évek második felében megkérdőjeleződött. Előbb szanálási eljárás keretében rendezték a Mecseki Szénbányák vállalat veszteségeit, majd 1991. októberétől felszámolási eljárás vette kezdetét. A felszámolási eljárás folyamán a korábban tervezettnél jóval nagyobb munkahelyszám csökkenés következett be, ezért a várható feszültségek kezelése, a megszűnő munkahelyek pótlása érdekében 1994-ben 1007/1994. (I. 27.) számmal kormányhatározat született. A határozat tárgya: „Pécs-Komló térségének hosszú távú koncepciókialakítási és rövidtávú fejlesztési feladatairól” A meghatározott feladatok és megvalósulásuk címszavakban: 1. Pécs és Komló térségét együtt célszerű kezelni, de a beavatkozás súlypontja Komló legyen. Programok, koncepciók kidolgozása következő területekre: • Kis- és középvállalkozások fejlesztése: nem készült program • Idegenforgalom, idegenforgalmi fejlesztéshez kapcsolódó műemlékek hasznosítása: nem készült program • Mezőgazdaság: nem készült program • Komplex tájrehabilitáció, településrendezés, főúthálózat fejlesztése: az MBVH Rt keretében a bányászat által okozott közvetlen károk elhárítása történt meg, komplex tájrehabilitációs, területfejlesztési program nem készült, a főútvonal-hálózat fejlesztése elmaradt • Távközlés, földgázellátás, úthálózat: a távközlés és a gázhálózat fejlesztése a közszolgáltató vállalatok révén az ország más területeihez hasonlóan megvalósult, az úthálózat fejlesztése elmaradt 2. Az elkészült programokból adódó kormányzati feladatokra a tárcák készítsenek javaslatokat: nem készültek ilyen anyagok 3. a) Komló Térségi Fejlesztési Tanács (KTFT) és ügynökség létrehozása: Az MBVH, a PBKIK és Komló város részvételével létrejött b) Az ügynökség működését az önkormányzatok fedezzék, a kormányhoz benyújtott pályázatok előnyt élvezzenek: Komló város támogatja a KHT-t, de a pályázatok előnyben részesítésére nem történt intézkedés 4 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

4. A Területfejlesztési alapból 30 millió Ft elkülönítése: elmaradt 5. Az elkészült programok egyeztetése a KTFT-vel: programok híján elmaradt 6. PHARE támogatás kilátásba helyezése: elmaradt 7. Szociális válságkezelő program: elmaradt 8. A 66-os út Pécs- Mánfa közti kapaszkodósáv megépítése: megvalósult 9. Külföldi források (hitelek, segélyek) bevonhatóságának vizsgálata: elmaradt 10.Kormányzati garanciák kilátásba helyezése: elmaradt 11. A miniszterek a Komló térségi pályázatokat részesítsék előnyben: nem ellenőrizhető, a pályázati eredmények nem tükrözik 12. Kezdődjön meg a dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Társaság létrehozásának előkészítése: a DDRF Rt létrejött, de nem játszik érdemi kockázati tőkebefektetői szerepet 13.A kormány három évig évente tekintse át a fejleményeket: tudomásunk szerint egy alkalommal került rá sor, eredménye nem ismert. A kialakult helyzet komplex megoldását célzó összehangolt feladatvégrehajtásra nem került sor, a programok nem kerültek kidolgozásra, a kormányhatározat pontjai nem valósultak meg. Egyedi kivételt képez az M66-os út Pécs-Mánfa közti szakaszán a kapaszkodósáv kiépítése, amely e határozat nyomán készült el. A bányászat által okozott közvetlen környezeti károk elhárítását és korábbi dolgozókhoz kapcsolódó közvetlen pénzügyi kötelezettségeket a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt teljesítette, s a cég számon kért feladatain túl is igyekezett bekapcsolódni a reorganizációba, mozgástér (területés gazdaságfejlesztési feladatkörök) híján azonban e tevékenysége korlátozott keretek közt folyhatott az alapfeladatok teljesítését követő végelszámolásáig. Összefoglalóan a bányászat felszámolásából eredő következmények felszámolására gyakorlatilag egyáltalán nem történtek célzott kormányzati intézkedések. A komplex szerkezetátalakítás elmaradásának következményei az idő előre haladtával egyre nagyobb mértékben terhelődtek a városra.1 Pécsett a bányabezárással egy időben és azt követően jelentős gépipari, feldolgozóipari és építőipari kapacitások épültek le. A város gazdasága megrendült, a foglalkoztatottság mélyponton volt. A város vezetése megteremtette az ipartelepítés lehetőségét az ipari park létrehozásával, azonban a város nehéz elérhetősége s délszláv háború nyomán a tőkebefektetések nagyon korlátozott mértékűek maradtak. A nagy számú kereskedelmi munkahely keletkezése nyomán a város foglalkoztatása összességében stabilizálódott, de az egykori bányászok által lakott Keleti-Városrész

1

Ld. Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiájának helyzetelemzését


fokozatosan leértékelődött. Az infrastrukturális lepusztulás mellett a bányabezárások természetesen a lakosság elszegényedését is eredményezték. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatok belső migrációs folyamatokat indukáltak, ennek során a képzettebb népelemek a fejlettebb városrészekbe költöztek, helyükre pedig alacsony státuszú népesség érkezett. Az utóbbi években egyre erőteljesebben figyelhető meg az alacsony státuszú népesség keletre vándorlása, annak hatására, hogy a központi területek felértékelődtek. További problémát okoz a szegregáció és a slumosodás, amely elsősorban az egykori bányászkolóniák esetében figyelhető meg. Sajnálatos módon, nyomon követhető az egyén és a közösség kapcsolatainak leépülése, a közösségek felbomlása, a lakosság egyre jelentősebb részének életperspektíva nélküli tengődése. Az ISPA program következtében hosszú idő után jelentős beruházások zajlanak a területen, a külfejtési bányaterületek (Pécs-Bánya, Vasas régóta húzódó, folyamatosan napirenden lévő rekultivációja szintén komoly előrelépés lehet a környezeti állapotok javítása terén. Ezek mellett azonban szükség van egy célzott szociális város-rehabilitációra is, annak érdekében, hogy a térség leszakadása megálljon és ne váljon kezelhetetlen problémává. Sürgeti a beavatkozást, hogy az érintett területen kívüli területeken -elsősorban Kertvárosban- jelentős számú panelház épült a hatvanas-hetvenes évektől, melyek „egykorúsága” előrevetíti egy időben megjelenő felújítási igényüket is. Meg kell előzni azt a helyzetet, hogy a város telepszerű és tömblakásos területei, melyek a lakosság nagyobb részének lakhatási feltételeit biztosítják, egyszerre igényeljenek sürgős műszaki beavatkozást. Ez annak figyelembe vételével is kerülendő, hogy a lakások döntő többsége magántulajdonba került a rendszerváltás utáni lakásértékesítések nyomán.


1 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE (AZ IVS CÉLRENDSZERÉHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-ben készíttette el Hosszú –és középtávú stratégiai program-ját,2amely meghatározta a város jövőképét, a város hosszú és középtávú céljait, valamint elemezte a városrészek helyzetét, ennek részeként kimutatta a Pécs-keleti városrészek hátrányos állapotát. A keret-stratégiával párhuzamosan, az abban meghatározott társadalomfejlesztési és szociális szolgáltatásfejlesztési feladatok meghatározása érdekében készült el a Pécs M. J. V. szociálpolitikai stratégia,3mely részletes elemzést tartalmaz a város társadalmának különböző metszeteit illetően. A hosszú- és középtávú stratégia alapul vételével, az EKF pályázatainak kötelező mellékleteként elkészült Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiá-ja,4amely a városfejlesztési tervezési folyamatban területi megközelítést alkalmaz, a várost olyan beavatkozási blokkokra, ún. akcióterületekre bontja, amelyek részprogramokként a városrehabilitáció, a városfejlesztés lépcsőfokait jelentik. Ez a dokumentum bemutatja a városi célokat támogató városrészi célok koherenciáját és konzisztenciáját, és meghatározza, hogy a különböző városrészi fejlesztési célok figyelembe vételével milyen fejlesztési irányt lehet kialakítani. Az egyes az akcióterületek rehabilitációjának, fejlesztésének részletes feladatait az akcióterületi terv tartalmazza, mely a városrehabilitációs pályázatok kötelező kelléke.

2 Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiája (Készítette: Eco-Cortex Tanácsadó Iroda, 2007.) 3 Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiája, 2007. (Készítette: Eco-Cortex Tanácsadó Iroda, 2007.) 4 Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Készítette: Pécs 2010 Konzorcium, 2008.)


ÁTFOGÓ TÁVLATI CÉLOK MAGYARO RSZÁG DÉLDUNÁNTÚ LI RÉGIÓ PÉCS, A SIKERES VÁROS (HOSSZÚT ÁVÚ CÉLOK)

VERSENYKÉPESSÉG Helyi adottságokra épülő, versenyképes gazdaság

ÖSSZETARTÓ MAGYARORSZÁG

Magas környezeti minőségű modellrégió

Pécs dinamikusan fejlődő, versenyképes várossá, eurorégiós kulturális központtá válik

Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás

Pécs népességszámát stabilizáló, lakosainak magas életminőséget nyújtó várossá válik

PÉCS: KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK PÉCS, A SIKERES VÁROS

Egyedi arculatú, versenyképes, innovatív város

A fiatalok számára vonzó város

Magas minőségű környezetet, szolgáltatásokat és szociális biztonságot nyújtó, harmonikus város

A városrészi célok kapcsolódása

Városrészi szintű célok

Belső városrészek: A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása (V1.1)

Belső városrészek: A szűken értelmezett Belváros vonzerejéne k emelése (V1.2)

Mecsekoldal : Mecsekoldal fenntartható fejlődésének biztosítása (V2)

MeszesPécsbánya: A városrész lakosságának társadalmi integrációjának elősegítése, az életkörülménye k javítása (V3)

Délkelet-Pécs: Balokányliget természeti értékeinek megőrzése, a turisztikai potenciál erősítése (V4.1)

DélkeletPécs: Az Ipari Park fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása (V.4.2)

Dél-Pécs: A kertvárosi lakótelepi környezet minőségi fejlesztése , a városrészközpont erősítése (V5)

SomogyVasas-Hird: A városrész szorosabb integrálása a városi szövethez, az életkörülménye k fejlesztése (V6)

Uránváros: A városrészközpont megújítása, a köztéri szabadidős infrastruktúr a bővítése (V7)

Nyugati iparikereskedelmi terület: A városrész kereskedelmi, gazdasági funkciójának megtartása (V8)

1. ábra: Átfogó távlati célok 8 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában - az egyes városrészi célok meghatározásakor Meszes-Pécsbánya és Somogy – Vasas - Hird esetében egyaránt cél az életkörülmények javításának szükségessége. A bányabezárások által leginkább érintett területek rehabilitációja városrészi célként fogalmazódott meg. Az IVS bemutatta, hogy az egyes városrészek estében, milyen funkciók fejlesztése vagy háttérbe szorítása kívánatos: Ipari, logisztikai

Kereskedelmi

Mezőgazdasági

Zöldfelületi, környezeti

Turisztikai, rekreációs

Városrészek

Közlekedési, távközlési

Közösségi

Közigazgatási

Humán szolgáltatási

Lakó

Város(rész) központi

Funkciók

Belső városrészek Mecsekoldal MeszesPécsbánya DélkeletPécs Dél-Pécs SomogyVasas-Hird Uránváros Nyugati keripari terület

2. ábra: Az egyes városrészek funkcióval való ellátottsága, ezek fejlesztési lehetőségei (IVS, készítette:-Pécs 2010 Konzorcium) Jelmagyarázat:

fejlesztendő funkció

háttérbe szorítandó funkció


Az ábrán láthatjuk, hogy a Meszes-Pécsbánya és a Somogy-Vasas-Hírd városrészek esetében egyaránt hasonló funkciók fejlesztésére tett javaslatot a dokumentum. Elsősorban a közösségi, humán szolgáltató és lakófunkciót erősítené, a decentrum jelleg fokozásával kiegészítve. Az IVS-ben egy konkrét akcióterület is nevesítésre kerül, amelyet a „Keletivárosrész, szociális városrész akcióterülete”-ként nevesít. Az IVS mellékleteként elkészült az Antiszegregációs terv5, is melyet a városrehabilitáció során szintén figyelembe kell venni. A terv értelmében a szociális városrehabilitációs projekt csak a társadalmi kirekesztést csökkentő, illetve azt nem erősítő intézkedéseket tartalmazhat. A szociális városrehabilitáció előkészítésével párhuzamosan, azzal szoros összhangban készült Pécs M.J.V. lakásgazdálkodási koncepció6 -ja, melyet az önkormányzat közgyűlése elfogadott. A szociális város-rehabilitáció és a lakásgazdálkodási koncepció összhangját a város-rehabilitációs programkészítés során biztosítottuk, erre a további munkavégzés során is figyelmet kell fordítani.

5

Készítette: Pécs 2010 Konzorcium, 2008.

6

Készíti: Gondox Bt., 2008.


2 A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

AKCIÓTERÜLET

KIJELÖLÉSE,

2.1 Akcióterület kijelölése Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) akcióterületi lehatárolásában 5, egymástól településszerkezetileg elkülöníthető, de egyébként összefüggő terület adott meg. Az akcióterület a „szociális rehabilitáció akcióterület” elnevezéssel az alábbi területegységeket foglalja magába: • Gyárváros • Meszes • Szabolcs • Pécsbánya • Somogy • Vasas

Szociális rehabilitáció akcióterülete: 1. Központi belterület [(Mohácsi úttól keletre) Hegedűs János u. , Buzsáki Imre út, Kishegyi dűlő, Szilréti köz, Sugár István u., Mélyút dűlő, Szüret dűlő, belterület határa. Mohácsi út- Zsolnay Vilmos út kereszteződéstől Bp. felé Dózsa György út, Meszes dűlő, Hársfa út, Rákos Lajos út, Czerékvölgy u., Gesztenyés dűlő, András u., Debreceni Márton u., Istenáldásvölgy út, Gesztenyés út belterülethatár] 2. Somogy egyéb belterület 3. Vasas egyéb belterület 4. István akna egyéb belterület 5. Rücker akna egyéb belterület István akna és Rücker akna a továbbiakban Somogy területegységgel együtt vannak kezelve. A KSH adatfelmérés során ide kerültek beszámításra (helyzetelemzés).


Az akcióterület lehatárolása:

1. Térkép: Az akcióterület lehatárolása (IVS, készítette:-Pécs 2010 Konzorcium)

Az akcióterület „sajátossága”, hogy az egyes belterületi részeket külterület választja el egymástól. Bár az akcióterület a térképen jelzettek alapján bejárható, a mesterségesen összekötött településrészek egyébként nincsenek egymással szerves kapcsolatban. Gyárvárostól észak felé indulva egészen Hősök teréig juthatunk. Innen Istvánaknát csak külterületen keresztül tudjuk megközelíteni, bár István-akna maga önállóan belterületként van nyilvántartva. István-aknáról kelet felé tartva a szintén önállóan belterület Rücker-aknán keresztül, külterületen érünk Somogyba, majd Vasasba. A keleti városrész IVS-ben kijelölt határai a térképi ábrázolás kis léptéke miatt pontatlanok, a lehatárolás módja nem illeszkedik a városfejlesztési kézikönyvben rögzített szempontokhoz. A stratégia foglalkozik a városrész külterületi problémáival is, beavatkozásokat csak belterületen javasol (javasolhat).Fentiek miatt az EATT-ben pontosítottuk a tervezési terület határait, konkrét információkhoz – belterületi határ, utcahatár, terület felhasználási határ – kötöttük. Ennek eredményeként az akcióterületi terv két egységet foglal magában: • •

Gyárváros, Meszes, Pécsbánya és Szabolcs (586 ha) Somogy és Vasas (285 ha) 12 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

Szociális városrehabilitációs területként jelölt részek:

2. Térkép: Szociális városrehabilitációs területként jelölt részek

A központi belterület igen heterogénnek tekinthető, mind infrastrukturális, mind társadalmi értelemben; illetve több városrészt is magában foglal: Pécsbányát, Pécsszabolcsot, Meszest és Gyárvárost. Az IVS melléklete, az Anti-szegregációs terv (ASZ) a szociális rehabilitáció akcióterületén belül kisebb egységeket, szegregátumokat azonosított. Szegregátumok: Antiszegr.ter._1. (Sétatér u. - Pécsbányatelepi út - Károly u. - Kórház u. Pécsbányatelepi út - Károlyi tér - Kénes út - településhatár) Antiszegr.ter._2. (Komlói út a Gorkij u.-ig - Tüzoltó u. - Kolónia u. - Baltika u. Török I.u. - Bánya u. mindkét oldala - településhatár - György-akna) Antiszegr.ter._3. (Nyírfa u. - Légszeszgyár u. - Tüskésréti út - Sport u. mindkét oldala) Antiszegr.ter._4. (Zsolnay V.u. - Előd u.) Antiszegr.ter._5. (Mohácsi út - vasútvonal - Csaba u.)


A szegregátumok az alábbi városrészekben találhatók: Antiszegr.ter._1.: Pécsbánya Antiszegr.ter._2.: Szabolcs (Hősök tere és környéke) Antiszegr.ter._3.: Vágóhídkörnyék Antiszegr.ter._4.: Gyárváros (észak) Antiszegr.ter._5.: Gyárváros (dél) Valamennyi anti-szegregációs terület a szociális rehabilitáció központi belterületi részébe esik. Meg kell jegyezzük ugyanakkor, hogy a kimutatás 2001-es adatokon alapul; így más városrészek is érintettek lehetnek a szegregációs hatásokban. A külterület közé ékelt területek kérdése külön figyelmet érdemel, kiváltképp a közszolgáltatások által el nem látott területeké.

2.2 Jogosultság igazolása Az IVS az EKF pályázatok mellékletét képezi, értékelése még folyamatban van, így az IVS részeként az akcióterület jóváhagyása még nem történt meg. Az akcióterület kijelölése nem mindenben felel meg a Városfejlesztési kézikönyvnek és a városrehabilitációs pályázatokhoz a megyei jogú városok kiemelt projektjei számára kibocsátott útmutatónak, azonban a kijelölt városrészeket összeköti múltbeli funkciójuk, mely szerint a több, mint 200 évig folytatott szénbányászat munkaerőbázisául szolgáltak. Ez a szerepkör a XX. sz. 20-as éveitől a 60-as évekig eredményezett tömeges lakásépítéseket a területen, azonban a szénbányászat megtorpanása, majd felszámolása egy csapásra fosztotta meg azt gazdasági funkciójától. A Pécs-keleti városrész társadalmi és urbanisztikai leromlása a 80-as évek végétől, a 90-es évek elejétől vette kezdetét. Napjainkban a városrész helyzete már azonnali beavatkozást kíván. További, kiemelten fontos szempontnak kell tekinteni a programalkotás során, hogy a projekt keretében elköltésre kerülő források eredményei fenntarthatóak legyenek, a leromlott állapotok visszarendeződése megelőzhető legyen. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszéllyel rendelkező kockázat a fenntarthatóság szempontjából az, ha a fizikai környezetbe történő beavatkozás nem jár együtt a helyi társadalom felelősségtudatának, az egyénről való közösségi gondoskodás és a közösség egyén feletti kontrolljának erősödésével. Ebben az esetben a létrehozott értékek tiszteletben tartása, megóvása elmarad, a fizikai környezet újra lerombolódik. A közösségépítés, a fenntarthatóságot biztosító kohézió létrehozása sokkal hosszabb időt igénylő folyamat, mint a fizikai környezetbe történő beavatkozásé, ezért a városrész jelen projektben rehabilitációra nem kerülő területein is szükséges a közösségi bázisok megerősítése. Indokolt ez azért is, mert a lakossági közérzet és az életminőség, az életkörülmények további romlásának megakadályozása szempontjából is szükséges a szétesett közösségek újraépítése, megerősítése.


Ezek a szempontok indokolják, hogy a homogén beépítettséget és társadalmat feltételező kézikönyvtől eltérően a problémák és az elérendő célok homogenitására épülő területi megközelítés jusson érvényre. Tekintve, hogy a városfejlesztési kézikönyv nem jogszabály, célja szerint szakmai útmutatás célját szolgálja, a speciális adottságok és a projekt céljai alapján indokolt a területi lehatárolás fenntartása. A kijelölt akcióterületen akkor lehet szociális városrehabilitációs projekteket megvalósítani, ha megfelel bizonyos kritériumoknak. A kritériumok mutatócsoportok köré szerveződnek, alkalmazásukat elsődlegesen az akcióterület beépítési módozata dönti el. Tekintettel az IVS által lehatárolt akcióterület döntően nem lakótelepi beépítésű jellegére, a vizsgálandó indikátorok az alábbiak:


Indikátor típusa

Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken

Az akcióterületre érvényes érték7

ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)

Minimum 30%

50,1%

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)

Maximum 8%

3,9%

ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)

Minimum 30%

60,5%

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben

minimum 65%

69,1%

(Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok) MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben

Dél-Dunántúl: minimum 11%

16,8%

Dél-Dunántúl: 3,6%

10,4%

Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma

7

Az értékek kiszámításához az öt szociális városrehabilitációs terület, mint „egységes akcióterület” átlagát vettük figyelembe


(Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok) SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)

Dél-Dunántúl: 15%

19,8%

Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) (Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat)

Minimum 10%

???

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra.

A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak.

2,48

A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a városi átlagnak

81%

(Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes háztartás a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi háztartások száma (Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat) A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2007-ben a 2005-2006-2007-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest (Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján))

ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben

Minimum 25%

39,1%

Minimum 30% a legalább 50.000 fő

12,9%

(Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok) Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben

8

Az adat Pécs keleti városrészének egészére vonatkozik


(Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)

lakónépességgel városokban

rendelkező

A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen pályázat szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató pályázat – LKFT-LA-2 – során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte.

A hagyományos városi beépítésű területekre nem értelmezendő indikátor

-

(Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat) 1. Táblázat: Az akcióterületre vonatkozó jogosultsági kritériumok


A jogosultság fennállásához az szükséges, hogy a táblázatban összefoglalt hat mutatócsoport közül legalább három előírt minimum / maximum értékeinek megfeleljenek az akcióterületre érvényes értékek. Az előzetesen kijelölt akcióterületen öt mutatócsoportot tudunk vizsgálni, ezek közül valamennyi megfelel az elvárt értékeknek. Az előzetesen kijelölt akcióterület így megfelel a szociális városrehabilitációs területeket lehatároló indikátorrendszernek. A problémák hasonló jellegén túlmenően azok mértéke eltérő a területen belül, különösen a kis népességű, de erősen szegregált, telepfelszámolásra „érett” István akna és Rücker akna mutatói sokkal rosszabbak az egész akcióterület átlagánál.

2.3 Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése Az akcióterületre vonatkozó statisztikai adatok beszerzése a KSH adatszolgáltatása révén valósult meg. Az önkormányzat hivatalos megkeresésére a KSH legyűjtötte az akcióterületre vonatkozó 2001-es népszámlálási adatokat és rendelkezésre bocsátotta. Az ezt igazoló dokumentumok a pályázati dokumentáció részét képezik. A helyzetelemzés elkészítéséhez az önkormányzat nyilvántartásait, valamint az akcióterülten – illetve annak bizonyos részein - korábban folytatott szociológiai vizsgálatok9 eredményeit is felhasználtuk. Néhány téma esetében mélyinterjús vizsgálattal egészítettük ki a statisztikai adatokat.

9

A pontos hivatkozásokat ld. később a helyzetelemzés vonatkozó részeinél.


3 HELYZETELEMZÉS 3.1 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása

környezeti

3.1.1 Pécs rövid történeti összefoglalója Pécs a Dél–dunántúli régióban, azon belül Baranya megyében helyezkedik el, melynek székhelye. Pécs város a rómaiaktól kezdve az ókorban és a középkorban, a Nyugati mecsek – Misina – Tubes vonulatának lábánál, lejtős felszínen kezdett kialakulni. A 19. sz. második felétől részben a síkság (Pécsi víz medencéje) felé terjeszkedett, részben pedig a Mecsek magasabban fekvő és meredekebb lejtőire is felhúzódott. A város nem csak északi és déli irányban nőtte ki kereteit, hanem kelet – nyugati irányban is.

3. Térkép: Pécs kerületei és a szomszédos települések10

Az ember és a természet, a település és a táj kölcsönhatása folytán nem csak az ember ütötte rá bélyegét a vidék arculatára, hanem a környezet is formálta a várost. A környezet adottságai (klímája, építőanyagai - mészkő, fa- és növényvilága, természeti kincsei) alapvető városalakító tényezőként hatottak. A várostól délre terjedő mocsaras vidék nem, viszont a hegyvidék déli lejtői alkalmasak voltak a letelepedésre. A még nem meredek, száraz, szélvédett terep jó volt építkezés céljára.

10

Szerk:Forrné Radó Petronella


Pécsen az ősközösség társadalmának népeitől kezdve egymásra rétegződő kultúrák emlékeit tárták fel a régészek. Az illir, a kelta, a római település egymást követte, időben és térben is egymásba kapcsolódtak. Így alakult ki az egykori Pannonia egyik jelentős városa: Sopianae. (a város római neve) Száz évvel a honfoglalás után Szent István püspökséget alapított Pécsett, mely rohamos fejlődést eredményezett, megkezdődött a székesegyház építése is. A városfalak létrehozásával (12. század) négy városkaput építettek. A nyugati a Szigeti kapu, a déli a Siklósi kapu, a keleti a Budai kapu, és az északi a Hegyikapu, a Mecsek felé irányult. Pécs középkori városszerkezetének vizsgálatához felhasználható első térképek a 12-13. századból származnak. Ezekről már megállapítható, hogy a mai belváros és a külvárosok utcái sok esetben szintvonalon futnak, vagy a vízfolyások irányát követik. A négy városkaput összekötő utak váltak a főutakká. Az észak felé egyre meredekebbé váló hegyoldal és a déli mocsaras területek sokáig beépítetlenek maradtak. 1543-ban a várost elfoglalja a török. A 15-16. század folyamán a már meglévő települési egységek mellett, a városfalon kívül új népességtömörülés bontakozott ki, ez lett a Budai külváros (a Szigeti külváros népessége is növekedett). A törökök megakadályozták a polgáriasodást, a kereskedelem és az ipar szabad fejlődését. A török adójegyzék 1554-ben 263 magyar házat sorolt fel, amelynek alapján az őslakosság számát 1000–1200 főre tehetjük. Pécs 1686-ban szabadult fel. A németek betelepülése nagy lendületet vett, nőtt a népesség, fellendült az ipar. A törökök kiűzése után 15 évvel Pécsnek ismét 3000 lakója volt. A 17. századi újjáépítés nem érintette a város kialakult alaprajzát. A Budaikülváros fejlődése stagnált a városba való visszaáramlás miatt a 18. század végéig, ekkor fejlődése nagyobb lendületet vett. A Tettye-patak völgyén felhúzódó iparosítás (malomipar, sörfőzés) volt a húzóerő, de a szőlő és bortermelés is jelentős volt. Az 1780-as esztendőben Mária Terézia szabad királyi városi rangra emelte Pécset, amely ekkor 8400 fős volt. Ez megnyitotta az utat a szénbányászat, illetve az ehhez kapcsolódó ipar és kereskedelem előtt. A gazdasági növekedés felgyorsult, megkezdődött Pécs polgári korszaka. A hagyományos iparágak mellett az 1850-es évektől különösen a szénbányászat tett szert nagy jelentőségre. A helyi nyersanyagokra települt hagyományos ipar eddig is a keleti városrészbe tömörült, a szénbányászathoz kapcsolódó városterjeszkedéssel ez a jelenség állandósult. Erre az időszakra esett az első vasútvonalak kiépülése is, amely a kereskedelem fellendülését hozta. Ebben az időszakban a bányászat volt az a gazdasági ág, mely leginkább vonzotta a munkaerőt a városba, melynek egy része külföldről (Csehország, Ausztria) érkezett. Az 1860 – 70-es évektől a bányászat a környező (később Pécshez csatolt) települések, főként Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas népességnövekedéséhez is jelentősen hozzájárult. A századfordulóra Pécs ipari várossá vált. A település terjeszkedésének legfőbb indukálója ebben az időben az iparfejlődéshez kapcsolódó népességgyarapodás, melyet később csak a világháborúk törtek meg. A II. világháborút követően, a szocialista korszakban fokozódott a város funkcionális átalakulása. Az első ötéves terv (1950-54) legfontosabb célja a „szocialista iparosítás” volt, melyet a városfejlesztés fő eszközeként használtak. A szénbányákat államosították, az iparfejlesztésnek köszönhetően a szénbányászaton 21 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

alapuló energiatermelés, nehézipar, építőanyag - és vegyipar gyors növekedése volt tapasztalható. Az általános iparfejlesztés légkörében Pécsre a bányászat erősítése, a szénalapú energia biztosítása hárult, illetve a dunaújvárosi hőerőmű kokszolható szénnel való ellátása. Ekkor fejlesztették Komlót kis bányafaluból várossá. Mind több bányászra volt szükség Pécsett is, melynek lakás száma akkor már 90 000 fő körül mozgott. Erősödött a város közigazgatási és a kulturális szerepköre. A közigazgatási terület növelésének jegyében csatolták Pécshez Mecsekszabolcsot, Vasast, Mecsekalját, Málomot, Nagyárpádot, Hirdet és Somogyot. A város népessége 1949 és 1980 között megduplázódott, megközelítette a 170 ezer főt. A szocialista ipar már az 1989-ben történt rendszerváltás előtt válságba került. Az 1990-es évek elejére az országban több helyen válságterületek alakultak ki, melyek az ipari – és bányász jellegű települések mellett azok vidéki ingázási övezeteit is magukba foglalták. A keleti piacok beszűkülése és az ekkorra már túlnyomórészt elavult technikával, veszteségesen történő termelés miatt a bányaüzemek csaknem teljes egészét be kellett zárni, illetve jelentős létszámleépítéseket kellett végrehajtani. Az átalakuló gazdaságszerkezet és a megváltozott demográfiai viszonyok által Pécs lakossága – az 1980-as évek stagnálását követően – az 1990-es évek közepétől csökkenni kezdett. A 2001. évi cenzuskor a lélekszám 162 000 főt tett ki, amely 4%-kal (mintegy 7500 fővel) maradt el az 1990. évitől. Mindezek ellenére Pécs – elsősorban természetföldrajzi adottságai miatt – ma is az ország egyik legsűrűbben lakott települése. Itt a legutóbbi népszámlálás időpontjában négyzetkilométerenként 999 fő lakott, jóval több, mint a megyeszékhelyek bármelyikében. A város népességének alakulása: LAKOSSÁGSZÁM LAKOSSÁGSZÁM

20 01

19 90

19 80

19 70

19 60

19 50

19 30

19 00

18 40

18 15

17 80

17 01

15 54

180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

1. Diagram: Lakosságszám 22 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

3.1.1.1 A pécsi szénbányászat rövid története 1782-ben Vasason, 1798-ban Somogyon, 1804-ben Pécsett indult meg a feketekőszén bányászata. 1852-ig több bányatelek-bérlő és tulajdonos nyitott kisebbnagyobb üzemet. Hosszabb – rövidebb ideig tartó tevékenység után tönkremenő bányavállalkozások váltották egymást a térségben. A nagyüzemi termelés a bányatelkek összevásárlása és bérbevétele miatt monopol helyzetre szert tevő, osztrák érdekeltségű Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) által 1853-ban beindított András Aknával kezdődött meg. A DGT egymás után mélyíti le az egyre korszerűbben berendezett és felszerelt aknáit Gyula Aknától a Rücker Aknáig. A munkásgárda döntő többsége nem volt magyar ember, hanem az OsztrákMagyar Monarchia szinte egész területéről verbuválódott össze, akiket a DGT saját lakótelepein, az ún. kolóniákban telepített le. A DGT 100 éven át kiemelkedő szerepet játszott hazánk gazdaságában, ezen belül a pécsi szénbányászatban. A DGT építette a bánya és Üszögpuszta között Baranya első vasútját 1921-ben állt termelésbe a Szt. István (ma István), majd az 1927-ben a gróf Széchenyi István Akna. A két modern üzem belépésével lehetségessé vált a termelés koncentrációja, amiért is az addigi kisebb üzemeket (Karolina-, Gyula-, Zwang-, Casszián-, Ferenc- és Károly-aknákat és a tárókat) fokozatosan megszüntették és felszámolták. A II. világháború végét minden nagyobb háborús károsodás nélkül érték meg az üzemek. A bányák államosítása után állami vállalat, illetve tröszt lett, megkezdődött a szocialista bányavállalat időszaka, mely 1993-ig tartott. Az államosítást követő profiltisztítással megszakadt a pécsvidéki bányaüzemek fejlődése. A tervutasításos rendszer csak rövidtávon, felszínesen hozott átmeneti fejlődést. A látványos termelésfelfutás közben rejtve maradtak azok a tendenciák és hatások, melyeknek figyelmen kívül hagyása stagnáláshoz, majd visszafejlődéshez, végül a szénmedence bányászatának felszámolásához vezetett. 1993. április 1-én jött létre a Mecseki Szénbányák és a Pécsi Erőmű Rt. integrációja, majd 1994. január 1-én megalakult a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt, amely a fúzióba be nem vont bányavagyon értékesítését, a felszámolásra került bányaterületek lezárását, rekultivációját, valamint a volt dolgozókkal kapcsolatos ún. humán kötelezettségek teljesítését végezte. Elindult a bányászat által érintett területek tájrendezése és a bányakárok felmérése, amely e két cég hatáskörébe tartozott. A zobáki üzem 1997-es bezárásával már csak a Külfejtési Üzem pécsi és vasasi telepén bányásztak szenet a Mecsekben, 2005-ben ezek is bezártak.

3.1.1.2 A pécsi bányászkolóniák kialakulása, általános jellemzése A kőszénbányászat által kiemelkedő településfejlesztő hatása volt a lakásépítésnek. Pécsen a pécsbányai, szabolcsi, pécsújhegyi, meszesi, somogyi, vasasi, Erzsébet és Borbála lakótelepek a legjelentősebbek. A századfordulón Pécsen kb. 10 kolóniát tartottak nyílván. A külföldi és magyar szakmunkások helyhez kötése, lakáshoz juttatása új településformákat, sajátos zárt életközösséget és szellemiséget hozott létre. 23 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A korszerűbb mélyaknás művelés technikai berendezéseihez, üzemszervezéshez, szakmunkához értő elegendő munkaerőt Magyarországról nem tudták biztosítani, így a Monarchia nagy bányászati múltra visszatekintő területeiről toboroztak Pécs környékére szakembereket. A cél az volt, hogy a bányászok lakóhelye közel legyen az aknákhoz, mert üzemzavar, baleset, természeti csapások idején a bányászokat gyorsan kellett értesíteni és odaszállítani. A primitív közlekedési viszonyok is indokolták a lakóhely és a munkahely együttesét. Ezen dolgok összefüggései által került sor a kolóniák kialakítására. A XIX. sz.-ban a kolóniák közvetlenül az aknák és tárók mellé épültek, vagy azoktól 200 - 400 m-re. A XX. sz. első negyedében a kolóniák a munkahelytől (aknáktól, táróktól) távolabb, alá nem fejtett területekre települtek. (Ullmann telep, Újhegy, Ó-Meszes-, és Somogy – felső – telep). Kivétel István telep (az új akna mellett épült) és Felső – Flórián telep, mely Thommen Aknától párszáz méterre épült. Az aknaközeli telepek eredetileg a vezetők és a bányaüzemeltetés szempontjából kulcspozícióban lévő műszaki szakemberek elhelyezését szolgálták. A kolóniák szigorú tervek alapján épültek, a terepviszonyokhoz alkalmazkodva, rend és tisztaság volt a jellemző rájuk. A bányatelepek között sok a hasonlóság, de különbségek is vannak az épületek alaprajza, a tömegalakítás és a tetőszerkezet kialakításában. Sok helyen érezhető német hatás: padlásszobák, magas tetők, kontyolt homlokzatok által. A bányász közösséget a közös kút, füstölő, élelemtár, vendéglő jelképezi. A bánya biztosította a szociális gondoskodás teljes körű tárgyi és személyi feltételeit is, (egészségügyi ellátás, oktatás, művelődés, sport, hitélet, közbiztonság megszervezése és a kolóniák lakosságának élelem- és iparcikkel történő ellátása). A bányászat 3 különböző lakóterület típust hozott létre: • • •

telkes telepszerű (ált. 1 szintes, pl.: kolóniák) telepszerű tömbtelkes (több szintes, pl.: Kelet Meszes) családiházas beépítésű területeket a bányász falvakban.

A telep elnevezés három elvre alapult: egyidejűség (beépítés, infrastruktúra kiépítése) célzott népességi csoport (ipari, vállalati, szociálpolitikai) és egységesség (forma, térfalak, zöldfelületek, gyalogostengelyek helye) elvére. Az 1860 – 1930-as évek lakóterületei a telepítés mód, az épületek és lakások nagyságrendje, minősége alapján 3+1 csoportba oszthatók: •

•

A fizikai munkások kolóniáira jellemző: zártsorú, sorházas vagy ikerházas, 2 4 - 6 - 8 lakásos épületek. A lakások egy szobából, lakókonyhából, kamrából állnak, esetleg padlásszobájuk is van. Az első vagy hátsó kertekbe árnyékszéket és egyéb melléképületeket (ólak) építettek. Ez a mai igényeknek meg nem felelő program mára lehetetlen települési körülményeket eredményezett. Az épületek ma rossz állapotban vannak, ugyanakkor kuriózumnak, érdekességnek számítanak. A felvigyázók lakásai (műszaki középvezetőké): egy-, kétlakásos, kertes rendszerben épültek. 24 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

•

•

Bányatiszti lakások: szabadon álló beépítési móddal, megfelelő lakásnagysággal, parkosított környezetben épültek (pl.: Gesztenyés utcai együttes). Nagy részük emeletes vagy manzárdszintes épület. Fürdőszoba és vezetékes ivóvíz csak ezekhez tartozott. Készenléti lakótelepek: Az üzemek közvetlen közelében üzemzavar vagy katasztrófa elhárítás esetére néhány vezető, bányamentő és iparos szakember részére készenléti lakások épültek. Az első készenléti lakótelep a Ferenc József akna környékén épült 1855 – 1860 között.

1871-ben 640, 1879-ben 916, 1887-ben 1206, 1890-ben 1208, 1895-ben 1300 lakása volt a DGT-nek Pécsen 11. A felszínsüllyedés miatt keletkezett bányakárok következtében azonban számos épületet le kellett bontani. A századfordulón már látszott, hogy a meglévő kolóniák továbbfejlesztése lehetetlen, az aláfejtés okozta felszínmozgások miatt. A Jaroslav Jicinsky nevéhez kapcsolható bányakorszerűsítési tervnek része volt a kolóniák fejlesztése, ill. új lakótelep kialakítása. A szinte mindenre kiterjedő korszerűsítés 1913-ban kezdődött és az 1920-as évek közepéig tartott. A lakásépítési program 1922-25-ben valósult meg, ekkor épült a korábban legmodernebbnek számító Meszes telep. A bányatelepek infrastrukturális ellátottsága A DGT lakóépületei gondozottak voltak, az utak jó állapotúak, karbantartották azokat. Ingyen szolgáltatta a Társaság az áramot, a vizet (a közkutak által). Több épülethez tartozott egy – egy közös vízcsap. A vízvezeték kiépítését a bányászat okozta talajvízszintsüllyedés, valamint a kedvezőtlen higiéniai viszonyok indokolták. A fehérhegyi víztorony építése fontos szerepet játszott a vízellátás kielégítésében és játszik még ma is. Csatornázással a Társaság csak Ó-meszest látta el (szennyvízcsatorna és biológiai derítő). A régi kolóniák emésztőgödrös ellátottsága higiéniailag kifogásolható, sürgős lenne csatornázásuk (az ISPA program által ez 2008 őszéig megvalósult). A vízelvezető árkokat rendszeresen tisztították, a szemetet a házak közötti tárolókból elszállították. Télen hóekékkel reggelre járhatóvá tették az utakat. A közbiztonság megfelelő volt, mivel a vállalat biztosította a rendőrség, csendőrség elhelyezését. Dolgozóit ellátta a DGT élelmiszerrel és ruhával. Az 1920-as évek közepén megszűnt a kolóniák lakásállományának alapvető bővítése, fejlesztése, a DGT befejezte a kolonializálást. Babics András szerint a DGT a szénmedencéből való kivonulásakor 651 lakóépületet hagyott hátra, 2335 lakással.

11

Forrás: Erdősi F.: A pécsi bányatelepek


AZ AKCIÓTERÜLET NAGYSÁGA 1937-BEN Elsősorban a bányászatnak köszönhetően az egyes – még különálló – települések az alábbi nagyságrenddel bírtak: Terület (kh) Népesség (fő) Pécs 12.279 61.663 Mecsekszabolcs 2.269 4.671 Somogy 2.352 1.935 Vasas 2.551 2.366 2. Táblázat: Az akcióterületet jellemző adatok 1937-ben

ház 6.845 586 260 372

Ha a három település és Pécs viszonyát vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a három település területe a város területének 58,4 %-a, a népesség vonatkozásában 14,5 %-ot, míg a házak vonatkozásában 17,8 %-ot kapunk. A városrész fejlődése az 1950-es években: Míg a II. világháborút követően Somogy és Vasas spontán fejlődött, államilag irányított lakásépítési akciók nem voltak, Pécsett 1949-ben a Dobó István utcai családi házakkal, majd 1950-ben a Frankel Leó utcában és a Szeptember 6. téren elindult a telepszerű többszintes beépítés, mely az 1957-es Budai kapui építéssel eredményezte a Meszesi lakótelepet, ahol ma cca.1800 lakásban közel 4000 fő él. 1960-tól a Budai kapunál megvalósult 4 db középmagas épületen kívül elsősorban a családi házas területek fejlődtek valamennyi városrészben. Az 1990-es évekből a Papkert utcai kisvárosias lakóterület, a Bocskai utcai középmagas panelházak jelentettek újabb színfoltot, illetve az utóbbi években elindult mind a meszesi kolóniaépületek, mind a telepszerű lakások rehabilitációja. A lakásépítéssel párhuzamosan alakult, fejlődött a térség intézményhálózata, a közlekedési és közmű infrastruktúra, változó sikerességgel alakultak az üzemi területek, a zöldterületek.

3.1.2 Demográfiai helyzet Az akcióterület állandó népessége, korcsoportonkénti megoszlása (KSH, 2001) Városrész Összesen Népsűrűség 0-14 15-39 40-64 65-X Összesen (fő/km2) (%) (%) (%) (%) (%) Pécsbánya 1727 596 19,1% 36,7% 31,8% 12,4% 100,0% Meszesi lakóövezet 4728 1960 13,6% 45,0% 27,5% 13,9% 100,0% Szabolcs 5147 1394 18,8% 32,4% 34,1% 14,7% 100,0% Meszesi lakótelep 3942 14706 16,1% 33,5% 30,5% 19,9% 100,0% Gyárváros 1609 762 15,6% 31,8% 35,4% 17,3% 100,1% Somogy 2026 894 18,5% 34,1% 35,2% 12,2% 100,0% Vasas 2350 1380 14,9% 31,1% 36,0% 18,0% 100,0% Akcióterület 21529 1402 16,5% 35,7% 32,2% 15,6% 100,0% összesen Pécs összesen 161355 999 15,50% 35,20% 34,00% 15,30% 100,00% vagy átlag 3. Táblázat: Az akcióterület állandó népessége, korcsoportonkénti megoszlása (KSH, 2001) 26 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

Az akcióterület demográfiai képét számos egyéb tényező mellett jelentősen befolyásolja a lakóterület beépítési jellege és a lakónépesség társadalmi jellemzői. A beépítési jelleg alapján megkülönböztetünk tömbházas, sűrűn beépült családi házas, és falusias jellegű laza beépítésű övezeteket. Mutatói alapján külön övezetként jelenik meg a Meszesi lakótelep, ahol nagyon magas a népsűrűség, itt lakik az akcióterület lakosságának ötöde. Az akcióterületen itt a legmagasabb az idősek aránya, akik többségükben az eredetileg itt lakó bányász családok képviselői. A fiatalok száma is magasabb az akcióterület átlagánál, ami az újonnan betelepült alacsony státuszú népesség és az alacsony árak miatt ide költöző fiatal családosok gyermekeinek köszönhető. A sűrűn beépített családi házas övezetek három jelentősen eltérő területre oszthatók. A Meszesi lakóövezet nagyon kedvező korösszetételű lakóterület, a fiatal felnőttek (15-39 évesek) aránya itt 10%-kal haladja meg a városi átlagot. A gyermekek és az idősek némileg alacsony aránya a terület felértékelődésére, ezáltal a lakosság gyors kicserélődésére utal. 2001 óta ez a folyamat tovább folytatódik. A másik sűrűn beépített családi házas övezet Szabolcs, amely önmagában is több részre tagolható. Az egykori falu és a szőlőhegyen kialakított új utcák a Meszesi lakóövezethez hasonló korösszetétellel bírnak, ettől gyökeresen eltérnek a Szabolcs északi részén található Hősök tere és György-telep lakónépességének mutatói. Ennek következtében Szabolcs egészére nézve magas a fiatal korúak aránya, ami az alacsony státuszú népesség magas reprezentációjával magyarázható. Gyárváros lakóterületei szintén ide sorolhatók, itt az ipari-kereskedelmi övezet aránya magas, ezért a népesség száma és a népsűrűség viszonylag alacsony. A laza beépítésű családi házas övezetbe sorolható Pécsbánya, Somogy, Vasas területe. A népsűrűség ezeken a területeken alacsony, ez alól kivételt képez Vasas, ahol a bányászkolónia nagy kiterjedése okozza az eltérést. Vasas - mutatói és a beépítés jellege alapján - átmenetet képez a sűrűn beépített övezetek felé. A korösszetétel is ezt támasztja alá, itt nem kiugróan magas a fiatalok aránya. Pécsbányán és Somogyban azonban a fiatalok magas aránya és az idősek alacsony jelenléte a jellemző. Ez azzal magyarázható, hogy az idősek a kényelmesebb összkomfortos panelházakba költöztek, ahol az őket ellátó intézmények a közelben vannak, helyükre alacsony státuszú fiatal korösszetételű népesség költözött. Az akcióterület népsűrűségét tekintve megállapítható, hogy az országos összehasonlításban is magas értékkel rendelkező Pécset is meghaladja. Ez elsősorban a lakótelepek jelenlétének köszönhető. A korösszetétel nem mutat lényeges eltérést a város egészéhez képest, megemlítendő a fiatalok magasabb aránya, ami az alacsony státuszú népesség jelenlétével magyarázható, illetve a 4064 évesek alacsonyabb száma, ami valószínűleg a lakosság városon belüli migrációs folyamatainak az eredménye.


Férfiak és a nők száma és megoszlása az akcióterületen (KSH, 2001) Városrész Összesen Férfi (fő) Nő (fő) Férfi (%) Pécsbánya 1727 833 894 48,2% Meszesi lakóövezet 4728 2674 2054 56,6% Szabolcs 5147 2535 2612 49,3% Meszesi lakótelep 3942 1784 2158 45,3% Gyárváros 1609 740 869 46,0% Somogy 2026 1002 1024 49,5% Vasas 2350 1109 1241 47,2% Akcióterület összesen 21529 10677 10852 49,6% Pécs 161355 74659 86696 46,3% 4. Táblázat: Férfiak és a nők száma és megoszlása az akcióterületen (KSH, 2001)

Nő (%) 51,8% 43,4% 50,7% 54,7% 54,0% 50,5% 52,8% 50,4% 53,7%

Az egyes területegységek nemenkénti összetétele jelentős eltéréseket mutat. A nők és az idős népesség magas aránya szoros összefüggést mutat (Gyárváros, Meszesi lakótelep, Vasas). Kiemelkedően magas a férfiak aránya a Meszesi lakóövezetben, ahol férfitöbblet van. Ez a szokatlan jelenség, feltehetően a fiatal felnőttek (15-39 évesek) korosztályába sorolható egyedülálló férfiak magas számával magyarázható. A falusias jellegű laza beépítésű övezetben szintén magas a férfiak aránya a városi értékhez képest, amit a megözvegyült idősebb nők elköltözése okozhat. Az akcióterület egészére a fenti folyamatok következtében jellemző a férfiak magasabb aránya a városi értékekhez képest.

Városrész

Családok, háztartások adatai (KSH, 2001) Összes ebből Összes háztartás egy több családból család személyes álló 616 146 28 479 1 404 305 55 1 109 1 747 310 104 1 484 1 753 596 36 1 117 598 144 25 459 727 147 27 593 913 245 35 678 7 758 1 893 310 5 919

Pécsbánya Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep Gyárváros Somogy Vasas Akcióterület összesen Pécs összesen vagy 64 221 19 018 átlag 5. Táblázat: Családok, háztartások adatai (KSH, 2001)

1 542

44 929

ebből egy szülő gyermekkel 75 154 194 265 87 85 98 958 7 965

Az egy háztartásra jutó családok aránya az akcióterülten a városi értéknél magasabb. Ez az alacsony státuszú népesség magas reprezentációjával és a családi házas övezetekben a két generációs lakóépületek előfordulásával magyarázható. Az egyszemélyes háztartások aránya a városi átlagnál alacsonyabb az akcióterületen, ez alól csak a Meszesi lakótelep jelent kivételt. Ugyancsak a lakótelepen magas a gyermeküket egyedül nevelő szülők aránya. Ez jelezheti azt, hogy a válások lokális szinten gyakoribbak, amit a bányabezárások okozta társadalmi problémák is befolyásolhattak. A kedvezőtlen anyagi helyzetű „csonka” 28 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

családok ideköltözése az alacsony bérleti díjak és ingatlan árak miatt is bekövetkezhetett. A több családból álló háztartások aránya kétszerese a városi átlagnak, ennek oka szintén az alacsony státuszú népesség jelenlétével és a több generációs lakóépületek előfordulásával magyarázható. Szabolcs területén mindkét ok fennáll, itt az érték a városi átlag több mint kétszerese.

Városrész

Az elöregedettség mértéke az érintett területeken (KSH, 2001) Gyermek Idős A gyermek Öregedési 100 népesség népesség és az index gyermekkorúra eltartottsági eltartottsági időskorú jutó időskorú rátája rátája népesség eltartottsági rátájának különbsége 27,81% 18,17% 9,64% 65,35% 65 18,82% 19,14% -0,32% 101,71% 102

Pécsbánya Meszesi lakóövezet 28,26% 22,15% 6,11% 78,39% Szabolcs 25,19% 31,18% -5,99% 123,78% Meszesi lakótelep 23,24% 25,74% -2,50% 110,76% Gyárváros 26,71% 17,59% 9,12% 65,87% Somogy 22,19% 26,82% -4,63% 120,86% Vasas 20,63% 21,68% -1,05% 104,26% Pécs 6. Táblázat: Az elöregedettség mértéke az érintett területeken (KSH, 2001)

78 124 111 66 121 104

Az akcióterületen a népesség elöregedettségi mutatói kedvezőek, de az egyes területegységek esetében jelentősen eltérnek. A Meszesi lakótelepen, Vasason és Gyárváros területén a legmagasabb az idős népesség eltartottsági rátája12, míg a gyermekek eltartottsági rátája Szabolcsban, Pécsbányán és Somogy területén.

12

Az eltartottsági ráta a felnőtt korú lakosságra jutó gyermekek és idős korúak arányát mutatja.


3.1.3 Gazdasági helyzet A vállalkozások jellemzői és a szolgáltató helyek száma az akcióterületen (KSH, 2001) Városrész társas egyéni 1000 kereskedelmi Gyógyszer- Vendéglátólakosra üzletek tárak hely jutó száma vállalkozás (értékkel) 44 61 61 6 0 2 Pécsbánya 177 187 77 41 2 13 Meszesi lakóövezet 147 214 70 34 1 10 Szabolcs 83 91 44 22 0 10 Meszesi lakótelep 136 78 133 57 0 20 Gyárváros 32 64 47 16 0 3 Somogy 35 80 49 18 1 8 Vasas 654 775 66 194 4 66 Akcióterület összesen 8790 8926 109 2868 35 785 Pécs összesen 7. Táblázat: A Vállalkozások jellemzői és a szolgáltató helyek száma az akcióterületen (KSH, 2001)

Az akcióterületen alacsony a vállalkozások előfordulásának aránya, a város társas vállalkozásainak 7,4 %-a, egyéni vállalkozásainak 8,6 %-a volt bejelentve itt 2001-ben. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma jóval elmarad a városi értéktől, ez alól kivételt képez Gyárváros, ahol az ipari vállalkozások és a 6-os út, Mohácsi út melletti üzletek, szolgáltatók nagy számban fordulnak elő. Szembetűnő a gyógyszertárak alacsony száma, a vendéglátóhelyek többsége kocsma, esetleg alacsony színvonalú étterem. 2001 óta az üzletek vendéglátóhelyek száma tovább csökkent, szembetűnő a Meszesi lakótelepen az üzletek bezárása napjainkban. A vállalkozások ágazati megoszlása az akcióterületen (KSH, 2001) Városrész

Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatás erdőgazdálkodás 0 20 14 71 Pécsbánya 1 27 34 302 Meszesi lakóövezet 2 30 47 282 Szabolcs 0 11 14 149 Meszesi lakótelep 1 43 31 139 Gyárváros 5 5 8 78 Somogy 2 13 15 85 Vasas 11 149 163 1 106 Akcióterület összesen 273 1 380 1 353 14 710 Pécs összesen 8. Táblázat: A vállalkozások ágazati megoszlása az akcióterületen (KSH, 2001)

Összesen 105 364 361 174 214 96 115 1 429 17 716

Az akcióterületen a vállalkozások ágazati összetétele korszerűtlen, a városi átlagnál magasabb az ipari és építőipari vállalkozások aránya, ez magyarázható a bányászat örökségével, az ilyen irányú szakképzettségű dolgozók és az ilyen jellegű telephelyek meglétével. Ennek ellenére az akcióterületre is a szolgáltatási ágazat dominanciája a jellemző. A vállalkozások többsége mikro- és kisvállalkozás, nagyobb cégek telephelyei találhatók Gyárvárosban és az egykori bányaüzemek területén. 30 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

3.1.4 Munkaerő piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai és szakmai végzettség szerint az akcióterületen, területegységenként, 2001ben (%) (KSH,2001) Városrész általános iskola Középiskola egyetem, főiskola 8. évfolyamnál 8. évfolyam középiskola középiskola egyetem/főiskola egyetem/főiskola alacsonyabb érettségi érettségivel oklevél nélkül oklevéllel nélkül 22,57% 34,18% 21,05% Pécsbánya 14,78% 24,36% 27,05% Meszesi lakóövezet 21,41% 31,77% 23,23% Szabolcs 21,81% 35,89% 21,10% Meszesi lakótelep 21,85% 32,45% 21,19% Gyárváros 21,02% 34,01% 25,94% Somogy 19,28% 34,68% 23,72% Vasas 19,85% 31,63% 23,68% akcióterület összesen 14,78% 22,16% 19,45% Pécs összesen vagy átlag 9. Táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai és területegységenként, 2001-ben (%)

15,54% 1,14% 5,52% 22,74% 1,89% 9,18% 16,76% 1,23% 5,61% 15,53% 1,37% 4,30% 16,99% 1,93% 5,60% 15,67% 0,80% 2,57% 15,66% 1,36% 5,30% 17,58% 1,42% 5,85% 24,00% 5,35% 14,26% szakmai végzettség szerint az akcióterületen,


A foglalkoztatást jelentősen befolyásolják a népesség iskolázottsági mutatói. Az akcióterület egészére nézve, jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a városi adatokhoz képest. Csaknem 15%-kal magasabb a csupán nyolc osztályt, vagy még azt sem végzett lakosság aránya. Az alacsonyan képzett emberek az akcióterület lakosságának 50%-át alkotják. Közülük a 7-18 évesek természetesen javíthatnak iskolázottsági szintjükön. A felnőtt lakosság azonban igen nehezen tud javítani képzettségén, vagy képesítés nélkül tartós munkaviszonyt létesíteni. Az érettségi nélküli középiskolai végzettséggel rendelkezők többsége szakiskolát végzett, szakmát tanult, ezek aránya 4%-kal magasabb a városi értéknél. Az érettségizettek 6%-kal kisebb arányban vannak jelen az akcióterületen, mint összességében Pécsett. Ezek az eltérések akár előnyt is jelenthetnének, de a szakmai összetétel kedvezőtlen és a szakközépiskolát végzett érettségizett szakmunkásokra van kereslet. Az egyetemet-főiskolát végzett népesség aránya az akcióterületen nagyon alacsony, a kedvezőbb adottságú falvak mutatóihoz hasonlítható. A városi mutató ennek 2,4-szerese. A területegységeket nézve a kép egységesen lehangoló, egyetlen kivételt a Meszesi lakóövezet jelent, ahol elsősorban munkaerőpiaci szempontból, igen kedvező a lakosság képzettsége.

Inaktív (%)

kereső Inaktív (fő)

Munkanélküli (%)

Munkanélküli (fő)

Foglalkoztatott (%)

Összesen

Foglalkoztatott (fő)

Az akcióterület munkaerő-piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként (KSH, 2001)

Pécsbánya

1727

565

32,7%

99

5,7%

548

31,7%

Meszesi lakóövezet Szabolcs

4728

1897

40,1%

90

1,9%

1340

28,3%

5147

1626

31,6%

203

3,9%

1863

36,2%

Meszesi lakótelep Gyárváros

3942

1179

29,9%

158

4,0%

1649

41,8%

1609

500

31,1%

84

5,2%

609

37,8%

Somogy

2026

635

31,3%

82

4,0%

707

34,9%

Vasas

2350

779

33,1%

72

3,1%

914

38,9%

21529 7181 33,4% Akcióterület összesen 161355 60623 37,6% Pécs összesen vagy átlag 10. Táblázat: Az akcióterület munkaerő-piaci területegységenként (KSH, 2001)

788

3,7%

7630

35,4%

5044

3,1%

50595

31,4%

helyzetét

meghatározó

tényezők

A foglalkoztatottak aránya az akcióterületen alacsonyabb, mint a városi átlag, ez alól csak a Meszesi lakóövezet jelent kivételt. A 2001-es munkanélküliségi adatokhoz 32 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

képest sajnos romlott a helyzet, de a területi különbségek lényegesen nem változtak, az akcióterülten magasabb az álláskeresők aránya, mint a város egészében. A Pécs keleti városrészi mintába került népesség munkanélküliségben való érintettsége az életpálya során 2006 májusában (INTERREG IIIC, 2006) Korcsoportok

Soha nem volt Volt már munkanélküli munkanélküli 17-29 éves 61,4% 38,6% 30-39 éves 34,9% 65,2% 40-49 éves 54,3% 45,7% 50-59 éves 59,8% 40,2% 11. Táblázat: A Pécs keleti városrészi mintába került népesség munkanélküliségben való érintettsége az életpálya során 2006 májusában (INTERREG IIIC Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke vizsgálat, 2006)

Egy 2006-ban, a keleti városrészben folytatott szociológiai vizsgálat13 kimutatta, hogy e területen a 17-59 éves lakosság jelentős hányadát érintette már a munkanélküliség életpályája során. Legnagyobb, 45,7%-osa arányban a 40-49 éveseket sújtotta a munkanélküliség életükben legalább egyszer, azonban a legfiatalabb (29 éves és fiatalabb) korosztály munkaerő-piaci pályafutása is meglehetősen kedvezőtlenül alakult: a munkaerőpiacon eltöltött relatíve rövid idő alatt 38,6%-uk volt már állás nélkül.

Városrész

A munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet (KSH, 2001) Foglalkoztatott (%) Munkanélküli Inaktív kereső (%) (%)

32,7% 5,7% Pécsbánya 40,1% 1,9% Meszesi lakóövezet 31,6% 3,9% Szabolcs 29,9% 4,0% Meszesi lakótelep 31,1% 5,2% Gyárváros 31,3% 4,0% Somogy 33,1% 3,1% Vasas 37,6% 3,1% Pécs 12. Táblázat: A munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet (KSH, 2001)

31,7% 28,3% 36,2% 41,8% 37,8% 34,9% 38,9% 31,4%

Eltartott (%) 29,8% 29,6% 28,3% 24,3% 25,9% 29,7% 24,9% 27,9%

Az akcióterületen a lakossági aktivitás megoszlása a városinál kedvezőtlenebb képet mutat. Feltűnő a foglalkoztatottak alacsony aránya a Meszesi lakótelepen, ahol a korösszetétel mellett a lakosság képzettségi szintje is közrejátszik. Az inaktív keresők elsősorban az elöregedő területegységeken vannak nagyobb arányban, még az eltartottak aránya pont ezeken a terülteken alacsonyabb. Az inaktív keresők

13

Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke kutatás, 2006. A kutatás területe csak részben egyezik a szociális városrehabilitáció akcióterületével: az adatfelvétel István aknán, Györgytelepen, Hősök terén, Somogyban és Vasason folyt (N = 533). A kutatásokat az INTERREG IIIC „Városok a társadalmi kirekesztődés ellen” c. program keretében a Pécsi Tudományegyetem Szociológia tanszéke végezte.


magas számát a bányabezárások után bekövetkezett kényszernyugdíjazások és leszázalékolások is eredményezték. Az akcióterületen a jövedelmi helyzet kedvezőtlenebb a városi átlagnál, ez alól csak a Meszesi lakóövezet jelent kivételt. A kedvezőtlen jövedelmi helyzet az alacsony foglalkoztatottság, a kedvezőtlen képzettségi mutatók, az alacsony státuszú népesség magas aránya miatt alakult ki. A szociális juttatásban részesülők arány magas, jelentősen meghaladja a városi átlagot. A magas jövedelmű népréteg nagy arányú jelenléte csak a Meszesi lakóövezetben jellemző. A háztartások megoszlása a jövedelmi osztályok szerint Pécs keleti városrészében (INTERREG IIIC, 2006) Jövedelmi osztályok a háztartások havi nettó összeghatárokkal Háztartások jövedelmének mediánja %-ában 50% alatt <62.500 Ft 17,1% 50-80% 62.501-99.999 Ft 20,1% 80-120% 100.000-149.000 Ft 20,6% 120-200% 150.000-249.999 Ft 28,0% 200% felett 250.000 Ft> 14,3% 13. Táblázat: A háztartások megoszlása a jövedelmi osztályok szerint Pécs keleti városrészében (INTERREG IIIC Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke vizsgálat, 2006)

2006-ban a keleti városrészben a háztartások 17,1%-a tartozott a legrosszabb helyzetet (szegénységet) jelentő jövedelmi osztályba (ahol a háztartásba a minta medián háztartási jövedelmének 50%-a sem folyik be). A háztartások 34%-át létfenntartó fogyasztás jellemzi, azaz ezekben a háztartásokban a lakás- és élelmiszerkiadások felemésztik a havi bevétel legalább 80%-át, így csak minimális lehetőség van másra költeni vagy megtakarítani. 14

14

Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke kutatás, 2006.


3.1.5 Lakáshelyzet A lakások száma és mérete az akcióterületen (KSH, 2001) Lakó és Ebből lakások üdülőházak száma* 1 2-3 4-10 11 összesen lakásos lakásos lakásos lakás feletti

Városrész Pécsbánya 415 329 68 16 2 Meszesi lakóövezet 794 697 45 33 21 Szabolcs 1 869 1 740 63 66 0 Meszesi lakótelep 221 101 1 25 94 Gyárváros 401 315 64 19 3 Somogy 652 591 25 35 1 Vasas 686 612 27 46 1 Akcióterület 5 038 4 385 293 240 122 összesen Pécs összesen 25 063 19 861 1 955 1 307 1 940 14. Táblázat: A lakások száma és mérete az akcióterületen (KSH, 2001)

lakások átlagos alapterülete

593 1 451 1 717 1 814 605 702 912 7 794

66,7 77,1 76,5 50,8 67,3 69,90 73,60 68

65 507

66

Az akcióterületen található a pécsi lakóházak ötöde, a lakóházak 87%-a egylakásos. A 2-3 lakásos épületek a bányakolóniákra jellemzők, 4-10 lakásos lakóépületek a kisebb tömbházak, amelyek Szabolcsra és Vasasra jellemzőek, de mindenhol előfordulnak. 11 lakás feletti épületek a Meszesi lakótelepen jellemzők, de a lakóövezetben is találunk ilyeneket. Az akcióterületen található a pécsi lakások 12%-a, a legtöbb Meszesen és Szabolcsban. A lakások átlagos alapterülete csaknem megegyezik a városi átlaggal, de területileg jelentős szórást mutat. A Meszesi lakótelepen, ahol a legtöbb lakás található kicsi a lakások alapterülete, ezt kompenzálják a családi házas övezet nagyobb területű lakásai, elsősorban a Meszesi lakóövezet, Szabolcs és Vasas területén találhatóak ilyenek. A lakások száma tulajdonjog szerint az akcióterületen (KSH, 2001) természetes önkormányzat Egyéb személy Pécsbánya 486 105 2 Meszesi lakóövezet 1 413 30 8 Szabolcs 1 491 217 9 Meszesi lakótelep 1 488 315 11 Gyárváros 527 64 14 Somogy 681 18 3 Vasas 899 12 1 Akcióterület összesen 6 985 761 48 Pécs összesen 61 277 3 685 600 Az akcióterületi lakások aránya a 11,40% 20,65% 8,00% városi lakásokon belül Városrész

összes lakás 593 1 451 1 717 1 814 605 702 912 7 794 65 507 11,90%

15. Táblázat: A lakások száma tulajdonjog szerint az akcióterületen (KSH, 2001) 35 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A lakásállomány tulajdonjog szerinti megoszlása az akcióterületen a városi átlagtól jelentős eltérést mutat. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya csaknem a városi átlag duplája 9,7%. Kiemelten magas az önkormányzati tulajdonú lakások aránya Pécsbányán és a Meszesi lakótelepen (17% feletti), de 12% feletti az arány Szabolcson is. Az akcióterületen található a pécsi önkormányzati tulajdonú lakások ötöde. A lakások száma az építés ideje szerint az akcióterületen (KSH,2001) 1945 előtt 19451960197019801959 1969 1979 1989 Pécsbánya 346 66 44 28 53 Meszesi lakóövezet 204 478 335 129 182 Szabolcs 822 253 267 161 136 Meszesi lakótelep 38 1438 320 2 11 Gyárváros 405 128 25 8 24 Somogy 380 84 64 69 63 Vasas 476 222 71 47 64 Akcióterület összesen 2 671 2 669 1 126 444 533 Pécs összesen 12456 8011 12211 14322 14794 Az akcióterületi 21,44% 33,32% 9,22% 3,10% 3,60% lakások aránya a városi lakásokon belül Városrész

19902001 56 123 78 5 15 42 32 351 3768 9,32%

16. Táblázat: A lakások száma az építés ideje szerint az akcióterületen (KSH, 2001)

A lakások korösszetétele kedvezőtlen az akcióterületen, 1960 előtt épült a lakások 68%-a. Az akcióterületen található az 1960 előtt épült pécsi lakások 55%-a. A szénbányászat felfutásával párhuzamosan épültek ki a lakóterületek, a Dunai Gőzhajózási Társaság megépítette a Pécsbánya, Vasas, Somogy, Szabolcs bányászkolóniáit, az ipar fejlődésével megépültek Gyárváros lakóépületei. Az ötvenes években megépülnek a lakótelepek Meszesen, de a bányászat fejlődésével mindenhol új lakások épülnek. A lakásépítések volumene a 60-as évektől visszaesik, ekkor kezdik építeni Uránvárost. A 70-es-80-as évek lakásépítési programjából a terület csaknem teljesen kimaradt, a lakásépítések elsősorban Kertvárosban folytak ebben az időben. A 90-es években az építési telkek megfogyatkozásával és a telekárak növekedésével a területen nagyobb arányban épülnek új lakások, mint korábban. A lakások műszaki állapotát alapvetően meghatározza ez a kedvezőtlen korösszetétel. Számos lakóépület komfortosítása, felújítása technikailag nem megoldható, vagy gazdaságilag nem éri meg.


A lakott lakások száma komfortosság szerint az akcióterületen (KSH, 2001) Városrész összkomfortos komfortos félkomfort szükség lakások komfortos nélküli és összesen egyéb lakás Pécsbánya 180 202 94 64 53 593 Meszesi lakóövezet 798 591 30 14 18 1451 Szabolcs 732 457 121 294 113 1717 Meszesi lakótelep 341 1408 38 5 22 1814 Gyárváros 232 201 43 78 51 605 Somogy 312 160 70 123 37 702 Vasas 424 271 99 75 43 912 Akcióterület 3 019 3 290 495 653 337 7794 összesen Pécs összesen 46048 13968 1633 2043 1870 65562 Az akcióterületi 6,56% 23,55% 30,31% 31,96% 18,02% 11,89% lakások aránya a városi lakásokon belül 17. Táblázat: A lakott lakások száma komfortosság szerint az akcióterületen (KSH, 2001)

A 2001-es adatokhoz képest jelentős változások mentek végbe az akcióterületen. Az ISPA program előrehaladása következtében teljesen kiépült a víz és szennyvízhálózat. Azokon a területeken, ahol a lakosság rendelkezett a bekötéshez szükséges önerővel, jelentősen javult a lakásállomány komfortosság szerinti összetétele. A földgázvezeték kiépítettsége is csaknem teljes körű. A lakások korösszetételéből következik, hogy többségük építésükkor nem rendelkeztek semmilyen közművel. A hagyományos bányászkolóniákban élők közkútról hordták a vizet, a vízöblítés nélküli WC az udvaron elkülönülten állt, a fűtést fával, szénnel oldották meg. Később bevezetésre került a villamos áram. Ezekbe az épületekbe napjainkban is csak jelentősebb átalakításokkal lehetséges a közművek bevezetése, mivel a lakások kis méretűek, és hiányoznak a szükséges épületgépészeti elemek (belső vízvezeték, fürdőszoba, WC, fűtésrendszer, fűtőtestek). A családi házak komfortosítása már könnyebben kivitelezhető, a tulajdonosoknak önerőből kell hozzájárulniuk a közművek bekötéséhez, a szükséges épületgépészeti átalakításokat is saját maguknak kell finanszírozniuk. Ez a folyamat a vezetékhálózat kiépülésével folyamatosan zajlik. A lakótelepeken már az 50-es években komfortos lakások épültek, ezek adták a lakások 42%-át 2001-ben az akcióterületen. A pécsi komfortos lakások negyede 2001-ben az akcióterületen volt. Ezek a lakások azért nem összkomfortosak, mert egyedi fűtésük van, a központi fűtés nincs kiépítve az épületekben. Az összkomfortos lakásnak 2001-ben a lakások 38,7%-a minősült az akcióterületen, ez jóval elmaradt a városi 70,2%-os értéktől. Ennek oka elsősorban az, hogy a keleti városrészt nem érinti a távhő vezetékrendszer, a régi építésű házakban egyedi fűtést alkalmaznak.


3.1.6 Környezet állapota 3.1.6.1 Épített környezet A hat területegységet magában foglaló térségből négy Pécs központi belterületéhez tartozik, kettő önálló belterületnek. A területegységek az alábbiak: „A” jelű térség: Gyárváros – Meszes – Szabolcs – Pécsbánya „B” jelű térség: Somogy – Vasas „A” jelű térség bemutatása A négy területegység közlekedési szerkezetének alapvető eleme a 6-os (Zsolnay Volmos út – Pécsváradi út), valamint a 66-os (Komlói út) főközlekedési út. Míg a Zsolnay út a területet északi (meszes, Szabolcs, Pécsbánya) és déli (Gyárváros) részre osztja, addig a Komlói út kettéosztja Meszest és Szabolcsot. A két főközlekedési út találkozása a Budai kapu, mely egyre inkább betölti a városrész központ kereskedelmi, szolgáltatási funkcióját, itt található a Budai állomás, Pécs egyik tömegközlekedési decentruma is. A városrészben gyűjtőút szerepkört tölt be a Hársfa utca – Szabolcs utca (DNY – ÉK irány), a Dobó I. utca – Komjáth A. utca (É – D irány), a Május 1. utca – Rákos L. utca – Káposztásvölgyi utca – Kékes út, valamint a Pécsbányatelepi út (Pécsbánya feltárása). A gyárvárosi terület forgalmi útja a Mohácsi út. Mind a főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutak – melyek zömmel a tömegközlekedés nyomvonalai is – megfelelően kiépítettek. A lakó- és intézményterületek kiszolgáló útjai ugyan valamennyi terület megközelíthetőségét biztosítják, minőségük, kiépítettségük, a burkolat szélessége és minősége - különösen Pécsbányán és Szabolcson – nem megfelelő, bővítésre, felújításra szorulnak. A térség terület felhasználásának domináns elemei: Nagyvárosias lakóterület (a meszesi lakótelepszerű beépítések), mely részben az 1950 – 60-as, ill. az 1980 – 90-es években jött létre, s magában hordozza a keletkezés időpontjában érvényes előírásokat, s ezzel együtt a mai követelmények – különös tekintettel a parkolásra – hiányát. A mára cca 50 éves épületek már megértek mind az egyes épületszerkezetek (különösen homlokzatok, nyílászárók, tetők), mind az épületgépészeti és elektromos hálózatok és berendezések felújítására, cseréjére. E folyamat a városrész egyik kisebb területén (Fehérhegy u. – Keller J. u.) már megindult. A meszesi „szocreál” városrész az épületek telepítése (utcák, terek vannak), az épületmagasságok (általában 3 szint, sarkokon hangsúlyok – 4 szint), és a zöldfelület nagysága következtében kellemes lakókörnyezetet eredményezett. Az épületek építészeti karaktere nyílászárók keretezése, 38 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

hangsúlyos bejáratok, párkányok, timpanonok, oszlopok) ma már építészettörténetünk részének tekintendő, védendő értéket jelent. Kár, hogy a tetőtér-beépítések, a tetőkön megjelenő építmények nagyban lerontották a házak eredeti hangulatát. A lakótelep értékét rontja, hogy o a lakások 81,4 %-a 1959 előtt épült o a lakások csupán 18,8 %-a összkomfortos o a lakások 82 %-a magántulajdonban van, a többszintes épületekben cca. kétharmados a magántulajdoni arány, amely a felújításoknál gondként jelentkezik. o a parkolás (garázs) cca 15 – 20 %-ban tekinthető megoldottnak, az igények kielégítése elsődlegesen a zöldfelület rovására történhet (vagy a városrész ma még beépítetlen – a lakóteleptől K-re lévő – területen) Kisvárosias lakóterület Pécs város településrendezési terve kisvárosias lakóterületbe sorolta: o a meszesi kolónia területét (Bocskai és Apafi utcák) o a Papkerti utca térségét A terület az 1990-esévekben minta lakóterületként létesült, az egységesen kialakított és közművesített, közterületről nyíló telkeken zártsorú beépítéssel lehetett egy elfogadható, még fizetőlépes telekárat kialakítani. Az épületek telkenként, magánvállalkozásban épültek, a terület ma kedvelt, gondozott, jó példaként említhető. o Szabolcs központját Az egykori Mecsekszabolcs központja évszázadok óta beépített terület, ahol a domborzat, a vízfolyások egy rendkívül mozgalmas utcaszerkezetet és ezáltal kistelkes beépítést eredményeztek. Kertvárosias lakóterület Az akcióterület kertvárosias besorolású lakóterületei alapvetően két kategóriába sorolhatók: o A XIX. sz. végén XX. sz. elején létrejött kolóniák területe a Hősök tere környékén és Pécsbányán o az 1950-es évektől folyamatosan növekvő kertes, családi házas lakóterületek. Az első kategória (ld. bányászkolóniák fejezet) elsősorban telkes, de több lakásos (sortársasházak), kis alapterületű lakóegységekből áll, mind az épületek, mind azok környezete és a közterületek is mielőbbi rehabilitációra szorulnak. A második kategóriába általában az egy család számára létesült kertes családi házak tartoznak. Míg a szervezett módon létrejött, szabályos vonalvezetésű utcák a rendezettség érzetét keltik, az utóbbi időben – főként az egykori kertövezetből – létrejött lakóterületekre a kis szabályozási szélességű utcák a jellemzők, ezért e helyeken a hagyományos utcakeresztmetszet – járda, vízelvezető árok, fasor, útburkolat – nem tudott 39 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

kialakulni. Ma az utcaszélesítés lehetőségét a várszerű kerítés divat alighanem véglegesen lehetetlenné teszi. Vegyes és különleges területek Az akcióterületből kisebb arányban kialakított, a városrész intézményeit (középiskola, ált. iskolák, kereskedelem) magukba foglaló területek Gazdasági területek Mind ipari, mind a kereskedelmi – szolgáltató területek – főként a Komlói úton, valamint Pécsbányán – az egykori bányaüzemi területek helyén létesültek. Zöldterületek A beépített szánt területeken zöldterületek csupán kis mértékben jöttek létre, elsősorban a meszesi lakótelepen, a Hősök terén és Pécsbányán találkozhatunk többé-kevésbé gondozott zöldfelületekkel. „B” jelű térség bemutatása Somogy és Vasas városrészek terület felhasználása kevésbé „színes”, elsődlegesen kertvárosias lakóterületek határozzák meg a városrészek arculatát. Itt is megtalálható a lakóterületen belüli két kategória, mind Somogy, mind Vasas rendelkezik kolóniával. Míg a somogyi kolónia a terepadottságok miatt is avultabb állapotban van, a vasasi kolónia központibb fekvése, a több felújított épület következtében relatíve rendezettebb, kedvezőbb képet mutat. A hagyományos családi házas területekre a viszonylagosan nagyobb telekméret, kevésbé sűrű beépítés a jellemző. A térség közlekedési szerkezetéből hiányoznak a főforgalmi és forgalmi utak, gyűjtőútként a Somogy utca – Kőbánya utca, ill. a Szövetlezet utca – Bethlen G. utca – Bencze J. utca tekinthető. A két városrészt köti össze ugyancsak gyűjtőút funkcióval a Búzakalász utca – Mázsaház utca – Szövetkezet utca. A városrész kiszolgáló utcái lényegesen rosszabb állapotban vannak, mint a központi belterületen. Gazdasági terület a Gabona utca térségében alakult ki, ill. a külterületen a Petőfi akna egykori bányaüzemi létesítményei jelentenek munkahelyi területeket. A volt Petőfi akna felszínét a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt ipartelepítésre alkalmas állapotba hozta, átmeneti használat után azonban a terület ismét használaton kívülre került. A telepíthető kapacitás mérete cca 300-500 fő a tevékenység jellegétől függően. A városrendezési terv az intézményi területeket nem sorolta önálló területfelhasználási egységekbe. Az épített környezet védett, illetve védendő értékei Az 1945 előtt épült és még ma is meglévő, csodálatot keltő ipari épületek az 1910 – 1930 közötti időszakban épültek, s a kor építő technológiáját reprezentálják. Építészeti érték szempontjából a gróf Széchenyi István Akna, a Szent István Akna I-II 40 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

és a pécs – újhegyi erőmű épület kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A Széchenyi Akna korai (a Schroll aknai villamos generátor telep és generátor céljára készült 1906-ban) épületein a homlokzatképzésben még a történeti formák dominálnak. Az 1913-ban épült erőmű épületén már az új építészet stílusjegyei (markáns lizéna tagolás, nagy üvegfelületek, bátor tömegkapcsolatok, a térhatároló szerkezetből következő manzárd, íves tetőformák, tetőablakok, felülvilágítók) a jellemzőek. Erre a korszakra jellemző a funkcionális szükségszerűség, a praktikus formaadás igénye, gondolata, szép ipari formák és nagy fesztávolságú terek. A II. világháborút követő, az állam által finanszírozott fejlesztések nem eredményeztek a korábbihoz hasonló esztétikai minőséget, mert a funkció maximális kiszolgálása volt a cél. A homlokzatképzés egyszerű volt (csúszózsalus technológia nyers monolit betonnal, sima téglaburkolat, vakolat), a szerkezet közvetlen megjelenítése a jellemző. Ezen új létesítmények szervetlenül illeszkednek a korábban épült épületegyüttesekbe. A 20. században épült ipari létesítmények jelentős részét felszámolták (lebontották), más részük a korábbitól eltérő funkcióval, de eredeti formában maradt fenn. Az épületek egy része lényegesen átalakítva maradt meg és természetesen új funkciót kapott. A DGT által épített, ipartörténeti értékű épületek teljes körének megőrzéséről, egy részük állagmegőrzéséről a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt gondoskodott, így jelentős várostörténeti értéket és látens turisztikai potenciált jelentenek. Környezetükben elbontották a technológiai és más, később épült funkcionális elemeket, így környezeti zavaró tényezők nélkül várnak hasznosításra. Különösen nagy értéket képvisel az épületek egy részét illetően azonos tervek alapján készült István akna és Széchenyi akna épület-együttese. Az utóbbi telephelyként ma is funkcionál, lakóterületi környezetében számos, a DGT komplex településfejlesztési gyakorlatát szemléltető épület maradt fenn (kolónia, kórház, iskola, templom, kultúrház, tűzoltószertár, park, temető, stb.). Műemlékek Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 32388/2/2001.04.04. sz. határozatában egy évre ideiglenes műemléki védelem alá helyezte Pécsbánya, Pécsújhegy, István Akna és Vasas összesen 19, egykor a pécsi szénbányászatot szolgáló ipari épületét. A döntést a műemlékekkel kapcsolatos anyagi kötelezettségeket nem vállaló ingatlantulajdonosok megfellebbezték. 2003-ban ismét ideiglenes védelem (ez csak egy évig volt hatályos) alá helyeztek 19 pécsi szénbányászati ipari épületet. Végül 3 épület került műemléki nyilvántartásba, melyek a következők:


István Akna I-(II) A bányaház: 1923-ban épült. Vasbeton váz, ill. téglafal. Homlokzata, tetőszigetelése rossz állapotú, felújításra szorulnak. Az aknatorony (kapcsolóház, kompresszorház) is műemlék. Magántulajdonban van, tulajdonosa a Szent István Park KFt.

Szent István Akna – Bányaház

Szent István Akna torony

Széchenyi Akna Aknatorony: műemlék, mely 1928-ban épült, vasbeton tartószerkezet tégla kitöltő falazattal. Műemléki védelem alatt áll az irodaépület és a kompresszorház is (bányaház), Kraz műhely. Európában e két tornyon kívül csak egy ilyen létezik Brünn mellett a Kukla – akna.

Széchenyi Aknatorony

Széchenyi A. – kompresszorház

Széchenyi A. – Bányaház


Széchenyi akna

Fotó: Hámori Gábor


Helyi védelemre javasolt épületek Az üzemi épületekhez képest szerencsésebbnek mondható a közösségi és igazgatási létesítmények sorsa, hiszen többségük ma is funkcióját betöltve szerves részét alkotja környezetének és jobb állapotban is vannak. A 19. század 2. felében a DGT igazgatási központja Pécsbányán volt, ahol Kaszinó, vendéglő, kocsma, iskola, élelemtár, húsfüstölő, tűzoltószertár, orvosi rendelők, rendőr- és csendőrőrs, templom, ravatalozó, temető, legényotthon és kórház (ma üresen áll) is épült. A DGT nagyobb lakótelepein ugyancsak épültek különböző intézmények: iskolák, óvodák, orvosi rendelők, művelődési házak. A fehérhegyi vasbeton víztorony 1926-27-ben épült és még ma (földalatti tárolókkal kiegészítve) is rendeltetésének megfelelően látja el feladatát. 1990-ben műemléki színvonalon újították fel. Javasolt műemléki, illetve helyi védelem alá helyezése a pécsbányai kórházzal együtt.

Egykori Bányakórház – Pécsbánya

Víztorony – Fehérhegy

Bányakapit. épülete – József A. u.

Az egyházi épületek bár jobb állapotban vannak, mint az üzemi épületek, némelyik közülük már megérett a felújításra.

Pécsbánya – Gesztenyés u. r. k. templom

Vasas – Bethlen G. u. r. k. templom

Helyi védettségre javasolt a pécsbánya telepi templom valamint a DGT által épített húsfüstölők.


Húsfüstölő – Somogy

Károly szállítóakna és átrakóállomás a 19. sz.

Pécs, Károly tér 3.

Pécs és környéke bányásztelepüléseinek jelenében benne rejlik a múlt, melynek benne kell maradnia a jövőben is. Ami a bányászatból megmaradt, azt meg kell őriznünk, védenünk.

3.1.6.2 Természeti környezet Az akcióterület környezeti állapotát a természeti környezet, az ipari és bányászati múlt, a közlekedési helyzet és a lakosság környezetterhelése határozzák meg elsősorban. Az akcióterület táji környezetét alapvetően a Mecsek lábánál való elhelyezkedés határozza meg. A Mecsekből induló vízfolyások – Meszes patak, Szabolcsi árok, Vasas-Belvárdi vízfolyás észak – déli irányú völgyei tagolják a térséget. A völgyek közötti magaslatokon alakultak, fejlődtek a lakó- és ipari területek, az ezeket feltáró közutak, egykori bányavasutak, kötélpályák tovább erősítették a térség észak – déli irányultságát. Komoly előnyt jelent az akcióterület számára, hogy északról és részben keletről is kiterjedt erdőségek határolják. Ezek természetes módon javítják a terület klímáját, levegőminőségét, növelik a terhelhetőséget. A terület környezeti állapotát alapvetően meghatározza a szénbányászat öröksége. A mélyművelés és a külszíni fejtés egyaránt jelentős környezeti károkat okozott. A mélyművelésű bányák megbolygatták a terület kőzetrétegeit, amely geomorfológiai folyamatokat, kőzet és talajmozgásokat, süllyedéseket, beszakadásokat eredményez. A felszín alatti vizek eredeti folyása is megváltozhatott, ami egyes területeken még gondokat okoz. A kezeletlen meddőhányókon és a bányászat által érintett területeken lefolyó víz kioldja a különböző ásványi sókat, elemeket, az innen a patakokba jutó víz vegyileg szennyezett. A kezeletlen meddőhányók területe nagyságrendileg visszaszorult, többségük tájrendezésére a Mecseki Bányavagyon-hasznosító kezelésében sor került. A külszíni fejtés és egyéb bányaterületek rekultivációja részben a Magyar Állam, részben a bányák egy részét átvevő Pannonpower Holding ZRt. törvényi kötelezettsége, magas költsége miatt azonban a megvalósítás késik. Az ipari tevékenység napjainkban már nem okoz jelentős környezetterhelést. Az egykori létesítmények bányászati funkció alóli kivonása, a földalatti bányatérségek felszámolása, az aknák betömedékelése, az üzemterületek iparterületekké történő átalakítása és a meddőhányók nagy részének rekultivációja már a 90-es években megtörtént, az iparterületek gazdasági hasznosítására azonban részben került sor. 45 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A közlekedés által okozott légszennyezés és zajterhelés elsősorban a Komlói út (600-800 ejmű/óra), Mohácsi út (400-500 ejmű/óra), Hársfa utca (300-400 ejmű/óra) és a 6-os út bevezető szakaszán (1500-1600 ejmű/óra) jelentős, de viszonylag nagy forgalom van Pécsbánya, Vasas és Somogy főutcáján is. A tehergépkocsi forgalom kiemelten jellemző Gyárváros környékén (Mohácsi út, ipari elkerülő út, 6-os főút) és a Komlói úton. A lakosság által okozott környezeti terhelés magasabb, mint amit a lakosságszám indokolna. Ez elsősorban az elmaradott infrastruktúrának és a társadalmi-szociális adottságoknak köszönhető. Problémát jelentenek a kommunális hulladék elszállításának nehézségei, a szennyvízkezelés és a fűtés által okozott légszennyezés. A kommunális hulladék elszállítását megnehezíti, hogy a lakosság egy része nem fizet szemétszállítási díjat, gyakori jelenség az illegális szemétlerakás. Az alacsony státuszú népesség lakókörnyezetében a szemét felhalmozódik, ami egészségügyi és környezeti kockázatot is jelent. A szelektív hulladékgyűjtés csak korlátozott mértékben, egyes területeken működik a város egészére jellemző hatékonysággal. A szennyvízcsatorna hálózat kiépülése ellenére számos háztartás nem rendelkezik bekötéssel.15 Azoknak a lakásoknak az esetében is, amelyek rendelkeznek ülepítővel, gyakran a szennyvíz elszivárog, hogy elszállítását ritkábban kelljen elvégeztetni. A területen számos lakás nem rendelkezik gázfűtéssel, a lakosság tűzifával, szénnel, fűtőolajjal fűt. Ez a gázfűtésnél nagyobb környezeti terhelést okoz, annál is inkább, mert a kazánok elavultak, hatékonyságuk alacsony. Súlyos problémát okoz, hogy jellemző a legkülönbözőbb éghető anyagok (kommunális szemét, bútorok, textil, műanyagok, olajszármazékok) tüzelőanyagként való felhasználása (elsősorban az alacsony státuszú népesség körében). Ennek a gyakorlatnak komoly egészségügyi és környezeti kockázatai vannak.

3.1.7 Közlekedés helyzete A Meszesi, Szabolcsi, Pécsbányai területet a 66-os úton lehet megközelíteni, ami viszonylag jó állapotban van. Pécsbánya lakóterületein az utak és járdák minősége is rossz, de az ISPA program keretében több út megújult. Meszesen a lakóutak állapota megfelelő, egyes szakaszok szorulnak csak javításra, a járdák többsége elfogadható állapotban van. Szabolcson az ISPA program kapcsán számos útszakasz megújult, de több lakóút szilárd burkolata hiányzik, vagy felújításra szorul. A Gyárváros területét feltáró utak közül az újonnan megépült ipari elkerülő út jó állapotban van, az 56-os út minősége kifogásolható. A Mohácsi út állapota szintén rossz. Gyárváros lakóútjai leromlott állapotúak.

15

Amint azt a korábbiakban jeleztük, bizonyos lakástípusokban nincs belső vízvezeték, WC, fürdőszoba, azaz nem is keletkezik olyan szennyvíz, amit a kiépült csatornahálózatba lehetne vezetni. A csatornahálózatra való csatlakozás előfeltétele ezen lakások komfortosítása (vizesblokkok kialakítása).


Vasason és Somogyban az utak állapota rendkívül leromlott, az ISPA program keretében megvalósuló csatornaépítés kapcsán a 3 méternél keskenyebb nyomtávú utak teljesen, az ennél szélesebbek részben megújulnak/megújultak. Az útforgalmi adatok a 3.1.5 pontban kerültek ismertetésre. A helyi autóbusz közlekedés jól szervezett az alábbi járatok közlekednek: A helyi autóbusz közlekedés járatai az akcióterületen, (KSH, 2001) Városrész Autóbusz járatok jelzése Viszonylatok száma Pécsbánya 11; 40 2 Meszesi lakóövezet 2; 11; 12; 21;31;40; 6 Szabolcs 11, 12; 21;31; 31/A 5 Meszesi lakótelep 2; 11; 12; 21;31; 5 Gyárváros 20; 20A; 2/A; 2; 21; 31;43; 60 6 Somogy 13; 13/A; 14, 114; 15; 80 6 Vasas 13; 13/A; 14;114 4 Akcióterület 2; 2/A, 11; 12; 13; 13/A; 14; 114; 15; 20; 20/A; 17 21; 31; 31/A; 40; 60; 80 18. Táblázat: A helyi autóbusz közlekedés járatai az akcióterületen, (KSH,2001)

A városrész autóbusz közlekedésének központja a Budai Állomás, amely a közelmúltban megújult. Innen indulnak járatok az akcióterület számos pontjába (11; 12; 13; 14; 15). A város kelet-nyugati tengelyén közlekedik a 2-es és a 21-es járat. Ezek az Uránvárosi végállomásig közlekednek a város nyugati kapujáig, itt vagy a Belvárosban átszállva közelíthetjük meg Kertvárost, a város déli részét. A kerékpáros közlekedés infrastruktúrája jelenleg hiányos, folyamatban van a kerékpárutak fejlesztése. Egy nyertes uniós pályázat megvalósítása keretében az egykori szénszállító pálya nyomvonalán kerékpárút épül.

3.1.8 A meglévő közműhálózat értékelése Az akcióterületen lévő lakások közüzemi infrastruktúrával való ellátottsága hálózati vízvezetékkel 96,63% 99,59%

közcsatornával

házi csatornával

hálózati gázzal 45,36% 77,74%

Pécsbánya 8,43% 89,38% Meszesi 94,21% 5,44% lakóövezet Szabolcs 85,85% 6,17% 83,87% 57,25% Meszesi 99,72% 99,34% 0,39% 89,47% lakótelep Gyárváros 93,22% 38,68% 54,71% 59,17% Somogy 89,89% 11,97% 79,20% 37,61% Vasas 96,27% 11,40% 85,42% 45,61% Akcióterület 94,61% 48,08% 47,75% 64,68% összesen Pécs összesen 96,77% 87,83% 10,20% 69,71% vagy átlag 19. Táblázat: Az akcióterületen lévő lakások közüzemi infrastruktúrával való ellátottsága 47 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A Meszesi terület közüzemi infrastruktúrája jónak mondható, egyedül a Szabolcs területegység csatornázottsága alacsony, de az ISPA program II. ütemében ennek kiépítése folyamatban van. A közüzemi gázzal való ellátottság szintén a Szabolcsi területen a legalacsonyabb. Ugyan a lakótelepeken a közműellátás kiépített, az infrastruktúra lepusztult állapotban van, gyakoriak a meghibásodások. További gondot okoz, hogy a lakók nem tudják megfelelően karbantartani az amúgy is elavult belső vezetékrendszert. Gyárváros infrastrukturális ellátottsága kedvezőtlen, de az ISPA program keretében kiépítésre kerül a víz és szennyvízhálózat. A gázvezetékrendszer nagyrészt kiépült. Vasason és Somogyban a hálózati ivóvízvezetékkel való ellátottsága jó. A legalacsonyabb kiépítettségi szint Somogy területegységet jellemezte, itt csupán 89,9% volt. A csatornahálózat kiépítettsége nagyon alacsony. Ez jelenti jelenleg a legnagyobb problémát, de ez az ISPA program II. ütemében megoldódik. Somogy és Vasas gázhálózata 2001 óta már bővült.

PÉCS-VASAS

Az ISPA II/A ütemében érintett utcák Vasason és Somogyban PÉCS-SOMOGY

Búzakalász utca A utca Csap utca B utca Csósi utca Bencze József utca Erdõalja utca Berkenyés utca Gabona utca Bethlen Gábor utca Gát utca Bózsa István utca Határ utca C utca Iparos utca Csarnok köz Kõbánya utca D utca Máladó utca Fenyõ utca Mázsaház utca Gubér köz Mérleg utca Hajadon utca Pajtás utca Iskola köz Pernecker István utca Kis köz Sas utca Kút utca Somogy utca Legény utca Szemere Bertalan utca Liget utca Széna utca Mázsaház utca Nevelõ utca Parcsin utca Puskás Tivadar utca Szövetkezet utca 20. Táblázat: Az ISPA II/A ütemében érintett utcák Vasason és Somogyban

A lenti táblázat bemutatja, hogy az ISPA program megvalósulásával jelentősen növekszik a vezetékhálózat hossza és a bekötések száma.


Az ISPA projekt 3 ütemében megépülő vezetékhálózat hossza és az új bekötések száma Ütem Fizikai mutatók Szennyvíz

hossz (km)

Ivóvíz

házi bekötés (db) hossz (km)

I.

II/A

Elkészült

II/B

32

Tervezett 44,5

2 009 19

2 058 -

III.

Tervezett 78

Tervezett 14,5

4 302 46

290 6,6

házi bekötés (db) 1 081 2 323 313 21. Táblázat: Az ISPA projekt 3 ütemében megépülő vezetékhálózat hossza és az új bekötések száma

3.1.9 Közszféra jelenléte 3.1.9.1 Közoktatás Az akcióterületen található közoktatási feladatellátási helyek (óvodák nélkül) KSH, 2001 Városrész

Általános iskolai

Szakiskolai

Gimnáziumi

szakközépiskolai

Pécsbánya 0 0 0 0 Meszesi lakóövezet 1 0 1 1 Szabolcs 2 1 0 0 Meszesi lakótelep 1 0 1 0 Gyárváros 1 0 0 0 Somogy 0 0 0 0 Vasas 2 0 0 0 Akcióterület összesen 7 1 2 1 Pécs összesen 38 7 15 19 22. Táblázat: Az akcióterületen található közoktatási feladatellátási helyek (óvodák nélkül) KSH, 2001

A táblázatból kitűnik, hogy az akcióterületen kevés oktatási intézmény található, elsősorban az általános iskolai oktatás van jelen a lakosságszámnak megfelelő súllyal. Kiemelkedően fontos azonban az akcióterületen az oktatás a hátrányos helyzet enyhítése, a szegregáció oldása és az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából. Az oktatási intézmények épületének állaga, az udvarok és a helyiségek berendezése, valamint a felszereltsége igen eltérő a városban. Generális probléma a tetőbeázás, az épületek felújításának szükségessége, a nyílászárók cseréje, a fűtéskorszerűsítés és az udvarok korszerűsítésének megoldása.


Óvodai nevelés A 2007/2008. nevelési évben az óvodai beíratást követően a statisztikai adatok az alábbiak szerint alakultak Pécsett: óvodai csoportok száma férőhelyek száma a gyermeklétszám 2006. októberében

195 4603 4408

egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszám16 egy pedagógusra jutó gyermeklétszám17

23,73 11

23. Táblázat: Az óvodai feladatellátásra vonatkozó adatok Pécsett, 2007/2008

Az óvodák kihasználtsága a városban 95,76 %-os. A születések száma alapján az óvodás korosztály létszáma várhatóan nem csökken, az alábbi táblázatban foglalt adatok ezt igazolják: Az óvodások létszámának alakulása Pécsett, 2000-2006 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ben 2004-ben 2005-ben 1456 1435 1354 1396 1277 1386 24. Táblázat: Az óvodások létszámának alakulása Pécsett, 2000-2006

2006-ban 1392

2007-ben Pécs Megyei Jogú Város alapfokú közoktatási intézményrendszerét gyökeresen átalakította. Az addig szervezetileg 13 önállóan működő óvodából 4 önálló óvoda jött létre, valamint 1 önálló óvoda tagintézményével együtt egy többcélú integrált iskolaközpont részévé vált. Az önkormányzati fenntartású óvodák jelenleg az alábbi struktúrában működnek az akcióterületen: Szervezetileg önálló óvodák száma: 1 37 csoporttal: Keleti Városrészi Óvoda 12 feladatellátási helyen működik, ebből 7 található az akcióterületen

16 17

országos statisztika szerint: 22,8 országos statisztika szerint:10,6


A Keleti Városrészi Óvoda tagintézményei az akcióterületen Intézmény neve Területegység Óvoda címe Keleti Városrészi Óvoda Meszesi lakóövezet 7629 Teleki u. 2. Keleti Városrészi Óvoda Szabolcs (Hősök tere) 7628 Óvoda u. 3. (tagintézmény) Keleti Városrészi Óvoda Gyárváros 7622 Zsolnay V. u. 90. (tagintézmény) Keleti Városrészi Óvoda Meszesi lakótelep 7629 Frankel L. u. 34. (tagintézmény) Keleti Városrészi Óvoda Pécsbánya 7627 Sétatér u. 5. (tagintézmény) Keleti Városrészi Óvoda Szabolcs (Szabolcsfalu) 7628 Eszperantó u. 11. (tagintézmény) Keleti Városrészi Óvoda Gyárváros (Budai vám) 7630 Buzsáki u. 10. (tagintézmény) 25. Táblázat: A Keleti Városrészi Óvoda tagintézményei az akcióterületen

Státusza főintézmény tagintézmény tagintézmény tagintézmény tagintézmény tagintézmény tagintézmény

Sürgető feladat a Teleki Utcai Óvoda, Óvoda Utcai tagintézményének a korszerűsítése, valamint a Zsolnay Vilmos Úti óvoda működési feltételeinek javítása. Az Eszperantó utcai óvoda esetében a tetőfelújítás sürgető feladat, de az épület általános felújítására is szükség van. Többcélú intézmény keretében működik 2 óvodai feladatellátási hely: Budai Városkapu Óvoda iskola szakiskola Intézmény intézményegységeként 8 csoporttal

Alapfokú

művészetoktatási

Budai Városkapu többcélú intézmény óvodai telephelyei az akcióterületen Intézmény neve Területegység Óvoda címe Státusza Budai Városkapu, Vasas- Vasas Pécs-Vasas 7691 D.u.2. telephely Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola Budai Városkapu, Vasas- Somogy Pécs-Somogy 7691 telephely Somogy-Hird Óvoda és Bányatelep Általános Iskola 26. Táblázat: Budai Városkapu többcélú intézmény óvodai telephelyei az akcióterületen

Általános iskola Önkormányzati fenntartású általános iskolák

Létszám összesen

Budai Városkapu Iskola Nem önkormányzati fenntartású Általános Iskolák

1621

Kerek Világ Jóléti Szolgálati Alapítvány Intézménye 27. Táblázat: A Keleti Városrészben működő általános iskolai feladatellátást biztosító intézmények, 2007


Budai Városkapu többcélú intézmény iskolai feladatellátási helyei az akcióterületen Intézmény/intézményegység Területegység Iskola címe Státusza neve Budai-Városkapu Iskola, Meszesi lakótelep 7629, Komlói út 58 székhely Csokonai V. M. Ált. Isk Budai-Városkapu Iskola, Meszesi lakótelep 7629, Frankel Leó u. telephely Csokonai V. M. Ált. Isk 33 Budai-Városkapu Iskola, Szabolcs (Hősök 7628, Török István telephely Csokonai V. M. Ált. Isk tere) u. 13-15 Budai Városkapu, Sziebert Gyárváros 7630, Zsolnay intézményegység Róbert Általános Iskola Vilmos út 90. Budai Városkapu, Vasas- Vasas Pécs-Vasas Bencze telephely Somogy-Hird Óvoda és József u. 13/1 Általános Iskola Budai Városkapu, Vasas- Somogy Pécs-Somogy 7691 telephely Somogy-Hird Óvoda és Bányatelep Általános Iskola 28. Táblázat: Budai Városkapu többcélú intézmény iskolai feladatellátási helyei az akcióterületen

Keleti városrész. – Budai Városkapu Iskola feladatellátása Vasas-Somogy-Hird összevont iskolája továbbra is település részenként működteti az intézményeit. A település részek közül Somogy lakosságának összetétele miatt az iskola halmozottan hátrányos tanulókkal foglalkozik, a kompetenciamérés tanúsága szerint alacsony hozzáadott értékkel. A tagiskola 1-4. évfolyamának átlaglétszáma 16 fő/ osztály. A gyárvárosi városrészen működő Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tavalyi 8. évfolyamán még négy osztály működött. Most az 1-6. évfolyamon évfolyamonként csak kettő. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában (Meszes, Fehérhegy, Pécsszabolcs) az osztályok átlaglétszáma fokozatosan és folyamatosan, lassan csökken. Középfokú oktatás Az akcióterületen működő önkormányzati tanuló osztályszám Kollégista. Bejáró fenntartású középiskolák Kodály Z Gimnázium 659 22 103 199 Kodály Z Gimn. és Szakk. (szakközépiskola) 13 1 Budai Városkapu Iskola Csokonai V. M. 127 8 Ált. Isk. és Sz (szakiskola) Önkormányzati összesen 799 31 103 199 29. Táblázat: Az akcióterületen működő önkormányzati fenntartású középiskolák

Pécsi 357 13

370

A Kodály Zoltán Gimnáziumban évfolyamonként egy osztályban olasz, egy osztályban spanyol két tanítási nyelvű oktatás van, egy osztály ének – zene speciális képzésben részesül, egy osztály tanulói humán tantárgyak területén nyerhetnek magasabb szintű képzést.


A gimnáziummal egy intézményben működő szakközépiskolában igazodnak a tanulók gimnáziumi alapképzéséhez, többnyire a tanult idegen nyelvhez vagy az informatikai tanulmányokhoz. A területen működik még a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Meszesi lakóövezet, 7629 Komjáth A. u. 5. Egészségügyi és szociális ellátás Egészségügyi és szociális szolgáltatások bemutatása az akcióterületen (ksh,2001)18 Városrész háziorvos házi gyermekorvos idősek klubja férőhely Pécsbánya 1 0 0 Meszesi lakóövezet 1 2 0 Szabolcs 3 1 20 Meszesi lakótelep 2 0 0 Gyárváros 2 0 0 Somogy 1 1 20 Vasas 1 0 20 Akcióterület összesen 11 4 60 Pécs összesen 102 43 450 30. Táblázat: Egészségügyi és szociális szolgáltatások bemutatása az akcióterületen (KSH, 2001)

Az akcióterületen csak az egészségügyi alapellátás elérhető, rendelőintézetek, kórházak jelenleg nem működnek a területen.

3.1.9.2 Szociális pénzbeli, természetbeni gondoskodást nyújtó szolgáltatások

ellátások

és

személyes

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások nyújtása önkormányzat részéről négy területi szociális központon keresztül történik.

az

A központok kialakítása során az önkormányzat arra volt figyelemmel, hogy minél inkább a rászorulók lakókörnyezetéhez kerüljenek közel. Így a Meszesi városrészben a Dobó I. u. 89.-ben, kulturált körülmények között működik az I. sz. Területi Szociális Központ. A területi szociális központok egységes szociális informatikai rendszerrel működnek, mely egységes segélyezési gyakorlatot eredményezett. A központok ellátási területe megegyezik az Alapszolgáltatási Központ városrészi egysége ellátási területével, mely lehetővé teszi a szorosabb együttműködést, a rászorult egyének és családok ellátását illetően (mind a pénzbeli, mind a személyes gondoskodást nyújtók esetében). A Pécs Keleti városrészében, valamint városi ellátási területtel működő intézmények, szolgáltatók szolgáltatástípusonként:

18

2008-as adat: 10 háziorvos, 5 házi gyermekorvos


Szolgáltatástípusok

Szolgáltatók telephelyenként

Van-e ellátási Fenntartó típusa, Működési engedély szerződése amennyiben nem a városi jellege, ideiglenes önkormányzat esetén a határideje (I/N)∗

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Tanyagondnoki szolgálat

Étkeztetés (Sztv. 62. § )

Étkeztetés népkonyhán Hajléktalan étkeztetés Házi segítségnyújtás (Sztv. 63.§.)

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja, Pécs, Apafi u.101.sz (István akna) ISZI Alapszolgáltatási Centrum, - Felsőbalokány u. 1. - Bencze József út 13/1 - Somogy, Bányatelep 3. - Búza téri Piactér - Pécs, Szabolcsi út 40. (CSAK KELETI RÉSZ) Magyar Máltai Szeretetszolgálat DélDunántúli Régió Csilla Gondviselés Háza, Pécs Apaffy u. 101. I Támasz Alapítvány, Pécs, Sándor u. 1. I Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas, Kertváros N ISZI Alapszolgáltatási Felsőbalokány u. 1. „Kinyújtott Kéz” Alapítvány

2008.12.31. Civil: egyesület Civil: alapítvány

Határozatlan Határozatlan

Egyházi

Határozatlan

Centrum,

„Szociális Jóléti Centrum” Családsegítés (Sztv.64.§) , Esztergár Lajos Családsegítő és adósságkezelési tanácsadói Gyermekjóléti Szolgálat, Hársfa u. 154 (CSAK KELETI RÉSZ) tevékenység Speciális alapellátási feladatok INSZI, Pécs, Littke J. u. 10.-KP, Felsőbalokány u. 1.(alközpont?) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Sztv. 65. §)

2008.12.31. Civil: alapítvány Forprofit (gazdasági): HOMECARE 2002 Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Határozatlan

Határozatlan 54

Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet




Közösségi ellátások Közösségi pszichiátriai ellátás biztosítása (2008. december 31-ig biztosítandó ellátás) INSZI, (Kp: Pécs, Krisztina tér 9.) Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány (Kp: Pécs, Petőfi u. 7.) I

2008. december 31. Civil: alapítvány

2008. december 31.

Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása (2008. december 31-ig biztosítandó ellátás) Szenvedélybetegek ellátása

alacsonyküszöbű INDIT Közalapítvány TÉR Közösségi Szolgálat, Pécs, Gorkij u. 1. I

Szenvedélybetegek addiktológiai rehabilitációs célú ellátás Reménység Alapítvány Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása BS Szolgálat, Alternatíva (Kertváros) Támasz Alapítvány 2 szolgálat Utcai szociális munka (Sztv.65/E.§)

Támogató szolgáltatás (Sztv. 65/C. §)

Civil: közalapítvány

I

Civil: alapítvány

2008. december 31.

I

Civil: közalapítvány Civil: alapítvány

Határozatlan

Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat INDIT Közalapítvány I INSZI 2 szolgálat Határozatlan, Pécs, Krisztina tér 9. ÉFESZI 2 szolgálat, Pécs, Endresz Gy. U. Kerek Világ Alapítvány 2 szolgálat I Civil: alapítvány, Pécs, Gesztenyés u. 2 I Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Pécs Apaffy u. 101. I ISZI, Pécs Malomvölgyi u. 21. Református Egyház 2 szolgálat (Lukács Támogató Szolgálat, Lea

Civil: közalapítvány Határozatlan Határozatlan Civil: alapítvány Civil: egyesület 2008. december 31. Egyházi 55





Támogató Szolgálat), Kertváros Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Ifjúság ú. Magyar Kolping Szövetség, Pécs Szent István tér

Oktatási intézmény Egyház

Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §) Időskorúak nappali ellátása

(CSAK KELETI VÁROSRÉSZ) ISZI Alapszolgáltatási Centrum Pécs, Felsőbalokány u. 1., 160 fő

Határozatlan idejű

Pécs-Somogy, Bányatelep 3., 20 fő

2008. december 31.

Pécs-Vasas „D” u. 2., 20 fő

Határozatlan idejű

Pécs, Barátság u. 18., fő

2008. december 31.

Fogyatékossággal élők nappali ellátása ÉFESZI – Endresz Gy. U. 21-23. ÉFESZI – Acsády u. 8. INSZI – Krisztina tér 9. Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány, Pécs, Gesztenyés u. 2. I „Fogd a kezem” Alapítvány, Pécs, Kovács B. u. 10 I Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Pécs, Apaffy u. 101. I Szenvedélybetegek nappali ellátása Hajléktalan személyek nappali ellátása

INDIT Közalapítvány, Pécs, Kazinczy u. I Támasz Alapítvány, Pécs, Sándor u. I 1., Pécs, Dugonics u.

Határozatlan Határozatlan Határozatlan Civil: alapítvány Civil: alapítvány

Határozatlan

Civil: egyesület Nonprofit, közalapítvány Civil: alapítvány

Határozatlan Határozatlan





SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK Ápolástgondozást intézmények (Sztv. 67. §) Időskorúak otthona

nyújtó (CSAK KELETI RÉSZ) Integrált Szociális Intézmény: Barátság utcai Idősek Otthona, Barátság u. 18. Többi városrész: - Pécs, Alkotmány u. 77. – Xavér u. 10. – Tímár u. – Tüzér u. Malomvölgyi u. 21.

Fogyatékos személyek otthona (Sztv. ISZI mozgásfogyatékos részleg, 69, 70. §) Malomvölgyi u. 21. Támasz Alapítvány,Pécs, József A u. 10. Hajléktalanok otthona (Sztv. 71/B. §) I Átmeneti áthelyezést intézmények (Sztv. 80. §) Időskorúak gondozóháza Határozatlan 82. §)

2008. december 31.

2008. december 31. Civil: alapítvány

Határozatlan

nyújtó (Sztv. TESZI – Gondozóház, Zipernovszky u. 1.

Fogyatékos személyek otthona (Sztv. ÉFESZI – Átmeneti Otthon, Pécs, 69, 70. §) Endresz Gy. U. 21-23. Éjjeli menedékhely (Sztv. 84. (1) §) Támasz Alapítvány, Pécs, Gomba u. 7. I Támasz Alapítvány, Pécs, Bittner A u. 80. Éjjeli menedékhely (Sztv. 84. (1) §) I Hajléktalan személyek átmeneti Támasz Alapítvány, Pécs, Bittner A u. szállása (Sztv. 84. (1) §) 80. I Hajléktalan személyek átmeneti Támasz Alapítvány, Pécs, Edison u. szállása (Sztv. 84. (2) §) 18. I Lakóotthonok (Szt. 85/A.§) Szenvedélybetegek lakóotthona Mérföldkő Egyesület, Pécs, 7678 Pécs,

Határozatlan

Civil: alapítvány

Határozatlan

Civil: alapítvány

Határozatlan

Civil: alapítvány

Határozatlan

Civil: alapítvány

Határozatlan

Civil: egyesület 57




Búzakalász u. 44. „Fogd a kezem” Alapítvány „Szent Kinga” Lakóotthon

Fogyatékos személyek lakóotthona 31. Táblázat: A szociális ellátást biztosító intézmények az akcióterületen


Civil: egyesület


A meszesi terület étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek klubjai elnevezésű szolgáltatásokat az ISZI (Integrált Szociális Intézmény) Alapszolgáltatási Centruma biztosítja, illetve szintén ez az intézmény idősek otthonát tart fenn (Barátság u. 18.) a területen. Az idősek nappali ellátásai Somogy és Vasas területén is biztosítottak. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi egysége foglalkozik a szociális szempontból veszélyeztetett egyénekkel és családokkal, tekintettel azonban arra, hogy számuk ezen a területen a legmagasabb, így indokolt lenne a humán infrastruktúra szociális szempontú megerősítése. Ehhez az egységhez tartozik a kistérségi feladatellátás miatt több település is a pécsi kistérségből. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi csoportja „Csilla” Gondviselés Háza nyújt szolgáltatásokat és biztosít támogató szolgálatot fogyatékos célcsoportok számára. Szintén fogyatékosok számára nyújtja szolgáltatásait – többek között támogató szolgáltatást, nappali ellátást, gyógypedagógiai oktatást, fejlesztő felkészítést – a Kerek Világ Alapítvány, melynek székhelye Pécsbánya-telepen, a Gesztenyés u. 2-ben található. Szociális és városrehabilitációs szempontból a keleti városrész területei kiemelten érintettek, több komplex városrehabilitációs program – Borbála, Jelenlét, CASE - célterületeit adva így. Szintén közösségi célú kezdeményezésként az INDIT Közalapítvány TÉR Közösségi Szolgálata (Pécs, Gorkij u. 1.) 2008-ban kezdte meg működését Hősök terén, ahol szenvedélybetegek számára alacsonyküszöbű közösségi ellátást nyújtanak. Az István aknán élők számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi csoportja tanyagondnoki szolgáltatást nyújt. Gyárváros a szociális ellátás keretében hajléktalan ellátó intézményeknek ad helyet, a TÁMASZ alapítvány Férfi Átmeneti Szállója és Éjjeli menedékhelye működik ezen városrészben. A Borbála telepen a hajléktalan nők számára biztosítanak átmeneti elhelyezést (menedékhelyen és átmeneti szállón egyaránt). A Sándor utcai és Dugonics utcai telephelyein az Alapítvány nappali melegedőt működtet a hajléktalan emberek számára. Pécs-Somogyban, a Búzakalász u. 44.-ben bentlakásos intézményi ellátás, szenvedélybetegek lakóotthona működik. 2009. január 1-től a jelenlegi szociális/jóléti ellátó-rendszer több ponton változik, melyeket a fejlesztési program elkészítése során figyelembe vettünk; a jelenlegi helyzetértékelés során azonban a rászorulók számára biztosított jelenlegi szolgáltatásokat tartottuk indokoltnak bemutatni.


3.1.10 Az akcióterület népességének egészségfejlesztés jellemzői

egészségi

állapota

és

az

Előzmények: az Antiszegregációs terv megállapításai A Pécs MJV Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégiájának részét képező Antiszegregációs terv a helyzetleírásban röviden kitér a városban azonosított öt szegregátum lakosságának egészségi állapotára és az egészségmagatartást jellemző tényezőkre.19 A következőkben a szociális városrehabilitációs program akcióterületére eső szegregátumokkal kapcsolatos megállapításokat foglaljuk össze. A pécsbányai szegregátum lakosságának általános egészségi állapota rossz, mind a fizikai, mind a mentális egészséget tekintve. A terület népessége körében elsősorban a légúti megbetegedések aránya magas, de az idült gyulladásos és más krónikus betegségek előfordulása is gyakori. A különböző rizikómagatartások közül elterjedt a dohányzás (már fiatal korban is), valamint az alkoholfogyasztás. A rossz egészségi állapot kialakulásában és tartóssá válásában az egészségmagatartásbeli tényezők mellett az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség és ezekkel összefüggésben a rossz szociális helyzet, a kedvezőtlen lakhatási és higiéniai körülmények is szerepet játszanak. A pécsszabolcsi szegregátum lakosságát rossz egészségi állapot jellemzi, főként a krónikus légúti megbetegedések előfordulási gyakorisága magas, várható élettartamuk rövidebb. Egészségi állapotukat legnagyobb mértékben a rossz higiénés viszonyok rontják, valamint a rizikómagatartások (dohányzás, alkoholfogyasztás) elterjedtsége és a nem megfelelő táplálkozás. A gyárvárosi északi szegregátum lakosságának egészségi állapota rendkívül rossz, a betegségek közül a légúti, hurutos megbetegedések aránya magas, továbbá jellemzőek a keringési, magas vérnyomásos betegségek, valamint az alkoholizmus és a különböző mentális betegségek. A leromlott lakókörnyezet, a rossz higiénés viszonyok mellett a rizikómagatartások, főleg a túlzott alkoholfogyasztás elterjedt a lakosok körében. A gyárvárosi déli szegregátum népességének egészségi állapota – a többi szegregátumhoz hasonlóan – kedvezőtlen mutatókkal jellemezhető: magas a légúti betegségek előfordulási gyakorisága, a lakókörülmények negatívan hatnak az egészségi állapotra, a rizikómagatartások már a fiatal generációk körében is elterjedtek. Az Antiszegregációs terv egy országos vizsgálat alapján a roma populáció egészségi állapotáról is jellemzést ad. E szerint a magyarországi roma népesség egészségi állapota a többségi társadalom tagjaiénál rosszabb, halandósági rátájuk

19

A hivatkozott dokumentum helyzetértékelése e témakörrel kapcsolatosan alapvetően két információforrásra épít: az egyes szegregátumok háziorvosaival készített interjúkra, valamint az akcióterületen élő roma népességre vonatkozó konkrét adatok hiányában az Országos Egészségfejlesztési Intézet „A roma felnőtt népesség egészségállapota, egészség magatartása és a romák valamint az egészségügyi szolgálatok közötti kapcsolat vizsgálata” című 2001-ben publikált tanulmányára, amely a roma lakosság egészségi állapotának és egészségmagatartásának jellemzőit kívánja bemutatni. A forrás használatát az indokolja, hogy e témában az akcióterület roma lakosságára koncentráló felmérés nem történt, és a háziorvosok, házi gyermekorvosok sem tarthatják nyilván a hozzájuk fordulók etnikai hovatartozását.


magasabb, ami számos tényező együttes hatására vezethető vissza. Az egészséget veszélyeztető kockázati tényező az alacsony iskolázottság, a rossz szociális helyzet, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakókörülmények (lakókörnyezet, lakásviszonyok), valamint a problémákkal való megküzdési képességek hiánya vagy elégtelen volta. A roma lakosság körében gyakoriak a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi, a légzőszervi és az emésztőrendszeri betegségek. A leggyakoribb halálokokat a szívés érrendszeri betegségek és a májbetegségek jelentik. A roma lakosság a többségi társadaloménál rosszabb egészségi állapotában az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségek is fontos szerepet játszanak. Ritkábban jutnak el a magasabb színvonalú, szakellátást biztosító rendelésekre, a kórházba kerülési arány körükben alacsonyabb. A rossz szociális helyzet ugyancsak negatívan hat az egészségi állapotra (pl. betegség esetén komoly anyagi megterhelést jelent a gyógyszervásárlás). Az Antiszegregációs terv megállapítása szerint a fentiekben bemutatott jellemzők nagyrészt a szegregátumok roma népességére is érvényesek. Az akcióterület felnőtt és gyermek lakosságának egészségi állapota, egészségmagatartása a háziorvosok, házi gyermekorvosok és védőnők jellemzése alapján20 A Fact Intézet 2008 szeptemberében mélyinterjús vizsgálatot végzett az akcióterületen dolgozó háziorvosokkal, házi gyermekorvosokkal és védőnőkkel. Az akcióterület lakossága egészségi állapotának jellemzéséhez a háziorvosok és a védőnők által készített statisztikai jelentéseket is felhasználtuk.21 A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek öt leggyakoribb betegsége (19 évesek és idősebbek körében), 2007 BNO kód Betegség megnevezése Az összeg betegséghez viszonyított előfordulási arány I10-I15 Magasvérnyomás betegségek 32% I20-I25 Ischaemiás szívbetegségek 15% E10-E14 Diabetes mellitus 8% E78 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és 5% egyéblipidaemiák J40-J44 Idült alsó légúti betegségek 5% 32. Táblázat: Kimutatás a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek betegségeiről, 2007 (A háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről szóló KSH 1021/07 nyilvántartási számú, jelentések alapján)

Az orvosokkal készített mélyinterjúk az eddigiekben közölt megállapításokat támasztják alá, miszerint az akcióterület felnőtt lakosságának egészségi állapota alapvetően rossz: a magyar népesség körében gyakori betegségek (magas 20

Az orvosi körzetekhez tartozó páciensek és az akcióterület lakossága között a szabad orvosválasztás miatt nem teljes az átfedés. A megkérdezett orvosok az átfedést 90-95%-osra becsülték.

21

A kutatásban való részvételre Pécs MJV Önkormányzata és a Fact Intézet levélben és telefonon is felkérte az érintett orvosokat és védőnőket. A többszöri megkeresés ellenére a kért adatokat csak az orvosok és védőnők harmada bocsátotta rendelkezésünkre.


vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek stb.) mellett az ún. „bányászbetegségek” vannak jelen magas arányban (pl. szilikózis és egyéb tüdőbetegségek, ízületi betegségek stb.). A háziorvosi körzetek szinte mindegyikéhez anyagi helyzet és társadalmi státusz tekintetében vegyes lakosság tartozik. A megkérdezett orvosok véleménye szerint felnőtt pácienseik körében csak egy szűk – magasabb státuszú, jobb anyagi körülmények között élő – réteg folytat egészségtudatos életmódot, a lakosság többségére azonban ez nem jellemző. Komoly problémát jelent a dohányosok magas aránya nemcsak a férfiak, hanem a nők és a fiatalok körében is, valamint a túlzott alkoholfogyasztás (tapasztalatuk szerint a dohányzás abbahagyásával kapcsolatos tanácsadást jobban elfogadják, míg a mértéktelen alkoholfogyasztást hajlamosak elfogadni, „elbagatellizálni”a páciensek). Az illegális drogok fogyasztásának elterjedtségéről kevés konkrét információval rendelkeznek a háziorvosok, a különböző drogok közül csak a rossz szociális helyzetű fiatalok esetében említették az inhalánsok használatát („szipuzás”). Ugyancsak a legrosszabb, „szinte kilátástalan helyzetben lévők” esetében gyakoriak a mentális problémák a háziorvosok véleménye szerint és ezeket a pácienseket tudják a legkevésbé motiválni az életmód változtatásra.22 Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód következtében már a 30-40 éves korosztályban tapasztalják az elhízást a háziorvosok. Betegeik sporttevékenységéről, valamint a sportolási lehetőségekről ugyancsak kevés információval rendelkeznek: mindössze a vasasi családorvos jelezte, hogy a területen nagy hagyománya van a futballnak, illetve a Hősök terén praktizáló orvos említette, hogy fiatal pácienseik körében szinte csak a testépítéssel és a küzdősportokkal találkozik. Mindegyik megkérdezett családorvos hasznosnak tartaná, ha fejlettebb, magasabb színvonalú lenne a csapatsportok infrastruktúrája (pl. futballpálya, kosárlabda palánk stb.). A családorvosok úgy ítélték meg, hogy pácienseik többsége az alapellátáshoz, a szakellátáshoz és a fekvőbeteg-ellátáshoz is megfelelő módon hozzáfér, diszkriminációról nincs tudomásuk23. Tapasztalataik szerint a rossz anyagi körülmények között élő betegek körében nem ritka, hogy gyógyszereiket nem tudják kiváltani, vagy éppen ellenkezőleg: a közgyógyellátás keretében felírt gyógyszereket is eladják azért, hogy készpénzhez jussanak. A legszegényebbek számára (akik között roma és nem roma családok egyaránt vannak) a szakellátás igénybevétele is nehézkes, mert problémát jelent a városon belüli utazási költség előteremtése.24

22

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a legszegényebbeknek van a legkevesebb lehetőségük pl. egészséges élelmiszereket, vitaminokat stb. vásárolni, illetve megfelelő lakókörülményeket teremteni. 23

Az orvosok közül többen említették viszont, hogy roma pácienseik diszkriminációként élnek meg bizonyos eseteket, amiket az orvosok a középosztálybeli viselkedési normáktól való eltérésre vezetnek vissza. 24

Pécsett a keleti városrészből bizonyos szakrendelések megközelítése átszállással, két busszal lehetséges, az utazás költsége (4 db buszjegy) 840 Ft.


A házi gyermekorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek öt leggyakoribb betegsége (0-18 évesek körében), 2007 BNO kód Betegség megnevezése Az összeg betegséghez viszonyított előfordulási arány J45 Asthma 23% E66.0 Kalóriatöbblet miatti elhízás 16% L20 Atopiás dermatitis 11% H49-H52 A szemizmok, a binocularis szemmozgás, az 8% alkalmazkodás és a fénytörés betegségei D50-D89 A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos 6% rendellenességek E00-E90 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere 6% betegségek 33. Táblázat: Kimutatás a házi gyermekorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek betegségeiről, 2007 (A háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről szóló KSH 1021/07 nyilvántartási számú, jelentések alapján)

Az akcióterületen dolgozó házi gyermekorvosok statisztikái szerint a gyermekek betegségei közül a leggyakoribb az asztma, illetve a felső légúti betegségek asztmatikus tünetekkel. Ezeket a betegségeket, valamint több szerzett és veleszületett betegséget az orvosok a rossz életkörülményekre, a szülők szegénységére vezették vissza. A gyermekorvosok tapasztalata, hogy a kedvezőtlen lakókörülmények (magas laksűrűség) miatt a felnőttek egy légtérben dohányoznak a gyerekekkel, ami elősegíti/súlyosbítja az asztmatikus tüneteket25. A megkérdezett orvosok úgy ítélték meg, hogy a körzetükbe tartózó gyermekek a számukra szükséges szakellátásokat megkapják (bizonyos ellátásokat azonnal, más ellátásokra, pl. az ortopédia várni kell). Az asztmás gyermekek magas számához viszonyítva a tüdőgondozói kapacitást elégtelennek tartják, s jelezték: emiatt előfordul, hogy a kevésbé tehetősek is magánorvoshoz kénytelenek vinni gyermeküket. A háziorvosok és a védőnők egybevágó véleménye, hogy a szülők többsége – lehetőségeihez mérten – igyekszik a gyermekek számára a gyógyszereket megvenni, elviszik őket az orvos által szükségesnek tartott szakrendelésekre, „extrém esetek” (gyermekek elhanyagolása stb.) csak ritkán fordulnak elő. A családorvosokhoz hasonlóan a házi gyermekorvosok is kevés információval rendelkeznek a gyermekek sportolási lehetőségeiről (feltételezik, hogy ez az iskolákban megoldott).

25

A gyermekorvosok szerint a szülői minta hatására már a gyermekkorúak körében is előfordul a dohányzás.


Rizikómagatartások elterjedtsége a keleti városrészben („Kirekesztődés és kirekesztés” – szociológiai vizsgálat, 2007-2008)26 A szociális városrehabilitáció akcióterületén az elmúlt években nem zajlott olyan kutatás, amely kifejezetten az akcióterületre koncentrálva vizsgálta volna a lakosság egészségi állapotát és egészségmagatartását. A Pécs városát érintő, más célból készült szociológiai vizsgálatok azonban tartalmaznak információkat az akcióterületre vonatkozóan. A Fact Intézet és az INDIT Közalapítvány 2007-2008-ban végzett „Kirekesztődés és kirekesztés” című szociológiai vizsgálata az akcióterületre is kiterjedt. A kutatás keleti városrészt magában foglaló részmintája túlnyúlt a városrehabilitáció akcióterületén és tartalmazott magasabb státuszú területeket is.27 (A kutatás mintája az adatok további szűrését nem teszi lehetővé.)

Rizikómagatartások elterjedtsége

27%

Rendszeres dohányos Alkalmi dohányos

10% 19%

Leszokott dohányos

44%

Soha nem dohányzott / csak kipróbálta

Rendszeres alkoholfogyasztó

7% 74%

Alkalmi alkoholfogyasztó 19%

Soha nem fogyasztott alkoholt / csak kipróbálta

12%

Altató orvosi javaslat nélküli szedése Nyugtató orvosi javaslat nélküli szedése Fogyasztott már illegális kábítószert

8% 12%

2. Diagram: Rizikómagatartások elterjedtsége (Fact Intézet, INDIT Közalapítvány, 2008)

A keleti városrész lakosságának több mint egynegyede (27%-a) rendszeresen, további egytizede alkalmilag dohányzik. A rendszeres alkoholfogyasztók lakosságon belüli részaránya 7%, a válaszadók döntő többsége (74%-a) pedig alkalmi alkoholfogyasztónak minősítette magát. Illegális kábítószert a városrész

26

A „Kirekesztődés és kirekesztés” című szociológiai vizsgálat a droghasználók társadalmi megítélését és kirekesztettségét kutatta (támogató: Szociális és Munkaügyi Minisztérium). A kutatás részeként 800 fős adatfelvétel készült Pécs MJV lakossága körében. A város lakosságát városrész, kor, nem és iskolai végzettség szerint leképező kvótás mintát a KSH állította össze. Az 1. sz. városrészben a kérdezettek száma 204 fő. Az adatfelvétel anonim, kérdezőbiztosok által felvett kérdőívek alkalmazásával valósult meg. 27

Az 1. sz. városrészhez tartozó területek: Budai városrész, Meszesi városrész, Keleti külső övezet, Pécsszabolcs, Újhegy, Keleti ipari övezet, Tüskésrét, egyéb belterület: Somogy, Vasas, Hird, külterület.


népességének 12%-a fogyasztott már, és relatíve magas (8-12%-os) arányban fordult elő az altatók és nyugtatók orvosi javaslat nélküli szedése is.

Rizikómagatartások általi érintettség

ISZÁKOS…

a szomszédai között

48% 49%

a barátai, ismerősei között

43%

a rokonai között a közvetlen családtagjai között

28%

DROGFOGYASZTÓ

a szomszédai között

6%

a barátai, ismerősei között

a rokonai között a közvetlen családtagjai között

21%

5%

Jelenleg is van Korábban volt

4%

3. Diagram: Rizikómagatartások általi érintettség (Fact Intézet, INDIT Közalapítvány, 2008)

A keleti városrészből megkérdezettek közel felének él jelenleg vagy élt korábban a szomszédságában olyan lakó, akinek az alkoholfogyasztása problémát jelent(ett) számára. Az „iszákosok” jelenléte mind baráti/ismerősi, mind pedig családi körben magas arányú. Minden második válaszadó baráti/ismerősi körében van vagy volt „iszákos” személy, a tágabb rokonságot tekintve több mint kétötödük (43%), a közvetlen családot tekintve pedig több mint egynegyedük (28%) számolt be erről. Illegális drogot fogyasztó személy a kérdezettek ismerősi/baráti körében fordul(t) elő legmagasabb (21%-os) arányban, azonban a szomszédai, valamint a szűkebbtágabb családja is érintett e problémában a kérdezettek 4-6%-ának.


Személyes konfliktusa dohányosokkal, iszákosokkal, drogfogyasztókkal, leszokott drogosokkal, leszokott alkoholistákkal...

Személyes konfliktusok volt: 41% ⇐

iszákosokkal: 69%

dohányosokkal: 24% nem volt: 58% drogfogyasztókkal: 24% leszokott alkoholistákkal: 5% leszokott drogosokkal: 4% 34. Táblázat: Személyes konfliktusok (Fact Intézet, INDIT Közalapítvány, 2008)

A keleti városrészben élők 41%-a került már – a szokásos emberi összezördüléseken túl – személyes konfliktusba aktív vagy leszokott szenvedélybeteggel. A megkérdezettek számára elsősorban a mértéktelen alkoholfogyasztás okoz problémát.

3.1.10.1 Egészségfejlesztési tevékenység az akcióterületen Egészségfejlesztési tevékenységet számos szereplő végezhet: közintézmények, az egészségügyi ellátórendszer részeként működő intézmények28, egészségmagatartással, egészségfejlesztéssel foglalkozó és egyéb területeken tevékenykedő civil szervezetek, munkahelyek stb. Az akcióterületen dolgozó családorvosok, házi gyermekorvosok és iskolai védőnők eltérő aktivitással folytatnak egészségfejlesztési tevékenységet. A háziorvosok a rendelésen megjelent páciensek számára biztosítanak egészséges életmóddal (pl. dohányzással, alkoholfogyasztással, elhízással, prevencióval stb.) kapcsolatos tanácsadást29, az iskolai védőnők pedig csoportos iskolai egészségnevelést folytatnak, aminek keretében az elmúlt évben – többek között – a következő témákkal foglalkoztak: egészséges táplálkozás, élelmiszerhigiéne; mindennapos aktív testmozgás, sport; személyi higiéne; biztonságos környezet. A védőnők emellett beszámoltak több-kevesebb sikerrel járó saját kezdeményezéseikről is (pl. egészségnap szervezése). A megkérdezett háziorvosok mindegyike úgy gondolja, hogy az orvosok e csoportja a jelenleginél többet tehetne az egészségfejlesztés területén – akár önállóan, akár a civil szférával együttműködve. Konkrét feladatként a következőket említették: • •

a szűrővizsgálatok (hatékonyabb) szervezése – akár a családok személyes felkeresésével is; csoportos életmód tanácsadás (a javaslatot megfogalmazó háziorvos azonban maga sem tudta megmondani, hogy lenne-e rá igény vagy fogadókészség a körzetében);

28

Az akcióterületen az egészségügyi alapellátásban dolgozók (háziorvosok, házi gyermekorvosok, védőnők, iskolaorvosok) egészségfejlesztési tevékenységének vizsgálata mélyinterjús módszerrel, valamint az iskolai védőnőknek az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ számára benyújtott jelentések elemzésével történt. A kutatást a Fact Intézet végezte 2008 szeptemberében. 29

Az egyik megkérdezett háziorvos tapasztalta saját körzetében, hogy betegei többnyire részt vesznek a javasolt szűrő- és egyéb vizsgálatokon, az orvosi – különösen az életmódjukra vonatkozó - utasításokat azonban már nem követik.


• • •

fogamzásgátlási tanácsadás fiatalok számára; iskolai egészségtan oktatás; azonos betegségben szenvedők (pl. légzőszervi betegek stb.) klubja.

A vizsgálatban résztvevő orvosok és védőnők tényleges kapcsolata azonban a civil szférával esetleges30. Egy részük hallomásból ismer olyan civil szervezeteket, amelyek egészségfejlesztéssel foglalkoznak, mások egyáltalán nem tudnak arról, hogy körzetükben tevékenykednek-e civilek ezen a területen. Az interjúalanyokra nem jellemző, hogy kezdeményeznék a kapcsolatfelvételt a civil szervezetekkel, illetve a civil szféra megkereséseit sem mindig tudják/akarják teljesíteni (pl. előadás tartása). Több korábbi civil-orvos/védőnő együttműködés mára megszakadt. Ennek okát az interjúalanyok egyrészt a munkaterhelés növekedésében látják, másrészt abban, hogy az együttműködési igény és hajlandóság személyiségfüggő. Az orvosok és védőnők a civilekkel való hatékony együttműködést többnyire csak úgy tartják megoldhatónak, ha más terheik (pl. adminisztráció) csökkennek. Az akcióterületen több civil szervezet is foglalkozik – kisebb-nagyobb intenzitással – egészségfejlesztéssel, és jelen vannak a különböző betegcsoportok (pl. epilepsziások) önsegítő és érdekvédelmi szervezetei is. Az önkormányzattal kötött ellátási szerződés keretében speciális célcsoporttal, az addiktológiai problémákkal küzdőkkel foglalkozik az INDIT Közalapítvány. 2008. májusától működik a „TÉR” Közösségi Szolgálat, amely – alacsonyküszöbű szociális jellegű szolgáltatásként – a függőségi problémával küszködőknek, a visszaesett szenvedélybetegeknek, a veszélyeztetett csoportoknak, valamint hozzátartozóiknak nyújt segítséget. A szolgáltatás telephelye jelenleg a szociális városrehabilitációs program egyik beavatkozási pontján, a Hősök terén található (Gorkij u. 1.). Az intézmény az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • • • •

megkereső munka („rejtett”, a segítő intézménnyel kapcsolatot nem tartó droghasználókkal való kapcsolatfelvétel), pszicho-szociális intervenciók (egyéni beszélgetés, konzultáció, krízisintervenció, csoportos foglalkozások, beszélgetéssel egybekötött filmvetítés/előadás, játéktevékenységből kiinduló közös munka), információs és felvilágosító szolgáltatások, „klasszikus” közösségi szociális munka.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi csoportjának „Jelenlét” elnevezésű projektje a Hősök tere környékén, György-telepen, Pécsbányatelepen, István-aknán és Rücker-aknán a hátrányos helyzetű, kirekesztettségben élő családok társadalmi integrációjának segítését célozza. A komplex program a szociális ellátás, az oktatás/képzés, a gazdaság, az egészségügy (pl. az ellátáshoz való hozzáférés javítása), valamint a kultúra területére együttesen koncentrál. A szociálisan-gazdaságilag halmozottan hátrányos helyzetű roma családok egzisztenciális hátterének javítását tűzte ki célul a Pécsi Nőközpont Cigány Centrum

30

Az együttműködés lehetőségét az is meghatározza, hogy az adott körzetben milyen a civil aktivitás, van-e egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet.


Programja. A program részét képezi a célcsoport igényeihez és problémáihoz illeszkedő egészségügyi tanácsadás beindítása. A szolgáltatás lehetőséget teremt az egészségügyi kérdések megoldására, felhívva a figyelmet a prevenció fontosságára, az adott esetekben követendő eljárásokra. A megvalósítás tervezett ideje: 2009.

3.1.11 Társadalmi kohézió, társadalmi tőke A társadalmi tőke a különböző relációkkal jellemezhető társadalmi struktúrák olyan erőforrása, amelynek többek között társadalmi, gazdasági, de az egészségi állapotban, az életesélyekben is megmutatkozó következményei vannak. A társadalmi tőke társadalmi hálózatokba ágyazottan létezik, hasznosítása pedig azt jelenti, hogy általa a hálózatok (és az ezeket alkotó egyének) – esetleg más erőforrásokat is felhasználva – olyan célokat érhetnek el, melyek realizálása, fenntartása társadalmi tőke nélkül egyáltalán nem, vagy csak jelentős erőfeszítések, áldozatok révén érhetőek el.31 A társadalmi tőke azokban a kapcsolathálózatokban ragadható meg, amelyek elhelyezik az embereket a mikrotársadalmi szolidaritás és a makrotársadalmi intézményi beágyazottság terepein.32 A társadalmi tőkének három fajtája különböztethető meg. A megkötő (bonding) társadalmi tőke a személyes bizalmon alapuló kapcsolathálózatokat (családi, baráti, rokonsági kötelékeket) jelenti. Az összekötő (bridging) társadalmi tőke olyan kapcsolatokat jelent, amelyek egy adott társadalmi csoportot más társadalmi csoportokkal köt össze és megléte döntő jelentőséggel bír a társadalmi integráció szempontjából. Az összekapcsoló (linking) társadalmi tőke a társadalom hierarchikus rendjébe illeszkedő olyan kapcsolatok összességét jelenti, amely a befolyással bíró pozíciókat elfoglalókhoz kapcsolja az adott társadalmi csoportot (ún. „jó kapcsolatok”). Az elmúlt években több kutatás készült Pécs keleti városrészében a társadalmi kapcsolatok alkotta társadalmi tér jellegzetességeinek témakörében az INTERREG IIIC „Városok a társadalmi kirekesztődés ellen” című projekt keretében33. A társadalmi tőkének három fajtája34 közül kettőt, a megkötő és az összekötő társadalmi tőkét vizsgálta a kutatás.

31 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Páll Gabriella, Szilágyi Judit, Tistyán László: A gyermekek egészsége és az esélyegyenlőség. Javaslat a gyermekek egészségét, életminőségét, jól-létét mérő indikátorrendszerre. Tanulmány a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program keretében a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából. Kézirat. Fact Intézet, Pécs, 2008 32 INTERREG IIIC „Városok a társadalmi kirekesztődés ellen” Háttéranyag a Pécsi Tudományegyetem Szociológia és Urbanisztika Tanszékének helyi partnerség építő workshopjához. Pécs, 2007 33 Társadalmi tőke kutatás, 2005; Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke kutatás, 2006. A kutatások által lefedett területek csak részben egyeznek meg a szociális városrehabilitáció akcióterületével. A 2005. évi vizsgálat adatfelvétele a keleti városrész ún. krízisterületein – István aknán, Györgytelepen, Hősök terén, Pécsbányán (N = 303 fő), a 2006. évi kutatás e városrészek mellett Somogyra és Vasasra is kiterjedt (N = 533).A kutatásokat a Pécsi Tudományegyetem Szociológia tanszéke végezte. 34

Az összekapcsoló társadalmi tőke koncentrációja rendszerint nagyon alacsony az alacsony státuszú társadalmi csoportok esetében.


Szoros rokoni, baráti, szomszédi kapcsolatok száma háztartásonként Pécs keleti városrészében (INTERREG IIIC, 2005, 2006) Szoros rokoni kapcsolatok Szoros szomszédi kapcsolatok Barátok száma száma száma Nincs 4,9% Nincs 16,7% Nincs 18% 1-3 25,7% 1-2 11,3% 1-2 30% 4-9 33,8% 3-10 43,6% 3 vagy több 52% 10 vagy több 35,7% 10 vagy több 18,5% 35. Táblázat: A háztartások megoszlása a jövedelmi osztályok szerint Pécs keleti városrészében (INTERREG IIIC Társadalmi tőke kutatás, 2005, Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke vizsgálat, 2006)

Az INTERREG IIIC program kutatási eredményei szerint a keleti városrész lakói körében alacsony azok aránya, akiknek egyáltalán nincsenek szoros rokoni kapcsolataik, relatív többségük 3-10 közeli barát meglétéről számolt be, és többségük legalább három szomszédjával áll szoros kapcsolatban. A mikrotársadalmi szolidaritás abban is megmutatkozik, hogy a háztartások mennyire támaszkodhatnak egymásra a mindennapi életvitel területén (pl. pénzbeli támogatás, háztartási munka, gyermekfelügyelet, bevásárlás stb.). A leszakadó rétegek esetében a mikrotársadalmi szolidaritás körébe tartozó kapcsolatok erősebbek és fontosabbak, mint a kevert társadalomszerkezetű területeken. A lakókörnyék és a lakóhely jellemzői a keleti városrészben (INTERREG IIIC, 2005, 2006) A lakókörnyék megítélése A környékbeliek támogatási készségének megítélése „Itt az emberek segítik egymást.” 33% „Csak akkor segítik egymást, ha baj 17,6% van.” „Inkább mindenki maga boldogul.” 47,6% A lakóhely megítélése Vandalizmus, bűnözés a környéken Jellemző a környékre: 25,3% Nem jellemző a környékre: 74,7% Részegek vagy hangoskodók vannak az utcán Jellemző a környékre: 37,3% Nem jellemző a környékre: 62,7% Zajos szomszédok Jellemző a környékre: 31,7% Nem jellemző a környékre: 68,3% A lakóhellyel való elégedettség Elégedett: 72,1% Nem jellemző a környékre: 26,4% 36. Táblázat: A háztartások megoszlása a jövedelmi osztályok szerint Pécs keleti városrészében (INTERREG IIIC Társadalmi tőke kutatás, 2005, Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke vizsgálat, 2006)

A megkötő társadalmi tőke további fontos tényezője a lakóhelyi integráció. A keleti városrészben a lakók harmadának szubjektív ítélete szerint számíthatnak egymásra a helybeliek, közel felük szerint azonban lakóhelyükön nem jellemző egymás segítése. A devianciákat tekintve legnagyobb arányban a részegek, hangoskodók előfordulását említették a helyiek, amit a zajos szomszédok jelenléte, valamint a vandalizmus és a bűnözés követ – ez utóbbit a megkérdezettek negyede tartja jellemzőnek lakóhelyére. Mindent összevetve a keleti városrészben élők közel 69 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

háromnegyede elégedett lakóhelyével. Meg kell jegyezni azonban, hogy a lakóhelyre jellemző devianciák előfordulása az ún. krízisterületeken az érintettek szerint lényegesen magasabb (vandalizmus, bűnözés: 58-81%; részegek, hangoskodók az utcán: 76-94%; zajos szomszédok: 40-58%), s ez az egyik olyan tényező, ahol szembetűnően kirajzolódik a leromló területek és a középosztály által lakott területek különbsége. A krízisterületeken élőknek 20-42%-a elégedett lakóhelyével. A vizsgált tényezőket együttesen kezelve a lakóhelyi integrációval kapcsolatban a következő megállapításra jutott az INTERREG IIIC kutatás: a keleti városrészben a népesség kétharmada (66,8%-a) közepesen integráltnak tekinthető, közel ötöde (18,2%-a) erősen integrált, kb. 15%-a pedig gyengén integrált. A krízisterületeken a gyengén integráltak aránya magasabb, 48-56% közötti, az erősen integráltak részaránya pedig mindössze 3-9%. Csoportos tevékenységek/tagság Pécs keleti városrészében (INTERREG IIIC 2006) Politikai párt 4,1% Szakszervezet 5,8% Szakmai szervezet 4,5% Vallási szervezet 10,1% Rétegszervezet 8,3% Sportklub 7,1% Hobbi, szabadidős szervezet 8,4% Szociális, jótékonysági szervezet 4,9% Környezetvédő szervezet 3,8% Egyéb csoportos tevékenység (pl. kirándulás, szurkolás) 24,4% 37. Táblázat: Csoportos tevékenység/tagság Pécs keleti városrészében (INTERREG IIIC Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke vizsgálat, 2006)

A társadalmi integráció – és a városrehabilitációs program – szempontjából kiemelkedő fontossággal bír az összekötő társadalmi tőke koncentrációja, amelynek kapcsolatai lazábbak ugyan, de jelenlétéhez a tisztesség és a kölcsönösség magas szintje szükséges, hiszen bizalom hiányában az emberek nem fognak össze céljaik megvalósítása érdekében vagy szabadidejük közös eltöltése céljából. A keleti városrészben megkérdezettek 46,2%-a szerint az érintett emberektől/helyzetektől függ, hogy az emberekben meg lehet-e bízni, 41,3%-uk szerint nem lehet megbízni az emberekben, és mindössze 9,36%-uk szerint megbízható a legtöbb ember. Ugyancsak az összekötő társadalmi tőke koncentrációját jelzi, hogy a helyi társadalom tagjai milyen mértékben vesznek részt civil szervezetek munkájában, közösségi eseményeken vagy más csoportos tevékenységekben, valamint érdekvédelmi és politikai tevékenységekben. Az adatfelvételt megelőző évben a városrész lakosságának csak kis része vett rész szervezeti formában csoportos tevékenységben. Mindössze a vallási szervezetben előforduló aktivitás haladja meg a 10%-ot. A kérdezettek közel negyede vett részt viszont csoportos kiránduláson, sporteseményen szurkolóként vagy más hasonló eseményen. Az INTERREG IIIC program keretében végzett vizsgálatok eredménye szerint mind a megkötő, mind az összekötő társadalmi tőke koncentrációja magasabb a jobb helyzetű csoportok esetében, azaz a többi tőkefajtához hasonlóan a társadalmi 70 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

tőkével is a társadalmi hierarchiában magasabban álló csoportok rendelkeznek nagyobb arányban. A kutatás egyik konklúziója, hogy a megkötő társadalmi tőkének – a mindennapi életben jelentkező támogató szerepe miatt – a leszakadó csoportok esetében nagyobb a jelentősége, mint a jobb körülmények között élők esetében. „A célterületet érintő bármilyen beavatkozásnak figyelembe kell tehát vennie, hogy a leszakadó rétegek életében a megkötő társadalmi tőkének nagy jelentősége van és nem szabad ezen kapcsolathálózatokat veszélyeztető változásokat előidéznie, hiszen ezzel a kevés rendelkezésre álló erőforrások egyikét gyengítené. Ugyanakkor az egyik legszerteágazóbb hatású változás azzal érhető el a célterületek helyi társadalmában, ha az összekötő társadalmi tőke koncentrációjának növekedését lehetővé tevő programokkal hozzásegítjük ezen lakóterületek népességét helyzetük javításával.”35 Az összekötő társadalmi tőke koncentrációjának növekedését elősegítő beavatkozások szükségessége vitathatatlan és a leszakadó rétegeket érintő programok esetében azt is szem előtt kell tartani, hogy a beavatkozások során az érintettek átmenetileg se kerüljenek a korábbinál rosszabb helyzetbe. A programok megtervezésekor tehát valóban óvni kell azokat a tőkéket, amelyekkel e csoportok rendelkeznek, ugyanakkor számolni kell a társadalomból kiszakadt, kirekesztett rétegek körében kialakult (szegény)szubkultúra negatív hatásaival is. A társadalmi tőkének nemcsak a kialakult kapcsolathálók képezik részét, hanem az értékek, normák is a devianciák kezelésével, szankcióival együtt. Az INTERREG IIIC kutatás nemcsak azt bizonyította, hogy a leszakadó rétegek számára fontosak a megkötő társadalmi tőke körébe tartozó kötődések. A deviáns viselkedésmódok gyakori előfordulására vonatkozó adatok azt is jelzik, hogy e közösségek normái vagy nagymértékben eltérnek a többségi társadalom által elfogadott normarendszertől, vagy a közösség képtelen tagjaival betartatni az általánosan elfogadott normákat és kezelni a devianciákat. A beavatkozások során nemcsak azt kell mérlegelni, hogy a változások milyen hatással vannak a mikrotársadalmi kapcsolathálókra, hanem azt is, hogy a programok semmiképpen nem járulhatnak hozzá e speciális (szegény)szubkultúra fenntartásához, mert az a kirekesztettség állapotát konzerválja. A szociális városrehabilitációs program bizonyos beavatkozásaiból (pl. szociális bérlakás felújítás részben a lakásmobilitás elősegítése céljából) óhatatlanul következik a kialakult mikrotársadalmi kapcsolatok részleges vagy átmeneti felbomlása (pl. a felújítandó lakásokból átmenetileg ki kell költözni), sőt: a soft elemek egy része kifejezetten a szubkultúrákban elfogadott normák és viselkedésmódok oldását, megváltoztatását célozzák oly módon, hogy a kieső támogató mechanizmusokat a célcsoport igényeihez illeszkedő, elérhető, a társadalmi integrációt is elősegítő komplex szolgáltatásokkal helyettesíti.

35

INTERREG IIIC „Városok a társadalmi kirekesztődés ellen” Háttéranyag a Pécsi Tudományegyetem Szociológia és Urbanisztika Tanszékének helyi partnerség építő workshopjához. Pécs, 2007, 70.o.


3.1.12 Közbiztonság helyzete36 A közbiztonság helyzetével kapcsolatban számos forrás szolgál információval (pl. bűnügyi statisztikák, jelentések, korábbi szociológiai vizsgálatok, saját adatgyűjtés). A bűnözés területi megoszlására a rendőrőrsök ügyforgalmi adatai alapján következtethetünk, mivel az illetékességi területükön elkövetett ismeretlen tetteses bűncselekmények döntő többsége ezeknél az egységeknél kerül feldolgozásra. Az ismerté vált bűncselekmények területi megoszlása Pécsett, 2002-2006 2002 2003 2004 2005 Központi Rendőrőrs (Belváros) 1505 1713 1517 1998 Gyárvárosi Rendőrőrs (Keleti városrész) 909 724 780 949 Kertvárosi Rendőrőrs (Kertváros) 1056 815 876 1004 Uránvárosi Rendőrőrs (Uránváros) 947 830 887 982 38. Táblázat: Az ismerté vált bűncselekmények területi megoszlása Pécsett, 2002-2006

2006 1975 986 970 846

A keleti városrész bűnügyi helyzetét az ott élők gazdasági-szociális helyzete, a deviáns magatartásformák elterjedtsége, a potenciálisan veszélyeztetett áldozatok (pl. idős korú személyek) jelenléte, valamint a bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenység aktivitása határozza meg. Továbbra is gócpont István akna, Györgytelep és Czerékvölgy, valamint a Hősök tere, ahol azonban az elmúlt év folyamán már működtek a térfigyelő kamerák. Ez némiképp befolyásolta a terület kriminalitását. A városrészben található 260 utca közül az alábbi 5 emelhető ki: Jellemző bűncselekmények az akcióterületen Terület Gyakoriság Jellemző bűncselekmény Zsolnai Vilmos út 124 garázdaság, rongálás Komlói út 73 alkalmi lopás, garázdaság Mohácsi út 43 alkalmi lopás, garázdaság Fekete gy. tér –Frankel u. 36 betöréses lopás, garázdaság, besurranás Hősök tere 11 testi sértés, rablás 39. Táblázat: Jellemző bűncselekmények az akcióterületen

A terepbejárások tapasztalatai szerint az akcióterületen elsősorban az alacsony státuszú népesség egyes elemeinek kriminalizálódása okoz problémát. Általánosságban elmondható, hogy egy területegységen belül csak pár család folytat bűnöző életmódot. Egy adott lakóközösség, házsor, vagy lépcsőház életminőségét egy ilyen család jelenléte is jelentősen rontja (vagyon elleni bűncselekmények, erőszakos magatartás, csendháborítás). Jelentős problémát okoz a városnak és vagyonkezelőjének az önkényes lakásfoglalók és a jogtalan bérlők által elkövetett szabálysértések. A leszakadó területek egyik legsúlyosabb problémája az uzsora, amely a közvélekedéssel ellentétben nem csak falusi probléma. A szegényebb néprétegek 36

Pécs Városi Rendőrkapitányság beszámolója alapján, 2007


számára biztosított kölcsönöket 50-100%-os havi kamattal kérik vissza az uzsorások. A törlesztés a szociális segélyek kifizetési rendjéhez igazodik, így a város segélyei sok esetben közvetlenül az egyéb illegális tevékenységet folytató bűnözői körökhöz kerülnek. Az akcióterületen folytatott mélyinterjús vizsgálat során az interjúalanyok szinte kivétel nélkül spontán módon említették a közbiztonság problémáját: a romló életkörülmények következtében kialakuló megélhetési bűnözést, a deviáns viselkedésmódok és a vandalizmus terjedését. Nagy igény mutatkozott a fokozottabb rendőri jelenlétre (pl. rendőrőrs visszaállítása) a visszatartó erő, a hatékony problémakezelés hiánya miatti önbíráskodás elterjedésének megakadályozása és a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében. A lakosság szubjektív biztonságérzetéről a már idézett INTERREG IIIC program szolgál információkkal. A kutatás megállapítása szerint a keleti városrészben összességében a lakosság negyede tartja jellemzőnek lakóhelye környékén a vandalizmust és a bűnözést, és 37%-uk tartja jellemzőnek, hogy részegek vagy hangoskodók vannak az utcán. Az ún. krízisterületek lakói azonban lényegesen magasabb, 60-90%-os arányban számoltak be ezekről a problémákról (a részleteket lásd a Társadalmi kohézió, társadalmi tőke c. fejezetben). Az akcióterületen a közbiztonság javítása érdekében Pécs MJV Önkormányzata „A szegregált, deprivált Pécs-keleti városrész közbiztonságának fokozása a társadalmi, szociális, közművelődési integráció elősegítése” témakörben pályázatot kíván benyújtani az Igazságügyi s Rendészeti Minisztériumhoz.37 (Megjegyzendő, hogy a kedvezőtlen közbiztonsági helyzet kialakulásához az önkormányzat szociális bérlakásokkal és bérlőkkel kapcsolatos, nem kellőképpen körültekintő intézkedései is hozzájárultak.38) A városvezetés tervei mellett a bűnmegelőzés feladataiból a civil szervezetek is részt vállalnak. Több polgárőrség működik a területen (melyekben roma és nem roma tagok együtt dolgoznak), és a lakossági bázisra építő a „SZEMmozgalom”39 is elindult. A keleti városrészben közbiztonság javítása érdekében folyamatban van a rendőrség, a polgárőrség, a lakosság közös akciótervének kidolgozása, és több civil szervezet is szervez jelenleg (pl. Tett-Hely) vagy tervez a közeljövőben (pl. Cigány Centrum Program) szabadidős programokat csellengő fiatalok számára – részben bűnmegelőzési célzattal.

37

Pécs MJV Önkormányzata Közgyűlésének 2008.09.25. sz. határozata

38

INTERREG IIIC „Városok a társadalmi kirekesztődés ellen” Háttéranyag a Pécsi Tudományegyetem Szociológia és Urbanisztika Tanszékének helyi partnerség építő workshopjához. (Pécs, 2007) c. tanulmány megállapítása, amit a terepen folytatott mélyinterjús vizsgálat is megerősít. 39

A mozgalom keretében a szomszédok figyelik egymás lakását, házát, autóját, vagyontárgyait és probléma esetén értesítik egymást.


3.1.13 Civil aktivitás az akcióterületen Az akcióterületen tevékenykedő civil szervezetek feltérképezése több forrás felhasználásával történt (pl. civil koordinációval foglalkozó szervezetek által közzétett, vagy a konzorcium rendelkezésére bocsátott civil listák; saját adatgyűjtés: helyi civil szervezetek vezetőivel készült mélyinterjúk, helyi önkormányzati képviselőkkel készített mélyinterjúk; az akcióterületen folytatott szociológiai vizsgálatok eredményeinek másodelemzése). Egy-egy városrészben a civil szervezetek számáról és tevékenységéről azonban pontos kimutatást készíteni több szempontból is nehézkes: • a szervezetek száma változó (új szervezetek alapítása, szervezetek megszűnése), • országos tapasztalat, hogy a bejegyzett civil szervezetek egy része valódi civil tevékenységet nem végez40, • léteznek olyan civil aktivitások, civil formációk (pl. fúvószenekar, népdalkör), amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek, viszont fontos szerepet játszanak a helyi közösség életében, • egy-egy szervezet aktivitása is változik annak függvényében, hogy sikerül-e pályázati forrásokhoz jutnia stb. Mindezek mellett nehezíti az akcióterület civil aktivitásának jellemzését, hogy a területen számos olyan civil szervezet folytatja tevékenységét, amelynek székhelye nem az akcióterületen található, illetve az akcióterületen bejegyzett civil szervezetek tevékenysége sem kizárólag az akcióterület lakosságára korlátozódik.

40

Ilyenek például azok az iskolai és óvodai alapítványok, melyeken keresztül a szülők adójuk 1%-ával segítik az adott intézmények működését.


Civil szervezetek jellege / tevékenysége az akcióterületen, 2008 oktatás, nevelés sport roma szociális lokális érdekvédelmi környezetvédő közbiztonsági kulturális bányász szabadidős nyugdíjas női ifjúsági egészségvédő betegszervezet* környezetszépítő egyéb 0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

18%

4. Diagram: Civil szervezetek tevékenységi területei, 2008 (megjegyzés: egy szervezet többféle tevékenységet is végezhet) * Pl. epilepsziások szervezete stb.

Nagyságrendileg 80 körülire tehető azon civil szervezetek száma, amelynek székhelye az akcióterületen található (vagy van kihelyezett irodája, kitelepített szolgáltatása). Tevékenységi területüket tekintve közel ötödük foglalkozik oktatással, neveléssel, minden tizedik szervezet tevékenységi körében szerepel a sport, és közel ilyen arányt képviselnek a roma civil szervezetek is. Nem sokkal marad el ettől az értéktől a szociális problémák kezelése, a lokális érdekvédelem és a közbiztonság területén dolgozó szervezetek aránya. A civil szervezetek területi elhelyezkedését a következő ábra szemlélteti.


4. Térkép: Civil szervezetek területi elhelyezkedése az akcióterületen, 2008 (saját szerkesztés)

A tevékenységi terület mellett a finanszírozás forrása és a társadalmi beágyazottság mentén is különböznek az akcióterület civil szervezetei. Működnek az akcióterületen olyan civil szervezetek, amelyek szakfeladatok ellátására szerveződtek, a civil szervezetek egy másik csoportját pedig azok a növekvő számú hobby, szabadidős és sportklubok jelenik, amelyek a tagság mellet szűkebb-tágabb környezetük számára is szerveznek különböző rendezvényeket. Az interjúalanyok 76 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

ismeretei szerint ugyancsak emelkedik azon kifejezetten lokális, kicsi civil szervezetek száma is, amelyek egy-egy kisebb területen (elsősorban családi házas körzetekben) környezetszépítéssel, érdekérvényesítéssel és közbiztonsági kérdésekkel foglalkoznak. A szakfeladatokat ellátó civil szervezetek nagyobb része több forrásból származó finanszírozással működik, az interjúalanyok szerint azonban kisebb részük a finanszírozási igény miatt függőségbe került az önkormányzattól, az államtól vagy a politikai pártoktól. A szakfeladatokat ellátó civil szervezetek a források megszerzése miatt versenyhelyzetben vannak, ami nagymértékben csökkenti együttműködési szándékukat. A megkérdezett civil szervezeti vezetők szerint azonban az ismertetett problémák ellenére e civil szervezetek rendszerint magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, mint az állami és önkormányzati intézmények. A nem szakfeladatot ellátó civil szervezetek között az összefogás, együttműködés gyakoribb, aminek eredményeképpen az utóbbi években a keleti városrészben egyfajta „laza kapcsolathálózat” szerveződött a civil szférában. A már idézett INTERREG IIIC kutatás eredménye szerint a keleti városrészben a vallási szervezetek tevékenységében való részvétel a legmagasabb arányú (a lakosság tizedére jellemző), amit a hobbi és szabadidős szervezetekben, a rétegszervezetekben és a sportklubokban való részvétel követ (7-8%). Szociális, jótékonysági civil szervezet munkájában a lakosok 5%-a, környezetvédő szervezet munkájában 4%-uk vesz részt. Az akcióterületen a városias és falusias jellegű településrészeken eltérő a civil szervezetek helyi beágyazottsága, illetve a lakosság attitűdje a civil kezdeményezésekkel kapcsolatban. A falusias jellegű településrészek lakosságát a városi-belvárosi részekhez képest kevesebb közszolgáltatás éri el közvetlenül, a lakosság jobban „hozzászokott” ahhoz, hogy problémáik megoldásában tevőlegesen részt vegyen.41 (A csatolt falvakban a részönkormányzatok felállását is a civil szervezetek kezdeményezték.) A civil szféra átpolitizálódása – amely nem helyi sajátosság – a keleti városrészben is tapasztalható. Az interjúalanyok véleménye szerint a valódi civil szervezetek mellett jelen vannak azok a szervezetek, amelyek kifejezetten azért jöttek létre, hogy a pártok politikai háttérbázisul szolgáljanak (pl. segítség a politikusok helyi közösséggel való kapcsolattartását, kampányfeladatokat lássanak el stb.). A civil szférába való politikai beavatkozás oly módon is érvényesül, hogy egyes szervezetek politikai és pénzügyi támogatásban részesülnek, s emiatt elszigetelődnek (egyrészt nem érdekeltek a többi civil szervezettel való együttműködésben, másrészt a többi szervezet sem kezdeményezi a kooperációt, mert sérelmezik a forráselosztásnak ezt a módszerét). A civil szféra átpolitizálódása ráadásul nem jelenti azt, hogy érdemi együttműködés, valódi partneri kapcsolat alakul ki az önkormányzat, részönkormányzat és a civil szféra között (bár erre is találunk példát az akcióterületen). Az eddigiekben említett problémák mellett komoly hiányosságként merült fel a civil szervezetek hatékony működtetéséhez szükséges készségek és ismeretek alacsony szintje (pl. programok kidolgozása, pályázatírás, projektmenedzsment stb.), amelyhez sokszor infrastrukturális hiányosságok is társulnak (pl. nincs megfelelő közösségi helyiség, számítógép).

41

Országos tapasztalat, hogy a falusias területeken a magasabb fokú egyéni közreműködési hajlandóság következtében a civil szférába jutó kisebb összegű támogatások is nagyobb hatékonysággal hasznosulnak.


3.1.14 Problémák bemutatása Erősségek • • • •

• • • • • • • • • •

A Meszesi lakóövezetben a fiatal felnőttek (15-39 évesek) aránya itt 10%-kal haladja meg a városi átlagot Gyárvárosban a városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma Meszesi lakóövezetben, munkaerőpiaci szempontból, igen kedvező a lakosság képzettsége Az akcióterületen az érettségi nélküli középiskolai végzettséggel rendelkezők többsége szakiskolát végzett, szakmát tanult, ezek aránya 4%-kal magasabb a városi értéknél. Magas az önkormányzati tulajdonú lakások száma a Meszesi lakótelepen Somogy és Vasas területén magas az egylakásos lakóházak aránya, keretes házas terület Somogy és Vasas területén alacsony beépítettség, sok rendelkezésre álló építési terület Az ISPA program előrehaladása következtében majdnem teljesen kiépült a víz és szennyvízhálózat Somogy és Vasas területén magas a zöldterületek aránya Somogy és Vasas területén falusias légkör a jellemző, jól működő közösségi élet Gyárvárosban sok a felhagyott, barnamezős iparfejlesztésre alkalmas terület Az akcióterület helyi autóbusz közlekedése megfelelő Az akcióterületen található a Gandhi Gimnázium, amely a roma nemzetiségi oktatás egyik hazai reprezentánsa Az akcióterület egyes részein a természeti környezet adottságai kedvezőek

Gyengeségek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A Meszesi lakótelepen a munkaképes korúak aránya alacsonyabb a városi átlagnál A több családból álló háztartások aránya az akcióterületen kétszerese a városi átlagnak Az akcióterületen az ezer lakosra jutó vállalkozások száma jóval elmarad a városi értéktől Az akcióterületen a gyógyszertárak száma alacsony Az akcióterületen a vállalkozások ágazati összetétele korszerűtlen Az akcióterületen a lakosság 50%-ának 8 osztály vagy még alacsonyabb az iskolai végzettsége Az érettségizettek 6%-kal kisebb arányban vannak jelen az akcióterületen, mint összességében Pécsett. Az egyetemet-főiskolát végzett népesség aránya az akcióterületen nagyon alacsony A foglalkoztatottak aránya az akcióterületen alacsonyabb, mint a városi átlag Az akcióterülten magasabb az álláskeresők aránya, mint a város egészében Feltűnő a foglalkoztatottak alacsony aránya a Meszesi lakótelepen A szociális juttatásban részesülők arány magas, jelentősen meghaladja a városi átlagot A lakások korösszetétele kedvezőtlen az akcióterületen, 1960 előtt épült a lakások 68%-a Számos lakóépület komfortosítása, felújítása technikailag nehezen megoldható, vagy gazdaságilag nem éri meg Vasason, Somogyban a magasabb rendű utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak A bányászat által okozott környezeti károk rehabilitációja nem valósult meg A lakosság környezeti terhelése magasabb, mint amit a lakosságszám indokolna A lakosság egészségi állapota kedvezőtlen, magas a rizikómagatartások elterjedtsége Csak alapfokú egészségügyi intézmény van a városrészben Nem működik városi fenntartású sportlétesítmény A közoktatási intézmények többségének kedvezőtlen a műszaki állapota Közbiztonsági problémák érzékelhetők


Lehetőségek • • • • •

•

•

• • • •

Komplett műszaki-szociális városrész rehabilitáció elvégzésére uniós támogatás elnyerése Szabolcs és Gyárváros területén magas a fiatal korúak aránya Az akcióterületen a népesség elöregedettségi mutatói kedvezőek A bányaterület rehabilitáció megindulásával a gazdaság élénkülése, munkahelyteremtés Az ISPA program sikeres megvalósulása esetén a közműellátás biztosított lesz, az ingatlanállomány felértékelődik, a lakóutak felújítása részben megvalósul Somogy és Vasas városrész közlekedésének, lakókörnyezetének javítása esetén „alvó-városi” funkció betöltésére alkalmas A szolgáltatások elérhetőségének javításával, központi, közösségi terek fejlesztésével a helyi közösségek, civil szervezetek erősítése Gyárvárosban a barnamezős területek hasznosítása, leromlott állagú lakóterületek funkcióváltása A családi házas lakóövezet kialakítása, problémáinak megelőzése tudatos várostervezéssel A kedvező természeti környezet hasznosítása (rekreáció, szelíd turizmus) A civil szféra aktivitásának hasznosítása, fejlesztése, a szektorok közötti együttműködések kialakítása, ösztönzése

Veszélyek • • • • • • •

A városrész leszakadása folytatódik, a szegregáció fokozódik A városrész kriminalizálódik, a bűnözés tovább gyűrűzik a városban Az önkormányzati tulajdonú lakások állaga tovább romlik, elértéktelenednek Az újonnan betelepülők nem integrálódnak a jelenlegi közösségbe, a lakosság megosztottá válik A bányásztelepek műszaki állapota tovább romlik, a szegregáció felerősödik a területen Gyárváros szegregátumainak rendezetlensége negatívan befolyásolja a közeli EKF helyszínek üzemeltetését A civil szféra átpolitizálódása fokozódik, a valódi civil aktivitás csökken


4 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 4.1 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai 4.1.1 A pécsi akcióterület városfejlesztési rehabilitációs céljai és lehetőségei Az akcióterület fejlesztésének fő célja a Keleti Városrész leszakadásának megállítása, a kedvezőtlen társadalmi folyamatok visszafordítása, újratermelődésük megakadályozása, a települési környezet és a szolgáltatási kínálat színvonalának javítása. Az akcióterület távlatos célja, egy az egész akcióterületre kiterjedő szociális városrehabilitáció lehetőségének megteremtése európai uniós nagyprojekt keretében. Szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztésének részcéljai: •

A lakhatás infrastrukturális feltételei javuljanak

•

A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté

•

Javuljanak a közlekedési viszonyok, az akcióterület megközelíthetősége

•

Biztosítva legyenek a közösségi, társadalmi találkozóhelyek, a társadalmi kohézió fejlesztésének infrastrukturális feltételei, javuljon a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek esélyegyenlősége

•

Növekedjen a lakosság helyi kötődése (a középosztályi rétegek megtartása a területen kiemelt jelentőségű a szegregációs tendenciák megakadályozása tekintetében)

•

Különböző célcsoportokra irányuló programokkal, illetve e csoportok programokba történő bevonásával javuljon a közbiztonság

•

Szociális városrehabilitációs programokban, a város más területein is használható modellprogramok álljanak az önkormányzat rendelkezésére

•

Induljanak hatékony közösségfejlesztő, a foglalkoztatást javító, illetve képzési programok

•

Erősödjön a helyi civil szféra, alakuljanak ki érdemi civil együttműködések

•

Javuljanak az oktatási és szociális ellátás infrastrukturális és szakmai feltételei, ezáltal az akcióterületen élő lakosság hozzáférése a jóléti szolgáltatásokhoz, javuljon a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek esélyegyenlősége

•

A helyi vállalkozói réteg és a lakosság aktívan vegyen részt az akcióterület fejlesztésében

•

A magántőke bevonása az akcióterület fejlesztésének érdekében

foglalkoztathatóságot,

a


•

A Keleti Városrész negatív megítélésének megváltoztatása

Az akcióterületen kitűzött kiemelt cél és részcélok számszerűsítése CÉL/ részcél

Mutató megnevezése

Adatmérés forrása

Kiinduló érték

Célérték

A lakhatás infrastrukturális feltételei javuljanak

Támogatással felújított lakások száma db

Önkormányzati adatszolgáltatás

0

67

A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté

A rehabilitált terület nagysága /m2


0

20700

Javuljanak a közlekedési viszonyok, az akcióterület megközelíthetősége

Kiépített, felújított parkolók száma/db


0

276

Biztosítva legyenek a közösségi, társadalmi találkozóhelyek, a társadalmi kohézió fejlesztésének infrastrukturális feltételei, javuljon a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek esélyegyenlősége

Felújított közösségi házak száma/db


0

10

Növekedjen a lakosság helyi kötődése (a középosztályi rétegek megtartása a területen kiemelt jelentőségű a szegregációs tendenciák megakadályozása tekintetében)

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma / Fő


0

400

Különböző célcsoportokra irányuló programokkal javuljon a közbiztonság

Helyi bűnmegelőzési célokat magukban foglaló programokban résztvevők száma / Fő


nincs adat

50

Szociális városrehabilitációs programokban, a város más területein is használható modellprogramok álljanak az önkormányzat rendelkezésére

Kipróbált komplex modellprogramok száma / db


0

3

Induljanak hatékony közösségfejlesztő, a foglalkoztathatóságot, a foglalkoztatást javító, illetve képzési programok

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Fő


0

400


Erősödjön tovább a helyi civil szféra, alakuljanak ki érdemi civil együttműködések

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Fő


0

400

Javuljanak az oktatási és szociális ellátás infrastrukturális és szakmai feltételei, ezáltal az akcióterületen élő lakosság hozzáférése a jóléti szolgáltatásokhoz, javuljon a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek esélyegyenlősége

Fejlesztett oktatási és szociális feladatellátási helyek száma/db


0

7

A helyi vállalkozói réteg és a lakosság aktívan vegyen részt az akcióterület fejlesztésében

A fejlesztés eredményeként teremtett munkahelyek száma/db

Önkormányzati adatszolgáltatás, építési naplók, vállalkozók adatszolgáltatása

0

20

A magántőke akcióterület érdekében

bevonása az fejlesztésének

A fejlesztés eredményeként teremtett munkahelyek száma/db

Önkormányzati adatszolgáltatás, építési naplók, vállalkozók adatszolgáltatása

0

20

A Keleti Városrész negatív megítélésének megváltoztatása

A program hatására a városrészről szóló pozitív hangvételű közösségi híradások száma / db

Önkormányzati adatszolgáltatás, sajtófigyelés

0

50

40. Táblázat: Az akcióterületen kitűzött kiemelt cél és részcélok számszerűsítése


4.2 Fejlesztési programok Beavatkozás típusa Önkormányzati fejlesztés akcióterületen

az

Kapcsolódó projekt megnevezése

Kapcsolódó fejlesztési részcél

1. Pécs-Keleti Városrész szociális városrehabilitációjának megvalósítása (kiemelt projekt)

• A lakhatás infrastrukturális feltételei javuljanak • A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté • Biztosítva legyenek a közösségi, társadalmi találkozóhelyek, a társadalmi kohézió fejlesztésének infrastrukturális feltételei, javuljon a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek esélyegyenlősége • Induljanak hatékony közösségfejlesztő, a foglalkoztathatóságot, a foglalkoztatást javító, illetve képzési programok • Erősödjön a helyi civil szféra, alakuljanak ki érdemi civil együttműködések • Javuljanak az oktatási és szociális ellátás infrastrukturális és szakmai feltételei, ezáltal az akcióterületen élő lakosság hozzáférése a jóléti szolgáltatásokhoz, javuljon a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek esélyegyenlősége • Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke

Logikai kapcsolat, megvalósítás feltétele A megvalósítás elengedhetetlen feltétele a pályázat sikere A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos valamennyi az akcióterületen tervezett fejlesztés megvalósítása, ami a projekt komplexitásából adódik. Kiemelten jelentős hatással az alábbi projektek vannak: 2; 4; 9

Megvalósítás tervezett ideje 2010 március-2011 december


Beavatkozás típusa

Önkormányzati fejlesztés akcióterületen

az



2. EKF projekt közterek és parkok projekt

• A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté • Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke

3. Pécs, Kénes út-Budai vám közötti kerékpárút építése (DDOP-5.1.1)

• Közlekedés fejlesztése, infrastrukturális beavatkozások és szolgáltatás fejlesztés révén

4. Nagyprojekt lehetőségének megteremtésére irányuló országos és EU szintű kezdeményezés végrehajtása a Pécs-Keleti városrész komplex rehabilitációjának megvalósítása érdekében 5. ISPA program

• A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté • Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke • A lakhatás infrastrukturális feltételei javuljanak • Javuljanak a közlekedési viszonyok, az akcióterület megközelíthetősége • Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke

Logikai kapcsolat, megvalósítás feltétele A megvalósítás elengedhetetlen feltétele a pályázat sikere A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos az alábbi projektek sikeres megvalósulása 2010-ig: 3; 6; 8; 12 A megvalósítás elengedhetetlen feltétele a pályázat sikere A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos az alábbi projektek sikeres megvalósulása: 2, 5; 10; 12 A nagyprojekt generálásának elvi lehetőségét kell elérni. A programhoz a megfelelő helyi, belföldi és uniós támogatást megszerezni.

Megvalósítás tervezett ideje 2009 március-2010 december

A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható.

Folyamatban van a megvalósítás várható befejezése az 2009 ősze

2009 március-2010 december

2008-2012





6. A Karolina külfejtés és egyéb bányaterületek rehabilitációja

• • • •

7. Sopianae Program- útfelújítások

•

• 8. György telep felszámolása

• • •

9. Az Előd utcai és a Csaba utcai telepfelszámolások

• • •

A helyi vállalkozói réteg és a lakosság aktívan vegyen részt az akcióterület fejlesztésében Az akcióterület fejlesztésének érdekében jelentős magántőke is kerüljön bevonásra A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke Közlekedés fejlesztése, infrastrukturális beavatkozások és szolgáltatás fejlesztés révén Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke A lakhatás infrastrukturális feltételei javuljanak A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke A lakhatás infrastrukturális feltételei javuljanak A lakókörnyezet színvonala emelkedjen, a közterek és parkok váljanak rendezetté Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke

Logikai kapcsolat, megvalósítás feltétele A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható.

Megvalósítás tervezett ideje 2009-2013

A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható.

2010-2013

A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos az alábbi projektek sikeres megvalósulása 2013-ig: 1; 8 A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos az alábbi projektek sikeres megvalósulása 2010-ig: 1

2010-2013

2009-2010





Magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztés, az akcióterületi fejlesztés hatásaként

10. Többszintes épületek felújítása tetőtér beépítése

• •

11. Pécs-István akna rehabilitációja, turisztikai beruházás

• •

12. Pécs-Széchenyi akna barnamezős beruházással ipari célú fejlesztése

• •

13. Borskanzen projekt a Gyárváros területén

• •

A magántőke bevonása az akcióterület fejlesztésének érdekében Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke A magántőke bevonása az akcióterület fejlesztésének érdekében Növekedjen az akcióterület ingatlanállományának értéke

A magántőke mozgósítása a városrész fejlesztésének érdekében A helyi vállalkozói réteg és a lakosság aktívan vegyen részt az akcióterület fejlesztésében A magántőke mozgósítása a városrész fejlesztésének érdekében A helyi vállalkozói réteg és a lakosság aktívan vegyen részt az akcióterület fejlesztésében

Logikai kapcsolat, megvalósítás feltétele A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos az alábbi projektek sikeres megvalósulása: 1; 3 A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos az alábbi projektek sikeres megvalósulása 2010-ig: 2; 6; 8; 12 A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt megvalósulásának feltétele az 5. számú projekt megvalósulása

Megvalósítás tervezett ideje Folyamatosan folynak a felújítások

A projekt a többi fejlesztéstől függetlenül lefolytatható. A projekt kedvező hatásainak optimalizálásához kívánatos az alábbi projektek sikeres megvalósulása 2010-ig: 2; 6; 8; 10

2009-2010

2009-2010

2009-2011

41. Táblázat: Fejlesztési programok


4.2.1 Regionális Operatív Program 2007-13 városrehabilitációs célú pályázat tartalma

között

szociális

4.2.1.1 Az intézkedés leírása: A szociális városrehabilitációs tevékenység elsődleges, legfontosabb célja az, hogy akcióterületre jellemző társadalmi viszonyokban változásokat indítson el. A társadalmi összetételét, illetve műszaki jellemzőit tekintve erősen heterogén akcióterületen megvalósítandó program átfogó célja tehát az, hogy a társadalmi folyamatok befolyásolásával mérsékelje az akcióterületre, illetve annak egyes részeire jellemző szegregációs folyamatokat, és ezek kedvezőtlen következményeit, gátolja e folyamatok újratermelődését, ciklikus ismétlődését; erősítse az eltérő társadalmi státuszú csoportok közötti, illetve e csoportokon belüli társadalmi kohéziót. Ezt az átfogó célt – figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrások szűkösségére - elsősorban az akcióterület társadalmának, civil kapacitásainak erősítésével, a civil kezdeményezések megvalósulását támogató infrastrukturális feltételek javításával, valamint a hátrányos helyzetben lévő lakossági csoportok szociálpolitikai eszközökkel történő célzott, rendszeres és hatékony támogatásával kívánja elérni. A szociális városrehabilitációs program során megvalósuló beavatkozások fókuszában tehát a lokális társadalom áll. A program megvalósítása során a műszaki beavatkozásoknak (beruházásoknak) a célja az ún. „soft”42 programelemek hatékony megvalósulásához szükséges feltételek megteremtése. A szociális városrehabilitációs program „soft” elemeinek általános céljai: •

Az akcióterületen megvalósuló konkrét beavatkozások a fenntarthatóság garanciáit magukban hordozó, szemléletükben hosszú távú (választási ciklusokon átivelő) és komplex megközelítésű programok megvalósításán keresztül történjenek.

•

Az akcióterület egyes beavatkozási pontjain megvalósuló programok tervezése, illetve megvalósítása során ki kell használni az egyes programok összekapcsolásából adódó szinergikus hatások pozitív hozadékait43.

•

A programokban a lokális társadalom, illetve a kedvezményezett csoportok tagjai, közösségei bekapcsolódásának, aktív részvételének lehetőségei

42

Számítástechnikából vett hasonlattal élve: a „soft” programelemek a szociális városrehabilitációs program „szofverei”, míg a műszaki beavatkozások biztosítják e „soft” programelemek „futtatásához” szükséges hardvert. A „hardverelemek” módosítása szükségképpen befolyásolja – támogatja, esetleg akadályozza vagy ellehetetleníti – a javasolt „soft” programelemek megvalósulását.

43

A társadalmi tőke egyéni és csoportszinten megvalósuló gyarapodása, a közösségi kohézió erősödése önmagában pozitív hatással van az életminőség alakulására (s ezen keresztül például az egészségi állapot alakulására), de a társadalmi normák hatékonyabb érvényesülésén keresztül a deviáns viselkedésformák kontrollálására, így a közbiztonság javulására stb.


előre tervezett módon történő biztosítása a programokkal való azonosulás, a részvételre irányuló motivációk kiváltása, illetve a társadalmi kontroll gyakorlása lehetőségeinek biztosítása érdekében. •

A közösségi kohézió erősítése, az akcióterületen élő eltérő társadalmi státuszú, illetve etnikai csoportok közötti integráció erősítése a társadalmi konfliktusok mérséklése, a közösségi kohézió erősődésében, az integrációban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében.

•

Az akcióterületen tevékenykedő civil közösségek fejlesztése, kapacitásaik bővítése (capacity building), működésük támogatása a feltételek javításán keresztül, hogy a beavatkozások során, majd azt követően is a programok megvalósításának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében a partnerként/erőforrásként bevonhatóak legyenek.

•

Az akcióterületen élő népesség, ezen belül is különösen a szegregáció által leginkább érintett társadalmi csoportok tagjai „kulturális tőkéjének” gyarapítása, adaptációs készségeinek, az öngondoskodás képességének fejlesztése. Az adaptációs készséget növelő, a „kulturális tőkét” gyarapító programok a szegregációs hatásokat mérséklő társadalmi (adott esetben térbeli) mobilitást, illetve a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség érvényesülésének elősegítés szolgálják.

•

A hátrányos helyzetű lakossági csoportok foglalkoztathatóságának javítása, illetve foglalkoztatásának támogatása (pl. helyi foglalkoztatási kezdeményezésekkel).

•

A társadalmi hátrányok újratermelődésének akadályozása, a deprivációs ciklusok ismétlődésének megszakítása.

•

A jóléti közszolgáltatások – foglalkoztatás, lakhatás, oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások – összehangolása, integrációjának erősítése.

•

A jóléti közszolgáltatásokat hozzáférésének javítása.

•

Az önkormányzati feladatellátás innovációjának elősegítése; a célcsoportokra vonatkozó ágazati szabályozó rendeletek és döntés-támogató dokumentumok (koncepciók, stratégiák, stb.) harmonizációjának elősegítése.

•

A kötelező állami, önkormányzati feladatellátáson túli szolgáltatások kialakításának támogatása (civil, non-profit szereplők által), elsősorban szociális, gyermekjóléti, egészségmegőrző, hátránykompenzáló oktatási, munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások területén.

igénybevevők

szolgáltatásokhoz

való


A szociális városrehabilitációs program műszaki beavatkozásainak általános céljai: •

A fizikai környezet/infrastuktúra egyes elemeinek „rehabilitálása” alapozza meg, illetve erősítse a helyi társadalom különböző csoportjait támogató konkrét „soft” programokat, illetve az ebbe a körbe tartozó tevékenységeknek/programoknak megfelelő színtereket biztosítson. A fizikai környezet rehabilitálása – a részprogramok konkrét céljainak megfelelően – lehet lakásfelújítás, közterületek kialakítása/helyreállítása, közösségi infrastruktúra felújítása, stb. A fizikai környezet rehabilitációjának célja, hogy megalapozza, illetve erősítse a helyi társadalom különböző csoportjait támogató programokat.

•

A fizikai környezet/infrastuktúra egyes elemeinek „rehabilitálása” minőségében, illetve a korszerű, a megújuló erőforrások felhasználására is támaszkodó műszaki megoldásaiban támogassa a szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló beruházások (felújítások) anyagi értelemben vett fenntarthatóságát/finanszírozhatóságát is, egyúttal szolgáljon modellként a város más területein megvalósuló beavatkozások számára is, alakítva a környezettudatos gondolkodást is.

•

Az akcióterült egészének, illetve az akcióterületen található szegregált területeknek a negatív képét, e területekre vonatkozó sztereotípiákat módosító, a befoglaló környezetre is irányuló kommunikációs tevékenységgel az akcióterület presztízsének emelése. Ez a kommunikációs tevékenység nem azonos az akcióterületen élők tájékoztatását szolgáló kommunikációs tevékenységgel. Az akcióterület egészére, illetve a leginkább „leszakadt” területekre vonatkozó negatív kép módosítását szolgáló kommunikációs tevékenység célja részint e területekkel kapcsolatban, a befoglaló környezetben meglévő negatív tartalmú sztereotípiák, illetve negatív irányultságú beállítódások semlegesítése – ezáltal a terület felértékelése (pl. lehetséges mobilitási célterületté formálása), részint az ezeken a területeken élő különböző társadalmi csoportokban a kirekesztettség érzetének mérséklése.

A szociális városrehabilitációs program „soft” elemeinek megvalósulását támogató beruházások (műszaki beavatkozások) konkrét céljai a beavatkozás jellegére is figyelemmel az egyes beavatkozási területeken a következők: A beruházás (műszaki beavatkozás): szolgáltató színterek felújítása/kialakítása •

multifunkcionális

közösségi-

A közösségi élet színtereiként funkcionáló, illetve a jóléti szociális szolgáltatóknak is helyszínt biztosító ún. multifunkcionális közösségiszolgáltató központok kialakítása, illetve a meglévő, már működő ilyen színterek funkcióit tovább bővítő műszaki jellegű, a fenntarthatóságot


(finanszírozhatóságot) is szolgáló felújítása, a formális és nem formális44 civil szerveződések illetve szociális szolgáltatók működési feltételeinek infrastrukturális támogatása. Multifunkcionális közösségi-szolgáltató központok kialakítására a Hősök terén, Pécsbányán, Pécs-Somogyon, illetve Pécs-Vasason kerül sor. A műszaki beavatkozás társadalmi funkcióinak kibontakoztatását, illetve a beavatkozás fenntarthatóságát „soft” programok támogatják. (Részletesen lásd később.) A beruházás (műszaki beavatkozás): multifunkcionális közösségiszolgáltató színterek környezetének rehabilitálása, illetve funkcióinak bővítése •

A közösségi élet színtereiként funkcionáló, illetve a jóléti szociális szolgáltatóknak is helyszínt biztosító ún. multifunkcionális közösségiszolgáltató központok környezetének rehabilitálása, megközelíthetőségük javítása.

•

Közösségi alapú rekreációs, sport stb. tevékenységek feltételeinek javítása a közösségi élet színtereiként funkcionáló multifunkcionális központok környezetében, illetve közterületen kialakított, megfelelő eszközökkel felszerelt terekkel. Városrész-központ kialakulását elősegítő műszaki beavatkozás, és ennek hatékony működését támogató „soft” programok megvalósítása az akcióterület társadalmi funkcióinak bővítése érdekében. A beavatkozás helyszíne: Szeptember 6.tér és környéke (Apafi u. – Corvin utca). A műszaki beavatkozás társadalmi funkcióinak kibontakoztatását, illetve a beavatkozás fenntarthatóságát „soft” programok támogatják. (Részletesen lásd később.)

•

A beruházás (műszaki beavatkozás): a lakhatás feltételeinek javítását szolgáló lakás-felújítási program •

A lakhatás feltételeinek javítása a fenntarthatóságot (finanszírozhatóságot) is szolgáló felújításokkal45 az akcióterület gettósodott vagy leszakadó területein, különös tekintettel a kolóniaszerű területeken. A beavatkozások által elért eredmények fenntarthatóságát (a felújított lakások „lelakásának” megelőzését) „soft” programok támogatják (lásd később). A lakhatás feltételeinek javítását szolgáló beavatkozási területek: Hősök tere, Pécsbánya (kolóniák). A műszaki beavatkozás társadalmi funkcióinak kibontakoztatását, illetve a beavatkozás fenntarthatóságát „soft” programok támogatják. (Részletesen lásd később.)

44

Nem formális civil szerveződés (civil formáció, önkéntes társulás stb.) alatt azokat a jogi személyiséggel nem rendelkező lakossági szerveződéseket értjük, amelyek az akcióterület problémáinak kezelése szempontjából – a tényleges önkéntesség, illetve a területhez való kötődés miatt – fontos szerepet játszhatnak. Ilyen formációk lehetnek például egy-egy utca szomszédsági közösségei, generációs, hobbi vagy más alapon szerveződő közösségek.

45

Bizonyos beavatkozások – pl. a komfort nélküli önkormányzati bérlakások komfortosítása – a jelenlegi szabályozás szerint a lakásfenntartási költségek növekedésével jár (vízdíj, csatornadíj), ezért a lakók anyagi teherbíró képességeire való tekintettel előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat (pl. megújuló energiaforrások használata, esővíz felhasználása stb.), amelyek a legkisebb megterhelést eredményezik az érintettek számára, így téve fenntarthatóvá a programok anyagi értelemben is.


A beruházás (műszaki beavatkozás): a projekt lakhatással kapcsolatos programelemei megvalósításához szükséges lakásállomány kialakítása •

Első fázisban a lakhatási programok megvalósíthatósága érdekében, hosszabb távon városi léptékben is elengedhetetlenül szükséges egy olyan lakásállomány létrehozása, amely a felújítás időtartama alatt képes fogadni a felújítandó lakásokban lakó bérlőket, a Habitat for Humanity „Házat-Hazát” programja keretében építeni tervezett házak leendő lakóit, majd később más városi léptékű programokban érintett szociális lakás-bérlőket. E programelem megvalósításának tervezett helyszíne a Pécs Vasas, Legény utcában található, évek óta üres volt egyetemi kollégiumépület. A műszaki beavatkozás társadalmi funkcióinak kibontakoztatását, illetve a beavatkozás fenntarthatóságát „soft” programok támogatják. (Részletesen lásd később.)

4.2.1.2 A megvalósítandó tevékenységek leírása A projekt során megvalósuló beruházási jellegű tevékenységek típusai A projekt során az alábbi fizikai beavatkozási típusokat különböztethetünk meg: • • • •

Közösségi célú épületek (multifunkcionális központok) fejlesztése Közterület rehabilitáció Városrész-központ kialakítása A lakhatás feltételeit javító beavatkozások

közösségi-szolgáltató

A fejlesztés célja a közösségi célú (multifunkcionális közösségi-szolgáltató, illetve közösségi vagy szociális szolgáltató színterek) épületek, felújítása, bővítése, annak érdekében, hogy a helyi civil szervezetek, öntevékeny csoportok illetve szociális szolgáltatók megfelelő környezetben végezzék munkájukat. A projekt során meglévő közösségi funkcióval rendelkező, vagy funkcióvesztett épületek újulnak meg. A beruházások által megalapozott, illetve támogatott „soft” elemek a városrész társadalmi fejlődését, a szegregáció mérséklését, a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség érvényesülését szolgálják, továbbá elősegítik a lokális identitás erősödését és biztosítják az akcióterületen élők bevonásának, aktív részvételének a lehetőségeit a programban. A közösségi házak (multifunkcionális közösségiszolgáltató központok) kijelölése és a későbbi üzemeltetés tervezése során maximálisan figyelembe vette a helyi civil szervezetek véleményét, illetve a műszaki és társadalmi értelemben vett fenntarthatóság szempontjait is. A lakhatás feltételeit javító programok keretében, e programok eredményeinek fenntarthatóságát, a felújított lakásokba beköltözők adaptációs készségeinek emelését támogató kiegészítő program az ún. lakásgazda-szövetkezetek létrehozása, illetve a kedvezményezettek által történő működtetése. A projektre is vonatkozó útmutató három különböző lakás célú beruházás típust különböztet meg: 91 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

• Önkormányzati korszerűsítése

tulajdonú

hagyományos

építésű

lakások

felújítása,

• Lakótelepi háztömbök homlokzat felújítása • Önkormányzati bérlakások kialakítása más funkciójú épületből A közterület fejlesztések a lakóépületek vagy a közösségi központok felújításához kötődnek. Elsősorban a fejleszteni kívánt épületek megközelítését szolgáló beruházások a játszótér fejlesztések és a parképítés szerepel a tervek között. A játszóterek fejlesztését indokolja a gyermekkorúak magas arány a területen. Pécs város keleti városrészei alapvetően családi házas, kolónia rendszerű sorházas és tömbházas beépítéseket tartalmaznak. Az akcióterület nagy mérete következtében a várhatóan rendelkezésre álló forrás messze nem elegendő a teljes terület lakóterületeinek indokolt rehabilitációjára, ezért ebben a projektben csak az egyes beépítési típusok rehabilitációjának minta értékű megvalósítására lehet vállalkozni, valamint arra, hogy a teljes terület lakótársadalmát felkészítsük egy nagyobb lélegzetvételű fejlesztés fogadására. Ez utóbbi célkitűzést indokolja, hogy a fizikai környezet rehabilitációja hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján csak akkor lehet sikeres és eredményei csak akkor lesznek fenntarthatóak, ha a környezet változása együtt jár a lakosság bevonásával, a humán közszolgáltatások fejlesztésével, a civil tevékenység erősödésével, ennek nyomán a lakosság önszervező-képességének erősödésével, a közmorál pozitív változásával, a foglalkoztatás és a társadalmi mobilitás javulásával. Ez hosszabb időt igénylő feladat, mint az építés, ezért a későbbi nagyobb fejlesztéseket megelőzően meg kell kezdeni a közösségfejlesztési, társadalomfejlesztési tevékenységet. Ebből következik, hogy az azonos gyökerű és típusú problémákkal küzdő teljes akcióterületen építési szempontból a közösségi központok megerősítését kell elvégezni, ehhez kell csatlakoznia maguknak a közösségeknek a megerősítését szolgáló társadalomfejlesztési, ún. „soft” tevékenységeknek. Összegezve tehát amíg a lakáskörülmények szempontjából csak minták kipróbálására van lehetőség, addig az akcióterületen lévő minden lakóterület közösségi központjának megerősítését célszerű megvalósítani.


A konkrét tevékenységek ismertetése területegységenként Gyárváros: •

Közösségi funkciót erősítő tevékenység: A Csaba utcai közösségi ház továbbépítése és megfelelő kialakítása

•

a játszótér kialakítása a Csaba utca 41358 hrsz.-ú telkén 900 m2-en

•

Az iskola és a templom környezetének rehabilitációja Parkoló új burkolattal történő ellátása az iskola környezetében 350 m2-en Zöldfelület fejlesztése az iskola környezetében 400 m2-en Útburkolat felújítása a templom környezetében 100 m2-en Zöldfelület fejlesztése a templom környezetében 50 m2-en Járdaépítés a Zsolnav úton 300 m2-en

•

A közpark és a játszótér fejlesztése a Zsolnay út északi részén: zöldfelület rehabilitáció 3000 m2-en Meszes Szeptember 6. tér

A beavatkozás (a „soft” programok, és az azok megvalósulását megalapozó beruházások) a szociális városrehabilitációs program egyik többelemű súlyponti programja. A beavatkozás célja az akcióterület súlypontját adó városrész központjának kialakítása, városias jellegének javítása, jelenlegi funkcióinak bővítése. (A városrésznek jelenleg nincs karakteres és ténylegesen működő központja.) A városrész-központ kialakításának egyik részcélja a területen élők identitásának erősítése, ezen keresztül a társadalmi kohézió erősítése. A városrészközpont alakításával mód nyílik a civil aktivitások infrastruktúrális hátterének (közösségi célú helyiségek kialakítására), az állami és civil szociális szolgáltatók működési feltételeinek javítására, illetve a közterületek rehabilitálásával szabadidős, rekreációs és sportcélokat szolgáló nyitott terek kialakítására. A tervezett beruházások (műszaki beavatkozások) részletezve a következők: •

A földszinti üzletek funkcióváltása, közösségi célú fejlesztése, civil közösségi terek kialakítása a Szeptember6. téren és a Dobó István utcában

•

Lakó funkciót erősítő tevékenység: Tömbházak Szeptember 6. téren 1-4 és 5-7 házszám

homlokzat

felújítása

Épületek homlokzatának vakolása: 4000 m2 falfelület Homlokzati nyílászárók cseréje 600 m2 felületen •

Közterület rehabilitáció a Szeptember 6. téren: Térburkolat és járdaépítés 960 m2-en Vegyes használatú útfelület kiépítése (út és járda funkció) 300 m2-en Zöldfelület fejlesztése, rekreációs és sportcélú terület (ifjúsági dühöngő) kialakítása 900 m2-en


Corvin utca keleti oldala •

Lakó funkciót erősítő tevékenység: Tömbházak homlokzat felújítása Corvin utca keleti oldalán 2-18 házszám Épületek homlokzatának vakolása: 5500 m2 falfelület Homlokzati nyílászárók cseréje 825 m2 felületen

•

Lakó funkciót erősítő tevékenység: Tömbházak homlokzat felújítása Corvin utca nyugati oldalán 1-25 házszám Épületek homlokzatának vakolása: 7600 m2 falfelület Homlokzati nyílászárók cseréje 1200 m2 felületen

•

Közterület rehabilitáció a Corvin utcában: 204 db parkolóhely kiépítése, felújítása 2850 m2-en játszótér fejlesztése 3000 m2-en Apafi utca

•

Közösségi épület fejlesztése: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott Csilla Gondviselés Háza fejlesztése, bővítése, játszótér és parkoló kialakítással Csilla Gondviselés Háza fejlesztése, bővítés Az épület előtti játszótér fejlesztése 42 db parkoló kiépítése a közösségi épülethez kapcsolódóan 525 m2-en Útfelújítás a parkolóhoz kapcsolódóan 360 m2 felületen Szabolcs Szabolcs falu

•

Közösségi épület fejlesztése: Az egykori iskola épületéből közösségi ház kialakítása Földszint kiépítése 433 m2-en Tetőtér beépítése 433 m2-en Épülethez tartozó 12 db parkoló kialakítása 270 m2-en

•

Közterület rehabilitáció Szabolcs falu központjában: Járdaépítés és felújítás, útburkolat felújítás a Szabolcsi úton 5200 m2en Hősök tere

A téren és környékén megvalósuló komplex beavatkozás a szociális városrehabilitációs projekt kitüntetett jelentőségű központi programja. A beavatkozások (a „soft” programok és az azok megvalósulását lehetővé tevő, illetve támogató beruházások) célja egy multifunkcionális közösségi-szolgáltató központ létrehozása, illetve működtetése. A központ – amely módszertani, illetve képzési centrumként is szolgál a civil szervezetek/szerveződések, illetve a jóléti és szociális területen dolgozó laikus és hivatásos segítők, szakemberek számára – a horizontális 94 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

„soft” programok egyik (gyakorló) központjaként is funkcionál. A beavatkozásnak a szociális városrehabilitációs program keretein túlmutató jelentősége van. A lakhatási feltételek javítására irányuló, a kolónia-lakások egy részének felújítására vonatkozó beruházási program, és az arra épülő „soft” programok ugyancsak modell-értékűek. A kidolgozott módszerek gyakorlati megvalósítása (pl. Lakásbérlők Közössége Egyesület) nem csupán az akcióterületen, de a későbbiek során a város más területein is alkalmazható tapasztalatokat eredményez. A tervezett beruházások (műszaki beavatkozások) részletezve a következők: •

Közösségi épület kialakítása: Közösségi épülete kialakítása lakóházból, parkolóépítéssel Ingatlan vásárlás: 2640 m2 telken, 340 m2–es épület Ingatlan felújítása, átalakítása közösségi célnak megfelelően 270 m2-en. A közösségi épület telkének részleges átalakítása szabadidős, rekreációs és sport-területté Közterület fejlesztése: 30 parkolóhely építése a Hősök tere keleti oldalán 375 m2-en

•

a Gorkij utca 1. önkormányzati ingatlan felújítása

•

Lakó funkció erősítése, lakásfelújítások 5 lakás felújítása a Gorkij utca 7-9-ben (toldalék épületrészek bontása, fürdőszoba, WC kialakítása, belső gépészet és villamos berendezések felújítása, tető, és homlokzat felújítás, nyílászárók cseréje, napelemek elhelyezése) 23 lakás felújítása a Baltika utca 4-12-ben (toldalék épületrészek bontása, fürdőszoba, WC kialakítása, belső gépészet és villamos berendezések felújítása, tető, és homlokzat felújítás, nyílászárók cseréje, napelemek elhelyezése) Hősök tere felújítása, burkolat és zöldfelület, játszótér fejlesztése Pécsbánya

A téren és környékén megvalósuló komplex beavatkozás a szociális városrehabilitációs projekt kitüntetett jelentőségű központi programja. A beavatkozások (a „soft” programok és az azok megvalósulását lehetővé tevő, illetve támogató beruházások) célja egy multifunkcionális közösségi-szolgáltató központ létrehozása, illetve működtetése. A központ – amely módszertani, illetve képzési centrumként is szolgál a civil szervezetek/szerveződések, illetve a jóléti és szociális területen dolgozó laikus és hivatásos segítők, szakemberek számára – a horizontális „soft” programok oktató bázisaként, illetve gyakorló központjaként is működik. A beavatkozásnak a szociális városrehabilitációs program keretein túlmutató jelentősége van. A lakhatási feltételek javítására irányuló, a kolónia-lakások egy részének felújítására vonatkozó beruházási program, és az arra épülő „soft” programok ugyancsak modell-értékűek. A kidolgozott módszerek gyakorlati megvalósítása (pl. 95 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

Lakásbérlők Közössége Egyesület) nem csupán az akcióterületen, de a későbbiek során a város más területein is alkalmazható tapasztalatokat eredményez. A tervezett beruházások (műszaki beavatkozások) részletezve a következők: •

Multifunkcionális közösségi épület fejlesztése: a Pécsbányatelepi Közösségi Ház felújítása Tető- és homlokzat felújítás, külső festés, nyílászárók cseréje Épület belső felújítása: épület gépészet, villamos hálózat, nyílászárók burkolatok 764,2 m2-en A közösségi házhoz kapcsolódó kertépítés (sport és játszófelületek) és 30 parkoló kialakítása A közösségi épület telkének részleges átalakítása szabadidős, rekreációs és sport-területté

•

Bányász-szoborkert, játszótér kialakítása 1600 m2-en

•

Lakó funkciót erősítő beavatkozások: Lakásfelújítás, korszerűsítés (toldalék épületrészek bontása, fürdőszoba, WC kialakítása, belső gépészet és villamos berendezések felújítása, tető, és homlokzat felújítás, nyílászárók cseréje, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetővé tétele) Kórház utca 1-3.: 24 lakás felújítása, korszerűsítése Somogy

A falusias jellegű településrészen megvalósuló beruházás (műszaki beavatkozások) a szociális városrehabilitációs projekt többelemű programja. A beavatkozások (a „soft” programok és az azok megvalósulását lehetővé tevő, illetve támogató beruházások) célja egy multifunkcionális közösségi-szolgáltató központ létrehozása, illetve működtetése. A közösségi épület több horizontális program bázisaként is működik •

Közösségi épület fejlesztése: Kodály Művelődési Ház felújítása és bővítése (tetőfelújítás, homlokzat felújítás, belső felújítás: nyílászárók és burkolatok cseréje, vizesblokk kialakítása, gépészet és villamos berendezések cseréje)

•

Gyalogút és lépcső felújítása a közösségi házhoz kapcsolódóan 800 m2-en

•

Közterület rehabilitáció: A Mázsaház téri játszótér a buszforduló és a buszforduló melletti játszótér felújítása, valamint a Somogy utcai buszfordulónál lévő játszótér felújítása Járdaépítés a sportpálya megközelítése érdekében 300 m2-en Játszótér kialakítása a Misina Egyesülettel közösen Vasas

A falusias jellegű településrészen megvalósuló beruházás (műszaki beavatkozások) a szociális városrehabilitációs projekt többelemű programja. A beavatkozások (a „soft” programok és az azok megvalósulását lehetővé tevő, illetve támogató beruházások) célja egy multifunkcionális közösségi-szolgáltató központ 96 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

létrehozása, illetve működtetése. A közösségi épület több horizontális program (pl. IDA program, Lakásbérlők Közössége Egyesület) bázisaként is működik. •

Közösségi épület fejlesztése: D-utcai egykori bányász közösségi ház emeletének felújítása, egészségügyi helyiségek létesítése, lépcsőfelújítás 260 m2-en A Volt gyógyszertár épületében szociális szolgáltató központ kialakítása A római katolikus templom tornyának felújítása

•

Közterület fejlesztése: Park és játszótér kialakítása a közösségi ház előtti téren Lépcső, gyalogút felújítása a Bencze József utca és a Parcsin utca közötti kapcsolat kialakítása, a sportpálya és buszmegállók megközelítése céljából. Park, játszótér kialakítása a Szövetkezet utcában Városi érdekű fejlesztés

A tervezett beruházás előbb a szociális városrehabilitációs projekt lakhatási programjai megvalósíthatósága érdekében, hosszabb távon városi léptékben is elengedhetetlenül szükséges fejlesztés. A program célja egy olyan lakásállomány létrehozása, amely a másutt megvalósuló szociális bérlakás-felújítások időtartama alatt képes fogadni a felújítandó lakásokban lakó bérlőket, majd a Habitat for Humanity „Házat-Hazát” programja keretében építeni tervezett házak leendő lakóit, később más városi léptékű programokban érintett szociális lakás-bérlőket. E programelem megvalósításának tervezett helyszíne a Pécs Vasas, Legény utcában található, évek óta üres volt egyetemi kollégiumépület. A műszaki beavatkozás társadalmi funkcióinak kibontakoztatását, illetve a beavatkozás fenntarthatóságát horizontális és tematikus „soft” programok támogatják. E program „soft” elemeinek megvalósulásához a módszertani, illetve szakmai támogatást a Hősök terei, illetve a pécsbányai multifunkcionális közösségi-szolgáltató központ is biztosítja. •

Lakó funkció fejlesztése: Az egykori legényotthon épületének átépítése, 15 önkormányzati tulajdonú bérlakás kialakítása


A közösségi épületekhez kapcsolódó eszközbeszerzés Eszközbeszerezés a közösségi házak fejlesztéséhez kapcsolódóan Közösségi épület

Javasolt eszközcsoportok

Közösségi funkciót erősítő tevékenység: A Csaba utcai közösségi ház továbbépítése és bútorzat, IT-eszközök, multimédiás megfelelő kialakítása rekreációs és sporteszközök Üzletek funkcióváltása, közösségi célú fejlesztése, civil közösségi terek kialakítása a Szeptember6. téren bútorzat, IT-eszközök

eszközök,

Dobó István utcai Civil Kapcsolatok Házának bútorzat, IT-eszközök. Rekreációs és felújítása sporteszközök Közösségi épület fejlesztése: Az egykori iskola épületéből közösségi ház kialakítása, parkolóépítés bútorzat, IT-eszközök bútorzat, IT-eszközök, oktatási eszközök, Közösségi épülete kialakítása lakóházból multimédiás eszközök, rekreációs és sporteszközök Közösségi épület fejlesztése: a Pécsbányatelepi Közösségi Ház felújítása, bútorzat, IT-eszközök, oktatási eszközök, parkolóépítés rekreációs és sporteszközök Közösségi épület fejlesztése: Kodály Művelődési Ház felújítása és bővítése bútorzat, IT-eszközök, oktatási eszközök, (tetőfelújítás, homlokzat felújítás, belső multumédiás eszközök, rekreációs és felújítás) sporteszközök D-utcai egykori bányász közösségi ház emeletének felújítása 260 m2-en bútorzat, multimádiás eszközök, A Volt gyógyszertár épületében közösségi szolgáltató központ kialakítása bútorzat, IT eszközök 42. Táblázat: Eszközbeszerezés a közösségi házak fejlesztéséhez kapcsolódóan

4.2.1.3 A projekt során megvalósuló tevékenységek („Soft” elemek)

nem

beruházási

jellegű

A közösségi épületek (multifunkcionális közösségi-szolgáltató központok) felújításához kapcsolódó tevékenységek A szociálpolitikai programok a jóléti közszolgáltatások összehangolt nyújtására törekednek annak érdekében, hogy az alacsony státuszú lakosság lehetőleg lakóhelyéhez közel férhessen hozzá a társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját elősegítő szolgáltatásokhoz. A cél elérése érdekében az alábbi funkciók és feladatok biztosítását tervezzük a multifunkcionális közösségi szolgáltató terekben: 0. A „nulladik” típusú funkciót olyan civil szervezetek tölthetik be, akik közvetítő szerepet látnak el az alacsony státuszú lakosság szükségletartikulálásában és – közvetítésében. Lakosság közeli jelenlétük révén az integrált szolgáltató tér egyfajta „előszobájaként” működhetnek, információközvetítő tevékenységük csillapítja a lakosság és a közszféra kommunikációs különbségeit. 1. tájékoztató – információs szolgálat az önkormányzati lakásokban élők, az arra várók és a rendezetlen lakáskörülmények között élők számára. A helyi lakosság 98 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

tapasztalata szerint a hivatali ügyintézés az alacsony humánerőforrás-állomány, illetve a nagy távolság miatt gyakorlatilag hozzáférhetetlen. 2. munkaerő-piaci szolgáltatások: e funkció keretében az alábbi feladatok ellátása lehet indokolt: • •

az állami foglalkoztatási szolgálat kitelepíthető – kiszervezhető tevékenységei; ideértve mind a saját, mind a vásárolt szolgáltatásokat, az önkormányzati foglalkoztatás-szervezés feladatai.

3. szociálpolitikai szolgáltatások: e funkció keretében az alábbi feladatok ellátása lehet indokolt: • • •

az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladatok, esetmenedzseri rendszer működtetése; azaz olyan segítő foglalkoztatása, aki az összetett hátrányokkal rendelkező lakosok számára szükséges szolgáltatásokat szervezik és nyomon követik az ügyfélutat, szükség szerint a működő szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti ellátások feladatai; lakáskísérési program.

4. A gyermek- és ifjúsági korosztály számára nyújtott szolgáltatások, különösen az oktatási és szocializációs hátrányokat kompenzáló Tanoda-programok, illetve a korai képesség- és személyiségfejlesztést is biztosító programok: a „Vadrózsa” Korai Tanulási Központ tevékenységeinek terjesztése. A „Tett-Hely” Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda felhasználói – ügyfélszolgálati végpontjainak bővítése. Az egyes szolgáltatások ütemezését – elérhetőségét a szükségletekhez lehet igazítani. 5. A közösségi élet erősítését, a szemléletformálást, az integrációt és a társadalmi befogadást célzó programok; a programtervezés és –megvalósítás nagyrészt a civil szervezetek erősítésére és tevékenységére alapozódik. A munkaerő-piaci és szociálpolitikai funkciókat az országos szinten is modellezett, a jövőben bevezetni kívánt integrált munkaügyi és szociális ellátórendszernek megfelelően indokolt tervezni; azaz az integrált közösségi szolgáltató tér közös „belépési pontja” lehet mindkét ellátórendszernek. Az integrált közösségi szolgáltató tér tartalmának pontos meghatározásakor Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiájával, illetve az ez alapján megkezdett, az alapszolgáltatások újraszervezésére irányuló munkákkal is összhangot kell teremteni. Az 1.-4. pontban foglalt szolgáltatások mellé adekvátan illeszthetők az 5. pontba foglalt alternatív humán szolgáltató programok is (tolerancia programok; 99 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos programok; társasházak, lakásszövetkezetek szakmai működésének segítése tanácsadással, közösségerősítő és –építő kulturális, hobby, sport, szórakoztató tevékenységek, klubok, fórumok stb.) További tervösszhang biztosítandó az Integrált Városfejlesztési Stratégia mellékletét képező Anti-szegregációs terv feladataival. A felújított közösségi épületek (multifunkcionális közösségi-szolgáltató központok) bázisán megvalósuló, az akcióterületen tevékenykedő civil szervezetekre, formációkra irányuló, illetve általuk megvalósítandó „soft” tevékenységek Az akcióterületen a szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló műszaki beavatkozások társadalmi hatásainak kibontakoztatása érdekében tervezett ún. „soft” programok tartalmukat, illetve céljaikat tekintve két csoportba sorolhatóak. A horizontális programok tartalmukat, céljaikat tekintve olyan átfogó, az akcióterület humán kapacitásait fejlesztő programok, melyek a civil szervezetek, civil formációk, a szociális területen dolgozó hivatásos vagy laikus szakemberek, illetve a lakosság érdeklődő csoportjai a közösségi léttel kapcsolatos ismereteinek, képességeinek, készségeinek stb. fejlesztését szolgálják. A horizontális programok körébe tartoznak azok a programok is, melyek területhez nem köthető speciális problémák kezelését szolgáló ismeretek átadását szolgálják (mint például az adósságcsapda elkerülése stb.). A „soft” programok másik csoportjába azok a tematikus programcsoportok tartoznak, amelyek célja az akcióterület lakossága egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, szabadidős, kulturális, sport stb. tevékenységeinek kezdeményezése, támogatása. A konkrét tartalmi célok mellett a tematikus programoknak fontos célja az is, hogy a civil szervezeteket, civil formációkat aktivitásuk növelése irányába serkentse, illetve az egyes programok megvalósításán keresztül modelleket, mintákat mutasson más civil szerveződéseknek stb.


Horizontális „soft” programok „Nyilvánosság program” A szociális városrehabilitációs programot szervező/lebonyolító szervezet és a civil szervezetek közreműködésére épülő, e szervezetek együttműködésében megvalósított „nyilvánosság program”, mint horizontális, azaz nem egy-egy beavatkozási ponthoz köthető program célja az, hogy a szociális városrehabilitációs program egészének, illetve részeinek megfelelő nyilvánosságot biztosítson az akcióterületen élők, illetve a város lakossága számára. (E kommunikációs tevékenység nem azonos az NFÜ által előírt, kötelező kommunikációs tevékenységgel.) A „Nyilvánosság program” több célt is szolgál (nem fontossági sorrend): • a város, illetve az akcióterület lakosságának folyamatos tájékoztatása a szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló beavatkozásokról, azok eredményeiről, • a társadalmi kontroll gyakorlása esélyeinek növelése e kontrol gyakorlásához szükséges információk nyilvánossá tételén keresztül - a lakossági visszajelzések, javaslatok stb. gyűjtése, kezelése, a programokba való visszacsatolásának menedzselése, • elsősorban a civil szférára, mint információforrásra támaszkodó, a „soft” programokról szóló, folyamatosan aktualizált tájékoztatás (a lokális, azaz akcióterületi nyilvánosság működtetése) a bekapcsolódás, a részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, • az akcióterület egészének, illetve a beavatkozási pontok negatív presztízsének javítása, a lokális identitás kialakulásának, erősödésének támogatása stb. A „Nyilvánosság program” jellegéből adódóan minden más „soft” programhoz is kapcsolódik, egyrészt annak megvalósulását támogatja, másrészt a programok megvalósulásáról tájékoztat. A „Nyilvánosság program” megvalósítói az erre irányuló, a Civil Program Alap terhére kiírt pályázaton nyertes, helyi kötődésű civil szervezetek. „Közösségfejlesztők képzése” A kapacitásfejlesztés jellegű horizontális „soft” program elsősorban az akcióterület beavatkozási pontjain tevékenykedő civil szervezetek/formációk, illetve a szociális szférában dolgozók számára kidolgozott horizontális „soft” program. A program célja - az akcióterületen tevékenykedő civil szervezetek/formációk, valamint a szociális területen tevékenykedő érdeklődő szakemberek/aktivisták közösségfejlesztési képzése. A kiképzett személyek a szociális városrehabilitációs program egyes konkrét beavatkozásai során közösségfejlesztőként közreműködve támogatják a konkrét programok megvalósulását, elősegítve ezzel a szociális városrehabilitációs programok kiemelt céljainak – a közösségek fejlesztése, a közösségi kohézió erősítése – megvalósulását is. A „Közösségfejlesztők képzése” program keretében kerül sor „train-the-trainer” típusú képzési programok megvalósítására is, elősegítve ezzel a program fenntarthatóságának biztosítását. 101 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A „Közösségfejlesztők képzése” horizontális „soft” program és más „soft” programok összekapcsolásából adódó szinergikus hatások jelentős mértékben javítják e programok megvalósulásának hatékonyságát. E „soft” program módszertani, illetve infrastrukturális hátterét a Hősök terei, illetve pécsbányai multifunkcionális civil-szolgáltató központ biztosítja. E horizontális program javasolt szakmai megvalósítója: Közösségfejlesztők Magyarországi Egyesülete. „Közösségfejlesztő terepi programok” A „Közösségfejlesztő terepi programok”, mint horizontális „soft” programok a közösségfejlesztési képzésben részesült civil aktivistáknak, valamint a szociálpolitika területén tevékenykedő szakembereknek közösségfejlesztőként történő bevonása az egyes konkrét programok megvalósításába a közösségi kohézió erősítése, az esetleg keletkező konfliktusok kezelése érdekében. A program további céljai: az akcióterületen tevékenykedő helyi kezdeményezésű civil szervezetek támogatása közösségfejlesztési, konfliktuskezelési ismereteik bővítése révén, illetve a szociális területen tevékenykedő szakemberek munkája hatékonyságának növelése közösségfejlesztési ismeretek alkalmazása révén. A „Közösségfejlesztő terepi programok”, mint horizontális programok kapcsolhatóak valamennyi (horizontális illetve eseti) „soft” programelemhez, jelentősen megnövelve azok hatékonyságát, illetve fenntarthatóságának esélyeit. E horizontális program szakmai megvalósítói a „Közösségfejlesztők képzése” program keretében kiképzett helyi közösségfejlesztők. Szakmai támogatást – szükség esetén – a Közösségfejlesztők Magyarországi Egyesülete biztosít. E horizontális „soft” program módszertani, illetve infrastrukturális hátterét a Hősök terei, illetve pécsbányai multifunkcionális civil-szolgáltató központ nyújtja. IDA (Individual Development Account) program Az „IDA program”, mint horizontális „soft” program az Autonómia Alapítvány speciális pénzügyi ismeretek átadásával párosuló takarékoskodási programja rendszeres jövedelemmel rendelkező alacsony/nagyon alacsony jövedelmű háztartások/egyének számára. A program céljai: • szegénységben élők egyéni/családi takarékoskodási, pénzkezelési stratégiájának támogatása konkrét vásárlási szándékot alátámasztó takarékossági programmal, • a háztartásvezetéssel, pénzkezeléssel kapcsolatos hétköznapi ismeretekre történő képzés. Az „IDA program” jól kapcsolható más horizontális (például közösségfejlesztési, vagy a „Lakásbérlők Közössége Egyesület”) programokhoz. E horizontális „soft” program módszertani, illetve infrastrukturális hátterét a Hősök terei, a pécsbányai és a vasasi civil-szolgáltató központ nyújtja.


Lakásbérlők Közössége Egyesület A „Lakásbérlők Közössége Egyesület” mint horizontális program célja a szociális városrehabilitációs program esetében három beavatkozási területen megvalósuló kolónia-lakások felújításához kapcsolódik. E „soft” programelem megvalósítása több célt szolgál. A „Lakásbérlők Közössége Egyesület” egyik célja, hogy a felújított kolónialakásokba költöző, szociális bérlakásra jogosult bérlőket közösségekbe összefogva számukra olyan támogatást nyújtson, amely elősegíti a felújított lakásokban, lakókörnyezetben való lakhatással, az új környezetbe, szomszédsági kapcsolatokba való beilleszkedéssel, adaptációs készségekkel kapcsolatos kulturális tőke-elemek gyarapítását; a háztartások gazdálkodására vonatkozó ismeretek és gyakorlat elsajátításának támogatásával elejét vegye a közüzemi hátralékok felhalmozásának, valamint segítse az adósságcsapda elkerülését. A „Lakásbérlők Közössége Egyesület” programok más „soft” programokhoz kapcsolódva alkalmasak olyan szinergikus hatások kiaknázására, melyek további erőforrások befektetése nélkül növelik a programok hatékonyságát, fenntarthatóságuk esélyeit. (Ilyen kapcsolódó „soft” horizontális programok például a közösségfejlesztéssel, a közösségi konfliktusok kezelésével kapcsolatos, illetve az IDA (Individual Development Account) programok, de számos eseti „soft” program kapcsolása is komoly hozadékkal járhat.)

Tematikus „soft” programok A tematikus „soft” programok hat tevékenység-területre irányulnak, melyek mellett az akcióterületen civil szervezetek, formációk eseti jelleggel egyéb programokat is kezdeményezhetnek. A tematikus eseti „soft” programok hat tevékenységi területe – a helyi problémákhoz és igényekhez igazodva – a következő. 1. Közösségi alapú közbiztonsági/bűnmegelőzési/védnökségi programok 2. Közösségi alapú kulturális programok 3. Közösségi alapú sport programok 4. Közösségi alapú szabadidős, rekreációs programok 5. Közösségi alapú környezetszépítési /környezetvédelmi/ környezetegészségügyi programok 6. Közösségi alapú egészségfejlesztési programok A hat tematikus programcsoporton belül a eseti, konkrét programokat a Civil Program Alap keretei között kiírt pályázatok nyomán az akcióterületen (vagy azon kívül) tevékenykedő civil szervezetek, formációk maguk dolgozzák ki. Az egyes tematikus programcsoportokon belül a konkrét programok kidolgozásának kezdeményezése, a programok tartalmának, intenzitásának orientálása a Civil Program Alapot/alapokat kezelő szervezet feladata. A programok finanszírozása pályázatok útján történik. Célcsoport Az akcióterületen megvalósuló szociális városrehabilitációs program elsődleges célcsoportjait az akcióterületen szegregált vagy leromló területeken élő egyének és 103 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

társadalmi csoportok, illetve az általuk létrehozott civil szervezetek, civil formációik jelentik. Végső kedvezményezettek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekt végső kedvezményezettje. Egyes projektelemek esetében a civil szervezetek is részesülnek támogatásban, elsősorban a programalapok révén. Területi fókusz és preferenciák: A projekt a Pécs-Keleti városrészben a szociális városrehabilitációs akcióterületen valósulnak meg, amely magában foglalja Gyárváros, Meszes, Szabolcs, Pécsbánya, Somogy és Vasas területegységeket. A tervezett beavatkozások az egyes területeken: Területegység

Gyárváros

Lakás

0

Közösségi ház

Közösségi tér, TársadalomBeavatkozás kapcsolódó fejlesztés (Soft jellege közterület beavatkozás)

X

X

X

Több elemű

Meszes

x

X

X

X

Komplex

Szabolcs

X

X

X

X

Komplex

Pécsbánya

X

X

X

X

Komplex

Somogy

0

X

X

X

Többelemű

X

Többelemű (a terület szempontjából komplex)

Vasas

X

X

X

43. Táblázat: A tervezett beavatkozások az egyes területeken


Tevékenység típusa

Lakás célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Az infrastrukturális beavatkozásokat kiegészítő „Soft” tevékenység

Foglalkoztatási képzési, szociális célú „Soft” tevékenység

Finanszírozó strukturális alap

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

Projektelem neve

Lakások külső és belő felújítása, lakások kialakítása nem lakás célú épületben

A lakásfelújításokhoz és közösségi épület fejlesztésekhez kapcsolódó közterületek rehabilitációja

Közösségi célú épületek felújítása, szükség esetén új közösségi színterek kialakítása funkcióváltással

Horizontális programok és tematikus „soft” programok megvalósítása

Jóléti – közösségi szolgáltatások a közösségi házakban

Projektelem rövid leírása

A projektelem három különböző beavatkozás típust foglal magában:

A városi funkciót erősítő projektelem tevékenységei is három csoportba oszthatók

A Csaba utcai közösségi ház továbbépítése és megfelelő kialakítása

Önkormányzati tulajdonú hagyományos építésű lakások felújítása, korszerűsítése:

Járda és térburkolat fejlesztés:

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott Csilla Gondviselés Háza fejlesztése, bővítése

A szolgáltatásnyújtás optimális feltételeinek biztosítása

A szolgáltatások humánerőforrás igényének biztosítása

5 lakás felújítása a Gorkij utcában

Térburkolat és járdaépítés a 2 Szeptember 6. téren 960 m -en

23 lakás felújítása Baltika utcában

Járda építés és felújítás 3000 m en

a

24 lakás felújítása és korszerűsítése a Kórház utcában

Járdaépítés a Zsolnay úton 300 2 m -en

2

Gyalogút és lépcső felújítása a 2 Somogy utcában 800 m -en

Lakótelepi tömbházak homlokzat felújítása:

Járdaépítés Pécs-Somogyban a 2 sportpályához kötődően 300 m en

2 lakóépület homlokzatának felújítása a Szeptember 6. téren

Lépcső és gyalogút felújítása Vasason a Bence József és

Dobó István Kapcsolatok felújítása

utcai Civil Házának

A földszinti üzletek funkcióváltása, közösségi célú fejlesztése, civil közösségi terek kialakítása a Szeptember 6. téren Az egykori iskola épületéből közösségi ház kialakítása Szabolcs faluban: Földszint kiépítése 433 m2-en, tetőtér beépítése 433 m2-en, 105



Lakás célú

(vakolás, cseréje)

nyílászárók


Közösségi célú

Parcsin utcák között

épülethez tartozó 12 db parkoló kialakítása 270 m2en

Parkoló fejlesztés:

3 lakóépület homlokzatának felújítása a Corvin utca keleti oldalán (vakolás, nyílászárók cseréje) 9 lakóépület homlokzatának felújítása a Corvin utca nyugati oldalán (vakolás, nyílászárók cseréje) Önkormányzati bérlakások kialakítása más funkciójú épületből Önkormányzati bérlakások kialakítása Vasason az egykori Legényotthon épületéből

Parkoló felújítása a gyárvárosi 2 iskola mellett 360 m -en 204 db parkolóhely kiépítése és felújítása a Corvin utcában 2850 2 m -en 42 db parkoló kiépítése a Apafi 2 utcában 525 m -en 30 db parkolóhely építése 2 Hősök terén 375 m -en

a

Útfelújítás: Útburkolat felújítása a gyárvárosi 2 templom környezetében 100 m en Vegyes használatú útfelület kiépítése a Szeptember 6. téren 2 300 m -en Útfelújítás az Apafi utcai parkolókhoz kapcsolódóan 360 m2 felületen Útburkolat felújítása Szabolcs falu központjában 300 m-es szakaszon, 1800 m2-en Csomópont, fejlesztése

buszforduló Szabolcs falu



Közösségi épülete kialakítása lakóházból a Hősök terén: ingatlan vásárlás, ingatlan felújítása, átalakítása közösségi célnak megfelelően Multifunkcionális közösségi épület fejlesztése: a Pécsbányatelepi Közösségi Ház felújítása: Tetőfelújítás, külső festés, nyílászárók cseréje, épület belső felújítása: épület gépészet, villamos hálózat, burkolatok 764,2 m2-en, a közösségi házhoz kapcsolódó kertépítés, sport és szabadidős tér és 30 parkoló kialakítása Kodály Művelődési Ház felújítása és bővítése Somogyban (tetőfelújítás, homlokzat felújítás, belső felújítás) D-utcai egykori bányász közösségi ház emeletének felújítása Vasason 260 m2106



Lakás célú


Közösségi célú

központjában 400 m2-en

en

Játszóterek fejlesztése:

A vasasi egykori gyógyszertár épületében szociális szolgáltató központ kialakítása

és

zöldfelület

Zöldfelület fejlesztése a gyárvárosi iskola környezetében 400 m2-en Zöldfelület fejlesztése a gyárvárosi templom környezetében 50 m2-en



A vasasi római katolikus templom tornyának felújítása

A közpark és a játszótér fejlesztése Gyárvárosban: zöldfelület rehabilitáció 3000 m2en Zöldfelület fejlesztése a Szeptember 6. téren 900 m2-en Játszótér fejlesztése a Corvin utcában 3000 m2-en A játszótér fejlesztése az Apafi utcában Zöldfelület fejlesztés Szabolcs falu központi területén 2000 m2-en 2 játszótér és egy buszmegálló felújítása Somogy területén Játszótér a Misina Egyesülettel Somogyban Park és játszótér kialakítása Vasason a Szövetkezet utcában 107 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet


Lakás célú


Közösségi célú



Projekt helyszíne

Önkormányzati tulajdonú hagyományos építésű lakások felújítása, korszerűsítése:

Gyárváros:

Csaba utca 2.

Csaba utca 2.

Csaba utca 2.

Zsolnay utca, Iskola környezete, templom környezete, közpark és játszótér

Dobó István utca 86.


Szeptember 6. tér

Szeptember 6. tér


Apafi utca 101.

Somogy Kodály Zoltán Művelődési Ház

Gorkij utca 7-9.

Meszes:

Baltika utca 4-12. Kórház utca 1-3.

Szeptember 6. tér, Corvin utca, Apafi utca

Kórház utca 6.

Szabolcs:

Somogy Kodály Művelődési Ház

Zoltán

Szabadságharc utca 1. Hősök tere

Lakótelepi háztömbök homlokzat felújítása:

Szabolcs falu központja, Hősök tere

Szeptember 6. tér 1-4.

Somogy:

Gesztenyés utca 17.

Szeptember 6. tér 5-7.

Somogy utca

Bethlen Gábor utca 8

Corvin utca 2-18.

Vasas:

Vasas katolikus templom

Corvin utca 1-25.

Szövetkezet utca

Vasas D utca

Szabadságharc utca 1. Hősök tere Vasas D utca Gesztenyés utca 17. Bethlen Gábor utca 8

Szeptember 6. tér Somogy Kodály Zoltán Művelődési Ház Szabadságharc utca 1. Hősök tere Vasas D utca Gesztenyés utca 17. Bethlen utca 8

Gábor

Önkormányzati bérlakások kialakítása más funkciójú épületből Legény utca 2. Pályázó szervezet megnevezése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Pécs Megyei Önkormányzata

Partner

Társasházak, magántulajdonosok, PHVV

Misina

Jogú

Város




Természetvédelmi

Helyi civil szervezetek, önkormányzati fenntartású

-

108



Lakás célú


Közösségi célú



Zrt.(városi vagyonkezelő)

Egyesület, PHVV Zrt,

intézmények, római katolikus egyház helyi egyházközsége

Partner szerepe

Hozzájárulás a beruházás megvalósításához, önrész biztosítása

Üzemeltetési feladatok ellátása

Üzemeltetési feladatok részbeni vagy teljes ellátása

-

-

Célcsoport

Lakástulajdonosok, önkormányzati lakások bérlői és igénylői

Az akcióterület lakossága, kiemelten a gyermekek

Az akcióterület lakossága

Szolgáltatásnyújtók

Városrészek állampolgárai

Projekt hozzájárulása célcsoport igényeihez

A célcsoportok alapvető igénye, hogy lakhatási körülményeik javuljanak. A projekt hozzájárul a lakások műszaki állapotának javításához, az energiafelhasználás csökkentéséhez, ezáltal a lakók költségeinek csökkentéséhez is.

Az akcióterületen a gyalogos és gépkocsi közlekedés infrastrukturális feltételeinek fejlesztése minden helyi lakos közös érdeke. A terület megközelíthetőségének javítását, az akadálymenetes közlekedést igényli a lakosság. Az akcióterületen a gyermekek aránya meghaladja a városi átlagot, jelentős igény van a játszóterek infrastruktúrájának javítása és zöldfelületek fejlesztése iránt. Ezek a beavatkozások a lakosság közérzetét is javítják.

A helyi közösségek számára szükséges megfelelő találkozóhelyek biztosítása. A civil szerveződések és a lakossági kezdeményezések megfelelő infrastrukturális környezetben nagyobb hatékonysággal képesek kibontakozni. A társadalmi kohézió színtereinek megteremtésével a városrészben javulhat az életminőség és ezáltal a népesség megtartó erő.

Az eszközbeszerezés a szolgáltatások optimális működtetéséhez szükséges

A nyújtott szolgáltatások révén javulnak a társadalmi – munkaerő-piaci reintegrációs esélyek

Megvalósítás tervezett

Kezdete

2009 november

2009 november

2009 november

2009 november

2009 november

Vége

2011

2011 november

2011 november

2011 november

2011 november 109



Lakás célú


Közösségi célú



november Tervezett teljes költségvetés

452 000 000 Ft

206 000 000 Ft

600 000 000 Ft

120 000 000 Ft

180 000 000 Ft

Támogatás aránya

70%

85%

85%

85%

85%

Támogatás nagysága

316 400 000 Ft

175 100 000 Ft

510 000 000 Ft

102 000 000 Ft

153 000 000 Ft

További források

135 600 000 Ft

30 900 000 Ft

90 000 000 Ft

18 000 000 Ft

27 000 000 Ft

Projektelőkészítés

18 567 394 Ft

8 462 131 Ft

24 646 983 Ft

4 929 396 Ft

7 394 094 Ft

Projekt menedzsment költsége

23 209 243 Ft

10 577 663 Ft

30 808 729Ft

6 161 745 Ft

9 242 617 Ft

44. Táblázat: A tervezett beavatkozások tevékenység típusa szerinti bemutatása


4.2.2 A közszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások a szociális városrehabilitációs akción túl az akcióterületen Projekt neve

2. EKF projekt közterek és parkok projekt

Projekt rövid leírása

A projektelem három fő hangsúlyos részre különül el: a Szondi György sétányra és a hozzá kapcsolódó zöldfelületekre, a Komját Aladár utca torkolatának környezetére és a Feketegyémánt téri közparkra. Szondi György sétány tervezése során elvárás volt a gyalogos tengely erősítése, a pihenési, szabadidős funkciók növelése, a kialakult városszerkezet figyelembevétele.

Projekt helyszíne

Pályázó szervezet megnevezése

Előkészítettség

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Fekete Gyémánt tér

PMJV Önkormányzata

A tervpályázat lezárult, a Megvalósíthatósági tanulmány elkészült, jelenleg a pályázat elbírálása zajlik

2009 március

2010 december


A pályázat sikeres volt a támogatási szerződés aláírásra került, jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik

2009 március

2010 december

Szondi György utca Komját Aladár utca

Feketegyémánt teret jelenleg is domináló játszó-és pihenőterület újjászületik, kreatívabb kikapcsolódási lehetőséget nyújtva a terület használói számára. A Keleti városrész megújításának célja a közösségépítés, a közterületi kulturális élet fejlődésének elősegítése, a terület minőségének fejlesztése, a kulturális jelleg erősítése, illetve a zöldterületek és játszóterek fejlesztése. 3. Pécs, Kénes útBudai vám közötti kerékpárút építése (DDOP-5.1.1)

A felszámolt iparvasút nyomvonalán építendő kerékpárút lehetőséget adna a 66os főút kerékpárosoktól történő mentesítésére, hiszen városunkból sok kerékpáros jelenleg a csak a főúton a balesetveszéllyel dacolva tudja

Kénes út-Budai vám közötti szakasz


Projekt neve


Projekt helyszíne


Előkészítettség


Pécs keleti városrész

PMJV

A projekt előkészítéséhez számos elkészült felmérés és stratégia dokumentum áll rendelkezésre (CASE projekt, IVS, ASZT, HKS, szociális városrehabilitáció EATT)

2008

2012

Gyárváros


A projekt megvalósítás alatt van

2007

2010 december

megközelíteni munkahelyét vagy az Árpádtetői pihenőhelyeket és a Mecsextrém Parkot. A Mecsextrém Park Kénes úttól történő megközelítésére kerékpárút építési pályázatot nyújtottunk be a GKM-hez. A két szakasz csatlakoztatható a későbbiekben építendő Mohács - Kaposvár kerékpárúthoz. Nagyprojekt lehetőségének megteremtésére irányuló országos és EU szintű kezdeményezés végrehajtása a PécsKeleti városrész komplex rehabilitációjának megvalósítása érdekében

„Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízhálózatának bővítése” ISPA program

A projekt célja Pécs-keleti városrész komplex rehabilitációjához szükséges források elérhetősége érdekében olyan lobby megszervezése, amelynek eredményeként lehetővé válik, hogy a következő EUtervezési ciklusban lehetőség nyíljon szerkezetváltás miatt felhalmozódott városrehabilitációs feladatok nagyprojekt keretében történő pályázására és végrehajtására. További cél a projekt előkészítése, a szükséges beavatkozások megtervezése, a lakosság felkészítése. A rehabilitációs program megvalósításához szükséges források megszerzése pályázati úton. Ennek érdekében egy nagyprojekt koncepciójának elfogadtatása hazai és uniós szinten. Az

akcióterületet

vízbázisának

a

„Pécs

sérülékeny

védelme

és

Szabolcs

szennyvízhálózatának bővítése” elnevezésű

Pécsbánya

projekt I, II/A és II/B ütemében érintett

Somogy Vasas 112


Projekt neve


Projekt helyszíne


Előkészítettség


A Karolina külfejtés és egyéb bányaterületek rehabilitációja

A projekt keretében az egykori külszíni szénbányászat által okozott környezeti károk és tájsebek helyreállítása és a rehabilitált területek hasznosítása valósul meg.

Pécsbánya, Karolina külfejtés és környező területek

Pannonpower Holding Zrt.

Tervek készültek a rehabilitáció megvalósításához

2010

2013

Sopianae Programútfelújítások

Az önkormányzat korábbi döntése értelmében programot kíván szervezni a városi úthálózat felújítása érdekében. A szükséges forrásokat várhatóan kötvény kibocsátással kívánja megteremteni.


Az úthálózat előzetes felmérése megtörtént

2009

2013


Az Anti-szegregációs Terv készítése során a terület előzetes felmérése megvalósult.

2010

2013

György felszámolása

telep

A György telepi lakóterület (21 lakás) megszüntetését a rendkívül kedvezőtlen adottságok miatt az antiszegregációs terv is javasolta. A telepfelszámolás során szükséges megoldani az itt lakók elhelyezését szociális bérlakásokban. Az elköltöztetés újabb szegregátumok kialakulása nélkül kell megvalósuljon, fontos a kiegészítő szociális támogató programok kidolgozása. Gyögy telep helyén a

Szabolcsi út Egyenlőség u. Jószerencse u. Sudár István u. Szabadságharc u. Wesselényi u. Katona J. u. Auróra u. Álmos u. Csaba u. Huba u. Bródy u. Bányász vértanúk útja Kút u. Szőlőhegyi u. György telep


Projekt neve


Projekt helyszíne


Előkészítettség


Csaba utca


Az Anti-szegregációs Terv készítése során a terület előzetes felmérése megvalósult.

2009

terepadottságokat, a kiépített szennyvízhálózatot és a táji adottságokat figyelembe véve – csatlakozva a Fejlődés utca és Bánya utca térségében tervezett lakóterülethez – új kertvárosias lakóterület létesülhet. Az Előd utcai és a Csaba utcai telepfelszámolások

A Előd utcai és a Csaba utcai lakóterület megszüntetését a rendkívül kedvezőtlen adottságok miatt az antiszegregációs terv is javasolta. A telepfelszámolás során szükséges megoldani az itt lakók elhelyezését szociális bérlakásokban. Az elköltöztetés újabb szegregátumok kialakulása nélkül kell megvalósuljon, fontos a kiegészítő szociális támogató programok kidolgozása.

Előd utca

2010

45. Táblázat: A közszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások a városrehabilitációs akciókon túl az akcióterületen


4.2.3 Magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztés, az akcióterületi fejlesztés hatásaként Projekt neve


Projekt helyszíne


Előkészítettség


Többszintes épületek felújítása tetőtér beépítése

Az akcióterületen elsősorban a Meszesi területen több többszintes épület felújítása valósult meg a közelmúltban. A vállalkozók a tetőtéri lakások kialakítása fejében felújítják az épületek homlokzatát és lépcsőházát, ezáltal hozzájárulnak a terület rehabilitációjához.

Meszes

Vállalkozók

Nem ismert

folyamatos

Folyamatos

Pécs-István akna rehabilitációja, turisztikai beruházás

Az önkormányzat a közelmúltban értékesítette az István akna környezetében található barnamezős területet. A beruházó szálloda és kiszolgáló létesítmények létesítését és lakópark építését ígérte a területen

István-akna

Vállalkozó

Előzetes műszaki tervek készültek

2009

2010

Pécs-Széchenyi akna barnamezős beruházással ipari célú fejlesztése

Az egykori bányaüzem területén várhatóan telephelyfejlesztést hajtanak végre a bányaterület rehabilitációban és egyéb környezetipari beruházásokban érintett vállalkozások

Széchenyi-akna

Vállalkozások

Nem ismert

2009

2011

Borskanzen projekt a Gyárváros területén

A projekt keretében szálloda, az ország borvidékeit és külföldi borvidékeket bemutató borfalu és egy borfeldolgozó épülne Gyárváros területén

Gyárváros

Vállalkozó

A projekt dokumentáció egy pályázat keretében elkészült, de elutasításra került

2009

2010

46. Táblázat: Magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztés, az akcióterületi fejlesztés hatásaként 115 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

4.3 A tervezett igényeihez

tevékenységek

illeszkedése

a

célcsoport

Az akcióterületen megvalósuló szociális városrehabilitációs program elsődleges célcsoportjait az akcióterületen szegregált vagy leromló területeken élő egyének és társadalmi csoportok, illetve az általuk létrehozott civil szervezetek, civil formációik jelentik. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló műszaki beavatkozások, illetve „soft” programok számos közvetlen, illetve közvetett hatást gyakorolnak a helyi társadalomra: javítják a civil aktivitások feltételeit, a lakosság bűnmegelőzési, egészségfejlesztési, szabadidős, kulturális, sport stb. tevékenységeinek, a hátrányos helyzetűek egyes csoportjainak lakhatási feltételeit, életminőségét. A műszaki beavatkozások a jelenleginél kedvezőbb hátteret biztosítanak a szociális segítő/támogató hálózatok működéséhez. Mindezen beavatkozások – többek között – a leszakadó társadalmi csoportok integrációját is elősegítik. A leszakadó társadalmi csoportok mellett a helyi lakosság életkörülményeit is pozitívan befolyásolják a programok a civil kapacitás és aktivitás bővülése (és a civilek által lebonyolítása programok hatása), a beavatkozási pontokon és környezetükben az épített környezet és a közterületek rendezettebbé válása által. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló beavatkozások, illetve programok tehát összességében javítják az akcióterületen élők életminőségét, kötődési pontok kialakításával erősítik a lokális identitást, hozzájárulnak a társadalmi kohézió erősödéséhez, és kedvezően alakítják az akcióterülettel kapcsolatos sztereotípiák tartalmát. A szociális városrehabilitációs program – amennyiben az a jövőben tovább folytatódik – a város egésze számára pozitív hozadékokkal jár, ugyanis a program hosszú távú célja a keleti városrészben beindult leromlási folyamatok megállítása, visszafordítása, ami az egész város érdeke. A városrehabilitációs program további hozadéka a város számára, hogy a kipróbált modell programokat a város más területeire is adaptálhatja és a programokat még a leromlási folyamat intenzívvé válása előtt beindíthatja, hiszen a jelenlegi tendenciákból már jól látszik, hogy melyek lesznek Pécs krízisterületei a következő években, évtizedekben. A szociális városrehabilitációs program akcióterületén megvalósuló beavatkozások és e beavatkozások célcsoportjainak illeszkedését táblázatos formában az alábbiakban foglaljuk össze.


Hősök tere és környéke Fejlesztések/beavatkozások

Célcsoportok

A Hősök tere környékén Műszaki beavatkozás 1. közösségi-szolgáltató színterek tevékenykedő civil kialakítása (multifunkcionális civil és szervezetek/formációk szolgáltató ház) Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek

Helyi lakosság

Műszaki beavatkozás 2. a Hősök tere, mint kapcsolódó közterület felújítása

A Hősök tere környékén tevékenykedő civil szervezetek/formációk Helyi lakosság

Műszaki beavatkozás 3. kolónia lakások felújítása

A Hősök tere környékén tevékenykedő civil szervezetek, formációk, illetve szolgáltató civil szervezetek A program által érintett bérlők Helyi lakosság

Illeszkedés a célcsoportok igényeihez - működési feltételek kialakulása/javulása - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a civil aktivitások fokozódásával - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - fenntartható, a hatékony működéshez szükséges infrastrukturális háttér a szociális szolgáltatásokat végző szervezetek számára - a szociális szolgáltatások bővítésének lehetősége ülése a feltételek javulása következtében - civil szervezetekben és az általuk szervezett programokban való részvétel lehetősége (fizikai közelség, akadálymentesség) - szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (többféle szolgáltatás, fizikai közelség, akadálymentesség) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - a térre szervezhető tematikus programok (pl. védnökségi) lehetősége - kulturális, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége, - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - a rendezett környezet pozitív (mentálhigiénés) hatásai - akadálymentesített közterület - a civil szervezetek bázisának szélesedése

- a bérlők számára a lakhatás fizikai feltételeinek javulása - a lakhatás költségeinek finanszírozható mértéke - az épített környezet állapotának részbeni javulása, rendezettségének növekedése - környezetegészségügyi helyzet javulása - megtapasztalható minták, műszaki megoldások – különösen a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban - a későbbi önkormányzati lakásokra vonatkozó, illetve magánerős felújításokhoz 117


„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás – horizontális program Közösségfejlesztő képzés szociális munkások, civil formációk tagjai részére, illetve a „Közösségfejlesztő terei programok”

A Hősök tere környékén tevékenykedő civil szervezetek/formációk, , szolgáltató civil szervezetek,

- a civil formációk „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése következtében - a közösségek autonómiájának erősödése, - függőségi helyzeteik lazulása, - érdekérvényesi potenciáljuk növekedése

Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek

- az állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése következtében, - a „prevenció” lehetőségeinek bővülése a szociálisan kritikus helyzetek elkerülése érdekében - „professzionálisabb”, erősebb, autonómabb civil szervezetek jelenléte a területen - hatékonyabb szociális szolgáltatók jelenléte a területen - a megnövekedett konfliktuskezelési potenciál hatására a konfliktusok hatékonyabb kezelése, előfordulásuk csökkenése - a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelő kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége pályázatok által - a társadalmi környezet állapotának javulása - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - az identitás, a társadalmi kohézió erősödése

Helyi lakosság

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A Hősök tere környékén Akcióterületi, illetve beavatkozási tevékenykedő civil terület léptékű tematikus/eseti szervezetek/formációk programok finanszírozása a Civil Program Alapokból Helyi lakosság

- a civil aktivitások, kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. tevékenységek lehetőségeinek megteremtődése, ezen keresztül az életminőség javulása - a programokban való részvétel többféle módjának biztosítása (aktív bekapcsolódás a programokba a civil szervezeteken keresztül, illetve a különböző programokon való részvétel lehetősége) - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a programokban való részvétel hatásaként - a társadalmi környezet állapotának javulása - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - az életminőség javulása a különböző területekre vonatkozó programok eredményeként - az egyéni autonómia erősödése a különböző programok kezdeményezésében, tervezésében és megvalósításában való részvétel eredményeként - az identitástudatnak, az integráltság fokának, a társadalmi kohézió erősödése a 118


„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás Helyi lakosság Szociális szolgáltatások fejlesztése

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A felújított kolónialakások bérlői, mint közösség – horizontális program IDA (Individual Development Account) program a szociálisan problémás területen élők, elsősorban a felújított kolónialakások bérlői számára Helyi lakosság „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A felújított kolónialakások bérlői, mint közösség – horizontális program Lakásbérlők Közössége Egyesület (ideiglenes elnevezés) Helyi lakosság

különböző programokban való részvétel eredményeként - a kulturális tőke gyarapodása a programok révén megszerzett tudás, tapasztalatok eredményeként - az igénybe vehető szociális szolgáltatások körének bővülése (a szolgáltatások helyi igényekhez való jobb illeszkedése) - a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása (fizikai közelség, akadálymentesség) - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - a szociális szolgáltatások fejlesztése által a társadalmi környezet állapotának javulása - a „bagatel jogsértések számának csökkenése”, a közbiztonság javulása a szociális háló erősítése révén - az adaptációs képességek fejlesztésével összefüggő támogatás intenzitásának növekedése - az adaptációs képességek fejlődése (kapcsolatépítés, konfliktuskezelés stb.) - adósságcsapdák elkerülése, mobilitás esélyeinek megnyílása - a társadalmi környezet állapotának javulása - közbiztonság javulása (adósságcsapda elkerülése, uzsorázás visszaszorulása stb.) - társadalmi környezet állapotának javulása - közbiztonság javulása (adósságcsapda elkerülése, uzsorázás visszaszorulása stb.) - pozitív és követhető minták megismerése - a lakhatással kapcsolatos kulturális tőkeelemek gyarapodása - problémamegoldási/kezelési minták megismerése, konfliktusok csökkenése - pozitív és követhető minták megismerése

- a környezet rendben tartása következtében az épített környezet minőségének javulása - konfliktusok csökkenése - társadalmi környezet állapotának javulása - a közbiztonság, illetve a szubjektív biztonságérzet javulása 47. Táblázat: A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez, Hősök tere és környéke


Pécsbánya Fejlesztések/beavatkozások

Célcsoportok

A Pécsbányán tevékenykedő Műszaki beavatkozás 1. közösségi-szolgáltató színterek civil szervezetek/formációk kialakítása (multifunkcionális civil és szolgáltató ház) Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek Helyi lakosság

Műszaki beavatkozás 2. a pécsbányai civil-szolgáltató centrumhoz kapcsolódó közterület felújítása

Műszaki beavatkozás 3. kolónia lakások felújítása

A Pécsbányán tevékenykedő civil szervezetek/formációk

Illeszkedés a célcsoportok igényeihez - működési feltételek kialakulása/javulása - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a civil aktivitások fokozódásával - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - fenntartható, a hatékony működéshez szükséges infrastrukturális háttér a szociális szolgáltatásokat végző szervezetek számára - a szociális szolgáltatások bővítésének lehetősége ülése a feltételek javulása következtében - civil szervezetekben és az általuk szervezett programokban való részvétel lehetősége (fizikai közelség, akadálymentesség) - szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (többféle szolgáltatás, fizikai közelség, akadálymentesség) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Pécsbánya egyes részeire vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - a térre szervezhető tematikus programok (pl. védnökségi) lehetősége - kulturális, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége, - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása)

Helyi lakosság

- a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - a rendezett környezet pozitív (mentálhigiénés) hatásai - akadálymentesített közterület

A Pécsbányán tevékenykedő civil szervezetek, formációk, illetve szolgáltató civil szervezetek

- a civil szervezetek bázisának szélesedése

A lakásfelújítási program által érintett bérlők

- a bérlők számára a lakhatás fizikai feltételeinek javulása - a lakhatás költségeinek finanszírozható mértéke

Helyi lakosság

- az épített környezet állapotának részbeni javulása, rendezettségének növekedése - környezetegészségügyi helyzet javulása - megtapasztalható minták, műszaki megoldások – különösen a megújuló 120


energiaforrások használatával kapcsolatban - a későbbi önkormányzati lakásokra vonatkozó, illetve magánerős felújításokhoz „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A Pécsbányán tevékenykedő civil szervezetek/formációk, , – horizontális program Közösségfejlesztő képzés szociális szolgáltató civil szervezetek, munkások, civil formációk tagjai részére, illetve a „Közösségfejlesztő terei programok” Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek

Helyi lakosság

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A Hősök tere környékén Akcióterületi, illetve beavatkozási tevékenykedő civil terület léptékű tematikus/eseti szervezetek/formációk programok finanszírozása a Civil Program Alapokból Helyi lakosság

- a civil formációk „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése következtében - a közösségek autonómiájának erősödése, - függőségi helyzeteik lazulása, - érdekérvényesi potenciáljuk növekedése - az állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése eredményeként, - a „prevenció” lehetőségeinek bővülése a szociálisan kritikus helyzetek elkerülése érdekében - „professzionálisabb”, erősebb, autonómabb civil szervezetek jelenléte a területen - hatékonyabb szociális szolgáltatók jelenléte a területen - a megnövekedett konfliktuskezelési potenciál hatására a konfliktusok hatékonyabb kezelése, előfordulásuk csökkenése - a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelő kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége pályázatok által - a társadalmi környezet állapotának javulása - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - az identitás, a társadalmi kohézió erősödése - a civil aktivitások, kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. tevékenységek lehetőségeinek megteremtődése, ezen keresztül az életminőség javulása - a programokban való részvétel többféle módjának biztosítása (aktív bekapcsolódás a programokba a civil szervezeteken keresztül, illetve a különböző programokon való részvétel lehetősége) - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a programokban való részvétel hatásaként - a társadalmi környezet állapotának javulása - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - az életminőség javulása a különböző területekre vonatkozó programok 121


eredményeként - az egyéni autonómia erősödése a különböző programok kezdeményezésében, tervezésében és megvalósításában való részvétel eredményeként - az identitástudatnak, az integráltság fokának, a társadalmi kohézió erősödése a különböző programokban való részvétel eredményeként - a kulturális tőke gyarapodása a programok révén megszerzett tudás, tapasztalatok eredményeként „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A Pécsbányán tevékenykedő civil szervezetek/formációk – horizontális program Akcióterületi, illetve beavatkozási terület léptékű eseti programok finanszírozása a Civil Program Alapokból Helyi lakosság

- a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelő kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége pályázatok által - a társadalmi környezet állapotának javulása - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - az identitás, a társadalmi kohézió erősödése - a civil aktivitások, kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. tevékenységek lehetőségeinek megteremtődése, ezen keresztül az életminőség javulása - a programokban való részvétel többféle módjának biztosítása (aktív bekapcsolódás a programokba a civil szervezeteken keresztül, illetve a különböző programokon való részvétel lehetősége) - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a programokban való részvétel hatásaként - a társadalmi környezet állapotának javulása - a Hősök tere és környékére vonatkozó negatív sztereotípiák oldása

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás Helyi lakosság Szociális szolgáltatások fejlesztése

- az igénybe vehető szociális szolgáltatások körének bővülése (a szolgáltatások helyi igényekhez való jobb illeszkedése) - a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása (fizikai közelség, akadálymentesség) - a Pécsbányára vonatkozó negatív sztereotípiák oldása - a szociális szolgáltatások fejlesztése által a társadalmi környezet állapotának javulása - a „bagatel jogsértések számának csökkenése”, a közbiztonság javulása a szociális háló erősítése révén

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A felújított kolónialakások bérlői, mint közösség – horizontális program IDA (Individual Development

- az adaptációs képességek fejlesztésével összefüggő támogatás intenzitásának növekedése - az adaptációs képességek fejlődése (kapcsolatépítés, konfliktuskezelés stb.) 122


Account) program a szociálisan problémás területen élők, elsősorban a felújított kolónialakások bérlői számára

- adósságcsapdák elkerülése, mobilitás esélyeinek megnyílása - a társadalmi környezet állapotának javulása - közbiztonság javulása (adósságcsapda elkerülése, uzsorázás visszaszorulása stb.) Helyi lakosság

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A felújított kolónialakások bérlői, mint közösség – horizontális program Lakásbérlők Közössége Egyesület (ideiglenes elnevezés) Helyi lakosság

- társadalmi környezet állapotának javulása - közbiztonság javulása (adósságcsapda elkerülése, uzsorázás visszaszorulása stb.) - pozitív és követhető minták megismerése - a lakhatással kapcsolatos kulturális tőkeelemek gyarapodása - problémamegoldási/kezelési minták megismerése, konfliktusok csökkenése - pozitív és követhető minták megismerése

- a környezet rendben tartása következtében az épített környezet minőségének javulása - konfliktusok csökkenése - társadalmi környezet állapotának javulása - a közbiztonság, illetve a szubjektív biztonságérzet javulása 48. Táblázat: A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez, Pécsbány


Pécs- Vasas Fejlesztések/beavatkozások

Célcsoportok

A Vasason tevékenykedő civil Műszaki beavatkozás 1. közösségi-szolgáltató színterek szervezetek/formációk kialakítása (multifunkcionális civil és szolgáltató ház) Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek

Műszaki beavatkozás 2. a vasasi civil-szolgáltató centrumhoz kapcsolódó közterület felújítása

- működési feltételek kialakulása/javulása - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a civil aktivitások fokozódásával - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - fenntartható, a hatékony működéshez szükséges infrastrukturális háttér a szociális szolgáltatásokat végző szervezetek számára - a szociális szolgáltatások bővítésének lehetősége ülése a feltételek javulása következtében

Helyi lakosság

- civil szervezetekben és az általuk szervezett programokban való részvétel lehetősége (fizikai közelség, akadálymentesség) - szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (többféle szolgáltatás, fizikai közelség, akadálymentesség) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Vasasra vonatkozó sztereotípiák befolyásolása

A Vasason tevékenykedő civil szervezetek/formációk

- a kapcsolódó közterületre szervezhető tematikus programok (pl. védnökségi) lehetősége - kulturális, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége, - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Vasasra vonatkozó sztereotípiák oldása - a rendezett környezet pozitív (mentálhigiénés) hatásai - akadálymentesített közterület - a civil szervezetek bázisának szélesedése - újfajta civil aktivitások megjelenése

Helyi lakosság

Műszaki beavatkozás 3.

Illeszkedés a célcsoportok igényeihez

A Vasason tevékenykedő civil szervezetek, formációk A lakáskialakítási program által érintett leendő bérlők Helyi lakosság

- a bérlők számára a lakhatás megfelelő színvonalának kialakítása - a lakhatás költségeinek finanszírozható mértéke (fenntarthatóság műszaki megalapozása) - az épített környezet állapotának részbeni javulása, rendezettségének növekedése - megtapasztalható minták, műszaki megoldások – különösen a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban - a későbbi önkormányzati lakásokra vonatkozó, illetve magánerős felújításokhoz 124


„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A Vasason tevékenykedő civil szervezetek/formációk, , – horizontális program Közösségfejlesztő képzés szociális szolgáltató civil szervezetek, munkások, civil formációk tagjai részére, illetve a „Közösségfejlesztő terei programok” Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek

Helyi lakosság

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A Vasason tevékenykedő civil Akcióterületi, illetve beavatkozási szervezetek/formációk terület léptékű tematikus/eseti programok finanszírozása a Civil Program Alapokból Helyi lakosság

- a civil formációk „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése következtében - a közösségek autonómiájának erősödése, - függőségi helyzeteik lazulása, - érdekérvényesi potenciáljuk növekedése - az állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése eredményeként, - a „prevenció” lehetőségeinek bővülése a szociálisan kritikus helyzetek elkerülése érdekében - „professzionálisabb”, erősebb, autonómabb civil szervezetek jelenléte a területen - hatékonyabb szociális szolgáltatók jelenléte a területen - a megnövekedett konfliktuskezelési potenciál hatására a konfliktusok hatékonyabb kezelése, előfordulásuk csökkenése - a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelő kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége pályázatok által - a társadalmi környezet állapotának javulása - a Vasassal kapcsolatos beállítódások változása - az identitás, a társadalmi kohézió erősödése - a civil aktivitások, kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. tevékenységek lehetőségeinek megteremtődése, ezen keresztül az életminőség javulása - a programokban való részvétel többféle módjának biztosítása (aktív bekapcsolódás a programokba a civil szervezeteken keresztül, illetve a különböző programokon való részvétel lehetősége) - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a programokban való részvétel hatásaként - a társadalmi környezet állapotának javulása - az életminőség javulása a különböző területekre vonatkozó programok eredményeként - az egyéni autonómia erősödése a különböző programok kezdeményezésében, tervezésében és megvalósításában való részvétel eredményeként 125


- az identitástudatnak, az integráltság fokának, a társadalmi kohézió erősödése a különböző programokban való részvétel eredményeként - a kulturális tőke gyarapodása a programok révén megszerzett tudás, tapasztalatok eredményeként „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás Helyi lakosság Szociális szolgáltatások fejlesztése

„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A kialakított lakások bérlői, mint közösség – horizontális program IDA (Individual Development (Feltételes program) Account) program a szociálisan problémás területen élők, elsősorban a felújított kolónialakások bérlői számára Helyi lakosság „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A kialakított lakások bérlői, mint közösség – horizontális program Lakásbérlők Közössége Egyesület (ideiglenes elnevezés) Helyi lakosság

- az igénybe vehető szociális szolgáltatások körének bővülése (a szolgáltatások helyi igényekhez való jobb illeszkedése) - a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása (fizikai közelség, akadálymentesség) - a Vasassal kapcsolatos beállítódások változása - a szociális szolgáltatások fejlesztése által a társadalmi környezet állapotának javulása - a „bagatel jogsértések számának csökkenése”, a közbiztonság javulása a szociális háló erősítése révén - az adaptációs képességek fejlesztésével összefüggő támogatás intenzitásának növekedése - az adaptációs képességek fejlődése (kapcsolatépítés, konfliktuskezelés stb.) - adósságcsapdák elkerülése, mobilitás esélyeinek megnyílása - a társadalmi környezet állapotának javulása - közbiztonság javulása (adósságcsapda elkerülése, uzsorázás visszaszorulása stb.) - társadalmi környezet állapotának javulása - közbiztonság javulása (adósságcsapda elkerülése, uzsorázás visszaszorulása stb.) - pozitív és követhető minták megismerése - a lakhatással kapcsolatos kulturális tőkeelemek gyarapodása - problémamegoldási/kezelési minták megismerése, konfliktusok csökkenése - pozitív és követhető minták megismerése

- a környezet rendben tartása következtében az épített környezet minőségének javulása - konfliktusok csökkenése - társadalmi környezet állapotának javulása - a közbiztonság, illetve a szubjektív biztonságérzet javulása 49. Táblázat: A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez, Pécs-Vasas


Pécs- Somogy Fejlesztések/beavatkozások

Célcsoportok

A Somogyban Műszaki beavatkozás 1. közösségi-szolgáltató színterek tevékenykedő civil kialakítása (multifunkcionális civil és szervezetek/formációk szolgáltató ház) Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek Helyi lakosság

Műszaki beavatkozás 2. a somogyi civil-szolgáltató centrumhoz kapcsolódó közterület felújítása

A Somogyon tevékenykedő civil szervezetek/formációk Helyi lakosság


A Somogyon tevékenykedő civil szervezetek/formációk, , szolgáltató civil szervezetek, Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek

Illeszkedés a célcsoportok igényeihez - működési feltételek kialakulása/javulása - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a civil aktivitások fokozódásával - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - fenntartható, a hatékony működéshez szükséges infrastrukturális háttér a szociális szolgáltatásokat végző szervezetek számára - a szociális szolgáltatások bővítésének lehetősége ülése a feltételek javulása következtében - civil szervezetekben és az általuk szervezett programokban való részvétel lehetősége (fizikai közelség, akadálymentesség) - szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (többféle szolgáltatás, fizikai közelség, akadálymentesség) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Somogyra vonatkozó sztereotípiák befolyásolása - a kapcsolódó közterületre szervezhető tematikus programok (pl. védnökségi) lehetősége - kulturális, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége, - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Somogyra vonatkozó sztereotípiák oldása - a rendezett környezet pozitív (mentálhigiénés) hatásai - akadálymentesített közterület - a civil formációk „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése következtében - a közösségek autonómiájának erősödése, - függőségi helyzeteik lazulása, - érdekérvényesi potenciáljuk növekedése - az állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése eredményeként, - a „prevenció” lehetőségeinek bővülése a szociálisan kritikus helyzetek elkerülése érdekében 127


Helyi lakosság

- „professzionálisabb”, erősebb, autonómabb civil szervezetek jelenléte a területen - hatékonyabb szociális szolgáltatók jelenléte a területen - a megnövekedett konfliktuskezelési potenciál hatására a konfliktusok hatékonyabb kezelése, előfordulásuk csökkenése - a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelő kulturális, egészségfejlesztési, „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A Somogyon Akcióterületi, illetve beavatkozási tevékenykedő civil bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. programok szervezésének és terület léptékű tematikus/eseti szervezetek/formációk megvalósításának lehetősége pályázatok által programok finanszírozása a Civil - a társadalmi környezet állapotának javulása Program Alapokból - a Vasassal kapcsolatos beállítódások változása - az identitás, a társadalmi kohézió erősödése Helyi lakosság - a civil aktivitások, kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. tevékenységek lehetőségeinek megteremtődése, ezen keresztül az életminőség javulása - a programokban való részvétel többféle módjának biztosítása (aktív bekapcsolódás a programokba a civil szervezeteken keresztül, illetve a különböző programokon való részvétel lehetősége) - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a programokban való részvétel hatásaként - a társadalmi környezet állapotának javulása - az életminőség javulása a különböző területekre vonatkozó programok eredményeként - az egyéni autonómia erősödése a különböző programok kezdeményezésében, tervezésében és megvalósításában való részvétel eredményeként - az identitástudatnak, az integráltság fokának, a társadalmi kohézió erősödése a különböző programokban való részvétel eredményeként - a kulturális tőke gyarapodása a programok révén megszerzett tudás, tapasztalatok eredményeként - az igénybe vehető szociális szolgáltatások körének bővülése (a szolgáltatások helyi „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás Helyi lakosság Szociális szolgáltatások fejlesztése igényekhez való jobb illeszkedése) - a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása (fizikai közelség, akadálymentesség) - a Vasassal kapcsolatos beállítódások változása - a szociális szolgáltatások fejlesztése által a társadalmi környezet állapotának javulása - a „bagatel jogsértések számának csökkenése”, a közbiztonság javulása a szociális háló erősítése révén 50. Táblázat: A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez, Pécs-Somogy


Szeptember 6. Tér – Apafi u. – Corvin u. Fejlesztések/beavatkozások

Célcsoportok

Műszaki beavatkozás 1. Szociális szolgáltató színtér bővítése

civil szervezetek/formációk

Műszaki beavatkozás 2. közterület felújítása

Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek

- fenntartható, a hatékony működéshez szükséges infrastrukturális háttér a szociális szolgáltatásokat végző szervezetek számára - a szociális szolgáltatások bővítésének lehetősége ülése a feltételek javulása következtében

Helyi lakosság

- civil szervezetekben és az általuk szervezett programokban való részvétel lehetősége (fizikai közelség, akadálymentesség) - szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (többféle szolgáltatás, fizikai közelség, akadálymentesség) - a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a Somogyra vonatkozó sztereotípiák befolyásolása

civil szervezetek/formációk Helyi lakosság



A területen tevékenykedő civil szervezetek/formációk, , szolgáltató civil szervezetek,

Állami szociális, illetve szolgáltató szervezetek Helyi lakosság

- a lokális identitás erősödése (kötődési pont kialakítása) - a rendezett környezet pozitív (mentálhigiénés) hatásai - akadálymentesített közterület - rekreációs, sportolási és szabadidős lehetőségek elsősorban a fiatalabb korosztályok számára - a civil formációk „kapacitásnövekedése” a közösségek szervezésével, fejlesztésével, a konfliktusok kezelésével stb. kapcsolatos ismeretek bővülése következtében - a közösségek autonómiájának erősödése, - függőségi helyzeteik lazulása, - érdekérvényesi potenciáljuk növekedése

- „professzionálisabb”, erősebb, autonómabb civil szervezetek jelenléte a területen - hatékonyabb szociális szolgáltatók jelenléte a területen - a megnövekedett konfliktuskezelési potenciál hatására a konfliktusok hatékonyabb kezelése, előfordulásuk csökkenése 129


„Soft” (ESZA) típusú beavatkozás A területen tevékenykedő Akcióterületi, illetve beavatkozási civil szervezetek/formációk terület léptékű tematikus/eseti programok finanszírozása a Civil Program Alapokból

- a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelő kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. programok szervezésének és megvalósításának lehetősége pályázatok által - a társadalmi környezet állapotának javulása - a területtel kapcsolatos beállítódások változása - az identitás, a társadalmi kohézió erősödése Helyi lakosság - a civil aktivitások, kulturális, egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, rekreációs, sport, szabadidős stb. tevékenységek lehetőségeinek megteremtődése, ezen keresztül az életminőség javulása - a programokban való részvétel többféle módjának biztosítása (aktív bekapcsolódás a programokba a civil szervezeteken keresztül, illetve a különböző programokon való részvétel lehetősége) - a társadalmi kohézió, az integráltság erősödése a programokban való részvétel hatásaként - a társadalmi környezet állapotának javulása - az életminőség javulása a különböző területekre vonatkozó programok eredményeként - az egyéni autonómia erősödése a különböző programok kezdeményezésében, tervezésében és megvalósításában való részvétel eredményeként - az identitástudatnak, az integráltság fokának, a társadalmi kohézió erősödése a különböző programokban való részvétel eredményeként - a kulturális tőke gyarapodása a programok révén megszerzett tudás, tapasztalatok eredményeként - az igénybe vehető szociális szolgáltatások körének bővülése (a szolgáltatások helyi „Soft” (ESZA) típusú beavatkozás Helyi lakosság Szociális szolgáltatások fejlesztése igényekhez való jobb illeszkedése) - a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása (fizikai közelség, akadálymentesség) - a területtel kapcsolatos beállítódások változása - a szociális szolgáltatások fejlesztése által a társadalmi környezet állapotának javulása - a „bagatel jogsértések számának csökkenése”, a közbiztonság javulása a szociális háló erősítése révén 51. Táblázat: A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez, Szeptember 6. Tér – Apafi u. – Corvin u.


Gyárváros – templom és környéke Fejlesztések/beavatkozások

Célcsoportok


Műszaki beavatkozás Szociális színtér kialakítása – Csaba u. közösségi épület

A helyben élő lakosság

közösségi aktivitások generálása, ezekhez az infrastrukturális háttér megteremtése

Műszaki beavatkozás közterületek felújítása

Az akcióterület, illetve a helyben élő lakosság

Az infrastrukturális feltételek javítanak a lakosság életminőségén

Helyi lakosság

- a területtel kapcsolatos beállítódások változása - a szociális szolgáltatások fejlesztése által a társadalmi környezet állapotának javulása - a „bagatel jogsértések számának csökkenése”, a közbiztonság javulása a szociális háló erősítése révén

„Soft” (ESA) típusú beavatkozás – civil aktivitások lehetőségeinek kialakítása (humán potenciál javítása)

52. Táblázat: A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez, Gyárváros


4.4 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Tev.

2008 II

Pécs Szocrehab

11 12

2009 I 1

2

3

4

2009 II 5

6

7

8

2010 I

9 10 11 12

1

2

3

4

2010 II 5

6

7

8

9 10

2011 I 11 12

1

2

3

4

2011 II 5

6 7

2012 I

8 9 10 11 12

1

2

3

EATT elfogadása ügynökségi értékelés Kormánydöntés KB tervező Eng. Tervek készítése Engedélyeztetés

15 31 31 31 31

2F benyújtás

15

projekt indítás

16

soft

16

1.p

2.p

3.p

15

15

kiviteli tervek készítése 31

1F döntés

15

KSZ kivitelezés 14

Tám Szerz

15

Ingatlan vásárlás

1

Kivitelezés

15 30

KB eszköz

15

eszköz kihelyezése

16

zárás

10

53. Táblázat: A szociális városrehabilitációs projekt ütemterve

Az ütemterv havi bontásban készült a számok a napokat jelölik.


4.5 A tervezett fejlesztések várható hatásai 4.5.1 Társadalmi-gazdasági hatások A szociális városrehabilitációs program társadalmi hatásai A város egészét tekintve A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló műszaki beavatkozások, illetve az ezeket a program céljainak megfelelő tartalommal kitöltő „soft” programok számos közvetlen, illetve közvetett hatást gyakorolnak nem csupán az akcióterület „helyi társadalmára”, de Pécs város egészére is. A szociális városrehabilitációs program keretében az akcióterület beavatkozási pontjain megvalósuló műszaki beavatkozások, amelyek a civil-szolgáltató központok kialakítását, közterületek rehabilitálását, a jelen állapotukban lakhatásra a XXI. század normái szerint alkalmatlan kolónialakások felújítását eredményezik, a megújuló energiaforrások felhasználásának olyan – sajnos Pécsett hiányzó – új megoldásait alkalmazzák, melyek modellértékűek és mintákat adnak a város más területein megvalósuló felújításokhoz, beruházásokhoz. A program keretében alkalmazott műszaki megoldások tehát nagyban hozzájárulhatnak a városban különböző szakterületeken dolgozó szakemberek, a lakosság környezettudatosságának alakításához. A megvalósuló műszaki beavatkozások (és a kapcsolódó „soft” programok) javítják az alacsony presztízsű, sok területét tekintve kifejezetten „rossz hírű” városrész megítélését, elősegítve ezzel a kívánatos társadalmi mobilitás intenzitásának növekedését is. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló „soft” programok ugyancsak szemléletformálásban megnyilvánuló hatásaik, illetve modell-értékük miatt fontosak Pécs egésze szempontjából. E programok legfontosabb „üzenete”: a paternalista szemléletű megközelítés alternatívájaként finanszírozható és fenntartható, hatékony és eredményes megoldásokat kínál a város számos társadalmának számos problémájára. A programok – akár a műszaki beavatkozásokat, akár a „soft” programokat tekintjük - konkrét, a város más, társadalmi szempontból kritikus területeire adaptálható konkrét mintákat is adnak a közösségek mobilizálására, erőforrásaik mozgósítására, a társadalmi kohézió, az integráció növelésére, egyes, az érintettek életminőségét kedvezőtlenül befolyásoló problémák közösségi alapon történő kezelésére stb. vonatkozóan.


Az akcióterületet tekintve A szociális városrehabilitációs program társadalmi hatásai a legfontosabbak az akcióterületen belül. A megvalósítandó programok javítják a civil aktivitások tárgyi és humán feltételeit. E feltételek javulása a közösségek autonómiájának erősödését eredményezik, egyúttal a társadalmi kontrol gyakorlásához szükséges képességeket is fejlesztik. A civil aktivitás eredményeként nő az akcióterület lakossága a bűnmegelőzési, egészségfejlesztési, szabadidős, kulturális, sport, környezetvédelmi stb. tevékenységeinek aktivitása, az életminőség javulását eredményezi. A civil aktivitások növekedésének eredménye a személyes érintettség felismerése, amely együtt jár a személyes felelősség felismerésével – legyen szó akár a kirekesztő előítéletességről, akár lakóhelyi környezetben meglévő más, az életminőséget rontó problémákról. A szociális városrehabilitációs program beavatkozásai eredményeként javulnak az akcióterületen élő, leginkább hátrányos helyzetben lévők egyes csoportjainak lakhatási feltételei, kulturális tőkéjük gyarapodik, adaptációs képességeik fejlődnek. Mindezen beavatkozás elősegíti a leszakadó társadalmi csoportok integrációját is. Az integráció – és e csoportok saját erőfeszítéseinek eredményeként – oldódik a diszkrimináció és a kirekesztést eredményező előítéletesség e csoportokkal szemben. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló beavatkozások, illetve programok összességében javítják az akcióterületen élő népesség életminőségét, erősítik a lokális identitást, hozzájárulnak a társadalmi kohézió erősödéséhez, és kedvezően alakítják az akcióterülettel kapcsolatos sztereotípiák tartalmát. A beavatkozási pontokat tekintve A szociális városrehabilitációs program beavatkozásai eredményeként az akcióterület leginkább kritikusnak tekinthető területein indulnak meg olyan társadalmi folyamatok, melyek eredményeként a jellemző súlyos problémák megoldása megkezdődik. Az akcióterület beavatkozási pontjain megvalósuló műszaki beavatkozások, amellett, hogy infrastruktúrát teremtenek a problémák megoldását szolgáló „soft” programok mögé, maguk is része a megoldáshoz vezető folyamatnak. A műszaki beavatkozások eredményeként a beavatkozási pontokon javul az épített és természeti környezet állapota, amely már önmagában is javítja a beavatkozások környezetében élő életminőségét, mentális állapotát. A programok megvalósításába a civil szervezeteken, formációkon keresztül történő bekapcsolódás, a problémák megoldásához való személyes hozzájárulás 134 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

lehetőségeinek bővülése a „bevontság”, az integráltság érzetét kelti, erősíti a társadalmi kohéziót. A lakhatási feltételek javítását szolgáló beavatkozások a kedvezményezettek számára is jelentős életminőség-növekedést eredményez. A lakhatási feltételek javításához társuló, e csoportok kulturális tőkéjének gyarapítását, adaptációs képességei fejlesztését szolgáló, és más módon is támogatást biztosító „soft” programok a mélyszegénységből való kilépés lehetőségeit nyújtják e csoportok számára. A szociális városrehabilitációs program várható esélyegyenlőségi hatásai A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló beavatkozások maga a program is a társadalmi esélyekben mutatkozó egyenlőtlenségek mérséklését, ha lehetséges, kiküszöbölését szolgálja - messzemenően figyelembe veszik az esélyegyenlőség biztosításának szempontjait. A szociális városrehabilitációs program szempontjából a nők, a fogyatékkal élő emberek, illetve a romák a célcsoportjai, egyúttal aktorai is kiemelt célcsoportjai az egyes beavatkozásoknak. Az akadálymentes környezet kialakítása a szociális városrehabilitációs program műszaki beavatkozásai során nem csupán a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségét hivatott javítani, de fontos az idős, illetve egészségkárosodott népesség szempontjából is. Az egyes beavatkozási területeken megvalósuló műszaki beavatkozások (a közösségi és szolgáltató központok kialakítása, a közterületek rehabilitációja stb.) során a fejlesztéseknek meg kell felelniük az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 1. pontjában, valamint az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm.rendeletben megfogalmazott akadálymentességi előírásoknak. A fizikai akadálymentesítés mellett a program figyelmet fordít az infokommunikációs akadálymentesítésre is – mind a program egészéhez, mind az egyes elemekhez kötődő kommunikáció során. Az – on-line és off-line csatornákon egyaránt alkalmazott – info-kommunikációs akadálymentesítés egyrészt lehetővé teszi az értelmi sérültek tájékozódását és bekapcsolódását a programokba, másrészt ez az egyes célcsoportok alacsony iskolai végzettsége miatt is szükséges. Az egyszerű, könnyen érthető tájékoztatók, felhívások stb. alkalmazásával elkerülhető, hogy a társadalmi kirekesztés által leginkább sújtott csoportok kiszoruljanak a programból. A nők, a romák esélyegyenlőségét nem a műszaki beavatkozások, hanem a „soft” programok keretei között biztosítja a szociális városrehabilitációs program. E programok kezdeményezésében, tervezésében és megvalósításában az akcióterület bármely lakosa, vagy a lakosság bármely csoportja azonos eséllyel vehet részt. Az esélyek egyenlőségének biztosítását szolgáló szempontok érvényesülését a Civil Program Alapok kezelője/kezelői a pályázatok kezdeményezése, értékelése, a 135 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

támogatások odaítélése során folyamatosan figyelemmel kísérik, szükség szerint elősegíthetik. Fentieken túl az akcióterület egészére vonatkozó, illetve a beavatkozásokhoz köthető „soft” programok egy része kifejezetten a társadalmilag többszörösen hátrányos társadalmi csoportok, különösen a roma lakosok előnyben részesítésén alapul. Ilyen programok például a lakhatással kapcsolatos programok, az IDA program, stb., de hasonló célokat szolgálnak a diszkriminált, vagy hátrányos helyzetben lévő csoportok tagjainak integrálására alkalmas ún. tematikus programok is.

4.5.2 Környezeti hatások A szociális városrehabilitációs program várható környezeti hatásai A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló műszaki beavatkozások már önmagukban is kedvezően befolyásolják az akcióterület, illetve a beavatkozási területek környezeti állapotát. A civil-szolgáltató központok, és a hozzájuk kapcsolódó közterületek felújítása a műszaki-természeti környezet rehabilitációját eredményezi. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló lakásfelújítások a jelenleg rendkívül leromlott, gettószerű területeken javít az épített és természeti környezet állapotán. A műszaki beavatkozások környezetre gyakorolt kedvező hatásait a tervezett „soft” programok felerősítik, illetve fenntarthatóvá teszik. A „soft” programok egy horizontális programja, a „Lakásbérlők Közössége Egyesület”, illetve egy tematikus programcsoport - a „környezeti/ környezet-egészségügyi - kifejezetten a természeti és épített környezet védelmére, a környezettudatos gondolkodás terjesztésére, a környezettel szembeni közösségi és egyéni felelősség felismertetésére vonatkozó programokat foglalja magába. Műszaki beavatkozások környezeti hatásai A civil-szolgáltató központok felújítása során, csakúgy, mint a program keretei között megvalósuló más műszaki beavatkozások esetében is, az épített és természeti környezet védelme, folyamatosan érvényesített szempont. A műszaki beavatkozások során kialakítandó civil-szolgáltató központok (Hősök tere, Pécsbánya, Pécs-Somogy illetve Pécs-Vasas) a fenntarthatóság mellet a környezetvédelem szempontjaira is figyelemmel nagymértékben alkalmazzák az energiatakarékosságot, a megújuló energiaforrások felhasználását, a takarékos vízhasználatot támogató műszaki megoldásokat. E központok adottságaira figyelemmel (e központok parkosított, vagy parkok kialakítására alkalmas területeken találhatóak) mind a felújítás tervezése, mind kivitelezése majd üzemeltetése során fontos szempont a befoglaló természeti környezet védelme. Felújított közterületek, melyek többsége egyúttal a civil-szolgáltató központok környezetét is jelentik, környezeti hatásait tekintve elsősorban a környezeti értékek 136 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

felmutatására, ezen keresztül a környezettudatos gondolkodás alkalmasak, de környezet-egészségügyi hatásaik is jelentősek.

erősítésére

A felújításba bevont kolónia lakások a műszaki beavatkozás eredményeként – hasonlóan a civil-szolgáltató központokhoz – olyan víz és energiakímélő megoldásokat alkalmaznak, melyek az olcsó üzemeltethetőség mellett a környezetet is kímélik (esővíz felhasználása, megújuló energiaforrások hasznosítása). A nem komfortos lakások komfortosítása (az udvari illemhelyek felszámolásával, vizesblokkok kialakításával, a szennyvízcsatornára való rácsatlakozással) a kommunális szennyvíz megfelelő kezelésével csökkenti a környezetterhelést. A szociális városrehabilitációs program során megvalósítandó műszaki beavatkozásoknak általános hatása a beavatkozási területek, mint épített és természeti környezet rendezetté válása, melynek a befoglaló környezetre, az ott élők szemléletére és magatartására gyakorolt hatásai egyértelműen pozitívak. A „soft” programok környezeti hatásai A fentiekbe áttekintett műszaki beavatkozások környezetre gyakorolt pozitív hatásait a „soft” programok tovább erősítik. A civil-szolgáltató központok a tematikus programjaikon keresztül a környezettudatos gondolkodás fejlesztésének központjaivá válnak. (A civilszolgáltató központokban alkalmazott műszaki megoldások már önmagukban is mintaadó jelentőségűek, egyúttal „megtapasztalható módon” szemléltetik a környezettudatos gondolkodás egyes gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Ugyanezt állíthatjuk a felújított kolónia-lakások „társadalmi környezetre” gyakorolt hatásait illetően is.) A „soft” programok közül több is közvetlen módon pozitívan hat az épített és természeti környezetre. Ilyen „soft” programok a következők: - közbiztonsági/védnökségi horizontális programok, melyek – más célok mellett – a felújított épületek, közterületek (játszóterek, parkok, „ifjúsági dühöngő”) állapotának védelmét szolgálják közösségi felelősségvállaláson keresztül, - „Lakásbérlők Közössége Egyesületek”, melyek a lakhatással kapcsolatos környezeti hatásokkal (háztartási hulladékok kezelése, a lakások közvetlen környezetének, illetve a befoglaló közterületeknek a rendben tartása, karbantartása, állagának megóvása) kapcsolatban tartalmaz programelemeket, - a tematikus programok a már említett környezeti/környezetegészségügyi programok mellett ugyancsak tartalmaznak a környezet védelmével foglalkozó programelemeket (ilyenek például a szabadidős, rekreációs programok egyes elemei stb.) Környezetegészségügyi hatások 137 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A szociális városrehabilitációs program által érintett területek környezetegészségügyi állapota összességében nem kifogásolható, az akcióterület egyes részein azonban a környezet szennyezettsége, elsősorban az ott élők kevéssé környezettudatos magatartása miatt jelentős. A szennyezettség forrásai elsősorban a háztartási hulladékkezelés problémáival, a (magán)területek gondozásának elmulasztásával hozhatóak összefüggésbe. A „soft” programok a környezetegészségügyi problémák kezelésére vonatkozó elemeket is tartalmaznak (például a területek gondozása, az allergén növények irtása stb.)

4.6 A városrehabilitációs terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partneri egyeztetések A szociális városrehabilitációs program elkészítése során a program céljainak meghatározása, a beavatkozási területek kiválasztása, illetve az egyes programok megfogalmazása érdekében széleskörű előzetes egyeztetéseket, konzultációkat folytattunk. A szociális városrehabilitációs program kimunkálása során a legfontosabb partnerek azok a szakmai szempontból is professzionális civil szervezetek voltak, amelyek tevékenysége az egész akcióterületre kiterjed, illetve tapasztalataik több éves tevékenységen alapulnak. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló egyeztetések, konzultációk a következők voltak: • • • • • • • •

Találkozó és megbeszélés az Origó Ház Egyesület szervezésében az akcióterület helyi kötődésű civil szervezeteivel Találkozó és megbeszélés az akcióterületen tevékenykedő, szolgáltató civil szervezetekkel, illetve a Közösségfejlesztők Magyarországi Egyesülete pécsi képviselőivel Megbeszélések és egyeztetések a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportjával Találkozó és megbeszélés az Ifjúságért Egyesület vezetőjével Találkozó és megbeszélés a Vasasi Szent Borbála Egyesület és a Vasasért Egyesület vezetőivel Találkozó és megbeszélés a Pécsbányáért Egyesület vezetőjével Találkozó és Megbeszélés az Indít Közalapítvány vezetőjével, illetve munkatársaival Találkozó és megbeszélés a területen tevékenykedő Polgárőr Egyesületek vezetőivel (szervezés alatt, de még nem valósult meg)

A szociális városrehabilitációs program kapcsán mélyinterjúkat készítettünk az akcióterületen dolgozó, és közreműködésre hajlandó gyermek és felnőtt családorvosokkal a területen élő népesség egészségi állapotáról, 138 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

egészségmagatartását jellemző szokásokról, illetve az orvosoknak a területen élőkkel kapcsolatos általános tapasztalatairól.


5 MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Pécs MJV az akcióterület fejlesztésére a ROP IH (Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága) állásfoglalásának megfelelően Városfejlesztési Társaságot (VT) hoz létre. A Társaság az önkormányzat szervezeti eszköze, amelynek célja az akcióterület összehangolt fejlesztésének megvalósítása az IVSben és az akcióterületi tervben foglaltaknak megfelelően. Pécs MJV egy közszerződés keretében megbízza a létrehozandó VT-t az akcióterületen tervezett fejlesztések megvalósítására. A VT tevékenysége kiterjed mind a funkcióbővítő, mind a szociális célú akcióterület irányítására. Ennek megfelelően Pécs MJV esetében is egy VT jön létre, amely megteremti annak lehetőségét, hogy az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatokkal a város „in-house” beszerzés keretében a VT-ot bízza meg. A VT tulajdonosi struktúrája biztosítja Pécs MJV számára az irányítás lehetőségét, amely egyrészt a Közgyűlésen, másrészt az Igazgatóságon keresztül valósulhat meg. A Városfejlesztési Társaság különálló jogi személy, ezért az önkormányzat közvetlen utasítással nem irányíthatja. A Városfejlesztési Társaság Pécs MJV esetében a Pécs Fejlesztési Kft. lehet.46 A Pécs Fejlesztési Kft. nem újonnan létrehozott, hanem egy korábban alakított, de jelenleg érdemi tevékenységet nem folytató társaság. A Pécs Fejlesztési Kft. jelenleg nem közvetlenül a Pécs MJV önkormányzatának tulajdonába tartozik, hanem PH Pécs Holding Zrt. 100 %-os tulajdonában, a PH Pécs Holding Zrt. pedig Pécs MJV 100 %-os tulajdonába. Így a Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság közvetve Pécs MJV 100 %-os tulajdonába tartozik. A későbbiekben - amennyiben a fejlesztések ezt szükségessé teszik- lehetőség lesz a Pécs Fejlesztési Kft., mint Városfejlesztési Társaság tulajdonosi körének szélesítésére, bővítésére is a tulajdonosi célok, igények és lehetőségek alapján. Amennyiben Pécs MJV Közgyűlése a későbbiekben úgy dönt, hogy külső partnereket von be a társaság működésébe, akkor lehetősége lesz a társasági formát korlátolt felelősségű társaságból zártkörűen működő részvénytársasággá alakítani és vegyes tulajdonú társaságot létrehozni. A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság saját tőkéjét, tevékenységét, szervezeti rendszerét és munkatársi, szakértői körét is úgy alakítják, hogy mindenben megfeleljen a Városfejlesztési Társasággal szemben támasztott követelményeknek. A Pécs Fejlesztési Kft. tevékenységének, szervezeti rendszerének és vezetésének kialakítása az Akcióterületi Terv elkészítésének időpontjában még folyamatban van. A Pécs Fejlesztési Kft. fő tevékenysége az EKF-en kívüli városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása lesz. A társaság a városi

46

Az IVS 194. oldalán az alábbi szöveg szerepel: „A Városfejlesztési Társaság Pécs MJV esetében Pécs MJV 2008. május 8-i Közgyűlési döntés értelmében a Pécs Fejlesztési Kft. lesz.”


fejlesztések megvalósítása érdekében közcélú feladatokat fog ellátni. A Pécs Fejlesztési Kft. városfejlesztési társasággá történő alakításával a városfejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményileg is szétválnak, de egyúttal az egyes területeken működő intézmények szorosan együttműködnek, amit a tulajdonos PH Pécs Holding Zrt. intézményi keretei is biztosítanak. A társaság tevékenysége biztosíthatja, hogy a városrehabilitációban a közép- és hosszútávú gondolkodás prioritása érvényesülhet. A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság tevékenységi köre a következő tevékenységeket tartalmazza: • Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, gazdaságfejlesztési feladatok integrációja. • A szükséges pénzforrások megszerzésének menedzselése, a pályázatok elkészítése, a szükséges bankhitelek szervezése • Az akcióterülettel kapcsolatos adminisztratív, tájékoztatási, elszámolási feladatok ellátása (kapcsolattartás az önkormányzatokkal, engedélyező hatóságokkal, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal) • A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, munkálatok ellenőrzése, elkészült munkák átvétele). • Az önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházással kapcsolatos feladatok menedzselése (terveztetés, pályáztatás, megrendelt munkák ellenőrzése, átvétele) • Az akcióterületi ingatlanokkal kapcsolatos engedélyezési eljárások menedzselése, szükség esetén az ingatlannal kapcsolatos tranzakciók megvalósítása (ingatlanok megvásárlásának, értékesítésének menedzselése, pályáztatás, szerződéskötés, tárgyalások lebonyolítása). • A magánvállalkozásban megvalósuló projektek tevékenységének koordinálása (párhuzamos funkciók létrehozásának megakadályozása, beépítési formák megvalósulásának elősegítése.) A társaság működésének célja Pécs MJV városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel. Ennek megfelelően az Önkormányzat, mint a társaság tulajdonosa nem a társasági tőkebefektetése utáni osztalék megvalósításában érdekelt, hanem abban, hogy a településfejlesztési célok megvalósítása pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb módon valósuljon meg. Ezért az Önkormányzat a társaság működésével kapcsolatban a nullaszaldós működésében érdekelt. A Pécs Fejlesztési Kft., városfejlesztési társasággá történő átalakításával a társaság alaptőkéjét is a városfejlesztési társaság működéséhez szükséges tőkeigény alapján kell megállapítani. A tőke értékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet nyújtson az első 2 év működési költségeire. A társasági tőke értékének javasolt értéke 40 - 100 MFt, amelyet célszerű készpénz formájában biztosítani a társaság számára. A társaság tevékenységének függvényében, a későbbiekben 141 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

lehetőség van az alaptőke növelésére, készpénz, esetlegesen a fejlesztési területhez kapcsolódó ingatlan apport formájában. Az akcióterületi fejlesztések egyszerűsített szervezeti ábráját a következő ábra mutatja: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

100% tulajdon 100% tulajdon

PH Pécs Holding Zrt.

100% tulajdon

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht (EKF projektmenedzsment)

Pécs Fejlesztési Kft (Városfejlesztési Társaság)

Projektmenedzsment feladatok ellátása

Funkcióbővítő 5 db EKF kulcsprojekt

városrehabilitációs akcióterület

Szociális célú városrehabilitációs akcióterület

3. ábra: Az akcióterületi fejlesztések egyszerűsített szervezeti ábrája

A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság kapcsolatosan a legfontosabb követelmények a következők:

működésével

• A tulajdonos önkormányzat, illetve a PH Pécs Holding Zrt. vállalja, hogy a városrehabilitációs akciók megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozására • Megfelelő speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs műveleteket (műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági) • A társaság, illetve a szervezeti egységek ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezzen

vezetője

városfejlesztési


• Együttműködési megállapodás kialakítása a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht-val. • Ha befektető bevonására kerül sor, és amennyiben a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a VT vesz részt. A társaság az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője, egyben ellenőrzi is ezek megvalósulását. A városrehabilitáció operatív irányítása a Pécsi Fejlesztési Kft. feladata lesz. A társaság működési költségeire a fedezetet, egyrészt a társaság alaptőkéje, másrészt az Önkormányzat megbízásából végrehajtott fejlesztési akciókért járó díjazás biztosítja. A díjazáshoz a társaság akkor juthat hozzá, ha a városfejlesztési akciók a terveknek és az elvárásoknak megfelelően alakulnak.

5.1.1 Civil Program Alapok A szociális városrehabilitációs program során megvalósuló műszaki beavatkozások célja az akcióterület társadalmában megvalósuló változások kiváltása, folyamatok elindítása. E célokat önmagukban a műszaki beavatkozások nem képesek elérni. A változások kiváltása, kívánatosnak tartott társadalmi folyamatok elindítása a „soft” programok segítségével történik. A „soft” programok menedzselése mind szemléletében, mint technológiájában másféle megközelítést igényel, mint amilyenre a beruházások (műszaki beavatkozások) megvalósítása során szükség van. A szociális városrehabilitációs tevékenységekre vonatkozó (nem jogszabályerejű) hatályos útmutatók szerint a szociális városrehabilitációs program „soft” elemei megvalósításának támogatására Civil Program Alapokat lehet létrehozni. E Civil Program Alapok keretei között kiírt pályázatok útján valósul meg a „soft” programok anyagi támogatása. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló támogatással, illetve a Civil Program Alapokat kezelő szervezettel/szervezetekkel szemben azonban lényegesen összetettebb igények fogalmazhatóak meg, mint amelyeket a beruházásokat lebonyolító szervezettel szemben támaszthatunk. A Civil Program Alapokat kezelő szervezet/szervezetek a következő igényeket kell, hogy kielégítsék (a legfontosabb kritériumok példaszerű felsorolása).


•

• • • • •

•

a Civil Program Alapot/Alapokat kezelő szervezet (esetleg szervezetek – a továbbiakban azonban minding egyes számot, azaz a szervezet kifejezést használjuk) rendelkezzék a városra, az akcióterület, illetve az akcióterületen élő egyes társadalmi csoportokra vonatkozó releváns ismeretekkel, a Civil Program Alapot/Alapokat kezelő szervezet rendelkezzék azzal a bizalmi tőkével, amely biztosítja, hogy tevékenységét a különböző értékeket, érdekeket hordozó társadalmi csoportok is hitelesnek ismerjék el, a Civil Program Alapot/Alapokat kezelő szervezet és tevékenysége bizalmi tőkéjének, hitelességének megóvása érdekében legyen garantáltan politikamentes, a Civil Program Alapot/Alapokat kezelő szervezet tevékenysége legyen kezdeményező és támogató jellegű, amely elemeiben nélkülözi a hatósági, illetve bürokratikus elemeket. a Civil Program Alapot/Alapokat kezelő szervezet alkalmas hosszú távú, a választási ciklusoktól független gondolkodásra, a Civil Program Alapot/Alapokat kezelő szervezet alkalmasak a szociális városrehabilitációs program fenntarthatóságának biztosítása érdekében további erőforrások gyűjtésére mind helyben (akcióterületi, városi), mind országos esetleg nemzetközi léptékben, a Civil Program Alapot/Alapokat kezelő szervezet képesek folyamatos nyilvánosság és a társadalmi kontrol lehetőségeinek tényleges biztosítására.

A Civil Program Alapot/Alapok kezelő szervezet tevékenységével szemben támasztható igények: •

a Civil Program Alap/Alapok terhére kiírt pályázatok tartalmának meghatározása, a beérkezett pályázatok elbírálása során csak a szociális városrehabilitációs program céljai érvényesülnek, • a Civil Program Alap/Alapok kezelését megvalósító szervezet tevékenysége minden elemében nyilvános, a szervezet alkalmas a társadalmi ellenőrzés saját tevékenységébe való beépítésére, • a Civil Program Alap/Alapok kezelését megvalósító szervezet tevékenysége nyitott, alkalmas az város, az akcióterület lakosságától érkező javaslatok, észrevételek folyamatos fogadására, azok saját tevékenységébe való beépítésére, • a kiírt pályázatok tartalmán keresztül a Civil Program Alapokat kezelő szervezet kezdeményező szerepet tölt be, illetve orientálja a „soft” programokat megvalósító civil szervezeteket/formációkat tevékenységük tartalmát, intenzitását illetően, • a kiírt pályázatok elbírálása során politikai, illetve más, a szociális városrehabilitációs program szempontjából inadekvát szempontok nem érvényesülhetnek, • a pályázatok kiírása, a benyújtott pályázatok elbírálása, a támogatások odaítélése és a támogatott tevékenységek megvalósulásának ellenőrzése, monitorozása garantált és folyamatos társadalmi kontroll alatt áll, a nyilvánosság előtt zajlik. 144 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A szociális városrehabilitációs program hatékony, és fenntartható megvalósítására, a szükséges rugalmasság, nyitottság, szakmaiság és hitelesség folyamatos felmutatására, a Civil Program Alapok kezelésére a jelenlegi szabályozásnak megfelelően felállított, alapvetően a beruházások (műszaki beavatkozások) megvalósítására „tervezett” szervezet nem biztosít elfogadható garanciákat. A példaszerűen említett feltételek teljesítésére egy független Közösségi Alapítvány alkalmas, ezért annak létrehozását javasoljuk. A Közösségi Alapítvány, melyet a szociális városrehabilitációs program „soft” elemeinek megvalósítása, a beindított programok fenntarthatóságának biztosítása érdekében létrehozni javasolunk, olyan független közhasznú szervezet, amely meghatározott földrajzi terület (például Pécs városa, vagy Pécs keleti városrésze stb.) társadalmi szükségleteinek kielégítését, problémáinak kezelését stb. támogatja. A Közösségi Alapítvány a szociális városrehabilitációs program (annak „soft” elemei) szempontjából fontos következő feltételeket képes teljesíteni: • •

•

•

független szervezet, támogató szervezet, azaz képes a Civil Program Alapok kezelése során a „soft” programok támogatásának megvalósítására. A Közösségi Alapítvány az alapításkor meghatározott céljait követve alkalmas arra is, hogy olyan, a szociális városrehabilitációs program keretein kívül eső tevékenységeket támogasson, amelyek szinergikus hatások révén erősítik jelen program hatásait. (Ez esetben a támogatás nem a szociális városrehabilitációs program keretein belül rendelkezésre álló forrásokból, hanem a Közösségi Alapítvány által gyűjtött más forrásokból történhet.), forrásgyűjtő szervezet, azaz képes pénzügyi vagy ás jellegű források, adományok, felajánlások stb. összegyűjtésére. A Közösségi Alapítvány e forrásakkumulációs képessége a szociális városrehabilitációs program „soft” programjai esetében lehetővé teszi e programelemek támogatását akkor is, amikor a szociális városrehabilitációs program futamideje már lejárt, kezdeményező szervezet, azaz képes a céljainak elérése érdekében programokat kezdeményezni, melyek megvalósítása elősegíti stb. akár a szociális városrehabilitációs program, akár más társadalmi célkitűzések elérését.

5.2 Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A szociális városrehabilitációs program keretében külön horizontális „soft” program (a Nyilvánosság Program”) szolgálja az akcióterület lakossága, az ott tevékenykedő gazdálkodók, illetve civil szervezetek, szakemberek folyamatos tájékoztatását. A „Nyilvánosság Program” segítségével azonban nem csupán az akcióterület, de a Pécs város is megfelelő módon informálódhat a program megvalósításáról.


A horizontális program által biztosított nyilvánosság a tájékoztatás megalapozza, illetve biztosítja a társadalmi kontroll biztosításának lehetőségeit is. A „Nyilvánosság Program” nyújtotta tájékoztatás mellett a program nyomon követésében, a civil szereplők bevonásában fontos szerepet játszanak a Civil Program Alapok keretei között kiírt pályázatok is. A program előkészítése során kialakult civil kapcsolatok kiterjesztése a helyi kötődésű (és ténylegesen működő) civil szervezetekre nem csupán tartalmi cél, de ugyancsak jól szolgálja a helyi nyilvánosság működtetését mind a nyomon követés, mind a lakosság, a civil szervezetek bevonása szempontjából.

5.3 Üzemeltetés, működtetés 5.3.1.1 Bevonandó partnerek üzemeltetés érdekében

a

megvalósítás

és

a

fenntartható

A projekt tervezése során széles körű partnerségi egyeztetés valósult meg. A fenntartható működtetés érdekében a közösségi épületek üzemeltetését együttműködő civil szervezetek fogják segíteni. Az egyes városrészekhez kötődő lokálpatrióta egyesületek (pl.: Vasasért egyesület, Pécsbányáért egyesület) nem részesülnek ugyan közvetlenül támogatásban, de munkájukat nagyban segítik a javuló feltételek. A lakásfelújítások kapcsán partnerként jelennek meg a lakástulajdonosok, vagy a társasházak, amelyek érintettek a felújítások kapcsán. A szóban forgó épületek részben önkormányzati tulajdonú lakásokat foglalnak magukba. A közterület fejlesztések kapcsán partnerként megjelenik a város vagyonkezelője a Pécs Holding Zrt., amely az elkészült közterületeket karban tartja.


6 PÉNZÜGYI TERV 6.1 Pályázat előzetes összefoglaló költségvetése A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat által elkészített pályázat kapcsán a következő pénzügyi finanszírozási szükséglet fogalmazódik meg: Megnevezés ÉV Negyedév Lakás célú Tömbházak homlokzat felújítása

2 009 4

2 010 1 2 0 0

2 011 3 4 1 2 3 4 0 0 135 600 000 0 135 600 000 0 180 800 000 54 300 000 54 300 000 72 400 000

Hagyományos építésű lakások felújítása, korszerűsítése Az egykori legényotthon épületének átépítése Városi funkció(ERFA) Közterület fejlesztés Közösségi funkció(ERFA) Közösségi épületek felújítása

0

0

0

0

0

0

30 000 000

0

0 0 0

30 000 000 0 0 82 000 000

Projekt megvalósításához kacsolódó szolgáltatások "Soft" elemek (erfa) ESZA típusú "Soft" elemek (esza) Közszféra kapcsolódó projektjei Előkészítés költségei Menedzsment költségek Projekt tartalék Összesen

0 0 0 0 0

57 000 000 25 000 000 37 500 000 37 500 000 0 0 16 666 667 0 166 166 667

0 0 0

0 64 000 000 0 0 64 000 000

0 0 0

0 0 0 0 0 0

452 000 000 181 000 000

62 400 000

62 400 000

83 200 000

208 000 000

18 900 000 61 800 000 61 800 000 135 000 000 135 000 000

18 900 000 61 800 000 61 800 000 135 000 000 135 000 000

25 200 000 82 400 000 82 400 000 300 000 000 180 000 000

63 000 000 206 000 000 206 000 000 600 000 000 450 000 000

120 000 000

120 000 000

0 0 60 666 667

30 000 000 0 0 233 000 000

25 666 667 35 000 000 52 500 000 52 500 000 0 0 23 333 333 24 000 000 723 700 000

113 000 000 120 000 000 180 000 000 180 000 000 0 64 000 000 80 000 000 60 000 000 1 875 000 000

0 0

0 0

Közösségi épületekhez kapcsolódó eszközbeszerzés Közösségi épületekhez tartozó ingatlanvásárlás Közcélú funkció(ERFA) Gazdasági funkció Kiegészítő jellegű tevékenység (ERFA típusú)

Összesen

0 0 44 333 333 14 333 333 30 000 000 45 000 000 45 000 000 0 0 20 000 000 18 000 000 459 733 333

0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 46 000 000 16 000 000 30 000 000 45 000 000 45 000 000 0 0 20 000 000 18 000 000 461 400 000

0 0 0

0 0 0 0 0 0

54. Táblázat: A pályázat költségvetése 147 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A korábbi fejezetekben bemutatásra került az egyes fejlesztések részletes műszaki, szakmai tartalma. A költségvetés bruttó összegeket tartalmaz, mivel az Önkormányzat nem él az ÁFA visszaigényléssel, hiszen alaptevékenységhez kapcsolódó fejlesztésekről van szó.

6.1.1 A pályázat finanszírozási oldala ÉV Negyedév Saját bevételek (pl. értékesítés) Saját, önkormányzati forrás Hitel Pénzügyi műveletek bevétele Egyéb pénzügyi eszköz

2 009 4

1 2 9 600 000

Összesen Költségek összesen

2 010 3 4 30 758 333

1 2 96 300 000

2 011 3 4 96 550 000

Összesen

143 841 667

377 050 000

9600000 0

30758333,33 0

96300000 0

96550000 0

143841667

377050000

64 000 000 0

166 166 667 0

459 733 333 0

461 400 000 0

723 700 000

1 875 000 000

ROP TÁMOGATÁS Tömbházak homlokzat felújítása Hagyományos építésű lakások felújítása, korszerűsítése Az egykori legényotthon épületének átépítése Közterület fejlesztés Közösségi épületek felújítása

38 010 000 0 43 680 000 0

38 010 000 0 43 680 000 0

50 680 000 58 240 000

0 0 126 700 000 145 600 000

13 230 000 0 52 530 000 0 114 750 000 0

13 230 000 0 52 530 000 0 114 750 000 0

17 640 000 70 040 000 153 000 000

44 100 000 175 100 000 382 500 000

102 000 000

102 000 000

Közösségi épületekhez kapcsolódó eszközbeszerzés Közösségi épületekhez tartozó ingatlanvásárlás

25 500 000

Projekt megvalósításához kacsolódó szolgáltatások "Soft" elemek (erfa)

48 450 000 0 21 250 000 0

12 183 333 0 25 500 000 0

13 600 000 0 25 500 000 0

21 816 667 29 750 000

96 050 000 102 000 000

31 875 000 0

38 250 000 0

38 250 000 0

44 625 000

153 000 000

8 333 334 0

10 000 000 0

10 000 000 0

11 666 666

54 400 000 40 000 000

15 300 000 0 15 300 000 0 20 400 000 363433333 0 364850000 0 579858333

51 000 000 1 497 950 000

"Soft" elemek (esza)

25 500 000

54 400 000

Előkészítés költségei Menedzsment költségek Projekt tartalék TAMOGATÁSOK ÖSSZESEN

54400000 0

135408334 0

55. Táblázat: A pályázat finanszírozási oldala


A pályázat a szerteágazó tevékenység miatt több támogatás intenzitást tartalmaz. A Közösségi épületek bővítése és felújítása (az ezekhez tartozó ingatlan vásárlással és eszközbeszerzéssel), a közterület fejlesztés, az igénybe vett szolgáltatások költsége és a „soft” tevékenységek 85 %, a lakás célú beavatkozások 70 %, a menedzsment költségek 50 %-os támogatás intenzitású. A pályázó nem minden esetben veszi igénybe a lehetséges maximális támogatási intenzitást. Az összes elszámolható költségre vonatkozó támogatási intenzitás ugyanis nem haladhatja meg a 80%-ot. Ezért egyes lakás célú beruházások és a projektmenedzsment esetében a maximális támogatási intenzitásnál szerényebb mértékben igényel támogatást. A pályázatban szereplő elemek nem jövedelemtermelőek, így a fenntartásuk az Önkormányzatra és a vállalkozásra hárul. Az Önkormányzat költségvetésében kíván fedezetet biztosítani az üzemeltetés és karbantartás költségeire.

6.2 Teljes akcióterv pénzügyi terve 6.2.1 Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó pályázatok tartalma A központi akcióterülethez kapcsolódó beruházások költségei Szociális városrehabilitáció Lakás célú beruházás Városi funkciót erősítő beruházás Közösségi célú beruházás Kiegészítő „soft” elemek EKF Közterek és parkok újjáélesztése: Pécs-Kelet központi területeinek megújulása47 Városi funkciót erősítő beruházás: közterület megújítása Pécs, Kénes út-Budai vám közötti kerékpárút építése (DDOP-5.1.1)48 Kerékpárút építés 56. Táblázat: A központi akcióterülethez kapcsolódó beruházások költségei

1 558 000 000 452 000 000 206 000 000 600 000 000 300 000 000

200 000 000 200 000 000 160 000 000 160 000 000

A fenti költségek nem tartalmazzák az előkészítés és a menedzsment jellegű költségtételeket. A költségek megállapítása tervezői költségbecslés alapján kerültek megállapításra. A költségbecslés alapja az elkészült tervek. A beruházási költsége az általános forgalmi adóval növelt értéken kerültek meghatározásra, mivel az

47

Becsült költség (önkormányzati adatszolgáltatás alapján)

48

Becsült költség (önkormányzati adatszolgáltatás alapján)


Önkormányzat nem kívánja visszaigényelni az adót, hiszen a mindegyik elem az alaptevékenység ellátáshoz kapcsolódik. A megvalósításhoz kapcsolódó előkészítési költségek a következőképp alakulnak: Szociális városrehabilitáció EKF Közterek és parkok újjáélesztése: Pécs-Kelet központi területeinek megújulása49 50

Pécs, Kénes út-Budai vám közötti kerékpárút építése (DDOP-5.1.1) Összesen 57. Táblázat: Az előkészítési költségek alakulása

64 000 000 12 000 000 11 000 000 87 000 000

A projektek irányításhoz kapcsolódóan fontos a menedzsment minősége. A korábbiakban bemutatásra került a projekt irányításában résztvevő személyek. A finanszírozás oldaláról a következő: Szociális városrehabilitáció EKF Közterek és parkok újjáélesztése: Pécs-Kelet központi területeinek megújulása51 Pécs, Kénes út-Budai vám közötti kerékpárút építése (DDOP-5.1.1)52 Összesen 58. Táblázat: A menedzsment költségek alakulása

80 000 000 12 000 000 11 000 000 103 000 000

49

Becsült költség (önkormányzati adatszolgáltatás alapján) Becsült költség (önkormányzati adatszolgáltatás alapján) 51 Becsült költség (önkormányzati adatszolgáltatás alapján) 52 Becsült költség (önkormányzati adatszolgáltatás alapján) 50


A TELJES AKCIÓTERÜLET KÖLTSÉGVETÉSE Megnevezés ÉV Negyedév Lakás célú

2 009

2 010

4

2 011

1

2

3

4

1

Összesen 2 3 0 135 600 000

4 0 180 800 000

452 000 000

0

0

0

0

135 600 000

Tömbházak homlokzat felújítása Hagyományos építésű lakások felújítása, korszerűsítése Az egykori legényotthon épületének átépítése Városi funkció(ERFA) Közterület fejlesztés Közösségi funkció(ERFA)

0

0

0

0

54 300 000

0

54 300 000

0

72 400 000

181 000 000

0

0

0

0

62 400 000

0

62 400 000

0

83 200 000

208 000 000

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 30 000 000

0 0 0 0

18 900 000 61 800 000 61 800 000 135 000 000

0 18 900 000 0 61 800 000 0 61 800 000 0 135 000 000

0 0 0 0

25 200 000 82 400 000 82 400 000 300 000 000

63 000 000 206 000 000 206 000 000 600 000 000

Közösségi épületek felújítása Közösségi épületekhez kapcsolódó eszközbeszerzés Közösségi épületekhez tartozó ingatlanvásárlás

0

0

0

0

135 000 000

0 135 000 000

0

180 000 000

450 000 000

0

0

0

0

0

0

0

0

120 000 000

120 000 000

0

0

30 000 000

0

0

0

0

0

0

30 000 000

Közcélú funkció(ERFA) Gazdasági funkció Kiegészítő jellegű tevékenység (ERFA típusú) Projekt megvalósításához kacsolódó szolgáltatások "Soft" elemek (erfa) ESZA típusú "Soft" elemek (esza)

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

82 000 000

0

44 333 333

0

46 000 000

0

60 666 667

233 000 000

0 0 0 0

0 0 0 0

57 000 000 25 000 000 37 500 000 37 500 000

0 0 0 0

14 333 333 30 000 000 45 000 000 45 000 000

0 0 0 0

16 000 000 30 000 000 45 000 000 45 000 000

0 0 0 0

25 666 667 35 000 000 52 500 000 52 500 000

113 000 000 120 000 000 180 000 000 180 000 000

Közszféra kapcsolódó projektjei

108 000 000

108 000 000

144 000 000

0

0

0

0

0

0

360 000 000

60 000 000

60 000 000

80 000 000

48 000 000 87 000 000

48 000 000 0

64 000 000 0

0

0

0

0

0

0

80 000 000 87 000 000

0

11 500 000 0

28 166 667 0

0 0

20 000 000 18 000 000

0 0

20 000 000 18 000 000

0 0

23 333 333 24 000 000

103 000 000 60 000 000

195 000 000

119 500 000

321 666 667

0

459 733 333

0 461 400 000

0

723 700 000

2 281 000 000

EKF Közterek és Parkok

Pécs, Kénes út-Budai vám közötti kerékpárút építése Előkészítés költségei Menedzsment költségek Projekt tartalék Összesen

64 000 000

59. Táblázat: A központi akcióterület kiadásai 151 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

A TELJES AKCIÓTERÜLET PÉNZÜGYI FINANSZÍROZÁSA ÉV Negyedév

2 009 4

2 010 1

2 011 2

3

4

Összesen

1

2

3

4

Saját bevételek (pl. értékesítés) Saját, önkormányzati forrás

31 550 000

18 737 500

55 495 833

96 300 000

96 550 000

143 841 667

442 475 000

31 550 000

18 737 500

55 495 833

0

96 300 000

0

96 550 000

0

143 841 667

442 475 000

195 000 000

119 500 000

321 666 667

0

459 733 333

0

461 400 000

0

723 700 000

2 281 000 000 0 0

Tömbházak homlokzat felújítása Hagyományos építésű lakások felújítása, korszerűsítése Az egykori legényotthon épületének átépítése Közterület fejlesztés

38 010 000

0

38 010 000

0

50 680 000

126 700 000

43 680 000

0

43 680 000

0

58 240 000

145 600 000

13 230 000 52 530 000

0 0

13 230 000 52 530 000

0 0

17 640 000 70 040 000

44 100 000 175 100 000

Közösségi épületek felújítása Közösségi épületekhez kapcsolódó eszközbeszerzés Közösségi épületekhez tartozó ingatlanvásárlás Projekt megvalósításához kacsolódó szolgáltatások "Soft" elemek (erfa)

114 750 000

0

114 750 000

0

153 000 000

382 500 000

102 000 000

102 000 000

48 450 000 21 250 000

0 0

12 183 333 25 500 000

0 0

13 600 000 25 500 000

0 0

21 816 667 29 750 000

96 050 000 102 000 000

"Soft" elemek (esza)

31 875 000

0

38 250 000

0

38 250 000

0

44 625 000

153 000 000

Hitel Pénzügyi műveletek bevétele Egyéb pénzügyi eszköz Összesen Költségek összesen ROP TÁMOGATÁS

EKF Közterek és Parkok

Pécs, Kénes út-Budai vám közötti kerékpárút építése Előkészítés költségei Menedzsment költségek Projekt tartalék TAMOGATÁSOK ÖSSZESEN

25 500 000

25 500 000

54 000 000

54 000 000

72 000 000

180 000 000

36 000 000 73 450 000

36 000 000

48 000 000

10 762 500 163 450 000

100 762 500

19 095 834

0

266 170 834

0

10 000 000 15 300 000 0 363 433 333

0 0

10 000 000 15 300 000 0 364 850 000

0

11 666 666 20 400 000

120 000 000 73 450 000 61 525 000 51 000 000

0

579 858 333

1 838 525 000

60. Táblázat: A központi akcióterület finanszírozása 152 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

6.2.2 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen. A közszféra további beruházásai közül a Pécs, Kénes út-Budai vám közötti kerékpárút építése című projektet kell elsőként megemlíteni. A projekt hatására javul a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája, csökken a környezeti terhelés. A hivatásforgalmú kerékpárút megkönnyíti a munkába járás fenntartható és egyben költségtakarékos formáját. A beruházás értéke 188.873.440 Ft, amelyre korábban pályázat benyújtásra került 25 %-os önerő mellett. A beruházás nem jövedelemtermelő, így a társadalmi haszon értékét kell kiemelni szintén. A másik projekt, amelyet nevesíteni lehet az EKF Közterek és parkok újjáélesztése Pécs-Kelet központi területeinek megújítása címet viseli. A projekt költségvetése még nem végleges, de várhatóan 200 000 000 Ft értékű építési beruházás valósul meg (a járulékos költségek kb. 15%-os többletet fognak jelenteni), amiből 10 %-os önerőt vállal a pályázó. A megvalósuló projektnek nincs önálló bevételszerzési tevékenysége, emiatt nem minősül jövedelemtermelőnek.

6.3 Bevételi terv Az akcióterületen megvalósított beruházások NEM JÖVEDELEMTERMELŐ jellegű, így a önálló bevétele nem keletkezik


6.4 Kockázatok elemzése Kockázat megnevezése

Valószínűség Hatás A kockázat Kezelésének módja (1-7)* (1-7)*

A projekt megvalósítása elhúzódik, az építkezések nem készülnek el időben

Ütemezés szakszerű elkészítése Közösségi épületek, lakások és közterek építése, bővítése, felújítása 2

5

A közösségi épületekben kialakított szolgáltatások iránti alacsony kereslet

A közösségi épületekben Közösségi épületek hiánypótló szolgáltatások bővítése, felújítása kialakítása valósul meg. A későbbiekben előzetes igényfelmérés és kihasználtsági terv fogja alátámasztani a fejlesztés indokoltságát. 2

Kedvezőtlen időjárás

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

3

4

3

Közösségi épületek, lakások és közterek bővítése, Esetleges csúszással kalkuláló építése, ütemterv, reális időkorlátok felújítása Előzetes árajánlatok bekérése,

Vártnál magasabb költségszint

Pótmunka igény

3

6

Közbeszerzési eljárások sikertelensége

2

3

Többletigény finanszírozása alternatív forrásokból (pl. költségvetési átcsoportosítás, Műszaki megvalósítás, ingatlan érékesítés árbevétele) Üzemeltetés

3

Tatalék beállítása a kivitelezési keretösszegbe, egyösszegű átalányáras kivitelezői szerződés Műszaki megvalósítás

2

DDOP pályázat és az önkormányzat pénzügyi és műszaki elvárásainak pontos megfogalmazása, vállalkozói/megbízási szerződések (megvalósításra illetve a rendszerkövetésre) aláírása a nyertes szakértőkkel Előkészítés

Projektvezetési problémák

2

2

A kivitelező késedelmes vagy gyenge minőségű munkája, csődje

2

3

Körültekintő menedzsment megválasztás, gyakorlathoz kötött alkalmassági kritériumokkal a Városfejlesztő társaság esetében. Információáramlásra nagy súlyt helyező belső kommunikációs Projekt előkészítés, stratégia. megvalósítás Közbeszerzési eljárásban szigorú alkalmassági kritériumok előírása. Folyamatos és következetes monitoring tevékenység, ütem, költség, és minőség vonatkozásában, azonnali Műszaki megvalósítás intézkedéssel eltérés esetén

61. Táblázat: A kockázatok bemutatása 154 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

7 ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA ÖSSZEFOGLALÓAN A projekt előkészítése 2007 őszétől aktívan zajlik. 2007 őszén elkészült Pécs Megyei Jogú Város Hosszú és Középtávú Stratégiája, amely részletes helyzetelemzésen alapszik, és vázolja a város hosszú- és középtávú stratégiáját. A HKS mellékletét képezte egy előkészítési anyag, amely az egyes városrészek részletes elemzését tartalmazta és a keleti városrész szociális városrehabilitációjának előkészítése érdekében került kidolgozásra. Az HKS kidolgozása során városrehabilitációs szakmérnök került bevonásra, de a helyi szereplők véleménye is meghallgatásra került a különböző fórumokon. 2008-ban megkezdődött Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése. Az IVS-ben kiemelten került megjelenítésre Pécs Keleti városrészben a „szociális városrehabilitáció akcióterülete”, amelynek célját és a beavatkozás tartalmát is ismertették nagy vonalakban. Az IVS készítése során kijelölésre kerültek az akcióterületek és átgondolásra került a fejlesztések prioritása is. A stratégia mellékleteként elkészült az Antiszegregációs Terv is, amely kijelöli a városban található szegregátumokat és vázolja a kezelésükre vonatkozó stratégiát. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete elhatározta, hogy kiemelt projekt javaslatot kíván benyújtani Pécs Keleti városrész szociális városrehabilitációja érdekében. A dokumentáció mellékletét fogja képezni jelen Előzetes Akcióterületi Terv, amely a pályázat legfontosabb előkészítési anyaga. A stratégiai dokumentumok mellett az előkészítési tevékenységek egyéb területeket is érintettek. Elsősorban a pályázat műszaki megalapozását szolgálták, a városfejlesztési irodával, városrehabilitációs szakemberekkel, tervezőkkel, kivitelezőkkel, városvezetéssel és az NFÜ képviselőivel folytatott egyeztetések. A lebonyolításban, üzemeltetésben várhatóan részt vevő szervezetek bevonása megtörtént.


TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ JOGOSULTSÁGI KRITÉRIUMOK 18 2. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETET JELLEMZŐ ADATOK 1937-BEN 26 3. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLET ÁLLANDÓ NÉPESSÉGE, KORCSOPORTONKÉNTI MEGOSZLÁSA (KSH, 2001) 26 4. TÁBLÁZAT: FÉRFIAK ÉS A NŐK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 28 5. TÁBLÁZAT: CSALÁDOK, HÁZTARTÁSOK ADATAI (KSH, 2001) 28 6. TÁBLÁZAT: AZ ELÖREGEDETTSÉG MÉRTÉKE AZ ÉRINTETT TERÜLETEKEN (KSH, 2001) 29 7. TÁBLÁZAT: A VÁLLALKOZÁSOK JELLEMZŐI ÉS A SZOLGÁLTATÓ HELYEK SZÁMA AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 30 8. TÁBLÁZAT: A VÁLLALKOZÁSOK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 30 9. TÁBLÁZAT: A 7 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA A LEGMAGASABB ISKOLAI ÉS SZAKMAI VÉGZETTSÉG SZERINT AZ AKCIÓTERÜLETEN, TERÜLETEGYSÉGENKÉNT, 2001-BEN (%) 31 10. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLET MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERÜLETEGYSÉGENKÉNT (KSH, 2001) 32 11. TÁBLÁZAT: A PÉCS KELETI VÁROSRÉSZI MINTÁBA KERÜLT NÉPESSÉG MUNKANÉLKÜLISÉGBEN VALÓ ÉRINTETTSÉGE AZ ÉLETPÁLYA SORÁN 2006 MÁJUSÁBAN (INTERREG IIIC TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS ÉS TÁRSADALMI TŐKE VIZSGÁLAT, 2006) 33 12. TÁBLÁZAT: A MUNKAERŐPIACI, FOGLALKOZTATÁSI HELYZET (KSH, 2001) 33 13. TÁBLÁZAT: A HÁZTARTÁSOK MEGOSZLÁSA A JÖVEDELMI OSZTÁLYOK SZERINT PÉCS KELETI VÁROSRÉSZÉBEN (INTERREG IIIC TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS ÉS TÁRSADALMI TŐKE VIZSGÁLAT, 2006) 34 14. TÁBLÁZAT: A LAKÁSOK SZÁMA ÉS MÉRETE AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 35 15. TÁBLÁZAT: A LAKÁSOK SZÁMA TULAJDONJOG SZERINT AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 35 16. TÁBLÁZAT: A LAKÁSOK SZÁMA AZ ÉPÍTÉS IDEJE SZERINT AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 36 17. TÁBLÁZAT: A LAKOTT LAKÁSOK SZÁMA KOMFORTOSSÁG SZERINT AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 37 18. TÁBLÁZAT: A HELYI AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS JÁRATAI AZ AKCIÓTERÜLETEN, (KSH,2001) 47 19. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETEN LÉVŐ LAKÁSOK KÖZÜZEMI INFRASTRUKTÚRÁVAL VALÓ ELLÁTOTTSÁGA 47 20. TÁBLÁZAT: AZ ISPA II/A ÜTEMÉBEN ÉRINTETT UTCÁK VASASON ÉS SOMOGYBAN 48 21. TÁBLÁZAT: AZ ISPA PROJEKT 3 ÜTEMÉBEN MEGÉPÜLŐ VEZETÉKHÁLÓZAT HOSSZA ÉS AZ ÚJ BEKÖTÉSEK SZÁMA 49 22. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI HELYEK (ÓVODÁK NÉLKÜL) KSH, 2001 49 23. TÁBLÁZAT: AZ ÓVODAI FELADATELLÁTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK PÉCSETT, 2007/2008 50 24. TÁBLÁZAT: AZ ÓVODÁSOK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA PÉCSETT, 2000-2006 50 25. TÁBLÁZAT: A KELETI VÁROSRÉSZI ÓVODA TAGINTÉZMÉNYEI AZ AKCIÓTERÜLETEN 51 26. TÁBLÁZAT: BUDAI VÁROSKAPU TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY ÓVODAI TELEPHELYEI AZ AKCIÓTERÜLETEN 51 27. TÁBLÁZAT: A KELETI VÁROSRÉSZBEN MŰKÖDŐ ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELADATELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK, 2007 51 28. TÁBLÁZAT: BUDAI VÁROSKAPU TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY ISKOLAI FELADATELLÁTÁSI HELYEI AZ AKCIÓTERÜLETEN 52 29. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETEN MŰKÖDŐ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ KÖZÉPISKOLÁK 52 30. TÁBLÁZAT: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEN (KSH, 2001) 53 31. TÁBLÁZAT: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK AZ AKCIÓTERÜLETEN 58 156 Hübner Tervező Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

32. TÁBLÁZAT: KIMUTATÁS A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOKHOZ BEJELENTKEZETTEK BETEGSÉGEIRŐL, 2007 (A HÁZIORVOSOK ÉS HÁZI GYERMEKORVOSOK TEVÉKENYSÉGÉRŐL SZÓLÓ KSH 1021/07 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ, JELENTÉSEK ALAPJÁN) 61 33. TÁBLÁZAT: KIMUTATÁS A HÁZI GYERMEKORVOSI SZOLGÁLATOKHOZ BEJELENTKEZETTEK BETEGSÉGEIRŐL, 2007 (A HÁZIORVOSOK ÉS HÁZI GYERMEKORVOSOK TEVÉKENYSÉGÉRŐL SZÓLÓ KSH 1021/07 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ, JELENTÉSEK ALAPJÁN) 63 34. TÁBLÁZAT: SZEMÉLYES KONFLIKTUSOK (FACT INTÉZET, INDIT KÖZALAPÍTVÁNY, 2008) 66 35. TÁBLÁZAT: A HÁZTARTÁSOK MEGOSZLÁSA A JÖVEDELMI OSZTÁLYOK SZERINT PÉCS KELETI VÁROSRÉSZÉBEN (INTERREG IIIC TÁRSADALMI TŐKE KUTATÁS, 2005, TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS ÉS TÁRSADALMI TŐKE VIZSGÁLAT, 2006) 69 36. TÁBLÁZAT: A HÁZTARTÁSOK MEGOSZLÁSA A JÖVEDELMI OSZTÁLYOK SZERINT PÉCS KELETI VÁROSRÉSZÉBEN (INTERREG IIIC TÁRSADALMI TŐKE KUTATÁS, 2005, TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS ÉS TÁRSADALMI TŐKE VIZSGÁLAT, 2006) 69 37. TÁBLÁZAT: CSOPORTOS TEVÉKENYSÉG/TAGSÁG PÉCS KELETI VÁROSRÉSZÉBEN (INTERREG IIIC TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS ÉS TÁRSADALMI TŐKE VIZSGÁLAT, 2006) 70 38. TÁBLÁZAT: AZ ISMERTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA PÉCSETT, 2002-2006 72 39. TÁBLÁZAT: JELLEMZŐ BŰNCSELEKMÉNYEK AZ AKCIÓTERÜLETEN 72 40. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETEN KITŰZÖTT KIEMELT CÉL ÉS RÉSZCÉLOK SZÁMSZERŰSÍTÉSE 82 41. TÁBLÁZAT: FEJLESZTÉSI PROGRAMOK 86 42. TÁBLÁZAT: ESZKÖZBESZEREZÉS A KÖZÖSSÉGI HÁZAK FEJLESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN 98 43. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK AZ EGYES TERÜLETEKEN 104 44. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK TEVÉKENYSÉG TÍPUSA SZERINTI BEMUTATÁSA 110 45. TÁBLÁZAT: A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK A VÁROSREHABILITÁCIÓS AKCIÓKON TÚL AZ AKCIÓTERÜLETEN 114 46. TÁBLÁZAT: MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT FEJLESZTÉS, AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS HATÁSAKÉNT 115 47. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ, HŐSÖK TERE ÉS KÖRNYÉKE 119 48. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ, PÉCSBÁNY 123 49. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ, PÉCS-VASAS 126 50. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ, PÉCS-SOMOGY 128 51. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ, SZEPTEMBER 6. TÉR – APAFI U. – CORVIN U. 130 52. TÁBLÁZAT: A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ, GYÁRVÁROS 131 53. TÁBLÁZAT: A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT ÜTEMTERVE 132 54. TÁBLÁZAT: A PÁLYÁZAT KÖLTSÉGVETÉSE 147 55. TÁBLÁZAT: A PÁLYÁZAT FINANSZÍROZÁSI OLDALA 148 56. TÁBLÁZAT: A KÖZPONTI AKCIÓTERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK KÖLTSÉGEI 149 57. TÁBLÁZAT: AZ ELŐKÉSZÍTÉSI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA 150 58. TÁBLÁZAT: A MENEDZSMENT KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA 150 59. TÁBLÁZAT: A KÖZPONTI AKCIÓTERÜLET KIADÁSAI 151 60. TÁBLÁZAT: A KÖZPONTI AKCIÓTERÜLET FINANSZÍROZÁSA 152 61. TÁBLÁZAT: A KOCKÁZATOK BEMUTATÁSA 154


ÁBRA JEGYZÉK 1. ÁBRA: ÁTFOGÓ TÁVLATI CÉLOK 8 2. ÁBRA: AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FUNKCIÓVAL VALÓ ELLÁTOTTSÁGA, EZEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI (IVS, KÉSZÍTETTE:-PÉCS 2010 KONZORCIUM) 9 3. ÁBRA: AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK EGYSZERŰSÍTETT SZERVEZETI ÁBRÁJA 142

TÉRKÉP JEGYZÉK 1. TÉRKÉP: AZ AKCIÓTERÜLET LEHATÁROLÁSA (IVS, KÉSZÍTETTE:-PÉCS 2010 KONZORCIUM) 12 2. TÉRKÉP: SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS TERÜLETKÉNT JELÖLT RÉSZEK 13 3. TÉRKÉP: PÉCS KERÜLETEI ÉS A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK 20 4. TÉRKÉP: CIVIL SZERVEZETEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN, 2008 (SAJÁT SZERKESZTÉS) 76

DIAGRAM JEGYZÉK 1. DIAGRAM: LAKOSSÁGSZÁM 2. DIAGRAM: RIZIKÓMAGATARTÁSOK ELTERJEDTSÉGE (FACT INTÉZET, INDIT KÖZALAPÍTVÁNY, 2008) 3. DIAGRAM: RIZIKÓMAGATARTÁSOK ÁLTALI ÉRINTETTSÉG (FACT INTÉZET, INDIT KÖZALAPÍTVÁNY, 2008) 4. DIAGRAM: CIVIL SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI, 2008 (MEGJEGYZÉS: EGY SZERVEZET TÖBBFÉLE TEVÉKENYSÉGET IS VÉGEZHET)

22 64 65 75


Előzetes Akcióterületi Terv Pécs-Keleti Városrész Szociális Városrehabilitációjának megvalósításához kötődően

Recommend Documents