Szám: 1/…./2014.
… sz. napirend
ELŐTERJESZTÉS KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
2014. szeptember 25-i soros ülésére ______________________________________ Tárgy: Keszthely város demográfiai helyzetének értékelése, megoldási javaslatok
Előterjesztő:
Törvényességi ellenjegyzés:
………………………………. Ruzsics Ferenc polgármester
………………………………. Dr. Horváth Teréz jegyző
Az előterjesztést készítette: ………………………………. Dr. Horváth Teréz jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Selmeczy Zsuzsanna képviselő 2012 júniusában tartott képviselő-testületi ülésen „15 hónap hallgatás után a városvezetés nyilatkozzon Keszthely demográfiai katasztrófájának megállítására vonatkozó terveiről” címmel interpellációt adott elő. (1. sz. melléklet: interpelláció) Majd képviselő asszony idén júniusban kezdeményezte „Keszthely város demográfiai helyzetének értékelése, megoldási javaslatok” címmel napirend felvételét a képviselő-testület munkatervébe. (2. sz. melléklet: javaslat) Mint a téma felvételére javaslatot tevőt az előterjesztés előkészítése érdekében a hivatal megkereste képviselő asszonyt, mely felkérésre a mellékelt válasz érkezett. (3. sz. melléklet: megkeresés és válasz) Annak ellenére, hogy meggyőződésem szerint, a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a „véleménykérésre” továbbra is az interpelláció jogintézménye szolgál válaszul, a munkatervben megjelölt előterjesztés formájában ezúton tájékoztatást nyújtok képviselő asszony felvetett kérdéseire, reagálva az interpellációban egyoldalúan bemutatott helyzetértékelésére, tudatosan elferdített problémafelvetésére. Az interpelláció az általános, országos szintű helyzetkép politikai célú bemutatásán túl ugyanezen tendencia helyi szinten is nyomon követhető aspektusaira hívta fel a figyelmet sajátosan egyoldalú megközelítésben. Nem vitatott és mindenki által ismert, mindamellett sajnálatos tény, hogy a fiatal családok gyermekvállalási hajlandóságának (az ún. termékenységi arányszám) 1960-as évek óta tartó csökkenése általános jelenség Európa-szerte, bár a csökkenés kezdete, mértéke és tartama országonként eltéréseket mutat. Ennek a jelenségnek további negatív velejárói a népesség elöregedése, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságától is függően a keresőképes társadalmi réteg csökkenése, ezáltal a gazdaság termelőképességének visszaszorulása. A népesedéspolitika egy komplex tudományág, mely a társadalom, az állam vagy bármely nagyobb emberi közösség (így adott esetben egy önálló település) azon törekvése, hogy a népesedési folyamatokat és struktúrát a közösségi igényeknek megfelelően befolyásolja. Ez a befolyásolás számos területet érintő – így tipikusan a családpolitika, a szociálpolitika, az egészségpolitika, az oktatáspolitika, a foglalkoztatáspolitika vagy akár az adórendszer szabályozása – direkt (közvetlen népesedési célzatú jogszabályok, intézkedések) vagy indirekt módon (valamely gazdasági, társadalmi kérdés szabályozásának a népesedés folyamatára hatással jelentkező következmények) történik és nem mentes az egymásra hatástól sem. Így nyilvánvaló, hogy helyi szinten megvalósítható törekvések válhatnak jó gyakorlattá, hozhatnak „kézzel fogható eredményt”, ugyanakkor mindenféle illúzió nélkül, józanul érdemes belátni azt, hogy a népességfogyás megállításáért nem tehető egyetlen helyi szabályozó sem egyedüli felelőssé. A jelenlegi kormányzat törekszik mind jogszabály-alkotási, mind gazdaságpolitikai intézkedéseivel országos viszonylatban olyan családbarát környezetet kialakítani, amely fokozza a gyermekvállalási kedvet és népességnövekedést. A teljesség igénye nélkül e célt szolgáló intézkedések az elmúlt időszakban: - családi adókedvezmény bevezetése - otthonteremtési támogatás (ún. szocpol.) visszaállítása - hároméves GYES - GYED-extra - devizamentő-csomagok - rezsicsökkentés - munkahelyvédelmi akció - „Nők 40 Plusz" program - Erzsébet-program - családbarát munkahely pályázatok, stb. 2
Nem áthárítva a helyi részeredmények elérhetőségében való felelősséget, ugyanakkor visszautasítom az interpellációban a városvezetés tehetetlenségére, vagy tenni nem akarására való utalásokat. A város demográfiai helyzetképéről statisztikai adatokkal történő tájékoztatást mellőzve – hiszen ennek bemutatását az elmúlt időszakban elénk került szakmai anyagok, mint például az esélyegyenlőségi terv, a szociális szolgáltatási koncepció vagy akár a gazdasági program már részletesen megtették – a megfogalmazott kritikára reagálva, a teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni azokat az elmúlt években elért, a városban nyitott szemmel járók által látható változásokat, eredményeket, melyek összességében hosszú távon pozitív befolyással bírnak, bírhatnak a város népesedési adatainak alakulásában. Egy dologról azonban fontos megelőzően említést tenni. Az interpelláció két befolyásoló tényezőt említ a jelenlegi demográfiai helyzet okaként – a népességfogyást és az elvándorlást. Természetesen bizonyos mértékben nyomon követhető az elvándorlás Keszthelyről. Közismert, hogy az elvándorlók jelentős száma a környékbeli településekre költözött, gyermekeik a keszthelyi köznevelési intézmények tanulói, a szülők keszthelyi munkahelyeken dolgoznak, míg a továbbtanulás miatt időlegesen elköltözött fiatalok kevés számban térnek vissza. A mellékelt kimutatásból ugyanakkor az is jól látható, hogy ezzel egyidejűleg megközelítőleg azonos számú a városunkba betelepülő. (4. sz. melléklet: demográfiai mutatók 2006-2013) (A migráció okozta népességcsökkenés követése a demográfiai elemzések és becslések gyenge pontja. A fiatalok generációja ugyanis felülreprezentált az elvándorlók között, mivel mobilisabb társadalmi csoportnak számít. Általános érvénnyel bíró tendencia az is, hogy az oktatási migránsok jó része végleg nem tér haza szülővárosába.) Nyilvánvaló, hogy a családvállalás, családalapítás a lelki, kulturális dimenziókon túl a gazdasági környezeten is múlik. Felmerül a biztonság kérdése, van-e munka, van-e hol lakni, van-e rendes óvoda, iskola, elérhetők-e a megfelelő szolgáltatások, olyan-e a település közélete, amely nyugodt kiegyensúlyozottságot áraszt. Ehhez az önkormányzat, a jelenlegi városvezetés, az önkormányzati intézményekkel, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel együtt – szintén a teljesség igénye nélkül, kiragadva néhány példát, bízva abban, hogy a kimaradt, de hasonlóan értékes kezdeményezéseket megvalósító helyi partnerek nem bántódnak meg miatta – az elmúlt években az alábbi tevékenységet folytatták, eredményeket érték el: - Szivárvány bölcsőde felújítása (energiatakarékossági fejlesztések, eszközbeszerzések) - új játszóterek létesítése (Városi strand 2007, Libás strand 2009, Bástya u. – Sopron u. sarok 2010, Balaton-part 2010, Várkert 2012, Városi Piac 2013, vízi játszótér 2014) - oktatási intézmények felújítása, fejlesztése, kompetenciaalapú oktatás bevezetése: - akadálymentesítések, babakocsis közlekedés segítése: piac csaknem teljes területe, okmányiroda, Csány-Szendrey ÁMK, Életfa óvoda, Zöldmező utcai iskola, Közgazdasági Szakközépiskola, földhivatal, Balatoni Múzeum - parkolási lehetőségek javítása az intézmények környezetében - dohányzástilalom és zajkorlátozás az élhető, nyugodtabb, családbarát városért - kistérségi összefogás a családokért: családi szobák több oktatási intézményben, pelenkázó a hivatalban, programok (képzés, előadások, stb.) - rászoruló gyerekek nyári étkeztetése - több családi rendezvény (KeszthelyFest, Kukorica Jancsi Fesztivál, Szeptemberi Edzéskereső, minden rendezvényen gyerekprogram) - fogszabályozás igénybevételének támogatása, 3
- Csik Ferenc Tanuszoda építése és üzemeltetése, ingyenes úszásoktatás a keszthelyi gyerekeknek - Mozgás Háza sportlétesítmény kialakítása a keszthelyi sportegyesületeknek is (ahol számos kisgyerek is edz, mozog) - közvetetten a kórház fejlesztései is családbarát intézkedések, hiszen az egészségügyi ellátás színvonalának növelése a családok számára is nagyobb biztonságot jelent és szempont lehet letelepedésnél - "családbarát munkahely" cím elnyerése (Goldmark Károly Művelődési Központ) - „Zöld óvoda” cím elnyerése minden (tag)intézményben - Babaváró Klub, Baba-mama klub, képességfejlesztő játszóházak működtetése - szívességszolgálat, házi gondozó szolgálat - Ugrifüles családi napközi létesítése - családi szobák kialakítása az óvodákban, pelenkázó és baba-mama szoba kialakítása a polgármesteri hivatalban - Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban való részvétel, diákok támogatása - ifjúságvédelem: Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, Bűnmegelőzési Iroda, valamint a Mentor Ifjúsági Iroda létrehozása és műkötetése, …, stb. Az önkormányzat megbízásából 2012 év nyarán készült „A munka és magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések” tárgykörben egy szükségletfelmérés és ahhoz kapcsolódóan a beérkezett véleményeket, javaslatokat kiértékelő tanulmány. (5. sz. melléklet: szükségletfelmérés) A fentiekből is látható, hogy a mind a városvezetés, mind pedig a partnerek a felmérés eredményeit kiértékelve, a tanulmány megállapításait mérlegelve már az elmúlt 1,5-2 évben mennyi intézkedést tettek és számos új beruházásra, új gyakorlat, program bevezetésére került sor. Elvitathatatlan tény, hogy - a városban működő köznevelési, oktatási intézmények (a bölcsődétől egészen a felsőoktatási intézményig) eredményei kimagaslóak, egyes esetekben országos hírűek, a nevelés-oktatás rendkívül jó színvonalon történik; - az egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférés teljes körű, a szolgáltatások megfelelő színvonalon működnek (házi-, gyermekorvosi szolgálat, fogszabályozás, szakorvosi ellátás a Városi Kórházban, ESZI, Családsegítő Szolgálat, Szociális Szolgáltató Központ, Nevelési Tanácsadó, stb.); - az akadálymentesen is elérhető szolgáltatások köre folyamatosan bővül (mind fizikai akadálymentesítés, mind pedig infokommunikációs akadálymentesítés) - sportlétesítmények, sportolási lehetőségek rendelkezésre állnak, számos lehetőség adott az egészséges életmód fenntartására, nagy tömeget mozgató országos hírű sportesemények kedvelt rendezvényhelyszíne a város; - az elmúlt években lezajlott városfejlesztési beruházások nagymértékben javították a lakókörnyezetet; - a nők helyzete, a munkaerő-piacon betöltött szerepe jobb az országos átlagnál, magasabb nők foglalkoztatottsága a településen az országos szinthez képest. Ezek mind, mind olyan tényezők, melyek befolyással bírnak a családok letelepedési döntéseiben. Ugyanakkor a városvezetés tisztában van azzal is, hogy vannak olyan területek, amelyek még „gyengébbek”, ahol még szükséges az intézkedés, a piaci szereplőkkel és az intézményekkel való összefogás annak érdekében, hogy Keszthely a családok, fiatalok számára élhetőbb, még vonzóbb település legyen.
4
Ennek elérése érdekében ezt követően is olyan további fejlesztések generálása és a gazdasági környezet javítása a cél, melynek hatására a jelenleg csökkenő tendenciájú lakónépesség száma stabilizálható, növelhető és biztosítható az elsősorban magasabb végzettségű, munkaképes fiatalok helyben tartása, idecsábítása. Természetesen azért, mert az interpelláló képviselő nincs az információ birtokában, még nem jelenti azt, hogy a városvezetés „karba tett kézzel ül és vár”. Az önkormányzat vezetése és a hivatal munkatársai a háttérben folyamatos szakmai munkát végeznek, előkészületeket tesznek annak érdekében, hogy például az alábbi, a demográfiai helyzet megváltoztatására hosszú távon eredményt hozó, közvetett intézkedések megvalósulhassanak. Így – ugyancsak a teljesség igénye nélkül felsorolva – a jelenlegi városvezetés az alábbi, részletes kidolgozásra és megvalósításra váró jövőbeni intézkedéseket tervezi: -
„Keszthely Hazavár” Program keretében az otthonteremtés és munkához jutás segítése: lakáshoz jutás programelem része, hogy egyfelől az önkormányzat meglévő lakásállományából (vagy építésre alkalmas önkormányzati ingatlanokból) történő kiválasztással jelképes bérleti díj megfizetése mellett, később ugyancsak kedvező áron történő megvásárlás lehetőségével fiatalok otthonteremtését, családalapítását támogatja azzal, hogy a támogatásban részesülő vállalja a helyben maradást, helyben munkavállalást; másfelől kedvező pályázati lehetőség esetén új, kifejezetten fiatal párok számára bérházak építése; további lehetőségek kidolgozása: kamatmentes, hosszú lejáratú, visszatérítendő lakáscélú támogatás szabályainak kidolgozása és a kapcsolódó forrás elkülönítése; fiatalok munkához jutásának elősegítése ún. gyakornoki program révén: olyan felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók, vagy hiányszakmában tanuló középiskolások számára a tanulmányok elvégzéséhez nyújt segítséget ösztöndíjjal, valamint a leendő munkáltatóval (helyi vállalkozás) való háromoldalú megállapodás révén a tanulmányok befejezését követően a foglalkoztatásra ad a pályakezdőnek biztos hátteret (kedvező mindhárom fél számára, hiszen a fiatalnak ösztöndíjat és biztos foglalkoztatást nyújt, a munkáltatónak speciális tudással rendelkező, helyben élő munkaerőt biztosít, amellett, hogy a fele részben általa finanszírozott ösztöndíj adóalapot csökkentő adományként elszámolható, a településnek az ösztöndíjra fordított összeg a fiatal helyben maradásával megtérül)
-
Kidolgozás alatt áll egy, a szolgáltatások széles körét felölelő ún. „nagycsaládos kedvezménykártya” igénybevételi lehetőségének megteremtése (a településen élő regisztrált nagycsaládok számára nyújthatna kedvezményeket önkormányzati (köz)szolgáltatási díjak fizetése esetén, ingyenesen vagy kedvezményesen válthatna a kártyabirtokos belépőjegyet önkormányzati művelődési, szabadidős, sportlétesítményekbe, a kártya felmutatásával soronkívüliséget élvezhetne a hivatali ügyintézéskor, stb.
-
A gyermekvállalást ösztönző, támogató pénzbeli vagy természetbeni juttatások helyi rendszerének kidolgozása újra és újra napirendre kerül a szakmai egyeztetések során, azonban a minden vonatkozó jogszabálynak megfelelő, diszkriminációmentes, ugyanakkor az optimális célcsoport-meghatározást, kiválasztási rendszert rögzítő szabályozás megalkotása nem problémamentes.
-
A városvezetés folyamatos lobbytevékenységet folytat munkahelyteremtő vállalkozások megtelepedése, beruházások, fejlesztések idevonzása érdekében (az ehhez megfelelő adottságok kiépítése, a befektetési ajánlatok kidolgozása és a hasznosítható területek előkészítése megtörtént, illetve folyamatosan zajlik) – elérendő célok között szerepel az ipari park és inkubátorház létesítése, valamint a foglalkoztatás terén 5
szezonalitás hátrányait kiküszöbölő, egész évben üzemelő élelmiszeripari feldolgozó üzem beindítása. Az interpellációjában képviselő asszony azt sérelmezi, hogy „a városnak vannak koncepciói sportra, turizmusra, közlekedésre, szeretném tudni két és fél év után, milyen koncepciója van a demográfiai helyzet javítására?” A fentiekben adott vázlatos tájékoztatásból is jól nyomon követhető és felismerhető, hogy egy település demográfiai helyzete soktényezős, szinte minden területen meghozott intézkedés hatással van rá, így nem logikus annak egy külön koncepcióba illesztése. A jelenleg meglévő, illetve folyamatosan felülvizsgált koncepciók – mint a Gazdasági Program, az Integrált Városfejlesztési Stratégia, a Településfejlesztési Koncepció, az Esélyegyenlőségi Program, a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, az Egészségterv, Sportkoncepció, Drogstratégia, stb. – mind-mind tartalmaz a demográfiai helyzet javítására vonatkozó javaslatot, intézkedéscsomagokat. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és az alább határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
HATÁROZATI JAVASLAT …/2014. (IX. 25.) sz. képviselő-testületi határozat Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta „Keszthely város demográfiai helyzetének értékelése, megoldási javaslatok” című előterjesztést és a tájékoztatót tudomásul veszi. Keszthely, 2014. szeptember 19. Ruzsics Ferenc polgármester
6
