EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE 2247-4/2014. A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS. Készült 2014. január 29-én
ELŐTERJESZTÉS a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzéséről, valamint az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelöléséről szóló EMMI rendeletről
Budapest, 2014. január készítette:
látta:
jóváhagyta:
dr. Maksay Julitta 795-1516
[email protected] Varga Noémi 795-4541
[email protected] dr. Kiss Ágnes Virág 795-1534
[email protected] dr. Hajagos Éva 795-4204
[email protected]
Dr. Vígh Annamária főosztályvezető Dr. Oravecz Péter főosztályvezető-helyettes Hammerstein Judit helyettes államtitkár Andrási Kata sajtófőnök
Halász János államtitkár dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása:
2014. január 30. 2014. február 6.
2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért nem adott észrevétele maradt egyet véleményt fenn Miniszterelnökség Belügyminisztérium Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Legfőbb Ügyészség Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2.3. Civil szervezetek társadalmi szervezet ICOM Magyar Nemzeti Bizottság Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége Országos Közgyűjtemények Szövetsége Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Tájház Szövetség
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 2013. október 25-én hatályba lépett módosítása két új hatáskört biztosít a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára. A Kultv. 38/A. § (4) bekezdése alapján a miniszter – állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén – mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól. A Kultv. 38/B. § alapján a miniszter határozott időre kijelölheti a muzeális intézményekben lévő, állami tulajdonú kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét. A magyarországi muzeális intézményekben őrzött állami tulajdonú műtárgyállomány döntő része a látogatók számára nem hozzáférhető, így a Kultv. módosítása a gyűjteményi mobilitás nemzetközi követelményeihez igazodik. A szabályozás lehetőséget teremt egy komplex múzeumfejlesztési program kidolgozására, arra készteti a muzeális intézményeket, hogy mérjék fel gyűjteményeiket, és minél nagyobb arányban tegyék lehetővé a hozzáférést (állandó és időszaki kiállítások, katalógusok, látványtárak, digitális adatbázisok stb. formájában). A gyűjteményi mobilitás kérdése kiemelten fontos a kulturális örökségi értéket képviselő műemlékek (kiemelten a kastélyok) helyreállítása, értékelvű hasznosítása szempontjából is. Az Európai Uniós turisztikai fejlesztési projektek keretében sorra újulnak meg a magyarországi kastélyok, s ezek a projektek kiváló alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az 1945 és 1992 közötti időkben méltatlan hasznosítású, kirabolt, kifosztott épületek ma még fellelhető és rendelkezésre álló, egykori berendezési tárgyaiból, vagy azokhoz mind korukban, mind kvalitásukban, tárgytípusukban, funkciójukban hasonló műtárgyakkal újra élettel töltsük meg ezeket a történeti házakat. A kastélyok autentikus berendezése érdekében a hazai közgyűjtemények aktív együttműködése szükséges, hogy sor kerülhessen a jórészt múzeumi raktárakban lévő vagy kiállításra nem került emlékanyag és műtárgyállomány méltó hasznosítására. Az üres, ingóságaiktól többnyire megfosztott műemlékek a hitelesség, a tudományosság követelményei szerint berendezésre kerülhetnek, kiegészítve és színesítve az építészeti értékeket szerte az országban, emellett a megújuló kastélyok berendezése révén a közgyűjtemények raktáraiban őrzött vagy a nyilvánosság elől többnyire elzárt műtárgyállomány hasznosulhat, bemutatásra kerülhet. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai 1.2.1. A Kultv. módosítása A Kultv. 100. § (3) bekezdés k) pontja felhatalmazza a minisztert arra, hogy a muzeális intézményben őrzött kulturális javak kölcsönzésére, valamint a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
A Kultv. 38. § alapján a muzeális intézmény vagy fenntartója a kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján adhatja vagy veheti kölcsön. A muzeális intézmények gyűjteményeinek minél szélesebb körben történő hozzáférhetővé tétele, illetve a kölcsönadott kulturális javak megfelelő kezelése érdekében rendeleti szinten kell rögzíteni a kölcsönzés feltételrendszerét, valamint a jogügylet lebonyolításához szükséges követelményeket és garanciákat. Ezen túlmenően a rendelet meghatározza a kijelölés (Kultv. 38/B. §) és a kölcsönzési díj alóli mentesítés (Kultv. 38/A. § (4) bekezdés) eljárási szabályait. A miniszter mindkét új hatáskört a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági eljárás keretében gyakorolja. 1.2.2. Nemzetközi alapelvek A tervezet megalkotása során figyelembe vettük a műtárgykölcsönzéshez és a gyűjteményi mobilitáshoz kapcsolódó nemzetközi alapelveket. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának Etikai Kódexe meghatározza azokat a minimális követelményeket, amelyeket a múzeumoknak működésük, felelősségük, gyűjteményük gyarapítása, gondozása alapvető biztonsági követelményeit illetően biztosítaniuk kell. Az alapelvek értelmében a múzeumoknak különleges felelőssége van gyűjteményeik minél szélesebb körű hozzáférhetővé tételében, fontos feladatuk a közművelődés fejlesztése és a szoros együttműködés kiépítése más múzeumokkal a gyűjtemények megismerhetővé tétele érdekében. Nemzetközi szinten az egyes muzeális intézmények közötti műtárgykölcsönzések lebonyolítására az esetek többségében az említett Etikai Kódex és az 1992-ben megalakult Bizot Csoport által meghatározott elvek mentén kerül sor. Kölcsönzéshez kapcsolódó díjak A nemzetközi kölcsönzési gyakorlatban – az időszaki kiállítások megszervezésének elősegítése érdekében – általános tendencia a kölcsönzéssel összefüggő költségek minimalizálása, erre figyelemmel általánosan elfogadott elv, hogy a közgyűjtemények egymás között nem számítanak fel kölcsönzési díjat a műtárgyak kölcsönzéséért. Az adminisztratív, a kölcsönzéshez kapcsolódó egyéb díjak alkalmazását a „Bizot elvek” határozzák meg, az adminisztrációs és előkészületi költségeket általában a kölcsönvevőnek kell vállalnia (pl. a festmény keretezése, restaurálási költségek, biztosítás, szállítás), a kölcsönzési szerződésben meghatározottak szerint. Biztosítási formák A gyűjteményi mobilitás serkentése a 2000-es évektől vált az Európai Unió kulturális politikájának egyik központi kérdésévé. A 25 tagállam szakértőiből létrehozott gyűjteményi mobilitással foglalkozó szakértői munkacsoport számos alapvető segédeszköz megalkotásával segítette elő a műtárgykölcsönzések fejlődését. A Gyűjteményi Mobilitás szakértői munkacsoport által megfogalmazott ajánlások fókuszában szintén a költségek csökkentése áll, ennek egyik módja az állami garancia intézménye, mint a költségmentes biztosítási forma széleskörű alkalmazása. A garancia alkalmazásával lehetőség nyílik
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
a kölcsönkérőt terhelő kereskedelmi biztosítás okozta költségek redukálására, ezért a Bizot Csoport alapvető szabályként fogalmazta meg a kölcsönvevő országa által nyújtott állami garancia elfogadását, melyet a Bizot Csoport tagintézményei egymás között feltétlenül érvényesítenek. Az állami garancia sémáját az európai országok többsége alkalmazza, arról jogszabályt alkotott. A múzeumok jelentős költségeket spórolnak meg bejövő kölcsönzések esetén az állami garanciával történő biztosítással, illetve viszonossági alapon elfogadják a kimenő kölcsönök esetében az állami garanciát. Állapotfelmérési dokumentáció A kölcsönzést megelőzően a kölcsönadó intézmények úgynevezett állapotfelmérési dokumentációt kérnek a kölcsönvevő intézménytől. E dokumentáció tartalmazza azokat a szempontokat, melyeket a kölcsönvevő intézmény biztosítani tud a kölcsönzött műtárgy állagának és biztonságának védelmében. A műtárgy kölcsönzésének kockázatát ez alapján elemzik az intézmények. Jogi immunitás A nemzetközi műtárgykölcsönzési gyakorlatban egyre több intézmény él a jogi immunitás lehetőségével, melynek célja az, hogy a műtárgy lefoglalására, elkobzására, illetve egyéb hatósági eljárás foganatosítására ne kerüljön sor addig, amíg a műtárgyat ideiglenesen, kiállítási célból kölcsönözték. A Bizot Csoport által kidolgozott un. „Bizot elvek” szerint a kölcsönvevők számára tanácsos jogszabályon alapuló jogi immunitást biztosítani az időszakos kiállításokra kölcsönzött külföldi műtárgyak esetében. A nemzetközi műtárgykölcsönzés elvei megkívánják azt is a kölcsönvevő féltől, hogy kellő gondossággal járjon el a kölcsönzött műtárgy eredetét illetően, míg a kölcsönadó részéről a saját gyűjteményében szereplő műtárgyak provenienciájának kutatását kívánják meg. Magyarországon a jogi immunitást a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény szabályozza. Hosszú távú kölcsönzés A hosszú távú kölcsönzés lényege abban rejlik, hogy a múzeumok a műtárgyat több éves periódusra kölcsönözzék egymás között. A Gyűjteményi Mobilitás szakértői munkacsoport ajánlásai szerint a kölcsönzés e formája jelentősen gazdagítja a múzeumok állandó kiállítási anyagát, de műtárgyvédelmi és költségcsökkentési okokból is hasznosnak mutatkozott. A munkacsoport támogatására egyre több múzeum alkalmazza ezt a kölcsönzési megoldást, így Spanyolország és az Egyesült Királyság. Az előterjesztés igazodik a nemzetközi elvekhez, azoknak megfelelő tartalommal készült el. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul. Az érintett közfeladatok:
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
A kulturális javakhoz széles körű hozzáférés biztosítása, ennek keretében kulturális javak kiállításon és más formában történő bemutatásának, kutatási tevékenység és tudományos feldolgozás lehetőségének biztosítása, a Kultv., valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján. A Kultv. alapján a kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A rendelet – a Kultv. 100. § (3) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – meghatározza a muzeális intézményben őrzött kulturális javak kölcsönzésére, valamint a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat. A hivatkozott felhatalmazó rendelkezés ugyan tágabb körű, mint a jelen rendelet tárgya, ugyanakkor általános szakmai igényként fogalmazódott meg az előterjesztő felé, hogy a kulturális javak kölcsönzésének, illetve a miniszter kijelölési jogának jogszabályi rendezése mielőbb kerüljön szabályozásra. Ezen igényre tekintettel az előterjesztő e két kérdés rendezését a felhatalmazó rendelkezés további tárgyköreiről leválasztva, azokat megelőzően, jelen előterjesztés keretei között kívánja rendezni az alábbiak szerint: A kulturális javak kölcsönzése során a hosszú távú megóvás szempontjait szem előtt tartva a rendelet rögzíti a kölcsönözhető kulturális javak körét, kiépíti az állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételrendszert, melynek érdekében (a kölcsönzést megelőző tervezést segítve) előírja a nemzetközi műtárgykölcsönzési gyakorlatban általánosan elterjedt elhelyezési dokumentáció elkészítését. Az elhelyezési dokumentációban a kölcsönkérő részletesen rögzíti, hogy milyen állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételek biztosítását tudja vállalni. A kölcsönzéssel összefüggő, de rendeleti szabályozást nem igénylő kérdéseket kölcsönzési szabályzatban kell rögzíteni, melynek elkészítése minden – saját gyűjteménnyel rendelkező – muzeális intézmény számára kötelező lesz. A rendelet – a Kultv. 38/A. § (4) bekezdése alapján – tartalmazza a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályait, melyet a miniszter a Ket. alapján gyakorol. A miniszteri hatáskör hozzájárul a nemzetközi kölcsönzési gyakorlatban már bevett elvek átemeléséhez, mely szerint a muzeális intézmények – alapvetően non-profit jelleggel működő intézményekként – egymás között nem számítanak fel kölcsönzési díjat a műtárgyak kölcsönzéséért. A muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak esetében – amennyiben a kulturális javak más jogcímen (pl. kölcsönzés, letét) történő elhelyezésére nem volt mód – a miniszter a Kultv. 38/B. §-a szerinti eljárása keretében határozott időre kijelölheti ezen
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét. E szabály elsődlegesen a muzeális intézmények raktárában őrzött, a látogatók számára nem hozzáférhető kulturális javak bemutatásának elősegítésére irányul, távlati célja a kulturális javak mobilitásának elősegítésén keresztül egy átfogó „műtárgyprogram” megindítása. A miniszter eljárására – a mentesítési eljáráshoz hasonlóan – a Ket. szabályai az irányadóak. Kijelölésre kérelemre indult eljárásban kerülhet sor, a kulturális javak elhelyezésével összefüggő költségeket a kérelmezőnek kell biztosítania. 2.2. Egyéb intézkedés Nem szükséges. 2.3. Alternatívák Tekintettel a Kultv. 100. § (3) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezésre, valamint arra, hogy a miniszter a Kultv. 38/A. § (4) bekezdésében és 38/B. §-ban foglalt hatáskörét közigazgatási hatósági eljárás keretében gyakorolja, a rendeletalkotás mellett más alternatíva nem merült fel. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik a Kormányprogramhoz. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés szorosan kapcsolódik a Kultv. 2013. október 25. napján hatályba lépett módosításához. 5. Európai uniós kapcsolódások Nem releváns. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Nem releváns. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztést a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan az egyeztetési lap 2.3. pontjában meghatározott társadalmi szervekkel kívánjuk egyeztetni. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény értelmében a kultúráért felelős miniszter – állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén határozott időre kijelölheti a muzeális intézményekben lévő, állami tulajdonú kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét, illetve mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Halász János államtitkár
[email protected] 4. Részletes kommunikációs terv: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény értelmében a kultúráért felelős miniszter határozott időre kijelölheti a muzeális intézményekben lévő, állami tulajdonú kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét, illetve állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól A magyarországi muzeális intézményekben őrzött állami tulajdonú műtárgyállomány döntő része a látogatók számára nem hozzáférhető. Az új szabályozás komplex múzeumfejlesztési program kidolgozására ad lehetőséget, arra késztetve a muzeális intézményeket, hogy mérjék fel gyűjteményeiket, és minél nagyobb arányban tegyék hozzáférhetővé azokat állandó és időszaki kiállítások, katalógusok, látványtárak, digitális adatbázisok formájában. A gyűjteményi mobilitás kérdése kiemelten fontos a kulturális örökségi értéket képviselő műemlékek (kiemelten a kastélyok) helyreállítása, értékelvű hasznosítása szempontjából is. Az új szabályozás ugyanis lehetővé teszi az 1945–1992 között méltatlan módon hasznosított, kifosztott magyarországi kastélyoknak ma még fellelhető és rendelkezésre álló, egykori berendezési tárgyaikkal, vagy azokhoz korban, kvalitásban, tárgytípusban, funkcióban hasonló műtárgyakkal való berendezését. Célcsoport: múzeumi dolgozók, közvetve az egész társadalom Tervezett időtartam: bejelentés, majd utókommunikáció Eszközrendszer: közlemény Anyagi ráfordítás: -
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
Mellékelt a 2247-4/2014. iktatószámú előterjesztéshez
Az emberi erőforrások minisztere …/2014. (…) EMMI rendelete a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzéséről, valamint az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelöléséről A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Kölcsönzés 1. § (1) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak a) a széles körű látogatói vagy tudományos hozzáférés céljából, b) tudományos vagy szakmai véleményezésre, vizsgálatra, c) szakmai bírálatra, d) restaurálásra, preparálásra, vagy e) közfeladat ellátásával összefüggő reprezentációs célokra (a továbbiakban együtt: nemzeti kulturális érdek) kölcsönözhetőek. (2) A kölcsönkérő a kölcsönzést megelőzően a kölcsönözni szándékozott kulturális javak elhelyezésére vonatkozóan az 1. melléklet szerinti adattartalommal elhelyezési dokumentációt készít. Az elhelyezési dokumentáció rögzíti azokat az állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételeket, amelyek biztosítását a kölcsönkérő a kölcsönzés teljes időtartama alatt vállalja. (3) Az elhelyezési dokumentációban foglaltak valódiságát a kölcsönadó muzeális intézmény saját költségén ellenőrizheti. A kölcsönkérő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során a kölcsönadó muzeális intézménnyel együttműködni. 2. § (1) A saját gyűjteménnyel rendelkező muzeális intézmény a kölcsönzés szakmai feltételrendszerével összefüggő kérdéseket kölcsönzési szabályzatában rögzíti. (2) A kölcsönzési szabályzat tartalmazza különösen a) a kölcsönzés eljárásrendjét, b) a biztosítás és a kiállítási garanciavállalás feltételeit, c) a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték alkalmazásának feltételeit, számításuk módját, d) a kulturális javak átadás-átvételi eljárásrendjét, e) a kulturális javak kezelésének, restaurálásának, tudományos vizsgálatának, kiállításon történő bemutatásának feltételeit, f) az egyéb felhasználás engedélyezési feltételeit, így különösen a másolatkészítés és a reklámozás céljából történő felhasználás szabályait, valamint g) a kölcsönzési szerződésben vállaltak ellenőrzésének feltételeit.
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
(3) A fenntartó által jóváhagyott kölcsönzési szabályzatot a muzeális intézmény honlapján közzé kell tenni. 3. § Ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő eltérően nem állapodnak meg, a kölcsönvevő viseli a kölcsönzéssel összefüggő szakmai költségeket, így különösen a) a kulturális javak állományvédelmét (tisztítását, konzerválását, restaurálását) szolgáló költséget, b) a kulturális javak biztonságos őrzését szolgáló vagyonbiztonsági költséget, c) a biztosítási díjat, d) a műtárgyszállítási költséget, ideértve a csomagolást és a műtárgykíséretet, valamint e) az adminisztrációs költséget, ideértve a postai, nyomtatási és fénymásolási költséget. 4. § (1) Az állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alóli mentesség iránti kérelmet (a továbbiakban: mentesítési kérelem) a kölcsönzési szerződés megkötése előtt kell a kultúráért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) benyújtani. (2) A mentesítési kérelem tartalmazza a) a kölcsönzés céljának és indokoltságának bemutatását, b) az elhelyezési dokumentációt, valamint c) a kölcsönzési díj összegét tartalmazó dokumentumot. (3) A miniszter a mentesítési kérelem elbírálása során vizsgálja a) a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek meglétét, valamint b) az elhelyezési dokumentációban megállapított állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételek megfelelőségét. 2. Állami tulajdonú kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölése 5. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38/B. §-a szerinti eljárás elsődlegesen a muzeális intézmény raktárában őrzött, a látogatók számára nem hozzáférhető kulturális javak bemutatásának elősegítésére irányul. 6. § (1) Az 5. § szerinti eljárás kérelemre indul. A kérelmet az nyújtja be, aki a kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét biztosítani kívánja. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a kulturális javak azonosításra alkalmas megjelölését, b) a kulturális javak őrzési vagy bemutatási helye kijelölésének indokait, c) a kérelmezett őrzési vagy bemutatási hely meghatározását és az arra vonatkozó elhelyezési dokumentációt, d) a kijelölés kérelmezett időtartamát, e) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett őrzési vagy bemutatási helyen a kulturális javak kölcsönzés, múzeumi letét vagy egyéb jogcímen történő elhelyezésére nem volt mód, valamint f) a kulturális javak elhelyezésével összefüggésben felmerülő, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott költségek vállalásáról szóló nyilatkozatot. (3) A miniszter a kérelem elbírálása során vizsgálja a) a nemzeti kulturális érdek meglétét,
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
b) az elhelyezési dokumentációban megállapított állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételek megfelelőségét, c) a kulturális javakra vonatkozó jelenlegi állományvédelmi, vagyonbiztonsági, valamint hozzáférési feltételeket, valamint d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozat valóságtartalmát. (4) A miniszter a (3) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak kapcsán bekéri a kérelemmel érintett kulturális javak vagyonkezelőjének álláspontját. (5) A miniszter döntését az általa a kulturális javakkal kapcsolatos feladatokat ellátó intézményekben dolgozó szakemberekből három évre felkért 3 tagú szakértői bizottság véleménye figyelembe vételével hozza. (6) A miniszter határozatában meghatározza a) az őrzésre vagy bemutatásra kijelölt személyt vagy szervezetet (a továbbiakban együtt: kijelölt személy) és a kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét, b) a kulturális javak számára biztosítandó állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételeket, valamint c) a széles körű látogatói hozzáférés, a tudományos kutatás, és a szakmai vizsgálat biztosításának feltételeit. 7. § Ha a miniszter a kérelemnek helyt ad, a kijelölt személy viseli az elhelyezéssel összefüggő alábbi költségeket: a) a kulturális javak állományvédelmét (tisztítását, konzerválását, restaurálását) szolgáló költség, b) a kulturális javak biztonságos őrzését szolgáló vagyonbiztonsági költség, c) a kulturális javak biztosítási díja, valamint d) a kulturális javak szállítási költsége, ideértve a műtárgykíséretet és a csomagolást. 8. § (1) A kijelöléssel érintett kulturális javak vagyonkezelője a 6. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesítését saját költségén ellenőrizheti. A kijelölt személy köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során a vagyonkezelővel együttműködni. (2) A miniszter a kijelölt személy kérelmére visszavonhatja a kijelölést. (3) Ha a 6. § (6) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a miniszter a vagyonkezelő kérelmére vagy hivatalból visszavonhatja a kijelölést. (4) A kijelölés visszavonása esetében a kulturális javak visszaszállításával kapcsolatos költségeket a kijelölt személy viseli. 3. Záró rendelkezés 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
1. melléklet a …/2014. (…) EMMI rendelethez Az elhelyezési dokumentáció adattartalma 1.
Kiállítóterek
1.1. A kiállítótérnek helyt adó ingatlan használati jogcíme, időtartama 1.2. Kiállítóterek elrendezése 1.3. Nyilvánosság számára is nyitva álló kiállítóterek (előterek, társalgók, folyosók, könyvtárak, kávézók, osztálytermek) 1.4. Kiállítóterek funkciója (kizárólag kiállítások, egyéb hasznosítási módok) 1.5. Vízelvezető berendezések vagy szerelvények a kiállítóterekben vagy azok fölött (vízvezeték csövek, önműködő tűzoltó készülék, szökőkút) 1.6. Épületben zajló közösségi tevékenységek jellege és helye 1.7. Rutinellenőrzések és rutin irtások, fertőtlenítési eljárások rágcsálók, rovarok és mikroorganizmusok ellen (eszközök, gyakoriság, eljárások, módszer, használt szerek) 2.
Raktározás
2.1. Műtárgyak kicsomagolása, visszacsomagolása, kiállításra előkészítése (helye, felelősök) 2.2. Kiállítás előtti raktározás (elhelyezés körülményei, vagyonvédelmi eszközök, légkondicionálás, tűzriasztó készülék, kiemelt biztonságú raktárterület magas értékű műtárgyak részére, ellenőrzés) 2.3. Rágcsálók, rovarok és mikroorganizmusok elleni védelem, irtások, fertőtlenítési eljárások (eszközök, gyakoriság, eljárások, módszer, használt szerek) 3.
Fűtés és légkondicionálás
3.1. Klímarendszer (üzemelés, tartalék rendszer, típusa és elhelyezkedése, készítés/fejlesztés éve, ellenőrzés és karbantartás) 3.2. Fűtési rendszer (üzemelés, tartalék rendszer, típusa és elhelyezkedése, készítés/fejlesztés éve, mozgatható fűtőberendezés, ellenőrzés és karbantartás) 3.3. Páratartalom szabályozás (üzemelés, tartalék rendszer, típusa és elhelyezkedése, készítés/fejlesztés éve, ellenőrzés és karbantartás, használt adalékok) 3.4. Kiállítótérben és időszaki kiállítási raktárban rögzített hőmérséklet és relatív páratartalom (mért értékek, átlagos százalékos ingadozás maximuma 24 órás időszakban, mérési gyakoriság) 3.5. Mérőeszközök (thermo-higrográf adatgyűjtő készülék, psychrométer, higrométer, kalibrálás gyakorisága) 4.
Világítás
4.1. Világítás, fénymérő, UV mérő készülékek (típusa, mérés gyakorisága) 4.2. Tárolók világítása, védelme UV sugárzás és hőtöbblet ellen 5.
Tűzvédelem
5.1. Tűzvédelmi riasztó, füstjelző 5.2. Vészkijáratok riasztóval való ellátottsága
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának
5.3. Tűz/füstjelző berendezések aktiválása (önaktiváló hőérzékelő, önaktiváló füstérzékelő, manuálisan vezérelhető állomás, víz bejutásával bekapcsoló öntöző rendszer) 5.4. Tűzvédelmi riasztás (házon belüli központi állomás, házon belül hallható riasztó berendezés, helyi tűzoltóság közvetlen vonala) 5.5. Porral oltó tűzoltó készülék (típus, elhelyezkedés, elhelyezés éve, felülvizsgálat gyakorisága) 5.6. Tűzoltó csövek 5.7. Hordozható tűzoltó készülékek (típus, felülvizsgálat gyakorisága) 5.8. Tűzvédelmi szabályzat, tűzvédelmi oktatás 6.
Vagyonvédelem
6.1. Őrzés módja (biztonsági személyzet, 24 órás biztonsági őrzés, elektronikus őrzés) 6.2. Biztonsági személyzet (személyi és tárgyi/felszereltségi feltételek) 6.3. Szolgálatban levő őrök száma (teljes épület területén/kiállítótérben, álló/járőröző, nyitvatartási időben/nyitvatartási időn kívül) 6.4. Ellátott feladat (felügyelt kiállítóterek száma, területe, installálás és a kiállítás bontásának felügyelete, belépés korlátozása, kiállítóterek ellenőrzése záráskor, műtárgyak ellenőrzése, fényképes dokumentáció, műtárgyak mozgatásának és áthelyezésének dokumentálása, bejáratok és kijáratok ellenőrzése, táskák és csomagok ellenőrzése be- és kilépéskor, bevihető kézitáska mérete) 6.5. Veszélyelhárítási terv, katasztrófahelyzet utáni helyreállítási terv (elkészítés dátuma, felülvizsgálat dátuma, gyakorlatok) 6.6. Biztonsági riasztó rendszer, érzékelő rendszerek (mágneses érzékelők, mikrohullámú mozgás érzékelő, fotóelektronikus sugár, mozdulatlan infrasugaras mozgásérzékelő, ultrahangos mozgásérzékelő, nyomásérzékelő a kapcsolókon, hangérzékelő, zártláncú tv, üvegtörés érzékelő, vízérzékelő készülékek) 6.7. Vészjelző rendszer riasztása (intézmény központi állomása, helyben hallható vészjelzés, helyi rendőrség, vagyonvédelmi cég központi állomása) 6.8. Ajtók, ablakok (zárszerkezet, rács, háló, törésbiztos üveg, riasztók) 6.9. Biztonsági rendszer tesztelése (gyakoriság, felelős, gyakorlatok) 6.10. Törékeny, kisméretű, rendkívül értékes műtárgyak védelme (plexi vitrin, üveg vitrin, fal/állandó tároló, szabadon álló tároló, zárt tároló, külső csavarral biztosított tároló, rejtett csavarral biztosított tároló, biztonsági csavarral biztosított tároló, lepecsételt tároló, riasztással ellátott tároló) 6.11. Falra rögzített műtárgyak kezelése és védelme (biztonsági lemez, egyedi riasztás)