R O V A R T A N I F O L I A
K Ö Z L E M É N Y E K
E N T O M O L O G I C A
H U N G A R T C A
(SERIES NOVA) TOM.
VII.
1 9 5 4.
Megemlékezés
Nr. 2.
Dr. Révy Dezsőről
irta : Dr. Kaszab Zoltán, Budapest
Révy Dezsőt élete teljében,54 éves korában ragadta e l a kérlelhetetlen halál. 1900 október 7.-én azületett Szombat helyen. A t y j a v a a u t i tisztviselő v o l t . Középiakoláit ugyancBak Szombathelyen,a premontrei főgimnáziumban végezte, majd onnan a magyaróvári 3 évea gazdaaági akadémiára i r a t k o z o t t be éa o t t tanulmányait 1922-ben kitűnő eredménnyel végezte e l . Már mint máaod-, i l l . harmadéves egyetemi hallgató a l kalmazást k a p o t t Dr. Neubörger Ferenc tanár m e l l e t t az aka démia növénytani tanszékén, ahol gyakornoki teendőket látott e l éa megkezdte az akadémia háborús események m i a t t nagyon zilált állapotban lévő könyvtárának rendezését. Az akadémia elvégzéee után mint Eötvös-kollégista a budapesti tudomány egyetemen 5 féléven keresztül h a l l g a t texméazetrajz-vegytan szakot és ekkor előző tanulmányainak beszámításával enge délyt n y e r t d o k t o r i szigorlatának letételére. Erre azonban szolgálati elfoglaltsága m i a t t csak később, 1934-ben került sor. 1923-ban a magyaróvári Gazdasági Akadémiához, annak növénytani,akkori nevén természetrajzi tanszékére gyakornok nak nevezték k i . Pár évvel később, tanárának elhalálozása m i a t t reá hárult a tanszék vesetées,előadások tartása. 1929ben váratlanul áthelyezted a debreceni Gazdasági Akadémi ához, ami annál inkább kellemetlenül érintette, m i v e l i g y e l -
kezdett és h e l y i vonatkozású b o t a n i k a i tudományos kísérletei t e l j e s e n veszendőbe mentek. Mégis ez a körülmény később r o v a r t a n i irányú munkásságára igen gyümölcsöző és eredményes v o l t . Debrecenből 2 év múlva ismét visszahelyezték Magyar óvárra. Segédtanári, majd gazdasági akadémiai rendkívüli t a nári végül 1939-ben rendes tanári kinevezése uxán végre b i z t o s exisztenclát t e r e m t e t t . Az Akadémia főiskolává történt átszervezése Révy Dezső személyét i s érintette. 1947-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték k i , majd 1948 Januárjától egy évre a Földművelésügyi Minisztérium gazdasá g i szakoktatási körében főosztályvezetői.megbizást k a p o t t . 1949-ben visszahelyezték az Agráregyetemre és egyetemi taná r i kinevezést n y e r t . 1949/50—ben ő v o l t az Agráregyetem r e k t o r a és 1951 szeptember 6-tól a Mezőgazdasági Kar dékánja. 1952 telén betegedett meg,amely betegségből többé kigyógyul n i nem t u d o t t . Az egyik kórházban már majdnem gyógyultan gyógyszermérgezést k a p o t t , majd a későbbi vizsgálat vese zsugorodást állapitott ínég. 1954 április 17.-én csendesen, örökre e l a l u d t , . Ez dióhéjban Révy Dezső élete. Ebbe a keretbe t a r t o z i k bele az a munkásság, amelyet mint entomológus, elsősorban mint koleopterológus k i f e j t e t t . Révy Dezső a megélhetését biztositó állása, pozíciója után botanikus v o l t ugyan, i g y ismerték őt az egyetemen és a szakkörökben egyaránt, hivatá sa s z e r i n t azonban mégis inkább entomológus v o l t és ő maga i s annak t a r t o t t a magát. B o t a n i k a i munkásságát i t t nincs módunkban méltatni, az nem i s a mi f e l a d a t u n k . Csupán a n n y i t jegyzünk meg, hogy több mint 50 tudományos, ismeretterjesztő és népszerű b o t a n i k a i tárgyú dolgozata, köztük nem egy i g e n jelentős, látott napvilágot magyar szaklapokban és önálló kiadványokban. Rovarok gyűjtésével 1927-ben k e z d e t t először f o g l a l k o z n i . Ez év januárjában ugyanis tanítómestere, Dr. Neuberger Ferenc akadémiai tanár váratlan halála m i a t t reá hárult a gazdasági állattan c.tantárgy előadása. Az előadásokat külö-
nösebb gond nélkül v o l t főnöke Írásos jegyzeteiből és szak könyvekből megoldotta, de ennyibe nem nyugodott b e l e . Mint Révy Dezső visszaemlékezéseiben maga i r j a , e k k o r még állatta n i , különösen pedig r o v a r t a n i szakképzettsége nagyon gyenge lábon állott. Az egyetemen rendszeresen h a l l g a t t a ugyan Méhely Lajos előadásait, de az ő, egyébként szinvonalas és vonzó s t i l u 8 u előadásai csak az általános állattan egyes f e j e z e t e i r e t e r j e d t e k k i , t a r k i t v a az Ő saját vizsgálatainak gyakran oda nem valő, t e r j e d e l m e s ismertetésével. R o v a r t a n i kollégium akkor egyáltalán nem v o l t . Egyedüli előstudiumnak a gazdasági állattan maradt, amelyet még akadémiai hallgatő korában h e t i 2 órában 2 féléven át h a l l g a t o t t . Számitva a r r a , hogy az állattan tanítása állandóan nála marad,az intézeti szemléltető anyag pótlására és saját isme r e t e i n e k bővitése m i a t t i s e l k e z d e t t r o v a r o k a t gyűjteni, Gyűjtött mindent: bogarakat, lepkéket, darazsakat, l e gyeket, szitakötőket, s t b . E l e i n t e semmi gyűjtőeszköze.sem preparáló eszköze nem v o l t . C s i k i Ernő k i s útmutatója alapján kezdte meg a gyűjtést és az anyag preparálását. Hozzákez d e t t anyagának meghatározásához i s , amelyhez ma már e l a v u l t nak t a r t o t t , de a magyaróvári könyvtárban rendelkezésre álló könyv adta az a l a p o t . Mint a kezdőknél általában l e n n i szo k o t t , e l e i n t e nehezen és v o n t a t o t t a n ment mind a gyűjtés, mind a feldolgozás. A Debrecenbe történt váratlan áthelyezése egész a d d i g i tudományos munkájának, beállított növénytani kísérleteinek végeszakadását j e l e n t e t t e . J o g o s elkeseredésében egész a d d i g i munkásságának feladását t e r v e z t e . Ekkor érlelődik meg benne a gondolat, hogy beosztási helyétől függetlenithető kutatási irányt választ magának. L e t e t t a külső érvényesülés minden formájáról és csak a r r a törekedett, hogy szabadidejét a t e r mészet tanulmányozására fordíthassa. Debrecenben 1930 tavaszán k e z d e t t e l ismét bogarakat gyűjteni. Egyenlőre nem v o l t egyéb célja, mint ' minél több fajból álló gyűjteményre s ^ e r t tenni.Kezdettől fogva f e l t e t t
szándéka v o l t , hogy a gyűjtött anyagot saját maga meg i s ha tározza. Sz a munkássága Debrecenben az Akadémia tanári ka rátél a l e g t e l j e s e b b elismerésben részesült és ez i g e n ser kentően h a t o t t különösen a feldolgozás munkájára.Ez indítot t a ét a r r a is,hogy gyűjteményét az Akadémia szertárával meg ossza, létrehozzon o t t egy kisebb, de azért szép bogárgyűj teményt. Magyaróvárra történő visszahelyezése már nem okozott semmi cülönösebb megrázkódtatást. Minden emóció nélkül hagy j a o t t Debreoent és i l l e s z k e d i k bele ismét az óvári környe zetbe. Magyaróváron változatlan kedvvel és intenzitással szándékozott f o l y t a t n i a gyűjtést,egyenlőre azonban közeleb b i célkitűzésre nem>gondolt.munkája elé i t t sorozatos nehéz ségek t o r n y o s u l t a k . A. tanszéken nem k a p o t t beosztást, majd d o c t o r i szigorlatára készült, agyon halmozták adminisztratív jellegű munkákkal, a tanszéken helye nem v o l t és csak l o p v a , esténként t u d o t t bejárni és d o l g o z n i az a l t i s z t i szobába, ahol ugy-ahogy mégis csak berendezkedett. I g y az 1932-38. években a rovargyűjtés csak nagyon v o n t a t o t t a n f o l y t . A rend szeres gyűjtésről szó sem l e h e t e t t . Az 1939-ee évvel azonban u j korszak kezdődött Révy Dezső életében a z z a l , hogy megkapta rendes tanári kinevezé sét és a növénytani tanszék vezetését. Szolgálata a l a t t talán első Ízben érezte magát t e l j e s e n megelégedettnek és nyugodtnak. Ez munkakedvét természetesen igen jelentősen f o k o z t a . Munkájával az Akadémián t e l j e s e n egyedül,elszige t e l v e állott. A debreceni tanári k a r r a l éles ellentótben a magyaróvári kollégák t e l j e s közönyt, sőt'meg nem értést t a núsítottak. Ami megnyilvánulás egyesek részéről mégis tör tént, az a l e g j o b b esetben sajnálkozás, vagy méginkább gú nyos lekicsinylés v o l t , sőt nem hiányzott az ellenséges hangú és célzatú megjegyzés sem. A h i v a t a l o s Akadémia részéről sem k a p o t t sem erkölcsi, sem egyéb jellegű támogatást. Az a l a t t a másfél évtized a l a t t , amennyire gyűjtései Magyaróváron k i t e r j e d t e k , mind1
össze 3-4 esetben kapta meg az Akadémia tanári fogatát,amely biztosította volna,hogy távolabbi területeket i s bevonhasson gyűjtési körébe. Gyűjtései során rájött a r r a , hogy Magyaróvár környéké nek mind flórája, mind faunája nagyon érdekes, de a tudomány számára majdnem egészen i s m e r e t l e n és i g y rendszeres k u t a tása nagyon i s i n d o k o l t . A szakemberek, a k i k k e l erről tár g y a l t , mind kivétel nélkül megerősítették őt ebben a kérdés ben. I g y érlelődött meg fokozatosan Révy Dezsőben az az e l határozás, hogy a Hanság, közelebbről Magyaróvár környéké nek kutatását tudományos célkitűzéssel a legnagyobb rendsze rességgel és intenzitással megindítja. E f e l a d a t n a k Révy Dezső minden vonatkozásban eleget i s t e t t . 1939-1944-ig rendszeresen k u t a t j a Magyaróvár bogárfau náját. Minden lehetséges gyűjtési módszerrel,a környék egész területét, annak változatos élőhelyeit k u t a t j a és páratlanul szép, változatós,gazdag gyűjteményre tesz s z e r t . Gyűjteménye ez években igen számottevően gyarapodott. A k e z d e t i egy-két ezres példányszámból 1945 körül 30,000 példány l e s z és pár száz fajból több m i n t 3000! Javarésze Magyaróvár környéki, ami még csak emeli e gyűjtemény értékét. E r e d e t i célkitűzéseinek megfelelően maga lát hozzá anyagának meghatározásához i s . Meghozatja a legújabb szak könyveket ,mikroszkópot szerez és otthonában biztosítja magá nak a tudományos munkálkodás elemi feltételeit. Nagy segít ségére v o l t e munkájában felesége, a k i mindig a legnagyobb megértéssel minden tőle telhetőt megtett,hogy támogassa mun káját. Nagyon jól látta és t u d t a , hogy az entomológiai f o g lalkozás m i l y sok örömet és t i s z t a - szórakozást j e l e n t e t t számára. Révy Dezső életének entomológiai szempontból ez a legproduktivabb szakasza. A kül3Ő élet v i h a r a i , a h i v a t a l o s élet kellemetlenségei, a háborús évek folyamán egyre fpkozódó megélhetési nehézségek, majd a zűrzavar és veszedelmek sem tudták áttörni a boldog családi élet bástyafalát, az o t t h o n nyugalmát és békéjét. /
I l y e n lagkörben d o l g o z t a f e l Révy Dezső sok évi gyűjté seinek eredményeit. Külső segítséget csak a legritkább eset ben v e t t igénybe. Egészen csodálatos, hogy összehasonlitő anyag nélkül,milyen magabiztosan és hibamentesen határozott. Ennek az a magyarázata, hogy rendkívül alapos, aprólékos és mindenre kiterjedő figyelemmel végezte munkáját. Munkájának másik értéke az, hogy anyagát pontos lelő h e l y - és dátum-cédulákkal látta el,gyüjtéseiről naplót veze t e t t és i g y ellenőrizhető minden egyes példánya. Naplójába részletesen l e i r t a a gyűjtés helyét, a gyűjtési módszert,a tápnövényeket, a t a l a j r a , időjárásra vonatkozó megfigyelése i t , a feltűnőbb f a j o k a t , s t b . Külön jelentősége van munkájának abból a szempontból, hogy magára vállalt egy f o n t o s tudományos f e l a d a t o t , neveze tesen a Kisalföld bogárfaunájának feltárását. Ez a terület koleopterológiai szempontból Révy Dezső tevékenysége előtt t e l j e s e n i s m e r e t l e n v o l t . Ma v i s z o n t , hála több évi fárado zásának, o l y a n jól ismerjük, mint kevés területét az ország nak. Külön értéke anyagának az i s , hogy abban egyenletesen, minden család képviselve van. Biztosította ezt a rendszeres és céltudatos gyűjtés,az az elhatározás,hogy a t e l j e s bogárfaunát k i k u t a s s a . Különösen apróságokban i g e n gazdag az anyag. Sajnos a halál megakadályozta őt abban, hogy gyűjtemé nyét t e l j e s egészében f e l d o l g o z z a és annak eredményeit közzé tegye.Csupán 3 koleopterológiai közleménye J e l e n t meg / 1 / nyomtatásban, amely az ormányosokat és a rendszer elejét a holyvákig t a r t a l m a z z a , a többi anyag meghatározása nagyrészt befejezést n y e r t ugyan,de eredményeit már m e g i r n i nem t u d t a . Révy Dezső az entomológiában nemcsak szivderitő és p i hentető szórakozást látott,de e z t a munkáját, bár külső lát ható eredményekben, publikációkban messze elmarad b o t a n i k a i munkái mögött, mégis mindennél többre becsülte.Számtalanszor álmodozott arról, hogy majd ha kitölti szolgálatát és nyug díjba vonul,minden idejét az entomológiának f o g j a s z e n t e l n i .
Tervezte azt i s , hogy egy-egy bogárcsalád rendszeres f e l d o l gozásába, megiráBába i s belekezd.S tervezgetésekre t e t t pon t o t k o r a i , váratlan és fájdalmas elhunyta. Révy Dezső bogárgyűjteményét utolső akaratával a Termé szettudományi Múzeumnak ajándékozta;az ma a múzeum magyaror szági anyagát g a z d a g i t j a , annak értékes kiegészítését a l k o t j a . Nem mulaszthatjuk e l , hogy nemes gesztusáért ezen a helyen i s k i ne fejezzük hálánkat. A Magyar Rovartani Társaság s z e r e t e t t e l f o g j a megőrizni emlékét,de mindennél maradandóbb emléket állított Révy Dezső magának munkásságával, amelyet a magyar bogárfauna feltárása érdekében k i f e j t e t t . Megőrzi emlékét a múzeum, ahol gyűjte ményének mintaszerűen preparált értékes példányai örökre h i r d e t i k egy szorgalmas, csendes, de eredményes munkásság gyümölcsét.
/ 1 / Dr. Révy Dezső koleopterológiai publikációi: Révy & S i r o k i : Beiträge zur Kenntnis der Käferfauna des Komitat es Mosón. I . A n t h r i b i d a e , (Jurculionidae und Scolytidae / F o l i a Ent.Hung., VII,1942,p.73-84/. Révy: Adatok Mosonvármegye bogárfaunájának ismeretéhez. I I . A'C., VIII,1943,p.47-56/. Révy: Beiträge zur Kenntnis der Käferfauna des Komitates Moson. I I I . Staphylinoidea /Fragm.Faun.Hung., XI,1948,p. 20-28/.
Zur Erinnerung an Dr. D. Révy Von Dr. Z. Kaszab
Am 17. A p r i l 1954 verschied Univ. Professor Dr. D. Révy, M i t g l i e d der Ungarischen Entomologischen G e s e l l s c h a f t nach langem Leiden im A l t e r von 54 Jahren.D.Révy beschäftigte s i c h neben seinen Hauptstudien a l s B o t a n i k e r sehr eingehendst auch m i t entomologischen Prägen. So b e a r b e i t e t e er u.a. d i e Ooleopteren-Fauna der k l e i n e n Ungarischen Tiefebene sehr eingehend und b e r i c h t e t e über seine diesbezüglichen Ergebnisse i n d r e i P u b l i k a t i o n a n /Rovartani Lapok 1 9 4 2 , 1943; Fragm. Faun. Hung. 1948/.Die im v e r l a u f e seiner Untersuchungen zusammengestellte a u s s e r o r d e n t l i c h r e i c h e , schön präparierte und vorzüglich de t e r m i n i e r t e Sammlung m i t mehr a l s 3 0 . 0 0 0 Exemplaren h i n t e r l i e s s D.Révy der Zoologischen Sammlung des Ungarischen Natur w i s s e n s c h a f t l i c h e n Museums.
Felelés: Dr. Kaszab Zoltán Magyar R o v a r t a n i Társaság, Budapest V I I I ,
Baross-u.13.
