ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. Budapest, november

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER SZÁM: 25345-2/2011-NEFMI Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. …

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

Budapest, 2011. november

készítette:

látta:

jóváhagyta:

dr. Ecsédi Orsolya [email protected] 795-3011 dr. Maretta Zóra [email protected] 795-3147 dr. Tóth Zsófia [email protected] 795-3116

dr. Lakatos Hedvig főov-h. [email protected] 795-3005 dr. Andráczi-Tóth Veronika főov. [email protected] 795-3427 dr. Kása Karolina főov. 795-3026 [email protected]

Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. -2-

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: Kormányülés időpontja:

2011. 11. 08. 2011. 11. 08. 2011. 11. 09. 2011. 11. 10. 2011. 11. 16.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet



Állampolgári jogok országgyűlési biztosa

2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyarországi Baptista Egyház Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete Szociális Klaszter Egyesület Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Egyesület Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete

egyetért

nem ért egyet



Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. -3Szociális Intézmények Országos Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége Magyar Bölcsődék Egyesülete Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona Csodacsalád Egyesület

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 4

V E Z E T Ő I

Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja Az előterjesztés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban. Cst.) kisebb terjedelmű, de néhány kérdésben koncepcionális változást hozó módosítását tartalmazza. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. A Z S ZT .

M ÓD O S Í T Á S A

2.1.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetben nyújthatósága lehetőségének megteremtése Az uzsora jelensége visszaszorításának egyik eszköze a készpénzes segélyezés arányának csökkentése, és a természetben nyújtott segélyek arányának növelése. A szociális ellátások közül a hatályos szabályok szerint több is nyújtható természetbeni formában, jelenleg csak az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve az ápolási díj esetében nincs lehetőség az ellátás természetbeni juttatására. A természetbeni juttatás csökkenti a jogosult önrendelkezési jogát, hiszen a rendelkezésére álló jövedelmet nem használhatja fel belátása szerint. Az önrendelkezési jog ilyen csorbítása ezért ott indokolt, ahol a segély diszfunkcionális felhasználása valószínűsíthető. Az előterjesztés melléklete szerinti törvény-tervezet 6. §-a alapján az önkormányzatok 2012. január 1-jétől felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást – a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan – részben természetben nyújtsák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él. 2.1.2. Az aktív korúak ellátórendszerét érintő jogszabály-változásokhoz kapcsolódóan szükségesség vált módosítások A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4656. számú törvényjavaslat szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) összege 2012. január 1-től az öregségi nyugdíjminimum 100%-áról 80%-ára csökken. Ennek következtében módosítani szükséges az Szt. 10. §-a (4) bekezdésének c) pontjában szereplő jövedelemszámítási szabályt, amely az FHT összegéhez igazítja a közfoglalkoztatásból származó jövedelemből beszámítandó összeget. Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének e) pontja előírja, hogy meg kell szüntetni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot, ha a jogosult a megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban nem vett részt közfoglalkoztatásban, keresőtevékenységben, munkaerő-piaci programban, képzésben vagy közérdekű önkéntes tevékenységben. Az Szt. 140/A. §-a, annak érdekében, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közel háromszázezres létszámát ne


egyidejűleg kelljen felülvizsgálni, átmeneti rendelkezésként előírta, hogy a felülvizsgálatot 2011. április 30-áig kell elvégezni, és a 30 nap számítása szempontjából az egy éves időtartamot a felülvizsgálat időpontjától kell számítani. Ez azonban azt eredményezte, hogy azok a jogosultak, akiket év elején, még a felülvizsgálatukat megelőzően hívtak be – jellemzően rövid időtartamú – közfoglalkoztatásba, hiába teljesítették a 30 napos követelményt, azt a jelenlegi szabályok szerint nem lehet figyelembe venni. A jelen előterjesztésben javasolt módosítás egyértelműsíti, hogy a felülvizsgálat időpontjáig teljesített tevékenységek időtartamát a felülvizsgálatot követően teljesített időtartammal ilyen esetekben össze kell számítani. 2.1.3. A lakásfenntartási támogatás esetében a lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó feltétel előírása Az Szt. hatályos szabályozása a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzat rendeletében a jogosultságot a lakókörnyezet rendben tartásától tegye függővé. Ilyen jellegű feltétel előírását a jogalkotó a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény elfogadásával – 2012. január 1-jétől – a rendszeres szociális segély esetében is lehetővé tette. Jelen módosítás – az ellátottak egyéni felelősségvállalásának erősítése érdekében – megteremti annak lehetőségét, hogy a települési önkormányzat rendeletében a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának feltételeként is előírhassa a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását. 2.1.4. A természetben nyújtott lakásfenntartási támogatással összefüggő adatvédelmi rendelkezések Az Szt. 2011. szeptember 1-jétől hatályos módosítása nyomán a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani az arra jogosult háztartások számára. A természetbeni forma elsődlegességének célja a támogatás megfelelő felhasználásának szavatolása. A nagymértékben eltérő helyi sajátosságok és a rendkívül szerteágazó közüzemiszolgáltatói hálózatok miatt azonban az ellátás természetbeni formájú nyújtásának eljárási részletszabályai mind ez idáig nem kerültek központi szinten meghatározásra, vagyis a természetbeni támogatás biztosítása jelenleg az adott önkormányzatnál helyben szokásos módon történhet. A módosítás újabb lépést tesz a természetbeni forma preferálása felé azáltal, hogy meghatározza a szolgáltató és az önkormányzat közötti, az ügyfél pontos azonosításához szükséges adatcsere tartalmát. Ezáltal egységesítésre kerül a szolgáltatók számára megküldendő adatok köre, ami jelentősen egyszerűsítheti a szolgáltató társaságoknál jelentkező adatfeldolgozási feladatokat, megkönnyítve ezzel a támogatás természetbeni formában történő biztosítását. 2.1.5. Gondozási szükséglet nélküli idősotthoni ellátás lehetőségének megteremtése Az Szt. hatályos rendelkezései szerint idősek otthonába jelenleg csak a 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel bíró személyt lehet felvenni, aki után az állam normatív hozzájárulást fizet. Több fenntartó is jelezte, hogy az idősek otthona ellátása iránt igény mutatkozik, olyan, főleg


egyedül élő idős személyek részéről is, akik egészségi állapotuknál fogva ápolást-gondozást még nem igényelnek, csupán biztonságérzetük növelése érdekében szeretnének idősotthonba költözni, és ehhez anyagi fedezettel is rendelkeznek. Az előterjesztés megalapozza, hogy azok az idős emberek, akik vállalják a teljes önköltség megfizetését, gondozási szükséglet vizsgálat, illetve jövedelem- és vagyonvizsgálat nélkül is bekerülhessenek az idősek otthonába, a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig. Mivel az idős személy megfizeti ellátásának költségeit, állami támogatás az ilyen ellátott után nem jár, és az intézmény mentesítést kap azon térítési díj szabályok alkalmazása alól, melyek meghatározzák, hogy a személyi térítési díjat mi alapján, a jövedelem hány százalékában lehet megállapítani, így lehetővé válik a teljes önköltség megfizetése. Amennyiben az idős személlyel együtt gondozási szükséglettel szintén nem rendelkező házastársa, élettársa, testvére vagy fogyatékos közeli hozzátartozója is be kíván költözni az intézménybe, neki is meg kell fizetnie ellátásának teljes önköltségét. A javaslat lehetőséget ad továbbá arra, hogy ha az ellátott egészségi állapota indokolja, elvégezhető legyen a gondozási szükséglet vizsgálata, de csak az ellátás megkezdésétől számított legalább egy év elteltével. Amennyiben a 4 órán túli gondozási szükséglet megállapításra kerül, jogosulttá válik az intézmény ezen ellátottak után is normatív állami hozzájárulás igénybevételére, ekkor azonban már az általános szabályok alkalmazandók. 2.1.6. Új feltétel megállapítása a házi segítségnyújtást biztosító nem állami, egyházi fenntartók finanszírozásához Az Szt. valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladatként írja elő a házi segítségnyújtásról való gondoskodást. Az elmúlt néhány évben megjelent a szolgáltatási palettán több olyan szolgáltató, amelyek ingyenesen kínált szolgáltatásuk révén kiterjedt hálózatot építettek, így az önkormányzatok „versenytársaivá” váltak, jelentős mértékben megnövelték a költségvetési kiadásokat, ugyanakkor szakmai szempontból vitatható értékű szolgáltatást nyújtanak. A további indokolatlan terjeszkedést és az állami támogatás kiáramlását megakadályozandó a települési önkormányzat, illetve a társulásban részt vevő önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy eldöntsék, beengednek-e más szolgáltatót a településre, kistérségbe. Házi segítségnyújtást biztosító szolgáltatónak be kell szereznie az önkormányzat(ok) hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy a működése szükséges a település, kistérség szociálisan rászorultjainak ellátásához. Az előterjesztés szerint 2012. január 1-jétől nem csak új szolgáltató, intézmény vagy férőhely létrehozása, illetve ellátotti szám növekedése esetén kell kérni a finanszírozási rendszerbe történő befogadást, hanem egyházi és nem állami fenntartású házi segítségnyújtás esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám esetében is többletfeltétel lesz a befogadás. Házi segítségnyújtást biztosító új szolgáltató létrehozása, kapacitásnövekedés, továbbá a hatálybalépéskor már működő szolgáltatók esetében a nyilatkozatot a fenntartónak csatolnia kell a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalba benyújtandó befogadás iránti kérelméhez. Az NRSZH befogadási eljárásában csak akkor kaphat az egyházi, nem állami fenntartó házi segítségnyújtásra befogadást, ennél fogva a továbbiakban állami támogatást, ha rendelkezik hozzájáruló nyilatkozattal. Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat


vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. A módosítás tehát a házi segítségnyújtás esetében nem csak az új szolgáltatókat és ellátotti létszámot érinti, hanem a hatálybalépéskor már működő szolgáltatókat is. Kivételt csak a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel rendelkező szolgáltatók jelentik, nekik nem kell hozzájáruló nyilatkozatot szerezniük. 2.1.7. Egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés megszüntetése Az Szt. jelenleg a helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény egyházi fenntartásba adása esetére előírja, hogy az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni, azonban amennyiben a Kormánnyal megállapodást kötött egyházi fenntartónak adják át szociális intézményeiket, az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alól mentesülnek. Az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés biztosítása azonban intézményátadási folyamatot indított el a területen, amely jelentős mértékben megemelte az egyházi kiegészítő támogatásra, illetve a humánszolgáltatások állami normatív hozzájárulására fordított kiadásokat. Az egyházi kiegészítő támogatás fedezetére szolgáló előirányzat idén már májusban kimerült, ezért a forráshiány rendezésének kérdését többször is tárgyalta a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (a továbbiakban: KÁT). A nagy ütemben zajló intézményátadások megakadályozása érdekében a KÁT 2011. május 12-én, valamint 2011. június 9-én megtartott ülésén is a megtérítés alóli mentesülés törvénymódosítással való megszüntetését támogatta. A kiadások visszaszorítása érdekében – és a KÁT döntésre is tekintettel – az előterjesztés hatályon kívül helyezi az Szt. mentesülésre vonatkozó rendelkezését. A mentesülési lehetőség megszűnik a folyamatban lévő átadások esetében is. 2.1.8. Egyéb pontosító javaslatok Az előterjesztés több pontosító, jogalkalmazást és jogértelmezést könnyítő javaslatot is tartalmaz. Ezek közül kiemelendő az önköltség megállapítására vonatkozó rendelkezés módosítása. A módosítás révén lehetővé válik, hogy a fenntartó a szolgáltatási önköltséget ne az előző évi, hanem a tárgyévre tervezett adatok alapján állapíthassa meg. A módosítással a fenntartók az önköltség számítása során kalkulálni tudnak a jövőben az év elejétől jelentkező kiadásnövekedéssel (2012-ben többek között az Áfa 2%-os emelkedésével, a bérminimumok megváltozásával, illetve az energiaköltségek növekedésével), ezáltal fenntarthatóbbá válnak a szolgáltatások. 2.2. A G YV T .

M ÓD O S Í T Á S A

2.2.1. A megállapodások számára vonatkozó szabályozás egyértelműsítése családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetében A családi napközi és a családi gyermekfelügyelet olyan gondoskodási formák, melyek rugalmas módon teszik lehetővé a gyermekek ellátását, a szolgáltatási időt a család szükségletéhez igazítva. A jobb kapacitáskihasználtság érdekében az előterjesztés lehetővé teszi, hogy a családi napközi, illetve a családi gyermekfelügyelet fenntartója a működési engedélyében szereplő férőhelyszám felett több gyermek szülőjével, törvényes képviselőjével köthessen megállapodást, figyelembe véve, hogy a beíratott gyermekek száma és az adott napon ténylegesen bent lévő gyermekek száma gyakran eltérő.


2.2.2. Az alternatív napközbeni ellátás fogalmának pontosítása A hatályos szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy milyen típusú ellátások sorolhatóak az alternatív napközbeni ellátások közé, és mely ellátási típusok azok, amelyek működési engedélykötelesek. Az előterjesztés átlátható helyzetet teremt azzal, hogy önálló szakaszban szabályozza az alternatív napközbeni ellátás fogalmát és szolgáltatási tartalmát. A szabályozás értelmében az alternatív napközbeni ellátás körébe a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató szolgáltatások, valamint a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport- és egyéb foglalkozás, továbbá étkeztetés tartozik. A fenti fogalomnak megfelelő valamennyi alternatív napközbeni ellátást nyújtó szolgáltatás működési engedélyeztetése szükséges a jogbiztonság szempontjából, valamint a gyermekek és szüleik érdekeinek védelmében. 2.2.3. Térítési díj szabályok átalakítása A Gyvt. térítési díjra vonatkozó hatályos szabályozása számos jogértelmezési vitára ad okot, melyeket az előterjesztés a szabályok átláthatóbb és egyértelműbb megfogalmazásával igyekszik lezárni. A jelenlegi szabályozás kapcsán sok jelzés érkezett az egyszerre szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat is működtető fenntartóktól arra vonatkozóan, hogy a két jogszabály eltérő fogalomhasználata és a Gyvt. pontatlansága, nem egyértelmű fogalmazása megnehezíti a jogalkalmazást. Problémaként merült fel, hogy a bölcsőde esetében a jogalkotó nem számolt az önkormányzati fenntartók mellett a nem állami és egyházi fenntartók megjelenésével, így rájuk is az a szabály vonatkozik, amely szerint csak az étkezésért szedhető térítési díj. A nem állami fenntartóknak – az önkormányzatokkal szemben – nincs lehetőségük a működtetéshez sokszor a kiadások közel 50%-át hozzátenni, így ez a korlátozás ellehetetleníti a működést, illetve a szabályok betartása érdekében más, sokszor a legális és illegális határán mozgó eszközök igénybevételére kényszeríti ezen fenntartókat. Az előterjesztés a felsorolt problémákat is megoldja, oly módon, hogy az Szt. rendelkezéseit alapul véve egységesíti a szabályozást, továbbá megteremti azon szabályokat, amelyekkel a fenntartók szabályos módon tudnak hozzájutni a szolgáltatások ellenértékét jelentő, azok fenntartásához szükséges térítési díjhoz a bölcsőde esetében. A térítési díj szabályainak átalakítása tehát a jogkövető magatartást is ösztönzi. Fenti módosítások közül kiemelendő az előterjesztés azon rendelkezése, amely rögzíti, hogy amennyiben a szolgáltató for-profit formában, kereslet-kínálat alapú üzletpolitikát folytat, és nem vesz igénybe állami normatív hozzájárulást, mentesül az intézményi térítési díj, illetve a személyi térítési díj összegére vonatkozó szabályok alkalmazása alól, így a fizetendő térítési díjat szabadon állapíthatja meg. Az előterjesztés – az Szt.-vel azonos módon – pontosan meghatározza az intézményi térítési díj fogalmát (az önköltség és a normatíva különbsége). A személyi térítési díj mértékére vonatkozóan több garanciális rendelkezést is tartalmaz a tervezet. A személyi térítési díj felső határát az intézményi térítési díj jelenti, összege tehát nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, tehát a szolgáltatónak haszna nem lehet a szolgáltatáson. A másik határt a fizetendő térítési díj esetében a jogosult, illetve gyermek esetében a család egy főre jutó jövedelmének meghatározott százaléka adja. Ez igazságosabb tehervállalást tesz lehetővé, hiszen a tehetősebb szülők többel tudnak hozzájárulni a szolgáltatás működtetéséhez, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők mérsékeltebb módon. A jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezők térítésmentesen jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. A jövedelmi arányok az egyes szolgáltatásokra nézve eltérően


lettek meghatározva, figyelembe véve a szolgáltatások egyedi sajátosságait, valamint a jelenlegi finanszírozási hátteret is. Olyan rendszer kialakítására törekszik az előterjesztés, amely a korábbinál sokkal differenciáltabb, ugyanakkor igazságosabb. A bölcsőde esetében az előterjesztés megteremti annak lehetőségét a fenntartó számára, hogy az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapíthasson meg. A szabályozás bevezetését többek között az önkormányzatok jelenlegi anyagi helyzete indokolja, hiszen a normatív állami támogatás a fenntartási költségek mindössze 35–40%át fedezi, így az önkormányzatokra jelentős teher hárul az intézmények működtetése során. Az év folyamán több polgármester is jelezte az új rendelkezés bevezetésének szükségességét. A szabályozás a fenntartóra bízza annak eldöntését, hogy él-e a lehetőséggel és bevezeti-e a gondozásért kérhető személyi térítési díjat, tehát minden önkormányzat (és más fenntartó) maga dönthet ebben a kérdésben. A bölcsőde esetében a személyi térítési díj megállapításának szabályai továbbra is figyelemmel lesznek a rászoruló családok helyzetére, valamint a három- vagy többgyermekes és a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családokra, akik számára az előterjesztés lehetővé teszi, hogy a gondozásért ne kelljen személyi térítési díjat fizetniük. A bölcsődei ellátást igénybe vevő szülők között vannak olyan tehetősebb, magasabb jövedelemmel rendelkezők is, akik számára a térítési díj emelkedése nem jelent jelentős többletterhet, ugyanakkor az intézményfenntartók számára a pluszforrás bevonása többletbevételt eredményez, amely kedvező hatással lehet a bölcsődei férőhelyek további bővítésére is. 2.2.4. Az ellátás igénybevételével kapcsolatos módosítások Az ellátás igénybevételének módja tárgykörben az előterjesztés egyfelől pontosítja a jogviszony keletkezését megalapozó döntési aktusokat, másfelől egyértelművé teszi, hogy a gyermekjóléti alapellátások és az utógondozói ellátás esetében a jogviszony keletkezését megalapozó valamennyi körülmény esetében megállapodást is kell kötni. Mind jogi, mind garanciális okokból elvárható ugyanis – elsősorban a gyermek érdekében – a megállapodás megkötése. Az adminisztráció csökkentése érdekében az előterjesztés megszünteti az írásbeli értesítési kötelezettséget abban az esetben, ha az igénybevételi kérelemről szóló döntés pozitív. Elutasítás esetén viszont szükséges az írásbeliség, mivel csak így biztosítható a jogorvoslat. A szektorok közötti különbségtétel sem indokolt ezen a területen, mert az ellátott és a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató, intézmény közötti viszonyrendszert, az alapvető jogosultságokat és kötelezettségeket rögzíti a megállapodás, amely fő szabályaiban nem különbözhet aszerint, hogy állami vagy nem állami fenntartótól részesül az érintett személy ellátásban. Ennek érdekében a megállapodások tartalma egységessé válik. Nem rendezi a Gyvt., hogy nem állami, egyházi fenntartó esetében, ha az ellátás iránti kérelem elutasításra kerül, lehetséges-e, és hogyan történhet a döntés felülvizsgálata. Ezt a hiányt pótolja az előterjesztés azzal, hogy biztosítja ilyen esetekre az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz való fordulás lehetőségét. 2.2.5. Egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés megszüntetése


Az Szt.-hez hasonlóan a Gyvt. is biztosítja az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülést a helyi önkormányzatok számára, ha gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményeiket a Kormánnyal megállapodást kötött egyházi fenntartónak adják át. 2.2.6. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás természetbeni formában történő nyújtása A hatályos rendelkezések értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek évente kétszer, augusztus és november hónapokban, pénzbeli támogatásban részesülnek. A pénzbeli támogatás összege 2011. évben 5800–5800 Ft volt. A módosítás lehetővé teszi, hogy ez a támogatás – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározandó feltételek és eljárásrend szerint – természetbeni formában is biztosítható legyen. 2.2.7. Egyéb pontosító javaslatok A Gyvt. csak a nem állami fenntartók által foglalkoztatott dolgozókra írja elő, hogy számukra legalább a közalkalmazottakra irányadó munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli, valamint illetményrendszerre vonatkozó feltételeket kell biztosítani, az egyházi fenntartó nevesítése – a jogalkotó által nem szándékolt módon – hiányzik a rendelkezésből. A fenntartói típustól független azonos minimumfeltételek biztosítása érdekében az előterjesztés az egyházi fenntartású szolgáltatónál, intézményben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyes rendelkezései szerinti feltételek kötelező biztosítását. A gyermekjóléti alapellátások keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái nem nevesítettek a törvényben, ezért a módosítás pótolja ezt a hiányt. Ugyanakkor a törvény jelenleg felsorol olyan ellátási típusokat – nyári napközis otthon, óvoda, iskolai napközi –, amelyek nem a Gyvt., hanem a közoktatási törvény hatálya alá tartoznak, ezért szükséges egyértelművé tenni, hogy mely napközbeni ellátási formák tartoznak pontosan a Gyvt. hatálya alá sorolandó gyermekjóléti alapellátások körébe. Az Szt. a tavalyi évben rendezte a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a térítési díjakról szóló döntéshozatal módját társulási fenntartás esetében is. Ezzel egyidejűleg azonban a Gyvt.-ben nem került sor a kérdés szabályozására, így a társulásoknál problémát okoz, hogy mely szabályok alapján kell eljárni. Megoldásképpen a Gyvt.-ben is meghatározásra kerül, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint alkot rendeletet. 2.3. A C S T .

M ÓD OS Í T Á S A

2.3.1. Családi pótlékra való jogosultság intézményben nevelt gyermek esetén Jelenleg nem teljesen egyértelmű a családi pótlékra jogosultak körének meghatározása azokban az esetekben, amikor a gyermek gyámság alatt áll, és gyermekotthonban, vagy szociális intézményben van elhelyezve, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyerek javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben van. Egyes esetekben a családi pótlék jogosultja a gyám (gyermekotthon, javítóintézet, bv-intézet), más esetekben pedig az intézmény vezetője (szociális intézmény).


A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó törvények módosításáról szóló T/4656. számú törvényjavaslatnak a Cst.-t módosító rendelkezése szerint ezekben az intézményekben egységesen a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani a családi pótlék teljes összegét, azaz általános elvvé válik, hogy a családi pótlékot ott kell felhasználni, ahol a gyermek él. Ezzel összhangban indokolt azonban azt is kimondani, hogy a családi pótlék jogosultja egységesen az intézmény vezetője, függetlenül az intézmény típusától. 2.3.2. Az „ikergyes” mellett folytatható keresőtevékenység szabályainak pontosítása A Cst. hatályos szabályai szerint nem egyértelmű, hogy az ikergyermekek esetében miként alakul a gyermekgondozási segélyre (gyes-re) való jogosultság és a gyes összege abban az esetben, ha az egyévesnél idősebb gyereket nevelő szülő részmunkaidőben végez munkát. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a heti harminc órát meg nem haladó, vagy otthoni keresőtevékenységet végző szülők esetében az ikergyes összege nem csökken le. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programjának az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítását, az intézmények megerősítését, továbbá a szociális szolgáltatásokat érintő adminisztratív terhek csökkentését célzó pontjaihoz. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés több pontja kapcsolódik a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó törvények módosításáról szóló T/4656. számú törvényjavaslatnak az Szt.-t és a Cst.-t szintén módosító rendelkezéseihez. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztés nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés melléklete szerinti törvénytervezet 2012. január 1-jei hatályba léptetése okán azt még az Országgyűlés őszi ülésszakán meg kell tárgyalni. 7. Társadalmi egyeztetés A tervezet az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő/kezdeményező 2. Tájékoztatás módja:


Kormányülést követő szóvivői tájékoztató: igen/nem Tárcaközlemény: igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató: igen/nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A kormány elfogadta és benyújtotta az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amely több ponton, helyenként koncepcionális kérdésekben módosítja a szociális igazgatásról, a gyermekek védelméről és a családok támogatásáról szóló törvényeket. Ma Magyarországon a készpénzes segélyezés aránya sokkal nagyobb a természetben nyújtott segélyekhez képest. A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosításának köszönhetően növekszik a természetben nyújtott segélyek aránya, ami az uzsora jelenségének visszaszorítását szolgálja. A változtatás ezért egyrészt az aktív korú foglalkoztatható személyeknek nyújtott jövedelempótló ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében is lehetővé teszi a részbeni természetben történő nyújtást és kiterjed továbbá a lakásfenntartási támogatás segélyezési rendszerére is. Az önkormányzatok felhatalmazást kapnak, hogy a jövőben a támogatás folyósítását a lakókörnyezet rendezettségének biztosításához kössék. A pénzbeli ellátások közül az időkorúak járadékot, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, illetve az ápolási díjat viszont továbbra is csak kizárólag készpénzben folyósítható. Megszűnik az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés, amit mostantól a helyi önkormányzatnak (társulásnak) be kell fizetnie a központi költségvetésbe, amennyiben az általa korábban fenntartott intézményt (szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi) olyan egyházi fenntartónak adta át, aki a kormánnyal megállapodást kötött. A mentesülésre már a folyamatban lévő átadások esetében sem lesz lehetőség. A színvonalas házi segítségnyújtást biztosítja, egyidejűleg az indokolatlan állami támogatás kiáramlást akadályozza, hogy a jövőben a civil és egyházi szervezetek – a már működők is – állami támogatással akkor végezhetik ezt a tevékenységet, létesíthetnek új szolgáltatást, vagy bővíthetik a létszámot, ha ehhez az érintett települési önkormányzat hozzájárul. Az önkormányzat nyilatkozatát a fenntartónak be kell nyújtania a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz a befogadási (támogatási) kérelmével együtt. Azok a szolgáltatók, akik adott költségvetési évben állami forrást nem kapnak, továbbra is végezhetik a tevékenységüket, azaz a működésük nincs korlátozva. Módosul az idősotthoni ellátás, a jövőben – a férőhelyszám 15%-ának erejéig – azok az idős emberek is felvehetők az intézményekbe, akik ugyan egészségi állapotuknál fogva ápolást-gondozást még nem igényelnek, de biztonságérzetüket növeli ez az ellátás és anyagi fedezettel is rendelkeznek. A módosítással lehetővé válik, hogy az idős emberek a gondozási szükséglet, illetve jövedelem- és vagyonvizsgálat nélkül is bekerülhessenek az idősek otthonába, amennyiben ellátásuk teljes önköltségét képesek megtéríteni. Ellátásukhoz az állam nem biztosít normatív állami hozzájárulást. A gyermekvédelmi területen a térítési díj-szabályozás átalakításának célja, hogy egy struktúrájában sokkal áttekinthetőbb, egyértelműbb és könnyebben alkalmazható garanciális jellegű szabályozás jöjjön létre. A bölcsődében a jövőben az étkeztetési költségeken kívül a fenntartó a gondozásért is állapíthat meg díjat, ez azonban nem haladhatja meg az önköltség és a fenntartónak járó állami normatíva különbségét, tehát a


szolgáltatónak haszna nem lehet a szolgáltatáson. A térítési díj meghatározásánál figyelembe kell venni továbbá az adott család egy főre jutó jövedelmét is. Ez igazságosabb tehervállalást tesz lehetővé, hiszen a tehetősebb szülők többel tudnak hozzájárulni a szolgáltatás működtetéséhez, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők mérsékeltebb módon. Térítésmentes lesz azonban a bölcsődei gondozás a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyermeket, a három vagy több gyermeket, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára, illetve azok részére, akik jövedelemmel nem rendelkeznek. Azok a szolgáltatók, akik semmiféle állami normatív támogatást nem kapnak, a térítési díj összegét szabadon állapíthatják meg. A családi napközi és a családi gyermekfelügyelet olyan gondoskodási formák, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak az érintettek igényeihez, az adott család szükségleteihez. Ezért az ilyen intézmény fenntartója a jövőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám felett több gyermek szülőjével is szerződhet, azonban egy időben legfeljebb az engedélyezett létszámú gyermek lehet jelen. Az intézkedésre azért van szükség, mert a gyakorlat azt igazolja, hogy a beíratott és az adott napon ténylegesen bent lévő gyermekek száma gyakran eltérő. Hiánypótló jelleggel a módosítás rögzíti az alternatív napközbeni ellátás fogalmát, amely többek között magában foglalja a játszótéri program, a játszóház, a klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő gyermek kapcsolatát erősítő, a szocializációt támogató szolgáltatásokat, a veszélyeztetett gyermekek napközbeni felügyeletét, illetve az étkeztetést. Ezek a szolgáltatások a gyermek védelme érdekében működési engedélyhez kötöttek. A családtámogatási törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a családi pótlékot ott kell felhasználni, ahol a gyermeket teljes körűen ellátják, azaz ahol a gyermek él. Ez azt jelenti, hogy gondozottak esetében a jogosult az adott intézmény vezetője. A változtatás arra is kiterjed, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrekre tekintettel járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak – a gyerek egyéves korát követően – ha 30 órát meg nem haladóan, vagy otthon keresőtevékenységet folytatnak. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Soltész Miklós Szociális, család és ifjúságügyért felelős államtitkár 4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: közvetve az egész társadalom Fő üzenet: Több ponton, helyenként koncepcionális kérdésekben is módosulnak a szociális igazgatásról, a gyermekek védelméről és a családok támogatásáról szóló törvények. A visszaélések – köztük az uzsora jelenségének – visszaszorítása és az állami támogatások célzottabbá, hatékonyabbá tétele érdekében a kormány lehetővé teszi a természetben nyújtott segélyek arányának növelését, hogy e segélyek azokhoz jussanak el, akik valóban rászorultak. A változtatásnak köszönhetően az ikergyes összege nem csökken a heti 30 órát meg nem haladó vagy otthoni keresőtevékenységet végző szülő esetében, ill. a törvény módosítása azt is egyértelművé teszi, hogy a családi pótlékot az intézmény kapja, ahol a gondozott gyermek él.


Tervezett időtartam: többszöri Eszközrendszer: kormányülést követő szóvivői tájékoztató, tárcaközlemény a jogszabály parlamenti jóváhagyását követően. Anyagi ráfordítás: Budapest, 2011. november „

„

Dr. Navracsics Tibor

Dr. Réthelyi Miklós


H A T Á R O Z A T I

J A V A S L A T

A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezet törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a nemzeti erőforrás miniszter látja el.


Melléklet a 25345-2/2011-NEFMI számú kormány-előterjesztéshez

2011. évi … törvény

egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18. §-a a következő l) ponttal egészül ki: (A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza) „l) a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot, lc) a lakásbérlet vagy albérlet igénybevételére irányuló szerződést bérbevevő félként megkötő személy természetes személyazonosító adatait, ld) a közös költség megfizetésére kötelezett személy természetes személyazonosító adatait.” 2. § Az Szt. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A jegyző a szolgáltató részére – a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából – a 18. § a), c), f) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatokat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.” 3. § Az Szt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:


„(4) A jegyző a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.” 4. § (1) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi ad) alpont jelölése ae) alpontra változik: (Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint) „ad) lakásfenntartási támogatást,” [állapít meg (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).] (2) Az Szt. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.” 5. § (1) Az Szt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), vagy b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.” (2) Az Szt. 38. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.


(10) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül ugyanazon lakásra vonatkozóan a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.” 6. § (1) Az Szt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható) „a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,” (2) Az Szt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit rendeletében szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.” 7. § Az Szt. 58/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A házi segítségnyújtás egyházi és a nem állami fenntartója esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett férőhelyszám külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadását akkor kérelmezheti, ha a kérelemhez csatolja az ellátási területe szerinti települési önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát. Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. Ha az ellátási területen az önkormányzatok társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz, illetve kistérséghez tartozó települések a) több mint felének hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy b) több mint 60%-ának hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét.” 8. § Az Szt. a következő 68/B. §-sal egészül ki:


„68/B. § (1) Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a 68/A.§ (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a) az ellátott után normatív állami hozzájárulás nem vehető igénybe b) nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második és harmadik mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1)-(2) bekezdése, a 117/B. § valamint a 119/C. § szerinti szabályokat, c) a 68. § (5) bekezdése alapján más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díj megfizetését, d) a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak a szolgáltatási önköltség megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni, e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. (3) Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet a) megállapítása esetén az ellátott után normatív állami hozzájárulás vehető igénybe és térítési díját az általános szabályok szerint kell megállapítani, b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti.” 9. § Az Szt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást köteles biztosítani.” 10. § Az Szt. 92/G. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki) „c) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.” 11. §


Az Szt. 132. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza) „e) a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat, f) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit.” 12. § Az Szt. 140/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság (3) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata során a 36. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt követelmény teljesítése szempontjából figyelembe kell venni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy által 2010. december 31-ét követően, de a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását megelőzően, továbbá a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását követően teljesített, a 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységek együttes időtartamát.” 13. § Az Szt. a következő 140/L. §-sal egészül ki: „140/L. § (1) Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi … törvénnyel megállapított 25. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában és 38. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. (2) Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi … törvénnyel megállapított 38. § (9) és (10) bekezdésének rendelkezései a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására a 132. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatóak.” 14. § Az Szt. a következő 140/M. §-sal egészül ki: „140/M. § A 127/A. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.” 15. § (1) Az Szt. a) 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,” szövegrész helyébe a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék,” szöveg, b) 10. § (4) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegét” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét” szöveg,


c) 59. § (1) bekezdésében az „a települési” szövegrész helyébe az „az állam és a települési” szöveg, d) 68. § (1) bekezdésében az „otthonában” szövegrész helyébe az „otthonában – a 68/B. § szerinti kivétellel –” szöveg, e) 92/B. § (1) bekezdés i) pontjában a „készít” szövegrész helyébe a „készít – figyelemmel a 92. § (3) bekezdésére –„ szöveg, f) 115. § (9) bekezdésében az „az előző év adatai” szövegrész helyébe az „a tárgyévre tervezett adatok” szöveg, g) 32. § (4) bekezdés c) pontjában az „eseteit, és” szövegrész helyébe az „eseteit” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Szt. a) 25. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja, b) 58/B. § (1) és (3) bekezdése, c) 92/E. § (3) bekezdésében a „végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: szociális nyilvántartás)” szövegrész, valamint a „(a továbbiakban: gyermekjóléti nyilvántartás)” szövegrész, d) 92/G. § (2) bekezdése, e) 127/A. § (6) bekezdése, f) 132. § (1) bekezdés u) pontja. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 16. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint – természetben is nyújtható.” 17. § A Gyvt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot.” 18. § A Gyvt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, b) a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,


c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése, d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése, e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg. (2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a határozatot közölni kell a működtetővel és az ellátást nyújtó intézmény vezetőjével is. (3) Állami fenntartású intézmény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti döntésről az intézményvezető értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni. (4) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (3) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt. (5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének megkezdése előtt és az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető, b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. (6) Alternatív napközbeni ellátás esetén nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni, ha a fenntartó döntése alapján a szolgáltatás jellegére tekintettel az nem indokolt. (7) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza a) az ellátás kezdetének időpontját, b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját, d) a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár, e) az ellátás megszüntetésének módjait, f) a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító adatait. (8) Az intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt azonnali elhelyezéséről kell gondoskodnia a) az elhelyezés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását elrendelő határozat alapján, b) soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján, c) az 57. § (2) bekezdés szerinti esetben. (9) Ha az egyházi, nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel kötött ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben az ellátásra irányuló kérelmet elutasítja, a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban értesíti. Ha a kérelmező, illetve törvényes


képviselője a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt. (10) Ha a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött egyházi, nem állami fenntartó az elhelyezést elrendelő döntést megfellebbezi, a helyi önkormányzatot vagy állami szervet írásban értesíti.” 19. § A Gyvt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően – a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás.” 20. § A Gyvt. 43. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A családi napközi esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma túllépheti a családi napközi működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát azzal, hogy a szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot.” 21. § A Gyvt. 43/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A családi gyermekfelügyelet esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma túllépheti a családi gyermekfelügyelet működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát azzal, hogy a szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot.” 22. § A Gyvt. a következő 44/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Alternatív napközbeni ellátás 44/A. § Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott a) a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, illetve


b) a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.” 23. § A Gyvt. 146–151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért térítési díjat kell fizetni. (2) Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult, b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő (az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett) az intézménynek fizeti meg. 147. § (1) A 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. (2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. (3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. 148. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg. (2) A bölcsődei ellátás esetében a fenntartó a 151. § (3) bekezdés alapján megállapítja a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjat, valamint emellett – döntésétől függően – a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat. (3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről


a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően, b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül. (4) A személyi térítési díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. (5) A személyi térítési díj összegét a fenntartó csökkentheti vagy elengedheti. (6) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. (7) Ha a kötelezett a térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni. (8) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. (9) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. (10) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénybe vevő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat fizető más személy nem tenné meg. (11) A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén a 147. §-t, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell alkalmazni. 149. § Térítésmentesen kell biztosítani a 40. § (1)–(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatást, amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani. 150. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a) utógondozói ellátás esetében az igénybe vevő fiatal felnőtt rendszeres havi jövedelmét, b) a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 19. § (4) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt személyek jövedelmét kell figyelembe venni. (3) A személyi térítési díj igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem


a) 50%-át családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén, b) 20%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, c) 25%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, ha annak keretében étkezést is biztosítanak, d) 50%-át átmeneti gondozás esetén, e) 30%-át a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén. (4) A családok átmeneti otthona esetében a szolgáltatást a gyermekkel együtt igénybe vevő szülő és nagykorú testvér számára is személyi térítési díjat kell megállapítani a (3) bekezdés d) pontjának figyelembevételével. (5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. (6) Bölcsőde esetében a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, b) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, c) a három- vagy többgyermekes család gyermekének gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ezekben az esetekben személyi térítési díj – a 151. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – csak az étkezésért kérhető. A c) pont szerinti gyermekszámba – a fenntartó eltérő döntése hiányában – a nevelőszülőnél elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek nem számít bele. 151. § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) a bölcsődében, hetes bölcsődében, b) az óvodában, c) a nyári napközis otthonban, d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, e) az általános iskolai menzai ellátás, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében, f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében, g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. (2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

díjának

alapja

az

élelmezés

(3) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (2) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (4) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. (4) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés,


ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)–ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani (az a)–e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény). (5) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (6) Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulószerződése alapján már jogosult. (7) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (8) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. (9) Az (4) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a) a tizennyolc éven aluli, b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint c) az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket. (10) A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.” 24. § A Gyvt. a következő 161/D–161/F. §-sal egészül ki: „161/D. § Az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzat az általa nyújtott gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, 2012. január 1-jén hatályos rendeletét 2012. április 1-jéig felülvizsgálja abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat.


161/E. § E törvénynek az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi …. törvénnyel megállapított 146–151. §-át azok esetében, akik 2011. december 31-én gyermekek napközbeni ellátásában, gyermekek átmeneti gondozásában vagy utógondozói ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni. 161/F. § A 145/A. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.” 25. § A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „x) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó 20/A. § szerinti támogatás természetbeni formában történő nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait.” 26. § A Gyvt. a) 37/A. § (3) bekezdésében a „feltételei” szövegrész helyébe a „feltételei, okai” szöveg, b) 145. § (3) bekezdésében a „nem állami fenntartású” szövegrész helyébe az „egyházi és nem állami fenntartású” szöveg lép. 27. § Hatályát veszti a Gyvt. a) 30. § (1) bekezdése, b) 31. § (3) bekezdése, c) 40. § (4) bekezdése, d) 41. § (4) bekezdése, e) 47. § (1) és (2) bekezdése, f) 145/A. § (5) bekezdése. 3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 28. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nevelési ellátásra jogosult) „b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,”


(még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.) 29. § A Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Iskoláztatási támogatásra jogosult) „b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.” 30. § A Cst. 21. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet) „d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel kereső tevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.” 4. Egyéb törvények módosítása 31. § A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 2011. évi C. törvény 37. § (1) bekezdésének az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontját, valamint 37. § (2) bekezdésének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pont sb) alpontját módosító rendelkezése a „gazdasági társaság” szövegrész helyett a „gazdasági társaság (a továbbiakban: egyházi fenntartó)” szöveggel lép hatályba. 32. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 24. §-ának az Szt. 58/A. § (2a) bekezdését megállapító rendelkezése a „befogadást.” szövegrész helyett a „befogadást, valamint egyházi és nem állami fenntartású házi segítségnyújtás esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám.” szöveggel lép hatályba. 33. § Nem lép hatályba a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) bekezdés d) pontja.


5. Záró rendelkezések 34. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és 2012. január 2-án hatályát veszti.


INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A törvényjavaslat kisebb terjedelemben módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Cst.), de néhány kérdésben koncepcionális változást hozó módosítást tartalmaz. Az Szt. pénzbeli támogatásokat szabályozó részének módosítását elsősorban a természetben nyújtott segélyek arányának növelése, továbbá a szociális ellátásban részesülő személyek együttműködési kötelezettségének erősítésére irányuló szándék indokolja. A Cst. tekintetében időszerűvé vált néhány a– jogértelmezést és jogalkalmazást segítő – pontosítás megtétele. Az Szt. szerinti pénzbeli ellátások közül az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, továbbá az ápolási díj nem nyújtható természetben. A természetben történő nyújtás lehetőségének megteremtése a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vonatkozásában – tekintettel a támogatások hasonló jellegére –a rendszeres szociális segélynél már meglévő szabálynak megfelelően (azaz a családban élő védelembe vett gyermekre tekintettel, a támogatás célhoz kötöttségének biztosítása érdekében) indokolt. Az Szt. 2011. szeptember 1-jétől hatályos módosítása nyomán a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani az arra jogosult háztartások számára. A természetbeni forma elsődlegességének célja a támogatás megfelelő felhasználásának szavatolása. Az ellátás természetben történő nyújtásának eljárási részletszabályai mind ez idáig nem kerültek központi szinten meghatározásra. Feltehetően ez az egyik oka annak, hogy jelenleg a megállapított lakásfenntartási támogatások összegének mindössze 30 %-a kerül természetben biztosításra. A módosítás újabb lépést tesz a természetbeni forma preferálása felé azáltal, hogy meghatározza a szolgáltató és az önkormányzat közötti, az ügyfél pontos azonosításához szükséges adatcsere tartalmát. A Javaslat részét képezi az Szt. személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokra vonatkozó egyes szabályainak módosítása. A módosítások közül kiemelendő, hogy a teljes önköltség megfizetése mellett lehetővé válik az idősek otthonába gondozási szükséglet vizsgálat nélküli bekerülés a férőhelyszám 15%-ának erejéig. A költségvetési források indokolatlan kiáramlásának megakadályozását szolgálja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények egyházi fenntartásba adásának korlátozása az egyházi kiegészítő támogatás megfizetés alóli mentesülés megszüntetésével. A Javaslat hangsúlyos módosítása továbbá, hogy a nem állami, egyházi házi segítségnyújtást biztosító szolgáltatók a jövőben csak akkor kaphatnak állami normatív hozzájárulást, ha működésükhöz az ellátási területük szerint illetékes önkormányzat(ok) hozzájárulásával rendelkeznek. A hozzájáruló nyilatkozat megkövetelése egyrészt visszaszorítja az indokolatlan terjeszkedést, másrészt várhatóan minőségi tisztulást eredményez a szolgáltatók között.


A Gyvt. tekintetében a Javaslat legfontosabb módosítása a térítési díj szabályok átalakítása. Az új rendelkezések várhatóan hozzájárulnak egy átláthatóbb, igazságosabb és fenntarthatóbb finanszírozási rendszer létrehozásához. A Javaslat a fentieken túlmenően tartalmaz néhány, a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült probléma megoldását szolgáló pontosító rendelkezést, így pl. egyértelműsíti a gyermekjóléti alapellátások igénybevételének szabályait, nevesíti a gyermekjóléti alapellátások keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formáit, valamint meghatározza az alternatív napközbeni ellátási formák szolgáltatási tartalmát. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó törvények módosításáról szóló T/4656. számú törvényjavaslat módosítja mind az Szt., mind pedig a Cst. egyes rendelkezéseit. Az előterjesztés a T/4656. számú törvényjavaslatnak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének csökkentésére (az öregségi nyugdíjminimum 100%-áról 80 %-ára), valamint a szociális intézményben, gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben élő gyermekek után járó családi pótlék felhasználására vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos további pontosításokat tartalmaz. RÉSZLETES INDO KOLÁS Az 1–3. §-okhoz Az Szt. 2011. szeptember 1-jétől hatályos módosítása nyomán a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani. A helyi sajátosságok és a szerteágazó közüzemi-szolgáltatói hálózatok miatt az ellátás természetbeni nyújtásának eljárási részletszabályai ez idáig nem kerültek központi szinten meghatározásra, vagyis a természetbeni támogatás biztosítása jelenleg az adott önkormányzatnál helyben szokásos módon történhet. A módosítás meghatározza a szolgáltató és az önkormányzat közötti, az ügyfél pontos azonosításához szükséges adatcsere tartalmát. Ezáltal egységesítésre kerül a szolgáltatók számára megküldendő adatok köre ami jelentősen egyszerűsítheti a szolgáltató társaságoknál jelentkező adatfeldolgozási feladatokat, megkönnyítve ezzel a támogatás természetbeni formában történő biztosítását. A 4. §-hoz A lakásfenntartási támogatás megállapítása a következő évtől az önkormányzat képviselőtestületének hatásköréből jegyzői hatáskörbe kerül át. A módosítás az Szt. alapján nyújtható pénzbeli ellátási formák felsorolásánál a lakásfenntartási támogatást a jegyzői hatáskörben nyújtható ellátások között tünteti fel. Az ápolási díj összege 2011. január 1-je óta, nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének arányában kerül meghatározásra. Az ellátás alapösszegéről a mindenkori költségvetési törvény rendelkezik. E változás miatt a fentieken túl szükséges az ellátás felülvizsgálatára vonatkozó szabályok módosítása. Az 5. §-hoz A normatív lakásfenntartási támogatás céljának meghatározásánál a korábbiakban nem szerepelt felsorolásszerűen, hogy a támogatás keretében mely kiadások viseléséhez nyújtható hozzájárulás. A módosítás e hiányosságot pótolja.


A Javaslat – az ellátottak egyéni felelősségvállalásának erősítése érdekében – lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzat rendeletében a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának feltételeként írja elő a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását. A 6. §-hoz Az uzsora jelenség visszaszorításának egyik eszköze a készpénzes segélyezés arányának csökkentése, és a természetben nyújtott segélyek arányának növelése. A módosítás révén az önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást – a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan – részben természetben nyújtsák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él. A 7. §-hoz A házi segítségnyújtás biztosítása valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladat. Az elmúlt néhány évben megjelent a szolgáltatási területen több olyan szolgáltató, amelyek ingyenesen kínált szolgáltatásuk révén kiterjedt hálózatot építettek, így az önkormányzatok „versenytársaivá” váltak, jelentős mértékben megnövelték a költségvetési kiadásokat, ugyanakkor szakmai szempontból vitatható értékű szolgáltatást nyújtanak. A javaslat célja, hogy erősítse a kötelező feladatellátást, támogassa a szakmailag minőségi ellátást biztosító önkormányzati szolgáltatót, és a hozzájáruló nyilatkozat megszerzése által csak olyan nem állami, egyházi szolgáltató részesülhessen állami támogatásban, amely a feladatellátási kötelezettséggel rendelkező önkormányzat döntése szerint az adott ellátási területen szükséges és szakmailag megfelelő tevékenységet végez. A 8. §-hoz A javaslat lehetővé teszi azon idős személyek ellátásba való bekerülését, akik egészségi állapotuknál fogva ápolást-gondozást nem vagy 4 órát nem meghaladó mértékben igényelnek, illetve egyedül élnek, és biztonságérzetük növelése érdekében szeretnének idősotthonba költözni, és ehhez anyagi fedezettel is bírnak. Ellátásuk költségeit öngondoskodással teljes egészében maguk fizetik, az intézmény utánuk normatív állami hozzájárulásban nem részesül. Az ilyen szolgáltatás esetében is megkövetelendő, hogy az intézmény a szociális szakmai előírásoknak mindenben megfeleljen, ugyanakkor egyes térítési díj szabályok alkalmazása alóli felmentéssel biztosítható, hogy az ellátott a teljes önköltséget fizesse meg. A 9. §-hoz A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 58.§ (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte az Szt. 86.§ (2) bekezdés e) pontját 2012. január 1-jei hatállyal. Mivel a „köteles biztosítani” szövegrész jogtechnikai hiba miatt az e) pontban szerepelt, és nem a felsorolást követő sorban, az e) pont hatályon kívül helyezésével a „köteles biztosítani” szövegrész is eltűnt. Ezt a jogtechnikai hibát korrigálja a Javaslat a teljes helyes szöveg megjelentetésével. A 10. §-hoz A rendelkezés tartalmi változást nem okoz, csak pontosítást jelent a működési nyilvántartásra vonatkozó szabályokban.


A 11. §-hoz A törvényhely felhatalmazást biztosít a települési önkormányzatok részére, hogy rendeletben szabályozzák a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat, valamint a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit. A 12. §-hoz A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (korábban bérpótló juttatásra) jogosultak ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni, ha a jogosult a megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban nem vett részt közfoglalkoztatásban, keresőtevékenységben, munkaerő-piaci programban, képzésben vagy közérdekű önkéntes tevékenységben. Indokolt a törvényhely módosítása annak érdekében, hogy a 2011. január 1. és 2011. április 30. közötti, az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatára egy korábbi módosítás alapján nyitva álló átmeneti időszakban teljesített tevékenységek időtartama is figyelembe vehető legyen az előírt kötelezettség teljesítésének vizsgálatakor. A 13. §-hoz: A rendelkezés a lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést állapít meg. A 14.§-hoz Az átmeneti szabály meghatározza, hogy a mentesülésre irányadó szabályok hatályon kívül helyezésére tekintettel a fenntartó csak akkor mentesül az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alól, ha a fenntartóváltást deklaráló működési engedély már jogerőre emelkedett, vagyis a hatálybalépéskor még folyamatban lévő fenntartóváltások esetében is meg kell fizetni az egyházi kiegészítő támogatást. A 15. §-hoz A szakaszok több pontosító jellegű módosítást tartalmaznak. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozatban meghatározott kötelezettség alapján készített Intézkedési Terv szerint szükséges a Szociálpolitikai Tanácsra és az Egyházi Fenntartók Tanácsára vonatkozó rendelkezések jogforrási szintjének kormányhatározati szintre történő csökkentése, ezért szükséges a törvényi szabályok hatályon kívül helyezése. Az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli jogszabályi mentesülés biztosítása intézményátadási folyamatot indított el a területen, amely jelentős mértékben megemelte az egyházi kiegészítő támogatásra fordított kiadásokat. A kiadások visszaszorítása érdekében szükséges a mentesülési lehetőség megszüntetése, ezáltal az intézményátadások megfékezése. A hatályos szabályok alapján az önköltséget az előző év adatai alapján, tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a tervezési mód nem optimális az intézmények


számára, mert a tervezés időszakában már előre látható, számukra költségnövekedést okozó tényezőket (pl. adószabályok, közüzemi díjak, foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok változásai) nem tudják érvényesíteni a tárgyévi önköltségben, ha csak az előző év adataival számolhatnak. Indokolt ezért megteremteni a lehetőségét annak, hogy a fenntartó a tárgyévre tervezett költségeket vehesse alapul. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján nyújtható közszolgálati járadék bár rendszeres pénzellátásnak tekinthető, az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában nem szerepel a rendszeres pénzellátások között. A pontosítás e hiányosságot pótolja. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege 2012. január 1-től az öregségi nyugdíjminimum 100%-áról 80%-ára csökken. A jogszabályhely módosítása az ellátás összegének változása miatt szükséges. A 16. §-hoz: A hatályos rendelkezések értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek évente kétszer, augusztus és november hónapokban, pénzbeli támogatásban részesülnek. A pénzbeli támogatás összege 2011. évben 5800–5800 Ft volt. A Gyvt. módosítása lehetővé teszi, hogy ez a támogatás – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározandó feltételek és eljárásrend szerint – természetbeni formában is biztosítható legyen. A 17. §-hoz: Az Szt. a tavalyi évben rendezte a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a térítési díjakról szóló döntéshozatal módját társulási fenntartás esetében is. Ezzel egyidejűleg azonban a Gyvt.-ben nem került sor a kérdés szabályozására, így a társulásoknál problémát okoz, hogy mely szabályok alapján kell eljárni. Megoldásképpen a Gyvt.-ben is meghatározásra kerül, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint alkot rendeletet. A 18. §-hoz: A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályainak, valamint az ellátás igénybevételével és megszűnésével kapcsolatos rendelkezések módosításának célja az egyes rendelkezések összhangjának megteremtése, az adminisztráció csökkentése, illetve a szektorokra irányadó különböző szabályok egységessé tételével az igazságosabb, átláthatóbb, könnyebben alkalmazható szabályozás kialakítása. A 19. §-hoz: A gyermekjóléti alapellátások keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái nem nevesítettek a törvényben, ezért a módosítás pótolja ezt a hiányt. Ugyanakkor a törvény jelenleg felsorol olyan ellátási típusokat – nyári napközis otthon, óvoda, iskolai napközi –, amelyek nem a Gyvt., hanem a közoktatási törvény hatálya alá tartoznak, ezért szükséges egyértelművé tenni, hogy mely napközbeni ellátási formák tartoznak pontosan a Gyvt. hatálya alá sorolandó gyermekjóléti alapellátások körébe.


A 20–21. §-hoz A családi napközi, mint gyermekjóléti alapellátás létrejötte kettős célt szolgált, egyrészt alternatívát biztosít a bölcsődei, óvodai és iskolai napközi szolgáltatások mellett, kiegészítve azok kapacitását, növelve a férőhelyek számát, másrészt segítséget nyújt a gyermeket nevelő szülők számára, hogy munkát – akár részmunkaidőben is – vállalhassanak. A családi napközi, illetve a családi gyermekfelügyelet a rugalmasabb feltételei miatt sokkal jobban tud alkalmazkodni a családok szükségleteihez, mint egy intézményes ellátási forma. Rugalmasságuk nagyban hozzájárul a családi és munkahelyi élet összehangolásához, valamint elősegíti a lakókörnyezetben történő munkahelyteremtést is. Működésük és optimális kapacitáskihasználásuk érdekében szükséges lehetővé tenni, hogy több megállapodást köthessenek, mint a működési engedélyben szereplő férőhelyszám azzal, hogy az ellátást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg az engedélyezett férőhelyek számát. A 22. §-hoz A módosítás célja az alternatív napközbeni ellátási forma fogalmának meghatározása és a szolgáltatás tartalma szerinti különbségtétel annak érdekében, hogy a jogalkalmazók számára definiálja azokat az ellátási típusokat, amelyek működési engedély-kötelesek, ezzel szolgálva a jogbiztonságot. A 23. §-hoz A térítési díjra vonatkozó szabályozás átalakításának célja, hogy egy struktúrájában sokkal áttekinthetőbb, egyértelműbb és könnyebben alkalmazható szabályozás jöjjön létre. A térítési díj átalakításával olyan garanciális szabályok kerülnek bevezetésre, amelyek biztosítékot nyújtanak mind a szolgáltatók, mind az igénybe vevők számára. A személyi térítési díjnak a havi rendszeres jövedelem százalékában való meghatározása a különböző jövedelmi viszonyokat figyelembe vevő, igazságosabb finanszírozási rendszert alapoz meg. Ugyanakkor a szabályozás a továbbiakban is szem előtt tartja a rászoruló családok érdekeit. Bár a bölcsődei ellátásnál a módosítás értelmében az étkeztetésen kívül a jövőben a gondozásért is megállapítható lesz térítési díj, a Kormány családpolitikai koncepciójához igazodva a többgyermekes családok, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok a gondozást térítésmentesen vehetik igénybe. A bölcsőde, a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet fenntartása a normatív állami hozzájárulás mellett is jelentős anyagi terhet ró az ellátást biztosító fenntartókra, ezért sok fenntartó szabályozatlan módokon és jogcímeken anyagi hozzájárulást kér a szülőktől. A térítési díj szabályainak átalakítása ezért a jogkövető magatartást is ösztönzi. A 24–27. §-hoz E rendelkezések az átmeneti, a felhatalmazó, a pontosító és a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák a Gyvt. vonatkozásában. Így, az Szt.-hez hasonlóan az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli jogszabályi mentesülési lehetőség megszüntetésre kerül a gyermekvédelmi területen is az intézményátadások megfékezése érdekében. Ez szükségessé teszi egy olyan átmeneti szabály meghatározását, hogy a mentesülésre irányadó szabályok hatályon kívül


helyezésére tekintettel a fenntartó csak akkor mentesül az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alól, ha a fenntartóváltást deklaráló működési engedély már jogerőre emelkedett, vagyis a hatálybalépéskor még folyamatban lévő fenntartóváltások esetében is meg kell fizetni az egyházi kiegészítő támogatást. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás természetbeni formában történő nyújtásának feltételeit, módját és eljárásrendjét meghatározó kormányrendeleti szintű szabályok megalkotására is felhatalmazást ad a tervezet. A módosítás biztosítja továbbá, hogy a munkavállalóként foglalkoztatottak ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe azért, mert egyházi fenntartású intézményben dolgoznak.

A 28–29. §-hoz A családi pótlékra jogosultak körének pontosítása szükséges azokban az esetekben, amikor a gyermek gyámság alatt áll, és gyermekotthonban, vagy szociális intézményben van elhelyezve, illetve a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyerek javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben van. A módosítás kimondja, hogy a gyermek intézményi elhelyezése esetén a családi pótlék jogosultja egységesen az intézmény vezetője, függetlenül az intézmény típusától. A 30. §-hoz A módosítás egyértelművé teszi, hogy a heti harminc órát meg nem haladó, vagy otthoni keresőtevékenységet végző szülők esetében az „ikergyes” összege nem csökken le. A 31–33. §-hoz Jogértelmezési vitát generálhat, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 2011. évi C. törvény 37. §-ával megállapított új egyházi fenntartó fogalom szövegében – a hatályos fogalomtól eltérően – nem szerepel gyűjtőnévként megjelölve az egyházi fenntartó sem az Szt.-ben, sem a Gyvt.-ben. Ezt a hiátust pótolni szükséges úgy, hogy a 37. § már a pontosított szöveggel lép hatályba. A 34. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. Budapest, november

Recommend Documents