Miért sikeres a földhő kiaknázása egyes EU tagállamokban? Közösségi és tagállami jogszabályi kitekintés Hámor Tamás
MTA, ME, MMK Budapest, 2012. november 29.
ELŐADÁS VÁZLAT o az EU közösségi szabályozás és egyéb újdonságok o tagállami megoldások o Németország o Franciaország o Hollandia o Olaszország
o konklúziók
DIRECTIVE 2000/60/EC ON WATER POLICY ART. 11 PROGRAMME OF MEASURES, 3. BASIC MEASURES (j) a prohibition of direct discharges of pollutants into groundwater: Member States may authorise reinjection into the same aquifer of water used for geothermal purposes injection of water containing substances resulting from the operations for exploration and extraction of hydro-carbons or mining activities injection of operational water for technical reasons into geological formations from which hydrocarbons or other substances have been extracted or into geological formations which for natural reasons are permanently unsuitable for other purposes Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról II. MELLÉKLET a 4. cikk (2) bekezdésében említett projektek 2. Nyersanyag-kitermelő iparágak d) mélyfúrások, különösen: i. geotermikus fúrás
DIRECTIVE 2004/8/EC ON THE PROMOTION OF COGENERATION BASED ON A USEFUL HEAT DEMAND IN THE INTERNAL ENERGY MARKET ... "cogeneration" simultaneous generation in one process of thermal energy and electrical and/or mechanical energy "micro-cogeneration unit" with a maximum capacity below 50 kWe "small scale cogeneration" with an installed capacity below 1 MWe Annex I Cogeneration technologies: • (a) Combined cycle gas turbine with heat recovery • (b) Steam backpressure turbine • (c) Steam condensing extraction turbine • ...(f) Microturbines • ...(j) Organic Rankine cycles
Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről II. FEJEZET ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI CÉLOK Az energia-végfelhasználási hatékonyság a közszektorban III. FEJEZET AZ ENERGIA-VÉGFELHASZNÁLÓI HATÉKONYSÁG ÉS AZ ENERGETIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TÁMOGATÁSA 6. Cikk Energiaelosztók, elosztói rendszerüzemeltetők és kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozások 7. Cikk Információk hozzáférhetősége 8. Cikk Megfelelő minősítési, akkreditációs és tanúsítási rendszerek hozzáférhetősé 9. Cikk Az energia-megtakarításra szolgáló pénzügyi eszközök 10. Cikk Energiahatékony díjszabás és a hálózatos energiákra vonatkozó egyéb szabályozások 11. Cikk Pénzalapok és finanszírozási mechanizmusok 12. Cikk Energiaauditok I. MELLÉKLET A nemzeti energia-megtakarítási célelőirányzat kiszámításának módszere II. MELLÉKLET Egyes végfelhasználásra szánt tüzelőanyagok energiatartalma – átváltási táblázat III. MELLÉKLET Az energiahatékonyság javítását szolgáló megfelelő intézkedésekre vonatkozó példák indikatív jegyzéke IV. MELLÉKLET Az energia-megtakarítások mérésének, számításának és hitelesítésének általános kerete V. MELLÉKLET Energiaátalakítási piacok indikatív jegyzéke (referenciaérték)
Directive 2002/91/EC energy performance of buildings "heat pump": pump a device or installation that extracts heat at low temperature from air, water or earth and supplies the heat to the building for new buildings with total useful floor area > 1000 m2 the technical, environmental and economic feasibility of alternative systems such as: - decentralised energy supply based on renewable energy, - CHP,… - heat pumps, under certain conditions, is considered
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról 18. "hőszivattyú" : olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből – például a levegőből, a vízből vagy a talajból – hőt vezet át az épületekbe vagy az ipari alkalmazásokba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik. A reverzibilis hőszivattyúk képesek ennek ellenkezőjére is, azaz a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni; 6. Cikk Új épületek (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az új épületek teljesítsék az energiahatékonyságra vonatkozóan, a 4. cikkel összhangban meghatározott minimumkövetelményeket. Az új épületeknél a tagállamok biztosítják, hogy még a kivitelezés kezdete előtt az olyan nagy hatékonyságú alternatív rendszerek, mint az alábbiakban felsoroltak, műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontú megvalósíthatósága – amennyiben ez rendelkezésre áll – megfontolásra és figyelembevételre kerüljön: a) megújuló forrásból származó energián alapuló, decentralizált energiaellátási rendszerek; b) kapcsolt energiatermelés; c) táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, különösen, ha az részben vagy egészben megújuló forrásból származó energián alapul; d) hőszivattyúk.
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (Energy Labelling Directive) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (Ecodesign Directive) "életciklus" : egy termékre jellemző, egymásra következő és egymással kapcsolatban levő szakaszok a nyersanyag felhasználásától a végső ártalmatlanításig I. MELLÉKLET Az általános környezetbarát tervezési követelmények meghatározására szolgáló módszer II. MELLÉKLET A különös környezetbarát tervezési követelmények meghatározására szolgáló módszer V. MELLÉKLET Megfelelőség-értékelési irányítási rendszer + Energiahatékonysági Irányelv (publikálás 2012 december)
Comm. Dec. 2007/742/EC establishing ecological criteria for award of Community eco-label to electrically driven, gas driven or gas absorption heat pumps Coefficient of performance (COP): ratio of heat output to electricity or gas input for a specified source and output temperature Energy efficiency ratio (EER): ratio of cold output to electricity or gas input for a specified source and output temperature. Primary energy ratio (PER): COP × 0,40 (or COP/2,5) for electrically driven heat pumps COP × 0,91 (or COP/1,1) for gas driven or gas absorption heat pumps, where 0,40 is European average electricity power generation efficiency including grid losses and 0,91 is the European average gas efficiency including distribution losses
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről "megújuló energiaforrásból előállított energia": a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája "geotermikus energia": a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia VII. MELLÉKLET A hőszivattyúkból származó energia elszámolása A hőszivattyúk által hasznosított légtermikus, geotermikus vagy hidrotermikus mennyisége megújuló energiaforrásból előállított energiának minősül ezen irányelv alkalmazásában, amelyet, ERES, az alábbi képlet segítségével kell kiszámolni: ERES = Qhasznos * (1–1/SPF), ahol Qhasznos = a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe, SPF = a becsült átlag szezonális teljesítmény faktor az említett hőszivattyúknál, η = a teljes bruttó villamosenergia-termelés és a villamosenergia-termeléshez felhasznált elsődleges energia aránya, és az Eurostat adatok alapján megállapított EU átlagként kell kiszámolni. Legkésőbb 2013. január 1-jéig a Bizottság iránymutatásokat készít arra nézve, hogy a tagállamok hogyan becsüljék meg a Qhasznos és SPF értékeit a különböző hőszivattyúzási technológiák és alkalmazások tekintetében, figyelembe véve az eltérő éghajlati feltételeket, különösen a nagyon hideg éghajlatokat.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről Nemzeti célkitűzések és intézkedések Minden tagállamra egyedi célkitűzés vonatkozik, amelyet a megújuló forrásokból előállított energiának a végső bruttó energiafogyasztásban való részaránya szerint számítanak ki, 2020-ra vonatkozóan. Ez a célkitűzés összhangban áll a Közösség „20-20-20”-as átfogó célkitűzésével. Ezenkívül a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedési ágazatban felhasznált részaránya 2020-ban legalább az ágazaton belüli végső energiafogyasztás 10%-a kell, hogy legyen. Megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek Minden tagállam köteles nemzeti cselekvési tervet kidolgozni, amely megállapítja a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban és a fűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ra előírt részarányát. E cselekvési terveknek figyelembe kell venniük az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait is (minél erősebben csökken az energiafogyasztás, annál kevesebb megújuló energiaforrásból előállított energiára van szükség a célkitűzés eléréséhez). E nemzeti terveknek továbbá meg kell határozniuk a tervezési és díjszabási rendszerek reformjával, valamint a villamosenergia-hálózatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokat, támogatva a megújuló forrásokból előállított energiát. Tagállamok közötti együttműködés A tagállamok statisztikai átruházás keretében „kicserélhetnek” egymás között meghatározott mennyiségű, megújuló forrásokból előállított energiát, valamint a megújuló villamos energia vagy fűtőenergia előállítására vonatkozó közös projekteket hozhatnak létre. Harmadik országokkal folytatott együttműködéshez az alábbiaknak kell teljesülni: a villamos energiát a Közösségben kell felhasználni; a villamos energiát a közelmúltban (2009 júniusa után) üzembe helyezett, újonnan épült létesítménynek kell termelnie; a termelt és exportált villamosenergia-mennyiség egyéb támogatásban nem részesülhet.
Származási garancia Minden tagállamnak garantálnia kell a megújuló energiaforrásokból előállított villamos, illetve fűtő- és hűtőenergia származását. A származási garanciában feltüntetendő információ szabványos, amelyet valamennyi tagállamban el kell ismerni. A származási garancia segítségével a fogyasztók is tájékoztathatók a különböző villamosenergia-források összetételéről. A hálózatokhoz való hozzáférés és üzemeltetésük A tagállamoknak ki kell építeniük a közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energiákhoz szükséges infrastruktúrát: biztosítják, hogy az üzemeltetők szavatolják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását; rendelkeznek arról, hogy az ilyen típusú energia elsőbbséget élvezzen. Bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók Legalább 35%-kal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2017. január 1jétől a használatukból eredő kibocsátásmegtakarításnak legalább 50%-nak kell lennie. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához használnak a Közösségen belülről és kívülről származó nyersanyagokat. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, illetve jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről. Pénzügyi támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha ezen irányelv előírásainak értelmében „fenntarthatónak” minősülnek. Háttér Az irányelv az energiaügyi és éghajlat-változási jogszabálycsomag részét képezi, amely jogi keretbe foglalja az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó közösségi célkitűzéseket.
13. Cikk Közigazgatási eljárások, szabályok és törvények (1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre … alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek. a) a tagállamok között a közigazgatási struktúra és szervezet terén fennálló különbségekre is figyelemmel, a jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos eljárások vonatkozásában a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek felelősségi köre világosan koordinált és meghatározott legyen, a területrendezést is beleértve, továbbá a tervezési és építési kérelmekről való döntésre átlátható ütemtervek vonatkozzanak; b) a megfelelő szinten álljanak rendelkezésre a megújuló energia előállítására szolgáló létesítményekre vonatkozó kérelmek jóváhagyásának, minősítésének és engedélyezésének folyamatával, valamint a kérelmezők részére nyújtott segítséggel kapcsolatos információk; c) a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén; d) a jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos szabályok objektívek, átláthatóak, arányosak legyenek, ………. e) a fizetett közigazgatási díjak átláthatók és a költségarányosak; f) a kisebb projektek és a decentralizált, megújuló energiaforrásból származó energiát előállító eszközök számára szükség szerint egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárás kidolgozása, beleértve az egyszerű értesítést, amennyiben erre az alkalmazandó szabályozási keret lehetőséget ad. (2) A tagállamok világosan meghatározzák azokat a műszaki előírásokat, amelyeket a megújuló energiát előállító berendezéseknek és rendszereknek a támogatás igénybevételéhez teljesíteniük kell. Ahol létezik európai szabvány, beleértve az ökocímkéket, az energiafogyasztást jelölő címkéket és az európai szabványügyi testületek által kidolgozott egyéb műszaki referencia-rendszereket, az említett műszaki előírásokat ilyen szabványokra való hivatkozással kell kidolgozni. … (3) ….. A tagállamoknak különösen támogatniuk kell a helyi és regionális közigazgatási szerveket abban, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított fűtést és hűtést szükség szerint bevonják a városok infrastruktúrájának tervezésébe. (4) A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja, hogy az építési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú energia részaránya emelkedjen… A tagállamok 2014. december 31-ig építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül, adott esetben kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásból előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújítás alatt álló épületek tekintetében. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított távfűtés és távhűtés révén való teljesítését. (6) ………. A tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy közösségi szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak A hőszivattyúk közül a tagállamok azokat támogatják, amelyek megfelelnek a villamos meghajtású, gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúkra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról szóló2007/742/EK bizottsági határozatban az ökocímkék tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek.
„5. A fogyasztók szerepének erősítése A fogyasztói energiaválaszték és az energiapiaci versenyhelyzet ágazatról ágazatra eltér. A fűtés ágazatában a fogyasztók már némi függetlenségre tehetnek szert termikus napenergia és helyi geotermikus energiaforrások alkalmazásával.” „A mikro-energiatermelés megjelenése bizonyos fokú függetlenséget biztosít a fogyasztók számára, csakúgy mint a fűtési ágazat esetében. A fotovoltaikus rendszerek, a mikro szélenergia-rendszerek, a biomassza és a geotermikus energia, valamint a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő rendszerek jelentősen csökkentik a hálózati energiaigényt a lakóépületek, irodaépületek és ipari létesítmények esetében. Mivel a fogyasztók maguk is energiatermelőkké válnak, inkább magukénak érzik a megtermelt energiát és jobban kézben tartják saját energiafogyasztásukat.
TAIEX-MGSZ workshop KISTELEK
KISTELEK DEKLARÁCIÓ _ koherens tagállami jogszabályi környezet és egyértelmű hatósági rendszer geotermikus energia definíciója közösségi jogban Közösségi Alapok elérhetősége
_ IPPC irányelv hatálya alatti legjobb elérhető technológia referencia dokumentum _ harmonizált közgazdasági szabályozók _ harmonizált, éves változásokat is követő tagállami nyilvántartás _ Víz Keretirányelv végrehajtási irányelve pontosabban rendelkezzen a visszasajtolásról
VDI 4640 (Verein Deutscher Ingenieure) Following an initiative of GtV, work on a standard for shallow geothermal was started in 1995 VDI 4640 „Thermal Use of the Underground“ • Part 1: General / Licenses / Environment, status 2001, revision draft published 2008-5 • Part 2: Ground Source Heat Pumps, status Dec. 2000, under revision • Part 3: UTES, status 2000 • Part 4: Direct uses (cooling, air-heat-exchanger), status 2004 European Geothermal Energy Council
Legislation in France • District heat from Geothermal Energy now carries the reduced VAT rate of 5,5 % (since 2006), sparking renewed interest and new projects • Regulation: - The Mining Code Allows the exploration and exploitation of underground resources which belong to the state, including geothermal energy. Sets different levels of regulation (normal, simplified, very low regulation) which apply to different situations. - The Environmental Code only regards geothermal energy when linked with questions of water resources.
HOLLANDIA
ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK több tagállam komolyan veszi az energia-ellátás diverzifikálását, és a megújuló energiák, így a földhő hasznosítás elősegítését (betartja az EU közösségi kötelezéseket és ajánlásokat): egyértelmű és stabil jogi szabályozással és engedélyező hatósági fórummal, amely jellemzően (fluidum)bányászatként értelmezi a földhő kutatást és kinyerést, továbbá nem alkalmaz negatív diszkriminációt, sőt célzott támogatási eszközökkel él, így bizonyos függőségeik és kockázataik csökkennek, K&F&I versenyképességük, és „energetikai önkormányozhatóságuk” növekszik.
