ELŐTERJESZTÉS a hulladék-kezelést koordináló szervezetek önálló kormányrendeletének tervezetére
Általános indoklás Határozott kormányzati szándék a kezelést koordináló szervezetekről szóló külön kormányrendelet megalkotása, mely 2010. január 1-jével hatályba kell, hogy lépjen. Ennek megfelelően a Kezelést Koordináló Szervezetek Fóruma (a továbbiakban KKSZF) elkészíttetett és az elmúlt hetekben belső vitára bocsátott egy rendelettervezetet. A tervezettel kapcsolatos koordináló szervezeti vélemények egy csoportja az adminisztratív előírások és az állami-hatósági beavatkozás túlzott mértékére vonatkozott. Ebből kiindulva szükségessé vált egy olyan egységes változat elkészítése, amely a kezelést koordináló szervezetek által nyújtott szolgáltatások piacának csak az indokolt mértékű korlátozásait tartalmazza, s ezzel egyben világos döntési alternatívát hoz létre a korábbi változattal szemben. Jelen tervezet alapelve, hogy a gyártók és forgalmazók érdeke azt kívánja, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésére egy olyan szolgáltatási piac alakuljon ki, amely – egyebek mellett – a piacon szereplő szervezetek versengésén keresztül biztosítja a kötelezettségek hatékony teljesítését oly módon, hogy a piaci verseny nem veszélyezteti a piac egészének működését. Ennek megfelelően nem kívánatosak azok az előírások, amelyek célja nem a teljesítés biztosítása, hanem kizárólag új szervezetek piacra lépésének megnehezítése vagy a már működő szervezetek közötti piaci feltételek mesterséges, egyenlőtlen megváltoztatása. Meg kell azonban vizsgálni, hogy szükségesek-e kontrollmechanizmusok a szervezetek versenyének káros következményei tekintetében. Az alábbi kormányrendelet-tervezet alapján nincs szükség külön szabályozásra a speciális anyagáramú koordináló szervezetek számára. Részletes indoklás A fentiekből következően a tervezet a korábban egyeztetésre kerülő anyagot leginkább egyes szakaszok és bekezdések elhagyásával módosítja. A módosuló és kimaradó részekkel kapcsolatos indokok a következők: Gyártók, forgalmazók, hulladékkezelők aránya a koordináló szervezet alapítói, tulajdonosai között (2. §) A jelenlegi fogalomrendszerben nem érdemes a kérdéssel foglalkozni. Egyrészt a rendelet nem térhet el a Hgt. szabályozásától, amelyet a jogalkotó jelenleg megengedően értelmez, azaz a koordináló szervezet alapítói és tulajdonosai között a gyártók és forgalmazók mellett egyéb szervezetek jelenlétét sem kifogásolja. Fontosabb azonban, hogy a Hgt. fogalmai alapján tetszőleges szervezet gyártóvá válhat, ha az adott terméket „gazdasági tevékenysége keretében a Magyar Köztársaság területére behozza”. Ebből következően a gyakorlatban nem lehet különbséget tenni a hulladékkezelő és a gyártó között, tekintettel arra, hogy egy adott hulladékkezelő akár minimális mennyiség (pl. 1 db gumiabroncs, 1 kg csomagolás, stb.) behozatalával is már gyártónak minősülhet, azaz a gyakorlatban a hulladékkezelő és a gyártó
1
fogalma nehezen elkülöníthető. Összességében tehát nem érdemes olyan szabályt hozni, amelyet a gyakorlatban képtelenség az eredeti célnak megfelelően működtetni.
Alapításhoz szükséges jegyzett tőke mértéke (3. § (1 (c) pont) A korábbi tervezethez kapcsolódóan nem sikerült összefüggést feltárni a jegyzett tőke 50 millióról 100 millióra emelése és a teljesítés biztonságának arányos növekedése között. A 100 milliós összegű jegyzett tőke előírásának érdemi hatása a piacra lépés megnehezítése, amely jelen tervezet általános elvei szerint nem lehet cél. A jegyzett tőke felemeléséhez kapcsolódóan továbbá az egyenlő feltételek elvéből következne, hogy bizonyos türelmi időt követően a jelenleg működő szervezeteknek is tőkeemelést kellene végrehajtaniuk, amely felesleges tehernek tűnik a működőképességüket bizonyító szervezetek esetében. A rendelet megalkotásának célja a kezelő szervezetekre vonatkozó szabályok egyetlen jogszabályba foglalása. Ennek ellentmondana, ha a jegyzett tőke mértékével kapcsolatban fennmaradna a külön jogszabályokra való hivatkozás, a konkrét értékeknek ebben a jogszabályban van a helyük. A nyilvántartásba vétel, illetve a működés feltételeként meghatározott piaci részesedés vagy kötelezetti partnerszám igazolása (korábbi változat 3. § (1) e) pont) A korábbi tervezetben szereplő változatok egyértelműen komoly versenykorlátozó hatással járnának, különösen az új szervezetek piacra lépésének tekintetében. Jelen tervezet általános indoklásának megfelelően nem fogadható el semmilyen versenykorlátozó szabály, ha annak elsődleges célja a piacon már jelenlévő szervezetek pozícióinak védelme vagy a már működő szervezetekre érvényes feltételek egyenlőtlenné alakítása. Nem lehet indok a verseny korlátozására önmagában az a tény, hogy az egymással versengő szervezetek piacán valamelyik szervezet esetlegesen partnereket veszíthet. Elfogadható viszont a verseny feltételeinek szabályozása, ha a piaci jelenségek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a „fogyasztói” (gyártói és forgalmazói) érdekek sérülnek vagy a verseny következtében valamennyi szereplő teljesítése veszélybe kerül (pl. irreális árverseny). A „fogyasztói” érdekek jelentős sérelme abban az esetben valósulhat meg, ha egy koordináló szervezet nem képes a termékdíj-mentességi feltételeket teljesíteni, s ezért a gyártó termékdíjat köteles fizetni. A koordináló szervezet teljesítését éves viszonylatban tervezhetővé teszik az idei év júliusától hatályos termékdíjas jogszabályok (a gyártó egy adott termékdíjköteles terméktípus vonatkozásában csak egy koordináló szervezettel köthet átvállalási szerződést) és a jelenleg is alkalmazott biztosítékok (tárgyév végére szóló felmondás lehetősége, előre jelzett mennyiségtől való eltérés biztosítékai, stb.). A csomagolási koordináló szervezetek számára biztosított az is, hogy akár két anyagfajta esetén is termékdíj-fizetéssel teljesítsenek az előírt hulladékhasznosítási arányszámok el nem érése esetén. Elméleti és gyakorlati szempontok szerint sincs érdemi kapcsolat egy koordináló szervezet tervezett teljesítésének megvalósulása és a piaci szereplők száma vagy mérete között. Összességében nem javasoljuk a működés feltételeként meghatározott piaci részesedés vagy kötelezetti partnerszám igazolását egy kezelést koordináló szervezet nyilvántartásba vételénél.
2
Ugyanakkor az észrevételek alapján szükség lenne a nyilvántartásba vétel és a termékdíjmentesség megszerzésének markánsabb elkülönítésére. Ennek keretében - a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendeletben – termékdíj-köteles termékenként meghatározásra kerülhetne az a mennyiség, amelynek vonatkozásában a begyűjtői és hasznosítási lánc igazolását teljesíteni kell (a hatályos előírások túl általánosak, a Főfelügyelőség jelképes mennyiségről szóló szándéknyilatkozat alapján is köteles mentességet adni). A nyilvántartásba vétel feltételeként minőségbiztosítási tanúsítvány előírása (korábbi változat 3. § (4) l) pont) Minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos tanúsítványnak jellemzően működő szervezet esetében lehet relevanciája, ezért az előírásnak nem a nyilvántartásba vétel feltételeit szabályozó részben van a helye. További megfontolás tárgya lehet, hogy a minőségbiztosítási rendszer létéről szóló tanúsítvány megszerzése a működés valamely szakaszában (pl. nyilvántartásba vételtől számított 1 vagy 2 éven belül) kötelezettség legyen-e. Konszenzus hiányában jelen tervezet nem tartalmaz ezzel kapcsolatos előírást, megjegyezve, hogy a gyártói érdek szempontjából igazán fontos „minőségbiztosítási tanúsítványok” inkább a Főfelügyelőség rendszeres ellenőrzéseinek jegyzőkönyvei lehetnek. A koordináló szervezet nyilvántartásból való törlésének esetei (6. §) A teljesítés biztosítása vizsgálatának a termékdíj-mentességi eljárásban van helye, ezért a tervezet csak a törlés alapvető eseteit tartalmazza. Minimális hasznosítási díj (8. §) Jelen kormányrendelet-tervezet alaptétele, hogy a kezelést koordináló szervezetek a gyártói és a forgalmazói kötelezettségek teljesítését koordinálják. A Hgt. koordináló szervezetekre vonatkozó rendelkezése nem fogalmazza meg a koordináló szervezetek számára állami feladatok teljesítésének átvállalását, illetve nemzeti célok teljesítésének elősegítését. Ennek megfelelően nincs olyan speciális körülmény, amely indokolná, hogy bármely szolgáltatás piacától eltérően hatósági árszabályozásra lenne szükség. Az állami árszabályozás éppen a gyártók és forgalmazók érdekeivel ellentétes, ugyanis adott esetben akadályozza a hatékony teljesítés lehetőségeinek kialakulását. Természetesen a hulladékkezelés koordinálásának piacán is felmerülhetnek olyan hasznosítási díjakkal kapcsolatos jelenségek, amelyek a korrekt piaci működést gátolják. Ezért a tervezet átveszi a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény keretrendelkezését, amely tiltja a hasznosítási díjak mértékén keresztüli gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Koordináló szervezet mentességének időszaka (8 § (3)) A termékdíj-törvény szerint a mentesség két évre szól és kétévenként hosszabbítható meg. Jelen rendelet nem állapíthat meg hosszabb időszakot, ehhez először a termékdíj-törvényt kellene módosítani. A Felügyelőség által kezelt adatok nyilvánossága (9. §)
3
Üzleti megfontolások miatt nem indokolt a kötelezetti vagy a hasznosítói partnerek adatainak nyilvánossága. Az egyéb adatok nyilvánosságával kapcsolatban nincs szükség határidő meghatározására, a nyilvános adatokba a rendelet hatályba lépésétől kérhető információ (tulajdonképpen a weblapján keresztül a Főfelügyelőség jelenleg is eleget tesz a követelménynek). Koordináló szervezetek együttműködése, Koordináló Szervezetek Tanácsa (10. §) A piaci alapú megközelítéssel nem egyeztethető össze az együttműködési kötelezettség, ezért a tervezet az együttműködést lehetőségként tartalmazza. Ugyancsak a piaci alapú megközelítésből következik, hogy nincs olyan, a gyártói és forgalmazói érdekeken felüli általános cél, amely érdekében a koordináló szervezetek hatóság általi felügyelt közös teljesítésére lenne szükség, amit egyébként külön-külön nem tudnának teljesíteni. Az egyes szervezetek teljesítését biztosító esetleges együttműködések („kvótaértékesítések”) esetében piacidegen elem lenne azok külön hatósági jóváhagyásának megkövetelése. A fentieknek megfelelően a tervezet a KSZF-beli tagságot is lehetőségként tartalmazza. A tervezet a KSZT ülésének szavazati rendszerében a paritásos és a szervezetméret alapján meghatározott kombinált szavazati rendet határoz meg. A megfogalmazás szerint ez a rend legalább az ügyrend elfogadásához szükséges, amelyben a végleges szavazati rendszer szabadon finomítható. További megjegyzés A jelen rendelet hatálybalépésével a harmonizáció érdekében szükséges az alábbi jogszabályok módosítása: - az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII..8.) Korm. rendelet, - a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX.23.), Korm. rendelet, - a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.( V.5.)Korm. rendelet, - az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX.23.) Korm. rendelet, - a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz -hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet.
4
……………./2009. (……..) Korm. rendelet a koordináló szervezetekről
A kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. Törvény (Hgt.) 59. § (1) bekezdésének r) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A jelen rendelet hatálya a Hgt. 11. §-ában meghatározott koordináló szervezetekre terjed ki. A koordináló szervezetek alapítása és nyilvántartásba vétele 2.§ (1) Koordináló szervezet a Hgt. 11. §-ában meghatározott feladatok ellátása érdekében, a Hgtben meghatározott gyártók és forgalmazók részvételével hozható létre és működtethető. (2) Koordináló szervezet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott nonprofit gazdasági társaságként alapítható. Amennyiben a koordináló szervezet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékek hulladékainak begyűjtését, hasznosítását és ártalmatlanítására szervezi és koordinálja, az alapítás további feltétele, hogy a külön törvény 1 szerint egyben közhasznúnak minősüljön. (3) A koordináló szervezet tevékenységét e minőségében csak akkor kezdheti meg, ha a szervezetet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyilvántartásba vette. 3. § (1) Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba, a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén, b) amely alkalmas az átvállalt hasznosítási kötelezettségek teljesítésének koordinálására, valamint a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére, c) amely ca) elektromos és elektronikai berendezésekkel kapcsolatos kötelezettségek koordinálása esetében 75 millió Ft-os, 1
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.tv.
5
cb) nem termékdíjköteles elemekkel és az akkumulátorokkal kapcsolatos kötelezettségek koordinálása esetében 30 millió Ft-os, cc) egyéb termékekkel kapcsolatos kötelezettségek koordinálása esetében 50 millió Ftos mértékű befizetett jegyzett tőkével rendelkezik. d) csatolja üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is. (2) A koordináló szervezet akkor alkalmas az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére, ha a) szerződés alapján vállalja valamennyi csatlakozott gyártó begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége teljesítésének, illetve visszavételi és újrahasználati kötelezettség átvállalása esetén a visszavételi és újrahasználati kötelezettség koordinálását akként, hogy ezek teljesítésére a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkező hulladékkezelőkkel köt szerződést; b) vállalja valamennyi csatlakozott gyártó begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségéhez, illetve visszavételi és újrahasználati kötelezettség átvállalása esetén a visszavételi és újrahasználati kötelezettséghez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését; c) biztosítani tudja az érintett gyártókat külön jogszabályok alapján terhelő begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási, illetve visszavételi és újrahasználati kötelezettség átvállalása esetén a visszavételi és újrahasználati kötelezettség teljesítésének olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a Hgt.-ben meghatározott kötelező hasznosítási arány, illetve az egyéb jogszabályokban meghatározott feltétel teljesítése. (3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben fel kell tüntetni: a) a koordináló szervezet azonosító adatait (székhely, cégjegyzékszám, adószám és amennyiben ennek megléte külön jogszabályok alapján kötelező, - GLN szám) és jegyzett tőkéjének mértékét; b) a koordinációs tevékenysége körébe tartozó hulladékok felsorolását EWC kód szerint. (4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell: a) a koordináló szervezet három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát, vagy a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát; b) az alapszabályt vagy alapító okirat (társasági szerződés) és a koordináló szervezet tagjainak azonosító adatait (név, székhely, adószám) másolatban; c) az előírt jegyzett tőke teljes összegének befizetését vagy rendelkezésre bocsátásának igazolását; d) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát; e) a tevékenységgel összefüggő, külön jogszabályokban előírt engedély, hatósági igazolás hiteles másolatát; f) a külön jogszabályban 2 előírt igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását hiteles másolatban; g) a koordináló szervezet üzletszabályzatát és általános szerződési feltételeit; h) a koordináló szervezettel szerződésben álló gyártók listáját név, adószám és – ha ilyennel rendelkezik, – a GLN szám feltüntetésével, valamint a nyilvántartásba vételt megelőző év kibocsátását, gyártónként és összesítve; 2
A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
6
i) a (2) bekezdésben előírt alkalmassági feltételek igazolását, különösen az átvállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hulladékkezelői kapacitások bemutatását, melynek tartalmaznia kell az egyes hulladékkezelők összes kapacitását és a koordináló szervezetek részére szerződéssel lekötött kapacitásokat; j) a koordináló szervezetekkel szerződött hulladékkezelők nevét, székhelyük és adószámuk feltüntetésével; k) a koordináló szervezetekkel szerződött hulladékkezelők engedélyeinek számát. (5) Amennyiben a hulladékkezelők alvállalkozókat vagy egyéb teljesítési segédeket vesznek igénybe, úgy a (4) bekezdés i)-k) pontjaiban írt feltételek fennállását velük ezen alvállalkozóknak vagy teljesítési segédeknek is igazolni kell. (6) Az egyes hulladékok visszavételéről, kezeléséről szóló külön jogszabályok 3 a koordináló szervezetek nyilvántartásba vételéhez további feltételeket is meghatározhatnak. 4.§ (1) A Főfelügyelőség a nyilvántartásba vételről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, és a nyilvántartásba vételről a koordináló szervezetnek nyilvántartási számot ad ki. (2) A Főfelügyelőség a koordináló szervezetet első alkalommal a kérelem benyújtását követő év december 31. napjáig veszi nyilvántartásba, mely lejártát követően 10 évenként, többször, alkalmanként 10 évi időtartamra egyszerűsített eljárás keretében meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet a nyilvántartásba vételi időszakon belül is folyamatosan megfelel az e rendeletben foglaltak feltételeknek, és az egyes hulladékok visszavételének, kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályokban előírt kötelezettségeit teljesíti. A hosszabbítási kérelmet legkésőbb a nyilvántartásba vételi határidő lejártát megelőző 30. napon kell benyújtani. (3) Az egyszerűsített eljárás esetén a kérelemhez a 3. § (4) bekezdés a.) b.) és f.) pontjaiban meghatározott igazolásokat kell csatolni. (4) Amennyiben a koordináló szervezet a több anyagáram hulladékának visszavételét és hasznosítását is koordinálja, a 3. § (4) bekezdés c), g), i), j) és k) pontjaiban meghatározott feltételeket az egyes anyagáramok hulladékainak tekintetében külön-külön kell igazolni. (5) A Főfelügyelőségnek a nyilvántartásba vételről szóló határozata tartalmazza a koordináló szervezet azonosító adatait, a koordinációs tevékenysége körébe tartozó hulladékok jegyzékét EWC kód szerint, a nyilvántartásba vétel érvényességi idejét. Az egyszerűsített eljárásban meghozott határozat a koordináló szervezet azonosító adatait, valamint a nyilvántartásba vétel érvényességi idejét tartalmazza.
3
Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181//2008. (VII.8.) Korm. rendelet, a 267/2004. (IX.23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről, a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.( V.5.)Korm. rendelet, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX.23.) Korm. rendelet, a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz -hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet
7
(6) A Főfelügyelőség a nyilvántartásba vételről szóló határozatot, továbbá az egyszerűsített eljárásban meghozott határozatot - annak jogerőre emelkedését követően - megküldi a koordináló szervezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság), a koordináló szervezet székhelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség), adóhatóságnak és vámhatóságnak. 5. § A koordináló szervezet a 3. § (3) bekezdésében meghatározott adatok változását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a Főfelügyelőségnek bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a megfelelő iratokat eredetiben vagy hiteles másolatban. A nyilvántartásból való törlés 6.§ A Főfelügyelőség a koordináló szervezetet határozattal törli a nyilvántartásból, amennyiben a) a koordináló szervezettel szemben a jelen rendeletben, valamint az egyes hulladékok visszavételről, kezeléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségének elmulasztása miatt a külön jogszabályban 4 meghatározott ismételt hulladékgazdálkodási bírságot kellett kiszabni és ezen ismételten kiszabott bírság nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 90. napon; b) a koordináló szervezet nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeinek és a feltételek fennállását a Főfelügyelőség ismételt felszólításában megjelölt határidőre sem pótolta, az elmulasztott határidőt követő 30. napon. 7.§ (1) A koordináló szervezet a nyilvántartásból törlést kimondó határozat kézhezvétele és a jogerőre emelkedése közötti időszakban a tevékenységével összefüggő új szerződést már nem köthet. (2) A Főfelügyelőség a nyilvántartásból való törlést kimondó határozatot annak jogerőre emelkedését követően megküldi 4.§ (6) bekezdésében meghatározott hatóságoknak. (3) A törlést kimondó határozat jogerőre emelkedését követően a koordináló szervezet e minőségében nem folytathatja tovább tevékenységét, és a határozat jogerőre emelkedését követő 2 évig ismételten nem kérheti nyilvántartásba vételét. A koordináló szervezetek működése 8. § (1) A koordináló szervezetek a hasznosítási díj mértékét önállóan alakítják ki. 4
A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001.(XII.21.)Korm. rendelet
8
(2) A koordináló szervezet számára tilos más koordináló szervezeteknek az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony hasznosítási díjakat alkalmazni. (3) A koordináló szervezet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásán túlmenően a Kt. alapján az ott meghatározott kötelezetteket terhelő termékdíj-fizetési kötelezettséget szerződés alapján, díjfizetés ellenében átvállalhatja. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának feltétele, hogy a koordináló szervezet maga is termékdíjmentességet szerezzen. A mentesség két naptári évre szerezhető meg, és egyszerűsített eljárásban alkalmanként további két naptári évre meghosszabbítható. (4) A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának, továbbá a koordináló szervezet termékdíj-mentessége megszerzésének további feltételeit, és az egyszerűsített eljárás szabályait külön kormányrendelet 5 határozza meg. A koordináló szervezetek működésének nyilvánossága 9. § (1) A Főfelügyelőség a nyilvántartásba vett koordináló szervezetekről nyilvántartást vezet. (2) A Főfelügyelőség a kiadott mentességi engedélyekről, valamint a visszavont mentességi engedélyekről tájékoztatót tesz közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában, legkésőbb a kiadástól illetve a visszavonástól számított második lapszámban, a határozatok teljes terjedelmét közzéteszi honlapján, továbbá a határozatok másolatát megküldi: a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának, b) a Minisztériumnak, c) a felügyelőségnek, d) a cégbíróságnak. (3) A nyilvántartás tartalmazza a koordináló szervezet azonosító adatait, továbbá a 3. § (3) bekezdésében és a 3. § (4) bekezdés h)-k) pontjaiban felsorolt adatokat, ideértve azok módosítását is, továbbá a nyilvántartásba vétel határidejét, és a nyilvántartásból való törlést kimondó határozat kézhezvételének időpontját és a határozat jogerőre emelkedésének dátumát. (4) A hasznosítást koordináló szervezetek nyilvántartásban rögzített adatai közül a 3. § (3) bekezdésben meghatározott adatok nyilvánosak, azokról bárki információt kérhet. A koordináló szervezetek együttműködése 10.§ 5
a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet
9
(1) A koordináló szervezetek a Hgt-ben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítése érdekében egymással együttműködhetnek. (2) Az együttműködés érdekében a koordináló szervezetek létrehozhatják a Koordináló Szervezetek Tanácsát (a továbbiakban KSZT). (3) A KSZT olyan konzultációs-tanácsadó testület, amely célja a koordináló szervezetek tevékenységének támogatása. Ennek keretében aktívan részt vállal a környezetvédelemmel és ezen belül is a hulladékgazdálkodással összefüggő jogszabályalkotás szakmai-társadalmi előkészítésében, a vonatkozó jogszabályok önkéntes követésének elfogadtatásában, a külön jogszabályokban meghatározott állami ellenőrzési rendszerrel való együttműködésében, a környezetvédelem népszerűsítésében, a környezetvédelmi tájékoztatásban és nevelésben; e területeken együttműködik a minisztériumokkal és egyéb hatóságokkal, szakmaiérdekképviseleti szervezetekkel. (4) A KSZT tagja lehet minden olyan koordináló szervezet, amelyet a Főfelügyelőség nyilvántartásba vett. Amennyiben a Főfelügyelőség törli a koordináló szervezetet a nyilvántartásból, úgy a koordináló szervezet KSZT-tagsága is megszűnik. (5) A KSZT legfőbb szerve a teljes ülés, melynek minden tagsággal rendelkező koordináló szervezet képviselteti magát. (6) A KSZT teljes ülésén – amennyiben a KSZT ügyrendje másként nem rendelkezik – a tagok szavazati jogának 50%-a egyenlő arányban oszlik el a tagok között, a tagok szavazati jogainak további 50%-a egyenlő arányban oszlik meg az anyagáramok között, az anyagáramokon belül pedig arányosan igazodik a tárgyévet megelőző évben az adott koordináló szervezet gyártó partnerei által kibocsátott termék mennyiségéhez. (7) A KSZT ügyrendjét saját maga állapítja meg, melynek elfogadásához és módosításához a KSZT teljes ülésének legalább kétharmados szavazata szükséges. A KSZT az ügyrendjét és annak módosítását 15 napon belül tájékoztatás végett köteles megküldeni a Főfelügyelőségnek. (8) A KSZT működésével kapcsolatos költségeket a tagok az ügyrendben meghatározott módon és arányban viselik. (9) A KSZT az ügyrenden kívül egyéb belső szabályzatokat is alkothat. 11. § E rendelet vonatkozásában különböző anyagáram: a) a gumiabroncs, b) a csomagolás, c) az elem és akkumulátor, valamint d) az elektromos és elektronikai berendezés. 12. §
10
Hatályba léptető és vegyes rendelkezések (1) Ez a rendelet 2010. év január 1-jén lép hatályba. (2) Azok a hatálybalépéskor már működő és nyilvántartásba vett koordináló szervezetek, amelyek egyszerre több hulladékfajta tekintetében végeznek tevékenységet, legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő naptári év végéig kötelesek a jelen rendeletben írt feltételek igazolására; e határidő elmulasztása esetén a Főfelügyelőség a koordináló szervezetet törli a nyilvántartásból.
A rendelet-tervezetet készítette az Öko-Hungária nonprofit Kft. megbízásából: Kelemen István és Dr. Kiskovács Miklós Green Tax Consulting Kft. "termékdíjról hozzáértően" mobil: + 36 209 676 724 email:
[email protected] web: www.green-tax.hu
11
