MOB Elnökségi ülés - 2016. január 19. 10. napirendi pont: Egyebek – Tájékoztatás a Magyar Olimpiai Bizottság által a sporttudomány területén 2012-2015. között előzetesen megtervezett és megvalósított feladatokról Előterjesztő: Borkai Zsolt Elnök Szabó Bence Főtitkár A 2011 decemberében módosított Sporttörvény átrendezte a magyar sport irányító rendszerét. A hazai sportéletben a Magyar Olimpiai Bizottság vette át a vezető szakmai és forráselosztási szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. A MOB egyértelmű feladatot kapott a sportot stratégiai ágazatként kezelő Magyar Kormánytól: a Kormány célkitűzéseivel azonosuló, eredményes sportirányítási rendszert valósítson meg. Ennek a hatékony, gyakorlatorientált feladat végrehajtásnak az alapja, a magas szinten működő, interdiszciplináris utat mutató sporttudomány! A sport minden területe, annak fejlődése, valamint a kor követelményeinek nyomon követése
elsősorban
a
sporttudomány
ismereteire
épül.
A
sporttudomány
kritériumrendszere első helyen foglakozik a „kérdésfeltevéssel” amely az élsport, a teljesítménysport esetében a teljesítményfokozásra való törekvés, míg a szabadidő-, diák-, és a fogyatékos sport bizonyos diszciplínáin belül az életminőség javítása, valamint az egészségfejlesztésre irányuló preventív magatartás.
1. A Sporttörvényből fakadó átrendeződés első lépéseként a MOB 2012 nyarán, még a Londoni Nyári Olimpia előtt elkészítette stratégiai anyagát: „A Magyar Olimpiai Bizottság sportfejlesztési irányai és területei” címmel. A Szakanyag bemutatására az Olimpiai Játékok ideje alatt került sor Londonban, amelyet minden sportirányítással foglalkozó szakember, vezető tisztségviselő örömmel fogadott. A sajtó képviselői számára a legszembetűnőbb és egyben legizgalmasabb kérdés az olimpiai sportágak elmúlt 10 év alapján készített eredményességi rangsorolása volt. A MOB a Magyar 1
Kormány célkitűzését, valamint feladatkijelölését követve a sportágak között racionalizálást hajtott végre, melynek vezérelve – az élsport és az edzéselmélet alapját képező – teljesítményelvűség volt. Méltán gondoljuk, hogy a stratégiai anyagból készített vezetői összefoglaló, majd a finanszírozni kívánt területek részletes kidolgozása, valamint a Londoni Olimpia eredményessége vezetett a Magyar Kormány azon döntéséhez, hogy 2013 második félévében elindult 16 olimpiai sportág Kiemelt Sportágfejlesztése (KSF), valamint a Kiemelt Edző Program (KEP), amelyet ugyancsak sportszakmai érvrendszerekre támaszkodva követett a Sportágfejlesztés Felzárkóztatási Alap létrehozása. A KSF az élsport-, az utánpótlássport-, a műhelytámogatás-, valamint az infrastrukturális támogatások területén biztosítja a XXI. századi feltételrendszert, illetve megteremti lehetőségét a világraszóló eredmények elérésének.
2. A Magyar Olimpiai Bizottság sportfejlesztési irányai és területei című szakanyag több fejezetében is foglakozik a sporttudománnyal, hangsúlyozva annak jelentőségét a modern élsportban, teljesítménysportban. Láthatjuk, hogy a mai kor megváltozott követelményrendszere – pl. olimpiai kvalifikáció – milyen mennyiségű és elsősorban minőségű feladatokat állít a legfelkészültebb edzők elé is. Nem véletlen az a tendencia, hogy az edzők úgynevezett „polihisztor” szerepe gyakorlatilag megszűnt. A világ élsportját már a XX. században is – elsősorban a csapatsportágaknál – meghatározta, hogy edzői team-ek alakultak, a lehető legprecízebb feladat végrehajtás érdekében. De nem kell csak és kizárólag a csapatsportokra gondolnunk, hiszen az egyik legnagyobb sportolói egyéniségünk Gyurta Dániel olimpiai bajnokunk is évek óta három, a sportágára specializálódott sportszakemberrel készül. A sportágakra, versenyszámokra specializálódott
edzők
mellett
napi
szintű
feladata
van
azon
sporttudományi
szakembereknek, akik vagy a természettudományok (biokémia, biomechanika, élettan, orvostan, edzéselmélet és módszertan), vagy a társadalomtudományok (pszichológia, pedagógia, szociológia) területén dolgoznak. A sporttudomány napi szintű változása, – aerob állóképesség, maximális erőfejlesztés, edzhetőség, alkalmazkodás felgyorsulása, regeneráció, hogy csak az elmúlt év legfontosabb 2
tendenciáit vázoljuk fel – illetve az edzők napi munkájának mennyisége nem teszi lehetővé a sporttudomány változásainak alapvető nyomon követését sem. Pedig az az edző, aki nem a legkorszerűbb és ami ennél is fontosabb, leghatékonyabb edzésmódszerrel készül, az lemarad! A MOB-ot a Londoni olimpia után számos országból keresték meg levélben azzal, hogy egyrészt gratuláljanak a kiváló magyar sportsikerekhez, illetve már-már kíváncsiskodva érdeklődtek eredményeink iránt. A MOB Elnöksége valamint a MOB Iroda vezetése nem ünnepelt, és nem dőlt hátra a sikerek láttán, hanem kiváló versenyzőink és edzőik magas szintű munkája – a magyar virtus! – arra ösztönzött bennünket, hogy a már korábban észlelt problémák (kevés sportolói- és edzői létszám, a gyenge színvonalú infrastrukturális lehetőségeink, valamint az innovatív sporttudományi módszerek ismeretének hiányai) megoldásra kerüljenek. Ezért éreztük prioritásnak és a Kiemelt Sportágfejlesztés egyik alappillérének a sporttudomány fejlesztését, szakembereink felzárkóztatását a legújabb ismeretek elsajátítása és alkalmazása felé. A KSF előkészítésében 650 millió forintot terveztünk (15 milliárdból) a sporttudományi feladatok centralizálására és egyben fejlesztésére, amellyel kapcsolatban az alábbi előterjesztést tettük közzé: „A sporttudomány területén koncepcióváltásra van szükség. Az edzésmunkába jelenleg rendkívül nehezen épülnek be a sporttudomány legújabb kutatási eredményei és a korszerű módszerek. A sporttudományi fejlesztés hiányában a konkrét sportági gyakorlatba – a kialakult krónikus forráshiány miatt, és így sportági megrendelés híján – csak ritkán épül be modern edzés- és mérőeszköz, korszerű edzésmódszer, miközben a fejlett sportnemzetek több innovációs hullámon vannak túl. Szakembereink tudása, felkészültsége sporttudományi háttér nélkül ma nem elegendő a versenyképességhez. Cél továbbá, hogy a sporttudomány eredményei beépüljenek a mindennapokba. Ehhez azonban az edzők, testnevelők képzésében, továbbképzésében is szemléletváltásra van szükség. A modern lehetőségek felhasználásával az edzők tudásbázisa a legdinamikusabban fejleszthető terület. A sporttudományi módszertani központtal összefüggő feladatok támogatási igénye összesen 650 millió forint” (1526/2013. /VIII.12./ Kormányhatározat előterjesztése). 3
3. A sporttudomány fejlesztésére szolgáló forrást nem kapta meg a MOB viszont szakmai érvrendszerünket és az élsport irányába tett elhivatottságunkat ez a döntés nem törte meg. A MOB az elmúlt négy évben az alábbi területeken valósította meg a magyar sport tudományos képzéseit: -
A Kiemelt Edző Program (KEP) keretében megvalósult sporttudományi feladataink:
A támogatott időszakokban több szakmai konferenciát (továbbképzést) szerveztünk a kondicionális képességek fejlesztésének módszertani elvei, lehetőségei az olimpiai versenysportban területen, ahol az előadások az edzéselmélet és módszertan, anatómia, élettan, biomechanika, biokémia és pedagógia témakörben kerültek megrendzésre.
Az edzőtovábbképzés szakmai színvonalának emeléséhez tankönyveket vásároltunk az edzők részére az edzéselmélet és módszertan, valamint a táplálkozás területéről. Minden szakkönyv sporttudományi kutató által írt, magas tudományelméleti ismeretekkel rendelkező szakanyag. Az előadók kiválasztása szigorú sporttudományi kritériumok mentén történt.
„A funkcionális tréning szerepe és módszertani jelentősége az olimpiai sportágakban” című elméleti és gyakorlati konferencián az elméleti oktatás után a részt vevőknek lehetőségük nyílt a gyakorlatban is kipróbálni a forradalmian új módszereket.
„Gyakorlati szakmai nap a teljesítményfokozásról” című képzés, a Performance Coaching Programnak azt a részét ismerteti, ami a sportági edzésbe beépíthető gyakorlatokat tartalmazza. Ezen a szakmai napon a gyakorlaté volt a főszerep. A jelenlevők elsajátíthatták a gyakorlatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges helyes testtartást, valamint megtapasztalhatták a sokszor egyszerűnek tűnő feladatok hatékonyságát. A kiemelt edzők meghatározott ideig hozzáférést kaptak a Performance Coaching Program videós tudásbázisához, valamint egy 44 oldalas gyakorlati kézikönyvet is átvehettek, amely segítségükre szolgál a program sikeres bevezetéséhez.
A szakmai anyagok bővítését egy szolgáltatásvásárlással egészítettük ki a funkcionális trénig területén, amelyen belül szakmai anyagokat, publikációkat, képeket, videofilmeket vásároltunk az edzők részére, valamint létrehoztunk egy „tudásbázis” fejlesztő online felületet, ahol regisztráció és egyéni kód megadásával minden szakmai tartalmat elérhetővé teszünk. 4
Az MSTT-MOB közös szervezésében megvalósított „Alkalmazott sportpszichológia” című elméleti továbbképzés ugyancsak a szakemberek szakmai továbbképzését biztosította.
A MOB-MET közös szervezésében lebonyolított „Terhelés, pihenés, regeneráció, rehabilitáció” című szakmai konferencia, valamint a „Siker és kudarc” című továbbképzés, a szakmailag elismert előadói biztosították a továbbképzés magas színvonalát.
Megvalósítottuk
a
MOB-OSEI
közös
szervezésében
a
már
régóta
várt
„Teljesítménydiagnosztikai-konszenzus” konferenciát.
Kommunikációs kiadványt készítettünk, amely a programban részt vevő edzők részletes önéletrajzán kívül, érdekességekkel, célokkal, a Riói olimpia felkészülésének kulisszatitkaival színesítik a kiadványt.
-
A Társasági adókedvezmény (TAO) finanszírozásából megvalósult sporttudományi feladataink 2012 évtől folyamatosan:
sportbiztonsági konferencia az MLSZ és az MKSZ közreműködésével – elméleti és gyakorlati foglakozások a sportbiztonsági jogszabályok változásának következményeként.
táplálkozástudományi továbbképzés – felmérések bemutatása, gyakorlati tanácsok, étkezési napló kialakítása témakörökben.
sportjogi és doppingellenes szakmai képzés a jogszabályváltozások és a WADA-kódex változásainak bemutatásával.
Az utánpótlás korosztályok világversenyeken mutatott eredményessége folyamatos növekedést mutat, mely döntő részben a központi utánpótlás-nevelési programok által biztosított feltételek alapján szervezett, a korábbiaknál fiatalabb korban kezdődő, szervezettebb és magasabb színvonalú, valamint a teljes felkészülési időszakon belül növekvő arányú központi felkészülésnek köszönhető. Az emelkedő eredményességet elemezve megállapítható, hogy a mai feltételek mellett a korosztályos sportolóink eredményessége elérte a platót, innen ugrásszerű javulás még a megnövekedett támogatás ellenére sem várható. A további fejlődés feltételeinek megalapozása, a központi és az egyesületi képzési programok megújításával és feltételrendszerük további javításával teremhető meg.
5
Hosszú távú képzési programok bevezetésével, a sporttudományos feltételrendszer javításával lehet megvalósítani az indokolatlanul korai sportágválasztás mérséklését, az utánpótlás-nevelés eredmény centrikusságának oldását, a hosszú távú, eredményes sportolói pályafutás megalapozását, a felnőtt kori csúcsteljesítmények maximalizálását. Mindezek elősegítése érdekében az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők számára is szerveztünk továbbképzési programokat. A szövetségeket olyan programok bevezetésére vonatkozó támogatássokkal segítettük, melyek egy-egy terület alapvető megújítását, új eszközök, módszerek bevezetését szolgálták.
3800 méteres magasságnak megfelelő oxigénszintet generáló "alvó" sátor, illetve akár 6400 méter magasságnak megfelelő körülményeket biztosító maszk jellegű eszköz. Úszás sportág.
Légzés program: a légzéstechnikák elsajátítása, a szervezet oxigénhiányos állapotban való terhelése, stressz alatti döntéshozatal pontosítása és gyorsítása, jelentős javulás a speciális állóképességben, figyelemkoncentráció, reakciógyorsaság javulása, javulás a mérkőzéseken az energiaraktárak tudatos felhasználásában, más sportágakban is könnyen alkalmazható módszertan összeállítása. Judo, sportlövészet sportágak.
Pulzus diagnosztikai rendszer: a beépített GPS segítségével az útvonal, sebesség és megtett távolság rögzítése, azonnali teljesítmény értékelés, digitális edzésnapló, online edzés révén edzés intenzitás követése, hatékonyabb edzéstervezés és elemzés. Tenisz sportág.
Argustress teljesítménydiagnosztikai eszköz: edzésterhelés közben a versenyző élettani adottságainak, a lapáton keletkező erő mértékének, valamint a hajó sebességének és mozgásának mérése, rögzítése. Kajak-kenu sportág.
Az egyesületek számára szakmai innovációt ösztönző, segítő támogatásokat biztosítottunk. Pl. gyógytornász, pszichológus, masszőr foglalkoztatása; iskolákkal való együttműködés bővítése; sportegészségügyi szolgáltatások (vizsgálat, kezelés, konzultáció, felügyelet, tanácsadás, stb.) bővítése; korosztályos, lépcsőzetes teljesítménydiagnosztikai szűrő-, ill. állapotfelmérő vizsgálatsorozat bevezetése; funkcionális tréning megismertetése és bevezetése
a
szakosztályokban;
táplálkozás
felmérése,
szabályozása;
Argustress
diagnosztikai rendszer kiterjesztése kajak-kenu sportág egyesületei utánpótlás korú sportolói részére; légzés program működtetése.
6
Fentieken túl a központi utánpótlás-nevelési programokban szereplő sportolók számára folyamatosan biztosítjuk, illetve finanszírozzuk a sporttudományos vizsgálatokat, a mozgásszervi felméréseket, illetve rendszeresen ellátjuk őket izotóniás sportitalokkal.
4. Sajnos az elmúlt napokban napvilágra került versenyző-edző-sportszövetség között kialakult vita során az egyik „vád” a sportoló részéről a sporttudományi ismeretek hiányossága, valamint az innovatív eszközök nélkülözése az edzésmódszertani képességfejlesztésben volt. Számunkra azért is volt a sportoló ezen kijelentése meglepő, mert ha az egyik legsikeresebb sportágunkban is probléma a sporttudomány innovatív módszereinek alkalmazása, akkor ismét bebizonyosodik azon törekvésünk jogossága, hogy a sporttudomány alkalmazását és közvetítését az élsport felé centralizálva kell megvalósítanunk. A 2016. évben a MOB költségvetése külön soron tervezi a sporttudomány XXI. századi alkalmazását, integrálását a sportbeli felkészülés mindennapjaiba. Természetesen ezen megjelölt forrás mellett a már korábban is finanszírozási hátteret biztosító programokból kívánjuk létrehozni a Magyar Olimpiai Bizottság Módszertani Központját. A megjelölt módszertani egység külön humánerőforrást nem igényel, hiszen jelenleg a MOB Sportigazgatóságának vezetői és munkatársai, valamint az évek során kialakított szolgáltatási egységek szakemberei hitelesen, a kor követelményeihez mérten a legmagasabb szinten képesek az élsportolók és edzők szakmai munkájának segítésére.
Amennyiben a MOB Elnöksége elfogadja tájékoztatásunkat és érvrendszerünket, a soron következő Elnökségi ülésre részletesen kidolgozott feladat- és munkatervet készítünk a Magyar Olimpiai Bizottság Módszertani Központjának kialakításáról.
Készítette: Szabó Bence főtitkár Fábián László sportigazgató Dr. Bartha Csaba sportigazgató-helyettes Tóth József osztályvezető
7
